(1)

Az Euratom, Kína, India, Japán, Dél-Korea, az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok 2006 novemberében aláírta az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodást (1)(a továbbiakban: az ITER-megállapodás). Az Euratom – amely a fogadó fél az ITER-megállapodás értelmében – vezető szerepet vállalt a projektben.

(2)

A 2007/198/Euratom határozattal (2) a Tanács létrehozta a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozást (Fusion for Energy) (a továbbiakban: a közös vállalkozás) azzal a céllal, hogy az biztosítsa az Euratom hozzájárulását az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezethez és a tágabb megközelítés keretében Japánnal közösen folytatott tevékenységekhez, valamint hogy előkészítse és koordinálja azt a munkát, amely egy demonstrációs fúziós reaktor és a kapcsolódó létesítmények megépítésének előkészítésére irányul.

(3)

A 2007/198/Euratom határozat 5. cikke úgy rendelkezik, hogy a közös vállalkozásnak a Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (3) elvein alapuló, külön pénzügyi szabályzattal kell rendelkeznie, amely – a Bizottsággal folytatott előzetes konzultáció függvényében – eltérhet az említett felhatalmazáson alapuló rendelettől, ha a közös vállalkozás sajátos működési igényei úgy kívánják. A költségvetés végrehajtását a közös vállalkozás pénzügyi szabályzatának IV. címe szabályozza.

(4)

A 2007/198/Euratom határozat előirányozta a közös vállalkozás számára szükségesnek ítélt pénzügyi referenciaösszeget, meghatározva az Euratom által az említett összeghez nyújtandó teljes hozzájárulás indikatív összegét is, amelyet a Szerződés 7. cikke alapján elfogadott közösségi kutatási és képzési programokon keresztül vagy a Tanács által elfogadott bármely más határozat révén kell rendelkezésre bocsátani.

(5)

A 2013/791/Euratom tanácsi határozat (4) módosította a 2007/198/Euratom határozatot abból a célból, hogy lehetővé tegye a közös vállalkozás tevékenységeinek finanszírozását a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel (5) megállapított többéves pénzügyi keret időtartamára.

(6)

Az ITER-projekt új – a projektirányítás fejlesztésének részeként elkészült – alapkoncepciója 2016-ban és 2017-ben elnyerte az ITER-Tanács támogatását, majd később alapul szolgált a közös vállalkozás finanszírozási igényeinek becsléséhez. Az új alapkoncepció aktualizált ütemterve szerint az „első plazma” megvalósítása 2025 decemberére, a teljes teljesítményű, deutérium-trícium fűtőanyag felhasználásával történő üzemelés pedig 2035-re várható. Ez az ütemterv nem számol az előre nem látható eseményekkel, tehát azon a feltételezésen alapul, hogy az összes jelentős kockázatot csökkenteni kell.

(7)

2018. április 12-én a Tanács megerősítette, hogy az Euratom továbbra is elkötelezett az ITER-projekt sikeres megvalósítása iránt, és megbízta a Bizottságot, hogy az ITER-Tanács egyik miniszteri szintű ülésén hagyja jóvá az Euratom nevében az ITER projekt új alapkoncepcióját. A Tanács egyúttal azt kérte, hogy a közös vállalkozás folytassa jelentéstételi és felülvizsgálati feladatainak ellátását a 2010. július 12-i tanácsi következtetésekkel összhangban, és rendszeres időközönként végezzen független értékelést az ITER projekt előrehaladásáról, elsősorban a teljesítményre és a projektirányításra összpontosítva – ideértve a költségek korlátok között tartását, az ütemtervnek megfelelő projektellenőrzést és a kockázatkezelést is.

(8)

E határozat lehetővé teszi majd az Euratom kutatási és képzési programja által finanszírozott tevékenységekkel való szinergiákat és e tevékenységek kiegészítését. Az ITER sikeres megépítése és üzemeltetése kritikus fontosságú az európai fúziósenergia-útiterv szempontjából, amelyet a fúziósenergia-kutatásban érdekelt összes európai fél támogat.

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács a 2021–2027-es időszakra vonatkozó, az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelettel (6) megállapított többéves pénzügyi keretben (a továbbiakban: a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret) folyó árakon 5 614 000 000 EUR-ban határozta meg az ITER-hez nyújtható Euratom-hozzájárulás felső összeghatárát.

(10)

Maradéktalanul tiszteletben tartva a tagállamok jogát a saját energiaszerkezetüket érintő döntések meghozatalára, az e határozat szerinti fellépések hozzájárulhatnak az európai fúziósenergia-útiterv céljainak megvalósításához.

(11)

A minőségi jogalkotásról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (7) (22) és (23) bekezdése értelmében az ITER-t a nyomon követésre vonatkozó konkrét követelmények szerint gyűjtött információk alapján kell értékelni, ugyanakkor el kell kerülni a túlszabályozást és az adminisztratív terheket. E követelmények adott esetben mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek alapul vehetők az ITER hatásainak értékeléséhez. A Bizottság az értékelések elvégzését követően közli megállapításait az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával. Ha az utólagos és a félidős értékelés időben közel esik egymáshoz, lehetővé kell tenni a két értékelés egyetlen, az összevont időszakra vonatkozó kombinált értékelésbe való foglalását.

(12)

Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet), a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9), valamint a 2988/95/EK, Euratom (10), a 2185/96/Euratom, EK (11) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (12) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok – többek között a csalás – megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket.

Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármely más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint – az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében – az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(13)

Ennek a határozatnak a közösségi finanszírozás láthatóságát olyan koherens, eredményes és arányos, célirányos tájékoztatás segítségével kell biztosítania, amely többféle közönségnek, például a médiának és a lakosságnak is szól.

(14)

A 2007/198/Euratom határozatot módosítani kell annak érdekében, hogy a közös vállalkozás tevékenységeit és a Bizottság kapcsolódó tevékenységeit finanszírozni lehessen az Európai Unió általános költségvetéséből a 2021–2027-es időszakban.

(15)

Az ITER-projekt sikeres befejezésének és a támogatásnak az adott szakterületen a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától való nyújtása folytonosságának biztosítása érdekében e határozatot visszaható hatállyal, 2021. január 1-jétől kell alkalmazni és annak sürgősen hatályba kell lépnie.

(16)

A 2007/198/Euratom határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,