1.

„európai kockázatbesorolási rendszer” vagy „ERCS”: polgári légi közlekedési események jelentette kockázatok értékelésére biztonsági kockázati besorolás révén alkalmazott módszer;

2.

„ERCS-mátrix”: a 3. cikk (3) bekezdésében ismertetett változókat tartalmazó táblázat, amely a biztonsági kockázati besorolás szemléltetésére szolgál;

3.

„biztonsági kockázati besorolás”: egy esemény kockázati besorolásának eredménye, amely a 3. cikk (3) bekezdésében ismertetett változók értékeinek összesítésén alapul;

4.

„magas kockázatú terület”: olyan terület, amelyen egy légi jármű hatása számos sérülést, nagyszámú halálesetet vagy mindkettőt okozna az adott területen folytatott tevékenységek jellege miatt, például atomerőművek vagy vegyi üzemek;

5.

„lakott terület”: összefüggően vagy elszórtan elhelyezkedő épületeket magában foglaló, emberek által lakott terület, például város, település vagy falu;

6.

„maradandó sérülés”: olyan sérülés, amely a csökkent mozgásképesség vagy a csökkent kognitív vagy fizikai képesség tekintetében csökkenti egy személy életminőségét a mindennapi életben.

1. LÉPÉS: A két változó értékének meghatározása: súlyosság és valószínűség.

2. LÉPÉS: A biztonsági kockázat besorolása az ERCS-mátrixon belül a két változó meghatározott értéke alapján.

a)

az értékelendő esemény nyomán bekövetkező legvalószínűbb balesettípus (az úgynevezett fő kockázati terület) meghatározása;

b)

potenciális halálesetek kategóriájának meghatározása a légi jármű mérete és a lakott vagy magas kockázatú területek közelsége alapján.

a)

levegőben történő ütközés: légi járművek ütközése, miközben mindkét légi jármű a levegőben van; vagy légi jármű ütközése más levegőben szálló objektummal (a madarak és a vadon élő állatok kivételével);

b)

váratlan repülési helyzet: olyan nemkívánatos helyzet, amelyben a légi jármű az üzemelés során eltér a szokásosan tapasztalt paraméterektől, ami végső soron irányítatlan földnek ütközéshez vezethet;

c)

futópályán történő ütközés: egy légi jármű és egy másik objektum (más légi jármű, egyéb jármű stb.) vagy személy közötti ütközés, amely a repülőtér futópályáján vagy más kijelölt leszállási területen következik be. A madarakkal és a vadon élő állatokkal való ütközések nem tartoznak ide;

d)

futópálya-elhagyás: olyan esemény, amely során a légi jármű anélkül hagyja el a futópályát, a repülőtér műveleti területét vagy bármely más kijelölt leszállóhely leszállási felületét, hogy a levegőbe emelkedne. Idetartozik a forgószárnyú repülőgépek függőleges becsapódása vagy a légi járművek, hőlégballonok vagy léghajók függőleges fel- és leszállása;

e)

tűz, füst és túlnyomás-létesítés: olyan esemény, amely tűzzel, füsttel és füstgázokkal vagy túlnyomás kialakulásával jár, ami adott esetben összeegyeztethetetlen az emberi élettel. Idetartoznak a nem ütközés vagy rosszhiszemű cselekmények által előidézett, tűzzel, füsttel vagy füstgázokkal járó események, amelyek repülés közben vagy a földön a légi jármű bármely részét érintik;

f)

földön bekövetkezett káresemény: a légi járműben a futópályán vagy más kijelölt leszállási területen kívüli földi területen történő üzemeltetés során, valamint a karbantartás során bekövetkező káresemény;

g)

akadállyal történő, repülés közbeni ütközés: a levegőben lévő légi jármű és a földfelszínből kimagasló akadályok közötti ütközés. Ilyen akadályok közé tartoznak a magas épületek, fák, vezetékek, távíróvezetékek és antennák csakúgy, mint a kikötött objektumok;

h)

földnek ütközés: olyan esemény, amelynek során a levegőben lévő légi jármű földnek ütközik, és semmi sem utal arra, hogy a hajózó személyzet elveszítette volna a légi jármű feletti irányítást. Idetartoznak többek között azok az esetek, amikor a hajózó személyzetet vizuális érzéki csalódások vagy rossz látási viszonyok befolyásolják;

i)

egyéb sérülés: olyan halálos vagy nem halálos sérüléseket okozó esemény, amely nem tartozik semmilyen más fő kockázati területhez sem;

j)

biztonsági esemény: a polgári repülést veszélyeztető jogellenes beavatkozás. Idetartozik a felügyelethez, védelemhez, belépés- és hozzáférés-ellenőrzéshez, átvizsgáláshoz, biztonsági ellenőrzések végrehajtásához kapcsolódó minden esemény és jogsértés, valamint minden egyéb olyan cselekmény, amelynek célja légi jármű és vagyontárgyak rosszhiszemű vagy szándékos tönkretétele, a polgári légi közlekedést és annak létesítményeit veszélyeztető vagy ezek elleni jogellenes beavatkozást eredményező módon. A fizikai és a kiberbiztonsági események egyaránt idetartoznak.

a)

több mint 100 lehetséges halálos áldozat – ha az értékelendő esemény megfelel az alábbiak valamelyikének:

b)

20–100 lehetséges halálos áldozat – ha az értékelendő esemény megfelel az alábbiak valamelyikének:

c)

2–19 lehetséges halálos áldozat – ha az értékelendő esemény megfelel az alábbiak valamelyikének:

d)

1 lehetséges halálos áldozat – ha az értékelendő esemény megfelel az alábbiak valamelyikének:

e)

0 lehetséges halálos áldozat – ha az értékelendő esemény csak személyi sérüléssel jár, függetlenül a könnyű és a súlyos sérülések számától, feltéve, hogy nincsenek halálos áldozatok.

—

„A”: a baleset bekövetkezése valószínűtlen;

—

„E”: baleset, amely könnyű vagy súlyos (nem maradandó) sérüléssel vagy kisebb légijármű-károsodással jár;

—

„I”: baleset, amely egyetlen halálos áldozattal, maradandó sérüléssel vagy jelentős kárral jár;

—

„M”: súlyos baleset, amely korlátozott számú halálos áldozattal, maradandó sérüléssel vagy a légi jármű megsemmisülésével jár;

—

„S”: jelentős baleset, amely potenciálisan halálos áldozatokkal és sérülésekkel jár;

—

„X”: szélsőséges katasztrofális kimenetelű baleset, amely potenciálisan jelentős számú halálos áldozattal jár.

—

„A balesetet elhárította”: ha az akadály segítségével sikerült megelőzni a baleset bekövetkeztét;

—

„Megállapítottan fennmaradt”: ha megállapítható, hogy az akadály fennmaradt az értékelendő esemény és a baleset potenciális kimenetele között;

—

„Feltételezhetően fennmaradt”: ha feltételezhető, hogy az akadály fennmaradt az értékelendő esemény és a baleset potenciális kimenetele között;

—

„Megállapítottan nem működött”: ha megállapítható, hogy az akadály nem működött;

—

„Feltételezhetően nem működött”: ha annak ellenére feltételezhető, hogy az akadály nem működött, hogy a megállapításhoz nem áll rendelkezésre elegendő információ vagy semmilyen információ;

—

„Tárgytalan”: ha az akadály az értékelendő esemény szempontjából nem releváns.