(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet megállapítja az állatra vagy emberre átvihető betegségek megelőzésére és leküzdésére – többek között a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és a keltetőtojások Unión belüli nyomonkövethetőségére – vonatkozó szabályokat. A rendelet emellett felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítő szabályokat fogadjon el az említett rendelet bizonyos, nem alapvető fontosságú rendelkezéseivel kapcsolatban.

(2)

Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) kiegészítő szabályokat állapít meg a tartott szárazföldi állatok és a keltetőtojások tekintetében nyilvántartásba vett és engedélyezett létesítményekre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozóan. Az említett felhatalmazáson alapuló rendelet III. részének II. címe megállapítja a tartott juh- és kecskefélék nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályokat, beleértve a felelős személyek kötelezettségeit az említett állatok azonosításának eszközei és módszerei vonatkozásában.

(3)

Ezenkívül az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 46. cikke bizonyos eltérésekről rendelkezik az említett jogi aktus 45. cikkében a tartott juh- és kecskefélékre vonatkozóan meghatározott nyomonkövethetőségi követelmények tekintetében. Ez magában foglalja annak lehetőségét, hogy a 12 hónaposnál fiatalabb juh- és kecskeféléket tartó felelős személyek állataikat egyetlen elektronikus füljelzővel azonosítsák, amelyen látható módon szerepel az egyedi nyilvántartási szám és az azonosító kód, amennyiben az említett állatokat összegyűjtési műveletet vagy hízlalást követően egy ugyanazon tagállamban lévő vágóhídra történő szállításra szánják. Az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet elfogadását követően a Bizottság különböző észrevételeket kapott egyes érdekelt felektől és tagállamoktól az említett eltérés alkalmazásának lehetséges következményeivel kapcsolatban, amelyet túl megterhelőnek ítéltek a juh- és kecsketenyésztők számára, különös tekintettel arra, hogy az említett tenyésztők alacsony piaci árat érnek el az emberi fogyasztás céljából levágott állatokért. Figyelembe véve az (EU) 2016/429 rendelet 118. cikkének (3) bekezdésében meghatározott megfontolásokat, a hagyományos füljelzőt vagy a hagyományos csüdszalagot úgy lehet tekinteni, mint amely megfelelő szintű nyomonkövethetőséget biztosít, ha a hízlalási műveletet követően a különböző származási létesítményekből származó fiatal tartott juh- és kecskeféléket vágóhídra szállítják. Emellett a nyomonkövethetőség megfelelő szintjét csak akkor lehet biztosítani, ha az ilyen szállításokat egyetlen adatbázisban rögzítik, és ezért azokra ugyanazon tagállamon belül kerül sor, ami az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 46. cikkében előírt egyéb eltérések többségének esetében is követelmény.

(4)

E megfontolásokat figyelembe véve helyénvaló úgy módosítani az (EU) 2019/2035 rendeletet, hogy az a fiatal tartott juh- és kecskefélékre vonatkozó további eltéréssel egészüljön ki annak érdekében, hogy a felelős személyekre ne háruljanak aránytalan terhek és költségek, ugyanakkor biztosítva legyen a tartott juh- és kecskefélék nyomonkövethetősége, valamint az említett állatokra vonatkozó azonosítási és nyilvántartási rendszer zökkenőmentes működése.

(5)

Ezenfelül az (EU) 2016/429 rendelet 108. cikke előírja a tagállamok számára, hogy rendelkezzenek a tartott szárazföldi állatok – köztük a tartott juh- és kecskefélék – azonosítására és nyilvántartásba vételére szolgáló rendszerrel. Ennek a rendszernek a megfelelő működéséhez kialakított eljárásokkal kell rendelkeznie– beleértve a tagállamokban alkalmazott eltérésekre vonatkozókat is. Az állategészségügyi kockázatok elkerülése és a tartott juh- és kecskefélék nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy az (EU) 2019/2035 rendelet 46. cikkében előírt bizonyos eltérések alkalmazása esetén eljárásokat állapítsanak meg az ilyen eltérések alkalmazására vonatkozóan.

(6)

Mivel az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 2021. április 21-től alkalmazandó, e rendeletet is az említett időponttól kezdve kell alkalmazni,