EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32020R1503

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1503 rendelete (2020. október 7.) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

PE/37/2020/INIT

OJ L 347, 20.10.2020, p. 1–49 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/1503/oj

20.10.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2020/1503 RENDELETE

(2020. október 7.)

az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A közösségi finanszírozás egyre inkább bevett alternatív finanszírozási forma az induló innovatív vállalkozások, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és jellemzően kis összegű befektetésekre támaszkodik. A közösségi finanszírozás egyre jelentősebb közvetítési forma, amelynek keretében a közösségi finanszírozási szolgáltató –anélkül, hogy saját maga kockázatot vállalna – egy nyilvánosan hozzáférhető digitális platformot működtet azzal a céllal, hogy kapcsolatba hozza a leendő befektetőket és hitelezőket a finanszírozási forrást kereső vállalkozásokkal, illetve megkönnyítse kapcsolatfelvételüket. Az ilyen finanszírozás történhet hitelek, illetve átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható egyéb eszközök megvásárlása révén. Helyénvaló ezért mind a hitelalapú, mind a befektetésalapú közösségi finanszírozás belefoglalása e rendelet hatályába, mivel a közösségi finanszírozás e típusait hasonló finanszírozási alternatívaként lehet strukturálni.

(2)

A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásában általában háromféle szereplő vesz részt: a finanszírozandó projektet javasló projektgazda, a javasolt projektet finanszírozó befektetők, valamint közösségi finanszírozási szolgáltató formájában egy olyan közvetítő szervezet, amely egy online platformon összeköti egymással a projektgazdákat és a befektetőket.

(3)

A közösségi finanszírozás hozzájárulhat a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének biztosításához és a tőkepiaci unió megvalósításához. A kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének hiánya problémát jelent még azokban a tagállamokban is, ahol a banki finanszírozáshoz való hozzáférés stabil maradt a pénzügyi válság során. A közösségi finanszírozás megjelent és bevett gyakorlattá vált a természetes és jogi személyek üzleti tevékenységei finanszírozásának céljára. Az ilyen finanszírozás online platformokon keresztül történik; az üzleti tevékenységeket jellemzően nagyszámú személy vagy szervezet finanszírozza; és a vállalkozások – köztük az induló innovatív vállalkozások – viszonylag kis pénzösszegeket gyűjtenek.

(4)

Azon túl, hogy alternatív finanszírozási forrást – többek között kockázati tőkét – biztosít, a közösségi finanszírozás egyéb előnyöket is kínálhat a vállalkozások számára. A közösségi finanszírozás érvényre juttathat egy üzleti elképzelést, a vállalkozókat számos, új ismeretekkel és információkkal szolgáló személlyel hozhatja kapcsolatba, továbbá marketingeszközként is szolgálhat.

(5)

Már több tagállam bevezetett a közösségi finanszírozásra vonatkozó egyedi nemzeti szabályozást. Ezek a szabályozások a helyi piacok és befektetők sajátosságaihoz és szükségleteihez igazodnak. Ennek eredményeként a meglévő nemzeti szabályok Unió-szerte eltérnek a közösségi finanszírozási platformok működési feltételei, az engedélyezett tevékenységek és az engedélyezési követelmények tekintetében.

(6)

A meglévő nemzeti szabályok eltérései olyan mértékűek, hogy akadályozzák a közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, és ezért közvetlen hatást gyakorolnak az ilyen szolgáltatások belső piacának működésére. Különösen a jogi keret nemzeti határok mentén való széttagoltsága teremt jelentős jogi költségeket a lakossági befektetők számára, akik/amelyek gyakran nehézségekkel szembesülnek a határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó szabályok meghatározása során. Ezek a befektetők ezért gyakran visszariadnak attól, hogy határokon átnyúló befektetéseket eszközöljenek a közösségi finanszírozási platformokon keresztül. Ugyanezen okok tartják vissza az ilyen platformokat működtető közösségi finanszírozási szolgáltatókat attól, hogy szolgáltatásaikat a letelepedési helyük szerintitől eltérő tagállamokban kínálják. Ennek eredményeként a közösségi finanszírozási szolgáltatások – az uniós szintű közösségi finanszírozási piac hátrányára – eddig nagyrészt nemzeti szintűek maradtak, ezáltal megfosztva – különösen a kisebb nemzeti piacokon működő – vállalkozásokat a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől.

(7)

A határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatások előmozdítása és a belső piacon az ilyen szolgáltatások nyújtása szabadsága gyakorlásának és igénybevételének megkönnyítése érdekében uniós szintű szabályozási keret létrehozásával fel kell számolni a közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának megfelelő működését gátló meglévő akadályokat, és magas szintű befektetővédelmet kell biztosítani.

(8)

A közösségi finanszírozási szolgáltatások belső piacának működését gátló akadályok felszámolásával ez a rendelet elő kívánja mozdítani a vállalkozások határokon átnyúló finanszírozását. Ezért indokolt, hogy a 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 3. cikkének a) pontjában meghatározott fogyasztóknak történő hitelezéshez kapcsolódó közösségi finanszírozási szolgáltatások ne tartozzanak e rendelet hatálya alá.

(9)

A szabályozási arbitrázs elkerülése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony felügyeletének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára meg kell tiltani, hogy betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket gyűjtsenek az ügyfelektől, kivéve, ha a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 8. cikkének megfelelően hitelintézetként is engedélyezték azokat. A tagállamoknak mindazonáltal biztosítaniuk kell, hogy nemzeti joguk ne írja elő a hitelintézetként való engedélyezés követelményét vagy más egyedi engedélyt, mentességet vagy felmentést a projektgazdák vagy befektetők számára, amennyiben közösségi finanszírozási projektekre vonatkozó ajánlat vagy az azokba való befektetés céljából fogadnak el pénzeszközöket vagy nyújtanak hiteleket.

(10)

A közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásának célja, hogy megkönnyítse egy projekt finanszírozását azáltal, hogy tőkét von be nagyszámú személytől, akiknek/amelyeknek mindegyike viszonylag kis összegű befektetéssel járul hozzá a projekthez, egy nyilvánosan hozzáférhető internetalapú információs rendszeren keresztül. A közösségi finanszírozási szolgáltatások tehát a befektetési ajánlatokat egyidejűleg megkapó, korlátlan számú befektető előtt állnak nyitva, és elsősorban természetes személyektől – köztük jelentős nettó vagyonnal nem rendelkező magánszemélyektől – gyűjtenek forrásokat. E rendeletnek alkalmazandónak kell lennie az olyan közösségi finanszírozási szolgáltatásokra, amelyek ügyfélmegbízások átvételének és továbbításának, valamint az átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközök vételre irányuló kötelezettségvállalás nélküli, a befektetők számára korlátlanul hozzáférhető nyilvános platformon történő elhelyezésének együttes biztosítására irányulnak. E szolgáltatások együttes nyújtása – a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) alapján nyújtott egyes befektetési szolgáltatásokkal összehasonlítva – a közösségi finanszírozási szolgáltatások fő jellemzője, jóllehet az említett szolgáltatások külön-külön megfelelnek az említett irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásoknak.

(11)

A hitelalapú közösségi finanszírozás tekintetében e rendeletnek alkalmazandónak kell lennie azon közösségi finanszírozási szolgáltatásokra, amelyek a hitelnyújtás közvetítésére, így többek között olyan szolgáltatásokra irányulnak, mint a közösségi finanszírozási ajánlatok ügyfeleknek való bemutatása és az árazás, illetve a közösségi finanszírozási projektek vagy projektgazdák hitelkockázatának értékelése. A közösségi finanszírozási szolgáltatások fogalommeghatározásának különböző üzleti modelleket kell figyelembe vennie, lehetővé téve egy vagy több befektető és egy vagy több projektgazda között hitelmegállapodás megkötését a közösségi finanszírozási platformon keresztül. Az e rendelet hatálya alá tartozó hitelek olyan hitelek, amelyek esetében feltétel nélküli kötelezettség áll fenn a megállapodás szerinti pénzösszeg befektetőnek történő visszafizetésére, miáltal a hitelalapú közösségi finanszírozási platformok csupán megkönnyítik a befektetők és a projektgazdák közötti hitelmegállapodások megkötését anélkül, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató bármikor is a projektgazda hitelezőjeként járna el. Az e rendelet hatálya alá tartozó hitelnyújtás közvetítését meg kell különböztetni a hitelintézetek tevékenységétől, amelyek saját számlára nyújtanak hiteleket és gyűjtenek betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket az ügyfelektől.

(12)

A szolgáltatásaik nyújtása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók nyilvánosan hozzáférhető internetalapú információs rendszereket – többek közt felhasználói regisztrációt igénylő rendszereket – működtetnek.

(13)

A befektetésalapú közösségi finanszírozás tekintetében az átruházhatóság fontos biztosíték a befektetők számára, hogy képesek legyenek kilépni a befektetésükből, mivel biztosítja számukra annak lehetőségét, hogy érdekeltségüket a tőkepiacokon értékesítsék. Ez a rendelet ezért az átruházható értékpapírokkal kapcsolatos közösségi finanszírozási szolgáltatásokra terjed ki és azokat engedélyezi. A tagállamok nemzeti joga szerint alapított egyes korlátozott felelősséggel működő társaságok részesedései szintén szabadon átruházhatók a tőkepiacokon, ezért nem zárhatók ki e rendelet hatálya alól.

(14)

Egyes közösségi finanszírozási célokra használható eszközökre egyes tagállamokban az átruházhatóságukat szabályozó nemzeti jog alkalmazandó, így például olyan követelmény vonatkozhat rájuk, hogy az átruházást közjegyzőnek kell hitelesítenie. Ezt a rendeletet az ilyen eszközök átruházását szabályozó nemzeti jog sérelme nélkül kell alkalmazni.

(15)

Jóllehet az elsődleges tokenkibocsátások alkalmasak a kkv-k, az induló és a felfutóban lévő innovatív vállalkozások finanszírozására, és felgyorsíthatják a technológiatranszfert, azonban jellemzőik jelentősen eltérnek az e rendelet szerint szabályozott közösségi finanszírozási szolgáltatásoktól.

(16)

A közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázatokra tekintettel a befektetők hatékony védelme és a piaci fegyelem mechanizmusának biztosítása érdekében helyénvaló az egyes projektgazdák által tett közösségi finanszírozási ajánlatok teljes ellenértékére vonatkozó küszöbértéket előírni. A küszöbértéket ennek megfelelően 5 000 000 EUR-ban kell megállapítani, mivel ez az a küszöbérték, ameddig a legtöbb tagállam az (EU) 2017/1129 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) alapján mentességet ad az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételek esetében a tájékoztató közzétételének kötelezettsége alól.

(17)

Az e rendelettel és az (EU) 2017/1129 rendelettel létrehozott, az 5 000 000 EUR összegű küszöbérték miatt egymást átfedő szabályozási keretek növelhetik a szabályozási arbitrázs kockázatát, és zavart okozhatnak egyes tagállamokban a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésben és a tőkepiacok fejlődésében. Ezenfelül eddig csak korlátozott számú tagállam vezetett be a közösségi finanszírozási platformokat és szolgáltatásokat szabályozó sajátos jogi keretet. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az (EU) 2017/1129 rendelet végrehajtása során egyes tagállamok az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor készítendő tájékoztató közzétételére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés küszöbértékét 5 000 000 EUR alatti összegben határozták meg, valamint figyelembe véve azt a különös erőfeszítést, amelyre e tagállamok részéről a nemzeti joguk kiigazításához és az e rendelet szerinti egységes küszöbérték alkalmazásának biztosításához szükség lehet, e rendeletben nem megújítható ideiglenes eltérésről kell rendelkezni annak érdekében, hogy e tagállamok számára lehetővé váljon e jelentős erőfeszítés megtétele. Ezen ideiglenes eltérésnek a lehető legrövidebb időtartamra kell alkalmazandónak lennie annak érdekében, hogy a belső piac működését a lehető legkevésbé zavarja.

(18)

A befektetővédelem magas színvonalának fenntartása, a közösségi finanszírozáshoz kapcsolódó kockázatok csökkentése és minden ügyfél tisztességes kezelésének biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak rendelkezniük kell olyan szabályzattal, amely biztosítja, hogy a platformjaikon elérhető projekteket szakszerű, tisztességes és átlátható módon válasszák ki, és hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatásokat ugyanilyen módon nyújtsák.

(19)

Az ügyfeleiknek nyújtott szolgáltatás javítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy a befektető által a közösségi finanszírozási szolgáltatóval előzetesen közölt egy vagy több konkrét paraméter vagy kockázati mutató – például az üzleti tevékenység típusa vagy ágazata vagy a hitelminősítés – alapján közösségi finanszírozási projekteket javasoljanak az egyéni befektetőknek. Mindazonáltal az e rendelet alapján kapott engedély nem jogosítja fel a közösségi finanszírozási szolgáltatókat arra, hogy egyéni vagy kollektív eszközkezelési szolgáltatásokat nyújtsanak. Annak biztosítása érdekében, hogy a leendő befektetők számára semleges alapon kínáljanak befektetési lehetőségeket, a közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fizethetnek vagy fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt azért, hogy a befektetői megbízásokat a saját platformjukon vagy valamely harmadik fél platformján tett meghatározott ajánlat felé irányítják.

(20)

Az olyan üzleti modelleket, amelyeknél a közösségi finanszírozási szolgáltató a forrásokat automatizált folyamatok révén automatikusan a befektető által előzetesen meghatározott paramétereknek és kockázati mutatóknak megfelelő közösségi finanszírozási projektekhez rendeli – ez az úgynevezett automatikus befektetés – egyéni hitelportfólió-kezelésnek kell tekinteni.

(21)

Az e rendelet szerinti közösségi finanszírozási platformon elérhető szűrőeszközök megléte nem tekinthető a 2014/65/EU irányelv szerinti befektetési tanácsadásnak, amennyiben ezek az eszközök semleges, ajánlásnak nem minősülő tájékoztatást nyújtanak az ügyfeleknek. Az ilyen eszközök közé kell tartozniuk azon eszközöknek is, amelyek kizárólag objektív termékjellemzőkre vonatkozó kritériumok alapján jelenítik meg az eredményeket. Az objektív termékjellemzők egy közösségi finanszírozási platform esetében lehetnek előre meghatározott projektkritériumok – például a gazdasági ágazat, az alkalmazott eszköz és a kamatláb vagy a kockázati kategória –, amennyiben a számítás módszerére vonatkozóan elegendő információt tesznek közzé. Hasonlóképpen, a mérlegelési lehetőség nélkül kiszámított kulcsfontosságú pénzügyi adatokat is objektív kritériumnak kell tekinteni.

(22)

E rendelet célja a közvetlen befektetések megkönnyítése és a más uniós jogi aktusok – különösen az eszközkezelőkre vonatkozó uniós jogi aktusok – által szabályozott pénzügyi közvetítők számára a szabályozási arbitrázs lehetőségei megteremtésének elkerülése. A jogi struktúrák, többek között a különleges célú gazdasági egységek – amelyek a közösségi finanszírozási projekt és a befektetők közé ékelődnek be – alkalmazását ezért szigorúan szabályozni kell, és azt csak akkor szabad engedélyezni, ha az annak lehetővé tétele érdekében indokolt, hogy egy befektető részesedést szerezzen – például egy illikvid vagy oszthatatlan eszközben – átruházható értékpapíroknak valamely különleges célú gazdasági egység által történő kibocsátása révén.

(23)

A hatékony irányítási rendszer biztosítása elengedhetetlen a megfelelő kockázatkezeléshez és az összeférhetetlenségek megelőzéséhez. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak ezért olyan irányítási rendszerrel kell rendelkezniük, amely biztosítja hatékony és prudens vezetésüket. A vezetésükért felelős természetes személyeknek jó hírnévvel, valamint elegendő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal kell rendelkezniük. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak emellett eljárásokat kell bevezetniük az ügyfelektől érkező panaszok fogadása és kezelése céljából.

(24)

Az ügyfelek ki vannak téve a közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kapcsolatos potenciális kockázatoknak, különösen a működési kockázatoknak. Az ügyfelek ilyen kockázatokkal szembeni védelme érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatókra prudenciális követelményeknek kell vonatkozniuk.

(25)

A közösségi finanszírozási szolgáltatók számára elő kell írni, hogy üzletmenet-folytonossági terveket dolgozzanak ki a közösségi finanszírozási szolgáltató megszűnésével kapcsolatos kockázatok kezelésére. Az ilyen üzletmenet-folytonossági terveknek olyan rendelkezéseket kell tartalmazniuk a kritikus funkciók kezelésére, amelyek – a közösségi finanszírozási szolgáltató üzleti modelljétől függően – magukban foglalhatnak a fennálló hitelek további kezelésére, az ügyfelek értesítésére és az eszközök letéti őrzésére irányuló megállapodások átadására vonatkozó rendelkezéseket.

(26)

A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak semleges közvetítőként kell működniük a közösségi finanszírozási platformjukon az ügyfelek között. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében meg kell határozni bizonyos követelményeket a közösségi finanszírozási szolgáltatók, a tulajdonosaik, a vezetőik és az alkalmazottaik, valamint bármely, hozzájuk meghatározó befolyás révén szorosan kapcsolódó természetes vagy jogi személy tekintetében. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak nem fűződhet semmilyen érdekük a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő közösségi finanszírozási ajánlatokhoz. A fő tulajdonosok, a vezetők és az alkalmazottak, valamint a hozzájuk meghatározó befolyás révén szorosan kapcsolódó természetes vagy jogi személyek nem járhatnak el projektgazdaként a közösségi finanszírozási platformjukon kínált közösségi finanszírozási szolgáltatásokkal kapcsolatban. E fő tulajdonosoknak, vezetőknek, alkalmazottaknak és természetes vagy jogi személyeknek azonban nem szabad megtiltani, hogy a közösségi finanszírozási platformjukon kínált projektekben befektetőként vegyenek részt, amennyiben megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre az összeférhetetlenség megakadályozására.

(27)

A közösségi finanszírozási szolgáltatások hatékony és zökkenőmentes nyújtása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára engedélyezni kell, hogy bármely operatív funkciót teljesen vagy részben egy harmadik félre bízzanak, feltéve, hogy a kiszervezés nem rontja a közösségi finanszírozási szolgáltató belső ellenőrzésének minőségét, sem hatékony felügyeletét. A közösségi finanszírozási szolgáltatók a kiszervezett tevékenységek tekintetében azonban továbbra is teljes mértékben felelősek az e rendeletnek való megfelelésért.

(28)

Az eszközök letéti őrzésére vonatkozó követelmények alapvető fontosságúak a közösségi finanszírozási szolgáltatásokat igénybe vevő befektetők védelme szempontjából. A pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható vagy a letétkezelőnek fizikailag átadható átruházható értékpapírokat és közösségi finanszírozási célokra használható eszközöket a 2013/36/EU vagy a 2014/65/EU irányelvvel összhangban engedélyezett, minősített letétkezelőnek kell tárolnia. A letétbe helyezendő eszközök típusától függően az eszközöket vagy letétbe kell helyezni, mint a pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható vagy fizikailag átadható átruházható értékpapírok esetében, vagy tulajdonjog-ellenőrzési és nyilvántartási követelménynek kell alávetni. Az olyan átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközök letéti őrzése, amelyeket a nemzeti joggal összhangban csak a projektgazdánál vagy ügynökénél tartanak nyilván – mint például a tőzsdén nem jegyzett társaságokba történő befektetések, vagy amelyeket olyan egyénileg elkülönített számlán tartanak, amelyet az ügyfél közvetlenül a központi értéktárnál nyithat – az eszközök minősített letétkezelők által végzett letéti őrzésével egyenértékűeknek tekintendők.

(29)

Mivel csak pénzforgalmi szolgáltatók nyújthatják az (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) meghatározott pénzforgalmi szolgáltatásokat, a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedély nem egyenértékű a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedéllyel. Ezért indokolt egyértelművé tenni, hogy ha a közösségi finanszírozási szolgáltató ilyen pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt a közösségi finanszírozási szolgáltatásaival kapcsolatban, akkor egyúttal az (EU) 2015/2366 irányelvben meghatározott pénzforgalmi szolgáltatónak is kell lennie. Ez a követelmény nem érinti a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyezett szervezeteket, amelyek az (EU) 2015/2366 irányelv 3. cikkében említett tevékenységet folytatnak, és amelyekre az (EU) 2015/2366 irányelv 37. cikkében meghatározott értesítési kötelezettség is vonatkozik. Az ilyen tevékenységek megfelelő felügyeletének lehetővé tétele érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatónak tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat arról, hogy szándékában áll-e a megfelelő engedély birtokában pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani, vagy hogy az ilyen szolgáltatásokat engedéllyel rendelkező harmadik félnek szervezi-e ki.

(30)

A határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatások növekedésének és zavartalan működésének feltétele a kellően nagy méret és az ilyen szolgáltatások iránti közbizalom. Ezért a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezésére vonatkozóan egységes, arányos és közvetlenül alkalmazandó követelményeket kell meghatározni. A közösségi finanszírozási szolgáltatásokra vonatkozó követelményeknek ezért meg kell könnyíteniük e szolgáltatások határokon átnyúló nyújtását, csökkenteniük kell a működési kockázatokat, valamint biztosítaniuk kell az átláthatóság és a befektetővédelem magas szintjét.

(31)

A közösségi finanszírozási szolgáltatók hatékony felügyeletének biztosítása érdekében csak az Unióban tényleges és állandó letelepedési hellyel – és többek között a szükséges forrásokkal – rendelkező jogi személyek kérelmezhetik az e rendelet szerinti közösségi finanszírozási szolgáltatóként való engedélyezést.

(32)

Amint azt a Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, a határokon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokról szóló, 2017. június 26-i jelentése kiemelte, a közösségi finanszírozási szolgáltatások ki lehetnek téve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának. Ezért biztosítékokról kell rendelkezni a közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezésére és a vezetésükért felelős természetes személyek jó hírnevének értékelésére vonatkozó feltételek meghatározásakor, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásának a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni követelmények hatálya alá tartozó engedélyezett szervezetekre való korlátozásával. A piac integritásának a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatának megelőzése révén történő további biztosítása céljából, valamint figyelembe véve az e rendelet alapján egy közösségi finanszírozási ajánlat révén bevonható források összegét, a Bizottságnak értékelnie kell annak szükségességét és arányosságát, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók részben vagy teljes mértékben kötelesek legyenek megfelelni az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (8) a pénzmosás vagy a terrorizmusfinanszírozás tekintetében átültető nemzeti jognak, és hogy az említett irányelv alkalmazásában a kötelezett szolgáltatók listája kiegészüljön a közösségi finanszírozási szolgáltatókkal.

(33)

Azért, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók határokon átnyúlóan működhessenek anélkül, hogy eltérő szabályokkal szembesülnének, így megkönnyítve az Unió területén folyó projektek különböző tagállamokból származó befektetők általi finanszírozását, a tagállamok számára nem lehet engedélyezni, hogy az említett, e rendelet szerint engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatókra vonatkozóan további követelményeket írjanak elő.

(34)

Az engedélyezési eljárásnak lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy tájékoztatást kapjanak a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatók által nyújtani szándékozott szolgáltatásokról – ideértve az általuk működtetni szándékozott közösségi finanszírozási platformokat is –, hogy értékeljék a vezetésük minőségét, valamint az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében létrehozott belső szervezeti felépítésüket és eljárásaikat.

(35)

A megfelelő felügyelet biztosítása és az aránytalan adminisztratív terhek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni a 2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9), a 2013/36/EU, a 2014/65/EU vagy az (EU) 2015/2366 irányelv alapján engedélyezett és közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtani szándékozó szervezetek számára, hogy mind az említett irányelvek, mind pedig e rendelet alapján engedéllyel rendelkezzenek. Az ilyen esetekre egyszerűsített engedélyezési eljárást kell alkalmazni, és az illetékes hatóságok nem írhatják elő már rendelkezésükre álló dokumentumok vagy igazolások benyújtását.

(36)

A befektetők számára a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos átláthatóság elősegítése érdekében indokolt, hogy az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, ESMA) létrehozza az Unióban e rendelettel összhangban engedélyezett összes közösségi finanszírozási szolgáltatót magában foglaló nyilvános és naprakész nyilvántartást. E nyilvántartásnak magában kell foglalnia az Unióban működő valamennyi közösségi finanszírozási platformra vonatkozó információkat.

(37)

Az e rendelet szerinti engedélyt vissza kell vonni, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató már nem felel meg a számára adott engedély feltételeinek. Az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra is, hogy visszavonják az e rendelet szerinti engedélyt, amennyiben egy közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a nevében eljáró harmadik fél elvesztette az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti pénzforgalmi szolgáltatások vagy a 2014/65/EU irányelv szerinti befektetési szolgáltatások nyújtását lehetővé tévő engedélyét, vagy amennyiben egy olyan közösségi finanszírozási szolgáltató, amely egyben pénzforgalmi szolgáltató is, vagy vezetői, alkalmazottai vagy a nevében eljáró harmadik fél megsértették az (EU) 2015/849 irányelvet átültető nemzeti jogot.

(38)

Annak érdekében, hogy ügyfeleik számára széles körű szolgáltatásokat nyújtsanak, lehetővé kell tenni az e rendelet szerint engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók számára, hogy az e rendelet szerinti engedély hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási tevékenységek nyújtásától eltérő tevékenységeket is folytassanak.

(39)

Annak biztosítása érdekében, hogy ügyfeleik egyértelműen megértsék a közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét és az ilyen szolgáltatásokhoz kapcsolódó kockázatokat, költségeket és díjakat, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető módon kell tájékoztatniuk ügyfeleiket.

(40)

A hitelnyújtás közvetítésével járó közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatóknak minden ügyfél rendelkezésére kell bocsátaniuk bizonyos releváns információkat, például a hitelek nemteljesítési arányát.

(41)

A közösségi finanszírozási projektekre hitelbírálati pontszámot alkalmazó vagy a közösségi finanszírozási ajánlatok árazására javaslatot tevő közösségi finanszírozási szolgáltatóknak közzé kell tenniük módszertanuk legfontosabb elemeit. A hitelbírálati pontszámok kiszámítására, illetve az ár vagy a kamatláb meghatározására szolgáló módszerek közzétételére vonatkozó követelmény nem értelmezhető akként, hogy az érzékeny üzleti információk közzétételét követelné meg, és nem értelmezhető az innovációt akadályozó módon sem.

(42)

A közösségi finanszírozási projektekben részt vevő különböző befektetői kategóriák megfelelő befektetővédelmének biztosítása, és egyúttal a befektetések áramlásának megkönnyítése érdekében ez a rendelet különbséget tesz a tapasztalt és a tapasztalatlan befektetők között, és az említett egyes kategóriákra nézve megfelelő, különböző szintű befektetővédelmi biztosítékokat vezet be. A tapasztalt és a tapasztalatlan befektetők közötti különbségtételnek a szakmai ügyfelek és a lakossági ügyfelek közötti, a 2014/65/EU irányelvben megállapított különbségtételen kell alapulnia. E különbségtételnél azonban figyelembe kell venni a közösségi finanszírozási piac jellemzőit is. Különösen a tapasztalt és a tapasztalatlan befektetők közötti, e rendelet szerinti különbségtételnél a leendő befektetők közösségi finanszírozással kapcsolatos tapasztalatát és ismereteit is figyelembe kell venni, és kétévente újra kell értékelni.

(43)

A közösségi finanszírozási platformokon forgalmazott pénzügyi termékek nem azonosak a hagyományos befektetési termékekkel vagy a megtakarítási termékekkel, és ezért nem is forgalmazhatók ekként. Mindazonáltal annak biztosítása érdekében, hogy a leendő tapasztalatlan befektetők megértsék a közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos kockázat szintjét, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak belépéskori tudástesztnek kell alávetniük tapasztalatlan leendő befektetőiket az arról való megbizonyosodás céljából, hogy megértették az ilyen befektetéseket. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak kifejezetten figyelmeztetniük kell a nem elegendő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal rendelkező, leendő tapasztalatlan befektetőket, hogy előfordulhat, hogy a nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások számukra nem megfelelőek.

(44)

Mivel a tapasztalt befektetők – mint ilyenek – tisztában vannak a közösségi finanszírozási projektekbe történő befektetések kockázataival, nem érdemes őket belépéskori tudástesztnek alávetni. Hasonlóképpen a közösségi finanszírozási szolgáltatók nem kötelezhetők arra, hogy a tapasztalt befektetők számára kockázati figyelmeztetéseket adjanak ki.

(45)

Annak biztosítása érdekében, hogy a tapasztalatlan befektetők elolvassák és megértsék a közösségi finanszírozási szolgáltató által számukra kiadott kifejezett kockázati figyelmeztetéseket, kifejezetten el kell ismerniük azokat a kockázatokat, amelyekkel a közösségi finanszírozási projektbe való befektetésük jár. A magas szintű befektetővédelem fenntartása érdekében, és mivel az ilyen elismerés hiánya arra utal, hogy a befektető adott esetben nem értette meg a befektetéssel járó kockázatokat, a közösségi finanszírozási szolgáltatók csak olyan tapasztalatlan befektetőktől fogadhatnak el befektetéseket, akik/amelyek kifejezetten elismerték, hogy elolvasták és megértették az említett figyelmeztetéseket.

(46)

Tekintettel a közösségi finanszírozási projektekhez kapcsolódó kockázatokra, a tapasztalatlan befektetőknek el kell kerülniük az ilyen projekteknek való túlzott kitettséget. Jelentős a kockázata annak, hogy az eredetileg befektetett összegek nagy részét vagy akár teljes egészét elveszítik. Ezért helyénvaló meghatározni azt a maximális összeget, amelyet a tapasztalatlan befektetők további biztosítékok nélkül fektethetnek egy adott projektbe. Ezzel ellentétben, ilyen maximális összeg általi korlátozás nem indokolt a szükséges tapasztalattal, ismeretekkel vagy pénzügyi kapacitással, illetve ezek kombinációjával rendelkező tapasztalt befektetők esetében.

(47)

A tapasztalatlan befektetők védelmének megerősítése érdekében elő kell írni egy olyan gondolkodási időszakot, amely alatt a leendő tapasztalatlan befektető indokolás és szankció nélkül visszavonhatja az adott közösségi finanszírozási ajánlatba való befektetési ajánlatát vagy szándéknyilatkozatát. Erre annak a helyzetnek az elkerülése érdekében van szükség, hogy egy leendő tapasztalatlan befektető egy közösségi finanszírozási ajánlat elfogadásával egyúttal egy kötelező erejű szerződés megkötésére irányuló ajánlatot is elfogadjon anélkül, hogy lehetősége lenne arra, hogy megfelelő időszakon belül elálljon a szerződéstől. A gondolkodási időszakra nincs szükség, amikor a leendő tapasztalatlan befektető anélkül is szándéknyilatkozatot tehet egy adott közösségi finanszírozási ajánlatra vonatkozóan, hogy ezáltal szerződést kötne, kivéve azt az esetet, amikor az ilyen befektetési ajánlat vagy szándéknyilatkozat megtételére az ajánlat tervezett lejárati idejéhez vagy a finanszírozási cél elérésének időpontjához közeli időpontban kerül sor. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gondolkodási időszak lejárta előtt ne szedjenek be pénzt a befektetőtől, és ne utaljanak át pénzt a projektgazdának.

(48)

Tekintettel azon lehetséges hatásokra, amelyeket a befektetési ajánlat vagy a szándéknyilatkozat gondolkodási időszak alatti visszavonásának joga a közösségi finanszírozási platformokon keresztül történő tőkebevonás költségeire gyakorolhat, a Bizottságnak az e rendelet szerinti jelentésében értékelnie kell, hogy a hatékonyabb tőkebevonási folyamat érdekében célszerű-e lerövidíteni a gondolkodási időszakot, anélkül hogy ez sértené a befektetők védelmét.

(49)

A 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) az abból eredő követelésekre vonatkozik, amikor egy befektetési vállalkozás nem képes visszafizetni a befektetőknek járó vagy a befektetők tulajdonát képező, az ő nevükben, befektetési ügyletekkel kapcsolatban a vállalkozásnak nyújtott pénzeszközt, vagy nem képes visszaadni a befektetőknek a befektetők tulajdonát képező, az ő nevükben, befektetési ügyletekkel kapcsolatban a vállalkozásnál őrzött, felhasznált vagy kezelt eszközöket. Mivel a 2014/65/EU irányelv alapján szintén engedélyezett befektetési vállalkozások által nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök letéti őrzése nem foglalja magában az említett irányelv 4. cikke 2. pontjának értelmében vett befektetési szolgáltatások nyújtását, a tapasztalatlan befektetőket a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon tájékoztatni kell arról, hogy a befektetőkártalanítási rendszer által nyújtott védelem nem vonatkozik a közösségi finanszírozási platformon megvett átruházható értékpapírokra és közösségi finanszírozási célokra használható eszközökre. Ezenfelül az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások nem tekinthetők a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) 2. cikke (1) bekezdése 3. pontjának értelmében vett betétek gyűjtésének.

(50)

Ez a rendelet meghatározza a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap tartalmát, amelyet minden egyes közösségi finanszírozási ajánlat esetében a leendő befektetők rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy a leendő befektetők megalapozott befektetési döntést tudjanak hozni. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon figyelmeztetni kell a leendő befektetőket, hogy az általuk vállalt befektetési környezet olyan kockázatokkal jár, amelyekre sem a 2014/49/EU irányelvvel összhangban létrehozott betétbiztosítási rendszerek, sem pedig a 97/9/EK irányelvvel összhangban létrehozott befektetőkártalanítási rendszerek nem vonatkoznak.

(51)

A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak tükröznie kell a hitelalapú, illetve a befektetésalapú közösségi finanszírozás sajátos jellemzőit. E célból konkrét és releváns mutatókat kell előírni. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon adott esetben figyelembe kell venni továbbá a projektgazdák sajátos jellemzőit és a kapcsolódó kockázatokat, és annak a projektgazdákra, a befektetői jogokra és díjakra, valamint az átruházható értékpapírok típusára, a közösségi finanszírozási célokra használható eszközökre és a kínált hitelekre vonatkozó lényeges információkra kell összpontosítania. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot a projektgazdáknak kell elkészíteniük, mivel az abba foglalandó információkat leginkább a projektgazda tudja rendelkezésre bocsátani. Mivel azonban a közösségi finanszírozási szolgáltatók felelősek a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak a leendő befektetők rendelkezésére bocsátásáért, nekik kell biztosítaniuk, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap egyértelmű, helyes és teljes legyen.

(52)

A közösségi finanszírozási szolgáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy a projektgazda által elkészített, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon előírtnál több információt tüntessenek fel. Ezeknek az információknak azonban ki kell egészíteniük a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információkat, és összhangban kell állniuk azokkal.

(53)

Ha a közösségi finanszírozási szolgáltató olyan kihagyást, hibát vagy pontatlanságot észlel a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon, amely jelentősen befolyásolhatja a befektetés várható megtérülését, haladéktalanul jeleznie kell ezt a kihagyást, hibát vagy pontatlanságot a projektgazdának, akinek/amelynek ki kell egészítenie vagy ki kell javítania azt az információt. Ha ilyen kiegészítésre vagy kijavításra nem kerül sor, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak – bizonyos feltételek mellett – fel kell függeszteniük vagy akár törölniük kell a közösségi finanszírozási ajánlatot.

(54)

Az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k tőkepiacokhoz való gördülékeny és gyors hozzáférésének biztosítása, finanszírozási költségeik csökkentése és a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára a késedelmek és a költségek elkerülése érdekében nem lehet azt a követelményt támasztani, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia.

(55)

Amennyiben a nemzeti jog megengedi, a közösségi finanszírozási szolgáltató számára lehetővé kell tenni, hogy – információs rendszere naprakésszé tétele útján – átruházza a befektetésalapú közösségi finanszírozási projekt részesedéseinek tulajdonjogát. Az átláthatóság és az információáramlás érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltató számára azt is lehetővé kell tenni, hogy a közösségi finanszírozási platformján befektetéseket eszközölt ügyfeleknek lehetőséget biztosítson arra, hogy a közösségi finanszírozási platformján elhelyezett hirdetőtáblán hirdessék meg az említett közösségi finanszírozási platformon eredetileg kínált hitelek, átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközök vételére és eladására irányuló szándékaikat, feltéve, hogy a hirdetőtábla nem gyűjti össze több harmadik fél vételi és eladási szándékait oly módon, amely az ilyen hirdetések esetében létrejött szerződést eredményez. A közösségi finanszírozási szolgáltató által biztosított hirdetőtábla ezért nem állhat olyan belső párosítási rendszerből, amely multilaterális alapon hajtja végre az ügyfélmegbízásokat, kivéve, ha átruházható értékpapírok esetében a közösségi finanszírozási szolgáltató a 2014/65/EU irányelv 5. cikkével összhangban befektetési szolgáltatóként vagy az említett irányelv 44. cikkével összhangban szabályozott piacként külön engedéllyel rendelkezik. Az átruházható értékpapírok esetében ilyen engedéllyel nem rendelkező közösségi finanszírozási szolgáltatóknak egyértelműen tájékoztatniuk kell a befektetőket arról, hogy nem fogadják el az eredetileg a közösségi finanszírozási platformon eszközölt befektetésekhez kapcsolódó szerződésekre vonatkozó vételi és eladási megbízások átvételét, hogy a közösségi finanszírozási platformján végzett vételi és eladási tevékenységek a befektető mérlegelési jogkörébe és felelősségi körébe tartoznak, és hogy nem működtetnek a 2014/65/EU irányelv szerinti kereskedési helyszínt.

(56)

Az átláthatóság elősegítése és az ügyfelekkel folytatott kommunikáció megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak a szolgáltatásaikkal és ügyleteikkel kapcsolatos minden megfelelő adatot meg kell őrizniük.

(57)

Az ügyfelekkel szembeni tisztességes és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítása érdekében a szolgáltatásaikat marketingközlemények révén népszerűsítő közösségi finanszírozási szolgáltatóknak tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatást kell nyújtaniuk.

(58)

Az Unió-szerte működő közösségi finanszírozási szolgáltatók jogbiztonságának növelése és a könnyebb piacra jutás biztosítása érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeit kifejezetten szabályozó és a tagállamokban alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, valamint azok összefoglalóit a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven, elektronikusan közzé kell tenni. E célból az ESMA-nak és az illetékes hatóságoknak naprakészen kell tartaniuk a honlapjaikat.

(59)

A marketingközleményekre alkalmazandó követelmények tekintetében a tagállamok között fennálló szabályozási eltérések mértékének érthetőbbé tétele céljából az illetékes hatóságoknak az e területet érintő végrehajtási intézkedéseikre vonatkozó részletes jelentést kell évente az ESMA rendelkezésére bocsátaniuk.

(60)

A közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásával kapcsolatos szükségtelen költségek és adminisztratív teher elkerülése érdekében indokolt, hogy a marketingközleményekre ne vonatkozzanak fordítási követelmények, amennyiben azokat a marketingközlemények terjesztésének helye szerinti tagállam legalább egy hivatalos nyelvén vagy az említett tagállam illetékes hatóságai által elfogadott nyelven bocsátják rendelkezésre.

(61)

A hatékony felügyeleti és engedélyezési eljárás biztosítása érdekében a tagállamoknak meg kell határozniuk az illetékes hatóságok által e rendelet alapján ellátandó feladatokat és funkciókat. A határokon átnyúló, hatékony közigazgatási együttműködés megkönnyítése érdekében minden tagállamnak ki kell jelölnie egy egyedüli kapcsolattartó pontot az ESMA-val és az Unió területén az illetékes hatóságokkal való kommunikáció folytatására.

(62)

Mivel az illetékes hatóság rendelkezésére álló hatékony eszközök, jogkörök és erőforrások garantálják a felügyeleti hatékonyságot, e rendeletnek rendelkeznie kell a nemzeti joggal összhangban az illetékes hatóságokra ruházandó minimális felügyeleti és vizsgálati hatáskörökről. Amennyiben a nemzeti jog így rendelkezik, e hatásköröket az illetékes igazságügyi hatóságokhoz benyújtott kérelem útján kell gyakorolni. Az e rendelet szerinti hatásköreik gyakorlása során az ESMA-nak és az illetékes hatóságoknak tárgyilagosan és pártatlanul, döntéshozatali önállóságukat fenntartva kell eljárniuk.

(63)

E rendelet megsértésének felderítése érdekében szükséges, hogy az illetékes hatóságok iratok lefoglalása céljából beléphessenek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszínekre is. Az említett helyszínekre való belépésre akkor van szükség, ha fennáll az alapos gyanúja annak, hogy ott ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő dokumentumok és adatok találhatók, amelyek relevánsak lehetnek e rendelet megsértésének bizonyításához. Az ilyen helyszínekre történő belépés szükséges továbbá, amennyiben a korábban tájékoztatásra felszólított természetes vagy jogi személy a felszólításnak nem tett eleget vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a felszólításnak a felszólított személy nem tenne eleget, vagy a felszólításban megjelölt dokumentumokat vagy információt eltávolítaná, módosítaná vagy megsemmisítené.

(64)

Az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítésének biztosítása érdekében fontos, hogy a tagállamok a szükséges lépések megtételével gondoskodjanak arról, hogy e rendelet megsértése megfelelő közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket vonjon maga után. Az említett szankcióknak és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, egységes tagállami megközelítést kell biztosítaniuk, valamint elrettentő hatással kell rendelkezniük. E rendelet nem korlátozhatja a tagállamokat abban, hogy szigorúbb közigazgatási szankciókról rendelkezzenek.

(65)

Annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok által hozott, közigazgatási szankciókat vagy egyéb közigazgatási intézkedéseket előíró határozatok a lehető legszélesebb körben fejthessék ki elrettentő hatásukat, közzé kell őket tenni, kivéve, ha az illetékes hatóság az anonim közzétételt vagy a közzététel elhalasztását tartja szükségesnek, vagy ha úgy dönt, hogy nem teszi közzé a határozatot.

(66)

Jóllehet a tagállamok szabadon állapíthatnak meg közigazgatási és büntetőjogi szankciókat előíró szabályokat ugyanazon jogsértésekre vonatkozóan, nem írható elő a számukra, hogy közigazgatási szankciókat előíró szabályokat állapítsanak meg e rendelet megsértésének azon eseteire, amelyek nemzeti büntetőjoguk hatálya alá tartoznak. Ha azonban a tagállamok e rendelet megsértésének esetére közigazgatási szankciók helyett büntetőjogi szankciókat tartanak fenn, az nem csökkentheti, illetve egyéb módon sem befolyásolhatja az illetékes hatóságok lehetőségét arra, hogy e rendelet alkalmazásában kellő időben együttműködjenek más tagállamok illetékes hatóságaival, illetve tőlük időben információkhoz jussanak, vagy velük időben információcserét folytassanak, akár azt követően is, hogy az adott jogsértés büntetőeljárás lefolytatása céljából az illetékes igazságügyi hatóság elé került.

(67)

Mivel a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot úgy alakították ki, hogy igazodjon a közösségi finanszírozási ajánlat sajátos jellemzőihez és a befektetők információigényéhez, az e rendelet szerinti közösségi finanszírozási ajánlatokat mentesíteni kell az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti tájékoztató közzétételének követelménye alól, és az említett rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(68)

A visszaélést bejelentő személyek az illetékes hatóságok tudomására hozhatnak olyan új információkat, amelyek segítik őket e rendelet megsértése eseteinek felderítésében és szankcionálásában. E rendeletnek ezért biztosítania kell, hogy megfelelő szabályok legyenek érvényben, amelyek lehetővé teszik, hogy a visszaélést bejelentő személyek fel tudják hívni az illetékes hatóságok figyelmét e rendelet tényleges vagy potenciális megsértésének eseteire, és megvédik őket a megtorlástól. Ezt az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) arra irányuló módosítása révén kell elérni, hogy alkalmazandó legyen az e rendelet szerinti jogsértésekre is.

(69)

Az e rendeletben meghatározott követelmények pontosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a nemzeti joggal összhangban nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások tekintetében az átmeneti időszak meghosszabbítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (14) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(70)

E rendelet következetes alkalmazásának előmozdítása és ezen belül az uniós befektetők és a fogyasztók megfelelő védelme érdekében technikai standardokat kell kidolgozni. A hatékonyság érdekében helyénvaló lenne, hogy – mint jelentős szakértelemmel rendelkező szervek – az ESMA és az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság (15) (Európai Bankhatóság, EBH) dolgozzon ki olyan szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyek nem igényelnek szakpolitikai döntéseket, és nyújtsa be azokat a Bizottsághoz.

(71)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az ESMA és az EBH által kidolgozott szabályozástechnikai standardokat fogadjon el az egyéni hitelportfólió-kezelés, a panaszkezelés, az összeférhetetlenség, a közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés, az ügyfelek tájékoztatása, a nemteljesítési arány közzététele, a belépéskori tudásteszt és a veszteségviselési képesség szimulációja, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap és az illetékes hatóságok közötti együttműködés tekintetében. A Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardokat az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(72)

A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy az ESMA által kidolgozott végrehajtás-technikai standardokat fogadjon el a közösségi finanszírozási szolgáltatók általi jelentéstétel, a marketingkövetelményekre vonatkozó nemzeti rendelkezések közzététele, valamint az illetékes hatóságok közötti és az ESMA-val való együttműködés tekintetében. A Bizottságnak az említett végrehajtás-technikai standardokat az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban kell elfogadnia.

(73)

A személyes adatok e rendelet keretében történő kezelését, például a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által történő megosztását vagy továbbítását az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) összhangban kell végezni, az információknak az ESMA által történő megosztását vagy továbbítását pedig az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) összhangban kell végezni.

(74)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó jogi keret széttagoltságának kezelését, amelynek célja az ilyen szolgáltatások belső piaca megfelelő működésének biztosítása és egyidejűleg a befektetők védelmének és piaci hatékonyságnak fokozása, valamint a tőkepiaci unió létrehozásához való hozzájárulás, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(75)

E rendelet alkalmazásának kezdőnapját el kell halasztani, és össze kell hangolni az e rendelet hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási szolgáltatókat a 2014/65/EU irányelv alkalmazása alól mentesítő (EU) 2020/1504 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (18) átültető nemzeti szabályok alkalmazásának kezdőnapjával.

(76)

A jogbiztonság érdekében és tekintettel arra, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatások e rendelet hatálya alá tartozó típusai tekintetében a nemzeti szabályokat az e rendeletben meghatározott szabályok váltják fel, helyénvaló átmeneti intézkedéseket hozni, amelyek lehetővé teszik az e rendeletet megelőzően hatályos nemzeti joggal összhangban ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó személyek számára, hogy üzleti tevékenységeiket az e rendeletben előírt szabályokhoz igazítsák, és elegendő idő álljon rendelkezésükre az e rendelet szerinti engedély kérelmezésére. Ezért az említett személyek számára lehetővé kell tenni, hogy 2022. november 10-ig az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően olyan közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak. A tagállamok ezen átmeneti időszak alatt különleges eljárásokat vezethetnek be, amelyek lehetővé teszik a nemzeti jog alapján engedélyezett jogi személyek számára, hogy olyan közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtsanak, amelyek e rendelet hatálya alá tartoznak, és hogy nemzeti engedélyeiket az e rendelet szerinti engedélyekre váltsák át, feltéve, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók teljesítik az e rendeletben meghatározott követelményeket.

(77)

Azon közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek nem szerezték be az e rendelet szerinti engedélyt 2022. november 10-ig, az említett időpontot követően nem bocsáthatnak ki új közösségi finanszírozási ajánlatokat. Az olyan helyzetek elkerülése érdekében, amikor egy adott közösségi finanszírozási projekthez kapcsolódó céltőke bevonása 2022. november 10-ig nem történik meg, a finanszírozási felhívásokat ezen időpontig le kell zárni. Mindazonáltal 2022. november10-ét követően a meglévő szerződések kezelése – beleértve a követelések beszedését és átruházását, az eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatások nyújtását és a vállalati események kezelését – az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban tovább folytatódhat.

(78)

Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket. Ennek megfelelően ezt a rendeletet az említett jogokkal és elvekkel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

(79)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy, hatály és kivételek

(1)   E rendelet egységes követelményeket állapít meg a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására, a közösségi finanszírozási szolgáltatók szervezetére, engedélyezésére és felügyeletére, a közösségi finanszírozási platformok működésére, valamint a közösségi finanszírozási szolgáltatásoknak az Unióban történő nyújtásával kapcsolatos átláthatóságra és marketingközleményekre vonatkozóan.

(2)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:

a)

az olyan projektgazdáknak nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások, amelyek a 2008/48/EK irányelv 3. cikke a) pontjában meghatározott fogyasztók;

b)

olyan egyéb szolgáltatások, amelyek a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, és amelyeket a nemzeti joggal összhangban nyújtanak;

c)

a több mint 5 000 000 EUR ellenértékű közösségi finanszírozási ajánlatok, amely értéket egy 12 hónapos időszak vonatkozásában kell kiszámítani a következők összegeként:

i.

az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének m), illetve n) pontjában meghatározott átruházható értékpapírokra, illetve közösségi finanszírozási célokra használható eszközökre vonatkozó, egy adott projektgazda által tett ajánlatok teljes ellenértéke, valamint azon összegek, amelyeket az adott projektgazda hitelek útján, egy közösségi finanszírozási platformon keresztül gyűjtött össze; és

ii.

az átruházható értékpapírokra vonatkozó azon nyilvános ajánlattételek teljes ellenértéke, amelyeket az e pont i. alpontjában említett projektgazda az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikkének (3) bekezdése vagy 3. cikkének (2) bekezdése szerinti mentesség alapján ajánlattevőként tett.

(3)   Amennyiben egy közösségi finanszírozási szolgáltató, projektgazda vagy befektető a 2013/36/EU irányelv 8. cikke szerinti hitelintézeti engedéllyel rendelkezik, a tagállamok nem alkalmazzák az említett irányelv 9. cikkének (1) bekezdését átültető nemzeti követelményeket, valamint biztosítják, hogy a nemzeti jog ne írjon elő hitelintézeti engedélyt vagy más egyedi engedélyt, mentességet vagy felmentést a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban a következő helyzetekben:

a)

olyan projektgazdák esetében, amelyek a közösségi finanszírozási szolgáltató által közvetített hitelekkel kapcsolatban pénzeszközöket fogadnak el a befektetőktől; vagy

b)

olyan befektetők esetében, amelyek a közösségi finanszírozási szolgáltató közvetítésével hitelt nyújtanak a projektgazdáknak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

a)

„közösségi finanszírozási szolgáltatás”: a befektetők vállalkozásfinanszírozási szándékainak és a projektgazdáknak egy közösségi finanszírozási platform használatával történő összepárosítása, amely a következő tevékenységek bármelyikéből állhat:

i.

hitelnyújtás közvetítése;

ii.

a projektgazdák vagy egy különleges célú gazdasági egység által kibocsátott átruházható értékpapíroknak és a közösségi finanszírozási célokra használható eszközöknek a 2014/65/EU irányelv I. melléklete A. szakaszának 7. pontjában említettek szerinti, vételre irányuló kötelezettségvállalás nélküli elhelyezése, és az említett átruházható értékpapírok és a közösségi finanszírozási célokra használható eszközök tekintetében az említett szakasz 1. pontjában említettek szerint ügyfélmegbízások fogadása és továbbítása;

b)

„hitel”: olyan megállapodás, amelynek keretében a befektető a projektgazda rendelkezésére bocsátja a megállapodás szerinti pénzösszeget a megállapodásban meghatározott időtartamra, a projektgazda pedig feltétel nélküli kötelezettséget vállal arra, hogy ezt az összeget a felhalmozódott kamatokkal együtt – a részletfizetési ütemezésnek megfelelően – visszafizeti a befektetőnek;

c)

„egyéni hitelportfólió-kezelés”: egy eredeti hitelezőnek minősülő befektető előre meghatározott összegű pénzeszközeinek a közösségi finanszírozási szolgáltató általi allokálása a befektető mérlegelése alapján adott egyéni megbízása alapján egy vagy több, a szolgáltató közösségi finanszírozási platformján található közösségi finanszírozási projekthez;

d)

„közösségi finanszírozási platform”: a közösségi finanszírozási szolgáltató által működtetett vagy kezelt, nyilvánosan hozzáférhető, internetalapú információs rendszer;

e)

„közösségi finanszírozási szolgáltató”: közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó jogi személy;

f)

„közösségi finanszírozási ajánlat”: a közösségi finanszírozási szolgáltató által bármilyen formában és bármilyen eszközzel nyújtott minden olyan közlés, amely elegendő információt ad az ajánlat feltételeiről és az annak tárgyát képező közösségi finanszírozási projektről ahhoz, hogy a befektető dönteni tudjon a közösségi finanszírozási projektbe való befektetésről;

g)

„ügyfél”: bármely olyan leendő vagy meglévő befektető vagy projektgazda, akinek/amelynek a közösségi finanszírozási szolgáltató közösségi finanszírozási szolgáltatást nyújt vagy szándékozik nyújtani;

h)

„projektgazda”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely közösségi finanszírozási platformon keresztül keres finanszírozást;

i)

„befektető”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely egy közösségi finanszírozási platformon keresztül hitelt nyújt, illetve átruházható értékpapírokat vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközöket vesz;

j)

„tapasztalt befektető”: bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának 1., 2., 3. vagy 4. pontja értelmében szakmai ügyfél, vagy bármely olyan természetes vagy jogi személy, aki/amely az e rendelet II. mellékletében meghatározott kritériumokkal és eljárással összhangban rendelkezik a közösségi finanszírozási szolgáltató jóváhagyásával tapasztalt befektetőként való kezeléséhez;

k)

„tapasztalatlan befektető”: olyan befektető, aki/amely nem tapasztalt befektető;

l)

„közösségi finanszírozási projekt”: azon üzleti tevékenység vagy tevékenységek, amelyhez/amelyekhez a projektgazda a közösségi finanszírozási ajánlat révén keres finanszírozást;

m)

„átruházható értékpapírok”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 44. pontjában meghatározott átruházható értékpapírok;

n)

„közösségi finanszírozási célokra használható eszközök”: az egyes tagállamok vonatkozásában egy korlátozott felelősséggel működő társaság azon részesedései, amelyekre nem vonatkoznak olyan korlátozások, amelyek ténylegesen megakadályoznák azok átruházását, beleértve a részesedések nyilvános kibocsátásának vagy reklámozásának módjára vonatkozó korlátozásokat is;

o)

„marketingközlemények”: az e rendeletben előírt befektetői tájékoztatóktól eltérő, a közösségi finanszírozási szolgáltatótól származó, a leendő befektetőnek vagy a leendő projektgazdának szóló és a közösségi finanszírozási szolgáltató szolgáltatásaira vonatkozó információ vagy közlemény;

p)

„tartós adathordozó”: olyan eszköz, amely lehetővé teszi az információknak a későbbiekben is hozzáférhető módon, az információ céljának megfelelő ideig történő tárolását, továbbá lehetővé teszi a tárolt információk változatlan formában való megjelenítését;

q)

„különleges célú gazdasági egység”: olyan szervezet, amelyet kizárólag az 1075/2013/EU európai központi banki rendelet (19) 1. cikkének 2. pontja szerinti értékpapírosítás céljából hoztak létre, és amely kizárólag erre a célra szolgál;

r)

„illetékes hatóság”: egy tagállam által a 29. cikkel összhangban kijelölt hatóság vagy hatóságok.

(2)   Annak a lehetőségnek a sérelme nélkül, hogy egy korlátozott felelősséggel működő társaság részesedései az átruházható értékpapíroknak az (1) bekezdés m) pontja szerinti fogalommeghatározása alá tartoznak, az engedélyt a közösségi finanszírozási szolgáltatónak megadó illetékes hatóságok engedélyezhetik az ilyen részesedések e rendelet alkalmazásában történő használatát, amennyiben e részesedések megfelelnek az (1) bekezdés n) pontja szerinti, a közösségi finanszírozási célokra használható eszközökre vonatkozó feltételeknek.

(3)   Az illetékes hatóságoknak – az alkalmazandó nemzeti jogra való hivatkozással – évente tájékoztatniuk kell az ESMA-t a korlátozott felelősséggel működő társaságok és azok kínált és e rendelet hatálya alá tartozó részesedéseinek típusairól.

Az ESMA-nak az első albekezdésben említett információt indokolatlan késedelem nélkül nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie a honlapján.

(4)   Az ESMA-nak – e rendelet alkalmazásának első két évében – évente össze kell gyűjtenie az azon projektgazdák által készített, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapokat, akik/amelyek közösségi finanszírozási célokra használható eszközöket bocsátottak ki. Az ESMA-nak össze kell hasonlítania a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapokban megadott, az I. melléklet F. részének b) és c) pontjában említett információkat a tagállamok által az e cikk (3) bekezdése szerint szolgáltatott információkkal. Az ESMA-nak ezen összehasonlítást be kell nyújtania a Bizottságnak, amely belefoglalja azt a 45. cikkben említett jelentésbe.

II. FEJEZET

Közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása és a közösségi finanszírozási szolgáltatók szervezeti és működési követelményei

3. cikk

Közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása

(1)   Közösségi finanszírozási szolgáltatásokat csak az Unióban letelepedett olyan jogi személyek nyújthatnak, amelyeket a 12. cikknek megfelelően közösségi finanszírozási szolgáltatóként engedélyeztek.

(2)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak az ügyfeleik érdekeinek leginkább megfelelően, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen kell eljárniuk.

(3)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók nem fizethetnek vagy fogadhatnak el semmilyen díjazást, kedvezményt vagy nem pénzbeli előnyt azért, hogy a befektetői megbízásokat a saját közösségi finanszírozási platformjukon vagy valamely harmadik fél közösségi finanszírozási platformján tett meghatározott közösségi finanszírozási ajánlat felé irányítják.

(4)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók az egyéni befektetőknek olyan egyedi közösségi finanszírozási projekteket javasolhatnak, amelyek megfelelnek a befektető által meghatározott egy vagy több konkrét paraméternek vagy kockázati mutatónak. Amennyiben a befektető be kíván fektetni a javasolt közösségi finanszírozási projektekbe, megvizsgálja az egyes közösségi finanszírozási ajánlatokat és minden egyedi közösségi finanszírozási ajánlattal kapcsolatban kifejezett befektetési döntést hoz.

Azoknak a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak, amelyek egyéni hitelportfólió-kezelést kínálnak, e tevékenységük során be kell tartaniuk a befektetők által meghatározott paramétereket, és minden szükséges lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az említett befektetők számára a lehető legjobb eredményt érjék el. A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell a befektetőket a mérlegelési jogkört biztosító megbízás végrehajtására vonatkozó döntéshozatali folyamatról.

(5)   A (4) bekezdés első albekezdésétől eltérve, azok a közösségi finanszírozási szolgáltatók, amelyek egyéni hitelportfólió-kezelést nyújtanak, a megállapított paramétereken belül a befektetőik nevében mérlegelési jogkört gyakorolhatnak anélkül, hogy köteleznék a befektetőket arra, hogy azok minden egyedi közösségi finanszírozási ajánlatot megvizsgáljanak és azzal kapcsolatban befektetési döntést hozzanak.

(6)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásához egy különleges célú gazdasági egységet vesznek igénybe, az ilyen különleges célú gazdasági egységen keresztül csak egyetlen illikvid vagy oszthatatlan eszköz kínálható. Ezt a követelményt az áttekintés elve alapján kell alkalmazni az olyan pénzügyi vagy jogi struktúrák által tartott mögöttes illikvid vagy oszthatatlan eszközökre, amelyek részben vagy egészben a különleges célú gazdasági egység tulajdonában, illetve meghatározó befolyása alatt állnak. Kizárólag a befektetők dönthetnek arról, hogy vállalnak-e kitettséget e mögöttes eszközzel szemben.

4. cikk

Hatékony és prudens vezetés

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók ügyvezető szervének létre kell hoznia a hatékony és prudens vezetést biztosító megfelelő szabályzatokat és eljárásokat, és felügyelnie kell azok végrehajtását, beleértve a feladatok elkülönítését, az üzletmenet-folytonosságot és az összeférhetetlenség megelőzését, oly módon, amely előmozdítja a piac integritását és az ügyfeleik érdekeit.

(2)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók ügyvezető szervének megfelelő rendszereket és ellenőrzési mechanizmusokat kell létrehoznia a közösségi finanszírozási platformon közvetített hitelekkel kapcsolatos kockázatok értékelésére, és felügyelnie kell azok végrehajtását.

Az egyéni hitelportfólió-kezelést nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő rendszerekkel és ellenőrzési mechanizmusokkal rendelkezzenek a nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kockázatkezeléshez és pénzügyi modellezéséhez, valamint hogy megfeleljenek a 6. cikk (1)–(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók ügyvezető szervének legalább kétévente meg kell vizsgálnia a közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, a 12. cikk (2) bekezdésének h) pontjában említett prudenciális biztosítékokat és a 12. cikk (2) bekezdésének j) pontjában említett üzletmenet-folytonossági tervet.

(4)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató határozza meg a közösségi finanszírozási ajánlat árát, úgy a közösségi finanszírozási szolgáltató köteles:

a)

a közösségi finanszírozási ajánlat megtétele előtt elvégezni a közösségi finanszírozási projekt vagy a projektgazda hitelkockázatának észszerű értékelését, amelynek során mérlegeli annak kockázatát, hogy a közösségi finanszírozási projekt vagy a projektgazda hitel, kötvény vagy az értékpapírosított adósság más formája esetében nem teljesít az esedékesség napjáig egy vagy több visszafizetést;

b)

az a) pontban említett hitelkockázat-értékelést elegendő információra alapozni, ideértve a következőket:

i.

az utolsó két pénzügyi évre vonatkozó auditált pénzügyi beszámolók, amennyiben rendelkezésre állnak;

ii.

azon információk, amelyekről a hitelkockázat-értékelés elvégzésekor tudomása van;

iii.

azon információk, amelyekhez adott esetben a projektgazdától hozzájutott; és

iv.

azon információk, amelyek lehetővé teszik a közösségi finanszírozási szolgáltató számára, hogy észszerű hitelkockázat-értékelést végezzen;

c)

egyértelmű és hatékony szabályzatokat és eljárásokat létrehozni, bevezetni és fenntartani annak érdekében, hogy hitelkockázat-értékeléseket végezhessen, és ezeket a szabályzatokat és eljárásokat közzétenni;

d)

biztosítani, hogy az ár tisztességes és megfelelő legyen, azokban az esetekben is, amikor a hitelek árát meghatározó közösségi finanszírozási szolgáltató megkönnyíti a hitelező számára a hitel lejáratának napja előtti kilépést;

e)

az egyes hitelek értékelését legalább a következő esetekben elvégezni:

i.

a hitel folyósításának pillanatában;

ii.

ha a közösségi finanszírozási szolgáltató úgy ítéli meg, hogy nem valószínű, hogy a projektgazda teljesíti a hitel teljes visszafizetésére vonatkozó kötelezettségeit anélkül, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató bármilyen releváns biztosítékot érvényesítene vagy más, hasonló hatású lépéseket tenne;

iii.

nemteljesítést követően; valamint

iv.

ha a közösségi finanszírozási szolgáltató megkönnyíti a hitelező számára a hitel lejáratának napja előtti kilépést;

f)

olyan kockázatkezelési keretrendszert kialakítani és alkalmazni, amelynek célja, hogy teljesüljenek az e bekezdés a)–e) pontjában meghatározott követelmények;

g)

olyan nyilvántartást vezetni az egyes közvetített közösségi finanszírozási ajánlatokról, amely elegendő annak bizonyítására, hogy:

i.

szükség esetén elvégezték az e bekezdés a) és b) pontjának megfelelő hitelkockázat-értékelést; és

ii.

a közösségi finanszírozási ajánlat ára – a kockázatkezelési keretrendszerrel összhangban – tisztességes és megfelelő volt.

5. cikk

Az átvilágítással kapcsolatos követelmények

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatónak legalább minimális szinten át kell világítania azon projektgazdákat, akik/amelyek a közösségi finanszírozási platformján keresztül kívánnak forrást szerezni a projektjük számára.

(2)   Az (1) bekezdésben említett átvilágítás minimális szintjének a következő bizonyítékok mindegyikét magában kell foglalnia:

a)

a projektgazda nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásokban a nemzeti kereskedelmi jogszabályok, a nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályok, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályok, a pénzmosás elleni nemzeti jogszabályok, a csalással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos nemzeti kötelezettségek megsértése miatt;

b)

a projektgazda nem olyan országban, illetve területen telepedett le, amely a vonatkozó uniós politika szerint nem együttműködő országnak, illetve területnek vagy az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (2) bekezdése szerint kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül.

6. cikk

Egyéni hitelportfólió-kezelés

(1)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató kínál egyéni hitelportfólió-kezelést, a befektetőnek a szolgáltatás nyújtásának paramétereit meghatározó megbízást kell adnia és abban meg kell határoznia a következő kritériumok közül legalább kettőt, amelyeknek a portfólióba tartozó minden egyes hitel esetében teljesülniük kell:

a)

a befektető számára közvetített bármely hitel esetében fizetendő minimális és maximális kamatláb;

b)

a befektető számára közvetített bármely hitel minimális és maximális futamideje;

c)

a hitelekre vonatkozó kockázati kategóriák köre és megoszlása; és

d)

a befektetés megtérülésével kapcsolatos éves célráta megajánlása esetén annak valószínűsége, hogy a kiválasztott hitelek észszerű bizonyossággal lehetővé teszik a befektető számára e célráta elérését.

(2)   Az (1) bekezdésnek való megfelelés érdekében a közösségi finanszírozási szolgáltatónak megbízható belső eljárásokkal és módszertannal kell rendelkeznie, és megfelelő adatokat kell használnia. A használt adatok a közösségi finanszírozási szolgáltató saját adatai vagy harmadik felektől származó adatok is lehetnek.

A közösségi finanszírozási szolgáltatónak megbízható és jól meghatározott kritériumok alapján, és figyelembe véve minden olyan releváns tényezőt, amely kedvezőtlen hatással lehet a hitelek teljesítményére, értékelnie kell a következőket:

a)

a befektető portfóliójához kiválasztott egyedi közösségi finanszírozási projektek hitelkockázata;

b)

a befektető portfóliójának hitelkockázata; és

c)

a befektető portfóliójához kiválasztott közösségi finanszírozási projektek projektgazdáinak hitelkockázata annak ellenőrzésével, hogy a projektgazdák várhatóan teljesítik-e a majd a hitelből eredő kötelezettségeiket.

A közösségi finanszírozási szolgáltatónak a befektető rendelkezésére kell bocsátania a második albekezdés a), b) és c) pontjában említett értékelések során alkalmazott módszertan leírását is.

(3)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató egyéni hitelportfólió-kezelést kínál, nyilvántartást kell vezetnie az adott megbízásról és az egyéni portfólióba tartozó minden hitelről. A közösségi finanszírozási szolgáltatónak a lejáratot követően legalább három évig, tartós adathordozón meg kell őriznie a megbízás és minden hitel adatait.

(4)   A közösségi finanszírozási szolgáltatónak – a befektető kérésére – minden egyes portfólióval kapcsolatban rendszeresen rendelkezésre kell bocsátania elektronikus úton legalább a következő információkat:

a)

a portfóliót alkotó egyedi hitelek listája;

b)

a portfólióba tartozó hitelek éves kamatlábának súlyozott átlaga;

c)

a hitelek kockázati kategóriánkénti megoszlása százalékban és abszolút számokban;

d)

a portfóliót alkotó valamennyi hitel vonatkozásában a kiemelt információk, beleértve legalább a kamatlábat vagy a befektetőnek nyújtott egyéb ellentételezést, a lejárat időpontját, a kockázati kategóriát, a tőketörlesztés és kamatfizetés ütemtervét, valamint a projektgazda említett részletfizetési ütemtervnek való megfelelésére vonatkozó információkat;

e)

a portfóliót alkotó valamennyi hitel vonatkozásában a kockázatcsökkentő intézkedések, beleértve a biztosíték nyújtóit, a kezeseket vagy más típusú garanciákat;

f)

valamely hitelmegállapodás projektgazda általi nemteljesítése az elmúlt öt évben;

g)

a befektető, a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a projektgazda által az adott hitellel kapcsolatban fizetett díjak;

h)

ha a közösségi finanszírozási szolgáltató hitelértékelést végzett:

i.

a legutóbbi értékelés;

ii.

az értékelés időpontja;

iii.

annak magyarázata, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató miért végezte el az értékelést; valamint

iv.

a várható tényleges hozam megfelelő leírása, figyelembe véve a díjakat és a nemteljesítési rátákat.

(5)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató vészhelyzeti alapot hozott létre és működtet az egyéni hitelportfólió-kezelési tevékenységéhez kapcsolódóan, a következő információkat kell a befektetők rendelkezésére bocsátania:

a)

kockázati figyelmeztetés a következő tartalommal: „Az általunk biztosított vészhelyzeti alap nem jogosítja fel Önt arra, hogy kifizetési igényét érvényesítse, így előfordulhat, hogy abban az esetben sem részesül kifizetésben, ha Önt veszteség éri. Az adott esetben kifizetendő összeg meghatározása, vagy az arra vonatkozó döntés, hogy egyáltalán nem kerül sor kifizetésre, a vészhelyzeti alap működtetőjének kizárólagos mérlegelési jogkörébe tartozik. Ezért a befektetők a befektetés, illetve a befektetési összeg mérlegelésekor nem hagyatkozhatnak a vészhelyzeti alapból történő esetleges kifizetésekre.”;

b)

a vészhelyzeti alap üzletpolitikájának ismertetése, beleértve a következőket:

i.

az alapba befizetett pénz forrásának ismertetése;

ii.

az alap irányításának ismertetése;

iii.

annak ismertetése, hogy a pénz kinek a tulajdonában áll;

iv.

azon szempontok, amelyek figyelembevételével a vészhelyzeti alap működtetője döntést hoz arról, hogy gyakorolja-e mérlegelési jogkörét az alapból történő kifizetés tekintetében, és ha igen, milyen módon, ideértve, hogy:

az alap elegendő pénzzel rendelkezik-e a kifizetésekhez, és

a vészhelyzeti alap működtetőjének kizárólagos mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy nem kerül sor kifizetésre, illetve hogy milyen összegű a kifizetés;

v.

az arra vonatkozó döntési folyamat ismertetése, hogy sor kerüljön-e a mérlegelési jogkörbe tartozó kifizetésre az alapból; és

vi.

annak leírása, hogy az alapba befizetett pénzt milyen módon kezelik a vészhelyzeti alap működtetőjének fizetésképtelensége esetén.

(6)   Az (5) bekezdésben említett vészhelyzeti alapot létrehozó és működtető közösségi finanszírozási szolgáltatónak negyedévente tájékoztatnia kell a nyilvánosságot az alap teljesítményével kapcsolatos következő információkról:

a)

a vészhelyzeti alap mérete a vészhelyzeti alap szempontjából releváns hitelek alapján kintlévő teljes összeghez képest; és

b)

a vészhelyzeti alapból teljesített kifizetések és a vészhelyzeti alap szempontjából releváns hitelek alapján kintlévő teljes összeg aránya.

(7)   Az EBH-nak az ESMA-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a következők meghatározása érdekében:

a)

a (2) bekezdés harmadik albekezdésében említett módszer ismertetésében szerepeltetendő elemek, beleértve a formátumot is;

b)

a (4) bekezdésben említett információk; és

c)

azon szabályzatok, eljárások és szervezeti intézkedések, amelyekkel a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak az általuk kínált, az (5) és a (6) bekezdésben említett vészhelyzeti alapok tekintetében rendelkezniük kell.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az EBH-nak 2021. november 10-ig be kell nyújtania a Bizottság részére.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

7. cikk

Panaszkezelés

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak hatékony és átlátható eljárásokat kell működtetniük az ügyfelektől kapott panaszok gyors, tisztességes és következetes kezelése céljából, és közzé kell tenniük ezen eljárások leírását.

(2)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy ügyfeleik panaszaikat díjmentesen nyújthassák be.

(3)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak standard panasztételi sablont kell kidolgozniuk, és ezeket az ügyfelek rendelkezésére kell bocsátaniuk, továbbá nyilvántartást kell vezetniük az összes beérkezett panaszról és a hozott intézkedésekről.

(4)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak minden panaszt időben és tisztességes módon ki kell vizsgálniuk, és az eredményről észszerű időn belül tájékoztatniuk kell a panasztevőt.

(5)   Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a panaszkezelésre vonatkozó követelmények, standard formátumok és eljárások meghatározása céljából.

Az ESMA-nak 2021. november 10-ig be kell nyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

8. cikk

Összeférhetetlenség

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak semmilyen érdeke nem fűződhet a közösségi finanszírozási platformjaikon szereplő közösségi finanszírozási ajánlatokhoz.

(2)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók a közösségi finanszírozási platformjukon kínált közösségi finanszírozási szolgáltatásokkal kapcsolatban nem fogadhatják el projektgazdaként a következők egyikét sem:

a)

a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező tulajdonosaik;

b)

a vezetőik vagy alkalmazottaik;

c)

az említett tulajdonosokhoz, vezetőkhöz vagy alkalmazottakhoz a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. pontjának b) alpontja szerinti meghatározó befolyás révén kapcsolódó természetes vagy jogi személyek.

Azoknak a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak, amelyek a közösségi finanszírozási platformjukon kínált közösségi finanszírozási projektekben befektetőként fogadják el az első albekezdés a), b) és c) pontjában említett személyek bármelyikét, teljes körűen közzé kell tenniük honlapjukon, hogy elfogadják ezeket a személyeket befektetőként, ideértve azon konkrét közösségi finanszírozási projektekre vonatkozó információkat is, amelyekbe befektettek, és biztosítaniuk kell, hogy az ilyen befektetésekre a többi befektetőre vonatkozó feltételek mellett kerüljön sor, valamint hogy e személyek ne részesüljenek megkülönböztetett bánásmódban, illetve ne élvezzenek elsőbbséget az információkhoz való hozzáférés terén.

(3)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak az összeférhetetlenség megelőzése céljából hatékony belső szabályokat kell fenntartaniuk és alkalmazniuk.

(4)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak minden megfelelő lépést meg kell tenniük a maguk, a tulajdonosaik, a vezetőik és az alkalmazottaik, vagy a hozzájuk a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 35. pontjának b) alpontja szerinti meghatározó befolyás révén kapcsolódó bármely természetes vagy jogi személy, és az ügyfeleik vagy egy ügyfél és egy másik ügyfél közötti összeférhetetlenségek megelőzése, azonosítása, kezelése és közzététele érdekében.

(5)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az összeférhetetlenségek általános jellegéről és forrásairól és az összeférhetetlenségek csökkentése érdekében tett lépésekről.

Az ilyen tájékoztatást a közösségi finanszírozási szolgáltatónak a honlapján, jól látható helyen kell közzétennie.

(6)   Az (5) bekezdésben említett:

a)

tájékoztatást tartós adathordozón kell nyújtani;

b)

tájékoztatásnak kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy – figyelembe véve az egyes ügyfelek jellegét – minden egyes ügyfél megalapozott döntést hozhasson azon szolgáltatásról, amelyre nézve az összeférhetetlenség fennáll.

(7)   Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a következők meghatározása érdekében:

a)

a (3) bekezdésben említett belső szabályok fenntartására vagy alkalmazására vonatkozó követelmények;

b)

a (4) bekezdésben említett lépések;

c)

az (5) és a (6) bekezdésben említett tájékoztatásra vonatkozó intézkedések.

Ezen szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásakor az ESMA-nak figyelembe kell vennie a közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

Az ESMA-nak 2021. november 10-ig be kell nyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

9. cikk

Kiszervezés

(1)   Amikor a közösségi finanszírozási szolgáltatók operatív funkciók ellátásához harmadik felet vesznek igénybe, minden észszerű lépést meg kell tenniük a további működési kockázat elkerülése érdekében.

(2)   Az operatív funkciók (1) bekezdésben említett kiszervezése nem ronthatja a közösségi finanszírozási szolgáltató belső ellenőrzésének minőségét, sem az illetékes hatóság azon képességét, hogy nyomon kövesse a közösségi finanszírozási szolgáltatók e rendeletnek való megfelelését.

(3)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók a kiszervezett tevékenységek tekintetében továbbra is teljes mértékben felelősek az e rendeletnek való megfelelésért.

10. cikk

Eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatások és pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása

(1)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltatók eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatásokat és pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak, tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a következők mindegyikéről:

a)

az említett szolgáltatások jellege és feltételei, beleértve az alkalmazandó nemzeti jogra való hivatkozásokat is;

b)

hogy az említett szolgáltatásokat közvetlenül ők maguk nyújtják vagy harmadik fél nyújtja-e.

(2)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltatók átruházható értékpapírokhoz vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközökhöz kapcsolódó fizetési műveleteket végeznek, a pénzeszközöket a következő szervezetek egyikénél helyezhetik el:

a)

valamely központi bank; vagy

b)

valamely, a 2013/36/EU irányelvvel összhangban engedélyezett hitelintézet.

(3)   A közösségi finanszírozási platformon kínált és a befektető nevére nyitott pénzügyieszköz-számlán nyilvántartható vagy a letétkezelőnek fizikailag átadható átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközök letéti őrzését a közösségi finanszírozási szolgáltatónak vagy egy harmadik félnek kell ellátnia. A letétkezelési szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek a 2013/36/EU irányelv vagy 2014/65/EU irányelv szerinti engedéllyel kell rendelkezniük.

(4)   A közösségi finanszírozási szolgáltató saját maga vagy harmadik félen keresztül is nyújthat pénzforgalmi szolgáltatásokat, feltéve, hogy maga a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a harmadik fél az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti pénzforgalmi szolgáltató.

(5)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató a közösségi finanszírozási szolgáltatásokkal kapcsolatban sem maga, sem harmadik félen keresztül nem nyújt pénzforgalmi szolgáltatásokat, akkor a közösségi finanszírozási szolgáltatónak olyan intézkedéseket kell bevezetnie és fenntartania, amelyek biztosítják, hogy a projektgazdák a közösségi finanszírozási projektek finanszírozását vagy bármely más kifizetést kizárólag az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti pénzforgalmi szolgáltatón keresztül fogadják el.

11. cikk

Prudenciális követelmények

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak mindenkor rendelkezniük kell prudenciális biztosítékokkal, amelyek értéke legalább egyenértékű a következőkben felsoroltak közül a magasabb összegűvel:

a)

25 000 EUR; és

b)

az előző évre vonatkozó, évente felülvizsgált állandó általános költségek egynegyede, amelynek magában kell foglalnia a hitelkezelési költségek három hónapra számított összegét, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató hitelnyújtást is közvetít.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett prudenciális biztosítékoknak a következő formák egyikét kell ölteniük:

a)

az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) 26–30. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeelemekből álló szavatoló tőke az említett rendelet 36. cikke szerinti levonások teljes mértékű alkalmazása után, az említett rendelet 46. és 48. cikke szerinti, küszöbértékhez kapcsolódó mentességek alkalmazása nélkül;

b)

az Unió olyan területeire kiterjedő biztosítási kötvény, ahol a közösségi finanszírozási ajánlatokat aktívan forgalmazzák, vagy valamely hasonló garancia; vagy

c)

az a) és a b) pont kombinációja.

(3)   E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a közösségi finanszírozási szolgáltatókra, amelyek egyedi alapon vagy konszolidált helyzetük alapján az 575/2013/EU rendelet harmadik része III. címének vagy az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (21) a hatálya alá tartozó vállalkozások.

(4)   E cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a közösségi finanszírozási szolgáltatókra, amelyek a 2009/110/EK irányelv 4. és 5. cikkének vagy az (EU) 2015/2366 irányelv 7–9. cikkének hatálya alá tartozó vállalkozások.

(5)   Ha a közösségi finanszírozási szolgáltató 12 hónapnál rövidebb ideje működik, az állandó általános költségek kiszámításához a jövőre vonatkozó üzleti becsléseket is felhasználhat, feltéve, hogy megkezdi a múltbeli adatok felhasználását, amint azok rendelkezésre állnak.

(6)   A (2) bekezdés b) pontjában említett biztosítási kötvénynek rendelkeznie kell legalább a következő jellemzők mindegyikével:

a)

legalább egy éves kezdeti futamidő;

b)

legalább 90 napos felmondási idő;

c)

olyan vállalkozás nyújtja, amely az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban engedéllyel rendelkezik biztosítás nyújtására;

d)

harmadik fél szervezet nyújtja.

(7)   A (2) bekezdés b) pontjában említett biztosítási kötvénynek – nem kizárólagos jelleggel – a következő kockázatok elleni biztosításra kell kiterjednie:

a)

dokumentumok elvesztése;

b)

megtévesztés vagy félrevezető nyilatkozatok;

c)

olyan cselekmények, hibák vagy mulasztások, amelyek a következők megsértését eredményezik:

i.

jogi és szabályozási kötelezettségek;

ii.

az ügyfelekkel szembeni szakértelemmel és körültekintéssel kapcsolatos kötelezettség;

iii.

titoktartási kötelezettség;

d)

az összeférhetetlenség elkerülését szolgáló megfelelő eljárások létrehozásának, bevezetésének és fenntartásának elmulasztása;

e)

az üzletmenet fennakadásából, rendszerhibákból vagy a folyamatirányításból eredő veszteségek;

f)

amennyiben az üzleti modellre alkalmazandó: az eszközértékelés vagy a hitelárazás és a pontozásos hitelbírálat során elkövetett súlyos gondatlanság.

(8)   Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a közösségi finanszírozási szolgáltatónak az előző évi állandó általános költségeit az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelő, a legújabb auditált éves pénzügyi beszámolóban vagy – amennyiben auditált beszámoló nem áll rendelkezésre – a nemzeti felügyeleti hatóság által ellenőrzött éves pénzügyi beszámolóban szereplő adatok felhasználásával kell kiszámítania úgy, hogy a következő tételek levonásra kerülnek az összes ráfordításból a tulajdonosoknak teljesített nyereségfelosztást követően:

a)

az alkalmazottaknak járó bónuszok és egyéb javadalmazás, amennyiben azok a közösségi finanszírozási szolgáltató adott évi nettó nyereségétől függenek;

b)

a munkavállalók, igazgatók és partnerek részesedése a nyereségből;

c)

az eredményfelosztásból származó egyéb juttatások és egyéb változó javadalmazások, amennyiben ezek teljes mértékben diszkrecionálisak;

d)

megosztott jutalék- és díjtartozások, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az összes bevételbe beszámított jutalék- és díjkövetelésekhez, amely jutalék- és díjtartozások kifizetése a jutalék- és díjkövetelések tényleges beérkezésétől függ; és

e)

nem szokásos tevékenységekből eredő, nem ismétlődő kiadások.

(9)   Amennyiben harmadik félnél merül fel állandó költség a közösségi finanszírozási szolgáltató nevében, és ezeket az állandó költségeket még nem tartalmazza a (8) bekezdésben említett összes ráfordítás, a közösségi finanszírozási szolgáltatónak a következő intézkedések valamelyikét kell megtennie:

a)

amennyiben az említett harmadik fél költségeinek bontása rendelkezésre áll, meg kell határoznia az említett harmadik félnél a közösségi finanszírozási szolgáltató nevében felmerült állandó költségek összegét, és hozzá kell adnia ezt az összeget a (8) bekezdés alapján kiszámított adathoz;

b)

amennyiben az említett harmadik fél költségeinek bontása nem áll rendelkezésre, az üzleti tervei alapján meg kell határoznia az említett harmadik félnél a közösségi finanszírozási szolgáltató nevében felmerült állandó költségek összegét, és hozzá kell adnia ezt az összeget a (8) bekezdés alapján kiszámított adathoz.

III. FEJEZET

A közösségi finanszírozási szolgáltatók engedélyezése és felügyelete

12. cikk

Közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtani szándékozó jogi személynek közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezés iránti kérelmet kell benyújtania a letelepedési helye szerinti tagállam illetékes hatóságához.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelemnek a következő adatok mindegyikét tartalmaznia kell:

a)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató neve (beleértve a hivatalos nevet és minden egyéb használandó kereskedelmi nevet), az általa működtetett honlap címe, valamint a fizikai címe;

b)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató jogi formája;

c)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató létesítő okirata;

d)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtani szándékozott közösségi finanszírozási szolgáltatások típusait meghatározó üzleti terv és a működtetni szándékozott közösségi finanszírozási platform, beleértve azt az információt is, hogy hol és hogyan fogja a közösségi finanszírozási ajánlatokat forgalmazni;

e)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató e rendeletnek való megfelelést biztosító irányítási rendszerének és belső ellenőrzési mechanizmusainak leírása, beleértve a kockázatkezelési és a számviteli eljárásokat is;

f)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató adatkezelő rendszerek ellenőrzését és védelmét szolgáló rendszereinek, erőforrásainak és eljárásainak leírása;

g)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató működési kockázatainak leírása;

h)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató 11. cikk szerinti prudenciális biztosítékainak a leírása;

i)

annak igazolása, hogy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató rendelkezik a 11. cikk szerinti prudenciális biztosítékokkal;

j)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató üzletmenet-folytonossági tervének leírása, amely – figyelembe véve a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtani szándékozott közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét, nagyságrendjét és összetettségét – olyan intézkedéseket és eljárásokat állapít meg, amelyek a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató csődje esetén biztosítják a meglévő befektetésekhez kapcsolódó kritikus szolgáltatások nyújtásának folyamatosságát, valamint a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató és ügyfelei közötti megállapodások megfelelő kezelését;

k)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséért felelős természetes személyek személyazonossága;

l)

annak igazolása, hogy a k) pontban említett természetes személyek jó hírnévvel és a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséhez elegendő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek;

m)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató azon belső szabályainak leírása, amelyek megakadályozzák, hogy a 8. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett személyek projektgazdaként részt vegyenek a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által kínált közösségi finanszírozási szolgáltatásokban;

n)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató kiszervezési megállapodásainak leírása;

o)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató ügyfélpanaszok kezelésére szolgáló eljárásainak leírása;

p)

annak megerősítése, hogy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató szándékozik-e saját maga vagy harmadik félen keresztül az (EU) 2015/2366 irányelvnek megfelelően vagy az e rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerinti megállapodás útján pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtani;

q)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk teljességének, helyességének és egyértelműségének ellenőrzésére szolgáló eljárásainak leírása;

r)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatónak a 21. cikk (7) bekezdésében említett, a tapasztalatlan befektetőkre vonatkozó befektetési korlátokkal kapcsolatos eljárásainak leírása.

(3)   A (2) bekezdés l) pontja alkalmazásában a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatóknak a következőkre vonatkozóan igazolást kell benyújtaniuk:

a)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetésében részt vevő minden természetes személy, valamint a jegyzett tőke vagy a szavazati jogok legalább 20 %-ával rendelkező tulajdonosok nem szerepelnek a bűnügyi nyilvántartásokban a nemzeti kereskedelmi jogszabályok, a nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályok, a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti jogszabályok, a pénzmosás elleni nemzeti jogszabályok, a csalással kapcsolatos nemzeti jogszabályok vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos nemzeti kötelezettségek megsértése miatt;

b)

annak igazolása, hogy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetésében részt vevő természetes személyek együttesen elegendő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató vezetéséhez, és hogy ezek a természetes személyek kötelesek elegendő időt fordítani feladataik ellátására.

(4)   Az illetékes hatóságnak az (1) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül értékelnie kell, hogy a kérelem hiánytalan-e, valamint ellenőriznie kell, hogy a (2) bekezdésben felsorolt információkat benyújtották-e. Ha a kérelem hiányos, az illetékes hatóságnak határidőt kell kitűznie, ameddig a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatónak be kell nyújtania a hiányzó információkat.

(5)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett kérelem a (4) bekezdésben említett határidő lejárta után továbbra is hiányos, az illetékes hatóság megtagadhatja a kérelem megvizsgálását, és ebben az esetben vissza kell küldenie a benyújtott dokumentumokat a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatónak.

(6)   Ha az (1) bekezdésben említett kérelem hiánytalan, az illetékes hatóságnak haladéktalanul értesítenie kell erről a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatót.

(7)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezésről vagy az engedély megtagadásáról szóló határozat elfogadása előtt az illetékes hatóságnak a következő esetekben konzultálnia kell egy másik tagállam illetékes hatóságával:

a)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató az adott másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató leányvállalata;

b)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató az adott másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató anyavállalatának leányvállalata; vagy

c)

a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató ugyanazon természetes vagy jogi személyek meghatározó befolyása alatt áll, mint az adott másik tagállamban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató.

(8)   Az illetékes hatóságnak a hiánytalan kérelem kézhezvételétől számított három hónapon belül értékelnie kell, hogy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató megfelel-e az ebben a rendeletben meghatározott követelményeknek, és teljes körű indokolással ellátott határozatot kell elfogadnia a közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezésről vagy az engedély megtagadásáról. Ezen értékelésben figyelembe kell venni a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtani szándékozott közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét, nagyságrendjét és összetettségét. Az illetékes hatóság megtagadhatja az engedélyezést, ha objektív és bizonyítható indokok alapján vélelmezhető, hogy a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató ügyvezető szerve veszélyeztetheti a szolgáltató hatékony, megbízható és prudens vezetését és üzletmenet-folytonosságát, valamint ügyfelei érdekeinek és a piac integritásának megfelelő figyelembevételét.

(9)   Az illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell az ESMA-t az e cikk alapján megadott minden engedélyről. Az ESMA-nak a sikeres kérelmekre vonatkozóan információt kell felvennie az engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók 14. cikk szerinti nyilvántartásába. Az ESMA tájékoztatást kérhet annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok következetesen adják meg az e cikk szerinti engedélyeket.

(10)   Az illetékes hatóságnak az említett határozat időpontját követő három munkanapon belül értesítenie kell a leendő közösségi finanszírozási szolgáltatót a határozatáról.

(11)   Az e cikkel összhangban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatónak mindenkor teljesítenie kell az engedélye feltételeit.

(12)   A tagállamok nem írhatják elő a határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatók számára, hogy fizikai jelenléttel rendelkezzenek egy olyan tagállam területén, amely eltér attól a tagállamtól, amelyben az említett közösségi finanszírozási szolgáltatókat engedélyezték.

(13)   Az e rendelet alapján engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók az e cikkben említett engedély hatálya alá tartozó tevékenységektől eltérő tevékenységeket is folytathatnak a vonatkozó alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban.

(14)   Ha olyan szervezet kérelmezi az e rendelet szerinti közösségi finanszírozási szolgáltatóként való engedélyezést, amelyet a 2009/110/EK, a 2013/36/EU, a 2014/65/EU vagy az (EU) 2015/2366 irányelv vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatásokra alkalmazandó nemzeti jog alapján e rendelet hatálybalépése előtt engedélyeztek, az illetékes hatóság nem írhatja elő e szervezet számára, hogy nyújtsa be azokat az információkat vagy dokumentumokat, amelyeket az említett irányelvek vagy a nemzeti jog szerinti engedély kérelmezésekor már benyújtott, amennyiben ezek az információk vagy dokumentumok továbbra is naprakészek és hozzáférhetők az illetékes hatóság számára.

(15)   Amennyiben a leendő közösségi finanszírozási szolgáltató egy olyan engedély iránti kérelmet is benyújt, amely kizárólag a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával összefüggő pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására irányul, úgy az illetékes hatóságnak – amennyiben az illetékes hatóság az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti engedélyezésért is felelős – elő kell írnia, hogy az egyes kérelmekhez benyújtandó információkat és dokumentumokat csak egyszer nyújtsák be.

(16)   Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezetet kell kidolgoznia a következők pontosabb meghatározására:

a)

az (1) bekezdésben említett kérelemre vonatkozó követelmények és szabályok, beleértve az engedély iránti kérelemhez használandó egységes formanyomtatványt, mintadokumentumokat és eljárásokat; és

b)

a (2) bekezdés j) pontjában említett üzletmenet-folytonossági tervre vonatkozó intézkedések és eljárások.

Ezen szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásakor az ESMA-nak figyelembe kell vennie a közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

Az ESMA-nak 2021. november 10-ig be kell nyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

13. cikk

Az engedélyezés alkalmazási köre

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatónak a 12. cikk (10) bekezdése szerint megküldött engedélyt megadó illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az engedélyben azok a közösségi finanszírozási szolgáltatások szerepeljenek, amelyek nyújtására a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyt kapott.

(2)   Annak a közösségi finanszírozási szolgáltatónak, amely annak engedélyezését kívánja, hogy üzleti tevékenységét a 12. cikk alapján megadott engedélyben nem szereplő további közösségi finanszírozási szolgáltatásokra is kiterjessze, az engedélye kiterjesztése iránti kérelmet kell benyújtania a 12. cikk alapján engedélyt megadó illetékes hatóságokhoz, amelyben kiegészíti és naprakésszé teszi a 12. cikk (2) bekezdésében említett információkat. A kiterjesztés iránti kérelmet a 12. cikk (4)–(11) bekezdésnek megfelelően kell feldolgozni.

14. cikk

A közösségi finanszírozási szolgáltatók nyilvántartása

(1)   Az ESMA-nak nyilvántartást kell készítenie az összes közösségi finanszírozási szolgáltatóról. Az ESMA-nak ezt a nyilvántartást a honlapján nyilvánosan elérhetővé és rendszeresen naprakésszé kell tennie.

(2)   Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a)

a közösségi finanszírozási szolgáltató neve, jogi formája és adott esetben jogalany-azonosítója;

b)

a közösségi finanszírozási szolgáltató által működtetett közösségi finanszírozási platform kereskedelmi neve, címe és internetcíme;

c)

az engedélyt megadó illetékes hatóság neve, címe és elérhetőségei;

d)

információ azon közösségi finanszírozási szolgáltatásról, amelyre a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyt kapott;

e)

azon tagállamok listája, amelyekben a közösségi finanszírozási szolgáltató a 18. cikkel összhangban bejelentette a közösségi finanszírozási szolgáltatásnyújtási szándékát;

f)

a közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtott, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb szolgáltatás, a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogra való hivatkozással;

g)

a közösségi finanszírozási szolgáltatóra vagy vezetőire kiszabott bármely szankció.

(3)   Amennyiben egy közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyét a 17. cikk szerint visszavonják, ezt a tényt közzé kell tenni és öt évig szerepeltetni kell a nyilvántartásban.

15. cikk

Felügyelet

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók az engedélyt megadó illetékes hatóságok felügyelete alatt nyújtják a szolgáltatásaikat.

(2)   Az érintett illetékes hatóságnak értékelnie kell, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók megfelelnek-e az e rendeletben előírt kötelezettségeknek. Az érintett illetékes hatóságnak az értékelés gyakoriságát és részletességét a közösségi finanszírozási szolgáltató tevékenységeinek jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe véve kell meghatároznia. Az értékelés céljából az érintett illetékes hatóság helyszíni ellenőrzést is végezhet a közösségi finanszírozási szolgáltatónál.

(3)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell az érintett illetékes hatóságot az engedélyezéshez szükséges feltételek lényeges megváltozásáról, és kérésre rendelkezésre kell bocsátaniuk az e rendeletnek való megfelelésük értékeléséhez szükséges információkat.

16. cikk

A közösségi finanszírozási szolgáltatók általi jelentéstétel

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak évente, titoktartási kötelezettség mellett be kell nyújtaniuk az engedélyt megadó illetékes hatóságnak a közösségi finanszírozási platformjukon keresztül finanszírozott projektek listáját, projektenként megadva a következőket:

a)

a projektgazda és az összegyűjtött összeg;

b)

a 2. cikk (1) bekezdésének b), m) és n) pontjában meghatározott kibocsátott eszköz;

c)

összesített információ a befektetőkről és a befektetett összegről a befektetők adóügyi illetősége szerinti bontásban, megkülönböztetve a tapasztalt és a tapasztalatlan befektetőket.

(2)   Az illetékes hatóságoknak az információ kézhezvételétől számított egy hónapon belül anonimizált formában az ESMA rendelkezésére kell bocsátaniuk az (1) bekezdésben említett információkat. Az ESMA-nak összesített éves statisztikákat kell készítenie az uniós közösségi finanszírozási piacról, és ezeket közzé kell tennie a honlapján.

(3)   Az ESMA-nak végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az e cikkel összhangban szolgáltatandó információkra vonatkozó adatstandardok és -formátumok, sablonok és eljárások meghatározása céljából.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA-nak 2021. november 10-ig be kell nyújtania a Bizottság részére.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

17. cikk

Az engedély visszavonása

(1)   Az engedélyt megadó illetékes hatóságok bármely következő helyzetben visszavonhatják az engedélyt, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató:

a)

az engedély megadásától számított 18 hónapon belül nem élt az engedélyével;

b)

kifejezetten lemondott az engedélyéről;

c)

kilenc egymást követő hónapon keresztül nem nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatást, és már nem vesz részt azon meglévő szerződések kezelésében sem, amelyek az eredetileg a vállalkozásfinanszírozási szándékok közösségi finanszírozási platformjának használatával történt összepárosítása eredményeként jöttek létre;

d)

szabálytalan módon – többek között az engedély iránti kérelmében valótlan állítások tételével – szerezte meg az engedélyét;

e)

már nem felel meg az engedély megadásának alapjául szolgáló feltételeknek;

f)

súlyosan megsértette e rendeletet.

Az engedélyt megadó illetékes hatóságok bármely következő helyzetben is visszavonhatják az engedélyt:

a)

amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató egyúttal az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti pénzforgalmi szolgáltató is, és saját maga, vezetői, alkalmazottai vagy a nevében eljáró harmadik felek megsértették a pénzmosással vagy a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos, az (EU) 2015/849 irányelvet végrehajtó nemzeti jogot; vagy

b)

amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a nevében eljáró harmadik fél elvesztette az (EU) 2015/2366 irányelv szerinti pénzforgalmi szolgáltatások vagy a 2014/65/EU irányelv szerinti befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyét, és az említett közösségi finanszírozási szolgáltató vagy harmadik fél 40 naptári napon belül nem orvosolta a helyzetet.

(2)   Amennyiben valamely tagállami illetékes hatóság visszavon egy engedélyt, az említett tagállamban a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban egyedüli kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül értesítenie kell az ESMA-t és azon többi tagállam illetékes hatóságait, amelyekben a közösségi finanszírozási szolgáltató a 18. cikkel összhangban közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújt. Az ESMA-nak az engedély visszavonására vonatkozó információt be kell vezetnie a 14. cikkben említett nyilvántartásba.

(3)   Mielőtt az engedélyt megadó illetékes hatóság úgy határozna, hogy visszavonja az engedélyt, konzultálnia kell egy másik tagállam illetékes hatóságával, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató:

a)

a másik tagállamban engedélyezett valamely közösségi finanszírozási szolgáltató leányvállalata;

b)

a másik tagállamban engedélyezett valamely közösségi finanszírozási szolgáltató anyavállalatának a leányvállalata; vagy

c)

ugyanazon természetes vagy jogi személyek gyakorolnak meghatározó befolyást felette, mint a másik tagállamban engedélyezett valamely közösségi finanszírozási szolgáltató felett.

18. cikk

A közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtása

(1)   Amennyiben a 12. cikkel összhangban engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató más tagállamban szándékozik közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtani, mint amelynek illetékes hatósága a 12. cikkel összhangban megadta az engedélyt, az engedély megadásának helye szerinti tagállam által a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban egyedüli kapcsolattartó pontként kijelölt illetékes hatóság részére be kell nyújtania a következő információkat:

a)

azon tagállamok listája, amelyekben a közösségi finanszírozási szolgáltató közösségi finanszírozási szolgáltatásokat szándékozik nyújtani;

b)

az említett tagállamokban a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásáért felelős természetes és jogi személyek személyazonossága, illetve kiléte;

c)

a közösségi finanszírozási szolgáltatások közösségi finanszírozási szolgáltató által szándékozott nyújtásának kezdő időpontja;

d)

a közösségi finanszírozási szolgáltató által végzett, e rendelet hatálya alá nem tartozó bármely egyéb tevékenységek listája.

(2)   Az engedély megadásának helye szerinti tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja az e cikk (1) bekezdésében említett információk kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül köteles közölni ezeket az információkat azon tagállamok illetékes hatóságaival, amelyekben a közösségi finanszírozási szolgáltató az e cikk (1) bekezdésében említett közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtani szándékozik, valamint az ESMA-val. Az ESMA-nak be kell vezetnie ezeket az információkat a 14. cikkben említett nyilvántartásba.

(3)   Az engedély megadásának helye szerinti tagállam egyedüli kapcsolattartó pontja ezt követően köteles haladéktalanul tájékoztatni a közösségi finanszírozási szolgáltatót a (2) bekezdésben említett információk közléséről.

(4)   A közösségi finanszírozási szolgáltató a (3) bekezdésben említett információközlésről szóló értesítés kézhezvételekor vagy legkésőbb 15 naptári nappal az (1) bekezdésben említett információk benyújtását követően megkezdheti a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtását az azon tagállamtól eltérő tagállamban, amelynek illetékes hatósága megadta az engedélyt.

IV. FEJEZET

A befektetők védelme

19. cikk

Az ügyfelek tájékoztatása

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók által az ügyfelek rendelkezésére bocsátott minden olyan információnak, beleértve a 27. cikkben említett marketingközleményeket is, amely saját magukról, a közösségi finanszírozási szolgáltatásokhoz vagy befektetésekhez kapcsolódó költségekről, pénzügyi kockázatokról és díjakról, a közösségi finanszírozási projekt kiválasztási szempontjairól vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatásaik jellegéről és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokról szól, tisztességesnek és egyértelműnek kell lennie, és az nem lehet félrevezető.

(2)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók kötelesek tájékoztatni az ügyfeleiket arról, hogy közösségi finanszírozási szolgáltatásaik nem tartoznak a 2014/49/EU irányelvvel összhangban létrehozott betétbiztosítási rendszer hatálya alá, valamint hogy a közösségi finanszírozási platformjukon keresztül megszerzett átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközök nem tartoznak a 97/9/EK irányelvvel összhangban létrehozott befektetőkártalanítási rendszer hatálya alá.

(3)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a 22. cikkben említett, a tapasztalatlan befektetőket megillető gondolkodási időszakról. A közösségi finanszírozási ajánlat megtételekor a közösségi finanszírozási szolgáltatónak az említett információkat jól látható helyen kell elhelyeznie az adott felületen, ideértve minden olyan mobilalkalmazást és honlapot, ahol az ajánlat megjelenik.

(4)   Az (1) bekezdéssel összhangban nyújtandó valamennyi információt a megfelelő időben, de legalább a közösségi finanszírozási ügylet megkötése előtt közölni kell az ügyfelekkel.

(5)   Az (1), a (2) és a (6) bekezdésben említett információknak a közösségi finanszírozási platform honlapjának egyértelműen meghatározott és könnyen hozzáférhető részén, megkülönböztetésmentes módon minden ügyfél rendelkezésére kell állniuk.

(6)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltatók hitelbírálati pontszámokat alkalmaznak a közösségi finanszírozási projektekre, vagy a közösségi finanszírozási platformjukon a közösségi finanszírozási ajánlatok árazására tesznek javaslatot, rendelkezésre kell bocsátaniuk az ilyen hitelbírálati pontszámok kiszámításához vagy a hitelárazáshoz használt módszer ismertetését. Ha a számítás nem auditált elszámolásokon alapul, azt egyértelműen fel kell tüntetni a módszer ismertetésében.

(7)   Az EBH-nak az ESMA-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a következők meghatározása érdekében:

a)

a (6) bekezdésben említett módszer ismertetésében szerepeltetendő elemek, beleértve a formátumot is;

b)

azok az információk és tényezők, amelyeket a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a 4. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában említett hitelkockázat-értékelés és a 4. cikk (4) bekezdésének e) pontjában említett hitelértékelés elvégzése során;

c)

azok a tényezők, amelyeket a közösségi finanszírozási szolgáltatónak figyelembe kell vennie annak biztosítása során, hogy az általa közvetített hitel ára a 4. cikk (4) bekezdésének d) pontja szerint tisztességes és megfelelő legyen;

d)

az e cikkben előírt szabályzatok és eljárások, valamint a 4. cikk (4) bekezdésének f) pontjában említett kockázatkezelési keretrendszer minimális tartalma és irányítása.

Az EBH-nak 2022. május 10-ig be kell nyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

20. cikk

Nemteljesítési ráta közzététele

(1)   A hitelnyújtás közvetítéséből álló közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatók kötelesek:

a)

évente közzétenni a közösségi finanszírozási platformjukon kínált közösségi finanszírozási projektek nemteljesítési rátáit legalább a megelőző 36 hónapra vonatkozóan; és

b)

minden pénzügyi év végét követő négy hónapon belül közzétenni az eredményekről szóló kimutatást, amelyben adott esetben fel kell tüntetni a következőket:

i.

a közösségi finanszírozási szolgáltató által közvetített valamennyi hitel várható és tényleges nemteljesítési rátája kockázati kategóriánként és a kockázatkezelési keretrendszerben meghatározott kockázati kategóriák alapján;

ii.

a várható nemteljesítési ráták meghatározásához alkalmazott feltételezések összefoglalása; és

iii.

amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató az egyéni hitelportfólió-kezeléshez kapcsolódóan célrátát kínált, a ténylegesen elért megtérülés.

(2)   Az (1) bekezdésben említett nemteljesítési rátákat a közösségi finanszírozási szolgáltató honlapjának jól látható részén közzé kell tenni.

(3)   Az ESMA-nak az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a valamely közösségi finanszírozási platformon kínált projektekre vonatkozó, az (1) bekezdésben említett nemteljesítési ráták kiszámítására szolgáló módszer meghatározása céljából.

Az ESMA-nak 2021. november 10-ig be kell nyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

21. cikk

Belépéskori tudásteszt és a veszteségviselési képesség szimulációja

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók, mielőtt leendő tapasztalatlan befektetőik számára teljes körű hozzáférést biztosítanának a közösségi finanszírozási platformjukon a közösségi finanszírozási projektekbe történő befektetéshez, kötelesek felmérni, hogy a kínált közösségi finanszírozási ajánlatok között vannak-e megfelelők a leendő tapasztalatlan befektetők számára, és ha igen, melyek azok.

(2)   Az (1) bekezdésben említett felmérés céljából a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak információkat kell kérniük a leendő tapasztalatlan befektetők tapasztalatáról, befektetési céljairól, pénzügyi helyzetéről, valamint általában a befektetéssel, illetve a közösségi finanszírozási platformon kínált befektetési típusokba való befektetéssel járó kockázatokkal kapcsolatos alapvető ismereteiről, beleértve a következőkre vonatkozó információkat:

a)

a leendő tapasztalatlan befektető múltbeli befektetései átruházható értékpapírokba vagy a leendő tapasztalatlan befektető által korábban megszerzett, közösségi finanszírozási célokra használható eszközök vagy hitelek, beleértve azokat is, amelyek korai vagy terjeszkedő szakaszban lévő vállalkozásokban vannak;

b)

a leendő tapasztalatlan befektető ismeretei a közösségi finanszírozási platformon keresztül történő hitelnyújtással, átruházható értékpapírokba való befektetéssel, illetve közösségi finanszírozási célokra használható eszközök megszerzésével kapcsolatos kockázatokról, valamint a közösségi finanszírozási befektetésekkel kapcsolatos szakmai tapasztalata.

(3)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak az (1) bekezdésben említett első felmérést követően minden egyes tapasztalatlan befektető esetében kétévente felül kell vizsgálniuk az (1) bekezdésben említett felmérést.

(4)   Ha a leendő tapasztalatlan befektetők nem bocsátják rendelkezésre a (2) bekezdés alapján kért információkat, vagy ha a közösségi finanszírozási szolgáltatók az említett bekezdés szerint kapott információk alapján úgy ítélik meg, hogy a leendő tapasztalatlan befektetők nem rendelkeznek elegendő ismeretekkel, készségekkel vagy tapasztalattal, a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az érintett leendő tapasztalatlan befektetőket, hogy a közösségi finanszírozási platformjaikon kínált szolgáltatások esetleg nem megfelelőek a számukra, és kockázati figyelmeztetést kell kiadniuk számukra. Ebben a kockázati figyelmeztetésben egyértelműen közölni kell, hogy fennáll a kockázata a teljes befektetett összeg elvesztésének. A leendő tapasztalatlan befektetőknek kifejezetten el kell ismerniük, hogy megkapták és megértették a közösségi finanszírozási szolgáltató által adott figyelmeztetést.

(5)   Az (1) bekezdésben említett felmérés alkalmazásában a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak azt is meg kell követelniük a leendő tapasztalatlan befektetőktől, hogy a következő információk alapján, a nettó vagyonuk 10 %-át kitevő veszteséggel számolva szimulálják a veszteségviselési képességüket:

a)

rendszeres jövedelem és teljes jövedelem, valamint hogy állandó vagy ideiglenes jövedelemről van-e szó;

b)

pénzeszközök, beleértve a pénzügyi befektetéseket és a készpénzbetéteket, viszont kivéve az ingóságokat, a befektetési célú ingatlanokat és a nyugdíjalapokat;

c)

pénzügyi kötelezettségvállalások, beleértve a rendszeres, meglévő vagy jövőbeli kötelezettségvállalásokat.

(6)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak az (5) bekezdéssel összhangban végzett első szimulációt követően minden egyes tapasztalatlan befektető esetében évente felül kell vizsgálniuk az (5) bekezdésben említett szimulációt.

A leendő tapasztalatlan befektetők és a tapasztalatlan befektetők nem akadályozhatók meg abban, hogy közösségi finanszírozási projektekbe fektessenek. A tapasztalatlan befektetőknek el kell ismerniük, hogy megkapták az (5) bekezdésben említett szimuláció eredményeit.

(7)   Minden esetben, mielőtt egy leendő tapasztalatlan befektető vagy egy tapasztalatlan befektető elfogad egy egyedi közösségi finanszírozási ajánlatot, amely révén egy olyan összeget fektet be, amely meghaladja az 1 000 EUR, illetve az ezen befektető (5) bekezdés szerint számított nettó vagyonának 5 %-a közül a magasabb összeget, a közösségi finanszírozási szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ilyen befektető:

a)

kockázati figyelmeztetést kapjon;

b)

kifejezett hozzájárulásáról nyilatkozzon a közösségi finanszírozási szolgáltató számára; és

c)

bizonyítsa a közösségi finanszírozási szolgáltató számára, hogy megértette a befektetést és annak kockázatait.

Az e bekezdés első albekezdésének c) pontja céljából az (1) bekezdésben említett felmérés felhasználható annak igazolására, hogy a leendő tapasztalatlan befektető vagy a tapasztalatlan befektető megértette a befektetést és annak kockázatait.

(8)   Az ESMA-nak az EBH-val szorosan együttműködve szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a következőkhöz szükséges intézkedések meghatározása céljából:

a)

az (1) bekezdésben említett felmérés elvégzése;

b)

az (5) bekezdésben említett szimuláció elvégzése;

c)

a (2) és a (4) bekezdésben említett információk rendelkezésre bocsátása.

Ezen szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásakor az ESMA-nak figyelembe kell vennie a közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

Az ESMA-nak 2021. november 10-ig be kell nyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

22. cikk

A szerződéskötést megelőző gondolkodási időszak

(1)   A közösségi finanszírozási ajánlat feltételeinek kötelezőeknek kell lenniük a projektgazdára nézve a közösségi finanszírozási ajánlatnak a közösségi finanszírozási platformon való megjelenésétől a következők közül a korábbi időpontig:

a)

a közösségi finanszírozási ajánlatnak a közösségi finanszírozási platformon való megjelenésekor a közösségi finanszírozási szolgáltató által bejelentett lejárati ideje; vagy

b)

az az időpont, amikor a finanszírozási célt elérik, illetve finanszírozási tartomány esetében, amikor a maximális finanszírozási célt elérik.

(2)   A közösségi finanszírozási szolgáltatónak biztosítania kell egy szerződéskötést megelőző gondolkodási időszakot, amelyen belül a leendő tapasztalatlan befektető indokolás és szankció nélkül bármikor visszavonhatja a közösségi finanszírozási ajánlatra tett befektetési ajánlatát vagy szándéknyilatkozatát.

(3)   A (2) bekezdésben említett gondolkodási időszak a leendő tapasztalatlan befektető befektetési ajánlatának vagy szándéknyilatkozatának időpontjában kezdődik, és négy naptári nappal később jár le.

(4)   A közösségi finanszírozási szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie a kapott befektetési ajánlatokról és szándéknyilatkozatokról, valamint ezek beérkezésének időpontjáról.

(5)   A befektetési ajánlat vagy a szándéknyilatkozat visszavonásának módjai között szerepelnie kell legalább ugyanazon módoknak, mint amelyeken a leendő tapasztalatlan befektető a közösségi finanszírozási ajánlatra vonatkozó befektetési ajánlatot vagy szándéknyilatkozatot tehet.

(6)   A közösségi finanszírozási szolgáltatónak pontos, egyértelmű és időszerű tájékoztatást kell nyújtania a leendő tapasztalatlan befektetőknek a gondolkodási időszakról és a befektetési ajánlat vagy a szándéknyilatkozat visszavonásának módjairól, ideértve legalább a következőket:

a)

közvetlenül mielőtt a leendő tapasztalatlan befektető közölheti a befektetési ajánlatát vagy szándéknyilatkozatát, a közösségi finanszírozási szolgáltatónak tájékoztatnia kell a leendő tapasztalatlan befektetőt:

i.

azon tényről, hogy a befektetési ajánlatra vagy a szándéknyilatkozatra gondolkodási időszak vonatkozik;

ii.

a gondolkodási időszak hosszáról;

iii.

a befektetési ajánlat vagy a szándéknyilatkozat visszavonásának módjairól;

b)

közvetlenül a befektetési ajánlat vagy a szándéknyilatkozat kézhezvételét követően a közösségi finanszírozási szolgáltatónak a közösségi finanszírozási platformján keresztül tájékoztatnia kell a leendő tapasztalatlan befektetőt arról, hogy a gondolkodási időszak megkezdődött.

(7)   Egyéni hitelportfólió-kezelés esetén e cikk kizárólag a tapasztalatlan befektető által adott kezdeti befektetési megbízásra vonatkozik, a megbízás alapján nyújtott egyes hitelekbe történő befektetésekre nem.

23. cikk

Kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak a leendő befektetők rendelkezésére kell bocsátaniuk az e cikkben említett valamennyi információt.

(2)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak minden egyes közösségi finanszírozási ajánlatra vonatkozóan a projektgazda által összeállított, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot kell a leendő befektetők rendelkezésére bocsátaniuk. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot azon tagállam legalább egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelynek illetékes hatóságai a 12. cikkel összhangban megadták az engedélyt, vagy az említett hatóságok által elfogadott más nyelven.

(3)   Amennyiben egy közösségi finanszírozási szolgáltató marketingközlemény révén népszerűsít valamely közösségi finanszírozási ajánlatot egy másik tagállamban, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot az adott tagállam legalább egy hivatalos nyelvén vagy az adott tagállam illetékes hatóságai által elfogadott valamely nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

(4)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók nem akadályozhatók meg abban, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot a (2) vagy a (3) bekezdésben említettektől eltérő nyelvre vagy nyelvekre lefordíttassák. E fordításoknak pontosan vissza kell adniuk a kiemelt befektetési információkat tartalmazó eredeti adatlap tartalmát.

(5)   Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az ESMA-t a (2) és a (3) bekezdésben említett, e rendelet alkalmazásában általuk elfogadott nyelvről vagy nyelvekről. Az ESMA-nak ezt az információt hozzáférhetővé kell tennie a honlapján.

(6)   A (2) bekezdésben említett kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak az összes következő információt tartalmaznia kell:

a)

az I. mellékletben meghatározott információk;

b)

a következő felelősségkizáró nyilatkozat, közvetlenül a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap címe alatt:

„Ezt a közösségi finanszírozási ajánlatot sem az illetékes hatóságok, sem az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) nem ellenőrizték vagy hagyták jóvá.

Nem feltétlenül került sor az Ön tapasztalatának és ismereteinek felmérésére, mielőtt lehetőséget kapott volna erre a befektetésre. Amennyiben a befektetés mellett dönt, Ön vállalja az ezzel a befektetéssel járó teljes kockázatot, beleértve a befektetett összeg részbeni vagy teljes elvesztésének kockázatát is.”;

c)

a következő kockázati figyelmeztetés:

„Az ebbe a közösségi finanszírozási projektbe történő befektetés kockázatokkal jár, beleértve a befektetett összeg részbeni vagy teljes elvesztésének kockázatát is. Az Ön befektetésére nem vonatkoznak a 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*1) összhangban létrehozott betétbiztosítási rendszerek. Az Ön befektetésére nem vonatkozik a 97/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (*2) összhangban létrehozott befektetőkártalanítási rendszer sem.

Előfordulhat, hogy a befektetése nem térül meg.

Ez nem megtakarítási termék, és azt javasoljuk, hogy ne fektesse nettó vagyonának több mint 10 %-át közösségi finanszírozási projektekbe.

Előfordulhat, hogy befektetési eszközeit nem tudja akkor eladni, amikor szeretné. Ha el tudja adni azokat, akkor is keletkezhetnek veszteségei.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173, 2014.6.12., 149. o.)."

(*2)  Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).”"

(7)   A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak tisztességesnek és egyértelműnek kell lennie, nem lehet félrevezető, és nem tartalmazhat lábjegyzeteket az alkalmazandó jogra történő hivatkozásokon kívül, ideértve adott esetben az abból származó idézeteket. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot önálló, tartós adathordozón kell megjeleníteni, amely egyértelműen megkülönböztethető a marketingközleményektől, és kinyomtatva legfeljebb hat A4-es oldalból állhat. A közösségi finanszírozási célokra használható eszközök esetében, amennyiben az I. melléklet F. részében előírt információk kinyomtatva meghaladják az egy A4-es oldal terjedelmet, a fennmaradó részt a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlaphoz csatolt mellékletben kell közölni.

(8)   A közösségi finanszírozási szolgáltatónak fel kell kérnie a projektgazdát, hogy minden információváltozásról értesítse őt annak érdekében, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot a közösségi finanszírozási ajánlat időtartama alatt mindenkor naprakészen tudja tartani. A közösségi finanszírozási szolgáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a közösségi finanszírozási ajánlatra befektetési ajánlatot vagy szándéknyilatkozatot tevő befektetőket a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk bármely olyan lényeges változásáról, amelyről értesítést kapott.

(9)   A tagállamok biztosítják, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon megadott információkért legalább a projektgazda, illetve ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő szerve feleljen. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon egyértelműen fel kell tüntetni a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapért felelős személyeket, természetes személyek esetén névvel és beosztással, illetve jogi személyek esetén névvel és a bejegyzett székhellyel, továbbá az adatlapnak tartalmaznia kell e személyek azon nyilatkozatát, hogy legjobb tudomásuk szerint a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk megfelelnek a valóságnak, és hogy semmilyen olyan információ nem maradt ki, amely megváltoztathatná az adatlap értelmét.

(10)   A tagállamok biztosítják, hogy a polgári jogi felelősségre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik alkalmazandók legyenek a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információkért, köztük az azok fordításáért is felelős természetes és jogi személyekre, legalább a következő helyzetekben:

a)

amikor az információ félrevezető vagy pontatlan; vagy

b)

amikor a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap nem tartalmazza azokat a kiemelt információkat, amelyek a befektetőknek szükséges segítséget jelentenek annak eldöntéséhez, hogy finanszírozzák-e az adott közösségi finanszírozási projektet.

(11)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak megfelelő eljárásokat kell bevezetniük és alkalmazniuk annak ellenőrzésére, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk hiánytalanok, helyesek és egyértelműek legyenek.

(12)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató olyan hiányosságot, hibát vagy pontatlanságot észlel a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon, amely jelentősen befolyásolhatja a befektetés várható megtérülését, haladéktalanul jeleznie kell ezt a hiányosságot, hibát vagy pontatlanságot a projektgazdának, akinek/amelynek haladéktalanul ki kell egészítenie vagy ki kell javítania ezt az információt.

Amennyiben ezen kiegészítésre vagy kijavításra nem kerül haladéktalanul sor, a közösségi finanszírozási szolgáltatónak a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap kiegészítéséig vagy kijavításáig, de legfeljebb 30 naptári napra fel kell függesztenie a közösségi finanszírozási ajánlatot.

A közösségi finanszírozási szolgáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a közösségi finanszírozási ajánlatra befektetési ajánlatot vagy szándéknyilatkozatot tevő befektetőket ezen feltárt szabálytalanságokról, a közösségi finanszírozási szolgáltató által megtett és a továbbiakban megteendő lépésekről, valamint a közösségi finanszírozási ajánlatra tett befektetési ajánlatuk vagy szándéknyilatkozatuk visszavonásának lehetőségéről.

Amennyiben 30 naptári nap elteltével sem került sor a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap kiegészítésére vagy kijavítására az összes feltárt szabálytalanság orvoslása érdekében, a közösségi finanszírozási ajánlatot törölni kell.

(13)   A leendő befektető kérheti a közösségi finanszírozási szolgáltatót, hogy a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot fordíttassa le a befektető választása szerinti nyelvre. A fordításnak hűen és pontosan vissza kell adnia a kiemelt befektetési információkat tartalmazó eredeti adatlap tartalmát.

Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató nem bocsátja rendelkezésre a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap kért fordítását, akkor a közösségi finanszírozási szolgáltatónak egyértelműen azt kell tanácsolnia a leendő befektetőnek, hogy tartózkodjon a befektetéstől.

(14)   A közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyének megadása szerinti tagállam illetékes hatóságai megkövetelhetik a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap előzetes bejelentését legalább hét munkanappal azelőtt, hogy azt a leendő befektetők rendelkezésére bocsátanák. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapra nem vonatkozhat az illetékes hatóságok általi előzetes jóváhagyási követelmény.

(15)   Amennyiben a leendő befektetőknek az e cikkel összhangban elkészített kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot bocsátanak a rendelkezésére, akkor úgy kell tekinteni, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók és a projektgazdák az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (22) összhangban teljesítették a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítésére vonatkozó kötelezettségüket.

Az első albekezdés értelemszerűen vonatkozik a közösségi finanszírozási ajánlattal kapcsolatos tanácsadást végző vagy azt forgalmazó természetes vagy jogi személyekre.

(16)   Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia a következők meghatározása érdekében:

a)

a (6) bekezdésben és az I. mellékletben említett információk megjelenítésének mintájára vonatkozó követelmények és a minta tartalma;

b)

a közösségi finanszírozási ajánlathoz kapcsolódó főbb kockázatok típusai, amelyeket ezért az I. melléklet C. részének megfelelően közzé kell tenni;

c)

bizonyos pénzügyi mutatószámok használata a kiemelt pénzügyi információk egyértelműbbé tétele érdekében, többek között az I. melléklet A. részének e) pontjában említett információk bemutatása céljából;

d)

az I. melléklet H. része a) pontjának hatálya alá tartozó jutalékok, díjak és tranzakciós költségek, a befektető által viselendő közvetlen és közvetett költségek részletes bontásával.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozásakor az ESMA-nak figyelembe kell vennie a közösségi finanszírozási szolgáltató által nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások jellegét, nagyságrendjét és összetettségét.

Az ESMA-nak 2022. május 10-ig be kell nyújtania e szabályozástechnikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

24. cikk

Platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap

(1)   A 23. cikk (2) bekezdésének első mondatától és a 23. cikk (6) bekezdésének a) pontjától eltérve, azoknak a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak, amelyek egyéni hitelportfólió-kezelést nyújtanak, e cikkel összhangban el kell készíteniük és a leendő befektetők rendelkezésére kell bocsátaniuk egy olyan platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot, amely az összes következő információt tartalmazza:

a)

az I. melléklet H. és I. részében előírt információk;

b)

a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információkért felelős természetes vagy jogi személyekre vonatkozó információk; természetes személyek esetén, beleértve a közösségi finanszírozási szolgáltató ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő szervének tagjait is, a természetes személy neve és beosztása; jogi személyek esetén pedig a név és a bejegyzett székhely;

c)

a következő felelősségvállalási nyilatkozat:

„A közösségi finanszírozási szolgáltató kijelenti, hogy legjobb tudomása szerint semmilyen információ nem maradt ki, illetve a megadott információk lényegileg nem félrevezetők vagy pontatlanok. E kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap elkészítéséért a közösségi finanszírozási szolgáltató felelős.”

(2)   A közösségi finanszírozási szolgáltatónak a közösségi finanszírozási ajánlat időtartama alatt mindenkor naprakészen kell tartania a platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot. A közösségi finanszírozási szolgáltatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a közösségi finanszírozási ajánlatra befektetési ajánlatot vagy szándéknyilatkozatot tevő befektetőket a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk lényeges változásairól.

(3)   A platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak tisztességesnek és egyértelműnek kell lennie, nem lehet félrevezető, és nem tartalmazhat lábjegyzeteket az alkalmazandó jogra történő hivatkozásokon kívül, ideértve adott esetben az abból származó idézeteket. Önálló, tartós adathordozón kell megjeleníteni, amely egyértelműen megkülönböztethető a marketingközleményektől, és kinyomtatva legfeljebb hat A4-es oldalból állhat.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon megadott információkért legalább a közösségi finanszírozási szolgáltató feleljen. A kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon egyértelműen fel kell tüntetni a platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapért felelős személyeket, természetes személyek esetén névvel és beosztással, illetve jogi személyek esetén névvel és a bejegyzett székhellyel, továbbá az adatlapnak tartalmaznia kell e személyek azon nyilatkozatát, hogy legjobb tudomásuk szerint a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk megfelelnek a valóságnak, és hogy semmilyen olyan információ nem maradt ki, amely megváltoztathatná az adatlap értelmét.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a polgári jogi felelősségre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik alkalmazandók legyenek a platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információkért, köztük az azok fordításáért is felelős természetes és jogi személyekre, legalább a következő helyzetekben:

a)

amikor az információ félrevezető vagy pontatlan; vagy

b)

amikor a platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapról hiányoznak olyan kiemelt információk, amelyek szükséges segítséget jelentenek a befektetőknek annak eldöntéséhez, hogy befektessenek-e az egyéni hitelportfólió-kezelésbe.

(6)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak megfelelő eljárásokat kell bevezetniük és alkalmazniuk annak ellenőrzésére, hogy a platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információk hiánytalanok, helyesek és egyértelműek legyenek.

(7)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató olyan hiányosságot, hibát vagy pontatlanságot észlel a platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon, amely jelentősen befolyásolhatja az egyéni hitelportfólió-kezelés várható megtérülését, akkor a közösségi finanszírozási szolgáltatónak saját magának kell kijavítania a hiányosságot, hibát vagy pontatlanságot a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon.

(8)   Amennyiben a leendő befektetőknek az e cikkel összhangban elkészített platform szintű, kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot bocsátanak a rendelkezésére, akkor úgy kell tekinteni, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók az 1286/2014/EU rendelettel összhangban teljesítették a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítésére vonatkozó kötelezettségüket.

Az első albekezdés értelemszerűen vonatkozik a közösségi finanszírozási ajánlattal kapcsolatos tanácsadást végző vagy azt forgalmazó természetes és jogi személyekre.

25. cikk

Hirdetőtábla

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók olyan hirdetőtáblát működtethetnek, amelyen lehetővé teszik ügyfeleik számára, hogy a közösségi finanszírozási platformjukon eredetileg kínált hitelek, átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközök vételére és eladására irányuló szándékukat hirdessék.

(2)   Az (1) bekezdésben említett hirdetőtábla nem használható fel arra, hogy a vételi és eladási szándékokat a közösségi finanszírozási szolgáltató protokolljai vagy belső működési eljárásai révén összegyűjtse oly módon, hogy az szerződést eredményezzen. A hirdetőtábla ezért nem állhat olyan belső párosítási rendszerből, amely többoldalú alapon hajtja végre az ügyfélmegbízásokat.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett szándékok meghirdetését lehetővé tevő közösségi finanszírozási szolgáltatóknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:

a)

az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban kötelesek tájékoztatni ügyfeleiket a hirdetőtábla jellegéről;

b)

az (1) bekezdésben említett hitel, értékpapír vagy eszköz eladását hirdető ügyfeleiktől kötelesek megkövetelni, hogy bocsássák rendelkezésre a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapot;

c)

a hirdetőtáblán meghirdetett hiteleket megvenni szándékozó ügyfeleiket kötelesek tájékoztatni a közösségi finanszírozási szolgáltató által közvetített hitelek teljesítményéről;

d)

kötelesek biztosítani, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett hitel, értékpapír vagy eszköz megvásárlására irányuló szándékukat hirdető és tapasztalatlan befektetőnek tekintendő ügyfeleik megkapják a 19. cikk (2) bekezdésében említett tájékoztatást és a 21. cikk (4) bekezdésében említett kockázati figyelmeztetést.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésében említett szándékok meghirdetését lehetővé tevő és a 10. cikk (1) bekezdésével összhangban eszközök letéti őrzésére irányuló szolgáltatásokat nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatóknak meg kell követelniük az ilyen szándékot hirdető befektetőiktől, hogy a tulajdonjog ellenőrzése és nyilvántartása céljából értesítsék őket a tulajdonjogban bekövetkezett változásokról.

(5)   Azoknak a közösségi finanszírozási szolgáltatóknak, amelyek az e cikk (1) bekezdésében említett vételhez és eladáshoz referenciaárat javasolnak, tájékoztatniuk kell ügyfeleiket, hogy a javasolt referenciaár nem kötelező, alá kell támasztaniuk a javasolt referenciaárat, és a 19. cikk (6) bekezdésével összhangban közzé kell tenniük a módszer legfontosabb elemeit.

26. cikk

A nyilvántartáshoz való hozzáférés

A közösségi finanszírozási szolgáltatók kötelesek:

a)

a szolgáltatásaikkal és ügyleteikkel kapcsolatos minden adatot tartós adathordozón legalább öt évig megőrizni;

b)

biztosítani, hogy ügyfeleik mindenkor azonnali hozzáféréssel rendelkezzenek a számukra nyújtott szolgáltatások nyilvántartásához;

c)

legalább öt évig megőrizni a közösségi finanszírozási szolgáltatók és ügyfeleik közötti minden megállapodást.

V. FEJEZET

Marketingközlemények

27. cikk

A marketingközleményekkel kapcsolatos követelmények

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatásaikról – ideértve a harmadik feleknek kiszervezett szolgáltatásokat is – szóló valamennyi marketingközlemény egyértelműen felismerhető legyen.

(2)   A valamely projekt céljára történő forrásgyűjtés lezárását megelőzően egyetlen marketingközlemény sem irányulhat aránytalan módon valamely tervezett, várható vagy már folyamatban lévő egyedi közösségi finanszírozási projektre vagy ajánlatra.

A marketingközleményben szereplő információknak tisztességeseknek és egyértelműeknek kell lenniük, nem lehetnek félrevezetők, és összhangban kell állniuk a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon szereplő információkkal, amennyiben a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap már rendelkezésre áll, illetve a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon feltüntetendő információkkal, amennyiben a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap még nem áll rendelkezésre.

(3)   A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak marketingközleményeikhez a marketingközlemények terjesztésének helye szerinti tagállam egy vagy több hivatalos nyelvét, illetve az érintett tagállam illetékes hatóságai által elfogadott valamely nyelvet kell használniuk.

(4)   A marketingközlemények terjesztésének helye szerinti tagállam illetékes hatóságai felelősek a marketingközleményekre vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések betartásának felügyeletéért és a közösségi finanszírozási szolgáltatókkal szembeni érvényesítéséért.

(5)   Az illetékes hatóságok nem követelhetik meg a marketingközlemények előzetes bejelentését és jóváhagyását.

28. cikk

A marketingközleményekkel kapcsolatos nemzeti rendelkezések közzététele

(1)   Az illetékes hatóságoknak honlapjukon közzé kell tenniük és naprakészen kell tartaniuk azokat a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek betartásának felügyeletéért és a közösségi finanszírozási szolgáltatókkal szembeni érvényesítéséért az illetékes hatóságok felelősek.

(2)   Az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell az ESMA-t az (1) bekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, és az ESMA rendelkezésére kell bocsátaniuk e törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összefoglalóját a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos valamely nyelven.

(3)   Az illetékes hatóságoknak értesíteniük kell az ESMA-t a (2) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott információk változásairól, és haladéktalanul az ESMA rendelkezésére kell bocsátaniuk az (1) bekezdésben említett érintett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések naprakésszé tett összefoglalóját.

(4)   Amennyiben nem az illetékes hatóságok felelősek az (1) bekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések betartásának felügyeletéért és érvényesítéséért, közzé kell tenniük a honlapjukon az arra vonatkozó elérhetőségi adatokat, hogy hol szerezhetők be az (1) bekezdésben említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekre vonatkozó információk.

(5)   Az ESMA-nak végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az e cikk szerinti értesítések egységes formanyomtatványainak, mintadokumentumainak és eljárásainak meghatározása céljából.

Az ESMA-nak 2021. november 10-ig be kell nyújtania e végrehajtás-technikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(6)   Az ESMA-nak a honlapján közzé kell tennie és szerepeltetnie kell a (2) bekezdésben említett összefoglalót és az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságok honlapjaira mutató hiperhivatkozásokat. Az ESMA nem tehető felelőssé az összefoglalóban található információkért.

(7)   Az illetékes hatóságokat kell a saját tagállamaikban a marketingszabályokra vonatkozó tájékoztatásért felelős egyedüli kapcsolattartó pontnak tekinteni.

(8)   Az illetékes hatóságoknak rendszeresen, de legalább évente jelentést kell benyújtaniuk az ESMA részére a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire alkalmazandó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések alapján az előző év során hozott végrehajtási intézkedéseikről. A jelentésben ki kell térni különösen a következőkre:

a)

adott esetben a hozott végrehajtási intézkedések teljes száma, a kötelességszegés típusa szerint;

b)

ha rendelkezésre áll, a végrehajtási intézkedések eredményei a kiszabott szankciótípusokkal együtt vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatók által végzett korrekciók szerint; és

c)

ha rendelkezésre áll, példák arra, hogy az illetékes hatóságok hogyan kezelték azt, ha a közösségi finanszírozási szolgáltató nem felelt meg a nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek.

VI. FEJEZET

Illetékes hatóságok és az ESMA

29. cikk

Az illetékes hatóságok

(1)   A tagállamok kijelölik az e rendeletben előírt feladatok és kötelezettségek végrehajtásáért felelős illetékes hatóságokat, és erről tájékoztatják az ESMA-t.

(2)   Amennyiben a tagállamok az (1) bekezdés alapján egynél több illetékes hatóságot jelölnek ki, meg kell határozniuk az egyes hatóságok feladatait, és közülük egyet ki kell jelölniük az illetékes hatóságok közötti, valamint az ESMA-val folytatandó, határokon átnyúló közigazgatási együttműködés egyedüli kapcsolattartó pontjaként.

(3)   Az ESMA-nak a honlapján közzé kell tennie az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt illetékes hatóságok listáját.

30. cikk

Az illetékes hatóságok hatásköre

(1)   Az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóságoknak – a nemzeti joggal összhangban – legalább a következő vizsgálati hatáskörökkel kell rendelkezniük:

a)

előírhatják a közösségi finanszírozási szolgáltatók és a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik felek, valamint a felettük meghatározó befolyást gyakorló természetes vagy jogi személyek számára, hogy információkat és dokumentumokat bocsássanak rendelkezésre;

b)

előírhatják a közösségi finanszírozási szolgáltatók és a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik felek könyvvizsgálói és vezetői számára, hogy információkat szolgáltassanak;

c)

helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek a természetes személyek lakóhelyétől eltérő helyszíneken, és e célból bizonyos helyszínekre beléphetnek, hogy dokumentumokhoz és bármilyen formában létező adatokhoz férjenek hozzá, amennyiben fennáll a megalapozott gyanúja annak, hogy ott az ellenőrzés vagy vizsgálat tárgyával összefüggő olyan dokumentumok és egyéb adatok találhatók, amelyek relevánsak lehetnek e rendelet megsértésének a bizonyításához.

(2)   Az e rendelet szerinti feladataik teljesítése érdekében az illetékes hatóságoknak – a nemzeti joggal összhangban – legalább a következő felügyeleti hatáskörökkel kell rendelkezniük:

a)

felfüggeszthetik a közösségi finanszírozási ajánlatot esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

b)

megtilthatják vagy felfüggeszthetik a marketingközleményeket vagy előírhatják, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik felek szüntessék be vagy függesszék fel a marketingközleményeket, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

c)

betilthatják a közösségi finanszírozási ajánlatot, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették, vagy észszerű indokkal feltételezhető, hogy meg fogják sérteni;

d)

felfüggeszthetik – vagy előírhatják a közösségi finanszírozási szolgáltatók számára, hogy függesszék fel – a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtását, esetenként legfeljebb tíz egymást követő munkanapra, ha észszerű indokkal feltételezhető, hogy e rendeletet megsértették;

e)

megtilthatják a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtását, amennyiben megállapítják, hogy e rendeletet megsértették;

f)

közzétehetik a tényt, hogy egy közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél nem teljesíti a kötelezettségeit;

g)

a befektetők védelmének, illetve a piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közzétehetik – vagy előírhatják a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél számára, hogy tegye közzé – az összes lényeges információt, amely hatással lehet a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtására;

h)

felfüggeszthetik – vagy előírhatják a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél számára, hogy függessze fel – a közösségi finanszírozási szolgáltatás nyújtását, ha az illetékes hatóságok úgy ítélik meg, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató helyzete következtében a közösségi finanszírozási szolgáltatás hátrányosan befolyásolná a befektetők érdekeit;

i)

átruházhatják a meglévő szerződéseket egy másik közösségi finanszírozási szolgáltatóra az ügyfelek és az átvevő közösségi finanszírozási szolgáltató beleegyezésével, amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató engedélyét a 17. cikk (1) bekezdése első albekezdésének c) pontja alapján visszavonták.

Az e bekezdés szerinti hatáskörök gyakorlása körében elfogadott intézkedéseknek arányosaknak és kellően indokoltaknak kell lenniük, és azokat a 40. cikkel összhangban kell meghozni.

(3)   Ha a nemzeti jog alapján szükséges, az illetékes hatóság kérheti a megfelelő igazságügyi hatóságot, hogy határozzon az (1) és a (2) bekezdésben említett hatáskörök alkalmazásáról.

(4)   Az a közösségi finanszírozási szolgáltató, amelyre a (2) bekezdés első albekezdésének i) pontjában említett meglévő szerződéseket átruházták, közösségi finanszírozási szolgáltatásokat nyújthat ugyanabban a tagállamban, amelyben az eredeti közösségi finanszírozási szolgáltató erre engedéllyel rendelkezett.

(5)   Az illetékes hatóságok a következő módokon láthatják el az (1) és a (2) bekezdésben említett feladataikat és gyakorolhatják hatásköreiket:

a)

közvetlenül;

b)

más hatóságokkal együttműködésben;

c)

saját felelősségük mellett az említett hatóságokra való hatáskör-átruházással;

d)

az illetékes igazságügyi hatóságokhoz benyújtott kérelem útján.

(6)   A tagállamok a megfelelő intézkedések meghozatalával biztosítják, hogy az illetékes hatóságok valamennyi olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel rendelkezzenek, amely feladataik ellátásához szükséges.

(7)   Az illetékes hatóságok részére valamely természetes vagy jogi személy által e rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás nem tekintendő az információközlés szerződésben vagy bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésben előírt bármely korlátozása megsértésének, és nem jár a bejelentő semmilyen felelősségével az ilyen bejelentéssel kapcsolatban.

31. cikk

Együttműködés az illetékes hatóságok között

(1)   E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságoknak együtt kell működniük egymással. Az illetékes hatóságoknak indokolatlan késedelem nélkül információt kell cserélniük, és együtt kell működniük a vizsgálati, felügyeleti és jogérvényesítési tevékenységeik során.

Amennyiben a tagállamok a 39. cikk (1) bekezdésével összhangban úgy határoztak, hogy büntetőjogi szankciókat írnak elő e rendelet megsértésére vonatkozóan, akkor megfelelő intézkedésekkel gondoskodniuk kell arról, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy kapcsolatba lépjenek a joghatóságukhoz tartozó igazságügyi, bűnüldözési, illetve egyéb bűnügyi igazságszolgáltatási hatóságokkal annak érdekében, hogy az e rendelet megsértése miatt indított bűnügyi nyomozásokhoz vagy eljárásokhoz kapcsolódó konkrét információkat szerezzenek be, és azokat továbbítsák más illetékes hatóságoknak, valamint az ESMA-nak, hogy teljesítsék az együttműködésre vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségüket.

(2)   Az illetékes hatóság a következő kivételes körülmények valamelyikének a fennállása esetén tagadhatja meg a tájékoztatás vagy valamely vizsgálat tekintetében történő együttműködés iránti kérelem teljesítését:

a)

ha a kérelem teljesítése valószínűleg hátrányosan befolyásolná saját vizsgálati vagy jogérvényesítési tevékenységeit, illetve egy adott bűnügyi nyomozás kimenetelét;

b)

ha ugyanazon cselekmények és ugyanazon természetes vagy jogi személyek tekintetében már kezdeményeztek bírósági eljárást a megkeresett tagállam hatóságainál;

c)

ha az említett természetes vagy jogi személyek tekintetében ugyanazon cselekmények miatt a megkeresett tagállamban már jogerős bírósági határozatot hoztak.

(3)   Az illetékes hatóságok kérésre kötelesek haladéktalanul rendelkezésre bocsátani az e rendelet alkalmazása céljából szükséges információkat.

(4)   Valamely illetékes hatóság segítséget kérhet egy másik tagállam illetékes hatóságától a helyszíni ellenőrzésekkel vagy vizsgálatokkal kapcsolatban.

A megkereső illetékes hatóságnak tájékoztatnia kell az ESMA-t az első albekezdésben említett bármely megkeresésről. Amennyiben valamely illetékes hatóság egy másik tagállam illetékes hatóságától helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatása iránti megkeresést kap, bármelyiket megteheti a következő intézkedések közül:

a)

saját maga végzi el a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

b)

engedélyezi az őt megkereső illetékes hatóság számára a helyszíni ellenőrzésben vagy vizsgálatban történő részvételt;

c)

engedélyezi az őt megkereső illetékes hatóság számára, hogy maga folytassa le a helyszíni ellenőrzést vagy vizsgálatot;

d)

könyvvizsgálókat vagy szakértőket jelöl ki a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására;

e)

a felügyeleti tevékenységekkel összefüggő konkrét feladatokat megosztja más illetékes hatóságokkal.

(5)   Az illetékes hatóságok az ESMA-hoz utalhatják azokat az eseteket, amikor egy együttműködés – különösen információcsere – iránti megkeresés elutasításra került, vagy arra észszerű időn belül nem reagáltak. Az EUMSZ 258. cikkének sérelme nélkül, ilyen helyzetekben az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke által ráruházott hatáskörnek megfelelően járhat el.

(6)   Az illetékes hatóságoknak szorosan koordinálniuk kell a felügyeleti tevékenységüket annak érdekében, hogy feltárják és orvosolják e rendelet megsértését, kidolgozzák és előmozdítsák a legjobb gyakorlatokat, megkönnyítsék az együttműködést, elősegítsék a következetes értelmezést, valamint vitás esetekben joghatóságok közötti értékeléseket végezzenek.

(7)   Amennyiben egy illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy e rendelet valamely előírása nem teljesült, vagy ezt okkal feltételezi, megállapításairól kellő részletességgel tájékoztatnia kell az ilyen jogsértést feltételezhetően elkövető szervezet vagy szervezetek illetékes hatóságát.

(8)   Az ESMA-nak szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az illetékes hatóságok által az (1) bekezdéssel összhangban megosztandó információk meghatározása céljából.

Az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket az ESMA-nak 2022. május 10-ig be kell nyújtania a Bizottság részére.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse e rendeletet.

(9)   Az ESMA-nak végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az illetékes hatóságok közötti együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások létrehozása céljából.

Az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket az ESMA-nak 2022. május 10-ig be kell nyújtania a Bizottság részére.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

32. cikk

Együttműködés az illetékes hatóságok és az ESMA között

(1)   Az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak – e rendelet alkalmazásában és az 1095/2010/EU rendeletnek megfelelően – szorosan együtt kell működniük egymással. Az e fejezetben előírt feladataik elvégzése érdekében információt kell cserélniük egymással.

(2)   Határokon átnyúló hatású helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat esetében az ESMA köteles valamely érintett illetékes hatóság megkeresésére az ellenőrzést vagy vizsgálatot koordinálni.

(3)   Az illetékes hatóságoknak az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az ESMA rendelkezésére kell bocsátaniuk a feladatainak elvégzéséhez szükséges valamennyi információt.

(4)   E cikk alkalmazása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az ESMA-nak végrehajtás-technikai standardtervezeteket kell kidolgoznia az illetékes hatóságok közötti és az ESMA-val történő együttműködéshez és információcseréhez alkalmazandó egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások létrehozása céljából.

Az ESMA-nak 2022. május 10-ig be kell nyújtania e végrehajtás-technikai standardtervezeteket a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

33. cikk

Együttműködés más hatóságokkal

Amennyiben egy közösségi finanszírozási szolgáltató a 12. cikkben említett engedély hatálya alá tartozó tevékenységektől eltérő tevékenységeket is folytat, az illetékes hatóságoknak a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogban előírtak szerint együtt kell működniük az ilyen egyéb tevékenységek felügyeletéért felelős hatóságokkal.

34. cikk

Értesítési kötelezettség

A tagállamok legkésőbb 2021. november 10-ig értesítik a Bizottságot és az ESMA-t az e fejezetet végrehajtó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikről, a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket is beleértve. A tagállamok minden ezt követő módosításról indokolatlan késedelem nélkül értesítik a Bizottságot és az ESMA-t.

35. cikk

Szakmai titoktartás

(1)   Az e rendelet értelmében az illetékes hatóságok között folytatott bármilyen, üzleti vagy működési feltételekkel, illetve más gazdasági vagy személyes jellegű ügyekkel kapcsolatos információcsere bizalmasnak tekintendő és a szakmai titoktartás követelményeinek hatálya alá tartozik, kivéve azt az esetet, ha az illetékes hatóság az információközléssel egyidejűleg megállapítja, hogy az adott információ közzétehető, illetve ha az ilyen közzétételt jogi eljárás teszi szükségessé.

(2)   A szakmai titoktartás kötelezettsége minden olyan természetes vagy jogi személyre vonatkozik, aki/amely az illetékes hatóságnál dolgozik vagy dolgozott, illetve minden olyan harmadik félre, amelynek az illetékes hatóság átruházta hatásköreit. A szakmai titoktartás hatálya alá tartozó információk semmilyen más természetes vagy jogi személlyel vagy hatósággal nem közölhetők, kivéve, ha ezt az uniós vagy nemzeti jogban foglalt rendelkezés írja elő.

36. cikk

Adatvédelem

A személyes adatok e rendelet hatálya alatt végzett kezelése tekintetében az illetékes hatóságoknak az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell végezniük a rendelet alkalmazásához kapcsolódó feladataikat.

A személyes adatok ESMA általi, e rendelet hatálya alatt végzett kezelése tekintetében az ESMA-nak meg kell felelnie az (EU) 2018/1725 rendeletnek.

37. cikk

Óvintézkedések

(1)   Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának egyértelmű és bizonyítható oka van azt feltételezni, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik felek szabálytalanságokat követtek el, vagy hogy az említett közösségi finanszírozási szolgáltatók vagy harmadik felek az e rendelet szerinti kötelezettségeiket megszegték, erről értesítenie kell az engedélyt megadó illetékes hatóságot és az ESMA-t.

(2)   Amennyiben az engedélyt megadó illetékes hatóság által hozott intézkedések ellenére a közösségi finanszírozási szolgáltató vagy a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt harmadik fél továbbra is megsérti e rendeletet, a közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtásának helye szerinti tagállam illetékes hatóságának – az engedélyt megadó illetékes hatóság és az ESMA tájékoztatását követően – minden megfelelő intézkedést meg kell tennie a befektetők védelme érdekében, és erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a Bizottságot és az ESMA-t.

(3)   Amennyiben valamely illetékes hatóság nem ért egyet egy másik illetékes hatóságnak az e cikk (2) bekezdése értelmében hozott valamely intézkedésével, az ügyet az ESMA elé utalhatja. Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 19. cikke alapján ráruházott hatáskörben járhat el.

38. cikk

Az illetékes hatóságok panaszkezelése

(1)   Az illetékes hatóságoknak olyan eljárásokat kell kidolgozniuk, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek és más érdekelt felek – ezen belül a fogyasztói szervezetek – számára, hogy panaszt nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz az e rendeletnek a közösségi finanszírozási szolgáltatók általi feltételezett megsértésével kapcsolatban. A hatóságoknak a panaszokat minden esetben be kell fogadniuk akár írásban, akár elektronikus formában, a panasz benyújtásának helye szerinti tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy az említett tagállam illetékes hatóságai által elfogadott nyelven.

(2)   Az (1) bekezdésben említett panasztételi eljárásokra vonatkozó információkat az egyes illetékes hatóságok honlapján elérhetővé kell tenni, és azokat közölni kell az ESMA-val. Az ESMA köteles a honlapján az illetékes hatóságok honlapjainak a panasztételi eljárásokkal kapcsolatos szakaszaira vonatkozó hivatkozásokat közzétenni.

VII. FEJEZET

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

39. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

(1)   Az illetékes hatóságok 30. cikk szerinti felügyeleti és vizsgálati hatáskörének, valamint a tagállamok büntetőjogi szankciók előírására és kiszabására vonatkozó jogának sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joggal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára közigazgatási szankciók kiszabásához és megfelelő egyéb, hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási intézkedések meghozatalához. Az említett közigazgatási szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket legalább a következő jogsértések esetén kell alkalmazni:

a)

a 3., 4. és 5., cikknek, a 6. cikk (1)-(6) bekezdésének, a 7. cikk (1)-(4) bekezdésének, a 8. cikk (1)-(6) bekezdésének, a 9. cikk (1) és (2) bekezdésének, a 10. cikknek, a 11. cikknek, a 12. cikk (1) bekezdésének, a 13. cikk (2) bekezdésének, a 15. cikk (2) és (3) bekezdésének, a 16. cikk (1) bekezdésének, a 18. cikk (1) és (4) bekezdésének, a 19. cikk (1)–(6) bekezdésének, a 20. cikk (1) és (2) bekezdésének, a 21. cikk (1)–(7) bekezdésének, a 22. cikknek, a 23. cikk (2)–(13) bekezdésének, a 24., a 25. és a 26. cikknek, valamint a 27. cikk (1)–(3) bekezdésének a megsértése;

b)

a 30. cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálatban vagy ellenőrzésben vagy megkeresésben való együttműködésnek, illetve azok teljesítésének elmulasztása.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy olyan jogsértésekre vonatkozóan, amelyekre a nemzeti jog értelmében büntetőjogi szankció vethető ki, nem állapítanak meg közigazgatási szankciókkal vagy egyéb közigazgatási intézkedésekkel kapcsolatos szabályokat.

A tagállamok az első és második albekezdésben említett szabályokról 2021. november 10-ig részletesen tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az ESMA-t.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában felsorolt jogsértések esetében a tagállamok a nemzeti jogukkal összhangban hatáskört biztosítanak az illetékes hatóságok számára legalább a következő közigazgatási szankciók kiszabásához, illetve egyéb közigazgatási intézkedések meghozatalához:

a)

nyilvános közlemény, amely megnevezi a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét;

b)

végzés, amely előírja a természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel a jogsértést megvalósító magatartással és tartózkodjon az említett magatartás megismétlésétől;

c)

tilalom, amely megakadályozza, hogy a jogsértésért felelős jogi személy ügyvezető szervének bármely tagja, vagy a jogsértésért felelősnek tartott bármilyen más természetes személy vezetői hatáskört gyakorolhasson közösségi finanszírozási szolgáltatókban;

d)

a jogsértésből származó haszon – ha az számszerűsíthető – legalább kétszeresének megfelelő maximális összegű közigazgatási pénzbírság abban az esetben is, ha az meghaladja az e) pontban meghatározott maximális összegeket;

e)

jogi személy esetében olyan közigazgatási pénzbírság, amelynek felső határa legalább 500 000 EUR, illetve azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2020. november 9-én ennek megfelelő összeg vagy a jogi személy ügyvezető szerve által jóváhagyott legutolsó rendelkezésre álló pénzügyi beszámoló szerinti előző teljes éves árbevételének legfeljebb 5 %-a. Amennyiben a jogi személy anyavállalat, vagy olyan anyavállalat leányvállalata, amelynek a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, a figyelembe veendő teljes éves árbevétel a legutolsó rendelkezésre álló, a legfelső szintű anyavállalat ügyvezető szerve által jóváhagyott összevont pénzügyi beszámoló szerinti teljes éves árbevétel, vagy a vonatkozó uniós számviteli jogszabályok szerinti, annak megfelelő típusú bevétel;

f)

természetes személy esetében olyan közigazgatási pénzbírság, amelynek felső határa legalább 500 000 EUR, illetve azon tagállamokban, amelyek pénzneme nem az euro, a nemzeti pénznemben 2020. november 9-én ennek megfelelő összeg.

(3)   A tagállamok a jogsértésért felelős természetes és jogi személyekkel szemben az e rendeletben előírtaknál magasabb közigazgatási pénzbírságokat, valamint kiegészítő szankciókat vagy intézkedéseket is előírhatnak.

40. cikk

A felügyeleti és szankcionálási hatáskör gyakorlása

(1)   Az illetékes hatóságoknak a 39. cikkel összhangban kiszabandó, illetve előírandó közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor figyelembe kell venniük, hogy a jogsértés mennyiben volt szándékos, vagy mennyiben származott gondatlanságból, továbbá figyelembe kell venniük minden egyéb lényeges körülményt, többek között – adott esetben – a következőket:

a)

a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)

a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c)

a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személynek a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében és nettó vagyonában kifejezett pénzügyi teljesítőképessége;

d)

a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség nagysága, amennyiben ez meghatározható;

e)

a jogsértéssel harmadik feleknek okozott veszteség, amennyiben ez meghatározható;

f)

a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal való együttműködésének mértéke, amely nem érinti az adott személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség visszaszolgáltatásának kötelezettségét;

g)

a jogsértésért felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések;

h)

a jogsértés befektetők érdekeire gyakorolt hatása.

(2)   Az illetékes hatóságoknak a 30. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban kell ellátniuk a 39. cikkben említett feladataikat és gyakorolniuk az ott említett hatásköreiket.

(3)   A közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések kiszabására, illetve előírására vonatkozó hatáskörük 39. cikk szerinti gyakorlása során az illetékes hatóságoknak szorosan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a felügyeleti és vizsgálati hatáskörük gyakorlása, valamint a kiszabott közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések e rendeletnek megfelelően hatékonyak és arányosak legyenek. A párhuzamos és egymást átfedő intézkedések elkerülése érdekében összehangoltan kell fellépniük a határokon átnyúló esetekben a felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlása, valamint a közigazgatási szankciók kiszabása és egyéb közigazgatási intézkedések előírása során.

41. cikk

A jogorvoslathoz való jog

A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján hozott határozatokat kellően megindokolják, és azok ellen bíróság előtt jogorvoslattal lehessen élni. A bíróság előtti jogorvoslat jogát alkalmazni kell az olyan engedély iránti kérelem esetében is, amely tartalmazza az összes előírt információt, de a benyújtástól számított hat hónapon belül arról nem hoztak határozatot.

42. cikk

A határozatok közzététele

(1)   Az e rendelet megsértéséért közigazgatási szankciót vagy egyéb közigazgatási intézkedést kiszabó, illetve előíró határozatot az illetékes hatóságoknak közzé kell tenniük a hivatalos honlapjukon közvetlenül azt követően, hogy a szankció által sújtott természetes vagy jogi személyt tájékoztatták róla. A közzétételnek legalább a jogsértés típusára és jellegére, valamint a felelős természetes vagy jogi személyek személyazonosságára, illetve kilétére vonatkozó információkat kell tartalmaznia. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a vizsgálati jellegű intézkedést elrendelő határozatokra.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a jogi személyek kilétének vagy a természetes személyek személyazonosságának vagy személyes adatainak a közzététele – az említett adatok közzétételének arányosságát vizsgáló eseti értékelés alapján – aránytalan, vagy ha a közzététel veszélyeztetne egy folyamatban lévő nyomozást, az illetékes hatóságnak a következő intézkedések valamelyikét kell tennie:

a)

elhalasztja a szankciót kiszabó vagy intézkedést előíró határozat közzétételét mindaddig, amíg a közzététel ellen szóló okok meg nem szűnnek;

b)

anonim módon, a nemzeti jognak megfelelően teszi közzé a szankciót kiszabó vagy intézkedést előíró határozatot, amennyiben az anonim közzététel biztosítja az érintett személyes adatok hatékony védelmét;

c)

nem teszi közzé a szankciót kiszabó vagy intézkedést előíró határozatot abban az esetben, ha az a) és a b) pontban foglalt lehetőségeket nem tekinti elégségesnek ahhoz, hogy biztosítsák az ilyen határozatok közzétételének arányosságát a kisebb jelentőségűeknek tekintett intézkedések tekintetében.

A szankció vagy intézkedés anonim közzétételéről szóló döntés esetén – az első albekezdés b) pontjában említettek szerint – az érintett adatok közzététele észszerű ideig elhalasztható, amennyiben ezen időn belül az anonim közzététel indokai várhatóan megszűnnek.

(3)   Amennyiben a szankciót kiszabó vagy intézkedést előíró határozattal szemben az illetékes igazságügyi vagy más hatóságoknál jogorvoslattal éltek, az illetékes hatóságoknak a hivatalos honlapjukon haladéktalanul közzé kell tenniük ezt az információt, valamint a jogorvoslat eredményére vonatkozó további információkat is. A szankciót kiszabó vagy intézkedést előíró korábbi határozatot megsemmisítő határozatokat ugyancsak közzé kell tenni.

(4)   Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikkel összhangban közzétett információk a közzétételt követően legalább öt évig hozzáférhetőek legyenek a hivatalos honlapjukon. A nyilvánosságra hozott személyes adatok csak annyi ideig tarthatók az illetékes hatóság hivatalos honlapján, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályokkal összhangban szükséges.

43. cikk

Szankciók és közigazgatási intézkedések bejelentése az ESMA részére

(1)   Az illetékes hatóság évente köteles az ESMA rendelkezésére bocsátani a 39. cikknek megfelelően elrendelt összes közigazgatási szankcióra és egyéb közigazgatási intézkedésre vonatkozó összesített információkat. Az ESMA köteles az említett információkat éves jelentésben közzétenni.

Amennyiben a tagállamok a 39. cikk (1) bekezdésével összhangban úgy döntenek, hogy az említett bekezdésben foglalt rendelkezések megszegése esetére büntetőjogi szankciókat állapítanak meg, az illetékes hatóságaiknak évente összesített és anonimizált adatokat kell küldeniük az ESMA-nak az összes lefolytatott nyomozásra és kiszabott büntetőjogi szankcióra vonatkozóan. Az ESMA-nak a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos információkat éves jelentésben kell közzétennie.

(2)   Az illetékes hatóságnak a közigazgatási szankciók, egyéb közigazgatási intézkedések vagy büntetőjogi szankciók nyilvános közzétételével egyidejűleg ezekről értesítenie kell az ESMA-t.

(3)   Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell az ESMA-t minden elrendelt, de közzé nem tett közigazgatási szankcióról vagy egyéb közigazgatási intézkedésről, beleértve a kapcsolódó jogorvoslati eljárásokat és azok eredményét is. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok tájékoztatást kapjanak a kiszabott büntetőjogi szankciókkal kapcsolatos jogerős ítéletekről, és azokat benyújtsák az ESMA-nak. Az ESMA kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából köteles központi adatbázist fenntartani a hozzá bejelentett szankciókról és közigazgatási intézkedésekről. Ezen adatbázishoz kizárólag az ESMA, az EBH és az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azt az illetékes hatóságok által szolgáltatott információk alapján naprakésszé kell tenni.

VIII. FEJEZET

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

44. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 48. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása 36 hónapos időtartamra szól 2020. november 9-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 48. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 48. cikk (3) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

45. cikk

Jelentés

(1)   A Bizottság 2023. november 10-ig az ESMA-val és az EBH-val folytatott konzultációt követően jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében.

(2)   A jelentésben a következőket kell értékelni:

a)

a közösségi finanszírozási szolgáltatók uniós piacának működése, beleértve a piaci fejleményeket és tendenciákat, figyelembe véve a felügyeleti tapasztalatokat, az engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók számát és piaci részesedését, valamint e rendeletnek az egyéb vonatkozó uniós joggal – többek között a 97/9/EK irányelvvel, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (24) és a 2014/65/EU irányelvvel, valamint az (EU) 2017/1129 rendelettel – kapcsolatos hatását;

b)

hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások köre az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott küszöbérték tekintetében továbbra is megfelelő-e;

c)

a közösségi finanszírozási célokra használható eszközök alkalmazása a határokon átnyúló közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtása során;

d)

hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatások köre – a pénzügyi követelések közvetítésével járó üzleti modellek alakulását figyelembe véve – továbbra is megfelelő-e, ideértve a hitelköveteléseknek a közösségi finanszírozási platformokon keresztül harmadik fél befektetők részére történő engedményezését vagy eladását;

e)

hogy szükséges-e az ebben a rendeletben foglalt fogalommeghatározások kiigazítása, beleértve a tapasztalt befektető 2. cikk (1) bekezdésének j) pontjában foglalt fogalommeghatározását és a II. mellékletben szereplő kritériumokat tekintettel arra, hogy azok mennyire hatékonyan biztosítják a befektetővédelmet;

f)

hogy a 4. cikk (1) bekezdésében, a 6. cikkben és a 24. cikkben meghatározott követelmények az irányítás, a megfelelés és az egyéni hitelportfólió-kezelésre vonatkozó tájékoztatás tekintetében továbbra is megfelelőek-e e rendelet célkitűzéseinek megvalósításához, figyelemmel az átruházható értékpapírokra vonatkozóan a 2014/65/EU irányelvvel összhangban nyújtott hasonló szolgáltatásokra is;

g)

e rendelet hatása a közösségi finanszírozási szolgáltatások uniós belső piacának megfelelő működésére, beleértve a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésére és az említett szolgáltatások által érintett befektetőkre és a természetes vagy jogi személyek egyéb kategóriáira gyakorolt hatást;

h)

a technológiai innováció alkalmazása a közösségi finanszírozási szektorban, beleértve új innovatív üzleti modellek és technológiák alkalmazását is;

i)

hogy a 11. cikkben meghatározott prudenciális követelmények továbbra is megfelelőek-e e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez, különös tekintettel a minimális szavatolótőke-követelmények szintjére, a szavatolótőke fogalommeghatározására, a biztosítás alkalmazására, valamint a szavatolótőke és a biztosítás kombinációjára;

j)

hogy szükség van-e a 19. cikkben meghatározott ügyféltájékoztatási követelmények vagy a 21. cikkben meghatározott befektetővédelmi biztosítékok módosítására;

k)

hogy a 21. cikk (7) bekezdésében meghatározott összeg továbbra is megfelelő-e e rendelet célkitűzéseinek teljesítéséhez;

l)

az illetékes hatóságok által a 23. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban elfogadott nyelvek hatása;

m)

a 25. cikkben említett hirdetőtáblák használata, beleértve a hitelek, az átruházható értékpapírok és a közösségi finanszírozási célokra használható eszközök másodlagos piacára gyakorolt hatást;

n)

a közösségi finanszírozási szolgáltatók marketingközleményeire irányadó nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések hatása a szolgáltatásnyújtás szabadságára, a versenyre és a befektetővédelemre;

o)

a közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések alkalmazása, és különösen az ezen rendelet megsértése tekintetében előírt közigazgatási szankciók további harmonizálásának szükségessége;

p)

annak szükségessége és arányossága, hogy a közösségi finanszírozási szolgáltatók kötelesek legyenek megfelelni az (EU) 2015/849 irányelvet pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás tekintetében végrehajtó nemzeti jognak, és hogy az említett irányelv alkalmazásában az ilyen közösségi finanszírozási szolgáltatókkal kiegészüljön a kötelezett szolgáltatók listája;

q)

annak helyénvalósága, hogy harmadik országokban letelepedett szervezetek számára lehetővé tegyék e rendelet alapján közösségi finanszírozási szolgáltatóként történő engedélyezésüket;

r)

az illetékes hatóságok és az ESMA közötti együttműködés, továbbá annak helyénvalósága, hogy e rendelet betartását az illetékes hatóságok felügyelik;

s)

egyedi intézkedések bevezetésének lehetősége e rendeletbe a fenntartható és innovatív közösségi finanszírozási projektek, valamint az uniós források felhasználásának előmozdítása érdekében;

t)

az e rendelet alapján engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltatók teljes száma és piaci részesedése a 2021. november 10-től a 2022. november 10-ig terjedő időszakban, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra lebontva;

u)

a közösségi finanszírozási szolgáltatások határokon átnyúló nyújtásának volumene, projektszáma és tendenciái tagállamokra lebontva;

v)

az e rendelet alapján nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatások részesedése a globális közösségi finanszírozási piacon és az uniós pénzügyi piacon;

w)

a közösségi finanszírozási szolgáltatók e rendeletnek való megfelelésének költségei a működési költségek százalékában kifejezve;

x)

a befektetők által a gondolkodási időszak alatt visszavont befektetések volumene, valamint ezek aránya a befektetések teljes volumenéhez viszonyítva, továbbá ezen adatok alapján annak értékelése, hogy a 22. cikkben meghatározott gondolkodási időszak időtartama és jellege megfelelő-e, és nem veszélyezteti-e a tőkebevonási folyamat hatékonyságát vagy a befektetővédelmet;

y)

az e rendelettel összhangban vagy kapcsolatban kiszabott közigazgatási pénzbírságok és büntetőjogi szankciók száma és összege tagállamok szerinti bontásban;

z)

a befektetők, közösségi finanszírozási szolgáltatók és harmadik felek által tanúsított azon csalárd magatartások típusai és tendenciái, amelyek e rendelettel összefüggésben merülnek fel.

46. cikk

Az (EU) 2017/1129 rendelet módosítása

Az (EU) 2017/1129 rendelet 1. cikkének (4) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„k)

az (EU) 2020/1503 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) alapján engedélyezett közösségi finanszírozási szolgáltató értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattétele, feltéve, hogy az nem haladja meg az említett rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott küszöbértéket.

47. cikk

Az (EU) 2019/1937 irányelv módosítása

Az (EU) 2019/1937 irányelv melléklete I. részének B. pontja a következő alponttal egészül ki:

„xxi.

az Európai Parlament és Tanács (EU) 2020/1503 rendelete (2020. október 7.) az európai közösségi finanszírozási üzleti szolgáltatókról, valamint az (EU) 2017/1129 rendelet és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról (HL L 347., 2020.10.20., 1. o.).”

48. cikk

A nemzeti joggal összhangban nyújtott közösségi finanszírozási szolgáltatásokra vonatkozó átmeneti időszak

(1)   A közösségi finanszírozási szolgáltatók az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban 2022. november 10-ig vagy a 12. cikkben említett engedély számukra való megadásának időpontjáig – attól függően, hogy melyik következik be hamarabb – továbbra is nyújthatják az e rendelet hatálya alá tartozó közösségi finanszírozási szolgáltatásokat.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszakban a tagállamok egyszerűsített engedélyezési eljárásokat alkalmazhatnak azon szervezetek esetében, amelyek e rendelet hatálybalépésének időpontjában a nemzeti jog alapján közösségi finanszírozási szolgáltatások nyújtására engedéllyel rendelkeznek. Az illetékes hatóságoknak – mielőtt az ilyen egyszerűsített eljárások alapján megadnák az engedélyt – biztosítaniuk kell, hogy a 12. cikkben megállapított követelmények teljesüljenek.

(3)   A Bizottság – az ESMA-val folytatott konzultációt követően – 2022. május 10-ig értékelést készít e rendeletnek a közösségi finanszírozási szolgáltatásokat kizárólag nemzeti alapon nyújtó közösségi finanszírozási szolgáltatókra való alkalmazásáról, valamint e rendeletnek a nemzeti közösségi finanszírozási piacok fejlődésére és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésre gyakorolt hatásáról. Ezen értékelés alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett időszak egy alkalommal, 12 hónappal történő meghosszabbítása céljából.

49. cikk

Az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott küszöbértékre vonatkozó ideiglenes eltérés

Az e rendelet 1. cikke (2) bekezdésének c) pontjától eltérően, amennyiben egy tagállamban a tájékoztató közzététele céljából meghatározott, az (EU) 2017/1129 rendelet szerinti küszöbérték nem éri el az 5 000 000 EUR-t, abban a tagállamban ezt a rendeletet 2021. november 10-től számított 24 hónapon át csak az említett küszöbértéket meg nem haladó teljes ellenértékű közösségi finanszírozási ajánlatokra kell alkalmazni.

50. cikk

Az (EU) 2019/1937 irányelv módosításának átültetése

(1)   A tagállamok legkésőbb 2021. november 10-ig elfogadják, kihirdetik és alkalmazzák azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 47. cikknek megfeleljenek. Ha azonban az említett időpont megelőzi az (EU) 2019/1937 irányelv 26. cikkének (1) bekezdésében említett átültetési időpontot, ezen törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések elfogadását, kihirdetését és alkalmazását az (EU) 2019/1937 irányelv 26. cikkének (1) bekezdésében említett átültetési időpontig el kell halasztani.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal és az ESMA-val nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket a 47. cikk által szabályozott területen fogadnak el.

51. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. november 10-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D.M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

M. ROTH


(1)  HL C 367., 2018.10.10., 65. o.

(2)  Az Európai Parlament 2019. március 27-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2020. július 20-i álláspontja első olvasatban (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2020.október 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/48/EK irányelve (2008. április 23.) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 133., 2008.5.22., 66. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és a 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/110/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 267., 2009.10.10., 7. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve (1997. március 3.) a befektetőkártalanítási rendszerekről (HL L 84., 1997.3.26., 22. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

(14)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1504 irányelve (2020. október 7.) a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 50 oldalát).

(19)  Az Európai Központi Bank 1075/2013/EU rendelete (2013. október 18.) az értékpapírosítási tranzakciókban részt vevő pénzügyi közvetítő vállalatok eszközeiről és forrásairól szóló statisztikákról (HL L 297., 2013.11.7., 107. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2033 rendelete (2019. november 27.) a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 314., 2019.12.5., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 1286/2014/EU rendelete (2014. november 26.) a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról (HL L 352., 2014.12.9., 1. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182, 2013.6.29., 19. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174, 2011.7.1., 1. o.).


I. MELLÉKLET

KIEMELT BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ ADATLAP

A. rész: A projektgazdá(k)ra és a közösségi finanszírozási projektre vonatkozó információk

a)

megnevezés, jogi forma, tulajdonviszony, vezetőség és elérhetőségek;

b)

a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapon megadott információkért felelős valamennyi természetes és jogi személy. Természetes személyek esetén, beleértve a projektgazda ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő szervének tagjait is, meg kell adni a természetes személy nevét és beosztását; jogi személyek esetén pedig a nevet és a bejegyzett székhelyet.

A következő felelősségvállalási nyilatkozat:

„A projektgazda kijelenti, hogy legjobb tudomása szerint semmilyen információ sem maradt ki, és a megadott információk lényegileg nem félrevezetők vagy pontatlanok. A projektgazda felelős a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlap elkészítéséért.”;

c)

a projektgazda fő tevékenysége; a projektgazda által kínált termékek vagy szolgáltatások;

d)

a projektgazda legutóbbi pénzügyi beszámolójára mutató hiperhivatkozás, ha rendelkezésre áll;

e)

a projektgazdára vonatkozó fő éves pénzügyi adatok és mutatók az elmúlt három évre vonatkozóan, amennyiben rendelkezésre állnak;

f)

a közösségi finanszírozási projekt leírása, beleértve a célját és a főbb jellemzőit.

B. rész: A közösségi finanszírozási folyamat fő jellemzői és adott esetben a tőkebevonás vagy a hitelfelvétel feltételei

a)

az egyetlen közösségi finanszírozási ajánlat keretében bevonandó tőke vagy felveendő hitel minimális célösszege, és a projektgazda vagy a közösségi finanszírozási szolgáltató által a közösségi finanszírozási projektre vonatkozóan már végrehajtott ajánlatok száma;

b)

az elérendő tőkebevonási vagy hitelfelvételi célösszeg teljesítésének határideje;

c)

információ a következményekről, amennyiben a tőkebevonási vagy a hitelfelvételi célösszeget nem sikerül határidőre elérni;

d)

a maximális ajánlattételi összeg, ha eltér az a) pontban említett tőkebevonási vagy hitelfelvételi célösszegtől;

e)

a projektgazda által a közösségi finanszírozási projektre előirányzott szavatolótőke összege;

f)

a közösségi finanszírozási ajánlattal összefüggésben a projektgazda tőkéje vagy hitelei összetételének megváltozása;

g)

a tapasztalatlan befektetők vonatkozásában a szerződéskötést megelőző gondolkodási időszak megléte és feltételei.

C. rész: Kockázati tényezők

A közösségi finanszírozási projekt finanszírozásával, a szektorral, a projekttel, a projektgazdával és az átruházható értékpapírokkal, valamint a közösségi finanszírozási célokra használható eszközökkel vagy hitelekkel kapcsolatos főbb kockázatok bemutatása, beleértve adott esetben a földrajzi kockázatokat is.

D. rész: Az átruházható értékpapírokra és a közösségi finanszírozási célokra használható eszközökre vonatkozó ajánlattal kapcsolatos információk

a)

az ajánlattétel által érintett átruházható értékpapírok vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszközök teljes összege és típusa;

b)

jegyzési ár;

c)

hogy elfogadják-e a túljegyzéseket, és azokat hogyan allokálják;

d)

jegyzési és fizetési feltételek;

e)

az átruházható értékpapírok vagy a közösségi finanszírozási célokra használható eszközök letéti őrzése és a befektetőknek történő átadása;

f)

amennyiben a befektetést kezes vagy biztosíték fedezi:

i.

a kezes vagy a biztosítéknyújtó jogi személy-e;

ii.

a kezes vagy a biztosítéknyújtó megnevezése, jogi formája és elérhetőségei;

iii.

a kezességvállalás vagy a biztosíték jellegére és feltételeire vonatkozó információk;

g)

adott esetben az átruházható értékpapírok vagy a közösségi finanszírozási célokra használható eszközök visszavásárlására irányuló kötelezettségvállalás és a visszavásárlási határidő;

h)

nem tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök esetében a névleges kamatláb, a kamatfizetés megkezdésének időpontja, az esedékes kamatfizetési időpontok, a lejárat napja és az alkalmazandó hozam.

E. rész: A különleges célú gazdasági egységekre vonatkozó információk

a)

beékelődik-e különleges célú gazdasági egység a projektgazda és a befektető közé;

b)

a különleges célú gazdasági egység elérhetőségei.

F. rész: Befektetői jogok

a)

az átruházható értékpapírokhoz vagy a közösségi finanszírozási célokra használható eszközökhöz fűződő legfontosabb jogok;

b)

az átruházható értékpapírokra vagy a közösségi finanszírozási célokra használható eszközökre vonatkozó korlátozások, ideértve az ezek átruházhatóságát megakadályozó tulajdonosi vagy egyéb megállapodásokat;

c)

az átruházható értékpapírok vagy a közösségi finanszírozási célokra használható eszközök átruházására vonatkozó korlátozások leírása;

d)

a befektető befektetésből való kilépésének lehetőségei;

e)

tulajdonviszonyt megtestesítő eszközök esetében a tőke és a szavazati jogok eloszlása az ajánlattételből eredő tőkeemelés előtt és után (feltételezve, hogy az összes átruházható értékpapír vagy közösségi finanszírozási célokra használható eszköz jegyzésre kerül).

G. rész: A hitelekhez kapcsolódó tájékoztatás

Ha a közösségi finanszírozási ajánlat a hitelnyújtás közvetítését is magában foglalja, a kiemelt befektetési információkat tartalmazó adatlapnak az e melléklet D., E. és F. részében említett információk helyett a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

a hitel jellege, futamideje és feltételei;

b)

az alkalmazandó kamatlábak vagy adott esetben a befektetőnek járó egyéb ellentételezés;

c)

kockázatcsökkentési intézkedések, beleértve biztosítéknyújtók, kezesek vagy más típusú garanciák meglétét;

d)

a tőkeösszeg törlesztésére és a kamat visszafizetésére vonatkozó ütemterv;

e)

a hitelmegállapodások projektgazda általi bármilyen nemteljesítése az elmúlt öt évben;

f)

a hitelkezelés, ideértve azokat az eseteket is, amikor a projektgazda nem teljesíti kötelezettségeit.

H. rész: Díjak, információk és jogorvoslat

a)

a befektetéssel kapcsolatban a befektetőnek felszámított díjak és a nála felmerülő költségek, ideértve a közösségi finanszírozási célokra használható eszközök eladásából származó adminisztratív költségeket is;

b)

hol és hogyan lehet díjmentesen további információt szerezni a közösségi finanszírozási projektről, a projektgazdáról és a különleges célú gazdasági egységről;

c)

milyen módon és kinél tehet panaszt a befektető a befektetéssel, illetve a projektgazda vagy a közösségi finanszírozási szolgáltató magatartásával kapcsolatban.

I. rész: A közösségi finanszírozási szolgáltatók által nyújtandó, az egyéni hitelportfólió-kezelésre vonatkozó információk

a)

a közösségi finanszírozási szolgáltató megnevezése, jogi formája, tulajdonviszonyai, vezetősége és elérhetőségei;

b)

a befektetők egyéni hitelportfóliói számára esetlegesen elérhető hitelek minimális és maximális kamatlába;

c)

a befektetők egyéni hitelportfóliói számára esetlegesen elérhető hitelek minimális és maximális futamideje;

d)

adott esetben a hitelkockázati kategóriák köre és megoszlása, valamint a nemteljesítési ráták és a kamatláb súlyozott átlaga kockázati kategóriánként és azon évekre tovább bontva, amelyekben a hiteleket a közösségi finanszírozási szolgáltatón keresztül nyújtották;

e)

az egyedi közösségi finanszírozási projektek hitelkockázat-értékelésére és a kockázati kategóriák meghatározására szolgáló belső módszertan legfontosabb elemei;

f)

a befektetés megtérülésével kapcsolatos célráta kínálása esetén az évesített célráta és ezen ráta konfidencia-intervalluma a befektetési időszak során, figyelembe véve a díjakat és a nemteljesítési rátákat;

g)

a befektető egyéni hitelportfóliójához tartozó közösségi finanszírozási projektek kiválasztására vonatkozó eljárások, belső módszertanok és kritériumok;

h)

az alkalmazandó tőkegaranciák fedezete és feltételei;

i)

a portfólióhitelek kezelése, ideértve azt az esetet is, amikor a projektgazda nem teljesíti kötelezettségeit;

j)

a kockázatok megosztására irányuló stratégiák;

k)

a projektgazda vagy a befektető által fizetendő díjak, beleértve a projektgazda által fizetendő kamatból történő levonásokat is.


II. MELLÉKLET

AZ E RENDELET SZERINTI TAPASZTALT BEFEKTETŐK

I.   Azonosítási feltételek

Tapasztalt befektető az a befektető, aki/amely tisztában van a tőkepiacokba való befektetés kockázataival, és megfelelő forrásokkal rendelkezik ahhoz, hogy anélkül vállalhassa ezeket a kockázatokat, hogy túlzott pénzügyi következményeknek tenné ki magát. Egy befektető akkor tekinthető tapasztalt befektetőnek, ha megfelel az e szakaszban meghatározott azonosítási feltételeknek, valamint követik a II. szakaszban meghatározott eljárást.

A következő természetes és jogi személyek tekintendők tapasztalt befektetőknek a közösségi finanszírozási szolgáltatók által e rendelettel összhangban kínált valamennyi szolgáltatás tekintetében:

1.

a következő kritériumok közül legalább egynek megfelelő jogi személyek:

a)

legalább 100 000 EUR összegű szavatolótőkével rendelkeznek;

b)

legalább 2 000 000 EUR összegű nettó árbevétellel rendelkeznek;

c)

legalább 1 000 000 EUR összegű mérleggel rendelkeznek;

2.

a következő kritériumok közül legalább kettőnek megfelelő természetes személyek:

a)

pénzügyi évenként legalább 60 000 EUR bruttó személyi jövedelemmel vagy olyan, készpénzbetéteket és pénzügyi eszközöket is magában foglaló pénzügyieszköz-portfólióval rendelkeznek, amely meghaladja a 100 000 EUR-t;

b)

a befektető legalább 1 évet töltött el a pénzügyi szektorban olyan szakmai beosztásban, amely ismereteket igényel az előirányzott ügyletekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy a befektető legalább 12 hónapig vezető pozíciót töltött be egy, az 1. pontban említett jogi személyben;

c)

a befektető jelentős nagyságrendű ügyleteket hajtott végre a tőkepiacokon az előző négy negyedévben, átlagosan negyedévenként 10 ügylet gyakorisággal.

II.   Tapasztalt befektetőként való kezelés iránti kérelem

A közösségi finanszírozási szolgáltatóknak mintadokumentumot kell a befektetőik rendelkezésére bocsátaniuk, amelyet a tapasztalt befektetőként való kezelés iránti kérelem benyújtásához használhatnak. A mintadokumentumnak tartalmaznia kell az I. szakaszban meghatározott azonosítási feltételeket és egy egyértelmű figyelmeztetést arra, hogy a befektetőre már nem fog vonatkozni a befektetővédelem, amennyiben tapasztalt befektetőnek minősítik.

A tapasztalt befektetőként való kezelés iránti kérelemnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

1.

Igazolás arról, hogy a kérelmező befektető az I. szakaszban meghatározott mely azonosítási feltételeknek felel meg;

2.

Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező befektető tudatában van annak, hogy milyen következményekkel jár, ha elveszíti a tapasztalatlan befektetők jogállásához kapcsolódó befektetővédelmet;

3.

Nyilatkozat arról, hogy a kérelmező befektető továbbra is felelős a kérelemben megadott információk valódiságáért.

A közösségi finanszírozási szolgáltatónak észszerű lépéseket kell tennie annak biztosítására, hogy a befektető tapasztalt befektetőnek minősüljön, és megfelelő, írásba foglalt belső szabályzatokat kell alkalmaznia a befektetők besorolása céljából. A közösségi finanszírozási szolgáltatónak jóvá kell hagynia a kérelmet, kivéve, ha megalapozott kétségei vannak afelől, hogy a kérelemben megadott információk nem helyesek. A közösségi finanszírozási szolgáltatónak kifejezetten értesítenie kell a befektetőket jogállásuk megerősítéséről.

A harmadik bekezdésben említett jóváhagyás érvényességi ideje két év. Azoknak a befektetőknek, akik/amelyek tapasztalt befektetői jogállásukat meg kívánják tartani az érvényességi időtartam lejárta után, új kérelmet kell benyújtaniuk a közösségi finanszírozási szolgáltatóhoz.

A tapasztalt befektetők kötelesek tájékoztatni a közösségi finanszírozási szolgáltatót minden olyan változásról, amely érintheti besorolásukat. Amennyiben a közösségi finanszírozási szolgáltató tudomására jut, hogy a befektető már nem felel meg azon kezdeti feltételeknek, amelyek miatt a befektető jogosult arra, hogy tapasztalt befektetőként kezeljék, a közösségi finanszírozási szolgáltató köteles tájékoztatni a befektetőt arról, hogy a továbbiakban tapasztalatlan befektetőként fogja kezelni.

III.   Szakmai ügyfélnek minősülő tapasztalt befektetők

Az e melléklet II. szakaszában meghatározott eljárástól eltérően, a 2014/65/EU irányelv II. melléklete I. szakaszának 1–4. pontjában említett szervezetek akkor tekintendők tapasztalt befektetőknek, ha szakmai jogállásukat a közösségi finanszírozási szolgáltatónak igazolják.


Top