EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32020R0692

A Bizottság (EU) 2020/692 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 30.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 174, 3.6.2020, p. 379–520 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2020/692/oj

3.6.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/379


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/692 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. január 30.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre („állategészségügyi rendelet”) (1) és különösen annak 234. cikke (2) bekezdésére, 237. cikke (4) bekezdésére és 239. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az „állategészségügyi rendelet” elfogadásával nemrégiben frissültek az uniós állategészségügyi jogszabályok. A rendelet, amely 2016. április 20-án lépett hatályba és 2021. április 21-től alkalmazandó, mintegy 40 alap-jogiaktust helyezett hatályon kívül és váltott fel. Emellett előírja számos felhatalmazáson alapuló és végrehajtási rendelet elfogadását annak a mintegy 400 bizottsági jogi aktusnak a hatályon kívül helyezéséhez és felváltásához, amelyek az „állategészségügyi rendelettel” létrehozott új jogi keret előtt léteztek az állategészségügy terén.

(2)

Az első uniós szintű állategészségügyi szabályok elfogadása fejlődtek a kereskedelem feltételei, és az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unión belüli és harmadik országokkal folytatott kereskedelmének volumene jelentős emelkedést mutat. Ugyanebben az időszakban – az uniós állategészségügyi szakpolitikák és szabályok eredményeként – sikerült egyes betegségeket felszámolni az Unióban, más betegségeket pedig megelőzni vagy leküzdeni számos tagállamban. Az újonnan megjelenő betegségek azonban több alkalommal is új kihívást jelentettek az Unió állategészségügyi állapota, valamint az általuk érintett területek kereskedelme és helyi gazdasága számára.

(3)

Az e jogi aktusban előírt szabályok kiegészítik az „állategészségügyi rendeletben” már előírt szabályokat. Biztosítaniuk kell a szükséges garanciákat ahhoz, hogy az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba belépő szállítmányai a tartott és vadon élő állatokra nézve ne jelentsenek olyan állategészségügyi kockázatot, amely az állati betegségek szempontjából veszélyeztethetné az Unió egészségügyi állapotát és káros gazdasági hatást gyakorolhatna az érintett ágazatokra.

(4)

Az „állategészségügyi rendelet” 234. cikke szerint a meghatározott fajú és meghatározott kategóriába tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményeket megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáig a tagállamok – a kockázatok értékelését követően – alkalmazhatnak nemzeti szabályokat, feltéve, hogy azok megfelelnek a rendeletben foglalt egyes követelményeknek. Ezért a tagállamok nemzeti szabályai vonatkozhatnak az e rendelet hatálya alá nem tartozó fajú, illetve kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba történő beléptetésére.

(5)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez a korábbi bizottsági jogi aktusokban meghatározott jelenlegi állategészségügyi szabályok hatékonynak bizonyultak, ezért a meglévő szabályok célját és tartalmát e rendeletben meg kell tartani, de azt az új szabályozásra vonatkozó szabályok, az „állategészségügyi rendeletben” meghatározott új állategészségügyi keret, valamint az újonnan rendelkezésre álló tudományos ismeretek, a nemzetközi szabványok és a korábbi uniós jogi aktusok alkalmazása során szerzett tapasztalatok figyelembevétele miatt aktualizálni kell.

(6)

A szükségtelen kereskedelmi fennakadások elkerülése érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó szállítmányok Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeknek biztosítaniuk kell a korábbi uniós jogi aktusokban foglalt követelményekről való zökkenőmentes átállást.

(7)

Az „állategészségügyi rendelet” megállapítja az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályokat. A rendelet V. részének 1. fejezete – amely meghatározza az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeket – különösen az általa már meghatározott állategészségügyi követelmények kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását írja elő a Bizottság számára.

(8)

Az „állategészségügyi rendelet” 229. cikkének (1) bekezdése megállapítja a követelményeket, amelyek alapján a tagállamok engedélyezik az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetését. A követelmények szerinti feltételek a származási harmadik országra vagy területre, a származási létesítményre, a szállítmányok által teljesítendő állategészségügyi követelményekre, valamint a szállítmányokat kötelezően kísérő állategészségügyi bizonyítványokra, nyilatkozatokra és egyéb dokumentumokra vonatkoznak.

(9)

Emellett az „állategészségügyi rendelet” 234. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a harmadik országokból vagy területekről vagy azok körzeteiből származó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeknek ugyanolyan szigorúaknak kell lenniük, mint a rendeletben és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott azon állategészségügyi követelmények, amelyek a szóban forgó fajokhoz és kategóriákba tartozó áruk Unión belüli mozgatására vonatkoznak. Ha a követelmények nem olyan szigorúak, mint a rendeletben foglaltak, akkor a rendelet IV. részében előírt állategészségügyi követelményekkel egyenértékű biztosítékokat kell nyújtaniuk.

(10)

Az „állategészségügyi rendelet” 234. cikkének (2) bekezdése a rendeletben foglalt szabályok kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását írja elő az adott fajokhoz és kategóriákhoz tartozó állatoknak, szaporítóanyagoknak és állati eredetű termékeknek harmadik országokból és területekről az Unióba való beléptetésével, valamint az említett áruknak az Unióba való beléptetést követő, Unión belüli mozgatásával és kezelésével kapcsolatos állategészségügyi követelmények tekintetében.

(11)

Az „állategészségügyi rendelet” 237. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok csak akkor engedélyezhetik állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetését, ha e szállítmányokat a rendeletben előírt állategészségügyi bizonyítványok, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok kísérik. A rendelet 237. cikkének (2) bekezdése értelmében az állategészségügyi bizonyítványt a származási harmadik országban vagy területen hatósági állatorvosnak kellett ellenőriznie és aláírnia. Ezzel összefüggésben az „állategészségügyi rendelet” 237. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a Bizottság fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a rendelet 237. cikkének (1) és (2) bekezdésében az állategészségügyi bizonyítványhoz előírt követelményektől való eltérésekhez, és határozzon meg olyan szabályokat, amelyek szerint e szállítmányokat nyilatkozatoknak vagy egyéb dokumentumoknak kell kísérniük.

(12)

Az „állategészségügyi rendelet” 239. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a Bizottság fogadjon el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a bizonyos meghatározott típusú állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak Unióba való beléptetésére vonatkozó különös szabályokhoz és kiegészítő követelményekhez, és eltéréseket ír elő a rendelet 229. cikkének (1) bekezdésében és 237. cikkének (1) bekezdésében, valamint a 234. cikk (2) bekezdése és a 237. cikk (4) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban szereplő kiegészítő szabályokban foglalt általános állategészségügyi követelményektől.

(13)

Az „állategészségügyi rendelet” 234. cikkének (2) bekezdése és 239. cikkének (2) bekezdése alapján e rendeletbe foglalandó kiegészítő szabályok összefüggnek egymással. A 234. cikk (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Bizottság határozza meg az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó általános követelményeket, a 239. cikk (2) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a Bizottság határozza meg az általános követelményektől való eltérésekre vonatkozó különös szabályokat és kiegészítő követelményeket.

(14)

Az „állategészségügyi rendelet” 237. cikkében az állategészségügyi bizonyítványhoz előírt követelmények részét képezik az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó szabályozási keretnek. A rendelet 237. cikkének (4) bekezdése szerinti felhatalmazás – miszerint a Bizottság az állategészségügyi követelményektől eltéréseket engedélyezhet – ennek az általános szabályozási keretnek a része.

(15)

Az „állategészségügyi rendelet” már számos fogalommeghatározást tartalmaz. Emellett e rendeletnek figyelemmel kell lennie az élelmiszer-higiénia és a hatósági ellenőrzések kapcsolódó területein meglévő egyéb uniós jogi aktusokban foglalt fogalommeghatározásokra is, például a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) szereplőkre. Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelmények megállapítása céljából azonban egyedi fogalommeghatározások felvétele indokolt, beleértve az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek egyes kategóriáinak fogalommeghatározásait. E fogalommeghatározások annak tisztázása miatt szükségesek, hogy az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek mely kategóriái jelentenek állategészségügyi kockázatot és tartoznak emiatt az Unióba való beléptetésre vonatkozó állategészségügyi követelmények hatálya alá.

(16)

Az uniós jogszabályok következetességének érdekében, és az általuk jelentett állategészségügyi kockázat alapján, e rendelet alkalmazásában a „friss hús” fogalommeghatározásának magában kell foglalnia a 853/2004/EK rendelet I. melléklete szerinti „friss hús”, „darált hús” és „előkészített hús” fogalommeghatározást.

(17)

Emellett, e rendelet alkalmazásában a „húskészítmények” fogalommeghatározásának magában kell foglalnia a 853/2004/EK rendelet szerinti „húskészítmények”, „kezelt gyomor”, „hólyag”, „belek”, „kiolvasztott állati zsírok” és „húskivonatok” fogalommeghatározást. Ennek oka, hogy állategészségügyi szempontból az összes említett árut ugyanolyan állategészségügyi kockázat terheli és ugyanolyan kockázatcsökkentő intézkedéseknek kell alávetni.

(18)

Az „hasított test” 853/2004/EK rendeletben foglalt fogalommeghatározását a „belsőségtől” való megkülönböztetés érdekében a „patás állat teste” meghatározáshoz kell igazítani. Ennek oka, hogy e két árut eltérő állategészségügyi kockázatok terhelik, és a „belsőség” nagyobb kockázatot jelent.

(19)

E rendeletben meghatározandó az „állati bél” fogalma, és annak figyelembe kell vennie a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe glosszáriumában foglalt fogalommeghatározást. A fogalommeghatározásnak pontosítania kell, hogy mely állati eredetű termékeket kell állati bélnek tekinteni és emiatt az e rendeletben előírt egyedi kockázatcsökkentő intézkedéseknek alávetni.

(20)

Az „állategészségügyi rendelet” 229. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan harmadik országokból vagy területekről érkeznek, amelyeket az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez a 230. cikk (1) bekezdésében előírt kritériumoknak megfelelően jegyzékbe foglaltak, és ha a szállítmányok eleget tesznek a 234. cikkben és a későbbi, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt állategészségügyi követelményeknek. E rendeletnek az illetékes hatóság feladatává kell tennie annak ellenőrzését, hogy ezek az Unióba belépő szállítmányok eleget tesznek-e ez említett követelménynek.

(21)

Az „állategészségügyi rendelet” 237. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a harmadik országokból vagy területekről származó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányokat a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által kiállított állategészségügyi bizonyítvány, illetve nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok, vagy mindezen dokumentumok együtt kísérik. Ezért e rendeletnek pontosítania kell, hogy az egyes esetekben mely dokumentumok szükségesek, továbbá az illetékes hatóság feladatává kell tennie annak ellenőrzését, hogy ezek az Unióba belépő szállítmányok eleget tesznek-e az említett általános követelménynek.

(22)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányait kísérő állategészségügyi bizonyítványokon, nyilatkozatokban és egyéb dokumentumokban feltüntetendő információkból pontosan ki kell derülnie, hogy ezek a szállítmányok eleget tesznek-e az „állategészségügyi rendelet” általános követelményeinek és az e rendeletben foglalt vonatkozó követelményeknek. E rendeletnek ezért kötelezettségeket kell megállapítania az ilyen szállítmányok Unióba való beléptetéséért felelős személyek és az Unióba való beléptetés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára a szállítmányokat kísérő dokumentumok érvényességét és a szállítmányok Unióba való beléptetési alkalmasságát illetően.

(23)

Figyelembe véve az állategészségügyi kockázatokat, például a betegségek lappangási időszakát, továbbá az állategészségügyi bizonyítványokkal való visszaélések elkerülése érdekében, csak állatok és keltetőtojások esetében szükséges időkorlátot meghatározni a bizonyítványok érvényességéhez. Ennek oka, hogy ezek nagyobb állategészségügyi kockázatot jelentenek, mint az állati eredetű termékek, amelyek esetében kockázatcsökkentő intézkedések történhettek, és a szaporítóanyagok, amelyeket fagyasztva, zárt és plombával ellátott konténerekben szállítanak. Mivel azonban az élő állatok és a keltetőtojások tengeri szállítása hosszú időt vehet igénybe, ilyen esetben meg kell hosszabbítani a bizonyítvány érvényességi időszakát, feltéve, hogy sor került bizonyos kockázatcsökkentő intézkedésekre.

(24)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak Unióba való beléptetéséhez teljesítendő állategészségügyi követelmények, valamint a harmadik országok és területek által nyújtandó biztosítékok az „állategészségügyi rendelet” 5. cikkében és II. mellékletében jegyzékbe foglalt betegségektől és azok kategóriáinak a rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében és a Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletében (3) előírt meghatározásától függnek. A rendelet magában foglalja az A, B, C, D és E kategóriájú betegségek fogalommeghatározását és rögzíti, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett, a jegyzékbe foglalt betegségekre alkalmazandó járványvédelmi és -megelőzési szabályokat kell alkalmazni a mellékletében említett, jegyzékbe foglalt fajokra és jegyzékbe foglalt fajcsoportokra.

(25)

Az „állategészségügyi rendelet” II. részének 1. fejezete megállapítja a betegségek bejelentése és az azokkal kapcsolatos jelentéstétel szabályait az Unión belüli korai észlelés és hatékony járványvédelem biztosítása érdekében. Az Unióban kialakítottakkal egyenértékű rendszerek garantálásához e rendeletnek kell meghatároznia a harmadik országokban vagy területeken biztosítandó bejelentési és jelentéstételi rendszerek részleteit, beleértve a bejelentendő és jelentendő betegségeket. Ebben az értelemben, miközben az élő állatok terjeszthetik azokat a betegségeket, amelyek miatt jegyzékbe foglalt fajként szerepelnek az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletben, az ilyen állatokból nyert állati eredetű termékek és szaporítóanyagok nem mindegyike terjesztheti mindezen betegségeket. E rendeletnek pontosítania kell, hogy melyek az aggodalomra okot adó és ezért bejelentendő és jelentendő állatbetegségek az Unióba való beléptetésre szánt állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek minden adott faja és kategóriája esetében.

(26)

Az e rendeletben foglalt állategészségügyi követelményeket az állategészségügyi kockázatok elleni védelem különböző szintjeire kell alapozni. A különböző követelmények attól függnek, hogy a származási harmadik országra, a származási területre, az adott harmadik országon vagy területen belüli körzetre, tenyésztett víziállatok esetében az adott harmadik országon vagy területen belüli kompartmentre, az állatok vagy állati eredetű termékek származási létesítményére, vagy a szaporítóanyagok gyűjtésére szolgáló létesítményre vagy központra vonatkoznak-e.

(27)

A létesítményekben folyó járványügyi felügyelet és nyomonkövethetőség az uniós betegségfelügyeleti szakpolitikai kulcsfontosságú elemeit jelentik. E rendeletben szerepeltetni kell bizonyos alapkövetelményeket a nyomonkövethetőségre és az Unióba történő beléptetésre szánt állatok származási létesítményeiben végzett állatorvosi látogatásokra vonatkozóan, illetve az állatok azon származási létesítményeire vonatkozóan, ahonnan az Unióba történő beléptetésre szánt szaporítóanyagok és állati eredetű termékek származnak. E követelményeknek az (EU) 2016/429 rendeletben és az annak alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokban foglalt követelményekkel egyenértékűnek kell lenniük.

(28)

Emellett, ha egy harmadik országban vagy területen állatokat vagy szaporítóanyagokat tartó bizonyos típusú létesítmény különös állategészségügyi kockázatot jelent, egyedi jóváhagyást kell szereznie a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságától az Unióba való kivitelhez, az (EU) 2016/429 rendelet 92–100. cikkében foglaltakkal egyenértékű biztosítékokat nyújtva az Unióban lévő egyes létesítmények számára.

(29)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésre szánt szállítmányai nem tekinthetők úgy, mintha származási országukban vagy területükön állategészségügyi kockázatot jelentenének, és nem képezhetik nemzeti mentesítési programok vagy egyéb nemzeti korlátozások tárgyát állategészségügyi aggályok alapján.

(30)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeknek hatékony védelmet kell biztosítaniuk a fertőző állatbetegségek Unióba való behurcolása és Unión belüli terjedése ellen. E szállítmányok Unióba való beléptetését nem szabad engedélyezni azon harmadik országokból vagy területekről vagy körzetekből vagy – tenyésztett víziállatok esetében – azok kompartmentjeiből, amelyek bizonyos, jegyzékbe foglalt olyan betegségekkel fertőzöttek, amelyeket illetően az Uniónak betegségtől mentes minősítése van és amelyek emiatt súlyos kockázatot jelentenek az Unión belüli állatok egészségére.

(31)

Az Unió feladata annak felmérése, hogy egy származási harmadik ország, terület vagy körzet vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartment mentes-e egy adott betegségtől. Az Unió általi felmérést a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által biztosított járványügyi felügyelethez kapcsolódó információkra kell alapozni, figyelembe véve az „állategészségügyi rendelet” II. részében és az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (4) foglalt állategészségügyi szabályokat. Egyes betegségek és körülmények esetén további kockázatcsökkentő intézkedésekként különleges feltételek lehetnek szükségesek.

(32)

A valamely harmadik ország vagy terület vagy azok körzete adott betegségétől való mentességet az Unióban alkalmazottakkal megegyező szabványok és eljárások szerint elvégzett, nemzetközileg elismert diagnosztikai vizsgálatokra és módszerekre kell alapozni.

(33)

Biztosítani kell, hogy az Unióba való beléptetésre szánt állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek egészségügyi állapota megfeleljen a származási harmadik ország, terület vagy körzet által nyújtott biztosítékoknak. E rendeletnek tehát elő kell írnia az Unióba történő feladásuk előtt az állatok által a származási harmadik országban, területen, körzetben vagy létesítményben eltöltött minimum tartózkodási időt és a rosszabb egészségügyi állapotú árukkal való érintkezés nélkül eltöltött minimum tartózkodási időt. A minimum tartózkodási idő hosszának figyelembe kell vennie a vonatkozó betegségek lappangási időszakát, valamint az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek tervezett rendeltetési helyét és felhasználását.

(34)

Kutyák, macskák és vadászgörények vonatkozásában nincs szükség minimum tartózkodási időre, mivel a veszettség – az e fajoknál a legnagyobb aggodalomra okot adó betegség – elleni vakcinázás minden esetben kötelező. Ha megfelelnek a kiegészítő biztosítékoknak, a lóversenyekre, lovassportrendezvényekre és kulturális lovas eseményekre szánt törzskönyvezett lovakat is mentesíteni kell a minimum tartózkodási idővel kapcsolatos egyes követelmények alól. E mentesség azon az elváráson alapul, hogy az ilyen lovaknak kiváló az egészségük.

(35)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésre szánt szállítmányainak egészségügyi állapota a származási hely és az Unióba való beléptetés helye közötti szállítás során veszélybe kerülhet, ha a rájuk vonatkozó követelményeknek nem megfelelő állatokkal vagy termékekkel érintkeznek, vagy ha olyan harmadik országokban, területeken vagy körzetekben kerülnek átszállításra, ahol a származási országhoz vagy területhez, vagy annak körzetéhez képest rosszabb az egészségügyi állapot. Egészségügyi állapotuk megóvása érdekében ezért bizonyos megelőző intézkedéseket kell alkalmazni.

(36)

Annak biztosítása érdekében, hogy csak egészséges állatok kerüljenek feladásra az Unióba, a szállítmányokban lévő állatokat feladásuk előtt egy hatósági állatorvos által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak kell alávetni. E vizsgálat elvégzésének az időkeretét hozzá kell igazítani az egyes fajokhoz és azok kockázatához.

(37)

Az Unióba való beléptetésre szánt szárazföldi állatok, keltetőtojások és víziállatok átszállítása vagy kirakodása csak olyan harmadik országokban, területeken, illetve körzetekben történhet, amelyeket az ugyanezen fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok és keltetőtojások Unióba való beléptetéséhez is jegyzékbe foglaltak. Az ilyen országok, területek vagy körzetek jegyzékbe történő felvétele azt jelzi, hogy az azokban nyújtott biztosítékok a származási harmadik országokban, területeken vagy azok körzetében nyújtott állategészségügyi biztosítékokkal egyenértékűek.

(38)

A szárazföldi állatok és keltetőtojások repülővel vagy hajóval történő szállítása során váratlan események, például a szállítóeszköz mechanikai problémái, repülőtéri és kikötői sztrájkok vagy váratlan késések merülhetnek fel. Helyénvaló tehát eltéréseket megállapítani olyan esetekben, amikor biztosítékok adhatók. Ezzel lehetővé válik a szárazföldi állatok és keltetőtojások Unióba való szállításának folytatása, miközben biztosítható az adott áruk egészségügyi állapota és elkerülhetők a további állategészségügyi kockázatok.

(39)

mivel lófélék esetében a jegyzékbe nem foglalt országokban történő átrakodások és útmegszakítások a szokásos szállítási műveletek részét képezik, ezeket bizonyos megelőző intézkedések mellett kell engedélyezni.

(40)

Az állatbetegségek terjedési kockázatának megelőzéséhez kulcsfontosságú a szállítójármű tisztítása és fertőtlenítése. Élő állatok Unióba szánt szállítmányai esetén a szállítóeszköz tisztítását és fertőtlenítését közvetlenül az állatok Unióba történő szállításához történő berakodása előtt kell elvégezni.

(41)

Az állatoknak a származási harmadik országban vagy területen történő összegyűjtése az állatok különböző származású állatokkal történő keveredése és érintkezése következtében további kockázatot jelenthet az Unióba való beléptetésre szánt állatok egészségügyi állapotára. Ezért az ilyen összegyűjtések számát és időtartamát minimálisra, az ezekben érintett fajokat pedig a megbízható nyomonkövethetőségi rendszerrel rendelkező fajokra kell korlátozni.

(42)

Az általános állategészségügyi követelmények mellett különleges követelményeket kell előírni, figyelembe véve az e rendelet hatálya alá tartozó szárazföldi állatok különböző fajaihoz és kategóriáihoz kapcsolódó állategészségügyi kockázatokat.

(43)

Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete a jegyzékbe foglalt különböző betegségekre fogékony fajokként foglalja jegyzékbe az „állategészségügyi rendelet” szerint meghatározott patások különböző fajait. Ugyanebben a rendeletben a patások különböző fajainak különböző kategóriáinál is szerepelnek jegyzékbe foglalt betegségek. A patások különböző fajait és kategóriáit illetően tehát e rendeletnek világosan meg kell határoznia a jegyzékbe foglalt betegségekkel kapcsolatos különleges követelményeket és biztosítékokat.

(44)

Az A kategóriájú betegségek – amelyektől mentesnek tekintett az Unió – előfordulásának megelőzése érdekében a patások származási harmadik országára vagy területére vagy azok körzetére vonatkozó általános követelményként olyan időtartamú betegségtől való mentességet kell meghatározni, amely garantálja, hogy az állatok harmadik országból, területről vagy körzetből való beléptetése nem veszélyezteti az Unió betegségtől való mentességét. A B kategóriájú betegségek kapcsán – amelyekhez az Unió kötelező mentesítési programokkal rendelkezik – e rendeletnek kockázatcsökkentő intézkedéseket kell előírnia, ha a származási harmadik ország vagy terület nem teljesen mentes az ilyen betegségektől.

(45)

Ha patás állatok szállítmányait olyan tagállamokba tervezik beléptetni, amelyek hivatalosan betegségtől mentesek, vagy amelyek jóváhagyott mentesítési programmal rendelkeznek a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise/fertőző pustulás vulvovaginitis, a szarvasmarha vírusos hasmenése vagy az Aujeszky-féle betegség vírusával való fertőzöttség terén, a szállítmányoknak kiegészítő követelményeknek kell megfelelniük annak érdekében, hogy az állatok e betegségek tekintetében ne veszélyeztessék az adott tagállamok egészségügyi állapotát.

(46)

A származási harmadik ország vagy terület tekintetében különös szabályok, valamint kiegészítő állategészségügyi követelmények alkalmazandók, ha a patás állatok körülhatárolt létesítményből származnak és azokat uniós körülhatárolt létesítménybe való beléptetésre szánják. A különös szabályoknak figyelembe kell venniük a körülhatárolt létesítmények specifikusságát és az általuk annak érdekében teljesített különleges feltételeket, hogy jóváhagyást kapjanak a származási harmadik ország vagy terület és a rendeltetési hely szerinti tagállamok illetékes hatóságától.

(47)

Előfordulhat, hogy a körülhatárolt származási létesítmény olyan harmadik országban vagy területen található, amelyet a patások adott fajainak Unióba való beléptetéséhez nem foglaltak jegyzékbe. A harmadik ország vagy terület nemzeti jogszabályainak és állatorvosi szolgálatainak értékelését azonban el kell végezni. Emellett a származási létesítménynek a járványügyi felügyeletre, állatorvosi felügyeletre, nyilvántartás-vezetésre és műveletekre vonatkozó kiegészítő követelményeknek is meg kell felelnie. E biztosítékok nyújthatóságának biztosítása érdekében e rendeletben különleges feltételeket kell meghatározni a körülhatárolt létesítményeknek a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által történő jóváhagyásához. A rendeltetési hely szerinti tagállamnak össze kell állítania az ilyen körülhatárolt létesítmények jegyzékét, miután a tagállam illetékes hatósága kedvező eredménnyel bírálta el a létesítmény által az adott állategészségügyi kockázatokra vonatkozóan biztosított összes információt.

(48)

Különleges állategészségügyi követelményeket kell alkalmazni a baromfi és a fogságban tartott madarak Unióba való beléptetésére, hogy kezelhetők legyenek az ilyen állatok jegyzékbe foglalt betegségei miatt felmerülő sajátos kockázatok. E követelményeknek figyelembe kell venniük a baromfi és a fogságban tartott madarak kategóriáját, faját és tervezett felhasználását, és hatékony védelmet kell nyújtaniuk az aggodalomra okot adó betegségeknek harmadik országokból vagy területekről az Unióba való átterjedése ellen.

(49)

A kis létszámú baromfiból álló szállítmányok kereskedelmének elősegítése érdekében különleges követelményeket és eltéréseket kell megállapítani a laposmellű futómadártól eltérő, 20 egyednél kevesebb baromfiból álló szállítmányokhoz.

(50)

Tekintettel a fogságban tartott madarakhoz kapcsolódó tevékenységekre és állategészségügyi kockázatokra, az ilyen állatok szállítmányainak Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan létesítményekből érkeznek, amelyeket a fogságban tartott madarak származási harmadik országának vagy területének vagy annak körzetének illetékes hatóságai engedélyeztek. Az aggodalomra okot adó betegségek hiányának megerősítése érdekében a fogságban tartott madarakat karanténba kell helyezni, amikor megérkeznek az Unióba.

(51)

Ezenfelül, ha a madarak és keltetőtojások szállítmányai a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamokba szántak, a szállítmányoknak kiegészítő követelményeknek kell megfelelniük annak érdekében, hogy azok e betegség tekintetében ne veszélyeztessék az adott tagállamok egészségügyi állapotát.

(52)

A kis kaptárbogárral (Aethina tumida) való fertőzöttség egyike a méhek legnagyobb aggodalomra okot adó betegségeinek. Az Unióban nagyrészt egzotikusnak számít, de az utóbbi évtizedekben bekövetkezett globális elterjedése miatt komoly problémákat jelent a méhészeti ágazat számára, és a poszméhekre is hatással lehet. A Tropilaelaps atkák (Tropilaelaps spp.) a mézelő méhek potenciális pusztító kórokozói. Ezek is egzotikusnak számítanak az Unióban. E betegségek ellen jelenleg nem állnak rendelkezésre hatékony és biztonságos kezelések. Ha e betegségek a szállítmányok beléptetése útján bejutnának az Unióba, veszélyeztetnék a méhészeti ágazat fenntarthatóságát, kihatva akár a tartott és vadon élő méhek által végzett beporzást hasznosító mezőgazdaságra és környezetre is.

(53)

Az amerikai költésrothadás alkalmanként ugyan előfordul az Unióban, de a mézelő méhek kereskedelmét illetően ellenőrzés alatt áll, miközben az Unió egyes területei Varroa atkától mentesnek nyilvánítottak és kiegészítő kereskedelmi garanciákkal védettek az uniós rendeltetési helyek biztonsága érdekében. Az uniós szintű szabályok továbbra is létfontosságúak annak a kockázatnak a mérséklésében, amelyet a fenti kórokozók Unióba való bejutása jelent a mézelő méhek és poszméhek szállítmányaival összefüggésben. E rendeletben tehát meg kell állapítani ezeket a szabályokat.

(54)

mivel csak a külön kasban lévő, fiasítás nélküli méhanyákat és kisszámú kísérő dolgozóikat lehet egyszerűen ellenőrizni a kis kaptárbogárral vagy a Tropilaelaps atkával való fertőzöttség tekintetében, ezért a nyugati mézelő méhek Unióba való beléptetését az ilyen szállítmányokra kell korlátozni.

(55)

A poszméhek zárt termelő létesítményben szaporított és nevelt kolóniáit gyakran értékesítik a kertészeti ágazat számára. Tekintettel a szállított kolóniákhoz használt általános létesítményekre, eljárásokra és zárt konténerekre, a poszméhek (Bombus spp.) Unióba való beléptetése csak olyan kolóniáknál engedélyezhető, amelyek szaporítása, nevelése és csomagolása kizárólag ellenőrzött környezeti feltételek mellett történik a létesítményekben, és amelyek a kis kaptárbogártól való mentesség biztosítása érdekében ellenőrizhetők.

(56)

Az emberekre és állatokra gyakorolt potenciális hatásai miatt a veszettség az Unióban legnagyobb aggodalomra okot adó, jegyzékbe foglalt betegség a kutyák, macskák és vadászgörények tekintetében. A tagállamoknak ezért az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel összhangban kötelező mentesítési programot kell végrehajtaniuk a veszettséggel való fertőzöttség ellen. A veszettség Unióba való bármilyen lehetséges behurcolásának megelőzése érdekében a beléptetésre kerülő kutyák, macskák és vadászgörények összes szállítmányára vakcinázást kell előírni, figyelembe véve a meglévő vakcinák rendelkezésre állását és betegséggel szembeni hatékonyságát.

(57)

A betegségtől mentes minősítéssel vagy az Echinococcus multilocularis ellen jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba való beléptetésre szánt kutyáknak kiegészítő követelményeknek kell megfelelniük az ilyen tagállamok e minősítésének védelme érdekében. Ezzel kapcsolatban az Unióba való beléptetésük előtt az ilyen kutyákon megelőző kezelést kell alkalmazni. Az uniós körülhatárolt létesítménybe szánt kutyák, macskák és vadászgörények esetében azonban a veszettség és az Echinococcus multilocularis-fertőzés tekintetében különös szabályok, valamint kiegészítő állategészségügyi követelmények alkalmazandók, figyelembe véve az ilyen létesítmények specifikusságát és a bennük végzett állattartás különleges feltételeit.

(58)

A szaporítóanyagok jelentős kockázatot jelenthetnek az állatbetegségek terjedése szempontjából. Ez különösen a sperma, de kisebb mértékben a petesejtek és az embriók esetében is igaz. Mivel a szaporítóanyagokat korlátozott számú donorból gyűjtik vagy állítják elő, de széles körben használják az általános állatpopulációban, így – ha kezelésük vagy az egészségi állapot szerinti besorolásuk nem megfelelő – sok állat számára jelenthetik betegségek forrását. Volt már példa ilyen esetekre a múltban, amelyek jelentős gazdasági veszteségeket okoztak. Ezért bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak Unióba való beléptetéséhez állategészségügyi követelményeket kell bevezetni.

(59)

A patások szaporítóanyagainak Unióba való beléptetésére vonatkozó követelményeknek az élő állatok Unióba való beléptetésére vonatkozó követelményeken kell alapulniuk.

(60)

Az Unióba való beléptetésre alkalmas patások szaporítóanyagainak gyűjtését, előállítását, feldolgozását és tárolását végző, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények különleges követelményeinek tükrözniük kell az Unión belüli mozgatásra megállapított követelményeket. A szaporítóanyagok nyomonkövethetőségére és állategészségügyi követelményeire ugyanez a megközelítés érvényes.

(61)

Tekintettel arra a szükségletre, amely alapján a harmadik országokban található körülhatárolt létesítményekből uniós körülhatárolt létesítményekbe kell mozgatni a szaporítóanyagokat, e rendeletben meg kell állapítani az e beléptetésre vonatkozó különleges nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelményeket.

(62)

A keltetőtojások Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeknek kezelniük kell az olyan jegyzékbe foglalt betegségekkel kapcsolatos kockázatokat, amelyeket a keltetőtojások különböző kategóriái behurcolhatnak az Unióba. E követelményeknek ezért meg kell felelniük a madarak adott fajainak vagy kategóriáinak Unióba való beléptetésére vonatkozó követelményeknek.

(63)

Ha a baromfi keltetőtojásait a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamoknak szánják, a tojásoknak kiegészítő követelményeknek kell megfelelniük annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék az adott tagállamok állapotát.

(64)

Az állati eredetű termékek állatokra és termékekre terjeszthetnek kórokozókat. A friss és nyers állati eredetű termékekhez egyértelműen nagyobb állategészségügyi kockázat kapcsolódik, mint a feldolgozott és kezelt termékekhez. A friss hús, nyers tej, kolosztrum és kolosztrumalapú termékek származási harmadik országára vagy területére ezért a húskészítményekre és tejtermékekre vonatkozóknál szigorúbb állategészségügyi követelményeket kell alkalmazni. Az ilyen kezelt termékeknél alkalmazott kezelésnek azonban hatékonynak kell lennie a termékek által jelentett, a terméket adó fajtól és a származási országtól vagy területtől függő kockázat csökkentése érdekében.

(65)

A rendelkezésre álló tudományos ismeretek és a korábbi jogi aktusok alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) írja elő azokat a kockázatcsökkentő kezeléseket, amelyeket az „A” kategóriájú betegségek Unióban történő megállapítása esetén kialakított korlátozás alatt álló körzetekből származó állati eredetű termékeknél kell alkalmazni. Ezért a hasonló állategészségügyi kockázatot jelentő harmadik országokból, területekről vagy azok körzeteiből származó termékekre ugyanezeket a kockázatcsökkentő kezeléseket kell alkalmazni.

(66)

Az Unióba belépő friss húshoz kapcsolódó kockázatokat a származási harmadik ország vagy terület betegségektől való mentességére vonatkozó követelmények, valamint a húst adó élő állatok állatbetegségeire, a tartott állatok vágásra való feladására, a vágási és leölési műveletekre, továbbá a kezelési és előkészítési műveletekre vonatkozó követelmények útján kell csökkenteni.

(67)

A szárazföldi állatok friss húsának nyerése tartott állatokból, beleértve a 853/2004/EK rendelet szerinti tenyésztett vadat, és vadon élő állatokból történhet. Az Unióban azonban a haszonállatként tartott állatok, különösen a Bos taurus, Capra hirchus, Ovis aries és Sus scrofa fajhoz tartozó állatok húsának nyerését vágóhídon kell végezni. A megfelelő és egyenértékű biztosítékok nyújtása érdekében ezért helyénvaló e fajokat kizárni a tenyésztett vad vagy vadon élő állatok kategóriájába történő besorolás lehetőségéből, ha az Unióba való beléptetésre szánt friss hús belőlük származik.

(68)

Egy vonatkozó állatbetegség harmadik országban vagy területen történő kitörésekor a tartott állatok vágásának időpontja és helye, illetve a vadon élő állatok vagy tenyésztett vad leölésének időpontja alapvetően fontos az adott állatokhoz vagy a belőlük nyert állati eredetű termékekhez kapcsolódó lehetséges állategészségügyi kockázatok megállapításához. A vágás vagy leölés időpontját tehát meg kell állapítani annak ellenőrzéséhez, hogy az állatok vágása vagy leölése olyan időszakban történt-e, amely betegségek kitörésétől mentes volt és amikor a harmadik ország vagy terület jegyzékbe foglalt engedéllyel rendelkezett friss húsnak az Unióba való beléptetéséhez.

(69)

Az állati eredetű termékeknél alkalmazandó kezelés típusának összhangban kell lennie a terméket előállító harmadik ország vagy terület vagy annak körzete által jelentett kockázattal. A jegyzékbe foglalt, aggodalomra okot adó betegségekhez kapcsolódó kockázatoknak az állati eredetű termék adott kategóriájánál történő megszüntetését illetően nem bizonyított hatékonyságú kezeléseknek alávetett feldolgozott állati eredetű termékek Unióba való beléptetését csak az adott betegségektől való mentesség összes biztosítékát nyújtó harmadik országokból vagy területekről vagy azok körzeteiből szabad engedélyezni. A mindezen biztosítékokat nem nyújtó harmadik országok vagy területek vagy azok körzetei esetében csak akkor engedélyezhető az állati eredetű termékek Unióba való beléptetése, ha e termékek egyedi kezelésben részesültek.

(70)

Előfordulhat, hogy egy harmadik ország vagy terület vagy annak körzete húskészítmények előállításához olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből szerez be nyers húst, amelyet az adott faj egyedi kezelésnek alávetett húskészítményeinek Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak. Ilyen esetben az összes lehetséges állategészségügyi kockázat csökkentése érdekében a húskészítményt mindig a legszigorúbb egyedi kezelésnek kell alávetni.

(71)

A magas patogenitású madárinfluenza kitörésével vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttséggel érintett harmadik országból vagy területről, vagy annak körzetéből származó baromfihúst tartalmazó húskészítményeket olyan kezelésnek kell alávetni, amely hatékonyan csökkenti a kockázatot az Unióba való beléptetéshez jegyzékbe foglalt harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében. Ezzel még az ellenőrzési intézkedések, például a régiókba sorolás bevezetése előtt biztosítható a kereskedelem folytatása. A kockázatcsökkentő kezelés kitörést követő azonnali alkalmazása mérsékli az állategészségügyi kockázatokat, ugyanakkor pedig csökkenti a kereskedelemre gyakorolt hatást.

(72)

A különböző fajokból származó friss húsból előállított húskészítmények esetén az alkalmazott kezelésnek az összes lehetséges állategészségügyi kockázatot meg kell szüntetnie. Ezért ha a kezelés az összekeverés előtt történik, a friss hús különböző típusait a friss húst adó fajokhoz rendelt kezelésben kell részesíteni. Ha azonban a kezelés az összekeverés után történik, a kész húskészítményt a friss hús legnagyobb állategészségügyi kockázatot jelentő összetevőjéhez rendelt kezelésnek kell alávetni.

(73)

Szükséges az állati bél beléptetéséhez kapcsolódó különös állategészségügyi kockázatok csökkentését célzó kezelések felülvizsgálata és aktualizálása, figyelembe véve a legfrissebb tudományos bizonyítékok következtetéseinek és ajánlásainak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) állategészségügyi és állatjóléti tudományos testülete által elvégzett értékelését (6).

(74)

A nyers tej, tejtermékek, kolosztrum és kolosztrumalapú termékek Unióba való beléptetésére vonatkozó feltételek az e termékek által jelentett állategészségügyi kockázatokon alapulnak. E kockázatok a származási harmadik országhoz, területhez vagy annak körzetéhez és a termékeket adó állatfajokhoz kapcsolódnak. A tej és kolosztrum esetében a ragadós száj- és körömfájás és a keleti marhavész vírusával való fertőzöttség aggodalomra okot adó betegségek, ezért nyers tejet és kolosztrumot csak az e betegségektől mentes harmadik országokból vagy területekről vagy azok körzeteiből szabad beléptetni. Hasonlóképpen a kolosztrumalapú termékek is csak ilyen harmadik országból, területről, illetve körzetből származhatnak, mivel nem létezik olyan tudományosan megalapozott kockázatcsökkentő kezelés, amely ebben a termékkategóriában biztosítaná a kórokozó elpusztítását.

(75)

A Bos taurus, Ovis aries, Capra hircus, Bubalus bubalis és Camelus dromedarius fajból nyert tej esetében a ragadós száj- és körömfájáshoz kapcsolódó kockázat a jól ismert egyedi kockázatcsökkentő kezelésekkel csökkenthető. Mivel azonban a Bos taurus, Ovis aries, Capra hircus, Bubalus bubalis és Camelus dromedarius fajoktól eltérő fajokból származó tejtermékeknél nem biztosítható a kezelések némelyikének hatékonysága, ezeket a legszigorúbb kockázatcsökkentő kezelésnek kell alávetni.

(76)

Az állati eredetű termékek kezeléseit mindig az e termékek Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében kell elvégezni.

(77)

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok tengeri szállítása néha olyan hajókkal történik, beleértve az élőhal-tartályos hajókat, amelyek út közben vizet cserélhetnek. Ilyen esetekben az állatokat az egészségügyi bizonyítvány mellett a hajó kapitánya által aláírt nyilatkozatnak is kísérnie kell, amely részletezi a származási és a rendeltetési kikötőt, valamint az út során felkeresett egyéb kikötőket. E nyilatkozatnak meg kell erősítenie, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó állatok a végleges rendeltetési helyükig tartó út során a hajó fedélzetén nem voltak kitéve olyan körülményeknek, amelyek megváltoztathatták egészségi állapotukat.

(78)

A víziállatok számos különböző célból léptethetők be az Unióba. Tekintettel az élő állatok mozgatásához kapcsolódó betegségek kockázatára, az Unióba emberi fogyasztás céljával beléptetett állatokat ugyanúgy kell kezelni, mintha az Unióba való beléptetésük egyéb célokat, például tenyésztést vagy szabadon engedést szolgálna. Az élő víziállatoktól eltérő, víziállatoktól származó állati eredetű termékek a víziállatoknál kisebb kockázatot jelentenek, ezért ezeknél az Unióba további feldolgozás céljából belépő termékeknél kevésbé szigorú intézkedéseket kell alkalmazni, mint az élő állatok esetében.

(79)

A víziállatok természetes vizekbe engedése nagyon kockázatos tevékenység, ha az adott állatok jegyzékbe foglalt betegséggel fertőzöttek. Ezért különösen az „A” és „B” kategóriájú betegségeknél fontos, hogy a származási harmadik ország vagy terület, vagy annak körzete vagy kompartmentje mentes legyen az ilyen betegségektől, ha víziállatok természetes vizekbe engedését tervezik az Unió területén. Emellett az Unióba természetes vizekbe engedés céljából behozott víziállatoknak minden esetben „C” kategóriájú betegségtől mentesnek nyilvánított harmadik országból, területről, körzetből vagy kompartmentből kell származniuk még akkor is, ha a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy körzet vagy kompartment nem mentes attól a betegségtől.

(80)

Víziállatokat érintő betegségek esetében a tagállamok a saját területükön belül jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek hatásának enyhítését célzó nemzeti intézkedéseket tehetnek az „állategészségügyi rendelet” 226. cikke alapján. Ilyen esetekben az e nemzeti intézkedések tárgyát képező betegségekre fogékony fajok szállítmányai is csak az ilyen betegségektől mentes harmadik országokból, területekről, körzetekből vagy azok kompartmentjeiből származhatnak.

(81)

Az „állategészségügyi rendelet” 226. cikke megegyezik a 2006/88/EK tanácsi irányelv (7) 43. cikkének szándékával, mivel engedélyezi, hogy a tagállamok nem jegyzékbe foglalt betegségek ellen is nemzeti intézkedéseket tegyenek. Helyénvaló tehát továbbra is elismerni azon betegségek jegyzékét és vonatkozó fajokat, amelyek ellen ilyen intézkedéseket tettek. E rendeletben kell megállapítani ezeket a részleteket.

(82)

Az Unióban bizonyos szabályok vonatkoznak az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételére és engedélyezésére. A létesítmény nyilvántartásba vételének lehetősége és engedélyezésének szükségessége közötti megkülönböztetés a megbetegedés, illetve a betegség terjedésének kockázatától függ. Ezért fontos, hogy az Unióba harmadik ország, terület, annak körzete vagy kompartmentje akvakultúrás létesítményeiből behozott tenyésztett víziállatok hasonló módon értékelt akvakultúrás létesítményekből származzanak. Ebben az összefüggésben az ilyen létesítmények legalább olyan szigorú nyilvántartásba vételi, illetve engedélyezési előírásoknak feleljenek meg, mint amilyeneket az Unión belül az ilyen létesítményekre vonatkozóan meghatároznak.

(83)

Nem kötelező minden helyzetben alkalmazni azt a követelményt, hogy a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok és az ezekből származó állati eredetű termékek csak betegségtől mentes harmadik országból, területről, illetve annak körzetéből vagy kompartmentjéből származhatnak. A nem ilyen eredetű víziállatok és azok állati eredetű termékeinek Unióba való beléptetésének elősegítéséhez bizonyos kockázatcsökkentő intézkedések tehetők. Bizonyos kockázatcsökkentő intézkedések elfogadhatók a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatokra vonatkozóan, és tekintettel az ilyen mozgatásokhoz fűződő alacsonyabb kockázati szintre, különböző, kevésbé szigorú kockázatcsökkentő intézkedések elfogadhatók az élő víziállattól eltérő, víziállatokból származó állati eredetű termékekre vonatkozóan.

(84)

A víziállatokra vonatkozó csökkentő intézkedések közé tartozik az Unióba való beléptetés utáni elszállításuk egy járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe, körülhatárolt létesítménybe vagy engedélyezett karanténlétesítménybe. Több kockázatcsökkentő intézkedés vonatkozik azokra a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó puhatestűekre és rákfélékre, amelyek Unióba való beléptetése élő állapotban és a 853/2004/EK rendeletnek megfelelően történik, de amelyek elfogadható kockázatot jelentenek a feladás előtti kezelésük vagy csomagolásuk módja miatt vagy azért, mert a feldolgozás előtt azokat nem szánják az Unióban való tárolásra.

(85)

Lehetőség van eltérni azon követelményektől, hogy az élő víziállattól eltérő, víziállatokból származó bizonyos állati eredetű termékek csak a jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségtől mentes harmadik országból vagy területről, illetve annak körzetéből vagy kompartmentjéből származhatnak. Az e kereskedelem létrejöttét lehetővé tévő kockázatcsökkentő intézkedések közé tartozhat az állati eredetű termékek elszállítása további feldolgozásra egy járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe, vagy annak biztosítása, hogy az állati eredetű termékek olyan halból álljanak, amelyek leölése és kizsigerelése az Unióba való feladás előtt történt meg. Az állati eredetű termékek által jelentett kockázat mindkét esetben elhanyagolhatónak tekintendő.

(86)

Az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete megállapítja az „állategészségügyi rendelet” 5. cikkében és II. mellékletében jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő víziállat fajok és fajcsoportok jegyzékét. A jegyzék a vektorfajok jegyzékét is tartalmazza, amelyet az e rendelet mellékletében foglalt táblázat 4. oszlopa tartalmaz. E fajok közül azonban számos nem minden körülmények között viselkedik vektorként. A mozgatásra vonatkozóan e rendelet XXX. melléklete részletezi azokat a körülményeket, amelyek között e fajok a jegyzékbe foglalt betegségek vektoraiként viselkednek. Az e rendeletben meghatározott szabályok nem terjednek ki azokra körülményekre, amelyek között a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok nem teljesítik a vektorként viselkedés feltételeit. Ezenfelül, tekintettel az élő víziállattól eltérő, víziállatból származó állati eredetű termékekhez fűződő alacsonyabb kockázati szintre, az e rendeletben e termékekre vonatkozóan meghatározott intézkedések nem vonatkoznak az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében foglalt táblázat 4. oszlopában felsorolt fajokra.

(87)

A jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatokra és az e jegyzékbe foglalt, az élő víziállatok kivételével a fajokból származó állati eredetű termékekre vonatkozóan az e rendeletben megállapított összes eltérés és kezelési követelmény alkalmazandó az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében foglalt táblázat 4. oszlopában felsorolt fajokra is, amelyekre vonatkozóan a tagállamok nemzeti intézkedéseket hajtottak végre az „állategészségügyi rendelet” 226. cikke alapján. Hasonlóképpen ezen eltéréseket és kezelési követelményeket bizonyos fogékony fajokra is alkalmazni kell.

(88)

Fontos, hogy az Unióba való beléptetést követően megfelelően történjen a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó víziállatok és a szállításukra használt víz kezelése, hogy azok ne jelentsenek betegségi kockázatot. A megfelelő kezelés magában foglalja annak biztosítását, hogy az állatokat közvetlenül a rendeltetési helyre szállítják és nem engedik el vagy merítik be egyéb módon az uniós természetes vizekbe, ahol betegségi kockázatot jelenthetnek.

(89)

Bizonyos esetekben azonban a rendeltetési helyen illetékes hatóság engedélyezheti az állatok természetes vizekbe engedését. Minden ilyen esetben az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a beengedés vagy bemerítés ne veszélyeztesse a beengedés helyének egészségügyi állapotát. Ezen túlmenően, még ha a befogadó vizekben elő is fordul egy adott „C” kategóriájú betegség, a beengedni kívánt állatoknak attól mentesnek kell lenniük az uniós természetes vizekben vadon élő populációk számára legjobb általános egészségügyi állapot elérése érdekében.

(90)

A felmerülő állategészségügyi kockázatot illetően az Unión keresztül végzett minden átszállítási mozgatás az Unióba való beléptetés céljából végzett mozgatásnak tekintendő, mivel ugyanazt a kockázati szintet jelenti. Az átszállítási mozgatásoknak ezért meg kell felelniük az Unióba való beléptetés összes követelményének. Az átszállításra vonatkozó eltéréseket és különös szabályokat azonban a származási helyhez kapcsolódó speciális kockázatcsökkentő feltételek szerint kell megállapítani. Ezek az eltérések és különös szabályok azokra a helyzetekre vonatkoznak, amikor az állatoknak és az azokból származó termékeknek nem az Unió a végleges rendeltetési helye, és figyelembe veszik a földrajzi korlátokat és geopolitikai tényezőket.

(91)

Olyan eltéréseket és különös szabályokat is kell alkotni, amelyek biztosítják az állatok és az azokból származó termékek a tagállamok közötti harmadik országon vagy területen keresztül történő átszállítását. Ez vonatkozik azokra a helyzetekre, amikor egy tagállam az Unióba való beléptetésnek ezt a típusát írja elő.

(92)

Egyes esetekben egy harmadik ország vagy terület illetékes hatóságai a határukon végzett ellenőrzéseket követően elutasítanak bizonyos Unióból származó árukat. Az „állategészségügyi rendelet” 239. cikke alapján különös szabályokat kell elfogadni az áruk visszaküldésére vonatkozóan, amennyiben azok előállítása az Unió állategészségügyi jogszabályainak megfelelően történt.

(93)

Különös szabályok is szükségesek a harmadik országokba lóversenyeken, lovassportrendezvényeken és kulturális lovas eseményeken való részvétel céljából ideiglenesen kivitt, törzskönyvezett lovak Unióba való visszaküldéséhez is.

(94)

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésével kapcsolatos uniós jogszabályok egységes alkalmazása, valamint e jogszabályok egyértelműségének és átláthatóságának biztosítása érdekében e rendeletnek hatályon kívül kell helyeznie a 206/2010/EU bizottsági rendeletet (8), a 139/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (9), a 605/2010/EU bizottsági rendeletet (10), a 798/2008/EK bizottsági rendeletet (11), a 2007/777/EK bizottsági határozatot (12), a 119/2009/EK bizottsági rendeletet (13), a 28/2012/EU bizottsági rendeletet (14) és az (EU) 2016/759 bizottsági végrehajtási rendeletet (15).

(95)

Az e rendeletben foglalt szabályok összekapcsolódnak és kiegészítik a 2021. április 21-től alkalmazandó „állategészségügyi rendelet” szabályaihoz. Ezért és az új állategészségügyi jogi keret alkalmazásának elősegítése érdekében e rendelet is 2021. április 21-től alkalmazandó,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. CÍM

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E rendelet megállapítja a harmadik országokból vagy területekről, illetve azok körzeteiből vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartmentjeiből származó, adott fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó kiegészítő állategészségügyi szabályokat. Emellett megállapítja az e szállítmányok mozgatására és kezelésére az Unióba való beléptetés után vonatkozó szabályokat.

(2)   Az I. rész meghatározza a következőket:

a)

a tagállamok illetékes hatóságának arra vonatkozó kötelezettségei, hogy engedélyezze a II–VI. rész hatálya alá tartozó, adott fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetését (3. és 4. cikk);

b)

a felelős személyek kötelezettségei a II–VI. rész hatálya alá tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozóan (5. cikk);

c)

az a) és b) pontban említett szállítmányok Unióba való beléptetésére, valamint a beléptetést követő mozgatására és kezelésére vonatkozó általános állategészségügyi követelmények, valamint az ezektől való eltérések, amelyek a II–VI. rész hatálya alá tartozó állatok összes fajára és kategóriájára, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre alkalmazandók (6–10. cikk).

(3)   A II. rész meghatározza az Unióba való beléptetésre, valamint a beléptetést követő mozgatásra és kezelésre vonatkozó általános állategészségügyi követelményeket, továbbá az e követelményektől való eltéréseket bizonyos szárazföldi állatok esetében (1. cím).

Emellett meghatározza a szárazföldi állatok egyes fajaira és kategóriáira is alkalmazandó különleges állategészségügyi követelményeket, különösen az alábbiakra vonatkozóan:

a)

jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott patás állatok (2. cím);

b)

baromfi és fogságban tartott madarak, a rendeltetési tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott védelmi programokhoz behozott fogságban tartott madarak kivételével (3. cím);

c)

mézelő méhek (Apis mellifera) és poszméhek (Bombus spp.) (4. cím);

d)

kutyák, macskák és vadászgörények (5. cím).

(4)   A III. rész meghatározza az Unióba való beléptetésre, valamint a beléptetést követő mozgatásra és kezelésre vonatkozó általános állategészségügyi követelményeket, továbbá az e követelményektől való eltéréseket a tartott szárazföldi állatok alábbi fajainak és kategóriáinak szaporítóanyagait illetően:

a)

szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék (1. cím);

b)

baromfi és fogságban tartott madarak (2. cím);

c)

az a) és b) pontban felsoroltaktól eltérő állatok (3. cím).

(5)   A IV. rész meghatározza az Unióba való beléptetésre, valamint a beléptetést követő mozgatásra és kezelésre vonatkozó általános állategészségügyi követelményeket, továbbá az e követelményektől való eltéréseket a szárazföldi állatok alábbi fajainak és kategóriáinak állati eredetű termékeit illetően:

a)

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó tartott és vadon élő patás állatok;

b)

baromfi;

c)

szárnyas vadak.

(6)   Az V. rész meghatározza az Unióba való beléptetésre, valamint a beléptetést követő mozgatásra és kezelésre vonatkozó állategészségügyi követelményeket, továbbá az e követelményektől való eltéréseket a víziállatok bármely életszakaszban lévő alábbi fajait és azok állati eredetű termékeit illetően, kivéve a halászhajókról közvetlen emberi fogyasztás céljából kirakott vadon élő víziállatokat és az ilyen vadon élő víziállatok állati eredetű termékeit:

a)

az Agnatha főosztályba és a Chondrichthyes, Sarcopterygii és Actinopterygii osztályba tartozó halak jegyzékbe foglalt fajai;

b)

a Mollusca törzsbe tartozó vízi puhatestűek jegyzékbe foglalt fajai;

c)

a Crustacea altörzsbe tartozó vízi rákfélék jegyzékbe foglalt fajai;

d)

a víziállatok XXIX. mellékletben felsorolt fajai, amelyek fogékonyak a jegyzékbe foglalt betegségektől eltérő betegségek hatásának enyhítését célzó, egyes tagállamok által az (EU) 2016/429 rendelet 226. cikkében foglaltak szerint tett nemzeti intézkedések tárgyát képező, víziállatokat érintő betegségekre.

(7)   A VI. rész meghatározza az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unión történő átszállítására és az Unióba való visszaküldésére vonatkozó általános szabályokat, bizonyos eltéréseket és kiegészítő követelményeket.

(8)   A VII. rész meghatározza a záró rendelkezéseket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendeletben és a 853/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározott fogalommeghatározások érvényesek, kivéve, ha azok a fogalommeghatározások az e cikk második bekezdésében meghatározott kifejezésekre vonatkoznak.

Emellett a következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:

1.

„jegyzékbe foglalt harmadik ország, terület vagy annak körzete”: a harmadik országok, területek vagy azok körzeteinek, tenyésztett víziállat esetében kompartmentek jegyzékében szereplő azon harmadik ország, terület vagy annak körzete, amelyből az (EU) 2016/429 rendelet 230. cikkének (1) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal összhangban engedélyezik egy adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetését;

2.

„a jegyzék”: azon harmadik országok, területek vagy azok körzeteinek, tenyésztett víziállat esetében kompartmentek jegyzéke, amelyek számára az (EU) 2016/429 rendelet 230. cikkének (1) bekezdése szerint elfogadott végrehajtási jogi aktusokkal összhangban engedélyezik egy adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetését;

3.

„szállítóeszköz”: közúti vagy vasúti járművek, hajók és repülőgépek;

4.

„konténer”: bármilyen láda, doboz, tartály vagy egyéb merev szerkezet, amelyet állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek szállítására használnak, és amely nem minősül szállítóeszköznek;

5.

„szarvasmarhaféle”: a Bison, a Bos (beleértve a Bos, a Bibos, a Novibos és a Poephagus alnemet) és a Bubalus (beleértve az Anoa alnemet) nem fajaihoz tartozó patás állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

6.

„juhféle”: az Ovis nem fajaihoz tartozó patás állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

7.

„kecskeféle”: a Capra nem fajaihoz tartozó patás állatok, valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

8.

„sertésféle”: a Suidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat;

9.

„lóféle”: az Equus nem fajaihoz tartozó egypatás állatok (beleértve a lovakat, a szamarakat és a zebrákat), valamint az e fajok kereszteződéséből származó utódok;

10.

„teveféle”: a Camelidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat;

11.

„szarvasféle”: a Cervidae családnak az (EU) 2016/429 rendelet III. mellékletében felsorolt valamely fajához tartozó patás állat;

12.

„törzskönyvezett lóféle”:

a)

az Equus caballus és az Equus asinus fajhoz tartozó, az (EU) 2016/1012 rendelet 4. vagy 34. cikkével összhangban elismert valamely tenyésztőszervezet vagy harmadik országbeli állattenyésztő szervezet által létrehozott törzskönyv főtörzskönyvi részébe bejegyzett vagy az abba történő bejegyzésre jogosult fajtatiszta tenyészállat;

b)

az Equus caballus fajhoz tartozó, a lovakkal lovassportrendezvények vagy lóversenyek céljából foglalkozó valamely nemzetközi egyesületnél vagy szervezetnél akár közvetlenül, akár annak nemzeti szövetségén vagy fióktelepein keresztül nyilvántartásba vett tartott állat („törzskönyvezett ló”);

13.

„vágásra szánt állatok”: közvetlenül vagy az összegyűjtést követően vágóhídra szállítandó tartott szárazföldi állatok;

14.

„betegségről nem érkezett jelentés”/„betegséget nem jelentették”: a létesítményben tartott, a releváns fajhoz tartozó egyetlen állatot vagy állatcsoportot sem sorolták be az adott betegség megerősített eseteként, és az érintett betegség gyanúját minden esetben kizárták;

15.

„állategészségügyi csoportbesorolás”: a jegyzékbe foglalt harmadik országok csoportja, ahol a lófélékhez jegyzékbe foglalt betegségek olyan általános állategészségügyi kockázatai jellemzők, amelyek a lófélék Unióba való beléptetésekor különleges kockázatcsökkentő intézkedéseket és egészségügyi biztosítékokat tesznek szükségessé;

16.

„állomány”: valamennyi azonos egészségi állapotú, azonos helyen vagy azonos elkerített területen tartott, egyetlen járványügyi egységet képező baromfi vagy fogságban tartott madár; istállózott baromfinál e fogalom alá tartozik az ugyanabban a légtérben elhelyezett valamennyi madár;

17.

„tenyészbaromfi”: keltetőtojás termelésére szánt 72 órás vagy ennél idősebb baromfi;

18.

„haszonbaromfi”: hús, étkezési tojások vagy más termékek termelése vagy a szárnyasvad-állomány utánpótlása céljából nevelt 72 órás vagy ennél idősebb baromfi;

19.

„naposcsibe”: 72 órásnál fiatalabb baromfi;

20.

„nyugati mézelő méh”: az Apis mellifera fajhoz tartozó állat;

21.

„poszméh”: a Bombus nemhez tartozó állatfaj;

22.

„kutya”: a Canis lupus fajhoz tartozó tartott állat;

23.

„macska”: a Felis silvestris fajhoz tartozó tartott állat;

24.

„vadászgörény”: a Mustela putorius furo fajhoz tartozó tartott állat;

25.

„egyedi engedélyszám”: az illetékes hatóság által kiadott szám;

26.

„specifikus kórokozóktól mentes tojások”: az Európai Gyógyszerkönyvben leírt, „specifikus kórokozóktól mentes baromfiállományból” származó és kizárólag diagnosztikai, kutatási vagy gyógyszerészeti felhasználásra szánt keltetőtojások;

27.

„sperma, petesejtek vagy embriók szállítmánya” vagy „szaporítóanyag-szállítmány”: azon sperma, petesejtek, in vivo kinyert embriók vagy in vitro előállított embriók mennyisége, amelyeket ugyanabból a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményből adnak fel, és amelyek egyetlen állategészségügyi bizonyítvány hatálya alá tartoznak;

28.

„sperma”: egy vagy több állattól származó ejakulátum módosítás nélküli, előkészített vagy hígított állapotban;

29.

„petesejtek”: az ootidogenezis haploid szakaszai, beleértve a másodlagos oocytákat és az érett petesejteket;

30.

„embrió”: egy állat fejlődésének azon kezdeti stádiuma, amikor az még alkalmas egy befogadó anyaállatba történő átültetésre;

31.

„szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmény”: spermagyűjtő központ, embriógyűjtő munkacsoport, embrió-előállító munkacsoport, szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény vagy szaporítóanyag-tároló központ;

32.

„a központ állatorvosa”: a spermagyűjtő központban, a szaporítóanyag-feldolgozó létesítményben vagy a szaporítóanyag-tároló központban végzett tevékenységekért e rendelet értelmében felelős állatorvos;

33.

„a munkacsoport állatorvosa”: valamely embriógyűjtő munkacsoport vagy embrió-előállító munkacsoport által végzett tevékenységekért e rendelet értelmében felelős állatorvos;

34.

„karanténlétesítmény”: a szarvasmarha-, sertés-, juh- vagy kecskeféléknek a spermagyűjtő központba kerülésüket megelőző, legalább 28 napos időszakra történő elkülönítése céljára az illetékes hatóság által engedélyezett létesítmény;

35.

„spermagyűjtő központ”: szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék Unióba való beléptetésre szánt spermájának gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és szállítására az illetékes hatóság által engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény;

36.

„embriógyűjtő munkacsoport”: Unióba való beléptetésre szánt in vivo kinyert embrióinak gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és szállítására az illetékes hatóság által engedélyezett, szakemberek egy csoportjából vagy egy struktúrából álló, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény;

37.

„embrióelőállító munkacsoport”: az Unióba való beléptetésre szánt petesejtek gyűjtésére, feldolgozására, tárolására és szállítására, valamint az Unióba való beléptetésre szánt embriók – adott esetben tárolt spermával történő – in vitro előállítására, feldolgozására, tárolására és szállítására az illetékes hatóság által engedélyezett, szakemberek egy csoportjából vagy egy struktúrából álló, szaporítóanyagokkal foglalkozó létesítmény;

38.

„szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény”: egy vagy több fajtól származó, Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók, vagy e szaporítóanyag-típusok vagy fajok bármely kombinációjának feldolgozására – adott esetben spermaszexálásra is – és tárolására az illetékes hatóság által engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény;

39.

„szaporítóanyag-tároló központ”: egy vagy több fajtól származó, Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók, vagy e szaporítóanyag-típusok vagy fajok bármely kombinációjának tárolására az illetékes hatóság által engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmény;

40.

„hús”: a patás állatok, baromfi és szárnyas vadak emberi fogyasztásra alkalmas bármely része, beleértve a vért;

41.

„friss hús”: olyan hús, darált hús és előkészített hús, beleértve a vákuumcsomagolt vagy szabályozott légtérben csomagolt húst, amelyen nem végeztek más tartósítási folyamatot, mint hűtés, fagyasztás vagy gyorsfagyasztás;

42.

„patás állat teste”: a levágott vagy leölt patás állat egész teste, miután a következők megtörténtek:

a)

kivéreztetés, levágott állatok esetében;

b)

kizsigerelés;

c)

a végtagok eltávolítása az elülső és hátulsó lábtőnél;

d)

a farok, a tőgy, a fej és a bőr eltávolítása, kivéve a sertésfélék esetében;

43.

„belsőség”: a patás állat testétől eltérő friss hús, még akkor is, ha megmarad a hasított testhez való természetes kapcsolódása;

44.

„húskészítmények”: hús feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származó feldolgozott termékek, ideértve a kezelt gyomrot, hólyagot és beleket, a kiolvasztott állati zsírokat, a húskivonatokat, amelyek metszéslapja azt mutatja, hogy a termék már nem rendelkezik a friss hús jellemzőivel;

45.

„állati bél”: a tisztítást követően lekaparás, zsírtalanítás és mosás útján feldolgozott és sóval kezelt vagy szárított hólyag és belek;

46.

„kolosztrum”: az állat ellése után legfeljebb 3–5 nappal a tartott állatokban az emlőmirigyek által a nyerstej termelődését megelőzően kiválasztott, antitestekben és ásványi anyagokban gazdag folyadék;

47.

„kolosztrumalapú termékek”: feldolgozott termékek, amelyek a kolosztrum feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származnak;

48.

„élőhal-tartályos hajó”: az akvakultúra-iparban használt hajó, amelyen ciszterna vagy tartály található az élő halak vízben történő tárolásához és szállításához;

49.

„IMSOC”: a hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 rendelet (16) 131. cikkében előírt információkezelési rendszere.

2. CÍM

AZ ÁLLATOK, SZAPORÍTÓANYAGOK ÉS ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK SZÁLLÍTMÁNYAINAK AZ UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE, VALAMINT A BELÉPTETÉST KÖVETŐ MOZGATÁSÁRA ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

3. cikk

A tagállamok illetékes hatóságainak kötelezettségei

Az illetékes hatóság engedélyezi a II–VI. rész hatálya alá tartozó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek azon szállítmányainak az Unióba való beléptetését, amelyek az (EU) 2017/625 rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint kerülnek bemutatásra hatósági ellenőrzés céljából, amennyiben:

a)

a szállítmányok az alábbi helyekről érkeznek:

i.

szárazföldi állatok esetében az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatokhoz, szaporítóanyagokhoz és állati eredetű termékekhez jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület vagy annak körzete;

ii.

víziállatok esetében az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatokhoz és állati eredetű termékekhez jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, tenyésztett víziállatok esetében pedig az e célra jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület, vagy annak körzete, illetve kompartmentje;

b)

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága igazolja, hogy a szállítmányok megfelelnek az alábbiaknak:

i.

az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez e cikkben, a 4. cikkben és a 6–10. cikkben előírt általános állategészségügyi követelmények;

ii.

az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre és a tervezett felhasználásra vonatkozóan a II–VI. részben előírt állategészségügyi követelmények;

c)

a szállítmányokat az alábbi dokumentumok kísérik, amelyeken keresztül a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága a b) pontban említett állategészségügyi követelményeknek való megfelelés szükséges biztosítékait nyújtja:

i.

a származási harmadik ország vagy terület hatósági állatorvosa által az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatokhoz, szaporítóanyagokhoz és állati eredetű termékekhez és azok tervezett felhasználásához kiállított állategészségügyi bizonyítvány;

ii.

nyilatkozat és egyéb dokumentumok, ha azokat e rendelet előírja.

Az állatok és keltetőtojások szállítmányai esetében a c) pont i. alpontjában említett állategészségügyi bizonyítványt a szállítmány határállomásra érkezésének időpontját megelőző 10 napos időszak során kell kiállítani; tengeri szállítás esetén azonban ez az időszak a tengeri utazás időtartamának megfelelő további időszakkal hosszabbítható meg.

4. cikk

A szállítmányok tanúsításának időpontja

(1)   Az e rendelet hatálya alá tartozó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányok Unióba való feladásának tanúsítása legkorábban abban az időpontban történt, amikor a származási harmadik országot vagy területet vagy annak körzetét vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartmentjét jegyzékbe foglalták az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez.

(2)   A harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből vagy – tenyésztett víziállatok esetében – kompartmentjéből származó állatok, keltetőtojások és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése nem engedélyezhető attól az időponttól kezdve, amelyen már nem felelnek meg az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, keltetőtojások vagy állati eredetű termékek Unióba való beléptetésére vonatkozó állategészségügyi követelményeknek, hacsak az Unió a jegyzékben nem rendelt különleges feltételeket a jegyzékbe foglalt harmadik országhoz, területhez vagy annak körzetéhez, valamint az állatok, keltetőtojások vagy állati eredetű termékek adott fajaihoz és kategóriáihoz.

5. cikk

A felelős személyek kötelezettségei

(1)   Az e rendelet hatálya alá tartozó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetéséért felelősséggel tartozó felelős személyek a szállítmányokat az (EU) 2017/625 rendelet 47. cikkének (1) bekezdésében előírt hatósági ellenőrzés céljából bemutatják az illetékes hatóságnak az Unióban, és gondoskodnak arról, hogy a szállítmányok megfeleljenek az alábbi követelményeknek:

a)

az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetése tekintetében a 3. és 4. cikkben és a 6–10. cikkben előírt általános állategészségügyi követelmények;

b)

a szállítmányban található, az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatokra, szaporítóanyagokra és állati eredetű termékekre és a tervezett felhasználásra vonatkozóan a II–VI. részben előírt állategészségügyi követelmények.

(2)   Az e rendelet hatálya alá tartozó fajokhoz és kategóriákba tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetés helyétől a rendeltetési helyig történő mozgatásáért, valamint a szállítmányok Unióba való beléptetést követő kezeléséért felelősséggel tartozó felelős személyek biztosítják, hogy a szállítmányok:

a)

Unióba való beléptetését az illetékes hatóság engedélyezte a 3. cikknek megfelelően;

b)

megfelelnek az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetést követő mozgatása és kezelése tekintetében a II–VI. részben előírt állategészségügyi követelményeknek;

c)

kizárólag arra a célra kerülnek felhasználásra, amely tekintetében a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága tanúsította az Unióba való beléptetést.

6. cikk

A származási harmadik ország vagy terület nemzeti jogszabályai és állategészségügyi rendszerei

(1)   Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányai csak olyan harmadik országból vagy területről léptethetők be az Unióba, ahol:

a)

a jogszabályok értelmében kötelező az illetékes hatóságot értesíteni és annak jelenteni az Unióba való beléptetésre engedélyezett szállítmány jegyzékbe foglalt állatfajait, illetve a szállítmányban található szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek jegyzékbe foglalt állatfajait illetően jelentőséggel bíró, az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt betegségek bármilyen gyanúját és megerősített esetét;

b)

rendszerek állnak rendelkezésre az új betegségek észleléséhez;

c)

rendszerek állnak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a moslékkal történő etetés ne legyen forrása az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt betegségeknek az alábbiak esetében:

i.

az Unióba való beléptetésre szánt állatok;

vagy

ii.

azon állatok, amelyekből az Unióba való beléptetésre szánt szaporítóanyagok származnak;

vagy

iii.

azon állatok, amelyekből az Unióba való beléptetésre szánt állati eredetű termékek származnak.

(2)   Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek Unióba való beléptetésre szánt szállítmányai csak olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből léptethetők be az Unióba, ahol e szállítmányok jogszerűen hozhatók forgalomba és forgalmazhatók a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében.

7. cikk

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek egészségi állapotára vonatkozó általános követelmények

(1)   Az állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a)

nem tartoznak a származási harmadik országban vagy területen végrehajtott, a betegségek – beleértve az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségeket és az új betegségeket – felszámolására irányuló nemzeti program keretében leölendő állatok közé;

b)

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás idején nem mutatták fertőző betegségek tüneteit;

c)

olyan létesítményből származnak, amelyre az állatok Unióba való feladásának idején nem vonatkoztak nemzeti korlátozó intézkedések:

i.

állategészségügyi okok miatt;

ii.

tenyésztett víziállatok esetén állategészségügyi okok, vagy ismeretlen okú, szokatlan arányú mortalitás előfordulása miatt.

(2)   A szaporítóanyagok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan állatokból nyerték, amelyek a gyűjtés idején:

a)

nem mutatták fertőző betegségek tüneteit;

b)

olyan létesítményben voltak tartva, amelyre nem vonatkoztak állategészségügyi okok miatti nemzeti korlátozó intézkedések, beleértve az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségekkel és az új betegségekkel kapcsolatos korlátozásokat.

(3)   Az állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a termékeket olyan állatokból nyerték, amelyek:

a)

szárazföldi állatok esetében nem mutatták fertőző betegségek tüneteit:

i.

a friss hús és húskészítmények előállítását célzó leölés vagy levágás idején;

vagy

ii.

a tej vagy tojások gyűjtése idején;

b)

víziállatok esetében az állati eredetű termékek előállítását szolgáló vágás, illetve begyűjtés időpontjában nem mutatták fertőző betegségek tüneteit.

c)

nem egy betegségek felszámolására irányuló nemzeti program keretében kerültek leölésre, levágásra vagy – puhatestűek és élő rákfélék esetében – vízből eltávolításra;

d)

olyan létesítményben voltak tartva, amelyre nem vonatkoztak állategészségügyi okok miatti nemzeti korlátozó intézkedések, beleértve adott esetben az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt betegségeket és az új betegségeket:

i.

a friss hús és húskészítmények vagy víziállatokból származó állati eredetű termékek előállítását célzó leölésük vagy levágásuk idején; vagy

ii.

a tej és tojások gyűjtése idején.

8. cikk

Az állatok származási létesítményére vonatkozó általános követelmények

A II–V. részben előírt különleges követelményeken túlmenően csak akkor engedélyezhető állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése, ha a tartott állatok származási létesítménye, vagy a szaporítóanyagokat vagy állati eredetű termékeket adó tartott állatok származási létesítménye megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága nyilvántartásba vette és egyedi nyilvántartási számmal látta el;

b)

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága engedélyezte, ha azt e rendelet előírja, illetve az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően, és egyedi engedélyszámmal látta el;

c)

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának ellenőrzése alatt áll;

d)

olyan rendszerrel rendelkezik, amely alkalmas legalább az alábbi információkat tartalmazó naprakész nyilvántartások minimum 3 éven keresztül történő fenntartására és vezetésére:

i.

a létesítményben található állatok fajai, kategóriái, száma és adott esetben azonosító adatai;

ii.

az állatok létesítménybe és létesítményből történő mozgatása;

iii.

mortalitás a létesítményben;

e)

egy állatorvos rendszeresen tesz benne állatorvosi látogatásokat betegségek előfordulására utaló jelek észlelése és jelentése céljából, beleértve az I. mellékletben említett, az állat, szaporítóanyag vagy állati eredetű termék adott faját és kategóriáját illetően fontos, jegyzékbe foglalt betegségeket és az új betegségeket.

Az említett állatorvosi látogatásokat az adott létesítményhez fűződő kockázatokkal arányos gyakorisággal kell elvégezni.

9. cikk

Mintavétel, laboratóriumi vizsgálatok és egyéb vizsgálatok

Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha megtörtént az e rendeletben előírt mintavétel, laboratóriumi vizsgálatok és egyéb vizsgálatok elvégzése:

a)

az alábbiak illetékes hatósága által vagy ellenőrzése alatt vett mintákon:

i.

származási harmadik ország vagy terület, ha a mintavétel és a vizsgálat az Unióba való beléptetés előtt kötelező;

vagy

ii.

rendeltetési tagállam, ha a mintavétel és a vizsgálat az Unióba való beléptetés után kötelező;

b)

az alábbiakkal összhangban:

i.

az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendeletben és az (EU) 2020/688 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (17) meghatározott vonatkozó eljárások és módszerek;

vagy

ii.

a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak az Unióba való beléptetése céljából az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (18) II. mellékletében meghatározott eljárások és módszerek;

vagy

iii.

az e rendeletben leírt eljárások, ha azok kifejezetten kötelezőek;

c)

az (EU) 2017/625 rendelet 37. cikkével összhangban kijelölt hatósági laboratóriumban.

10. cikk

A származási hely betegségtől mentes státusza és különleges feltételek

(1)   Az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének, illetve az állatok, szaporítóanyagok vagy állati eredetű termékek származási létesítményének e rendeletben előírt, adott betegségektől való mentességét bizonyította a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága:

a)

az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelettel összhangban;

vagy

b)

az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet hatálya alá nem tartozó betegségek esetében különleges szabályoknak megfelelően, ha e szabályokat e rendelet határozza meg, a származási harmadik ország vagy terület által végrehajtott járványfelügyeleti programmal összhangban, amely:

i.

értékelés céljából benyújtásra került a Bizottsághoz, és tartalmazza legalább a II. mellékletben említett információkat;

ii.

a Bizottság értékelése szerint biztosítja a betegségtől mentes státuszra vonatkozó szükséges biztosítékokat az alábbiak alapján:

az (EU) 2016/429 rendelet 24., 25., 26. és 27. cikkében foglalt járványügyi felügyeleti szabályok;

a felügyelet megszervezésének kiegészítő szabályai, valamint a betegség megerősítésére és az esetmeghatározásra vonatkozó szabályok, amelyeket az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet II. része 1. fejezete 10. cikkének 1. és 2. szakasza határoz meg.

iii.

kellő ideig marad érvényben ahhoz, hogy teljes mértékben megvalósítható és megfelelően ellenőrizhető legyen.

(2)   A tenyésztett víziállatok és a tenyésztett víziállatokból származó állati eredetű termékek esetében, ahol a származási kompartment tekintetében előírás az adott betegségektől való mentesség, ezen áruk szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási harmadik ország illetékes hatósága az (1) bekezdés a) és b) pontjával összhangban bizonyította a betegségtől mentes státuszt.

(3)   Ha a származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzete adott betegségektől mentes státuszával kapcsolatban e rendelet különleges feltételeket ír elő:

a)

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának előzetesen garantálnia kellett a megfelelését;

b)

e különleges feltételeket az Uniónak a jegyzékben kifejezetten a jegyzékbe foglalt harmadik országhoz, területhez, vagy annak körzetéhez vagy kompartmentjéhez, valamint az állatok, szaporítóanyagok és állati eredetű termékek adott fajához és kategóriájához kellett hozzárendelnie.

II. RÉSZ

A TARTOTT SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE A 3. ÉS 5. CIKKBEN EMLÍTETTEK SZERINT VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. CÍM

A TARTOTT SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

11. cikk

A tartott szárazföldi állatok tekintetében előírt minimum tartózkodási idő

A kutyáktól, macskáktól és vadászgörényektől eltérő tartott szárazföldi állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak az alábbi követelményeknek való megfelelés esetén engedélyezhető:

a)

az Unióba való feladásuk időpontját közvetlenül megelőzően az állatok tekintetében folyamatosan betartásra került a III. melléklet alábbi táblázataiban előírt vonatkozó minimum tartózkodási idő:

i.

1. táblázat a patás állatok, mézelő méhek és poszméhek esetében;

ii.

2. táblázat a baromfi és fogságban tartott madarak esetében;

b)

az állatok:

i.

folyamatosan a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében maradtak a III. melléklet 1. táblázatának második oszlopában és a III. melléklet 2. táblázatának harmadik oszlopában meghatározott időszakban;

ii.

folyamatosan a származási létesítményben maradtak és a III. melléklet 1. táblázatának harmadik oszlopában és a III. melléklet 2. táblázatának negyedik oszlopában meghatározott időszakban e származási létesítménybe nem kerültek be állatok;

iii.

a III. melléklet 1. táblázatának negyedik oszlopában és a III. melléklet 2. táblázatának ötödik oszlopában meghatározott időszakban nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú állatokkal.

12. cikk

A lóversenyekre, lovassportrendezvényekre és kulturális eseményekre szánt törzskönyvezett lovak minimum tartózkodási idejére vonatkozó eltérések

(1)   A 11. cikk b) pontjának i. alpontjától eltérve a vágásra szánt lófélék kivételével a lófélék úgy tekintendők, mint amelyek megfelelnek a III. melléklet 1. táblázatában előírt tartózkodási időnek, ha az Unióba történő feladásukat megelőzően a III. melléklet 1. táblázatának második oszlopában jelzett időszakban a származási harmadik országon vagy területen, vagy annak körzetén túlmenően a tartózkodási helyük a következő volt:

a)

egy tagállam;

vagy

b)

a törzskönyvezett lovak esetében egy jegyzékbe foglalt, köztes tartózkodási harmadik ország vagy terület, vagy annak körzete, ahonnan az említett célra engedélyezett a törzskönyvezett lovak Unióba való beléptetése, és amennyiben a származási harmadik országba vagy területre vagy azok körzetébe olyan állategészségügyi követelményeknek megfelelően kerültek bevitelre, amelyek legalább olyan szigorú állategészségügyi biztosítékokat írnak elő, mint amilyenek a lóversenyekre és lovassportrendezvényekre szánt törzskönyvezett lovaknak az ilyen köztes tartózkodási harmadik országból vagy területről, vagy annak körzetéből az Unióba való közvetlen beléptetésére alkalmazandók.

(2)   A 11. cikk b) pontjának ii. alpontjától eltérve a lóversenyekre, lovassportrendezvényekre és kulturális lovas eseményekre szánt törzskönyvezett lovak úgy tekintendők, mint amelyek megfelelnek a III. melléklet 1. táblázatának harmadik oszlopában előírt tartózkodásra vonatkozó előírásnak, ha a származási harmadik országban vagy köztes tartózkodási harmadik országban a származási létesítménytől eltérő létesítményekben tartózkodtak, amennyiben ezen egyéb létesítmények:

a)

a harmadik ország vagy terület hatósági állatorvosának ellenőrzése alatt állnak;

b)

nem képezték tárgyát állategészségügyi okok miatti nemzeti korlátozó intézkedéseknek, beleértve az I. mellékletben említett vonatkozó betegségeket és a vonatkozó új betegségeket;

c)

megfelelnek a 23. cikkben megállapított állategészségügyi követelményeknek.

(3)   Szintén a 11. cikk b) pontjának ii. alpontjától eltérve, a lóversenyekre, lovassportrendezvényekre és kulturális lovas eseményekre szánt törzskönyvezett lovak – amelyek a harmadik országba, területre vagy annak körzetébe egy másik harmadik országból, területről vagy annak körzetéből, illetve a származási harmadik ország vagy terület egy másik körzetéből beléptetett lófélékkel érintkeztek – Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha:

a)

e lófélék legalább olyan szigorú állategészségügyi követelményeknek megfelelően kerültek bevitelre a származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe, mint az e lófélék Unióba való közvetlen beléptetésére alkalmazandó követelmények;

b)

a más állatokkal való közvetlen érintkezés lehetősége a lóversenyek, lovassportrendezvények és kulturális lovas események, valamint a kapcsolódó edzés, bemelegítés és verseny előtti bemutatás időtartamára korlátozódik.

13. cikk

A szárazföldi állatok Unióba való feladás előtti vizsgálata

(1)   A szárazföldi állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az Unióba való feladás céljából végzett berakodás idejét megelőző 24 órás időszak során a szállítmányban található állatokat a származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének hatósági állatorvosa által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak vetik alá betegségek előfordulására utaló jelek észlelése céljából, beleértve az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségeket és az új betegségeket.

Baromfi és fogságban tartott madarak esetében a vizsgálat mind az Unióba való feladásra szánt állatokra, mind a származási állományra kiterjed.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve az abban említett vizsgálat lófélék esetében az Unióba való feladás céljából végzett berakodás idejét megelőző 48 óra során, vagy az Unióba történő feladást megelőző utolsó munkanapon végezhető el.

(3)   Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve az abban említett vizsgálat kutyák, macskák és vadászgörények esetében az Unióba való feladás céljából végzett berakodás idejét megelőző 48 órás időszakban végezhető el.

14. cikk

A tartott szárazföldi állatok Unióba való feladására vonatkozó általános szabályok

(1)   A szárazföldi állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az Unióba való feladás céljából a származási létesítményben végzett berakodásuktól kezdve az Unióba való megérkezésükig a szállítmányban található állatok nem érintkeznek más szárazföldi állatokkal, amelyek:

a)

ugyanazon fajhoz tartoznak, és amelyeket nem az Unióba való beléptetésre szántak;

b)

az ugyanazon betegségek tekintetében jegyzékbe foglalt más fajokhoz tartoznak, és amelyeket nem az Unióba való beléptetésre szántak;

c)

rosszabb egészségi állapotúak.

(2)   Légi úton, tengeren, vasúton, közúton vagy lábon történő szállítás esetén az (1) bekezdésben említett szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok nem kerültek átszállításra, kirakodásra vagy átrakodásra olyan harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, amelyet az állatok adott fajának és kategóriájának az Unióba való beléptetéséhez és az Unióban tervezett felhasználásához nem foglaltak jegyzékbe.

(3)   Ha a szállítás – még ha csak az út egy részén is – tengeren történik, az (1) bekezdésben említett szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat az Unióba érkezéskor egy – az állatokat kísérő állategészségügyi bizonyítványhoz csatolt és a hajó parancsnoka által aláírt – nyilatkozat kíséri, az alábbi információkkal:

a)

a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében található indulási kikötő;

b)

az Unióban található érkezési kikötő;

c)

az útiterv szerinti kikötők, ha a hajó az állatok származási harmadik országán vagy területén vagy annak körzetén kívüli kikötőkbe futott be;

d)

az alábbi követelményeknek az Unióba vezető út során történő megfelelés igazolása:

i.

az állatok a fedélzeten maradtak;

ii.

fedélzeten tartózkodásuk során az állatok nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú állatokkal.

15. cikk

A lófélék kivételével a szárazföldi állatok jegyzékbe nem foglalt harmadik országokban vagy területeken műszaki probléma vagy más váratlan esemény miatt történő átrakodására vonatkozó eltérés

(1)   A 14. cikk (2) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóság csak akkor engedélyezi a lófélék kivételével a szárazföldi állatok azon szállítmányainak az Unióba való beléptetését, amelyeket a feladás eredeti szállítóeszközéről egy továbbutazásra szolgáló másik szállítóeszközre rakodtak át egy olyan harmadik országban vagy területen, illetve annak körzetében, amely az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok Unióba való beléptetéséhez nem jegyzékbe foglalt harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, ha az átrakodási műveletet az állatok Unióba történő tengeri vagy légi szállítása közben logisztikai problémákat okozó műszaki probléma vagy más váratlan esemény és az indokolta, hogy az Unióba való beléptetés helyéig megtörténjen a szállítás, amennyiben:

a)

az állatok szállítmányának Unióba való beléptetését engedélyezi a rendeltetési hely szerinti tagállam és – adott esetben – az Unióba való beléptetésük helyéig érintett tranzit tagállamok illetékes hatósága;

b)

az átrakodást végig felügyelte a harmadik ország vagy terület hatósági állatorvosa annak biztosítása érdekében, hogy:

i.

hatékony védelmi intézkedések kerüljenek végrehajtásra az adott állatbetegségek vektorai ellen;

ii.

hatékony intézkedések bevezetésével elkerülhető legyen az Unióba való beléptetésre szánt állatok és az egyéb állatok közvetlen és közvetett érintkezése;

iii.

az Unióba történő továbbutazásra szolgáló szállítóeszközre ne kerüljön fel egy olyan harmadik országból vagy területről, vagy annak körzetéből származó takarmány, víz vagy alom, amely az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok Unióba való beléptetéséhez nem jegyzékbe foglalt harmadik ország, terület vagy annak körzete;

iv.

a szállítmányban található állatokat a kikötő vagy repülőtér határainak elhagyása nélkül, közvetlenül és a lehető leggyorsabban továbbítsák az Unióba történő továbbutazásra szolgáló hajóra vagy repülőgépre, amely megfelel a 17. cikkben előírt követelményeknek;

c)

az állatok szállítmányát a továbbítást végző harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának nyilatkozata kíséri, amely feltünteti a továbbítási műveletre vonatkozó információkat, és tanúsítja, hogy megtörténtek a b) pontban megállapított követelményeknek való megfeleléshez szükséges intézkedések.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt eltérés nem alkalmazandó a mézelő méhek és poszméhek szállítmányaira.

16. cikk

A lófélék jegyzékbe nem foglalt harmadik országokban vagy területeken történő átrakodására vonatkozó eltérés

A 14. cikk (2) bekezdésétől eltérve, ha a lófélék szállítmányait az Unióba való szállítás során másik szállítóeszközre rakodják át egy olyan harmadik országban vagy területen, vagy annak körzetében, amely az adott kategóriába tartozó lófélék beléptetéséhez nem jegyzékbe foglalt harmadik ország, terület vagy annak körzete, a szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

a szállítmányban található állatok Unióba való szállítása tengeri vagy légi úton történt;

b)

a szállítmányban található állatok a feladás eredeti szállítóeszközéről közvetlenül kerültek átrakodásra a továbbutazásra szolgáló másik szállítóeszközre;

c)

az átrakodási műveletek során:

i.

hatékony védelmi intézkedések történtek a vonatkozó állatbetegségek vektorai ellen, és a lófélék nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú lófélékkel;

ii.

a szállítmányban található lóféléket egy hatósági állatorvos közvetlen felügyelete mellett, a kikötő vagy repülőtér határainak elhagyása nélkül, közvetlenül és a lehető leggyorsabban továbbították a továbbutazásra szolgáló hajóra vagy repülőgépre, amely megfelelt a 17. cikkben előírt követelményeknek.

d)

egy hatósági állatorvos igazolta, hogy a szállítmány megfelelt az a), b) és c) pontban foglalt követelményeknek.

17. cikk

A szárazföldi állatok szállítóeszközeire vonatkozó általános követelmények

(1)   A tartott szárazföldi állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállításukhoz használt szállítóeszközt:

a)

úgy alakították ki, hogy:

i.

az állatok ne tudjanak kijutni vagy kiesni;

ii.

az állatok tartására szolgáló tér szemrevételezéssel ellenőrizhető;

iii.

az állati ürülék, alom vagy takarmány kijutását megakadályozzák vagy minimálisra csökkentik;

iv.

baromfi és fogságban tartott madarak esetében a tollak kijutását megakadályozzák vagy minimálisra csökkentik;

b)

minden egyes esetben közvetlenül az állatok Unióba való beléptetéshez történő berakodása előtt a feladási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által engedélyezett fertőtlenítőszerrel tisztítják és fertőtlenítik, és megszárítják vagy hagyják megszáradni.

(2)   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a mézelő méhek és poszméhek Unióba való beléptetésre szánt szállítmányainak szállítására.

18. cikk

A szárazföldi állatok Unióba való szállításához használt konténerekre vonatkozó követelmények

A tartott szárazföldi állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítóeszközön elhelyezett, a tartott szárazföldi állatok Unióba való szállításához használt konténerek:

a)

megfelelnek a 17. cikk (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek;

b)

kizárólag ugyanazon létesítményből származó, azonos fajhoz és kategóriába tartozó állatokat tartalmaznak;

c)

vagy:

i.

még nem használt és erre a célra tervezett, egyszer használatos konténerek, amelyeket első használat után meg kell semmisíteni;

vagy

ii.

az állatok Unióba való beléptetéshez történő berakodása előtt tisztított és fertőtlenített, és megszárított vagy megszáradni hagyott konténerek.

19. cikk

A szárazföldi állatok beléptetést követő mozgatása és kezelése

(1)   Az Unióba való beléptetésüket követően a szárazföldi állatok szállítmányait késedelem nélkül közvetlenül az alábbi helyekre kell szállítani:

a)

az Unión belüli rendeltetési létesítményük, ahol legalább a II–V. rész vonatkozó cikkeiben előírt időtartamon keresztül maradnak;

b)

az Unión belüli rendeltetési vágóhíd, ha az állatokat vágásra szánták, ahol az Unióba való megérkezésük időpontját követő 5 napon belül le kell őket vágni.

(2)   Ha a szárazföldi állatok harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett szállítmányainak uniós rendeltetési helye egy vágóhíd, engedélyezett karanténlétesítmény vagy körülhatárolt létesítmény, a szállítmány rendeltetési helyre történő szállítását és megérkezését az (EU) 2019/1666 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (19) 2. és 3. cikkével összhangban kell figyelemmel kísérni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a törzskönyvezett lóféle egyedek harmadik országból az Unióba történő beléptetésére és a törzskönyvezett lovak ideiglenes kivitelt követő újrabeléptetésére.

2. CÍM

A PATÁS ÁLLATOKRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

A patás állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

20. cikk

A patás állatok Unióba való feladása

(1)   A patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok egyéb létesítményeken történő áthaladás nélkül kerültek feladásra az Unióba a származási létesítményből.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a patás állatok egynél több származási létesítményből érkező szállítmányainak az Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok esetében egyetlen összegyűjtési műveletre került sor a származási harmadik országban vagy területen, vagy annak körzetében az alábbi feltételeknek megfelelően:

a)

a patás állatok az alábbi fajok és kategóriák valamelyikéhez tartoznak:

i.

Bos taurus, Ovis aries, Capra hircus vagy Sus scrofa;

vagy

ii.

az Equidae család vágásra szánt egyedei;

b)

az összegyűjtési művelet olyan létesítményben történt, amely:

i.

patás állatok esetében összegyűjtési művelet végzésére történő engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyenek az (EU) 2019/2035 (20) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikkében vannak meghatározva;

ii.

erre a célra történő jegyzékbe foglalását elvégezte a feladási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága, beleértve az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkében előírt információkat;

iii.

az alábbi naprakész nyilvántartásokat vezeti és őrzi meg legalább 3 éven keresztül:

az állatok származása;

a gyűjtőállomásra történő megérkezés és az onnan történő feladás dátumai;

az állatok azonosító kódja;

az állatok származási létesítményének nyilvántartási száma;

a patás állatok szállítmányát az állomásra leszállító vagy onnan begyűjtő szállítók és szállítóeszközök nyilvántartási száma;

iv.

megfelel a 8. cikkben és a 23. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeknek;

c)

a gyűjtőállomáson végzett összegyűjtési művelet legfeljebb 6 napig tartott; ezen időszak az Unióba történő feladás előtt végzett vizsgálati célú mintavételre rendelkezésre álló időszak részét képezi, ha e rendelet előírja az ilyen mintavételt;

d)

a patás állatok a származási létesítményből történt feladás időpontját követő 10 napos időszak során megérkeztek az Unióba.

21. cikk

A patás állatok azonosítása

(1)   A lóféléktől eltérő patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási létesítményből történő feladásuk előtt a szállítmányban található állatok egyedi azonosításához az alábbiakat tüntetik fel látható, olvasható és eltávolíthatatlan módon egy fizikai azonosító eszközön:

a)

az állat azonosító kódja, amely egyértelmű kapcsolatot biztosít az állat és az állatot kísérő állategészségügyi bizonyítvány között;

b)

az exportáló ország kódja, amely megfelel az ISO 3166 szabvány szerinti kétbetűs kódnak.

(2)   A lófélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási létesítményből történő feladásuk előtt a szállítmányban található állatok egyedi azonosításához az alábbi módszerek legalább egyikét alkalmazzák:

a)

befecskendezhető válaszjeladó vagy füljelző az alábbiak látható, olvasható és eltávolíthatatlan feltüntetésével:

i.

az állat azonosító kódja, amely egyértelmű kapcsolatot biztosít az állat és az állatot kísérő állategészségügyi bizonyítvány között;

ii.

az exportáló ország ISO-3166 szabvány szerinti két számjegyű alfanumerikus vagy három számjegyű numerikus országkódja;

b)

a vágásra szánt lófélék kivételével a lófélék esetében legkésőbb az Unióba történő beléptetés igazolásának időpontjában kiadott azonosító okmány, amely:

i.

tartalmazza az állat leírását és feltüntetését, beleértve az alternatív azonosítási módszereket, amely egyértelmű kapcsolatot biztosít az állat és az állatot kísérő azonosító okmány között;

ii.

tartalmazza a beültetett befecskendezhető válaszjeladó által kibocsátott egyedi kódra vonatkozó információt, ha e kód nem felel meg az a) pontban meghatározott specifikációknak;

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a körülhatárolt létesítményeknek szánt patás állatok szállítmányának Unióba történő beléptetése engedélyezhető, ha befecskendezhető válaszjeladóval vagy alternatív azonosítási módszerrel történik azok egyedi azonosítása, amely egyértelmű kapcsolatot biztosít az állat és az állatot kísérő beléptetési okmányok között.

(4)   Ha a patások azonosítása az ISO 11784 és 11785 szabványnak nem megfelelő elektronikus azonosítóval történik, a patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetéséért felelősséggel tartozó felelős személy olyan leolvasókészüléket biztosít, amely bármikor lehetővé teszi az állat azonosítójának ellenőrzését.

22. cikk

A patás állatok származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

(1)   A lóféléktől eltérő patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely mentes a IV. melléklet A. részének 1. pontjában szereplő táblázatban említett „A” kategóriájú betegségektől a táblázatban említett időszakon keresztül.

(2)   A lófélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak:

a)

amely mentes a IV. melléklet A. részének 2. pontjában szereplő táblázatban említett, jegyzékbe foglalt betegségektől a táblázatban említett időszakon keresztül;

b)

ahol a IV. melléklet A. részének 3. pontjában szereplő táblázatban említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egyet sem jelentettek az említett időszak során.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett időszakok a IV. melléklet B. részében szereplő betegségek esetében az ott említett vonatkozó különleges feltételek alapján rövidíthetők.

(4)   A patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, ahol a IV. melléklet C. részében említett „A” kategóriájú betegségek elleni vakcinázást nem az alábbiakban foglalt részleteknek megfelelően végezték:

a)

a lóféléktől eltérő patás állatok esetében az említett melléklet 1. pontja;

b)

a lófélék esetében az említett melléklet 2 pontja.

(5)   A Mycobacterium tuberculosis complex (M. bovis, M. caprae, M. tuberculosis) általi fertőzöttség tekintetében a szarvasmarhafélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a)

az e betegségtől vakcinázás nélkül mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak;

vagy

b)

megfelelnek az V. melléklet 1. pontjában foglalt követelményeknek.

(6)   A Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség tekintetében a szarvasmarha-, juh- és kecskefélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a)

az e betegségtől vakcinázás nélkül mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak;

vagy

b)

megfelelnek az V. melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek.

(7)   A kéknyelv-betegséggel való fertőzöttség (1–24 szerotípus) tekintetében a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a)

az e betegségtől az Unióba való feladás időpontját megelőző 2 éven keresztül mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak; vagy

b)

megfelelnek a VI. melléklet A. részében foglalt különleges feltételek valamelyikének.

(8)   Az enzootikus szarvasmarha-leukózis tekintetében a szarvasmarhafélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az állatok:

a)

az e betegségtől mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak;

vagy

b)

megfelelnek a VI. melléklet B. részében foglalt különleges feltételeknek.

(9)   A betegségtől mentes minősítéssel vagy a VII. mellékletben említett „C” kategóriájú betegségek ellen – amelyekhez jegyzékbe foglalták a patás állatok fajait – jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba vagy annak körzeteibe való beléptetésre szánt patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a)

az e betegségektől a vonatkozó fajok tekintetében mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak;

vagy

b)

megfelelnek az említett mellékletben foglalt vonatkozó kiegészítő követelményeknek.

23. cikk

A patás állatok származási létesítménye

(1)   A patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a)

olyan létesítményből származnak, amelyben és amelynek környékén – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a VIII. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül, amelyekhez jegyzékbe foglalták az Unióba való beléptetésre szánt patások fajait, egyet sem jelentettek az alábbi pontok táblázataiban szereplő területre és időszakra vonatkozóan:

i.

a lóféléktől eltérő patás állatok esetében az adott melléklet 1. és 2. pontja;

vagy

ii.

a lófélék esetében az adott melléklet 3. és 4. pontja;

b)

az a) pontban említett időszak során a patás állatok nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú állatokkal.

(2)   A Mycobacterium tuberculosis complex (M. bovis, M. caprae, M. tuberculosis) általi fertőzöttséget illetően a szarvasmarha-, juh-, kecske-, teve- és szarvasfélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok származási létesítménye megfelel a IX. melléklet 1. pontjában foglalt vonatkozó követelményeknek.

(3)   A Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttséget illetően a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés-, teve- és szarvasfélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok származási létesítménye megfelel a IX. melléklet 2. pontjában foglalt vonatkozó követelményeknek.

24. cikk

A szállítmányban található patás állatok

(1)   A patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

nem részesültek vakcinázásban az alábbi pontok táblázataiban említett A kategóriájú betegségek ellen:

i.

a lóféléktől eltérő patás állatok esetében a IV. melléklet C. részének 1. pontja;

vagy

ii.

a lófélék esetében a IV. melléklet C. részének 2. pontja;

b)

a származási létesítményből történt feladásuk és az Unióba való megérkezésük közötti időszak során nem rakodhatók ki olyan helyen, amely nem felel meg az alábbi pontok táblázataiban meghatározott követelményeknek:

i.

a lóféléktől eltérő patás állatok esetében a VIII. melléklet 1. és 2. pontja;

vagy

ii.

a lófélék esetében a VIII. melléklet 3. és 4. pontja.

(2)   A Mycobacterium tuberculosis complex (M. bovis, M. caprae, M. tuberculosis) és a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttséget illetően a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e betegségek ellen a szállítmányban található állatok nem részesültek vakcinázásban.

(3)   A kéknyelv-betegséggel (1–24 szerotípus) való fertőzöttséget illetően a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a mozgatás időpontját megelőző 60 nap során a szállítmányban található állatok nem részesültek e betegséggel való fertőzöttség ellen élő oltóanyaggal végzett vakcinázásban.

(4)   A betegségtől mentes minősítéssel vagy a VII. mellékletben említett „C” kategóriájú betegségek ellen – amelyekhez jegyzékbe foglalták a patás állatok fajait – jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba vagy annak körzeteibe való beléptetésre szánt patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok e betegségek ellen nem részesültek vakcinázásban.

(5)   Az (1) bekezdésben megállapított követelményeken túlmenően, a juhfélék és a Tayassuidae családba tartozó patás állatok nem ivartalanított hím egyedei szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek a Brucella általi fertőzöttséget illetően a X. mellékletben foglalt különleges követelményeknek.

(6)   Az (1) bekezdésben megállapított követelményeken túlmenően, a lófélék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek a XI. melléklet 2. pontjában előírt különleges feltételeknek attól a XI. melléklet 1. pontja szerint meghatározott állategészségügyi csoporttól függően, amelybe a harmadik országot vagy területet, vagy annak körzetét a jegyzékben besorolták.

25. cikk

Az Unióba vágási céllal beléptetett patás állatokra vonatkozó eltérések és kiegészítő követelmények

A 22. cikk (5) és (6) bekezdésében megállapított követelményektől eltérve az e bekezdésekben említett fajokhoz tartozó, a fenti követelményeknek meg nem felelő patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatokat kizárólag vágásra szánják.

26. cikk

A patás állatok Unióba való beléptetést követő mozgatása és kezelése

Az Unióba való beléptetésüket követően a patás állatok – a lóversenyek, lovassportrendezvények és kulturális lovas események céljából beléptetett lovak kivételével – a rendeltetési létesítményükbe való megérkezésük után legalább 30 napon keresztül abban a létesítményben maradnak.

2. FEJEZET

A körülhatárolt létesítményekbe szánt tartott patás állatok Unióba való beléptetésére vonatkozó különös szabályok

27. cikk

A körülhatárolt létesítményekbe szánt patás állatokra nem vonatkozó állategészségügyi követelmények

A 11., 22., 23., 24. és 26. cikk nem vonatkozik a lófélék kivételével a 28–34. cikkben meghatározott feltételek alapján az Unióba beléptetett patás állatok szállítmányaira.

28. cikk

A körülhatárolt létesítményekbe szánt patás állatok beléptetésére vonatkozó különös szabályok

(1)   A körülhatárolt létesítményekbe szánt patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

a patás állatok Unióba való beléptetésére engedélyezett körülhatárolt létesítmények 29. cikknek megfelelően összeállított jegyzékében szereplő körülhatárolt létesítményből származnak;

b)

közvetlenül a körülhatárolt származási létesítményből adták fel őket egy uniós körülhatárolt létesítménybe.

(2)   A rendeltetési tagállam illetékes hatósága külön engedélyt ad az (1) bekezdésben említett patás állatok minden egyes szállítmányának beléptetéséhez azt követően, hogy kedvező eredménnyel zárult az ilyen szállítmány által az Unióra jelentett potenciális kockázatok értékelése.

(3)   A (1) bekezdésben meghatározott patás állatok egyes szállítmányainak Unióba való beléptetése és a rendeltetési tagállamtól eltérő tagállamokon keresztül történő mozgatása csak e tranzit tagállamok illetékes hatóságainak engedélye alapján engedélyezhető.

Az engedély csak az ilyen tranzit tagállamok illetékes hatósága által – a részére az uniós rendeltetési hely szerinti tagállam által szolgáltatott információk alapján – elvégzett kockázatértékelés kedvező eredménye alapján adható meg.

(4)   Az (1) bekezdésben említett szállítmányok rendeltetési helye szerinti tagállam a Bizottság és a többi tagállam részére a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának keretén belül, az Unióba való beléptetés helye részére pedig közvetlenül jelenti be az (1) és (2) bekezdés szerint megadott engedélyeket a többi tagállamon keresztül történő esetleges mozgatás és a patás állatoknak a tagállamok területére történő megérkezése előtt.

29. cikk

A patás állatok harmadik országokban vagy területeken lévő körülhatárolt származási létesítményeinek jegyzékbe foglalása

(1)   A tagállamok jegyzéket állíthatnak össze a harmadik országokban vagy területeken lévő azon körülhatárolt létesítményekről, amelyekből engedélyezhető a patás állatok területükre való beléptetése.

E jegyzék a harmadik országban vagy területen lévő minden egyes körülhatárolt létesítményre vonatkozóan meghatározza a patás állatoknak a tagállam területére való beléptetésre engedélyezett fajait.

(2)   A körülhatárolt létesítmények (1) bekezdés szerinti jegyzékében a tagállamok a többi tagállam ilyen jegyzékeiben már szereplő körülhatárolt létesítményeket is szerepeltethetik.

Az első albekezdésben foglaltak kivételével a tagállamok csak a kedvező eredménnyel zárult teljeskörű értékelését követően szerepeltethetnek egy harmadik országban vagy területen lévő körülhatárolt létesítményt a körülhatárolt létesítmények (1) bekezdés szerinti jegyzékében az alábbiaknak megfelelően:

a)

a körülhatárolt létesítmény megfelel a 30. cikkben előírt azon követelménynek, amely szerint azt a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának engedélyeznie kell;

b)

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága elegendő információval szolgált annak garantálásához, hogy a körülhatárolt létesítmény megfelel a körülhatárolt létesítmények engedélyezéséhez a 30. cikkben előírt követelményeknek.

(3)   A tagállamok naprakészen vezetik a körülhatárolt létesítmények (1) bekezdés szerinti jegyzékeit, figyelembe véve különösen a valamely harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által a 30. cikkben említettek szerint megadott vagy egy másik tagállam illetékes hatósága által megadott engedély felfüggesztését vagy visszavonását.

(4)   A tagállamok honlapjaikon nyilvánosan elérhetővé teszik az (1) bekezdés szerinti jegyzékeket.

30. cikk

A patás állatok harmadik országokban vagy területeken lévő körülhatárolt származási létesítményeire a 29. cikk alkalmazásában vonatkozó feltételek

A tagállamok csak akkor szerepeltetnek egy harmadik országban vagy területen található körülhatárolt létesítményt a körülhatárolt létesítmények 29. cikk szerinti jegyzékében, ha a körülhatárolt létesítményt a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága engedélyezte, és az megfelel az alábbi feltételeknek:

a)

a létesítményeket egyértelműen el kell határolni, és az állatok és emberek állatoknak fenntartott létesítményekbe való bejutását szabályozni kell;

b)

megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie az állatok befogására, elzárására és elkülönítésére, valamint megfelelő karanténlétesítményekkel és engedélyezett eljárási standardokkal kell rendelkeznie az újonnan beérkező állatok vonatkozásában;

c)

az állatok elhelyezésére szolgáló területeknek megfelelő minőségűnek és olyan kialakításúnak kell lenniük, hogy:

i.

elkerülhető legyen a körülhatárolt létesítményen kívüli állatokkal való érintkezés, és bármely szükséges kezelés könnyen elvégezhető legyen;

ii.

a padlók, a falak és az összes többi anyag vagy felszerelés tisztítása és fertőtlenítése könnyen elvégezhető legyen;

d)

a járványügyi felügyeleti és betegségfelügyeleti intézkedések tekintetében:

i.

a zoonózissal szembeni ellenőrzési intézkedéseket is tartalmazó megfelelő járványfelügyeleti programot kell végrehajtania, és a programot a létesítményben tartózkodó állatok számának és fajának, valamint a jegyzékbe foglalt és új betegségeket illetően a létesítményben és környékén fennálló járványügyi helyzet figyelembevételével kell aktualizálnia;

ii.

a jegyzékbe foglalt vagy új betegségekkel gyaníthatóan megfertőződött vagy szennyeződött patás állatokat klinikai vizsgálatoknak, laboratóriumi vizsgálatoknak vagy kórbonctani vizsgálatoknak kell alávetnie;

iii.

el kell végeznie adott esetben a fogékony patás állatok fertőző betegségek elleni vakcinázását és kezelését;

e)

legalább 3 éven keresztül naprakész nyilvántartásokat kell vezetnie a következőkről:

i.

a körülhatárolt létesítményben jelen lévő valamennyi fajhoz tartozó patás állatok száma és azonosítása (becsült életkor, ivar, faj és adott esetben egyedi azonosítás);

ii.

a körülhatárolt létesítménybe érkező vagy azt elhagyó patás állatok száma és azonosítása (becsült életkor, ivar, faj és adott esetben egyedi azonosító kód), az állatok származási létesítményére vagy rendeltetési helyére, szállítóeszközére és egészségi állapotára vonatkozó információkkal együtt;

iii.

a d) pont i. alpontja szerinti járványügyi felügyeleti és betegségfelügyeleti program végrehajtásának és eredményeinek részletei;

iv.

a d) pont ii. alpontja szerinti klinikai vizsgálatok, laboratóriumi vizsgálatok és kórbonctani vizsgálatok eredményei;

v.

a d) pont iii. alpontja szerinti vakcinázás és kezelés részletei;

vi.

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának utasításai, ha vannak ilyenek, a karantén vagy elkülönítési időszak alatt tett megfigyelések tekintetében;

f)

biztosítania kell a betegség következtében elhullott vagy az elaltatott patás állatok tetemének ártalmatlanítását;

g)

szerződés vagy más jogi eszköz útján biztosítania kell a létesítmény állatorvosának szolgáltatásait, aki az alábbiakért felelős:

i.

a létesítmény által végzett tevékenységek és az e cikkben meghatározott engedélyezési feltételeknek való megfelelés felügyelete;

ii.

a d) pont i. alpontjában említett járványügyi felügyeleti program legalább évenkénti felülvizsgálata.

h)

a 9. cikk c) pontjától eltérve rendelkezik:

i.

egy a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által engedélyezett laboratóriummal kórbonctani vizsgálatok végzése céljából kötött megállapodással;

vagy

ii.

egy vagy több alkalmas helyiséggel, ahol a létesítmény állatorvosának felügyelete alatt kórbonctani vizsgálatok végezhetők.

31. cikk

Eltérés a harmadik ország vagy terület és a patás állatok körülhatárolt származási létesítményeinek jegyzékbe foglalására vonatkozó követelményektől

(1)   A 3. cikk (1) bekezdésében és a 28. cikk (1) bekezdésében megállapított követelményektől eltérve a harmadik országok vagy területek e követelményeknek meg nem felelő létesítményeiből származó patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha az állatokat körülhatárolt létesítménybe szánják, és amennyiben:

a)

az e követelményeknek való megfelelést kivételes előre nem látható körülmények teszik lehetetlenné;

b)

a szállítmányok megfelelnek a cikk 32. cikkben meghatározott feltételeknek.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szállítmány rendeltetési helye szerinti tagállam a Bizottság és a tagállamok részére a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának keretén belül, az Unióba való beléptetés helye részére pedig közvetlenül jelenti be az (1) bekezdés szerint megadott engedélyeket, a többi tagállamon keresztül történő esetleges mozgatás és a patás állatoknak a tagállamok területére történő megérkezése előtt.

32. cikk

A körülhatárolt létesítménybe szánt patás állatok származási létesítményei által a 31. cikkben foglalt eltérés szerint teljesítendő kiegészítő követelmények

A rendeltetési tagállam illetékes hatósága csak a patás állatok azon szállítmányai esetében engedélyezi a 31. cikkben előírt eltéréseket, amelyek megfelelnek az alábbi kiegészítő követelményeknek:

a)

a tulajdonos vagy a tulajdonost képviselő természetes személy előzetes kérelmet nyújtott be a 31. cikkben előírt egyedi eltérés iránt a rendeltetési tagállam illetékes hatóságához, és a rendeltetési tagállam megadta az engedélyt, miután az általa elvégzett kockázatértékelés azt mutatta, hogy a patás állatok ilyen szállítmányának behozatala nem jelent állategészségügyi kockázatot az Unióra;

b)

a patás állatok a származási harmadik országban vagy területen az illetékes hatóság felügyelete alatt karanténba voltak helyezve a 33. és 34: cikkben előírt különleges állategészségügyi követelményeknek való megfeleléshez szükséges időtartamon keresztül:

i.

a patás állatok származási harmadik országának vagy területének illetékes hatósága által engedélyezett helyen;

ii.

az a) pontban említett engedélyben meghatározott szabályoknak megfelelően, amelyeknek legalább ugyanazokat a biztosítékokat kell nyújtaniuk, mint a 28. cikk (2)–(4) bekezdésében, valamint a 33. és a 34. cikkben előírtak.

c)

a patás állatokat az Unióba való beléptetés időpontját követően a rendeltetési hely körülhatárolt létesítményében legalább 6 hónapra karanténba kell helyezni, amely időszak alatt a rendeltetési tagállam illetékes hatósága elvégezheti az (EU) 2017/625 rendelet 138. cikkének (2) bekezdésében és különösen annak 2. a), d) és k) pontjában előírt intézkedéseket.

33. cikk

A patás állatok körülhatárolt származási létesítményére a jegyzékbe foglalt betegségeket illetően vonatkozó állategészségügyi követelmények

Az Unióban található körülhatárolt létesítménybe szánt patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a körülhatárolt származási létesítmény megfelel a jegyzékbe foglalt betegségeket illető alábbi követelményeknek:

a)

a patás állatok körülhatárolt származási létesítménye tekintetében a XII. melléklet A. részében szereplő táblázatban említett, jegyzékbe foglalt betegségeket nem jelentettek az e jegyzett betegségekhez a táblázatban meghatározott időszakok vonatkozásában;

b)

a körülhatárolt létesítményben és környékén lévő terület tekintetében a XII. melléklet B. részében szereplő táblázatban említett, jegyzékbe foglalt betegségeket nem jelentettek az e jegyzett betegségekhez a táblázatban meghatározott időszakok vonatkozásában.

34. cikk

A szállítmányban található patás állatokra a jegyzékbe foglalt betegségeket illetően vonatkozó állategészségügyi követelmények

Az Unióban lévő körülhatárolt létesítménybe szánt patás állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek az alábbi kiegészítő állategészségügyi követelményeknek:

a)

a minimum tartózkodási időre vonatkozóan meg kell felelniük annak a követelménynek, hogy folyamatosan 6 hónapig vagy – ha 6 hónaposnál fiatalabbak – születésük óta tartózkodjanak a körülhatárolt származási létesítményben;

b)

nem érintkezhettek rosszabb egészségi állapotú állatokkal:

i.

az Unióba való feladás időpontját megelőző 30 napos időszak során vagy – ha az állatok 30 naposnál fiatalabbak – születésük óta;

ii.

az engedélyezett körülhatárolt származási létesítményből az Unióba való feladás helyére történő szállításuk során;

c)

a XII. melléklet C. részében szereplő táblázatban említett betegségek tekintetében az állatoknak:

i.

olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből kell származniuk, amely megfelel a vonatkozó betegségek tekintetében a táblázatban meghatározott betegségtől mentes időszakoknak;

vagy

ii.

megfelelnek a XII. melléklet D. részében foglalt vonatkozó kiegészítő követelményeknek.

d)

nem részesülhettek a XII. melléklet E. részében szereplő táblázatban említettek szerinti vakcinázásban;

e)

ha lépfene és veszettség ellen vakcinázásban részesültek, a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának információt kellett szolgáltatnia a vakcinázás időpontjáról, a felhasznált oltóanyagról és a védelmet biztosító immunválasz megállapítására szolgáló esetleges vizsgálatról;

f)

az Unióba való feladás időpontját megelőző 40 napos időszak során legalább kétszer kellett belső és külső paraziták elleni kezelést kapniuk.

Ha a c) pont ii. alpontjában említett különleges biztosítékok között egy körülhatárolt létesítmény vektoroktól védett létesítményében eltöltött karanténidőszak szerepel, e létesítménynek meg kell felelnie a XII. melléklet F. részében foglalt követelményeknek.

35. cikk

A körülhatárolt létesítményekbe szánt patás állatok beléptetést követő mozgatása és kezelése

Az Unióba való beléptetésüket követően a 27. cikk szerinti, a harmadik ország vagy terület körülhatárolt létesítményéből származó patás állatokat az egy másik uniós körülhatárolt létesítménybe történő átszállításuk időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszak során a rendeltetési körülhatárolt létesítményben kell tartani, kivéve, ha azokat az Unióból való kivitelre vagy vágásra szánják.

3. CÍM

A BAROMFIRA ÉS A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAKRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

A baromfira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

1. SZAKASZ

A BAROMFI ÖSSZES FAJÁRA ÉS KATEGÓRIÁJÁRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

36. cikk

Az Unióba való beléptetést megelőzően a származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe behozott baromfi

(1)   Az alábbi szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága a (2) bekezdésnek megfelelő biztosítékokat nyújt:

a)

a származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe egy másik harmadik országból vagy területről, illetve annak körzetéből behozott baromfi;

b)

a származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe egy másik harmadik országból vagy területről, illetve annak körzetéből behozott szülőállományokból származó naposcsibék.

(2)   Az (1) bekezdésben említett állatok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a baromfi származási harmadik országának vagy területének illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

a)

a szóban forgó bekezdésben említett baromfi és szülőállományok behozatala olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből történt, amelyet e szállítmányok Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak;

b)

az (1) bekezdésben említett baromfi és szülőállományok adott harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe történő behozatala legalább olyan szigorú állategészségügyi követelményeknek megfelelően történt, mint az adott állatok Unióba való közvetlen beléptetésére alkalmazandó követelmények.

37. cikk

A baromfi származási harmadik országára vagy területére vagy annak körzetére vonatkozó követelmények

A baromfi szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

a szállítmány Unióba való feladásának időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszakban járványfelügyeleti programot hajt végre a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozóan, és e járványfelügyeleti program megfelel az alábbiakban előírt követelményeknek:

i.

e rendelet II. melléklete;

vagy

ii.

az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének vonatkozó fejezete;

b)

a 38. cikknek megfelelően a magas patogenitású madárinfluenzától mentesnek tekinthető;

c)

ha a magas patogenitású madárinfluenza ellen vakcinázást végez, a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

i.

a vakcinázási program megfelel a XIII. mellékletben foglalt követelményeknek;

ii.

az e cikk a) pontjában említett felügyeleti program a II. mellékletben foglalt követelmények mellett a XIII. melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek is megfelel;

iii.

vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében végrehajtott vakcinázási program bármilyen változásáról;

d)

a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete:

i.

a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi esetében a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek tekinthető;

ii.

a laposmellű futómadarak esetében:

a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek tekinthető;

vagy

nem tekinthető a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek, de a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében az elkülönítés, a felügyelet és a vizsgálat kapcsán a XIV. mellékletben előírt követelményeknek való megfelelésre;

e)

ha a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen vakcinázást végez, a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

i.

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

vagy

ii.

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;

f)

vállalja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza kitörését vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörését követően megadja a Bizottságnak az alábbi információkat:

i.

a járványügyi helyzettel kapcsolatos információk a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség bármely elsődleges kitörésének megerősítését követő 24 órán belül;

ii.

rendszeres tájékoztatás a járványügyi helyzetről;

g)

vállalja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza és a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elsődleges kitöréseire vonatkozó vírusizolátumokat elküldi a madárinfluenzát és a Newcastle-betegséget vizsgáló uniós referencialaboratóriumnak.

38. cikk

A származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének magas patogenitású madárinfluenzától való mentessége

1.   Egy harmadik ország vagy terület vagy annak körzete akkor tekinthető a magas patogenitású madárinfluenzától mentesnek, ha az alábbi biztosítékokat nyújtja a Bizottságnak:

a)

a hatósági állatorvos által a szállítmány Unióba való feladása céljából végzett tanúsítás időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszak során – a 37. cikk a) pontjának megfelelően – felügyeleti programot hajtottak végre a magas patogenitású madárinfluenza vonatkozásában;

b)

a hatósági állatorvos által a szállítmány Unióba való feladása céljából végzett tanúsítás időpontját megelőző legalább 12 hónap során baromfiban nem fordult elő magas patogenitású madárinfluenza a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében.

2.   Azt követően, hogy egy korábban a magas patogenitású madárinfluenzától – az (1) bekezdésben említettek szerint – mentesnek tekintett harmadik országban vagy területen, vagy annak körzetében magas patogenitású madárinfluenza tört ki, az adott harmadik ország vagy terület, vagy annak körzete az alábbi feltételeknek való megfelelés esetén tekinthető ismét magas patogenitású madárinfluenzától mentesnek:

a)

a magas patogenitású madárinfluenza elleni védekezés érdekében megtörtént az érintett állományok felszámolása;

b)

valamennyi korábban fertőzött létesítményben megfelelő tisztításra és fertőtlenítésre került sor;

c)

az a) és b) pontban említett, az érintett állományok felszámolásával, illetve a tisztítással és fertőtlenítéssel kapcsolatos tevékenységeket követő legalább 3 hónapos időszak során a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága felügyeleti programot hajtott végre, amely – legalább a veszélyeztetett populációkból szúrópróbaszerűen vett reprezentatív mintából kimutatható megbízhatósági szintet biztosítva ahhoz, hogy a fertőzéstől való mentességet igazolni lehessen, figyelembe véve a szóban forgó kitörés(ek) okán fennálló különleges járványügyi körülményeket – negatív eredménnyel zárult.

39. cikk

A származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől való mentessége

(1)   Egy harmadik ország vagy terület vagy annak körzete akkor tekinthető a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek, ha a hatósági állatorvos által a szállítmány Unióba való feladása céljából végzett tanúsítás időpontját megelőző legalább 12 hónapon keresztül nem fordult elő baromfinál a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében.

(2)   Ha a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése fordul elő egy korábban az e betegségtől – az (1) bekezdésben említettek szerint – mentesnek tekintett harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, akkor az adott harmadik ország vagy terület vagy annak körzete az alábbi feltételeknek való megfelelés esetén tekinthető ismét a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek:

a)

a betegséggel szembeni védekezés érdekében megtörtént az érintett állományok felszámolása;

b)

valamennyi korábban fertőzött létesítményben megfelelő tisztításra és fertőtlenítésre került sor;

c)

az a) és b) pontban említett, az érintett állományok felszámolásával, illetve a tisztítással és fertőtlenítéssel kapcsolatos tevékenységeket követő legalább 3 hónapos időszak során a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága fokozott vizsgálatok elvégzésével – beleértve a kitörés kapcsán elvégzett laboratóriumi vizsgálatokat – igazolta, hogy a betegség nincs jelen a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében.

40. cikk

A baromfi származási létesítménye

(1)   A tenyész- és haszonbaromfi szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan létesítményekből érkeznek, amelyek engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyeneket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke határoz meg, és:

a)

amelyek engedélyét nem függesztették fel vagy nem vonták vissza;

b)

amelyek 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

c)

amelyekben az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 21 napos időszak során nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét.

(2)   A vágásra szánt baromfi szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan létesítményekből érkeznek:

a)

amelyek 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

b)

amelyekben az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 21 napos időszak során nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét.

(3)   A naposcsibék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a)

keltetése olyan létesítményekben történt, amelyek engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyeneket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke határoz meg; és

i.

amelyek engedélyét nem függesztették fel vagy nem vonták vissza;

ii.

amelyek 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – az Unióba való feladás időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

b)

olyan állományokból származnak, amelyeket olyan létesítményekben tartottak, amelyek engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyeneket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke határoz meg, és

i.

amelynek engedélyezését nem függesztették fel vagy nem vonták vissza akkor, amikor megtörtént a keltetőtojások – amelyekből a naposcsibék kikeltek – keltetőbe való elküldése;

ii.

amelyekben a keltetőtojások – amelyekből a naposcsibék kikeltek – gyűjtésének időpontját megelőző legalább 21 napos időszak során nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét.

41. cikk

A baromfi szállításához használt konténerekre vonatkozó különleges megelőző intézkedések

A baromfiszállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányokat olyan konténerekben szállítják, amelyek a 18. cikk követelményei mellett az alábbi követelményeknek is megfelelnek:

a)

a tartalom kicserélhetőségének elkerülése érdekében a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően vannak lezárva;

b)

feltüntetik az adott baromfifaj és -kategória tekintetében a XVI. mellékletben előírt információkat;

c)

naposcsibék esetében egyszer használatosak, tiszták és használatuk első alkalommal történik.

42. cikk

Baromfi beléptetése a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamokba

(1)   A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt tenyész- és haszonbaromfi-szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

nem részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

b)

a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző legalább 14 napos időszak során hatósági állatorvos felügyelete mellett elkülönítve voltak tartva a származási létesítményben vagy karanténlétesítményben, ahol:

i.

a feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 21 napos időszak során egy baromfi sem részesült vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

ii.

az i. alpontban említett időszak során nem érkezett olyan madár a létesítménybe, amely nem képezi a szállítmány részét;

iii.

nem került sor vakcinázásra;

c)

negatív eredményt adtak – az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 14 napos időszak során – azokon a Newcastle-betegség vírusával szembeni ellenanyagok kimutatására szolgáló, vérmintákon elvégzett szerológiai vizsgálatokon, amelyek 5 %-os fertőzési prevalenciát 95 %-os biztonsággal mutatnak ki.

(2)   A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt baromfi levágásra szánt szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan állományokból érkeznek, amelyek:

a)

nem részesültek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen vakcinázásban, és esetükben az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 14 napos időszak során a Newcastle-betegség vírusával szembeni ellenanyagok kimutatására szolgáló, vérmintákon elvégzett szerológiai vizsgálatokon negatív eredményt állapítottak meg azon a szinten, amelyen 5 %-os fertőzési prevalenciát 95 %-os biztonsággal mutatnak ki;

vagy

b)

részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során, de nem élő oltóanyaggal, és az adott időpontot megelőző 14 nap során legalább 60 madártól szúrópróbaszerűen vett kloáka tamponmintán vagy bélsármintán elvégzett, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségre irányuló vírusizolációs vizsgálatnak vetettek alá őket, amelyen negatív eredményt adtak.

(3)   A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt naposcsibék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok:

a)

nem részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

b)

az alábbi követelmények valamelyikének megfelelő állományokból érkező keltetőtojásokból származnak:

i.

nem részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

ii.

inaktivált oltóanyaggal végzett vakcinázásban részesültek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

iii.

legkésőbb 60 nappal a tojások gyűjtésének időpontja előtt élő oltóanyaggal végzett vakcinázásban részesültek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

c)

olyan keltetőből származnak, amelynek munkamódszerei biztosítják, hogy azon tojások keltetése, amelyekből az Unióba való beléptetésre szánt naposcsibék kikelnek, a b) pontban előírt követelményeket nem teljesítő tojásokétól teljesen elkülönített időpontban és helyen történjen.

2. SZAKASZ

A TENYÉSZBAROMFIRA ÉS A HASZONBAROMFIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

43. cikk

A tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak azonosítása

A tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmánt alkotó állatok egyedi azonosítása nyakgyűrűvel vagy befecskendezhető válaszjeladóval történik:

a)

a származási harmadik ország vagy terület kétbetűs kódjával, amely megfelel az ISO 3166 szabványnak;

b)

amely megfelel az ISO 11784 és 11785 szabványnak.

44. cikk

A tenyész- és haszonbaromfi-szállítmányok származási állományára vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A tenyész- és haszonbaromfi-szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok olyan állományokból származnak, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

az állományokat nemvakcinázták magas patogenitású madárinfluenza ellen;

b)

ha az állományokat vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i.

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságai biztosítékokat nyújtottak arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek:

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

vagy

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;

ii.

a szállítmány tekintetében meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

c)

az állományok esetében végrehajtott járványfelügyeleti program megfelel az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében előírt követelményeknek, és az állományok nem bizonyultak fertőzöttnek, illetve nem mutattak az alábbi kórokozókkal való fertőzöttség gyanúját megalapozó jeleket:

i.

Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum és Mycoplasma gallisepticum a Gallus gallus esetében;

ii.

Salmonella arizonae (O:18(k) szerocsoport), Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Mycoplasma meleagridis és Mycoplasma gallisepticum a Meleagris gallopavo esetében;

iii.

Salmonella pullorum és Salmonella gallinarum a Numida meleagris, a Coturnix coturnix, a Phasianus colchicus, a Perdix perdix, az Anas spp. esetében;

d)

az állományokat olyan létesítményekben tartják, amelyek a szállítmány Unióba való feladásához történő berakodásának időpontját megelőző 12 hónap során a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

i.

a fertőzött állományt levágták, vagy leölték és megsemmisítették;

ii.

az i. pontban említett fertőzött állomány levágását vagy leölését követően a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették;

iii.

a ii. pontban említett tisztítást és fertőtlenítést követően a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttség tekintetében a létesítményben tartott összes állományra két, legalább 21 napos különbséggel elvégzett, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelő vizsgálat eredménye negatívnak bizonyult;

e)

az állományokat olyan létesítményekben tartják, amelyek a szállítmány Unióba való feladásához történő berakodásának időpontját megelőző 12 hónap során a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

vagy

i.

a fertőzött állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség tekintetében a teljes állományon végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 60 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően fkerült sor;

vagy

ii.

a fertőzött állományt levágták, vagy leölték és megsemmisítették, a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették, majd a tisztítást és fertőtlenítést követően a létesítményben lévő összes állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) tekintetében végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 21 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően került sor.

3. SZAKASZ

A VÁGÁSRA SZÁNT BAROMFIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

45. cikk

A vágásra szánt baromfi szállítmányainak származási állományára vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A vágásra szánt baromfi szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó t állatok olyan állományokból származnak, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

nem vakcinázták a magas patogenitású madárinfluenza ellen;

b)

ha vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i.

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy:

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

vagy

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;

ii.

minden szállítmány tekintetében meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat.

4. SZAKASZ

A NAPOSCSIBÉKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

46. cikk

A naposcsibék szállítmányainak származási állományára vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A naposcsibék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok olyan állományokból származnak, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

ha az állományokat vakcinázták a magas patogenitású madárinfluenza ellen, a származási harmadik ország vagy terület biztosítékokat nyújtott a vakcinázási programok és kiegészítő felügyelet XIII. mellékletben előírt minimumkövetelményeinek való megfelelésre;

b)

ha az állományokat vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i.

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek:

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

vagy

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni elismert oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi és a keltetőtojások – amelyekből a naposcsibék kikeltek – megfelelnek az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;

ii.

minden szállítmány vonatkozásában meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

c)

az állományok esetében végrehajtott járványfelügyeleti program megfelel az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében előírt követelményeknek, és az állományok nem bizonyultak fertőzöttnek, illetve nem mutattak az alábbi kórokozókkal való fertőzöttség gyanúját megalapozó jeleket:

i.

Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum és Mycoplasma gallisepticum a Gallus gallus esetében;

ii.

Salmonella arizonae (O:18(k) szerocsoport), Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Mycoplasma meleagridis és Mycoplasma gallisepticum a Meleagris gallopavo esetében;

iii.

Salmonella pullorum és Salmonella gallinarum a Numida meleagris, a Coturnix coturnix, a Phasianus colchicus, a Perdix perdix és az Anas spp. esetében;

d)

az állományokat olyan létesítményekben tartják, amelyek a szállítmány Unióba való feladásához történő berakodásának időpontját megelőző 12 hónap során a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

i.

a fertőzött állományt levágták, vagy leölték és megsemmisítették;

ii.

az i. pontban említett fertőzött állomány levágását vagy leölését követően a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették;

iii.

a ii. pontban említett tisztítást és fertőtlenítést követően a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttség tekintetében a létesítményben tartott összes állományra két, legalább 21 napos különbséggel elvégzett, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelő vizsgálat eredménye negatívnak bizonyult;

e)

az állományokat olyan létesítményekben tartják, amelyek a szállítmány Unióba való feladásához történő berakodásának időpontját megelőző 12 hónap során a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

vagy

i.

a fertőzött állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség tekintetében a teljes állományon végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 60 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően fkerült sor;

vagy

ii.

a fertőzött állományt levágták, vagy leölték és megsemmisítették, a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették, majd a tisztítást és fertőtlenítést követően a létesítményben lévő összes állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) tekintetében végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 21 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően került sor.

47. cikk

A naposcsibék szállítmányainak származási keltetőtojásaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A naposcsibék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok olyan keltetőtojásokból származnak:

a)

amelyek megfelelnek az Unióba való beléptetés tekintetében a III. rész 2. címében előírt állategészségügyi követelményeknek;

b)

amelyeket a keltetőbe való feladás előtt az illetékes hatóság utasításaival összhangban megjelöltek;

c)

amelyeket az illetékes hatóság utasításaival összhangban fertőtlenítettek;

d)

amelyek sem a keltetőbe való szállítás során, sem a keltetőben nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú baromfival vagy keltetőtojásokkal, illetve fogságban tartott madarakkal vagy vadon élő madarakkal.

48. cikk

A naposcsibékre vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A naposcsibék szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmánybt alkotó állatokat nem rvakcinázták madárinfluenza ellen.

5. SZAKASZ

A 20 EGYEDNÉL KEVESEBB BAROMFIRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

49. cikk

A 20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfiból álló szállítmányokra vonatkozó eltérések és különleges követelmények

A 14. cikk (3) bekezdésétől, a 17. cikktől, a 18. cikktől, a 40. cikktől, a 41. cikktől és a 43–48. cikktől eltérve a 20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfiból álló szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

a baromfi olyan létesítményekből érkezik, ahol:

i.

a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját vagy a keltetőtojások – amelyekből a naposcsibék kikeltek – gyűjtésének időpontját megelőző legalább 21 napos időszakban nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét;

ii.

a létesítmény 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

b)

a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző legalább 21 napos időszakban a baromfit vagy – naposcsibék esetében – a naposcsibék származási állományát elkülönítették a származási létesítményben;

c)

a magas patogenitású madárinfluenza elleni vakcinázás tekintetében:

i.

a baromfi t nem vakcinázták a magas patogenitású madárinfluenza ellen;

ii.

ha a naposcsibék szülőállományait rvakcinázták a magas patogenitású madárinfluenza ellen, a származási harmadik ország vagy terület biztosítékokat nyújtott a vakcinázási programok és kiegészítő felügyelet XIII. mellékletben előírt minimumkövetelményeinek való megfelelésre;

d)

ha a baromfit vagy a naposcsibék szülőállományait vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i.

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek:

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

vagy

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;

ii.

minden szállítmány vonatkozásában meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

e)

a baromfi vagy – naposcsibék esetében – a naposcsibék származási állományai nem bizonyultak fertőzöttnek, illetve nem mutattak az alábbi kórokozókkal való fertőzöttség gyanúját megalapozó jeleket a 20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfiból és azok 20 darabnál kevesebb keltetőtojásából álló szállítmányok vizsgálata tekintetében a XVII. mellékletben előírt követelményeknek megfelelően, az Unióba történő beléptetés előtt elvégzett vizsgálatok során;

i.

Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum és Mycoplasma gallisepticum a Gallus gallus esetében;

ii.

Salmonella arizonae (O:18(k) szerocsoport), Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Mycoplasma meleagridis és Mycoplasma gallisepticum a Meleagris gallopavo esetében;

iii.

Salmonella pullorum és Salmonella gallinarum a Numida meleagris, a Coturnix coturnix, a Phasianus colchicus, a Perdix perdix és az Anas spp. esetében.

6. SZAKASZ

A BAROMFI UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉST KÖVETŐ MOZGATÁSÁRA ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

50. cikk

A rendeltetési létesítmény felelős személyeinek kötelezettségei a baromfi szállítmányainak az Unióba való beléptetését követően

(1)   A rendeltetési létesítmény felelős személyei az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett tenyészbaromfit, haszonbaromfit – a szárnyasvad-állomány utánpótlására szolgáló haszonbaromfi kivételével – és naposcsibéket megérkezésük időpontjától kezdve legalább a következő időszakban folyamatosan a rendeltetési létesítményben tartják:

a)

6 hét;

vagy

b)

a vágás napjáig, ha az állatok a megérkezés időpontját követő 6 héten belül kerülnek levágásra.

(2)   A laposmellű futómadártól eltérő baromfi esetében az (1) bekezdés a) pontjában foglalt 6 hetes időszak 3 hétre rövidíthető, amennyiben – a felelős személy kérésére – az 51. cikk b) pontjának megfelelően elvégzett mintavétel és vizsgálat kedvező eredményekkel zárult.

(3)   A rendeltetési létesítmény felelős személyei gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdésben említett baromfit legkésőbb az említett bekezdésben előírt vonatkozó időszakok lejáratának időpontjáig hatósági állatorvos által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak vessék alá a rendeltetési létesítményben.

(4)   Az (1) bekezdésben előírt időszakok során a felelős személyek az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett baromfit más baromfiállományoktól elkülönítve tartják.

(5)   Ha az (1) bekezdésben említett baromfit ugyanabba az állományba helyezik, mint a rendeltetési létesítményben jelen lévő más baromfit, az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időszakok attól a naptól kezdődnek, amelyen az utolsó madár bekerül a rendeltetési létesítménybe, és ezen időszakok lejárata előtt egy jelen lévő baromfi sem szállítható el az állományból.

51. cikk

Az illetékes hatóságok kötelezettsége a baromfiszállítmányok mintavételét és vizsgálatát illetően az Unióba való beléptetés után

A rendeltetési tagállam illetékes hatósága gondoskodik arról, hogy:

a)

az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett tenyészbaromfit, haszonbaromfit – a szárnyasvad-állomány utánpótlására szolgáló haszonbaromfi kivételével – és naposcsibéket az 50. cikk (1) bekezdésében előírt időszakok során, legkésőbb az említett cikkben előírt vonatkozó időszakok lejáratának időpontjáig, a rendeltetési létesítményben egy hatósági állatorvos által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak és – szükség esetén – az egészségi állapotuk figyelését szolgáló vizsgálat érdekében mintavételezésnek vessék alá;

b)

a laposmellű futómadártól eltérő baromfi esetében és a felelős személy 50. cikk (2) bekezdésében említett kérésére a laposmellű futómadártól eltérő baromfi mintavétele és vizsgálata a XVIII. mellékletnek megfelelően történjék.

52. cikk

Az illetékes hatóság mintavétellel és vizsgálattal kapcsolatos kötelezettsége a laposmellű futómadarak Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó szállítmányainak az Unióba való beléptetését követően

A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága gondoskodik arról, hogy egy, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből az Unióba beléptetett, tenyésztésre és termelésre szánt laposmellű futómadarakat, valamint laposmellűfutómadár-naposcsibéket az 50. cikk (1) bekezdésében előírt időszakok során:

a)

a minden laposmellű futómadártól kloáka tamponmintán vagy bélsármintán az illetékes hatóság által elvégzett, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kimutatására irányuló víruskimutatási vizsgálatnak vessék alá;

b)

a laposmellű futómadarak Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt szállítmányai esetében – az a) pontban említett követelmények mellett – a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kimutatására irányuló, az illetékes hatóság által minden laposmellű futómadáron elvégzett szerológiai vizsgálatnak vessék alá;

c)

az elkülönítésből való kiengedés előtt valamennyi laposmellű futómadár negatív eredményt adott az a) és b) pontban előírt vizsgálatokon.

2. FEJEZET

A fogságban tartott madarakra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

1. SZAKASZ

A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAKRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

53. cikk

A fogságban tartott madarak azonosítására vonatkozó követelmények

A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok azonosítása egyedi azonosító szám útján, egyedi jelölésű, zárt lábgyűrűvel vagy befecskendezhető válaszjeladóval történik, amely legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)

a származási harmadik ország vagy terület kétbetűs kódja, amely megfelel az ISO 3166 szabványnak;

b)

egy egyedi sorozatszám.

54. cikk

A fogságban tartott madarak szállításához használt konténerekre vonatkozó különleges megelőző intézkedések

A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok szállítása olyan konténerekben történik, amelyek a 18. cikk konténerekre vonatkozó követelményei mellett az alábbi követelményeknek is megfelelnek:

a)

a tartalom kicserélhetőségének elkerülése érdekében a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően vannak lezárva;

b)

feltüntetik a madarak adott fajára és kategóriájára vonatkozóan a XVI. mellékletben előírt információkat;

c)

használatukra első alkalommal kerül sor.

55. cikk

A fogságban tartott madarak szállítmányainak származási létesítményére vonatkozó követelmények

A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan létesítményből érkeznek, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

az 56. cikkben megállapított különleges állategészségügyi követelmények teljesítése alapján a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága engedélyezte, és az engedélyt nem függesztették fel, illetve nem vonták vissza;

b)

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága egyedi engedélyszámot rendelt hozzá, amelyről értesítést kapott a Bizottság;

c)

a származási létesítmény neve és engedélyszáma szerepel a létesítmények Bizottság által összeállított és közzétett jegyzékében;

d)

a létesítmény 10 km sugarú környékén – adott esetben beleértve a szomszédos országok területét – az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

e)

papagájfélék esetében:

i.

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 60 napos időszakban a létesítményben nem jelentették a madárchlamydiosis megerősített esetét, amennyiben pedig az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 6 hónapban a madárchlamydiosis megerősített esetét jelentették, a következő intézkedéseket alkalmazták:

a fertőzött és fertőzöttségre gyanús madarak kezelést kaptak;

a kezelés befejezését követően az állatok negatívnak bizonyultak a madárchlamydiosis kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálat során;

a kezelés befejezését követően a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették;

legalább 60 nap eltelt a harmadik franciabekezdésben említett tisztítás és fertőtlenítés befejezése óta;

vagy

ii.

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 45 nap során az állatokat állatorvosi felügyelet alatt tartották és madárchlamydiosis elleni kezelésben részesítették.

56. cikk

A fogságban tartott madarak szállítmányai származási létesítményeinek engedélyezésére, valamint az engedély fenntartására, felfüggesztésére, visszavonására és ismételt megadására vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

(1)   A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmánybt alkotó állatok a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által az 55. cikkben említettek szerint engedélyezett és a XIX. mellékletben előírt alábbi követelményeknek megfelelő létesítményekből érkeznek:

a)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az 1. pont;

b)

a létesítmények és a felszerelések tekintetében a 2. pont;

c)

a nyilvántartás-vezetés tekintetében a 3. pont;

d)

a személyzet tekintetében a 4. pont;

e)

az állategészségügyi állapot tekintetében az 5. pont.

(2)   A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatóságához tartozó hatósági állatorvos ellenőrzése alatt állnak, aki:

a)

gondoskodik az e cikkben foglalt feltételek teljesüléséről;

b)

legalább évente egyszer látogatást tesz a létesítmény területén;

c)

ellenőrzi a létesítmény állatorvosának tevékenységét és az éves járványfelügyeleti program végrehajtását;

d)

hitelesíti, hogy az állatokon elvégzett klinikai, kórbonctani és laboratóriumi vizsgálatok eredményei nem jelezték a magas patogenitású madárinfluenza, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség vagy a madárchlamydiosis előfordulását.

(3)   A fogságban tartott madarak létesítményének engedélye felfüggesztésre vagy visszavonásra kerül, ha az adott létesítmény már nem felel meg az (1) és a (2) bekezdésben előírt feltételeknek, vagy a felhasználás változása következtében a létesítményt már nem kizárólag fogságban tartott madarakkal összefüggésben használják.

(4)   A fogságban tartott madarak létesítményének engedélye felfüggesztésre kerül, amikor a harmadik ország vagy terület illetékes hatóságát a magas patogenitású madárinfluenza, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség vagy a madárchlamydiosis gyanújáról értesítik, és amíg a gyanút hivatalosan nem zárják ki. A gyanú felmerüléséről szóló értesítést követően az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet követelményeinek megfelelően végre kell hajtani a gyanú megerősítéséhez vagy kizárásához és a betegség terjedésének elkerüléséhez szükséges intézkedéseket.

(5)   Egy létesítmény engedélyének felfüggesztése vagy visszavonása esetén a létesítményt ismét engedélyezni kell, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a)

felszámolták a betegséget és a fertőzés forrását;

b)

a korábban fertőzött létesítményben megfelelő tisztításra és fertőtlenítésre került sor;

c)

a létesítmény megfelel az (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(6)   A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a származási harmadik ország vagy terület vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot bármely létesítmény engedélyének felfüggesztéséről, visszavonásáról vagy ismételt megadásáról.

57. cikk

A fogságban tartott madarakra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatokat:

a)

nem vakcinázták a magas patogenitású madárinfluenza ellen;

b)

vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen, és a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

c)

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 7–14 napos időszakban alávetették a magas patogenitású madárinfluenza és a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kimutatására irányuló víruskimutatási vizsgálatnak, amely negatív eredménnyel zárult.

58. cikk

A fogságban tartott madarak szállítmányainak a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamokba való beléptetésére vonatkozó követelmények

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt, a tyúkalakúak fajaihoz tartozó fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatokat:

a)

nem vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

b)

a szállítmány Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző legalább 14 napos időszakban a származási harmadik országban vagy területen hatósági állatorvos felügyelete mellett elkülönítve tartották a származási létesítményben vagy karanténlétesítményben, ahol:

i.

a feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 21 napos időszakban egy madarat sem vakcináztak a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

ii.

ezen időszakban nem érkezett olyan madár a létesítménybe, amelyet nem a szállítmányhoz szántak;

iii.

nem került sor vakcinázásra a létesítményben;

c)

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 14 napos időszakban negatívnak bizonyultak a Newcastle-betegség vírusa elleni antitestek kimutatására szolgáló, vérmintákon végzett olyan szerológiai vizsgálatok során, amelyek 5 %-os fertőzési prevalenciát 95 %-os megbízhatósággal mutatnak ki;

2. SZAKASZ

A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉST KÖVETŐ MOZGATÁSÁRA ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

59. cikk

A fogságban tartott madarak Unióba való beléptetést követő mozgatására vonatkozó követelmények

Az Unióba való beléptetésüket követően a fogságban tartott madarak szállítmányait az alábbiak szerint kell késedelem nélkül közvetlenül elszállítani az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 14. cikkének megfelelően engedélyezett karanténlétesítménybe:

a)

az Unióba való beléptetés helye és a karanténlétesítmény közötti út összidőtartam legfeljebb 9 óra lehet;

b)

a szállítmány karanténlétesítménybe történő szállításához használt járműveket az illetékes hatóság köteles a tartalom kicserélhetőségének elkerülését biztosító módon lepecsételni.

60. cikk

A karanténlétesítmény felelős személyeinek kötelezettsége a fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetését követően

A fogságban tartott madarakat tartó, 59. cikkben említett karanténlétesítmény felelős személyei kötelesek:

a)

a fogságban tartott madarakat legalább 30 napos időszakon keresztül karanténban tartani;

b)

ha az ellenőrzéshez, mintavételhez és vizsgálathoz jelzőmadarak használatára kerül sor, gondoskodni arról, hogy:

i.

legalább 10 jelzőmadarat használjanak a karantén karanténlétesítmény minden egységében;

ii.

e madarak legalább 3 hetesek legyenek, és kizárólag egyszer használják őket erre a célra;

iii.

e madarak azonosítás céljából a lábra helyezett szalaggal vagy más, nem eltávolítható azonosító eszközzel legyenek ellátva;

iv.

e madarak ne legyenek beoltva és szeronegatívnak bizonyuljanak a magas patogenitású madárinfluenza és a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében a karantén kezdési időpontját megelőző 14 napos időszakban;

v.

e madarakat a fogságban tartott madarak érkezése előtt az engedélyezett karanténlétesítményben a fogságban tartott madarakkal közös légtérben és azokhoz a lehető legközelebb helyezzék el, ezzel biztosítva a jelzőmadarak szoros érintkezését a karanténba helyezett fogságban tartott madarak ürülékével;

vi.

csak hatósági állatorvos írásbeli engedélye alapján engedjék ki a fogságban tartott madarakat a karanténból.

61. cikk

Az illetékes hatóságok kötelezettsége a fogságban tartott madarak szállítmányainak az Unióba való beléptetését követően

A fogságban tartott madaraknak az 59. cikkben említett karanténlétesítménybe való megérkezését követően az illetékes hatóság:

a)

legalább a karanténidőszak elején és végén ellenőrzi a karanténfeltételeket, beleértve a mortalitási nyilvántartások vizsgálatát és a fogságban tartott madarak vizuális klinikai vizsgálatát;

b)

a XX. mellékletben előírt ellenőrzési, mintavételi és vizsgálati eljárásoknak megfelelően aláveti a fogságban tartott madarakat a magas patogenitású madárinfluenza és a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség vizsgálatának.

3. SZAKASZ

A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE ÉS AZ UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÜKET KÖVETŐ MOZGATÁSÁRA ÉS KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEKTŐL VALÓ ELTÉRÉSEK

62. cikk

Eltérés a bizonyos harmadik országokból vagy területekről származó, fogságban tartott madarakra vonatkozó állategészségügyi követelményektől

Az I. rész 3–10. cikkében, a 3. cikk a) pontja i. alpontjának kivételével, valamint a 11–19. cikkben és a 53–61. cikkben előírt követelményektől eltérve a fogságban tartott madarak e követelményeknek meg nem felelő szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha azok egyenértékű biztosítékok alapján kifejezetten a fogságban tartott madarak Unióba való beléptetése tekintetében jegyzékbe foglalt harmadik országokból vagy területekről származnak.

4. CÍM

A MÉZELŐ MÉHEKRE ÉS A POSZMÉHEKRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

A mézelő méhekre és a poszméhekre vonatkozó általános állategészségügyi követelmények

63. cikk

A méhek engedélyezett kategóriái

Kizárólag az alábbi kategóriákba tartozó méhek szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető:

a)

méhanyák;

b)

poszméhek.

64. cikk

A mézelő méhek és a poszméhek Unióba való feladása

A méhanyák és poszméhek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

a mézelő méhek és a poszméhek Unióba való feladásához használt csomagolóanyagok és anyazárkák:

i.

újak;

ii.

nem érintkeztek méhekkel és léppel;

iii.

esetében minden óvintézkedést elvégeztek a mézelő méhek és poszméhek betegségeit előidéző kórokozókkal való fertőződés elkerülése érdekében.

b)

a mézelő méheket és a poszméheket kísérő takarmánynak a méhbetegségeket előidéző kórokozóktól mentesnek kell lennie;

c)

az Unióba való feladás előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell a csomagolóanyagokat és a kísérő termékeket annak érdekében, hogy azok ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot és ne tartalmazzák az alábbiakat:

i.

mézelő méhek esetében a bármely életszakaszban lévő Aethina tumida (kis kaptárbogár) és Tropilaelaps atka;

ii.

poszméhek esetében a bármely életszakaszban lévő Aethina tumida (kis kaptárbogár).

2. FEJEZET

A méhanyákra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

65. cikk

A méhanyák származási méhészete

A méhanyák szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a méhanyák szállítmányának származási méhészete olyan területen található, amely:

a)

legalább 100 km sugarú, adott esetben beleértve egy szomszédos harmadik ország területét, ahol:

i.

nem jelentettek az Aethina tumida fajjal (kis kaptárbogár) vagy Tropilaelaps fajokkal való fertőzöttséget;

ii.

nincsenek érvényben korlátozások az i. alpontban említett betegségek gyanúja, esete vagy kitörése miatt.

b)

legalább 3 km sugarú, adott esetben beleértve egy szomszédos harmadik ország területét, ahol:

i.

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem jelentettek amerikai költésrothadást;

ii.

az i. alpontban említett időszakban nincsenek érvényben korlátozások az amerikai költésrothadás gyanúja vagy megerősített esete miatt;

iii.

ha az i. alpontban említett időszak előtt fordult már elő amerikai költésrothadás megerősített esete, azt követően a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága minden kaptárt megvizsgált, és az utolsó nyilvántartott eset időpontját követő 30 napos időszakban minden fertőzött kaptárt kezelésben részesítettek, majd kedvező eredmények mellett ellenőriztek.

66. cikk

A méhanyák származási kaptára

A méhanyák szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány méhanyáinak származási kaptáraiból vett lépminták amerikai költésrothadásra irányuló vizsgálatai negatív eredménnyel zárultak az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző 30 napos időszakban.

67. cikk

A méhanyák szállítmánya

A méhanyák szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok olyan zárt anyazárkákban találhatók, amelyek mindegyike egyetlen méhanyát és legfeljebb 20 kísérő dolgozót tartalmaz.

68. cikk

A bizonyos tagállamokba vagy körzetbe szánt méhanyákra vonatkozó kiegészítő biztosítékok a Varroa spp. általi fertőzöttség (varroózis) tekintetében

A Varroa spp. általi fertőzöttségtől (varroózis) mentes minősítésű tagállamba vagy körzetbe szánt méhanyák szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

a szállítmány nyugati mézelő méheinek Varroa spp. általi fertőzöttségtől (varroózis) mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből kell származniuk;

b)

az Unióba való feladáshoz végzett berakodás időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem jelentettek Varroa spp. általi fertőzöttséget (varroózis) a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében;

c)

a szállítmány Varroa spp. általi fertőződésének elkerülése érdekében minden óvintézkedést elvégeztek a rakodás és az Unióba való feladás során.

3. FEJEZET

A poszméhekre vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

69. cikk

A poszméhek származási létesítménye

A poszméhek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó poszméhek:

a)

szaporítása és nevelése olyan zárt poszméhtermelő létesítményben történt, ahol:

i.

létesítmények állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a poszméhek termelése repülő rovaroktól mentes épületben történjen;

ii.

létesítmények és felszerelések állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a poszméheket külön járványügyi egységekben különítsék el és minden kolóniát az épületen belüli zárt konténerekben tartsanak a teljes termelési folyamat alatt;

iii.

a poszméhek virágporral való etetéséig a virágpor létesítményen belüli tárolása és kezelése a poszméhektől elkülönítve történik a teljes termelési folyamat alatt;

iv.

eljárási standardok állnak rendelkezésre a kis kaptárbogár létesítménybe való bejutásának megakadályozására és a kis kaptárbogár létesítményben való jelenlétének rendszeres figyelésére;

b)

az a) pontban említett létesítménybe a poszméheknek olyan járványügyi egységből kell érkezniük, ahol nem mutatták ki az Aethina tumida-val (kis kaptárbogár) való fertőzöttséget.

70. cikk

A poszméhek szállítmánya

A poszméhek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok Unióba való feladása olyan zárt konténerekben történt, amelyek mindegyike egyetlen, legfeljebb 200 kifejlett poszméhből álló kolóniát tartalmaz méhanyával vagy anélkül.

4. FEJEZET

A méhanyák és a poszméhek beléptetést követő kezelésére vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

71. cikk

A méhanyák és a poszméhek beléptetést követő kezelése

(1)   Az Unióba való beléptetésüket követően a méhanyák csak akkor engedhetők be helyi kolóniákba, ha azokat a (2) bekezdésnek megfelelően a szállításhoz használt anyazárkából új anyazárkákba viszik át az illetékes hatóság engedélyével és – adott esetben – közvetlen felügyelete mellett.

(2)   Az (1) bekezdésben említettek szerinti új anyazárkákba való átvitelt követően a szállításhoz használt anyazárkákat, a kísérő dolgozókat és a származási harmadik országból érkező méhanyákat kísérő egyéb anyagokat hatósági laboratóriumi vizsgálatra át kell adni, hogy kizárható legyen az Aethina tumida (kis kaptárbogár) jelenléte, beleértve a petéket és a lárvákat, valamint a Tropilaelaps atka jelenlétének bármilyen jele.

(3)   A poszméheket fogadó felelős személyek megsemmisítik a méheket a származási harmadik országból vagy területről kísérő konténert és csomagolóanyagokat, de a kolónia élettartamának végéig abban a konténerben tarthatják a méheket, amelyben azok beléptek az Unióba.

72. cikk

A tagállamok illetékes hatóságaira vonatkozó különleges kötelezettségek

A mézelő méhek és poszméhek szállítmányainak rendeltetési helye szerinti tagállam illetékes hatósága:

a)

felügyeli a szállításhoz használt anyazárkából az új anyazárkákba történő, a 71. cikk (1) bekezdésében említett átvitelt;

b)

gondoskodik az anyagok felelős személy által történő, a 71. cikk (2) bekezdésében említett átadásáról;

c)

gondoskodik arról, hogy a 71. cikk (2) bekezdésében említett hatósági laboratórium rendelkezzen a kaptároknak, kísérő dolgozóknak és anyagoknak az előírt laboratóriumi vizsgálatot követő megsemmisítésére irányuló intézkedésekkel.

5. CÍM

A KUTYÁK, MACSKÁK ÉS VADÁSZGÖRÉNYEK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

73. cikk

A kutyák, macskák és vadászgörények Unióba való feladása

(1)   A kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok egyéb létesítményeken történő áthaladás nélkül, a származási létesítményükből kerültek feladásra az Unióba.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a kutyák, macskák és vadászgörények egynél több származási létesítményből érkező szállítmányainak az Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok esetében egyetlen összegyűjtési műveletre került sor a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében az alábbi feltételeknek megfelelően:

a)

az összegyűjtési művelet olyan létesítményben történt, amely:

i.

kutyák, macskák és vadászgörények esetében összegyűjtési művelet végzésére történő engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyenek az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 10. cikkében vannak meghatározva;

ii.

a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által hozzárendelt egyedi engedélyszámmal rendelkezik;

iii.

erre a célra történő jegyzékbe foglalását elvégezte a feladási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága, beleértve az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 21. cikkében előírt információkat;

iv.

az alábbi naprakész nyilvántartásokat vezeti legalább 3 éven keresztül:

az állatok származása;

a gyűjtőállomásra történő megérkezés és az onnan történő feladás dátumai;

az állatok azonosító kódja;

az állatok származási létesítményének nyilvántartási száma;

a kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányát az állomásra leszállító vagy onnan begyűjtő szállítók és szállítóeszközök nyilvántartási száma.

b)

a gyűjtőállomáson végzett összegyűjtési művelet legfeljebb 6 napig tartott; ezen időszak az Unióba történő feladás előtt végzett vizsgálati célú mintavételre rendelkezésre álló időszak részét képezi, ha e rendelet előírja az ilyen mintavételt;

c)

az állatok a származási létesítményből történt feladás időpontját követő 10 napos időszakban megérkeztek az Unióba.

74. cikk

A kutyák, macskák és vadászgörények azonosítása

(1)   1A kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok azonosítása egyedileg, állatorvos által beültetett olyan befecskendezhető válaszjeladóval történik, amely megfelel az állatok azonosító eszközeire vonatkozóan az (EU) 2016/429 rendelet 120. cikke alapján a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusokban előírt műszaki követelményeknek.

(2)   Ha az (1) bekezdésben említett befecskendezhető válaszjeladó nem felel meg a szóban forgó bekezdésben említett műszaki előírásoknak, a szállítmány Unióba való beléptetéséért felelős személy olyan leolvasókészüléket biztosít, amely bármikor lehetővé teszi az állat egyedi azonosítójának ellenőrzését.

75. cikk

A kutyák, macskák és vadászgörények származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

A kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, ahol a veszettség vírusával való fertőzöttség megelőzésére és leküzdésére irányuló szabályokat fogadtak el és azokat hatékonyan alkalmaznzák a kutyák, macskák és vadászgörények fertőzési kockázatának minimalizálására, beleértve az e fajok más harmadik országokból vagy területekről történő behozatalára vonatkozó szabályokat.

76. cikk

A kutyák, a macskák és a vadászgörények

(1)   A kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányt alkotó állatok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

a veszettség vírusával való fertőzöttség ellen vakcinázásban részesültek, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

i.

az állatoknak legalább 12 hetesnek kell lenniük a vakcinázás időpontjában;

ii.

az oltóanyagnak meg kell felelnie az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) III. mellékletében előírt követelményeknek;

iii.

az Unióba való feladás napján legalább 21 napnak kellett eltelnie a veszettség vírusával való fertőzöttség elleni első vakcinázás elvégzése óta;

iv.

a vakcinázás részleteiről hitelesített másolatot kell csatolni a 3. cikk (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett állategészségügyi bizonyítványhoz.

b)

a XXI. melléklet 1. pontjának megfelelően érvényes, veszettségre vonatkozó ellenanyag-titrálási vizsgálatnak vetették alá őket.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az 577/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (22) foglalt jegyzékben szereplő harmadik országokból vagy területekről vagy azok körzeteiből származó kutyák, macskák és vadászgörények Unióba való beléptetése a veszettségre vonatkozó ellenanyag-titrálási vizsgálatnak való alávetésük nélkül engedélyezhető.

(3)   A kutyák szállítmányainak az Echinococcus multilocularis betegségtől mentes minősítéssel vagy az e betegség tekintetében jóváhagyott mentesítési programmal rendelkező tagállamba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található állatok e fertőzés ellen a XXI. melléklet 2. részének megfelelő kezelésben részesültek.

77. cikk

A körülhatárolt létesítménybe vagy karanténlétesítménybe szánt kutyákra, macskákra és vadászgörényekre vonatkozó eltérések

A 76. cikktől eltérve a veszettség elleni vakcinázásra vonatkozó követelményeknek és az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttségre vonatkozó követelményeknek meg nem felelő kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányainak az Unióba való beléptetése akkor engedélyezhető, ha e szállítmányokat az alábbiak valamelyikébe való közvetlen beléptetésre szánják:

a)

körülhatárolt létesítmény;

vagy

b)

engedélyezett karanténlétesítmény a rendeltetési tagállamban.

78. cikk

A körülhatárolt létesítménybe vagy karanténlétesítménybe szánt kutyák, macskák és vadászgörények Unióba való beléptetést követő mozgatása és kezelése

(1)   Az uniós körülhatárolt létesítménybe szánt kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányait az Unióba való beléptetésüket követő legalább 60 napos időszakban a rendeltetési körülhatárolt létesítményben kell tartani.

(2)   A 77. cikk b) pontjában említettek szerinti engedélyezett karanténlétesítménybe való közvetlen beléptetésre szánt kutyák, macskák és vadászgörények szállítmányait az alábbi időszakon keresztül kell abban a létesítményben tartani:

a)

a 76. cikk (1) bekezdésében a veszettség vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázás tekintetében előírt követelményeknek való meg nem felelés esetében a megérkezésük időpontjától kezdve legalább 6 hónapig;

vagy

b)

a 76. cikk (3) bekezdésében az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttségfertőzés tekintetében előírt követelményeknek meg nem felelő kutyák esetében az Echinococcus multilocularis általi fertőzöttség elleni, a XXI. melléklet 2. pontjának megfelelő kezelést követő 24 órán keresztül.

III. RÉSZ

A SZAPORÍTÓANYAGOK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ, A 3. ÉS 5. CIKKBEN EMLÍTETT ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. CÍM

A PATÁSOK SZAPORÍTÓANYAGAIRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

A patások szaporítóanyagaira vonatkozó általános állategészségügyi követelmények

79. cikk

A származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzete

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan harmadik országokból vagy területekről érkező állatokból gyűjtötték, amelyek megfelelnek a 22. cikkben előírt állategészségügyi követelményeknek.

80. cikk

A donor állatok minimum tartózkodási ideje

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan állatoktól gyűjtötték, amelyek:

a)

a gyűjtés időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszakban egy olyan harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében maradtak, amelyet az adott fajhoz és kategóriába tartozó szaporítóanyag Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak;

b)

a szaporítóanyagok első gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtési időszak alatt:

i.

olyan létesítményekben tartózkodtak, amelyek nem egy szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lóféléket érintő, A kategóriájú betegség vagy egy, a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék szempontjából releváns új betegség előfordulása miatt kialakított, korlátozás alatt álló körzetben találhatók;

ii.

egyetlen olyan létesítményben tartózkodtak, ahol nem jelentettek a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék szempontjából releváns, D kategóriájú betegségeket;

iii.

nem érintkeztek az i. pontban említett, korlátozás alatt álló körzetben található létesítményekből vagy az ii. pontban említett létesítményekből származó állatokkal;

iv.

természetes fedeztetésre nem voltak használva.

81. cikk

A donor állatok azonosítása

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan állatoktól gyűjtötték, amelyek azonosítását a 21. cikknek megfelelően végezték.

82. cikk

A szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények

(1)   A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok feladása olyan, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből történt, amelyeket a jegyzékbe foglalt harmadik országok vagy területek vagy azok körzeteinek illetékes hatóságai jegyzékbe foglaltak.

(2)   A szaporítóanyagok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak az (1) bekezdésben említett olyan, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből engedélyezhető, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet I. mellékletében előírt alábbi követelményeknek:

a)

a spermagyűjtő központ tekintetében a melléklet 1. része;

b)

az embriógyűjtő munkacsoport tekintetében a melléklet 2. része;

c)

az embrióelőállító munkacsoport tekintetében a melléklet 3. része;

d)

a szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény tekintetében a melléklet 4. része;

e)

a szaporítóanyag-tároló központ tekintetében a melléklet 5. része.

83. cikk

A szaporítóanyagok

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az érintett szaporítóanyagok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

olyan módon vannak megjelölve, hogy az alábbi információk könnyen megállapíthatók:

i.

az érintett szaporítóanyagok gyűjtésének vagy előállításának az időpontja;

ii.

a donor állat(ok) faja és azonosító adatai;

iii.

az egyedi engedélyszám, amelynek tartalmaznia kell az engedélyt kiadó ország ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kódját;

iv.

bármely egyéb vonatkozó információ;

b)

teljesítik a gyűjtésre, előállításra, feldolgozásra és tárolásra vonatkozóan az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet III. mellékletében előírt állategészségügyi követelményeket.

84. cikk

A szaporítóanyagok szállítása

(1)   A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha:

a)

olyan konténerbe helyezték őket, amely megfelel az alábbi feltételeknek:

i.

a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményből való feladása előtt a központ vagy a munkacsoport állatorvosának felelőssége körében vagy hatósági állatorvos által plombával látták el és megszámozták;

ii.

használat előtt megtisztították, valamint fertőtlenítették vagy sterilizálták, vagy a konténer egyszer használatos;

iii.

olyan kriogén anyaggal töltötték meg, amelyet nem használtak korábban más termékekhez;

b)

csak egy faj egyetlen típusú szaporítóanyagát helyezték az a) pontban említett konténerbe.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve a felelős személyek egyetlen konténerbe helyezhetik az ugyanazon fajhoz tartozó spermát, petesejteket és embriókat, amennyiben:

a)

a szaporítóanyagokat tartalmazó műszalmák vagy egyéb csomagok biztonságosan és hermetikusan le vannak zárva plombával;

b)

a különböző típusú szaporítóanyagokat egymástól fizikailag elkülönített rekeszekben vagy kettős védőtasakokban helyezik el.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve a felelős személyek egyetlen konténerbe helyezhetik a juh- és kecskefélék spermáját, petesejtjeit és embrióit.

85. cikk

A sperma szállítására vonatkozó kiegészítő követelmények

A szarvasmarha-, sertés-, juh- vagy kecskefélék Unióba való beléptetés céljából egynél több donor állattól gyűjtött és egyetlen műszalmában vagy egyéb csomagban elhelyezett spermája szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha:

a)

a sperma gyűjtését és feladását abból az egyetlen spermagyűjtő központból végezték, ahol a spermát gyűjtötték;

b)

a sperma feldolgozásához rendelkezésre álló eljárások biztosították, hogy a sperma megfeleljen a 83. cikk a) pontja szerinti jelölési követelményeknek.

2. FEJEZET

A szarvasmarhafélék szaporítóanyagaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

86. cikk

A szarvasmarhafélékhez tartozó donor állatok származási létesítménye

A szarvasmarhafélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat az alábbi követelményeknek megfelelő létesítményekből származó állatoktól gyűjtötték, és ezen állatokat ezt megelőzően sosem tartották rosszabb egészségügyi helyzetű létesítményben:

a)

megfelelnek a 23. cikk követelményeinek;

b)

spermadonor állatok esetében a bekaranténozást megelőzően mentesek voltak az alábbi betegségektől:

i.

Mycobacterium tuberculosis complex (M. bovis, M. caprae és M. tuberculosis) általi fertőzöttség;

ii.

Brucella abortus, B. melitensis és Br. suis általi fertőzöttség;

iii.

enzootikus szarvasmarha-leukózis;

iv.

szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise/fertőző pustulás vulvovaginitis.

87. cikk

Eltérések a szarvasmarhafélékhez tartozó donor állatok származási létesítményére vonatkozó követelményektől

(1)   A 86. cikk b) pontjának iii. alpontjától eltérve a szarvasmarhafélék spermája szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha a donor állat az enzootikus szarvasmarha-leukózistól nem mentes létesítményből érkezik és:

a)

2 évesnél fiatalabb, és olyan anyaállattól származik, amelyet az állatnak az anyaállattól történő eltávolítását követően az enzootikus szarvasmarha-leukózis kimutatására irányuló szerológiai vizsgálatnak vetettek alá, és az negatív eredményt adott;

vagy

b)

elérte a 2 éves életkort, és alávetették az enzootikus szarvasmarha-leukózis kimutatására irányuló szerológiai vizsgálatnak, amely negatív eredményt adott.

(2)   A 86. cikk b) pontjának iii. alpontjától eltérve a szarvasmarhafélék petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha a donor állat az enzootikus szarvasmarha-leukózistól nem mentes létesítményből érkezik és 2 évesnél fiatalabb, és a származási létesítményért felelős hatósági állatorvos igazolta, hogy a létesítményben legalább 3 éves időszakra visszamenőleg nem fordult elő az enzootikus szarvasmarha-leukózis klinikai esete.

(3)   A 86. cikk b) pontjának iv. alpontjától eltérve a szarvasmarhafélék spermája, petesejtje és embriója szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha a donor állat a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitisétől/fertőző pustulás vulvovaginitistől nem mentes létesítményből érkezik, feltéve, hogy:

a)

a sperma esetében az állaton negatív eredménnyel zárult vizsgálatot végeztek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 1. részének I. fejezete 1.b)iv. pontjának megfelelően;

b)

a petesejtek, illetve embriók esetében a származási létesítményért felelős hatósági állatorvos igazolta, hogy a létesítményben legalább 12 hónapos időszakra visszamenőleg nem fordult elő a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitis/fertőző pustulás vulvovaginitis klinikai esete.

88. cikk

A szarvasmarhafélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A sperma, petesejtek és embriók szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan, a szarvasmarhafélékhez tartozó donor állatoktól gyűjtötték, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 1. részében és 5. részének I., II. és III. fejezetében előírt állategészségügyi követelményeknek.

3. FEJEZET

A sertésfélék szaporítóanyagaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

89. cikk

A sertésfélékhez tartozó donor állatok származási létesítménye

(1)   A sertésfélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan állatoktól gyűjtötték, amelyek olyan létesítményekből származnak:

a)

amelyek megfelelnek a 23. cikkben előírt követelményeknek;

b)

spermadonor állatok esetében az olyan létesítménybe történő bekaranténozást megelőzően, ahol legalább 12 hónapos időszakra visszamenőleg nem észlelték az Aujeszky-betegséget okozó vírussal való fertőzöttség klinikai, szerológiai, virológiai vagy patológiai bizonyítékát.

(2)   A sertésfélék spermája szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan állatoktól gyűjtötték, amelyek:

a)

bekaranténozásukat megelőzően olyan létesítményekből érkeztek, amelyek a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentesek voltak az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 5. részének IV. fejezetében előírt követelményeknek megfelelően;

b)

olyan karanténelhelyezésben tartózkodtak, amely a felvétel időpontjában legalább 3 hónapos időszakra visszamenőleg mentes volt a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől;

c)

olyan spermagyűjtő központban tartózkodtak, ahonnan a felvétel időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtés időpontját közvetlenül megelőző legalább 30 napos időszakban nem érkezett jelentés az Aujeszky-betegség vírusával való fertőzöttség klinikai, szerológiai, virológiai vagy patológiai bizonyítékáról;

d)

születésük óta vagy a karanténelhelyezésbe való felvételük időpontját megelőző legalább 3 hónapos időszakban olyan létesítményben tartózkodtak, ahol ezen időszak alatt egyetlen állatot sem vakcináztak a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájának vírusával való fertőzöttség ellen és nem észlelték a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájának vírusával való fertőzöttséget.

90. cikk

A sertésfélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A sperma, petesejtek vagy embrióik szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan, a sertésfélékhez tartozó donor állatoktól gyűjtötték, amelyek:

a)

megfelelnek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 2. részében és 5. részének I., II., III. és IV. fejezetében előírt különleges állategészségügyi követelményeknek;

b)

a sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindrómájának vírusával való fertőzöttség ellen nem részesültek vakcinázásban.

4. FEJEZET

A juh- és kecskefélék szaporítóanyagaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

91. cikk

A juh- és kecskefélékhez tartozó donor állatok származási létesítménye

A juh- és kecskefélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan donor állatoktól gyűjtötték, amelyek:

a)

tartott spermadonor állat esetében a bekaranténozást megelőzően nem olyan létesítményből érkeztek és nem érintkeztek olyan létesítményből származó állatokkal, ahol a Brucella abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttség miatt az állatok mozgatását érintő korlátozások voltak érvényben. A létesítményt feloldották az állatok mozgatását érintő korlátozások alól a betegséggel fertőzött vagy arra fogékony utolsó állat levágásának és ártalmatlanításának időpontját követő legalább 42 napos időszakot követően;

b)

a B. abortus, B. melitensis és B. suis általi fertőzöttségtől mentes létesítményből érkeznek, és ezt megelőzően sosem tartózkodtak rosszabb egészségügyi állapotú létesítményben.

92. cikk

A juh- és kecskefélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A juh- és kecskefélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan donor állatoktól gyűjtötték, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet II. melléklete 3. részében és 5. részének I., II. és III. fejezetében előírt különleges állategészségügyi követelményeknek.

5. FEJEZET

A lófélék szaporítóanyagaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

93. cikk

A lófélékhez tartozó donor állatok származási létesítménye

A lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat a 23. cikkben előírt állategészségügyi követelményeknek megfelelő létesítményekből érkező donor állatoktól gyűjtötték.

94. cikk

A lófélékhez tartozó donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A lófélék spermája, petesejtjei és embriói szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szaporítóanyagok donor állatai megfelelnek az (EU) 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjának ii. alpontjában, továbbá 24. cikkének (6) bekezdésében előírt követelményeknek, valamint a II. melléklet 4. részében előírt kiegészítő különleges állategészségügyi követelményeknek.

6. FEJEZET

A körülhatárolt létesítményekbe szánt patások szaporítóanyagaira vonatkozó különös szabályok

95. cikk

Az uniós körülhatárolt létesítményekbe szánt szaporítóanyagok

A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék spermája, petesejtjei és embriói harmadik országok vagy területek 29. cikknek megfelelően jegyzékbe foglalt körülhatárolt létesítményeiből feladott szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok feladása egy uniós körülhatárolt létesítménybe történik az alábbi követelményeknek megfelelően:

a)

a rendeltetési tagállam illetékes hatósága értékelést végzett az adott szaporítóanyagok Unióba való beléptetésével kapcsolatos kockázatokról;

b)

az adott szaporítóanyagok donor állatai a harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének azon körülhatárolt létesítményéből származnak, amely szerepel az olyan körülhatárolt létesítmények 29. cikknek megfelelően összeállított jegyzékében, amelyekből engedélyezhető a patások Unióba való beléptetése;

c)

a szaporítóanyagokat az (EU) 2016/429 rendelet 95. cikkének megfelelően engedélyezett uniós körülhatárolt létesítménybe szánják;

d)

a szaporítóanyagokat közvetlenül a c) pontban említett körülhatárolt létesítménybe szállítják.

96. cikk

A körülhatárolt létesítményben tartott donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A 95. cikkben említett szaporítóanyagok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan donor állatoktól gyűjtötték, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

a donor állatok nem olyan létesítményből érkeztek és nem érintkeztek olyan létesítményből származó állatokkal, amely egy A kategóriájú betegség vagy egy, a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lófélék szempontjából releváns új betegség előfordulása miatt kialakított, korlátozás alatt álló körzetben található;

b)

a donor állatok olyan létesítményből érkeznek, ahonnan szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lóféléket érintő D kategóriájú betegségről nem érkezett jelentés a sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban;

c)

az Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtés időszaka alatt a donor állatok egyetlen körülhatárolt származási létesítményben tartózkodtak;

d)

a körülhatárolt létesítményben végzett tevékenységekért felelős állatorvos klinikai vizsgálatoknak vetette alá a donor állatokat, és azok a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés napján nem mutatták betegség tüneteit;

e)

amennyire lehetséges, a donor állatokat nem használták természetes fedeztetésre az Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók első gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban és a gyűjtés időszaka alatt;

f)

a donor állatok azonosítása a 21. cikknek megfelelően történik.

97. cikk

A körülhatárolt létesítményekben nyert szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

A 95. cikkben említett szaporítóanyagok szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok:

a)

jelölése a 83. cikk a) pontjában előírt információs követelményekkel összhangban történik;

b)

szállítása a 84. és 85. cikkel összhangban történik.

2. CÍM

A BAROMFI ÉS A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK KELTETŐTOJÁSAIRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

A keltetőtojásokra vonatkozó állategészségügyi követelmények

98. cikk

A minimum tartózkodási idő

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a keltetőtojások Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját közvetlenül megelőzően a keltetőtojások származási állománya folyamatosan megfelelt a minimum tartózkodási idő tekintetében a XXII. mellékletben előírt követelményeknek, és ezen idő alatt a származási állomány:

a)

a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében maradt;

b)

a származási létesítményben maradt, és a berakodás előtti időszakban nem került sor állatok bevitelére a létesítménybe;

c)

nem érintkezett rosszabb egészségi állapotú baromfival vagy keltetőtojásokkal, illetve fogságban tartott madarakkal vagy vadon élő madarakkal.

99. cikk

A keltetőtojások kezelése az Unióba való szállítás során

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szaporítóanyagok szállítmánya megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

az Unióba való feladáshoz a származási létesítményben végzett berakodásuktól kezdve az Unióba való megérkezésükig az Unióba való beléptetésre szánt keltetőtojások nem érintkezhetnek nem az Unióba való beléptetésre szánt vagy rosszabb egészségi állapotú baromfival, fogságban tartott madarakkal vagy keltetőtojásokkal;

b)

nem fordulhat elő a keltetőtojások másik szállítóeszközön történő szállítása, illetve arra való kirakodása vagy átmozgatása, amikor azokat közúton, tengeren vagy légi úton szállítják át egy olyan harmadik országon vagy területen vagy annak körzetén, amelyet a keltetőtojások adott fajának és kategóriájának az Unióba való beléptetéséhez nem foglaltak jegyzékbe.

100. cikk

A keltetőtojások – vízi vagy légi szállításnál a szállítóeszközön bekövetkező esemény miatti – átrakodására vonatkozó eltérések és kiegészítő követelmények

A 99. cikk b) pontjától eltérve csak akkor engedélyezhető a keltetőtojások azon szállítmányainak az Unióba való beléptetése, amelyeket a feladás szállítóeszközéről egy továbbutazásra szolgáló másik szállítóeszközre rakodtak át egy olyan harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, amelyet a keltetőtojások Unióba való beléptetéséhez nem foglaltak jegyzékbe, ha az átrakodást a keltetőtojások Unióba történő tengeri vagy légi szállítása közben logisztikai problémákat okozó műszaki probléma vagy más váratlan esemény és az indokolta, hogy az Unióba való beléptetés helyéig megtörténjen a szállítás, amennyiben:

a)

a keltetőtojások szállítmányának Unióba való beléptetését engedélyezi a rendeltetési hely szerinti tagállam és – adott esetben – az Unióba való beléptetésük helyéig érintett tranzit tagállamok illetékes hatósága;

b)

az átrakodást egy hatósági állatorvos vagy a felelős vámtisztviselő felügyelte, és a teljes művelet során:

i.

hatékony intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy elkerüljék az Unióba való beléptetésre szánt keltetőtojások és az egyéb keltetőtojások vagy állatok bármilyen közvetlen vagy közvetett érintkezését;

ii.

a keltetőtojásokat a kikötő vagy repülőtér határainak elhagyása nélkül, közvetlenül és a lehető leggyorsabban továbbították az Unióba való továbbutazásra szolgáló, a 17. cikkben előírt követelményeknek megfelelő hajóra vagy repülőgépre;

c)

a keltetőtojásokat a továbbítást végző harmadik ország vagy terület illetékes hatóságának nyilatkozata kíséri, amely feltünteti a továbbítási műveletre vonatkozó szükséges információkat, és tanúsítja, hogy megtörténtek a b) pontban megállapított követelményeknek való megfeleléshez szükséges intézkedések.

101. cikk

A keltetőtojások hajóval történő szállítása

(1)   A keltetőtojások hajón – még ha csak az út egy részén is – szállított szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szaporítóanyagok szállítmánya megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

keltetőtojások:

i.

a szállítás során végig a hajó fedélzetén maradnak;

ii.

a hajó fedélzetén nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú madarakkal vagy más keltetőtojásokkal;

b)

az a) ponttal összhangban szállított keltetőtojásokat az alábbi információkat tartalmazó nyilatkozatnak kell kísérnie:

i.

a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében található indulási kikötő;

ii.

az Unióban található érkezési kikötő;

iii.

az útiterv szerinti kikötők feltüntetése, ha a hajó a szállítmány származási harmadik országán vagy területén vagy annak körzetén kívüli kikötőkbe futott be;

iv.

annak jelzése, hogy a szállítás során a keltetőtojások megfeleltek az a) pontban és az e pont i., ii. és iii. alpontjában előírt követelményeknek.

(2)   A keltetőtojások szállítmányáért felelős személy gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben előírt nyilatkozatot csatolják az állategészségügyi bizonyítványhoz, és a hajó parancsnoka a hajó érkezésének napján aláírja azt az érkezési kikötőben.

102. cikk

A keltetőtojások szállítóeszközére és konténereire vonatkozó megelőző intézkedések

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szaporítóanyagok szállítmánya megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

a keltetőtojásokat olyan járműveken kell szállítani, amelyeket:

i.

úgy alakítottak ki, hogy a keltetőtojások ne tudjanak kiesni;

ii.

úgy terveztek meg, hogy lehetővé tegyék a tisztítást és a fertőtlenítést;

iii.

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által engedélyezett fertőtlenítőszerrel tisztítják és fertőtlenítik, és a keltetőtojások közvetlenül az Unióba való beléptetéshez történő berakodása előtt megszárítják vagy hagyják megszáradni;

b)

a keltetőtojásokat olyan konténerekben kell szállítani, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

i.

az a) pont követelményei;

ii.

kizárólag ugyanazon létesítményből származó, azonos fajhoz, kategóriába és típushoz tartozó keltetőtojásokat tartalmaznak;

iii.

a tartalom kicserélhetőségének elkerülése érdekében a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően lettek lezárva;

iv.

emellett:

megtisztításuk és fertőtlenítésük a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően történt a berakodás előtt;

vagy

egyszer használatosak, tiszták és használatukra első alkalommal kerül sor;

v.

feltüntetik a keltetőtojás adott fajához és kategóriájához a XVI. mellékletben előírt információkat.

103. cikk

A keltetőtojások beléptetést követő mozgatása és kezelése

Az Unióba való beléptetést követően a felelős személyek, beleértve a szállítókat, gondoskodnak arról, hogy a keltetőtojások szállítmányai:

a)

a beléptetési helytől közvetlenül az uniós rendeltetési helyükre legyenek szállítva;

b)

megfeleljenek az adott fajhoz és kategóriába tartozó keltetőtojások Unióba való beléptetést követő mozgatása és kezelése tekintetében az e cím 5. és 7. fejezetében előírt követelményeknek.

2. FEJEZET

A baromfi keltetőtojásaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

104. cikk

A származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe behozott baromfitól származó keltetőtojások

A baromfi keltetőtojásai szállítmányainak – amelyek a származási harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe egy másik harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből behozott állományokból származnak – az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a keltetőtojások származási harmadik országának vagy területének illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

a)

a keltetőtojások származási állományának behozatala olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből történt, amelyet az ilyen állományok Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak;

b)

a keltetőtojások származási állományának az adott harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe való behozatala legalább olyan szigorú állategészségügyi követelményeknek megfelelően történt, mintha közvetlenül az Unióba kerülnének beléptetésre.

105. cikk

A keltetőtojások származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származnak, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

a szállítmány Unióba való feladásának időpontját megelőző legalább 6 hónapos időszakban járványfelügyeleti programot hajt végre a magas patogenitású madárinfluenzára vonatkozóan, és e járványfelügyeleti program megfelel az alábbiakban előírt követelményeknek:

i.

e rendelet II. melléklete;

vagy

ii.

az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének vonatkozó fejezete;

b)

a 38. cikknek megfelelően a magas patogenitású madárinfluenzától mentesnek tekinthető;

c)

ha a magas patogenitású madárinfluenza ellen vakcinázást végez, a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

i.

a vakcinázási program megfelel a XIII. mellékletben foglalt követelményeknek;

ii.

az e cikk a) pontjában említett felügyeleti program a II. mellékletben foglalt követelmények mellett a XIII. melléklet 2. pontjában foglalt követelményeknek is megfelel;

iii.

vállalja, hogy tájékoztatja a Bizottságot a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében végrehajtott vakcinázási program bármilyen változásáról;

d)

a harmadik ország vagy terület vagy annak körzete:

i.

a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojásai esetében a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek tekinthető;

ii.

a laposmellű futómadarak keltetőtojásai esetében:

a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek tekinthető;

vagy

nem tekinthető a 39. cikknek megfelelően a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől mentesnek, de a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség tekintetében az elkülönítés, a felügyelet és a vizsgálat kapcsán a XIV. mellékletben előírt követelményeknek való megfelelésre;

e)

ha a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen vakcinázást végez, a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújt arra, hogy:

i.

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

vagy

ii.

a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi megfelel az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;

f)

vállalja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza kitörését vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörését követően megadja a Bizottságnak az alábbi információkat:

i.

a járványügyi helyzettel kapcsolatos információk a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség bármely elsődleges kitörésének megerősítését követő 24 órán belül;

ii.

rendszeres tájékoztatás a járványügyi helyzetről;

g)

vállalja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elsődleges kitöréseire vonatkozó vírusizolátumokat elküldi a madárinfluenzát és a Newcastle-betegséget vizsgáló uniós referencialaboratóriumnak.

106. cikk

A keltetőtojások származási létesítménye

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok származási forrásai:

a)

olyan keltetők, amelyek engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan szigorú követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyeneket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikke határoz meg; és

i.

amelyek engedélyét nem függesztették fel vagy nem vonták vissza;

ii.

e keltetők 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a keltetőtojások Unióba való feladáshoz végzett berakodásának idejét megelőző legalább 30 napos időszakban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

iii.

amelyek a harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által hozzárendelt egyedi engedélyszámmal rendelkeznek;

b)

olyan állományok, amelyeket olyan létesítményekben tartottak, amelyek engedélyezését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága legalább olyan egyenértékű követelményeknek megfelelően végezte, mint amilyeneket az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet 8. cikke határoz meg, és

i.

amelyek engedélyét nem függesztették fel vagy nem vonták vissza;

ii.

e létesítmények 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a keltetőtojások Unióba való feladáshoz végzett gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése;

iii.

a tojások Unióba való feladáshoz végzett gyűjtésének időpontját megelőző legalább 21 napos időszakban e létesítményekben nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét.

107. cikk

A keltetőtojások származási állománya

A keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok olyan állományokból származnak, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

ha az állományok részesültek vakcinázásban a magas patogenitású madárinfluenza ellen, a származási harmadik ország vagy terület biztosítékokat nyújtott a vakcinázási programok és kiegészítő felügyelet XIII. mellékletben előírt minimumkövetelményeinek való megfelelésre;

b)

ha részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i.

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek:

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak; vagy

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni elismert oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a baromfi és a keltetőtojások – amelyekből a naposcsibék kikeltek – megfelelnek az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;

ii.

minden szállítmány vonatkozásában meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

c)

az esetükben elvégzett járványfelügyeleti program megfelel az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló rendelet II. mellékletében előírt követelménynek, és az állományok nem bizonyultak fertőzöttnek, illetve nem mutattak az alábbi kórokozókkal való fertőzöttség gyanúját megalapozó jeleket:

i.

Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum és Mycoplasma gallisepticum a Gallus gallus esetében;

ii.

Salmonella arizonae (O:18(k) szerocsoport), Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Mycoplasma meleagridis és Mycoplasma gallisepticum a Meleagris gallopavo esetében;

iii.

Salmonella pullorum és Salmonella gallinarum a Numida meleagris, a Coturnix coturnix, a Phasianus colchicus, a Perdix perdix, az Anas spp. esetében;

d)

az állományokat olyan létesítményekben tartották, amelyek a tojások Unióba való feladásához történő gyűjtésének időpontját megelőző 12 hónap során a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae esetében a fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

i.

a fertőzött állományt levágták, vagy pedig leölték és megsemmisítették;

ii.

az i. pontban említett fertőzött állomány levágását vagy leölését követően a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették;

iii.

a ii. pontban említett tisztítást és fertőtlenítést követően a Salmonella pullorum, S. gallinarum és S. arizonae általi fertőzöttség tekintetében a létesítményben tartott összes állományra két, legalább 21 napos különbséggel elvégzett, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelő vizsgálat eredménye negatívnak bizonyult;

e)

az állományokat olyan létesítményekben tartották, amelyek a tojások Unióba való feladásához történő gyűjtésének időpontját megelőző 12 hónapban a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) esetében a fertőzöttség megerősítése esetén végrehajtották az alábbi intézkedéseket:

vagy

i.

a fertőzött állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) általi fertőzöttség tekintetében a teljes állományon végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 60 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően fkerült sor;

vagy

ii.

a fertőzött állományt levágták, vagy leölték és megsemmisítették, a létesítményt megtisztították és fertőtlenítették, majd a tisztítást és fertőtlenítést követően a létesítményben lévő összes állomány negatívnak bizonyult a madármycoplasmosis (Mycoplasma gallisepticum és M. meleagridis) tekintetében végzett két vizsgálat során, amelyekre legalább 21 napos időközzel, a c) pontban említett járványfelügyeleti programnak megfelelően került sor;

f)

a keltetőtojások szállítmánya Unióba való feladáshoz végzett berakodásának időpontját megelőző 24 órás időszakban a származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének hatósági állatorvosa által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak vetették alá őket betegségek előfordulására utaló jelek észlelése céljából, beleértve az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségeket és az új betegségeket, és nem mutattak betegségtüneteket vagy e betegségek bármelyikének gyanúját megalapozó jeleket.

108. cikk

A szállítmányban található keltetőtojások

A baromfi keltetőtojásai szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

ha a keltetőtojásokat vakcinázták a magas patogenitású madárinfluenza ellen, a származási harmadik ország vagy terület biztosítékokat nyújtott a vakcinázási programok és kiegészítő felügyelet XIII. mellékletben előírt minimumkövetelményeinek való megfelelésre;

b)

ha a keltetőtojásokat vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i.

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

ii.

a szállítmány tekintetében meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

c)

a keltetőtojásokat meg kell jelölni:

i.

színes tinta használatával;

ii.

a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi keltetőtojásai esetében a származási létesítmény 106. cikkben említett egyedi engedélyszámát feltüntető pecséttel;

iii.

a laposmellű futómadarak keltetőtojásai esetében a származási harmadik ország vagy terület ISO-kódját és a származási létesítmény 106. cikkben említett egyedi engedélyszámát feltüntető pecséttel;

d)

a keltetőtojások fertőtlenítését a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően kellett elvégezni.

109. cikk

A keltetőtojások Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamokba való beléptetése

A Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt keltetőtojások szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha:

a)

azokat nem vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

b)

azok olyan állományokból származnak, amelyek megfelelnek az alábbi pontok valamelyikében foglalt követelményeknek:

i.

nem részesültek vakcinázásban a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

ii.

inaktivált oltóanyaggal végzett vakcinázásban részesültek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen;

vagy

iii.

legkésőbb 60 nappal a tojások gyűjtésének időpontja előtt élő oltóanyaggal végzett vakcinázásban részesültek a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen.

3. FEJEZET

A laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojásából álló szállítmányokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

110. cikk

A laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojásából álló szállítmányokra vonatkozó eltérések és különleges követelmények

A 101., 102., 106., 107. és 108. cikktől eltérve a laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi 20 darabnál kevesebb keltetőtojásából álló szállítmányok Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

olyan létesítményekből érkeznek:

i.

amelyeket a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága nyilvántartásba vett;

ii.

amelyekben a keltetőtojások gyűjtésének időpontját megelőző 21 napos időszakban nem jelentették az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttség semmilyen megerősített esetét;

iii.

e létesítmények 10 km sugarú körzetében – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a keltetőtojások gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszakban nem fordult elő a magas patogenitású madárinfluenza vagy a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség kitörése.

b)

a magas patogenitású madárinfluenza elleni vakcinázást illetően:

i.

a keltetőtojások nem részesültek vakcinázásban a magas patogenitású madárinfluenza ellen;

ii.

ha a származási állományok részesültek vakcinázásban a magas patogenitású madárinfluenza ellen, a származási harmadik ország vagy terület biztosítékokat nyújtott a vakcinázási programok és kiegészítő felügyelet XIII. mellékletben előírt minimumkövetelményeinek való megfelelésre;

c)

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni vakcinázást illetően a keltetőtojásokat nem vakcinázták Newcastle-betegség ellen és a származási állományokat vakcinázták a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen:

i.

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága biztosítékokat nyújtott arra, hogy a felhasznált oltóanyagok megfelelnek:

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános és különleges kritériumoknak;

vagy

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség elleni oltóanyagok tekintetében a XV. melléklet 1. pontjában előírt általános kritériumoknak, és a keltetőtojások megfelelnek az olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó baromfira és keltetőtojásokra vonatkozó, a XV. melléklet 2. pontjában előírt állategészségügyi követelményeknek, ahol a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttség ellen felhasznált oltóanyagok nem felelnek meg a XV. melléklet 1. pontjában előírt különleges kritériumoknak;

ii.

a szállítmány tekintetében meg kell adni a XV. melléklet 4. pontjában előírt információkat;

d)

olyan állományokból érkeznek, amelyeket a keltetőtojások Unióba való feladáshoz végzett berakodásának idejét megelőző 24 órában a származási harmadik ország vagy terület vagy annak körzetének hatósági állatorvosa által végzett vizuális klinikai vizsgálatnak vetették alá betegségek előfordulására utaló jelek észlelése céljából, beleértve az I. mellékletben említett, jegyzékbe foglalt vonatkozó betegségeket és az új betegségeket, és az állományok nem mutattak betegségtüneteket vagy e betegségek bármelyikének gyanúját megalapozó jeleket;

e)

olyan állományokból érkeznek, amelyek:

i.

a tojások gyűjtésének időpontját megelőző legalább 21 napos időszakban elkülönítve tartózkodtak a származási létesítményben;

ii.

nem bizonyultak fertőzöttnek, illetve nem mutattak az alábbi kórokozókkal való fertőzöttség gyanúját megalapozó jeleket a 20 egyednél kevesebb, laposmellű futómadaraktól eltérő baromfiból és azok 20 darabnál kevesebb keltetőtojásából álló szállítmányok vizsgálata tekintetében a XVII. mellékletben előírt követelményeknek megfelelően, az Unióba történő beléptetés előtt elvégzett vizsgálatok során:

Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum és Mycoplasma gallisepticum a Gallus gallus esetében;

Salmonella arizonae (O:18(k) szerocsoport), Salmonella pullorum, Salmonella gallinarum, Mycoplasma meleagridis és Mycoplasma gallisepticum a Meleagris gallopavo esetében;

Salmonella pullorum és Salmonella gallinarum a Numida meleagris, a Coturnix coturnix, a Phasianus colchicus, a Perdix perdix és az Anas spp. esetében.

4. FEJEZET

A specifikus kórokozóktól mentes tojásokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

111. cikk

A specifikus kórokozóktól mentes tojásokra vonatkozó eltérések és különleges követelmények

A 98. cikk minimum tartózkodási időre vonatkozó követelményeitől, valamint a 105–110. cikk és a 112–114. cikk különleges állategészségügyi követelményeitől eltérve a specifikus kórokozóktól mentes tojások e rendelkezésekben előírt állategészségügyi követelményeknek meg nem felelő szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha azok az említettek helyett az alábbi állategészségügyi követelményeknek felelnek meg:

a)

olyan állományokból származnak, amelyek:

i.

mentesek az Európai Gyógyszerkönyvben leírt specifikus kórokozóktól, és az e különleges státusz megállapításához szükséges összes klinikai és egyéb vizsgálat kedvező eredményeket adott, beleértve a tojások Unióba való feladáshoz végzett gyűjtésének időpontját megelőző 30 napos időszak során a magas patogenitású madárinfluenza, a Newcastle-betegség és az alacsony patogenitású madárinfluenza vírusával való fertőzöttségre vonatkozóan elvégzett vizsgálatok negatív eredményeit;

ii.

az Európai Gyógyszerkönyvben leírtaknak megfelelően legalább hetente egyszer klinikai vizsgálatnak voltak alávetve és nem mutattak betegségtüneteket vagy bármilyen betegség gyanúját megalapozó jeleket;

iii.

a tojások Unióba való feladáshoz végzett gyűjtésének időpontját megelőző legalább 6 hetes időszak során az Európai Gyógyszerkönyvben leírt feltételeknek megfelelő létesítményekben voltak tartva;

iv.

a tojások Unióba való feladáshoz végzett gyűjtésének időpontját megelőző legalább 6 hetes időszak során nem érintkeztek az e cikk követelményeinek meg nem felelő baromfival, illetve vadon élő madarakkal;

b)

színes tinta használatával, a származási harmadik ország vagy terület ISO-kódját és a származási létesítmény egyedi engedélyszámát mutató pecsét alkalmazásával kerültek megjelölésre;

c)

fertőtlenítésük a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által adott utasításoknak megfelelően történt.

5. FEJEZET

A baromfi keltetőtojásainak az Unióba való beléptetését követő és az e tojásokból kikelt baromfi mozgatására és kezelésére vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

112. cikk

A felelős személyek kötelezettségei a baromfi keltetőtojásainak az Unióba való beléptetését követő és az e keltetőtojásokból kikelt baromfi kezelésére vonatkozóan

(1)   A rendeltetési létesítmény felelős személyei a baromfinak az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásait az alábbiak valamelyikébe helyezik:

a)

más keltetőtojásoktól elkülönített keltetőgépekbe, ideértve a keltetőket;

vagy

b)

olyan keltetőgépekbe – ideértve a keltetőket –, amelyekben már más keltetőtojások találhatók.

(2)   Az (1) bekezdésben említett felelős személyek gondoskodnak arról, hogy a szóban forgó bekezdésben említett keltetőtojásokból kikelt tenyészbaromfi és haszonbaromfi tartása folyamatosan a következők valamelyikében történjen:

a)

a keltetőben, a kikelés időpontját követő legalább 3 hetes időszak során;

vagy

b)

azokban a létesítményekben – akár ugyanazon tagállamban, akár egy másik tagállamban –, amelyekbe a baromfit a kikelés után szállították, a kikelés időpontját követő legalább 3 hetes időszak során.

(3)   A (2) bekezdésben foglalt időszakok során a felelős személyek más baromfiállományoktól elkülönítve tartják az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásokból kikelt baromfit.

(4)   Ha az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásokból kikelt tenyészbaromfit és haszonbaromfit olyan helyre vagy elkerített területre vitték, ahol más baromfi van jelen, a (2) bekezdésében foglalt vonatkozó időszakok az utolsó madár bevitelének napjától kezdődnek, és ezen időszakok lejárata előtt egy baromfi sem szállítható el az adott helyről vagy elkerített területről.

(5)   Ha az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett baromfi-keltetőtojásokat olyan keltetőgépekbe – ideértve a keltetőket – helyezték, ahol már más keltetőtojások vannak jelen:

a)

a (2)–(4) bekezdés rendelkezései alkalmazandók az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásokéval azonos keltetőgépben – ideértve a keltetőket – lévő keltetőtojásokból kikelt összes baromfira;

b)

a (2) bekezdésben foglalt vonatkozó időszakok az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett utolsó keltetőtojás kikelésének napjától kezdődnek.

113. cikk

Az Unióba való beléptetést követő mintavétel és vizsgálat

A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásokból kikelt tenyészbaromfit és haszonbaromfit legkésőbb a 112. cikk (2) bekezdésében előírt vonatkozó időszakok lejáratának időpontjáig a rendeltetési létesítményben egy hatósági állatorvos által végzett klinikai vizsgálatnak és – szükség esetén – az egészségi állapotuk figyelését szolgáló vizsgálat érdekében mintavételezésnek vetik alá.

114. cikk

Az illetékes hatóság mintavétellel és vizsgálattal kapcsolatos kötelezettsége a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származó keltetőtojásokból kikelt laposmellű futómadarak esetében

A rendeltetési tagállam illetékes hatósága gondoskodik arról, hogy az Unióba egy, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől nem mentes harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásokból kikelt laposmellű futómadarakat a 112. cikk (2) bekezdésében előírt időszakok során:

a)

a minden laposmellű futómadártól vett kloáka tamponmintán vagy bélsármintán az illetékes hatóság által elvégzett, a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségre irányuló víruskimutatási vizsgálatnak vessék alá;

b)

a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségtől vakcinázás nélkül mentes állapotú tagállamba szánt laposmellű futómadarak esetében – az a) pontban említett követelmények teljesítése mellett – a Newcastle-betegség vírusával való fertőzöttségre irányuló, az illetékes hatóság által minden laposmellű futómadáron elvégzett szerológiai vizsgálatnak vessék alá;

c)

az elkülönítésből való kiengedés előtt valamennyi laposmellű futómadár negatív eredményt adott az a) és b) pontban előírt vizsgálatokon.

6. FEJEZET

A fogságban tartott madarak keltetőtojásaira vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

115. cikk

A szállítmányban található keltetőtojások

A fogságban tartott madarak keltetőtojásai szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan fogságban tartott madaraktól származnak, amelyek megfelelnek az Unióba való beléptetés 55–58. cikkben előírt követelményeinek.

7. FEJEZET

A fogságban tartott madarak keltetőtojásainak az Unióba való beléptetését követő és az e tojásokból kikelt fogságban tartott madarak mozgatására és kezelésére vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

116. cikk

A fogságban tartott madarak keltetőtojásainak az Unióba való beléptetését követő és az e keltetőtojásokból kikelt fogságban tartott madarak kezelése

A rendeltetési hely felelős személyei:

a)

a fogságban tartott madaraknak az Unióba egy harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből beléptetett keltetőtojásait más keltetőtojásoktól elkülönített keltetőgépekbe – ideértve a keltetőket – helyezik;

b)

gondoskodnak arról, hogy a fogságban tartott madarak 115. cikkben említett keltetőtojásaiból kikelt fogságban tartott madarakat engedélyezett karanténlétesítményben tartsák az 59–61. cikk követelményeinek megfelelően.

3. CÍM

A PATÁSOKTÓL ELTÉRŐ ÁLLATOK KÖRÜLHATÁROLT LÉTESÍTMÉNYEKBE SZÁNT, A BAROMFI ÉS A FOGSÁGBAN TARTOTT MADARAK KELTETŐTOJÁSAITÓL ELTÉRŐ SZAPORÍTÓANYAGAIRA VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

117. cikk

Az 1. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában említettektől eltérő állatok szaporítóanyagai körülhatárolt létesítményekből feladott szállítmányainak az Unióba való beléptetésére vonatkozó követelmények

Az 1. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában említettektől eltérő állatok spermája, petesejtjei és embriói 29. cikknek megfelelően jegyzékbe foglalt körülhatárolt létesítményekből feladott szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok feladása egy uniós körülhatárolt létesítménybe történik, és amennyiben:

a)

a rendeltetési tagállam illetékes hatósága értékelést végzett az adott szaporítóanyagok beléptetése által az Unióra jelentett esetleges állategészségügyi kockázatokról;

b)

az adott szaporítóanyagok donor állatai olyan harmadik országból, területről vagy körzetből származnak, amelyet az adott fajhoz és kategóriába tartozó állatok Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglaltak;

c)

az adott szaporítóanyagok donor állatai a származási harmadik ország, terület vagy körzet olyan körülhatárolt létesítményéből származnak, amely szerepel azon körülhatárolt létesítmények 29. cikknek megfelelően összeállított jegyzékében, amelyekből engedélyezhető a meghatározott fajhoz tartozó állatok Unióba való beléptetése;

d)

a szaporítóanyagokat az (EU) 2016/429 rendelet 95. cikkének megfelelően engedélyezett uniós körülhatárolt létesítménybe szánják;

e)

a szaporítóanyagokat közvetlenül a d) pontban említett körülhatárolt létesítménybe szállítják.

118. cikk

A donor állatokra vonatkozó különleges állategészségügyi követelmények

A sperma, petesejtek és embriók 117. cikkben említett szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azokat olyan donor állatoktól gyűjtötték, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

nem olyan létesítményből érkeznek és nem érintkeztek olyan létesítményből származó állatokkal, amely egy A kategóriájú betegség vagy egy, az adott tartott szárazföldi állatokhoz tartozó fajok szempontjából releváns új betegség előfordulása miatt kialakított, korlátozás alatt álló körzetben található;

b)

olyan létesítményből érkeznek, ahonnan az adott tartott szárazföldi állatokat érintő D kategóriájú betegségről legalább az elmúlt 30 napos időszak során nem érkezett jelentés;

c)

az Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók gyűjtését megelőző legalább 30 napos időszak során egyetlen körülhatárolt származási létesítményben tartózkodtak;

d)

a körülhatárolt létesítményben végzett tevékenységekért felelős állatorvos klinikai vizsgálatoknak vetette alá, és azok a sperma-, petesejt- vagy embriógyűjtés napján nem mutatták betegség tüneteit;

e)

amennyire lehetséges, nem használták őket természetes fedeztetésre az Unióba való beléptetésre szánt sperma, petesejtek vagy embriók első gyűjtésének időpontját megelőző legalább 30 napos időszak során és a gyűjtés időszaka alatt;

f)

a körülhatárolt létesítmény szabályaival összhangban azonosították és vették nyilvántartásba őket.

119. cikk

A szaporítóanyagokra vonatkozó követelmények

A sperma, petesejtek és embriók 117. cikkben említett szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

olyan módon vannak megjelölve, hogy az alábbi információk könnyen megállapíthatók:

i.

az érintett szaporítóanyagok gyűjtésének vagy előállításának az időpontja;

ii.

a fajok, adott esetben az alfajok és a donor állat(ok) azonosító adatai;

iii.

a körülhatárolt létesítmény egyedi engedélyszáma, amelynek tartalmaznia kell az engedélyt kiadó ország ISO 3166-1 alpha-2 szabvány szerinti kódját;

iv.

bármely egyéb vonatkozó információ;

b)

szállításuk olyan konténerben történik, amelyet:

i.

a körülhatárolt létesítményből való feladás előtt a létesítmény állatorvosa, aki a körülhatárolt létesítményben végzett tevékenységekért felelős, plombával látott el és megszámozott;

ii.

használat előtt megtisztítottak, valamint fertőtlenítettek vagy sterilizáltak, vagy a konténer egyszer használatos;

iii.

olyan kriogén anyaggal töltöttek meg, amelyet nem használtak korábban más termékekhez.

IV. RÉSZ

AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE A 3. ÉS 5. CIKKBEN EMLÍTETTEK SZERINT VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. CÍM

AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

120. cikk

Az előállítás időpontjára vonatkozó időbeli megkötések

Az állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található termékeket nem olyan időszak során nyerték, amelyben:

a)

az Unió állategészségügyi korlátozó intézkedéseket fogadott el e termékek származási harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből való beléptetésére;

b)

az e termékek származási harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből az Unióba való beléptetésére vonatkozó engedélyt felfüggesztették.

121. cikk

Az állati eredetű termékekre vonatkozó kezelési követelmények

(1)   A friss vagy nyers termékektől eltérő állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmányban található termékek kezelése e rész 3–6. címével összhangban történt.

Az első albekezdésben említett kezelést:

a)

az Uniónak a jegyzékben kifejezetten a származási harmadik országhoz, területhez vagy annak körzetéhez, valamint az állati eredetű termékek adott fajához és kategóriájához kellett hozzárendelnie;

b)

az adott fajhoz és kategóriába tartozó állati eredetű termékek Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt harmadik országban vagy területen kellett alkalmazni;

c)

az alábbiakra vonatkozó követelményeknek megfelelően kellett alkalmazni:

i.

a húskészítmények XXVI. mellékletben foglalt kockázatcsökkentő kezelései;

ii.

a tejtermékek XXVII. mellékletben foglalt kockázatcsökkentő kezelései;

iii.

a tojástermékek XXVIII. mellékletben foglalt kockázatcsökkentő kezelései.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt kezelés elvégzését követően az állati eredetű termékeket a csomagolásig úgy kell kezelni, hogy elkerülhető legyen az esetlegesen állategészségügyi kockázattal járó keresztszennyeződés.

122. cikk

Az állati eredetű termékek szállítóeszközére vonatkozó követelmények

Az állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok szállítóeszközének tervezése, kialakítása és karbantartása a származási helyről az Unióba történő szállítás során nem veszélyeztette az állati eredetű termékek egészségügyi állapotát.

123. cikk

Az állati eredetű termékek Unióba való feladása

Az állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha e szállítmányok uniós rendeltetési helyükre való feladását azon állatoktól és állati eredetű termékektől elkülönítve végezték, amelyek nem felelnek meg az Unióba való beléptetés tekintetében e rendeletben foglalt követelményeknek.

2. CÍM

A FRISS HÚS UNIÓBA VALÓ BELÉPTETÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

1. FEJEZET

A friss húsra vonatkozó általános állategészségügyi követelmények

124. cikk

A friss húst adó tartott állatok vágóhídra való feladása

A tenyésztett vadként tartott, helyben leölt állatoktól eltérő tartott állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan tartott állatokból nyerték, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

az állatok származási létesítménye az alábbi területeken található:

i.

a vágóhíd helye szerinti harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, ahonnan a friss húst nyerték;

vagy

ii.

abban a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében, amely az állatok vágóhídra való feladásának időpontjában engedéllyel rendelkezett az állatok adott faja friss húsának Unióba történő beléptetésére.

b)

a tartott állatokat közvetlenül a származási létesítményükből adták fel a vágóhídra;

c)

az a) pontban említett vágóhídra történő szállítás során a tartott állatok:

i.

nem haladtak át az adott fajhoz és kategóriába tartozó friss hús Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe nem foglalt harmadik országon vagy területen vagy annak körzetén;

ii.

nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú állatokkal;

d)

a tartott állatok a) pontban említett vágóhídra történő szállításához használt szállítóeszközök és konténerek megfelelnek a 17. és 18. cikkben megállapított követelményeknek.

125. cikk

A vadon élő állatok vagy a tenyésztett vadként tartott, helyben leölt állatok hasított testeinek feladása

A vadon élő állatok vagy a tenyésztett vadként tartott, helyben leölt állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan hasított testekből nyerték, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

a)

a hasított testeket közvetlenül a leölés helyéről adták fel egy ugyanabban a jegyzékbe foglalt harmadik országban vagy területen vagy körzetben található vadfeldolgozó létesítménybe;

b)

az a) pontban említett vadfeldolgozó létesítménybe történő szállítás során a hasított testek:

i.

nem haladtak át az adott fajhoz és kategóriába tartozó friss hús Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe nem foglalt harmadik országon vagy területen vagy annak körzetén;

ii.

nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú állatokkal vagy hasított testekkel.

c)

a hasított testeket olyan szállítóeszközökön és konténerekben szállították az a) pontban említett vadfeldolgozó létesítménybe, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

i.

tisztításuk és fertőtlenítésük a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága által engedélyezett fertőtlenítőszerrel történt a hasított testek Unióba való feladáshoz végzett berakodása előtt;

ii.

kialakításuk nem veszélyeztette a hasított testek egészségügyi állapotát a szállítás során.

126. cikk

A vágás előtti élőállat-vizsgálat és a post mortem vizsgálat

A tartott és a vadon élő állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan állatokból nyerték, amelyeket az alábbi vizsgálatoknak vetették alá:

a)

tartott állatok esetében:

i.

vágás előtti élőállat-vizsgálat a levágás idejét megelőző legalább 24 órás időszak során;

ii.

a leölésüket vagy levágásukat követően haladéktalanul elvégzett post mortem vizsgálat;

b)

vadon élő állatok esetében a leölésüket követően haladéktalanul elvégzett post mortem vizsgálat.

Az első bekezdésben említett vizsgálatokat a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében hatósági állatorvosnak kellett elvégeznie, hogy kizárható legyen az I. mellékletben említett vonatkozó betegségek és az új betegségek jelenléte.

127. cikk

A friss húst adó állatok kezelése a leölés vagy levágás során

A friss hús szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan állatokból származik, amelyek leölésük vagy levágásuk során nem érintkeztek rosszabb egészségügyi állapotú állatokkal.

128. cikk

A friss hús kezelése és előkészítése a friss hús származási létesítményében

A friss hús szállítmányait a friss hús Unióba való beléptetése tekintetében a 124–146. cikkben előírt vonatkozó állategészségügyi követelményeknek meg nem felelő friss hústól szigorúan elkülönítve kell tartani a vágási és darabolási műveletek során, továbbá ameddig:

a)

megtörténik csomagolása további tárolás vagy az Unióba való feladás céljából;

vagy

b)

csomagolatlan friss hús esetében megérkezik az Unióba.

2. FEJEZET

A patások friss húsára vonatkozó állategészségügyi követelmények

1. SZAKASZ

A TARTOTT ÉS VADON ÉLŐ PATÁSOK FRISS HÚSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

129. cikk

A patások friss húsát adó állatok fajai

A patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa az alábbi fajoktól származik:

a)

tartott patás állatok esetében a patás állatok valamennyi faja;

b)

a vadon élő patások és a tenyésztett vadként tartott patások esetében a patások valamennyi faja a szarvasmarhafélék, juhfélék, kecskefélék és a háziasított sertésfélék kivételével.

130. cikk

A friss vér beléptetésére vonatkozó tilalom

A patások friss vére szállítmányainak az Unióba való beléptetése emberi fogyasztás céljából nem engedélyezhető.

2. SZAKASZ

A TARTOTT PATÁSOK FRISS HÚSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

131. cikk

A friss húst adó tartott patás állatok levágás vagy leölés előtti tartózkodási ideje

(1)   Az Unióba való beléptetésre szánt, friss húst adó tartott patásoknak nem kell megfelelniük a levágás vagy leölés időpontját megelőző minimum tartózkodási időnek, amennyiben az alábbi helyről történt a harmadik országba vagy területre vagy annak körzetébe való bevitelük:

a)

az ugyanazon fajhoz tartozó patás állatokból származó friss hús Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt másik harmadik ország vagy terület vagy annak körzete, és a tartott patás állatok a vágást megelőző legalább 3 hónapon át ott maradtak;

vagy

b)

egy tagállam.

(2)   Az (1) bekezdésben említettektől eltérő, Unióba való beléptetésre szánt, friss húst adó tartott patásoknak közvetlenül a levágás vagy leölés időpontja előtt meg kell felelniük annak a XXIII. cikk szerinti folyamatos időszakra szóló minimum tartózkodási időnek, amelyen keresztül:

a)

a származási harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében maradt;

b)

a származási létesítményben maradtak;

c)

nem érintkeztek rosszabb egészségi állapotú patásokkal.

132. cikk

A friss húst adó tartott állatok vágóhídra való közvetlen feladására vonatkozó eltérés

A 124. cikk b) pontjától eltérve, az ott előírt követelményeknek meg nem felelő tartott patások friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát szarvasmarhafélékből, juhfélékből vagy kecskefélékből nyerték, és:

a)

a patás állatok egyetlen, a 20. cikk b) pontjában megállapított követelményeknek megfelelő, összegyűjtési műveleteket végző létesítményen haladtak át a származási létesítményük elhagyása után és a vágóhídra való megérkezésük előtt;

b)

a származási harmadik ország vagy terület illetékes hatósága kiegészítő biztosítékokat nyújtott annak biztosítására, hogy a származási létesítményüktől a vágóhídig történő mozgatásuk során nem került veszélybe a patások állategészségügyi állapota;

c)

a b) pontban említett harmadik ország, terület vagy annak körzete esetében engedélyezve van a jegyzékben ez az eltérés.

133. cikk

A tartott patások friss húsának származási harmadik országa vagy területe vagy annak körzete

(1)   A tartott patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származik, amely megfelel a XXIV. melléklet A. részének táblázatában a betegségtől mentes státuszra előírt minimális időszakoknak azon említett, jegyzékbe foglalt betegségeket illetően, amelyekhez a friss hús kinyerésére felhasznált patás állatok fajait jegyzékbe foglalták.

Az első albekezdésben említett minimális időszakok a XXIV. melléklet B. részében jegyzékbe foglalt betegségeket illetően az ott előírt vonatkozó különleges feltételeknek való megfeleléstől függően rövidíthetők; e különleges feltételeket az Uniónak a jegyzékben kifejezetten az adott harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez, valamint a friss húst adó adott fajhoz kell hozzárendelnie.

(2)   A patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származik, ahol az (1) bekezdésben említett, jegyzékbe foglalt betegségek ellen nem végeztek vakcinázást a XXV. melléklet A. részének táblázata szerint.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve esetlegesen elvégezhető a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinázás a XXV. melléklet B. részének 1. b) pontjában vagy 3.1. a) pontjában foglalt, az illetékes hatóság által biztosítandó különleges feltételeknek megfelelően, amelyeket az Uniónak a jegyzékben kifejezetten az adott harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez, valamint a friss húst adó adott fajhoz kell hozzárendelnie.

134. cikk

A friss hús kinyerésére felhasznált patások származási létesítménye

(1)   A tartott patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan patás állatokból nyerték, amelyek olyan létesítményből érkeznek:

a)

amelyben és amelynek környékén – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a XXIV. melléklet A. részében említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül – amelyekhez az Unióba való beléptetésre szánt, friss húst adó patások fajait jegyzékbe foglalták – egyet sem jelentettek 10 km sugarú területen belül és a vágás időpontját megelőző 30 napos időszak során; vagy

b)

amely megfelel a XXV. melléklet B részének 1. b) pontjában vagy 3.1. a) pontjában foglalt, az illetékes hatóságok által biztosítandó különleges feltételeknek – ha a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinázást a vágás időpontját megelőző 12 hónapon belül végezték el a harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében –, amelyeket a Bizottságnak a jegyzékben kifejezetten a patás állatok friss húsának az Unióba való beléptetéséhez engedélyezett harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez, valamint a friss húst adó fajhoz kell hozzárendelnie.

(2)   A tartott patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan patás állatokból nyerték, amelyek olyan létesítményből érkeznek:

a)

ahol nem végezték állatok vakcinázását a XXV. melléklet A. része szerint; vagy

b)

amely olyan harmadik országban vagy területen vagy annak körzetében található, amely megfelel a XXIV. melléklet B. részének 1. pontjában foglalt különleges feltételeknek; e feltételeket a Bizottságnak a jegyzékben kifejezetten a patás állatok friss húsának az Unióba való beléptetéséhez engedélyezett harmadik országhoz vagy területhez vagy annak körzetéhez, valamint a friss húst adó fajhoz kell hozzárendelnie.

135. cikk

A Sus scrofa fajhoz tartozó tartott patásoktól nyert friss húsra vonatkozó különleges követelmény

A Sus scrofa fajhoz tartozó tartott patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan állatoktól származik, amelyeket születésük óta elkülönítve tartottak a vadon élő patás állatoktól.

136. cikk

A tartott patások friss húsának származási létesítménye

A tartott patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan vágóhídon vagy vadfeldolgozó létesítményben nyerték, amelyben és amelynek környékén – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a XXIV. melléklet A. részében említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egyet sem jelentettek 10 km sugarú területen belül a vágás vagy a leölés időpontját megelőző 30 napos időszak során.

3. SZAKASZ

A VADON ÉLŐ PATÁSOK FRISS HÚSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

137. cikk

A vadon élő patások friss húsának származási országa vagy területe vagy annak körzete

A vadon élő patás állatok friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa olyan harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből származik, amely megfelel a 133. cikkben megállapított állategészségügyi követelményeknek.

138. cikk

A friss húst adó vadon élő patások

A vadon élő patások friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsa az alábbi követelményeknek megfelelő állatoktól származik:

a)

leölésük bármely olyan harmadik ország vagy terület vagy annak körzete határától 20 km-nél nagyobb távolságban történt, amely akkor nem volt jegyzékbe foglalva a vadon élő patás állatok fajai friss húsának az Unióba való beléptetéséhez;

b)

leölésük olyan, 20 km sugarú területen belül történt, ahol – az előző 60 nap során – nem jelentettek a XXIV. melléklet A. részében említett betegségeket.

139. cikk

A vadon élő patások friss húsának származási vadfeldolgozó létesítménye

A vadon élő patások friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan vadfeldolgozó létesítményben nyerték, amelyben és amelynek környékén – adott esetben beleértve a szomszédos ország területét – a XXIV. melléklet A. részében említett, jegyzékbe foglalt betegségek közül egyet sem jelentettek 10 km sugarú területen belül és a leölés időpontját megelőző 30 napos időszak során.

3. FEJEZET

A baromfi és a szárnyas vadak friss húsára vonatkozó állategészségügyi követelmények

1. SZAKASZ

A BAROMFI FRISS HÚSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KÖVETELMÉNYEK

140. cikk

A baromfi minimum tartózkodási ideje

A baromfi friss húsa szállítmányainak az Unióba való beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a szállítmány friss húsát olyan baromfiból nyerték, amelyeket:

a)

a keltetés óta és a vágás napjáig a friss hús származási harmadik országában vagy területén vagy annak körzetében tartottak;

vagy

b)

naposcsibeként, tenyészbaromfiként, haszonbaromfiként vagy vágásra szánt baromfiként hoztak be az ilyen áruk Unióba való beléptetéséhez jegyzékbe foglalt harmadik országból vagy területről vagy annak körzetéből, vagy egy tagállamból, és a behozatal legalább olyan szigorú állategészségügyi követelményeknek megfelelően történt, mint amilyenek az e rendeletben foglalt vonatkozó követelmények.

141. cikk

A