EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32020R0691

A Bizottság (EU) 2020/691 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. január 30.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az akvakultúrás létesítményekre és a víziállatok szállítóira vonatkozó szabályok tekintetében való kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 174, 3.6.2020, p. 345–378 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2020/691/oj

3.6.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/345


A BIZOTTSÁG (EU) 2020/691 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2020. január 30.)

az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az akvakultúrás létesítményekre és a víziállatok szállítóira vonatkozó szabályok tekintetében való kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: állategészségügyi rendelet) és különösen annak 176. cikke (4) bekezdésére, 181. cikke (2) bekezdésére, 185. cikke (5) bekezdésére, 189. cikke (1) bekezdésére és 279. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet szabályokat határoz meg az állatra vagy emberre átvihető betegségek megelőzésére és leküzdésére, többek között az akvakultúrás létesítmények és a víziállatok szállítói vonatkozásában. Az (EU) 2016/429 rendelet emellett felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett rendelet bizonyos, nem alapvető fontosságú rendelkezéseinek kiegészítésére. Ezért kiegészítő szabályokat kell elfogadni annak érdekében, hogy a rendszer zökkenőmentesen működhessen az (EU) 2016/429 rendelet által létrehozott új jogalkotási keretben.

(2)

Pontosabban az ebben a rendeletben meghatározott szabályoknak ki kell egészíteniük az (EU) 2016/429 rendelet IV. része II. címének 1. fejezetében már meghatározott szabályokat a jelentős állategészségügyi kockázatot képviselő víziállatokat tartó akvakultúrás létesítmények engedélyezése, az akvakultúrás létesítményekről az illetékes hatóságok által vezetendő nyilvántartások, valamint az akvakultúrás létesítmények felelős személyeinek és a víziállatok szállítóinak nyilvántartás-vezetési kötelezettségei tekintetében.

(3)

Ez a rendelet továbbá figyelembe veszi, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 2021. április 21-i hatállyal hatályon kívül helyezi a 2006/88/EK tanácsi irányelvet (2). Az (EU) 2016/429 rendelet előírja, hogy az ezzel az irányelvvel összhangban az (EU) 2016/429 rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt nyilvántartásba vett vagy engedélyezett létesítményeket és felelős személyeket az ezen rendelet szerint nyilvántartásba vett, illetve engedélyezett létesítménynek, illetve felelős személynek kell tekinteni, és ily módon alkalmazni kell rájuk az említett rendeletben előírt vonatkozó kötelezettségeket.

(4)

Ennek megfelelően az e rendeletben megállapított szabályoknak ki kell egészíteniük az (EU) 2016/429 rendelet IX. részében foglalt szabályokat azon szükséges átmeneti intézkedések tekintetében, amelyek az érdekelt felek meglévő uniós jogi aktusokból eredő szerzett jogainak és jogos elvárásainak védelmét szolgálják az akvakultúrás létesítmények tekintetében.

(5)

mivel az ebben a rendeletben meghatározott szabályok mindegyike az akvakultúrás létesítményekre és a víziállatok szállítóira vonatkozik, és együttesen alkalmazandók, azokat az alkalmazásuk elősegítése, az átláthatóság, valamint a szabályok megkettőzésének elkerülése érdekében egyetlen jogi aktusban kell meghatározni, nem pedig több különálló, számos kereszthivatkozást tartalmazó jogi aktusban. Ez összhangban van az (EU) 2016/429 rendelettel elfogadott megközelítéssel is.

(6)

Az (EU) 2016/429 rendelet 176. cikkének (1) bekezdése szerint azon akvakultúrás létesítmények felelős személyei, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékként való mozgatás céljából tartják, kötelesek engedélyezés iránt folyamodni az illetékes hatósághoz. Mivel az akvakultúrás létesítmények széles köre ebbe a kategóriába tartozik, az (EU) 2016/429 rendelet 176. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok mentesíthetik az akvakultúrás létesítmények egyes típusainak felelős személyeit az engedélyezés kérelmezésének kötelezettsége alól, feltéve, hogy az ilyen akvakultúrás létesítmények nem képviselnek jelentős egészségügyi kockázatot. Emellett az említett rendelet 176. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az engedélyezés kérelmezésének kötelezettsége alóli felmentésről az akvakultúrás létesítmények egyes típusai esetében, szintén azzal a feltétellel, hogy ezek az akvakultúrás létesítmények nem képviselnek jelentős kockázatot.

(7)

Az akvakultúrás létesítmények által képviselt kockázat mértéke az adott akvakultúrás létesítmény tevékenységétől, illetve a tenyésztett víziállatok vagy az azokból származó termékek rendeltetési helyétől és tervezett felhasználásától függ. Néhány akvakultúrás létesítmény már megkapta az engedélyt különböző célokra, így például azok az akvakultúrás létesítmények, amelyek a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) összhangban lévő higiéniai szabályoknak megfelelően kapták meg az engedélyt. Bizonyos helyzetekben az akvakultúrás létesítmények, például a tisztító és feladó központok vagy az átmosó területek csak olyan járványügyi területekről fogadnak puhatestűeket, amelyeken az adott akvakultúrás létesítmény található. Az ilyen akvakultúrás létesítmények ezért nem képviselnek jelentős állategészségügyi kockázatot. Más akvakultúrás létesítmények alacsony kockázattal járó tevékenységeket is folytatnak, például kizárólag természetes vizekbe engedésre szánt olyan tenyésztett víziállatokat tartanak, amelyek az akvakultúrás létesítmény helyszínének megfelelő víztestből származó anyaállományból származnak, vagy emberi fogyasztás vagy természetes vizekbe engedés céljából tenyésztett víziállatokat tartanak kiterjedt tavakban.

(8)

Ebben a rendeletben meg kell határozni, hogy az akvakultúrás létesítmények milyen feltételek mellett mentesülhetnek az engedélyezés kérelmezésének kötelezettsége alól. Bizonyos esetekben a mentesség csak azon akvakultúrás létesítményekre vonatkozik, amelyek a saját tagállamukon belül mozgatják a tenyésztett víziállatokat, és nem vonatkozik olyan akvakultúrás létesítményekre, amelyek tagállamok között teszik ezt. Ugyanakkor minden esetben csak akkor mérlegelhető az akvakultúrás létesítmény engedélyezésére vonatkozó kötelezettség alóli felmentés, ha az illetékes hatóság lefolytatta a kockázatértékelést, figyelembe véve legalább annak kockázatát, hogy az akvakultúrás létesítményekben tartott tenyésztett víziállatok a víz vagy a mozgatás útján víziállat-betegségekkel fertőződjenek meg vagy ilyen betegségeket terjesszenek, és ez a kockázat nem minősült jelentősnek. Az illetékes hatóság által a kockázatértékelés során figyelembe vehető további kockázati tényezőkkel kapcsolatos részleteket az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) VI. melléklete I. részének 2. fejezete tartalmazza. Így az ebben a rendeletben meghatározott kiegészítő szabályoknak összhangban kell lenniük az abban a felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott szabályokkal.

(9)

Az akvakultúrás létesítmények bizonyos más típusai azonban jelentős kockázatot képviselnek a víziállat-betegségek terjedése szempontjából. Ebben a rendeletben konkrétan ismertetni kell az akvakultúrás létesítmények ilyen típusait, és részletesen ismertetni kell az ilyen akvakultúrás létesítmények felelős személyeire vonatkozó engedélyeztetési követelményt. Idetartoznak a díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó nyílt akvakultúrás létesítmények, illetve olyan zárt létesítmények is, ahol a mozgatási mintájuk következtében az Unión belüli kereskedelem vagy a harmadik országokkal folytatott kereskedelem egészségügyi kockázatot képvisel. Az akvakultúrás létesítmények egyéb olyan típusai, amelyekben a betegségek terjedésének kockázatát csökkenteni kell az illetékes hatóság általi engedélyezésre vonatkozó követelménynek való megfeleléssel, magukban foglalják a karanténlétesítményeket, az olyan létesítményeket, amelyek elkülönítve tartják a vektorfajokat mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak, valamint azon vízi járműveket és egyéb mobil létesítményeket, amelyeken/ahol tenyésztett víziállatok kezelésére vagy a tenyésztett víziállatokon végzett egyéb állattenyésztési eljárásokra kerül sor.

(10)

Az (EU) 2016/429 rendelet 177. cikke értelmében az illetékes hatóság engedélyt adhat ki akvakultúrás létesítmények csoportjának felelős személyei részére. Az ebben a rendeletben meghatározott kiegészítő szabályok ezért adott esetben vonatkoznak az ilyen csoportokra, és részletesen meg kell határozniuk, hogyan alkalmazandók a szabályok közvetlenül a csoportra, illetve a csoporton belül.

(11)

Valamennyi akvakultúrás létesítmény vagy akvakultúrás létesítményekből álló csoport felelős személyei kötelesek megadni az illetékes hatóságnak az engedély megszerzéséhez szükséges információkat az (EU) 2016/429 rendelet 180. cikkének megfelelően. Ebben az összefüggésben a felelős személyeknek be kell nyújtaniuk az illetékes hatóságnak az írásba foglalt biológiai védelmi tervet, amelyet az illetékes hatóság figyelembe fog venni az engedélyezési folyamat során. Ez a követelmény az egyes akvakultúrás létesítményekre és az akvakultúrás létesítmények csoportjaira is vonatkozik azok méretétől függetlenül, de a biológiai védelmi terv összetettsége az egyes akvakultúrás létesítmények, illetve csoportjaik sajátosságaitól, valamint a kapcsolódó egészségügyi kockázatok csökkentéséhez szükséges intézkedésektől függ.

(12)

Egyes akvakultúrás létesítményeknek és az akvakultúrás létesítmények egyes csoportjainak – az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete I. részének 1. fejezetében meghatározott szabályok alapján – részt kell venniük az illetékes hatóság által az (EU) 2016/429 rendelet 26. cikkének megfelelően létrehozott kockázatalapú felügyeleti rendszerben. A rendszerben való részvétel hiányában akvakultúrás létesítmény vagy akvakultúrás létesítményekből álló csoport nem kaphat engedélyt. Az (EU) 2016/429 rendelet 27. cikkének megfelelően a kockázatalapú felügyelet figyelembe veheti a felelős személyek által a 24. cikknek megfelelően végzett – többek között az említett rendelet 25. cikkében említett állatorvosi látogatások formájában megnyilvánuló – felügyeleti tevékenységet. A kockázatalapú felügyeletre az erőforrások maximális kihasználása érdekében a jegyzékbe foglalt egyes betegségek tekintetében végzett felügyeleti tevékenységekkel egyidejűleg is sor kerülhet.

(13)

A kockázatalapú felügyelet gyakorisága azon alapul, hogy a létesítmény körülményeinek értékelését követően az illetékes hatóság magas, közepes vagy alacsony kockázatúnak minősítette-e az akvakultúrás létesítményt. Az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének I. része meghatározza, hogy az illetékes hatóságnak milyen tényezőket kell figyelembe vennie és mérlegelnie a létesítmények kockázati rangsorolásakor, valamint azt, hogy az egyes kockázati kategóriák esetében milyen gyakran kerül sor felügyeleti tevékenységekre. A jegyzékbe nem foglalt fajokat tartó, egyúttal jelentős mértékű kereskedelmet folytató és ezért magas kockázatúnak minősített akvakultúrás létesítményeknek a kockázatalapú felügyeleti rendszerben való részvételével a lehető legnagyobb lehetőség nyílik az új betegségek azonosítására és ellenőrzésére, amennyiben azok megjelennek a jegyzékbe nem foglalt fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatok körében.

(14)

mivel kockázatalapú felügyeletre az akvakultúrás létesítmények engedélyezett csoportjaiban is sor kerül, fontos meghatározni, hogyan kerül rá sor csoportszinten, hogy ezáltal a felügyelet eredménye járványügyi szempontból értékelhető legyen. Ennek megfelelően ez a rendelet szabályokat határoz meg azzal kapcsolatban, hogy az illetékes hatóságnak milyen megközelítést kell alkalmaznia a felügyelet gyakorlása során.

(15)

Amellett, hogy a felelős személyeknek az engedélyezési eljárás részeként be kell mutatniuk a biológiai védelmi tervet az illetékes hatóságnak, és egyes akvakultúrás létesítményeknek részt kell venniük a kockázatalapú felügyeleti rendszerben, az engedélyezési kötelezettség hatálya alá tartozó akvakultúrás létesítményeknek és azok felszereléseinek meg kell felelniük bizonyos követelményeknek. Ezért ebben a rendeletben meg kell határozni az akvakultúrás létesítmények vagy akvakultúrás létesítménycsoportok egyes kategóriáira vonatkozó, a biológiai biztonságot, a felügyeletet, illetve a létesítményeket és a felszereléseket érintő speciális követelményeket.

(16)

Az (EU) 2016/429 rendelet 178. cikke szerint a „körülhatárolt akvakultúrás létesítmény” minősítést megszerezni kívánó akvakultúrás létesítmények felelős személyei csak azt követően vihetnek be tenyésztett víziállatokat a létesítményeikbe, illetve csak azt követően vihetik azokat ki a létesítményeikből, hogy az illetékes hatóság engedélyezte a létesítményük számára az említett minősítést az említett rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően. Mivel ezek az akvakultúrás létesítmények kevesebb mozgatási követelmény alkalmazása mellett cserélhetik egymást között a tenyésztett víziállatokat, mint az akvakultúrás létesítmények más típusai, célszerű szerződéses állatorvost foglalkoztatniuk, aki felügyeli az adott akvakultúrás létesítmény tevékenységeit, és ellátja annak egészségügyi felügyeletét, hogy megbízható egészségügyi garanciát nyújthassanak egymásnak. Az (EU) 2016/429 rendelet 181. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyek meghatározzák az ilyen akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó kiegészítő szabályokat, és az ilyen szabályokat meg kell határozni ebben a rendeletben.

(17)

Az (EU) 2016/429 rendelet 179. cikke rendelkezik a járványügyi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények jóváhagyásáról. Ezek az akvakultúrás létesítmények lehetővé teszik azon víziállatok kényszervágását és állategészségügyi okból történő feldolgozását, amelyek a jegyzékbe foglalt vagy új betegségekkel potenciálisan fertőzöttek. Emiatt ezek a létesítmények jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek, és az illetékes hatóságnak engedélyezniük kell őket. Azokban az időszakokban, amikor ezek az akvakultúrás létesítmények a jegyzékbe foglalt vagy új betegségekkel fertőzött vagy fertőzésgyanús víziállatokat fogadnak, szigorú biológiai védelmi intézkedéseket kell végrehajtaniuk annak biztosítása érdekében, hogy a kórokozók ne kerülhessenek megfelelő kezelés nélkül a nyílt vizekbe. Az említett rendelet 181. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyek meghatározzák az ilyen akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó kiegészítő szabályokat, és ennek megfelelően az ilyen kiegészítő szabályokat meg kell határozni ebben a rendeletben.

(18)

Az élő puhatestűek egyes tisztító központjai, átmosó területei és feladóközpontjai olyan akvakultúrás létesítményeknek tekintendők, amelyeket az (EU) 2016/429 rendelet 176. cikkének (1) bekezdése értelmében engedélyeztetni kell. Azok a létesítmények, amelyekbe élő puhatestűek érkeznek a saját járványügyi területükön kívülről, nagyobb kockázatot jelentenek a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek terjedése szempontjából, és ennek megfelelően kell kezelni őket az engedélyezési eljárás során. Így ebben a rendeletben kiegészítő szabályokat kell meghatározni erre vonatkozóan.

(19)

Az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendelet (5) meghatározza az A, B, C, D és E kategóriájú betegségek fogalmát, és előírja, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett, a jegyzékbe foglalt betegségekre alkalmazandó járványvédelmi és -megelőzési szabályokat kell alkalmazni az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázatban említett, jegyzékbe foglalt fajok és jegyzékbe foglalt fajcsoportok jegyzékbe foglalt betegségeinek különböző kategóriái tekintetében. Az említett táblázat szerint a táblázat 4. oszlopában felsorolt egyes víziállatfajok csak akkor tekintendők vektorfajnak, ha olyan akvakultúrás létesítményben tartják őket, ahol a táblázat 3. oszlopában felsorolt fajok is megtalálhatók, illetve vadon élő víziállatok esetében akkor, ha valamely szabad élőhelyen kapcsolatba kerültek a 3. oszlopban felsorolt fajokkal. Ha azonban a létesítmények az ilyen fajokat ezt követően megfelelő időn keresztül a 3. oszlopban felsorolt fajoktól és a szennyezett vízforrásokról elkülönítve tartották, azok többé nem tekintendők vektorfajnak. Ha az e rendelet 15. cikkének megfelelően engedélyezett karanténlétesítményekben nincs lehetőség erre az elkülönítési időszakra, akkor az ilyen víziállatok ehelyett olyan más típusú akvakultúrás létesítményekben is tarthatók, amelyek nem alkalmazzák ugyan a karanténlétesítmények esetében előírt biológiai védelmi intézkedések mindegyikét, de elkülönítve tartják az ilyen víziállatokat a lehetséges kórokozóktól mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak. Az (EU) 2016/429 rendelet 181. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el az ilyen akvakultúrás létesítmények e követelmények figyelembevételével történő engedélyezésére vonatkozó kiegészítő szabályok megállapítása céljából. Ennek megfelelően ezeket a követelményeket meg kell határozni ebben a rendeletben.

(20)

Az (EU) 2016/429 rendelet 185. cikkének (5) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az illetékes hatóság által a nyilvántartásba vett és engedélyezett akvakultúrás létesítményekről vezetett nyilvántartásokban feltüntetendő további információk, valamint az említett nyilvántartások nyilvános hozzáférhetősége tekintetében. Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) meghatározott adatvédelmi követelmények alapján az illetékes hatóság által nyilvánosságra hozandó információknak tükrözniük kell az (EU) 2016/429 rendelet 185. cikke (2) bekezdésének a), c), e) és f) pontjában meghatározott követelményeket, amelyek viszont nagymértékben tükrözik a tagállamok által a 2008/392/EK bizottsági határozatnak (7) megfelelően már nyilvános nyilvántartásba vett adatokat.

(21)

Az illetékes hatóság nyilvános nyilvántartásának azonban konkrétabb információkat is tartalmaznia kell az egyes engedélyezett létesítmények állategészségügyi állapota tekintetében, hogy lehetővé tegye a biztonságos kereskedelmet és gondoskodjon arról, hogy az érdekelt felek tudják, hogy egy adott akvakultúrás létesítmény mentes-e egy adott B vagy C kategóriájú betegségtől, részt vesz-e az adott B vagy C kategóriájú betegségre vonatkozó mentesítési programban, részt vesz-e egy adott C kategóriájú betegségre vonatkozó felügyeleti programban, vagy az említett állategészségügyi állapotok egyike sem vonatkozik rá. Tekintve az ebben a rendeletben az engedélyezett akvakultúrás létesítményekre vonatkozó információk nyilvános elérhetősége vonatkozásában meghatározott követelmények hatályát, ez a rendelet hatályon kívül helyezi a 2008/392/EK határozatot.

(22)

Az (EU) 2016/429 rendelet 186. és 187. cikke meghatározza az akvakultúrás létesítmények felelős személyeire vonatkozó minimális nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket. Mivel a víziállatok általában nem azonosíthatók egyénileg, kulcsfontosságú a termelésükkel és mozgatásukkal kapcsolatos nyilvántartás-vezetés. A különböző típusú akvakultúrás létesítmények felelős személyei által vezetett nyilvántartásoknak vannak ugyan közös elemei, de az akvakultúrás létesítmények adott típusainak olyan nyilvántartást kell vezetniük, amely rájuk és az általuk folytatott akvakultúrás tevékenységekre jellemző. Mivel az említett rendelet 189. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el, amelyek meghatározzák a nyilvántartás-vezetési kötelezettségekre vonatkozó kiegészítő szabályokat, a különböző nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket az engedélyezett akvakultúrás létesítmények minden egyes típusa esetében meg kell határozni ebben a rendeletben.

(23)

Az (EU) 2016/429 rendelet 188. cikke meghatározza az akvakultúrás létesítményekbe szánt és az élőhelyek között mozgatott víziállatok szállítóira vonatkozó minimális nyilvántartás-vezetési kötelezettségeket. A víziállatok szállítói különös kockázatot képviselnek a betegségek terjedése szempontjából, ezért lényeges, hogy az említett felelős személyek nyilvántartást vezessenek az általuk szállított víziállatok nyomonkövethetőségének biztosítása, valamint annak írásos alátámasztása érdekében, hogy megfelelő biológiai védelmi intézkedéseket alkalmaznak. Ennek megfelelően ez a rendelet kiegészítő szabályokat határoz meg a nyilvántartás-vezetési kötelezettségeikre vonatkozóan.

(24)

Ezt a rendeletet az (EU) 2016/429 rendelet alkalmazásának kezdőnapjával összhangban 2021. április 21-től kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet a tenyésztett víziállatokat tartó, nyilvántartásba vett és engedélyezett akvakultúrás létesítmények és a víziállatok szállítói tekintetében kiegészíti az (EU) 2016/429 rendeletben megállapított szabályokat.

(2)   A II. rész követelményeket határoz meg

a)

az I. cím 1. fejezetében a víziállatokat fenyegető betegségek vonatkozásában jelentős kockázatot képviselő akvakultúrás létesítmények illetékes hatóság általi engedélyezése tekintetében, valamint az ilyen betegségek szempontjából jelentős kockázatot nem képviselő létesítmények felelős személyeire vonatkozó bizonyos eltérések tekintetében;

b)

az I. cím 2. fejezetében az akvakultúrás létesítményekre és azok csoportjaira vonatkozó követelmények, valamint az illetékes hatóság általi engedélyezés tekintetében;

c)

a II. cím 1. fejezetében az illetékes hatóságnak az (EU) 2016/429 rendelet 173. cikkének megfelelően nyilvántartásba vett akvakultúrás létesítmények nyilvántartására vonatkozó tájékoztatási kötelezettségei tekintetében;

d)

a II. cím 2. fejezetében az illetékes hatóságnak az engedélyezett akvakultúrás létesítmények nyilvántartásaival kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségei tekintetében;

e)

a III. cím 1. fejezetében az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett vagy engedélyezett akvakultúrás létesítmények vagy járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felelős személyei által – az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében és 187. cikkének (1) bekezdésében előírtakon felül – teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek tekintetében;

f)

a III. cím 2. fejezetében a víziállatok szállítói által – az (EU) 2016/429 rendelet 188. cikkének (1) bekezdésében előírtakon felül – teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek tekintetében.

(3)   A III. rész bizonyos átmeneti rendelkezéseket állapít meg a 2006/88/EK irányelv és a 2008/392/EK határozat tekintetében az akvakultúrás létesítmények nyilvántartásba vételével és engedélyezésével kapcsolatban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet 1. cikkében szereplő fogalommeghatározások alkalmazandók.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

1.

„kiterjedt tó”: olyan hagyományos, természetes vagy mesterséges tó vagy lagúna, amely esetében az e tavakban vagy lagúnákban tartott állatok élelemforrása rendes körülmények között természetes, és ahol nem hoznak intézkedéseket a termelésnek a környezet természetes kapacitását meghaladó mértékű növelésére;

2.

„tisztító központ”: tiszta tengervízzel táplált medencékkel rendelkező létesítmény, amelyben a puhatestűeket a szennyezettség csökkentéséhez szükséges időre elhelyezik, hogy azokat emberi fogyasztásra alkalmassá tegyék;

3.

„feladóközpont”: olyan szárazföldi vagy tengeri létesítmény, amely az emberi fogyasztásra szánt puhatestűek fogadására, feljavítására, mosására, tisztítására, osztályozására, egyedi csomagolására és gyűjtőcsomagolására szolgál;

4.

„átmosó terület”: egyértelműen jelölt határvonalakkal rendelkező és bójákkal, cölöpökkel vagy egyéb rögzített eszközzel jelzett és kizárólag a puhatestűek természetes tisztítására használt édesvízi, tengeri, torkolati vagy lagúnaterület;

5.

„elkülönítés”: tenyésztett víziállatoknak olyan akvakultúrás létesítményekben való tartása, ahol sem közvetlenül, együttélés révén, sem közvetve, a vízellátásnak köszönhetően nem kerülnek kapcsolatba más víziállatfajokkal;

6.

„zárt létesítmény”: akvakultúrás létesítmény, amelynek szennyvizét kezelésnek vetik alá a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek kórokozóinak inaktiválására, mielőtt azt a nyílt vízbe bocsátanák;

7.

„nyílt létesítmény”: akvakultúrás létesítmény, amelynek szennyvizét a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek kórokozóinak inaktiválására irányuló kezelés nélkül közvetlenül a nyílt vízbe engedik;

8.

„járványügyi terület”: körülhatárolt földrajzi terület, amelyen a víziállatok egészségi állapota azonos, és azok a jegyzékbe foglalt vagy új betegségekkel való megfertőződés tekintetében azonos mértékű kockázatnak vannak kitéve;

9.

„biológiai védelmi terv”: olyan dokumentált terv, amely leírja, hogy egy betegség kórokozói milyen útvonalon juthatnak be egy akvakultúrás létesítménybe, terjedhetnek azon belül, illetve terjedhetnek onnan tovább; a terv figyelembe veszi a létesítmény sajátosságait, és meghatározza az azonosított biológiai védelmi kockázatok csökkentésére szolgáló intézkedéseket;

10.

„közös biológiai védelmi intézkedések”: az illetékes hatóság által az (EU) 2016/429 rendelet 177. cikkének megfelelően engedélyezett akvakultúrás létesítménycsoport minden egyes akvakultúrás létesítménye által kidolgozott és végrehajtott biológiai védelmi tervben szereplő intézkedések;

11.

„egyedi nyilvántartási szám”: az (EU) 2016/429 rendelet 173. cikke szerint a nyilvántartásba vett akvakultúrás létesítményhez vagy akvakultúrás létesítmények csoportjához rendelt szám;

12.

„egyedi engedélyszám”: az illetékes hatóság által az (EU) 2016/429 rendelet 173. cikke szerint az akvakultúrás létesítményhez vagy akvakultúrás létesítmények csoportjához rendelt szám;

13.

„IMO hajóazonosító szám”: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által a tengerjáró hajókhoz rendelt egyedi szám;

14.

„higiéniai korlát”: olyan lábfürdő, kézmosás, ruhacsere vagy egyéb biológiai védelmi intézkedés, amelynek célja megakadályozni, hogy a betegség megjelenjen az akvakultúrás létesítményben, elterjedjen azon belül, vagy továbbterjedjen onnan;

15.

„termelési egységek”: olyan vályúk, tavak, csatornák, medencék, ketrecek, rekeszek vagy hasonló szerkezetek, amelyekben az akvakultúrás létesítmények a tenyésztett víziállatok csoportjait tartják;

16.

„fokozott mortalitás”: az adott akvakultúrás létesítmény vagy akvakultúrás létesítménycsoport esetében normálisnak tekinthető szintet meghaladó arányú, megmagyarázhatatlan elhullás a fennálló körülmények között;

17.

„felügyeleti program”: a valamely C kategóriájú betegséggel kapcsolatban hozott vizsgálati és ellenőrzési intézkedésekből álló önkéntes program azon akvakultúrás létesítményekben, amelyek nem vesznek részt a betegségtől mentes minősítés megszerzéséhez vezető mentesítési programban, de amelyekben a vizsgálatok arra utalnak, hogy az adott akvakultúrás létesítmény nem fertőzött az adott C kategóriájú betegséggel.

II. RÉSZ

NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL, ENGEDÉLYEZÉS, NYILVÁNTARTÁSOK ÉS NYILVÁNTARTÁS-VEZETÉS

I. CÍM

AZ AKVAKULTÚRÁS LÉTESÍTMÉNYEK FELELŐS SZEMÉLYEINEK AZ ILLETÉKES HATÓSÁG ÁLTALI ENGEDÉLYEZÉSE

1. FEJEZET

A betegségek terjedésének vonatkozásában jelentős kockázatot képviselő akvakultúrás létesítmények engedélyezése, valamint eltérések az engedélyezésre vonatkozó követelménytől

3. cikk

Eltérések azon követelménytől, miszerint a felelős személyeknek kérelmezniük kell az illetékes hatóságnál az akvakultúrás létesítmények engedélyezését

(1)   Az (EU) 2016/429 rendelet 176. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve az akvakultúrás létesítmények alábbi típusai esetében a felelős személyek nem kötelesek kérelmezni az illetékes hatóságnál az adott akvakultúrás létesítmény engedélyezését:

a)

olyan akvakultúrás létesítmények, amelyekben a tenyésztett víziállatokat kizárólag a természetes vizekbe engedés céljából tartják;

b)

kiterjedt tavak, amelyekben a tenyésztett víziállatokat közvetlen emberi fogyasztás vagy a természetes vizekbe engedés céljából tartják;

c)

olyan tisztító központok, amelyek

i.

a 853/2004/EK rendelet 4. cikkének megfelelően engedélyt kaptak a működésre; és

ii.

csak arról a járványügyi területről fogadnak puhatestűeket, amelyen az akvakultúrás létesítmény található;

d)

olyan feladóközpontok, amelyek

i.

a 853/2004/EK rendelet 4. cikkének megfelelően engedélyt kaptak a működésre; és

ii.

csak arról a járványügyi területről fogadnak puhatestűeket, amelyen az akvakultúrás létesítmény található;

e)

olyan átmosó területek, amelyek

i.

a 853/2004/EK rendelet 4. cikkének megfelelően engedélyt kaptak a működésre; és

ii.

csak arról a járványügyi területről fogadnak puhatestűeket, amelyen az akvakultúrás létesítmény található.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében biztosított, az illetékes hatóság általi engedélyezés kérelmezésére vonatkozó követelménytől való eltérés csak olyan akvakultúrás létesítményekre vonatkozik, amelyekből nem mozgatnak tenyésztett víziállatokat más tagállamba – kivéve a közvetlen emberi fogyasztásra szánt puhatestűeket –, ha az illetékes hatóság kockázatértékelést végzett, amelynek során

a)

figyelembe vette legalább az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete I. része 2. fejezetének a) és b) pontjában meghatározott kockázati tényezőket; és

b)

jelentéktelennek minősítette annak kockázatát, hogy az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok megfertőződjenek a jegyzékbe foglalt betegségekkel vagy az új betegségekkel, vagy terjesszék azokat.

4. cikk

Az akvakultúrás létesítmények azon típusai, amelyeket az illetékes hatósággal engedélyeztetni kell

Az alábbi típusú akvakultúrás létesítmények felelős személyei kötelesek kérelmezni az illetékes hatóság általi engedélyezést az (EU) 2016/429 rendelet 176. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően:

a)

a tenyésztett víziállatok karanténlétesítményei;

b)

a jegyzékbe foglalt, vektorfajnak minősülő fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó akvakultúrás létesítmények, amelyek az említett állatokat elkülönítve tartják mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak;

c)

a díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó zárt akvakultúrás létesítmények, amelyek a mozgatási mintájuk miatt jelentős egészségügyi kockázatot képviselnek;

d)

a díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó nyílt akvakultúrás létesítmények;

e)

hajók vagy egyéb mobil létesítmények, amelyeken/ahol tenyésztett víziállatok ideiglenes tartására kerül sor kezelés vagy egyéb állattenyésztési eljárások céljából.

2. FEJEZET

Követelmények és az akvakultúrás létesítmények engedélyezése

5. cikk

A biológiai védelmi tervre vonatkozó követelmény az engedélyezett akvakultúrás létesítmények és azok csoportjai esetében

Az illetékes hatóság csak abban az esetben engedélyezi a 7. cikkben és a 9–19. cikkben említett akvakultúrás létesítményeket, illetve a 8. cikkben említett, akvakultúrás létesítményekből álló csoportokat, ha azok felelős személyei kidolgozták és írásban dokumentálták biológiai védelmi tervüket, amely megfelel az alábbi követelményeknek:

a)

leírja, hogy egy betegség kórokozói milyen útvonalon juthatnak be egy akvakultúrás létesítménybe vagy akvakultúrás létesítmények egy csoportjába, terjedhetnek azon belül, illetve terjedhetnek tovább a környezetbe vagy egyéb akvakultúrás létesítményekbe;

b)

figyelembe veszi az akvakultúrás létesítményre vagy az akvakultúrás létesítmények csoportjára jellemző sajátosságokat, és meghatározza az egyes azonosított biológiai védelmi kockázatok csökkentésére szolgáló kockázatcsökkentő intézkedéseket;

c)

az akvakultúrás létesítményre vagy az akvakultúrás létesítmények csoportjára vonatkozó említett terv kidolgozásakor szükség szerint mérlegeli vagy figyelembe veszi az I. melléklet 1–7. része és 9–12. része 1.a) pontjában, valamint 8. része 1.b) pontjában meghatározott elemeket.

6. cikk

A kockázatalapú felügyeleti rendszerben való részvételre vonatkozó követelmény az engedélyezett akvakultúrás létesítmények és azok csoportjai esetében

(1)   Az illetékes hatóság csak abban az esetben engedélyezi az e rendelet 7., 17. és 18. cikkében említett akvakultúrás létesítmények működését, ha a felelős személyek – az e rendelet II. melléklete 1. részének és 2. része 1. pontjának megfelelő kockázatalapú felügyeleti rendszer formájában – eleget tesznek az illetékes hatóság által az (EU) 2016/429 rendelet 26. cikkével összhangban folytatott kockázatalapú felügyeletre vonatkozó előírásoknak.

(2)   Az illetékes hatóság csak abban az esetben engedélyezi az e rendelet 8. cikkében említett, akvakultúrás létesítményekből álló csoportok működését, ha a felelős személyek – az e rendelet II. melléklete 1. részének és 2. része 2. pontjának megfelelő kockázatalapú felügyeleti rendszer formájában – eleget tesznek az illetékes hatóság által az (EU) 2016/429 rendelet 26. cikkével összhangban folytatott kockázatalapú felügyeletre vonatkozó előírásoknak.

(3)   Az akvakultúrás létesítményeknek vagy azok csoportjainak az (1) és (2) bekezdés szerinti engedélyezése esetén az illetékes hatóság figyelembe veszi az alábbi elemeket, és alkalmazza őket a kockázatalapú felügyeleti rendszerben:

a)

a felelős személy által az (EU) 2016/429 rendelet 24. cikkének megfelelően elvégzett felügyelet eredménye;

b)

az állatorvos által az (EU) 2016/429 rendelet 25. cikkének megfelelően lefolytatott állatorvosi látogatások során szerzett információk, amennyiben a felelős személyek elérhetővé teszik az említett információkat.

7. cikk

Azon akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékként való mozgatás céljából tartják, a 12–19. cikkben előírt egyedi követelmények hatálya alá tartozó akvakultúrás létesítmények kivételével

Az engedélyezés során az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy azon akvakultúrás létesítmények, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékként való mozgatás céljából tartják – kivéve a 12–19. cikkben említett akvakultúrás létesítményeket –, megfelelnek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a kockázatalapú felügyelet tekintetében a 6. cikk (1) bekezdése;

b)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az I. melléklet 1. részének 1. pontja;

c)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 1. részének 2. pontja.

8. cikk

Azon akvakultúrás létesítményekből álló csoportok engedélyezésére vonatkozó követelmények, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékként való mozgatás céljából tartják

Az engedélyezés során az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy az olyan akvakultúrás létesítményekből álló csoportok, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékként való mozgatás céljából tartják, megfelelnek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a kockázatalapú felügyelet tekintetében a 6. cikk (2) bekezdése;

b)

a csoportba tartozó akvakultúrás létesítmények biológiai védelmi intézkedései tekintetében az I. melléklet 2. részének 1. pontja;

c)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 2. részének 2. pontja.

9. cikk

A körülhatárolt akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények

Az engedélyezés során az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a körülhatárolt akvakultúrás létesítmények megfelelnek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a kórbonctani vizsgálatokat végző létesítményekre vonatkozó intézkedések és a létesítmény állatorvosa által nyújtott szolgáltatások igénybevétele tekintetében a 10. cikk;

b)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az I. melléklet 3. részének 1. pontja;

c)

a felügyelet és ellenőrzés tekintetében az I. melléklet 3. részének 2. pontja;

d)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 3. részének 3. pontja.

10. cikk

A körülhatárolt akvakultúrás létesítmények felelős személyeinek kötelezettségei

Mielőtt az illetékes hatóság engedélyezi a körülhatárolt akvakultúrás létesítményeket, azok felelős személyei

a)

intézkedéseket tesznek, hogy állategészségügyi kórbonctani vizsgálatok elvégzésére kerülhessen sor a körülhatárolt akvakultúrás létesítmény megfelelő részében vagy egy laboratóriumban;

b)

szerződés vagy más jogi eszköz útján igénybe veszik egy létesítmény állatorvosának szolgáltatásait, és ez az állatorvos felelős az alábbiakért:

i.

a körülhatárolt akvakultúrás létesítmény által végzett tevékenységek, valamint a 9. cikkben meghatározott engedélyezési követelményeknek való megfelelés felügyelete;

ii.

az I. melléklet 3. részének 2.a) pontjában említett járványfelügyeleti terv legalább évenkénti felülvizsgálata.

11. cikk

A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények

Az engedélyezés során az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények megfeleljenek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az I. melléklet 4. részének 1. pontja;

b)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 4. részének 2. pontja.

12. cikk

A 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említettektől eltérő tisztító központok engedélyezésére vonatkozó követelmények

Az engedélyezés során az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említettektől eltérő tisztító központok megfeleljenek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az I. melléklet 5. részének 1. pontja;

b)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 5. részének 2. pontja.

13. cikk

A 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említettektől eltérő feladóközpontok engedélyezésére vonatkozó követelmények

Az engedélyezés során az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említettektől eltérő feladóközpontok megfeleljenek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az I. melléklet 6. részének 1. pontja;

b)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 6. részének 2. pontja.

14. cikk

A 3. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említettektől eltérő átmosó területek engedélyezésére vonatkozó követelmények

Az engedélyezés során az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említettektől eltérő átmosó területek megfeleljenek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az I. melléklet 7. részének 1. pontja;

b)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 7. részének 2. pontja.

15. cikk

A karanténlétesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények

Az engedélyezés során az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a karanténlétesítmények megfeleljenek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az I. melléklet 8. részének 1. pontja;

b)

a felügyeleti és ellenőrzési intézkedések tekintetében az I. melléklet 8. részének 2. pontja;

c)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 8. részének 3. pontja.

16. cikk

A jegyzékbe foglalt, vektorfajnak minősülő fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó azon akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények, amelyek az említett állatokat elkülönítve tartják mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak

Az engedélyezés során az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy azok az akvakultúrás létesítmények, amelyek a jegyzékbe foglalt, vektorfajnak minősülő fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat elkülönítve tartják mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak, megfeleljenek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az I. melléklet 9. részének 1. pontja;

b)

a felügyeleti és ellenőrzési intézkedések tekintetében az I. melléklet 9. részének 2. pontja;

c)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 9. részének 3. pontja.

17. cikk

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó, a mozgatási mintájuk miatt jelentős egészségügyi kockázatot képviselő zárt akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények

Az engedélyezés során az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó, a mozgatási mintájuk miatt jelentős egészségügyi kockázatot képviselő zárt akvakultúrás létesítmények megfeleljenek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a kockázatalapú felügyelet tekintetében a 6. cikk (1) bekezdése;

b)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az I. melléklet 10. részének 1. pontja;

c)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 10. részének 2. pontja.

18. cikk

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó nyílt akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények

Az engedélyezés során az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó nyílt akvakultúrás létesítmények megfeleljenek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a kockázatalapú felügyelet tekintetében a 6. cikk (1) bekezdése;

b)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az I. melléklet 11. részének 1. pontja;

c)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 11. részének 2. pontja.

19. cikk

Azon hajók vagy egyéb mobil létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények, amelyeken/ahol tenyésztett víziállatok ideiglenes tartására kerül sor kezelés vagy egyéb állattenyésztési eljárások céljából

Az engedélyezés során az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy azok a hajók vagy egyéb mobil létesítmények, amelyeken/ahol tenyésztett víziállatok ideiglenes tartására kerül sor kezelés vagy egyéb állattenyésztési eljárások céljából, megfeleljenek az alábbiakban meghatározott követelményeknek:

a)

a biológiai védelmi intézkedések tekintetében az I. melléklet 12. részének 1. pontja;

b)

a létesítmények és felszerelések tekintetében az I. melléklet 12. részének 2. pontja.

II. CÍM

A NYILVÁNTARTÁSBA VETT ÉS ENGEDÉLYEZETT AKVAKULTÚRÁS LÉTESÍTMÉNYEKRŐL AZ ILLETÉKES HATÓSÁG ÁLTAL VEZETENDŐ NYILVÁNTARTÁSOK

1. FEJEZET

Az akvakultúrás létesítmények illetékes hatóság által vezetendő nyilvántartásai

20. cikk

Az illetékes hatóságnak a nyilvántartásba vett akvakultúrás létesítmények nyilvántartásával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége

Az (EU) 2016/429 rendelet 185. cikkének (2) bekezdésében előírt információkon felül az illetékes hatóság az akvakultúrás létesítményekre vonatkozó, az említett rendelet 185. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt nyilvántartásban minden általa nyilvántartásba vett akvakultúrás létesítmény esetében az alábbi információkat is megadja:

a)

az illetékes hatóság által az akvakultúrás létesítményhez rendelt egyedi nyilvántartási szám;

b)

az illetékes hatóság általi nyilvántartásba vétel dátuma;

c)

az akvakultúrás létesítmény címe, valamint elhelyezkedésének földrajzi koordinátái (földrajzi szélesség és hosszúság);

d)

az abban található létesítmények és felszerelések leírása;

e)

az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok kategóriái;

f)

az akvakultúrás létesítményben tartható tenyésztett víziállatok hozzávetőleges száma vagy maximális biomasszája, vagy mindkét adat;

g)

az az időszak, amelynek során a tenyésztett víziállatokat az akvakultúrás létesítményben tartják, amennyiben ez nem folyamatosan történik, ideértve adott esetben a szezonális, illetve a meghatározott események időtartama alatt történő tartásra vonatkozó információkat;

h)

a tevékenység bárminemű beszüntetésének az időpontja, amennyiben a felelős személy erről tájékoztatta az illetékes hatóságot.

2. FEJEZET

Az illetékes hatóság által engedélyezett akvakultúrás létesítmények nyilvántartásai

21. cikk

Az illetékes hatóságnak az engedélyezett akvakultúrás létesítmények nyilvántartásával kapcsolatos tájékoztatási kötelezettsége

(1)   Az (EU) 2016/429 rendelet 185. cikkének (2) bekezdésében előírt információkon felül az illetékes hatóság az engedélyezett akvakultúrás létesítményekre vonatkozó, az említett rendelet 185. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontjában előírt nyilvántartásában minden általa engedélyezett akvakultúrás létesítmény vagy minden általa engedélyezett, akvakultúrás létesítményekből álló csoport esetében az alábbi információkat is megadja:

a)

az illetékes hatóság által az akvakultúrás létesítményhez rendelt egyedi engedélyszám;

b)

az illetékes hatóság általi engedélyezés dátuma, illetve az engedély bárminemű felfüggesztésének vagy visszavonásának dátuma;

c)

az engedélyezett akvakultúrás létesítmény vagy az akvakultúrás létesítményekből álló engedélyezett csoport címe, valamint elhelyezkedésének földrajzi koordinátái (földrajzi szélesség és hosszúság);

d)

az abban található releváns létesítmények és felszerelések leírása;

e)

az akvakultúrás létesítményben vagy az akvakultúrás létesítmények csoportjában tartott tenyésztett víziállatok kategóriái;

f)

az akvakultúrás létesítményben vagy az akvakultúrás létesítmények csoportjában tartható tenyésztett víziállatok hozzávetőleges száma vagy maximális biomasszája, vagy mindkét adat;

g)

az az időszak, amelynek során a tenyésztett víziállatokat az akvakultúrás létesítményben vagy az akvakultúrás létesítmények csoportjában tartják, amennyiben ez nem folyamatosan történik, ideértve adott esetben a szezonális, illetve a meghatározott események időtartama alatt történő tartásra vonatkozó információkat;

h)

a tevékenység bárminemű beszüntetésének az időpontja, amennyiben a felelős személy erről tájékoztatta az illetékes hatóságot.

(2)   Az (EU) 2016/429 rendelet 185. cikkének (3) bekezdésében előírt információkon felül az illetékes hatóság az említett rendelet 181. cikke (1) bekezdésének megfelelően engedélyezett akvakultúrás létesítményekben vagy akvakultúrás létesítmények engedélyezett csoportjában tartott tenyésztett víziállatok egészségi állapotával kapcsolatos naprakész információkat is közzéteszi egy nyilvánosan elérhető, internetalapú információs oldalon.

Az említett naprakész állategészségügyi információk ismertetik legalább az akvakultúrás létesítménynek vagy az akvakultúrás létesítmények csoportjának az állategészségügyi állapotát a jegyzékbe foglalt releváns betegségek és azok minden releváns kategóriája esetében az alábbiak szerint:

a)

mentes-e a B vagy C kategóriájú betegségek alól;

b)

részt vesz-e B vagy C kategóriájú betegségre vonatkozó mentesítési programban;

c)

részt vesz-e C kategóriájú betegségre vonatkozó önkéntes felügyeleti programban; vagy

d)

bármely egyéb információ valamely B, C vagy D kategóriájú betegséggel kapcsolatban, kivéve az a), b) és c) pontban meghatározott információkat.

III. CÍM

A FELELŐS SZEMÉLYEKNEK AZ (EU) 2016/429 RENDELETBEN ELŐÍRTAKON FELÜLI NYILVÁNTARTÁS-VEZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEI

1. FEJEZET

A nyilvántartásba vett vagy engedélyezett akvakultúrás létesítmények felelős személyei által vezetendő nyilvántartások

22. cikk

A nyilvántartásba vett akvakultúrás létesítmények felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettsége

Az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül a nyilvántartásba vett akvakultúrás létesítmények felelős személyei az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által az akvakultúrás létesítményhez rendelt egyedi nyilvántartási szám;

b)

a fokozott mortalitást vagy egy betegség gyanújának felmerülését követően lefolytatott vizsgálatok részletei;

c)

az (EU) 2016/429 rendelet 218. cikkének megfelelően kiállított, az akvakultúrás létesítménybe érkező tenyésztett víziállatok szállítmányaival vagy az akvakultúrás létesítményből feladott ilyen szállítmányokkal együtt átadott nyilatkozatok;

d)

adott esetben a víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

23. cikk

Azon engedélyezett akvakultúrás létesítmények felelős személyeire vonatkozó nyilvántartás-vezetési kötelezettségek, amelyek a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékként való mozgatás céljából tartják, kivéve a 27–34. cikkben említett létesítményeket

Az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül azon engedélyezett akvakultúrás létesítmények felelős személyei, amelyek a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékként való mozgatás céljából tartják – kivéve az e rendelet 27–34. cikkében említett akvakultúrás létesítményeket –, az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által az akvakultúrás létesítményhez rendelt egyedi engedélyszám;

b)

az akvakultúrás létesítmény jelenlegi, az illetékes hatóság által megállapított kockázati besorolása;

c)

a 6. cikk (1) bekezdésében előírt kockázatalapú felügyelet végrehajtásával és eredményével kapcsolatos részletek;

d)

az akvakultúrás létesítménybe való mozgatással kapcsolatos részletek, beleértve az alábbiakat:

i.

a más akvakultúrás létesítményből érkezett tenyésztett víziállatok származási akvakultúrás létesítményének egyedi engedélyszáma vagy nyilvántartási száma; vagy

ii.

annak az élőhelynek a földrajzi elhelyezkedése, ahol a vadon élő víziállatokat az akvakultúrás létesítménybe való feladást megelőzően begyűjtötték;

e)

az akvakultúrás létesítményből való mozgatással kapcsolatos részletek, beleértve az alábbiakat:

i.

tenyésztett víziállatok és tenyésztett víziállatokból származó állati eredetű termékek, a tenyésztett víziállatok mozgatása esetében továbbá a rendeltetési akvakultúrás létesítmény egyedi nyilvántartási száma vagy engedélyszáma; vagy

ii.

a szabadba történő mozgatás esetében annak az élőhelynek az adatai, ahol sor fog kerülni a tenyésztett víziállatok szabadon bocsátására;

f)

azon szállítók neve és címe, akik víziállatokat szállítanak a létesítménybe vagy tenyésztett víziállatokat gyűjtenek be onnan;

g)

az engedélyezett akvakultúrás létesítmény biológiai védelmi terve és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékok;

h)

az (EU) 2016/429 rendelet 218. cikkének megfelelően kiállított, az akvakultúrás létesítménybe érkező tenyésztett víziállatok szállítmányaival vagy az akvakultúrás létesítményből feladott ilyen szállítmányokkal együtt átadott nyilatkozatok;

i)

adott esetben a víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

24. cikk

Azon akvakultúrás létesítmények engedélyezett csoportjának felelős személyeire vonatkozó nyilvántartás-vezetési kötelezettségek, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékként való mozgatás céljából tartják

(1)   Az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül az akvakultúrás létesítményeknek az (EU) 2016/429 rendelet 177. cikke a) pontjának megfelelően engedélyezett csoportjába tartozó akvakultúrás létesítmények felelős személyei az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által az akvakultúrás létesítményhez rendelt egyedi engedélyszám;

b)

az akvakultúrás létesítmények csoportjának jelenlegi, az illetékes hatóság által megállapított kockázati besorolása;

c)

a 6. cikk (2) bekezdésében előírt kockázatalapú felügyelet végrehajtásával és eredményével kapcsolatos részletek;

d)

az akvakultúrás létesítménybe való mozgatással kapcsolatos részletek, beleértve az alábbiakat:

i.

a csoporton kívüli akvakultúrás létesítményből érkezett valamennyi tenyésztett víziállat származási akvakultúrás létesítményének egyedi engedélyszáma vagy nyilvántartási száma; vagy

ii.

annak az élőhelynek a földrajzi elhelyezkedése, ahol a vadon élő víziállatokat az akvakultúrás létesítménybe való feladást megelőzően begyűjtötték;

e)

az akvakultúrás létesítmények csoportjából való mozgatással kapcsolatos részletek, beleértve az alábbiakat:

i.

tenyésztett víziállatok és tenyésztett víziállatokból származó állati eredetű termékek, a tenyésztett víziállatok mozgatása esetében továbbá a rendeltetési létesítmény egyedi nyilvántartási száma vagy engedélyszáma, amennyiben a tenyésztett víziállatok egy csoporton kívüli másik létesítménybe kerülnek; vagy

ii.

a szabadba történő mozgatás esetében annak az élőhelynek az adatai, ahol sor fog kerülni a tenyésztett víziállatok szabadon bocsátására;

f)

azon szállítók neve és címe, akik víziállatokat szállítanak akvakultúrás létesítményekbe vagy tenyésztett víziállatokat gyűjtenek be onnan;

g)

az akvakultúrás létesítmény biológiai védelmi tervével és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékokkal kapcsolatos információk;

h)

az (EU) 2016/429 rendelet 218. cikkének megfelelően kiállított, az akvakultúrás létesítménybe érkező tenyésztett víziállatok szállítmányaival vagy az akvakultúrás létesítményből feladott ilyen szállítmányokkal együtt átadott nyilatkozatok;

i)

adott esetben a víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

(2)   Az akvakultúrás létesítményekből álló, az (EU) 2016/429 rendelet 177. cikke b) pontjának megfelelően engedélyezett csoportok felelős személye a csoportba tartozó egyes akvakultúrás létesítmények nevében nyilvántartást vezet az e cikk (1) bekezdésének a)–i) pontjában meghatározott információkról.

25. cikk

Az engedélyezett körülhatárolt akvakultúrás létesítmények felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei

Az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül az engedélyezett körülhatárolt akvakultúrás létesítmények felelős személyei az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által a körülhatárolt akvakultúrás létesítményhez rendelt egyedi engedélyszám;

b)

a körülhatárolt akvakultúrás létesítménybe/létesítményből való mozgatás részletei, beleértve a származási vagy rendeltetési akvakultúrás létesítmény egyedi nyilvántartási számát vagy engedélyszámát a más akvakultúrás létesítményből érkezett vagy más akvakultúrás létesítménybe feladott valamennyi tenyésztett víziállat vonatkozásában;

c)

azon szállítók neve és címe, akik tenyésztett víziállatokat szállítanak a körülhatárolt akvakultúrás létesítményekbe vagy tenyésztett víziállatokat gyűjtenek be onnan;

d)

az I. melléklet 3. részének 2. pontjában előírt járványfelügyeleti terv végrehajtására és eredményeire vonatkozó adatok;

e)

a fokozott elhullást vagy egy betegség gyanújának felmerülését követően lefolytatott klinikai és laboratóriumi vizsgálatok, valamint kórbonctani vizsgálatok eredményei;

f)

adott esetben a tenyésztett víziállatoknak az I. melléklet 3. részének 2.c) pontjában előírt vakcinázására vagy kezelésére vonatkozó adatok;

g)

a beérkező tenyésztett víziállatok elkülönítésére vagy karanténba helyezésére vonatkozó adatok, és adott esetben az illetékes hatóság által az elkülönítéssel és a karanténnal, valamint az elkülönítési vagy karanténidőszak alatt végzett megfigyelésekkel kapcsolatban adott utasítások;

h)

a körülhatárolt akvakultúrás létesítmény biológiai védelmi terve;

i)

adott esetben a tenyésztett víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

26. cikk

A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felelős személyeire vonatkozó nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

Az (EU) 2016/429 rendelet 187. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felelős személyei az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményhez rendelt egyedi engedélyszám;

b)

a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmény biológiai védelmi terve és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékok;

c)

a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményben használt szennyvízkezelő rendszer karbantartásával kapcsolatos információk;

d)

a szennyvízkezelő rendszer hatékonyságát igazoló információk;

e)

azon szállítók neve és címe, akik víziállatokat szállítanak a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményekbe;

f)

adott esetben a víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

27. cikk

Az engedélyezett tisztító központok felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei

Az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül az engedélyezett tisztító központok felelős személyei az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által az engedélyezett tisztító központhoz rendelt egyedi engedélyszám;

b)

az engedélyezett tisztító központ biológiai védelmi terve és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékok;

c)

az engedélyezett tisztító központban használt szennyvízkezelő rendszer karbantartásával kapcsolatos információk;

d)

a szennyvízkezelő rendszer hatékonyságát igazoló információk;

e)

adott esetben a víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

28. cikk

Az engedélyezett feladóközpontok felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei

Az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül az engedélyezett feladóközpontok felelős személyei az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által az engedélyezett feladóközponthoz rendelt egyedi engedélyszám;

b)

az engedélyezett feladóközpont biológiai védelmi terve és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékok;

c)

az engedélyezett feladóközpontban használt szennyvízkezelő rendszer karbantartásával kapcsolatos információk;

d)

a szennyvízkezelő rendszer hatékonyságát igazoló információk;

e)

adott esetben a víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

29. cikk

Az engedélyezett átmosó területek felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei

Az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül az engedélyezett átmosó területek felelős személyei az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által az engedélyezett átmosó területhez rendelt egyedi engedélyszám;

b)

az engedélyezett átmosó terület biológiai védelmi terve és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékok;

c)

adott esetben a víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

30. cikk

A tenyésztett víziállatok számára kialakított engedélyezett karanténlétesítmények felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei

Az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül a tenyésztett víziállatok számára kialakított engedélyezett karanténlétesítmények felelős személyei az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által a karanténlétesítményhez rendelt egyedi engedélyszám;

b)

az engedélyezett karanténlétesítménybe való mozgatással kapcsolatos információk, beleértve az alábbiakat:

i.

a más akvakultúrás létesítményből érkezett tenyésztett víziállatok származási akvakultúrás létesítményének egyedi nyilvántartási száma vagy engedélyszáma; vagy

ii.

annak az élőhelynek a földrajzi elhelyezkedése, ahol a víziállatokat az engedélyezett karanténlétesítménybe való feladást megelőzően begyűjtötték;

c)

az engedélyezett karanténlétesítményből való mozgatással kapcsolatos információk, beleértve az alábbiakat:

i.

a rendeltetési akvakultúrás létesítmény egyedi nyilvántartási száma vagy engedélyszáma; vagy

ii.

annak az élőhelynek a földrajzi elhelyezkedése, ahol a tenyésztett víziállatokat szabadon engedték;

d)

azon szállítók neve és címe, akik víziállatokat szállítanak engedélyezett karanténlétesítményekbe vagy tenyésztett víziállatokat gyűjtenek be onnan;

e)

az I. melléklet 8. részének 2. pontjában előírt járványfelügyelet végrehajtására és eredményeire vonatkozó adatok;

f)

az I. melléklet 8. részének 2. pontjában előírt klinikai és laboratóriumi, valamint kórbonctani vizsgálatok eredményei;

g)

adott esetben az illetékes hatóság által az elkülönítési vagy karanténidőszak alatt végzett megfigyelésekkel kapcsolatban adott utasítások;

h)

az engedélyezett karanténlétesítmény biológiai védelmi terve és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékok;

i)

arra vonatkozó bizonyítékok, hogy az engedélyezett karanténlétesítmény környezeti feltételei a releváns, jegyzékbe foglalt vagy új betegség vagy betegségek klinikai kifejeződéséhez vezetnek;

j)

adott esetben a víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

31. cikk

A jegyzékbe foglalt, vektorfajnak minősülő fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó azon akvakultúrás létesítmények felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek, amelyek az említett állatokat elkülönítve tartják mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak

Azon akvakultúrás létesítmények felelős személyei, amelyek a vektorfajnak minősülő fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat elkülönítve tartják mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak, az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül az az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által az akvakultúrás létesítményhez rendelt egyedi engedélyszám;

b)

az engedélyezett akvakultúrás létesítménybe való mozgatással kapcsolatos információk, beleértve az alábbiakat:

i.

a más akvakultúrás létesítményből érkezett tenyésztett víziállatok származási akvakultúrás létesítményének egyedi nyilvántartási száma vagy engedélyszáma; vagy

ii.

annak az élőhelynek a földrajzi elhelyezkedése, ahol a víziállatokat az engedélyezett akvakultúrás létesítménybe való feladást megelőzően begyűjtötték;

c)

az engedélyezett akvakultúrás létesítményből való mozgatással kapcsolatos információk, beleértve az alábbiakat:

i.

a rendeltetési akvakultúrás létesítmény egyedi nyilvántartási száma vagy engedélyszáma; vagy

ii.

a szabadba történő mozgatás esetében annak az élőhelynek az adatai, ahol sor fog kerülni a tenyésztett víziállatok szabadon bocsátására;

d)

azon szállítók neve és címe, akik víziállatokat szállítanak az engedélyezett akvakultúrás létesítménybe vagy tenyésztett víziállatokat gyűjtenek be onnan;

e)

az I. melléklet 9. részének 2. pontjában előírt járványfelügyelet végrehajtására és eredményeire vonatkozó adatok;

f)

az I. melléklet 9. részének 2. pontjában előírt klinikai és laboratóriumi, valamint kórbonctani vizsgálatok eredményei;

g)

adott esetben az illetékes hatóság utasításai az I. melléklet 9. része 2. pontjában említett 90 napos elkülönítési időszak során végzett megfigyelésekkel kapcsolatban;

h)

az engedélyezett akvakultúrás létesítmény biológiai védelmi terve és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékok;

i)

adott esetben a víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

32. cikk

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó zárt akvakultúrás létesítmények felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó engedélyezett zárt akvakultúrás létesítmények felelős személyei az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által az akvakultúrás létesítményhez rendelt egyedi engedélyszám;

b)

az engedélyezett akvakultúrás létesítmény jelenlegi, az illetékes hatóság által megállapított kockázati besorolása;

c)

adott esetben a 6. cikk (1) bekezdésében előírt kockázatalapú felügyelet végrehajtásával és eredményével kapcsolatos információk;

d)

az engedélyezett akvakultúrás létesítménybe való mozgatással kapcsolatos információk, beleértve a származási akvakultúrás létesítmény egyedi nyilvántartási számát vagy engedélyszámát a más akvakultúrás létesítményből érkezett valamennyi tenyésztett víziállat vonatkozásában;

e)

az engedélyezett akvakultúrás létesítményből való mozgatással kapcsolatos információk, beleértve a rendeltetési akvakultúrás létesítmény egyedi nyilvántartási számát vagy engedélyszámát, kivéve, ha a rendeltetési helyek háztartások;

f)

azon szállítók neve és címe, akik víziállatokat szállítanak az engedélyezett akvakultúrás létesítményekbe vagy tenyésztett víziállatokat gyűjtenek be onnan, kivéve, ha a rendeltetési helyek háztartások;

g)

az engedélyezett akvakultúrás létesítmény biológiai védelmi terve és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékok;

h)

az (EU) 2016/429 rendelet 218. cikkének megfelelően kiállított, az engedélyezett akvakultúrás létesítménybe érkező tenyésztett víziállatok szállítmányaival vagy az engedélyezett akvakultúrás létesítményből feladott ilyen szállítmányokkal együtt átadott nyilatkozatok;

i)

adott esetben a tenyésztett víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

33. cikk

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó nyílt akvakultúrás létesítmények felelős személyei által teljesítendő nyilvántartás-vezetési kötelezettségek

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó engedélyezett nyílt akvakultúrás létesítmények felelős személyei az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által az akvakultúrás létesítményhez rendelt egyedi engedélyszám;

b)

az engedélyezett akvakultúrás létesítmény jelenlegi, az illetékes hatóság által megállapított kockázati besorolása;

c)

adott esetben a 6. cikk (1) bekezdésében előírt kockázatalapú felügyelet végrehajtásával és eredményével kapcsolatos információk;

d)

az engedélyezett akvakultúrás létesítménybe való mozgatással kapcsolatos információk, beleértve a származási akvakultúrás létesítmény egyedi nyilvántartási számát vagy engedélyszámát a más akvakultúrás létesítményből érkezett valamennyi tenyésztett víziállat vonatkozásában;

e)

az engedélyezett akvakultúrás létesítményből való mozgatással kapcsolatos információk, beleértve a rendeltetési akvakultúrás létesítmény egyedi nyilvántartási számát vagy engedélyszámát, kivéve, ha a rendeltetési helyek háztartások;

f)

azon szállítók neve és címe, akik víziállatokat szállítanak az engedélyezett akvakultúrás létesítményekbe vagy tenyésztett víziállatokat gyűjtenek be onnan, kivéve, ha a rendeltetési helyek háztartások;

g)

az engedélyezett akvakultúrás létesítmény biológiai védelmi terve és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékok;

h)

az (EU) 2016/429 rendelet 218. cikkének megfelelően kiállított, az engedélyezett akvakultúrás létesítménybe érkező tenyésztett víziállatok szállítmányaival vagy az engedélyezett akvakultúrás létesítményből feladott ilyen szállítmányokkal együtt átadott nyilatkozatok;

i)

adott esetben a víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

34. cikk

Azon engedélyezett hajók vagy egyéb engedélyezett mobil létesítmények felelős személyeinek nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, amelyeken/ahol tenyésztett víziállatok ideiglenes tartására kerül sor kezelés vagy egyéb állattenyésztési eljárások céljából

Azon engedélyezett hajók vagy egyéb engedélyezett mobil létesítmények felelős személyei, amelyeken/ahol tenyésztett víziállatok ideiglenes tartására kerül sor kezelés vagy egyéb állattenyésztési eljárások céljából, az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének (1) bekezdésében előírt információkon felül az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

az illetékes hatóság által a hajóhoz vagy az egyéb mobil létesítményhez rendelt egyedi engedélyszám;

b)

a tenyésztett víziállatok engedélyezett hajókra vagy egyéb engedélyezett mobil létesítményekre történő berakodásának dátuma és időpontja;

c)

adott esetben minden olyan akvakultúrás létesítmény neve, címe, egyedi nyilvántartási száma vagy engedélyszáma, ahol tenyésztett víziállatok berakodására és kirakodására kerül sor;

d)

azok a dátumok és helyszínek, amikor és ahol a hajót vagy az egyéb mobil létesítményeket vízzel töltötték fel a berakodást megelőzően, illetve adott esetben amikor és ahol vízcserére került sor a berakodás és kirakodás között;

e)

adott esetben az akvakultúrás létesítmények között megtett útvonallal kapcsolatos információk;

f)

az engedélyezett hajókon vagy az egyéb engedélyezett mobil létesítményekben végzett kezelésekkel vagy állattenyésztési eljárásokkal kapcsolatos információk;

g)

az engedélyezett hajó vagy az egyéb engedélyezett mobil létesítmény biológiai védelmi terve és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékok;

h)

adott esetben a tenyésztett víziállatokat kísérő bármely egyéb dokumentum.

2. FEJEZET

A szállítók által vezetendő nyilvántartások

35. cikk

A víziállatok szállítóinak nyilvántartás-vezetési kötelezettségei

Az (EU) 2016/429 rendelet 188. cikkében előírt információkon felül a víziállatok szállítói a víziállatok mozgatásához használt minden egyes szállítóeszköz vonatkozásában az alábbi információkról is nyilvántartást vezetnek:

a)

szárazföldi szállítás esetén a szállítóeszköz rendszáma, tengeri szállítás esetén az IMO hajóazonosító szám, vagy pedig bármely egyéb azonosítási mód, amely egyedien azonosítja a víziállatokat szállító egyéb szállítóeszközt;

b)

a víziállatok berakodásának dátuma és időpontja az akvakultúrás létesítményben vagy a származási élőhelyen;

c)

minden egyes felkeresett akvakultúrás létesítmény neve, címe és egyedi nyilvántartási vagy engedélyszáma;

d)

minden olyan élőhely földrajzi elhelyezkedése, ahol vadon élő víziállatok begyűjtésére került sor;

e)

a víziállatok kirakodásának dátuma és időpontja az akvakultúrás létesítményben vagy a rendeltetési élőhelyen;

f)

amennyiben sor került rá, a vízcsere dátuma, időpontja és helye;

g)

a szállítóeszköz biológiai védelmi terve és a terv végrehajtására vonatkozó bizonyítékok;

h)

a víziállatok szállítmányát kísérő dokumentumok hivatkozási számai.

III. RÉSZ

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2008/392/EK határozat 2021. április 21-ével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett jogi aktusra történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

37. cikk

Átmeneti rendelkezések az illetékes hatóságok által a meglévő akvakultúrás létesítményekről és a felelős személyekről vezetett nyilvántartások információtartalmára vonatkozóan

A tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2016/429 rendelet 279. cikkének (1) bekezdésében említett azon meglévő akvakultúrás létesítmények és felelős személyek esetében, amelyek/akik e rendelet 20. és 21. cikkének hatálya alá tartoznak, a 20. és 21. cikkben előírt információk minden ilyen akvakultúrás létesítmény és felelős személy tekintetében 2021. április 21-ét megelőzően bekerüljenek a nyilvántartásba vett és engedélyezett akvakultúrás létesítményekre vonatkozó, illetékes hatóságok által vezetett nyilvántartásokba.

38. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. április 21-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. január 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)  HL L 84., 2016.3.31., 1. o.

(2)  A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. december 17.) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos jegyzékbe foglalt és új betegségekre vonatkozó felügyeletre, mentesítési programokra és betegségtől mentes minősítésre vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 211. oldalát).

(5)  A Bizottság (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelete (2018. december 3.) egyes betegségmegelőzési és járványvédelmi szabályoknak a jegyzékbe foglalt betegségek kategóriáira történő alkalmazásáról, valamint a jegyzékbe foglalt betegségek terjedésére nézve számottevő kockázatot jelentő fajok és fajcsoportok jegyzékének megállapításáról (HL L 308., 2018.12.4., 21. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(7)  A Bizottság 2008/392/EK határozata (2008. április 30.) a 2006/88/EK tanácsi irányelvnek a víziállat-tenyésztő vállalkozásokról és az engedélyezett feldolgozólétesítményekről szóló információk elektronikus hozzáférhetőségét biztosító internetalapú információs oldal tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 138., 2008.5.28., 12. o.).


I. MELLÉKLET

AZ AKVAKULTÚRÁS LÉTESÍTMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSÉRE VONATKOZÓ, A II. RÉSZ I. CÍMÉNEK 2. FEJEZETÉBEN EMLÍTETT KÖVETELMÉNYEK

1. RÉSZ

A 7. cikkben említett, azon akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékként való mozgatás céljából tartják

1.

A tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékként való mozgatás céljából tartó akvakultúrás létesítmények biológiai védelmi intézkedései tekintetében a következő, a 7. cikk b) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a felelős személyek az 5. cikknek megfelelően végrehajtják a biológiai védelmi tervet, amelynek figyelembe kell vennie az alábbi elemeket:

i.

az akvakultúrás létesítményben a kulcsfontosságú helyszíneken fertőtlenítő állomásokat kell kialakítani;

ii.

amennyiben az alábbi funkcionális egységek ugyanazon akvakultúrás létesítményen belül találhatók, megfelelő higiéniai korlátokkal kell elválasztani őket:

keltetőegységek;

hizlalóegységek;

feldolgozóegységek;

feladóközpont;

iii.

a személyzet munkaruhája és lábbelije kizárólag az akvakultúrás létesítményben használható, és azokat rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iv.

az akvakultúrás létesítmények nem használhatják közösen ugyanazokat a felszereléseket, ha azonban ez mégis elkerülhetetlen, be kell tartani a felszerelések tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó megfelelő protokollt;

v.

az akvakultúrás létesítmény látogatását szabályozni kell, ha a látogatók egészségügyi kockázatot jelentenek; az említett látogatóknak

viselniük kell az akvakultúrás létesítményben biztosított védőruházatot és lábbelit; vagy

érkezéskor, illetve többször használatos ruházat és lábbeli esetében távozáskor meg kell tisztítaniuk és fertőtleníteniük kell az akvakultúrás létesítménybe magukkal hozott védőruházatot és lábbelit;

vi.

az elhullott állatokat minden termelési egységből el kell távolítani olyan gyakorisággal, amely minimális fertőzési kockázattal jár, de amely még az alkalmazott termelési módszer szempontjából kivitelezhető, és az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 13. cikkének megfelelően ártalmatlanítani kell őket;

vii.

az akvakultúrás létesítményben használt felszereléseket minden termelési ciklus végén, amennyire lehetséges, meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

viii.

amennyiben az akvakultúrás létesítményekbe megtermékenyített ikra érkezik más létesítményekből, és amennyiben ez biológiailag megvalósítható, az ikrát megérkezésekor megfelelően fertőtleníteni kell, és a teljes csomagolást biológiailag biztonságos módon fertőtleníteni vagy ártalmatlanítani kell;

ix.

ellenőrizni kell a szállítók tisztítási és fertőtlenítési nyilvántartását, mielőtt az akvakultúrás létesítményben sor kerülne a víziállatok be- vagy kirakodására;

b)

a felelős személyek kijelölik az akvakultúrás létesítmény biológiai védelmi tervének végrehajtásáért felelős nevesített személyt, és a személyzet többi tagja ennek a személynek jelent a biológiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben.

2.

Az akvakultúrás létesítmények felszerelései és létesítményei tekintetében a következő, a 7. cikk c) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

megfelelő felszerelést és létesítményeket kell biztosítani ahhoz, hogy az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok vonatkozásában fenn lehessen tartani a megfelelő állattenyésztési körülményeket;

b)

az akvakultúrás létesítményben jó higiéniás körülményeket kell biztosítani, és lehetővé kell tenni a megfelelő egészségügyi ellenőrzést;

c)

a felszereléseknek és a létesítményeknek lehetőség szerint megfelelően tisztítható és fertőtleníthető anyagokból kell lenniük;

d)

megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a ragadozók ellen, figyelembe véve a betegségek terjesztésének ragadozók által képviselt kockázatát és az akvakultúrás létesítményhez kapcsolódó környezeti korlátozásokat;

e)

a létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani.

2. RÉSZ

A 8. cikkben említett, azon akvakultúrás létesítmények csoportjának engedélyezésére vonatkozó követelmények, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből élve történő vagy tenyésztett víziállatból származó termékként való mozgatás céljából tartják

1.

Azon akvakultúrás létesítmények csoportjának biológiai védelmi intézkedései tekintetében, amelyekben a tenyésztett víziállatokat az adott akvakultúrás létesítményből való mozgatás céljából tartják, a következő, a 8. cikk b) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a felelős személyek az 5. cikknek megfelelően végrehajtják a biológiai védelmi tervet, és annak kidolgozása során figyelembe veszik az alábbi elemeket:

i.

fertőtlenítő állomásokat kell kialakítani a csoportba tartozó minden egyes akvakultúrás létesítmény kulcsfontosságú helyszínein;

ii.

amennyiben az alábbi funkcionális egységek ugyanazon akvakultúrás létesítményen belül találhatók, megfelelő higiéniai korlátokkal kell elválasztani őket:

keltetőegységek;

hizlalóegységek;

feldolgozóegységek;

feladóközpont;

iii.

a személyzet munkaruhája és lábbelije kizárólag az egyes akvakultúrás létesítményekben használható, és azokat rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iv.

az akvakultúrás létesítmények nem használhatják közösen ugyanazokat a felszereléseket, ha azonban ez mégis elkerülhetetlen, be kell tartani a felszerelések tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozó megfelelő protokollt;

v.

az akvakultúrás létesítmény látogatását szabályozni kell, ha a látogatók egészségügyi kockázatot jelentenek; az említett látogatóknak

viselniük kell az egyes akvakultúrás létesítményekben biztosított védőruházatot és lábbelit; vagy

érkezéskor, illetve többször használatos ruházat és lábbeli esetében távozáskor meg kell tisztítaniuk és fertőtleníteniük kell az akvakultúrás létesítménybe magukkal hozott védőruházatot és lábbelit;

vi.

az elhullott tenyésztett víziállatokat minden termelési egységből el kell távolítani olyan gyakorisággal, amely minimális fertőzési kockázattal jár, de amely még az alkalmazott termelési módszer szempontjából kivitelezhető, és az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkének megfelelően ártalmatlanítani kell őket;

vii.

az egyes akvakultúrás létesítményekben használt felszereléseket minden termelési ciklus végén, amennyire lehetséges, meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

viii.

amennyiben az akvakultúrás létesítményekbe megtermékenyített ikra érkezik más létesítményekből, és amennyiben ez biológiailag megvalósítható, az ikrát megérkezésekor megfelelően fertőtleníteni kell, és a teljes csomagolást biológiailag biztonságos módon fertőtleníteni vagy ártalmatlanítani kell;

ix.

ellenőrizni kell a szállítók tisztítási és fertőtlenítési nyilvántartását, mielőtt az akvakultúrás létesítményben sor kerülne a tenyésztett víziállatok be- vagy kirakodására;

b)

a biológiai védelmi tervben meghatározott intézkedések végrehajtásáért az alábbiak felelősek:

i.

az (EU) 2016/429 rendelet 177. cikke a) pontjának megfelelően engedélyezett, akvakultúrás létesítményekből álló csoportba tartozó egyes akvakultúrás létesítmények felelős személyei;

ii.

az (EU) 2016/429 rendelet 177. cikke b) pontjának megfelelően engedélyezett, akvakultúrás létesítményekből álló csoport felelős személye.

2.

Az akvakultúrás létesítmények csoportjának létesítményei és felszerelései tekintetében a következő, a 8. cikk c) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

megfelelő felszerelést és létesítményeket kell biztosítani ahhoz, hogy a csoportba tartozó akvakultúrás létesítmények mindegyikében tartott tenyésztett víziállatok vonatkozásában fenn lehessen tartani a megfelelő állattenyésztési körülményeket;

b)

a csoportba tartozó minden akvakultúrás létesítményben jó higiéniás körülményeket kell biztosítani, és lehetővé kell tenni az egészségügyi ellenőrzést;

c)

a csoportba tartozó minden akvakultúrás létesítmény felszereléseinek és létesítményeinek könnyen tisztítható és fertőtleníthető anyagokból kell lenniük;

d)

a csoportba tartozó minden akvakultúrás létesítményben megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a ragadozók ellen, figyelembe véve a betegségek terjesztésének ragadozók által képviselt kockázatát és az akvakultúrás létesítményhez kapcsolódó környezeti korlátozásokat;

e)

a létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszereléseknek kell rendelkezésre állniuk a csoportba tartozó minden egyes akvakultúrás létesítményben.

3. RÉSZ

A körülhatárolt akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó, a 9. cikkben említett követelmények

1.

A körülhatárolt akvakultúrás létesítmények biológiai védelmi intézkedései tekintetében a következő, a 9. cikk b) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a felelős személyek az 5. cikknek megfelelően végrehajtják a biológiai védelmi tervet, amelynek figyelembe kell vennie az alábbi elemeket:

i.

a körülhatárolt akvakultúrás létesítményben a kulcsfontosságú helyszíneken fertőtlenítő állomásokat kell kialakítani;

ii.

amennyiben különböző funkcionális egységek találhatók ugyanazon körülhatárolt akvakultúrás létesítményen belül, higiéniai korlátokkal kell elválasztani őket;

iii.

a személyzet munkaruháját és lábbelijét a körülhatárolt akvakultúrás létesítményben kell tartani, és azokat rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iv.

a látogatóknak viselniük kell a felelős személy által biztosított védőruházatot és lábbelit;

v.

a felszerelések nem használhatók közösen más akvakultúrás létesítményekkel;

vi.

az elhullott állatokat el kell távolítani olyan gyakorisággal, hogy minimális legyen a fertőzési kockázat, és az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkének megfelelően ártalmatlanítani kell őket;

vii.

a körülhatárolt akvakultúrás létesítmény felszerelését megfelelő gyakorisággal tisztítani és fertőtleníteni kell;

viii.

amennyiben a körülhatárolt akvakultúrás létesítményekbe megtermékenyített ikra érkezik más létesítményekből, és amennyiben ez biológiailag megvalósítható, és nem mond ellen a kutatási célkitűzéseknek, az ikrát megérkezésekor megfelelően fertőtleníteni kell, és a teljes csomagolást biológiailag biztonságos módon fertőtleníteni vagy ártalmatlanítani kell;

ix.

ellenőrizni kell a szállítók tisztítási és fertőtlenítési nyilvántartását, mielőtt a létesítményben sor kerülne a tenyésztett víziállatok be- vagy kirakodására;

b)

a felelős személyek kijelölik a körülhatárolt akvakultúrás létesítmény biológiai védelmi tervének végrehajtásáért felelős nevesített személyt, és a személyzet többi tagja ennek a személynek jelent a biológiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben.

2.

A körülhatárolt akvakultúrás létesítmények felügyeleti és ellenőrzési intézkedései tekintetében a következő, a 9. cikk c) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

járványfelügyeleti tervet kell végrehajtani, amelynek a tenyésztett víziállatok betegségekkel szembeni védelmére irányuló megfelelő intézkedéseket is tartalmaznia kell, és a tervet a körülhatárolt akvakultúrás létesítményben található tenyésztett víziállatok számának és fajának, valamint a létesítményben és környékén a jegyzékbe foglalt és új betegségek tekintetében fennálló járványügyi helyzetnek a figyelembevételével kell frissíteni;

b)

azokat a tenyésztett víziállatokat, amelyeknél a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek kórokozóival való fertőzöttség gyanúja merül fel, klinikai, laboratóriumi vagy post mortem vizsgálatnak kell alávetni;

c)

szükség szerint el kell végezni a tenyésztett víziállatok átvihető állatbetegségekkel szembeni vakcinázását és kezelését.

3.

A körülhatárolt akvakultúrás létesítmények felszerelései és létesítményei tekintetében a következő, a 9. cikk d) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a körülhatárolt akvakultúrás létesítményeket egyértelműen el kell határolni, és szabályozni kell a víziállatok és emberek bejutását a víziállatoknak fenntartott létesítményekbe;

b)

szükség esetén megfelelő létesítményeket kell biztosítani a más létesítményekből behozott tenyésztett víziállatok karanténba helyezése céljából;

c)

megfelelő eszközöket kell biztosítani a tenyésztett víziállatok elkülönítésére;

d)

a medencéknek és az állatok tartására szolgáló egyéb létesítményeknek megfelelő minőségűeknek kell lenniük, és úgy kell kialakítani őket, hogy

i.

ne legyen lehetséges a kint tartózkodó víziállatokkal való érintkezés, és az ellenőrzéseket és a szükséges kezeléseket könnyen el lehessen végezni;

ii.

a padlók, a falak és az összes többi anyag vagy felszerelés könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen;

e)

megfelelő felszerelést és létesítményeket kell biztosítani ahhoz, hogy a körülhatárolt akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatok vonatkozásában fenn lehessen tartani a megfelelő állattenyésztési körülményeket;

f)

a körülhatárolt akvakultúrás létesítményben jó higiéniás körülményeket kell biztosítani, és lehetővé kell tenni a megfelelő egészségügyi ellenőrzést;

g)

a létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani;

h)

megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a ragadozók ellen, figyelembe véve a betegségek terjesztésének ragadozók által képviselt kockázatát;

i)

megfelelő fertőtlenítő felszereléssel kell rendelkezni, hogy a körülhatárolt akvakultúrás létesítményből kibocsátott szennyvíz egészét oly módon lehessen kezelni, hogy a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek jelen lévő kórokozói teljes mértékben inaktívvá váljanak a kibocsátást megelőzően.

4. RÉSZ

A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények engedélyezésére vonatkozó, a 11. cikkben említett követelmények

1.

A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények biológiai védelmi intézkedései tekintetében a következő, a 11. cikk a) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a felelős személyek az 5. cikknek megfelelően végrehajtják a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmény biológiai védelmi tervét, amelynek figyelembe kell vennie legalább az alábbi elemeket, amikor a jegyzékbe foglalt vagy új betegségekkel fertőzött állatok levágására vagy feldolgozására kerül sor a helyszínen:

i.

a létesítmény látogatása mellőzendő, de ha a látogatások elkerülhetetlenek, szabályozni kell őket, és a felelős személynek olyan védőruházatot és lábbelit kell biztosítania, amelyet használat után biztonságosan ártalmatlanítanak, vagy pedig megtisztítanak és fertőtlenítenek;

ii.

a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmény személyzete köteles munkaruhát és lábbelit viselni, amelyet rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iii.

megfelelő fertőtlenítési rendszerrel kell rendelkezni, hogy a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményből kibocsátott szennyvizet megfelelően lehessen kezelni, hogy az összes jelen lévő kórokozó inaktívvá váljon a szennyvíz kibocsátását megelőzően;

iv.

megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia az állati melléktermékek összegyűjtésére és megfelelő ártalmatlanítására; az említett melléktermékeket az 1069/2009/EK rendelet 12. vagy 13. cikkének megfelelően 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagként kell feldolgozni;

v.

el kell végezni a megfelelő tisztítási és fertőtlenítési műveleteket, mielőtt víziállatok új szállítmánya érkezne feldolgozás céljából;

vi.

megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a víziállatoknak a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítménybe való szállításához használt valamennyi szállítóeszköz és azok konténerei tisztán és fertőtlenítve hagyják el a létesítményt.

2.

A járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítmények felszerelései és létesítményei tekintetében a következő, a 11. cikk b) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a padlók, a falak és az összes többi anyag vagy felszerelés könnyen tisztítható és fertőtleníthető legyen;

b)

megfelelő fertőtlenítő felszereléssel kell rendelkezni, hogy a járványvédelmi intézkedést végrehajtó akvakultúrás élelmiszeripari létesítményből kibocsátott szennyvíz egészét oly módon lehessen kezelni, hogy a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek jelen lévő kórokozói teljes mértékben inaktívvá váljanak a szennyvíz kibocsátását megelőzően;

c)

a létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő, a termelési tevékenységek típusát figyelembe vevő felszerelést kell biztosítani;

d)

megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a ragadozók ellen, figyelembe véve a betegségek terjesztésének ragadozók által képviselt kockázatát.

5. RÉSZ

A tisztító központok engedélyezésére vonatkozó, a 12. cikkben említett követelmények

1.

A tisztító központokra vonatkozó biológiai védelmi intézkedések tekintetében a következő, a 12. cikk a) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a felelős személyek az 5. cikknek megfelelően végrehajtják a biológiai védelmi tervet, amelynek figyelembe kell vennie az alábbi elemeket:

i.

a tisztító központban a kulcsfontosságú helyszíneken fertőtlenítő állomásokat kell kialakítani;

ii.

a személyzet munkaruhája és lábbelije kizárólag a tisztító központban használható, és azokat rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iii.

a létesítmények nem használhatják közösen ugyanazokat a felszereléseket, de ha ez mégis elkerülhetetlen, megfelelő protokollt kell alkalmazni a felszerelések tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozóan;

iv.

a tisztító központ látogatását szabályozni kell, ha a látogatók kockázatot jelentenek a betegségek terjedése szempontjából; az említett látogatóknak

viselniük kell a tisztító központban biztosított védőruházatot és lábbelit; vagy

érkezéskor, illetve többször használatos ruházat és lábbeli esetében távozáskor meg kell tisztítaniuk és fertőtleníteniük kell a tisztító központba magukkal hozott védőruházatot és lábbelit;

v.

a tisztító központban használt felszereléseket a tisztítási ciklus végén meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

vi.

a tisztító központból származó szennyvíz nem bocsátható megfelelő kezelés nélkül közvetlenül a víztestekbe, ha a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek tekintetében veszélybe kerülhet a víziállatok egészségi állapota.

2.

A tisztító központok létesítményei és felszerelései tekintetében a következő, a 12. cikk b) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a tisztító központban jó higiéniás körülményeket kell biztosítani;

b)

a felszereléseknek és létesítményeknek megfelelően tisztítható és fertőtleníthető anyagokból kell lenniük;

c)

a létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani;

d)

megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a ragadozók ellen, figyelembe véve a betegségek terjesztésének ragadozók által képviselt kockázatát;

e)

megfelelő fertőtlenítő felszereléssel kell rendelkezni, hogy a tisztító központból kibocsátott szennyvizet szükség esetén oly módon lehessen kezelni, hogy a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek jelen lévő kórokozói inaktívvá váljanak a szennyvíz kibocsátását megelőzően.

6. RÉSZ

A feladóközpontok engedélyezésére vonatkozó, a 13. cikkben említett követelmények

1.

A feladóközpontokra vonatkozó biológiai védelmi intézkedések tekintetében a következő, a 13. cikk a) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a felelős személyek az 5. cikknek megfelelően végrehajtják a biológiai védelmi tervet, amelynek figyelembe kell vennie az alábbi elemeket:

i.

a feladóközpontban a kulcsfontosságú helyszíneken fertőtlenítő állomásokat kell kialakítani;

ii.

a személyzet munkaruhája és lábbelije kizárólag a feladóközpontban használható, és azokat rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iii.

a létesítmények nem használhatják közösen ugyanazokat a felszereléseket, de ha ez mégis elkerülhetetlen, megfelelő protokollt kell alkalmazni a felszerelések tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozóan;

iv.

a feladóközpont látogatását szabályozni kell, ha a látogatók kockázatot jelentenek a betegségek terjedése szempontjából; az említett látogatóknak

viselniük kell a létesítményben biztosított védőruházatot és lábbelit; vagy

érkezéskor, illetve többször használatos ruházat és lábbeli esetében távozáskor meg kell tisztítaniuk és fertőtleníteniük kell a létesítménybe magukkal hozott védőruházatot és lábbelit;

v.

a feladóközpontban használt felszereléseket a feladási művelet lezárultával meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

vi.

a feladóközpontból származó szennyvíz nem bocsátható megfelelő kezelés nélkül közvetlenül a víztestekbe, ha a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek tekintetében veszélybe kerülhet a víziállatok egészségi állapota.

2.

A feladóközpontok létesítményei és felszerelései tekintetében a következő, a 13. cikk b) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a feladóközpontban jó higiéniás körülményeket kell biztosítani;

b)

a felszereléseknek és létesítményeknek megfelelően tisztítható és fertőtleníthető anyagokból kell lenniük;

c)

a létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani;

d)

megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a ragadozók ellen, figyelembe véve a betegségek terjesztésének ragadozók által képviselt kockázatát;

e)

megfelelő fertőtlenítő felszereléssel kell rendelkezni, hogy a feladóközpontból kibocsátott szennyvizet szükség esetén oly módon lehessen kezelni, hogy a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek jelen lévő kórokozói inaktívvá váljanak a szennyvíz kibocsátását megelőzően.

7. RÉSZ

Az átmosó területek engedélyezésére vonatkozó, a 14. cikkben említett követelmények

1.

Az átmosó területekre vonatkozó biológiai védelmi intézkedések tekintetében a következő, a 14. cikk a) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a felelős személyek az 5. cikknek megfelelően végrehajtják a biológiai védelmi tervet, amelynek figyelembe kell vennie az alábbi elemeket:

i.

az átmosó területen a kulcsfontosságú helyszíneken fertőtlenítő állomásokat kell kialakítani;

ii.

a személyzet munkaruhája és lábbelije kizárólag az átmosó területen használható, és azokat rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iii.

az akvakultúrás létesítmények nem használhatják közösen ugyanazokat a felszereléseket, ha azonban ez mégis elkerülhetetlen, megfelelő protokollt kell alkalmazni a felszerelések tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozóan;

iv.

az átmosó terület látogatását szabályozni kell, ha a látogatók kockázatot jelentenek a betegségek terjedése szempontjából; az említett látogatóknak

viselniük kell az átmosó területen biztosított védőruházatot és lábbelit; vagy

érkezéskor, illetve többször használatos ruházat és lábbeli esetében távozáskor meg kell tisztítaniuk és fertőtleníteniük kell az átmosó területre magukkal hozott védőruházatot és lábbelit;

v.

az átmosó területen használt felszereléseket a tisztítási ciklus végén, amennyire lehetséges, meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell.

2.

Az átmosó területek létesítményei és felszerelései tekintetében a következő, a 14. cikk b) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

az átmosó területen a lehető legnagyobb mértékben jó higiéniás körülményeket kell biztosítani;

b)

a felszereléseknek és a létesítményeknek lehetőség szerint megfelelően tisztítható és fertőtleníthető anyagokból kell lenniük;

c)

a létesítmények (adott esetben), valamint a felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani;

d)

megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a ragadozók ellen, figyelembe véve a betegségek terjesztésének ragadozók által képviselt kockázatát és az átmosó területhez kapcsolódó környezeti korlátozásokat.

8. RÉSZ

A karanténlétesítmények engedélyezésére vonatkozó, a 15. cikkben említett követelmények

1.

A víziállatok karanténlétesítményeire vonatkozó biológiai védelmi intézkedések tekintetében a következő, a 15. cikk a) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a karanténlétesítménynek biztonságos távolságra kell elhelyezkednie a többi karanténlétesítménytől, akvakultúrás létesítménytől vagy az akvakultúrás létesítmények csoportjától, és ezt a távolságot az illetékes hatóság határozza meg a releváns, jegyzékbe vett és új betegségek epidemiológiai jellemzőit figyelembe vevő kockázatértékelés alapján;

b)

a felelős személy végrehajtja az 5. cikkben előírt biológiai védelmi tervet, amelynek tartalmaznia kell legalább az alábbi elemeket:

i.

a biológiai védelmi tervben megnevezett kulcsfontosságú helyszíneken fertőtlenítő állomásokat kell kialakítani;

ii.

amennyiben a karanténegységek ugyanazon karanténlétesítményben találhatók, intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a karanténegységek járványügyi szempontból elkülönüljenek egymástól;

iii.

a személyzet munkaruháját és lábbelijét a karanténlétesítményben kell tartani, és azokat rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iv.

a karanténlétesítményen belüli karanténegységek nem használhatják közösen ugyanazokat a felszereléseket, ha azonban ez mégis elkerülhetetlen, megfelelő protokollt kell alkalmazni a felszerelések tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozóan; a felszerelések nem használhatók közösen más létesítményekkel;

v.

csak felhatalmazott személyek léphetnek be a karanténlétesítménybe;

vi.

a karanténlétesítménybe belépő személyek kötelesek az ott biztosított védőruházatot és lábbelit viselni, és ezeket használat után biztonságosan ártalmatlanítani kell, vagy pedig meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

vii.

az elhullott állatokat minden karanténegységből el kell távolítani olyan gyakorisággal, hogy minimális legyen a fertőzési kockázat, és az 1069/2009/EK rendelet 12. vagy 13. cikkének megfelelően 1. vagy 2. kategóriába tartozó anyagként ártalmatlanítani kell őket;

viii.

a karanténlétesítményben használt minden felszerelést minden karanténidőszak végén meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

ix.

az előírt karanténidőszak akkor kezdődik, ha a karantén alá helyezendő kohorszhoz tartozó utolsó víziállatot is karanténba helyezték;

x.

a karanténidőszak végén minden karanténegységet ki kell üríteni, meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell, és az új víziállatok elhelyezése előtt legalább hét napon keresztül üresen kell hagyni;

xi.

óvintézkedéseket kell tenni a bejövő és a kimenő víziállat-szállítmányok közötti keresztszennyeződés megakadályozására;

xii.

a karanténlétesítményből kiengedett állatoknak meg kell felelniük a tenyésztett víziállatok tagállamok közötti mozgatására vonatkozó követelményeknek;

c)

ki kell jelölni egy, a karanténlétesítmény biológiai védelmi tervének végrehajtásáért felelős nevesített személyt, és a személyzet többi tagja szükség esetén ennek a személynek jelent a biológiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben.

2.

A tenyésztett víziállatok karanténlétesítményeivel kapcsolatos felügyeleti és ellenőrzési intézkedések tekintetében a következő, a 15. cikk b) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a karanténlétesítményben a teljes karanténidőszakban fenn kell tartani a releváns, jegyzékbe foglalt vagy új betegségek klinikai kifejeződéséhez vezető környezeti feltételeket;

b)

az állatorvos köteles klinikai vizsgálatot végezni minden olyan tenyésztett víziállat esetében, amely a karanténidőszak során elhullik vagy betegség tüneteit mutatja, és el kell végezni a minták vizsgálatát az illetékes hatóság által ebből a célból kijelölt laboratóriumban;

c)

a jegyzékbe foglalt fajokhoz tartozó halakat, puhatestűeket és rákféléket legalább 90 napra karantén alá kell helyezni az a) pontban meghatározott feltételek mellett;

d)

a karanténidőszak végétől számított 15 napon belül mintát kell venni annyi tenyésztett víziállatból, hogy 2 %-os prevalenciára irányuló célkitűzés mellett 95 %-os megbízhatósági szinten kimutatható legyen a releváns kórokozó. Ezek a tenyésztett víziállatok származhatnak a karantén alá helyezett kohorszból vagy a velük együtt élő azon szentinelállatok közül, amelyek fogékonyak a releváns, jegyzékbe foglalt vagy új betegségekre, és amelyek diagnosztikai segítségként használhatók a karanténidőszakban.

3.

A tenyésztett víziállatok karanténlétesítményeinek felszerelései és létesítményei tekintetében a következő, a 15. cikk c) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a karanténlétesítményben biztosított víz nem tartalmazhatja a releváns, jegyzékbe vett vagy új betegségek kórokozóit;

b)

a karanténlétesítményből származó szennyvizet megfelelően kezelni kell, hogy a jegyzékbe foglalt és új betegségek kórokozója/kórokozói inaktívvá váljon/váljanak a szennyvíz kibocsátását megelőzően;

c)

a szennyvízkezelő rendszert üzembiztos biztonsági mechanizmussal kell ellátni a folyamatos működés és a releváns kórokozók teljes elszigetelése érdekében;

d)

a karanténlétesítményeket egyértelműen el kell határolni, és szabályozni kell az állatok és emberek bejutását;

e)

az állategészségügyi vizsgálatok elvégzéséért felelős személyzet számára megfelelően felszerelt helyiségeket kell biztosítani, szükség esetén öltözőkkel és zuhanyzókkal;

f)

szükség esetén megfelelő eszközökkel kell rendelkezni a tenyésztett víziállatok elkülönítésére;

g)

a padlókat, a falakat és az összes többi anyagot vagy felszerelést úgy kell kialakítani, hogy azok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek;

h)

megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia az állati melléktermékek összegyűjtésére és az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban történő megfelelő ártalmatlanítására;

i.

megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a ragadozók ellen, figyelembe véve a betegségek terjesztésének ragadozók által képviselt kockázatát;

j)

a karanténlétesítményben a tenyésztett víziállatok elhelyezésére szolgáló helynek megfelelő minőségűnek kell lennie, és úgy kell kialakítani, hogy a kinti vízzel és állatokkal ne érintkezhessen, és könnyen el lehessen végezni a szükséges állattenyésztési műveleteket.

9. RÉSZ

A vektorfajnak minősülő fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó azon akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó, a 16. cikkben említett követelmények, amelyek az említett állatokat elkülönítve tartják mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak

1.

A jegyzékbe foglalt, vektorfajnak minősülő fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó azon akvakultúrás létesítmények biológiai védelmi intézkedéseinek tekintetében, amelyek az említett állatokat elkülönítve tartják mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak, a következő, a 16. cikk a) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a felelős személyek az 5. cikknek megfelelően végrehajtják a biológiai védelmi tervet, amelynek figyelembe kell vennie legalább az alábbi elemeket:

i.

az akvakultúrás létesítményben a kulcsfontosságú helyszíneken fertőtlenítő állomásokat kell kialakítani;

ii.

amennyiben ugyanabban az akvakultúrás létesítményben különböző elkülönítő egységek találhatók, megfelelő intézkedéseket kell hozni annak biztosítására, hogy ezek járványügyi szempontból elkülönüljenek egymástól;

iii.

a személyzet munkaruhája és lábbelije kizárólag az akvakultúrás létesítményben használható, és azokat rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iv.

az akvakultúrás létesítményen belül az elkülönítő egységek nem használhatják közösen ugyanazokat a felszereléseket, ha azonban ez mégis elkerülhetetlen, megfelelő protokollt kell alkalmazni a felszerelések tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozóan; a felszerelések nem használhatók közösen más létesítményekkel;

v.

csak felhatalmazott személyek léphetnek be az akvakultúrás létesítménybe;

vi.

az akvakultúrás létesítménybe belépő személyek kötelesek az ott biztosított védőruházatot és lábbelit viselni, és ezeket használat után biztonságosan ártalmatlanítani vagy tisztítani és fertőtleníteni kell;

vii.

az elhullott állatokat a létesítmény minden termelési egységéből el kell távolítani olyan gyakorisággal, hogy minimális legyen a fertőzési kockázat, és az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkének megfelelően ártalmatlanítani kell őket;

viii.

az akvakultúrás létesítményben vagy amennyiben az akvakultúrás létesítmény több elkülönítő egységből áll, akkor az adott elkülönítő egységben az egyes elkülönítési időszakok végén minden felszerelést meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

ix.

a 2. pontban említett elkülönítési időszak csak akkor kezdődik, ha a karantén alá helyezendő kohorszhoz tartozó utolsó állatot is elhelyezték az akvakultúrás létesítményben, illetve abban az esetben, ha az akvakultúrás létesítményben több elkülönítő egység található, az elkülönítési időszak csak akkor kezdődik, ha a karantén alá helyezendő kohorszhoz tartozó utolsó állatot is elhelyezték az elkülönítő egységben;

x.

az elkülönítési időszak végén az akvakultúrás létesítmény minden elkülönítő egységéből el kell távolítani az állatokat, és minden egységet meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

xi.

óvintézkedéseket kell tenni a bejövő és a kimenő víziállat-szállítmányok közötti keresztszennyeződés megakadályozására;

xii.

az elkülönítési időszakban elfoglalt akvakultúrás létesítményből kiengedett állatoknak meg kell felelniük a víziállatok tagállamok közötti mozgatására vonatkozó követelményeknek;

b)

a felelős személyek gondoskodnak arról, hogy egy nevesített személy feladata legyen az akvakultúrás létesítmény biológiai védelmi tervének végrehajtása, és a személyzet többi tagja szükség esetén ennek a személynek jelent a biológiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben.

2.

A jegyzékbe foglalt, vektorfajnak minősülő fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó azon akvakultúrás létesítmények felügyeleti és ellenőrzési intézkedéseinek tekintetében, amelyek az említett állatokat elkülönítve tartják mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak, a következő, a 16. cikk b) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a jegyzékbe foglalt hal-, puhatestű- és rákfajokat legalább 90 napig elkülönítve kell tartani;

b)

az állatorvos klinikai vizsgálatot végez minden olyan tenyésztett víziállat esetében, amely a 90 napos elkülönítési időszakban elhullik vagy betegség tüneteit mutatja, és a minták vizsgálatát az illetékes hatóság által ebből a célból kijelölt laboratóriumban kell elvégezni.

3.

A jegyzékbe foglalt, vektorfajnak minősülő fajokhoz tartozó tenyésztett víziállatokat tartó azon akvakultúrás létesítmények felszerelései és létesítményei tekintetében, amelyek az említett állatokat elkülönítve tartják mindaddig, amíg azok már nem tekintendők vektorfajnak, a következő, a 16. cikk c) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

megfelelő eszközöket kell biztosítani a tenyésztett víziállatok elkülönítésére;

b)

az akvakultúrás létesítményben biztosított víz nem tartalmazhatja a jegyzékbe foglalt fajokat és a releváns, jegyzékbe foglalt és új betegségek kórokozóit;

c)

amennyiben ez a befogadó vizek állategészségügyi állapotának megóvásához szükséges, az akvakultúrás létesítményből származó szennyvizet megfelelően kezelni kell, hogy a jegyzékbe foglalt és új betegségek kórokozói inaktívvá váljanak a szennyvíz kibocsátását megelőzően;

d)

szabályozni kell az állatok bejutását az akvakultúrás létesítménybe;

e)

a padlókat, a falakat és az összes többi anyagot vagy felszerelést úgy kell kialakítani, hogy megfelelően tisztíthatók és fertőtleníthetők legyenek;

f)

megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia az állati melléktermékek összegyűjtésére és az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban történő megfelelő ártalmatlanítására;

g)

megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a ragadozók ellen, figyelembe véve a betegségek terjesztésének ragadozók által képviselt kockázatát.

10. RÉSZ

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó zárt akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó, a 17. cikkben említett követelmények

1.

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó, a mozgatási mintájuk miatt jelentős egészségügyi kockázatot képviselő zárt akvakultúrás létesítmények biológiai védelmi intézkedései tekintetében a következő, a 17. cikkben említett követelmények alkalmazandók:

a)

a felelős személy az 5. cikknek megfelelően végrehajtja a biológiai védelmi tervet, amelynek figyelembe kell vennie az alábbi elemeket:

i.

a létesítményben a kulcsfontosságú helyszíneken fertőtlenítő állomásokat kell kialakítani;

ii.

a személyzet munkaruhája és lábbelije kizárólag az akvakultúrás létesítményben használható, és azokat rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iii.

az akvakultúrás létesítmény látogatását szabályozni kell, ha a látogatók egészségügyi kockázatot jelentenek. Az említett látogatóknak

viselniük kell az akvakultúrás létesítményben biztosított védőruházatot és lábbelit; vagy

érkezéskor, illetve többször használatos ruházat és lábbeli esetében távozáskor meg kell tisztítaniuk és fertőtleníteniük kell az akvakultúrás létesítménybe magukkal hozott védőruházatot és lábbelit;

iv.

az elhullott állatokat minden termelési egységből el kell távolítani olyan gyakorisággal, hogy minimális legyen a fertőzési kockázat, és az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkének megfelelően ártalmatlanítani kell őket;

b)

ki kell jelölni egy, az akvakultúrás létesítmény biológiai védelmi tervének végrehajtásáért felelős nevesített személyt, és a személyzet többi tagja szükség esetén ennek a személynek jelent a biológiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben.

2.

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó, a mozgatási mintájuk miatt jelentős egészségügyi kockázatot képviselő zárt akvakultúrás létesítmények felszerelései és létesítményei tekintetében a következő, a 17. cikk c) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

megfelelő felszerelést és létesítményeket kell biztosítani ahhoz, hogy a létesítményben tartott állatok vonatkozásában fenn lehessen tartani a megfelelő állattenyésztési körülményeket;

b)

az akvakultúrás létesítményben jó higiéniás körülményeket kell biztosítani, és lehetővé kell tenni az egészségügyi ellenőrzést;

c)

a felszereléseknek és létesítményeknek könnyen tisztítható és fertőtleníthető anyagokból kell lenniük;

d)

a létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani;

e)

megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a ragadozók ellen, figyelembe véve a betegségek terjesztésének ragadozók által képviselt kockázatát;

f)

megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia az állati melléktermékek összegyűjtésére és az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban történő megfelelő ártalmatlanítására.

11. RÉSZ

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó nyílt akvakultúrás létesítmények engedélyezésére vonatkozó, a 18. cikkben említett követelmények

1.

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó nyílt akvakultúrás létesítmények biológiai védelmi intézkedései tekintetében a következő, a 18. cikk b) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a felelős személy az 5. cikknek megfelelően végrehajtja a biológiai védelmi tervet, amelynek figyelembe kell vennie az alábbi elemeket:

i.

az akvakultúrás létesítményben a kulcsfontosságú helyszíneken fertőtlenítő állomásokat kell kialakítani;

ii.

amennyiben a funkcionális egységek ugyanabban az akvakultúrás létesítményben találhatók, megfelelő higiéniai intézkedésekkel el kell választani őket;

iii.

a személyzet munkaruháját és lábbelijét az akvakultúrás létesítményben kell tartani, és azokat rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iv.

az akvakultúrás létesítmények nem használhatják közösen ugyanazokat a felszereléseket, ha azonban ez mégis elkerülhetetlen, megfelelő protokollt kell alkalmazni a felszerelések tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozóan;

v.

az akvakultúrás létesítmény látogatását szabályozni kell, ha a látogatók egészségügyi kockázatot jelentenek. Az említett látogatóknak

viselniük kell az akvakultúrás létesítményben biztosított védőruházatot és lábbelit; vagy

érkezéskor, illetve többször használatos ruházat és lábbeli esetében távozáskor meg kell tisztítaniuk és fertőtleníteniük kell az akvakultúrás létesítménybe magukkal hozott védőruházatot és lábbelit;

vi.

az elhullott állatokat minden termelési egységből el kell távolítani olyan gyakorisággal, hogy minimális legyen a fertőzési kockázat, és az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkének megfelelően ártalmatlanítani kell őket;

vii.

az akvakultúrás létesítményben használt felszereléseket minden termelési ciklus végén, amennyire lehetséges, meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

viii.

ellenőrizni kell a szállítók tisztítási és fertőtlenítési nyilvántartását, mielőtt az akvakultúrás létesítményben sor kerülne az állatok be- vagy kirakodására;

b)

a felelős személyek gondoskodnak arról, hogy egy nevesített személy feladata legyen az akvakultúrás létesítmény biológiai védelmi tervének végrehajtása, és a személyzet többi tagja szükség esetén ennek a személynek jelent a biológiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben.

2.

A díszállatnak szánt tenyésztett víziállatokat tartó nyílt akvakultúrás létesítmények felszerelései és létesítményei tekintetében a következő, a 18. cikk c) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

megfelelő felszerelést és létesítményeket kell biztosítani ahhoz, hogy az akvakultúrás létesítményben tartott állatok vonatkozásában fenn lehessen tartani a megfelelő állattenyésztési körülményeket;

b)

a létesítményben jó higiéniás körülményeket kell biztosítani, és lehetővé kell tenni a megfelelő egészségügyi ellenőrzést;

c)

a felszereléseknek és a létesítményeknek lehetőség szerint megfelelően tisztítható és fertőtleníthető anyagokból kell lenniük;

d)

megfelelő ellenőrzési intézkedéseket kell bevezetni a ragadozók ellen, figyelembe véve a ragadozók által képviselt kockázatot és az akvakultúrás létesítményhez kapcsolódó környezeti korlátozásokat;

e)

a létesítmények, felszerelések és szállítóeszközök tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani;

f)

megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia az állati melléktermékek összegyűjtésére és az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban történő megfelelő ártalmatlanítására.

12. RÉSZ

A 19. cikkben említett, azon hajók vagy egyéb mobil létesítmények engedélyezésére vonatkozó követelmények, amelyeken/ahol tenyésztett víziállatok ideiglenes tartására kerül sor kezelés vagy egyéb állattenyésztési eljárások céljából

1.

Azon hajók vagy egyéb mobil létesítmények engedélyezése tekintetében, amelyeken/ahol kezelés vagy egyéb állattenyésztési eljárások céljából tenyésztett víziállatok ideiglenes tartására kerül sor, a következő, a 19. cikk a) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

a felelős személy az 5. cikknek megfelelően végrehajtja a biológiai védelmi tervet, amelynek figyelembe kell vennie az alábbi elemeket:

i.

a hajót vagy a mobil létesítményeket, valamint a kezelés során használt valamennyi felszerelést a kezelés befejezésekor, illetve egy másik akvakultúrás létesítménybe való mozgatást megelőzően meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

ii.

a személyzet munkaruháját és lábbelijét az akvakultúrás létesítményben kell tartani, és azokat rendszeresen meg kell tisztítani és fertőtleníteni kell;

iii.

az akvakultúrás létesítmények nem használhatják közösen ugyanazokat a felszereléseket, ha azonban ez mégis elkerülhetetlen, megfelelő protokollt kell alkalmazni a felszerelések tisztítására és fertőtlenítésére vonatkozóan, és meg kell őrizni a végrehajtására vonatkozó bizonyítékokat;

iv.

az akvakultúrás létesítmények látogatását szabályozni kell, ha a látogatók egészségügyi kockázatot jelentenek; az említett látogatóknak

viselniük kell az akvakultúrás létesítményben biztosított védőruházatot és lábbelit; vagy

érkezéskor, illetve többször használatos ruházat és lábbeli esetében távozáskor meg kell tisztítaniuk és fertőtleníteniük kell az akvakultúrás létesítménybe magukkal hozott védőruházatot és lábbelit;

v.

fel kell jegyezni a kezelés során előforduló valamennyi elhullás okát, és az elhullott állatokat el kell távolítani az akvakultúrás létesítményből olyan gyakorisággal, amely minimális fertőzési kockázattal jár, de amely még az érintett tenyésztett víziállat kezelési ütemterve szempontjából kivitelezhető;

vi.

az elhullott állatokat el kell távolítani olyan gyakorisággal, hogy minimális legyen a fertőzési kockázat, és az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkének megfelelően ártalmatlanítani kell őket;

b)

a felelős személyek gondoskodnak arról, hogy egy nevesített személy feladata legyen a létesítmény biológiai védelmi tervének végrehajtása, és a személyzet többi tagja szükség esetén ennek a személynek jelent a biológiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben.

2.

Azon hajók vagy egyéb mobil létesítmények felszerelései és létesítményei tekintetében, amelyeken/ahol kezelés vagy egyéb állattenyésztési eljárások céljából tenyésztett víziállatok ideiglenes tartására kerül sor, a következő, a 19. cikk b) pontjában említett követelmények alkalmazandók:

a)

megfelelő felszerelést és létesítményeket kell biztosítani ahhoz, hogy a létesítményben tartott tenyésztett víziállatok vonatkozásában fenn lehessen tartani a megfelelő állattenyésztési körülményeket;

b)

a felszereléseknek és létesítményeknek lehetőség szerint könnyen tisztítható és fertőtleníthető anyagokból kell lenniük;

c)

a létesítmények és felszerelések tisztításához és fertőtlenítéséhez megfelelő felszerelést kell biztosítani;

d)

automatizált tisztítási és fertőtlenítési rendszerek használata esetén az ilyen rendszerek hatékonyságát az első használatot megelőzően, majd a későbbiekben megfelelő gyakorisággal ellenőrizni kell;

e)

megfelelő rendszernek kell rendelkezésre állnia az állati melléktermékek összegyűjtésére és az 1069/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban történő megfelelő ártalmatlanítására.


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).


II. MELLÉKLET

AZ EGYES ENGEDÉLYEZETT LÉTESÍTMÉNYEKBEN VÉGZENDŐ KOCKÁZATALAPÚ FELÜGYELET

1. RÉSZ

Kockázatalapú felügyelet a 7., 8., 17. és 18. cikkben említett akvakultúrás létesítményekben és azok csoportjaiban

A 7., 8., 17. és 18. cikkben említett akvakultúrás létesítményekben és azok csoportjaiban kockázatalapú felügyelet kell végezni az alábbiak szerint:

a)

a tenyésztett víziállatok jegyzékbe foglalt, az e rész b) pontjának ii. alpontjában említett fajoktól eltérő fajait tartó akvakultúrás létesítmények kockázatalapú felügyeletet végeznek annak megfelelően, hogy az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének I. részével összhangban elvégzett kockázatértékelés szerint magas, közepes vagy alacsony kockázati besorolással rendelkeznek-e.

b)

a tenyésztett víziállatok i. és ii. pontban említett fajait tartó akvakultúrás létesítmények kockázatalapú felügyeletet végeznek abban az esetben, ha az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. mellékletének I. részével összhangban elvégzett kockázatértékelés szerint magas kockázati besorolással rendelkeznek.

i.

jegyzékbe nem foglalt fajok;

ii.

az (EU) 2018/1882 végrehajtási rendelet mellékletében szereplő táblázat negyedik oszlopában említett, jegyzékbe foglalt fajok; de ezeknek a jegyzékbe foglalt fajoknak érintkezésbe kell kerülniük az említett táblázat harmadik oszlopában említett, jegyzékbe foglalt fajokkal ahhoz, hogy vektorfajnak minősüljenek, és ilyen érintkezésre nem került sor.

2. RÉSZ

Az akvakultúrás létesítményekben vagy azok csoportjában az (EU) 2016/429 rendelet 26. cikkének megfelelően végzett kockázatalapú felügyelet tartalma

1.

A 7., 17. és 18. cikkben említett engedélyezett akvakultúrás létesítményekben a nyilvántartások ellenőrzésére, illetve a klinikai és laboratóriumi vizsgálatokra az alábbiak szerint kerül sor:

a)

az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkében előírt nyilvántartás-vezetési kötelezettségeknek és az e rendelet 23., 32. és 33. cikkének megfelelően vezetett releváns nyilvántartásokat meg kell vizsgálni annak felmérése érdekében, hogy vannak-e az akvakultúrás létesítményben fokozott mortalitásra vagy a jegyzékbe foglalt vagy új betegségekre utaló jelek, amelyeket az állatorvosnak figyelembe kell vennie a látogatása során;

b)

az akvakultúrás létesítmény valamennyi részét meg kell vizsgálni, különös tekintettel azokra a termelési egységekre, amelyek tekintetében az a) pontban említett nyilvántartások fokozott elhullásról tanúskodnak;

c)

ha a nyilvántartások vizsgálata vagy valamennyi termelési egység vizuális klinikai vizsgálata során semmi nem tanúskodik a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek jelenlétéről, nem előírás a laboratóriumi vizsgálat céljából történő mintavétel;

d)

nemrégiben elhullott vagy elhullásközeli állapotban lévő tenyésztett víziállatok azonosítása esetén az említett tenyésztett víziállatok reprezentatív mintáját külsőleg és belsőleg is klinikai vizsgálatnak kell alávetni annak megállapítására, hogy történtek-e patológiás elváltozások; az említett vizsgálatnak különösen a jegyzékbe foglalt vagy új betegségek észlelésére kell irányulnia;

e)

ha a d) pontban előírt klinikai vizsgálat eredménye alapján fennáll annak gyanúja, hogy egy ilyen, jegyzékbe foglalt vagy új betegség jelen van egy olyan tagállamban, körzetben vagy kompartmentben található akvakultúrás létesítményben, amelyben mentesítési programot hajtanak végre, vagy amelyet az adott betegségtől mentesnek nyilvánítottak, az érintett akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatokból mintát kell venni, és azt laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete II. része releváns fejezetének megfelelően;

f)

ha a d) pontban előírt klinikai vizsgálat eredménye alapján fennáll annak gyanúja, hogy valamely, jegyzékbe foglalt betegség jelen van egy olyan akvakultúrás létesítményben, amelyben az adott C kategóriájú betegség vonatkozásában felügyeleti program zajlik, az érintett akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatokból mintát kell venni, és azt laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni az (EU) 2020/689 felhatalmazáson alapuló rendelet VI. melléklete III. része releváns fejezetének megfelelően;

g)

ha a d) pontban előírt klinikai vizsgálat eredménye alapján új betegség gyanúja áll fenn, az akvakultúrás létesítményben tartott tenyésztett víziállatokból mintát kell venni, és azt laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni a szóban forgó új betegség azonosítása céljából.

2.

Az akvakultúrás létesítmények 8. cikkben említett engedélyezett csoportjaiban a nyilvántartások ellenőrzésére, valamint a klinikai és laboratóriumi vizsgálatokra az alábbiak szerint kerül sor:

a)

az akvakultúrás létesítmények csoportjába tartozó egyes akvakultúrás létesítmények által vagy azok nevében az (EU) 2016/429 rendelet 186. cikkének és e rendelet 24. cikkének megfelelően vezetett releváns nyilvántartásokat meg kell vizsgálni annak felmérése érdekében, hogy vannak-e fokozott mortalitásra vagy a jegyzékbe foglalt vagy új betegségekre utaló jelek, amelyeket figyelembe kell vennie annak eldöntésekor, hogy a csoportba tartozó mely akvakultúrás létesítményt kell felkeresni kockázatalapú felügyelet céljából;

b)

ha az a) pontban említett nyilvántartások vizsgálata fokozott mortalitást vagy egy jegyzékbe foglalt vagy új betegség jelenlétét jelzi a csoportba tartozó akvakultúrás létesítmények valamelyikében, az érintett létesítményt fel kell keresni kockázatalapú felügyelet céljából; az említett látogatás során az 1. pont b)–g) pontjában felvázolt lépéseket kell követni;

c)

ha az a) pontban említett nyilvántartások vizsgálata a csoportba tartozó akvakultúrás létesítmények egyikében sem jelez fokozott mortalitást vagy jegyzékbe foglalt vagy új betegség jelenlétét, a kockázatalapú felügyeleti látogatásra vagy látogatásokra az alábbiak szerint kerül sor:

i.

a kockázatértékelést követően a csoportba tartozó azon akvakultúrás létesítmény(ek)ben, ahol a legnagyobb a betegség behurcolásának kockázata; vagy

ii.

abban a létesítményben, ahol a legutóbbi kockázatalapú felügyeleti látogatás óta a legtöbbször került sor tenyésztett víziállatoknak a további gazdálkodás céljából történő mozgatására.

A kockázatalapú felügyeleti látogatás során mindkét esetben az 1. pont c)–g) pontjában felvázolt lépéseket kell követni.


Top