EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32020L0262

A Tanács (EU) 2020/262 irányelve (2019. december 19.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (átdolgozás)

ST/14107/2019/INIT

OJ L 58, 27.2.2020, p. 4–42 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2020/262/oj

27.2.2020   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 58/4


A TANÁCS (EU) 2020/262 IRÁNYELVE

(2019. december 19.)

a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 113. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A 2008/118/EK tanácsi irányelvet (3) több alkalommal jelentős mértékben módosították. Mivel további módosítások szükségesek, az irányelvet az átláthatóság érdekében célszerű átdolgozni.

(2)

A belső piac megfelelő működésének biztosításához szükséges, hogy a 2008/118/EK irányelv hatálya alá tartozó termékeket terhelő jövedéki adó kivetésének feltételei összehangoltak maradjanak.

(3)

Helyénvaló meghatározni az ezen irányelv hatálya alá tartozó jövedéki termékeket, és indokolt e célból a 92/83/EGK (4), a 92/84/EGK (5), a 2003/96/EK (6), és a 2011/64/EU tanácsi irányelvre (7) hivatkozni.

(4)

A jövedéki termékeket egyéb, különleges célú közvetett adók is terhelhetik. Ilyen esetekben azonban, valamint annak érdekében, hogy a közvetett adókra vonatkozó uniós szabályok hatékony érvényesülése ne kerüljön veszélybe, a tagállamoknak meg kell felelniük az említett szabályok egyes lényeges elemeinek.

(5)

A szabad mozgás biztosítása érdekében a jövedéki termékeken kívüli termékek adóztatása nem járhat a határátlépéshez kapcsolódó alakiságokkal.

(6)

Biztosítani kell az alakiságok elvégzését, ha a jövedéki termékeket az Unió vámterületének részeként meghatározott, azonban ezen irányelv hatálya alá nem tartozó területek és az ezen irányelv hatálya alá tartozó területek között szállítják.

(7)

Mivel a belső piac megfelelő működésének érdekében továbbra is biztosítani kell, hogy a jövedéki adó fogalma és kivetésének feltételei minden tagállamban azonosak legyenek, uniós szinten egyértelművé kell tenni, hogy mely időponttól kezdődik a jövedéki termékek szabad forgalomba bocsátása, és kit terhel jövedékiadó-fizetési kötelezettség.

(8)

Mivel a jövedéki adó termékek fogyasztását terheli, nem vethető ki a bizonyos körülmények között teljesen megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul károsodott jövedéki termékekre.

(9)

A termékek teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása mellett részleges károsodás is bekövetkezhet a termékek jellege miatt. Kellően indokolt körülményeket kivéve az ilyen részleges károsodásokra nem vethető ki adó, amennyiben azok nem haladják meg a részleges károsodásra vonatkozóan előre meghatározott közös határértékeket.

(10)

A jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során felfedezett, nem szándékos többletáruk esetén a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy engedélyezzék a többletáruk vámfelfüggesztés keretében adóraktárba történő bevitelét.

(11)

A részleges károsodás Unió-szerte egységes kezelésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a részleges károsodásra vonatkozó közös határértékek megállapítása céljából. A részleges károsodásra vonatkozó hatértékek megállapításakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie különösen a termékek olyan fizikai és kémiai jellemzőihez kapcsolódó szempontokat, mint például a jövedéki termékek – különösen az energiatermékek (volatilitás) – jellege, a szállításkori környezeti hőmérséklet, a szállítási távolság vagy a szállítási idő. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (8) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(12)

Az adó behajtására és visszatérítésére vonatkozó rendelkezések befolyásolják a belső piac működését, ezért meg kell felelniük a hátrányos megkülönböztetéstől való mentesség kritériumainak.

(13)

A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása során elkövetett szabálytalanság esetén a jövedéki adót abban a tagállamban kell kivetni, amelynek területén a szabad forgalomba bocsátást eredményező szabálytalanságot elkövették, illetve ha a szabálytalanság elkövetésének helye nem állapítható meg, akkor a szabálytalanság észlelésének helye szerinti tagállamban. Amennyiben a jövedéki termékek nem érkeznek meg rendeltetési helyükre, és nem észleltek szabálytalanságot, indokolt a termékek feladási helye szerinti tagállamot a szabálytalanság elkövetési helye szerinti tagállamnak tekinteni.

(14)

A visszatérítés ezen irányelvben előírt esetein kívül a tagállamoknak – amennyiben az irányelv célja megköveteli – vissza kell téríteniük a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek után befizetett adót.

(15)

A jövedékiadó-mentes szállítások szabályainak és feltételeinek továbbra is összehangoltnak kell lenniük. A más tagállamban lévő szervezetek számára történő mentesített szállításokhoz adómentességi igazolást kell használni.

(16)

Az adómentességi igazolás formájára vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(17)

A csalás és a visszaélés elkerülése érdekében egyértelműen meg kell határozni azokat az eseteket, amikor az Unió területét elhagyó utasok adómentesen vásárolhatnak. Mivel a szárazföldön közlekedő személyek gyakrabban és szabadabban mozoghatnak, mint a hajón vagy légi járművön utazók, a szárazföldi közlekedés esetében lényegesebb nagyobb annak a kockázata, hogy az utazó nem tartja be a vám- és adómentesen behozható mennyiségekre vonatkozó előírásokat, következésképpen a szárazföldi közlekedés tekintetében lényegesen nagyobb a vámhatóságokra nehezedő ellenőrzési teher. Ezért elő kell írni, hogy a szárazföldi határokon nem engedélyezhető a jövedékiadó-mentes értékesítés.

(18)

Mivel az adóbehajtás biztosítása érdekében a jövedéki termékek előállítására és raktározására szolgáló létesítményeket ellenőrizni szükséges, az ilyen ellenőrzések megkönnyítése érdekében az illetékes hatóságok engedélyéhez kötött adóraktárakból álló rendszert kell fenntartani. A jövedéki termékek birtoklására, illetve tárolására úgy kell tekinteni, hogy az feltételezi az említett termékek fizikai birtoklását.

(19)

Meg kell állapítani továbbá, hogy az adóraktár engedélyeseinek és az ilyen jogállással nem rendelkező gazdasági szereplőknek milyen követelményeknek kell megfelelniük.

(20)

Lehetővé kell tenni, hogy a jövedéki termékeket szabad forgalomba bocsátásuk előtt a jövedéki adó felfüggesztése alapján szabadon szállíthassák az Unión belül. Ezt a szállítást engedélyezni kell az adóraktárból különböző rendeltetési helyekre, különösen másik adóraktárba vagy az ezen irányelv alkalmazásában azzal egyenértékű helyekre.

(21)

Engedélyezni kell továbbá a jövedéki termékeknek adófelfüggesztéssel az importálás helyéről az említett helyekre történő szabad szállítását, és rendelkezni kell azon személyek jogállásáról, akik e termékeket az importálás helyéről feladhatják, de nem birtokolhatják vagy tárolhatják.

(22)

A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel való szállításának befejeződésére vonatkozó rendelkezés helyes alkalmazásának biztosítása érdekében világossá kell tenni, hogy az ilyen szállítás akkor fejeződik be, amikor a címzett már pontosan meg tudja állapítani az általa ténylegesen megkapott termékek mennyiségét. Az áruk kirakodása és nyilvántartásba vétele igazolhatja a szállítás befejeződését.

(23)

A külső árutovábbítási eljárás kiviteli eljárás utáni alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a kilépési vámhivatalnak az adófelfüggesztéssel történő szállítás lehetséges rendeltetési helyévé kell válnia. Meg kell határozni, hogy az említett esetben mikor ér véget az adófelfüggesztés. Meg kell határozni, hogy a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak a kiviteli elismervényt azon kiviteli igazolás alapján kell kitölteniük, amelyet a külső árutovábbítási eljárás megkezdésekor a kilépési vámhivatal küld a kiviteli vámhivatalnak. Az (EU) 2018/1063 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10) módosította az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (11) 189. cikkét annak lehetővé tétele céljából, hogy a külső árutovábbítási eljárás átvehesse az ezen irányelv alapján a jövedéki termékekre vonatkozóan meghatározott felelősségi köröket. Következésképpen az uniós jövedéki termékek számára ugyancsak lehetővé kell tenni a külső árutovábbítási eljárás alá helyezést.

(24)

Ahhoz, hogy a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeknek a termékbehozatal teljesítési helyéről, adófelfüggesztéssel történő szállításakor az illetékes hatóságok következetességet biztosíthassanak az elektronikus adminisztratív okmány és a behozatalkor tett vám-árunyilatkozat között, a jövedéki termékekről behozatal céljából nyilatkozatot tevő személynek információkat kell szolgáltatnia a behozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságai számára a feladóról és a címzettről, valamint bizonyítékot kell rendelkezésükre bocsátania arról, hogy az importált árukat a behozatal helye szerinti tagállamból egy másik tagállamba adják fel.

(25)

A jövedéki adó megfizetésének a jövedékitermék-szállítás le nem zárulása esetére történő biztosítása érdekében a tagállamoknak biztosítékot kell megkövetelniük, amelyet a feladó adóraktár engedélyesnek vagy a bejegyzett feladónak, vagy, amennyiben a feladó tagállam ezt engedélyezi, a szállításban érintett egyéb személynek kell nyújtania a tagállamok által meghatározott feltételekkel.

(26)

Már több tagállam biztosít biztosítéknyújtás alóli mentességet energiatermékek rögzített csővezetéken keresztül történő szállításához, mivel az ilyen típusú szállítás nagyon csekély költségvetési kockázatot jelent. Az ilyen esetekben való biztosítéknyújtásra vonatkozó követelmények összehangolása érdekében helyénvaló valamennyi tagállamban biztosítéknyújtás alóli mentességet biztosítani az energiatermékek rögzített csővezetéken keresztül történő szállításához.

(27)

A szükséges alakiságok gyors lebonyolításának biztosítása, valamint a jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított jövedéki termékek szállítása felügyeletének megkönnyítése érdekében helyénvaló az (EU) 2020/263 európai parlamenti és tanácsi határozat (12) szerinti számítógépes rendszert használni az elektronikus adminisztratív okmányoknak az érintett személyek és illetékes hatóságok közötti kicseréléséhez (a továbbiakban: a számítógépes rendszer).

(28)

Annak biztosítása érdekében, hogy a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításával összefüggésben használt dokumentumok valamennyi tagállamban könnyen érthetőek és a számítógépes rendszer által kezelhetőek legyenek – akkor is, ha a számítógépes rendszer nem elérhető –, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett dokumentumok szerkezetének és tartalmának megállapítása céljából.

(29)

Annak biztosítása érdekében, hogy a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításával összefüggésben használt dokumentumok kitöltése, bemutatása és benyújtása egységes feltételek mellett történjen – akkor is, ha a számítógépes rendszer nem elérhető –, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(30)

Helyénvaló meghatározni azt az eljárást, amelynek keretében a gazdasági szereplők tájékoztatják a feladás helye és a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságait a jövedékitermék-szállítmányokról. Tekintettel kell lenni azon címzettek helyzetére is, amelyek nem csatlakoztak a számítógépes rendszerhez, de fogadhatnak adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékeket.

(31)

Abból a célból, hogy a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállításokra vonatkozó szabályok megfelelően érvényesüljenek, egyértelművé kell tenni a szállítás megkezdésének és befejezésének, valamint a kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének feltételeit.

(32)

Ahhoz, hogy jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításakor az illetékes hatóságok a termékeknek az Unió területéről való kivitele előtt következetességet biztosíthassanak az elektronikus adminisztratív okmány és a kivitelkor tett vám-árunyilatkozat között, a jövedéki termékekről kivitel céljából nyilatkozatot tevő személynek tájékoztatnia kell a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságait az egyedi adminisztratív hivatkozási kódról.

(33)

Ahhoz, hogy a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai megfelelő intézkedést hozhassanak, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságának tájékoztatnia kell a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát a kivitel során elkövetett szabálytalanságokról vagy arról, hogy a termékeket a továbbiakban nem fogják kivinni az Unió területéről.

(34)

Ahhoz, hogy a feladó új rendeltetési helyet rendelhessen a jövedéki termékekhez, a feladás helye szerinti tagállamnak tájékoztatnia kell a feladót arról, hogy az árukat a továbbiakban nem fogják kivinni az Unió területéről.

(35)

A jövedéki termékek szállítása alatt végzett ellenőrzések lehetőségének javítása érdekében a jövedéki terméket kísérő személynek – vagy amennyiben a termékeket nem kíséri személy, akkor a szállítónak vagy fuvarozónak – képesnek kell lennie arra, hogy az egyedi adminisztratív hivatkozási kódot bármilyen formában az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsássa, hogy utóbbiak lekérdezhessék a jövedéki termékek adatait.

(36)

Meg kell határozni a számítógépes rendszer elérhetetlensége esetén követendő eljárást.

(37)

Az ezen irányelv szerinti eljárásoknak az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendeletben (13) meghatározott eljárásokkal való összehangolása, valamint a feladás helye szerinti tagállamban a kivitel alternatív igazolásának egyszerűbb elismerése érdekében meg kell állapítani azon szokásosan alkalmazott, kilépést bizonyító alternatív okmányok minimális listáját, amelyek igazolják, hogy a termékeket kivitték az Unió területéről.

(38)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy különös rendelkezéseket írhassanak elő a teljes egészében a területükön belül lebonyolított, adófelfüggesztéssel érintett jövedékitermék-szállításokra vonatkozóan, illetve hogy az egyszerűsítés érdekében más tagállamokkal két- vagy többoldalú megállapodásokat kössenek. Azok a tagállamok, amelyek nem részes felei két- vagy többoldalú megállapodásoknak, nem kötelezhetők arra, hogy elfogadjanak ilyen megállapodásokban előírt különös rendelkezéseket.

(39)

Indokolt – az általános szerkezet módosítása nélkül – egyértelművé tenni a valamely tagállamban már megfizetett jövedéki adójú termékek szállítására vonatkozó adózási és eljárási szabályokat.

(40)

A magánszemélyek által saját használatra beszerzett és általuk egy tagállam területéről egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek jövedéki adóját – a belső piacot szabályozó alapelv értelmében – a termékek beszerzési helye szerinti tagállamban kell megfizetni.

(41)

A dohánytermékek és a szeszes italok tekintetében a tagállamok által alkalmazott jövedékiadó-mértékek több különböző tényező, így például az adó- és közegészségügyi előírások miatt eltérhetnek egymástól, és a különbségek néhány esetben jelentősek. Ennek fényében a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy kezeljék azokat a kockázatokat, amelyek megkönnyítik az adócsalást, az adókikerülést és az adóvisszaélést, illetve veszélyeztetik vagy aláássák a közrendet vagy az emberi egészség és élet védelmét. A tagállamoknak ezért képesnek kell lenniük arra, hogy olyan megfelelő és arányos intézkedéseket hozzanak, amelyek lehetővé teszik számukra annak megállapítását, hogy az egyik tagállam területéről egy másik tagállam területére magánszemély által szállított jövedéki termékeket az érintett magánszemély saját használatra szerezte-e be.

(42)

Ha a valamely tagállamban már szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket kereskedelmi célból egy másik tagállamban forgalmazzák, meg kell állapítani, hogy a jövedéki adó megfizetésére vonatkozó kötelezettség ez utóbbiban keletkezik. Az említett célokból meg kell határozni a „kereskedelmi célú forgalmazás” fogalmát.

(43)

A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítására jelenleg alkalmazott számítógépes rendszert ki kell terjeszteni az egy tagállam területén szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek szállítására. Az említett számítógépes rendszer használata egyszerűbbé teszi az ilyen szállítások figyelemmel kísérését, valamint biztosítja a belső piac megfelelő működését.

(44)

Ha egy tagállam területén jövedéki termékeket szabad forgalomba bocsátanak, és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállítanak, helyénvaló egyértelművé tenni, hogy ki köteles megfizetni a jövedéki adót, és mikor keletkezik adófizetési kötelezettség.

(45)

A felesleges beruházás elkerülése érdekében az egy tagállam területén szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek szállításának számítógépesítését a lehető legnagyobb mértékben az adófelfüggesztéssel történő szállításokra vonatkozó már meglévő rendelkezések továbbhasználásával kell megvalósítani. Az említett célból, valamint az ilyen szállítások megkönnyítése céljából az említett szállításokkal kapcsolatos biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni a jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításokkal kapcsolatos biztosítékokra vonatkozó rendelkezésekkel a biztosítékot nyújtók választási lehetőségeinek kibővítése érdekében.

(46)

Az adófelfüggesztéssel foglalkozó gazdasági szereplők már jelenleg is működő nyilvántartásba vételének megkönnyítése érdekében lehetővé kell tenni az adóraktárak és a bejegyzett feladók számára, hogy a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak értesítése után igazolt feladóként járjanak el a valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek tekintetében. Ezzel egyidejűleg lehetővé kell tenni, hogy valamely adóraktár vagy bejegyzett címzett igazolt címzettként járhasson el az említett jövedéki termékek tekintetében.

(47)

Meg kell határozni a számítógépes rendszer elérhetetlensége esetén alkalmazandó eljárásokat és a használandó tartalékokmányt.

(48)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az egyszerűsítés érdekében más tagállamokkal kötött két- vagy többoldalú megállapodások alapján különös rendelkezést írjanak elő az egyik tagállam területén szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek szállítására vonatkozóan. Azok a tagállamok, amelyek nem részes felei két- vagy többoldalú megállapodásoknak, nem kötelezhetők arra, hogy elfogadjanak ilyen megállapodásokban előírt különös rendelkezéseket.

(49)

Annak biztosítása érdekében, hogy a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmazási célúnak tekintett szállításával összefüggésben használt dokumentumok valamennyi tagállamban könnyen érthetőek és a számítógépes rendszer által kezelhetőek legyenek – akkor is, ha a számítógépes rendszer nem elérhető –, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az említett dokumentumok szerkezetének és tartalmának megállapítása céljából.

(50)

Annak biztosítása érdekében, hogy a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmazás céljából tekintett szállításával összefüggésben használt dokumentumok kitöltése, bemutatása és benyújtása egységes feltételek mellett történjen – akkor is, ha a számítógépes rendszer nem elérhető –, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

(51)

Adóraktár-engedélyesnek, bejegyzett címzettnek, illetve független gazdasági tevékenységet folytató személynek nem minősülő személyek által beszerzett, és független gazdasági tevékenységet folytató feladó által vagy annak megbízásából feladott vagy szállított jövedéki termékek esetében a jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamban kell megfizetni. Rendelkezni kell a feladó által a jövedéki adó kifizetése céljából követendő eljárásról. A fizetés rendeltetési hely szerinti tagállamban való teljesítésének biztosítása céljából a feladónak vagy adóügyi képviselőjének be kell jegyeztetnie magát és biztosítékot kell nyújtania a jövedéki adó megfizetésére az erre kijelölt illetékes hivatalnál, a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek mellett. Ennek megkönnyítése céljából a feladó számára választási lehetőséget kell biztosítani arra vonatkozóan, hogy a bejegyeztetésre és a biztosíték megfizetésére vonatkozó követelmények teljesítése céljából adóügyi képviselőt alkalmazzon-e. Ha sem a feladó, sem az adóügyi képviselő nem teljesíti az említett követelményeket, a feladó köteles megfizetni a jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamban.

(52)

A tagállamok közötti összeférhetetlenség és a kettős adóztatás elkerülése érdekében a valamely tagállam területén már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékek Unión belüli szállítása esetére vonatkozóan rendelkezni kell azokról a helyzetekről, amelyek során a jövedéki termékekkel kapcsolatban – szabad forgalomba bocsátásukat követően – szabálytalanság merülhet fel.

(53)

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a szabad forgalomba bocsátott termékeket adóügyi jelzéssel vagy nemzeti azonosító jellel kell ellátni. Az említett jelzések és jelek használata nem akadályozhatja az Unión belüli kereskedelmet. Mivel az említett jelzések és jelek használata nem vezethet kettős adózási teherhez, egyértelművé kell tenni, hogy a megszerzésükért kifizetett összeget vagy letett biztosítékot a jelzést kibocsátó tagállamnak vissza kell térítenie, el kell engednie vagy fel kell szabadítania, ha a jövedéki adót más tagállamban vetik ki és szedik be. Mindazonáltal a visszaélések megelőzése érdekében az ilyen jelzéseket és jeleket kibocsátó tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az azok eltávolítását vagy megsemmisítését igazoló bizonyíték nyújtásához köthessék a visszatérítést, az elengedést vagy a felszabadítást.

(54)

A jövedéki termékek szállításához és ellenőrzéséhez fűződő általános követelmények teljesítése aránytalan terhet jelenthet a kisüzemi bortermelők számára. Ezért indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok mentesítsék ezeket a termelőket egyes követelmények alól.

(55)

Figyelembe kell venni, hogy a hajók és légi járművek fedélzeti készletéül szolgáló jövedéki termékek tekintetében még nem született megfelelő közös megközelítés.

(56)

A tagállamok közötti határon átívelő hidak építéséhez és karbantartásához használt jövedéki termékeket illetően az érintett tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az egyik tagállam területéről egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékekre vonatkozó rendes szabályoktól és eljárásoktól eltérő intézkedéseket hozhassanak.

(57)

A jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított termékek ellenőrzésére szolgáló számítógépes rendszerhez való alkalmazkodás érdekében a tagállamok számára átmeneti időszakot kell biztosítani úgy, hogy ezalatt az említett szállításokra továbbra is a 2008/118/EK irányelvben meghatározott követelmények vonatkozzanak.

(58)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a jövedéki adó egyes vonatkozásaival kapcsolatos közös rendelkezések biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(59)

Az ezen irányelv belső jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvhez képest jelentős mértékben módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből ered.

(60)

Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében megjelölt irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és az alkalmazásuk kezdőnapjával kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy

(1)   Ezen irányelv általános rendelkezéseket állapít meg a jövedéki adóra vonatkozóan, amely közvetlen vagy közvetett módon az alábbi termékek (a továbbiakban: a jövedéki termékek) fogyasztását terheli:

a)

a 2003/96/EK irányelv hatálya alá tartozó energiatermékek és villamos energia;

b)

a 92/83/EGK és a 92/84/EGK irányelv hatálya alá tartozó alkohol és alkoholtartalmú italok;

c)

a 2011/64/EU irányelv hatálya alá tartozó dohánygyártmányok.

(2)   A jövedéki termékekre a tagállamok speciális célú egyéb közvetett adókat is kivethetnek, amennyiben azok megfelelnek a jövedéki adó és a hozzáadottérték-adó esetében alkalmazandó, az adóalap meghatározására, az adó kiszámítására, kivetésére és ellenőrzésére vonatkozó uniós adószabályoknak, nem értve ide a mentességekre vonatkozó rendelkezéseket.

(3)   A tagállamok adót vethetnek ki:

a)

jövedéki terméknek nem minősülő termékekre;

b)

szolgáltatásnyújtásra, ideértve a jövedéki termékekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását is, amelyek forgalmi adóként nem határozhatók meg.

Az ilyen adók kivetése azonban nem járhat a határátlépéshez kapcsolódó alakiságokkal a tagállamok közötti kereskedelemben.

2. cikk

Az Uniós Vámkódex alkalmazása jövedéki termékekre

(1)   A hatályos uniós vámrendelkezésekben az áruknak az Unió vámterületére történő beléptetésére megállapított alakiságokat értelemszerűen alkalmazni kell a jövedéki termékeknek a 4. cikk (2) bekezdésében említett területekről az Unió területére történő beléptetésekor is.

(2)   A hatályos uniós vámrendelkezésekben az áruknak az Unió vámterületéről történő kiléptetésére megállapított alakiságokat értelemszerűen alkalmazni kell a jövedéki termékeknek az Unió területéről a 4. cikk (2) bekezdésében említett egyik területre történő kiléptetésére is.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve Finnország a jövedéki termékeknek az említett tagállam területe, illetve a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett területek közötti szállítására vonatkozóan alkalmazhatja az említett tagállam területén belüli szállítására vonatkozó eljárásokat.

(4)   A 14–46. cikk nem alkalmazandó azokra a jövedéki termékekre, amelyek a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 5. cikkének 24. pontjában meghatározott nem uniós áruk vámjogi státuszával rendelkeznek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

„adóraktár engedélyese”: az a természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely valamely tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy üzleti tevékenysége során adófelfüggesztés alatt adóraktárban jövedéki terméket állítson elő, dolgozzon fel, birtokoljon, tároljon, vegyen át vagy adjon fel;

2.

„tagállam területe”: valamely tagállam azon területe, amelyre a Szerződések – az EUMSZ 349. és 355. cikkével összhangban – alkalmazandók, kivéve a harmadik területeket;

3.

„az Unió területe”: a tagállamok területe;

4.

„harmadik területek”: a 4. cikk (2) és (3) bekezdésében említett területek;

5.

„harmadik országok”: minden olyan állam vagy terület, amelyre a Szerződések nem vonatkoznak;

6.

„adófelfüggesztés”: jövedéki termék előállítására, feldolgozására, birtoklására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, a jövedéki adót felfüggesztő adóügyi eljárás vagy intézkedés;

7.

„importálás”: az áruk szabad forgalomba bocsátása a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban;

8

„szabálytalan behozatal”: olyan áruknak az Unió területére való behozatala, amelyeket nem bocsátottak a 952/2013/EU rendelet 201. cikkével összhangban szabad forgalomba, és amelyekre vonatkozóan az említett rendelet 79. cikkének (1) bekezdésével összhangban vámtartozás keletkezett, illetve keletkezett volna, ha az áruk vámkötelesek lennének;

9.

„bejegyzett címzett”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságaitól engedélyt kapott, hogy üzleti tevékenysége során, az általuk meghatározott feltételeket betartva a jövedékiadó-felfüggesztéssel más tagállam területéről szállított jövedéki terméket átvegyen;

10.

„bejegyzett feladó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a behozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságaitól kizárólag arra kapott engedélyt, hogy jövedéki terméket üzleti tevékenysége során, az e hatóságok által meghatározott feltételeket betartva a 952/2013/EU rendelet 201. cikkének megfelelően szabad forgalomba bocsátást követően adófelfüggesztés keretében feladjon;

11.

„adóraktár”: az a hely, ahol az adóraktár helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által megállapított feltételek szerint az adóraktár engedélyese üzleti tevékenysége során jövedéki terméket adófelfüggesztés alatt előállít, feldolgoz, birtokol, tárol, átvesz vagy felad;

12.

„igazolt feladó”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely bejegyeztette magát a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainál a célból, hogy üzleti tevékenysége során valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott, majd egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékeket adjon fel;

13.

„igazolt címzett”: olyan természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely bejegyeztette magát a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainál a célból, hogy üzleti tevékenysége során valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott, majd egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékeket vegyen át;

14.

„rendeltetési hely szerinti tagállam”: az a tagállam, amelynek területén a jövedéki termékeket ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban célba kívánják juttatni, illetve fel kívánják használni;

15.

„elengedés”: a még meg nem fizetett jövedéki adó megfizetésének kötelezettsége alóli mentesítés;

16.

„visszatérítés”: a már megfizetett jövedéki adó visszatérítése.

4. cikk

Területi hatály

(1)   Ezt az irányelvet, valamint a 92/83/EGK, a 92/84/EGK, a 2003/96/EK és a 2011/64/EU irányelvet az Unió területén kell alkalmazni.

(2)   Ez az irányelv, valamint a 92/83/EGK, a 92/84/EGK, a 2003/96/EK és a 2011/64/EU irányelv nem alkalmazandó az Unió vámterületének részét képező következő területekre:

a)

Kanári-szigetek;

b)

az EUMSZ 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek;

c)

Åland-szigetek;

d)

Csatorna-szigetek.

(3)   Ez az irányelv, valamint a 92/83/EGK, a 92/84/EGK, a 2003/96/EK és a 2011/64/EU irányelv nem alkalmazandó sem az EUMSZ 355. cikke (3) bekezdésének hatálya alá eső területekre, sem pedig az Unió vámterületének részét nem képező egyéb következő területekre:

a)

Helgoland szigete;

b)

Büsingen területe;

c)

Ceuta;

d)

Melilla;

e)

Livigno.

(4)   Spanyolország nyilatkozat útján értesítést adhat, hogy az említett nyilatkozat letétbe helyezését követő második hónap első napjától kezdődően ezen irányelv és a 92/83/EGK, a 92/84/EGK, a 2003/96/EK és a 2011/64/EU irányelv alkalmazandó a Kanári-szigetekre – a különlegesen távoli fekvésükhöz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedésekre is figyelemmel – az 1. cikkben említett jövedéki termékek mindegyike vagy egy része vonatkozásában.

(5)   Franciaország nyilatkozat útján értesítést adhat, hogy az említett nyilatkozat letétbe helyezését követő második hónap első napjától kezdődően ezen irányelv és a 92/83/EGK, a 92/84/EGK, a 2003/96/EK és a 2011/64/EU irányelv alkalmazandó a (2) bekezdés b) pontjában említett területekre – a különlegesen távoli fekvésükhöz való alkalmazkodáshoz szükséges intézkedésekre is figyelemmel – az 1. cikkben említett jövedéki termékek mindegyike vagy egy része vonatkozásában.

(6)   Ezen irányelv rendelkezései nem akadályozzák Görögországot abban, hogy fenntartsa az Athosz-hegy vonatkozásában a görög alkotmány 105. cikkében biztosított különleges jogállást.

5. cikk

Különös területi státusz

(1)   Figyelembe véve a Franciaországgal, Olaszországgal, Ciprussal és az Egyesült Királysággal kötött egyezményeket és szerződéseket, ezen irányelv alkalmazásában nem minősül harmadik országnak a Monacói Hercegség, San Marino, az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó akrotíri és dhekeliai támaszpont, valamint a Man-sziget.

(2)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy:

a)

a Monacói Hercegség területéről kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Franciaországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;

b)

a San Marinóból kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek az Olaszországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;

c)

az Egyesült Királyság felségterületéhez tartozó akrotíri és dhekeliai támaszpontról kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Ciprusról kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal;

d)

a Man-sziget területéről kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek az Egyesült Királyságból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal.

(3)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Jungholzból és a Mittelbergből (Kleines Walsertal) kiinduló vagy oda irányuló jövedékitermék-szállítások azonos elbánásban részesüljenek a Németországból kiinduló vagy oda irányuló szállításokkal.

II. FEJEZET

Általános eljárási rendelkezések

1. szakasz

Adóztatandó tényállás, a jövedékiadó-kötelezettség keletkezése, szabálytalanságok adófelfüggesztéssel történő szállítás során

6. cikk

Adóztatandó tényállás, a jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének ideje és helye, megsemmisülés és helyrehozhatatlan károsodás

(1)   A jövedéki termékek jövedékiadó-kötelessé válnak:

a)

az Unió területén belüli előállításukkor, adott esetben ideértve a kitermelésüket is;

b)

az Unió területére történő importálásukkor vagy szabálytalan behozatalukkor.

(2)   A jövedékiadó-kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás időpontjában és a szabad forgalomba bocsátás szerinti tagállamban keletkezik.

(3)   Ezen irányelv alkalmazásában „szabad forgalomba bocsátás” az alábbiak bármelyike:

a)

jövedéki termék adófelfüggesztés alóli kikerülése, ideértve a szabálytalan kikerülést is;

b)

jövedéki termékek adófelfüggesztésen kívüli birtoklása vagy tárolása – ideértve a szabálytalan birtoklást vagy tárolást is –, amennyiben az uniós jog és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek értelmében nem vetettek ki jövedéki adót;

c)

jövedéki termék adófelfüggesztésen kívüli előállítása, ideértve a feldolgozást, továbbá a szabálytalan előállítást és feldolgozást is;

d)

jövedéki termék importálása, ha a jövedéki termék az importálást követően nem kerül azonnal adófelfüggesztés hatálya alá, illetve a jövedéki termék szabálytalan behozatala, kivéve, ha a vámtartozás a 952/2013/EU rendelet 124. cikke (1) bekezdésének e), f), g), vagy k) pontja alapján kiegyenlítésre került. Ha a vámtartozás a 952/2013/EU rendelet 124. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján került kiegyenlítésre, a tagállamok a nemzeti jogukban szankciókat írhatnak elő, amelyek megállapításakor figyelembe kell venni azon jövedéki tartozás összegét, amely felmerült volna.

(4)   A (3) bekezdés a) pontjában említett adófelfüggesztés alóli kikerülés idejének az alábbiak tekintendők:

a)

a jövedéki termék bejegyzett címzett általi átvételének ideje a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett esetekben;

b)

a jövedéki termék címzett általi átvételének ideje a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett esetekben;

c)

a jövedéki termék rendeltetési helyen történő közvetlen átvételének ideje a 16. cikk (4) bekezdésében említett esetekben.

(5)   Az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméknek előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, vagy a tagállam illetékes hatóságai által az áru megsemmisítésére kiadott engedély következményeként bekövetkező teljes megsemmisülése vagy – teljes vagy részleges – helyrehozhatatlan károsodása nem tekintendő szabad forgalomba bocsátásnak.

(6)   Ezen irányelv alkalmazásában az áru teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak kell tekinteni, ha jövedéki termékként történő felhasználásra alkalmatlanná válik.

(7)   Nem tekintendő szabad forgalomba bocsátásnak a tagállamok közötti, adófelfüggesztéssel történő szállítás közben a termék jellege miatt bekövetkező részleges károsodás azon mértéke, amely nem éri el az adott jövedéki termék részleges károsodására vonatkozó közös határértéket, kivéve, ha valamely tagállamnak észszerű oka van arra, hogy csalást vagy szabálytalanságot feltételezzen. A részleges károsodásnak az adott jövedéki termék részleges károsodására vonatkozó közös határértéket meghaladó mértékét szabad forgalomba bocsátásként kell kezelni.

(8)   A tagállamok maguk állapíthatják meg az adófelfüggesztés alatt történő, a (7) bekezdés hatályán kívül eső részleges károsodási esetek kezelésére vonatkozó szabályaikat.

(9)   A jövedéki termékeknek az (5) bekezdésben említett teljes megsemmisülését vagy teljes vagy részleges helyrehozhatatlan károsodását a teljes megsemmisülés vagy a teljes vagy részleges helyrehozhatatlan károsodás helye szerinti, vagy – amennyiben a károsodás helye nem megállapítható – a károsodás észlelése szerinti tagállam illetékes hatósága számára megfelelő módon bizonyítani kell.

Amennyiben megállapítást nyer a teljes megsemmisülés vagy a teljes vagy részleges helyrehozhatatlan károsodás, a 17. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátott biztosítékot a megfelelő bizonyítékok bemutatása alapján az esettől függően teljesen vagy részben fel kell szabadítani.

(10)   A Bizottság az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az e cikk (7) bekezdésében és a 45. cikk (2) bekezdésében említett, részleges károsodásra vonatkozó közös határértékek megállapítására, többek között a termékek jellegének, fizikai és kémiai jellemzőinek, a szállításkori környezeti hőmérsékletnek, a szállítási távolságnak és a szállítási időnek a figyelembevételével, meghatározva a jövedéki termékeket, az azokhoz kapcsolódó, részleges károsodásra vonatkozó közös határértékeket a teljes mennyiség százalékában kifejezve, valamint a termékek szállításához kapcsolódó egyéb vonatkozásokat.

A részleges károsodásra vonatkozó közös határértékek hiányában a tagállamok továbbra is a nemzeti rendelkezéseket alkalmazzák.

7. cikk

A jövedékiadó-fizetési kötelezettség által terhelt személy

(1)   A jövedékiadó-fizetési kötelezettség a következő személyeket terheli:

a)

jövedéki termék adófelfüggesztés alól a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint történő kikerülése esetén:

i.

az adóraktár engedélyese, a bejegyzett címzett vagy bármely más, a jövedéki terméket az adófelfüggesztés alól kivonó személy vagy az, akinek a megbízásából azokat a felfüggesztés alól kivonják, vagy – az adóraktárból való szabálytalan kiszállítás esetén – minden más személy, aki részt vett a kiszállításban;

ii.

a jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során a 9. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározottak szerint bekövetkezett szabálytalanság esetén: az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó vagy bármely más, a 17. cikk (1) és (3) bekezdésének megfelelően az adófizetésre biztosítékot nyújtó személy, vagy bármely olyan személy, akinek része volt a termékek adófelfüggesztés alól történő szabálytalan kikerülésében, és tudomása volt vagy tudomása kellett, hogy legyen annak szabálytalan jellegéről;

b)

jövedéki terméknek a 6. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti birtoklása vagy tárolása tekintetében: a jövedéki termékeket birtokló vagy tároló személy vagy bármely más olyan személy, aki érintett a jövedéki termékek birtoklásában vagy tárolásában, illetve e személyek bármely kombinációja az egyetemleges felelősség elvével összhangban;

c)

jövedéki terméknek a 6. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti előállítása – többek között feldolgozása – tekintetében: a jövedéki terméket előállító személy, illetve szabálytalan előállítás esetén bármely más személy, aki részt vesz a jövedéki termék előállításában;

d)

jövedéki terméknek a 6. cikk (3) bekezdésének d) pontja szerinti importálása vagy szabálytalan behozatala tekintetében: a 952/2013/EU rendelet 5. cikkének 15. pontjában meghatározott nyilatkozattevő (a továbbiakban: a nyilatkozattevő) vagy az említett rendelet 77. cikke (3) bekezdésében említett bármely más személy; szabálytalan behozatal esetén bármely más személy, aki érintett a szabálytalan behozatalban.

(2)   Ha ugyanazon jövedékiadó-fizetési kötelezettség több személyt terhel, akkor egyetemlegesen felelősek az ilyen tartozásért.

8. cikk

A jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének feltételei és az alkalmazandó adókulcs

Az alkalmazandó jövedéki adó kivetésének feltételei és mértéke megegyezik az adókötelezettség keletkezésének időpontjában a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamban hatályban levő feltételekkel és mértékkel.

A jövedéki adót az egyes tagállamok az általuk meghatározott eljárás szerint vetik ki és szedik be, valamint – adott esetben – térítik vissza vagy engedik el. A tagállamoknak ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazniuk a nemzeti és a más tagállamból származó termékekre.

Az első bekezdéstől eltérve, amennyiben a jövedékiadó-mértékek megváltoznak, adott esetben a jövedéki termékek már szabad forgalomba bocsátott készleteire kivetett adó növekedhet, illetve csökkenhet.

9. cikk

Szabálytalanságok a jövedéki termékeke adófelfüggesztéssel történő szállítása során

(1)   Amennyiben a jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során olyan szabálytalanság történt, amely a jövedéki terméknek a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményezi, a szabad forgalomba bocsátásra a szabálytalanság elkövetésének helye szerinti tagállam területén kerül sor.

(2)   Amennyiben jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása során olyan szabálytalanságot észleltek, amely a jövedéki terméknek a 6. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményezi, és ha a szabálytalanság megtörténtének helye nem határozható meg, akkor ez utóbbinak a szabálytalanság észlelésének helye szerinti tagállam területét, idejének pedig a szabálytalanság észlelésének idejét kell tekinteni.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a tényleges vagy vélelmezett szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(4)   Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, és a szállítás során nem észleltek a terméknek a 6. cikk (3) bekezdése a) pontja szerinti szabad forgalomba bocsátását eredményező szabálytalanságot, a szabálytalanság előfordulási helyének a feladás szerinti tagállamot, idejének pedig a szállítás megkezdésének idejét kell tekinteni, kivéve, ha a szállítás 19. cikk (1) bekezdése szerinti megkezdésétől számított négy hónapon belül a szállítás 19. cikk (2) bekezdése szerinti befejezését, illetve a szabálytalanság előfordulási helyét igazoló bizonyítékot nyújtanak a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságai részére.

Amennyiben a 17. cikkben előírt biztosítékot nyújtó személynek nem volt vagy nem lehetett tudomása arról, hogy a termékek nem érkeztek meg a rendeltetési helyükre, ennek az információnak a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságai által történő közlését követően egy hónap áll rendelkezésére, hogy igazolja a szállításnak a 19. cikk (2) bekezdése szerinti befejeződését, illetve a szabálytalanság előfordulásának helyét.

(5)   A (2) és a (4) bekezdésben említett helyzetekben, amennyiben a szállítás 19. cikk (1) bekezdése szerinti megkezdésétől számított három év letelte előtt megállapítják, hogy a szabálytalanság ténylegesen melyik tagállamban fordult elő, az (1) bekezdés alkalmazandó.

A szabálytalanság előfordulási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai értesítik a jövedéki adó kivetési helye szerinti tagállam illetékes hatóságait, amelyek a jövedéki adót visszatérítik vagy elengedik, amennyiben a jövedéki adónak a másik tagállamban történt kivetését igazoló bizonyítékot megküldték.

(6)   E cikk alkalmazásában „szabálytalanság” a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében említettől eltérő minden olyan helyzet, amely jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása során áll elő, és amelynek következtében a jövedéki termékek szállítása vagy szállításának egy része nem a 19. cikk (2) bekezdésének megfelelően fejeződik be.

2. szakasz

A jövedéki adó visszatérítése és elengedése

10. cikk

A jövedéki adó visszatérítése és elengedése

A 37. cikk (4) bekezdésében, a 44. cikk (5) bekezdésében és a 46. cikk (3) bekezdésében említett, valamint a 92/83/EGK, a 92/84/EGK, a 2003/96/EK és a 2011/64/EU irányelvben meghatározott eseteken túl annak a tagállamnak az illetékes hatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátás történt, az érintett személy kérelmére visszatéríthetik vagy elengedhetik a szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékekre kivetett jövedéki adót, amennyiben ezen termékek szabad forgalomba bocsátása a tagállam által megállapított körülmények között és olyan feltételeknek megfelelően történt, amelyeket a tagállam az esetleges adócsalás és visszaélések megelőzése céljából meghatároz.

Az ilyen visszatérítés vagy elengedés nem eredményezhet a 11. cikk, illetve a 92/83/EGK, a 92/84/EGK, a 2003/96/EK vagy a 2011/64/EU irányelv által megállapítottakon kívüli adómentességet.

3. Szakasz

Mentességek

11. cikk

Mentességek a jövedéki adó megfizetése alól

(1)   A jövedéki termékek mentesülnek a jövedéki adó megfizetése alól, amennyiben a következő felhasználási célra szánják őket:

a)

diplomáciai vagy konzuli kapcsolat keretében;

b)

a fogadó tagállam hatóságai által ekként elismert nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai által, az ilyen szervezeteket létrehozó nemzetközi egyezményekben vagy a székhely- megállapodásokban meghatározott korlátozásokkal és feltételekkel;

c)

a jövedéki adó kivetésének helye szerinti tagállamon kívüli bármelyik tagállam fegyveres erői által, ezen erők általi használatra, az őket kísérő polgári személyzet számára vagy ezen erők étkezdéiben vagy kantinjaiban történő felhasználásra, amennyiben e fegyveres erők a közös biztonság- és védelempolitika keretében folytatott uniós tevékenység végrehajtása céljából végzett védelmi feladat ellátásában vesznek részt;

d)

az Észak-atlanti Szerződésben részes államok közül a jövedéki adó kivetésének helye szerinti tagállamon kívül bármelyiknek a fegyveres erői által, ezen erők általi használatra, az őket kísérő polgári személyzet számára vagy ezen erők étkezdéiben vagy kantinjaiban történő felhasználásra;

e)

az Egyesült Királyságnak a Ciprusi Köztársaság létesítéséről szóló, 1960. augusztus 16-i szerződés értelmében a Ciprus szigetén állomásozó fegyveres erői által, ezen erők használatára, az őket kísérő polgári személyzet számára vagy ezen erők étkezdéiben vagy kantinjaiban való felhasználásra;

f)

harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás szerint történő felhasználás, feltéve, hogy az ilyen megállapodás a hozzáadottérték-adó alóli mentesség szempontjából megengedett vagy engedélyezett.

(2)   A mentesség a fogadó tagállam által meghatározott feltételektől és korlátozásoktól függ. A tagállamok a jövedékiadó-mentességet visszatérítés formájában is biztosíthatják.

12. cikk

Adómentességi igazolás

(1)   A valamely tagállam területéről egy másik tagállam területére adófelfüggesztéssel szállított és a 11. cikk (1) bekezdésében említett mentesség hatálya alá tartozó jövedéki termékeket adómentességi igazolásnak kell kísérnie. Az adómentességi igazolás meghatározza a leszállítandó jövedéki termék jellegét és mennyiségét, a termék értékét, valamint azonosítja a mentesített címzettet és a mentesítést tanúsító fogadó tagállamot.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett adómentességi igazolást használhatják a közvetett adózás más területeinek lefedésére és annak biztosítására is, hogy az adómentességi igazolás összeegyeztethető legyen nemzeti joguk mentesség odaítélésére vonatkozó feltételeivel és korlátozásaival.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az adómentességi igazoláshoz használandó űrlap megállapítására. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A jövedéki termékeknek a 11. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett fegyveres erők részére adófelfüggesztéssel történő szállítására nem alkalmazandó a 20–27. cikkben meghatározott eljárás, amennyiben e szállítás az Észak-atlanti Szerződésen közvetlenül alapuló valamely eljárás hatálya alá tartozik.

A tagállamok azonban előírhatják, hogy a 20–27. cikkben meghatározott eljárást alkalmazni kell az olyan szállításra, amelyre teljes egészében a területükön belül, vagy – az érintett tagállamok közötti megállapodás alapján – e tagállamok területei között kerül sor.

13. cikk

Mentességek a jövedéki adó megfizetése alól a harmadik országokba vagy területekre utazó utasok számára

(1)   A tagállamok mentességet adhatnak a vámmentes üzletben értékesített, légi járaton vagy tengeri hajóúton harmadik területre vagy harmadik országba tartó utasok által személyi poggyászban magukkal vitt termékekre.

(2)   A harmadik területre vagy harmadik országba irányuló légi járat vagy tengeri hajóút alkalmával a légi jármű vagy a hajó fedélzetén értékesített termékeket a vámmentes üzletekben értékesített termékekkel azonos elbánásban kell részesíteni.

(3)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az (1) és (2) bekezdésben szereplő mentességeket úgy alkalmazzák, hogy megelőzzék az esetleges adócsalást, adókikerülést vagy visszaéléseket.

(4)   E cikk alkalmazásában:

a)

„vámmentes üzlet”: repülőtér vagy kikötő területén működő olyan intézmény, amely megfelel a tagállamok illetékes hatóságai által különösen a (3) bekezdés alapján megállapított feltételeknek;

b)

„harmadik területre vagy harmadik országba tartó utas”: azon, úti okmánnyal rendelkező légi vagy tengeri utas, aki kijelenti, hogy végső úti célja harmadik területen vagy harmadik országban található repülőtér vagy kikötő.

III. fejezet

Előállítás, feldolgozás, birtoklás és tárolás

14. cikk

Általános rendelkezés

(1)   Az egyes tagállamok a jövedéki termék előállítására, feldolgozására, birtoklására és tárolására vonatkozó szabályaikat ezen irányelv rendelkezéseire figyelemmel állapítják meg.

(2)   Azoknak a jövedéki termékeknek az előállítása, feldolgozása, birtoklása és tárolása, amelyekre a jövedéki adót még nem fizették meg, adóraktárban történik.

15. cikk

Az adóraktár engedélyeseként való engedélyezésre vonatkozó feltételek

(1)   Adóraktárnak az adóraktár engedélyese általi létesítésére és működtetésére az adóraktár helye szerinti tagállam illetékes hatóságai adnak engedélyt.

Az engedélyezésre azon feltételek vonatkoznak, amelyeket a hatóságok az esetleges adócsalás és visszaélések megelőzése céljából jogosultak meghatározni.

(2)   Az adóraktár engedélyese köteles:

a)

szükség esetén biztosítékot nyújtani a jövedéki termékek előállításával, feldolgozásával, birtoklásával és tárolásával együtt járó kockázatok fedezésére;

b)

teljesíteni az adóraktár helye szerinti tagállamban megállapított követelményeket;

c)

minden raktár tekintetében nyilvántartást vezetni a készletről és a termékek szállításáról;

d)

az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékeket a szállítás befejeződését követően haladéktalanul adóraktárába beraktározni és nyilvántartásba venni, kivéve, ha a 16. cikk (4) bekezdését kell alkalmazni;

e)

hozzájárulni teljes tevékenységének és a raktárkészletnek az ellenőrzéséhez.

Az első albekezdés a) pontjában említett biztosíték nyújtásával kapcsolatos feltételeket annak a tagállamnak az illetékes hatóságai határozzák meg, amelyben az adóraktár létesítését és működését engedélyezik.

IV. fejezet

Jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállítása

1. szakasz

Általános rendelkezések

16. cikk

Általános rendelkezések a feladás helyére és a szállítás rendeltetési helyére vonatkozóan

(1)   A jövedéki termékek az Unió területén adófelfüggesztéssel szállíthatók az alábbi helyek között, akár harmadik országon vagy harmadik területen keresztül is:

a)

valamely adóraktárból:

i.

egy másik adóraktárba;

ii.

bejegyzett címzett számára;

iii.

olyan helyre, ahol a jövedéki termékek a 25. cikk (1) bekezdésének megfelelően elhagyják az Unió területét;

iv.

a 11. cikk (1) bekezdésében említett címzetthez, ha a termékeket másik tagállam területén adják fel;

v.

amennyiben az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 329. cikkének (5) bekezdése előírja, a kilépési vámhivatalhoz, amely – amennyiben azt az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelet 189. cikkének (4) bekezdése előírja – egyben a külső árutovábbítási eljárás indító vámhivatala is;

b)

az importálás helyéről az a) pontban említett bármelyik rendeltetési helyre, amennyiben a termékeket bejegyzett feladó adja fel.

E cikk alkalmazásában az „importálás helye” az a hely, ahol a termékeket a 952/2013/EU rendelet 201. cikkének megfelelően szabad forgalomba bocsátják.

(2)   Az adóraktáron belül történő importálás kivételével a jövedéki termékek az importálás helyéről adófelfüggesztéssel csak akkor szállíthatók el, ha a nyilatkozattevő vagy a 952/2013/EU rendelet 15. cikkével összhangban a vámalakiságok elvégzésében közvetve vagy közvetlenül érintett bármely személy a behozatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátja az alábbiakat:

a)

a 389/2012/EU tanácsi rendelet (15) 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, a szállítás bejegyzett feladóját azonosító egyedi jövedéki szám;

b)

a 389/2012/EU rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, a feladott áruk címzettjét azonosító egyedi jövedéki szám;

c)

adott esetben bizonyíték arról, hogy az importált árukat a behozatal helye szerinti tagállam területéről egy másik tagállam területére kívánják feladni.

(3)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a (2) bekezdés c) pontjában említett bizonyítékot csak kérésre kell bemutatni az illetékes hatóságoknak.

(4)   Az e cikk (1) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjától és b) pontjától eltérve a rendeltetési hely szerinti tagállam az általa meghatározott feltételekkel engedélyezheti, hogy jövedéki termékeket a területén található olyan közvetlen rendeltetési helyre szállítsanak adófelfüggesztéssel, amelyet az adóraktár engedélyese jelölt ki a rendeltetési hely szerinti tagállamban, vagy amelyet a 18. cikk (3) bekezdésével összhangban korlátozott engedéllyel rendelkező bejegyzett címzettől eltérő bejegyzett címzett határozott meg.

Ilyen esetekben továbbra is az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett címzett felelős a 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény benyújtásáért.

(5)   Az (1), a (2) és a (4) bekezdést a nulla százalékos adókulcsú azon jövedéki termékek szállítására is alkalmazni kell, amelyeket nem bocsátottak szabad forgalomba.

17. cikk

Biztosíték

(1)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai – az általuk meghatározott feltételekkel – megkövetelik, hogy a jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállítással járó kockázatokat biztosíték fedezze, amelyet a feladás szerinti adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó nyújt.

(2)   Az energiatermékek rögzített csővezetéken történő szállításához kizárólag kellően indokolt esetekben követelhető biztosíték.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a feladási hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az általuk meghatározott feltételek mellett engedélyezhetik, hogy az (1) bekezdésben említett biztosítékot a fuvarozó vagy a szállító, a jövedéki termékek tulajdonosa vagy címzettje, vagy e személyek vagy az (1) bekezdésben említett személyek közül kettő vagy több közösen nyújtsa.

(4)   A biztosítéknak az Unió egész területén érvényesnek kell lennie.

(5)   A feladás helye szerinti tagállam eltekinthet a biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettségtől az adófelfüggesztéssel történő jövedékitermék-szállítás alábbi eseteiben:

a)

kizárólag saját területen történő szállítás;

b)

energiatermékek Unión belüli szállítása tengeren, ha ahhoz az érintett többi tagállam hozzájárul.

(6)   A tagállamok részletes szabályokat állapítanak meg a biztosíték nyújtására és érvényességére vonatkozóan.

18. cikk

Bejegyzett címzett

(1)   A bejegyzett címzett nem állíthat elő, nem dolgozhat fel, nem birtokolhat, nem tárolhat és nem adhat fel adófelfüggesztéssel jövedéki termékeket.

(2)   A bejegyzett címzettnek a következő követelményeket kell teljesítenie:

a)

a jövedéki termékek feladását megelőzően a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által meghatározott feltételekkel biztosítékot kell nyújtani a jövedéki adó megfizetésére;

b)

a szállítás befejeződését követően az adófelfüggesztéssel fogadott jövedéki termékeket nyilvántartásba kell venni;

c)

hozzá kell járulni minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai számára, hogy megbizonyosodjanak a termékek tényleges átvételéről.

(3)   A jövedéki termékeket csak eseti jelleggel fogadó bejegyzett címzett számára kiállított, a 3. cikk 9. pontjában említett engedély meghatározott termékmennyiségre, egyetlen feladóra és meghatározott időtartamra szól. A tagállamok az engedélyt egyetlen szállítmányra korlátozhatják.

19. cikk

A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításának kezdete és vége

(1)   A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása a következő időpontban kezdődik:

a)

a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetekben akkor, amikor a jövedéki termékek elhagyják a feladás szerinti adóraktárat;

b)

a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben pedig akkor, amikor a termékeket a 952/2013/EU rendelet 201. cikkének megfelelően szabad forgalomba bocsátják.

(2)   A jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítása a következő időpontban fejeződik be:

a)

a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, valamint a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben akkor, amikor a címzett átvette a jövedéki termékeket;

b)

a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában említett esetekben akkor, amikor a jövedéki termékek elhagyták az Unió területét;

c)

a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának v. alpontjában említett esetekben pedig akkor, amikor a jövedéki termékeket külső árutovábbítási eljárás alá vonják.

2. szakasz

A jövedéki termékek jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítása során követendő eljárás

20. cikk

Elektronikus adminisztratív okmány

(1)   A jövedéki termékek szállítása csak akkor tekintendő adófelfüggesztés alatt lebonyolított tevékenységnek, ha a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően kiállított elektronikus adminisztratív okmány kíséretében történik.

(2)   E cikk (1) bekezdésének alkalmazása céljából a feladónak az (EU) 2020/263 határozat 1. cikkében említett számítógépes rendszeren (a továbbiakban: a számítógépes rendszer) keresztül be kell nyújtania az elektronikus adminisztratív okmány tervezetét a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságaihoz.

(3)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az elektronikus adminisztratív okmány tervezetében szereplő adatokat.

Amennyiben az említett adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell a feladót.

Amennyiben az említett adatok megfelelőek, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai egyedi adminisztratív hivatkozási kódot rendelnek az okmányhoz, és azt közlik a feladóval.

(4)   A 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában és a 16. cikk (1) bekezdése b) pontjában, valamint a 16. cikk (4) bekezdésében említett esetekben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul továbbítják az elektronikus adminisztratív okmányt a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, azok pedig továbbítják a címzettnek, ha ez utóbbi egy adóraktár engedélyese vagy bejegyzett címzett.

Ha a jövedéki termékeket a feladás helye szerinti tagállamban lévő adóraktár engedélyesének küldik, ennek a tagállamnak az illetékes hatóságai az elektronikus adminisztratív okmányt közvetlenül az adóraktár engedélyesének továbbítják.

(5)   A feladó a jövedéki termékeket kísérő személy – vagy amennyiben a termékeket nem kíséri személy, akkor a szállító vagy fuvarozó – rendelkezésére bocsátja az egyedi adminisztratív hivatkozási kódot. A jövedéki termékeket kísérő személy, a szállító vagy a fuvarozó az említett kódot kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás teljes ideje alatt. Mindazonáltal az illetékes hatóságok adott esetben nyomtatott példányt kérhetnek az elektronikus adminisztratív okmányból, illetve bármely egyéb kereskedelmi okmányból.

(6)   A feladó a számítógépes rendszeren keresztül mindaddig törölheti az elektronikus adminisztratív okmányt, amíg a szállítás a 19. cikk (1) bekezdése értelmében meg nem kezdődik.

(7)   A feladó a jövedéki adó felfüggesztésével történő szállítás során a számítógépes rendszeren keresztül megváltoztathatja a jövedéki termékek rendeltetési helyét vagy címzettjét a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii., iii. vagy v. alpontjában, vagy – adott esetben – a 16. cikk (4) bekezdésében említett valamelyik rendeltetési helyre. E célból a feladó köteles a számítógépes rendszeren keresztül benyújtani a rendeltetési hely megváltoztatásáról szóló elektronikus okmány tervezetét a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

21. cikk

Az elektronikus adminisztratív okmány kezelése exportált áruk esetében

(1)   A 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. és v. alpontjában említett esetekben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják az elektronikus adminisztratív okmányt azon tagállam illetékes hatóságainak, amelyben az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 221. cikkének (2) bekezdése szerinti kiviteli árunyilatkozatot benyújtották (a továbbiakban: a kivitel helye szerinti tagállam), feltéve, hogy ez a tagállam különbözik a feladás helye szerinti tagállamtól.

(2)   A nyilatkozattevő a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátja a kiviteli árunyilatkozatban említett jövedéki termékeket jelölő egyedi adminisztratív hivatkozási kódot.

(3)   A kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a termékek kivitelre bocsátása előtt ellenőrzik, hogy az elektronikus adminisztratív okmányon szereplő adatok megegyeznek-e a kiviteli árunyilatkozatban szereplő adatokkal.

(4)   Amennyiben az elektronikus adminisztratív okmányon és a kiviteli árunyilatkozatban szereplő adatok nem egyeznek, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a számítógépes rendszeren keresztül értesítik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(5)   Amennyiben a termékeket a továbbiakban nem fogják kivinni az Unió vámterületéről, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai, amint arról tudomást szereznek, hogy a termékeket a továbbiakban nem fogják kivinni az Unió vámterületéről, számítógépes rendszeren keresztül értesítik erről a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai az értesítést haladéktalanul továbbítják a feladónak. Az értesítés kézhezvételekor a feladó köteles a 20. cikk (6) bekezdésének megfelelően törölni az elektronikus adminisztratív okmányt, vagy adott esetben a 20. cikk (7) bekezdésében meghatározottak szerint megváltoztatni a termékek rendeltetési helyét.

22. cikk

Az energiatermékek szállítására vonatkozó különös rendelkezések

(1)   Energiatermékeknek jövedékiadó-felfüggesztéssel tengeren vagy belvízi útvonalakon történő szállítása esetén, amennyiben a végleges címzett még nem ismeretes akkor, amikor a feladó benyújtja az elektronikus adminisztratív okmánynak a 20. cikk (2) bekezdésében említett tervezetét, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai engedélyezhetik a feladónak, hogy a címzettre vonatkozó adatokat kihagyja az okmányból.

(2)   Amint a címzettre vonatkozó adatok ismertté válnak, de legkésőbb a szállítás befejeztével a feladó a 20. cikk (7) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával továbbítja azokat a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(3)   Ez a cikk nem alkalmazandó a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. és v. alpontjában említett szállításokra.

23. cikk

A szállítmányok megosztása

(1)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai – a tagállam által meghatározott feltételekkel – engedélyezhetik, hogy a feladó két vagy több szállítmányra ossza meg a jövedékiadó-felfüggesztéssel szállított energiatermékeket, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a)

a jövedéki termékek összmennyisége nem változik;

b)

a megosztást az ilyen eljárást engedélyező tagállam területén bonyolítják le;

c)

e tagállam illetékes hatóságait a megosztás helyéről tájékoztatják.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha engedélyezik ilyen szállítmányok területükön történő megosztását, és közlik az arra vonatkozó feltételeket. A Bizottság ezen információkat továbbítja a többi tagállamnak.

24. cikk

A rendeltetési helyen végzett alakiságok

(1)   Abban az esetben, ha a jövedéki termékeket a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. vagy iv. alpontjában, vagy a 16. cikk (4) bekezdésében említett valamelyik rendeltetési helyen veszik át, a címzett a számítógépes rendszeren keresztül haladéktalanul, de legfeljebb a szállítás befejeződését követő öt munkanapon belül – a kellően és az illetékes hatóság számára elfogadhatóan indokolt esetektől eltekintve – elismervényt nyújt be a termékek átvételéről a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai részére.

(2)   A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai határozzák meg a termékeknek a 11. cikk (1) bekezdésében említett címzettek által történő átvételére vonatkozó átvételi elismervény benyújtását illető szabályokat.

(3)   A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az átvételi elismervényben megadott adatokat.

Amennyiben az adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell a címzettet.

Amennyiben az adatok megfelelőek, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai a címzett felé megerősítik az átvételi elismervény nyilvántartásba vételét, és a megerősítést továbbítják a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(4)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják az átvételi elismervényt a feladónak. Ha a feladási és a rendeltetési hely ugyanabban a tagállamban található, e tagállam illetékes hatóságai közvetlenül a feladónak továbbítják az átvételi elismervényt.

25. cikk

Az exportált áruk szállításának befejeződésekor végzett alakiságok

(1)   Az ezen irányelv 16. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontjában és – adott esetben – a 16. cikk (1) bekezdése b) pontjában említett esetekben a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a számítógépes rendszeren keresztül kiviteli elismervényt állítanak ki az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 329. cikke szerinti kilépési vámhivataltól az áruk kiléptetésével kapcsolatban kapott információk alapján, vagy az ezen irányelv 2. cikkének (2) bekezdésében említett, az áruknak a vámterületről történő kiléptetésére vonatkozó alakiságok teljesítési helye szerinti vámhivataltól kapott információk alapján, és a kiviteli elismervényben igazolják, hogy a jövedéki termékek elhagyták az Unió területét.

(2)   A 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának v. alpontjában említett esetekben a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai kiviteli elismervényt állítanak ki az (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelet 329. cikkének (5) bekezdése szerinti kilépési vámhivataltól kapott információk alapján.

(3)   A kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik azon adatokat, amelyek alapján a kiviteli nyilatkozatot az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően ki kell tölteni. Az említett adatok ellenőrzését követően, valamint ha a feladás és a kivitel helye szerinti tagállam különbözik, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a kiviteli elismervényt elküldik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják a kiviteli elismervényt a feladónak.

26. cikk

A számítógépes rendszer elérhetetlensége

(1)   A 20. cikk (1) bekezdésétől eltérve, ha a számítógépes rendszer a feladás helye szerinti tagállamban nem érhető el, a feladó a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállítását az alábbi feltételekkel kezdheti meg:

a)

a termékeket olyan tartalékokmánynak kell kísérnie, amely az elektronikus adminisztratív okmány 20. cikk (2) bekezdésében említett tervezetében szereplőkkel azonos adatokat tartalmaz;

b)

a feladó a szállítás megkezdése előtt tájékoztatja a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

A feladás helye szerinti tagállam a szállítás megkezdése előtt kérheti továbbá a feladótól az első albekezdés a) pontjában említett okmány egy példányát, az abban szereplő adatoknak a feladás helye szerinti tagállam általi ellenőrzését, továbbá, amennyiben a számítógépes rendszer elérhetetlensége a feladónak felróható okból áll fenn, az elérhetetlenség megfelelő indoklását.

(2)   Amint a számítógépes rendszer újra elérhetővé válik, a feladó a 20. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtja az elektronikus adminisztratív okmány tervezetét.

Amint az elektronikus adminisztratív okmány tervezetében foglalt adatokat a 20. cikk (3) bekezdése szerint ellenőrizték, és ha az említett adatok érvényesek, ezen okmány az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett tartalékokmány helyébe lép. A 20. cikk (4) bekezdése, a 21. cikk (1) bekezdése, valamint a 24. és a 25. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett tartalékokmány egy példányát a feladónak nyilvántartásában meg kell őriznie.

(4)   Ha a számítógépes rendszer a feladás helye szerinti tagállamban nem érhető el, a feladó a 20. cikk (7) bekezdésének megfelelőn módosíthatja az áruk rendeltetési helyét vagy a 23. cikknek megfelelően megoszthatja az energiatermékeket, és ezeket az információkat alternatív kommunikációs eszközökkel közli a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival. Ebből a célból a rendeltetési hely megváltoztatásának vagy a szállítmány megosztásának végrehajtását megelőzően a feladónak tájékoztatnia kell a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. A (2) és (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(5)   Amennyiben a számítógépes rendszer a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. és v. alpontjában említett esetekben nem érhető el a feladás helye szerinti tagállamban, a feladó a nyilatkozattevő rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett tartalékokmány egy példányát.

A nyilatkozattevő a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátja az említett tartalékokmány egy példányát – amelynek tartalma megfelel a kiviteli árunyilatkozatban bejelentett jövedéki termékeknek – vagy a tartalékokmány egyedi azonosítóját.

27. cikk

Tartalékokmányok a rendeltetési helyen vagy kivitel esetén

(1)   Amennyiben a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 16. cikk (4) bekezdésében említett esetekben a 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény a jövedéki termékek szállításának befejezésekor – akár a számítógépes rendszernek a rendeltetési hely szerinti tagállamban való elérhetetlensége miatt, akár amiatt, hogy a 26. cikk (1) bekezdésében említett esetben a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások még nem fejeződtek be – nem nyújtható be az említett cikkben megállapított határidőn belül, a címzett – a kellően indokolt esetek kivételével – köteles a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak benyújtani egy olyan tartalékokmányt, amely az átvételi elismervényben foglaltakkal azonos adatokat tartalmaz, és amely igazolja a szállítás befejeződését.

Kivéve ha a címzett az átvételi elismervényt a számítógépes rendszeren keresztül rövid időn belül be tudja nyújtani a 24. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint, továbbá kivéve a kellően indokolt eseteket, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az első albekezdésben említett tartalékokmány másolatát megküldik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak, amelyek azt továbbítják a feladónak, vagy a feladó számára hozzáférhetővé teszik. Amint a rendeltetési hely szerinti tagállamban a számítógépes rendszer újból elérhetővé válik, illetve amint a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások befejeződtek, a címzett a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően átvételi elismervényt nyújt be. A 24. cikk (3) és (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(2)   Amennyiben a 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. vagy v. alpontjában említett esetben a 25. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kiviteli elismervény vagy a 21. cikk (5) bekezdésében előírt azon értesítés, miszerint az árukat a továbbiakban nem szállítják ki az Unió területéről, a jövedéki termékek szállításának befejezésekor – akár a számítógépes rendszernek a kivitel helye szerinti tagállamban való elérhetetlensége miatt, akár amiatt, hogy a 26. cikk (1) bekezdésében említett esetben a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások még nem fejeződtek be – nem állítható ki, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai kötelesek a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak megküldeni egy olyan okmányt, amely a kiviteli elismervényben vagy az értesítésben foglaltakkal azonos adatokat tartalmaz, és amely igazolja a szállítás befejeződését vagy azt, hogy a termékeket nem szállítják ki az Unió területéről, kivéve a kellően indokolt eseteket, valamint azon eseteket, ahol a kiviteli elismervény vagy értesítés a számítógépes rendszeren keresztül rövid időn belül kiállítható.

A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a feladó részére megküldik, vagy a feladó számára hozzáférhetővé teszik az első albekezdésben említett okmány másolatát.

Amint a kivitel helye szerinti tagállamban a számítógépes rendszer újból elérhetővé válik, illetve amint a 26. cikk (2) bekezdésében említett eljárások befejeződtek, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságai megküldik a 25. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti kiviteli elismervényt vagy a 21. cikk (5) bekezdésében előírt értesítést. A 25. cikk (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

28. cikk

Alternatív átvételi elismervények és a kiléptetés alternatív bizonyítása

(1)   A 27. cikkben foglaltak ellenére a 24. cikk (1) bekezdésében említett átvételi elismervény, illetve a 25. cikk (1) és (2) bekezdésében említett kiviteli elismervény igazolja a jövedéki termékek szállításának a 19. cikk (2) bekezdésével összhangban való befejeződését.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az átvételi vagy kiviteli elismervénynek a 27. cikkben említettektől eltérő okokból fakadó hiánya esetén a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításának befejeződése a (3) és (4) bekezdéssel összhangban alternatív bizonyítékkal is igazolható.

(3)   A 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának i., ii. és iv. alpontjában, a 16. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 16. cikk (4) bekezdésében említett esetekben a szállítás befejeződésének alternatív bizonyítékát képezheti a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által megfelelő bizonyítékok alapján kiadott záradék, amely igazolja, hogy a jövedéki termékek megérkeztek rendeltetési helyükre.

A 26. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tartalékokmány megfelelő bizonyítéknak tekintendő.

(4)   A 16. cikk (1) bekezdése a) pontjának iii. vagy v. pontjában említett esetekben, annak meghatározása céljából, hogy a (2) bekezdésben meghatározott helyzetben lévő jövedéki termékeket kivitték-e az Unió területéről, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai:

a)

a kilépési vámhivatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak záradékát, amely igazolja, hogy a jövedéki termékek elhagyták az Unió területét, vagy azt, hogy a jövedéki termékeket a 16. cikk (1) bekezdése a) pontja v. alpontjának megfelelően külső árutovábbítási eljárás alá vonták, elfogadják annak megfelelő bizonyítékaként, hogy a termékeket kivitték az Unió területéről;

b)

figyelembe vehetik az alábbi bizonyítékok bármilyen kombinációját:

i.

szállítólevél;

ii.

a jövedéki termékeket az Unió vámterületéről kiszállító gazdasági szereplő által aláírt vagy hitelesített okmány, amely igazolja az áruk kiléptetését;

iii.

olyan dokumentum, amelyben valamely tagállam vagy harmadik ország vámhatósága – az említett tagállamban vagy országban az említett igazolásra vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban – igazolja az átvételt;

iv.

a gazdasági szereplők által üzemeltetett hajókra, repülőgépekre vagy part menti létesítményekbe leszállított áruk jegyzéke;

v.

a feladás helye szerinti tagállam hatóságai számára elfogadható egyéb bizonyítékok.

(5)   Amennyiben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elfogadják a megfelelő bizonyítékokat, ez lezárja a szállítást a számítógépes rendszerben.

29. cikk

Hatáskör-átruházás és végrehajtási hatáskörök átruházása az adófelfüggesztési eljárás keretében kicserélendő okmányok tekintetében

(1)   A Bizottság az 51. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a számítógépes rendszeren keresztül cserélt, a 20–25. cikk alkalmazását szolgáló elektronikus adminisztratív okmányok és a 26. és 27. cikkben említett tartalékokmányok szerkezetének és tartalmának meghatározására a jövedéki termékek adófelfüggesztési eljárás keretében történő szállításának összefüggésében.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az elektronikus adminisztratív okmányoknak a számítógépes rendszeren keresztül, a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő szállításának összefüggésében való kicserélésre vonatkozó szabályok és eljárások, valamint a 26. és a 27. cikkben említett tartalékokmányok alkalmazására vonatkozó szabályok és eljárások megállapítása céljából. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A 26. és 27. cikk alkalmazásában és azokkal összhangban minden tagállam meghatározza azokat a helyzeteket, amelyekben a számítógépes rendszer elérhetetlennek tekinthető, valamint megállapítja az ilyen helyzetekben követendő szabályokat és eljárásokat.

3. szakasz

Egyszerűsített eljárások

30. cikk

Egyszerűsített eljárások egyetlen tagállamban

A tagállamok a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel, teljes egészében saját területükön történő szállítása vonatkozásában egyszerűsített eljárásokat is megállapíthatnak, így eltekinthetnek az ilyen szállítások elektronikus felügyeletének követelményétől.

31. cikk

Egyszerűsített eljárások két vagy több tagállamban

Megállapodás útján és a valamennyi érintett tagállam által meghatározott feltételek mellett a jövedéki termékek adófelfüggesztéssel történő, két vagy több tagállam területe között végbemenő gyakori és rendszeres szállítása céljából egyszerűsített eljárások alakíthatók ki.

Ez a rendelkezés magában foglalja a rögzített csővezetéken keresztül történő szállításokat.

V. FEJEZET

Jövedéki termékek szállítása és adóztatása a szabad forgalomba bocsátást követően

1. szakasz

Magánszemély általi beszerzés

32. cikk

Magánszemély általi beszerzés

(1)   A valamely magánszemély által saját felhasználásra beszerzett és a magánszemély által egyik tagállam területéről egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek esetében a jövedéki adót csak a jövedéki termék beszerzésének helye szerinti tagállamban kell kivetni.

(2)   Annak megállapítására, hogy az (1) bekezdésben említett jövedéki termékeket magánszemély általi saját felhasználásra szánták-e, a tagállamoknak legalább a következőket figyelembe kell venniük:

a)

a termékeket birtokló személy kereskedelmi jogállása és a termékek birtoklásának oka;

b)

a termékek tárolási helye, vagy – adott esetben – az alkalmazott szállítási mód;

c)

a termékekkel kapcsolatos valamennyi okmány;

d)

a termékek jellege;

e)

a termékek mennyisége.

(3)   A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazása céljából – kizárólag egyfajta bizonyítékként – a tagállamok irányadó szinteket állapíthatnak meg. Az irányadó szintek nem lehetnek alacsonyabbak a következőknél:

a)

dohánygyártmányok:

cigaretta: 800 db,

szivarka (egyenként legfeljebb 3 g súlyú szivar): 400 db,

szivar: 200 db,

fogyasztási dohány: 1,0 kg;

b)

alkoholtartalmú italok:

szeszek: 10 l,

köztes alkoholtermék: 20 l,

bor: 90 l (beleértve legfeljebb 60 l habzóbort),

sör: 110 l.

(4)   A tagállamok rendelkezhetnek akként is, hogy egy másik tagállamban szabad forgalomba bocsátott ásványolajtermék beszerzése esetén jövedéki adót kell kivetni a fogyasztás szerinti tagállamban, ha az ilyen termék szállítása magánszemély által vagy megbízásából, a szokásostól eltérő módon történik.

E bekezdés alkalmazásában „szokásostól eltérő módon történő szállítás” üzemanyag esetében a járművek üzemanyagtartályán vagy megfelelő tartaléküzemanyag-szállító kannán kívüli, illetve a folyékony fűtőanyagok esetében a gazdasági szereplők megbízásából végzett tartálykocsis szállítástól eltérő szállítás.

2. szakasz

A valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott és kereskedelmi forgalmazás céljából egy másik tagállam területére szállított jövedéki termékek szállítása során követendő eljárások

33. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Ha a valamely tagállam területén szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket egy másik tagállam területére szállítják az e tagállamban történő kereskedelmi forgalmazás vagy felhasználás céljából, e termékek jövedékiadó-kötelesek a rendeltetési hely szerinti tagállamban.

Az e szakaszban foglalt rendelkezések hatókörén belül a jövedéki termékek csak egy igazolt feladótól egy igazolt címzetthez szállíthatók.

(2)   E cikk alkalmazásában a jövedéki termékek akkor tekintendők „kereskedelmi célból forgalmazottnak”, ha azokat egy tagállam területén szabad forgalomba bocsátották, az említett tagállam területéről egy másik tagállam területére szállították, és egy magánszemély, illetve egy nem magánszemélynek minősülő személy számára leszállították, és a szállításra nem vonatkozik a 32. vagy a 44. cikk. A jövedéki termékek nem tekinthetők viszont kereskedelmi célra forgalmazottnak, ha azokat az említett magánszemély saját felhasználás céljából szállítja egy másik tagállam területéről.

(3)   A jövedéki termékek e cikk alapján történő szállítása akkor kezdődik, amikor a jövedéki termékek elhagyják az igazolt feladó telephelyét vagy a feladás szerinti tagállam területén található bármely más olyan helyszínt, amelyről a szállítás megkezdése előtt értesíteni kell a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(4)   A jövedéki termékek e cikk alapján történő szállítása akkor ér véget, amikor az igazolt címzett átvette a jövedéki terméket saját telephelyén vagy a rendeltetési hely szerinti tagállam területén található bármely más olyan helyszínen, amelyről a szállítás megkezdése előtt értesíteni kell a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(5)   A jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének feltételei és az alkalmazandó jövedéki adó mértéke megegyezik az adó kivetésének időpontjában a rendeltetési hely szerinti tagállamban hatályban levő feltételekkel és mértékkel.

34. cikk

Adóztatandó tényállás

(1)   A jövedéki adó megfizetésének kötelezettsége az igazolt címzettet terheli, és az adót az áruk rendeltetési hely szerinti tagállamba történő leszállításakor kell kivetni, kivéve akkor, ha a szállítás során a 46. cikk szerinti szabálytalanság történik.

(2)   Ha a szállításban részt vevő egyik személy bejegyzésére vagy igazolására nem került sor, illetve ha a szállításban részt vevő egyik személy bejegyzésére vagy igazolására sem került sor, a jövedékiadó-fizetési kötelezettség ezeket a személyeket is terheli.

(3)   Azon jövedéki termékekre, amelyeket két tagállam területe között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén birtokolnak, de amelyeket nem hoznak forgalomba, mialatt a jármű az egyik tagállam területén tartózkodik, nem vethető ki jövedéki adó az említett tagállamban.

35. cikk

A jövedéki termékek e szakasz szerinti szállítására vonatkozó feltételek

(1)   A jövedéki termékek szállítása csak akkor tekintendő az e szakaszban meghatározott követelményeknek megfelelő tevékenységnek, ha azt a 36. cikknek megfelelően kezelt elektronikus adminisztratív okmány kíséri.

(2)   A 34. cikk (1) bekezdésében említett igazolt címzettnek a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a)

az áruk feladása előtt biztosítékot nyújtanak a jövedéki adó meg nem fizetésének olyan kockázata esetére, amely az átutazás által érintett tagállamokon keresztül vagy a rendeltetési hely szerinti tagállam területén történő szállítás során merülhet fel;

b)

megfizetik a rendeltetési hely szerinti tagállamban kivetett jövedéki adót az áruk szállításának befejeződésekor az e tagállam által meghatározott eljárás szerint;

c)

hozzájárulnak minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, hogy meggyőződjenek a termékek tényleges átvételéről és a kivetett jövedéki adó megfizetéséről.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjától eltérve a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az általuk meghatározott feltételek mellett lehetővé tehetik, hogy a biztosítékot a szállító vagy fuvarozó, a jövedéki termék tulajdonosa, az igazolt feladó vagy az említettek közül két vagy több személy közösen, az igazolt címzettel együtt vagy nélküle biztosítsa.

(4)   A (2) bekezdés a) pontjában említett biztosítéknak az Unió egész területén érvényesnek kell lennie.

(5)   A tagállamok részletes szabályokat állapítanak meg a biztosíték nyújtására és érvényességére vonatkozóan.

(6)   Az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett feladó e szakasz alkalmazásában igazolt feladóként járhat el, miután erről értesítette a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(7)   Az adóraktár engedélyese vagy a bejegyzett címzett e szakasz alkalmazásában igazolt címzettként járhat el, miután erről értesítette a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(8)   A jövedéki termékeket csupán eseti jelleggel feladó, illetve fogadó igazolt feladó, illetve igazolt címzett számára kiállított, a 3. cikk 12. és 13. pontja szerinti igazolás meghatározott termékmennyiségre, egyetlen feladóra, illetve címzettre, valamint meghatározott időtartamra szól. A tagállamok az igazolást egyetlen szállítmányra is korlátozhatják. A 3. cikk 12. és 13. pontjában foglalt követelmények ellenére ilyen ideiglenes igazolás adható a feladóként vagy címzettként eljáró magánszemélyek részére is, amikor a 33. cikk (2) bekezdése szerint jövedékiadó-köteles termékeket kereskedelmi célból forgalmaznak.

36. cikk

Elektronikus egyszerűsített adminisztratív okmány

(1)   A jövedéki termékek e szakasz szerinti szállításakor az igazolt feladónak a számítógépes rendszeren keresztül be kell nyújtania az egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmány tervezetét a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(2)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmány tervezetében szereplő adatokat.

Amennyiben az említett adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell az igazolt feladót.

Amennyiben az említett adatok megfelelőek, a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai egyedi egyszerűsített adminisztratív hivatkozási kódot rendelnek az okmányhoz, és azt közlik az igazolt feladóval.

(3)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul továbbítják az egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmányt a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, utóbbiak pedig továbbítják azt az igazolt címzettnek.

(4)   Az igazolt feladó a jövedéki termékeket kísérő személy – vagy amennyiben a termékeket nem kíséri személy, akkor a szállító vagy fuvarozó – rendelkezésére bocsátja az egyedi egyszerűsített adminisztratív hivatkozási kódot. A jövedéki termékeket kísérő személy, a szállító vagy a fuvarozó a szállítás során az említett kódot kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja.

(5)   Jövedéki termékek e szakasz szerinti szállításakor az igazolt feladó a számítógépes rendszeren keresztül megváltoztathatja a rendeltetési helyet egy ugyanazon tagállamon belüli, ugyanazon igazolt címzett által üzemeltetett szállítási helyre vagy a feladás helyére. E célból az igazolt feladó a számítógépes rendszeren keresztül benyújtja a rendeltetési hely megváltoztatásáról szóló elektronikus okmány tervezetét a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

37. cikk

Átvételi elismervény

(1)   A jövedéki termékek átvételekor az igazolt címzett a számítógépes rendszeren keresztül haladéktalanul, de legfeljebb a szállítás befejeződését követő öt munkanapon belül – a kellően és az illetékes hatóság számára elfogadhatóan indokolt esetektől eltekintve – elismervényt nyújt be a termékek átvételéről a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai részére.

(2)   A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai elektronikus úton ellenőrzik az átvételi elismervényben megadott adatokat.

Amennyiben az említett adatok nem megfelelőek, haladéktalanul értesíteni kell az igazolt címzettet.

Amennyiben az említett adatok megfelelőek, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai az igazolt címzett felé megerősítik az átvételi elismervény nyilvántartásba vételét, és továbbítják a megerősítést a feladás szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

Az átvételi elismervény elegendő bizonyítéknak tekintendő arra, hogy az igazolt címzett teljesítette az összes szükséges alakiságot, és arra, hogy adott esetben, amennyiben a jövedéki termékek nem mentesülnek a jövedéki adó megfizetésének kötelezettsége alól, megfizette a rendeltetési hely szerinti tagállam által kivetett jövedéki adót, vagy a III. fejezettel összhangban adófelfüggesztési eljárás indult.

(3)   A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják az átvételi elismervényt az igazolt feladónak.

(4)   A feladás helye szerinti tagállamban fizetett jövedéki adót kérésre és az (1) bekezdésben említett átvételi elismervény alapján vissza kell téríteni.

38. cikk

Tartalékeljárás és helyreállítás a feladáskor

(1)   A 36. cikktől eltérve, ha a számítógépes rendszer a feladás helye szerinti tagállamban nem érhető el, az igazolt feladó a jövedéki termékek szállítását az alábbi feltételekkel kezdheti meg:

a)

a termékeket olyan tartalékokmány kíséri, amely ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint a 35. cikk (1) bekezdésében említett egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmány tervezete;

b)

az igazolt feladó a szállítás megkezdése előtt tájékoztatja a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait.

A feladás helye szerinti tagállam a szállítás megkezdése előtt bekérheti az igazolt feladótól az első albekezdés a) pontjában említett okmány egy példányát, valamint kérheti az abban szereplő adatoknak a feladás helye szerinti tagállam általi ellenőrzését, továbbá, amennyiben a számítógépes rendszer elérhetetlensége az igazolt feladónak felróható okból áll fenn, erre az elérhetetlenségre megfelelő indoklást kérhet.

(2)   Amint a számítógépes rendszer újra elérhetővé válik, az igazolt feladó a 36. cikk (1) bekezdésével összhangban köteles benyújtani az egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmány tervezetét.

Amint a 36. cikk (2) bekezdése szerint ellenőrizték az egyszerűsített elektronikus adminisztratív okmány tervezetében foglalt adatokat, és ha az említett adatok érvényesek, ezen okmány az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett tartalékokmány helyébe lép. A 36. cikk (3) bekezdése és a 37. cikk értelemszerűen alkalmazandó.

(3)   Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett tartalékokmány egy példányát az igazolt feladónak nyilvántartásában meg kell őriznie.

(4)   Amennyiben a számítógépes rendszer nem elérhető a feladás helye szerinti tagállamban, az igazolt feladó a 36. cikk (5) bekezdésében említettek szerint módosíthatja az áruk rendeltetési helyét, és ezt az információt alternatív kommunikációs eszközökkel megküldi a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak. Az igazolt feladó a rendeltetési hely megváltoztatásának kezdeményezése előtt értesíti a változásról a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságait. E cikk (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

39. cikk

Tartalékokmányok és az adatok helyreállítása – átvételi elismervény

Amennyiben e szakasz alapján jövedéki termékek szállítására kerül sor, és az átvételi elismervény a jövedéki termékek szállításának befejezésekor – akár a számítógépes rendszernek a rendeltetési hely szerinti tagállamban való elérhetetlensége miatt, akár amiatt, hogy a 38. cikk (2) bekezdésében említett eljárások még zárultak le – nem nyújtható be a 37. cikk (1) bekezdésével összhangban, az igazolt címzett – a kellően indokolt esetek kivételével – köteles egy olyan tartalékokmányt benyújtani a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságainak, amely az átvételi elismervényben foglaltakkal azonos adatokat tartalmaz, és amely igazolja a szállítás befejeződését.

Kivéve, ha az igazolt címzett a 37. cikk (1) bekezdésében előírtak szerint, a számítógépes rendszeren keresztül rövid időn belül be tudja nyújtani az átvételi elismervényt, vagy a kellően indokolt esetek kivételével, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai megküldik a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságainak az első albekezdésben említett tartalékokmány másolatát. A feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai továbbítják a másolatot az igazolt feladónak, vagy hozzáférhetővé teszik azt az igazolt feladó számára.

Amint a rendeltetési hely szerinti tagállamban a számítógépes rendszer újból elérhetővé válik, illetve amint a 38. cikk (2) bekezdésében említett eljárások befejeződtek, az igazolt címzett a 37. cikk (1) bekezdésének megfelelően átvételi elismervényt nyújt be. A 37. cikk (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

40. cikk

Az átvétel alternatív bizonyítékai

(1)   A 39. cikk ellenére, a 37. cikk (1) bekezdésében előírt átvételi elismervény igazolja, hogy a jövedéki termékeket leszállították az igazolt címzettnek.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve ha az átvételi elismervény a 39. cikkben említett okoktól eltérő okok miatt nem áll rendelkezésre, a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai – a feladott jövedéki termékek rendeltetési helyükre történő megérkezésének megfelelő bizonyítéka alapján – záradék kiállításával alternatív bizonyítékot szolgáltathatnak a jövedéki termékek átvételéről.

A 39. cikk első bekezdésében említett tartalékokmány megfelelő bizonyítékot képez e bekezdés első albekezdésének alkalmazásában.

(3)   Ha a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai elfogadták a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai által kiállított záradékot, az elegendő bizonyítéknak tekintendő arra, hogy az igazolt címzett teljesítette az összes szükséges alakiságot, és befizette a kivetett jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamnak.

41. cikk

Eltérés a számítógépes rendszer használatára vonatkozó kötelezettségtől – egyszerűsített eljárások két vagy több tagállamban

Megállapodás útján és a valamennyi érintett tagállam által meghatározott feltételek mellett a jövedéki termékek két vagy több tagállam területe között végbemenő, e szakasz szerinti szállítása céljából egyszerűsített eljárások alakíthatók ki.

42. cikk

Szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása ugyanazon tagállam területének két helyszíne között egy másik tagállam területén keresztül

(1)   Amennyiben egy tagállam területén már szabad forgalomba bocsátott jövedéki termékeket ugyanennek a tagállamnak a területén található rendeltetési helyre egy másik tagállam területén keresztül szállítanak, a következő követelmények alkalmazandók:

a)

az ilyen szállítás a 35. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus egyszerűsített adminisztratív okmány fedezete mellett lehetséges, megfelelő útvonalat követve;

b)

az igazolt címzettnek igazolnia kell a termékek átvételét a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóságok által megállapított szabályoknak megfelelően;

c)

az igazolt feladónak és az igazolt címzettnek hozzá kell járulnia minden olyan ellenőrzéshez, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára, hogy megbizonyosodjanak a termékek tényleges átvételéről.

(2)   Amennyiben a jövedéki termékek szállítására az (1) bekezdésben meghatározott feltételekkel gyakran és rendszeresen kerül sor, az érintett tagállamok az általuk kölcsönös egyetértésben meghatározott feltételek mellett egyszerűsíthetik az (1) bekezdésben foglalt követelményeket.

43. cikk

Hatáskör-átruházás és végrehajtási hatáskörök átruházása a jövedéki termékek kereskedelmi forgalmazás céljából történő szállítására vonatkozóan

(1)   A Bizottság az 51. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 36. és a 37. cikk alkalmazásában a számítógépes rendszeren keresztül kicserélt elektronikus adminisztratív okmányok, valamint a 38., a 39. és a 41. cikkben említett tartalékokmányok szerkezetének és tartalmának megállapítására, a jövedéki termékek e szakasz szerinti szállításának összefüggésében.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 36. és a 37. cikk alkalmazásában az elektronikus adminisztratív okmányok számítógépes rendszeren keresztül történő kicserélésekor követendő szabályok és eljárások megállapítására, valamint a 38., a 39. és a 40. cikkben említett tartalékokmányok alkalmazására vonatkozó szabályok és eljárások megállapítására, a jövedéki termékek e szakasz szerinti szállításának összefüggésében. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 52. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. szakasz

Távértékesítés

44. cikk

Távértékesítés

(1)   A rendeltetési hely szerinti tagállamban kell a jövedéki adót fizetni az egy tagállam területén már szabad forgalomba bocsátott és adóraktár-engedélyesnek, bejegyzett címzettnek vagy igazolt címzettnek nem minősülő, más tagállamban letelepedett, független gazdasági tevékenységet nem folytató személy által megvásárolt olyan jövedéki termékek esetében, amelyeket a független gazdasági tevékenységet folytató feladó vagy a megbízásából eljáró személy más tagállam területére irányulóan ad fel vagy szállít.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetben a jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállamban, a jövedéki termékek kiszállításakor kell kivetni. A jövedékiadó-kötelezettség keletkezésének feltételei és az alkalmazandó jövedéki adó mértéke megegyezik az adó kivetésének időpontjában hatályban levő feltételekkel és mértékkel.

A jövedéki adót a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott eljárásnak megfelelően kell megfizetni.

(3)   A rendeltetési hely szerinti tagállamban az adófizetési kötelezettség a címzettet terheli.

Mindazonáltal a rendeltetési hely szerinti tagállam engedélyezheti, hogy a feladó a rendeltetési hely szerinti tagállamban letelepedett adóügyi képviselőt jelöljön ki a jövedéki adó megfizetéséért felelős személyként. Az adóügyi képviselőt az említett tagállam illetékes hatóságainak jóvá kell hagyniuk. A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amennyiben a feladó vagy az adóügyi képviselő nem tartotta tiszteletben a (4) bekezdés a) pontjának rendelkezését, a jövedéki adó megfizetésére vonatkozó kötelezettség a jövedéki termékek címzettjét terheli.

(4)   A címzettnek, illetve az adóügyi képviselőnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a)

a termékek feladása előtt be kell jegyeztetnie magát és biztosítékot kell nyújtania a jövedéki adó megfizetésére az erre kijelölt illetékes hivatalnál, a rendeltetési hely szerinti tagállam által meghatározott feltételek mellett;

b)

a jövedéki termékek átvételét követően az a) pontban említett hivatalnál meg kell fizetnie a jövedéki adót;

c)

nyilvántartást kell vezetnie a jövedékitermék-szállításokról.

Az érintett tagállamok az általuk meghatározott feltételek mellett kétoldalú vagy többoldalú megállapodások alapján egyszerűsíthetik ezeket a követelményeket.

(5)   Az (1) bekezdésben említett esetben az első tagállamban kivetett jövedéki adót a feladó kérelmére vissza kell téríteni, ha a feladó vagy az adóügyi képviselő teljesítette a (4) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(6)   A tagállamok az (1)–(5) bekezdés alkalmazása tekintetében külön szabályokat állapíthatnak meg a különleges nemzeti forgalmazási szabályok hatálya alá tartozó jövedéki termékekkel kapcsolatban.

4. szakasz

Károsodás és megsemmisülés

45. cikk

Megsemmisülés és károsodás

(1)   A 33. cikk (1) bekezdésében és a 44. cikk (1) bekezdésében említett esetekben a jövedéki termékeknek előre nem látható körülmények vagy vis maior eredményeként, vagy a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam illetékes hatóságai által a termékek megsemmisítésére kiadott engedély következményeként e tagállam területén való szállítása során bekövetkező teljes megsemmisülése vagy helyrehozhatatlan károsodása esetén a jövedéki adó nem vethető ki e tagállamban.

Ezen irányelv alkalmazásában az áru teljesen megsemmisültnek vagy helyrehozhatatlanul károsodottnak kell tekinteni, ha jövedéki termékként történő felhasználásra alkalmatlanná válik.

(2)   Az áruknak a jellegükből fakadó, a szabad forgalomba bocsátásuk helye szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén való szállítása során bekövetkező részleges károsodása esetén az említett tagállamban nem vethető ki jövedéki adó, amennyiben a károsodás mértéke az adott jövedéki termékre alkalmazandó, részleges károsodásra vonatkozó, a 6. cikk (9) bekezdése szerint meghatározott közös határérték alatt marad, kivéve ha valamely tagállamnak észszerű oka van arra, hogy csalást vagy szabálytalanságot feltételezzen.

(3)   A jövedéki termékek az (1) bekezdésben említett teljes megsemmisülését, vagy teljes vagy részleges helyrehozhatatlan károsodását a teljes megsemmisülés vagy a teljes vagy részleges helyrehozhatatlan károsodás helye szerinti, vagy – amennyiben a károsodás helye nem megállapítható – a károsodás észlelése szerinti tagállam illetékes hatósága számára megfelelő módon bizonyítani kell.

Amennyiben megállapítást nyer a teljes megsemmisülés, vagy a teljes vagy részleges helyrehozhatatlan károsodás, a 35. cikk (2) bekezdésének a) pontjával vagy a 44. cikk (4) bekezdésének a) pontjával összhangban rendelkezésre bocsátott biztosítékot a megfelelő bizonyítékok bemutatása alapján az esettől függően teljesen vagy részben fel kell szabadítani.

5. szakasz

Szabálytalanságok a jövedéki termékek szállítása során

46. cikk

Szabálytalanságok a jövedéki termékek szállítása során

(1)   Ha a jövedéki termékeknek a 33. cikk (1) bekezdésével vagy a 44. cikk (1) bekezdésével összhangban való szállítása során a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam területétől eltérő tagállam területén szabálytalanságot követnek el, akkor e termékek jövedékiadó-kötelesek, és a jövedéki adót a szabálytalanság előfordulásának helye szerinti tagállamban kell kivetni.

(2)   Ha a jövedéki termékeknek a 33. cikk (1) bekezdésével vagy a 44. cikk (1) bekezdésével összhangban való szállítása során a szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam területétől eltérő tagállam területén szabálytalanságot észlelnek, és a szabálytalanság előfordulási helye nem meghatározható, akkor a szabálytalanság előfordulási helyének a szabálytalanság észlelési helye szerinti tagállamot kell tekinteni, és a jövedéki adót e tagállamban kell kivetni.

Amennyiben azonban a jövedéki termékek beszerzésétől számított három év eltelte előtt megállapítják, hogy ténylegesen melyik tagállam területén történt a szabálytalanság, az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

(3)   A jövedéki adó fizetésére az kötelezett, aki a 35. cikk (2) bekezdése a) pontjának vagy a 44. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően a fizetésre biztosítékot adott, és a szabálytalanságban részt vevő bármely személy. Ha ugyanazon jövedékiadó-fizetési kötelezettség több személyt terhel, akkor egyetemlegesen felelősek az ilyen tartozásért.

A szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a jövedéki adót kérésre visszatérítik vagy elengedik, amennyiben azt a szabálytalanság előfordulási vagy észlelési helye szerinti tagállamban már megfizették. A rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságai pedig a 35. cikk (2) bekezdése a) pontjának vagy a 44. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően letétbe helyezett biztosítékot felszabadítják.

(4)   E cikk alkalmazásában szabálytalanságnak minősül a 45. cikk hatálya alá nem tartozó, a jövedéki termékek 33. cikk (1) bekezdése vagy a 44. cikk (1) bekezdése szerinti szállítása során bekövetkező olyan eset, amelynek következtében a jövedéki termékek szállítása vagy szállításának egy része nem szabályszerűen fejeződik be.

(5)   Szabálytalanságnak minősül, ha a 33. cikk (1) bekezdésével vagy a 44. cikk (4) bekezdésének a) pontjával ellentétben a szállításban részt vevő egyik személy bejegyzésére vagy igazolására nem kerül sor, illetve ha e személyek egyikének bejegyzésére vagy igazolására sem kerül sor, vagy ha a 35. cikk (1) bekezdés rendelkezéseit nem tartják be. Az (1)–(4) bekezdést ennek megfelelően kell alkalmazni, kivéve ha a 44. cikk (3) bekezdésének utolsó mondata értelmében a jövedéki adó megfizetésének kötelezettsége a címzettet terheli.

VI. FEJEZET

Egyéb rendelkezések

1. szakasz

Jelölés

47. cikk

Jelölés

(1)   A 6. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, a tagállamok megkövetelhetik, hogy a jövedéki termékeket adózási célból adóügyi jelzéssel vagy adózási célú nemzeti azonosító jellel lássák el, amikor szabad forgalomba bocsátásukra a területükön kerül sor, illetve amikor a 33. cikk (1) bekezdésében és a 44. cikk (1) bekezdésében szereplő esetekben a területükre ezek a termékek belépnek.

(2)   Bármely tagállam, amely megköveteli az (1) bekezdés szerinti adóügyi jelzés vagy nemzeti azonosító jel használatát, köteles azokat rendelkezésre bocsátani a többi tagállam adóraktár-engedélyesei számára is. Az egyes tagállamok azonban előírhatják, hogy az adóügyi jelzések vagy jelek hozzáférhetőek legyenek a tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett adóügyi képviselők számára is.

(3)   Azon rendelkezések sérelme nélkül, amelyeket a tagállamok e cikk megfelelő végrehajtásának érdekében, valamint azért alkotnak, hogy kiküszöböljék az adócsalást, az adókikerülést és az adóval való visszaéléseket, a tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés szerinti adózási jelzések vagy nemzeti azonosító jelek ne akadályozzák a jövedéki termékek szabad szállítását.

Amennyiben a jövedéki termékeket ilyen jelzésekkel vagy jelekkel látják el – az azok kibocsátási költségeinek kivételével – a megszerzésükért kifizetett összeget vagy letett biztosítékot a jelzést vagy jelet kibocsátó tagállamban visszatérítik, illetve felszabadítják, ha a jövedéki adót más tagállamban vetik ki és szedik be.

A jelzést vagy jelet kibocsátó tagállam mindazonáltal a jelzések vagy jelek eltávolítását vagy megsemmisítését az illetékes hatóság számára kielégítő módon igazoló bizonyíték benyújtásához kötheti a kifizetett összeg vagy a letett biztosíték visszatérítését, elengedését vagy felszabadítását.

(4)   Az (1) bekezdés szerinti adóügyi jelzések vagy nemzeti azonosító jelek a kiadásuk szerinti tagállamban érvényesek. A tagállamok azonban kölcsönösen elismerhetik egymás jelzéseinek vagy jeleinek érvényességét.

2. szakasz

Kisüzemi bortermelők

48. cikk

Kisüzemi bortermelők

(1)   A tagállamok mentesíthetik a kisüzemi bortermelőket a 14–31. cikkben szereplő, valamint a szállításra és ellenőrzésre vonatkozó egyéb követelmények alól. Amennyiben ezek a kisüzemi bortermelők saját maguk bonyolítanak le Unión belüli ügyleteket, tájékoztatniuk kell az érintett hatóságokat, és teljesíteniük kell az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (16) meghatározott követelményeket.

(2)   Amennyiben a kisüzemi bortermelők mentességet élveznek egyes követelmények alól az (1) bekezdéssel összhangban, a címzettnek – az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt okmánnyal vagy az arra történő hivatkozással – értesítenie kell a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságait a borszállítmányok átvételéről.

(3)   E cikk alkalmazásában a „kisüzemi termelő” alatt az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban olyan termelő értendő, aki – legalább három egymást követő borászati év átlagos éves termelését alapul véve – borászati évenként átlagosan 1 000 hl-nél kevesebb bort állít elő.

3. szakasz

Hajók és légi járművek fedélzeti készlete

49. cikk

Hajók és légi járművek fedélzeti készlete

Amíg a Tanács nem fogad el uniós rendelkezéseket a hajók és légi járművek fedélzeti készletével kapcsolatban, a tagállamok fenntarthatják az ezen készletek mentességére vonatkozó nemzeti rendelkezéseiket.

4. szakasz

Különös rendelkezések

50. cikk

Különös rendelkezések

Azon tagállamok, amelyek határon átívelő híd építésére vagy karbantartására vonatkozó felelősségről szóló megállapodást kötöttek, az említett híd megépítéséhez és karbantartásához használt jövedéki termékek jövedéki adójának behajtására alkalmazott eljárás egyszerűsítése érdekében az ezen irányelv rendelkezéseitől eltérő intézkedéseket hozhatnak.

Az intézkedések alkalmazásában a megállapodásban említett hidat és az építési területeket azon tagállam területe részének kell tekinteni, amely a megállapodás értelmében felelős a híd megépítéséért vagy karbantartásáért.

Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ezen intézkedésekről, a Bizottság pedig értesíti a többi tagállamot.

VII. FEJEZET

A felhatalmazás gyakorlása és bizottsági eljárás

51. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 6. cikk (10) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében és a 43. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2020. február 20-tól kezdődő hatállyal.

(3)   A Tanács bármikor visszavonhatja a 6. cikk (10) bekezdésében, a 29. cikk (1) bekezdésében és a 43. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 6. cikk (10) bekezdése, a 29. cikk (1) bekezdése és a 43. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

52. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a Jövedékiadó-bizottság segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VIII. FEJEZET

Jelentéstétel, átmeneti és záró rendelkezések

53. cikk

Jelentéstétel ezen irányelv végrehajtásáról

A Bizottság ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az irányelv végrehajtásáról. Az első jelentést legkésőbb ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja után három évvel kell benyújtani.

Az első jelentében értékelni kell különösen a 32. cikkel összhangban elfogadott és alkalmazott nemzeti rendelkezések alkalmazását és hatását, figyelemmel az említett rendelkezések hatásait – így a határokon átnyúló hatásokat, az adócsalásra, az adókikerülésre, az adókijátszásra és az adóvisszaélésre gyakorolt hatásokat, valamint a belső piac zökkenőmentes működésére és a közegészségügyre gyakorolt hatásokat – bizonyító releváns adatokra.

A tagállamok kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátják a jelentés elkészítéséhez szükséges elérhető, releváns információkat.

A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot is csatolni kell.

54. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok 2023. december 31-ig engedélyezhetik a jövedéki termékeknek a 2008/118/EK irányelv 33., 34. és 35. cikkében meghatározott alakiságok szerinti átvételét.

Az ezen irányelv 21. cikkének (5) bekezdésében említett értesítések 2024. február 13-ig a számítógépes rendszertől eltérő eszközzel is megtehetők.

55. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok 2021. december 31-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 2., a 3., a 6., a 12., a 16., a 17., a 19–22., a 25–29., a 33–46., az 54., az 55. és az 57. cikknek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét a tagállamok haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Az 54. cikkre is figyelemmel a tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2023. február 13-tól kezdődően alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezésekben utalni kell arra is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás és a megfogalmazás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

56. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az I. melléklet A. részében említett jogi aktusokkal módosított 2008/118/EK irányelv 2023. február 13-ával hatályát veszti, az I. melléklet B. részében említett irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és alkalmazásuk kezdőnapjával kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

57. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1., a 4., az 5., a 7–11., a 13–15., a 18., a 23., a 24., a 30–32., a 47–53., az 56. és az 58. cikket 2023. február 13-tól kell alkalmazni.

58. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2019. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

K. MIKKONEN


(1)  A 2019. március 27-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  A 2018. október 17-i vélemény (HL C 62., 2019.2.15., 108. o.).

(3)  A Tanács 2008/118/EK irányelve (2008. december 16.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 9., 2009.1.14., 12. o.).

(4)  A Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.).

(5)  A Tanács 92/84/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedékiadó-mértékének közelítéséről (HL L 316., 1992.10.31., 29. o.).

(6)  A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.).

(7)  A Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról (HL L 176., 2011.7.5., 24. o.).

(8)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(10)  A Bizottság (EU) 2018/1063 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018 május 16) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet módosításáról és helyesbítéséről (HL L 192., 2018.7.30., 1. o.).

(11)  A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015 július 28) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343, 2015.12.29.1. o, ).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/263 határozata (2020. január 15.) a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről (lásd e Hivatalos Lap 43 oldalát).

(13)  A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.), amelyet az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendeletnek az Unió vámterületét tengeri vagy légi úton ideiglenesen elhagyó áruk tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2339 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 354., 2016.12.23., 32. o.) módosított.

(15)  A Tanács 389/2012/EU rendelete (2012. május 2.) a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 121., 2012.5.8., 1. o.).

(16)  A Bizottság (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. december 11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a releváns ellenőrzések és szankciók tekintetében történő kiegészítéséről, az 555/2008/EK, a 606/2009/EK és a 607/2009/EK bizottsági rendelet módosításáról, továbbá a 436/2009/EK bizottsági rendelet és az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 58., 2018.2.28., 1. o.).


I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT IRÁNYELV A KÉSŐBBI MÓDOSÍTÁSOK JEGYZÉKÉVEL

(az 56. cikk szerint)

2008/118/EK tanácsi irányelv

(HL L 9., 2009.1.14., 12. o.)

2010/12/EU tanácsi irányelv

(HL L 50., 2010.2.27., 1. o.)

Horvát csatlakozási szerződés

(HL L 112., 2012.4.24., 10. o.)

2013/61/EU tanácsi irányelv

(HL L 353., 2013.12.28., 5. o.)

(EU) 2019/2235 tanácsi irányelv

(HL L 336., 2019.12.30., 10. o.)

B. RÉSZ

A BELSŐ JOGBA VALÓ ÁTÜLTETÉSRE VONATKOZÓ HATÁRIDŐK ÉS AZ ALKALMAZÁS KEZDŐNAPJA

(az 56. cikk szerint)

Irányelv

Az átültetés határideje

Az alkalmazás kezdőnapja

2008/118/EK

2010. január 1.

2010. április 1.

2010/12/EU

2011. január 1.

 

2013/61/EU

2014. január 1.

 

(EU) 2019/2235

2022. június 30.

2022. július 1.


II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2008/118/EK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk

1. cikk

2. cikk

6. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

2. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés

2. cikk, (4) bekezdés

4. cikk, bevezető fordulat

3. cikk, bevezető fordulat

4. cikk, 1–5. pont

3. cikk, 1–5. pont

4. cikk, 6. pont

4. cikk, 7. pont

3. cikk, 6. pont

4. cikk, 8. pont

3. cikk, 7. pont

3. cikk, 8. pont

4. cikk, 9–11. pont

3. cikk, 9–11. pont

3. cikk, 12. és 13. pont

36. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

3. cikk, 14. pont

3. cikk, 15. és 16. pont

5. cikk, (1) és (2) bekezdés

4. cikk, (1) és (2) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés, bevezető fordulat

4. cikk, (3) bekezdés, bevezető fordulat

5. cikk, (3) bekezdés, a)–e) pont

4. cikk, (3) bekezdés, a)–e) pont

5. cikk, (3) bekezdés, f) és g) pont

5. cikk, (4), (5) és (6) bekezdés

4. cikk, (4), (5) és (6) bekezdés

6. cikk

5. cikk

7. cikk, (1)–(3) bekezdés

6. cikk, (2)–(4) bekezdés

7. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

6. cikk, (5) bekezdés

7. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

6. cikk, (6) bekezdés

7. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés

6. cikk, (9) bekezdés, első albekezdés

7. cikk, (5) bekezdés

6. cikk, (7) bekezdés

6. cikk, (8) bekezdés

6. cikk, (9) bekezdés, második albekezdés

6. cikk, (10) bekezdés

8. cikk

7. cikk

9. cikk

8. cikk, első és második albekezdés

8. cikk, harmadik albekezdés

10–12. cikk

9–11. cikk

13. cikk, (1) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

12. cikk, (2) és (3) bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés

12. cikk, (4) bekezdés

14. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

13. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés

14. cikk, (4) bekezdés

14. cikk, (5) bekezdés

13. cikk, (4) bekezdés

15. és 16. cikk

14. és 15. cikk

17. cikk, (1) bekezdés, bevezető fordulat

16. cikk, (1) bekezdés, bevezető fordulat

17. cikk, (1) bekezdés, a) pont, bevezető fordulat

16. cikk, (1) bekezdés, a) pont, bevezető fordulat

17. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i–iv. alpont

16. cikk, (1) bekezdés, a) pont, i–iv. alpont

16. cikk, (1) bekezdés, a) pont, v. alpont

17. cikk, (1) bekezdés, b) pont

16. cikk, (1) bekezdés, b) pont

16. cikk, (2) és (3) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (4) bekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

16. cikk, (5) bekezdés

18. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (2) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

18. cikk, (3) bekezdés, első mondat

17. cikk, (4) bekezdés

18. cikk, (4) bekezdés

17. cikk, (5) bekezdés

18. cikk, (3) bekezdés, második mondat

17. cikk, (6) bekezdés

19. cikk

18. cikk

20. cikk, (1) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés

20. cikk, (2) bekezdés

19. cikk, (2) bekezdés, a) és b) alpont

19. cikk, (2) bekezdés, c) alpont

21. cikk, (1)–(4) bekezdés

20. cikk, (1)–(4) bekezdés

21. cikk, (5) bekezdés

21. cikk, (1) bekezdés

21. cikk, (6) bekezdés

20. cikk, (5) bekezdés

21. cikk, (7) bekezdés

20. cikk, (6) bekezdés

21. cikk, (8) bekezdés

20. cikk, (7) bekezdés, első mondat

20. cikk, (7) bekezdés, második mondat

21. cikk, (2)–(5) bekezdés

22. cikk

22. cikk, (1) és (2) bekezdés

22. cikk, (3) bekezdés

23. cikk, első albekezdés, bevezető fordulat

23. cikk, (1) bekezdés, bevezető fordulat

23. cikk, első bekezdés, 1. pont

23. cikk, (1) bekezdés, a) pont

23. cikk, első bekezdés, 2. pont

23. cikk, (1) bekezdés, b) pont

23. cikk, első bekezdés, 3. pont

23. cikk, (1) bekezdés, c) pont

23. cikk, második albekezdés

23. cikk, (2) bekezdés

24. cikk

24. cikk

25. cikk, (1) bekezdés

25. cikk, (1) bekezdés

25. cikk, (2) bekezdés

25. cikk, (2) bekezdés

25. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

25. cikk, (3) bekezdés

25. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

26. cikk, (1) és (2) bekezdés

26. cikk, (1) és (2) bekezdés

26. cikk, (3) bekezdés

26. cikk, (4) és (5) bekezdés

26. cikk, (3) és (4) bekezdés

26. cikk, (5) bekezdés

27. cikk

27. cikk

28. cikk, (1) bekezdés

28. cikk, (1) bekezdés

28. cikk, (2) bekezdés, első és második albekezdés

28. cikk, (2) és (3) bekezdés

28. cikk, (4) bekezdés

28. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

28. cikk, (5) bekezdés

29. cikk

29. cikk

30. cikk

30. cikk

31. cikk

31. cikk

32. cikk

32. cikk

33. cikk, (1) bekezdés

33. cikk, (1) és (2) bekezdés

33. cikk, (3) és (4) bekezdés

33. cikk, (2) bekezdés

33. cikk, (5) bekezdés

33. cikk, (3) és (4) bekezdés

34. cikk, (1) és (2) bekezdés

33. cikk, (5) bekezdés

34. cikk, (3) bekezdés

33. cikk, (6) bekezdés

37. cikk, (4) bekezdés

34. cikk, (1) bekezdés

35. cikk, (1) bekezdés

34. cikk, (2) bekezdés, a), b) és c) pont

35. cikk, (2) bekezdés, a), b) és c) pont

34. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

35. cikk, (3)–(8) bekezdés

36–41. cikk

35. cikk

42. cikk

43. cikk

36. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

44. cikk, (1) bekezdés

36. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

43. cikk, 14. pont

36. cikk, (2)–(6) bekezdés

44. cikk, (2)–(6) bekezdés

37. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

45. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

45. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

45. cikk, (2) bekezdés

37. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

45. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

37. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés

45. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

37. cikk, (2) bekezdés

38. cikk

46. cikk, (1)–(4) bekezdés

46. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés, második mondat

46. cikk, (5) bekezdés

39. cikk

47. cikk

40. cikk

48. cikk

41. cikk

49. cikk

42. cikk

50. cikk

51. cikk

43. cikk

52. cikk

44. cikk

53. cikk és 54. cikk

45. cikk és 46. cikk

47. cikk

56. cikk

48. cikk

55. cikk

49. cikk

57. cikk

50. cikk

58. cikk

I. melléklet

II. melléklet


Top