Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32020H1475

    A Tanács (EU) 2020/1475 ajánlása (2020. október 13.) a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről (EGT-vonatkozású szöveg)

    HL L 337., 2020.10.14, p. 3–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2020/1475/oj

    14.10.2020   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 337/3


    A TANÁCS (EU) 2020/1475 AJÁNLÁSA

    (2020. október 13.)

    a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 21. cikkének (2) bekezdésére, 168. cikkének (6) bekezdésére és 292. cikkének első és második mondatára,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    mivel:

    (1)

    Az uniós polgárság a szabad mozgáshoz való jogot ruház az Unió valamennyi polgárára.

    (2)

    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 21. cikkének (1) bekezdése szerint minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel. E jogot a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) juttatja érvényre. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 45. cikke szintén rendelkezik a szabad mozgásról és tartózkodásról. Mivel az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy az EUMSZ 21. cikkében meghatározott célkitűzés megvalósuljon, és a Szerződések másként nem biztosítják a szükséges hatáskört, a Tanács rendelkezéseket fogadhat el a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében.

    (3)

    Az EUMSZ 168. cikkének (1) bekezdése szerint valamennyi uniós szakpolitika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

    (4)

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2020. január 30-án nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetnek nyilvánította a koronavírus-betegség 2019-et (Covid19) előidéző új koronavírus okozta világjárványt. 2020. március 11-én a WHO megállapította, hogy a Covid19 világjárványnak minősíthető.

    (5)

    A tagállamok a vírus terjedésének korlátozása érdekében különböző intézkedéseket fogadtak el, amelyek közül néhány hatással volt az uniós polgárok azon jogára, hogy szabadon mozoghatnak és tartózkodhatnak a tagállamok területén. Ezek közé az intézkedések közé tartoznak például a beutazási korlátozások vagy a határokon át utazók karantén alá helyezésére vonatkozó követelmények.

    (6)

    A Tanács 2020. február 13-án következtetéseket (2) fogadott el a Covid19-ről, amelyekben sürgette a tagállamokat, hogy közösen fellépve, a Bizottsággal együttműködve, arányos és megfelelő módon alakítsanak ki szoros és fokozott koordinációt egymás között annak érdekében, hogy a közegészség optimális védelme céljából valamennyi intézkedés – ideértve szükség esetén az utazásra vonatkozó intézkedéseket is – hatékonyságát biztosítani lehessen, az Unión belüli szabad mozgás megőrzése mellett.

    (7)

    Az Európai Unió állam-, illetve kormányfői 2020. március 10-én hangsúlyozták, hogy a Covid19 tekintetében közös európai megközelítésre van szükség.

    (8)

    A Bizottság 2020 márciusa óta számos iránymutatást és közleményt fogadott el a tagállamok koordinációs erőfeszítéseinek támogatása, valamint az Unión belüli szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány alatti megőrzése érdekében (3).

    (9)

    Miután a Covid19-világjárvány példa nélküli egészségügyi szükséghelyzetet okozott, a közegészség védelme az EU és a tagállamok számára egyaránt minden másnál fontosabb prioritássá vált. A közegészség védelmére hivatkozva a tagállamok hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek korlátozzák a személyek Unión belüli szabad mozgását. Az EUMSZ 168. cikkének (7) bekezdése értelmében a tagállamok egészségügyi politikáinak meghatározása, beleértve az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezését és biztosítását, tagállami hatáskörbe tartozik, és ezért tagállamonként eltérő lehet. Noha a tagállamok hatáskörébe tartozik annak az eldöntése, hogy a közegészség védelmét mely intézkedések – köztük karanténkötelezettség vagy tesztelési kötelezettség bevezetése – szolgálják a legmegfelelőbben, helyénvaló biztosítani az ilyen intézkedések közötti koordinációt annak érdekében, hogy biztosítva legyen a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a lehetősége, valamint hogy fel lehessen venni a küzdelmet a Covid19-hez hasonló, határokon át terjedő súlyos egészségügyi veszélyek ellen.

    (10)

    A szabad mozgásra vonatkozó korlátozások elfogadása és alkalmazása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jog általános elveit, különösen az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvét. Ezen ajánlás célja, hogy megkönnyítse ezen elvek koordinált alkalmazását a Covid19-világjárvány által előidézett rendkívüli helyzetben. Ezért az ezen ajánlás révén bevezetett mechanizmusok hatályát és alkalmazásuk időtartamát szigorúan a mostani világjárvány miatt bevezetett korlátozásokra kell szűkíteni.

    (11)

    Az e területen bevezetésre kerülő egyoldalú intézkedések jelentős zavarokat idézhetnek elő, mivel a vállalkozások és a polgárok számos eltérő és gyorsan változó intézkedésekkel szembesülnek. Ez különösen káros egy olyan helyzetben, amikor a vírus máris jelentős hatást gyakorolt az európai gazdaságra.

    (12)

    Ezen ajánlás célja, hogy fokozott koordinációt biztosítson azon tagállamok között, amelyek a szabad mozgást népegészségügyi okokól korlátozó intézkedések elfogadását mérlegelik. Annak érdekében, hogy a korlátozásokat a feltétlenül szükséges mértékűre szűkítsék, a tagállamoknak e korlátozásokat – megkülönböztetésmentes módon és amennyire csak lehetséges – egy adott tagállam teljes területe helyett csak a szóban forgó tagállam kiváltképpen érintett területeiről vagy régióiból érkező személyekre célszerű alkalmazniuk.

    (13)

    A tagállamok közötti koordinált megközelítés közös erőfeszítéseket kíván a következő kulcsfontosságú kérdésekben: közös kritériumok és küszöbértékek alkalmazása annak eldöntésekor, hogy bevezetnek-e a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a Covid19 terjedési kockázatának feltérképezése egy elfogadott színkód alapján, és koordinált megközelítés azokat az intézkedéseket illetően – ha vannak ilyenek –, amelyek az adott területeken való terjedési kockázattól függően megfelelően alkalmazhatók az e területek között mozgó személyekre.

    (14)

    Az ezen ajánlásban felvázolt kritériumok és küszöbértékek a tagállamok által rendelkezésre bocsátott adatokon alapulnak. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak a tagállamok által szolgáltatott adatok felhasználásával hetente közzé kell tennie és naprakésszé kell tennie az uniós régiókban a közös kritériumokkal kapcsolatos helyzetet bemutató átfogó adatokat és térképeket.

    (15)

    A változó epidemiológiai helyzetre tekintettel a Bizottságnak – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával – rendszeresen értékelnie kell az ezen ajánlásban felvázolt kritériumokat, adatigényeket és küszöbértékeket, beleértve azt is, hogy figyelembe kell-e venni további kritériumokat vagy ki kell-e igazítani a küszöbértékeket, és megállapításait – szükség esetén az ajánlás módosítására irányuló javaslattal együtt – megfontolásra továbbítania kell a Tanácsnak.

    (16)

    Ez az ajánlás nem értelmezhető úgy, mint amely megkönnyíti vagy ösztönzi a szabad mozgásra vonatkozó, a világjárvány miatt bevezetett korlátozások elfogadását, hanem koordinált megközelítést kíván biztosítani arra az esetre, ha egy tagállam ilyen korlátozások bevezetéséről döntene. A szabad mozgásra vonatkozó korlátozások bevezetéséről továbbra is a tagállamok döntenek. E döntéseknek meg kell felelniük az uniós jog követelményeinek. A tagállamok emellett továbbra is rugalmasan dönthetnek arról, hogy még az ezen ajánlásban felvázolt kritériumok és küszöbértékek teljesülése esetén sem vezetnek be korlátozásokat.

    (17)

    A szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat kizárólag akkor szabad fontolóra venni, ha a tagállamok elegendő bizonyítékkal rendelkeznek annak alátámasztásához, hogy a kedvező népegészségügyi hatások indokolják az ilyen korlátozásokat és alapos okkal feltételezhetik, hogy a korlátozások hatékonyak lennének.

    (18)

    A belső piac zavarainak és a családi élet megzavarásának mérséklése érdekében a világjárvány ideje alatt az alapvető feladatot ellátó és az olyan utazók, akiknek az utazása elengedhetetlen – például a kulcsfontosságú munkakörben dolgozó munkavállalók vagy önálló vállalkozók, a határt átlépő munkavállalók, a közlekedési ágazatban dolgozók vagy árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatók, tengerészek, valamint a kényszerítő üzleti vagy családi okból utazó személyek, köztük a határokon átnyúló családok rendszeresen utazó tagjai – nem helyezhetők karantén alá.

    (19)

    A többi tagállam és a nyilvánosság egyértelmű, időszerű és átfogó tájékoztatása elengedhetetlen a szabad mozgás tekintetében bevezetett korlátozások hatásainak mérsékléséhez, valamint a kiszámíthatóság, a jogbiztonság és a polgárok jogkövetésének biztosításához,

    ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

    Általános elvek

    Amikor a tagállamok a Covid19-világjárvány miatt a közegészség védelmét szolgáló intézkedéseket fogadnak el vagy alkalmaznak, lehetőség szerint koordinálniuk kell lépéseiket a következő elvek alapján:

    1.

    A személyek Unión belüli szabad mozgására vonatkozó, a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozásoknak konkrét és korlátozott közérdeken – nevezetesen a közegészség védelmén – kell alapulniuk. Az ilyen korlátozásokat az uniós jog általános elveivel összhangban kell alkalmazni, különös tekintettel az arányosságra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó elvekre. A meghozott intézkedések tehát nem terjedhetnek túl a közegészség védelméhez feltétlenül szükséges mértéken.

    2.

    Minden bevezetett korlátozást fel kell oldani, amint azt a járványügyi helyzet lehetővé teszi.

    3.

    A tagállamoknak azonos bánásmódot kell tanúsítaniuk minden tagállammal szemben, például nem alkalmazhatnak nagyvonalúbb szabályokat a valamely szomszédos tagállamba/tagállamból történő utazások tekintetében, mint amilyeneket az azonos járványügyi helyzetben lévő többi tagállamba/tagállamból történő utazások esetében alkalmaznak.

    4.

    A korlátozások nem alapulhatnak az érintett személy állampolgárságán, hanem azok alkalmazásakor azt kell figyelembe venni, hogy az adott személy hol tartózkodott az érkezését megelőző 14 napban.

    5.

    A tagállamoknak minden esetben lehetővé kell tenniük saját állampolgáraik hazatérését, valamint a területükön lakóhellyel rendelkező uniós polgárok és családtagjaik visszatérését az országba, és meg kell könnyíteniük a területükön való gyors átutazást.

    6.

    A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a határrégiók, a legkülső régiók, az exklávék és a földrajzilag elszigetelt területek sajátosságaira, valamint a helyi és regionális szintű együttműködés szükségességére.

    7.

    A tagállamoknak rendszeresen információt kell cserélniük az ezen ajánlás hatálya alá tartozó valamennyi kérdésről.

    Közös kritériumok

    8.

    A Covid19-világjárvány megfékezését célzó, a szabad mozgás korlátozásával járó intézkedések bevezetésének mérlegelése során a tagállamoknak az alábbi fő kritériumokat kell figyelembe venniük:

    a)

    „a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya”, azaz az előző 14 napban regionális szinten regisztrált új Covid19-esetek teljes száma 100 000 főre vetítve;

    b)

    „a pozitív teszteredmények aránya”, azaz az előző héten elvégzett összes Covid19-tesztből a pozitív eredményt hozó tesztek százalékos aránya;

    c)

    „tesztelési arány”, azaz az előző héten elvégzett Covid19-tesztek száma 100 000 főre vetítve.

    A közös kritériumokra vonatkozó adatok

    9.

    Annak biztosítása érdekében, hogy átfogó és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre, a tagállamoknak a 8. pontban említett kritériumokra vonatkozó, rendelkezésre álló adatokat hetente meg kell küldeniük az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak.

    A tagállamoknak regionális szinten is rendelkezésre kell bocsátaniuk ezeket az adatokat annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések azokra a régiókra irányulhassanak, ahol azokra feltétlenül szükség van.

    A tagállamoknak információt kell cserélniük egymással az általuk követett tesztelési stratégiákról.

    A kockázati területek térképen való megjelenítése

    10.

    A tagállamok által szolgáltatott adatok alapján az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak régiók szerinti bontásban közzé kell tennie az uniós tagállamok térképét a tagállami döntéshozatal támogatása érdekében. Ennek a térképnek magában kell foglalnia az Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára, és – amint a feltételek lehetővé teszik (4) – a Svájci Államszövetségre vonatkozó adatokat is. A térképen a területeket a következő színekkel kell jelölni:

    a)

    zöld, ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 25-nél kevesebb, és az összes Covid19-tesztből a pozitív teszteredmények aránya kevesebb mint 4 %;

    b)

    narancssárga, ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 50-nél kevesebb, de az összes Covid19-tesztből a pozitív teszteredmények aránya legalább 4 %, vagy ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 25 és 150 között van, de az összes Covid19-tesztből a pozitív teszteredmények aránya kevesebb mint 4 %;

    c)

    piros, ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya legalább 50, és az összes Covid19-tesztből a pozitív teszteredmények aránya legalább 4 %, vagy ha a regisztrált Covid19-esetek 14 napos összesített aránya 100 000 főre vetítve több mint 150;

    d)

    szürke, ha nem áll rendelkezésre elegendő információ az a)–c) pontban említett kritériumok értékeléséhez, vagy ha az elvégzett Covid19-tesztek aránya 100 000 főre vetítve legfeljebb 300.

    Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak emellett külön térképeken kell közzétennie az összesített térképhez felhasználandó minden egyes kulcsfontosságú mutatót, azaz a 14 nap alatt regisztrált esetek arányát regionális szinten, illetve a tesztelési arányt és a pozitív tesztek arányát az előző hétre vonatkozóan tagállami szinten. Amint rendelkezésre állnak a regionális szintű adatok, minden térképnek ezeken az adatokon kell alapulnia.

    11.

    Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak hetente közzé kell tennie a térképek frissített változatát és az azok alapjául szolgáló adatokat.

    Közös küszöbértékek a szabad mozgás népegészségügyi okokból való korlátozásának mérlegeléséhez

    12.

    A tagállamok nem korlátozhatják más tagállamoknak a 10. pont szerinti „zöld” besorolású területeire beutazó vagy onnan kiutazó személyek szabad mozgását.

    13.

    Annak mérlegelésekor, hogy a 10. pont szerinti „zöldtől” eltérő besorolású területeken alkalmazzanak-e korlátozásokat,

    a)

    a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a narancssárga és a piros besorolású területek járványügyi helyzete közötti különbségeket, és arányosan kell eljárniuk;

    b)

    a tagállamok figyelembe vehetnének további kritériumokat és tendenciákat is. Ezért az ECDC heti rendszerességgel adatokkal fog szolgálni a népesség nagyságáról, a kórházi ápolásra szorulók arányáról, az intenzív osztályra felvettek arányáról és a mortalitási arányról, amennyiben rendelkezésre áll;

    c)

    a tagállamoknak figyelembe kell venniük a saját területükön fennálló járványügyi helyzetet, beleértve a tesztelési szabályokat, az elvégzett tesztek számát és a pozitív teszteredmények arányát, valamint az egyéb járványügyi mutatókat;

    d)

    a tagállamoknak figyelembe kell venniük a tesztelési stratégiákat és különös figyelmet kell fordítaniuk a magas tesztelési aránnyal rendelkező területek helyzetére.

    A tagállamok közötti koordináció

    14.

    Azoknak a tagállamoknak, amelyek saját döntéshozatali eljárásaik alapján korlátozásokat kívánnak alkalmazni a 10. pont szerinti „zöldtől” eltérő besorolású területre beutazó vagy onnan kiutazó személyekre, erről a szándékukról elsőként az érintett tagállamot kell tájékoztatniuk, a hatálybalépés előtt. Különös figyelmet kell fordítani a határokon átnyúló együttműködésre, a legkülső régiókra, az exklávékra és a földrajzilag elszigetelt területekre. A hatálybalépés előtt a többi tagállamot és a Bizottságot is tájékoztatni kell erről a szándékról. Lehetőség szerint a tájékoztatást 48 órával korábban kell nyújtani.

    A többi tagállam és a Bizottság tájékoztatására a tagállamoknak a meglévő kommunikációs hálózatokat, így például a politikai szintű integrált válságelhárítási mechanizmus (a továbbiakban: IPCR) hálózatát kell használniuk. Az IPCR kapcsolattartóinak biztosítaniuk kell, hogy az információkat haladéktalanul továbbítsák az illetékes hatóságaiknak.

    15.

    A tagállamoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a többi tagállamot és a Bizottságot a korábban bevezetett korlátozó intézkedések megszüntetéséről vagy enyhítéséről, amelynek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie.

    A szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat fel kell oldani, ha valamely terület ismét a 10. pont szerinti „zöld” besorolást kap, feltéve, hogy legalább 14 nap telt el a korlátozások bevezetése óta.

    16.

    A tagállamoknak legkésőbb 7 nappal ezen ajánlás elfogadását követően fokozatosan meg kell szüntetniük a 10. pont szerinti „zöld” besorolású területekre ezen ajánlás hatálybalépése előtt alkalmazott korlátozásokat.

    A magasabb kockázatú területekről érkező utazók esetében alkalmazható intézkedések közös kerete

    17.

    A tagállamok alapvetően nem tagadhatják meg a más tagállamokból érkező személyek beutazását.

    Azok a tagállamok, amelyek szükségesnek vélik, hogy saját döntéshozatali eljárásaik alapján a szabad mozgás korlátozásával járó intézkedéseket vezessenek be, a 10. pont szerinti „zöldtől” eltérő besorolású területekről érkező személyeket

    a)

    karatén alá helyezhetik/önkéntes karanténra kötelezhetik; és/vagy

    b)

    az érkezésüket követően a Covid19-fertőződés kimutatására irányuló teszt elvégeztetésére kötelezhetik.

    A tagállamok lehetővé tehetik az utazóknak, hogy a b) pontban említett tesztet az érkezés előtt elvégeztetett Covid19-teszttel váltsák fel.

    A tagállamoknak fokozottabb koordinációra kell törekedniük a karantén/önkéntes karantén hosszát és az ezek helyett alkalmazható megoldásokat illetően. Lehetőség szerint és a tagállamok által választott stratégiákkal összhangban ösztönözni kell a tesztelés fejlesztését.

    18.

    A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a más tagállamokban tanúsított egészségügyi szervek által végzett Covid19-tesztek eredményeit. A tagállamoknak fokozniuk kell együttműködésüket a tesztelés különböző vonatkozásait – például a tesztek tanúsítványának ellenőrzését – illetően, figyelembe véve a kutatási eredményeket, a járványügyi szakértők tanácsát, valamint a legjobb gyakorlatokat.

    19.

    Az alapvető feladatot ellátó és az olyan utazók, akiknek az utazása elengedhetetlen, nem kötelezhetők karanténra, ameddig az említett alapvető feladatot látják el. Ezek közé tartoznak különösen a következők:

    a)

    kulcsfontosságú munkakörben foglalkoztatott munkavállalók vagy önálló vállalkozók – köztük az egészségügyi dolgozók –, határ menti és kiküldött munkavállalók, valamint idénymunkások, a munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának a Covid19-járvány idején történő gyakorlására vonatkozó iránymutatásokkal (5) összhangban;

    b)

    a közlekedési ágazatban dolgozók és az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatók, beleértve az adott területen való felhasználásra szánt árut szállító, valamint a területen csak áthaladó tehergépjárművek vezetőit is;

    c)

    kényszerítő egészségügyi okból utazó betegek;

    d)

    naponta külföldre utazó tanulók, diákok és gyakornokok;

    e)

    kényszerítő családi vagy üzleti okokból utazó személyek;

    f)

    diplomaták, nemzetközi szervezetek személyzete és nemzetközi szervezetek által meghívott olyan személyek, akiknek a fizikai jelenléte szükséges e szervezetek megfelelő működéséhez, katonai személyzet és rendőrök, a humanitárius segítségnyújtásban dolgozók, valamint a polgári védelmi személyzet feladataik ellátása során;

    g)

    tranzitutasok;

    h)

    tengerészek;

    i)

    munkájukat végző újságírók.

    20.

    A tagállamok megkövetelhetik a területükre beutazó személyektől, hogy az adatvédelmi követelményekkel összhangban nyújtsanak be közegészségügyi utasazonosító űrlapot. Közös európai közegészségügyi utasazonosító űrlapot kell kidolgozni a tagállamok általi lehetséges használat céljára. Amennyiben lehetséges, az eljárás egyszerűsítése érdekében az utasazonosítási adatok megadására digitális opciót kell alkalmazni, ugyanakkor egyenlő hozzáférést kell biztosítani valamennyi polgár számára.

    21.

    A 10. pont szerinti „piros”, „narancssárga” vagy „szürke” besorolású területről érkező személyek esetében alkalmazott intézkedések nem lehetnek diszkriminatívak, azaz az érintett tagállam hazatérő állampolgáraira is ugyanazokat az intézkedéseket kell alkalmazni.

    22.

    A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a polgárokra és a vállalkozásokra vonatkozóan előírt hivatalos követelmények konkrét előnyökkel járjanak a világjárvány leküzdésére irányuló népegészségügyi erőfeszítések szempontjából, és ne jelentsenek indokolatlan és szükségtelen adminisztratív terheket.

    23.

    Ha egy személynek az úti céljához való megérkezésekor tünetei jelentkeznek, az érintettet a helyi gyakorlatnak megfelelően tesztelésnek kell alávetni, fel kell állítani a diagnózist, el kell különíteni és kontaktkutatást kell végezni, de a beléptetését nem szabad megtagadni. Az érkezéskor észlelt esetekre vonatkozó információkat kontaktkutatás céljából haladéktalanul meg kell osztani a korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszeren keresztül azon országok népegészségügyi hatóságaival, amelyekben az érintett személy az előző 14 napban tartózkodott.

    24.

    A korlátozások nem történhetnek bizonyos szállítási szolgáltatások betiltásának formájában.

    Kommunikáció és a nyilvánosság tájékoztatása

    25.

    A tagállamoknak az új intézkedések hatálybalépése előtt a lehető leghamarabb egyértelmű, átfogó és időben történő tájékoztatást kell nyújtaniuk az érdekelt feleknek és a nyilvánosságnak a szabad mozgás korlátozásával járó intézkedésekről, a kapcsolódó követelményekről (például negatív Covid19-teszteredmény vagy közegészségügyi utasazonosító űrlap), valamint a kockázatos területekről érkező utasok esetében alkalmazott intézkedésekről. A tájékoztatást főszabályként az intézkedések hatálybalépése előtt 24 órával kell közzétenni, figyelembe véve, hogy a járványügyi veszélyhelyzetek esetén némi rugalmasságra van szükség.

    Ezt a tájékoztatást a „Re-open EU” internetes platformon is elérhetővé kell tenni, amelynek tartalmaznia kell az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által a 10. és a 11. pont szerint rendszeresen közzétett térképre mutató kereszthivatkozást is.

    Az intézkedések tartalmát, földrajzi hatályát és a hatályuk alá tartozó személyek kategóriáit egyértelműen ismertetni kell.

    Felülvizsgálat

    26.

    Ezt az ajánlást a Bizottságnak az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ támogatásával rendszeresen felül kell vizsgálnia. A Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie a Tanácsnak.

    Kelt Luxembourgban, 2020. október 13-án.

    a Tanács részéről

    az elnök

    M. ROTH


    (1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

    (2)  HL C 57., 2020.2.20., 4. o.

    (3)  Az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó bizottsági iránymutatások (HL C 86I., 2020.3.16., 1. o.); a Bizottság közleménye – COVID-19 A munkavállalók szabad mozgáshoz való jogának gyakorlására vonatkozó bizottsági iránymutatások (HL C 102I., 2020.3.30., 12. o.); az Európai Bizottság elnöke és az Európai Tanács elnöke által előterjesztett, „A COVID-19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetését célzó közös európai ütemterv”; a Bizottság közleménye – Iránymutatás a COVID19-hez kapcsolódó szükséghelyzeti intézkedések tükrében az egészségügyi szakemberek szabad mozgásáról és a képzések minimális harmonizációjáról (HL C 156., 2020.5.8., 1. o.); a Bizottság közleménye – Út a szabad mozgás helyreállítására és a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó, fokozatos és összehangolt megközelítés kialakítása felé (HL C 169., 2020.5.15., 30. o.); a Bizottság közleménye az EU-ba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó ideiglenes korlátozás alkalmazásának harmadik értékeléséről (COM(2020) 299 final); a Bizottság közleménye – Iránymutatás a COVID19-járvány kontextusában az EU-ban dolgozó idénymunkásokról (HL C 235I., 2020.7.17., 1. o.); a Bizottság közleménye a zöld sávoknak az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatások szerinti végrehajtásáról (HL C 96I., 2020.3.24., 1. o.); az Európai Bizottság iránymutatásai: A légi árufuvarozási műveletek megkönnyítése a COVID-19-járvány idején (HL C 100I., 2020.3.27., 1. o.); valamint a Bizottság közleménye – Iránymutatás a tengerészek, az utasok és a hajók fedélzetén tartózkodó más személyek egészségvédelméről, hazaszállításáról és utazásának megszervezéséről (HL C 119., 2020.4.14., 1. o.).

    (4)  Az EU és a Svájci Államszövetség között a közegészségügyi együttműködésről – ezen belül a Svájci Államszövetségnek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központban való, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló, 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 142., 2004.4.30., 1. o.) összhangban történő részvételéről – kötött megállapodás függvényében.

    (5)  HL C 102I., 2020.3.30., 12. o.


    Top