Változó neve

A változó leírása

A változó kategóriái (osztályozások) a Bizottság (Eurostat) részére történő adattovábbítás céljára

Nem

A nem olyan biológiai és fiziológiai jellemzők kombinációja, amelyek meghatározzák, hogy egy személy férfi vagy nő. Azokban az esetekben, amikor egy személy biológiai neme nem ismert, az információ helyettesíthető közigazgatási adatokból származó információkkal vagy a saját bevallás szerinti nemmel (felmérési adatok).

Életkor betöltött életévekben

Az életkor betöltött életévekben a személy életkora az adatgyűjtés vagy adatfelvétel referencia-időpontját megelőző utolsó születésnapján, vagyis a születés időpontja és a referencia-időpont között eltelt időtartam, a betöltött évek számában kifejezve.

Ennél a változónál a következő információkat kell megadni:

A referencia-időpont minden egyes adatgyűjtés (tárgykör) esetében egyedi, amint azt a vonatkozó végrehajtási jogszabály meghatározza. Olyan országok esetében azonban, amelyek a háztartási felmérések integrált rendszerét alkalmazzák rögzített referenciahét mellett, a referencia-időpont a referenciahét utolsó napja.

Ugyanabban a háztartásban élő partnerek

Az ugyanabban a háztartásban élő partnerek olyan személyek, akik a magánháztartáson belül tényleges életkörülményeik alapján partnernek tekintett másik személlyel élnek együtt, függetlenül attól, hogy a partnerrel fennálló kapcsolatuk jogilag megalapozott (például házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat) vagy jogilag nem megalapozott kapcsolat.

A „partner” fogalma meghatározható a jogilag megalapozott (férj vagy feleség vagy bejegyzett élettárs) vagy a jogilag nem megalapozott kapcsolati állapot szerint (partner vagy élettárs).

Háztartás típusa

A háztartás típusát a magánháztartás összetétele határozza meg, ahol:

Fő tevékenység (önmeghatározással)

Az önmeghatározás szerinti fő tevékenység a személy saját megítélése alapján a jelenlegi legfontosabb tevékenység, amely leírja, hogy a személy saját magát leginkább miként látja. Egy személyre több tevékenységi státusz is vonatkozhat, de csak a személy saját megítélése szerint legfontosabb, a jelenlegi helyzetre vonatkozó vehető figyelembe.

Előfordulhat, hogy a „kötelező sorkatonai vagy polgári szolgálat” néhány országban nem alkalmazható, ilyen esetben törölni kell.

Teljes munkaidős vagy részmunkaidős főállás (önmeghatározással)

A változó a foglalkoztatott személy főállásában szokásos időráfordítást írja le, a személynek a főállásban szokásosan ledolgozott órákra vonatkozó saját megítélése (azaz önmeghatározása) alapján.

A változó teljes munkaidős állást és részmunkaidős állást különböztet meg. Az „állás” kifejezés a foglalkoztatásra utal. A részmunkaidős állásban dolgozó személy rendszerint kevesebb órát dolgozik, mint egy hasonló, teljes munkaidős munkavállaló. A megkülönböztetés a személy által a főállásában szokásosan, egy hosszabb referencia-időszak alatt ledolgozott órák számára vonatkozik, továbbá önmeghatározott, vagyis a személy dönti el, hogy foglalkozása vagy vállalkozása keretében a főállása részmunkaidős vagy teljes munkaidős állás.

Foglalkozási viszony a főállásban

A változó a foglalkozási viszonyok nemzetközi osztályozásán (International Classification of Status in Employment – ICSE) alapul, és a foglalkoztatott személy főállására vonatkozik, a következőknek megfelelően:

A főállás helyi egységének gazdasági tevékenysége

A változó meghatározza azon helyi egység (vállalkozás) gazdasági ágazatát vagy tevékenységét, amelyben a foglalkoztatott személy főállása található, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (NACE (3) Rev. 2.) által meghatározott kategóriáknak megfelelően.

A szükséges részletességi szint (1, 2 vagy 3 számjegy) kontextusfüggő minden egyes mikroadatgyűjtés esetében:

Foglalkozás a főállásban

A változó a foglalkoztatott személy főállása szerinti foglalkozását határozza meg, a foglalkozások egységes nemzetközi osztályozási rendszere 2008 (ISCO-08) (4) által meghatározott kategóriáknak megfelelően.

A szükséges részletességi szint (2 vagy 4 számjegy) kontextusfüggő minden egyes mikroadatgyűjtés esetében:

Iskolai végzettség

Egy egyén iskolai végzettsége az ISCED (az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere 2011 (5)) legmagasabb, sikeresen befejezett szintje alapján. Valamely oktatási program sikeres befejezését egy, az érintett nemzeti oktatási hatóságok által hivatalosan elismert képesítés vagy más formális oktatásból eredő képesítéssel egyenértékűnek elismert képesítés tanúsítja. Azokban az országokban, ahol az oktatási programok, különösen az ISCED 1 és 2 szintjéhez tartozó programok nem vezetnek képesítéshez, ehelyett a programban való teljes részvételre és a magasabb szintű oktatáshoz való rendes hozzáférésre vonatkozó kritérium alkalmazható. A legmagasabb szint meghatározásakor az általános és a szakoktatást egyaránt figyelembe kell venni.

Az „oktatási program sikeres befejezésének” fogalma jellemzően annak a helyzetnek felel meg, amikor egy tanuló vagy hallgató kurzusokon vagy órákon vesz részt, és megkapja a formális oktatási programhoz kapcsolódó záróbizonyítványt. E tekintetben az iskolai végzettség az ISCED skálán belüli sikeresen befejezett legmagasabb szintnek felel meg.

Az iskolai végzettség meghatározása az ISCED alapján történik.

A „Nem alkalmazandó” kategóriát az adatforrás sokaságának részét képező azon statisztikai egységek számbavételéhez kell használni, amelyek esetében nem jelentik szisztematikusan az erre a változóra vonatkozó információkat (például egy bizonyos életkor alatti személyek).

Az információ részletességi szintje kontextusfüggő minden adatgyűjtés (tárgykör) esetében. Minden egyes kategóriánál szerepelnek az ISCED-A kódok, ha egy az egyben megfeleltethetők a kategóriák és a kódok. További kategóriák kerültek meghatározásra olyan helyzetekre, amikor a felsőfokú oktatáshoz való hozzáférésre vagy az orientációra vonatkozó információk hiányosak:

Nem vett részt formális oktatásban, vagy a szint az ISCED 1 alatt van

0

ISCED 1 Alapfokú oktatás

1

ISCED 2 Alsó középfokú oktatás

2

ISCED 3 Felső középfokú oktatás

3

ISCED 3 Felső középfokú oktatás – általános

34

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (általános) - részleges befejezés, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül

342

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (általános) - szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül

343

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (általános) - szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáféréssel

344

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (általános) - felsőoktatáshoz való hozzáférés megkülönböztetésének lehetősége nélkül

–

ISCED 3 Felső középfokú oktatás - szakképzés

35

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (szakképzés) - részleges befejezés, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül

352

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (szakképzés) - szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül

353

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (szakképzés) - szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáféréssel

354

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (szakképzés) - felsőoktatáshoz való hozzáférés megkülönböztetésének lehetősége nélkül

–

ISCED 3 Felső középfokú oktatás - ismeretlen orientáció

–

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (ismeretlen orientáció) - részleges befejezés, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül

–

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (ismeretlen orientáció) - szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáférés nélkül

–

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (ismeretlen orientáció) – szint befejezve, felsőoktatáshoz való közvetlen hozzáféréssel

–

ISCED 3 Felső középfokú oktatás (ismeretlen orientáció) – felsőoktatáshoz való hozzáférés megkülönböztetésének lehetősége nélkül

–

ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás

4

ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – általános

44

ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – szakképzés

45

ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – ismeretlen orientáció

–

ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás

5

ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – általános

54

ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – szakképzés

55

ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – ismeretlen orientáció

–

ISCED 6 Felsőfokú alapképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

6

ISCED 7 Mesterképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

7

ISCED 8 Doktori képzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

8

Nincs adat

Nem alkalmazandó

Születési ország

Egy egyén születési országa a meghatározás szerint az egyén anyjának a szülés idején szokásos lakóhelye szerinti ország, az aktuális nemzeti határok szerint (és nem a születés időpontjában fennálló határok szerint).

Ha nem áll rendelkezésre az anya születés idején szokásos lakóhelyére vonatkozó információ, a születés helyét kell feltüntetni.

Az országok és a megfelelő kódok listájának meghatározása az Eurostat standard kódlistáját (SCL GEO) (6) követi.

Fő állampolgárság szerinti ország

A változó a személy fő állampolgársága szerinti országot adja meg, amely a fogalommeghatározás szerint egy egyén és állama közötti sajátos jogi kötelék, amely születés vagy honosítás útján szerezhető, nyilatkozat, döntés, házasságkötés vagy a nemzeti jogszabályokban meghatározott egyéb lehetőség útján.

A két vagy több állampolgársággal rendelkező személyeket egyetlen országhoz kell besorolni, amelyet a következő fontossági sorrendet követve kell meghatározni:

Egyéb esetekben (például kettős állampolgárság esetén mindkét ország az Unió tagja, de egyik sem a jelentéstevő ország) a személy dönthet arról, hogy mely állampolgárság szerinti országot kell feltüntetni, vagy ha ez az információ nem áll rendelkezésre, a jelentéstevő ország határozhatja meg, hogy melyik állampolgárság szerinti országot kell hozzárendelni.

Az országok és a megfelelő kódok listájának meghatározása az Eurostat standard kódlistáját (SCL GEO) (6) követi.

A „hontalan” kategória olyan személyre alkalmazandó, aki nem rendelkezik valamely állam elismert állampolgárságával.

Apa születési országa

A változó a személy apjának születési országát adja meg, azaz a személy apja anyjának a szüléskor szokásos lakóhelye szerinti országot (az aktuális határai szerint, ha az információ rendelkezésre áll), vagy ennek hiányában azt az országot (az aktuális határai szerint, ha az információ rendelkezésre áll), amelyben a személy apja született.

Az apa születési országára vonatkozó információkat a „születési ország” változónál előírt szabályok szerint kell beszerezni.

Az „apa” a „fiú- vagy lánygyermek” férfi szülője, vér szerinti (biológiai), örökbe fogadó vagy mostohaapa.

Abban az esetben, ha egy személy nem csak vér szerinti (biológiai) apával, hanem például örökbe fogadó vagy mostohaapával is rendelkezik, a születési ország arra vonatkozik, aki ténylegesen felnevelte a személyt és affektív vagy jogi értelemben apaként járt el, például a férfi gyám.

Azonos nemű szülőkkel rendelkező személy esetében, ha mindkét szülő nő, a változó felhasználható az egyik anya születési országának a feltüntetésére.

Az országok és a megfelelő kódok listájának meghatározása az Eurostat standard kódlistáját (SCL GEO) (6) követi.

Anya születési országa

A változó a személy anyjának születési országát adja meg, azaz a személy anyja anyjának a szüléskor szokásos lakóhelye szerinti országot (az aktuális határai szerint, ha az információ rendelkezésre áll), vagy ennek hiányában azt az országot (az aktuális határai szerint, ha az információ rendelkezésre áll), amelyben a személy anyja született.

Az anya születési országára vonatkozó információkat a „születési ország” változónál előírt szabályok szerint kell beszerezni.

Az „anya” a „fiú- vagy lánygyermek” nő szülője, vér szerinti (biológiai), örökbe fogadó vagy mostohaanya.

Abban az esetben, ha egy személy nem csak vér szerinti (biológiai) anyával, hanem például örökbe fogadó vagy mostohaanyával is rendelkezik, a születési ország arra vonatkozik, aki ténylegesen felnevelte a személyt és affektív vagy jogi értelemben anyaként járt el, például a nő gyám.

Azonos nemű szülőkkel rendelkező személy esetében, ha mindkét szülő férfi, a változó felhasználható az egyik apa születési országának a feltüntetésére.

Az országok és a megfelelő kódok listájának meghatározása az Eurostat standard kódlistáját (SCL GEO) (6) követi.

Lakóhely szerinti ország

A lakóhely szerinti ország az az ország, ahol a személy vagy a háztartás szokásos lakóhelye található, az aktuális nemzeti határoknak megfelelően.

Az országok és a megfelelő kódok listájának meghatározása az Eurostat standard kódlistáját (SCL GEO) (6) követi.

Lakóhely szerinti régió

A lakóhely szerinti régió a lakóhely szerinti országon belül az a régió, ahol a személy vagy a háztartás szokásos lakóhelye található, az 1059/2003/EK rendelet 3. cikkében és annak I. mellékletében említett statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája (NUTS) alapján a tagállamokra vonatkozóan meghatározottaknak megfelelően.

A részletességi szint (NUTS 1, 2 vagy 3) kontextusfüggő minden egyes mikroadatgyűjtés esetében:

Városiasodás mértéke

A változó azon terület városiasodásának mértékét adja meg, ahol személy vagy a háztartás szokásos lakóhelye található, úgy, hogy a helyi közigazgatási egységeket (LAU) három területtípus egyikéhez sorolja:

Háztartástagok mátrixa

A háztartástagok mátrixa feltünteti a magánháztartás összetételét és a háztartás tagjai közötti, háztartáson belüli kapcsolatokat. A háztartástagok mátrixa a háztartás minden egyes tagja közötti kapcsolatokat tartalmazó mátrix formáját ölti, ahol minden sor és oszlop a háztartás egy tagjának felel meg, és ahol a tagok közötti kapcsolatokat az adott tagok sorának és oszlopának keresztezésében lévő mezőben megadott standard kategóriák jelzik, a következők szerint:

Az információ részletességi szintje kontextusfüggő minden egyes mikroadatgyűjtés esetében:

Háztartás mérete

A háztartás méretét a magánháztartás tagjainak teljes száma határozza meg.

A változó információt szolgáltat a háztartás tagjainak pontos számáról.

A lakáshasználat jogcíme

A változó olyan megállapodásra utal, amelynek értelmében egy magánháztartás egy lakóegységet teljes egészében vagy részben elfoglal, ahol:

A „tulajdonos, fennálló jelzáloghitellel” és a „tulajdonos, fennálló jelzáloghitel nélkül” kategóriákat olyan magánháztartások esetében kell használni, ahol a háztartás legalább egy tagja azon lakóegység tulajdonosa, amelyben a háztartás él, függetlenül attól, hogy a háztartás bármely más tagja a lakóegység egészének vagy egy részének bérlője-e. Egy személy akkor minősül tulajdonosnak, ha tulajdoni lappal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a házat teljes mértékben kifizették-e vagy sem. A lízingszerződés lejárta után tulajdonjogot visszaszerző személy tulajdonosnak tekintendő.

A „tulajdonos, fennálló jelzáloghitellel” kategória olyan helyzetekre vonatkozik, ahol a tulajdonosnak az adott lakóegység megvásárlásához felvett legalább egy fennálló jelzáloghitelt vagy a jelzáloghitelen keletkezett fennálló kamatot, vagy mindkettőt törlesztenie kell.

A „tulajdonos, fennálló jelzáloghitel nélkül” kategória olyan helyzetekre vonatkozik, ahol nincs sem fennálló jelzáloghitel, sem a jelzáloghitelen keletkezett visszafizetendő kamat. Másik lakóegység (például második lakás) esetében fennálló jelzáloghitelek és/vagy lakáshitelek visszafizetése, illetve a javítási felújítási, karbantartási vagy bármely nem lakhatási célú kifizetések nem tartoznak ide.

A „bérlő, piaci bérleti díj” vagy „bérlő, kedvezményes bérleti díj” kategóriát olyan háztartások esetében kell használni, amelyeknek legalább egyik tagja azon lakóegység bérlője (a lakóegységet a tulajdonostól bérli) vagy albérlője (a lakóegységet egy másik bérlőtől bérli), amelyben él, és ahol a háztartás egyik tagja sem a lakóegység tulajdonosa.

A „bérlő, piaci bérleti díj” kategória olyan háztartásokra vonatkozik, amelyeknek legalább egy tagja a bérlő vagy albérlő, aki aktuális vagy piaci árú bérleti díjat fizet. A kategória akkor is alkalmazandó, ha piaci bérleti díjat fizetnek, de az részben vagy egészben megtérül lakhatási juttatásokból vagy egyéb forrásokból, beleértve a köz-, a jótékonysági vagy a magánforrásokat.

A „bérlő, kedvezményes bérleti díj” kategória kedvezményes árú lakóegységben élő háztartásokra vonatkozik, vagyis ahol az ár a piaci ár alatt van (de nincs bérletidíj-mentesség), és olyan eseteket foglal magában, amelyekben az árkedvezmény a következőkből ered:

A „bérlő, bérletidíjmentes” kategória a lakóegységekben bérletidíj-mentesen élő háztartásokra vonatkozik, azaz ahol nem fizetnek lakbért, és olyan eseteket foglal magában, amelyekben a bérletidíj-mentesség a következőkből ered:

A „nem alkalmazandó” kategória minden olyan magánháztartásra vonatkozik, amely nem az 1201/2009/EK bizottsági rendeletben meghatározott hagyományos lakásban él.

A háztartás nettó aktuális havi jövedelme

A változó egy magánháztartás aktuális nettó havi jövedelme, azaz a háztartás összes tagja által egyénileg vagy együttesen kapott jövedelem összege – beleértve a munkából és társadalmi juttatásokból származó jövedelmet, valamint az egyéb pénzbeli jövedelmet, a más háztartásoknak fizetett készpénztranszferek levonásával – az adók és a társadalombiztosítási járulékok után.

A változó célja, hogy információval szolgáljon a háztartások elköltésre vagy megtakarításra havonta átlagosan rendelkezésre álló fennmaradó jövedelméről. Abban az esetben, ha a háztartás jövedelme hónapról hónapra jelentősen eltér, az aktuális háztartási jövedelmi helyzetet tükröző jellemző vagy szokásos nettó havi jövedelem becslését kell megadni. Abban az esetben, ha a havi háztartási jövedelem az év során jelentős eltéréseket mutat például idényjellegű tevékenységek esetében, az éves jövedelem havi átlagát kell megadni.

Az aktuális nettó havi jövedelmet vagy a háztartás összesített nettó aktuális jövedelmeként vagy az öt ekvivalens jövedelmi csoport egyikeként kell megadni.

Az öt ekvivalens jövedelmi csoport közötti határokat a változóeloszlás kvintilisei határozzák meg, és a következők szerint kerülnek megállapításra:

Az ekvivalens érték meghatározása során a háztartás méretének és összetételének tükrözése érdekében súlyokat kell alkalmazni a háztartás tagjaira, a következők szerint: 1,0 értékű súlyt kell alkalmazni a háztartás 14 éves vagy annál idősebb első tagjára, 0,5 értékű súlyt a második és minden további 14 éves vagy annál idősebb tagjára, és 0,3 értékű súlyt kell alkalmazni minden 14 évnél fiatalabb gyermekre.

A főállás állandósága

A változó különbséget tesz aközött, hogy a főállás korlátozott időtartamú-e (azaz az állás vagy a szerződés egy előre meghatározott időtartam után megszűnik), vagy nem rögzített végű, határozatlan időre szóló szerződésen alapul. A változó olyan foglakoztatott személy főállására vonatkozik, aki alkalmazottként dolgozik.

Az „állás” kifejezés a foglalkoztatásra utal. Az azt meghatározó kritérium, hogy egy személy foglalkoztatott-e, minden egyes mikroadatgyűjtés esetében kontextusfüggő.

Egy állás egyetlen gazdasági egység számára végzett feladatok és kötelességek csoportja. Egy személynek lehet egy vagy több állása. Alkalmazottak esetében minden egyes szerződés feladatok és kötelességek külön csoportjának, következésképpen külön állásnak tekinthető. Abban esetben, ha valakinek több állása van, a főállás az, amelyben szokásosan a legtöbb órát dolgozza, a munkaidőre vonatkozó nemzetközi statisztikai standardok meghatározása szerint.

A határozott idejű szerződéssel rendelkező állás vagy egy előre meghatározott időtartam után (ismert időpontban), vagy egy olyan előre nem ismert időtartam után szűnik meg, amelyet objektív kritériumok határoznak meg, például a megbízás teljesítése vagy egy ideiglenesen helyettesített munkavállaló távollétének időtartama.

Az olyan szerződéssel rendelkező állás, amelynek nincs ilyen előre meghatározott lejárata, határozatlan időre szóló állásnak minősül.

Állásnak a foglalkoztatási viszonyról való szerződéses vagy informális vagy szóbeli megállapodás minősül, és nem az a várakozás, hogy a válaszadó elveszítheti az állását, az a terve, hogy otthagyja az állást, az a kívánsága, hogy az állásában maradjon vagy annak a valószínűsége, hogy tartósan az állásában maradjon.

Az információ részletességi szintje kontextusfüggő minden egyes mikroadatgyűjtés esetében:

Vezetői feladatok

A változó olyan foglalkoztatott személy jelenlegi főállására vonatkozik, aki alkalmazott, és vezetői feladatokkal rendelkező és nem rendelkező alkalmazottakat különböztet meg. Egy személy akkor tekinthető úgy, hogy vezetői feladatokkal rendelkezik, ha legalább egy másik személy munkáját formálisan felügyeli. A tanulószerződéses tanulókkal és gyakornokokkal kapcsolatos feladatok nem minősülnek vezetői feladatnak, ahogy a minőség-ellenőrzés (a szolgáltatás eredményének, de nem más személy által végzett munkának az ellenőrzése) vagy a tanácsadás sem.

Az év, amelyben a személy jelenlegi munkáltatójánál vagy önálló vállalkozóként dolgozni kezdett

A változó a foglalkoztatott személy aktuális főállására vonatkozik, és arról az évről számol be, amelyben a személy a jelenlegi munkáltatójánál vagy jelenlegi vállalkozásában önálló vállalkozóként dolgozni kezdett.

A főállás helyi egységének mérete

A változó a foglalkoztatott személy főállására vonatkozik és a helyi egységnek dolgozó személyek számáról számol be, beleértve azokat, akik az egység telephelyén dolgoznak, valamint azokat, akik azon kívül dolgoznak, de szervezetileg hozzá tartozna, és fizetésüket attól kapják. Ide tartoznak továbbá a dolgozó tulajdonosok és az egységben rendszeresen dolgozó partnerek, valamint a nem fizetett segítő családtagok, továbbá a részmunkaidős munkavállalók, akik a bérlistán szerepelnek. A bérlistán szereplő idénymunkások, tanulószerződéses tanulók, gyakornokok és bedolgozók szintén ide sorolandók.

A helyi egység egy földrajzilag meghatározott helyen fekvő vállalkozás vagy annak része.

Korábbi munkahely

A változó információval szolgál arról, hogy egy nem foglalkoztatott személy korábban foglalkoztatott volt-e (a foglalkoztatásnak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerinti definíciójával összhangban  (7)), továbbá arról, hogy a korábbi munkatapasztalat csupán alkalmi munkára korlátozódott-e vagy sem.

Az „a személy még soha nem volt foglalkoztatva” kategória olyan személyekre vonatkozik, akiknek soha nem volt munkatapasztalata.

Az „a személy csak alkalmi munkára korlátozott munkatapasztalattal rendelkezik” kategória olyan személyekre vonatkozik, akiknek van munkatapasztalata, de ez a tapasztalat csupán alkalmi munkára korlátozódik. E változó alkalmazásában a sorkatonaként végzett munka nem tekintendő munkatapasztalatnak.

Az „a személy rendelkezik alkalmi munkán kívüli munkatapasztalattal” olyan személyekre vonatkozik, akiknek van munkatapasztalata, azon esetek kivételével, ahol ez a tapasztalat csupán alkalmi munkára korlátozódik.

Formális oktatásban és képzésben való részvétel (hallgató vagy tanulószerződéses tanuló) a referencia-időszakban

A változó egy személy formális oktatásban és képzésben való részvételét méri annak megállapításával, hogy a személy a (mikroadatgyűjtésenként meghatározandó) referencia-időszakban hallgatóként vagy tanulószerződéses tanulóként be volt-e iratkozva formális oktatási programra.

A jelenlegi vagy legutóbbi formális oktatási vagy képzési tevékenység szintje

A változó az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere 2011 5 (ISCED-P 2011) kategóriái szerint méri azon legutóbbi formális oktatási vagy képzési tevékenység szintjét, amelyben a személy egy adott (mikroadatgyűjtésenként meghatározandó) referencia-időszak alatt részt vett.

Az információ részletességi szintje kontextusfüggő minden adatgyűjtés (tárgykör) esetében. Minden egyes kategóriánál szerepelnek az ISCED-P kódok, ha egy az egyben megfeleltethetők a kategóriák és a kódok:

ISCED 0 Kisgyermekkori nevelés

0

ISCED 1 Alapfokú oktatás

1

ISCED 2 Alsó középfokú oktatás

2

ISCED 3 Felső középfokú oktatás

3

ISCED 3 Felső középfokú oktatás – általános

34

ISCED 3 Felső középfokú oktatás – szakképzés

35

ISCED 3 Felső középfokú oktatás – ismeretlen orientáció (8)

–

ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás

4

ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – általános

44

ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – szakképzés

45

ISCED 4 Nem felsőfokú posztszekunder oktatás – ismeretlen orientáció  (8)

–

ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás

5

ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – általános

54

ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – szakképzés

55

ISCED 5 Rövid képzési idejű felsőfokú oktatás – ismeretlen orientáció  (8)

–

ISCED 6 Felsőfokú alapképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

6

ISCED 7 Mesterképzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

7

ISCED 8 Doktori képzés vagy ezzel egyenértékű oktatás

8

Nincs adat (1)

Nem alkalmazandó (2)

A legmagasabb iskolai végzettség elérésének éve

A legmagasabb iskolai végzettség elérésének éve (négy számjeggyel kifejezve)

A változó a legmagasabb iskolai végzettség elérésének évére vonatkozik, és olyan személyeket érint, akiknek iskolai végzettségi szintje legalább alapfokú (ISCED 1).

A „Nem alkalmazandó” kategória azokra a személyekre vonatkozik, akik nem vettek részt formális oktatásban vagy iskolai végzettségi szintjük alapfokú (ISCED 1) alatti. A „Nem alkalmazandó” kategóriát továbbá az adatforrás sokaságának részét képező azon statisztikai egységek számbavételéhez kell használni, amelyek esetében nem jelentik szisztematikusan az erre a változóra vonatkozó információkat (például egy bizonyos életkor alatti személyek).

A legmagasabb iskolai végzettség területe

A legalább ISCED 3 szintű iskolai végzettséggel rendelkező személyek legmagasabb iskolai végzettségének területe.

A legmagasabb iskolai végzettség területe az „ISCED oktatási és képzési területek” (ISCED-F 2013)  (8) kiadványon alapul. A terület egy oktatási program vagy képesítés által lefedett széles tárgykör, ágazat vagy tartalmi terület.

A „nem alkalmazandó” kategória azokra a személyekre vonatkozik, akik nem vettek részt formális oktatásban vagy iskolai végzettségi szintjük ISCED 3 alatti.

Az információ részletességi szintje kontextusfüggő minden adatgyűjtés (tárgykör) esetében. Minden egyes kategóriánál szerepelnek az ISCED-F kódok, ha egy az egyben megfeleltethetők a kategóriák és a kódok  (9):

Általános programok és képesítések

00

Alapszintű programok és képesítések

001

Írás, olvasás és számolás

002

Személyes készségek és személyiségfejlesztés

003

Pontosabban nem részletezett általános programok és képesítések

(009)

Oktatás

01

Oktatás

011

Az oktatást érintő interdiszciplináris programok és képesítések

018

Művészetek és bölcsészettudományok

02

Művészetek

021

Bölcsészettudományok (a nyelvek kivételével)

022

Nyelvek

023

A művészeteket és a bölcsészettudományokat érintő interdiszciplináris programok és képesítések

028

Pontosabban nem részletezett művészetek és bölcsészettudományok

(029)

Társadalomtudományok, újságírás és más információszolgáltatás

03

Társadalom- és viselkedéstudományok

031

Újságírás és más információszolgáltatás

032

A társadalomtudományokat, újságírást és más információszolgáltatást érintő interdiszciplináris programok és képesítések

038

Pontosabban nem részletezett társadalomtudományok, újságírás és más információszolgáltatás

(039)

Üzleti ismeretek, ügyvitel és jog

04

Üzleti ismeretek és ügyvitel

041

Jog

042

Az üzleti ismereteket, ügyvitelt és jogot érintő interdiszciplináris programok és képesítések

048

Pontosabban nem részletezett üzleti ismeretek, ügyvitel és jog

(049)

Természettudományok, matematika és statisztika

05

Biológiai és kapcsolódó tudományok

051

Környezet

052

Fizikai tudományok

053

Matematika és statisztika

054

A természettudományokat, matematikát és statisztikát érintő interdiszciplináris programok és képesítések

058

Pontosabban nem részletezett természettudományok, matematika és statisztika

(059)

Információs és kommunikációs technológiák (IKT)

06

Információs és kommunikációs technológiák

061

Az információs és kommunikációs technológiákat (IKT) érintő interdiszciplináris programok és képesítések

068

Mérnöki, gyártási és előállítási, valamint építőipari ismeretek

07

Általános műszaki (mérnöki) képzés

071

Gyártás, előállítás és feldolgozás

072

Építészet és építőipar

073

A mérnöki, gyártási és előállítási, valamint építőipari ismereteket érintő interdiszciplináris programok és képesítések

078

Pontosabban nem részletezett mérnöki, gyártási és előállítási, valamint építőipari ismeretek

(079)

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás és állatorvosi tudományok

08

Mezőgazdaság

081

Erdőgazdálkodás

082

Halgazdálkodás

083

Állatorvosi tudományok

084

A mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást, halgazdálkodást és állatorvosi tudományokat érintő interdiszciplináris programok és képesítések

088

Pontosabban nem részletezett mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás és állatorvosi tudományok

(089)

Egészségügy és szociális gondoskodás

09

Egészségügy

091

Szociális gondoskodás

092

Az egészségügyet és a szociális gondoskodást érintő interdiszciplináris programok és képesítések

098

Pontosabban nem részletezett egészségügy és szociális gondoskodás

(099)

Szolgáltatások

10

Személyi szolgáltatások

101

Higiéniai és munkahelyi egészségvédelmi szolgáltatások

102

Védelmi szolgáltatások

103

Szállítási szolgáltatások

104

A szolgáltatásokat érintő interdiszciplináris programok és képesítések

108

Pontosabban nem részletezett szolgáltatások

(109)

Nincs adat

Nem alkalmazandó

A lakóhely szerinti országban való tartózkodás időtartama, befejezett években

A lakóhely szerinti országban való tartózkodás időtartama befejezett években az attól az időponttól kezdődő időintervallumot írja le, amikor a személy legutóbb létesítette szokásos lakóhelyét a jelentéstevő országban, befejezett években kifejezve, a következők egyikeként:

A válaszadó általános egészségi állapota a saját megítélése szerint

A saját megítélés szerinti általános egészségi állapot az egyén szubjektív értékelése az egészségéről általánosságban véve (és nem a jelenlegi egészségi állapotáról vagy lehetséges átmeneti egészségügyi problémákról), beleértve az egészség különböző dimenzióit, úgymint fizikai és érzelmi működés, mentális egészség (a pszichés jólétre és a mentális zavarokra is kiterjedően), valamint biomedikai jelek és szimptómák.

Tartós egészségügyi probléma

A „tartós egészségügyi problémák” változó az egyén szubjektív értékelése a krónikus egészségügyi problémáiról, az egészség különböző fizikai, érzelmi, viselkedési és mentális dimenzióira, a betegségekre és zavarokra, valamint a fájdalomra, a baleset és sérülés okozta megbetegedésekre vagy a veleszületett betegségekre kiterjedően. A tartós vagy krónikus betegség jellemzője, hogy állandó, és várhatóan hosszú időn át tartó felügyeletet, megfigyelést vagy gondozást igényel. Tartós betegség vagy egészségügyi probléma az, amely legalább 6 hónapon át tart (vagy ismétlődik) vagy várhatóan tartani (vagy ismétlődni) fog.

Az „igen” kategória egy vagy több tartós vagy krónikus egészségügyi probléma fennállására vonatkozik, a „nem” pedig a tartós vagy krónikus egészségügyi problémák hiányára, a válaszadó megítélése alapján.

Tevékenységekben való korlátozottság egészségügyi probléma miatt

A változó azt méri, hogy egyéni önértékelés szerint milyen szintű az egészségügyi probléma vagy problémák (akár fizikai, mentális vagy érzelmi, beleértve az öregkorral összefüggő károsodást vagy korlátozottságot) miatt az olyan tevékenységekben való részvétel tartósan, folyamatosan (legalább 6 hónapja) fennálló korlátozottsága, amelyeket a személy egyéb esetben szokásosan végezne.

Tevékenység egy feladat vagy cselekvés egyén általi végrehajtása. A tevékenységben való korlátozottság egy egyén által tapasztalt nehézség valamely tevékenység elvégzésében, a népesség körében általánosan elfogadott standard alapján értékelve, az emberek által rendszerint végzett, a munkahelyi vagy iskolai, otthoni vagy szabadidős spektrumot lefedő tevékenységekkel kapcsolatos kulturális és társadalmi elvárásokhoz viszonyítva.

Az ismétlődő vagy változó egészségi problémákkal küzdő személyeknek a szokásos tevékenységeiket befolyásoló leggyakoribb helyzetre kell hivatkozniuk:

Adatfelvétel módja

A változó a válaszadótól való információgyűjtés módját adja meg. Abban az esetben, ha több módot használnak a válaszadótól való adatgyűjtéshez, a változó a leggyakrabban használt módot adja meg.

A PAPI, CAPI és CATI adatfelvétel egy adatfelvevő jelenlétében történik. A CAWI önkitöltés útján történik, ahol a válaszadó a honlapon található szkriptet követi.

Az „Egyéb” kategória akkor alkalmazandó, ha a többi kategória nem fedi le az alkalmazott adatfelvételi módot, például papíralapú, önkitöltés útján történő adatfelvétel (PASI) vagy nem webalapú, számítógéppel támogatott önkitöltéssel történő adatfelvétel (CASI).

A „Nem alkalmazandó” kategória azon – az adatforrás sokaságának részét képező – statisztikai egységek számbavételéhez használandó, amelyek esetében nem jelentik szisztematikusan az erre a változóra vonatkozó információkat, például egy bizonyos életkor alatti személyek esetében, valamint abban az esetben, ha az összes információ nyilvántartásokból (például közigazgatási adatokból) származik és/vagy imputált, és nem került sor adatfelvételre.

A felmérésben való részvétel jellege

A változó azt adja meg, hogy a kért információt a kijelölt válaszadó vagy más személy (helyettesítő válaszadó) szolgáltatta.

A kijelölt válaszadó az egyes mikroadatgyűjtésekre vonatkozó szabályokban megjelölt személy, akit az információ rendelkezésre bocsátására kérnek.

A „közvetlen részvétel” arra a helyzetre utal, amikor a kijelölt válaszadó maga bocsátja rendelkezésre a kért információt. A közvetlen részvétel magában foglalja azokat az eseteket is, amelyekben a kijelölt válaszadó egy másik személy segítségével (például fordítás, fizikai segítség útján) bocsátotta rendelkezésre a kért információt, és érvényesítette a megadott válaszokat.

A „közvetett részvétel” arra a helyzetre vonatkozik, amikor a kijelölt válaszadótól kért információt harmadik személy (vagyis helyettesítő válaszadó) bocsátotta rendelkezésre anélkül, hogy azt a kijelölt válaszadó érvényesítette volna.

A „Nem alkalmazandó” kategória azon – az adatforrás sokaságának részét képező – statisztikai egységek számbavételéhez használandó, amelyek esetében nem jelentik szisztematikusan az erre a változóra vonatkozó információkat, valamint abban az esetben, ha az összes információ nyilvántartásokból (például közigazgatási adatok) származik és/vagy imputált, és nem került sor adatfelvételre.

Réteg

Az egyes megfigyelési egységeknek (személyeknek vagy háztartásoknak) megfelelő elsődleges réteg, ha a célsokaságot (vagy annak egy részét) a mintavételi terv első szakaszában rétegzik. Megadása a különböző rétegek azonosító kódjának (rétegazonosító) feltüntetésével történik. A sokaság rétegzése azt jelenti, hogy a sokaságot egymást nem átfedő részsokaságokra, úgynevezett rétegekre bontják. Ezután minden rétegen belül független mintákat választanak ki.

A rögzített információ mindig az érintett statisztikai egység (személy vagy háztartás) kiválasztásának időpontjában fennálló helyzetre vonatkozik.

A „rétegazonosító” kategória adja meg annak a rétegnek az azonosító kódját, amelybe az egyes megfigyelési egységek (személyek vagy háztartások) tartoznak. Rétegazonosító kódokat kell használni abban az esetben, ha a célsokaságot rétegezték, vagy ha önreprezentáló elsődleges mintavételi egységeket (PSU-kat) vettek figyelembe.

A „Nem alkalmazandó” kategória alkalmazandó abban az esetben, ha a célsokaságot nem rétegezték a mintavételi eljárás első szakaszában (például amikor egyszerű véletlenszerű mintavételezéssel vagy klaszteres véletlenszerű mintavételezéssel vették a mintát), és nem vettek figyelembe önreprezentáló elsődleges mintavételi egységeket.

Elsődleges mintavételi egység (PSU)

A változó az egyes megfigyelési egységeknek (egyén vagy háztartás) megfelelő elsődleges mintavételi egységeket (PSU) adja meg abban az esetben, ha a célsokaság klaszterekre oszlik. Megadása a klaszterek vagy PSU-k azonosító kódjának feltüntetésével történik.

A sokaság abban az esetben oszlik klaszterekre (azaz diszjunkt részsokaságokra), ha a közvetlen mintaelemvétel nem lehetséges (a mintavételi keret hiánya miatt), vagy a végrehajtása túl költséges (a sokaság földrajzi eloszlása széles körű). A klaszterekből (PSU-k) ezután a mintavételi folyamat első szakaszában választanak mintát.

A rögzített információ mindig az érintett egység (egyén vagy háztartás) kiválasztásának időpontjában fennálló helyzetre vonatkozik.

Az „elsődleges mintavételi egység azonosítója” kategória adja meg (a kiválasztott PSU-k közül) annak a PSU-nak az azonosító kódját, amelyhez az egyes megfigyelési egységek (egyén vagy háztartás) tartoznak, abban az esetben, ha a célsokaságot a mintavétel első szakaszában klaszterekre bontották.

A „Nem alkalmazandó” kategória alkalmazandó, ha a célsokaságot nem bontották klaszterekre a mintavételi eljárás első szakaszában, például amikor egyszerű véletlenszerű mintavételezéssel vagy rétegzett véletlenszerű mintavételezéssel vették a mintát.