EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019R0452

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

PE/72/2018/REV/1

OJ L 79I , 21.3.2019, p. 1–14 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force: This act has been changed. Current consolidated version: 23/12/2021

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/452/oj

21.3.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

LI 79/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/452 RENDELETE

(2019. március 19.)

az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A közvetlen külföldi befektetések hozzájárulnak az Unió növekedéséhez azáltal, hogy javítják versenyképességét, munkahelyeket teremtenek, méretgazdaságosságot eredményeznek, tőkét, technológiát, innovációt és szakértelmet vonzanak, valamint új piacokat nyitnak meg az uniós export számára. Előmozdítják az európai beruházási terv célkitűzéseit, valamint más uniós projektekhez és programokhoz is hozzájárulnak.

(2)

Az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdése kimondja, hogy a világ többi részéhez fűződő kapcsolataiban az Unió védelmezi és érvényre juttatja értékeit és érdekeit, és hozzájárul polgárainak védelméhez. Ezenfelül az Unió és a tagállamok egy nyitott befektetési környezettel rendelkeznek, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) rögzít, továbbá az Unió és a tagállamok közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségei is előirányozzák azt.

(3)

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, valamint a harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében tett nemzetközi kötelezettségvállalások alapján az Unió és a tagállamok a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos korlátozó intézkedéseket fogadhatnak el a biztonsággal vagy a közrenddel kapcsolatos indokok alapján, bizonyos előírások betartása mellett. Az e rendelet által létrehozott keret az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozik. Az Unión kívülre irányuló befektetésekkel és a harmadik országok piacaira való belépéssel más kereskedelem- és beruházáspolitikai eszközök foglalkoznak.

(4)

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az EUMSZ 65. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint eltérést alkalmazzanak a tőke szabad mozgása tekintetében. Több tagállam is bevezetett olyan intézkedéseket, amelyek alapján közbiztonsági vagy közrendi okokból korlátozhatják az ilyen tőkemozgásokat. Az említett intézkedések a tagállamoknak a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos célkitűzéseit és aggályait tükrözik, és számos, hatályukat és az alkalmazott eljárásokat tekintve eltérő mechanizmusokat eredményezhetnek. A jövőben ilyen mechanizmusokat bevezetni kívánó tagállamok figyelembe vehetik a már meglévő mechanizmusok működését, illetve a hozzájuk kapcsolódó tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat.

(5)

Jelenleg nem létezik uniós szintű átfogó keret a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágítására, az Unió fő kereskedelmi partnerei azonban már kidolgoztak ilyen kereteket.

(6)

A közvetlen külföldi befektetések a közös kereskedelempolitika területének részét képezik. Az EUMSZ 3. cikke (1) bekezdésének e) pontjával összhangban a közös kereskedelempolitika az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(7)

Fontos garantálni a jogbiztonságot a biztonsági vagy közrendi okokból történő tagállami átvilágítási mechanizmusok esetében, valamint biztosítani az egész Unióra kiterjedő koordinációt és együttműködést a biztonságra vagy a közrendre valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetések átvilágítása során. Ez a közös keret nem sérti a tagállamoknak az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti, a nemzetbiztonság védelmére vonatkozó kizárólagos feladatkörét. Ezenkívül nem sérti a tagállamok alapvető biztonsági érdekeinek az EUMSZ 346. cikkével összhangban történő védelmét.

(8)

A közvetlen külföldi befektetések átvilágítására szolgáló, valamint együttműködési keret célja, hogy eszközökkel lássa el tagállamokat és a Bizottságot a biztonságot vagy a közrendet veszélyeztető kockázatok átfogó módon történő kezeléséhez, valamint a változó körülményekhez való alkalmazkodáshoz, az ahhoz szükséges rugalmasság megőrzése mellett, hogy a tagállamok egyedi helyzetüket és nemzeti jellegzetességeiket figyelembe véve hajtsák végre a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágítását. Továbbra is az érintett tagállamok kizárólagos feladatkörébe tartozik az arra vonatkozó döntés, hogy létrehoznak-e átvilágítási mechanizmust vagy át kívánnak-e világítani egy-egy konkrét közvetlen külföldi befektetést.

(9)

E rendelet hatályának ki kell terjednie mindazon befektetések széles körére, amelyek tartós és közvetlen kapcsolatot hoznak létre vagy tartanak fenn harmadik országbeli befektetők – köztük állami szervek – és a tagállamokban gazdasági tevékenységet végző vállalkozások között. E rendelet hatálya azonban nem terjedhet ki a portfólióbefektetésekre.

(10)

Az átvilágítási mechanizmussal rendelkező tagállamoknak az uniós joggal összhangban meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést átvilágítási mechanizmusaik, valamint átvilágítási határozataik kijátszásának megelőzésére. Ennek ki kell terjednie az olyan befektetésekre, amelyek a gazdasági realitásokat nem tükröző mesterséges manőverek útján az Unión belülről érkeznek az átvizsgálási mechanizmusok és az átvilágítási határozatok kijátszása céljából, és amelyek esetében a befektető végső soron egy harmadik országbeli természetes személy vagy vállalkozás tulajdonában vagy irányítása alatt áll. Ez nem sérti a letelepedésnek és a tőkemozgásnak az EUMSZ-ben rögzített szabadságát.

(11)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy megvizsgálják egy külföldi befektető tulajdonosi szerkezetében vagy fő jellemzőiben bekövetkező jelentős változásokból eredő, a biztonságot vagy a közrendet veszélyeztető kockázatokat.

(12)

Helyénvaló e rendelet tagállamok és Bizottság általi alkalmazását segítő útmutatásként meghatározni azon tényezők jegyzékét, amelyek figyelembe vehetők annak eldöntésekor, hogy egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatással lesz-e a biztonságra vagy a közrendre. Az említett jegyzék egyúttal javítani fogja a tagállamok átvilágítási mechanizmusainak átláthatóságát azon befektetők számára, akik vagy amelyek az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetést terveznek vagy valósítottak meg. A biztonságra vagy a közrendre esetlegesen hatást gyakorló tényezők jegyzékének nem kimerítő jellegűnek kell maradnia.

(13)

Annak eldöntésekor, hogy egy közvetlen külföldi befektetés esetlegesen hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni minden releváns tényező figyelembevételét, beleértve a kritikus infrastruktúrákra és technológiákra (köztük a kulcsfontosságú alaptechnológiákra), valamint a biztonság vagy a közrend fenntartása szempontjából alapvetően fontos inputokra gyakorolt hatásokat, amely inputok zavara, meghibásodása, elvesztése vagy megsemmisülése jelentős hatást váltana ki egy tagállamban vagy az Unióban. E tekintetben a tagállamok és a Bizottság számára lehetővé kell tenni továbbá a közvetlen külföldi befektetések hátterének és körülményeinek, így különösen annak a figyelembevételét, hogy egy adott külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten – például jelentős finanszírozás eredményeként, ideértve a támogatásokat is – egy harmadik ország kormányának ellenőrzése alatt áll-e, vagy állami külföldi befektetési projekteket vagy programokat valósít-e meg.

(14)

A tagállamok vagy adott esetben a Bizottság figyelembe vehetik a biztonságra vagy a közrendre valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetésekhez kapcsolódó, gazdasági szereplőktől, civil társadalmi szervezetektől vagy szociális partnerektől – például szakszervezetektől – érkező releváns információkat is.

(15)

Helyénvaló rögzíteni a közvetlen külföldi befektetések valamely tagállam általi átvilágítására vonatkozó keret lényeges elemeit, hogy a befektetők, a Bizottság és a többi tagállam megérthessék a befektetések átvilágításának várható módját. Az említett elemeknek magukban kell foglalniuk legalább az átvilágítás tekintetében irányadó határidőket és a külföldi befektetők számára az átvilágítási határozatokkal szembeni jogorvoslat igénybevételének lehetőségét. Az átvilágítási mechanizmusokhoz kapcsolódó szabályoknak és eljárásoknak átláthatóknak kell lenniük, és megkülönböztetésmentesen kell kezelniük a harmadik országokat.

(16)

Létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amely lehetővé teszi a tagállamok közötti együttműködést és az egymásnak nyújtott támogatást olyan esetekben, amikor az egyik tagállamban eszközölt közvetlen külföldi befektetés hatással lehet más tagállamokban a biztonságra vagy a közrendre. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy észrevételeket nyújtsanak be egy másik tagállamnak az utóbbi területén tervezett vagy megvalósult ilyen befektetésekkel kapcsolatban, függetlenül attól, hogy az említett tagállam rendelkezik-e átvilágítási mechanizmussal, vagy az adott befektetést átvilágítják-e. A tagállamok által előterjesztett információkéréseket, válaszokat és észrevételeket továbbítani kell a Bizottságnak is. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben – az EUMSZ 288. cikkének értelmében – véleményt intézzen azon tagállamhoz, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították. A tagállamok számára lehetővé kell tenni azt is, hogy a Bizottságtól véleményt vagy más tagállamoktól észrevételt kérjenek egy, a területükön megvalósuló közvetlen külföldi befektetésről.

(17)

Amennyiben egy tagállam észrevételeket kap más tagállamoktól vagy véleményt a Bizottságtól, megfelelően figyelembe kell vennie ezeket az észrevételeket vagy véleményt adott esetben a nemzeti joga értelmében rendelkezésre álló intézkedéseken keresztül vagy az átfogó szakpolitikai döntéshozatalában, az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított lojális együttműködési kötelezettségével összhangban.

Az átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetésekre vagy az átvilágítás alatt nem álló közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó végső döntés továbbra is azon tagállam kizárólagos feladatkörébe tartozik, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították.

(18)

Az együttműködési mechanizmus kizárólag a biztonság vagy a közrend védelme céljából alkalmazható. Ezen okból kifolyólag a tagállamoknak kellően meg kell indokolniuk a másik tagállamba irányuló konkrét közvetlen külföldi befektetésekhez kapcsolódó információkéréseket, valamint az említett tagállamnak címzett bármely észrevételt. Ugyanezen követelmények vonatkoznak azon esetekre is, amikor a Bizottság információt kér egy konkrét közvetlen külföldi befektetésről vagy véleményt bocsát ki egy tagállam számára. Az említett követelményeknek való megfelelés akkor is fontos, amikor egy tagállam befektetője harmadik országok befektetőivel versenyez egy másik tagállamban történő befektetés megvalósításáért, például eszközök megszerzéséért.

(19)

Ezenkívül a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az EUMSZ 288. cikke értelmében véleményt bocsásson ki az uniós érdekű projektekre vagy programokra biztonsági vagy közrendi okokból valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetések tekintetében. Ez eszközt adna a Bizottságnak az olyan projektek és programok védelméhez, amelyek az Unió egészét szolgálják, és jelentős mértékben hozzájárulnak az uniós gazdasági növekedéshez, munkahelyteremtéshez és versenyképességhez. Ilyennek tekintendők különösen a jelentős uniós finanszírozásban részesülő, valamint a kritikus infrastruktúrákkal, a kritikus technológiákkal vagy a kritikus inputokkal kapcsolatos uniós jog által létrehozott projektek és programok. Az említett uniós érdekű projekteket és programokat ebben a rendeletben fel kell sorolni. A valamely tagállamnak címzett véleményt egyidejűleg meg kell küldeni a többi tagállam számára is.

A tagállamoknak a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venniük a Bizottságtól kapott véleményt adott esetben a nemzeti joguk értelmében rendelkezésre álló intézkedéseken keresztül vagy az átfogó szakpolitikai döntéshozatalukban, és az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdés szerinti lojális együttműködési kötelezettségükkel összhangban meg kell indokolniuk a Bizottság számára, ha nem követik az említett véleményt. Az átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetésekre vagy az átvilágítás alatt nem álló közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó végső döntés továbbra is azon tagállam kizárólagos feladatkörébe tartozik, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították.

(20)

Az uniós érdekű projektekkel és programokkal kapcsolatos fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az uniós érdekű projektek vagy programok e rendelet mellékletében foglalt jegyzékének módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (4) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(21)

Annak érdekében, hogy nagyobb fokú kiszámíthatóságot biztosítsanak a befektetők számára, a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeket tegyenek, a Bizottságnak pedig arra, hogy véleményt bocsásson ki az átvilágítás alatt nem álló, megvalósult közvetlen külföldi befektetésekről, az azok megvalósulását követő 15 hónapon belül. Az együttműködési mechanizmus nem alkalmazandó a 2019. április 10. előtt megvalósult közvetlen külföldi befektetésekre.

(22)

A tagállamoknak be kell jelenteniük a Bizottságnak átvilágítási mechanizmusaikat és azok valamennyi módosítását, valamint évente jelentést kell tenniük átvilágítási mechanizmusaik alkalmazásáról, ideértve a közvetlen külföldi befektetések engedélyezésére, megtiltására, illetve feltételekhez vagy kockázatenyhítő intézkedésekhez kötésére vonatkozó határozatokat, valamint az uniós érdekű projektekre vagy programokra valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó határozatokat is. Valamennyi tagállamnak jelentést kell tennie a rendelkezésére álló információk alapján a területén megvalósult közvetlen külföldi befektetésekről. A tagállamok által rendelkezésre bocsátott információk minőségének és összehasonlíthatóságának javítása, valamint a bejelentési és jelentéstételi kötelezettségek betartásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak szabványos űrlapokat kell rendelkezésre bocsátania, figyelembe véve többek között adott esetben az Eurostatnak történő adatszolgáltatáshoz használt űrlapokat.

(23)

Az együttműködési mechanizmus hatékonyságának biztosítása érdekében fontos az is, hogy valamennyi tagállamban biztosítsák az információk és a koordináció minimális szintjét az e rendelet hatálya alá tartozó közvetlen külföldi befektetések tekintetében. A tagállamoknak rendelkezésre kell bocsátaniuk ezeket az információkat az átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetések és kérésre más közvetlen külföldi befektetések tekintetében is. A releváns információknak ki kell terjedniük például a külföldi befektető tulajdonosi szerkezetére és a tervezett vagy megvalósult befektetés finanszírozására, beleértve a harmadik országok által nyújtott támogatásokra vonatkozó információkat is, amennyiben azok rendelkezésre állnak. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy pontos, átfogó és megbízható információkat nyújtsanak.

(24)

Egy tagállam kérésére, ahol közvetlen külföldi befektetést terveznek vagy valósítottak meg, a külföldi befektetőnek vagy az érintett vállalkozásnak a kért információkat rendelkezésre kell bocsátania. Kivételes körülmények esetén, amennyiben egy tagállam a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudja megszerezni az ilyen információkat, haladéktalanul értesítenie kell az érintett tagállamokat vagy a Bizottságot. Ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy az együttműködési mechanizmus keretében más tagállamok az észrevételeiket, illetve a Bizottság a véleményét a rendelkezésükre álló információk alapján bocsássák ki.

(25)

A kért információ rendelkezésre bocsátása során a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jogot és az uniós jognak megfelelő nemzeti jogot.

(26)

A tagállami és uniós szintű kommunikációt és együttműködést az egyes tagállamokban és a Bizottságban az e rendelet végrehajtásának céljára létrehozott kapcsolattartó pontok útján kell fokozni.

(27)

A tagállamok és a Bizottság által létrehozott kapcsolattartó pontokat megfelelően kell elhelyezni az egyes közigazgatásokban, és azoknak rendelkezniük kell a koordinációs mechanizmus keretében felmerülő feladataik ellátásához és a bizalmas információk megfelelő kezelésének biztosításához szükséges képzett személyzettel és hatáskörrel.

(28)

Az átfogó és hatékony szakpolitikák kidolgozását és végrehajtását a 2017. november 29-i bizottsági határozattal (5) létrehozott, az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó és a tagállamok képviselőiből álló, bizottsági szakértői munkacsoportnak kell támogatnia. Az említett csoportnak különösen a közvetlen külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatos kérdéseket kell megvitatnia, meg kell osztania a bevált gyakorlatokat és a tapasztalatokat, valamint véleményt kell cserélnie a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos fejleményekről és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A Bizottságnak fontolóra kell vennie, hogy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos rendszerszintű kérdésekről kikérje a csoport tanácsát. A Bizottságnak a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elveknek megfelelően konzultálnia kell a szakértői csoporttal a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tervezetéről.

(29)

A tagállamokat és a Bizottságot ösztönözni kell arra, hogy működjenek együtt a hasonló nézeteket valló harmadik országok felelős hatóságaival a biztonságra vagy a közrendre valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatos kérdésekről. E közigazgatási együttműködés célja a közvetlen külföldi befektetések tagállami átvilágítására, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti, e rendelet szerinti együttműködésre vonatkozó keret hatékonyságának megerősítése kell, hogy legyen. A Bizottság számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy figyelemmel kísérje a harmadik országok átvilágítási mechanizmusaival kapcsolatos fejleményeket.

(30)

A tagállamoknak és a Bizottságnak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a bizalmas adatok védelmének biztosítására, összhangban különösen az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozattal (6), az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozattal (7) és az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről létrejött megállapodással (8). Ez magában foglalja különösen azt a kötelezettséget, hogy a minősített adatokat a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet visszaminősíteni vagy azok minősítését feloldani (9). A nem minősített érzékeny információkat vagy a bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott információkat a hatóságoknak ennek megfelelően kell kezelniük.

(31)

A személyes adatok e rendelet szerinti kezelésének meg kell felelnie a személyes adatok védelmére vonatkozó, alkalmazandó szabályoknak. A személyes adatoknak a tagállami kapcsolattartó pontok vagy más tagállami szervezetek általi kezelését az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) összhangban kell végezni. A személyes adatok Bizottság általi kezelését az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) összhangban kell végezni.

(32)

Többek között a valamennyi tagállam által benyújtott éves jelentések alapján és az említett jelentésekben szereplő egyes információk bizalmas jellegének kellő tiszteletben tartásával a Bizottságnak éves jelentést kell készítenie e rendelet végrehajtásáról, és azt be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A nagyobb átláthatóság érdekében a jelentést nyilvánosságra kell hozni.

(33)

Az Európai Parlamentnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy meghívja a Bizottságot az illetékes bizottságának egyik ülésére, hogy a Bizottság ismertesse és elmagyarázza az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos rendszerszintű kérdéseket.

(34)

A Bizottságnak 2023. október 12-ig és azt követően ötévente értékelnie kell e rendelet működését és eredményességét, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentésben ki kell térni annak vizsgálatára, hogy szükség van-e e rendelet módosítására. Amennyiben a jelentés e rendelet módosítására tesz javaslatot, a jelentést jogalkotási javaslat kísérheti.

(35)

E rendelet Unió és tagállamok általi végrehajtásának összhangban kell állnia a biztonsági és közrendi okokon alapuló korlátozó intézkedések bevezetésére vonatkozó releváns követelményekkel, amelyeket a WTO-egyezmények és különösen a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (12) (GATS) XIV. cikkének a) pontja és XIVa. cikke tartalmaznak. E rendelet végrehajtásának összhangban kell továbbá állnia az uniós joggal és a más olyan kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében vállalt kötelezettségekkel, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei, illetve az olyan kereskedelmi és beruházási szabályozási kerettel, amelyhez az Unió vagy a tagállamok csatlakoztak.

(36)

Amennyiben egy közvetlen külföldi befektetés a 139/2004/EK tanácsi rendelet (13) hatálya alá tartozó összefonódásnak minősül, e rendelet alkalmazása nem érinti a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének alkalmazását. E rendeletet és a 139/2004/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdését konzisztens módon kell alkalmazni. Amennyiben az említett két rendelet alkalmazási köre átfedi egymást, úgy az e rendelet 1. cikkében foglalt átvilágítási okokat és a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének harmadik bekezdése értelmében vett jogos érdekek fogalmát koherens módon kell értelmezni, az ilyen érdekek védelmére irányuló nemzeti intézkedéseknek az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelés sérelme nélkül.

(37)

Ez a rendelet nem érinti a pénzügyi szektorban a befolyásoló részesedés szerzésének prudenciális értékelésére vonatkozó uniós szabályokat, amely egy konkrét célt szolgáló, különálló eljárás (14).

(38)

E rendelet összhangban áll az ágazatspecifikus uniós jogban meghatározott bejelentési és átvilágítási eljárásokkal, és nem sérti azokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet létrehozza az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések tagállamok általi, biztonsági és közrendi okokból történő átvilágításának, valamint a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a Bizottság közötti, a biztonságra vagy a közrendre valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetésekhez kapcsolódó együttműködési mechanizmus keretét. Biztosítja továbbá annak lehetőségét, hogy a Bizottság az ilyen befektetésekről véleményt bocsásson ki.

(2)   E rendelet nem érinti az egyes tagállamokat nemzetbiztonságuk fenntartása tekintetében megillető, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kizárólagos feladatkört, sem pedig az egyes tagállamok alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való, az EUMSZ 346. cikkének megfelelő jogát.

(3)   E rendelet semmilyen módon nem korlátozza azt a minden tagállamot megillető jogot, hogy maga döntsön arról, hogy egy-egy konkrét közvetlen külföldi befektetést át kíván-e világítani e rendelet keretében.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „közvetlen külföldi befektetés”: egy külföldi befektető által eszközölt bármely fajta befektetés, amelynek célja, hogy tartós és közvetlen kapcsolatokat hozzon létre vagy tartson fenn a külföldi befektető és azon vállalkozó vagy vállalkozás között, akinek vagy amelynek a rendelkezésére bocsátja a tőkét azzal a céllal, hogy gazdasági tevékenységet folytasson egy tagállamban, az olyan befektetéseket is ideértve, amelyek lehetővé teszik a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében való tényleges részvételt;

2.   „külföldi befektető”: az a harmadik országbeli természetes személy vagy vállalkozás, aki vagy amely közvetlen külföldi befektetést tervez vagy hajtott végre;

3.   „átvilágítás”: közvetlen külföldi befektetések értékelését, kivizsgálását, engedélyezését, feltételhez kötését, megtiltását vagy felszámolását lehetővé tevő eljárás;

4.   „átvilágítási mechanizmus”: olyan általánosan alkalmazandó eszköz – például törvény vagy rendelet, valamint ahhoz kapcsolódó adminisztratív előírás, végrehajtási szabály vagy iránymutatás –, amely rögzíti a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő értékelésének, kivizsgálásának, engedélyezésének, feltételhez kötésének, megtiltásának vagy felszámolásának a feltételeit és eljárásait;

5.   „átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetés”: átvilágítási mechanizmus keretében hivatalos értékelés vagy kivizsgálás alatt álló közvetlen külföldi befektetés;

6.   „átvilágítási határozat”: átvilágítási mechanizmus alkalmazása során elfogadott intézkedés;

7.   „harmadik országbeli vállalkozás”: harmadik ország jogszabályai szerint alapított vagy egyéb módon létrehozott vállalkozás.

3. cikk

A tagállamok átvilágítási mechanizmusai

(1)   E rendelettel összhangban a tagállamok biztonsági vagy közrendi okokból átvilágítási mechanizmusokat tarthatnak fenn, módosíthatnak vagy vezethetnek be a területükre irányuló közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozóan.

(2)   Az átvilágítási mechanizmusokkal kapcsolatos szabályoknak és eljárásoknak – és az azok keretében alkalmazott határidőknek – átláthatóknak kell lenniük, és megkülönböztetésmentesen kell kezelniük a harmadik országokat. A tagállamok meghatározzák különösen az átvilágítás megindítását eredményező körülményeket, az átvilágítás okait és az alkalmazandó részletes eljárási szabályokat.

(3)   A tagállamok az átvilágítási mechanizmusaik keretében határidőket alkalmaznak. Az átvilágítási mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük a tagállamok számára a más tagállamok 6. és 7. cikkben említett észrevételeinek, valamint a Bizottság 6., 7. és 8. cikkben említett véleményeinek a figyelembevételét.

(4)   Az átvilágítást végző tagállam számára rendelkezésre bocsátott bizalmas információkat – köztük a bizalmas üzleti adatokat – védelemben kell részesíteni.

(5)   A külföldi befektetőknek és az érintett vállalkozásoknak lehetőségük van jogorvoslatért folyamodni a nemzeti hatóságok átvilágítási határozatai ellen.

(6)   Azon tagállamok, amelyekben rendelkezésre áll átvilágítási mechanizmus, fenntartják, módosítják vagy elfogadják az átvilágítási mechanizmusok és átvilágítási határozatok kijátszásának észleléséhez és megakadályozásához szükséges intézkedéseket.

(7)   A tagállamok 2019. május 10-ig bejelentik a Bizottságnak meglévő átvilágítási mechanizmusaikat. A tagállamok az újonnan elfogadott átvilágítási mechanizmusokat legkésőbb az azok hatálybalépését követő 30 napon belül, a meglévő átvilágítási mechanizmusaik bármely módosítását pedig a módosítás hatálybalépését követő 30 napon belül bejelentik a Bizottságnak.

(8)   A Bizottság legkésőbb a (7) bekezdésben említett bejelentések kézhezvétele időpontjától számított három hónapon belül nyilvánosságra hozza a tagállami átvilágítási mechanizmusok jegyzékét. Az említett jegyzéket a Bizottság naprakészen tartja.

4. cikk

A tagállamok, illetve a Bizottság által figyelembe vehető tényezők

(1)   Annak megállapítása céljából, hogy egy adott közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok és a Bizottság többek között az adott közvetlen külföldi befektetés következőkre gyakorolt esetleges hatásait vizsgálhatják:

a)

kritikus infrastruktúrák; ide tartozhatnak akár fizikai, akár virtuális infrastruktúrák, ideértve az energetikai, a közlekedési, a vízgazdálkodási, az egészségügyi, a távközlési, a média-, az adatkezelési vagy -tárolási, az (űr)repülési, a védelmi, a választási vagy a pénzügyi infrastruktúrákat is, továbbá az érzékeny létesítmények, valamint az említett infrastruktúrák használata szempontjából kritikus jelentőségű föld és ingatlan;

b)

kritikus technológiák és a 428/2009/EK tanácsi rendelet (15) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kettős felhasználású termékek, ideértve a mesterséges intelligenciát, a robottechnológiát, a félvezetőket, a kiberbiztonságot, az (űr)repülési technológiát, a védelmi technológiát, az energiatárolást, a kvantum- és a nukleáris technológiát, valamint a nanotechnológiát és a biotechnológiákat is;

c)

kritikus jelentőségű termelési tényezőkkel – például energiával vagy nyersanyagokkal – való ellátottság, valamint élelmezésbiztonság;

d)

érzékeny adatokhoz – ideértve a személyes adatokat is – való hozzáférés, vagy az ilyen információk feletti rendelkezés képessége; vagy

e)

a média szabadsága és pluralizmusa.

(2)   Annak megállapítása során, hogy egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok és a Bizottság figyelembe vehetik különösen azt is, hogy:

a)

a külföldi befektető felett közvetlenül vagy közvetetten irányítást gyakorol-e valamely harmadik ország kormánya – ideértve az ország állami szerveit, illetve a fegyveres erőit is –, például tulajdonosi struktúra vagy jelentős finanszírozás révén;

b)

a külföldi befektető részt vett-e már korábban olyan tevékenységekben, amelyek valamely tagállamban a biztonságra vagy a közrendre hatást gyakoroltak; vagy

c)

fennáll-e annak komoly kockázata, hogy a külföldi befektető illegális tevékenységet végez vagy bűncselekményt követ el.

5. cikk

Éves jelentés

(1)   A tagállamok minden év március 31-éig éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az előző naptári évre vonatkozóan, amely a rendelkezésükre álló adatok alapján összesített adatokat tartalmaz a területükön megvalósult közvetlen külföldi befektetésekről, valamint összesített adatokat tartalmaz a más tagállamoktól a 6. cikk (6) bekezdése és a 7. cikk (5) bekezdése alapján kapott kérésekről is.

(2)   Az átvilágítási mechanizmust fenntartó tagállamok az (1) bekezdésben említett információkon túl minden jelentéstételi időszakban összesített adatokat szolgáltatnak az átvilágítási mechanizmusuk alkalmazásáról.

(3)   A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról. Az említett jelentést nyilvánosságra kell hozni.

(4)   Az Európai Parlament meghívhatja a Bizottságot illetékes bizottságának egyik ülésére, hogy a Bizottság ismertesse és elmagyarázza az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos rendszerszintű kérdéseket.

6. cikk

Az átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetésekhez kapcsolódó együttműködési mechanizmus

(1)   A tagállamok bejelentést tesznek a Bizottságnak és a többi tagállamnak a területükre irányuló minden olyan közvetlen külföldi befektetésről, amely átvilágítás alatt áll, a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésükre bocsátva az e rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett információkat. A bejelentésben közölhető azon tagállamok jegyzéke is, amelyek biztonságáról vagy közrendjéről úgy vélik, hogy arra a befektetés valószínűleg hatást gyakorol. A bejelentésben – adott esetben – az átvilágítást végző tagállam törekszik annak jelzésére, hogy megítélése szerint az átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetés valószínűleg a 139/2004/EK rendelet hatálya alá tartozik-e.

(2)   Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy egy másik tagállamban átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol saját biztonságára vagy közrendjére, vagy az átvilágítás szempontjából releváns információval rendelkezik, benyújthatja erre vonatkozó észrevételeit az átvilágítást végző tagállamnak. Az észrevételeket benyújtó tagállam egyidejűleg a Bizottságnak is megküldi az említett észrevételeket.

A Bizottság értesíti a többi tagállamot az észrevételek benyújtásáról.

(3)   Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy egy átvilágítás alatt álló közvetlen külföldi befektetés valószínűleg egynél több tagállam biztonságára vagy közrendjére hatást gyakorol, vagy releváns információval rendelkezik az adott közvetlen külföldi befektetésre vonatkozóan, az átvilágítást végző tagállamnak címzetten véleményt bocsáthat ki. A Bizottság véleményt bocsáthat ki akkor is, ha más tagállamok nem tettek észrevételt. A Bizottság más tagállamok észrevételeinek megtételét követően is kibocsáthat véleményt. Ilyen véleményt a Bizottság indokolt esetben, akkor bocsát ki, ha a tagállamok legalább egyharmada úgy ítéli meg, hogy az adott közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol a biztonságukra vagy a közrendjükre.

A Bizottság értesíti a többi tagállamot a vélemény kibocsátásáról.

(4)   Amennyiben egy tagállam megalapozottan úgy ítéli meg, hogy a területére irányuló valamely közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol a saját biztonságára vagy közrendjére, felkérheti a Bizottságot, hogy bocsásson ki véleményt, vagy a többi tagállamot, hogy nyújtsanak be észrevételeket.

(5)   A (2) bekezdésben említett észrevételeket és a (3) bekezdésben említett véleményeket indokolással kell ellátni.

(6)   A többi tagállam és a Bizottság legkésőbb 15 naptári nappal az (1) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételét követően értesíti az átvilágítást végző tagállamot arról, ha a (2) bekezdés szerint észrevételt kíván benyújtani vagy a (3) bekezdés szerint véleményt kíván kibocsátani. Az értesítésben az (1) bekezdésben említett információkon túl további információ is kérhető.

Minden további információkérést megfelelően meg kell indokolni, a kért információnak a (2) bekezdésben említett észrevételek benyújtásához vagy a (3) bekezdésben említett vélemény kibocsátásához szükséges mértékre kell korlátozódnia, arányosnak kell lennie a kérés céljával, és nem róhat indokolatlanul nagy terhet az átvilágítást végző tagállamra. Az információkérést és a tagállamok válaszait egyidejűleg a Bizottságnak is meg kell küldeni.

(7)   A (2) bekezdésben említett észrevételek, illetve a (3) bekezdésben említett vélemények címzettje az átvilágítás végző tagállam, és ezen észrevételeket és véleményeket észszerű határidőn belül – de legkésőbb az (1) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított 35 naptári napon belül – kell megküldeni az átvilágítást végző tagállamnak.

Az első albekezdés ellenére abban az esetben, ha a (6) bekezdéssel összhangban további információkérésre került sor, akkor az ilyen észrevételeket, illetve véleményeket legkésőbb a további információk vagy a 9. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételétől számított 20 naptári napon belül be kell nyújtani, illetve ki kell bocsátani.

A (6) bekezdés ellenére a Bizottság más tagállamok észrevételeinek megtételét követően is kibocsáthat véleményt, lehetőség szerint az e bekezdésben említett határidőkön belül, de legkésőbb az említett határidők lejártát követő öt naptári napon belül.

(8)   Azon kivételes esetben, ha az átvilágítást végző tagállam úgy ítéli meg, hogy biztonsága vagy közrendje azonnali intézkedést követel meg, az átvilágítási határozat kiadásával kapcsolatos szándékáról a (7) bekezdésben említett határidőkön belül értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot, megfelelően megindokolva az azonnali intézkedés szükségességét. A többi tagállam és a Bizottság ilyen esetben igyekszik sürgősen benyújtani az észrevételeit, illetve kibocsátani a véleményét.

(9)   Az átvilágítást végző tagállam megfelelően figyelembe veszi a más tagállamok (2) bekezdésben említett észrevételeit, valamint a Bizottság (3) bekezdésben említett véleményét. A végleges átvilágítási határozatot az átvilágítást végző tagállam hozza meg.

(10)   Az e cikk szerinti együttműködésre a 11. cikkel összhangban létrehozott kapcsolattartó pontokon keresztül kerül sor.

7. cikk

Az átvilágítás alatt nem álló közvetlen külföldi befektetésekhez kapcsolódó együttműködési mechanizmus

(1)   Amennyiben egy tagállam megítélése szerint egy valamely más tagállamban tervezett vagy megvalósult olyan közvetlen külföldi befektetés, amely a másik tagállamban nem áll átvilágítás alatt, valószínűleg hatást gyakorol a saját biztonságára vagy közrendjére, vagy amennyiben releváns információval rendelkezik az adott közvetlen külföldi befektetésre vonatkozóan, benyújthatja észrevételeit az adott másik tagállamnak. Az észrevételeket benyújtó tagállam egyidejűleg a Bizottságnak is megküldi az említett észrevételeket.

A Bizottság értesíti a többi tagállamot az észrevételek benyújtásáról.

(2)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy valamely tagállamba irányuló, tervezett vagy megvalósult közvetlen külföldi befektetés, amely az adott tagállamban nem áll átvilágítás alatt, valószínűleg több tagállam biztonságára vagy közrendjére hatást gyakorol, vagy releváns információval rendelkezik az adott közvetlen külföldi befektetésre vonatkozóan, véleményt bocsáthat ki annak a tagállamnak címzetten, amelyben az adott közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy ahol az megvalósult. A Bizottság véleményt bocsáthat ki akkor is, ha más tagállamok nem tettek észrevételeket. A Bizottság más tagállamok észrevételeinek megtételét követően is kibocsáthat véleményt. Ilyen véleményt a Bizottság indokolt esetben, akkor bocsát ki, ha a tagállamok legalább egyharmada úgy ítéli meg, hogy az adott közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol a biztonságukra vagy a közrendjükre.

A Bizottság értesíti a többi tagállamot a vélemény kibocsátásáról.

(3)   Amennyiben egy tagállam megalapozottan úgy ítéli meg, hogy a területére irányuló valamely közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol a saját biztonságára vagy közrendjére, felkérheti a Bizottságot, hogy bocsásson ki véleményt vagy a többi tagállamot, hogy nyújtsanak be észrevételeket.

(4)   Az (1) bekezdésben említett észrevételeket és a (2) bekezdésben említett véleményeket indokolással kell ellátni.

(5)   Amennyiben egy tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy átvilágítás alatt nem álló közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol a biztonságra vagy a közrendre az (1) vagy a (2) bekezdésben említettek szerint, bekérheti a 9. cikkben említett információkat attól a tagállamtól, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították.

Minden információkérést megfelelően meg kell indokolni, a kért információnak az (1) bekezdésben említett észrevételek benyújtásához vagy a (2) bekezdésben említett vélemény kibocsátásához szükséges mértékre kell korlátozódnia, arányosnak kell lennie a kérés céljával, és nem róhat indokolatlanul nagy terhet arra a tagállamra, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították.

Az információkérést és a tagállamok válaszait egyidejűleg a Bizottságnak is meg kell küldeni.

(6)   Az (1) bekezdés szerinti észrevételek vagy a (2) bekezdés szerinti vélemények címzettje az a tagállam, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, és e véleményeket és észrevételeket észszerű időn belül – de legkésőbb az (5) bekezdésben említett információk vagy a 9. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételétől számított 35 naptári napon belül – kell megküldeni az említett tagállamnak. Azokban az esetekben, amikor a Bizottság véleményét más tagállamok észrevételeinek megtételét követően bocsátja ki, a Bizottságnak további 15 naptári nap áll rendelkezésére az említett vélemény kibocsátásához.

(7)   Az a tagállam, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, megfelelően figyelembe veszi a többi tagállam észrevételeit és a Bizottság véleményét.

(8)   A tagállamok legkésőbb 15 hónappal a közvetlen külföldi befektetés megvalósítását követően nyújthatnak be az (1) bekezdés szerint észrevételeket és a Bizottság ugyanezen határidőn belül nyilváníthat a (2) bekezdés szerint véleményt.

(9)   Az e cikk szerinti együttműködésre a 11. cikknek megfelelően létrehozott kapcsolattartó pontokon keresztül kerül sor.

(10)   Ez a cikk nem alkalmazandó a 2019. április 10. előtt megvalósított közvetlen külföldi befektetésekre.

8. cikk

Uniós érdekű projektekre vagy programokra valószínűleg hatást gyakorló közvetlen külföldi befektetések

(1)   Amennyiben a Bizottság úgy látja, hogy egy közvetlen külföldi befektetés biztonsági vagy közrendi okokból valószínűleg hatással lesz uniós érdekű projektekre vagy programokra, akkor annak a tagállamnak címzett véleményt bocsáthat ki, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították.

(2)   A 6. és a 7. cikkben foglalt eljárásokat értelemszerűen kell alkalmazni, az alábbi módosításokkal:

a)

a 6. cikk (1) bekezdésében említett bejelentésben, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében és a 7. cikk (1) bekezdésében említett észrevételekben egy tagállam jelezheti, hogy véleménye szerint egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatással lesz-e uniós érdekű projektekre és programokra;

b)

a Bizottság véleményét meg kell küldeni a többi tagállamnak;

c)

az a tagállam, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe veszi a Bizottság véleményét, illetve magyarázattal szolgál a Bizottság felé, ha a Bizottság véleményét figyelmen kívül hagyja.

(3)   E cikk alkalmazásában uniós érdekűnek minősülnek a jelentős összegű vagy jelentős arányú uniós finanszírozásban részesülő, vagy a kritikus infrastruktúrákról, a kritikus technológiákról vagy a kritikus inputokról szóló uniós jog hatálya alá tartozó, a biztonság és a közrend szempontjából alapvetően fontos projektek vagy programok. Az uniós érdekűnek minősülő projektek vagy programok jegyzékét a melléklet tartalmazza.

(4)   A Bizottság a 16. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az uniós érdekű projektek vagy programok jegyzékének módosítása érdekében.

9. cikk

Tájékoztatási követelmények

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a 6. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett, illetve a Bizottság és a többi tagállam által a 6. cikk (6) bekezdése és a 7. cikk (5) bekezdése alapján kért információk indokolatlan késedelem nélkül a Bizottság és a kérelmező tagállamok rendelkezésére álljanak.

(2)   Az (1) bekezdésben említett információknak az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

a)

a külföldi befektető és azon vállalkozás tulajdonosi szerkezete, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, ideértve a végső befektetőre és a tőkerészesedésre vonatkozó információkat is;

b)

a közvetlen külföldi befektetés megközelítő értéke;

c)

a külföldi befektető és azon vállalkozás termékei, szolgáltatásai és üzleti tevékenységei, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították;

d)

azok a tagállamok, amelyekben a külföldi befektető és azon vállalkozás releváns üzleti tevékenységet folytat, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították;

e)

a befektetés finanszírozása és forrása, a tagállam rendelkezésére álló legjobb információk alapján;

f)

a közvetlen külföldi befektetés tervezett vagy tényleges megvalósításának időpontja.

(3)   A tagállamok törekszenek arra, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett információkon túl indokolatlan késedelem nélkül további rendelkezésre álló információkat is közöljenek a kérelmező tagállammal és a Bizottsággal.

(4)   Az a tagállam, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították, a (2) bekezdésben említett információkat a külföldi befektetőtől vagy attól a vállalkozástól kérheti, amelyben a közvetlen külföldi befektetést tervezik vagy megvalósították. A külföldi befektető vagy az érintett vállalkozás köteles indokolatlan késedelem nélkül rendelkezésre bocsátani a kért információkat.

(5)   A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot és a többi érintett tagállamot, amennyiben kivételes körülmények esetén, a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem tudja megszerezni az (1) bekezdésben említett információkat. Az értesítésben a tagállam kellően megindokolja, hogy miért nem képes rendelkezésre bocsátani az említett információt, és ismerteti, hogy milyen erőfeszítéseket tett a kért információ megszerzése érdekében, ideértve a (4) bekezdés szerinti információkérést is.

Információk közlésének hiányában a többi tagállam, illetve a Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján tehet észrevételeket, illetve bocsáthat ki véleményt.

10. cikk

A továbbított információk bizalmas jellege

(1)   Az e rendelet alkalmazásának eredményeként megszerzett információk kizárólag az információkérés céljának megfelelően használhatók fel.

(2)   A tagállamok és a Bizottság az uniós, illetve az adott nemzeti jognak megfelelően biztosítják az e rendelet alkalmazásának eredményeként megszerzett bizalmas információk védelmét.

(3)   A tagállamok és a Bizottság gondoskodnak arról, hogy az e rendelet alapján rendelkezésre bocsátott vagy kicserélt minősített információt a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül ne minősítsék vissza, illetve annak minősítését ne oldják fel.

11. cikk

Kapcsolattartó pontok

(1)   Minden egyes tagállam és a Bizottság létrehoz egy kapcsolattartó pontot e rendelet végrehajtása céljából. A tagállamok és a Bizottság az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden kérdésbe bevonják az említett kapcsolattartó pontokat.

(2)   A Bizottság egy biztonságos és titkosított rendszert hoz létre a kapcsolattartó pontok közötti közvetlen együttműködés és információcsere elősegítésére.

12. cikk

Az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó szakértői csoport

Az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó szakértői csoportnak, amely tanácsadást és szakértelmet biztosít a Bizottság számára, továbbra is foglalkoznia kell a közvetlen külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatos kérdésekkel, meg kell osztania a bevált gyakorlatokat és a tapasztalatokat, valamint véleményt kell cserélnie a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos fejleményekről és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A Bizottság fontolóra veszi, hogy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos rendszerszintű kérdésekről is kikérje az említett csoport tanácsát.

Az említett csoporton belüli megbeszélések bizalmasak.

13. cikk

Nemzetközi együttműködés

A tagállamok és a Bizottság együttműködhetnek harmadik országok felelős hatóságaival a közvetlen külföldi befektetések biztonsági vagy közrendi okokból történő átvilágításával kapcsolatos kérdésekről.

14. cikk

A személyes adatok kezelése

(1)   A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelését az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell végezni, és az adatkezelésre kizárólag akkor kerülhet sor, ha az a közvetlen külföldi befektetések tagállami átvilágításához vagy az e rendeletben meghatározott együttműködés eredményességének biztosításához szükséges.

(2)   Az e rendelet végrehajtásához kapcsolódó személyes adatok csak annyi ideig őrizhetők meg, amennyi az adatgyűjtés céljainak eléréséhez szükséges.

15. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság 2023. október 12-ig és utána ötévenként értékeli e rendelet működését és hatékonyságát, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A tagállamok részt vesznek ebben a munkában, és szükség esetén további információt nyújtanak a Bizottságnak az említett jelentés elkészítéséhez.

(2)   Amennyiben a jelentés e rendelet módosítását ajánlja, akkor azt megfelelő jogalkotási javaslat kísérheti.

16. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 8. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2019. április 10-től kezdődő hatállyal.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 8. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. október 11-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. március 19-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA


(1)  HL C 262., 2018.7.25., 94. o.

(2)  HL C 247., 2018.7.13., 28. o.

(3)  Az Európai Parlament 2019. február 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. március 5-i határozata.

(4)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(5)  A Bizottság 2017. november 29-i határozata az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról (a Hivatalos Lapban nem tették közzé), C(2017)7866 végleges.

(6)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(7)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(8)  HL C 202., 2011.7.8., 13. o.

(9)  Az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről létrejött megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja és az (EU, Euratom) 2015/444 határozat 4. cikkének (2) bekezdése.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(12)  HL L 336., 1994.12.23., 191. o.

(13)  A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(14)  Bevezette a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.); a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.); a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(15)  A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.).


MELLÉKLET

A 8. cikk (3) bekezdésében említett uniós érdekű projektek vagy programok jegyzéke

1.   Európai GNSS-programok (Galileo és EGNOS):

Az Európai Parlament és a Tanács 1285/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.).

2.   Kopernikusz:

Az Európai Parlament és a Tanács 377/2014/EU rendelete (2014. április 3.) a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 44. o.).

3.   Horizont 2020:

Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.), beleértve a rendeletben előirányzott intézkedéseket a kulcsfontosságú alaptechnológiák – például a mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők és a kiberbiztonság – terén.

4.   Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T):

Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

5.   Transzeurópai energiahálózat (TEN-E):

Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.).

6.   Transzeurópai távközlési hálózat:

Az Európai Parlament és a Tanács 283/2014/EU rendelete (2014. március 11.) a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.3.21., 14. o.).

7.   Európai védelmi ipari fejlesztési program:

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1092 rendelete (2018. július 18.) az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program létrehozásáról (HL L 200., 2018.8.7., 30. o.).

8.   Állandó strukturált együttműködés (PESCO):

A Tanács (KKBP) 2018/340 határozata (2018. március 6.) a PESCO keretében kidolgozandó projektek listájának összeállításáról (HL L 65., 2018.3.8., 24. o.).


A Bizottság nyilatkozata

Az Európai Parlament kérésére az Európai Bizottság vállalja a következőket:

megosztja az Európai Parlamenttel azokat a szabványosított formanyomtatványokat, amelyeket az Európai Bizottság a tagállamoknak a rendelet 5. cikke szerinti éves jelentéstételi kötelezettséggel való megfelelése megkönnyítése érdekében fog készíteni, amint azokat véglegesíti, valamint

minden évben megosztja az Európai Parlamenttel az ilyen szabványosított formanyomtatványokat, az éves jelentésnek a rendelet 5. cikke (3) bekezdése szerinti, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak való benyújtásával párhuzamosan.


Top