Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019R0268

A Bizottság (EU) 2019/268 rendelete (2019. február 15.) a 200/2010/EU, az 517/2011/EU, a 200/2012/EU és az 1190/2012/EU rendeletnek a baromfi szalmonella tekintetében való vizsgálatára és mintavételére vonatkozó egyes módszerek tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg.)

C/2019/1016

OJ L 46, 18.2.2019, p. 11–16 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/268/oj

18.2.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 46/11


A BIZOTTSÁG (EU) 2019/268 RENDELETE

(2019. február 15.)

a 200/2010/EU, az 517/2011/EU, a 200/2012/EU és az 1190/2012/EU rendeletnek a baromfi szalmonella tekintetében való vizsgálatára és mintavételére vonatkozó egyes módszerek tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

Tekintettel a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló, 2003. november 17-i 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére, 8. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére és 13. cikkének első bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2160/2003/EK rendelet intézkedések meghozatalának biztosítását célozza annak érdekében, hogy a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi lényeges szintjén, különösen az elsődleges termelés szintjén kimutassák és ellenőrizzék a szalmonellát és más zoonózis-kórokozókat annak érdekében, hogy csökkentsék előfordulási gyakoriságukat és a közegészségügy számára jelentett kockázatukat.

(2)

A 2160/2003/EK rendelet előírja különösen, hogy az I. mellékletben felsorolt zoonózisoknak és zoonózis-kórokozóknak az ott felsorolt állatállományokban tapasztalt előfordulási gyakoriságának csökkentésére uniós célkitűzéseket kell meghatározni. E célkitűzések tekintetében bizonyos követelményeket is meghatároz.

(3)

A 200/2010/EU (2), az 517/2011/EU (3), a 200/2012/EU (4) és az 1190/2012/EU (5) bizottsági rendelet meghatározza azokat a mintavételi és vizsgálati követelményeket, amelyek a 2160/2003/EK rendeletben a szalmonella tekintetében előírt uniós célkitűzések megvalósítása összehangolt felügyeletének biztosításához szükségesek.

(4)

Az Európai Szabványügyi Bizottság és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet nemrégiben felülvizsgálta a 200/2010/EU, az 517/2011/EU, a 200/2012/EU és az 1190/2012/EU rendeletnek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló referencia-módszereket és protokollt, ezért ezeket a rendeleteket ennek megfelelően aktualizálni kell. Az aktualizálás alkalmával különösen az alternatív módszerek használatára vonatkozó követelményeket kell tekintetbe venni az EN ISO 16140–2 felülvizsgált szabványos referenciaprotokoll (az alternatív módszerek validálása) és a szalmonella kimutatására szolgáló új referencia-módszer (EN ISO 6579–1) fényében.

(5)

A referencia-módszerekkel megfelelően validált alternatív módszereket a referencia-módszerekkel egyenértékűnek kell tekinteni. Az alternatív módszerek alkalmazása jelenleg az élelmiszer-vállalkozókra korlátozódik a 200/2010/EU, az 517/2011/EU, a 200/2012/EU és a 1190/2012/EU rendelet mellékletének 3.4. pontja szerint. Azonban az illetékes hatóságoknak is lehetőséget kell biztosítani alternatív módszerek alkalmazására, mivel nincs ok arra, hogy a megfelelően validált alternatív módszerek alkalmazását csak az élelmiszer-vállalkozókra korlátozzák.

(6)

A Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkállományokban és tenyésztyúkállományokban előforduló szalmonella elleni védekezésre irányuló reprezentatív mintavétel nem mindig praktikus a feljavított ketreces épületekben és a szintek között trágyagyűjtő szalagokkal felszerelt, nem ketreces többszintes épületekben, amelyeket egyre gyakrabban használnak e madarak elhelyezésére. Ezért helyénvaló alternatív mintavételi eljárást engedélyezni, amely gyakorlati megoldást biztosít az ezen állományokból való mintavételhez, miközben a jelenlegi mintavételi eljárásokkal legalább egyenértékű érzékenységet is biztosít.

(7)

Helyénvaló átmeneti rendelkezést hozni, amely elegendő időt biztosít az élelmiszer-vállalkozók számára ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a felülvizsgált vagy új CEN/ISO-szabványokhoz. Az átmeneti rendelkezés azt is lehetővé tenné az élelmiszer-vállalkozók számára, hogy csökkentsék az új EN ISO 16140–2 szabványnak megfelelő módszerek validálásának a laboratóriumokra és a vizsgálókészlet gyártóira nehezedő terhét, mivel egyes, a korábbi ISO 16140: 2003 szabványon alapuló tanúsítványok 2021 végéig továbbra is érvényesek lehetnek.

(8)

Ezért a 200/2010/EU, az 517/2011/EU, a 200/2012/EU és az 1190/2012/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 200/2010/EU rendelet módosításai

A 200/2010/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 517/2011/EU rendelet módosításai

Az 517/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

A 200/2012/EU rendelet módosításai

A 200/2012/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet III. mellékletének megfelelően módosul.

4. cikk

Az 1190/2012/EU rendelet módosításai

Az 1190/2012/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet IV. mellékletének megfelelően módosul.

5. cikk

Átmeneti rendelkezés

Az élelmiszer-vállalkozók 2021. december 31-ig alkalmazhatják a 200/2010/EU rendelet mellékletének 3.2. és 3.4. pontjában, az 517/2011/EU rendelet mellékletének 3.2. és 3.4. pontjában, a 200/2012/EU rendelet mellékletének 3.2. és 3.4. pontjában, valamint az 1190/2012/EU rendelet mellékletének 3.2. és 3.4. pontjában említett, az e rendelet 1–4. cikke általi módosítás előtt alkalmazandó módszereket.

6. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. február 15-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 325., 2003.12.12., 1. o.

(2)  A Bizottság 200/2010/EU rendelete (2010. március 10.) a felnőtt Gallus gallus tenyészállományokban észlelt szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló uniós célkitűzés tekintetében a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 61., 2010.3.11., 1. o.).

(3)  A Bizottság 517/2011/EU rendelete (2011. május 25.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló uniós célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2160/2003/EK rendelet és a 200/2010/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 138., 2011.5.26., 45. o.).

(4)  A Bizottság 200/2012/EU rendelete (2012. március 8.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a brojlerállományokban előforduló Salmonella enteritidis és Salmonella typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzésről (HL L 71., 2012.3.9., 31. o.)

(5)  A Bizottság 1190/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a pulykaállományokban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium csökkentésére irányuló uniós célkitűzésről (HL L 340., 2012.12.13., 29. o.).


I. MELLÉKLET

A 200/2010/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 2.2.2.1. pont a következő d) és e) ponttal egészül ki:

„d)

Azokban a ketreces épületekben, ahol nem halmozódik fel elegendő mennyiségű bélsár a kaparókon vagy a szalagtisztítókon a szalagok kihordó végénél, legalább négy megnedvesített szövettamponmintát kell venni legalább 900 cm2 -es szövettamponokkal, megfelelő oldószer alkalmazásával (például 0,8 % nátrium-klorid, 0,1 % pepton steril ionmentes vízben, steril vízben vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott bármely más hígítófolyadékban) megnedvesítve, hogy működésüket követően az összes hozzáférhető szalag kihordó végének a lehető legnagyobb felületéről lehessen tamponmintát venni, ügyelve arra, hogy az összes tampont mindkét oldalán beborítsa a szalagokról, a kaparókról vagy a szalagtisztítókról származó bélsár.

e)

Olyan többszintes ólban vagy szabadtartásra szolgáló baromfiólakban, amelyekben a bélsár nagy részét trágyagyűjtő szalagokkal távolítják el a baromfiólból, egy pár csizmatampon-mintát kell venni az almozott területeken körbesétálva a b) pontnak megfelelően, és valamennyi hozzáférhető trágyagyűjtő szalagról legalább 2 megnedvesített szövettamponmintát kell venni a d) pontnak megfelelően.”

2.

A 3.1. pont szövege a következő 3.1.5. ponttal egészül ki:

„3.1.5.

Abban az esetben, ha a gyűjtés a 2.2.2.1. d) pont szerinti szövettamponmintákkal, vagy a 2.2.2.1. e) pont szerinti egy pár csizmatamponmintával és 2 megnedvesített szövettamponmintával történik, a 3.1.3. b) pontnak megfelelően a bélsármintákat egyesíteni kell.”

3.

A 3.2. pontban az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Salmonella spp. kimutatása az EN ISO 6579–1 szabvány szerint történik.”

4.

A 3.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.4.   Alternatív módszerek

Az e melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában előírt kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók más vizsgálati módszerek is, amennyiben azokat az (alternatív kimutatási módszerekre vonatkozó) EN ISO 16140-2 szabványnak megfelelően validálták.”


II. MELLÉKLET

Az 517/2011/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 2.2.1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.2.1.

Az élelmiszer-ipari vállalkozó általi mintavétel

a)

A ketrecben tartott állományból a trágyakihordó-rendszer működtetése után az épületben található valamennyi szalagról vagy kaparóról 2 × 150 gramm, a kaparókon és a szalagtisztítókon felhalmozódott természetesen összegyűjtött bélsármintát kell venni; a kaparók vagy szalagok nélküli ketreces épületekben azonban a ketrecek alatt található trágyaládából kell 60 különböző helyről 2 × 150 gramm friss keveredett bélsármintát venni.

Azokban a ketreces épületekben, ahol nem halmozódik fel elegendő mennyiségű bélsár a kaparókon vagy a szalagtisztítókon a szalagok kihordó végénél, legalább négy megnedvesített szövettamponmintát kell venni legalább 900 cm2 -es szövettamponokkal, hogy működtetésük után az összes hozzáférhető szalag kihordó végének a lehető legnagyobb felületéről lehessen tamponmintát venni, ügyelve arra, hogy az összes tampont mindkét oldalán beborítsa a szalagokról, a kaparókról vagy a szalagtisztítókról származó bélsár.

b)

Az ólakban vagy szabadtartásra szolgáló épületekben két pár csizma- vagy zoknitampon-mintát kell venni.

A felhasznált csizmatamponoknak kielégítő nedvszívó-képességűeknek kell lenniük, hogy felszívják a nedvességet. A csizmatampon felszínét a megfelelő oldószerrel meg kell nedvesíteni.

A mintavételt a baromfiólban olyan útvonalon való sétálással kell elvégezni, hogy a minta a baromfiól vagy az adott terület minden részére nézve reprezentatív legyen. Ebbe beleértendők az almozott és deszkázott területek is, feltéve, hogy a deszkákon biztonságosan lehet járni, nem beleértendők azonban a baromfiólon kívüli területek kültérből megközelíthető állományok esetén. A baromfiólban az összes elkülönített ketrecet be kell vonni a mintavételbe. A kiválasztott területen elvégzett mintavételt követően a tamponokat óvatosan kell eltávolítani úgy, hogy a rátapadó anyag ne váljon le.

Olyan többszintes ólakban vagy szabadtartásra szolgáló baromfiólakban, amelyekben a bélsár nagy részét trágyagyűjtő szalagokkal távolítják el a baromfiólból, egy pár csizmatamponmintát kell venni az almozott területeken körbesétálva és legalább egy második pár megnedvesített szövettamponmintát kell venni valamennyi hozzáférhető trágyagyűjtő szalagról az a) pont második bekezdése szerint.

A két minta egyesíthető, hogy egyetlen vizsgálati mintát alkosson.”

2.

A 3.1. pont szövege a következő 3.1.3. ponttal egészül ki:

„3.1.3.

Abban az esetben, ha a gyűjtés a 2.2.1. a) pont második bekezdése szerinti szövettamponmintákkal történik, a minták egyesítése a 3.1.1. pont szerint történik.”

3.

A 3.2. pontban az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Salmonella spp. kimutatása az EN ISO 6579–1 szabvány szerint történik.”

4.

A 3.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.4.   Alternatív módszerek

Az e melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában előírt kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók más vizsgálati módszerek is, amennyiben azokat az (alternatív kimutatási módszerekre vonatkozó) EN ISO 16140-2 szabványnak megfelelően validálták.”


III. MELLÉKLET

A 200/2012/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.2.   Kimutatási módszer

„A Salmonella spp. kimutatása az EN ISO 6579–1 szabvány szerint történik.”

2.

A 3.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.4.   Alternatív módszerek

Az e melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában előírt kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók más vizsgálati módszerek is, amennyiben azokat az (alternatív kimutatási módszerekre vonatkozó) EN ISO 16140-2 szabványnak megfelelően validálták.”


IV. MELLÉKLET

Az 1190/2012/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

A 3.2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.2.   Kimutatási módszer

„A Salmonella spp. kimutatása az EN ISO 6579–1 szabvány szerint történik.”

2.

A 3.4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.4.   Alternatív módszerek

Az e melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában előírt kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók más vizsgálati módszerek is, amennyiben azokat az (alternatív kimutatási módszerekre vonatkozó) EN ISO 16140-2 szabványnak megfelelően validálták.”


Top