EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32019R0126

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/126 rendelete (2019. január 16.) az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) létrehozásáról és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

PE/62/2018/REV/1

OJ L 30, 31.1.2019, p. 58–73 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/126/oj

31.1.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/58


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/126 RENDELETE

(2019. január 16.)

az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) létrehozásáról és a 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 153. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökséget (a továbbiakban: az EU-OSHA) a 2062/94/EK tanácsi rendelet (3) hozta létre azzal a céllal, hogy a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme területén – az e területhez kapcsolódó ismeretek gyarapítását és terjesztését szolgáló fellépéseken keresztül – hozzájáruljon a munkakörnyezet javításához.

(2)

Az EU-OSHA 1994-es alapítása óta Unió-szerte fontos szerepet töltött be a munkahelyi biztonság és egészségvédelem javításának támogatásában. Ugyanakkor a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint a technológiai fejlődés területén változások történtek. Ezért az EU-OSHA célkitűzéseinek és feladatainak leírása céljából használt terminológiát hozzá kell igazítani az említett változásokhoz.

(3)

A 2062/94/EK rendeletet több alkalommal módosították. Mivel további módosítások szükségesek, az említett rendeletet az áttekinthetőség érdekében célszerű hatályon kívül helyezni, és helyette új rendeletet elfogadni.

(4)

Az EU-OSHA-ra vonatkozó szabályokat – a lehetséges mértékig és háromoldalú jellegének figyelembevétele mellett – az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság decentralizált ügynökségekről kiadott, 2012. július 19-i közös nyilatkozatának elveivel összhangban kell meghatározni.

(5)

mivel a három háromoldalú ügynökség – vagyis az EU-OSHA, az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (a továbbiakban: az Eurofound) és az Európai Szakképzésfejlesztési Központ (a továbbiakban: a Cedefop) – a munkaerőpiaccal, a munkakörnyezettel, a szakképzéssel, és a készségekkel összefüggő kérdésekkel foglalkozik, elengedhetetlen ezek szoros együttműködése. Munkája során az EU-OSHA-nak tehát ki kell egészítenie az Eurofound és a Cedefop munkáját azokon a területeken, ahol mindhárman hasonló tevékenységi területtel rendelkeznek, eközben előnyben részesítve a jól működő eszközöket, például az egyetértési megállapodásokat. Az EU-OSHA-nak ki kell aknáznia a hatékonyság és a szinergiák fokozását lehetővé tevő módszereket, és tevékenységei során el kell kerülnie az átfedéseket az Eurofound és a Cedefop, valamint a Bizottság tevékenységeivel. Emellett adott esetben az EU-OSHA-nak törekednie kell az uniós intézmények és a külső szakosodott szervek belső kutatási kapacitásaival való hatékony együttműködésre.

(6)

Az EU-OSHA értékelése során a Bizottságnak konzultálnia kell a főbb érdekelt felekkel, ezen belül az igazgatótanács tagjaival, valamint az európai parlamenti képviselőkkel.

(7)

Az EU-OSHA, az Eurofund és a Cedefop háromoldalú jellege egy átfogó megközelítés nagyon értékes kifejeződése, e megközelítés a szociális partnerek és az uniós és a nemzeti hatóságok közötti társadalmi párbeszéden alapul, amely rendkívül fontos a közös és fenntartható társadalmi és gazdasági megoldások megtalálása szempontjából.

(8)

Amikor e rendelet a munkahelyi biztonságra és védelemre utal, abba a fizikai és a mentális egészség egyaránt beleértendő.

(9)

Az EU-OSHA döntéshozatali folyamatának egyszerűsítése, valamint a hatékonyság és az eredményesség növelése érdekében kétszintű irányítási struktúrát kell bevezetni. E célból egy, a szükséges – többek között a költségvetés megállapítására, valamint a programozási dokumentum jóváhagyására vonatkozó – hatáskörökkel felruházott igazgatótanács keretében biztosítani kell a tagállamok, a nemzeti munkáltatói és munkavállalói szervezetek és a Bizottság képviseletét. Az igazgatótanácsnak az EU-OSHA többéves munkaprogramját és éves munkaprogramját tartalmazó programozási dokumentumban rögzítenie kell az EU-OSHA tevékenységeinek stratégiai prioritásait. Ezen túlmenően az igazgatótanács által az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése céljából elfogadott szabályoknak a potenciális kockázatok korai szakaszban történő észlelését szolgáló intézkedéseket is tartalmazniuk kell.

(10)

Az EU-OSHA megfelelő működése érdekében a tagállamoknak, az európai munkáltatói és munkavállalói szervezeteknek és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az igazgatótanácsba kinevezendő személyek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén, a stratégiai döntések meghozatala és az EU-OSHA tevékenységének felügyelete céljából.

(11)

Létre kell hozni egy felügyelőtestületet, amelynek feladata az igazgatótanács üléseinek megfelelő előkészítése és az igazgatótanács döntéshozatali és nyomonkövetési folyamatainak támogatása. Az igazgatótanács munkájának támogatása keretében a felügyelőtestület számára lehetővé kell tenni – adott esetben, a sürgősségre tekintettel –, hogy meghozzon bizonyos ideiglenes döntéseket az igazgatótanács nevében. A felügyelőtestület eljárási szabályzatát az igazgatótanács kell, hogy megállapítsa.

(12)

Az ügyvezető igazgatónak kell felelnie az EU-OSHA-nak az igazgatótanács által kijelölt stratégiai iránymutatásnak megfelelő általános irányításáért, a napi igazgatási teendőket, valamint a pénzügyi és emberi erőforrásokkal kapcsolatos irányítást is beleértve. Az ügyvezető igazgatónak gyakorolnia kell a rá ruházott hatásköröket. Lehetővé kell tenni e hatáskörök kivételes körülmények között – így például összeférhetetlenség vagy az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) szerinti kötelezettségek súlyos megsértése esetén – való felfüggesztését.

(13)

Az egyenlőség elve az uniós jog egyik alapelve. Ez az elv megköveteli, hogy a nők és a férfiak közötti egyenlőséget minden területen – beleértve a foglalkoztatást, a munkavégzést és a díjazást is – biztosítani kell. Valamennyi félnek törekednie kell arra, hogy a nők és a férfiak kiegyensúlyozottan képviseltessék magukat az igazgatótanácsban és a felügyelőtestületben. E cél elérésére kell törekednie az igazgatótanácsnak is elnöke és elnökhelyettesei tekintetében együttesen, valamint az igazgatótanácsban a kormányokat, a munkáltatói és munkavállalói szervezeteket képviselő csoportoknak is a felügyelőtestület ülésein részt vevő póttagok kijelölése tekintetében.

(14)

Az EU-OSHA összekötő irodát működtet Brüsszelben. Ezen iroda működtetésének lehetőségét továbbra is fenn kell tartani.

(15)

Az Unióban és a tagállamokban már léteznek olyan szervezetek, amelyek az EU-OSHA által nyújtottakkal megegyező típusú információkat és szolgáltatásokat nyújtanak. Az e szervezetek által már elvégzett munka előnyeinek uniós szinten történő legnagyobb mértékű hasznosítása érdekében helyénvaló fenntartani az EU-OSHA által a 2062/94/EK rendelet alapján létrehozott meglévő, jól működő hálózatot, amely a nemzeti kapcsolattartó pontokból és a tagállami háromoldalú hálózatokból áll. Emellett lényeges, hogy az EU-OSHA a jó koordináció és a szinergiák biztosítása érdekében igen szoros, funkcionális kapcsolatokat tartson fenn a 2003. július 22-i tanácsi határozattal (4) létrehozott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal.

(16)

Az EU-OSHA-ra vonatkozó pénzügyi rendelkezéseket, valamint programozási és jelentéstételi rendelkezéseket aktualizálni kell. Az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (5) előírja, hogy az EU-OSHA-nak a jelentős kiadásokkal járó programok és tevékenységek esetében előzetes és utólagos értékeléseket kell végeznie. Az EU-OSHA-nak többéves és éves programozásában figyelembe kell vennie ezeket az értékeléseket.

(17)

Az EU-OSHA teljes autonómiájának és függetlenségének biztosítása, valamint annak érdekében, hogy e rendelettel összhangban megfelelően teljesíteni tudja célkitűzéseit és feladatait, megfelelő és önálló költségvetést kell biztosítani számára, amelynek bevételei elsősorban az Unió általános költségvetéséből nyújtott hozzájárulásból származnak. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetésének terhére nyújtott minden más támogatás tekintetében az EU-OSHA-ra az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az EU-OSHA elszámolásait a Számvevőszéknek kell ellenőriznie.

(18)

Az EU-OSHA működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: a Fordítóközpont) biztosítja. Az EU-OSHA-nak együtt kell működnie a Fordítóközponttal a minőségre, a határidőkre és a titoktartásra vonatkozó mutatók meghatározása, az EU-OSHA szükségleteinek és prioritásainak egyértelmű azonosítása, valamint a fordítási folyamat tekintetében átlátható és objektív eljárások létrehozása érdekében.

(19)

Az EU-OSHA személyzetére vonatkozó rendelkezéseknek összhangban kell állniuk a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelettel (6) megállapított személyzeti szabályzattal és az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel (a továbbiakban: az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek).

(20)

Az EU-OSHA-nak meg kell hoznia a bizalmas információk biztonságos kezelésének és feldolgozásának biztosításához szükséges intézkedéseket. Az EU-OSHA-nak szükség szerint az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban (7) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban (8) előírtakkal egyenértékű biztonsági szabályokat kell elfogadnia.

(21)

Az EU-OSHA tevékenységeinek az e rendelet végrehajtásáig történő folytatásának biztosítása érdekében átmeneti költségvetési rendelkezéseket, valamint az igazgatótanácsra, az ügyvezető igazgatóra és a személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK ÉS FELADATOK

1. cikk

Létrehozás és célkitűzések

(1)   Az Unió ügynökségeként létrejön az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az EU-OSHA).

(2)   Az EU-OSHA célkitűzése a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén releváns technikai, tudományos és gazdasági információk, valamint az e területen releváns szakértelem biztosítása az uniós intézmények és szervek, a tagállamok, a szociális partnerek, valamint az említett területen működő más szereplők számára, a munkakörnyezetnek a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme tekintetében történő javítása érdekében.

E célból az EU-OSHA elmélyíti és terjeszti a vonatkozó ismereteket, a politikai döntéshozatal céljából elősegítő ismeretanyagot – ezen belül kutatásokon alapuló következtetéseket – bocsát rendelkezésre, illetve ilyen szolgáltatásokat nyújt, továbbá megkönnyíti a tudásmegosztást az uniós és a nemzeti szereplők között.

2. cikk

Feladatok

(1)   Az EU-OSHA-nak az 1. cikk (2) bekezdésében említett szakpolitikai területek vonatkozásában a következő feladatai vannak, maradéktalanul tiszteletben tartva a tagállamok hatásköreit:

a)

technikai, tudományos és gazdasági információk gyűjtése és elemzése a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén a tagállamokban az alábbiak céljából:

i.

a kockázatok és a bevált gyakorlatok, továbbá a meglévő nemzeti prioritások és programok meghatározása;

ii.

az Unió prioritásaihoz és programjaihoz szükséges adatok biztosítása; és

iii.

ezen információk terjesztése az uniós intézmények és szervek, a tagállamok, a szociális partnerek és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén működő más szereplők körében;

b)

a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kutatásokra és a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel összefüggő elemeket tartalmazó egyéb kutatási tevékenységekre vonatkozó technikai, tudományos és gazdasági információk gyűjtése és elemzése, valamint a kutatások és a kutatási tevékenységek eredményeinek terjesztése;

c)

az együttműködés, valamint az információ- és a tapasztalatcsere előmozdítása és támogatása a tagállamok között a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén, ideértve a képzési programokra vonatkozó tájékoztatást is;

d)

a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén konferenciák és szakmai találkozók szervezése, valamint a tagállami tapasztalatok cseréje;

e)

az uniós intézmények és szervek, valamint a tagállamok számára a rendelkezésre álló objektív technikai, tudományos és gazdasági információk, továbbá magas szintű szakértelem nyújtása, amelyeket a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme – ezen belül a lehetséges veszélyek megelőzése és előrejelzése – céljából megalapozott és hatékony politikák kidolgozásához és végrehajtásához kérnek, különösen a Bizottság számára az ahhoz szükséges technikai, tudományos és gazdasági információk, valamint magas szintű szakértelem nyújtása, amelyeket a munkavállalók biztonságának és egészségének védelme területén a jogalkotási és az egyéb intézkedések azonosításához, előkészítéséhez és értékeléséhez kapcsolódó feladatainak megvalósításához kér, különösen a jogi aktusok hatása, azoknak a műszaki, a tudományos és a szabályozási környezet változása miatti kiigazítása, valamint a jogi aktusoknak a vállalkozások – különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: a mkkv-k) – általi gyakorlati végrehajtása vonatkozásában;

f)

fórumok biztosítása a kormányok, a nemzeti szintű szociális partnerek és egyéb érdekeltek közötti tapasztalat- és információcsere számára;

g)

reformok és szakpolitikák nemzeti szintű végrehajtásához való hozzájárulás, többek között tényeken alapuló információk és elemzések révén;

h)

a biztonsággal és egészséggel kapcsolatos kérdések terén információgyűjtés a harmadik országokból és a nemzetközi szervezetektől, illetve ezek számára ilyen információk rendelkezésre bocsátása;

i)

technikai, tudományos és gazdasági információk biztosítása a megelőző tevékenységek végrehajtását szolgáló módszerekről és eszközökről, bevált gyakorlatok meghatározása és megelőző fellépések elősegítése, különös figyelmet fordítva az mkkv-k sajátos problémáira, valamint a bevált gyakorlatokat illetően összpontosítás különösen a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó kockázatértékelés elkészítésében használandó, gyakorlati eszközként szolgáló gyakorlatokra, valamint az ezen kockázatok kezelésére irányuló intézkedések meghatározására;

j)

a Bizottság hatáskörének sérelme nélkül hozzájárulás a munkahelyi biztonsághoz és egészségvédelemhez kapcsolódó uniós stratégiák és cselekvési programok fejlesztéséhez;

k)

az EU-OSHA hatáskörébe tartozó ügyekben a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó stratégia létrehozása a 30. cikkel összhangban;

l)

a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos kérdésekben figyelemfelkeltő és kommunikációs tevékenységek, illetve kampányok megvalósítása.

(2)   Amennyiben új tanulmányokra van szükség, valamint a szakpolitikai döntéseket megelőzően az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) összhangban az Unió intézményei figyelembe veszik az EU-OSHA szakértelmét és azokat a tanulmányokat, amelyeket az érintett területeken az EU-OSHA elkészített, illetve képes elkészíteni.

(3)   Az EU-OSHA biztosítja, hogy a terjesztett információk és a rendelkezésre bocsátott eszközök a tervezett felhasználók igényeihez igazodjanak. Ennek érdekében az EU-OSHA a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban szorosan együttműködik a 12. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti kapcsolattartó pontokkal.

(4)   Az EU-OSHA együttműködési megállapodásokat köthet az Unió egyéb, az adott területen tevékenykedő ügynökségeivel, az azokkal való együttműködés megkönnyítése és előmozdítása érdekében.

(5)   Az EU-OSHA a feladatainak ellátása során szoros párbeszédet folytat különösen a szakosodott – tagállami és nemzetközi, illetve közjogi és magánjogi – szervezetekkel, a hatóságokkal, a felsőoktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel, a munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, valamint – ha vannak ilyenek – a nemzeti háromoldalú testületekkel. Az EU-OSHA célkitűzéseinek és céljainak sérelme nélkül együttműködik a többi uniós ügynökséggel – különösen az Eurofounddal és a Cedefoppal –, előmozdítva a tevékenységeik közötti szinergiákat és azok egymást kiegészítő jellegét, elkerülve ugyanakkor a párhuzamos erőfeszítéseket.

II. FEJEZET

AZ EU-OSHA FELÉPÍTÉSE

3. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

Az EU-OSHA igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)

az igazgatótanács;

b)

a felügyelőtestület;

c)

az ügyvezető igazgató;

d)

a hálózat.

1. SZAKASZ

Igazgatótanács

4. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)   Az igazgatótanács összetétele a következő:

a)

minden tagállamból egy tag a kormány képviseletében;

b)

minden tagállamból egy tag a munkáltatói szervezetek képviseletében;

c)

minden tagállamból egy tag a munkavállalói szervezetek képviseletében;

d)

három tag a Bizottság képviseletében;

e)

egy független szakértő, akit az Európai Parlament nevez ki.

Az a)–d) pontban említett tagok mindegyike rendelkezik szavazati joggal.

Az a), a b) és a c) pontban említett tagokat a Tanács nevezi ki a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság tagjai és póttagjai közül.

Az a) pontban említett tagokat a tagállamok javaslata alapján kell kinevezni. A b) és a c) pontban említett tagokat a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó bizottság megfelelő csoportjait képviselő szóvivők javaslata alapján kell kinevezni.

A negyedik albekezdésben említett javaslatokat be kell nyújtani a Tanácsnak és tájékoztatásul meg kell küldeni a Bizottságnak.

A d) pontban említett tagokat a Bizottság nevezi ki.

Az e) pontban említett szakértőt az Európai Parlament illetékes bizottsága nevezi ki.

(2)   Az igazgatótanács minden tagjának van egy póttagja. A tagot távollétében a póttag képviseli. A póttagok kinevezése az (1) bekezdéssel összhangban történik.

(3)   Az igazgatótanács tagjainak és azok póttagjainak a kijelölése és kinevezése a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén meglévő ismereteik alapján, megfelelő vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik, valamint az EU-OSHA alapvető feladataival kapcsolatos szakértelmük figyelembevételével történik, a felügyeleti szerep hatékony ellátása érdekében. Az igazgatótanácsban képviselt valamennyi fél törekszik arra, hogy képviselőinek személyét az igazgatótanács munkája folyamatosságának biztosítása érdekében ne változtassa gyakran. Valamennyi fél törekszik a férfiak és a nők kiegyensúlyozott képviseleti arányának biztosítására az igazgatótanácsban.

(4)   Hivatalba lépésekor minden tag és póttag írásbeli nyilatkozatot ír alá arról, hogy esetében nem áll fenn összeférhetetlenség. Minden tag és póttag aktualizálja nyilatkozatát, amint az összeférhetetlenség tekintetében megváltoznak a körülmények. Az EU-OSHA a nyilatkozatokat és az aktualizált nyilatkozatokat közzéteszi a honlapján.

(5)   A tagok és a póttagok hivatali ideje négy év. Ez az időtartam megújítható. Hivatali idejük lejártával vagy lemondáskor a tagok és a póttagok a megbízatásuk megújításáig, illetve az új tag kijelöléséig hivatalban maradnak.

(6)   Az igazgatótanácson belül a kormányok, a munkáltatói szervezetek és a munkavállalói szervezetek képviselői külön csoportot alkotnak. A csoportokon belüli és a csoportok közötti tanácskozások hatékonyságának növelése érdekében minden csoport kijelöl egy-egy koordinátort. A munkáltatói és a munkavállalói csoport esetében koordinátorként a megfelelő európai szervezetek képviselőjét kell kijelölni, aki lehet az igazgatótanács kijelölt tagja. Azon koordinátorok, akik nem az (1) bekezdéssel összhangban kinevezett igazgatótanácsi tagok, az igazgatótanács ülésein szavazati jog nélkül vesznek részt.

5. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)   Az igazgatótanács:

a)

kijelöli az EU-OSHA tevékenységeinek stratégiai irányát;

b)

a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével és a 6. cikkel összhangban minden évben elfogadja az EU-OSHA programozási dokumentumát, amely magában foglalja az EU-OSHA többéves munkaprogramját és a következő évre szóló éves munkaprogramját;

c)

a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével elfogadja az EU-OSHA éves költségvetését, és ellátja az EU-OSHA költségvetéséhez kapcsolódó, a III. fejezet szerinti egyéb feladatokat;

d)

elfogadja a konszolidált éves tevékenységi jelentést, az EU-OSHA tevékenységeiről szóló értékeléssel együtt, ezeket minden év július 1-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint a konszolidált éves tevékenységi jelentést nyilvánosságra hozza;

e)

a 17. cikknek megfelelően elfogadja az EU-OSHA-ra irányadó költségvetési szabályokat;

f)

a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányban álló csalásellenes stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és hasznait;

g)

szabályokat fogad el tagjai és a független szakértők, valamint a 20. cikkben említett kirendelt nemzeti szakértők és egyéb, nem az EU-OSHA alkalmazásában álló személyzet vonatkozásában az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;

h)

a szükségletek elemzése alapján kommunikációs és terjesztési tervet fogad el, azt rendszeresen aktualizálja, és belefoglalja az EU-OSHA programozási dokumentumába;

i)

elfogadja eljárási szabályzatát;

j)

a (2) bekezdésnek megfelelően az EU-OSHA személyzete vonatkozásában gyakorolja a személyzeti szabályzatban a kinevezésre jogosult hatóságra és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóságot megillető hatáskörök);

k)

a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban megfelelő végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek érvényre juttatása céljából;

l)

a 19. cikknek megfelelően kinevezi az ügyvezető igazgatót, és adott esetben meghosszabbítja hivatali idejét vagy felmenti hivatalából;

m)

számvitelért felelős tisztviselőt nevez ki, aki a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálya alatt áll, és aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;

n)

elfogadja a felügyelőtestület eljárási szabályzatát;

o)

figyelemmel kíséri azt, hogy a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból származó megállapításokat és ajánlásokat megfelelő intézkedések kövessék;

p)

a 30. cikkel összhangban engedélyezi együttműködési megállapodások megkötését harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

(2)   Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban, a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozat elfogadása útján a kinevezésre jogosult hatóságot megillető vonatkozó hatásköröket az ügyvezető igazgatóra ruházza, és megállapítja azon feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök további átruházására.

Amennyiben kivételes körülmények szükségessé teszik, az igazgatótanács ideiglenesen felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóságot megillető, az ügyvezető igazgatóra ruházott hatásköröket, illetve az ügyvezető igazgató által továbbruházott hatásköröket. Ilyen esetben az igazgatótanács korlátozott időre a Bizottság egyik igazgatótanács által kijelölt képviselőjére vagy az ügyvezető igazgató kivételével a személyzet egyik tagjára ruházza e hatásköröket.

6. cikk

Többéves és éves programozás

(1)   Az ügyvezető igazgató e rendelet 11. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban minden évben elkészíti a többéves és az éves munkaprogramot tartalmazó programozási dokumentum tervezetét az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 32. cikkének megfelelően.

(2)   Az (1) bekezdésben említett programozási dokumentumtervezetet az ügyvezető igazgató benyújtja az igazgatótanácsnak. Miután az igazgatótanács jóváhagyta, a programozási dokumentum tervezetét minden évben legkésőbb január 31-ig be kell nyújtani a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az ügyvezető igazgató ugyanazon eljárással összhangban benyújtja az említett dokumentum aktualizált változatait is. Az igazgatótanács a programozási dokumentumot a Bizottság véleményének figyelembevételével fogadja el.

A programozási dokumentum az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén ki kell igazítani.

(3)   A többéves munkaprogramnak az átfogó stratégiai programozást kell meghatároznia, ideértve a célkitűzéseket, az elvárt eredményeket és a teljesítménymutatókat is, elkerülve a más ügynökségek programozásával való átfedéseket. Meg kell határoznia az erőforrások programozását, ideértve a többéves költségvetést és a személyzetet is. Tartalmaznia kell továbbá a 30. cikk szerinti, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó stratégiát, az e stratégiához kapcsolódó fellépésekkel és az azokhoz rendelt erőforrások meghatározásával együtt.

(4)   Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a (3) bekezdésben említett többéves munkaprogrammal, és tartalmaznia kell a következőket:

a)

a részletes célkitűzések és a várt eredmények, beleértve a teljesítménymutatókat is;

b)

a finanszírozandó fellépések ismertetése, beleértve a hatékonyság növelését célzó tervezett intézkedéseket;

c)

az egyes fellépésekre elkülönített pénzügyi és emberi erőforrások feltüntetése a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban;

d)

lehetséges fellépések a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatok céljából a 30. cikkel összhangban.

Az éves munkaprogramnak egyértelműen jeleznie kell, hogy az előző pénzügyi évhez képest az EU-OSHA mely fellépése új, változott vagy szűnt meg.

(5)   Amikor az EU-OSHA-t új tevékenységgel bízzák meg, az igazgatótanács módosítja az elfogadott éves munkaprogramot. Az igazgatótanács az éves munkaprogram nem lényeges módosítására vonatkozó hatáskörét az ügyvezető igazgatóra átruházhatja.

Az éves munkaprogram minden lényeges módosítását az eredeti éves munkaprogramra vonatkozó eljárással összhangban kell elfogadni.

(6)   Az erőforrások programozását évente aktualizálni kell. A stratégiai programozást adott esetben – különösen a 28. cikkben említett értékelés kimenetelét figyelembe véve – aktualizálni kell.

Amennyiben az EU-OSHA-t a 2. cikkben meghatározott feladatok ellátása céljából új tevékenységgel bízzák meg, ezt az Európai Parlament és a Tanács (a továbbiakban: a költségvetési hatóság) hatásköreinek sérelme nélkül figyelembe kell venni az EU-OSHA erőforrásainak és finanszírozásának programozása során.

7. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)   Az igazgatótanács elnököt és három elnökhelyettest választ a következő módon:

a)

egyet a tagállamok kormányait képviselő tagok közül;

b)

egyet a munkáltatói szervezeteket képviselő tagok közül;

c)

egyet a munkavállalói szervezeteket képviselő tagok közül; és

d)

egyet a Bizottságot képviselő tagok közül.

Az elnök és az elnökhelyettesek megválasztása az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével történik.

(2)   Az elnök és az elnökhelyettesek hivatali ideje egy év. Hivatali idejük megújítható. Ha igazgatótanácsi tagságuk hivatali idejük alatt bármikor megszűnik, ugyanezen a napon elnöki vagy elnökhelyettesi megbízatásuk is automatikusan megszűnik.

8. cikk

Az igazgatótanács ülései

(1)   Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

(2)   Az ügyvezető igazgató a tanácskozásban szavazati jog nélkül vesz részt.

(3)   Az igazgatótanács évente egy rendes ülést tart. Ezen túlmenően az igazgatótanács az elnök kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére ül össze.

(4)   Az igazgatótanács üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye releváns lehet. Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országainak képviselői, amelyek részes felei az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak (EGT-megállapodás), megfigyelőként részt vehetnek az igazgatótanács ülésein, amennyiben az EGT-megállapodás rendelkezik az EU-OSHA tevékenységeiben való részvételükről.

(5)   Az EU-OSHA az igazgatótanács számára titkárságot biztosít.

9. cikk

Az igazgatótanács szavazási szabályai

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdése b) és c) pontjának, a 7. cikk (1) bekezdése második albekezdésének, valamint a 19. cikk (7) bekezdésének sérelme nélkül az igazgatótanács a szavazásra jogosult tagjainak többségével fogadja el határozatait.

Az éves munkaprogram keretében hozott, illetve a nemzeti kapcsolattartó pontok tekintetében költségvetési következményekkel bíró határozatok esetén azonban szükség van a kormányok képviseletét ellátó csoport tagjai többségének egyetértésére.

(2)   Minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely szavazásra jogosult tag távollétében az őt helyettesítő póttag jogosult a tagot megillető szavazati jog gyakorlására.

(3)   Az elnök részt vesz a szavazásban.

(4)   Az ügyvezető igazgató a tanácskozásban szavazati jog nélkül vesz részt.

(5)   Az igazgatótanács eljárási szabályzata részletesebben rendelkezik a szavazás szabályairól, így különösen arról, hogy egy tag milyen feltételek mellett szavazhat egy másik tag nevében.

2. SZAKASZ

Felügyelőtestület

10. cikk

Felügyelőtestület

(1)   Az igazgatótanács munkáját a felügyelőtestület segíti.

(2)   A felügyelőtestület:

a)

előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;

b)

az igazgatótanáccsal együtt figyelemmel kíséri a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, illetve az OLAF vizsgálataiból származó megállapítások és ajánlások nyomán megtett intézkedések megfelelőségét;

c)

az ügyvezető igazgató a 11. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából szükség esetén tanácsot ad az ügyvezető igazgató számára az igazgatótanács határozatainak végrehajtásához.

(3)   A sürgősségre tekintettel adott esetben a felügyelőtestület az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos ideiglenes határozatokat, ideértve a kinevezésre jogosult hatóságot megillető hatáskörök átruházásának felfüggesztését az 5. cikk (2) bekezdésében említett feltételekkel összhangban és a költségvetési ügyekben hozott határozatokat is.

(4)   A felügyelőtestület az igazgatótanács elnökéből, a három elnökhelyettesből, a 4. cikk (6) bekezdésében említett három csoport koordinátoraiból és a Bizottság egy képviselőjéből áll. A 4. cikk (6) bekezdésében említett csoportok mindegyike legfeljebb két póttagot jelölhet a felügyelőtestület ülésein az adott csoport által kinevezett valamely tag távollétében történő részvételre. Az igazgatótanács elnöke egyben a felügyelőtestület elnöke is. Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a felügyelőtestület ülésein.

(5)   A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje két év. Ez az időtartam megújítható. A felügyelőtestület tagjainak hivatali ideje az igazgatótanácsi tagságuk lejártának napján véget ér.

(6)   A felügyelőtestület évente három alkalommal ülésezik. A felügyelőtestület ezen túlmenően az elnök kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül. A 4. cikk (6) bekezdésében említett három csoport koordinátorai megtesznek minden erőfeszítést annak érdekében, hogy kellő időben és átlátható módon tájékoztassák saját csoportjuk tagjait a megbeszélés tartalmáról.

3. SZAKASZ

Ügyvezető igazgató

11. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)   Az ügyvezető igazgató felel az EU-OSHA-nak az igazgatótanács által kijelölt stratégiai iránymutatásnak megfelelő irányításáért, és az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)   A Bizottság, az igazgatótanács és a felügyelőtestület hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató a feladatainak ellátása során függetlenül jár el, és sem kormányoktól, sem más szervektől nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat.

(3)   Az ügyvezető igazgató feladatai teljesítéséről beszámol az Európai Parlamentnek, amikor erre felkérést kap. A Tanács felkérheti az ügyvezető igazgatót a feladatai teljesítéséről való beszámolásra.

(4)   Az ügyvezető igazgató az EU-OSHA törvényes képviselője.

(5)   Az ügyvezető igazgató felel az EU-OSHA e rendelet szerinti feladatainak végrehajtásáért. Az ügyvezető igazgató felelősségi körébe különösen a következők tartoznak:

a)

az EU-OSHA napi szintű igazgatása, ideértve a személyzeti kérdésekben rá ruházott hatásköröket, az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban;

b)

az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)

az emberierőforrás-menedzsmenttel kapcsolatos döntések meghozatala az 5. cikk (2) bekezdésében említett határozattal összhangban;

d)

figyelembe véve az EU-OSHA tevékenységeivel, valamint a hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodással összefüggő szükségleteket, az EU-OSHA belső struktúrájával, valamint adott esetben ezek módosításával kapcsolatos határozatok meghozatala;

e)

a programozási dokumentum elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz a Bizottsággal való konzultációt követően;

f)

a programozási dokumentum végrehajtása és beszámolás az igazgatótanácsnak annak végrehajtásáról;

g)

konszolidált éves jelentés elkészítése az EU-OSHA tevékenységeiről és annak benyújtása az igazgatótanácshoz értékelés és elfogadás céljából;

h)

a 28. cikkben említett rendszeres értékelések elvégzését lehetővé tevő hatékony nyomonkövetési rendszer, valamint az ezek eredményeit összefoglaló jelentéstételi rendszer kialakítása;

i)

az EU-OSHA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat tervezetének kidolgozása;

j)

az EU-OSHA tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatástervezetének elkészítése az EU-OSHA programozási dokumentumának részeként; valamint az EU-OSHA költségvetésének végrehajtása;

k)

cselekvési terv kidolgozása a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az OLAF vizsgálataiból származó megállapítások nyomán, továbbá évente két alkalommal jelentéstétel az elért haladásról a Bizottságnak, valamint rendszeresen az igazgatótanácsnak és a felügyelőtestületnek;

l)

törekvés az EU-OSHA-n belül a nemek egyensúlyának biztosítására;

m)

az Unió pénzügyi érdekeinek védelme a csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciók kiszabásával;

n)

az EU-OSHA csalás elleni stratégiájának elkészítése és annak benyújtása az igazgatótanácshoz jóváhagyás céljából;

o)

adott esetben együttműködés az Unió más ügynökségeivel, illetve együttműködési megállapodások megkötése ezekkel az ügynökségekkel.

(6)   Az ügyvezető igazgató feladata továbbá annak eldöntése, hogy az EU-OSHA feladatainak hatékony és eredményes végrehajtása céljából szükséges-e olyan összekötő irodát létesíteni Brüsszelben, amelynek feladata, hogy elmélyítse az EU-OSHA együttműködését az érintett uniós intézményekkel. E döntés a Bizottság, az igazgatótanács és az érintett tagállam előzetes hozzájárulásához kötött. Az e döntésről hozott határozatban meg kell határozni az említett összekötő iroda által ellátandó tevékenységek körét olyan módon, amely megelőzi a szükségtelen költségeket és az EU-OSHA-n belüli igazgatási feladatkörök közötti átfedéseket.

4. SZAKASZ

Hálózat

12. cikk

Hálózat

(1)   Az EU-OSHA létrehoz egy hálózatot, amely a következőkből áll:

a)

a nemzeti információs hálózatok fő alkotóelemei, ideértve a munkáltatói és a munkavállalói szervezeteket is, a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban,

b)

a nemzeti kapcsolattartó pontok.

(2)   A tagállamok rendszeresen tájékoztatják az EU-OSHA-t nemzeti munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi információs hálózatuk fő alkotóelemeiről, ideértve bármely olyan intézményt, amely megítélésük szerint hozzájárulhat az EU-OSHA munkájához, figyelembe véve annak szükségességét, hogy területükön a lehető legteljesebb lefedettséget biztosítsák.

Az EU-OSHA-nak nemzeti szinten átadandó információkat a nemzeti hatóságoknak vagy egy, a tagállam által nemzeti kapcsolattartó pontként kijelölt nemzeti intézménynek kell koordinálnia és továbbítania, az egyes nemzeti kapcsolattartó pontok és az EU-OSHA között az EU-OSHA által elfogadott munkaprogram alapján kötött megállapodások keretében.

A nemzeti hatóságok vagy a nemzeti intézmény konzultálnak a nemzeti munkáltatói és munkavállalói szervezetekkel, és a nemzeti jognak vagy gyakorlatnak megfelelően figyelembe veszik azok véleményét.

(3)   Az EU-OSHA éves munkaprogramja felsorolja a különös érdeklődésre számot tartóként azonosított témákat.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Költségvetés

(1)   Az EU-OSHA tervezett bevételeit és kiadásait minden pénzügyi évben el kell készíteni, és azt az EU-OSHA költségvetésében fel kell tüntetni. A pénzügyi év egybeesik a naptári évvel.

(2)   Az EU-OSHA költségvetésében szereplő bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(3)   Az egyéb források sérelme nélkül az EU-OSHA bevételei a következőket foglalják magukban:

a)

az Unió általános költségvetésében feltüntetett uniós hozzájárulás,

b)

a tagállamok önkéntes pénzügyi hozzájárulása;

c)

az EU-OSHA által készített kiadványokért és az általa nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak;

d)

az EU-OSHA munkájában a 30. cikkben foglaltak szerint részt vevő harmadik országok hozzájárulása.

(4)   Az EU-OSHA kiadásai magukban foglalják a személyzet javadalmazását, az igazgatási költségeket, az infrastruktúra költségeit és a működési költségeket.

14. cikk

A költségvetés megállapítása

(1)   Az ügyvezető igazgató minden évben elkészíti az EU-OSHA következő pénzügyi évre vonatkozó, bevételeket és kiadásokat tartalmazó előzetes előirányzat-tervezetét, a létszámtervet is beleértve, és megküldi azt az igazgatótanácsnak.

Az előzetes előirányzat-tervezet a 6. cikk (1) bekezdésében említett éves programozási dokumentumban megfogalmazott célkitűzéseken és várt eredményeken alapul, és figyelembe veszi az e célkitűzések és várt eredmények eléréséhez szükséges pénzügyi forrásokat, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvének megfelelően.

(2)   Az igazgatótanács az előzetes előirányzat-tervezet alapján elfogadja az EU-OSHA következő pénzügyi évre szóló bevételi és kiadási előirányzat-tervezetét, amelyet minden év január 31-ig megküld a Bizottságnak.

(3)   A Bizottság az előirányzat-tervezetet az Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi a költségvetési hatóságnak. Az előirányzat-tervezetet az EU-OSHA számára is elérhetővé kell tenni.

(4)   Az előirányzat-tervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott becsült összegeket, valamint az általános költségvetést terhelő hozzájárulás összegét bevezeti az Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 313. és 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszt.

(5)   Az Unió általános költségvetéséből az EU-OSHA részére nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi.

(6)   Az EU-OSHA létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el.

(7)   Az EU-OSHA költségvetését az igazgatótanács fogadja el. Az EU-OSHA költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és szükség esetén ennek megfelelően ki kell igazítani. A EU-OSHA költségvetésének bármilyen módosítását– a létszámtervet is beleértve – ugyanezen eljárással összhangban kell elfogadni.

(8)   Az EU-OSHA költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektek esetében az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletet kell alkalmazni.

15. cikk

A költségvetés végrehajtása

(1)   Az EU-OSHA költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)   Az ügyvezető igazgató minden évben megküldi a költségvetési hatóságnak az értékelési eljárások megállapításai szempontjából lényeges összes információt.

16. cikk

A beszámolók bemutatása és a mentesítés

(1)   Az EU-OSHA számvitelért felelős tisztviselője a pénzügyi évre (a továbbiakban: n. év) vonatkozó előzetes beszámolót a következő pénzügyi év (a továbbiakban: n + 1. év) március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek.

(2)   Az EU-OSHA az n. évre vonatkozó, a költségvetés végrehajtásáról és a pénzgazdálkodásról szóló jelentést az n + 1. év március 31-éig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(3)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az EU-OSHA n. évre szóló előzetes beszámolójának a Bizottság beszámolójával konszolidált változatát az n + 1. év március 31-éig megküldi a Számvevőszéknek.

(4)   A Számvevőszék által az EU-OSHA n. évre vonatkozó előzetes beszámolójára vonatkozóan az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 246. cikke szerint tett észrevételek kézhezvételét követően a számvitelért felelős tisztviselő elkészíti az EU-OSHA adott évre vonatkozó végleges beszámolóját. Az ügyvezető igazgató ezt véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(5)   Az igazgatótanács véleményezi az EU-OSHA n. évre vonatkozó végleges beszámolóját.

(6)   Az EU-OSHA számvitelért felelős tisztviselője az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n + 1. év július 1-jéig – az igazgatótanácsi véleménnyel együtt – megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(7)   Az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n + 1. év november 15-éig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8)   Az ügyvezető igazgató az n + 1. év szeptember 30-áig választ küld a Számvevőszéknek az éves jelentésében megfogalmazott észrevételekre. Az ügyvezető igazgató ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.

(9)   Az ügyvezető igazgató az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 109. cikke (3) bekezdésének megfelelően az Európai Parlament kérésére benyújt annak minden olyan információt, amely a mentesítési eljárás n. évre történő szabályszerű lefolytatásához szükséges.

(10)   Az Európai Parlament – a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva – az n + 2. év május 15-e előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

17. cikk

Pénzügyi szabályok

Az EU-OSHA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. Ezek a szabályok nem térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, kivéve, ha az eltérés az EU-OSHA működéséhez kifejezetten szükséges, és ahhoz a Bizottság előzetesen hozzájárult.

IV. FEJEZET

SZEMÉLYZET

18. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az EU-OSHA személyzetére a személyzeti szabályzatot és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából az uniós intézmények közötti megállapodással elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(2)   Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtása céljából megfelelő szabályokat fogad el.

19. cikk

Ügyvezető igazgató

(1)   Az ügyvezető igazgató a személyzet tagja, akit az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az EU-OSHA ideiglenes alkalmazottjaként kell foglalkoztatni.

(2)   Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében az igazgatótanács nevezi ki a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról.

A kiválasztott jelölt meghívást kap arra, hogy nyilatkozatot tegyen az Európai Parlament előtt, és válaszoljon a parlamenti képviselők kérdéseire. Ez az eszmecsere nem okozhat indokolatlan késedelmet a kinevezés tekintetében.

Az ügyvezető igazgatóval történő szerződéskötés céljából az EU-OSHA-t az igazgatótanács elnöke képviseli.

(3)   Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak letelte előtt a Bizottság az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését és az EU-OSHA jövőbeli feladatait és kihívásait figyelembe vevő felmérést végez.

(4)   Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe véve, egy alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5)   Amennyiben az ügyvezető igazgató hivatali idejét meghosszabbították, a teljes időtartam lejártával nem vehet részt az ugyanezen tisztség betöltésére irányuló újabb kiválasztási eljárásban.

(6)   Az ügyvezető igazgató kizárólag az igazgatótanács határozata alapján menthető fel. Az igazgatótanács határozatában figyelembe veszi a Bizottság által az ügyvezető igazgató teljesítményéről készített, a (3) bekezdésben említett értékelést.

(7)   Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezésével, hivatali idejének meghosszabbításával vagy felmentésével kapcsolatos döntéseit a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével hozza meg.

20. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

(1)   Az EU-OSHA igénybe vehet kirendelt nemzeti szakértőket és egyéb, nem az EU-OSHA alkalmazásában álló személyzetet.

(2)   Az igazgatótanács határozatot fogad el a nemzeti szakértők EU-OSHA-hoz történő kirendelésére vonatkozó szabályok megállapításáról.

V. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Jogállás

(1)   Az EU-OSHA uniós ügynökség. Az EU-OSHA jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)   Az EU-OSHA minden egyes tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és azzal rendelkezhet, továbbá perképességgel rendelkezik.

(3)   Az EU-OSHA székhelye Bilbao.

(4)   Az EU-OSHA – a 11. cikk (6) bekezdésével összhangban – összekötő irodát létesíthet Brüsszelben, annak érdekében, hogy elmélyítse az EU-OSHA együttműködését a megfelelő uniós intézményekkel.

22. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az EU-OSHA-ra és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet.

23. cikk

Nyelvhasználat

(1)   Az EU-OSHA-ra az 1. tanácsi rendeletben (10) megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2)   Az EU-OSHA működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat a Fordítóközpont biztosítja.

24. cikk

Átláthatóság és adatvédelem

(1)   Az EU-OSHA tevékenységeit nagyfokú átláthatóság mellett folytatja.

(2)   Az EU-OSHA birtokában levő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (11) kell alkalmazni.

(3)   Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül elfogadja az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait.

(4)   A személyes adatok EU-OSHA általi kezelésére az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (12) kell alkalmazni. Az igazgatótanács az első ülésétől számított hat hónapon belül intézkedéseket fogad el az (EU) 2018/1725 rendelet EU-OSHA általi alkalmazására, az adatvédelmi tisztviselő kinevezésére vonatkozó intézkedéseket is beleértve. Ezeket az intézkedéseket az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően kell megállapítani.

25. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)   A csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) szerinti küzdelem elősegítése céljából az EU-OSHA 2019. augusztus 21-ig csatlakozik az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (14), és az említett megállapodás mellékletében szereplő minta alapján elfogadja az EU-OSHA személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)   A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni vizsgálatokat végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik az EU-OSHA-tól uniós forrásból részesültek.

(3)   Az OLAF – a 883/2013/EU, Euratom rendeletben, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (15) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az EU-OSHA által finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az EU-OSHA harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásainak, továbbá az általa kötött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

26. cikk

Biztonsági szabályok a minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére

Az EU-OSHA szükség esetén a Bizottságnak az (EU, Euratom) 2015/443 és az (EU, Euratom) 2015/444 határozatban meghatározott, az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályaival egyenértékű biztonsági szabályokat fogad el. Az EU-OSHA biztonsági szabályai – többek között és adott esetben – a szóban forgó adatok cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezéseket foglalnak magukban.

27. cikk

Felelősség

(1)   Az EU-OSHA szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2)   Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: a Bíróság) rendelkezik joghatósággal arra, hogy az EU-OSHA által kötött szerződésekben foglalt választott bírósági kikötés alapján ítéletet hozzon.

(3)   Szerződésen kívüli felelősség esetén az EU-OSHA – a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban – megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzetének tagjai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)   A (3) bekezdésben említett károk megtérítésével kapcsolatosan a Bíróság rendelkezik joghatósággal.

(5)   Az EU-OSHA személyzetének az EU-OSHA-val szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzatban és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések szabályozzák.

28. cikk

Értékelés

(1)   Az EU-OSHA az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 29. cikkének (5) bekezdésével összhangban előzetes és utólagos értékelést végez a jelentős kiadásokkal járó programjaival és tevékenységeivel kapcsolatban.

(2)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy 2024. február 21-ig, majd azt követően ötévente a Bizottság iránymutatásainak megfelelően értékelés készüljön az EU-OSHA által a célkitűzései, megbízatása és a feladatai tekintetében elért eredményekről. Az értékelés során a Bizottság konzultál az igazgatótanács tagjaival és az egyéb főbb érdekelt felekkel. Az értékelés keretében foglalkozni kell különösen az EU-OSHA megbízatása módosításának esetleges szükségességével és az ilyen módosítások pénzügyi hatásaival.

(3)   A Bizottság az értékelés megállapításairól beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

29. cikk

Igazgatási vizsgálatok

Az EU-OSHA tevékenységeivel kapcsolatban az európai ombudsman az EUMSZ 228. cikkével összhangban vizsgálatot folytathat.

30. cikk

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)   Az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben és a tagállamok és az uniós intézmények hatásköreinek sérelme nélkül az EU-OSHA együttműködhet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

E célból az EU-OSHA az igazgatótanács engedélyével és a Bizottság jóváhagyását követően munkamegállapodásokat köthet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel. Ezek a megállapodások az Unióval vagy a tagállamokkal szemben jogi kötelezettséget nem keletkeztethetnek.

(2)   Az EU-OSHA nyitott azon harmadik országok részvételére, amelyek ebből a célból az Unióval megállapodást kötnek.

Az első albekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseiben rögzíteni kell különösen az érintett harmadik országnak az EU-OSHA munkájában való részvétele jellegét, terjedelmét és módját, az EU-OSHA kezdeményezéseiben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is beleértve. A személyzeti kérdéseket illetően ezeknek a szabályoknak minden esetben meg kell felelniük a személyzeti szabályzatnak.

(3)   Az igazgatótanács az EU-OSHA hatáskörébe tartozó kérdések vonatkozásában stratégiát fogad el a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozóan.

31. cikk

Székhely-megállapodás és működési feltételek

(1)   Az EU-OSHA fogadó tagállamon belüli elhelyezéséhez szükséges rendelkezéseket, a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre vonatkozó rendelkezéseket, továbbá az ügyvezető igazgatóra, az igazgatótanács tagjaira, valamint a személyzetre és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó különös szabályokat az EU-OSHA és a székhelye helye szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell rögzíteni.

(2)   Az EU-OSHA fogadó tagállama biztosítja a szükséges feltételeket az EU-OSHA működéséhez, ideértve a többnyelvű, európai szemléletű iskoláztatást és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

VI. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Az igazgatótanácsra vonatkozó átmeneti rendelkezések

A 2062/94/EK rendelet 8. cikke alapján létrehozott igazgatási tanács tagjai hivatalban maradnak és ellátják az igazgatótanács e rendelet 5. cikkében említett feladatait az igazgatótanács tagjainak és a független szakértőnek az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján történő kinevezéséig.

33. cikk

A személyzetre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)   Az EU-OSHA-nak a 2062/94/EK rendelet 11. cikke alapján kinevezett igazgatója a hivatali idejéből hátralévő időre megbízást kap az ügyvezető igazgató e rendelet 11. cikkében előírt feladatainak ellátására. Szerződésének egyéb feltételei nem változnak.

(2)   Amennyiben e rendelet hatálybalépésének időpontjában az ügyvezető igazgató kiválasztására és kinevezésére irányuló eljárás van folyamatban, ezen eljárás lezárulásáig a 2062/94/EK rendelet 11. cikke alkalmazandó.

(3)   Ez a rendelet nem érinti a 2062/94/EK rendelet alapján alkalmazott személyzet jogait és kötelezettségeit. Az említett személyzet tagjainak munkaszerződései e rendelet alapján meghosszabbíthatók a személyzeti szabályzattal és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekkel összhangban.

Az EU-OSHA e rendelet hatálybalépésének időpontjában működő valamennyi összekötő irodáját fenn kell tartani.

34. cikk

Átmeneti költségvetési rendelkezések

A 2062/94/EK rendelet 13. cikke alapján jóváhagyott költségvetések tekintetében a mentesítési eljárást az említett rendelet 14. cikkével összhangban kell lefolytatni.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2062/94/EK tanácsi rendelet hatályát veszti, és a hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni.

36. cikk

Az igazgatási tanács által elfogadott belső szabályok fenntartása

Hacsak az igazgatótanács e rendelet alkalmazásában másként nem dönt, az igazgatási tanács által a 2062/94/EK rendelet alapján elfogadott belső szabályok hatályban maradnak 2019. február 20. után.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. január 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA


(1)  HL C 209., 2017.6.30., 49. o.

(2)  Az Európai Parlament 2018. december 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. december 20-i határozata.

(3)  A Tanács 2062/94/EK rendelete (1994. július 18.) az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség létrehozásáról (HL L 216., 1994.8.20., 1. o.).

(4)  A Tanács határozata (2003. július 22.) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tanácsadó Bizottság létrehozásáról (HL C 218., 2003.9.13., 1. o.).

(5)  A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(6)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(7)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(8)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(10)  A Tanács 1. rendelete az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(14)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(15)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


Top