(1)

2016. május 12-i levelével Szlovákia értesítette a Bizottságot, hogy a Bizottság jóváhagyása eseténközvetlen támogatás formájában 125 046 543 EUR összegű regionális beruházási támogatást kíván nyújtani a Jaguar Land Rover Slovakia s.r.o. (a továbbiakban: kedvezményezett) javára. A Jaguar Land Rover Slovakia s.r.o. a Jaguar Land Rover Group (2) (a továbbiakban: JLR) tagja.

(2)

2017. május 24-i levelével (a továbbiakban: eljárást megindító határozat) a Bizottság tájékoztatta Szlovákiát, hogy a bejelentett állami támogatás és esetleges be nem jelentett további állami támogatás ügyében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott, és felkérte Szlovákiát, hogy egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.

(3)

A szlovák hatóságok 2017. július 20-i levelükkel benyújtották észrevételeiket a Bizottság EUMSZ 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról szóló határozatára vonatkozóan.

(4)

Az eljárás megindításáról szóló határozatot 2017. december 8-án közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (3). A Bizottság felhívta az érdekelteket, hogy tegyék meg észrevételeiket egy hónapon belül.

(5)

Az egyéb érdekelt felektől származó egyetlen, a Bizottsághoz érkezett észrevételt a JLR nyújtotta be 2017. december 19-én. A Bizottság az észrevételt 2018. január 17-én továbbította Szlovákiának. Szlovákiának a JLR beadványával kapcsolatos észrevételeit 2018. február 5-én iktatták.

(6)

A Bizottság 2018. február 9-én és 23-án információt kért, amely kérésre Szlovákia 2018. március 9-én, április 12-én és 18-án válaszolt. A Bizottság 2018. június 11-én további információt kért Szlovákiától, amely kérésre Szlovákia 2018. július 3-án válaszolt.

(7)

A Bizottság szolgálatai és a szlovák hatóságok között 2017. október 10-én, 2017. november 27-én és 2018. március 1-jén került sor találkozókra.

(8)

A Bizottság a JLR-től 2018. május 14-én kelt levelet kapott, amelyre 2018. május 22-én kelt levelével válaszolt. A Bizottság 2018. július 2-án további információt kapott a JLR-től.

(9)

2018. július 3-i levelével Szlovákia elfogadta, hogy a jelen határozatot angol nyelven fogadják el és közöljék Szlovákiával.

(10)

A Bizottság az eljárást megindító határozatban aggályait fejezte ki mind a bejelentett támogatás összeegyeztethetőségét, mind pedig esetleges be nem jelentett további támogatást illetően. Tekintettel arra, hogy az esetleges be nem jelentett további támogatás kihathat a bejelentett támogatás összeegyeztethetőségére, különösen annak arányosságára és nyilvánvalóan negatív hatására, a jelen határozatban a Bizottság először azt vizsgálja meg, hogy volt-e további be nem jelentett támogatás. Ez a vizsgálat kulcsfontosságú az összeegyeztethetőség értékelésének terjedelme szempontjából.

(11)

A szlovák hatóságok a regionális fejlődést kívánják előmozdítani a JLR nagyvállalat részére prémium alumínium járműveket előállító gyártóüzemnek a szlovákiai nyitrai régióban található Nyitrán történő létesítésére és felszerelésére irányuló beruházáshoz nyújtandó regionális támogatással; a nyitrai régió az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja alapján regionális támogatásra jogosult területnek minősül, ahol a 2014. július 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozó szlovák regionális támogatási térkép szerint a regionális támogatás felső határa 25 %-nak felel meg (4).

(12)

Az 1 406 621 000 EUR névértékű (1 369 295 298 EUR jelenértékű (5)) javasolt elszámolható beruházási költségű beruházási projekt célja egy évente 150 000 db „Prémium D SUV szegmensbe” tartozó jármű (6) gyártására kapacitással rendelkező, új gépjárműgyártó üzem létrehozása. A beruházás 2015 decemberében indult és a tervek szerint 2020-ban készül el. A beruházásra a nyitrai stratégiai parkban (a továbbiakban: NSP), azaz egy megépítés alatt álló ipari parkban, olyan földterületen kerül sor, amely az NSP 2015. július 8-i létrehozásának időpontjában még túlnyomórészt magántulajdonban álló mezőgazdasági terület volt. A projekt várhatóan 2 834 új közvetlen munkahelyet teremt.

(13)

A bejelentett beruházási projektnek a szlovák hatóságok részére benyújtott, 2015. november 24-i hivatalos támogatási kérelemben javasolt célja 150 000 járműnek megfelelő bejelentett éves gyártókapacitásra vonatkozik. A beruházási projektnek a szlovák hatóságok részére a JLR által 2015. június 25-én benyújtott támogatásikérelem-tervezetben eredetileg javasolt célja 300 000 járműnek megfelelő bejelentett éves gyártókapacitás létrehozására irányuló beruházásra vonatkozott, amely beruházást két szakaszban valósították volna meg, és amely további két, későbbiekben meghatározandó modell gyártását is magában foglalta volna. Szlovákia kifejtette, hogy 2015 őszén a JLR úgy döntött, hogy a projekt eredeti célját 150 000 járműnek megfelelő bejelentett éves gyártókapacitású üzem létrehozására szűkíti. Akkoriban még nem volt ismert, hogy az üzemben a 2. szakaszban milyen terméket gyártottak volna, és még nem történt kötelezettségvállalás a beruházás 2. szakaszra történő tervezett bővítésére sem.

(14)

Az állami támogatás kedvezményezettje a Jaguar Land Rover Slovakia s.r.o. Az eljárást megindító határozatban foglalt leírás szerint a Jaguar Land Rover Slovakia s.r.o. 85 %-ban a Jaguar Land Rover Limited, 15 %-ban pedig a Jaguar Land Rover Holdings Limited tulajdonát képezi. A Jaguar Land Rover Limited 100 %-os tulajdonosa a Jaguar Land Rover Holdings Limited, amely viszont 100 %-ban a Jaguar Land Rover Automotive plc. tulajdonát képezi. A Jaguar Land Rover Automotive plc. közvetlen anyavállalata a Tata Motors Limited India (a továbbiakban: Tata Motors). A Tata Motors fő üzleti tevékenysége személygépkocsik, haszongépjárművek, buszok és távolsági buszok gyártását és értékesítését foglalja magában. A jelen határozatban a JLR kifejezés nem foglalja magában a Tata Motorst.

(15)

A szlovák hatóságok megerősítették – és információkkal szolgáltak, amelynek alapján a Bizottság ellenőrizte –, hogy a JLR és annak leányvállalata, a Tata Motors nem minősül a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás (7) értelmében vett, nehéz helyzetben lévő társaságnak.

(16)

A 129 812 750 EUR névértékű vagy 125 046 543 EUR jelenértékű (8) bejelentett közvetlen támogatás a (12) preambulumbekezdésben említett 1 369 295 298 EUR jelenértékű elszámolható kiadásra vonatkozik, így 9,13 %-os támogatási intenzitásnak felel meg. A bejelentett regionális beruházási támogatás forrása az állami költségvetés.

(17)

A Bizottság az eljárást megindító határozat 3.1.2. szakaszában úgy vélte, lehetséges, hogy Szlovákia a bejelentett támogatáson kívül az NSP-ben történő – földterületek piaci áron alul történő értékesítését is magában foglaló – infrastruktúrafejlesztés, valamint a mezőgazdasági földterületek átminősítése díjának (a továbbiakban: átminősítési díj) megfizetése alóli mentesség formájában jogellenes támogatást nyújtott. A szlovák hatóságok az NSP megvalósításával az MH Invest (a továbbiakban: MHI) társaságot bízták meg; e társaság 100 %-os tulajdonosa az állam, és annak irányítását, felügyeletét és finanszírozását Szlovákia közlekedési, építésügyi és területfejlesztési minisztériuma látja el. Az MHI az NSP területeinek eredeti tulajdonosa. A szlovák hatóságok az MHI által megbízott harmadik felek révén munkálatokat, jelesül előkészítő talajhelyreállítást, közművesítést, vasúti és úthálózati csatlakozási, árvízvédelmi és talajvízkezelési munkálatokat végeznek az NSP-ben. A Železnice sloveskej republiky (a továbbiakban: szlovák vasúttársaság), amely szintén 100 %-ban állami tulajdonban álló társaság, a NSP-ben multimodális közlekedési terminált hoz létre. E munkálatok és a terminál becsült összköltsége hozzávetőlegesen 500 millió EUR.

(18)

Az eljárást megindító határozat 3.1.3. szakasza szerint a Szlovák Köztársaság kormányának a mezőgazdasági földterületek művelésből történő kivonásáért és illetéktelen használatáért fizetendő díjakról szóló, 2013. március 13-i 58. sz. rendeletének egyik módosításával (9) bevezették az átminősítési díj alóli úgynevezett „H” mentességet, amely a jelentős beruházásokról szóló 175/1999. sz. törvény (10) (a továbbiakban: jelentős beruházásokról szóló törvény) értelmében vett „jelentős beruházásként” elismert stratégiai ipari parkok építését végző, 100 %-ban állami tulajdonban álló társaságok által megvásárolt földterületekre vonatkozik. A „H” mentesség 2015. október 31-én lépett hatályba. Az NSP-t 2015. július 8-án„jelentős beruházásként” ismerték el.

(19)

Az esetleges be nem jelentett további támogatási intézkedések forrása az állami költségvetés.

(20)

A bejelentett intézkedés kifizetésének időszaka 2017 és 2021 közé esik. A kedvezményezett várhatóan előnyben részesül más olyan intézkedésekből, amelyek be nem jelentett támogatásnak minősülhetnek a JLR által megvásárolt földterületre vonatkozó adásvételi szerződés és az átminősítési díj megfizetése alóli lehetséges mentesülés időpontjától kezdve, valamint a JLR által a szlovák hatóságoktól megvásárolt 185 hektár terület (a továbbiakban: JLR terület) határain kívüli infrastruktúrát érintő infrastrukturális fejlesztés időpontjától kezdve.

(21)

A Bizottság 2017. május 24-én indította meg a hivatalos vizsgálatot. A Bizottság nem tudta kizárni, hogy a JLR a bejelentett támogatáson felül az NSP-ben történő – földterületnek a piaci áron alul történő értékesítését is magában foglaló – infrastruktúrafejlesztés, valamint az átminősítési díj megfizetése alóli mentesség formájában jogellenes támogatásban részesül. Az ennek alapját képező vizsgálat során figyelembe vette mind a bejelentett, mind pedig az esetleges be nem jelentett további támogatási intézkedéseket.

(22)

A Bizottság úgy vélte, fennáll annak a lehetősége, hogy az NSP részét képező földterület JLR részére történő értékesítése olyan előnyöket foglal magában, amelyek további állami támogatásnak minősülhetnek.

(23)

Az MHI-nál – azzal, hogy az NSP jövőbeni területének eredeti tulajdonosává vált – 2016. december 31-ig már 75 millió EUR kiadás merült fel a bejelentett JLR projektnek helyt adó NSP részét képező földterület megvásárlása következtében. A terület fejlesztésével kapcsolatban is további jelentős többletkiadásai keletkeztek. Úgy tűnt ugyanakkor, hogy a JLR-nek a JLR terület megvásárlásával kapcsolatos hozzájárulása csak töredéke a megvásárlási és fejlesztési költségeknek. A földterület megvásárlásával és az NSP kialakításával kapcsolatos, Szlovákia által viselt költségek és a JLR által az NSP helyszínéül szolgáló földterületért fizetendő ár közötti különbözet miatt felmerült, hogy az NSP létrehozására szolgáló földterületek JLR-nek való eladása esetleg állami támogatást foglalt magában.

(24)

Szlovákia azzal érvelt, hogy az NSP fejlesztése nem foglalhatott magában állami támogatást, mivel az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közlemény (11) 17. pontjában említett okokból közfeladatnak minősül. Szlovákia ezért azzal érvelt, hogy az NSP fejlesztése nem gazdasági tevékenység, és annak állami finanszírozása nem minősül állami támogatásnak. Szlovákia továbbá azt is állítja, hogy a JLR piaci áron vásárolná meg az NSP-ben található földterületet, és a piaci árat független szakértők által végzett értékmegállapítás alapján határozzák meg.

(25)

A Bizottság azonban kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az NSP fejlesztése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közlemény 17. pontjában említett helyzethez hasonló lenne, mivel e pont kizárólag olyan intézkedésekre vonatkozik, amelyek nem foglalnak magukban speciális célú infrastruktúrát.

(26)

A Bizottság értelmezése szerint a Szlovákiának a kedvezményezettel kötött szerződéses megállapodásai azt szolgálták, hogy a JLR végleges tulajdont vagy később gyakorolható vételi jogot szerezzen az NSP szinte valamennyi, kereskedelmi szempontból hasznosítható földterületén.

(27)

A Bizottság álláspontja szerint valamely infrastruktúra akkor speciális célú, ha azt egy előzetesen azonosított vállalkozás számára, e vállalkozás sajátos igényeire szabottan építik (12). A Bizottság előzetes álláspontja szerint az NSP az alábbi okokból a JLR-nek szánt speciális célú infrastruktúrának tekinthető: a) szerződéses feltételek alapján a társaság részére nagy területet tartottak fenn; b) a kedvezményezett előzetesen azonosított vállalkozás lehetett; és c) úgy tűnt, hogy az NSP-t a kedvezményezett sajátos igényei szerint alakították ki.

(28)

A Bizottság ezért úgy vélte, hogy amennyiben az NSP a JLR-nek szánt speciális célú infrastruktúrának minősül, a társaságnak szokásos piaci feltételek esetén meg kellett volna fizetnie a területfejlesztési költségeket, a ténylegesen általános infastruktúraelemekkel kapcsolatos költségek kivételével; ezen elemeket a jelen határozatban azonosítani kell.

(29)

Még ha az NSP nem is minősül speciális célú infrastruktúrának, a JLR által fizetendő piaci ár meghatározásának módszere kételyekre adott okot. A Bizottság számára kérdéses volt különösen az, hogy a független szakértők által készített értékmegállapítások megfelelően tükrözték-e a Szlovákia által elvégzett és finanszírozott, a JLR számára közvetlen előnyökkel járó konkrét fejlesztési munkák értékét, és hogy a JLR az ipari parkban való tulajdonosi érdekeltségével arányos részt vállalt-e az NSP fejlesztési költségeinek megfizetésében.

(30)

A Bizottság úgy vélte, hogy a JLR a szlovák jog alapján a mezőgazdasági földterület ipari földterületté történő átminősítése esetén fizetendő díj alóli mentesség (a továbbiakban: „H” mentesség) formájában előnyhöz juthatott. A Bizottság ugyanis – annak ellenére, hogy az ügyletbe olyan, állami tulajdonban álló társaságot iktattak közbe, amelynek célja az volt, hogy harmadik felektől megvásárolja a mezőgazdasági földterületet, azt előkészítse az ipari felhasználásra, ezen belül többek között helyreállítsa a földterületet, azt közművesítse és értékesítse a beruházó részére – nem tudta kizárni, hogy a támogatás betudható a szlovák államnak, és hogy a kedvezményezett szelektív előnyhöz juthatott. Ezért a Bizottság úgy vélte, hogy a díjmentesség a JLR-nek nyújtott, az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősülhet.

(31)

A Bizottság az előzetes vizsgálat alapján nem tudta megállapítani, hogy a bejelentett regionális támogatás megfelel a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás (2014–2020) (13) (a továbbiakban: RTI) rendelkezéseinek.

(32)

Közelebbről, a Bizottság nem tudott arra a következtetésre jutni, hogy a bejelentett regionális támogatási intézkedés teljesíti az RTI-ban rögzített minimumkövetelményeket, ezért kételyét fejezte ki a) az elszámolható beruházási költségeknek látszólag részét képező egyes elemek elszámolhatóságát; b) a támogatás ösztönző hatását; c) a támogatás arányosságát; d) az uniós kohézióra gyakorolt nyilvánvaló negatív hatás felmerülését; és e) az RTI 119. pontja szerinti, a kereskedelemre gyakorolt nyilvánvaló negatív hatások felmerülését illetően, mivel túlléphetik a támogatási intenzitás felső határát. Ezenfelül a Bizottság úgy vélte, hogy az infrastruktúrafejlesztés és az átminősítési díj megfizetése alóli mentesség esetleges további támogatási elemei hatással lehetnek különösen a bejelentett támogatás arányosságára és a maximális támogatási intenzitás felső határának való megfelelésre.

(33)

A Bizottság megjegyezte, hogy a bejelentett elszámolható költségek tartalmaznak egy („váratlan túlköltekezésként” leírt) „céltartalék” tételt, amely legalább [60–85] millió GBP ([72–102] millió EUR (14)) összegnek felel meg. A Bizottság kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a „céltartalékképzési költségek” a regionális beruházási támogatás szempontjából elszámolhatóak-e.

(34)

A Bizottság kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett regionális támogatás ösztönző hatású lenne, vagyis hogy az szükséges lett volna ahhoz, hogy a JLR beruházását Nyitrára vonzza. A Bizottság nem volt meggyőződve arról, hogy a JLR helyszínre vonatkozó döntését előkészítő folyamattal kapcsolatban benyújtott dokumentáció igazolja, hogy a döntés meghozatalakor Mexikó hiteles alternatív forgatókönyvet jelentett. Közelebbről, a Bizottság az igazgatótanács tagjainak 2015. januárban, külső helyszínen tartott ülésével kapcsolatos dokumentumokban utalásokat talált arra vonatkozóan, hogy a JLR két üzem különböző helyszíneken történő megépítését tervezi, valamint a mexikói helyszínhez képest az európai helyszínekre vonatkozó értékelés is eltérő részletességű volt. Emellett úgy tűnt, hogy a mexikói alternatíva jelentős késedelemmel járna. A Bizottság úgy vélte, hogy Nyitra valójában a mexikói helyszín helyett a lengyelországi Jaworban található alternatív helyszínnel versenghetett az új JLR üzemért. A támogatás ösztönző hatását megkérdőjelezte továbbá a Mexikó és Nyitra közötti, nettó jelenértékbeli jelentős különbség, amelyet a bejelentett regionális támogatás csak részben kompenzált. A Bizottság ezért nem tudta kizárni, hogy a JLR Mexikó helyett Nyitrára eső választásával kapcsolatos stratégiai megfontolások meghatározó jellegűek voltak Nyitra választását illetően, vagyis Nyitrán a beruházást a bejelentett támogatás jelen értéken 125 millió EUR-t kitevő összege nélkül is, vagy legalábbis alacsonyabb összeg esetén is megvalósították volna. A JLR stratégiai megfontolásait a következők alkották: a) a JLR központjától számított távolság; b) időbeli késedelem; c) Mexikóban a természeti katasztrófák vulkanikus tevékenység miatti kockázata; d) politikai instabilitás, kormányzati hatékonyság és korrupciós kockázat; e) márkaértékkel kapcsolatos megfontolások; és f) uniós befektetés az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése lehetőségének fedezése céljából.

(35)

mivel a bejelentett támogatás Szlovákia jelenlegi regionális támogatási térképe alapján alig valamivel marad a Nyitrában megvalósított adott méretű beruházásra nyújtható maximális támogatási összeghatár alatt (a továbbiakban: kiigazított támogatási összeg), a Bizottságnak kétségei támadtak azzal kapcsolatban, hogy a teljes támogatási összeg akkor is arányos lenne-e, ha a JLR valójában az esetleges további támogatási elemekben is részesült volna. Ezenfelül a Bizottság kételkedett abban, hogy a 413 millió EUR-t kitevő arányossági felső határt, jelesül a Mexikó és Szlovákia alternatíva életképessége közötti, a JLR által kiszámított eltérést, amely az RTI-ban rögzített két arányossági felső határ egyike (15), „már jóval alacsonyabb szinten nem lehetett volna elérni”.

(36)

A Bizottság kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a mexikói helyszín hiteles alternatíva volt-e és valójában nem a lengyelországi Jawor volt-e az alternatív helyszín. Belső vállalati számítások azt mutatták, hogy beruházás jövedelmezőbb lett volna Jaworban, amely olyan régióban található, hol ugyanaz a regionális támogatási intenzitás felső határa, mint Nyitra esetében, vagyis 25 %. A Bizottság ezért előzetesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy amennyiben a mexikói alternatíva nem bizonyulna hitelesnek és Nitra tényleges alternatívájának Jawor minősülne, nem zárható ki, hogy a Szlovákia által a JLR részére nyújtott támogatási csomag az RTI 121. pontja alapján nyilvánvaló negatív hatással rendelkezik.

(37)

A bejelentett regionális támogatás jelenértéken számítva prima facie a Nyitra régióban megvalósított adott méretű beruházás esetében maximálisan megengedhető támogatási intenzitásnál alacsonyabb támogatási intenzitást eredményez. Minden további, infrastruktúrafejlesztés formájában nyújtott támogatási elem – köztük a piaci értéken alul történő átruházás vagy az átminősítési díj alóli mentesség, illetve mindkettő – esetén azonban a teljes támogatási összeg a megengedhető támogatási intenzitási szint fölé emelkedne, így az RTI 119. pontja értelmében a kereskedelemre gyakorolt nyilvánvaló negatív hatásnak minősülne. Mivel a Bizottság nem tudta kizárni a további támogatási elemek létezését, kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a támogatási intézkedés egésze nem eredményez-e a kereskedelemre gyakorolt nyilvánvaló negatív hatást.

(38)

A szlovák hatóságok szerint az NSP több okból sem minősül a JLR-nek szánt speciális célú infrastruktúrának. Azzal érvelnek, hogy az NSP-t alkotó földterületet már jóval azelőtt kijelölték ipari felhasználásra, hogy a JLR elkezdett volna helyszínt keresni, és hogy a szlovák hatóságok az NSP beépítetlen területeit előzőleg felkínálták más beruházók részére. Ezenfelül a szlovák hatóságok azzal érvelnek, hogy a JLR nem tulajdonosa az NSP-nek és az NSP tekintetében kizárólagos engedéllyel vagy koncesszióval sem rendelkezik, továbbá, hogy a JLR ténylegesen nem gyakorol kizárólagos ellenőrzést az NSP felett. Ezenfelül azzal érvelnek, hogy a JLR Nyitra mellett szóló döntésében valójában szerepet játszott az, hogy az NSP létező ipari fejlesztéssel rendelkező, ipari övezetbe besorolt terület, nem pedig fordítva, és hogy a szlovák hatóságoknak az NSP fejlesztésével kapcsolatos megközelítése olyan általános gyakorlat, amelyet Szlovákia és más tagállamok is arra használnak, hogy a területfejlesztés maximalizálása mellett elkerüljék a felesleges állami kiadásokat.

(39)

A szlovák hatóságok tisztázták, hogy milyen történeti előzmények vezettek az NSP-hez. A „stratégiai park” kifejezést, így a „nyitrai stratégiai park” kifejezést is először 1999-ben, a jelentős beruházásokról szóló törvényben vezették be. Az NSP 704 hektár területből áll, amelyre vonatkozóan a szlovák hatóságok kisajátítási joggal rendelkeznek a meglévő észak-nyitrai ipari parkkal (16) szomszédos stratégiai park megvalósítása érdekében. A két park együttesen képezi az Észak-Nyitra néven ismert integrált ipari övezetet. Az NSP öt önkormányzat, jelesül Nyitra és Luzianky, kis részben pedig Cakajovce, Zbehy és Jelsovce területén helyezkedik el.

(40)

Először Nyitra régió 1998. évi övezeti tervében (17) fogalmazták meg a Nyitra régióban található ipari terület fejlesztésének szükségességét. Nyitra és Luzianky önkormányzatát jövőbeni ipari központként azonosították.

(41)

A szlovák kormány az ipari fejlődés elősegítése érdekében elismerte, hogy módot kell találnia arra, hogy megoldja a földterületek széttöredezett tulajdonosi szerkezetének problémáját, amely akadályát képezte a nagy beruházási projektek odavonzásának. Szlovákiában a földterületek tulajdonosi szerkezete igen széttöredezett a történeti öröklési jogszabályok miatt, mivel a testvérek a szüleik földjét egyenlő arányban örökölték. Ez számos társtulajdonossal rendelkező, kisméretű, széttöredezett telkekhez vezetett. Szlovákia ezért 1999-ben elfogadta a jelentős beruházásokról szóló törvényt, amely a jelentős beruházások részére igazolások kibocsátásra irányuló eljárást szabályozza annak érdekében, hogy elősegítse a nagy beruházási projektek megvalósítását szolgáló földterületek megvásárlását.

(42)

Az ipari terület fejlesztésének szükségességét 2003-ban ismételten megerősítették, amikor Nyitra település a 2003. július 16-i 690. sz. kormányhatározatban elismert, „Az ipari parkok Szlovák Köztársaság kiválasztott területein történő elhelyezésére vonatkozó tanulmányban” szerepelt az ajánlott helyszínek felsorolásában. Ez 231 hektárnyi területet érintett. Nyitra régió 2004-ben megjelölte azt a területet, ahol a mezőgazdasági földterületet ipari felhasználás céljából átminősíteni tervezte. Ez a terület földrajzilag délen magában foglalta az észak-nyitrai ipari parkot, kiterjedt a déli területre és a JLR terület nagy részére. Ezenfelül 2004-ben a 88/2004 kormányhatározattal Nyitra, valamint Szlovákia-szerte különböző más városok regionális fejlesztését szolgáló pénzügyi intézkedéseket fogadtak el, hogy lehetővé tegyék a beruházások odavonzásához szükséges műszaki infrastruktúra kiépítését. 2006-ban Luzianky önkormányzata elfogadta a 2006. évi övezeti tervét, amely 106 hektárnyi földterületet az észak-nyitrai ipari övezethez való hozzácsatolás céljára tartott fenn.

(43)

2007-ben letelepedtek az első társaságok az észak-nyitrai ipari parkban. A Sony, későbbi ismert nevén Foxconn lett az egyik fő beruházó. 2011-ben övezeti besorolásra vonatkozó határozatot hoztak annak érdekében, hogy az R1 országutat az ipari övezet területéhez kapcsolják.

(44)

Nyitra régió 2012. évi övezeti terve megerősítette, hogy az észak-nyitrai ipari övezetet „ipari park vagy ipari gyártóegységek elhelyezésére alkalmas területnek jelölték ki. Ezt a területet teljesen nem építették be és az fejlesztési potenciállal rendelkezik”. A szlovák kormány elismerte, hogy a széttöredezett tulajdonosi szerkezet által előidézett beruházási akadály kezeléséhez több intézkedésre van szükség. A jelentős beruházásokról szóló törvényt ezért 2013-ban olyan rendelkezésekkel módosították, amelyek lehetővé tették a jelentős beruházások megvalósítási folyamatának felgyorsítását azzal, hogy a jelentős beruházásokra vonatkozó igazolás rugalmasabb folyamatát állapították meg és csökkentették az eljárási bürokráciát.

(45)

2014-ben Luzianky önkormányzata módosította a 2006. évi övezeti tervét annak érdekében, hogy az ipari övezet rá eső, 158 hektár méretű területének részletes tervezett fejlesztését elősegítse, mivel egy ipari beruházó érdeklődött a terület után, azonban végül úgy döntött, hogy máshol végez beruházást. A 2014. évi Luzianky övezeti terv részletes infrastruktúrafejlesztési terveket határozott meg annak érdekében, hogy a területet ipari felhasználásra készítse elő. A terület javasolt városfejlesztési koncepciójának egyik alapelvét a javasolt fejlesztési területeknek funkcionális és térbeli szempontból az észak-nyitrai ipari park területéhez való hozzákapcsolása képezte. Az övezeti terv kifejezetten megjelölte a földterület fejlesztési korlátait és igényeit, köztük a közlekedési kapcsolatok, a vasúti sín védőövezete, a Nyitra folyó bio-folyosó és a magas talajvízszint kezelése iránti igényt, a tározók és szivattyúállomások kiépítésének szükségletét, az ivóvízellátás biztosításának szükségletét, a közös szennyvízcsatorna, a csapadékvízzel szembeni védelem, a magas nyomású csőhálózat meglétének, valamint a hírközlési hálózathoz való csatlakozás szükségességét.

(46)

2015. május 27-én a szlovák kormány új jogalkotási kezdeményezést indított, hogy megteremtse annak előfeltételeit, hogy egy 100 %-ban állami tulajdonban álló vállalkozás, amely a földterület előkészítéséért, ezen belül a szükséges infrastruktúra kiépítéséért felelős, ún. stratégiai ipari és technológiai parkokat hozhasson létre. E kezdeményezés eredményeként megszületett a jelentős beruházásokról szóló törvény 2015. június 30-i 154/2015. sz. módosítása. Ezzel egy időben az 58. sz. rendeletnek az eljárást megindító határozat 10. pontjában említett módosítását (18) kezdeményezték. 2015. július 8-án (19) a szlovák kormány kiállította a jelentős beruházásra vonatkozó igazolást az NSP megépítéséhez.

(47)

A szlovák hatóságok úgy vélik, hogy mivel ipari övezetfelosztásokat hoztak létre, továbbá olyan iparfejlesztési stratégiával rendelkeztek, amely az észak-nyitrai ipari park révén már részben megvalósult, ezenkívül a terület fennmaradó részének fejlesztése céljából részletes fizikai terveket dolgoztak ki és zöld mezős beruházási lehetőségeket kínáltak fel más beruházók részére, nem lehet azzal érvelni, hogy az NSP-t a JLR mint előzetesen azonosított vállalkozás részére fejlesztették. Ezenfelül a szlovák hatóságok hangsúlyozták, hogy az NSP fejlesztését eredményező történeti fejlemények minden egyes lépésére az előtt került sor, hogy a JLR döntött volna az üzemének helyszínéről, és jóval azelőtt, hogy a JLR szerződésben vállalta volna, hogy Nyitrán helyezi el az üzemet.

(48)

A szlovák hatóságok a JLR több olyan dokumentumára hivatkoznak, amelyek bizonyítják, hogy a JLR helyszínre vonatkozó értékelését pozitívan befolyásolták az NSP korábbi fejlesztési tervei és az, hogy már létezett egy ipari park, és hogy az azzal szomszédos terület a bővítés céljára igénybe vehető, ipari övezeti besorolású terület volt. Például 2015. április 27-én Nyitra a harmadik helyen szerepelt, de az egyik pozitív tényezőt az jelentette, hogy „[k]ialakított ipari ingatlanon létrehozott telephelyről” lenne szó.

(49)

Ezenfelül a szlovák hatóságok kifejtették, hogy a JLR terület és az ahhoz kapcsolódó munkák nem a JLR sajátos igényeihez igazodtak.

(50)

A Szlovákia és JLR által 2015. december 11-én aláírt beruházási megállapodásban (a továbbiakban: beruházási megállapodás) említett felügyeleti jogok kizárólag a talajhelyreállítási munkálatok elvégzésére vonatkoznak. Az MHI-nak el kell végeznie bizonyos munkálatokat annak biztosítása érdekében, hogy a földterület megfeleljen az MHI és a JLR által elfogadott, az értékesítési ár alapját képező követelménynek. A szlovák hatóságok szerint az említett felügyeleti jogokat általános projektirányítási megfontolások, nem pedig a tevékenységhez kapcsolódó fejlesztési követelmények indokolták. Az MHI nem köteles a JLR esetleges visszajelzését figyelembe venni. Az MHI-nak kizárólag a JLR terület helyreállítási munkálataira vonatkozó tervrajzokról és leírásokról kell visszajelzést kérnie. E jogok nem terjednek ki a munkálatok végrehajtásának utólagos ellenőrzésére.

(51)

Ezenfelül a szlovák hatóságok pontosították az NSP-hez kapcsolódó infrastrukturális munkálatok természetét. Az ipari parkok állami fejlesztését magában foglaló korábbi projektekhez hasonlóan e munkálatok célja az volt, hogy a parkban lévő összes társaság számára infrastrukturális szolgáltatásokat, köztük a közművekhez való hozzáférést és közúti/vasúti csatlakozásokat biztosítsanak. Az infrastrukturális munkálatok a következő elemeket foglalják magukban:

(52)

Ezenfelül a szlovák hatóságok pontosították, hogy a JLR az NSP mekkora hányadát fogja elfoglalni:

(53)

A szlovák hatóságok úgy vélik, hogy a déli földterülettel, az északi földterülettel vagy a bővítési területtel kapcsolatban a beruházási megállapodás által létrehozott egyetlen jog sem biztosít JLR számára a földterület feletti ellenőrzést. A JLR terület alapterülete tehát csak 185 hektár, amely az NSP teljes alapterületének 26 %-a, illetve a kereskedelmi szempontból hasznosítható alapterület 55 %-a, tekintettel arra, hogy az NSP-ből 366 hektár műszaki terület.

(54)

A szlovák hatóságok előadása szerint a JLR által a JLR terület megvásárlásáért fizetendő árat három szakértő, jelesül […], […], és a CB Richard Ellis által végzett független értékbecslések alapján határozták meg. Ezek a szakértők a piaci ár becslését a hatóságok általi földterület- és épületértékesítés állami támogatási elemeiről szóló bizottsági közleménnyel (21) összhangban végezték el; az értékbecslések időpontjában e közlemény minősült az alkalmazandó bizottsági iránymutatásnak. Ezenfelül a szlovák hatóságok egyértelművé tették, hogy a CB Richard Ellis-nek a Bizottság részére a bejelentési eljárás során benyújtott jelentését tévesen nyújtották be, mivel az nem földterület értékbecsléséről szóló jelentés, hanem külön piackutatási jelentés.

(55)

Valamennyi értékbecslést azon az alapon végeztek el, hogy a földterületet „építkezésre kész állapotban”, vagyis helyreállítva és ipari övezetbe besorolva fogják értékesíteni. A szlovák hatóságok ezért arra a következtetésre jutnak, hogy a piaci árbecslések magukban foglalják a helyreállítási munkák költségeit. A négyzetméterenkénti 15,83 EUR végső vételárat a három független értékbecslésben szereplő, négyzetméterenkénti 15 EUR, 15,5 EUR és 17 EUR átlagaként határozták meg. A beruházási megállapodás alapján JLR a fent említett, az „építkezésre kész állapotban” lévő földterület általános leírását meghaladó munkákért külön köteles fizetni.

(56)

A szlovák hatóságok kifejtették, hogy a „H” mentesség a teljes egészében állami tulajdonban lévő társaságok, jelen esetben az MHI földvásárlásaira vonatkozó, az átminősítési díj alóli mentesség, amelynek célja valamely „jelentős beruházásként” elismert ipari park fejlesztése. A „H” mentesség tehát kizárólag az állami földterület állami hatóságok általi fejlesztésére vonatkozik. Annak célja, hogy elhárítsa az államon belüli pénzügyi átutalások végzése jelentette adminisztratív terhet. E mentesség hiányában az MHI-nak az NSP-ben található földterület tulajdonosaként és fejlesztőjeként meg kellett volna fizetnie az átminősítési díjat, amint a földterületet ipari földterületté átminősítették. A földterület tulajdonosaként és fejlesztőjeként az MHI feladata az volt, hogy telepítse az infrastruktúrát és átminősítse a földterületet, hogy az „építkezésre kész állapotban” legyen, majd azt továbbértékesítse a beruházók, köztük a JLR részére. A JLR-nek nem kellett díjat fizetnie, mivel a beruházási megállapodás alapján a földterületet csak annak ipari területté történő átminősítését követően szerezte volna meg. A szlovák hatóságok kifejtették, hogy a JLR egy belső iratában szereplő azon utalás, amely szerint a JLR mentesül az átminősítési díj megfizetése alól, abból eredt, hogy az irat szerzője tévesen úgy értelmezte, hogy a díjat a JLR lenne köteles megfizetni. A szlovák hatóságok arról is tájékoztatták a Bizottságot, hogy a jövőbeni NSP területén található valamennyi mezőgazdasági földterület ipari földterületté történő átminősítése díjának teljes összege, amelyet a „H” mentesség hiányában meg kellett volna fizetni, körülbelül 30 millió EUR-nak felelt volna meg, amelyből csak hozzávetőlegesen 8 millió EUR vonatkozna a JLR területre.

(57)

A szlovák hatóságok megerősítették az eljárást megindító határozat 1. táblázatában felsorolt elszámolható költségelemeket. A megjelölt javasolt és elszámolható beruházási költségek összege névértéken 1 406 620 591 EUR-nak, jelenlegi értéken 1 369 295 298 EUR-nak felelt meg. A céltartalékképzési költségekre hivatkozó, a 2015. november 18-án kelt JLR dokumentációban szereplő prezentáció pénzügyi elemzés célját szolgálta, és nem tartalmazott az eljárást megindító határozat 1. táblázatában felsorolt elszámolható költségelemeken kívüli céltartalékképzési költségeket. Az említett elszámolható költségelemek a támogatási kérelem időpontjában előre látott költségeket tükrözik és az óvatos költségbecslési megközelítés részeként az egyes elszámolható költségelemekre képzett céltartalék összeget tartalmaznak. A szlovák hatóságok ezért úgy vélik, hogy a névértéken 1 406 620 591 EUR-nak megfelelő teljes összeg elszámolható.

(58)

Szlovákia úgy véli, hogy megfelelően ellenőrizte az alternatíva hitelességét és a Bizottság kételyei megalapozatlanok, mivel Mexikó az Unióhoz képest az üzem hiteles alternatív helyszínének minősült. Szlovákia szerint Mexikó 2015 tavaszán még lehetséges helyszíne volt a tervezett beruházásnak és azt nem egy további, ezzel párhuzamos beruházás helyszíneként vették figyelembe. Következésképpen a Szlovákia által felajánlott állami támogatásra szükség volt ahhoz, hogy a JLR beruházást Szlovákiába lehessen hozni.

(59)

Szlovákia hangsúlyozza, hogy Mexikó három okból is hiteles alternatív helyszínnek minősült:

(60)

Szlovákia további bizonyítékokat is szolgáltatott, köztük az igazgatótanácsnak tartott prezentációkat, a Mexikó kapcsán végzett megvalósíthatósági tanulmányt, a mexikói hatóságokkal cserélt információkat, a felső vezetésnek az előzetesen kiválasztott pueblai helyszínekre tett, 2015. júniusi helyszíni látogatása során tett megállapításait azzal, hogy e látogatások során a stratégiai minőségi tényezőket részletesebben feltárták, valamint a 2015. június 10-i, Az EGK-hoz viszonyított kontrafaktuális költségkülönbség című anyagot.

(61)

A szlovák hatóságok arra utalnak, hogy a Bizottság kételyei olyan, pontatlan sajtóközleményeken alapulnak, amelyeknek a JLR 2015. március és július között kelt, újabb belső iratai egyértelműen ellentmondanak. A szlovák hatóságok jelentős mennyiségű bizonyítékot bocsátottak rendelkezésre annak igazolására, hogy 2015 tavaszán Mexikót még vizsgálták és akkor még nem döntöttek Mexikó helyett uniós helyszín mellett. Ezek a bizonyítékok számos forrásból és a JLR szervezetének különböző szintjeiről – jelesül a JLR felső vezetésétől, a JLR munkacsoportjaitól, külső tanácsadóktól – és mexikói kormánytisztviselőktől származnak. A JLR felső vezetői szintű küldöttsége által a 2015. júniusi pueblai látogatás előtt és azt követően kidolgozott dokumentumok különösen jelentősek. Mexikót csak akkor tették félre, amikor a JLR 2015 nyarán úgy döntött, hogy Nyitrát viszi tovább.

(62)

A „Project Oak – Golden Site Report Out” címet viselő Ernst & Young tanulmány 2015. március 20-án kelt. A tanulmányt a JLR a Mexikóban előzetesen kiválasztott helyszínek életképességének felülvizsgálata során használta fel. A nemzetközi fejlesztési tanács 2015. március 30-i ülésének jegyzőkönyve rögzíti, hogy „[m]egállapodás született arról, hogy a törökországi és mexikói alternatív lehetőségek értékelésére irányuló jelenlegi munkát folytatni kell”. A stratégiai tanács 2015. április 27-i ülésének eseménynaplója és jegyzőkönyve szerint „nem uniós alternatívaként Puebla (Mexikó) került elfogadásra”. A 2015. július 10-i globalizációs fórumon bemutatott, a mexikói szűrési folyamatról nyújtott áttekintés megerősíti ezt a döntést, mivel 2015. május 11-én a következő állapotról számol be: „H[…] és G[…] [mexikói államok] felfüggesztve; Pueblát illetően további vizsgálatokra kerül sor (a H[…], A[…] és S[…] helyszínek alapján)”. H[…] vált „az előnyben részesített választási lehetőséggé, mivel a kikötő közel van, kialakult beszállítói bázissal és munkaerőpiaccal rendelkezik”. A globalizációs stratégiai fórum 2015. május 15-i ülésén a Darwin projekt keretében előzetesen kiválasztották Szlovákiát és Lengyelországot, míg az Oak projekt keretében Mexikót. 2015. május 22-én a JLR Puebla államtól megkapta a hivatalos választ a rendelkezésre álló ösztönzőket, a szeizmikus kockázatot, a VW korlátozásokat és az ütemezést illetően. A nemzetközi fejlesztési tanács 2015. június 1-jei jegyzőkönyve és eseménynaplója a Darwinnal kapcsolatos új fejlemények pontban rögzíti, hogy „az elsődlegesen tárgyalt pontok a következők voltak: […] Részletesebben bemutatták a mexikói egyeztetésekkel kapcsolatos haladást és a Puebla értékelését célzó újabb helyszíni látogatással kapcsolatos terveket”. A „Darwin projekt: az EGK-hoz viszonyított kontrafaktuális költségkülönbözet” címet viselő 2015. június 10-i prezentációban szereplő cash flow értékelés azt mutatja, hogy a JLR elemzése „Mexikó Lengyelországgal” és „Mexikó Szlovákiával” történő összehasonlítását szolgálta. A stratégiai tanács 2015. június 15-i, a Darwin projektre összpontosító ülésén ugyanakkor az egyik cselekvési pont „Helyszíni látogatás Mexikóba a Puebla helyszínre vonatkozó ajánlatkérés megvitatása céljából” volt. A 2015. június 15-i héten a JLR globális terjeszkedésért felelős igazgatója által vezetett csapat Puebla államba utazott, ahol meglátogatta a H[…] és az A[…] helyszínt. 2015. június 25-én a JLR Puebla állam kormányzója felé írásban megerősítette, hogy H[…]-t előzetesen kiválasztották. A globalizációs fórum 2015. július 10-i ülésére készített feljegyzések tartalmazzák a H[…] és az A[…] helyszíneken történő látogatásból eredő megállapítások összefoglalását. Ahogyan az a globalizációs fórum ezen ülésének jegyzőkönyvéből kitűnik, az ülés célja „az volt, hogy a Darwin és az Oak projektből kiválasszák az előnyben részesített helyszínt, és a folyamatot szeptember 30-ra előirányzott kötelező beruházási megállapodással lezárják. A vizsgált helyszínek Nyitra (Szlovákia), Jawor (Lengyelország) és Puebla (Mexikó) voltak”. A jegyzőkönyv a következőket is rögzíti: „A Nyitra (a Darwin folyamatban előnyben részesített helyszín) Pueblához (az Oak folyamatban előnyben részesített helyszín) képest költség szempontjából jelentősen hátrányosabbként lett bemutatva”. Az ezen ülésre készített prezentáció szerint: „A nem számszerűsíthető kockázati tényezők és egyéb számszerűsíthető szempontok figyelembevételét követően, feltételezve, hogy a vizsgált mértékű uniós állami támogatás megvalósul, úgy hisszük, ez elegendő ahhoz, hogy kiegyenlítse a mexikói költségelőnyt, így a Puebla (Mexikó) helyszín felfüggesztését javasoljuk”. A JLR igazgatótanácsa 2015. augusztus 3-i ülésének jegyzőkönyve rögzíti, hogy „[s]zigorú helyszínértékelési folyamatot követően a július 10-i globalizációs fórumon megállapodás született arról, hogy a szlovákiai Nyitrát kell továbbvinni ajánlott helyszínként, amennyiben ezt az igazgatótanács jóváhagyja”. A JLR igazgatótanácsi ülésére készített, alapul szolgáló prezentációban „[b]emutatták a Darwin és az Oak projektből egyetlen helyszín előzetes kiválasztására vonatkozó folyamatot”.

(63)

A szlovák hatóságok kifejtették, hogy a JLR nem nyújtott be hivatalos támogatási kérelmet a mexikói hatóságokhoz, mivel Mexikóban nincs állami támogatási szabályozás. A JLR azonban részletes tájékoztatást kapott a pueblai kormányzattól arról, hogy mit ajánlhatnak fel, ha a JLR úgy dönt, hogy ott fektet be.

(64)

A szlovák hatóságok előadják, hogy a JLR nem tervezett mexikói beruházást az uniós üzemen felüli második beruházásként. Arra utalnak, hogy a Bizottság kételyei egyetlen, elismert módon némileg félrevezető JLR dokumentumon alapulnak, és azzal érvelnek, hogy e dokumentum tévesen értelmezi a végrehajtó bizottság tagjai 2015. január 21-i – vagyis a helyszínre vonatkozó döntést hat hónappal megelőző – külső helyszínen tartott ülésén elhangzottakat. A JLR e dokumentumát mindenesetre jelentős mennyiségű, későbbiekben rendelkezésre bocsátott olyan bizonyíték cáfolta, amely a két helyszín alternatívaként történő tárgyalására vonatkozott. Ezenfelül kifejtik, hogy az új üzemből eredő többletkapacitás (évi 300 000 gépjármű) máris a JLR kapacitása 50 %-ának felel meg. Nem lenne reális azt feltételezni, hogy a JLR ugyanabban az időben vagy akár rövid-/középtávon ugyanolyan nagyságrendű második projektbe történő beruházás lehetőségét is vizsgálná.

(65)

A szlovák hatóságok kifejtették, hogy a végrehajtó bizottság tagjai 2015. január 21-én, külső helyszínen tartott üléséről készült jelentés és az arra készült prezentáció miért utal két üzem építésére. Szlovákia szerint a JLR mindig is azt tervezte, hogy az új üzemben a működést – az 1. üzem 1. szakaszában – évi 150 000 gépjármű kapacitással kezdi meg, majd [2020–2025-ben], vagyis az 1. üzem 2. szakaszában ezt 300 000 gépjárműre növeli. A 2015. januári ülés idején a JLR gépjárművek iránti kereslet azonban olyan erősen növekedett, hogy a végrehajtó bizottság tagjai röviden megvizsgálták annak lehetőségét is, hogy az első helyszínen végzett munkálatok befejezését követő öt-tíz éven belül kellő kereslet esetén másik helyszínen egy második üzemet is megépítsenek. Ezt a jövőbeni helyszínt részletesen nem tárgyalták meg az ülésen, mivel az arra vonatkozó döntés még messze volt. A szlovák hatóságok megjegyezték, hogy a külső helyszínen tartott ülés jegyzőkönyvében szereplő azon kijelentés, amely szerint a JLR-nek két üzemre lesz szüksége az előrejelzett kereslet kielégítéséhez, vagy az 1. üzem két szakaszának összekeveréséből, vagy abból eredt, hogy a jegyzőkönyv túlzottan hangsúlyozta azt a korlátozott egyeztetést, amelyet arról tartottak, hogy valamikor a távoli jövőben egy esetleges második üzemet is létre lehet hozni.

(66)

A szlovák hatóságok hangsúlyozzák, hogy a JLR belső dokumentumai következetesen bizonyítják, hogy a JLR egyetlen helyszínen kívánt beruházni. A 2015. július 10-i globalizációs fórum jegyzőkönyve rögzíti, hogy Mexikó helyett előnyben részesített helyszínként a nyitrai helyszínt választották, és hogy a két helyszínt alternatívaként vetették össze egymással. A JLR kizárólag egyetlen helyszínen történő gyártás lehetőségét vizsgálta: „[k]észen állunk arra, hogy kiválasszunk egy országot a Darwin és az Oak projektből”.

(67)

A stratégiai okok jelentős szerepet töltöttek be a döntésben, de a támogatás így is szükséges volt ahhoz, hogy a döntés Szlovákiára essen. A szlovák hatóságok érvelése szerint téves azt állítani, hogy a felkínált állami támogatás a nettó jelenértékbeli különbözetnek pusztán „jelentéktelen” részét fedezi, mivel a Bizottság eljárást megindító határozatban kifejtett álláspontja szerint a névleges támogatás a nettó jelenértékbeli különbözet 47 %-ának felelt meg (22). A JLR belső dokumentumai kifejezetten említik, hogy a helyszínre vonatkozó döntés szoros volt, és döntő jelleggel függött az állami támogatás odaítélésétől. E tekintetben a Tata igazgatótanácsa 2015. szeptember 18-i ülésének jegyzőkönyve rögzíti, hogy „a minőségi és kockázati elemeket figyelembe véve a készpénzben [150–200] millió GBP módosított állami támogatás teljes összege (23) elegendő volt ahhoz, hogy Mexikó helyett Nyitrát vigyük tovább”. Ehhez hasonlóan a JLR 2015. novemberi, az üzem helyszíneként Nyitrát megerősítő döntése azon „a feltételen alapult, hogy az állami támogatás teljes összegét megkapják”. Következésképpen a JLR ragaszkodott hozzá, hogy a beruházási megállapodásban rögzítsék, hogy beruházási kötelezettségei a regionális támogatás 100 %-ának odaítélésétől függnek.

(68)

Ezenfelül Szlovákia rámutatott arra, hogy ami a mexikói megvalósítás késedelmével kapcsolatos kockázatot illeti, ezt az elemet a pénzügyi összehasonlításban kifejezetten figyelembe vették, tehát azt megfelelően megvizsgálták. Szlovákia utalt a 2015. július 10-i globalizációs fórum előtti prezentációra, amely rögzítette, hogy „Mexikóban az 1. munka időigényére vonatkozó hosszabb előrejelzés […] a fentiek szerinti 6–9 hónapos tartomány”.

(69)

A szlovák hatóságok azzal érvelnek, hogy a JLR-nek nem nyújtottak további támogatási elemeket, ezért a támogatást arányosnak tekintik.

(70)

A szlovák hatóságok hangsúlyozták, hogy a szlovák támogatás nem rendelkezik kohézióellenes hatással Lengyelország kárára és emlékeztetnek arra, hogy „[a] július 10-i globalizációs fórum megállapította, hogy Jawor (Lengyelország) nem alkalmas helyszín a területre vonatkozó alapvető szempontokkal és megvalósíthatósággal kapcsolatos komoly aggályok miatt. A társaságnak ezért Nyitra (Szlovákia) és Puebla (Mexikó) között kellett választania. A társaság előnyben részesített helyszínként Szlovákiát választotta és mélyreható megvalósíthatósági tanulmányt engedélyezett. Mexikót felfüggesztették.” Jawort Nyitrával szembeni alternatívaként elvetették, amikor 2015. július 10-én döntöttek a 2015. augusztus eleji igazgatótanács által megerősítendő végső helyszínajánlásról. A JLR és a Tata Motors igazgatótanácsa a 2015. augusztus 3-i, illetve 7-i ülésén nem tekintette Jawort alternatívának Nyitrához képest.

(71)

mivel a szlovák hatóságok álláspontja szerint a bejelentett támogatáson felül további támogatás odaítélése nem történt, elutasítják a Bizottság által felvetett azon aggályt, miszerint a megengedhető támogatási intenzitás felső határát túllépték, ezért a támogatás nyilvánvaló negatív hatást gyakorolhatott a kereskedelemre.

(72)

A JLR támogatja a szlovák hatóságok 2017. július 20-i észrevételeit és egyes konkrét elemeket tovább részletez.

(73)

A JLR úgy véli, hogy az NSP fejlesztésére irányuló szlovák erőfeszítés szükséges volt ahhoz, hogy a helyszínt a beruházás számára életképessé és vonzóvá tegyék. A JLR tudatában volt annak, hogy nem veheti kizárólagosan igénybe az infrastruktúrát, hogy általános hozzáférési díjat vagy rendszerint esedékessé váló adót kell fizetnie, piaci árat kell fizetnie az általa megvásárolandó földterületért, és ki kell fizetnie a költségeket a terület minden olyan jellemzője után, amely nem általános, hanem a társaság sajátos igényeire van szabva.

(74)

A JLR hangsúlyozza, hogy az NSP-t és az infrastruktúrafejlesztést nem a JLR-nek szánták. Az, hogy az övezeti tervek és a jogszabályok az 1990-es évekből származnak, igazolja, hogy a terveket nem kizárólag JLR érdeklődésére reagálva dolgozták ki. Épp ellenkezőleg, az észak-nyitrai ipari park övezetének létezése és az ipari terület továbbfejlesztésére irányuló, régóta meglévő tervek olyan tényezők voltak, amelyek a JLR döntési folyamatát Nyitra javára befolyásolták. Ezt a befolyást rögzítik a JLR belső dokumentumai, amelyek olyan utalásokat tartalmaznak, mint például „egy professzionálisan fejlesztett ipari parkban fekszik (24)”, „a legjobb biztosításpolitika a helyszín készenléte és az infrastruktúra miatt (25)” és „[o]lyan ipari parkban létesített telephely, amelyet gyárak vesznek körül (26)”.

(75)

Ezenfelül a JLR rámutat arra, hogy az NSP kereskedelmi szempontból hasznos alapterületéből, vagyis 338 hektárból csak 55 %-ot, vagyis 185 hektárt szerzett meg, és az elővásárlási jog vagy a vételi jog nem teszi lehetővé, hogy a JLR elfoglalja vagy ellenőrizze a területet. A JLR arra is emlékeztet, hogy 2017. augusztus 25-én az északi földterület vonatkozásában részben lemondott az elővásárlási jogáról. Az elővásárlási jogát 28,5 hektárnyi alapterületre tartotta fenn.

(76)

A JLR előadja, hogy az „építkezésre kész állapotú” földterületért teljes piaci árat fizetett, mivel a vételárat három szakértői értékbecslés függetlenül határozta meg, és az értékbecslések kifejezetten „építkezésre kész állapotú” földterületre, vagyis olyan földterületre utalnak, amelyeken az e követelménynek való megfelelés érdekében általános földelőkészítési munkákat végeztek. A JLR azt is felvázolja, hogy az ezen szintet meghaladó, saját igényeinek megfelelően elvégzett valamennyi munka teljes költségét megfizette. Az ilyen munkálatok költsége közel kétszerese a beruházási megállapodásban e célból eredetileg meghatározott 16,9 millió EUR összegnek.

(77)

A JLR ezenfelül egyértelművé teszi, hogy az eljárást megindító határozat 16. pontjában említett 75 millió EUR összeg nem az az ár, amelyért az MHI harmadik felektől megvásárolta a JLR területet, hanem az MHI-nak az NSP egészében megvásárolt földterületekkel kapcsolatos teljes kiadása.

(78)

A JLR azt is előadja, hogy nem mentesült az átminősítési díj megfizetése alól. A JLR nem mezőgazdasági földterületet, hanem ipari területet vásárolt, és a piaci ár meghatározására használt mindhárom értékbecslés kifejezetten az ipari övezetben építkezésre kész állapotban lévő földterület jellemzőivel rendelkező földterületre utalt. A JLR elismeri, hogy az egyik belső dokumentuma valóban utalt legfeljebb [50–110] millió EUR összegű átminősítési díj alóli mentességre, de kifejti, hogy ez valamely tanácsadó általi téves értelmezés eredménye volt, és nem a szlovák hatóságok által rendelkezésre bocsátott információn alapult.

(79)

A JLR hangsúlyozza, hogy a regionális állami támogatás szükséges tényező volt abban, hogy a beruházást Nyitrára hozzák. A JLR megerősíti, hogy figyelembe vett „stratégiai megfontolásokat” és azt, hogy a további költségek ellentételezésére állami támogatást kaphat, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezek a stratégiai megfontolások önmagukban vagy alacsonyabb támogatási összeggel együtt nem vezettek volna a nyitrai helyszín melletti döntéshez.

(80)

A JLR kiemeli, hogy más gépjárműgyártók a helyszínre vonatkozó döntésének meghozatala előtt és azt követően is döntöttek úgy, hogy Mexikóban ruháznak be. A más gépjárműgyártók által Mexikóban végzett beruházások megerősítik, hogy Mexikó hiteles lehetséges helyszíne volt a JLR beruházási projektjének. A JLR ugyanis több mint 18 hónapot töltött a mexikói lehetőség értékelésével. Ez az értékelés magában foglalta egy projektcsapat létrehozását, külső tanácsadók igénybevételét, a mexikói kormánytisztviselőkkel való kapcsolattartást, valamint helyszíni látogatásokat, még a JLR globális üzleti terjeszkedési csoport legmagasabb rangú vezetője részéről is.

(81)

A JLR hangsúlyozza, hogy Mexikót a döntési folyamat egésze során megvalósítható alternatívának tekintette, ahogyan azt az adott időszakból származó, a Bizottsághoz benyújtott számos belső dokumentum is bizonyítja. A JLR álláspontja szerint az eljárást megindító határozatban említett egyes sajtóközleményekben bemutatott, ezzel ellentétes álláspontok pusztán spekulatívak és nem tükrözik a JLR döntéshozatali folyamatát.

(82)

Ezenfelül a JLR előadja, hogy egyetlen helyszínen állt szándékában beruházást végezni. Soha nem vizsgálta meg annak lehetőségét, hogy egyidejűleg vagy a közeljövőben egy másik helyszínen létesítendő második üzembe ruházzon be. A JLR elismeri, hogy a végrehajtó bizottság tagjai 2015. január 21-i, külső helyszínen tartott ülésének jegyzőkönyve valóban utalt 2. üzemre, mivel az ülésen felmerült, így a jegyzőkönyvben is szerepelt az, hogy amennyiben kellő kereslet van, a JLR megvizsgálhatja annak lehetőségét, hogy az eredeti beruházás befejezésétől számított öt-tíz éven belül egy másik helyszínen másik üzemet építsen. A JLR ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ezt a hosszú távú lehetőséget az ülések anyagaiban és magán az ülésen sem tárgyalták meg részletesen. Az ülés anyagai ehelyett a beruházási projekt ugyanazon a helyszínen megvalósított 1. és 2. szakaszára utalnak, vagyis a JLR azon stratégiájára, hogy a tevékenységet 2018-ban az 1. szakaszban évi 150 000 gépjárműnek megfelelő kapacitással (1. üzem 1. szakasza) kezdje, majd a kapacitását [2020 és 2025 között] évi 300 000 gépjárműre (1. üzem 2. szakasza) növelje. A JLR ezenfelül arra utal, hogy két további – egy uniós és egy észak-amerikai –, évi 300 000 gépjárműnek megfelelő kapacitású üzem párhuzamos építése elképzelhetetlen lenne, mivel a JLR a 2014/2015-ös üzleti évben csak 462 209 gépjárművet értékesített. E számadatokra tekintettel kereskedelmi szempontból észszerű alapon nem hihető az, hogy a JLR az éves kapacitását rövid-/hosszútávon 600 000 gépjárművel kívánta volna bővíteni.

(83)

A JLR kiemeli, hogy a lengyelországi Jawor helyszín nem volt Nyitra vagy Mexikó megvalósítható alternatívája, mivel tekintetében alapvető problémák álltak fenn, a helyszínt többek között közút szelte ketté. Ezen okból az igazgatótanács Jawort nem tekintette Nyitra lehetséges alternatívájának, ahogyan azt az igazgatótanács ülésére készült, 2015. november 18-i prezentáció is rögzítette.

(84)

Ebben a szakaszban a Bizottság először arra a kérdésre fog összpontosítani, hogy a JLR részére nyújtott teljes támogatás a bejelentett támogatásra korlátozódik-e, vagy a JLR további támogatási elemekben is részesült, beleértve különösen az eladási ár piaci viszonyoknak való megfelelőségét, az államilag finanszírozott és speciális célú/igényekre szabott infrastrukturális munkálatokat és az átminősítési díj megfizetése alóli mentességet. A Bizottság a támogatás jogszerűségének vizsgálatát követően a kapott támogatás összeegyeztethetőségével kapcsolatos végleges álláspontot fog kialakítani.

(85)

A Bizottság az eljárást megindító határozatban rögzített okokból úgy véli, hogy a bejelentett közvetlen támogatás az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül arra tekintettel, hogy azt állami forrásokból ítélik oda, szelektív, a JLR számára gazdasági előnyt biztosít, valószínűsíthetően érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, és torzítja a versenyt vagy annak torzításával fenyeget.

(86)

A 3.1. szakaszban foglaltak szerint a Bizottság az eljárást megindító határozatban megvizsgálta annak lehetőségét, hogy a JLR az NSP fejlesztésével és a JLR terület megvásárlásával összefüggésben bizonyos összegű további állami támogatásban részesült. Három módját vizsgálta meg annak, hogy az ügylet hogyan eredményezhetett a JLR részére nyújtott további állami támogatást:

(87)

Annak megállapításához, hogy a JLR-nek kell viselnie a szlovák államnál felmerült teljes infrastruktúrafejlesztési költségeket, a következő két feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie: a) az NSP speciális célú infrastruktúrának minősül, vagyis a JLR előzetesen azonosított vállalkozásnak tekinthető, és az NSP-t a JLR igényeire szabták; és b) a költségek nem tartalmazzák a ténylegesen általános jellegű költségeket.

(88)

A Bizottság úgy véli, hogy a (87) preambulumbekezdésben említett két feltétel egyidejűleg nem teljesül, ezért az NSP 704 hektáros területe nem minősül a JLR-nek szánt speciális célú infrastruktúrának. A szlovák hatóságok előadása és a jelen határozat 4.1.1. szakaszában szereplő összefoglalás szerint az NSP létrehozásának történeti előzményei egyértelművé teszik, hogy az NSP-t jogilag 2015. július 8-án, a jelentős beruházási igazolással hozták létre, amely a szlovák hatóságok számára kisajátítási jogot biztosított. Az NSP ipari övezeti besorolása azonban már jóval az előtt megkezdődött, hogy a JLR érdeklődést mutatott volna a terület iránt, és már akkor léteztek konkrét tervek az észak-nyitrai ipari terület továbbfejlesztésére. Például 2014-ben a Luzianky övezeti terv részeként már részletes infrastruktúratervek álltak rendelkezésre. Ezenfelül az ipari övezet egy része – többek között az észak-nyitrai ipari park révén – már megvalósult. Az NSP lényegében az észak-nyitrai ipari park kibővítése. A Bizottság ezért úgy határoz, hogy a JLR nem minősül az NSP fejlesztése mint olyan szempontjából előzetesen azonosított vállalkozásnak.

(89)

Ezenfelül a JLR az NSP-nek csak egy részét vásárolja meg. Az NSP a JLR-hez hasonló beruházók számára értékesíthető, kereskedelmi szempontból hasznosítható földterületből és úgynevezett „műszaki területből” áll. A műszaki terület az NSP több mint felét teszi ki és az az észak-nyitrai ipari övezet egészét, ezen belül az észak-nyitrai ipari parkot, valamint bizonyos mértékben az annak határán kívüli területeket is kiszolgáló infrastrukturális intézkedésekhez szükséges. A műszaki területen található például az elkerülőút vagy a Drazovcébe vezető főút, valamint a földrajzi jellemzők miatt szükséges számos védőövezet, köztük árvízvédelmi övezetek, amelyekben az építési tevékenység korlátozott. Ezenfelül Szlovákia olyan információkat szolgáltatott, amelyek megerősítik, hogy a JLR által megvásárolt földterület az NSP egészének pusztán 26 %-át, vagy a műszaki területet figyelembe nem véve az NSP 55 %-át teszi ki, valamint, hogy számos más társaság már letelepedett az NSP-ben.

(90)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a 704 hektárnyi NSP mint olyan nem tekinthető a JLR-nek szánt speciális célú infrastruktúrának.

(91)

Az eljárást megindító határozat 119. pontjában foglaltak szerint, még ha a 704 hektárnyi NSP nem is tekinthető a JLR-nek szánt speciális célú infrastruktúrának, az ügylet a JLR-nek nyújtott állami támogatást foglalhat magában vagy amiatt, hogy egyes infrastruktúrafejlesztési intézkedéseket úgy alakíthattak ki, hogy azok a JLR sajátos igényeit szolgálják ki, vagy pedig amiatt, hogy a földterületet piaci ár alatt értékesíthették. A Bizottságnak ezért egyenként meg kell vizsgálnia az infrastrukturális intézkedéseket és a földértékesítési ügyletet.

(92)

Az (51) preambulumbekezdésben említett, a szlovák állam által viselt infrastrukturális költségek a földterület helyreállításához, a közúti infrastruktúrához, a közművekhez, az árvízvédelemhez és a vízgazdálkodáshoz, valamint a Luzianky multimodális közlekedési terminálhoz kapcsolódnak.

(93)

A Bizottság az SA.36346 – Németország – GRW ipari és kereskedelmi felhasználást szolgáló területfejlesztési rendszerre vonatkozó határozatában (27) azt elemezte, hogy területfejlesztés céljából az eredeti tulajdonos vagy beruházó javára biztosított támogatásnak minősül-e az ipari vállalkozások számára piaci feltételek mellett történő jövőbeni eladás céljából végzett területfejlesztési munkálatok állami finanszírozása. A Bizottság megállapította, hogy az állami földterület építkezésre kész állapotba hozatala és annak biztosítása, hogy a terület csatlakozzon a közművekhez, köztük a vízhálózathoz, a gázhálózathoz, a szennyvízhálózathoz és a villamosenergia-hálózathoz, valamint a vasúthoz és a közutakhoz hasonló közlekedési hálózatokhoz, nem minősül gazdasági tevékenységnek, hanem az az állam közfeladatainak, jelesül a földterületnek a helyi város- és területfejlesztési tervekkel összhangban történő rendelkezésre bocsátásának és felügyeletének részét képezi. A földterület előzetesen azonosított vevői számára végzett, igényekre szabott fejlesztés nem tartozott az intézkedés körébe, és a vevőknek a földterületet piaci feltételek mellett kellett megvásárolniuk.

(94)

A Bizottság úgy véli, hogy az NSP kereskedelmi szempontból hasznosítható részén végzett, előkészítő jellegű talajhelyreállítási munkákkal kapcsolatban Szlovákiánál felmerült költségek nem haladják meg az állami földterület építkezésre kész állapotra hozatalához szükséges általános fejlesztési költségeket és e munkák a szlovák állam közfeladatainak, jelesül a földterületnek a helyi város- és területfejlesztési tervekkel összhangban történő rendelkezésre bocsátásának és felügyeletének részét képezik. Mivel e munkálatok a közfeladatok részét képezik, azok állami finanszírozása nem minősül területfejlesztés céljából a földterület tulajdonosa vagy a beruházó javára biztosított támogatásnak. Ebben az esetben a tulajdonos vagy a beruházó az MHI. Az a kérdés azonban, hogy a földterület végső vevője, jelen esetben a JLR, állami támogatásnak minősülő előnyben részesült-e, elkülönül attól a kérdéstől, hogy a földterület tulajdonosa vagy a fejlesztő kapott-e állami támogatást. Mivel az MHI az állam megbízásából jár el és azt az állam finanszírozza, annak eljárása betudható az államnak. A JLR számára a talajhelyreállítási munkák és az eladási ár révén nyújtott állami támogatás lehetősége kizárható, ha az MHI megfelelő ellentételezés nélkül nem végez olyan talajhelyreállítási munkákat a JLR területen, amelyek meghaladják a földterület „építkezésre kész állapotba” hozatalához szükséges munkákat, és ha a földterület átruházása piaci feltételek mellett történik.

(95)

A beruházási megállapodás kimerítő jellegű felsorolást tartalmaz a terület helyreállítási munkáinak köréről, és az általános gyártási célú felhasználásra történő előkészítésre utal. A beruházási megállapodás „Beruházóhoz kötődő előkészítő munkálatok” (28) cím alatt tartalmazza az összes olyan további talajhelyreállítási munkálatot, amely a JLR sajátos igényeit szolgálja, és amelyért a JLR külön fizet. A Bizottság tudomásul veszi azt is, hogy a szlovák hatóságok megerősítették, miszerint a JLR-t az építkezési szakasszal kapcsolatban megillető felügyeleti jogok annak ellenőrzésére korlátozódtak, hogy a földterület megfelel-e az „építkezésre kész ipari terület” követelményeinek, amelyről a földterület JLR által az MHI-tól történő megvásárlásának keretében állapodtak meg, és amely meghatározta az eladási árat. A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a földterület építkezésre kész állapotba hozatalát célzó talajhelyreállítási munkák és a JLR előírásainak megfelelő kiegészítő munkák nem foglalnak magukban a JLR-nek nyújtott támogatást, feltéve, hogy azokra olyan földterület-adásvételi megállapodás vonatkozik, amely megfelel a piaci követelményeknek, vagy azokat a beruházási megállapodásban rögzített piaci feltételeknek megfelelő díjazás és kiegészítő kifizetések ellenében végzik. A jelen határozat (105)–(108) preambulumbekezdése rögzíti az e feltétel teljesülésére vonatkozó értékelést.

(96)

Az eljárást megindító határozat rögzíti, hogy az NSP fejlesztése nem csak a földterület építkezésre kész állapotra hozatalát szolgáló talajhelyreállítási munkálatokba történő állami beruházást foglalt magában, hanem infrastruktúrák széles körének fejlesztését is. A közművek, valamint a vasúti és közúti csatlakozás JLR számára történő biztosítását célzó ezen infrastrukturális munkálatokat a JLR területen és más vállalkozások földterületein kívül végzik, és azok nem a (97)–(104) preambulumbekezdésben foglaltak szerinti, előzetesen azonosított felhasználóra szabott munkálatok.

(97)

A szlovák hatóságok megerősítették, hogy a JLR terület határain belül végzett, közműinfrastruktúrával kapcsolatos munkálatokat a JLR fizeti meg, és a JLR piaci árat fizet a közműszolgáltatásokhoz való hozzáférésért és azok igénybevételéért. A szlovák hatóságok áttekintést nyújtottak a közműszolgáltatási díjak meghatározására alkalmazandó jogszabályokról. Az alkalmazandó szabályokat tagállami szinten határozzák meg és Szlovákia megerősítette, hogy az NSP-n belüli felhasználókra nem vonatkoznak az országosan alkalmazandó szabályoktól eltérő szabályok. A JLR által megfizetett csatlakozási és elosztási díjak a hasonló esetekben alkalmazandó szokásos árjegyzékeken alapulnak. A JLR tehát a nemzeti szinten alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban lévő és a hálózatos iparágakat szabályozó hivatal által szabályozott valamennyi csatlakozási és elosztási díjat meg fogja fizetni. Ez azt jelenti, hogy a JLR nem részesül mentességben. A Bizottság szerint a közműinfrastruktúrára vonatkozó munkálatok teljes mértékben a szlovák állam közfeladatát képezik, és arra a következtetésre jut, hogy ezek a munkálatok nem a JLR igényeire vannak szabva.

(98)

Az (51) preambulumbekezdésben említett, közúti infrastruktúrába történő beruházás az NSP-ből és az észak-nyitrai ipari parkból álló ipari övezet, valamint a szélesebb értelemben vett régió valamennyi vállalkozását kiszolgálja. Egyetlen út sem szolgál a JLR kizárólagos használatára, és egyetlen utat sem a JLR sajátos igényei szerint építettek meg. Az utakat bárki ingyen használhatja. A szlovák hatóságok megerősítették, hogy az útépítési munkák nem mutatnak túl az általános útfejlesztésen, és bizonyítékot szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy az érintett projektre alkalmazandó szabályok a más projektekre alkalmazandó szabályokkal azonosak. A JLR terület határain belüli belső utakért a JLR fizet. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a közúti infrastruktúra teljes mértékben a szlovák állam közfeladatát képezi, és arra a következtetésre jut, hogy a közúti infrastruktúra nem a JLR igényeire van szabva.

(99)

A Bizottság korábban megállapította (29), hogy amennyiben egy parkolót nem kifejezetten egy vállalkozás számára építenek, azonban az részét képezi az ipari park gazdaságfejlesztési tervének, úgy tekinthető, hogy az nem e vállalkozás igényei szerint készült és nem valósul meg állami támogatás. A Bizottság megjegyzi, hogy a nyilvánosan hozzáférhető parkolólétesítmények építése már Luzianky önkormányzatának 2014. évi övezeti tervében is szerepelt. A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a parkolófejlesztés a szlovák állam közfeladatát képezi, és az nem a JLR igényeire van szabva.

(100)

A Bizottság véleménye szerint a tűzoltóállomással, rendőrőrssel, közúti karbantartó létesítménnyel, árvízvédelmi rendszerrel és talajvízkezeléssel kapcsolatos beruházások jellemzően az állam közfeladatainak részét képezik, ezért azok nem gazdasági tevékenységre vonatkoznak. Azok állami finanszírozása nem minősül állami támogatásnak.

(101)

Tekintettel arra, hogy a Luzianky multimodális közlekedési terminált a szlovák vasúttársaság finanszírozza, amely állami tulajdonban lévő vasúti infrastruktúra társaság, a beruházás potenciálisan a szlovák államnak betudható lehet. A Bizottság először megvizsgálta, hogy származhat-e ebből előny a JLR számára.

(102)

A szlovák hatóságok kifejtették, hogy a multimodális közlekedési terminált a szlovák vasúttársaság finanszírozza a saját kereskedelmi tevékenységéből származó – az államilag finanszírozott nem gazdasági tevékenységeitől elkülönítve nyilvántartott – erőforrásokból. Az infrastruktúra azon része tekintetében, amely a kész járművek tárolására szolgáló területtel függ össze, a JLR szerződésben rögzített kizárólagosságot kíván elérni. A multimodális közlekedési terminál két másik funkcionális részéhez bármely felhasználó piaci feltételek mellett hozzáférhet majd. Úgy tűnik tehát, hogy legalábbis az infrastruktúra egy részét a JLR mint előzetesen azonosított vállalkozás sajátos igényei szerint építették meg.

(103)

Ezenfelül a szlovák hatóságok megerősítették, hogy a terminál valamennyi részéért fizetendő felhasználói díjakat kereskedelmi alapon fogják meghatározni és azok fedezni fognak minden kapcsolódó beruházási költséget, működési költséget, valamint a megújítási és cserélési célú beruházások költségeit. A díjak piacorientáltak lesznek és a projekt esetében […] mértékű belső megtérülési rátát céloznak meg. A 30 éves időszak alatt fizetett felhasználói díjaknak biztosítaniuk kell a projektbe történő beruházás megtérülését, amelyet egy a nettó jelenértékre vonatkozó előzetes számítás […] millió EUR-ra értékelt.

(104)

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a szlovák vasúttársaság úgy jár el, mint ahogyan azt egy piacgazdasági szereplő hasonló helyzetben tenné. Ha az állami szervek által végzett gazdasági ügyleteket a szokásos piaci feltételek mellett bonyolítják, azok nem biztosítanak előnyt a másik fél számára (30). A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a JLR a Luzianky multimodális közlekedési terminál használata keretében nem részesül állami támogatásban.

(105)

Szlovákia az MHI-n keresztül a 185 hektárnyi építkezésre kész állapotú, kereskedelmi szempontból hasznosítható földterületet, vagyis a JLR területet a JLR részére négyzetméterenként 15,83 EUR áron, összesen közel 30 millió EUR-ért értékesítette. Az SA.36346 bizottsági határozat (40) és (41) preambulumbekezdése rögzíti, hogy az átalakított terület végső vevője nem tekinthető a területfejlesztési intézkedés EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti kedvezményezettjének, ha a végső vevő az átalakított területért piaci árat fizet. E tekintetben a Bizottság megjegyzi, hogy a JLR területért fizetendő végső vételárat a Royal Institution of Chartered Surveyors (bejegyzett földmérők királyi intézete) szakmai értékelési szabványait és módszereit alkalmazó, nemzetközileg elismert szakértők által készített három független értékelő jelentés átlagaként határozták meg. Mindhárom értékelő jelentés tartalmaz függetlenségi nyilatkozatot, e jelentéseket a Bizottság rendelkezésére bocsátották, és azok ipari övezetbe besorolt olyan földterületre vonatkoznak, amelynek esetében a közművekhez való hozzáférési pontok a földterület határán helyezkednek el, és amelyeket helyreállítottak és kiegyenlítettek, valamint amelyekkel kapcsolatban a mezőgazdasági földterület ipari területté történő átminősítéséből eredően további költség nem merül fel. Emellett a jelentések azon a feltevésen alapulnak, hogy a meglévő közműveket és az ipari területet kettészelő vasútvonalat áthelyezik, és a parkban útrendszereket és nyilvános parkolóhelyeket alakítanak ki. A három jelentés hasonló módszertant alkalmaz az ár értékelésére, ennek keretében a földterületet a Szlovákiában értékesített vagy értékelés alatt álló más telkekkel (31) hasonlítják össze, és ezeket az eladási vagy ajánlati árakat olyan tényezők alapján korrigálják, mint a telek mérete, elhelyezkedése, a rendelkezésre álló infrastruktúra, az időpont, az alak és a láthatóság. Ezenfelül a […] jelentésben diszkontált cash flow módszert alkalmaztak (32). A három jelentésben szereplő becslés szerint a JLR terület négyzetméterenkénti értéke 15,5 EUR, 15,0 EUR, illetve 17,0 EUR.

(106)

A földterület jellemzőivel kapcsolatos feltevések a három jelentésben azonosak, és megfelelnek a JLR terület állami infrastrukturális munkálatok elvégzését követő állapotának.

(107)

Ezenfelül a Bizottság megjegyzi, hogy a szlovák hatóságok által tévesen benyújtott CB Richard Ellis jelentés a CB Richard Ellis általános piackutatási jelentése volt. A jelentés kizárólag a szlovák ingatlanpiac általános leírását és a Szlovákiában értékesített vagy értékesítés alatt álló más telkek átlagos árának megjelölését tartalmazta, ami összhangban áll a JLR területre vonatkozó értékelési jelentésekben alapul vett irányadó földterületek árával. A piackutatási jelentés nem tartalmazott a JLR terület piaci árának értékelését szolgáló semmilyen konkrét kiigazítást.

(108)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a négyzetméterenkénti 15,83 EUR vételár megfelel a piaci feltételeknek, és hogy a földterületnek a piacértékelési jelentésekben leírt állapotban történő értékesítését piaci feltételek szerint végezték.

(109)

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a JLR a JLR terület értékesítéséhez vagy az NSP-vel összefüggő és a szlovák államon keresztül finanszírozott infrastrukturális munkálatokhoz kapcsolódóan nem részesül szelektív előnyben.

(110)

A Bizottság az eljárást megindító határozatban kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az átminősítési díj megfizetése alóli mentesülés a JLR részére biztosított állami támogatásnak minősül-e.

(111)

A (105) preambulumbekezdés szerint mindhárom értékelő jelentésnek az a feltevés képezte alapját, hogy a földterületet átsorolták ipari övezetbe, és hogy a mezőgazdasági földterület átminősítése nem jár további költségekkel. A négyzetméterenkénti 15,83 EUR vételárat piaci árnak kell tekinteni, amennyiben a vevő a földterület átminősítéséhez kapcsolódóan nem szembesül további költségekkel. Mivel a független szakértői jelentések alapján megállapítható, hogy JLR terület JRL részére történő értékesítése megfelel a piaci viszonyoknak, az MHI-nek az átminősítési díj megfizetése alóli mentesülése csökkenti azokat a költségeket, amelyek e különleges célú gazdasági egységnél közfeladatának elvégzése során felmerülnek, azonban ez a JLR-nél nem jelentkezik szelektív előnyként.

(112)

Ezért a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az átminősítési díj megfizetése alóli mentesség nem minősül a JLR-nek nyújtott, az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatásnak.

(113)

A Bizottság megállapítja, hogy a JLR terület JLR részére történő értékesítésének feltételei és a talajhelyreállítás, a közművesítés és más infrastrukturális munkálatok elvégzésének feltételei nem biztosítanak a JLR számára szelektív előnyt. Ezért nem kell tovább vizsgálni az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fennállásának további együttes feltételeit annak értékelése céljából, hogy az NSP részét képező terület JLR részére történő értékesítésével kapcsolatban megvalósult-e támogatás. A JLR részére nyújtott állami támogatás tehát a bejelentett közvetlen támogatásra korlátozódik.

(114)

A Bizottság az eljárást megindító határozatban megállapította, hogy a szlovák hatóságok a Bizottság jóváhagyásától függő, 129 812 750 EUR névértékű tervezett közvetlen támogatás bejelentésével a támogatás e részét illetően teljesítették az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésén alapuló kötelezettségeiket.

(115)

A 2016. május 12-én bejelentett intézkedés célja, hogy Szlovákia Nyitra régiójában elősegítse a regionális fejlesztést. Következésképpen azt a regionális támogatásra vonatkozó, az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontjában rögzített és a 2014–2020-as RTI-ben értelmezett rendelkezések, valamint Szlovákia 2014–2020-as regionális támogatási térképe alapján kell megvizsgálni. Az RTI közös értékelési elvein alapuló értékelés három lépésben történik; ezek jelesül a minimumkövetelmények, a nyilvánvaló negatív hatások értékelése és az arányossági vizsgálat. A Bizottság az eljárást megindító határozatban arra a következtetésre jutott, hogy a közös értékelési elvek alapján az általános összeegyeztethetőségi kritériumok egy része teljesül, és a hivatalos vizsgálat nem tárt fel olyan elemet, amely megkérdőjelezné az ezen összeegyeztethetőségi kritériumok alapján végzett előzetes értékelést.

(116)

A Bizottság ugyanakkor az eljárást megindító határozatban kételyét fejezte ki a kiadások elszámolhatóságával, valamint a támogatás ösztönző hatásával és arányosságával kapcsolatban. A Bizottság ezért nem tudott végleges álláspontot kialakítani abban a kérdésben, hogy a projekt megfelel-e az RTI szerinti összes minimumkövetelménynek. A Bizottság az eljárást megindító határozatban azt sem tudta kizárni, hogy a tagállamok közötti kereskedelemre és kohézióra gyakorolt nyilvánvaló negatív hatások állnak fenn. A Bizottság a fenti megfontolások tükrében nem tudta megállapítani, hogy az ösztönző hatás esetleges hiányában a támogatás pozitív hatásai, amennyiben vannak ilyenek, meghaladhatják-e annak negatív hatásait.

(117)

A Bizottság az eljárást megindító határozat 3.3.2. szakaszában foglaltaknak megfelelően úgy véli, hogy a beruházási projekt regionális támogatásban részesülhet, és az állami támogatás összeegyeztethető lehet a belső piaccal, amennyiben az RTI valamennyi összeegyeztethetőségi kritériuma teljesül.

(118)

Az eljárást megindító határozat kételyeket fogalmazott meg a „céltartalékképzési költségek” elszámolhatóságával kapcsolatban. Az RTI 20. pontjának e) alpontja szerint „»elszámolható költségek«: a beruházási támogatás tekintetében az induló beruházáshoz kapcsolódó tárgyi eszközök vagy immateriális javak vagy bérköltségek”. A szlovák hatóságok az elszámolható költségelemekről részletes kimutatást bocsátottak rendelkezésre. Az említett elszámolható költségelemek a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában várt költségeket tükrözik és az óvatos költségbecslés részeként az egyes elszámolható költségelemekre képzett céltartalék összeget tartalmaznak. A beruházási megállapodásban a teljes 1 406 620 590 EUR névleges összeg olyan „tervezett projektberuházásnak” minősül, amellyel kapcsolatban a JLR kötelezettséget vállalt a kiadásokra (33).

(119)

A Bizottság a szlovák hatóságok által adott magyarázat alapján megjegyzi, hogy a JLR 2015. november 18-i belső prezentációjában szereplő, „céltartalékképzési költségekre” történő utalás a JLR Szlovákiával szembeni beruházási kötelezettségvállalásának belső pénzügyi bemutatását szolgálta. Ezek a céltartalékképzési költségek nem az elszámolható költségelemek óvatos költségbecslésén felüli, további költségelemekre utalnak. Mivel a JLR a beruházási megállapodásban vállalta, hogy a beruházás 1 406 620 590 EUR névleges összegének egészét elkölti, és a regionális beruházási támogatás kizárólag a ténylegesen felmerült elszámolható költségekhez fog kapcsolódni, a Bizottság az elszámolható költségek maximális névleges összegeként, amely után támogatás nyújtható, 1 406 620 590 EUR-t fogad el. Ebben az összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy Szlovákia vállalta, hogy nem lépi túl a bejelentett maximális támogatási összeget és a bejelentett támogatási intenzitás felső határát. A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy az elszámolható költségek összeegyeztethetők az RTI 20. pontjának e) alpontjával.

(120)

Az eljárást megindító határozat 3.3.4.1.a) szakaszában foglaltak szerint a támogatás hozzájárul a regionális fejlesztési célkitűzés megvalósításához, továbbá indokoltnak tekinthető, mivel Nyitra a regionális támogatási térképen az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti regionális támogatásra jogosult régiónak minősül, amelynek esetében a nagyvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás általános támogatási intenzitásának felső határa 25 %.

(121)

A Bizottság az eljárást megindító határozat 3.3.4.1.b) szakaszában már megállapította, hogy a bejelentett közvetlen támogatás főszabály szerint megfelelő támogatási eszköz ahhoz, hogy az életképességet a beruházási költségek csökkentése révén javítsa. Az adókedvezményeket adminisztratív összetettségük miatt nem részesítették előnyben.

(122)

Az RTI 3.5. szakasza szerint a regionális támogatás csak akkor tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha ösztönző hatással rendelkezik. Egy támogatásnak akkor van ösztönző hatása, ha oly módon változtatja meg a vállalkozás magatartását, hogy az valamely térség fejlődéséhez hozzájáruló olyan többlettevékenységekbe kezdjen, amelyeket támogatás nélkül nem, vagy csak korlátozott mértékben, másképpen vagy más helyszínen végezne. A támogatás nem támogathatja valamely tevékenység azon költségeit, amelyek a vállalkozásnál amúgy is felmerültek volna, és nem kompenzálhatja valamely gazdasági tevékenység szokásos üzleti kockázatát.

(123)

Az RTI 64. és 65. pontja rögzíti az ösztönző hatás formai követelményeit, amelyek szerint egy egyedi beruházás munkálatai csak a támogatásigénylő formanyomtatvány hivatalos benyújtását követően kezdhetők meg. A Bizottság az eljárást megindító határozat 166. pontjában már megállapította, hogy a támogatás ösztönző hatásának formai követelménye teljesül, mivel a támogatást a beruházási projekttel kapcsolatos munkálatok megkezdése előtt hivatalosan igényelték. A Bizottság a jelen határozat céljára megerősíti ezt az álláspontot.

(124)

Az RTI 61. pontja az ösztönző hatás formai követelményén felül előírja, hogy lényeges ösztönző hatásnak kell fennállnia, amely két módon bizonyítható, nevezetesen, hogy a támogatás hiányában a beruházás nem lenne elégségesen jövedelmező (1. forgatókönyv) vagy a beruházást más helyszínen valósítanák meg (2. forgatókönyv).

(125)

A 2. forgatókönyv szerinti esetben a tagállamnak azt kell bizonyítania, hogy a támogatás annak kedvezményezettjét arra ösztönzi, hogy a tervezett beruházást a kiválasztott régióba helyezze egy másik olyan régió helyett, amelyben a beruházás jövedelmezőbb lett volna és azt támogatás hiányában is meg lehetett volna valósítani, mivel a bejelentett támogatás ellensúlyozza a kedvezményezett számára abból eredő nettó hátrányokat, hogy a projektet az alternatív, életképesebb „kontrafaktuális” régió helyett a támogatandó régióban valósítja meg.

(126)

Az RTI 3.5.2. szakaszában foglaltak szerint a tagállamnak egyértelműen bizonyítania kell, hogy a támogatás tényleges hatást gyakorol a beruházási döntés meghozatalára vagy a helyszínválasztásra. E célból a tagállamnak átfogóan be kell mutatnia a kontrafaktuális forgatókönyvet, amely szerint a kedvezményezett nem kap támogatást.

(127)

Szlovákia egy 2. forgatókönyv szerinti helyzetet mutatta be kontrafaktuális forgatókönyvként, amelynek alapján a beruházás szlovákiai Nyitrába történő telepítése helyett a beruházást a mexikói Puebla állambeli H[…]-ba vitték volna. A bejelentés szerint az évi 150 000 gépjárműnek megfelelő kapacitású, jóváhagyott beruházási projekt H[…]-ba történő telepítésével elérhető nettó jelenérték támogatás hiányában és a projekt 20 éves tervezett időtartamát figyelembe véve 413 millió EUR-val meghaladja a Nyitra vonatkozásában kiszámított nettó jelenértéket.

(128)

Az RTI 71. pontja szerint a 2. forgatókönyv esetében a tagállam a támogatás ösztönző hatását a vállalkozás olyan, az adott időszakból származó dokumentumaival bizonyíthatja, amelyek azt mutatják, hogy a támogatott régióban történő beruházás költségeit és hasznait összehasonlították egy vagy több alternatív helyszínen történő beruházás azonos adataival. Az RTI 72. pontja szerint a tagállamnak e célból a különböző beruházási forgatókönyveket részletező hivatalos igazgatótanácsi dokumentumokat, kockázatértékeléseket, pénzügyi jelentéseket, belső üzleti terveket, szakértői véleményeket, valamint egyéb tanulmányokat és dokumentumokat kell alapul vennie.

(129)

Az eljárást megindító határozatban már rögzítettek szerint a szlovák hatóságok ezeket az információkat a helyszínválasztási folyamatra vonatkozó, – a szlovák hatóságok által szintén benyújtott – az adott időszakból származó dokumentumokon alapuló magyarázat formájában szolgáltatták. Ezek a dokumentumok bemutatják a kedvezményezett beruházással és helyszínnel kapcsolatos döntéshozatalának folyamatát. A szlovák hatóságok a hivatalos vizsgálati eljárás során további magyarázatokat és az adott időszakból származó, kiegészítő dokumentumokat bocsátottak rendelkezésre.

(130)

A globalizációs fórum 2015. július 10-i ülésén megállapodás született arról, hogy ajánlott helyszínként Nyitrát javasolják, feltéve, hogy ezt az igazgatótanács jóváhagyja. A JLR igazgatótanácsának 2015. augusztus 3-i ülése jóváhagyta Nyitrát ajánlott helyszínként, jóváhagyta egy olyan, nem kötelező erejű szándéknyilatkozat aláírását, amely a Szlovákiával folytatott kizárólagos tárgyalások előrehaladásának megerősítésére irányult, és jóváhagyta a JLR egy új szervezetének Szlovákiában történő létrehozását, amennyiben az az üzleti jóváhagyási kapun (34) átmegy, valamint a JLR üzleti tervének 2015. szeptember harmadik hetében történő részletes felülvizsgálata függvényében. A Tata Motors Limited igazgatótanácsa 2015. augusztus 7-i ülésének jegyzőkönyve arra a részletes prezentációra is utal, amelyet a JLR pénzügyi igazgatója a következő ülésen tart majd a projekt pénzügyi adatai tárgyában. 2015. júliusban/augusztusban a projekt célja még az évi 300 000 járműnek megfelelő kapacitású üzem volt. A projekt a JLR végrehajtó bizottságának 2015. szeptember 3-i ülésén átment az üzleti jóváhagyási kapun. A Tata Motors igazgatótanácsának 2015. szeptember 18-i ülésén a JLR tájékoztatta az igazgatótanácsot a Darwin projektről, beleértve a főbb pénzügyi mutatókat és az üzleti esettanulmányt. A [150–200] millió GBP módosított állami támogatás teljes összege (35) elegendő volt ahhoz, hogy Mexikó helyett Nyitrát vigyék tovább, és a projektet két szakaszra osztották. A 2015. október 21-i globalizációs fórumon megállapodás született arról, hogy a támogatási kérelem céljára az eredeti beruházási tervet kizárólag az 1. szakaszra kiterjedően újból meg kell határozni, mivel a 2. szakasz pontos termékösszetételével kapcsolatban nem állt rendelkezésre elegendő adat, így nem volt olyan stabil és rögzített üzleti terv, amelynek alapján a teljes beruházásra vonatkozóan kötelezettséget lehetett volna vállalni a szlovák hatóságokkal szemben. A JLR igazgatótanácsának 2015. november 18-i ülésén jóváhagyták az aktualizált üzleti tervet és megerősítették, hogy Szlovákia az előnyben részesített helyszín, feltéve, hogy az újból meghatározott projekt megkapja az állami támogatás teljes összegét. A nettó jelenérték Szlovákia és Mexikó esetében is a legújabb termékstratégián alapult és újraszámították az aktualizált feltevéseket, eltávolítva a 2. szakaszt. A nettó jelenértékbeli különbség 413 millió EUR-nak felelt meg, és az állami támogatást újraszámítva az 129 812 750 EUR névleges összegnek felelt meg.

(131)

Ahhoz, hogy a támogatás ösztönző hatással rendelkezzen, meghatározó tényezőt kell jelentenie a beruházás H[…] helyett Nyitrára történő telepítésére vonatkozó döntésben. Mivel a végleges beruházási döntést csak 2015. októberben/novemberben hozták meg, amikor az eredeti beruházási projektet újból meghatározták és kizárólag az 1. szakaszra csökkentették, és amikor a JLR igazgatótanácsa kifejezetten újra megerősítette, hogy Szlovákia az előnyben részesített helyszín, a Bizottság úgy véli, hogy az ösztönző hatás meglétének vizsgálata szempontjából releváns időpontnak 2015. október/november minősül. Mivel azonban a 2015. július 10-i helyszínajánlást a JLR igazgatótanácsa és a Tata Motors igazgatótanácsa 2015. augusztus elején már megerősítette, 2015. augusztus 10-én Szlovákiával egy nem kötelező erejű szándéknyilatkozatot írtak alá és 2015. augusztus 11-én nyilvános bejelentés történt, a Bizottság úgy véli, hogy 2015. július/augusztus is különös jelentőséggel bír az ösztönző hatás meglétének értékelése szempontjából.

(132)

A Bizottság elöljáróban megjegyzi, hogy Szlovákia érvelése, miszerint Mexikó a JLR számára hiteles alternatívának minősült, mivel más autógyártók számára reális beruházási helyszínt jelentett, nem tekinthető elégségesnek, mivel hitelesen nem bizonyítja, hogy a JLR támogatás hiányában a beruházást Mexikóba vitte volna. Az RTI 68. pontja szerint a kontrafaktuális forgatókönyv akkor hiteles, ha valódi, és azokhoz a döntéshozatali tényezőkhöz kapcsolódik, amelyek akkor voltak érvényben, amikor a kedvezményezett meghozta döntését a beruházásról.

(133)

A szlovák hatóságok a hivatalos vizsgálati eljárás során a vállalkozás olyan további dokumentumait bocsátottak rendelkezésre, amelyek azt mutatják, hogy a nyitrai és a mexikói H[…] helyszín igénybevételével kapcsolatos költségeket és hasznokat összehasonlították. Az RTI 71. pontja szerint a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy ez az összehasonlításnak van-e reális alapja.

(134)

A Bizottság az eljárást megindító határozat 181. pontjában három fő okot hozott fel azzal kapcsolatban, hogy miért kétséges a mexikói alternatíva hitelessége.

(135)

Először is, a Bizottság nem tudta kizárni azt, hogy a rendelkezésre bocsátott információk két különálló projekthez kapcsolódnak. A Bizottság úgy véli, hogy a szlovák hatóságoknak a jelen határozat (61)–(66) preambulumbekezdésében felvázolt érvelése elegendő annak megállapításához, hogy az Oak projekt és a Darwin projekt egyetlen projekt megvalósíthatósági tanulmányaiként szolgáltak, amint azt a Tata Motors igazgatótanácsa 2015. augusztus 7-i ülésén tartott prezentáció is kifejezetten említi, és hogy a mexikói alternatívát a beruházási megállapodás Szlovákiával történő megkötésére vonatkozó végső döntés 2015. november 18-án, a JLR igazgatótanácsa által történt meghozataláig nem vetették el.

(136)

Már a Darwin projekt hivatalos megindítása előtt is voltak arra utaló jelek, hogy Kelet-Európát és a NAFTA-t fogják összehasonlítani egymással. Például a 2014. november 10-i stratégiai tanács jegyzőkönyvében szereplő egyik cselekvési pont a „[K]elet-Európa NAFTA-val történő összehasonlítását tartalmazó, a globális gyártási versenyképességre vonatkozó tanulmány készítése” volt.

(137)

Az Oak projektben és a Darwin projektben is egy 300 000 járműnek megfelelő kapacitású gyártóüzem megvalósíthatóságát vizsgálták azzal, hogy a gyártás tervezett kezdete 2018. június és a telek 400–600 hektár lenne. A szükséges többletkapacitással kapcsolatos számadatok megerősítik Szlovákia és a JLR által az eljárást megindító határozatra adott válaszukban tett nyilatkozatokat, amelyek szerint nem volt szükség két önálló, egyenként 300 000 járműnek megfelelő kapacitású üzem megépítésére. Ezt például a 2014. december 15-i„Globális gyártási lábnyom bővítése” című dokumentum is szemlélteti.

(138)

A végrehajtó bizottság tagjainak 2015. január 21-i ülésén egy második üzemre utaltak. A szlovák hatóságok kifejtették, hogy a végrehajtó bizottság tagjai röviden megvizsgálták, hogy a 300 000 járműnek megfelelő kapacitású első helyszín kiépítését követően kereslet esetén meg fogják vizsgálni annak lehetőségét, hogy az első beruházással kapcsolatos munkálatok befejezését követő öt-tíz éven belül újabb helyszínt építsenek ki. A második üzem helyszíneként az Egyesült Államokat és Mexikót vizsgálnák meg, ami magyarázatot adhat arra, hogy 2015 decemberében a JLR miért erősítette meg a mexikói Puebla állam kormányzója részére, hogy tovább kívánja fejleszteni a kapcsolatot, mivel folytatja globális terjeszkedési terveinek megvalósítását, és hogy a JLR továbbra is kifejezetten gondolni fog Pueblára és Mexikóra.

(139)

A Szlovákia által rendelkezésre bocsátott bizonyítékok szerint az Oak projekt és a Darwin projekt megvalósíthatósági tanulmányt is egyetlen üzemet figyelembe véve végezték el. Az április 27-i stratégiai tanács Pueblát a Darwin projekt napirendi pontján belül nem uniós alternatívaként hagyta jóvá, és úgy határozott, hogy nem folytatja Törökország és más, ki nem választott országok értékelését. A JLR globális üzleti terjeszkedési csoportjának júniusban, a pueblai helyszíneken történő látogatását követően a Puebla állam kormányzójának írt, 2015. június 25-i levél arról adott hírt, hogy H[…]-t „előzetesen kiválasztották más olyan helyszínekkel, köztük közép- és kelet-európai helyszínekkel együtt, amelyek továbbra is szóba jöhetnek a beruházás céljából”. A globalizációs fórum 2015. július 10-i ülésének jegyzőkönyve rögzíti, hogy „[a]z ülés célja annak eldöntése volt, hogy a Darwin és az Oak projektekből melyik legyen az előnyben részesített helyszín […]”. Azt is rögzítette, hogy „Nyitra (a Darwin folyamatban előnyben részesített helyszín) Pueblához (az Oak folyamatban előnyben részesített helyszín) képest költség szempontjából jelentősen hátrányosabbként lett bemutatva”. A JLR igazgatótanácsa 2015. november 18-i ülésének jegyzőkönyve rögzíti, hogy „[a] nettó jelenérték Szlovákia és Mexikó esetében is a legújabb termékstratégián alapult és újraszámították az aktualizált feltevéseket, eltávolítva a 2. szakaszt”.

(140)

A Bizottság ezért hihetőnek tartja, hogy a szlovák hatóságok által az Oak projekttel és a Darwin projekttel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott összes információ egyetlen projekthez kapcsolódik.

(141)

Másodszor, a Bizottság az eljárást megindító határozatban a mexikói alternatíva hitelességével kapcsolatos kételyeit azzal indokolta, hogy a mexikói és európai helyszínek részletes értékelésének eltérő szintjét emelte ki. Ezen érv cáfolata érdekében Szlovákia további bizonyítékokat és magyarázatokat nyújtott be, amelyek összefoglalását a jelen határozat (59) preambulumbekezdésének b) pontja tartalmazza. A szlovák hatóságok az álláspontjukat azzal is alátámasztották, hogy rendelkezésre bocsátották a pueblai hatóságok és a JLR közötti további levelezést, a helyszíni látogatásokra készített tájékoztató anyagot és a helyszíni látogatások jegyzőkönyveit. A Bizottság e további információk alapján elfogadja, hogy az Oak projektben és a Darwin projekt keretében az elemzést hasonló szigorúsággal végezték. Az Oak projekt előnyben részesített alternatívájának (H[…]) a Darwin projekt előnyben részesített alternatívájával (Nyitra) történő végső összehasonlításához mindkét alternatíva esetében ugyanolyan részletességű adatok álltak rendelkezésre és mindkét helyszín ugyanolyan alapon szerepelt a pénzügyi modellezésben.

(142)

Ebben az összefüggésben a Bizottság megjegyzi, hogy 2014 végén bevonták az Ernst & Youngot abból a célból, hogy támogassa a JLR-t az Oak projekt előrevitelében. A JLR az Ernst & Younggal együttműködésben egy sor, az ideális helyszínre vonatkozó kritériumot dolgozott ki, amelyeket később az Oak projekt és a Darwin projekt helyszínkiválasztási folyamatában is felhasználtak. Ahogy a JLR folytatta a kelet-európai helyszínek vizsgálatát, 2015. február 16-án megbízta a PriceWaterhouseCooperst (a továbbiakban: PwC) azzal, hogy többek között segítsen az ideális helyszínre vonatkozó kritériumok finomításában. Az ebből eredő modell a JLR tapasztalatán, valamint a PwC más berendezésgyártókkal, kelet-európai helyszínek szűrésében és kiválasztásában szerzett tapasztalatán alapul. A szlovák hatóságok a kritériumok finomítását hozták fel indokként arra, hogy az Oak projektben és a Darwin projektben az elemzés és az ideális helyszínre vonatkozó kritériumok eltérnek. Az Oak projekt és a Darwin projekt előnyben részesített alternatívája végső összehasonlításának időpontjában azonban mindkét helyszínre vonatkozóan hasonló részletességű információ állt rendelkezésre.

(143)

Habár a szlovák hatóságok megerősítették, hogy a 2015. július 10-i helyszínajánlás időpontjában az Oak és a Darwin alternatívával kapcsolatban azonos részletességű adatok álltak rendelkezésre, a globalizációs fórumon tartott prezentáció az Oak alternatíváról a Darwin alternatívához képest – az eljárást megindító határozat 181. pontjában foglaltak szerint – kevesebb adatot tartalmaz. A szlovák hatóságok kifejtették, hogy a globalizációs fórum már rendelkezett információval Mexikóról és Puebláról. Mexikó legígéretesebb észak-amerikai államként és Puebla legígéretesebb mexikói államként történő kiválasztását már korábban véglegesítették. Az európai helyszínek kiválasztása céljából az elemzést rövidebb idő alatt végezték el, mivel az csak 2015. februárban kezdődött meg. Az országok és a helyszínek kiválasztási folyamata tehát nem egymást követte. A 2015. július 10-i globalizációs fórumon még két Darwin országot – Lengyelországot és Szlovákiát – kellett bemutatni, de csak a szlovákiai Nyitrát tartották meg.

(144)

Harmadszor, amint azt a Bizottság az eljárást megindító határozat 181. pontjában említi, mivel úgy tűnt, hogy a mexikói alternatíva jelentős késedelemmel jár, ez hozzájárult a Mexikó mint valódi alternatíva hitelességével kapcsolatos kétségekhez. A Bizottság elfogadja a szlovák hatóságok jelen határozat (68) preambulumbekezdésében bemutatott álláspontját, amely szerint a gyártás megkezdéséhez szükséges hosszabb időtávot figyelembe vették, amikor a július 10-i globalizációs fórumon Pueblát és Szlovákiát minőségi és mennyiségi szempontból is összehasonlították. A hosszabb időtávot külön számszerűsítették a nettó jelenértékre gyakorolt, [80–130] millió GBP-nek vagy [96–156] millió EUR-nak és hat hónapos késedelemnek, illetve [110–180] millió GBP-nek vagy [132–216] millió EUR-nak és kilenc hónapos késedelemnek megfelelő hatásként. Ezt a kockázatot és az ahhoz kapcsolódó pénzügyi hatást is kifejezetten figyelembe vették a 2015. októberi/novemberi aktualizált üzleti terv számadataiban.

(145)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a helyszínre vonatkozó döntés végső megerősítésekor H[…] Nyitra valódi és hiteles alternatívája volt, ezért az RTI 68. pontja értelmében hiteles kontrafaktuális forgatókönyvnek tekinthető.

(146)

Nyitra a 2015. novemberi végső döntés időpontjában H[…]-hoz képest jelentős hátrányban volt a nettó jelenértéket illetően. A nettó jelenértékbeli különbséget a JLR 344 millió GBP-ben vagy 413 millió EUR-ban határozta meg. A pueblai beruházás megvalósításában bekövetkező, várható hat-kilenc hónapos késedelemből származó konkrét kockázatot a nettó jelenérték elemzése nem tartalmazta; azt jelenértéken kifejezve [80–130] millió GBP-re vagy [96–156] millió EUR-ra, illetve [110–180] millió GBP-re vagy [132–216] millió EUR-ra becsülték. A [164–234] millió GBP vagy [197–281] millió EUR, illetve [214–264] millió GBP vagy [257–317] millió EUR fennmaradó nettó jelenértékbeli különbséget a bejelentett állami támogatás csak részben, 33 %-ban, illetve 43 %-ban hidalja át. A 108 millió GBP vagy 130 millió EUR bejelentett állami támogatást a JLR az üzleti tervezésében használt […] %-os tőkeköltség-diszkontrátát használva diszkontálta. Az állami támogatás értékét tehát a JLR 20 éves projektidőtávval számolva 76 millió GBP-ben vagy 91 millió EUR-ban határozta meg. Ahogyan azonban az az igazgatótanács előtt 2015. november 18-án tartott prezentációból kitűnik, számos más minőségi tényező is szerepet játszott a döntéshozatali folyamatban. Ezen – a 2015. júniusi pueblai helyszíni látogatás és a globalizációs fórum 2015. július 10-i ülésének idején már megvitatott és elemzett – tényezők fennállását és jelentőségét újból megerősítették.

(147)

Az, hogy Nyitra a támogatás ellenére a nettó jelenérték szempontjából továbbra is jelentős hátrányban volt H[…]-hoz képest, számos olyan kérdést vetett fel, amelyek a támogatás ösztönző hatásának és arányosságának értékelése szempontjából relevánsak: a) a stratégiai tényezők önmagukban nem tudták-e a mérleg nyelvét Mexikóról Szlovákia javára billenteni; b) miért volt a támogatás elegendő ahhoz, hogy a helyszínről való döntést illetően Szlovákia javára billentse a mérleg nyelvét Mexikóval szemben; és c) a támogatás teljes összegére szükség volt-e ahhoz, hogy Szlovákia javára billentse a mérleg nyelvét Mexikóval szemben? Az a) és b) kérdés az ösztönző hatás értékelésének részét képezi, míg a c) kérdést a Bizottság a jelen határozatban szereplő arányossági elemzés keretében vizsgálja meg.

(148)

A Bizottság először azt vizsgálja meg, hogy a stratégiai tényezők önmagukban Mexikóról Szlovákia javára billenthették-e a mérleg nyelvét. A 2015. július 10-i globalizációs fórum jegyzőkönyvében említett kulcsfontosságú értékelési megfontolások között szerepelt egy autóipari klaszterhez való közelség, a telephellyel kapcsolatos alapvető szempontok, a munkaerő rendelkezésre állása, az időzítés, a működési költségek, az előre kifizetendő készpénzszükséglet és a megvalósíthatóság. A végrehajtó bizottság globalizációs fórum ülésén jelenlévő tagjai különös jelentőséget tulajdonítottak az időzítéssel kapcsolatos hatásoknak, a JLR központjától való távolságnak és a Mexikó következtében a jó hírnevet érő sérelem viszonylag magasabb kockázatának. Az egyéb tényezők között szerepelt a természeti katasztrófák kockázata, a politikai stabilitás, a kormányzati hatékonyság és a korrupció kockázata, valamint az uniós beruházás brexitet fedező jellege. A mexikói megvalósítás késedelmét külön számszerűsítették. Egyes valutafedezeti hatások kivételével a minőségi tényezők Mexikóval szemben inkább Szlovákiát támogatták.

(149)

A szlovák hatóságok bizonyítékokat szolgáltattak annak igazolására és amellett érveltek, hogy a szlovák állam támogatására szükség volt ahhoz, hogy a helyszínválasztást illetően Szlovákia javára billenjen a mérleg nyelve Mexikóval szemben, és hogy a minőségi előnyök önmagukban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy H[…] helyett Nyitrát válasszák.

(150)

A 2015. június 16-i pueblai helyszínlátogatás további betekintést nyújt számos olyan stratégiai tényezőbe, amelyek a 2015. július 10-i globalizációs fórum által teendő helyszínajánlást illetően jelentős szerepet töltöttek be. A helyszínlátogatásra készített tájékoztató anyag azt mutatja, hogy az időszerű teljesítés Közép- és Kelet-Európa, valamint Mexikó esetében is kockázatot jelentett. Mexikóval összefüggésben léteztek további olyan stratégiai tényezők és kockázatok is, amelyeket a helyszínlátogatás részeként részletesebben fel kellett tárni. A látogatásról készült jegyzőkönyv felsorolja a fennmaradó aggályokat, amelyek a berendezésgyártókkal való szaturációval, vagyis azzal voltak kapcsolatosak, hogy van-e hely egy harmadik berendezésgyártónak is, és ha igen, a JLR beleillene-e olyan országba, amelyben évtizedekig a Volskwagen volt uralkodó; a további aggályok között szerepelt a kikötő közelsége, a biztonság, a korrupció, a kulturális különbségek, a működési bázistól való távolság és a természeti katasztrófák kockázata. A jegyzőkönyvből azonban az is kiderül, hogy a helyszínlátogatás az eredetileg súlyos aggálynak minősített egyes tényezőkkel kapcsolatban biztosítékokat nyújtott. A JLR képviselőit biztosították arról, hogy a kiválasztott pueblai helyszín a természeti katasztrófák szempontjából alacsony kockázatú terület. A pueblai csapat is pozitív benyomást tett a JLR képviselőire.

(151)

A szlovák hatóságok hivatkoztak még különösen a globalizációs fórum 2015. július 10-én tartott ülésének jegyzőkönyvére. A globalizációs fórum a Szlovákia és Mexikó közötti nettó jelenértékbeli különbséget egy „igen szoros” értékelés keretében fogadta el, azzal, hogy azt a minőségi megfontolásoknak fedezniük kell, azonban csak az állami támogatás figyelembevételét követően. A jegyzőkönyvben kifejezetten felhívják a figyelmet arra, hogy „a döntés igen szoros volt, különös tekintettel arra, hogy a szlovákiai helyszín nettó jelenértéke jelentősen a mexikói helyszín nettó jelenértéke alatt marad, ráadásul a szlovák helyszín nettó jelenértéke olyan felajánlott támogatástól függ, amely az uniós szabályok alapján megengedett legmagasabb mértéket éri el”. Ugyanakkor „[m]egjegyezték, hogy a projekt megítélése az volt, hogy Szlovákia kormánya képes és felkészült arra, hogy döntését megvédje az Európai Bizottság előtt. Azt is megjegyezték, hogy Szlovákia koherensen érvel amellett, hogy miért fogják megadni a jóváhagyást”. A mexikói helyszínhez kapcsolódóan azonosított kockázatok tükrében és kizárólag a szlovák támogatás figyelembevételét követően 2015. júliusban elfogadták Nyitrát ajánlott helyszínként. A Bizottság megjegyzi, hogy az állami támogatás szükségességét a megvalósíthatósági vizsgálati folyamatban már korábban azonosították. Például a JLR igazgatótanácsa előtt 2015. május 21-én tartott prezentációban az szerepelt, hogy „[a] vezetés minden lehetőséget megvizsgál arra, hogy Közép- és Kelet-Európában olyan kormányzati ösztönzőket szerezzen, amelyek ellensúlyozzák a mexikói pénzügyi előnyt”.

(152)

A Tata Motors Limited igazgatótanácsa 2015. szeptember 18-i ülésének jegyzőkönyve rögzíti, hogy „a minőségi és kockázati elemeket figyelembe véve a készpénzben [150–200] millió GBP (36) módosított állami támogatás teljes összege elegendő volt ahhoz, hogy Mexikó helyett Nyitrát vigyük tovább. Az állami pénzügyi támogatás alapján folyamatban vannak a tárgyalások a Szlovákiával kötendő beruházási megállapodásról, és annak aláírását 2015. szeptember végére tervezik, továbbá függőben van új jogi személy létrehozása”.

(153)

A JLR igazgatótanácsa előtt 2015. november 18-én tartott prezentáció kifejezetten utal a 2015. július 10-i globalizációs fórumon megvitatott és a JLR, valamint a Tata Motors igazgatótanácsa által 2015. augusztus elején megerősített minőségi tényezők fennállására. A mexikói alternatíva késedelme számszerűsített hatásának és az állami támogatásnak a figyelembevételét követően a fennmaradó nettó jelenérték deltát „[…] kiegyensúlyozzák az igazgatótanács által elfogadott egyéb, inkább minőségi tényezők […]”.

(154)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy ami a (147) preambulumbekezdés a) pontját illeti, a stratégiai megfontolások csak ahhoz voltak elegendőek, hogy áthidalják a Nyitra és H[…] közötti cash flow deltát a szlovák állami támogatás nettó jelenértékének és a mexikói késedelmes megvalósítás nettó jelenértékre gyakorolt hatásának figyelembevételét követően. A Bizottság ezért kizárja, hogy a stratégiai megfontolásuk önmagukban át tudták volna hidalni a Nyitra és H[…] közötti teljes nettó jelenértékbeli különbséget.

(155)

Ami a (147) preambulumbekezdés b) pontját illeti, amelyet az eljárást megindító határozat 172. pontja is említ, a Bizottság megvizsgálta a JLR igazgatótanácsa által 2015. novemberben jóváhagyott, nettó jelenértékre vonatkozó számadatokat. A (146) preambulumbekezdésben említett, 76 millió GBP (91 millió EUR) értékű állami támogatás a nettó jelenértékbeli különbség 33–43 %-át fedezhette, figyelemmel a Mexikóban várható késedelem számszerűsített hatására. A döntéssel kapcsolatos, benyújtott dokumentumokból egyértelműen kitűnik, hogy a teljes döntéshozatali folyamat során a támogatás teljes és maximális összegét vették figyelembe. A döntéshozók a maximális támogatási összeg figyelembevételét követően szembesültek a fennmaradó cash flow deltával, és megvizsgálták, hogy a cash flow delta az egyéb, nem számszerűsíthető megfontolásokra tekintettel elfogadható-e. A globalizációs fórum a 2015. július 10-i ülésén folytatott hosszadalmas vitát követően végül elfogadta a fennmaradó eltérést. Az ülés jegyzőkönyvében azonban rögzítették, hogy még a Szlovákiában rendelkezésre álló állami támogatás maximális összegét figyelembe véve is a H[…]-val szemben Nyitrát előnyben részesítő döntés igen szoros volt. A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy egyéb minőségi és kockázati tényezők is szerepet játszottak a döntéshozatali folyamatban, ami megmagyarázza, hogy a fennmaradó cash flow deltát miért tudták elfogadni.

(156)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a támogatás egyértelműen ösztönözte a tervezett beruházásnak H[…] helyett Nyitrára történő telepítését, mivel a stratégiai megfontolásokkal együtt kompenzálta az üzem Nyitrán történő megépítéséhez kapcsolódó nettó költséghátrányt. Következésképpen fennáll az RTI 3.5. szakasza értelmében szükséges ösztönző hatás.

(157)

A Bizottságnak értékelnie kell a támogatási csomag arányosságát. Az RTI 3.6. szakasza szerint a támogatási összegnek kétszeres arányossági vizsgálatnak kell megfelelnie. Először is, a támogatási összegnek az érintett térségben a többletberuházások vagy többlettevékenységek ösztönzéséhez szükséges minimumra kell korlátozódnia. Másodszor, mivel a Bizottság a beruházási támogatás vonatkozásában maximális támogatási intenzitásokat alkalmaz, ez utóbbiak felső határértéket jelentenek a „nettó többletköltség megközelítés” alkalmazásában.

(158)

Az RTI 78. pontja szerint a bejelentett egyedi támogatás általános szabályként akkor korlátozódik a szükséges minimumra, ha a támogatási összeg megfelel az érintett térségben a beruházás megvalósításához szükséges nettó többletköltségeknek, a támogatás nélküli helyzethez képest. Az RTI 80. pontja szerint a 2. forgatókönyv szerinti helyzetekben, vagyis helyszínhez kapcsolódó ösztönzők esetében a támogatás nem haladhatja meg a megcélzott térségben megvalósuló beruházás nettó jelenértékének és az alternatív helyszínen megvalósuló beruházás nettó jelenértékének különbözetét, az összes releváns költséget és hasznot is figyelembe véve.

(159)

A 129 812 750 EUR névértékű bejelentett támogatás arányosságának értékelése során figyelembe veendő nettó jelenértékre vonatkozó számadat a csökkentett terjedelmű, vagyis a 150 000 gépjárműnek megfelelő kapacitású projekthez kapcsolódó számadat. A nettó jelenértékre vonatkozó számadatokat a JLR igazgatótanácsa 2015. októberben/novemberben hagyta jóvá. A nettó jelenérték delta a mexikói megvalósítás késedelmének figyelembevétele előtt 344 millió GBP-t, illetve 413 millió EUR-t tett ki. A 413 millió EUR-t meghaladó bármely támogatási összeg aránytalan lenne. A Bizottság az eljárást megindító határozatban különösen az infrastrukturális támogatás lehetőségére és az átminősítési díj alóli mentességre utalt, amelyek a bejelentett támogatási összeghez való hozzáadásuk esetén azt eredményezhették, hogy a teljes támogatási összeg meghaladja a felső határt.

(160)

A Bizottság a (113) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az NSP részét képező földterületek értékesítését, a kapcsolódó infrastrukturális munkálatok elvégzését vagy az átminősítési díj alóli mentességet nem tekintette a JLR javára szóló támogatási intézkedéseknek. Az arányosság értékelése tehát a bejelentett támogatási összegre korlátozódik.

(161)

Szlovákia rendelkezésre bocsátotta a kért dokumentációt és annak alapján igazolta, hogy az arányossági vizsgálat első része teljesül, mivel a bejelentett támogatás nem haladja meg a Nyitra és H[…] közötti nettó jelenértékbeli, 344 millió GBP, illetve 413 millió EUR összegű különbséget. A 108 millió GBP, illetve 130 millió EUR névleges támogatási összeg a JLR […] %-os diszkontrátáját alkalmazva jelenértéken 76 millió GBP-nek, illetve 91 millió EUR-nak felel meg.

(162)

A Bizottság megjegyzi, hogy Nyitra esetében nettó jelenérték szempontjából még a támogatás odaítélése esetén is 268 millió GBP, illetve 322 millió EUR hátrány áll fenn. Az ösztönző hatás elemzése rámutatott arra, hogy a fennmaradó nettó jelenértékbeli hátrány a várható mexikói megvalósítási késedelem, valamint más kockázatok és minőségi tényezők miatt volt elfogadható a JLR számára. Ezeket a tényezőket a globalizációs fórum 2015. július 10-i ülésén hosszasan megvitatták és a kockázatelemzés következtetéseit 2015. novemberben, a JLR igazgatósága előtt tartott prezentáció során megerősítették; a prezentáció kifejezetten említést tett a politikai/üzleti környezetről, gazdasági tényezőkről, a JLR központjától való távolságról, a természeti katasztrófák kockázatáról és az EU/Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttének valószínűségéről. E kockázatelemzés alapján a nyitrai helyszín előnyben részesítését megerősítő döntés született.

(163)

mivel a nettó többletköltség megközelítésből eredő felső határértéket nem lépték túl, a Bizottság véleménye szerint a támogatás megfelel az arányossági vizsgálat első részének.

(164)

Az arányossági vizsgálat második részét illetően a Bizottság a nettó többletköltség megközelítés mellett maximális támogatási intenzitásokat alkalmaz, amelyeket nagy beruházási projektek esetében az RTI 20. pontjának c) alpontjában meghatározottak szerint csökkenteni kell.

(165)

A Bizottság az eljárást megindító határozatban megjegyezte, hogy az 1 369 295 298 EUR jelenértékű támogatható beruházáson alapuló, 129 812 750 EUR névértékű és 125 046 543 EUR jelenértékű bejelentett támogatási összeg 9,13 %-os támogatási intenzitást eredményez, amely prima facie a Nyitra régióban történő beruházásra meghatározott 9,24 %-os megengedhető maximális csökkentett támogatási intenzitás alatt marad azzal, hogy a regionális támogatás alkalmazandó felső határa 25 %. Ezenfelül a Bizottság megállapította, hogy az elszámolható költség megfelel az RTI 3.6.1.1. szakaszában szereplő feltételeknek, ami releváns az elszámolható költségalap meghatározása szempontjából.

(166)

Az RTI 3.6.1.1 és 3.6.1.2. szakasza részletezi, hogy mely beruházási költségek vehetők figyelembe elszámolható költségekként. Ebben az esetben a 3.6.1.1. szakasz alkalmazandó, mivel a javasolt beruházási támogatással összefüggésben elszámolható költségeket a beruházási költségek alapján határozzák meg. A Bizottság megjegyzi, hogy az elszámolható költségeket az említett szakaszokban foglalt rendelkezésekkel összhangban állapítják meg, mivel a beszerzett eszközök újak lesznek, a beruházás új létesítmény formájában megjelenő induló beruházást jelent, lízingelési költségeket nem vesznek figyelembe, és az immateriális javak az összes elszámolható költség […] %-ának felelnek meg, ami a maximálisan megengedhető 50 %-os arány alatt van. Szlovákia megerősítette, hogy az immateriális javakra vonatkozó minden más feltétel teljesülni fog.

(167)

A Bizottság az eljárást megindító határozatban arra a következtetésre jutott, hogy a bejelentett támogatási összeget csökkentenék, amennyiben a [60–85] millió GBP vagy [72–102] millió EUR „túlköltekezés” nem elszámolhatónak bizonyulna.

(168)

A Bizottság a jelen határozat (119) preambulumbekezdésében megállapította, hogy a támogatható beruházás 1 460 620 591 EUR-t tesz ki. A bejelentett támogatási összeg ezért a 9,24 %-os maximális megengedett csökkentett támogatási intenzitás alatt marad. Teljesül tehát az RTI 83. pontjában rögzített, a nettó többletköltség megközelítés – amely szerint a támogatásnak a szükséges minimumra kell korlátozódnia – és a megengedhető felső határok kombinációjából eredő kettős felső határ feltétele. A Bizottság ezért a bejelentett támogatási összeget arányosnak tekinti.

(169)

A jelen határozat (120)–(168) preambulumbekezdésében említett értékeléssel összhangban megállapítható, hogy az RTI 3.2–3.6. szakaszában rögzített összes minimumkövetelmény teljesül.

(170)

A Bizottság az eljárást megindító határozat 3.3.4.2. szakaszában említette, hogy a bejelentett támogatás a versenyre nem gyakorol indokolatlan negatív hatást azzal, hogy növelne vagy fenntartana valamely piaci erőt vagy hanyatló piacon túlzott kapacitást hozna létre. A Bizottság a jelen határozat céljára megerősíti ezt az következtetést.

(171)

A regionális támogatás helyspecifikus hatásai azonban még torzíthatják a kereskedelmet. Az RTI 3.7.2. szakasza egy sor olyan helyzet felsorolását tartalmazza, amelyekben a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások egyértelműen meghaladják a pozitív hatásokat, és amelyekben tiltott a regionális támogatás.

(172)

Az RTI 119. pontja értelmében nyilvánvaló negatív hatás akkor érvényesül, ha a javasolt támogatási összeg az elszámolható általános beruházási kiadásokkal (37) összevetve meghaladja az adott méretű projektre vonatkozó maximális kiigazított támogatási intenzitás felső határát, az előírt „fokozatos csökkentést” (38) is figyelembe véve.

(173)

Mivel a jelen határozat (113) preambulumbekezdésében rögzíti, hogy a JLR a bejelentett támogatáson felül további támogatásban nem részesült, a (168) preambulumbekezdésben pedig megállapítja, hogy az alkalmazandó kiigazított regionális támogatási felső határt nem lépték túl, az RTI 119. pontja értelmében vett, kereskedelemre gyakorolt nyilvánvaló negatív hatás nem áll fenn.

(174)

Az RTI 121. pontja értelmében a 2. forgatókönyv szerinti olyan esetekben, amelyeknél a támogatás nélkül a beruházás egy olyan régióban valósulna meg, ahol a megcélzott régióhoz képest magasabb vagy ugyanakkora a regionális támogatási intenzitás, az a regionális támogatás kohézió elősegítésére irányuló lényegének ellentmondó negatív hatást jelent, amelyet a támogatás esetleges pozitív hatásai valószínűleg nem ellensúlyoznak.

(175)

A Bizottság úgy véli, hogy a rendelkezés a 2. forgatókönyv szerinti olyan helyzetre vonatkozik, amelyben mindkét alternatív helyszín az Európai Gazdasági térségben (a továbbiakban: EGT) található. A helyszínnel kapcsolatos döntési folyamatban 2015. július 10-ig megjelenő, Jaworban található lengyel helyszín Nyitrával azonos támogatási intenzitású régióban található (39).

(176)

Az eljárást megindító határozatban foglaltak szerint a JLR belső dokumentumai arra utaltak, hogy a beruházás Szlovákiával összevetve és a Szlovákia által felkínált ösztönzők hiányában Jaworban költséghatékonyabb lehetett volna.

(177)

A 2015. július 10-i globalizációs fórumon kétlépcsős elemzést mutattak be, amelynek első lépcsőjében Jawor és Nyitra helyszínek között, míg a második lépcsőben Nyitra és Mexikó helyszínek között választottak. Jawor költséghatékonyabb lett volna, de a JLR a terület alapvető jellemzőit, az időzítést, az előzetesen kifizetendő készpénzt és a megvalósíthatóságot illetően számos hátrányt azonosított a helyszínnel kapcsolatban. A lengyel helyszínt a terület alapvető jellemzői miatt figyelmeztető jelzéssel látták el, mivel az átsorolandó mezőgazdasági földterületen helyezkedett el és a JLR előadása szerint a Jawor helyszínt út szelte ketté, valamint a megvalósíthatóságot illetően a […] teljesítési képesség kifejezetten megkérdőjeleződött. Az ülés jegyzőkönyve rögzítette, hogy a végrehajtó bizottság tagjai egyetértettek azzal az ajánlással, hogy az előadott okokból a lengyel helyszínt felfüggesszék. A lengyel helyszínt e figyelmeztető jelzések miatt a JLR igazgatótanácsa nem tekintette megvalósítható alternatívának.

(178)

A Bizottság nem talált olyan bizonyítékot, amely megkérdőjelezné, hogy Jawor a JLR által megjelölt okokból alkalmatlan volt, és megjegyzi, hogy harmadik felek nem tettek észrevételt ebben a kérdésben. Ezenfelül a jelen határozat 6.4.4.3. szakaszában kifejtettek szerint a mexikói helyszínt arra az esetre határozták meg alternatív beruházási helyszínként, ha nem kapják meg az állami támogatást. A Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a támogatás nem jár az RTI 121. pontja értelmében vett kohézióellenes hatással Jawor sérelmére.

(179)

A RTI 122. pontja szerint, amennyiben a kedvezményezett konkrét tervekkel rendelkezik arra, hogy az EGT más térségében azonos vagy hasonló tevékenységet szüntessen meg vagy azt ténylegesen meg is szünteti, és ezt a tevékenységet a megcélzott térségbe helyezi át, valamint ha ok-okozati összefüggés áll fenn a támogatás és az áthelyezés között, az olyan negatív hatásnak minősül, amelyet pozitív tényezők valószínűleg nem ellensúlyoznak.

(180)

Annak alapján, hogy a szlovák hatóságok megerősítették, hogy a JLR az EGT-ben azonos vagy hasonló tevékenységet nem szüntetett meg a támogatási kérelmet megelőző két éven belül és nem rendelkezik konkrét tervvel arra vonatkozóan, hogy így járjon el a beruházás befejezését követő két éven belül, a Bizottság az eljárást megindító határozatban arra a következtetésre jutott, hogy az állami támogatás nem eredményezi tevékenység megszüntetését vagy áthelyezését.

(181)

Számos 2018. áprilisi sajtócikk azonban arról számolt be, hogy az Egyesült Királyságban végzett azonos vagy hasonló tevékenységet érintően körülbelül 1 000 munkahelyet szüntetnek meg.

(182)

A szlovák hatóságok kifejtették, hogy a leépítés nem kapcsolódik a nyitrai beruházási döntéshez. A szlovák hatóságok hiteles bizonyítékokkal alátámasztva ismételten megerősítették, hogy a JLR a szlovákiai támogatási kérelem időpontjában nem rendelkezett az Egyesült Királyságban található üzemében, illetve más üzemekben a munkahelyek megszüntetésére vonatkozó konkrét tervvel. A szlovák hatóságok a JLR egyesült királysági munkavállalóit képviselő szakszervezetekkel a JLR által 2016. április 30-án kötött „biztosítéki megállapodás” másolatát is rendelkezésre bocsátották. A biztosítéki megállapodás bemutatta a ciklustervet, vagyis azt, hogy az Egyesült Királyságban lévő üzemben mely járműveket fognak gyártani. A szlovák hatóságok kifejtették, hogy 2016-ban a JLR és az egyesült királysági szakszervezetek írásban megállapodtak arról, hogy a szlovákiai beruházás, amely a Solihull üzemtől veszi át a […] járműgyártást, nem teszi szükségessé egyesült királysági munkahelyek áthelyezését vagy egyesült királysági kapacitás megszüntetését. A biztosítéki megállapodás emellett meghatározza azokat a körülményeket, amelyek esetén az egyesült királysági munkahelyek megszüntetése válik szükségessé, és az ilyen körülményekre válaszul teendő lépéseket, de az ilyen körülményeket „olyan jelentős gazdasági változásként, például újabb globális visszaesésként [jellemzi], amely csökkenti a keresletet vagy egyébként hátrányosan érinti a korábban megállapított ciklustervet”.

(183)

A […] jármű Solihullból Nyitrára történő áthelyezése a támogatási kérelem időpontjában ismert volt, de a JLR azt tervezte, hogy a gyártási kapacitást összességében véve kibővíti és lehetővé teszi, hogy Solihull kielégítse a más járművek, különösen a […] és […] iránti növekvő keresletet, amelynek következtében bővül a termelés. A tervek szerint a […] gyártási kapacitása Castle Bromwich-ban változatlan maradna.

(184)

Ahogyan azt a szlovák hatóságok nyilvánosan elérhető információkra is támaszkodva kifejtették, a 2018-ban bejelentett leépítések a dízelüzemű járművek iránti kereslet – részben az Egyesült Királyság dízeladóval kapcsolatos politikája, részben a brexit körüli bizonytalanság miatti – visszaeséséből eredtek. A JLR úgy döntött, hogy […], ami közvetlenül kihatott a Solihull üzem kapacitására. Ezek a tényezők nem kapcsolódnak a JLR szlovákiai beruházásához és évekkel azt követően merültek fel, hogy a JLR meghozta az üzem Nyitrán történő megépítésére vonatkozó beruházási döntést.

(185)

A Bizottság ezért ismét megerősíti azt a következtetését, hogy nem áll fenn ok-okozati összefüggés a szlovák támogatási intézkedés és a tevékenység Egyesült Királyságban történő megszüntetése között.

(186)

A jelen határozat (170)–(185) preambulumbekezdésében említett értékelés révén megállapítható, hogy a támogatás nem gyakorol az RTI 3.7.2. szakasza értelmében vett nyilvánvaló negatív hatást a versenyre és a kereskedelemre.

(187)

Az RTI 112. pontja szerint a támogatás összeegyeztethetősége érdekében a támogatásnak a verseny és a tagállamok közötti kereskedelem torzulása tekintetében jelentkező negatív hatásait korlátozni kell, és azokat meg kell haladniuk a közös érdekű célkitűzés megvalósítása tekintetében jelentkező pozitív hatásoknak. Bizonyos helyzetekben a negatív hatások nyilvánvalóan túlsúlyban vannak a pozitív hatásokkal szemben, ami azt jelenti, hogy a támogatás nem tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek.

(188)

A minimumkövetelmények Bizottság általi értékelése azt mutatta, hogy a támogatás megfelelő, a bemutatott kontrafaktuális forgatókönyv hiteles és reális, a támogatás ösztönző hatású és a JLR helyszínnel kapcsolatos döntésének megváltoztatásához szükséges összegre korlátozódik. A támogatás azzal, hogy a beruházás helyszínét a támogatott régióba hozza, hozzájárul a nyitrai térség regionális fejlesztéséhez. Az értékelés azt is kimutatta, hogy a támogatás nem rendelkezik nyilvánvaló negatív hatással abban az értelemben, hogy az nem eredményezi abszolút mértékben hanyatló piacon kapacitásfelesleg létrehozását vagy fenntartását, nem gyakorol túlzott hatást a kereskedelemre, tiszteletben tartja az érvényes regionális támogatási felső határt, nincs kohézióellenes hatása, és nem okozza máshol a tevékenységek megszüntetését és azok Nyitrára történő áthelyezését. Ezenfelül a támogatás nem jár szükségképpen az uniós jog megsértésével (40).

(189)

Az RTI 114., 115. és 132. pontja azonosítja a versenyre gyakorolt olyan indokolatlan negatív hatásokat, amelyeket figyelembe kell venni a fennmaradó kiegyensúlyozás során, és ezek a piaci erőfölény létrehozásával vagy megerősítésével, illetve az alulteljesítő, még ha nem is abszolút mértékben hanyatló piacon kapacitásfelesleg létrehozásával vagy növelésével kapcsolatosak.

(190)

A Bizottság az eljárást megindító határozatban szereplő, a jelen határozattal megerősített elemzésével összhangban úgy véli, hogy a támogatás nem eredményezi vagy erősíti meg a támogatás kedvezményezettjének a releváns termékpiacon és földrajzi piacon fennálló piaci erőfölényét, és nem vezet hanyatló piacon kapacitásfelesleg kialakulásához sem. Ezért a Bizottság ezért arra a következtetésre jut, hogy a támogatás korlátozott negatív hatásokkal jár a versenyre nézve.

(191)

A támogatás kereskedelemre gyakorolt hatása korlátozott, mivel a kiigazított regionális támogatási felső határt tiszteletben tartja, és az intézkedés nem rendelkezik kohézióellenes vagy áthelyezési hatással.

(192)

mivel a támogatás megfelel az összes minimumkövetelménynek, nem rendelkezik nyilvánvaló negatív hatással és a jelen határozat (190) és (191) preambulumbekezdésében említett elemzés azt mutatta, hogy a támogatás a versenyre és a kereskedelemre korlátozott negatív hatást gyakorol, a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a támogatásnak a Nyitra régió fejlődésére gyakorolt lényeges pozitív hatásai, különösen a beruházásnak az eljárást megindító határozatban említett munkaerő- és jövedelemteremtő hatásai egyértelműen meghaladják a korlátozott negatív hatásokat.

(193)

A Bizottság átláthatósági közleménye (41) II.2. pontjára tekintettel a tagállamoknak gondoskodniuk kell a következő információk átfogó állami támogatási weboldalon, nemzeti vagy regionális szinten történő közzétételéről: a jóváhagyott támogatási programnak vagy a támogatás odaítéléséről szóló egyedi határozatnak és végrehajtási rendelkezéseinek teljes szövege vagy arra mutató hivatkozás, a támogatást nyújtó hatóság(ok) megnevezése, az egyedi kedvezményezettek neve, az egyes kedvezményezetteknek nyújtott támogatások formája és összege, a támogatás nyújtásának időpontja, a vállalkozás típusa, a kedvezményezett helye szerinti régió NUTS szinten, valamint a kedvezményezett tevékenysége szerinti elsődleges gazdasági ágazat NACE-osztály szerint. Ezeket az információkat a támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatalát követően közzé kell tenni, legalább tíz évig meg kell őrizni, és korlátozás nélkül elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. A tagállamok 2016. július 1-jétől kötelesek közzétenni a jelen preambulumbekezdésben említett tájékoztatást.

(194)

A Bizottság az eljárást megindító határozatban megjegyezte, hogy Szlovákia megerősítette, miszerint teljesíteni fogja az átláthatósági közlemény II.2. pontjában rögzített valamennyi átláthatósági követelményt.

(195)

A Bizottság arra a következtetésre jut, hogy a Jaguar Land Rover Slovakia s.r.o. részére nyújtandó bejelentett regionális beruházási támogatás megfelel a 2014–2020-as RTI-ban rögzített valamennyi feltételnek, ezért az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető.

(196)

Tekintettel arra, hogy a szlovák hatóságok kivételesen elfogadták, hogy lemondanak az EUMSZ 342. cikkéből eredő, az 1. rendelet (42) 3. cikkével összefüggésben értelmezett jogokról, és hozzájárultak ahhoz, hogy a tervezett határozat elfogadására és az EUMSZ 297. cikke alapján arról való értesítésre angol nyelven kerüljön sor, a jelen határozatot angol nyelven kell elfogadni,

(*)