(1)

A 2003/87/EK irányelv előírja, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek árverés útján történő értékesítése az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének (EU ETS) alapelve.

(2)

Az Európai Tanács 2014 októberében úgy ítélte meg, hogy indokolt fenntartani a térítésmentes kiosztást, és a jelenlegi intézkedéseknek 2020 után is érvényben kell maradniuk, hogy megelőzzék a kibocsátásáthelyezésnek az éghajlatváltozási politika folytán kialakuló kockázatát, mindaddig, amíg más jelentős gazdaságok nem tesznek hasonló erőfeszítéseket. Annak érdekében, hogy az uniós kibocsátáscsökkentés környezetvédelmi előnyeit meg lehessen őrizni – amíg harmadik országok intézkedései nem nyújtanak hasonló ösztönzést az iparnak a kibocsátások csökkentéshez –, a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatokban és alágazatokban fenn kell tartani az átmeneti ingyenes kiosztást.

(3)

Az EU ETS működése során szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy az egyes ágazatok és alágazatok eltérő mértékben vannak kitéve a kibocsátásáthelyezés kockázatának, valamint azt, hogy az ingyenes kiosztás megakadályozza a kibocsátásáthelyezést. Míg egyes ágazatokban és alágazatokban magasabbnak tekinthető a kibocsátásáthelyezés kockázata, más ágazatok a piaci részesedésük csökkenése nélkül a kibocsátási költségek egy jelentős részét be tudják építeni a termékek áraiba kibocsátásaik fedezése céljából, és csak a költségek fennmaradó része hárul rájuk, ennek következtében esetükben a kibocsátásáthelyezés kockázata alacsony. A kibocsátásáthelyezés kockázata elleni küzdelem érdekében a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak meg kell határoznia a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok listáját. Az említett ágazatok és alágazatok számára ingyenes kibocsátási egységeket kell biztosítani a 2003/87/EK irányelv 10a. cikke szerint meghatározott mennyiség 100 %-ának mértékéig.

(4)

A 2014/746/EU határozattal (2) a Bizottság meghatározta a 2015–2019 közötti időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési listát. Az (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) a kibocsátásáthelyezési lista érvényességét 2020. december 31-ig meghosszabbította.

(5)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikke meghatározza a három legutóbbi naptári évre vonatkozóan rendelkezésre álló adatokon alapuló értékelésre vonatkozó kritériumokat. Ebben az összefüggésben a Bizottság 2013., 2014. és 2015. évi adatokat használt fel, mivel az értékelés idején a 2016. évi adatok csak bizonyos paraméterek esetében álltak rendelkezésre.

(6)

A 2021–2030-as időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési lista összeállításához a Bizottság felmérte az uniós gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének négyjegyű szintjén (NACE-4), az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően meghatározott ágazatok és alágazatok kibocsátásáthelyezésnek való kitettségének kockázatát. A NACE négy számjegyű szintje biztosítja az ágazatok meghatározásához szükséges optimális adat-hozzáférhetőséget. Az ágazatok jelölése a NACE-osztályozás négy számjegyű szintjén, az alágazatok jelölése pedig az uniós ipari termelésre vonatkozó statisztikához alkalmazott, közvetlenül a NACE-osztályozásból eredő árubesorolás alapján, a Prodcom-nómenklatúra hat, illetve nyolc számjegyű szintjén történik.

(7)

A kibocsátásáthelyezés kockázatának értékelése két lépésben történt. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének négyjegyű szintjén (NACE-4) végzett első szintű mennyiségi értékelés szempontjából egy ágazat akkor tekinthető a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitettnek, ha a kibocsátásáthelyezési mutató meghaladja a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (1) bekezdésében meghatározott 0,2-es küszöbértéket. Korlátozott számú esetben, amelyek egyértelműen eleget tesznek a 2003/87/EK irányelv 10b. cikke (2) és (3) bekezdésében szereplő jogosultsági kritériumoknak, egy „második szintű értékelést” is elvégeztek, méghozzá vagy meghatározott kritériumok szerinti minőségi értékelésként vagy számszerű bontásban végzett mennyiségi értékelésként.

(8)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkével összhangban a kibocsátásáthelyezési mutatót úgy számították ki, hogy a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitását megszorozták az ágazat kibocsátásintenzitásával.

(9)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkével összhangban a harmadik országokkal folytatott kereskedelem intenzitását a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal összértékének és az EGT-piac összméretének (az éves forgalom és a harmadik országokból származó teljes behozatal összegének) hányadosaként határozták meg. A Bizottság az Eurostat által előállított COMEXT-adatbázisból kapott adatok alapján értékelte az egyes ágazatok és alágazatok kereskedelmi intenzitását. A Bizottság ezt tekinti a harmadik országokba irányuló kivitel és a harmadik országokból származó behozatal teljes értékére, valamint az Unión belüli teljes éves forgalomra vonatkozó legteljesebb és legmegbízhatóbb adatnak.

(10)

A kibocsátásintenzitást az érintett ágazat közvetlen és közvetett kibocsátásainak összege és a bruttó hozzáadott érték hányadosaként számították ki, amelyet kg CO2-ben kell mérni, elosztva az euróban kifejezett értékkel. A Bizottság úgy véli, hogy az európai uniós ügyleti jegyzőkönyv (EUTL) adatai jelentik a létesítményszintű CO2-kibocsátásokra vonatkozó adatok legpontosabb és legátláthatóbb forrását, ezért az ágazatok közvetlen kibocsátásának kiszámításához ezek szolgáltak alapul. A létesítmények ágazatokhoz rendelése NACE-4-es szinten történt olyan információk alapján, amelyeket a 2003/87/EK irányelv 11. cikke és a 2011/278/EU bizottsági határozat (5) értelmében a tagállamok a nemzeti végrehajtási intézkedések keretében szolgáltatattak a létesítményekről. A bruttó hozzáadott érték ágazati szintű megállapítása a vállalkozások szerkezeti statisztikáiról szóló Eurostat-adatok alapján történt, mivel ezek bizonyultak a legpontosabbnak.

(11)

A közvetett kibocsátások meghatározása szempontjából a közvetlenül a tagállamoktól gyűjtött villamosenergia-fogyasztási adatok tekinthetők a legmegbízhatóbb forrásnak, tekintve, hogy az EU-28 szintjén nem állnak rendelkezésre adatok. A villamosenergia-kibocsátási tényező a villamosenergia-fogyasztásnak a közvetett kibocsátásokba történő átváltására szolgál. A Bizottság az uniós villamosenergia-termelési szerkezet átlagos összetétele alapján állapította meg a referenciaértéket. Ez az érték az európai villamosenergia-ágazat valamennyi villamosenergia-termelési forrásának figyelembevételével meghatározott éves szintű uniós összkibocsátásnak és a termelt villamos energia megfelelő mennyiségének a hányadosa. A villamos energiára vonatkozó kibocsátási tényező a villamosenergia-rendszer dekarbonizálásának és a megújuló energiaforrások növekvő részesedésének figyelembevételével került aktualizálásra. Az új érték esetében a referencia a 2015. év, amely összhangban van a három legutóbbi naptári év rendelkezésre álló adataival (2013–2015). Az aktualizált érték 376 gramm szén-dioxid/kWh.

(12)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (2) és (3) bekezdése részletes szabályokat ír elő arra vonatkozóan, hogy meghatározott ágazatok és alágazatok milyen feltételekkel jogosultak második értékelésre, ha nem tesznek eleget a kibocsátásáthelyezési listára való felvétel fő kritériumának. Azokban az esetekben, amikor a kibocsátásáthelyezési mutató 0,15 és 0,2 között volt, az adott ágazat minőségi értékelést kérhetett az irányelv 10b. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően. A 10b. cikk (3) bekezdésével összhangban azok az ágazatok és alágazatok, amelyek esetében a kibocsátásintenzitás meghaladja az 1,5-öt, jogosultak minőségi értékelés elvégzésére vagy számszerű bontásban végzett mennyiségi értékelésre (Prodcom-6 vagy 8 jegyű besorolás). Azok az ágazatok és alágazatok, amelyek esetében az ingyenes kiosztás számítása a finomítókra vonatkozó referenciaértékek alapján történik, szintén jogosultak voltak mindkét típusú értékelés kérelmezésére. A 2014/746/EU határozat mellékletének 1.2. pontjában felsorolt ágazatok és alágazatok számszerű bontásban végzett mennyiségi értékelés iránti kérelmek benyújtására voltak jogosultak.

(13)

A 2017 novemberétől 2018 februárjáig tartó online konzultáció során az érdekelt felek felkérést kaptak arra, hogy fejtsék ki álláspontjukat a kibocsátásáthelyezési lista megállapítását alátámasztó módszertani döntésekről. A válaszadók általánosságban támogatták a második szintű értékeléseket, amelyek az első szintű mennyiségi értékeléshez hasonlóan megalapozottak, méltányosak és átláthatóak lesznek, és támogatásukat fejezték ki az érdekelt feleket bevonó egységes értékelési keret iránt. 2018 februárja és májusa között négy találkozóra került sor a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a kibocsátásáthelyezési lista elkészítése, valamint az értékelésekkel kapcsolatos további munka megvitatására.

(14)

Hatásvizsgálatra került sor (6) annak biztosítása érdekében, hogy a 2021–2030-as időszakra vonatkozó kibocsátásáthelyezési lista tekintetében végzett első szintű értékeléseket és második szintű értékeléseket összehasonlítható módon végezzék el, azaz mindkét értékelés biztosítsa, hogy csak a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatokat azonosítsák be. A hatásvizsgálat a második szintű értékelési kerethez kapcsolódó operatív lehetőségekre összpontosított.

(15)

A 2021–2030-as időszakra vonatkozó előzetes kibocsátásáthelyezési listát (7)2018. május 8-án tették közzé, a Bizottság minőségi és számszerű bontásban végzett mennyiségi értékelésekre vonatkozó iránymutató dokumentumaival (8) együtt.

(16)

Több olyan ágazat esetében, amelyek a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (1) bekezdésében foglalt mennyiségi kritériumok alapján nem minősültek a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatnak, a Bizottság a 10b. cikk (2) és (3) bekezdésében megállapított minőségi kritériumokon alapuló értékelést végzett.

(17)

A Bizottság 245 ipari ágazatot értékelt, amelyek a NACE osztályozási rendszer „Bányászat, kőfejtés” illetve „Feldolgozóipar” ágazatához tartoznak. Az e határozat mellékletének 1. pontjában felsorolt ágazatok és alágazatok teljesítik a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kritériumokat, és a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatnak kell tekinteni őket.

(18)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján számos ágazatban minőségi értékelést végeztek. Az alábbi ágazatok esetében: „Sókitermelés” (NACE-kód: 0893), „Textilkikészítés” (NACE-kód: 1330), „Gyógyszeralapanyag-gyártás” (NACE-kód: 2110), „Háztartási kerámia gyártása” (NACE-kód: 2341), „Egészségügyi kerámia gyártása” (NACE-kód: 2342) és „Égetett agyag építőanyag gyártása” (NACE-kód: 2332) megállapításra került, hogy ezen ágazatoknak a kibocsátásáthelyezési listára történő felvétele indokolt. A mellékletben felsorolt ágazatokat úgy kell tekinteni, mint amelyek esetében fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata a 2021–2030-as időszakban.

(19)

A „Barnaszén-, lignitbányászat” ágazatban (NACE-kód: 0520) az elvégzett minőségi értékelés számos hiányosságot tárt fel, többek között azt a tényt, hogy nem tekinthető úgy, hogy az ágazatot érintenék a közvetlen kibocsátási költségek, és kétség merült fel az Unión belüli verseny és az egyéb tüzelőanyag-források közötti verseny, illetve a kibocsátásáthelyezés között fennálló kapcsolat tekintetében. Megállapítást nyert, hogy bizonyos mértékű regionális verseny áll fenn az Unión kívüli lignittüzelésű erőművekkel, bár az egész Unióra kiterjedő értékelés megerősíti, hogy a külső versenynek való kitettség rendkívül korlátozott. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy az ágazatnak a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok listájára történő felvétele nem indokolt.

(20)

Három kérelem érkezett be olyan ágazatoktól, amelyek nem szerepelnek az előzetes kibocsátásáthelyezési listán, nevezetesen a következőktől: „Földgázkitermelés” (NACE-kód: 0620), „Építési gipsztermék gyártása” (NACE-kód: 2362) és „Könnyűfémöntés” (NACE-kód: 2453). Ezeknek a kérelmeknek az értékelése arra irányult, hogy a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének négyjegyű szintjén (NACE-4) végzett első szintű értékelés szempontjából az adott ágazat felkerülhet-e a kibocsátásáthelyezési listára. Az első szintű értékelések elvégzéséhez felhasznált hivatalos adatokat az érdekelt felek tudomására hozták, és azok kellően megalapozottak voltak az előzetes kibocsátásáthelyezési lista közzétételéhez. A Bizottság megvizsgálta a három ágazat által benyújtott kiegészítő információkat, és úgy véli, hogy azok nem indokolják az eredeti álláspont megváltoztatását. Ezeket az ágazatok továbbra sem tekinthetők úgy, hogy azok esetében fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata, mivel a vonatkozó kibocsátásáthelyezési mutatók nem haladják meg a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (1) bekezdésében megállapított 0,2-es küszöbértéket. Ezen túlmenően ezen ágazatok továbbra sem felelnek meg a 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (2) és (3) bekezdésében meghatározott, további értékelésekre vonatkozó támogathatósági kritériumoknak.

(21)

A 2003/87/EK irányelv 10b. cikkének (1) és (3) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján számszerű bontásban végzett minőségi értékelést számos ágazatban végeztek. Az alábbi ágazatok esetében: „Kaolin és más kaolinos agyag” (Prodcom-kód: 08.12.21), „Fagyasztott burgonya elkészítve vagy tartósítva (beleértve az olajban vagy részben olajban sült, majd lefagyasztott burgonyát is, kivéve az ecettel vagy ecetsavval készítettet)” (Prodcom-kód: 10.31.11.30), „Liszt, dara, pehely, granulátum és labdacs (pellet) szárított burgonyából” (Prodcom-kód: 10.31.13.00), „Sűrített paradicsompüré vagy -krém” (Prodcom-kód: 10.39.17.25), „Sovány tejpor” (Prodcom-kód: 10.51.21), „Teljes tejpor” (Prodcom kód: 10.51.22), „Kazein” (Prodcom-kód: 10.51.53), „Tejcukor és tejcukorszirup” (Prodcom-kód: 10.51.54) „Tejsavó és módosított tejsavó, por, granulátum vagy más szilárd alakban, sűrítve is, édesítőanyag hozzáadásával is” (Prodcom-kód: 10.51.55.30), „Sütőélesztő” (Prodcom-kód: 10.89.13.34), „Üvegesedő zománcok és mázak, engoba és hasonló készítmények a kerámiához, zománchoz vagy üveghez” (Prodcom-kód: 20.30.21.50), „Folyékony fénymázak és hasonló készítmények, üvegolvadék és egyéb üveg por, szemcse vagy pehely alakban” (Prodcom-kód: 20.30.21.70), valamint „Közlőműtengely, vezérműtengely, forgattyústengely és forgattyú részei szabadalakító kovácsolással megmunkált vasból stb.” (Prodcom-kód: 25.50.11.34) azt a következtetést vonták le, hogy ezen alágazatoknak a kibocsátásáthelyezés kockázatának kitett ágazatok és alágazatok listájára történő felvétele indokolt. A mellékletben felsorolt alágazatokat úgy kell tekinteni, mint amelyek esetében fennáll a kibocsátásáthelyezés kockázata a 2021–2030-as időszakban.

(22)

A „Kakaómassza, zsírtalanítva is” (Prodcom-kód: 10.82.11), a „Kakaóvaj, -zsír és -olaj” (Prodcom-kód: 10.82.12) és a „Kakaópor, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül” (Prodcom-kód: 10.82.13) alágazatok esetében a számszerű bontásban végzett minőségi értékelések számos, a harmonizált módszertantól való eltérést mutattak ki, amelyek a kibocsátásáthelyezési mutató jelentős túlbecslésének kockázatához vezetnek. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy az említett alágazatoknak a kibocsátásáthelyezési listára történő felvétele nem indokolt.

(23)

mivel a kibocsátásáthelyezési lista a 2021–2030-as időszakra érvényes, ezt a határozatot 2021. január 1-jétől kell alkalmazni,