EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32018R1229

A Bizottság (EU) 2018/1229 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. május 25.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg.)

C/2018/3097

OJ L 230, 13.9.2018, p. 1–53 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Date of entry into force unknown (pending notification) or not yet in force., Date of effect: 01/02/2022: This act has been changed. Current consolidated version: 30/01/2021

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2018/1229/oj

13.9.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 230/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1229 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. május 25.)

a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint a 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (5) bekezdésére és 7. cikke (15) bekezdésére,

mivel:

(1)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel olyan intézkedésekkel foglalkoznak, amelyek a kiegyenlítés meghiúsulásának nyomon követése, a kiegyenlítés meghiúsulása esetén pénzbírság beszedése és felosztása, és a kényszerbeszerzési eljárás működési részleteinek meghatározása révén a kiegyenlítés meghiúsulásának megelőzését és kezelését, valamint a kiegyenlítési fegyelem ösztönzését szolgálják. Az említett rendelkezések közötti koherencia biztosítása és annak elősegítése érdekében, hogy a betartásukra kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék őket, és könnyen hozzájuk férhessenek, célszerű az említett rendelkezéseket egyetlen rendeletbe foglalni.

(2)

Tekintettel a pénzügyi piacok globális jellegére, kellően figyelembe kell venni a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket (a CPSS-IOSCO-elvek), amelyek a központi értéktárakra vonatkozó szabályozási követelmények esetében általános viszonyítási pontként szolgálnak. Figyelembe kell venni továbbá a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által kiadott, az értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre vonatkozó ajánlásokat is, amelyek az ügylet-visszaigazolásra, a kiegyenlítési ciklusokra és az értékpapír-kölcsönzésre terjednek ki.

(3)

A 909/2014/EU rendelet következetes alkalmazásának biztosítása és az e rendelet alkalmazásához szükséges technikai kifejezések meghatározása érdekében szükség van számos fogalom meghatározására.

(4)

A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az ügyletek hatékony és eredményes kiegyenlítésének lehetővé tétele érdekében időben rendelkezzenek az összes szükséges kiegyenlítési információval. Különösen azon befektetési vállalkozásoknak, amelyek nem rendelkeznek a szükséges kiegyenlítési információkkal, kommunikációt kell folytatniuk ügyfeleikkel a hatékony kiegyenlítéshez releváns információk megszerzése céljából, beleértve a kiegyenlítési folyamathoz szükséges szabványosított adatokat.

(5)

Ösztönözni kell az automatizált feldolgozást, mivel az automatizált feldolgozás egész piacra kiterjedő alkalmazása elengedhetetlen mind a növekvő nagyságrendek mellett magas kiegyenlítési ráta fenntartásához, mind a határokon átnyúló ügyletek időben történő kiegyenlítésének biztosításához. Sőt, a közvetlen és a közvetett piaci szereplőknek is rendelkezniük kell az ahhoz szükséges belső automatizálással, hogy teljeskörűen kihasználhassák a rendelkezésre álló automatizált feldolgozási megoldások előnyeit. E tekintetben a befektetési vállalkozásoknak lehetőséget kell kínálniuk szakmai ügyfeleiknek a visszaigazolások és az allokációs adatok elektronikus úton való küldésére, mindenekelőtt az üzenetküldésre és hivatkozási adatokra vonatkozó nemzetközi nyílt kommunikációs eljárások és standardok használatával. A központi értéktáraknak továbbá elő kell segíteniük az automatizált feldolgozást, és a kiegyenlítési megbízások feldolgozásakor olyan folyamatokat kell alkalmazniuk, amelyek alapértelmezetten automatizált működésre lettek kialakítva.

(6)

A központi értéktáraknak egész nap kell párosítási lehetőségeket kínálniuk, hogy ösztönözzék a korai kiegyenlítést a kiegyenlítés tervezett időpontjában.

(7)

A központi értéktáraknak elő kell írniuk, hogy a kiegyenlítés megkönnyítése és az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek közötti konzisztencia biztosítása érdekében az értékpapír-kiegyenlítési rendszereik résztvevői egy kötelező párosítási mezőket tartalmazó listát használjanak a kiegyenlítési megbízások párosításához.

(8)

A központi értéktáraknak megbízható és hatékony rendszerfunkciókkal, politikákkal és eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik számukra a kiegyenlítés tervezett időpontjában történő kiegyenlítés elősegítését és ösztönzését.

(9)

A központi értéktáraknak valós idejű hozzáférést kell biztosítaniuk a résztvevőknek az általuk működtetett az értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben lévő kiegyenlítési megbízásaik státuszára vonatkozó információkhoz, hogy előmozdítsák és ösztönözzék az említett résztvevők általi, időben történő kiegyenlítést.

(10)

A központi értéktáraknak valós idejű bruttó kiegyenlítést kell kínálniuk az értékpapír-kiegyenlítési rendszereik résztvevőinek, vagy legalább naponta több kiegyenlítési lehetőséget minden üzleti nap folyamán, hogy napon belül teljesítsék a végső kiegyenlítést.

(11)

Indokolt, hogy a központi értéktáraknak a rendszerfunkciók meglétére vonatkozó kötelezettsége az adott központi értéktárak kiegyenlítési hatékonyságától függjön. Bizonyos rendszerfunkciók ezért nem lehetnek kötelezőek, ha egy adott központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben a meghiúsult kiegyenlítések értéke és rátája nem halad meg bizonyos előre meghatározott küszöbértékeket.

(12)

A meghiúsult kiegyenlítések nyomon követésének megkönnyítése érdekében a központi értéktáraknak összehangolt módszertant kell alkalmazniuk a meghiúsult kiegyenlítések illetékes hatóságoknak és érintett hatóságoknak való jelentéséhez. Ennek a módszertannak ki kell terjednie a jelentendő elemek közös listájára, valamint a teljesítendő jelentések gyakoriságára. A központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe bevitt kiegyenlítési megbízásokat minden nap nyomon kell követni, amíg kiegyenlítésükre vagy törlésükre sor nem kerül.

(13)

A központi értéktáraknak munkamódszereket kell kidolgozniuk a meghiúsult kiegyenlítések legmagasabb arányával rendelkező résztvevőkkel, valamint ha megvalósítható, az érintett központi szerződő felekkel és kereskedési helyszínekkel, hogy azonosítsák a kiegyenlítés meghiúsulásának fő okait.

(14)

A központi értéktáraknak havi jelentéseket kell küldeniük a meghiúsult kiegyenlítésekről az illetékes hatóságaiknak és az érintett hatóságoknak. Indokolt emellett, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek a meghiúsult kiegyenlítésekre vonatkozó további információk vagy szükség szerint gyakoribb jelentéstétel kérésére, hogy feladataikat el tudják végezni. A megkereső illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül meg kell osztania az ilyen további információkat vagy jelentéseket az érintett hatóságokkal.

(15)

Az átláthatóság előmozdítása és az Unión belül a meghiúsult kiegyenlítések összehasonlíthatóságának megkönnyítése érdekében a központi értéktáraknak egységes mintadokumentumot kell használniuk a meghiúsult kiegyenlítésekre vonatkozó adatok nyilvánosság számára való közzétételéhez.

(16)

A központi értéktárak számára a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó követelmények következetes alkalmazásának biztosítása érdekében részletes rendelkezéseket kell meghatározni minden olyan ügylet azonosítására vonatkozóan, amelyek a kiegyenlítés tervezett időpontja után kiegyenlítetlenek maradnak, adott esetben a kényszerbeszerzési eljárás végrehajtására és a központi értéktár által létrehozott szankciómechanizmusok alkalmazására vonatkozóan, beleértve a pénzbírságok kiszámításának, beszedésének és felosztásának időpontját.

(17)

A kiegyenlítések meghiúsulását sújtó pénzbírságok beszedésével és felosztásával kapcsolatos folyamatokra vonatkozó szabályokat az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (2) összhangban kell alkalmazni.

(18)

A kiegyenlítés meghiúsulását sújtó pénzbírságok következetes alkalmazásának biztosítása érdekében a központi értéktáraknak a pénzbírságokat rendszeresen, és legalább havonta egyszer ki kell vetniük, be kell szedniük és fel kell osztaniuk. Ezen túlmenően annak biztosítására, hogy a kockázati profiljukat nem érinti a szankciómechanizmusok működése, beleértve, amikor a nemteljesítő résztvevők nem fizetik ki előírás szerint a bírságokat, indokolt, hogy a központi értéktárak csak az említett pénzbírságok kivetéséért, beszedéséért és felosztásáért legyenek felelősek. Mivel a résztvevő az ügyfelei ügynökeként is eljárhat, a központi értéktáraknak a bírság kiszámításával kapcsolatban elegendő adatot kell a résztvevők rendelkezésére bocsátaniuk ahhoz, hogy azok be tudják hajtani a pénzbírságot az ügyfeleiktől.

(19)

Fontos, hogy a kiegyenlítés meghiúsulása esetén kiszabott pénzbírság nem minősül a központi értéktárak bevételi forrásának. A pénzbírságot ezért a központi értéktár elkülönített számlájára kell befizetni, amely kizárólag az említett bírságok beszedésére és felosztására használható. A beszedett bírságok nem használhatók fel a szankciómechanizmus végrehajtásának, fenntartásának vagy működtetésének a finanszírozására.

(20)

Bizonyos esetekben az ügylet egy ügyletlánc része lehet, és ilyenkor a kiegyenlítési megbízás egy másiktól függhet és az egyik megbízás kiegyenlítése lehetővé teheti az adott láncban lévő több megbízás kiegyenlítését. Egy kiegyenlítési megbízás meghiúsulása ezért dominóhatással járhat, és további kiegyenlítési megbízások meghiúsulását eredményezheti.

(21)

A pénzeszköz-átutalások számának korlátozása érdekében a központi értéktáraknak ezért a résztvevőknek járó összeget nettósítaniuk kell a szóban forgó résztvevők által fizetendő összeggel szemben, és biztosítaniuk kell, hogy a pénzbírságok teljes összege megfelelően felosztásra kerüljön a kiegyenlítési láncon belül azon résztvevők között, amelyeket hátrányosan érintett a kiegyenlítés meghiúsulása. A központi értéktáraknak elegendő információt kell a résztvevők rendelkezésére bocsátaniuk a jövőben befolyó összegek kiszámításáról, hogy lehetővé tegyék a szóban forgó résztvevők számára adott esetben az esedékes összegek ügyfeleiknek történő átutalását.

(22)

A szankciómechanizmus minden meghiúsult ügyletre alkalmazandó, az elszámolt ügyletekre is. Azonban ha a nemteljesítő résztvevő központi szerződő fél, akkor a bírságot nem a központi szerződő félnek, hanem a kiegyenlítés meghiúsulását okozó érintett klíringtagnak kell megfizetnie. E célból a központi értéktárak a központi szerződő felek rendelkezésére bocsátanak a kiegyenlítés meghiúsulására és a bírság kiszámítására vonatkozó minden ahhoz szükséges információt, hogy a központi szerződő felek bírsággal sújthassák az érintett klíringtagot és a beszedett összeget folyósíthassák azon klíringtagnak, amely az ugyanazon pénzügyi eszközök kapcsán bekövetkezett további meghiúsult kiegyenlítést elszenvedte.

(23)

A közös kiegyenlítési infrastruktúrát használó központi értéktáraknak szorosan együtt kell működniük a szankciómechanizmus megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében.

(24)

Az értékpapír-kiegyenlítés integrált piacának támogatása érdekében össze kell hangolni a kényszerbeszerzési eljárást. Tekintettel a kiegyenlítés meghiúsulásának kezelését célzó, jól időzített intézkedések ösztönzésének fontosságára, lényeges, hogy minden releváns érintett fél folyamatos tájékoztatást kapjon a kényszerbeszerzési eljárás során.

(25)

Egy kiegyenlítési megbízás a megbízásban lévő összes pénzügyi eszköz kapcsán meghiúsulhat, még akkor is, ha egyes pénzügyi eszközök szállításra rendelkezésre állnak a nemteljesítő résztvevő számláján. A kényszerbeszerzési eljárás célja a kiegyenlítés hatékonyságának javítása. A kényszerbeszerzések számának minimalizálása érdekében a kényszerbeszerzési eljárásra a részleges kiegyenlítés érintett kiegyenlítési megbízásra való kötelező alkalmazása érvényes.

(26)

A 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett kiegyenlítési türelmi idő utolsó üzleti napján a kötelező részleges kiegyenlítés megfelelő egyensúlyt teremt a vevő azon joga, hogy megkapja a vásárolt pénzügyi eszközöket, és azon igény között, hogy minimalizálni kell a kényszerbeszerzés tárgyát képező pénzügyi eszközök számát. Ezért minden kényszerbeszerzett pénzügyi eszközt le kell szállítani a vevőnek, még akkor is, ha a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök száma nem teszi lehetővé az érintett kiegyenlítési megbízás teljes kiegyenlítését.

(27)

A kötelező részleges kiegyenlítés nem alkalmazandó azon kiegyenlítési megbízásokra, amelyeket valamely résztvevő visszatart, mivel a kapcsolódó számlán lévő érintett pénzügyi eszközök adott esetben nem azon ügyfélhez tartoznak, amely kapcsán a kiegyenlít megbízást bevitték az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe.

(28)

A 909/2014/EU rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében a kiegyenlítési lánc minden felének szerződéses megállapodásokat kell létrehoznia az érintett szerződő feleivel, amelyek tartalmazzák a kényszerbeszerzési eljárással kapcsolatos kötelezettségeket és amelyek minden érintett joghatóságban érvényesíthetők.

(29)

A kiegyenlítési hatékonyság javítása érdekében először mindig ellenőrizni kell, hogy a kényszerbeszerzési eljárás lehetséges-e az érintett ügyletek és annak felei tekintetében.

(30)

A kényszerbeszerzési eljárásban résztvevő minden szervezetet meghatározott időpontokban tájékoztatni kell a kényszerbeszerzési eljárás státuszáról. Ezt az információt értesítés útján kell megosztani, hogy az érintett szervezetek figyelmeztetve legyenek az ügylet kiegyenlítését célzó intézkedések státuszáról, és szükség esetén további intézkedést tehessenek.

(31)

A nem központi szerződő fél által elszámolt ügyletek esetében a hatékony kényszerbeszerzési eljárás kialakítása és annak elkerülése érdekében, hogy a kiegyenlítési lánc más felei vagy a résztvevők váljanak felelőssé a kereskedési helyszín tagjai vagy az ügyletkötő felek által szerződésben vállalt kötelezettségekért, valamint hogy ne romoljon a központi értéktárak vagy kereskedési helyszínek kockázati profilja, indokolt, hogy az érintett ügyletet eredetileg megkötő felek legyenek felelősek a kényszerbeszerzés végrehajtásáért.

(32)

Az értékpapírügylet kiegyenlítése tekintetében a résztvevők saját számlájukra járnak el, vagy ügyfeleik kérésére kiegyenlítési megbízást visznek be egy központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe. Ezek az ügyfelek lehetnek központi szerződő fél és annak klíringtagjai, kereskedési helyszín tagjai, vagy ha az ügyletet nem kereskedési helyszínen hajtják végre, ügyletkötő felek. A kényszerbeszerzést ezért azon a szinten kell elvégezni, ahol létrejött az értékpapír vásárlására és eladására vonatkozó szerződéses kötelezettség.

(33)

mivel a kényszerbeszerzési ügynöknek olyan fél kérésére kell eljárnia, amely nem viseli a kényszerbeszerzési ügynök beavatkozásához kapcsolódó költségeket, a kényszerbeszerzési ügynöknek a legjobb végrehajtás követelményeinek megfelelően kell eljárnia, és védenie kell a nemteljesítő klíringtag, kereskedési helyszín tagja vagy ügyletkötő fél érdekeit.

(34)

A kényszerbeszerzések számának korlátozása és az érintett pénzügyi eszközök piaca likviditásának megőrzése érdekében a nemteljesítő klíringtag, a kereskedési helyszín nemteljesítő tagja vagy adott esetben a nemteljesítő ügyletkötő fél számára lehetővé kell tenni, hogy addig a pillanatig, amíg tájékoztatást nem kap a kényszerbeszerzési ügynök kinevezéséről vagy aukció megindításáról, résztvevőin keresztül szállíthasson pénzügyi eszközöket a központi szerződő félnek, a kereskedési helyszín fogadó tagjainak vagy a fogadó ügyletkötő feleknek. Ettől az időponttól kezdve az érintett felek csak a pénzügyi eszközök aukcióján vehetnek részt, vagy a kényszerbeszerzési ügynök előzetes jóváhagyásával neki szállíthatják le, annak elkerülése érdekében, hogy a fogadó klíringtag, a kereskedési helyszín fogadó tagja vagy a fogadó ügyletkötő fél kétszer kapja meg a pénzügyi eszközöket. A kényszerbeszerzési eljárásban részt vevő felek korlátozhatják a kényszerbeszerzések számát, ha intézkedéseiket egymás között koordinálják, és erről tájékoztatják a központi értéktárat, amennyiben az ügylet egy ügyletlánc része, és eltérő kiegyenlítési megbízásokat eredményezhet.

(35)

A nem központi szerződő fél által elszámolt ügyletek általában biztosítékkal nem fedezettek, és ezért minden kereskedésihelyszín-tag vagy ügyletkötő fél viseli a partnerkockázatot. E kockázat más szervezetekre, például a résztvevőikre való áthelyezése az utóbbiakat arra kényszerítené, hogy a partnerkockázattal szembeni kitettségüket biztosítékkal fedezzék. Ezáltal aránytalanul megnövekedhetne az értékpapír-kiegyenlítés költsége. Ezért elsőként a nemteljesítő klíringtagnak, a kereskedési helyszín nemteljesítő tagjának vagy adott esetben a nemteljesítő ügyletkötő félnek kell felelősséget vállalnia a kényszerbeszerzés költségeinek, az árkülönbözetnek és a pénzbeli kártalanításnak a megfizetéséért. Ha a nemteljesítő klíringtag, a kereskedési helyszín nemteljesítő tagja vagy a nemteljesítő ügyletkötő fél nem teljesíti az említett összegek megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, akkor a résztvevőjüknek, mint a nemteljesítő résztvevőnek, fedeznie kell a kényszerbeszerzés költségeit és az árkülönbözetet, de a pénzbeli kártalanítást nem.

(36)

A kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök szállítási kötelezettségét vagy a pénzbeli kártalanítás, vagy a kényszerbeszerzés tárgyát képező pénzügyi eszközök árkülönbözete megfizetését végső soron úgy kell teljesíteni, hogy a központi szerződő fél, a fogadó kereskedésihelyszín-tagok vagy a fogadó ügyletkötő felek a résztvevőiken keresztül megkapják az érintett pénzügyi eszközöket vagy pénzeszközöket.

(37)

Ha a kényszerbeszerzés sikertelen és nincs arra vonatkozó kifejezett közlés, hogy az előírt határidőn belül meghosszabbításra kerüljön-e a kényszerbeszerzési időszak, pénzbeli kártalanítást kell fizetni a felek érdekeinek védelme és a sikertelen kényszerbeszerzésből eredő bizonytalanság elkerülése érdekében.

(38)

A bonyolultság elkerülése és a központi szerződő fél, a fogadó kereskedésihelyszín-tag vagy a fogadó ügyletkötő fél védelme érdekében a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközöket az érintett fogadó résztvevőn, és nem a nemteljesítő résztvevőn keresztül kell leszállítani a központi szerződő félnek, a fogadó kereskedésihelyszín-tagnak vagy a fogadó ügyletkötő félnek. Ugyanezen okokból a kényszerbeszerzési eljárást kiváltó eredeti kiegyenlítési megbízást vissza kell tartani és végül törölni kell.

(39)

A kiegyenlítési türelmi idő végét követően a meghiúsult kiegyenlítésekre vonatkozó bírságok megfelelő kiszámítása és alkalmazása érdekében az érintett kiegyenlítési megbízásokat törölni kell és új kiegyenlítési megbízással kell helyettesíteni minden olyan üzleti napon, amelyen a központi szerződő felek, kereskedésihelyszín-tagok vagy ügyletkötő felek kényszerbeszerzés végrehajtása következtében a résztvevőiken keresztül pénzügyi eszközt kapnak. A pénzbírság minden új kiegyenlítési megbízásra alkalmazandó, az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe való bevitelük napjától kezdve.

(40)

A központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek zavartalan működésének biztosítása, valamint a kényszerbeszerzési eljárásra és a kiegyenlítés meghiúsulását sújtó pénzbírságok megfizetésére vonatkozó ütemezés bizonyosságának biztosítása érdekében a meghiúsult kiegyenlítési megbízásokat a pénzügyi eszközök szállításakor, vagy ha nem szállítják le azokat, a pénzbeli kártalanítás megfizetésekor, vagy legkésőbb az esedékes pénzbeli kártalanítás összegéről szóló értesítést követő második üzleti napon törölni kell.

(41)

Amennyiben a pénzügyi eszközök ügyletkötés időpontjában elfogadott ára alacsonyabb, mint a kényszerbeszerzés végrehajtásakor fizetett ár, az árkülönbözetet a nemteljesítő klíringtagnak, kereskedésihelyszín-tagnak vagy adott esetben ügyletkötő félnek kell megfizetnie a fogadó felek érdekeinek védelmében. Amennyiben a pénzügyi eszközök ügyletkötés időpontjában elfogadott ára magasabb, mint a szóban forgó kényszerbeszerzés végrehajtásakor fizetett ár, akkor a nemteljesítő résztvevő 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (6) bekezdésében említett kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni, mivel valójában a fogadó klíringtagok, kereskedésihelyszín-tagok vagy ügyletkötő felek fizetnek a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközökért.

(42)

A hatékony kiegyenlítési folyamat megkívánja, hogy a kényszerbeszerzési eljárás indítása előtti kiegyenlítési türelmi idő az eszköztípusokhoz és a pénzügyi eszközök likviditásához igazodjon. Ha a részvénypiac kellően likvid a könnyű forrásszerzéshez, a kényszerbeszerzési eljárás indítása előtti kiegyenlítési türelmi idő nem hosszabbítható meg, hogy az érintett felek ösztönözve legyenek a meghiúsult ügyletek mielőbbi kiegyenlítésére. Azonban a likvid piaccal nem rendelkező részvények esetében hosszabb kiegyenlítési türelmi időt kell hagyni. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nagyobb határon átívelő dimenziója és a piac zökkenőmentes és szabályos működése szempontjából játszott fontosabb szerepe miatt célszerű esetükben szintén hosszabb kiegyenlítési türelmi időt alkalmazni.

(43)

A kiegyenlítés meghiúsulásának kezelését szolgáló, kényszerbeszerzéshez és bírságokhoz kapcsolódó intézkedések az informatikai rendszerek jelentős változtatását, a piac vizsgálatát és az érintett felek, így a központi értéktárak és egyéb piaci szereplők között fennálló jogviszony módosítását igényelhetik. Célszerű ezért megfelelő időt biztosítani az említett intézkedések alkalmazására, hogy az érintett felek képesek legyenek a szükséges követelmények teljesítésére.

(44)

Ez a rendelet az ESMA által az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 10. cikkében meghatározott eljárás szerint az Európai Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(45)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott a szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkével létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét. Az ESMA a szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során szorosan együttműködött a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaival is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „klíringtag”: a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikkének 14. pontjában meghatározott vállalkozás;

b)   „tőzsdén kereskedett alap”: a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 4. cikke (1) bekezdésének 46. pontjában meghatározott alap;

c)   „megbízások végrehajtása”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározott „megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében”;

d)   „lakossági ügyfél”: a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 11. pontjában meghatározott lakossági ügyfél;

e)   „kiegyenlítési megbízás”: a 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikkének i. pontjában meghatározott átutalási megbízás;

f)   „ügyletkötő fél”: a 909/2014/EU rendelet 7. cikke (10) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett értékpapírügyletben saját nevében eljáró fél;

g)   „kereskedésihelyszín-tag”: valamely kereskedési helyszín tagja, vagy résztvevője.

II. FEJEZET

A kiegyenlítés meghiúsulásának megelőzését célzó intézkedések

2. cikk

Szakmai ügyfelekkel kapcsolatos intézkedések

(1)   A befektetési vállalkozások előírják szakmai ügyfeleik számára, hogy küldjék el nekik a 909/2014/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett ügyletekhez tartozó értékpapírok vagy pénzeszközök írásbeli allokációját, azon számlák azonosításával, amelyeken a jóváírás vagy a terhelés történik. Az említett írásbeli allokációk meghatározzák a következőket:

a)

a következő ügylettípusok egyike:

i.

értékpapírok vétele vagy eladása;

ii.

biztosítékkezelési műveletek;

iii.

értékpapír-kölcsönzési műveletek;

iv.

repoügyletek;

v.

egyéb ügyletek, amelyeket részletesebb ISO-kódokkal lehet azonosítani;

b)

a pénzügyi eszköz nemzetközi értékpapír-azonosító száma (ISIN), vagy ha az ISIN nem áll rendelkezésre, a pénzügyi eszköz valamely másik azonosítója;

c)

a pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök szállítása vagy fogadása;

d)

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén a névérték, más pénzügyi eszközök esetén a mennyiség;

e)

az ügyletkötés napja;

f)

a pénzügyi eszköz ügyleti ára;

g)

a pénznem, amelyben az ügyletet kifejezik;

h)

az ügylet kiegyenlítésének tervezett időpontja;

i)

a szállítandó vagy fogadandó pénzeszközök teljes összege;

j)

azon szervezet azonosítója, amelynél az értékpapírokat tartják;

k)

azon szervezet azonosítója, amelynél a pénzeszközöket tartják;

l)

azon értékpapír- vagy pénzforgalmi számlák neve és száma, amelyeken a jóváírás vagy terhelés történik.

Az írásbeli allokációk magukban foglalnak minden egyéb olyan információt, amelyet a befektetési vállalkozás az ügylet kiegyenlítésének megkönnyítése érdekében kér.

Azok a befektetési vállalkozások, amely szakmai ügyfél által tett ügyletmegbízás végrehajtásáról visszaigazolást kaptak, szerződéses megállapodások révén biztosítják, hogy a szakmai ügyfél írásban, a (2) bekezdésben meghatározott határidőkön belül visszaigazolja, hogy elfogadja az ügylet feltételeit. Ezt az írásbeli visszaigazolást szintén bele lehet foglalni az írásbeli allokációba.

A befektetési vállalkozások szakmai ügyfeleik számára lehetőséget biztosítanak az írásbeli allokáció és az írásbeli visszaigazolás elektronikus úton történő elküldésére, a 909/2014/EU rendelet 35. cikkében említett, az üzenetküldésre és hivatkozási adatokra vonatkozó nemzetközi nyílt kommunikációs eljárások és standardok használatával.

(2)   A szakmai ügyfelek biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett írásbeli allokációkat és írásbeli visszaigazolásokat a befektetési vállalkozás a következő határidők egyikéig megkapja:

a)

azon az üzleti napon üzletzárásig, amelyen az ügyletre sor került, ha a befektetési vállalkozás és az érintett szakmai ügyfél ugyanazon időzónában vannak;

b)

közép-európai idő szerint 12:00 óráig azt az üzleti napot követő üzleti napon, amelyen az ügyletre sor került, ha a következők egyike fennáll:

i.

több mint két óra eltérés van a befektetési vállalkozás időzónája és az érintett szakmai ügyfél időzónája között;

ii.

a befektetési vállalkozás időzónáján belüli üzleti napon közép-európai idő szerint 16:00 óra után került sor a megbízások végrehajtására.

A befektetési vállalkozások az írásbeli allokáció és az írásbeli visszaigazolás kézhezvételétől számított két órán belül visszaigazolják a kézhezvételt. Ha a befektetési vállalkozás az üzletzárása előtt kevesebb mint egy órával kapja meg az írásbeli allokációt és az írásbeli visszaigazolást, akkor a befektetési vállalkozás az írásbeli allokáció és az írásbeli visszaigazolás kézhezvételét a következő üzleti napon az üzletnyitást követő egy órán belül igazolja vissza.

(3)   Ha a befektetési vállalkozások az (1) bekezdésben említett szükséges kiegyenlítési információkat a (2) bekezdésben említett határidők előtt megkapják, akkor írásban megállapodhatnak szakmai ügyfeleikkel arról, hogy a vonatkozó írásbeli allokációkat és írásbeli visszaigazolásokat nem kell elküldeni.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó azokra a szakmai ügyfelekre, amelyek ugyanazon befektetési vállalkozásnál tartják a kiegyenlítés szempontjából releváns értékpapírokat és pénzeszközöket.

3. cikk

Lakossági ügyfelekkel kapcsolatos intézkedések

A befektetési vállalkozások előírják lakossági ügyfeleik számára, hogy küldjék el nekik a 909/2014/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett ügyletekre vonatkozó releváns kiegyenlítési információkat azt az üzleti napot követő üzleti napon közép-európai idő szerint 12:00 óráig, amelyen az ügyletre sor került a befektetési vállalkozás időzónáján belül, kivéve, ha az ügyfél a releváns pénzügyi eszközöket és pénzeszközöket ugyanannál a befektetési vállalkozásnál tartja.

4. cikk

A kiegyenlítés megkönnyítése és feldolgozása

(1)   A központi értéktárak minden kiegyenlítési megbízást automatizált alapon dolgoznak fel.

(2)   Azok a központi értéktárak, amelyek az automatizált kiegyenlítési folyamatba a (3) bekezdés a) vagy b) pontjában említett módon manuálisan beavatkoztak, a beavatkozás megtörténtét követő 30 napon belül értesítik az illetékes hatóságot a beavatkozás okáról, kivéve, ha ugyanerről az okról korábbi beavatkozások esetében már értesítést küldtek.

(3)   Az automatizált kiegyenlítési folyamatba való manuális beavatkozásra a következő körülmények között kerülhet sor:

a)

ha a kapott kiegyenlítési megbízásnak az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe való bevitele késik vagy módosul, vagy ha maga a kiegyenlítési megbízás módosul az automatizált eljárásokon kívül;

b)

ha a kapott kiegyenlítési megbízásoknak a kiegyenlítési rendszerben való feldolgozása során az automatizált eljárásokon kívül történik beavatkozás, beleértve az informatikai események kezelését.

(4)   Az illetékes hatóságok bármikor tájékoztathatják a központi értéktárakat arról, hogy egy adott ok nem indokolja az automatizált kiegyenlítési folyamatba való manuális beavatkozásokat. A központi értéktárak ebből az okból a továbbiakban nem avatkozhatnak be manuálisan az automatizált kiegyenlítési folyamatba.

5. cikk

A kiegyenlítési megbízások párosítása és tartalma

(1)   A központi értéktárak olyan funkciót biztosítanak a résztvevők számára, amely támogatja a kiegyenlítési megbízások teljes mértékben automatizált, folyamatos valós idejű párosítását minden üzleti nap egésze folyamán.

(2)   A központi értéktárak előírják a résztvevők számára, hogy az (1) bekezdésben említett funkció használatával párosítsák kiegyenlítési megbízásaikat azok kiegyenlítése előtt, kivéve a következő körülmények esetén:

a)

ha a központi értéktár elfogadta, hogy a kiegyenlítési megbízásokat kereskedési helyszínek, központi szerződő felek vagy egyéb szervezetek már párosították;

b)

ha a központi értéktár maga párosította a kiegyenlítési megbízásokat;

c)

a 13. cikk (1) bekezdése g) pontjának i. alpontjában említett fizetés nélküli (FoP) kiegyenlítési megbízások esetében, amelyek ugyanazon résztvevő nevében nyitott vagy ugyanazon számlakezelő által kezelt különböző számlák között pénzügyi eszközök átutalására vonatkozó megbízásokból állnak.

A c) pontban említett számlakezelők magukban foglalják a központi értéktárral szerződéses jogviszonyban álló szervezeteket, amelyek az adott központi értéktár által vezetett értékpapírszámlákat kezelnek könyvelési tételeknek a szóban forgó értékpapírszámlákon való rögzítése útján.

(3)   A központi értéktárak előírják a résztvevők számára, hogy kiegyenlítési megbízásaikban a következő párosítási mezőket használják a kiegyenlítési megbízások párosítása céljából:

a)

a 13. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett kiegyenlítési megbízás típusa;

b)

a kiegyenlítési megbízás kiegyenlítésének tervezett időpontja;

c)

az ügyletkötés napja;

d)

a pénznem, kivéve az FoP kiegyenlítési megbízások esetében;

e)

a kiegyenlítési összeg, kivéve az FoP kiegyenlítési megbízások esetében;

f)

hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a névérték, vagy más pénzügyi eszközök esetében a mennyiség;

g)

a pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök szállítása vagy fogadása;

h)

a pénzügyi eszköz ISIN-kódja;

i)

a pénzügyi eszközt vagy pénzeszközt szállító résztvevő azonosítója;

j)

a pénzügyi eszközt vagy pénzeszközt fogadó résztvevő azonosítója;

k)

a résztvevő szerződő fele központi értéktárának azonosítója, közös kiegyenlítési infrastruktúrát használó központi értéktárak esetében, beleértve a 909/2014/EU rendelet 30. cikkének (5) bekezdésében említett körülmények között;

l)

a központi értéktár által az ügyletek kiegyenlítésének megkönnyítése céljából előírt egyéb párosítási mezők.

(4)   A (3) bekezdésben említett mezőkön túl a központi értéktárak előírják résztvevőik számára egy olyan mező használatát, amely megjelöli a kiegyenlítési megbízásaikban lévő ügylet típusát a következő taxonómia alapján:

a)

értékpapírok vétele vagy eladása;

b)

biztosítékkezelési műveletek;

c)

értékpapír-kölcsönzési műveletek;

d)

repoügyletek;

e)

egyéb ügyletek (amelyeket a központi értéktár által megadott, részletesebb ISO-kódokkal lehet azonosítani).

6. cikk

Toleranciaszintek

A központi értéktárak a párosítás céljából toleranciaszinteket határoznak meg a kiegyenlítési összegekre vonatkozóan.

A toleranciaszint két kapcsolódó kiegyenlítési megbízás kiegyenlítési összegei közötti azon maximális eltérést jelöli, amely mellett még lehetséges a párosítás.

Az EUR-ban adott kiegyenlítési megbízások esetében a kiegyenlítési megbízásonkénti toleranciaszint 2 EUR a 100 000 EUR-ig terjedő kiegyenlítési összegek, és 25 EUR a 100 000 EUR-t meghaladó kiegyenlítési összegek esetében. A más pénznemekben adott kiegyenlítési megbízások esetében a kiegyenlítési megbízásonkénti toleranciaszint az ennek megfelelő összeg, amely az EKB hivatalos átváltási árfolyamán alapul, ha az rendelkezésre áll.

7. cikk

Törlési eszköz

A központi értéktárak létrehoznak egy kétoldalú törlési eszközt, amely lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy kétoldalúan töröljenek olyan párosított kiegyenlítési megbízásokat, amelyek ugyanazon ügylet részét képezik.

8. cikk

Visszatartási (hold) és kiegyenlítésre bocsátási (release) mechanizmus

A központi értéktárak létrehoznak egy visszatartási és kiegyenlítésre bocsátási mechanizmust, amely mindkét következő elemet magában foglalja:

a)

visszatartási mechanizmus, amely lehetővé teszi a függőben lévő kiegyenlítési megbízások megbízó résztvevő általi, a kiegyenlítés céljából történő blokkolását;

b)

kiegyenlítésre bocsátási mechanizmus, amely lehetővé teszi a megbízó résztvevő által blokkolt, függőben lévő kiegyenlítési megbízások kiegyenlítés céljából történő kiegyenlítésre bocsátását.

9. cikk

Reiteráció

A központi értéktárak mindaddig újból feldolgozzák azon kiegyenlítési megbízásokat, amelyek esetében a kiegyenlítés meghiúsult, amíg azokat ki nem egyenlítik vagy kétoldalúan törlik.

10. cikk

Részleges kiegyenlítés

A központi értéktárak lehetővé teszik a kiegyenlítési megbízások részleges kiegyenlítését.

11. cikk

További szolgáltatások és tájékoztatás

(1)   A központi értéktárak lehetőséget kínálnak a résztvevőknek arra, hogy tájékoztatást kapjanak a szerződő feleik függőben lévő kiegyenlítési megbízásairól, vagy az adott megbízás párosítására irányuló első sikertelen kísérletet követő egy órán belül, vagy közvetlenül az ilyen sikertelen kísérletet követően, ha a kísérletre a kiegyenlítés tervezett időpontjának határideje előtti ötórás időtartamon belül, vagy a kiegyenlítés tervezett időpontja után került sor.

(2)   A központi értéktárak hozzáférést biztosítanak a résztvevők számára az értékpapír-kiegyenlítési rendszerben lévő kiegyenlítési megbízásaik státuszára vonatkozó valós idejű információkhoz, beleértve a következőkre vonatkozó információkat:

a)

olyan függőben lévő kiegyenlítési megbízások, amelyek még kiegyenlíthetők a kiegyenlítés tervezett időpontjában;

b)

olyan meghiúsult kiegyenlítési megbízások, amelyek már nem egyenlíthetők ki a kiegyenlítés tervezett időpontjában;

c)

teljesen kiegyenlített kiegyenlítési megbízások;

d)

részben kiegyenlített kiegyenlítési megbízások, beleértve a pénzügyi eszköz vagy a pénzeszköz kiegyenlített és ki nem egyenlített részét is;

e)

törölt kiegyenlítési megbízások, beleértve az arra vonatkozó információt, hogy a szóban forgó megbízásokat a rendszer vagy a résztvevő törölte-e.

(3)   A (2) bekezdésben említett valós idejű információ a következőket tartalmazza:

a)

a kiegyenlítési megbízás párosításra került-e;

b)

a kiegyenlítési megbízás még kiegyenlíthető-e részlegesen;

c)

a kiegyenlítési megbízás vissza van-e tartva;

d)

annak okai, hogy a megbízások miért vannak függőben vagy miért hiúsulnak meg.

(4)   A központi értéktár a résztvevők számára vagy minden üzleti nap teljes egésze során valós idejű bruttó kiegyenlítést, vagy üzleti naponként legalább három alkalommal kötegelt kiegyenlítést kínál. A három kiegyenlítési köteget a piac igényeinek megfelelően kell elosztani az üzleti nap folyamán, a központi értéktár felhasználói bizottságának kérése alapján.

12. cikk

A kiegyenlítés meghiúsulásának megelőzését célzó bizonyos intézkedésektől való eltérés

(1)   A 8. és 10. cikk nem alkalmazandó, ha a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer megfelel a következő feltételeknek:

a)

a meghiúsult kiegyenlítések értéke nem haladja meg évente a 2,5 milliárd EUR-t;

b)

a kiegyenlítések meghiúsulásának a kiegyenlítési megbízások számán vagy a kiegyenlítési megbízások értékén alapuló aránya alacsonyabb mint 0,5 % évente.

A kiegyenlítés meghiúsulásának a kiegyenlítési megbízások számán alapuló arányát úgy kell kiszámítani, hogy a meghiúsult kiegyenlítések számát el kell osztani a releváns időszakban az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe bevitt kiegyenlítési megbízások számával.

A kiegyenlítés meghiúsulásának a kiegyenlítési megbízások értékén alapuló arányát úgy kell kiszámítani, hogy a meghiúsult kiegyenlítések EUR-ban kifejezett értékét el kell osztani a releváns időszakban az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe bevitt kiegyenlítési megbízások értékével.

(2)   A központi értéktár minden év január 20-ig értékeli, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek teljesülnek-e, és a II. mellékletnek megfelelően értesíti az illetékes hatóságot ezen értékelés eredményéről.

Ha az értékelés megerősíti, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek legalább egyike már nem teljesül, a központi értéktár az első albekezdésében említett értesítés dátumától számított egy éven belül alkalmazza a 8. cikket és a 10. cikket.

III. FEJEZET

A kiegyenlítés meghiúsulásának kezelését célzó intézkedések

I. szakasz

A kiegyenlítések meghiúsulásának nyomon követése

13. cikk

A kiegyenlítések meghiúsulását nyomon követő rendszer részletei

(1)   A központi értéktárak létrehoznak egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi számukra a meghiúsult kiegyenlítések számának és értékének nyomon követését a kiegyenlítés minden tervezett időpontjára vonatkozóan, beleértve az egyes meghiúsult kiegyenlítések üzleti napokban kifejezett hosszát. Ez a rendszer minden egyes meghiúsult kiegyenlítésre vonatkozóan a következő információkat gyűjti össze:

a)

a kiegyenlítés meghiúsulásának oka, a központi értéktár rendelkezésére álló információk alapján;

b)

bármely kiegyenlítési korlátozás, például pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök fenntartása, zárolása vagy elkülönítése, ami megakadályozza a szóban forgó pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök kiegyenlítés céljára való rendelkezésre állását;

c)

a kiegyenlítés meghiúsulásával érintett pénzügyi eszköz típusa, a következő kategóriákon belül:

i.

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának a) alpontja szerinti átruházható értékpapírok;

ii.

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti állampapír;

iii.

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának b) alpontja szerinti átruházható értékpapírok a ii. alpontban említett állampapírok kivételével;

iv.

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontja szerinti átruházható értékpapírok;

v.

tőzsdén kereskedett alapok;

vi.

kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei a tőzsdén kereskedett alapok befektetési jegyei kivételével;

vii.

a ii. alpontban említett állampapíroktól eltérő pénzpiaci eszközök;

viii.

kibocsátási egységek;

ix.

egyéb pénzügyi eszközök;

d)

a kiegyenlítés meghiúsulásával érintett ügylet típusa, a következő kategóriákon belül:

i.

pénzügyi eszközök vétele vagy eladása;

ii.

biztosítékkezelési műveletek;

iii.

értékpapír-kölcsönzési műveletek;

iv.

repoügyletek;

v.

egyéb ügyletek, amelyeket a központi értéktár által megadott, részletesebb ISO-kódokkal lehet azonosítani;

e)

adott esetben az érintett pénzügyi eszközök kereskedésének vagy elszámolásának helye;

f)

a kiegyenlítés meghiúsulásával érintett kiegyenlítési megbízás típusa, a következő kategóriákon belül:

i.

központi értéktáron belüli kiegyenlítési megbízás, ahol a nemteljesítő és a fogadó felek egyaránt ugyanazon értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevői; vagy

ii.

központi értéktárak közötti kiegyenlítési megbízás, ahol a nemteljesítő és a fogadó felek két különböző értékpapír-kiegyenlítési rendszer résztvevői, vagy a résztvevők egyike központi értéktár;

g)

a kiegyenlítés meghiúsulásával érintett kiegyenlítési megbízás típusa, a következő kategóriákon belül:

i.

teljesítés fizetés nélkül (deliver free of payment – DFP) és fogadás fizetés nélkül (receive free of payment – RFP) kiegyenlítési megbízásokat magukban foglaló fizetés nélküli (free of payment – FoP) kiegyenlítési megbízások;

ii.

szállítás fizetés ellenében (delivery versus payment – DVP) és fogadás fizetés ellenében (receive versus payment – RVP) kiegyenlítési megbízások;

iii.

teljesítés fizetéssel (delivery with payment – DWP) és fogadás fizetéssel (receive with payment – RWP) kiegyenlítési megbízások; vagy

iv.

fizetés teljesítés nélkül (payment free of delivery – PFOD) kiegyenlítési megbízások, amelyek fizetés terheléssel teljesítés nélkül (debiting payment free of delivery – DPFOD) és fizetés jóváírással teljesítés nélkül (crediting payment free of delivery – CPFOD) kiegyenlítési megbízásokból állnak.

h)

a kiegyenlítés meghiúsulásához kapcsolódó értékpapírszámlák típusa, többek között:

i.

a résztvevő saját számlája;

ii.

a résztvevő ügyfelének egyéni számlája;

iii.

a résztvevő ügyfelének gyűjtőszámlája;

i)

a pénznem, amelyben a kiegyenlítési megbízások denomináltak.

(2)   A központi értéktárak munkamódszereket dolgoznak ki az I. melléklet 1. táblázatának 17. és 18. mezőjében említett azon résztvevőkkel, amelyek a legjelentősebb hatással vannak az értékpapír-kiegyenlítési rendszereikre, és adott esetben az érintett központi szerződő felekkel és kereskedési helyszínekkel, hogy elemezzék a kiegyenlítések meghiúsulásának fő okait.

14. cikk

A kiegyenlítések meghiúsulásának jelentése

(1)   A központi értéktárak az I. mellékletben említett információkat havonta, mégpedig a következő hónap ötödik üzleti napján üzletzárásig közlik az illetékes hatóságokkal és az érintett hatóságokkal.

Ezek az információk a vonatkozó értékeket EUR-ban tartalmazzák. Az EUR-ra történő értékátváltásokat az EKB hivatalos, az adatszolgáltatási időszak utolsó napján érvényes átváltási árfolyamának használatával kell elvégezni, ha az EKB ezen hivatalos átváltási árfolyama rendelkezésre áll.

A központi értéktárak az illetékes hatóságok kérésére gyakrabban tesznek jelentést és további információkat szolgáltatnak a kiegyenlítések meghiúsulásáról.

(2)   A központi értéktárak minden év január 20-ig jelentik az illetékes hatóságoknak és az érintett hatóságoknak a II. mellékletben említett információkat, beleértve a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer kiegyenlítési hatékonyságának javítása céljából a központi értéktárak és résztvevőik által tervezett vagy hozott intézkedéseket.

A központi értéktárak rendszeresen nyomon követik az első albekezdésben említett intézkedések alkalmazását, és kérésre az illetékes hatóságok és az érintett hatóságok rendelkezésére bocsátják a nyomon követésből eredő releváns megállapításokat.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett információkat géppel olvasható formátumban kell benyújtani.

(4)   Az I–III. mellékletben említett kiegyenlítési megbízások értékét a következőképpen kell kiszámítani:

a)

fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítési megbízás esetében a pénzoldal kiegyenlítési összege;

b)

fizetés nélküli kiegyenlítési megbízások (FoP) esetében a pénzügyi eszközök 32. cikk (3) bekezdésében említett piaci értéke vagy – amennyiben utóbbi nem áll rendelkezésre – névértéke.

15. cikk

A kiegyenlítések meghiúsulásának nyilvános közzététele

A központi értéktárak a III. mellékletben meghatározott információkat az általuk működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerre vonatkozóan weboldalukon díjmentesen közzéteszik, beleértve az EUR-ban kifejezett vonatkozó értékeket.

Az EUR-ra történő értékátváltásokat az EKB hivatalos, az adatszolgáltatási időszak utolsó napján érvényes átváltási árfolyamának használatával kell elvégezni, ha az EKB ezen hivatalos átváltási árfolyama rendelkezésre áll.

Az első albekezdésben említett információt évente, és a nemzetközi pénzügyi szférában szokásos nyelven kell közzétenni, és géppel olvashatónak kell lennie.

2. szakasz

Pénzbírságok

16. cikk

A pénzbírságok kiszámítása és alkalmazása

(1)   A 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett pénzbírságokat a központi értéktár minden olyan kiegyenlítési megbízásra vonatkozóan kiszámítja és alkalmazza, amelynél a kiegyenlítés meghiúsul.

Az első albekezdésben említett számítás kiterjed a résztvevő által visszatartott kiegyenlítési megbízásokra is.

Ha az 5. cikk (2) bekezdése szerint párosításra van szükség, a pénzbírságot csak a párosított kiegyenlítési megbízásokra kell alkalmazni.

(2)   A pénzbírságokat minden olyan üzleti nap végén ki kell számítani és alkalmazni kell, amelyen a kiegyenlítési megbízás kiegyenlítése meghiúsul.

(3)   Ha egy kiegyenlítési megbízás a kiegyenlítés tervezett időpontja után került be az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe vagy került párosításra, a pénzbírságokat a kiegyenlítés tervezett időpontjától kell kiszámítani és alkalmazni.

Ha a 27. cikk (10) bekezdésével, a 29. cikk (11) bekezdésével vagy a 31. cikk (11) bekezdésével összhangban új kiegyenlítési megbízások kerülnek az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe bármely le nem szállított pénzügyi eszközre vonatkozóan, akkor a pénzbírságokat attól a naptól kell alkalmazni az új kiegyenlítési megbízásokra, amikor a szóban forgó megbízások bekerültek az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe.

Ha a kiegyenlítési megbízások párosítására a kiegyenlítés tervezett időpontja után kerül sor, a kiegyenlítés tervezett időpontja és a párosítás megtörténtének napját megelőző üzleti nap közötti időszakra vonatkozó pénzbírságokat azon utolsó résztvevő fizeti ki, amely az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe bevitte vagy ott módosította az érintett kiegyenlítési megbízást.

(4)   A központi értéktárak minden meghiúsult kiegyenlítési megbízásra vonatkozóan naponta az érintett résztvevők rendelkezésére bocsátják a pénzbírságok kiszámításának részleteit, beleértve az arra a számlára vonatkozó adatokat, amelyre az egyes meghiúsult kiegyenlítési megbízások hivatkoznak.

17. cikk

A pénzbírságok beszedése és felosztása

(1)   A központi értéktárak legalább havonta kivetik és beszedik az egyes nemteljesítő résztvevők által fizetendő pénzbírságok nettó összegét.

A pénzbírságokat egy erre a célra kijelölt pénzforgalmi számlán kell elhelyezni.

(2)   A központi értéktár legalább havonta felosztja az (1) bekezdésben említett pénzbírságok nettó összegét a kiegyenlítések meghiúsulása által érintett fogadó résztvevők között.

18. cikk

A szankciómechanizmus költségei

(1)   A központi értéktárak nem használhatják fel a pénzbírságokat a szankciómechanizmushoz kapcsolódó költségek fedezésére.

(2)   A központi értéktárak részletesen közzéteszik a résztvevők számára az (1) bekezdésben említett költségek összegét.

(3)   A központi értéktárak külön számítják fel a résztvevőknek a szankciómechanizmus költségeit. Ezeket a költségeket nem az egyes résztvevőkre alkalmazott bruttó pénzbírságok alapján kell felszámítani.

19. cikk

Szankciómechanizmus, ha a résztvevő központi szerződő fél

Ha a nemteljesítő vagy a fogadó résztvevő központi szerződő fél, a központi értéktárak biztosítják a következőket:

a)

a központi szerződő felek rendelkezésére bocsátják az adott központi szerződő felek által benyújtott meghiúsult kiegyenlítési megbízásokra vonatkozó pénzbírságok kiszámítását;

b)

a központi szerződő felek beszedik az a) pontban említett pénzbírságokat a kiegyenlítés meghiúsulását okozó klíringtagoktól;

c)

a központi szerződő felek felosztják a b) pontban említett pénzbírságokat a kiegyenlítés meghiúsulásával érintett klíringtagok között;

d)

a központi szerződő felek havonta jelentést tesznek a központi értéktárnak az általuk beszedett és felosztott pénzbírságokról.

20. cikk

Közös kiegyenlítési infrastruktúrát használó központi értéktárak

A közös kiegyenlítési infrastruktúrát használó központi értéktárak, beleértve azt, amikor egyes szolgáltatásaikat vagy tevékenységeiket a 909/2014/EU rendelet 30. cikkének (5) bekezdésében említettek szerint kiszervezték, közösen hozzák létre a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett szankciómechanizmust, és közösen kezelik a pénzbírságok kiszámítására, alkalmazására, beszedésére és felosztására vonatkozó megoldásokat e rendeletnek megfelelően.

3. szakasz

A kényszerbeszerzési eljárás részletei

1. alszakasz

Általános rendelkezések

21. cikk

A nem lehetséges kényszerbeszerzés

A kényszerbeszerzés csak akkor tekinthető nem lehetségesnek, ha:

a)

az érintett pénzügyi eszköz már nem létezik;

b)

a nem központi szerződő fél által elszámolt ügyletek esetében a nemteljesítő kereskedésihelyszín-tag vagy a nemteljesítő ügyletkötő fél fizetésképtelenségi eljárás alatt áll.

A b) pont alkalmazásában a fizetésképtelenségi eljárás egy tagállam vagy valamely harmadik ország joga szerinti olyan kollektív intézkedés, amelyet akár a kereskedésihelyszín-tag vagy ügyletkötő fél felszámolására, akár annak átszervezésére rendelnek el, amennyiben ezen intézkedés magában foglalja az átutalások vagy fizetések felfüggesztését, illetve azok korlátozását.

22. cikk

Az ineffektív kényszerbeszerzési eljárás

(1)   A 909/2014/EU rendelet 7. cikke (4) bekezdése b) pontjának alkalmazásában a következő műveletek tekintendők több ügyletből állónak:

a)

olyan műveletek, ahol az egyik fél pénzeszközökért pénzügyi eszközt értékesít (első ügylet) a másik fél azon kötelezettségvállalása mellett, hogy egyenértékű pénzügyi eszközöket értékesít az első félnek egy meghatározott vagy meghatározandó áron (második ügylet);

b)

olyan műveletek, ahol az egyik fél pénzügyi eszközöket utal át egy másik félnek (első ügylet) a másik fél azon kötelezettségvállalása mellett, hogy egyenértékű pénzügyi eszközöket juttat vissza az első félnek (második ügylet).

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés alkalmazandó, a kényszerbeszerzési eljárást akkor kell ineffektívnek tekinteni, ha a második ügylet kiegyenlítésének tervezett időpontja az első ügylet kiegyenlítésének tervezett időpontja utáni 30 üzleti napon belülre esik.

23. cikk

Részleges kiegyenlítés alkalmazása

(1)   Ha a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett kiegyenlítési türelmi idő utolsó üzleti napján egyes érintett pénzügyi eszközök a fogadó résztvevőnek való szállításra rendelkezésre állnak, akkor a fogadó és nemteljesítő klíringtagok, kereskedésihelyszín-tagok vagy adott esetben ügyletkötő felek részlegesen kiegyenlítik az eredeti kiegyenlítési megbízást, kivéve, ha teljesülnek az e rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételek.

(2)   Az első albekezdés nem alkalmazandó, ha az érintett kiegyenlítési megbízás a 8. cikkel összhangban visszatartásra került.

24. cikk

Kényszerbeszerzési ügynök

A kényszerbeszerzési ügynöknek nem lehet összeférhetetlensége a kényszerbeszerzés végrehajtása során, és a kényszerbeszerzést a nemteljesítő klíringtag, kereskedésihelyszín-tag vagy adott esetben ügyletkötő fél számára legkedvezőbb feltételek mellett hajtja végre, a 2014/65/EU irányelv 27. cikkével összhangban.

25. cikk

Szerződéses megállapodások és eljárások

(1)   A kiegyenlítési láncban lévő felek szerződéses megállapodásokat hoznak létre az érintett szerződő feleikkel, amelyek magukban foglalják a kényszerbeszerzési eljárás (2) bekezdésben meghatározott követelményeit és a (3) bekezdésben meghatározott eljárásokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szerződéses megállapodások teljeskörűen magukban foglalják a 909/2014/EU rendelet 7. cikkében és e rendelet 26–38. cikkében meghatározott alkalmazandó követelményeket. A kiegyenlítési láncban lévő minden fél biztosítja, hogy az érintett szerződő feleivel létrehozott szerződéses megállapodások minden érintett joghatóságban érvényesíthetők legyenek.

(3)   A központi szerződő felek, klíringtagok, kereskedésihelyszín-tagok vagy ügyletkötő felek létrehozzák az ahhoz szükséges eljárásokat, hogy az előírt határidőkön belül sor kerüljön a kényszerbeszerzés végrehajtására, a pénzbeli kártalanítás, az árkülönbözet és a kényszerbeszerzési költségek kifizetésére. Az ebben a cikkben említett szerződéses megállapodások és eljárások tartalmazzák az annak biztosításához szükséges rendelkezéseket, hogy a kiegyenlítési láncban lévő érintett felek megkapják a jogaik és kötelezettségeik az e rendelet 26–35. cikkében meghatározott határidőknek megfelelően való gyakorlásához szükséges információkat.

(4)   A résztvevők létrehozzák ügyfeleikkel az annak biztosításához szükséges szerződéses megállapodásokat, hogy az e rendeletben meghatározott kényszerbeszerzési követelmények minden olyan joghatóságban érvényesíthetők legyenek, amelyhez a kiegyenlítési láncban lévő felek tartoznak.

(5)   A kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök a 27., 29. és 31. cikk alkalmazásában csak akkor tekinthetők leszállítottnak, ha az említett eszközöket a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben fogadták a központi szerződő fél, a fogadó klíringtagok, kereskedésihelyszín-tagok vagy ügyletkötő felek nevében eljáró fogadó résztvevők.

(6)   A 33. cikkben említett pénzbeli kártalanítás és a 35. cikk (1) bekezdésében említett árkülönbözet csak akkor tekinthető kifizetettnek, ha a pénzeszköz-kifizetést a központi szerződő fél, a fogadó klíringtagok, kereskedésihelyszín-tagok vagy ügyletkötő felek nevében eljáró fogadó résztvevők fogadták.

2. alszakasz

Kényszerbeszerzési eljárás központi szerződő fél által elszámolt ügyletek esetében

26. cikk

Kezdeti ellenőrzés

(1)   A kiegyenlítési türelmi idő lejártát követő üzleti napon a központi szerződő felek ellenőrzik, hogy a 21. cikk a) pontja szerint lehetséges-e a kényszerbeszerzés az általuk elszámolt bármely ügylet vonatkozásában.

(2)   Ha a 21. cikk a) pontja szerint nem lehetséges a kényszerbeszerzés, a központi szerződő fél értesíti a nemteljesítő klíringtagot a pénzbeli kártalanítás 32. cikknek megfelelően kiszámított összegéről. A pénzbeli kártalanítást a 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően kell kifizetni.

(3)   Ha lehetséges a kényszerbeszerzés, a 27. cikk alkalmazandó.

27. cikk

Kényszerbeszerzési eljárás és értesítések

(1)   Ha a kényszerbeszerzés lehetséges, a központi szerződő felek a kiegyenlítési türelmi idő lejártát követő üzleti napon aukciót indítanak vagy kényszerbeszerzési ügynököt neveznek ki, és erről értesítik a nemteljesítő és fogadó klíringtagokat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a nemteljesítő klíringtag biztosítja, hogy visszatartásra kerüljön a kiegyenlítés meghiúsulásához kapcsolódó minden érintett kiegyenlítési megbízás.

(3)   Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a nemteljesítő klíringtag csak a következők szerint szállíthatja le a pénzügyi eszközöket:

a)

a kényszerbeszerzési ügynöknek, ha a kényszerbeszerzési ügynök előzetesen hozzájárul;

b)

a központi szerződő félnek, ha az aukciót az adott nemteljesítő klíringtag nyerte.

Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét megelőzően a nemteljesítő klíringtag közvetlenül a központi szerződő félnek még leszállíthatja a pénzügyi eszközöket.

(4)   A központi szerződő fél legkésőbb a 37. cikknek megfelelően meghatározott időszak utolsó üzleti napján értesíti a nemteljesítő és a fogadó klíringtagokat, valamint az érintett központi értéktárat a kényszerbeszerzés eredményéről.

(5)   Ha a kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikeres, a (4) bekezdésben említett értesítés tartalmazza a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök mennyiségét és árát.

(6)   Ha a kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikertelen, a (4) bekezdésben említett értesítés tartalmazza a 32. cikknek megfelelően kiszámított pénzbeli kártalanítás összegét, kivéve, ha az értesítés meghatározza, hogy a kényszerbeszerzés végrehajtása elhalasztásra kerül.

(7)   Ha a kényszerbeszerzés végrehajtása elhalasztásra kerül, a központi szerződő fél legkésőbb a 38. cikkben említett kényszerbeszerzési türelmi idő utolsó üzleti napján értesíti a nemteljesítő és a fogadó klíringtagokat, valamint az érintett központi értéktárat az elhalasztott kényszerbeszerzés eredményéről.

(8)   Ha a (7) bekezdésben említett kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikeres, az adott bekezdésben említett értesítés tartalmazza a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök mennyiségét és árát.

(9)   Ha a (7) bekezdésben említett kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikertelen, az adott bekezdésben említett értesítés tartalmazza a 32. cikknek megfelelően kiszámított pénzbeli kártalanítás összegét.

(10)   A központi szerződő fél elfogadja és kifizeti az (5) és (8) bekezdésben említett kényszerbeszerzett pénzügyi eszközöket, és biztosítja a következők elvégzését minden olyan üzleti nap végén, amelyen a központi szerződő fél az említett pénzügyi eszközöket megkapja:

a)

a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök leszállításra kerülnek a fogadó klíringtagokhoz;

b)

a kiegyenlítés meghiúsulásához kapcsolódó kiegyenlítési megbízások törlésre kerülnek;

c)

új kiegyenlítési megbízások kerülnek bevitelre az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe minden le nem szállított pénzügyi eszközre vonatkozóan, és a központi értéktár megkapja az ilyen új kiegyenlítési megbízások megfelelő azonosításához szükséges információkat.

(11)   A központi szerződő fél biztosítja, hogy a kiegyenlítés meghiúsulásához kapcsolódó kiegyenlítési megbízások a (6) és (9) cikkben említett pénzbeli kártalanítás kifizetését követően, vagy legkésőbb az ott említett értesítést követő második üzleti napon törlésre kerüljenek.

3. alszakasz

Kényszerbeszerzési eljárás nem központi szerződő fél által elszámolt és kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek esetében

28. cikk

Kezdeti ellenőrzés

(1)   A nem központi szerződő felek által elszámolt, és kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek esetében a fogadó résztvevők ügyfeleiken keresztül haladéktalanul tájékoztatják a fogadó kereskedésihelyszín-tagokat bármely kiegyenlítés meghiúsulásáról.

(2)   A kereskedési helyszín kérésre a fogadó kereskedésihelyszín-tag tudomására hozza a nemteljesítő kereskedésihelyszín-tagok azonosságát. A kiegyenlítési türelmi idő lejártát követő üzleti napon a fogadó kereskedésihelyszín-tag ellenőrzi, hogy a 21. cikk szerint lehetséges-e a kényszerbeszerzés.

(3)   Ha a 21. cikk szerint nem lehetséges a kényszerbeszerzés, a fogadó kereskedésihelyszín-tag értesíti a nemteljesítő kereskedésihelyszín-tagot az ellenőrzés eredményéről és a 32. cikknek megfelelően kiszámított pénzbeli kártalanítás összegéről. A pénzbeli kártalanítást a 33. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell kifizetni.

(4)   Ha lehetséges a kényszerbeszerzés, a 29. cikk alkalmazandó.

29. cikk

Kényszerbeszerzési eljárás és értesítések

(1)   Ha a kényszerbeszerzés lehetséges, a fogadó kereskedésihelyszín-tag a kiegyenlítési türelmi idő lejártát követő üzleti napon kényszerbeszerzési ügynököt nevez ki, és erről értesíti a nemteljesítő kereskedésihelyszín-tagot.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a nemteljesítő kereskedésihelyszín-tag biztosítja, hogy visszatartásra kerüljön a kiegyenlítés meghiúsulásához kapcsolódó minden érintett kiegyenlítési megbízás.

(3)   Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a nemteljesítő kereskedésihelyszín-tag csak akkor szállíthatja a pénzügyi eszközöket a kényszerbeszerzési ügynöknek, ha a kényszerbeszerzési ügynök előzetesen hozzájárul.

Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét megelőzően a nemteljesítő kereskedésihelyszín-tag közvetlenül a fogadó kereskedésihelyszín-tagnak még leszállíthatja a pénzügyi eszközöket.

(4)   A fogadó kereskedésihelyszín-tag legkésőbb a 37. cikknek megfelelően meghatározott időszak utolsó üzleti napján értesíti a nemteljesítő kereskedésihelyszín-tagot, valamint az érintett központi értéktárat a kényszerbeszerzés eredményéről.

(5)   Ha a kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikeres, a (4) bekezdésben említett értesítés tartalmazza a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök mennyiségét és árát.

(6)   Ha a kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikertelen, a (4) bekezdésben említett értesítés tartalmazza a 32. cikknek megfelelően kiszámított pénzbeli kártalanítás összegét, kivéve, ha az értesítés meghatározza, hogy a kényszerbeszerzés végrehajtása elhalasztásra kerül.

(7)   Ha a kényszerbeszerzés végrehajtása elhalasztásra kerül, a fogadó kereskedésihelyszín-tag legkésőbb a 38. cikkben említett kényszerbeszerzési türelmi idő utolsó üzleti napján értesíti a nemteljesítő kereskedésihelyszín-tagot, valamint az érintett központi értéktárat az elhalasztott kényszerbeszerzés eredményéről.

(8)   Ha a (7) bekezdésben említett kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikeres, az adott bekezdésben említett értesítés tartalmazza a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök mennyiségét és árát.

(9)   Ha a (7) bekezdésben említett kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikertelen, az adott bekezdésben említett értesítés tartalmazza a 32. cikknek megfelelően kiszámított pénzbeli kártalanítás összegét.

(10)   A fogadó kereskedésihelyszín-tag elfogadja és kifizeti az (5) és (8) bekezdésben említett kényszerbeszerzett pénzügyi eszközöket.

(11)   A fogadó és nemteljesítő kereskedésihelyszín-tagok biztosítják a következők elvégzését minden olyan üzleti nap végén, amelyen a fogadó kereskedésihelyszín-tag az (5) és (8) bekezdésben említett eszközöket megkapja:

a)

a kiegyenlítés meghiúsulásához kapcsolódó kiegyenlítési megbízások törlésre kerülnek;

b)

az új kiegyenlítési megbízások bevitelre kerülnek az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe minden le nem szállított pénzügyi eszközre vonatkozóan, és a központi értéktár megkapja az ilyen új kiegyenlítési megbízások azonosításához szükséges információkat.

(12)   A nemteljesítő kereskedésihelyszín-tag a 33. cikk (2) bekezdésének megfelelően kifizeti a (6) és (9) bekezdésben említett pénzbeli kártalanítást.

(13)   A nemteljesítő és fogadó kereskedésihelyszín-tagok biztosítják, hogy a kiegyenlítés meghiúsulásához kapcsolódó érintett kiegyenlítési megbízások a (6) és (9) cikkben említett pénzbeli kártalanítás kifizetését követően, vagy legkésőbb a pénzbeli kártalanítás összegéről szóló értesítést követő második üzleti napon törlésre kerüljenek.

4. alszakasz

Kényszerbeszerzési eljárás nem központi szerződő fél által elszámolt és nem kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek esetében

30. cikk

Kezdeti ellenőrzés

(1)   A nem központi szerződő fél által elszámolt, és nem kereskedési helyszínen végrehajtott ügyletek esetében a fogadó résztvevők ügyfeleiken keresztül haladéktalanul tájékoztatják a fogadó ügyletkötő feleket bármely kiegyenlítés meghiúsulásáról.

(2)   A kiegyenlítési türelmi idő lejártát követő üzleti napon a fogadó ügyletkötő felek ellenőrzik, hogy a 21. cikk szerint lehetséges-e a kényszerbeszerzés.

(3)   Ha a 21. cikk szerint nem lehetséges a kényszerbeszerzés, a fogadó ügyletkötő felek értesítik a nemteljesítő ügyletkötő felet az ellenőrzés eredményéről és a 32. cikknek megfelelően kiszámított pénzbeli kártalanítás összegéről. A pénzbeli kártalanítást a 33. cikk (2) bekezdésének megfelelően kell kifizetni.

(4)   Ha lehetséges a kényszerbeszerzés, a 31. cikk alkalmazandó.

31. cikk

Kényszerbeszerzési eljárás és értesítések

(1)   Ha a kényszerbeszerzés lehetséges, a fogadó ügyletkötő fél a kiegyenlítési türelmi időlejártát követő üzleti napon kényszerbeszerzési ügynököt nevez ki, és erről értesíti a nemteljesítő ügyletkötő felet.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a nemteljesítő ügyletkötő fél biztosítja, hogy visszatartásra kerüljön a kiegyenlítés meghiúsulásához kapcsolódó minden érintett kiegyenlítési megbízás.

(3)   Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét követően a nemteljesítő ügyletkötő fél csak akkor szállíthatja a pénzügyi eszközöket a kényszerbeszerzési ügynöknek, ha a kényszerbeszerzési ügynök előzetesen hozzájárul.

Az (1) bekezdésben említett értesítés kézhezvételét megelőzően a nemteljesítő ügyletkötő fél közvetlenül a fogadó ügyletkötő félnek még leszállíthatja a pénzügyi eszközöket.

(4)   A fogadó ügyletkötő fél legkésőbb a 37. cikknek megfelelően meghatározott időszak utolsó üzleti napján értesíti a nemteljesítő ügyletkötő felet a kényszerbeszerzés eredményéről. A fogadó ügyletkötő fél biztosítja, hogy az érintett központi értéktár haladéktalanul megkapja az értesítésben szereplő információkat.

(5)   Ha a kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikeres, a (4) bekezdésben említett értesítés tartalmazza a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök mennyiségét és árát.

(6)   Ha a kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikertelen, a (4) bekezdésben említett értesítés tartalmazza a 32. cikknek megfelelően kiszámított pénzbeli kártalanítás összegét, kivéve, ha az értesítés meghatározza, hogy a kényszerbeszerzés végrehajtása elhalasztásra kerül.

(7)   Ha a kényszerbeszerzés végrehajtása elhalasztásra kerül, a fogadó ügyletkötő fél legkésőbb a 38. cikkben említett kényszerbeszerzési türelmi idő utolsó üzleti napján értesíti a nemteljesítő ügyletkötő felet ezen kényszerbeszerzés eredményéről. A fogadó ügyletkötő fél biztosítja, hogy az érintett központi értéktár haladéktalanul megkapja az értesítésben szereplő információkat.

(8)   Ha a (7) bekezdésben említett kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikeres, az adott bekezdésben említett értesítés tartalmazza a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök mennyiségét és árát.

(9)   Ha a (7) bekezdésben említett kényszerbeszerzés részben vagy teljes mértékben sikertelen, az adott bekezdésben említett értesítés tartalmazza a 32. cikknek megfelelően kiszámított pénzbeli kártalanítás összegét.

(10)   A fogadó ügyletkötő fél elfogadja és kifizeti az (5) és (8) bekezdésben említett kényszerbeszerzett pénzügyi eszközöket.

(11)   A fogadó és nemteljesítő ügyletkötő felek biztosítják a következők elvégzését minden olyan üzleti nap végén, amelyen a fogadó ügyletkötő fél az (5) és (8) bekezdésben említett eszközöket megkapja:

a)

a kiegyenlítés meghiúsulásához kapcsolódó kiegyenlítési megbízások törlésre kerülnek;

b)

az új kiegyenlítési megbízások bevitelre kerülnek az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe minden le nem szállított pénzügyi eszközre vonatkozóan, és a központi értéktár megkapja az ilyen új kiegyenlítési megbízások azonosításához szükséges információkat.

(12)   A nemteljesítő ügyletkötő fél a 33. cikk (3) bekezdésének megfelelően kifizeti a (6) és (9) bekezdésben említett pénzbeli kártalanítást.

(13)   A nemteljesítő és fogadó ügyletkötő felek biztosítják, hogy a kiegyenlítés meghiúsulásához kapcsolódó érintett kiegyenlítési megbízások a (6) és (9) cikkben említett pénzbeli kártalanítás kifizetését követően, vagy legkésőbb a pénzbeli kártalanítás összegéről szóló értesítést követő második üzleti napon törlésre kerüljenek.

5. alszakasz

A pénzbeli kártalanítás, a kényszerbeszerzési költségek és a kapcsolódó árkülönbözet kiszámítása és kifizetése

32. cikk

A pénzbeli kártalanítás kiszámítása

(1)   A 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (7) bekezdése szerint fizetendő pénzbeli kártalanítást valamely következő módon kell kiszámítani:

a)

fizetés ellenében megvalósuló kiegyenlítési megbízások esetében az érintett pénzügyi eszközöknek a pénzbeli kártalanítás kifizetése előtti üzleti napi piaci értéke és a meghiúsult kiegyenlítési megbízásban foglalt kiegyenlítési összeg közötti különbség, ha az adott kiegyenlítési összeg alacsonyabb a piaci értéknél;

b)

fizetés nélküli kiegyenlítési megbízások esetében az érintett pénzügyi eszközöknek a pénzbeli kártalanítás kifizetése előtti üzleti napi piaci értéke és a szóban forgó pénzügyi eszközöknek a velük való kereskedés napján érvényes piaci értéke közötti különbség, ha ezen pénzügyi eszközöknek a velük való kereskedés napján érvényes piaci értéke alacsonyabb, mint a pénzbeli kártalanítás kifizetése előtti üzleti napon.

(2)   Ha a pénzügyi eszköz piaci értéke nem tartalmazza, akkor a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (7) bekezdése szerint fizetendő pénzbeli kártalanítás tartalmaz egy olyan komponenst, amely tükrözi az árfolyamváltozást, valamint a vállalati jogosultságokat és a felhalmozott kamatokat.

(3)   Az (1) bekezdésben említett piaci értéket a következőképpen kell meghatározni:

a)

a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 3. cikkének (1) bekezdésében említett, az Unión belüli kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett pénzügyi eszközök esetében az érték az említett rendelet 4. cikke (6) bekezdésének b) pontja szerinti, likviditás szempontjából legrelevánsabb piac záróára alapján meghatározott érték;

b)

az Unión belüli kereskedési helyszíneken kereskedésre bevezetett, az a) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközök esetében az érték a legmagasabb forgalmú uniós kereskedési helyszín záróára alapján meghatározott érték;

c)

az a) és b) pontban említettektől eltérő pénzügyi eszközök esetében az értéket olyan előre meghatározott, a központi értéktár illetékes hatósága által jóváhagyott módszer használatával kiszámított ár alapján kell meghatározni, amely figyelembe veszi a piaci adatokat, köztük a kereskedési helyszíneken vagy befektetési vállalkozásoknál rendelkezésre álló piaci árakat.

(4)   Az (1) bekezdésben említett piaci értéket és a (2) bekezdésben említett, az árfolyamváltozásokat, vállalati jogosultságokat és felhalmozott kamatokat tükröző komponenst részletes bontásban közzé kell tenni a klíringtagok, kereskedésihelyszín-tagok és ügyletkötő felek számára.

33. cikk

A pénzbeli kártalanítás kifizetése

(1)   A központi szerződő fél által elszámolt ügyletek esetében a központi szerződő fél beszedi a pénzbeli kártalanítást a nemteljesítő klíringtagoktól és kifizeti a pénzbeli kártalanítást a fogadó klíringtagoknak.

(2)   Ha az ügyleteket nem központi szerződő fél számolta el, de kereskedési helyszínen hajtották végre azokat, a nemteljesítő kereskedésihelyszín-tagok fizetik ki a pénzbeli kártalanítást a fogadó kereskedésihelyszín-tagoknak.

(3)   Ha az ügyleteket nem központi szerződő fél számolta el, és nem kereskedési helyszínen hajtották végre azokat, a nemteljesítő ügyletkötő felek fizetik ki a pénzbeli kártalanítást a fogadó ügyletkötő feleknek.

34. cikk

A kényszerbeszerzés költségeinek kifizetése

A 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (8) bekezdésében említett összegeket a nemteljesítő klíringtagok, nemteljesítő kereskedésihelyszín-tagok vagy adott esetben nemteljesítő ügyletkötő felek fizetik ki.

35. cikk

Az árkülönbözet kifizetése

(1)   Ha a 909/2014/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközök ügyletkötés időpontjában elfogadott ára alacsonyabb, mint az adott pénzügyi eszközökért a 27. cikk (10) bekezdése, a 29. cikk (10) bekezdése és a 31. cikk (10) bekezdése alapján ténylegesen fizetett ár, a nemteljesítő klíringtagok, nemteljesítő kereskedésihelyszín-tagok vagy nemteljesítő ügyletkötő felek kifizetik a különbözetet a központi szerződő félnek, a fogadó kereskedésihelyszín-tagoknak vagy adott esetben ügyletkötő feleknek.

A központi szerződő fél által elszámolt ügyletek esetében az első albekezdésben említett árkülönbözetet a központi szerződő fél szedi be a nemteljesítő klíringtagoktól, és fizeti ki a fogadó klíringtagoknak.

(2)   Ha a részvények ügyletkötés időpontjában elfogadott ára magasabb, mint az adott részvényekért a 27. cikk (10) bekezdése, a 29. cikk (10) bekezdése és a 31. cikk (10) bekezdése alapján ténylegesen fizetett ár, a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (6) bekezdésében említett megfelelő különbözetet kifizetettnek kell tekinteni.

4. szakasz

A kényszerbeszerzési eljárás határidői

36. cikk

Kiegyenlítési türelmi idő

A 909/2014/EU rendelet 7. cikke (4) bekezdésének a) pontjával összhangban a 909/2014/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett pénzügyi eszközökre vonatkozó kiegyenlítési türelmi idő négyről hét üzleti napra hosszabbítható a részvényeken kívüli minden olyan pénzügyi eszköz esetében, amely a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17.b) pontjában említettek szerint likvid piaccal rendelkezik.

37. cikk

A pénzügyi eszközök szállítására vonatkozó határidők

A kényszerbeszerzési eljárást követően a 909/2014/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett pénzügyi eszközöket a következő határidőkön belül kell leszállítani a központi szerződő fél, a fogadó klíringtagok, kereskedésihelyszín-tagok vagy ügyletkötő felek nevében eljáró fogadó résztvevőknek:

a)

a likvid piaccal rendelkező részvények esetében a 36. cikkben említett kiegyenlítési türelmi időt követő négy üzleti nap;

b)

a részvényektől eltérő, likvid piaccal rendelkező pénzügyi eszközök esetében a 36. cikkben említett kiegyenlítési türelmi időt követő hét üzleti nap;

c)

a kkv-tőkefinanszírozási piacokon kereskedett pénzügyi eszközök esetében a 909/2014/EU rendelet 7. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett kiegyenlítési türelmi időt követő hét nap;

d)

ha az a) pontban említett részvényekkel kkv-tőkefinanszírozási piacokon kereskednek, a c) pont alkalmazandó.

38. cikk

A kényszerbeszerzés végrehajtása elhalasztásának időtartama

Ha a központi szerződő fél, a fogadó kereskedésihelyszín-tag vagy a fogadó ügyletkötő fél elhalasztja a kényszerbeszerzés végrehajtását, a 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (7) bekezdésében említett kényszerbeszerzési türelmi idő időtartamát a 37. cikkben említett határidőkkel összhangban kell meghatározni.

5. szakasz

A szállítás rendszeres elmulasztása

39. cikk

Az értékpapírok szállításának következetes és rendszeres elmulasztása

(1)   A 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (9) bekezdésében említettek szerint egy résztevő akkor tekintendő úgy, hogy következetesen és rendszeresen elmulasztja a szállítást egy értékpapír-kiegyenlítési rendszerben, ha a kiegyenlítési megbízások számára vagy értékére való hivatkozással meghatározott kiegyenlítési hatékonysági rátája legalább megfelelő számú napon az elmúlt 12 hónap folyamán legalább 15 %-kal alacsonyabb, mint az adott értékpapír-kiegyenlítési rendszer kiegyenlítési hatékonysági rátája.

A napok megfelelő számát minden résztvevő esetében az előző 12 hónap során az adott résztvevő által az értékpapír-kiegyenlítési rendszerben folytatott tevékenység napjai számának 10 %-aként kell meghatározni.

(2)   A résztvevő kiegyenlítési hatékonysági rátájának kiszámításakor kizárólagosan az adott résztvevő által okozott meghiúsult kiegyenlítéseket kell figyelembe venni.

6. szakasz

Kiegyenlítési információk

40. cikk

Kiegyenlítési információk központi szerződő felek és kereskedési helyszínek esetében

A 909/2014/EU rendelet 7. cikke (10) bekezdésének második albekezdésében említett kiegyenlítési információk tartalmazzák az érintett ügyletek, a résztvevők és az érintett kiegyenlítési megbízások azonosítását. Ezek az információk a központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben szereplő információkon alapulnak.

41. cikk

Kiegyenlítési információk a kereskedési helyszíntől származó közvetlen tranzakciós adatfolyam hiányában

A kereskedési helyszínen végrehajtott, nem központi szerződő fél által elszámolt ügyletek esetében, és a kereskedési helyszíntől a központi értéktárhoz érkező közvetlen tranzakciós adatfolyam hiányában a résztvevők kiegyenlítési megbízásaikban azonosítják a kereskedési helyszínt és az ügyleteket. Ilyen információk hiányában a központi értéktár úgy tekinti, hogy az ügyletet nem kereskedési helyszínen hajtották végre.

IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

42. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően 24 hónappal lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. május 25-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 257., 2014.8.28., 1. o.

(2)  A Bizottság (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. november 11.) a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kiegyenlítés meghiúsulását sújtó pénzbírságok kiszámításának paraméterei és a központi értéktáraknak a fogadó tagállamokban folytatott tevékenységei tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 65., 2017.3.10., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1095/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapírpiaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 84. o.)

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.)

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 98/26/EK irányelve (1998. május 19.) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről (HL L 166., 1998.6.11., 45. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).


I. MELLÉKLET

1. táblázat

A központi értéktár által az illetékes hatóságoknak és az érintett hatóságoknak havonta jelentendő, a kiegyenlítések meghiúsulására vonatkozó általános információk

Szám

Bejelentendő adatok

Formátum

1.

Azon joghatóság országkódja, amelyben a központi értéktár letelepedett

ISO 3166 2 jegyű országkód

2.

A központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszer

Szabad szöveg

3.

A bejelentés időbélyegzője (a központi értéktár által az illetékes hatóság/érintett hatóság felé)

ISO 8601 dátum ÉÉÉÉ-HH-NNTóó:pp:mmZ UTC-formátumban

4.

Adatszolgáltatási időszak: a jelentés által lefedett időszak kezdő- és záródátuma

ISO 8601 dátum ÉÉÉÉ-HH-NN-ÉÉÉÉ-HH-NN formátumban

5.

A központi értéktár jogalany-azonosítója

ISO 17442 jogalany-azonosító (LEI) 20 jegyű alfanumerikus kód

6.

A központi értéktár cégneve

Szabad szöveg

7.

A központi értéktár által küldött jelentésért felelős személy neve

Szabad szöveg

8.

A központi értéktár által küldött jelentésért felelős személy beosztása

Szabad szöveg

9.

A központi értéktár által küldött jelentésért felelős személy telefonszáma

Csak numerikus karakterek használhatók. A telefonszámot az országhívószámmal és a körzetszámmal együtt kell megadni. Speciális karakterek nem használhatók.

10.

A központi értéktár által küldött jelentésért felelős személy e-mail-címe

Az e-mail-címeket az egyezményes szabványos e-mail-cím használatával kell megadni.

11.

Kiegyenlítési megbízások száma a jelentés által lefedett időszak során

Tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig.

12.

Kiegyenlítések meghiúsulásának száma a jelentés által lefedett időszak során (értékpapírok hiánya és pénzeszközök hiánya miatt meghiúsult kiegyenlítésekre egyaránt kiterjedően)

Tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig.

13.

A kiegyenlítések meghiúsulásának aránya a volumen alapján (kiegyenlítések meghiúsulásának száma/kiegyenlítési megbízások száma a jelentés által lefedett időszak során)

(értékpapírok hiánya és pénzeszközök hiánya miatt meghiúsult kiegyenlítésekre egyaránt kiterjedően)

Százalékos érték legfeljebb 2 tizedesjegyig.

14.

A kiegyenlítések meghiúsulásának aránya az érték (EUR) alapján (meghiúsult kiegyenlítések értéke/kiegyenlítési megbízások értéke a jelentés által lefedett időszak során)

(értékpapírok hiánya és pénzeszközök hiánya miatt meghiúsult kiegyenlítésekre egyaránt kiterjedően)

Százalékos érték legfeljebb 2 tizedesjegyig.

15.

Kiegyenlítési megbízások értéke (EUR) a jelentés által lefedett időszak során

A tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

16.

Meghiúsult kiegyenlítések értéke (EUR) a jelentés által lefedett időszak során

(értékpapírok hiánya és pénzeszközök hiánya miatt meghiúsult kiegyenlítésekre egyaránt kiterjedően)

A tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

17.

A kiegyenlítések meghiúsulásának legmagasabb arányával rendelkező 10 résztvevő a jelentés által lefedett időszak során (a kiegyenlítési megbízások száma alapján)

A jogalany-azonosítóval azonosított minden résztvevőre vonatkozóan

Résztvevő jogalany-azonosítója

ISO 17442 jogalany-azonosító (LEI) 20 jegyű alfanumerikus kód

A kiegyenlítési megbízások teljes száma résztvevőnként

Tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig.

Kiegyenlítések meghiúsulásának száma résztvevőnként

Tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig.

Kiegyenlítések meghiúsulásának százalékos aránya

Százalékos érték legfeljebb 2 tizedesjegyig

Kiegyenlítési megbízások teljes értéke (EUR) résztvevőnként

A tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

Meghiúsult kiegyenlítések értéke (EUR) résztvevőnként

A tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

Kiegyenlítések meghiúsulásának aránya

Százalékos érték legfeljebb 2 tizedesjegyig.

18.

A kiegyenlítések meghiúsulásának legmagasabb arányával rendelkező 10 résztvevő a jelentés által lefedett időszak során (a kiegyenlítési megbízások értéke (EUR) alapján)

A jogalany-azonosítóval azonosított minden résztvevőre vonatkozóan:

Résztvevő jogalany-azonosítója

ISO 17442 jogalany-azonosító (LEI) 20 jegyű alfanumerikus kód

Kiegyenlítési megbízások teljes értéke (EUR) résztvevőnként

A tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

Meghiúsult kiegyenlítések értéke (EUR) résztvevőnként

A tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

Kiegyenlítések meghiúsulásának százalékos aránya

Százalékos érték legfeljebb 2 tizedesjegyig

A kiegyenlítési megbízások teljes száma résztvevőnként

Tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig.

Kiegyenlítések meghiúsulásának száma résztvevőnként

Tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig.

Kiegyenlítések meghiúsulásának aránya

Százalékos érték legfeljebb 2 tizedesjegyig.

19.

Kiegyenlítési megbízások száma azon pénznemenként, amelyekben a kiegyenlítési megbízások denomináltak, a jelentés által lefedett időszak során

A volument minden ISO 4217 3 jegyű pénznemkód esetében tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig kell feltüntetni.

20.

Kiegyenlítések meghiúsulásának száma azon pénznemenként, amelyekben a kiegyenlítési megbízások denomináltak, a jelentés által lefedett időszak során

A volument minden ISO 4217 3 jegyű pénznemkód esetében tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig kell feltüntetni.

21.

A kiegyenlítések meghiúsulásának aránya azon pénznemenként, amelyekben a kiegyenlítési megbízások denomináltak, a volumen alapján (kiegyenlítések meghiúsulásának száma/kiegyenlítési megbízások száma pénznemenként, a jelentés által lefedett időszak során)

Az arányt minden ISO 4217 3 jegyű pénznemkód esetében százalékos értékben, legfeljebb 2 tizedesjegyig kell feltüntetni.

22.

Kiegyenlítési megbízások értéke azon pénznemenként, amelyekben a kiegyenlítési megbízások denomináltak, a jelentés által lefedett időszak során

Az értéket minden ISO 4217 3 jegyű pénznemkód esetében a tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig kell feltüntetni. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

23.

Meghiúsult kiegyenlítések értéke azon pénznemenként, amelyekben a kiegyenlítési megbízások denomináltak, a jelentés által lefedett időszak során

Az értéket minden ISO 4217 3 jegyű pénznemkód esetében a tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig kell feltüntetni. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

24.

A kiegyenlítések meghiúsulásának aránya azon pénznemenként, amelyekben a kiegyenlítési megbízások denomináltak, az érték alapján (meghiúsult kiegyenlítések értéke/kiegyenlítési megbízások értéke pénznemenként, a jelentés által lefedett időszak során)

Az arányt minden ISO 4217 3 jegyű pénznemkód esetében százalékos értékben, legfeljebb 2 tizedesjegyig kell feltüntetni.

25.

Kiegyenlítési megbízások száma az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében a jelentés által lefedett időszak során

Az egyes pénzügyieszköz-típusokra vonatkozóan:

Tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig.

26.

Kiegyenlítések meghiúsulásának száma (értékpapírok hiánya és pénzeszközök hiánya miatt meghiúsult kiegyenlítésekre egyaránt kiterjedően) az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében a jelentés által lefedett időszak során

Az egyes pénzügyieszköz-típusokra vonatkozóan:

Tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig.

27.

A kiegyenlítések meghiúsulásának aránya az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében a volumen alapján (kiegyenlítések meghiúsulásának száma/kiegyenlítési megbízások száma az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében a jelentés által lefedett időszak során)

Az arányt az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében százalékos értékben, legfeljebb 2 tizedesjegyig kell feltüntetni.

28.

A kiegyenlítési megbízások értéke (EUR) az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében

Az értéket az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében a tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig kell feltüntetni. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

29.

A meghiúsult kiegyenlítések értéke (EUR) (értékpapírok hiánya és pénzeszközök hiánya miatt meghiúsult kiegyenlítésekre egyaránt kiterjedően) az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében

Az értéket az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében a tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig kell feltüntetni. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

30.

A kiegyenlítések meghiúsulásának aránya az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében az érték alapján (meghiúsult kiegyenlítések értéke/kiegyenlítési megbízások értéke az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében a jelentés által lefedett időszak során)

Az arányt az egyes pénzügyieszköz-típusok esetében százalékos értékben, legfeljebb 2 tizedesjegyig kell feltüntetni.

31.

Kiegyenlítési megbízások száma az egyes ügylettípusok esetében a jelentés által lefedett időszak során

A volument az egyes ügylettípusok esetében tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig kell feltüntetni.

32.

Kiegyenlítések meghiúsulásának száma (értékpapírok hiánya és pénzeszközök hiánya miatt meghiúsult kiegyenlítésekre egyaránt kiterjedően) az egyes ügylettípusok esetében a jelentés által lefedett időszak során

A volument az egyes ügylettípusok esetében tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig kell feltüntetni.

33.

A kiegyenlítések meghiúsulásának aránya az egyes ügylettípusok esetében a volumen alapján (kiegyenlítések meghiúsulásának száma/kiegyenlítési megbízások száma az egyes ügylettípusok esetében a jelentés által lefedett időszak során)

Az arányt az egyes ügylettípusok esetében százalékos értékben, legfeljebb 2 tizedesjegyig kell feltüntetni.

34.

A kiegyenlítési megbízások értéke (EUR) az egyes ügylettípusok esetében

Az értéket az egyes ügylettípusok esetében a tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig kell feltüntetni. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

35.

A meghiúsult kiegyenlítések értéke (EUR) (értékpapírok hiánya és pénzeszközök hiánya miatt meghiúsult kiegyenlítésekre egyaránt kiterjedően) az egyes ügylettípusok esetében

Az értéket az egyes ügylettípusok esetében a tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig kell feltüntetni. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

36.

A kiegyenlítések meghiúsulásának aránya az egyes ügylettípusok esetében az érték alapján (meghiúsult kiegyenlítések értéke/kiegyenlítési megbízások értéke az egyes ügylettípusok esetében a jelentés által lefedett időszak során)

Az arányt az egyes ügylettípusok esetében százalékos értékben, legfeljebb 2 tizedesjegyig kell feltüntetni.

37.

A kiegyenlítés meghiúsulásának leggyakrabban tárgyát képező 20 ISIN, a kiegyenlítések meghiúsulásának volumene alapján

ISIN-kód

38.

A kiegyenlítés meghiúsulásának leggyakrabban tárgyát képező 20 ISIN, a meghiúsult kiegyenlítések értéke (EUR) alapján

ISIN-kód

39.

A 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett, a központi értéktár által kivetett pénzbírságok teljes száma

Tizedesjegyek nélkül, egész számmal megadva, legfeljebb 20 numerikus karakterig.

40.

A 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett, a központi értéktár által kivetett pénzbírságok teljes értéke (EUR)

A tizedesjegyekkel együtt legfeljebb 20 numerikus karakterig. A tizedesjel előtt és után legalább egy karakternek szerepelnie kell. A tizedesjel nem számít numerikus karakternek.

41.

A kiegyenlítések meghiúsulásának átlagos időtartama napok számában kifejezve (a kiegyenlítés tényleges időpontja és a kiegyenlítés tervezett időpontja közötti különbség, a meghiúsult kiegyenlítés értékével súlyozva)

A napok számát számmal, egy tizedesjegyig kell megadni.

42.

A kiegyenlítés meghiúsulásának fő okai

Szabad szöveg

43.

A kiegyenlítés hatékonyságának javítását célzó intézkedések

Szabad szöveg


2. táblázat

A központi értéktár által az illetékes hatóságoknak és az érintett hatóságoknak havonta jelentendő, a kiegyenlítések meghiúsulására vonatkozó napi adatok

Dátum (a hónap minden egyes adatszolgáltatási napjára vonatkozóan)

Pénzügyieszköz-típus

Ügylettípus

Belső vagy rendszerek közötti

Megbízástípus

Értékpapírok szállításának elmulasztása

Pénzeszközök szállításának elmulasztása

Kiegyenlítés meghiúsulása

Megbízások összesen

Meghiúsulások aránya

Kiegyenlítés meghiúsulása

Megbízások összesen

Meghiúsulások aránya

Volumen

Érték (EUR)

Volumen

Érték (EUR)

Volumen

Érték (EUR)

Volumen

Érték (EUR)

Volumen

Érték (EUR)

Volumen

Érték (EUR)

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának a) alpontjában említett átruházható értékpapírok

Pénzügyi eszközök vétele vagy eladása

Központi értéktáron belüli

DVP (1)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP (2)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD (3)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP (4)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biztosítékkezelési műveletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapír-kölcsönzés és értékpapír-kölcsönvétel

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Repoügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb ügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti állampapír

Pénzügyi eszközök vétele vagy eladása

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biztosítékkezelési műveletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapír-kölcsönzés és értékpapír-kölcsönvétel

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Repoügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb ügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti állampapíron kívüli egyéb, a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának b) alpontja szerinti átruházható értékpapír

Pénzügyi eszközök vétele vagy eladása

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biztosítékkezelési műveletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapír-kölcsönzés és értékpapír-kölcsönvétel

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Repoügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb ügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában említett átruházható értékpapírok

Pénzügyi eszközök vétele vagy eladása

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biztosítékkezelési műveletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapír-kölcsönzés és értékpapír-kölcsönvétel

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Repoügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb ügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 46. pontjában meghatározott tőzsdén kereskedett alapok

Pénzügyi eszközök vétele vagy eladása

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biztosítékkezelési műveletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapír-kölcsönzés és értékpapír-kölcsönvétel

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Repoügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb ügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei a tőzsdén kereskedett alapok befektetési jegyei kivételével

Pénzügyi eszközök vétele vagy eladása

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biztosítékkezelési műveletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapír-kölcsönzés és értékpapír-kölcsönvétel

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Repoügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb ügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 61. pontja szerinti állampapíron kívüli egyéb pénzpiaci eszközök

Pénzügyi eszközök vétele vagy eladása

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biztosítékkezelési műveletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapír-kölcsönzés és értékpapír-kölcsönvétel

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Repoügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb ügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kibocsátási egységek

Pénzügyi eszközök vétele vagy eladása

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Biztosítékkezelési műveletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Értékpapír-kölcsönzés és értékpapír-kölcsönvétel

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Repoügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb ügyletek

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyéb pénzügyi eszközök

Pénzügyi eszközök vétele vagy eladása

Központi értéktáron belüli

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

PFOD

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

FoP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Központi értéktárak közötti

DVP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

DWP