(1)

E rendelet rendelkezései szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel olyan intézkedésekkel foglalkoznak, amelyek a kiegyenlítés meghiúsulásának nyomon követése, a kiegyenlítés meghiúsulása esetén pénzbírság beszedése és felosztása, és a kényszerbeszerzési eljárás működési részleteinek meghatározása révén a kiegyenlítés meghiúsulásának megelőzését és kezelését, valamint a kiegyenlítési fegyelem ösztönzését szolgálják. Az említett rendelkezések közötti koherencia biztosítása és annak elősegítése érdekében, hogy a betartásukra kötelezett személyek átfogóan szemlélhessék őket, és könnyen hozzájuk férhessenek, célszerű az említett rendelkezéseket egyetlen rendeletbe foglalni.

(2)

Tekintettel a pénzügyi piacok globális jellegére, kellően figyelembe kell venni a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által 2012 áprilisában kiadott, a pénzügyi piaci infrastruktúrákra vonatkozó elveket (a CPSS-IOSCO-elvek), amelyek a központi értéktárakra vonatkozó szabályozási követelmények esetében általános viszonyítási pontként szolgálnak. Figyelembe kell venni továbbá a Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottság és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete által kiadott, az értékpapír-kiegyenlítési rendszerekre vonatkozó ajánlásokat is, amelyek az ügylet-visszaigazolásra, a kiegyenlítési ciklusokra és az értékpapír-kölcsönzésre terjednek ki.

(3)

A 909/2014/EU rendelet következetes alkalmazásának biztosítása és az e rendelet alkalmazásához szükséges technikai kifejezések meghatározása érdekében szükség van számos fogalom meghatározására.

(4)

A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az ügyletek hatékony és eredményes kiegyenlítésének lehetővé tétele érdekében időben rendelkezzenek az összes szükséges kiegyenlítési információval. Különösen azon befektetési vállalkozásoknak, amelyek nem rendelkeznek a szükséges kiegyenlítési információkkal, kommunikációt kell folytatniuk ügyfeleikkel a hatékony kiegyenlítéshez releváns információk megszerzése céljából, beleértve a kiegyenlítési folyamathoz szükséges szabványosított adatokat.

(5)

Ösztönözni kell az automatizált feldolgozást, mivel az automatizált feldolgozás egész piacra kiterjedő alkalmazása elengedhetetlen mind a növekvő nagyságrendek mellett magas kiegyenlítési ráta fenntartásához, mind a határokon átnyúló ügyletek időben történő kiegyenlítésének biztosításához. Sőt, a közvetlen és a közvetett piaci szereplőknek is rendelkezniük kell az ahhoz szükséges belső automatizálással, hogy teljeskörűen kihasználhassák a rendelkezésre álló automatizált feldolgozási megoldások előnyeit. E tekintetben a befektetési vállalkozásoknak lehetőséget kell kínálniuk szakmai ügyfeleiknek a visszaigazolások és az allokációs adatok elektronikus úton való küldésére, mindenekelőtt az üzenetküldésre és hivatkozási adatokra vonatkozó nemzetközi nyílt kommunikációs eljárások és standardok használatával. A központi értéktáraknak továbbá elő kell segíteniük az automatizált feldolgozást, és a kiegyenlítési megbízások feldolgozásakor olyan folyamatokat kell alkalmazniuk, amelyek alapértelmezetten automatizált működésre lettek kialakítva.

(6)

A központi értéktáraknak egész nap kell párosítási lehetőségeket kínálniuk, hogy ösztönözzék a korai kiegyenlítést a kiegyenlítés tervezett időpontjában.

(7)

A központi értéktáraknak elő kell írniuk, hogy a kiegyenlítés megkönnyítése és az értékpapír-kiegyenlítési rendszerek közötti konzisztencia biztosítása érdekében az értékpapír-kiegyenlítési rendszereik résztvevői egy kötelező párosítási mezőket tartalmazó listát használjanak a kiegyenlítési megbízások párosításához.

(8)

A központi értéktáraknak megbízható és hatékony rendszerfunkciókkal, politikákkal és eljárásokkal kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik számukra a kiegyenlítés tervezett időpontjában történő kiegyenlítés elősegítését és ösztönzését.

(9)

A központi értéktáraknak valós idejű hozzáférést kell biztosítaniuk a résztvevőknek az általuk működtetett az értékpapír-kiegyenlítési rendszerekben lévő kiegyenlítési megbízásaik státuszára vonatkozó információkhoz, hogy előmozdítsák és ösztönözzék az említett résztvevők általi, időben történő kiegyenlítést.

(10)

A központi értéktáraknak valós idejű bruttó kiegyenlítést kell kínálniuk az értékpapír-kiegyenlítési rendszereik résztvevőinek, vagy legalább naponta több kiegyenlítési lehetőséget minden üzleti nap folyamán, hogy napon belül teljesítsék a végső kiegyenlítést.

(11)

Indokolt, hogy a központi értéktáraknak a rendszerfunkciók meglétére vonatkozó kötelezettsége az adott központi értéktárak kiegyenlítési hatékonyságától függjön. Bizonyos rendszerfunkciók ezért nem lehetnek kötelezőek, ha egy adott központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerben a meghiúsult kiegyenlítések értéke és rátája nem halad meg bizonyos előre meghatározott küszöbértékeket.

(12)

A meghiúsult kiegyenlítések nyomon követésének megkönnyítése érdekében a központi értéktáraknak összehangolt módszertant kell alkalmazniuk a meghiúsult kiegyenlítések illetékes hatóságoknak és érintett hatóságoknak való jelentéséhez. Ennek a módszertannak ki kell terjednie a jelentendő elemek közös listájára, valamint a teljesítendő jelentések gyakoriságára. A központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe bevitt kiegyenlítési megbízásokat minden nap nyomon kell követni, amíg kiegyenlítésükre vagy törlésükre sor nem kerül.

(13)

A központi értéktáraknak munkamódszereket kell kidolgozniuk a meghiúsult kiegyenlítések legmagasabb arányával rendelkező résztvevőkkel, valamint ha megvalósítható, az érintett központi szerződő felekkel és kereskedési helyszínekkel, hogy azonosítsák a kiegyenlítés meghiúsulásának fő okait.

(14)

A központi értéktáraknak havi jelentéseket kell küldeniük a meghiúsult kiegyenlítésekről az illetékes hatóságaiknak és az érintett hatóságoknak. Indokolt emellett, hogy az illetékes hatóságok jogosultak legyenek a meghiúsult kiegyenlítésekre vonatkozó további információk vagy szükség szerint gyakoribb jelentéstétel kérésére, hogy feladataikat el tudják végezni. A megkereső illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül meg kell osztania az ilyen további információkat vagy jelentéseket az érintett hatóságokkal.

(15)

Az átláthatóság előmozdítása és az Unión belül a meghiúsult kiegyenlítések összehasonlíthatóságának megkönnyítése érdekében a központi értéktáraknak egységes mintadokumentumot kell használniuk a meghiúsult kiegyenlítésekre vonatkozó adatok nyilvánosság számára való közzétételéhez.

(16)

A központi értéktárak számára a kiegyenlítési fegyelemre vonatkozó követelmények következetes alkalmazásának biztosítása érdekében részletes rendelkezéseket kell meghatározni minden olyan ügylet azonosítására vonatkozóan, amelyek a kiegyenlítés tervezett időpontja után kiegyenlítetlenek maradnak, adott esetben a kényszerbeszerzési eljárás végrehajtására és a központi értéktár által létrehozott szankciómechanizmusok alkalmazására vonatkozóan, beleértve a pénzbírságok kiszámításának, beszedésének és felosztásának időpontját.

(17)

A kiegyenlítések meghiúsulását sújtó pénzbírságok beszedésével és felosztásával kapcsolatos folyamatokra vonatkozó szabályokat az (EU) 2017/389 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (2) összhangban kell alkalmazni.

(18)

A kiegyenlítés meghiúsulását sújtó pénzbírságok következetes alkalmazásának biztosítása érdekében a központi értéktáraknak a pénzbírságokat rendszeresen, és legalább havonta egyszer ki kell vetniük, be kell szedniük és fel kell osztaniuk. Ezen túlmenően annak biztosítására, hogy a kockázati profiljukat nem érinti a szankciómechanizmusok működése, beleértve, amikor a nemteljesítő résztvevők nem fizetik ki előírás szerint a bírságokat, indokolt, hogy a központi értéktárak csak az említett pénzbírságok kivetéséért, beszedéséért és felosztásáért legyenek felelősek. Mivel a résztvevő az ügyfelei ügynökeként is eljárhat, a központi értéktáraknak a bírság kiszámításával kapcsolatban elegendő adatot kell a résztvevők rendelkezésére bocsátaniuk ahhoz, hogy azok be tudják hajtani a pénzbírságot az ügyfeleiktől.

(19)

Fontos, hogy a kiegyenlítés meghiúsulása esetén kiszabott pénzbírság nem minősül a központi értéktárak bevételi forrásának. A pénzbírságot ezért a központi értéktár elkülönített számlájára kell befizetni, amely kizárólag az említett bírságok beszedésére és felosztására használható. A beszedett bírságok nem használhatók fel a szankciómechanizmus végrehajtásának, fenntartásának vagy működtetésének a finanszírozására.

(20)

Bizonyos esetekben az ügylet egy ügyletlánc része lehet, és ilyenkor a kiegyenlítési megbízás egy másiktól függhet és az egyik megbízás kiegyenlítése lehetővé teheti az adott láncban lévő több megbízás kiegyenlítését. Egy kiegyenlítési megbízás meghiúsulása ezért dominóhatással járhat, és további kiegyenlítési megbízások meghiúsulását eredményezheti.

(21)

A pénzeszköz-átutalások számának korlátozása érdekében a központi értéktáraknak ezért a résztvevőknek járó összeget nettósítaniuk kell a szóban forgó résztvevők által fizetendő összeggel szemben, és biztosítaniuk kell, hogy a pénzbírságok teljes összege megfelelően felosztásra kerüljön a kiegyenlítési láncon belül azon résztvevők között, amelyeket hátrányosan érintett a kiegyenlítés meghiúsulása. A központi értéktáraknak elegendő információt kell a résztvevők rendelkezésére bocsátaniuk a jövőben befolyó összegek kiszámításáról, hogy lehetővé tegyék a szóban forgó résztvevők számára adott esetben az esedékes összegek ügyfeleiknek történő átutalását.

(22)

A szankciómechanizmus minden meghiúsult ügyletre alkalmazandó, az elszámolt ügyletekre is. Azonban ha a nemteljesítő résztvevő központi szerződő fél, akkor a bírságot nem a központi szerződő félnek, hanem a kiegyenlítés meghiúsulását okozó érintett klíringtagnak kell megfizetnie. E célból a központi értéktárak a központi szerződő felek rendelkezésére bocsátanak a kiegyenlítés meghiúsulására és a bírság kiszámítására vonatkozó minden ahhoz szükséges információt, hogy a központi szerződő felek bírsággal sújthassák az érintett klíringtagot és a beszedett összeget folyósíthassák azon klíringtagnak, amely az ugyanazon pénzügyi eszközök kapcsán bekövetkezett további meghiúsult kiegyenlítést elszenvedte.

(23)

A közös kiegyenlítési infrastruktúrát használó központi értéktáraknak szorosan együtt kell működniük a szankciómechanizmus megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében.

(24)

Az értékpapír-kiegyenlítés integrált piacának támogatása érdekében össze kell hangolni a kényszerbeszerzési eljárást. Tekintettel a kiegyenlítés meghiúsulásának kezelését célzó, jól időzített intézkedések ösztönzésének fontosságára, lényeges, hogy minden releváns érintett fél folyamatos tájékoztatást kapjon a kényszerbeszerzési eljárás során.

(25)

Egy kiegyenlítési megbízás a megbízásban lévő összes pénzügyi eszköz kapcsán meghiúsulhat, még akkor is, ha egyes pénzügyi eszközök szállításra rendelkezésre állnak a nemteljesítő résztvevő számláján. A kényszerbeszerzési eljárás célja a kiegyenlítés hatékonyságának javítása. A kényszerbeszerzések számának minimalizálása érdekében a kényszerbeszerzési eljárásra a részleges kiegyenlítés érintett kiegyenlítési megbízásra való kötelező alkalmazása érvényes.

(26)

A 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében említett kiegyenlítési türelmi idő utolsó üzleti napján a kötelező részleges kiegyenlítés megfelelő egyensúlyt teremt a vevő azon joga, hogy megkapja a vásárolt pénzügyi eszközöket, és azon igény között, hogy minimalizálni kell a kényszerbeszerzés tárgyát képező pénzügyi eszközök számát. Ezért minden kényszerbeszerzett pénzügyi eszközt le kell szállítani a vevőnek, még akkor is, ha a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök száma nem teszi lehetővé az érintett kiegyenlítési megbízás teljes kiegyenlítését.

(27)

A kötelező részleges kiegyenlítés nem alkalmazandó azon kiegyenlítési megbízásokra, amelyeket valamely résztvevő visszatart, mivel a kapcsolódó számlán lévő érintett pénzügyi eszközök adott esetben nem azon ügyfélhez tartoznak, amely kapcsán a kiegyenlít megbízást bevitték az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe.

(28)

A 909/2014/EU rendeletben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés biztosítása érdekében a kiegyenlítési lánc minden felének szerződéses megállapodásokat kell létrehoznia az érintett szerződő feleivel, amelyek tartalmazzák a kényszerbeszerzési eljárással kapcsolatos kötelezettségeket és amelyek minden érintett joghatóságban érvényesíthetők.

(29)

A kiegyenlítési hatékonyság javítása érdekében először mindig ellenőrizni kell, hogy a kényszerbeszerzési eljárás lehetséges-e az érintett ügyletek és annak felei tekintetében.

(30)

A kényszerbeszerzési eljárásban résztvevő minden szervezetet meghatározott időpontokban tájékoztatni kell a kényszerbeszerzési eljárás státuszáról. Ezt az információt értesítés útján kell megosztani, hogy az érintett szervezetek figyelmeztetve legyenek az ügylet kiegyenlítését célzó intézkedések státuszáról, és szükség esetén további intézkedést tehessenek.

(31)

A nem központi szerződő fél által elszámolt ügyletek esetében a hatékony kényszerbeszerzési eljárás kialakítása és annak elkerülése érdekében, hogy a kiegyenlítési lánc más felei vagy a résztvevők váljanak felelőssé a kereskedési helyszín tagjai vagy az ügyletkötő felek által szerződésben vállalt kötelezettségekért, valamint hogy ne romoljon a központi értéktárak vagy kereskedési helyszínek kockázati profilja, indokolt, hogy az érintett ügyletet eredetileg megkötő felek legyenek felelősek a kényszerbeszerzés végrehajtásáért.

(32)

Az értékpapírügylet kiegyenlítése tekintetében a résztvevők saját számlájukra járnak el, vagy ügyfeleik kérésére kiegyenlítési megbízást visznek be egy központi értéktár által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe. Ezek az ügyfelek lehetnek központi szerződő fél és annak klíringtagjai, kereskedési helyszín tagjai, vagy ha az ügyletet nem kereskedési helyszínen hajtják végre, ügyletkötő felek. A kényszerbeszerzést ezért azon a szinten kell elvégezni, ahol létrejött az értékpapír vásárlására és eladására vonatkozó szerződéses kötelezettség.

(33)

mivel a kényszerbeszerzési ügynöknek olyan fél kérésére kell eljárnia, amely nem viseli a kényszerbeszerzési ügynök beavatkozásához kapcsolódó költségeket, a kényszerbeszerzési ügynöknek a legjobb végrehajtás követelményeinek megfelelően kell eljárnia, és védenie kell a nemteljesítő klíringtag, kereskedési helyszín tagja vagy ügyletkötő fél érdekeit.

(34)

A kényszerbeszerzések számának korlátozása és az érintett pénzügyi eszközök piaca likviditásának megőrzése érdekében a nemteljesítő klíringtag, a kereskedési helyszín nemteljesítő tagja vagy adott esetben a nemteljesítő ügyletkötő fél számára lehetővé kell tenni, hogy addig a pillanatig, amíg tájékoztatást nem kap a kényszerbeszerzési ügynök kinevezéséről vagy aukció megindításáról, résztvevőin keresztül szállíthasson pénzügyi eszközöket a központi szerződő félnek, a kereskedési helyszín fogadó tagjainak vagy a fogadó ügyletkötő feleknek. Ettől az időponttól kezdve az érintett felek csak a pénzügyi eszközök aukcióján vehetnek részt, vagy a kényszerbeszerzési ügynök előzetes jóváhagyásával neki szállíthatják le, annak elkerülése érdekében, hogy a fogadó klíringtag, a kereskedési helyszín fogadó tagja vagy a fogadó ügyletkötő fél kétszer kapja meg a pénzügyi eszközöket. A kényszerbeszerzési eljárásban részt vevő felek korlátozhatják a kényszerbeszerzések számát, ha intézkedéseiket egymás között koordinálják, és erről tájékoztatják a központi értéktárat, amennyiben az ügylet egy ügyletlánc része, és eltérő kiegyenlítési megbízásokat eredményezhet.

(35)

A nem központi szerződő fél által elszámolt ügyletek általában biztosítékkal nem fedezettek, és ezért minden kereskedésihelyszín-tag vagy ügyletkötő fél viseli a partnerkockázatot. E kockázat más szervezetekre, például a résztvevőikre való áthelyezése az utóbbiakat arra kényszerítené, hogy a partnerkockázattal szembeni kitettségüket biztosítékkal fedezzék. Ezáltal aránytalanul megnövekedhetne az értékpapír-kiegyenlítés költsége. Ezért elsőként a nemteljesítő klíringtagnak, a kereskedési helyszín nemteljesítő tagjának vagy adott esetben a nemteljesítő ügyletkötő félnek kell felelősséget vállalnia a kényszerbeszerzés költségeinek, az árkülönbözetnek és a pénzbeli kártalanításnak a megfizetéséért. Ha a nemteljesítő klíringtag, a kereskedési helyszín nemteljesítő tagja vagy a nemteljesítő ügyletkötő fél nem teljesíti az említett összegek megfizetésére vonatkozó kötelezettségét, akkor a résztvevőjüknek, mint a nemteljesítő résztvevőnek, fedeznie kell a kényszerbeszerzés költségeit és az árkülönbözetet, de a pénzbeli kártalanítást nem.

(36)

A kényszerbeszerzett pénzügyi eszközök szállítási kötelezettségét vagy a pénzbeli kártalanítás, vagy a kényszerbeszerzés tárgyát képező pénzügyi eszközök árkülönbözete megfizetését végső soron úgy kell teljesíteni, hogy a központi szerződő fél, a fogadó kereskedésihelyszín-tagok vagy a fogadó ügyletkötő felek a résztvevőiken keresztül megkapják az érintett pénzügyi eszközöket vagy pénzeszközöket.

(37)

Ha a kényszerbeszerzés sikertelen és nincs arra vonatkozó kifejezett közlés, hogy az előírt határidőn belül meghosszabbításra kerüljön-e a kényszerbeszerzési időszak, pénzbeli kártalanítást kell fizetni a felek érdekeinek védelme és a sikertelen kényszerbeszerzésből eredő bizonytalanság elkerülése érdekében.

(38)

A bonyolultság elkerülése és a központi szerződő fél, a fogadó kereskedésihelyszín-tag vagy a fogadó ügyletkötő fél védelme érdekében a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközöket az érintett fogadó résztvevőn, és nem a nemteljesítő résztvevőn keresztül kell leszállítani a központi szerződő félnek, a fogadó kereskedésihelyszín-tagnak vagy a fogadó ügyletkötő félnek. Ugyanezen okokból a kényszerbeszerzési eljárást kiváltó eredeti kiegyenlítési megbízást vissza kell tartani és végül törölni kell.

(39)

A kiegyenlítési türelmi idő végét követően a meghiúsult kiegyenlítésekre vonatkozó bírságok megfelelő kiszámítása és alkalmazása érdekében az érintett kiegyenlítési megbízásokat törölni kell és új kiegyenlítési megbízással kell helyettesíteni minden olyan üzleti napon, amelyen a központi szerződő felek, kereskedésihelyszín-tagok vagy ügyletkötő felek kényszerbeszerzés végrehajtása következtében a résztvevőiken keresztül pénzügyi eszközt kapnak. A pénzbírság minden új kiegyenlítési megbízásra alkalmazandó, az értékpapír-kiegyenlítési rendszerbe való bevitelük napjától kezdve.

(40)

A központi értéktárak által működtetett értékpapír-kiegyenlítési rendszerek zavartalan működésének biztosítása, valamint a kényszerbeszerzési eljárásra és a kiegyenlítés meghiúsulását sújtó pénzbírságok megfizetésére vonatkozó ütemezés bizonyosságának biztosítása érdekében a meghiúsult kiegyenlítési megbízásokat a pénzügyi eszközök szállításakor, vagy ha nem szállítják le azokat, a pénzbeli kártalanítás megfizetésekor, vagy legkésőbb az esedékes pénzbeli kártalanítás összegéről szóló értesítést követő második üzleti napon törölni kell.

(41)

Amennyiben a pénzügyi eszközök ügyletkötés időpontjában elfogadott ára alacsonyabb, mint a kényszerbeszerzés végrehajtásakor fizetett ár, az árkülönbözetet a nemteljesítő klíringtagnak, kereskedésihelyszín-tagnak vagy adott esetben ügyletkötő félnek kell megfizetnie a fogadó felek érdekeinek védelmében. Amennyiben a pénzügyi eszközök ügyletkötés időpontjában elfogadott ára magasabb, mint a szóban forgó kényszerbeszerzés végrehajtásakor fizetett ár, akkor a nemteljesítő résztvevő 909/2014/EU rendelet 7. cikkének (6) bekezdésében említett kötelezettségét teljesítettnek kell tekinteni, mivel valójában a fogadó klíringtagok, kereskedésihelyszín-tagok vagy ügyletkötő felek fizetnek a kényszerbeszerzett pénzügyi eszközökért.

(42)

A hatékony kiegyenlítési folyamat megkívánja, hogy a kényszerbeszerzési eljárás indítása előtti kiegyenlítési türelmi idő az eszköztípusokhoz és a pénzügyi eszközök likviditásához igazodjon. Ha a részvénypiac kellően likvid a könnyű forrásszerzéshez, a kényszerbeszerzési eljárás indítása előtti kiegyenlítési türelmi idő nem hosszabbítható meg, hogy az érintett felek ösztönözve legyenek a meghiúsult ügyletek mielőbbi kiegyenlítésére. Azonban a likvid piaccal nem rendelkező részvények esetében hosszabb kiegyenlítési türelmi időt kell hagyni. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nagyobb határon átívelő dimenziója és a piac zökkenőmentes és szabályos működése szempontjából játszott fontosabb szerepe miatt célszerű esetükben szintén hosszabb kiegyenlítési türelmi időt alkalmazni.

(43)

A kiegyenlítés meghiúsulásának kezelését szolgáló, kényszerbeszerzéshez és bírságokhoz kapcsolódó intézkedések az informatikai rendszerek jelentős változtatását, a piac vizsgálatát és az érintett felek, így a központi értéktárak és egyéb piaci szereplők között fennálló jogviszony módosítását igényelhetik. Célszerű ezért megfelelő időt biztosítani az említett intézkedések alkalmazására, hogy az érintett felek képesek legyenek a szükséges követelmények teljesítésére.

(44)

Ez a rendelet az ESMA által az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 10. cikkében meghatározott eljárás szerint az Európai Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(45)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott a szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU rendelet 37. cikkével létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét. Az ESMA a szabályozástechnikai standardtervezetek kidolgozása során szorosan együttműködött a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) tagjaival is,