Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32018R0990

A Bizottság (EU) 2018/990 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. április 10.) az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítás és eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok (ABCP-k), a fordított repomegállapodások részeként kapott eszközökre alkalmazandó követelmények és a hitelminőség-értékelés módszertanai tekintetében történő módosításáról és kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg.)

C/2018/2080

OJ L 177, 13.7.2018, p. 1–8 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2018/990/oj

13.7.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 177/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/990 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2018. április 10.)

az (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítás és eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírok (ABCP-k), a fordított repomegállapodások részeként kapott eszközökre alkalmazandó követelmények és a hitelminőség-értékelés módszertanai tekintetében történő módosításáról és kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzpiaci alapokról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1131 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (4) bekezdésére, 15. cikke (7) bekezdésére és 22. cikkére,

mivel:

(1)

Az (EU) 2017/1131 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy a PPA-k értékpapírosításokba vagy eszközfedezetű kereskedelmi értékpapírokba (ABCP-k) fektessék a pénzüket. Külön ösztönző létezik az egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosításokba vagy ABCP-kbe irányuló befektetések vonatkozásában. Mivel az STS értékpapírosításokra és ABCP-kre vonatkozóan az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) már tartalmaz követelményeket, az (EU) 2017/1131 rendeletet módosítani kell oly módon, hogy az kereszthivatkozást tartalmazzon az (EU) 2017/2402 rendelet e követelményeket tartalmazó rendelkezéseire.

(2)

A fordított repomegállapodások lehetővé teszik, hogy a PPA-k az (EU) 2017/1131 rendelet feltételei szerint megvalósíthassák befektetési stratégiájukat és célkitűzéseiket. Az említett rendelet előírja, hogy a fordított repomegállapodásban részt vevő félnek hitelképesnek kell lennie, valamint hogy a biztosítékként kapott eszközök likviditásának és minőségének elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a PPA-k elérjék célkitűzéseiket és teljesítsék kötelezettségeiket abban az esetben, ha ezeket az eszközöket likvidálni kell. A partnerkockázat kezeléséhez hozzájárulhatnak a fordított repomegállapodásoknál alkalmazott standard megállapodások. Előfordulhat azonban, hogy a fordított repomegállapodások alapjául szolgáló eszközöket bizonyos záradékok elérhetetlenné és ezért illikviddé teszik a PPA-k kezelői számára. Szükséges tehát biztosítani, hogy az eszközök nemteljesítés, illetve a fordított repomegállapodás idő előtti felmondása esetén a PPA-k kezelőinek rendelkezésére álljanak, és a másik fél előzetes értesítés vagy jóváhagyás megkövetelésével ne korlátozhassa az eszközök értékesítését.

(3)

A PPA-k kezelőit nem célszerű kötelezni arra, hogy az eszköz értékére meghatározott kiigazítást (levonást) alkalmazzanak, amennyiben a fordított repomegállapodásban részt vevő félre uniós jog szerinti prudenciális szabályok alkalmazandók. Annak biztosítása érdekében, hogy a fordított repomegállapodások keretében nyújtott biztosíték kiváló minőségű legyen, a PPA-k kezelői kiegészítő követelményeket alkalmaznak, amennyiben a megállapodásban részt vevő másik félre az uniós jog nem alkalmazandó, illetve amennyiben az ilyen felet nem ismerik el egyenértékűnek. Az uniós jogon belüli egységesség biztosítása érdekében a levonásokra vonatkozó minimumkövetelményeknek meg kell egyezniük az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) megállapított megfelelő követelményekkel.

(4)

Lehetővé kell tenni, hogy a PPA-k kezelői – amennyiben a piaci viszonyok ezt megkövetelik – az 575/2013/EU rendeletben megállapított minimumnál nagyobb levonást alkalmazzanak, amennyiben ezt a fordított repomegállapodások részeként kapott biztosíték megfelelő likviditásának biztosításához szükségesnek tartják. Emellett a megfelelő likviditási szint biztosítása érdekében figyelemmel kell kísérniük és felül kell vizsgálniuk a kért levonás összegét, különösen az 575/2013/EU rendelet 224. cikkének (1) bekezdésében meghatározott levonási összeg felülvizsgálatakor vagy az eszköz hátralevő futamidejének vagy a másik fél életképességéhez kapcsolódó egyéb tényezőknek a megváltozásakor.

(5)

A 19. cikk (3) bekezdésében említett hitelminőség-értékelési módszertanoknak kellően körültekintőnek kell lenniük ahhoz, hogy a hitelminőség-értékeléseket alátámasztó valamennyi minőségi és mennyiségi kritérium megbízható és megfelelő legyen a befektetésre elfogadható eszközök hitelminőségének megfelelő értékelésére. Biztosítani kell továbbá, hogy a PPA-k kezelői által a hitelminőség-értékelés során figyelembe vett makrogazdasági és mikrogazdasági tényezők relevánsak legyenek a kibocsátó vagy a befektetésre elfogadható eszköz hitelminőségének meghatározásához.

(6)

Annak biztosítása érdekében, hogy a PPA-k kezelői által befektetésre kiválasztott eszközök megfelelő minőségűek legyenek, a PPA-k kezelőinek minden tervezett befektetés esetében hitelminőség-értékelést kell végezniük. Annak érdekében, hogy ne lehessen megkerülni az (EU) 2017/1131 rendeletben foglalt azon követelményt, hogy a PPA-k kezelői csak kedvező hitelminőség-értékelést kapott eszközökbe fektethetnek be, a PPA-k kezelőinek a hitelminőségi módszertanuk részeként még a tényleges hitelminőség-értékelés elvégzése előtt egyértelműen meg kell határozniuk, melyek a PPA-k befektetéseire elfogadható eszközök kedvező értékelésének kritériumai.

(7)

A hitelminőség-értékelések során használt módszertannak és kritériumoknak következetesnek kell lenniük, kivéve, ha a módszertantól vagy a kritériumoktól való eltérés valamilyen objektív ok alapján indokolt. A kritériumokat és a módszertant nem pusztán egy adott időben felmerülő konkrét esetre, hanem ismétlődő felhasználásra kell kidolgozni. A kritériumok és a módszertan következetes alkalmazásának meg kell könnyítenie a hitelminőség-értékelés figyelemmel kísérését.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kibocsátó hitelkockázata és a kibocsátó és az eszköz relatív nemteljesítési kockázata – az (EU) 2017/1131 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtaknak szerint – megfelelően kerüljön számszerűsítésre, a PPA-k kezelőinek a piacon rendelkezésre álló releváns mennyiségi kritériumokat kell használniuk. Mindazonáltal lehetővé kell tenni számukra további tényezők alkalmazását is, amennyiben azok relevánsak.

(9)

A kibocsátó hitelminőség-értékelése az egyik legfontosabb elvégzendő értékelés, mivel ez biztosítja az eszközminőség első garanciarétegét. A PPA-k kezelőinek tehát lehetőség szerint figyelembe kell venniük minden olyan tényezőt, amely az adott eszköz kibocsátójára vonatkozó minőségi és mennyiségi hitelkockázati kritériumok értékelése szempontjából releváns.

(10)

Lehetővé kell tenni, hogy a PPA-k kezelői kivételes körülmények között – különösen piaci stresszhelyzetben – a hitelminőség-értékelés eredményét felülbírálva hozzák meg befektetési döntéseiket, amennyiben ezek a befektetési döntések a befektetők érdekében állnak, feltéve, hogy ezek a döntések indokoltak és megfelelően dokumentáltak.

(11)

mivel az eszközök minősége idővel változhat, a hitelminőség-értékelés nem állhat egyszeri értékelésből, hanem azt folyamatosan el kell végezni. Ezenkívül az értékelést felül kell vizsgálni különösen az (EU) 2017/1131 rendelet 19. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett, a makrogazdasági vagy a mikrogazdasági környezetben bekövetkező olyan lényeges változás esetében, amely hatással lehet az eszköz meglévő hitelminőség-értékelésére.

(12)

A PPA-k kezelői nem hagyatkozhatnak automatikusan, túlzott mértékben külső hitelminősítésekre. A kibocsátó vagy az eszköz tekintetében adott hitelminősítésnek vagy hitelminősítési kilátásnak a hitelminősítő intézet általi rontását tehát csak akkor szabad lényeges változásnak tekinteni, ha azt más kritériumokkal együtt értékelik és azokkal összevetik. Ezért elő kell írni, hogy az alapkezelők még ilyen leminősítés esetén is végezzék el saját értékelésüket.

(13)

A fordított repomegállapodások részeként nyújtott biztosítéknak kiváló minőségűnek kell lennie, és az nem mutathat szoros korrelációt az adott fél teljesítményével. Az ilyen biztosíték hitelminőség-értékelésének tehát kedvezőnek kell lennie. Mivel nem indokolt megkülönböztetni a PPA-k kezelői által a közvetlenül az elfogadható eszközökbe történő befektetéskor végzett értékeléseket, illetve a biztosítékként kapott eszközök esetében végzett értékelést, a hitelminőség-értékelést mindkét esetben azonos kritériumok alapján kell végezni.

(14)

Az (EU) 2017/1131 rendelet az abban megállapított egyes rendelkezések pontosítására és módosítására vonatkozóan három, Bizottságnak adott felhatalmazást tartalmaz. Mindhárom felhatalmazás ugyanazt a célt szolgálja: annak biztosítását, hogy a PPA-k megfelelő elfogadható eszközökbe fektessék a pénzüket. E követelmények koherenciájának és következetességének biztosítása érdekében, és azért, hogy az e követelmények hatálya alá tartozó személyek áttekintést kapjanak és egységes hozzáférési pontot vehessenek igénybe, e követelményeket egyetlen rendeletbe kell foglalni.

(15)

E felhatalmazáson alapuló rendelet alkalmazásának kezdőnapját hozzá kell igazítani az (EU) 2017/1131 rendelet alkalmazásának kezdőnapjához annak biztosítása érdekében, hogy a PPA-kra minden szabály és követelmény azonos időponttól kezdődően legyen alkalmazandó. Az STS értékpapírosításokat és ABCP-ket meghatározó kritériumokra utaló kereszthivatkozásokról szóló módosító rendelkezés alkalmazása kezdőnapjának meg kell egyeznie az (EU) 2017/2402 rendelet alkalmazása kezdőnapjával,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

AZ EGYSZERŰ, ÁTLÁTHATÓ ÉS EGYSÉGESÍTETT (STS) ÉRTÉKPAPÍROSÍTÁS VAGY ESZKÖZFEDEZETŰ KERESKEDELMI ÉRTÉKPAPÍR (ABCP) MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KRITÉRIUMAI

(Az (EU) 2017/1131 rendelet 15. cikkének (7) bekezdése)

1. cikk

Az (EU) 2017/1131 rendelet módosítása

Az (EU) 2017/1131 rendelet 11. cikke (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az (EU) 2017/2402 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 20., 21. és 22. cikkében megállapított kritériumokkal és feltételekkel összhangban meghatározott egyszerű, átlátható és egységesített (STS) értékpapírosítás vagy az említett rendelet 24., 25. és 26. cikkében megállapított kritériumokkal és feltételekkel összhangban meghatározott STS-ABCP.

2. FEJEZET

A FORDÍTOTT REPOMEGÁLLAPODÁSOK RÉSZEKÉNT KAPOTT ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ MENNYISÉGI ÉS MINŐSÉGI HITELMINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

(Az (EU) 2017/1131 rendelet 15. cikkének (7) bekezdése)

2. cikk

Az (EU) 2017/1131 rendelet 15. cikkének (6) bekezdésében említett eszközökre alkalmazandó mennyiségi és minőségi likviditási követelmények

(1)   Az (EU) 2017/1131 rendelet 15. cikkének (6) bekezdésében említett fordított repomegállapodások megfelelnek a bevett piaci normáknak, és a bennük foglalt feltételek révén lehetővé teszik, hogy a PPA-k kezelői az ilyen megállapodásokban részt vevő másik fél nemteljesítése vagy a megállapodás idő előtti felmondása esetén maradéktalanul érvényesítsék a jogaikat; továbbá korlátlan jogokat biztosítanak a PPA-k kezelői számára a biztosítékként kapott eszközök értékesítésére.

(2)   Az (EU) 2017/1131 rendelet 15. cikkének (6) bekezdésében említett eszközökre levonást kell alkalmazni, amely egyenlő az 575/2013/EU rendelet 224. cikke (1) bekezdésének 1. és 2. táblázatában az adott hátralévő futamidő tekintetében feltüntetett volatilitási korrekciós számokkal, 5 napos likvidációs időszak és a legjobb hitelminőségi besorolás figyelembevételével.

(3)   A PPA-k kezelői szükség esetén a (2) bekezdésben említetten túlmenően kiegészítő levonást alkalmaznak. A kiegészítő levonás szükségességének értékelése során figyelembe veszik a következő tényezőket:

a)

a fordított repomegállapodásban részt vevő másik fél hitelminőség-értékelése;

b)

az 575/2013/EU rendelet 272. cikkének 9. pontjában meghatározott letéti kockázati periódus;

c)

a kibocsátó vagy a biztosítékként használt eszköz hitelminőség-értékelése;

d)

a biztosítékként használt eszközök hátralévő futamideje;

e)

a biztosítékként használt eszközök árvolatilitása.

(4)   A (3) bekezdés alkalmazásában a PPA-k kezelői egyértelmű levonási politikát alakítanak ki valamennyi, az (EU) 2017/1131 rendelet 15. cikkének (6) bekezdésében említett, biztosítékként kapott eszköz tekintetében. Ezt a politikát dokumentálni kell, és e politikának minden, az eszközök értékére alkalmazandó levonásról hozott döntést alá kell támasztania.

(5)   A (2) bekezdésben említett levonást a PPA-k kezelői rendszeresen felülvizsgálják, figyelembe véve a biztosítékként alkalmazott eszközök hátralévő futamidejének változásait. Felülvizsgálják továbbá a (3) bekezdésben említett kiegészítő levonást minden olyan esetben, amikor a szóban forgó bekezdésben említett tényezők módosulnak.

(6)   Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a fordított repomegállapodásban részt vevő másik fél a következők valamelyike:

a)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) alapján felügyelt hitelintézet vagy harmadik országban engedélyezett hitelintézet, feltéve, hogy a prudenciális felügyeleti és szabályozási követelmények egyenértékűek az Unióban alkalmazottakkal;

b)

a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) alapján felügyelt befektetési vállalkozás vagy harmadik országbeli befektetési vállalkozás, feltéve, hogy a prudenciális felügyeleti és szabályozási követelmények egyenértékűek az Unióban alkalmazottakkal;

c)

a 2009/138/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) alapján felügyelt biztosító vagy harmadik országbeli biztosító, feltéve, hogy a prudenciális felügyeleti és szabályozási követelmények egyenértékűek az Unióban alkalmazottakkal;

d)

a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alapján engedélyezett központi szerződő fél;

e)

az Európai Központi Bank;

f)

egy nemzeti központi bank;

g)

harmadik ország központi bankja, feltéve, hogy az adott országban alkalmazandó prudenciális felügyeleti és szabályozási követelmények elismerten egyenértékűek az 575/2013/EU rendelet 114. cikkének (7) bekezdésével összhangban az Unióban alkalmazottakkal.

3. FEJEZET

HITELMINŐSÉG-ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUMOK

(Az (EU) 2017/1131 rendelet 22. cikke)

3. cikk

Az (EU) 2017/1131 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett belső hitelminőség-értékelési módszertanok validálására szolgáló kritériumok

(1)   A PPA-k kezelői validálják az (EU) 2017/1131 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett hitelminőség-értékelési módszertanokat, feltéve, hogy azok megfelelnek az alábbi kritériumok mindegyikének:

a)

a belső hitelminőség-értékelési módszertanokat a különböző kibocsátók és eszközök tekintetében szisztematikusan alkalmazzák;

b)

a belső hitelminőség-értékelési módszertanokat elegendő számú releváns minőségi és mennyiségi kritérium támasztja alá;

c)

a belső hitelminőség-értékelési módszertanok minőségi és mennyiségi bemeneti adatai megbízhatók, és megfelelő méretű adatmintán alapulnak;

d)

a belső hitelminőség-értékelési módszertanok alapján létrehozott korábbi belső hitelminőség-értékeléseket a szóban forgó PPA-k kezelői megfelelően áttekintették annak megállapítása érdekében, hogy a hitelminőség-értékelési módszertanok a hitelminőség megfelelő mutatói-e;

e)

a belső hitelminőség-értékelési módszertanok olyan kontrollokat és eljárásokat tartalmaznak a kidolgozásukra és az érintett jóváhagyásokra vonatkozóan, amelyek lehetővé teszik a módszer hatékonyságának érdemi ellenőrzését;

f)

a belső hitelminőség-értékelési módszertanok magukban foglalják azokat a tényezőket, amelyeket a PPA-k kezelői a kibocsátó vagy az eszköz hitelminőségének meghatározása szempontjából relevánsnak tartanak;

g)

a belső hitelminőség-értékelési módszertanok valamennyi hitelminőség-értékelés létrehozása során szisztematikusan alkalmazzák a legfontosabb hitelminősítési feltevéseket és támogató kritériumokat, kivéve, ha az e követelménytől való eltérés valamilyen objektív ok alapján indokolt;

h)

a belső hitelminőség-értékelési módszertanok eljárásokat tartalmaznak annak biztosítására, hogy a belső hitelminőség-értékelési módszertanok releváns tényezőit alátámasztó, a b), c) és g) pontban említett kritériumok megbízható minőségűek és az értékelt kibocsátó vagy eszköz tekintetében relevánsak legyenek.

(2)   A belső hitelminőség-értékelési módszertanok validálási folyamata keretében a PPA-k kezelői értékelik a módszertanoknak az alapul szolgáló bármely hitelminősítési feltevés és kritérium változására való érzékenységét.

(3)   A PPA-k kezelői rendelkeznek olyan eljárásokkal, amelyek biztosítják az (EU) 2017/1131 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett utótesztelés során kimutatott szabálytalanságok vagy hiányosságok azonosítását és megfelelő kezelését.

(4)   Az (EU) 2017/1131 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett belső hitelminőség-értékelési módszertanok:

a)

továbbra is használatban maradnak, kivéve, ha valamilyen objektív ok alapján indokolt annak megállapítása, hogy a belső hitelminőség-értékelési módszertanokat módosítani kell vagy meg kell szüntetni;

b)

képesek arra, hogy haladéktalanul beépítsék a folyamatos nyomon követésből vagy valamilyen felülvizsgálatból származó megállapításokat, különösen akkor, ha a strukturális makrogazdasági vagy pénzügyi piaci körülmények változása hatással lehet az említett belső hitelminőség-értékelési módszertanok segítségével előállított hitelminőség-értékelési módszertanokra;

c)

lehetővé teszik a múltbeli belső hitelminőség-értékelések összehasonlítását.

(5)   Az (EU) 2017/1131 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében említett belső hitelminőség-értékelési módszertant haladéktalanul korrigálni kell, amennyiben bármilyen felülvizsgálat – beleértve a validálást – azt mutatja, hogy nem alkalmas a szisztematikus hitelminőség-értékelés biztosítására.

(6)   A belső hitelminőség-értékelési eljárás keretében előzetesen meg kell határozni azokat a helyzeteket, amelyeknél a belső hitelminőség-értékelést kedvezőnek kell tekinteni.

4. cikk

Az (EU) 2017/1131 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, a hitelkockázatnak, valamint a kibocsátó és az eszköz relatív nemteljesítési kockázatának számszerűsítésére használt kritériumok

(1)   Az (EU) 2017/1131 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, a kibocsátó hitelkockázatának, valamint a kibocsátó és az eszköz relatív nemteljesítési kockázatának számszerűsítésére használt kritériumok a következők:

a)

kötvényárazási információk, ideértve a hitelkockázati felárat és az összehasonlítható rögzített hozamú eszközök és kapcsolódó értékpapírok árazását;

b)

a kibocsátóhoz, az eszközhöz vagy az iparághoz kapcsolódó pénzpiaci eszközök árazása;

c)

hitel-nemteljesítési csereügyletekre vonatkozó árazási információk, ideértve az összehasonlítható eszközökhöz kapcsolódó hitel-nemteljesítési csereügyletek felárát;

d)

a kibocsátóhoz, az eszközhöz vagy az iparághoz kapcsolódó nemteljesítési statisztika;

e)

a kibocsátó vagy az eszköz földrajzi elhelyezkedéséhez, iparágához vagy eszközosztályához kapcsolódó pénzügyi mutatók;

f)

a kibocsátóra vonatkozó pénzügyi információk, beleértve a nyereségességi mutatókat, a kamatfedezeti rátát, a tőkeáttételi mutatókat és az új kibocsátások árazását, ezen belül a hátrább sorolt értékpapírok létezését.

(2)   Amennyiben szükséges és célszerű, a PPA-k kezelői az (1) bekezdésben említetteken túl kiegészítő kritériumokat alkalmaznak.

5. cikk

Az (EU) 2017/1131 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, az eszköz kibocsátójához kapcsolódó minőségi mutatók megállapításának kritériumai

(1)   Az (EU) 2017/1131 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, az eszköz kibocsátójához kapcsolódó minőségi mutatók megállapításának kritériumai a következők:

a)

az alapul szolgáló eszközök elemzése, amely az értékpapírosításnak való kitettség tekintetében magában foglalja a kibocsátó hitelkockázatát, valamint az alapul szolgáló eszközök hitelkockázatát;

b)

a kibocsátó által kibocsátott érintett eszközök strukturális vonatkozásainak elemzése, amely a strukturált pénzügyi eszközök tekintetében magában foglalja a strukturált pénzügyi eszköz vele járó operatív és partnerkockázatának elemzését;

c)

az érintett piac(ok) elemzése, ideértve az említett piacok nagyságát és likviditását;

d)

a szuverén kockázat elemzése, beleértve az explicit és a függő kötelezettségek mértékét és a devizatartalékoknak a devizakötelezettségekhez viszonyított nagyságát;

e)

a kibocsátóval kapcsolatos irányítási kockázatok elemzése, beleértve csalásokat, magatartási bírságokat, peres ügyeket, pénzügyi újramegállapításokat, rendkívüli tételeket, a felső vezetés gyakori cserélődését, a hitelfelvevők koncentrációját és a könyvvizsgálat minőségét;

f)

a kibocsátóra vagy a piaci szektorra vonatkozó, értékpapírokkal kapcsolatos kutatás;

g)

adott esetben, az ESMA-nál nyilvántartásba vett és a PPA kezelője által az adott PPA konkrét befektetési portfóliójának való megfelelés esetén kiválasztott hitelminősítő intézet részéről az eszköz kibocsátójának adott hitelminősítések vagy minősítési kilátások elemzése.

(2)   Amennyiben szükséges és célszerű, a PPA-k kezelői az (1) bekezdésben említetteken túl kiegészítő kritériumokat alkalmaznak.

6. cikk

Az (EU) 2017/1131 rendelet 20. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett, az eszköz kibocsátójához kapcsolódó minőségi hitelkockázati mutatók megállapításának kritériumai

A PPA-k kezelői az eszköz kibocsátója tekintetében lehetőség szerint értékelik a következő minőségi hitelkockázati kritériumokat:

a)

a kibocsátó vagy adott esetben a garanciavállaló pénzügyi helyzete;

b)

a kibocsátó vagy adott esetben a garanciavállaló likviditási forrásai;

c)

a kibocsátó reagálási képessége az egész piacra kiterjedő vagy kibocsátóspecifikus jövőbeli események esetén, beleértve a rendkívül kedvezőtlen helyzetben történő hitel-visszafizetés képességét;

d)

a kibocsátó iparágának gazdaságon belüli ereje a gazdasági tendenciák figyelembevételével, valamint a kibocsátó iparágon belüli versenyhelyzete.

7. cikk

Felülbírálat

(1)   A belső hitelminőség-értékelési módszertan eredményét a PPA-k kezelői csak kivételes körülmények között – például piaci stresszhelyzetben és ha ez valamilyen objektív ok alapján indokolt – bírálhatják felül. A belső hitelminőség-értékelési módszertan eredményét felülbíráló PPA-kezelők döntésüket dokumentálják.

(2)   Az (1) bekezdésben említett dokumentálási folyamat részeként a PPA-k kezelői megnevezik a döntésért felelős személyt, valamint a döntés objektív okát.

8. cikk

Az (EU) 2017/1131 rendelet 19. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett lényeges változások

(1)   Az (EU) 2017/1131 rendelet 19. cikk (4) bekezdése d) pontjában említett lényeges változásra kerül sor, ha:

a)

lényeges változás következik be az alábbiak bármelyike tekintetében:

i.

kötvényárazási információk, ideértve a hitelkockázati felárat és az összehasonlítható rögzített hozamú eszközök és kapcsolódó értékpapírok árazását;

ii.

hitel-nemteljesítési csereügyletekre vonatkozó árazási információk, ideértve az összehasonlítható eszközökhöz kapcsolódó hitel-nemteljesítési csereügyletek felárát;

iii.

a kibocsátóhoz vagy az eszközhöz kapcsolódó nemteljesítési statisztika;

iv.

a kibocsátó vagy az eszköz földrajzi elhelyezkedéséhez, iparágához vagy eszközosztályához kapcsolódó pénzügyi mutatók;

v.

az alapul szolgáló eszközök, különösen a strukturált eszközök elemzése;

vi.

az érintett piac(ok) elemzése, ideértve azok nagyságát és likviditását;

vii.

az érintett eszközök strukturális vonatkozásainak elemzése;

viii.

értékpapírokkal kapcsolatos kutatás;

ix.

a kibocsátó pénzügyi helyzete;

x.

a kibocsátó likviditási forrásai;

xi.

a kibocsátó reagálási képessége az egész piacra kiterjedő vagy egy-egy kibocsátóra vonatkozó jövőbeli események esetén, beleértve a rendkívül kedvezőtlen helyzetben történő hitel-visszafizetés képességét;

xii.

a kibocsátó iparágának gazdaságon belüli ereje a gazdasági tendenciák figyelembevételével, valamint a kibocsátó iparágon belüli versenyhelyzete;

xiii.

a PPA kezelője által az adott PPA konkrét befektetési portfóliójához megfelelőként kiválasztott hitelminősítő intézet részéről az eszköz kibocsátójának adott hitelminősítések vagy minősítési kilátások elemzése.

b)

valamely pénzpiaci eszközt, értékpapírosítást vagy ABCP-t leminősítenek az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban szabályozott és hitelesített bármely hitelminősítő szervezet által megadott két legjobb rövid távú hitelminősítés alá.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett kritériumok lényeges változását a PPA-k kezelői a kockázati tényezőknek és az (EU) 2017/1131 rendelet 28. cikkében említett és stresszteszt-forgatókönyvek eredményeinek figyelembevételével értékelik.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a PPA-k kezelői belső eljárást alakítanak ki az érintett PPA adott befektetési portfóliójának megfelelő hitelminősítő intézetek kiválasztására és annak meghatározására, hogy a PPA milyen gyakorisággal kövesse nyomon ezen intézetek minősítéseit.

(4)   A PPA-k kezelői figyelembe veszik az (1) bekezdésben b) pontjában említett leminősítést, és ennek nyomán a belső hitelminőség-értékelési módszertanuk szerint elvégzik saját értékelésüket.

(5)   A belső hitelminőség-értékelési módszertan felülvizsgálata az (EU) 2017/1131 rendelet 19. cikke (4) bekezdésének d) pontjában említett lényeges változásnak minősül, kivéve, ha a PPA-k kezelői alá tudják támasztani, hogy a módosítás nem jelentős.

9. cikk

Az (EU) 2017/1131 rendelet 15. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett eszközökre vonatkozó mennyiségi és minőségi hitelminőségi követelmények

Az (EU) 2017/1131 rendelet 15. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említett likvid átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök hitelminőségének értékelésekor a PPA-k kezelői e rendelet 3–8. cikkét alkalmazzák.

10. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. július 21-jétől kell alkalmazni, az 1. cikk kivételével, amelyet 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2018. április 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 169., 2017.6.30., 8. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2402 rendelete (2017. december 12.) az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról, az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról, valamint a 2009/65/EK, a 2009/138/EK és a 2011/61/EU irányelv és az 1060/2009/EK és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 347., 2017.12.28., 35. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.)

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1060/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a hitelminősítő intézetekről (HL L 302., 2009.11.17., 1. o.).


Top