AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/975 RENDELETE

(2018. július 4.)

a Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezetet (SPRFMO) létrehozó egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazandó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedések megállapításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 43. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen előforduló halállományok kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halászatára vonatkozó állománygazdálkodási, -védelmi és ellenőrzési intézkedéseket állapít meg.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

3. cikk

Kapcsolat más uniós jogi aktusokkal

E rendelet az 1005/2008/EK, az 1224/2009/EK és az (EU) 2017/2403 rendelet sérelme nélkül alkalmazandó, kivéve, ha e rendelet kifejezetten másként rendelkezik.

4. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az SPRFMO-egyezmény 5. cikkében meghatározott földrajzi terület;

2.   „halászhajó”: a halászati erőforrások kereskedelmi kiaknázására használt, vagy ilyen célú felhasználásra szánt bármilyen méretű hajó, beleértve a segédhajókat, a halfeldolgozó hajókat, az átrakodásban részt vevő hajókat, a halászati termékek szállítására szolgáló felszereléssel rendelkező halszállító hajókat, a konténerhajók kivételével;

3.   „uniós halászhajó”: valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és az Unióban lajstromozott halászhajó;

4.   „az SPRFMO szabályozása alá eső halászati erőforrások”: minden, az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen található tengeri biológiai erőforrás, kivéve az alábbiakat:

5.   „SPRFMO halászati termékek”: az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen valamely halászati tevékenység keretében kitermelt vízi szervezetek és a belőlük származó termékek;

6.   „halászati tevékenység”: halak felkutatása, halászeszközök kivetése, kihelyezése, vontatása és húzása, a fogás fedélzetre vétele, hal és halászati termékek átrakása, fedélzeten tartása, fedélzeti feldolgozása, áthelyezése és kirakodása;

7.   „fenékhalászat”: bármilyen, olyan halászeszközzel felszerelt halászhajóval folytatott halászat, amely a műveletek szokásos végzése során valószínűleg érintkezésbe kerül a tengerfenékkel vagy fenéklakó szervezetekkel;

8.   „fenékhalászati lábnyom”: az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban folytatott fenékhalászat területi kiterjedése;

9.   „IUU-halászat”: az 1005/2008/EK rendelet 2. cikkének 1–4. pontjában meghatározott bármilyen jogellenes, be nem jelentett vagy szabályozatlan halászati tevékenység;

10.   „az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezete”: az SPRFMO titkársága által összeállított és az SPRFMO megfelelési és műszaki bizottsága elé terjesztett, olyan halászhajókat felsoroló lista első tervezete, amelyekről feltételezhető, hogy IUU halászatot folytatnak;

11.   „felderítő halászat”: az utóbbi tíz évben nem végzett vagy bizonyos halászeszközzel vagy módszerrel nem folytatott halászat;

12.   „nagy méretű nyílt vízi eresztőháló”: olyan kopoltyúháló vagy egyéb háló, esetleg hálók kombinációja, amelynek hossza több mint 2,5 km, és rendeltetése az, hogy a víz felszínén vagy a vízben való sodródásakor a halak belegabalyodjanak, beleakadjanak vagy fennakadjanak rajta;

13.   „mélytengeri kopoltyúháló”, például tükörháló, rögzített háló, lehorgonyzott háló, eresztőháló: olyan egyszeres, kétszeres vagy háromszoros hálófalból álló, függőleges helyzetben, a vízfenéken vagy ahhoz közel tartott hálófüzér, amelyeken a halak kopoltyújuknál fogva vagy más módon fennakadnak, vagy amelyekbe belegabalyodnak. A mélytengeri kopoltyúháló egyszeres vagy ritkábban két- vagy háromszoros hálóból áll, amelyeket ugyanarra a tartókötélre szerelnek. Egy halászeszközben több hálótípus kombinálható. Ezeket a hálókat egymagukban, vagy – gyakrabban – nagy számban sorban elhelyezve („hálóflották” formájában) alkalmazzák. Az eszközt a fenékhez rögzíthetik, lehorgonyozhatják, vagy hagyhatják sodródni, szabadon vagy a hajóhoz erősítve.

14.   „az SPRFMO nem szerződő együttműködő fele (CNCP)”: olyan állam vagy halászatot folytató jogalany, amely nem részes fele az SPRFMO-egyezménynek, de vállalta, hogy teljes mértékben együttműködik az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések végrehajtásában;

15.   „SPRFMO-hajónyilvántartás”: az egyezmény hatálya alá tartozó területen halászatra jogosult halászhajóknak az SPRFMO titkársága által fenntartott, a szerződő felek és a CNCP-k által tett értesítéseken alapuló jegyzéke;

16.   „átrakás”: egy halászhajó fedélzetén található bármely halászati termék egy részének vagy egészének egy másik halászhajóra történő áthelyezése;

17.   „más aggasztó állapotú fajok”: a XIII. mellékletben felsorolt fajok;

18.   „veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma”: bármely olyan tengeri ökoszisztéma, amelynek épségét (azaz az ökoszisztéma szerkezetét és funkcióját) – a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és az elővigyázatosság elve alapján – veszélyezteti a halászati műveletek szokásos végzése során a fenékhalászati eszközökkel való fizikai érintkezés okozta jelentős károsodás, beleértve a zátonyokat, a fenékhegyeket, a hidrotermikus forrásokat, a hidegvízi korallzátonyokat és a hidegvízi szivacsokat.

II. CÍM

BIZONYOS FAJOKAT ÉRINTŐ ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI, ÁLLOMÁNYVÉDELMI ÉS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Fattyúmakréla ( Trachurus murphyi )

5. cikk

Tájékoztatás a fattyúmakréla kvótájának kimerítéséről

A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a fattyúmakréla-halászatra a fogási korlát 100 %-ának elérésétől kezdve vonatkozó tilalom életbelépésének időpontjáról. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.

6. cikk

Megfigyelői jelenlét a fattyúmakréla halászatában

A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók útjai tekintetében legalább 10 %-os tudományos megfigyelői jelenlét legyen biztosított. Azon halászhajók esetében, amelyek évente legfeljebb két utat tesznek meg, a 10 %-os megfigyelői jelenlétet a vonóhálós halászhajók esetében az aktív halászati napok, az erszényes kerítőhálós hajók esetében pedig a végrehajtott hálókivetések száma alapján kell kiszámítani.

7. cikk

A fattyúmakrélával kapcsolatos adatszolgáltatás

(1)   A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. cikkével összhangban minden hónap 15. napjáig bejelentik a Bizottságnak az előző havi fattyúmakréla-fogásokat. A Bizottság ezeket az információkat minden hónap 20. napjáig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(2)   Az (1) bekezdésen túlmenően a tagállamok bejelentik a Bizottságnak a fattyúmakréla-halászatra vonatkozó következő adatokat:

8. cikk

A fattyúmakrélára vonatkozó halászati lehetőségek elosztása

Az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban a tagállamok a rendelkezésükre álló fattyúmakréla-állományra vonatkozó halászati lehetőségek elosztása során átlátható és objektív – többek között környezetvédelmi, szociális és gazdasági jellegű – kritériumokat alkalmaznak, továbbá törekszenek egyrészt arra, hogy a nemzeti kvótákat méltányosan osszák el a különböző flottaszegmensek között, másrészt pedig arra, hogy ösztönzőket biztosítsanak olyan uniós halászhajók számára, amelyek szelektív halászeszközöket vagy alacsony környezeti hatással járó halászati technikákat alkalmaznak.

II. FEJEZET

Tengeri madarak

9. cikk

Horogsoros hajókra vonatkozó, tengeri madarakkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések

(1)   Az e cikkben foglalt, tengeri madarakkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések valamennyi, horogsorral halászó uniós halászhajóra alkalmazandók.

(2)   A tengerfenéki horogsort használó valamennyi uniós halászhajónak zsinórnehezékeket és madárriasztó zsinórokat kell használnia.

(3)   Az uniós halászhajók nem helyezhetnek ki horogsort éjjel.

(4)   A zsinórnehezékeket az I. mellékletnek megfelelően kell felszerelni.

(5)   A madárriasztó zsinórokat a II. mellékletnek megfelelően kell felszerelni.

(6)   Az uniós halászhajók nem dobhatnak belsőségeket a tengerbe a horogsorok kivetésekor és fedélzetre húzásakor. Amennyiben ez nem valósítható meg, vagy ahol a működés biztonságosságára vonatkozó aggályok miatt el kell távolítani a biológiai hulladékot, a hajók a hulladékot kötelesek adagolva, legalább két vagy több órás időközönként dobni a tengerbe.

10. cikk

Vonóhálós hajókra vonatkozó, tengeri madarakkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések

(1)   Az e cikkben foglalt, tengeri madarakkal kapcsolatos kockázatcsökkentő intézkedések valamennyi, vonóhálót használó uniós halászhajóra alkalmazandók.

(2)   Az uniós halászhajók a halászat során kötelesek két madárriasztó zsinórt kihelyezni, vagy ha gyakorlati módszerek miatt nem lehetséges e zsinórok hatékony telepítése, akkor madárriasztó zsinórfüggönyt kell használniuk.

(3)   A madárriasztó zsinórfüggönyöket a III. mellékletnek megfelelően kell felszerelni.

(4)   Ahol ez az intézkedés megvalósítható, az uniós halászhajók nem dobhatnak belsőségeket a tengerbe a kivetés és a fedélzetre húzás során.

(5)   Ahol lehetséges és észszerű, az uniós halászhajóknak a belsőségeket hallisztté kell alakítaniuk, és a folyékony hulladék/szennyvíz kivételével minden hulladékot a fedélzeten kell tartaniuk. Amennyiben ez nem lehetséges és megfelelő, a halászhajók a hulladékot kötelesek adagolva, legalább két vagy több órás időközönként a tengerbe dobni.

(6)   Amennyiben lehetséges, a hálókat minden halászati művelet után meg kell tisztítani, eltávolítva a beléjük akadt halakat és a tengerfenékről felszedett anyagokat annak érdekében, hogy a halászeszköz kivetésekor csökkenjen a madarakkal való interakció lehetősége.

(7)   Hálóbehúzás során a csörlők megfelelő karbantartásával és helyes fedélzeti módszerek alkalmazásával minimálisra kell csökkenteni a háló vízfelszínen töltött idejét.

11. cikk

A tengeri madarakra vonatkozó adatok bejelentése

A 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett éves tudományos jelentésben a tagállamok megadják a következőket:

III. CÍM

BIZONYOS HALÁSZATI MÓDSZEREKET ÉRINTŐ ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI, -VÉDELMI ÉS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Fenékhalászat

12. cikk

Fenékhalászati engedély

(1)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára nem engedélyezik, hogy az SPRFMO előzetes engedélye nélkül fenékhalászatot folytassanak.

(2)   Azon tagállamok, amelyek halászhajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen fenékhalászati tevékenységet szándékoznak folytatni, engedély iránti kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak legkésőbb 45 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának azon ülése előtt, amelyen a kérelem elbírálását kérik. A Bizottság a kérelmet legkésőbb 30 nappal a tudományos bizottság ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának. A kérelemnek tartalmaznia kell:

(3)   A (2) bekezdés c) pontjában említett hatásvizsgálatot az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) mélytengeri halászatra vonatkozó, 2009-ben közzétett iránymutatásaival (a továbbiakban: a FAO mélytengeri halászatra vonatkozó iránymutatásai) összhangban kell elvégezni, és annak figyelembe kell vennie a fenékhalászat hatásvizsgálatára vonatkozóan az SPRFMO által kidolgozott előírásokat, valamint azokat a területeket, ahol ismert vagy valószínű a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák előfordulása.

(4)   A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület hatásvizsgálat tárgyát képező részén folytatott fenékhalászat engedélyezéséről szóló SPRFMO-határozatról, valamint minden kapcsolódó feltételről és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzéséhez szükséges intézkedésekről.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés c) pontja szerinti hatásvizsgálatokat aktualizálják, amennyiben a halászatban olyan lényeges változás következik be, amely valószínűleg hatással van a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, és ezeket az információkat, amint azok rendelkezésre állnak, továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság az információkat továbbítja az SPRFMO titkárságának.

13. cikk

A fenékhalászati lábnyom területén kívül folytatott vagy a referencia-időszak fogásmennyiségét túllépő fenékhalászat

(1)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára nem engedélyezik, hogy az SPRFMO előzetes engedélye nélkül a fenékhalászati lábnyom területén kívüli vagy a referencia-időszak fogásmennyiségét túllépő fenékhalászatot folytassanak.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek halászhajói a fenékhalászati lábnyom területén kívül, vagy a 12. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett átlagos éves fogásmennyiséget meghaladó mennyiségben kívánnak halászatot folytatni, engedélyre irányuló kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz legkésőbb 80 nappal az SPRFMO tudományos bizottságának azon éves ülése előtt, amelyen a kérelem elbírálását kérik. A Bizottság a kérelmet legkésőbb 60 nappal a tudományos bizottság ülése előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának. A kérelemnek tartalmaznia kell:

(3)   A (2) bekezdés a) pontjában említett hatásvizsgálatot a FAO mélytengeri halászatra vonatkozó iránymutatásaival összhangban kell elvégezni, és annak figyelembe kell vennie a fenékhalászat hatásvizsgálatára vonatkozóan az SPRFMO által kidolgozott előírásokat, valamint azokat a területeket, ahol ismert vagy valószínű a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák előfordulása.

(4)   A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület hatásvizsgálat tárgyát képező részén folytatott fenékhalászat engedélyezéséről szóló SPRFMO-határozatról, valamint minden kapcsolódó feltételről és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzéséhez szükséges intézkedésekről.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatokat aktualizálják, amennyiben a halászatban olyan lényeges változás következik be, amely valószínűleg hatással van a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, és ezeket az információkat, amint azok rendelkezésre állnak, továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság az információkat továbbítja az SPRFMO titkárságának.

14. cikk

A fenékhalászat által veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák

(1)   Amíg az SPRFMO tudományos bizottsága nem dolgoz ki szakvéleményt a küszöbértékekről, a tagállamok a FAO mélytengeri halászatra vonatkozó iránymutatásainak 68. bekezdését figyelembe véve meghatározzák a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelése esetén alkalmazandó küszöbértékeket.

(2)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára előírják, hogy szüntessék be a fenékhalászati tevékenységet az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen lévő bármely olyan résztől számított öt tengeri mérföldön belül, ahol az észlelések száma meghaladja az ökoszisztémák észlelése esetén alkalmazandó, az e cikk (1) bekezdése szerinti küszöbértékeket. A tagállamok a IV. mellékletben foglalt iránymutatások szerint bejelentik a Bizottságnak a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák észlelését. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.

15. cikk

Megfigyelői jelenlét a fenékhalászatban

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, fenékhalászatot folytató vonóhálós halászhajóik 100 %-án legyen megfigyelő, az egyéb fenékhalászati eszközt használó, lobogójuk alatt közlekedő halászhajók esetében pedig legalább 10 %-os megfigyelői jelenlétet biztosítanak.

16. cikk

A fenékhalászatra vonatkozó adatszolgáltatás

(1)   A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. cikkének megfelelően minden hónap 15. napjáig bejelentik a Bizottságnak a tengerfenéki fajok előző havi fogásait.

(2)   A tagállamok az egyes hónapok 15. napjáig átadják a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő, aktív halászatot folytató halászhajók és átrakási műveletekben részt vevő halászhajók jegyzékét. A Bizottság ezeket az információkat a beérkezésüktől számított öt napon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóknak megtiltják a fenékhalászati műveletekben való részvételt, ha a halászhajó-azonosítás tekintetében az V. mellékletben meghatározott minimálisan előírt adatokat nem bocsátották rendelkezésre.

II. FEJEZET

Felderítő halászat

17. cikk

Felderítő halászatra irányuló engedély

(1)   Azok a tagállamok, amelyek a lobogójuk alatt közlekedő valamely halászhajó számára engedélyezni kívánják a felderítő halászatot, az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt legalább 80 nappal benyújtják a Bizottságnak a következőket:

(2)   A Bizottság az SPRFMO tudományos bizottságának ülése előtt legkésőbb 60 nappal továbbítja az SPRFMO bizottságának a kérelmet, az SPRFMO tudományos bizottságának pedig a halászati műveleti tervet.

(3)   A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot a felderítő halászatot engedélyező SPRFMO-határozatról.

18. cikk

Felderítő halászat

(1)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók számára nem engedélyezik, hogy az SPRFMO előzetes engedélye nélkül felderítő halászatot folytassanak.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő valamennyi halászhajó kizárólag az SPRFMO által jóváhagyott halászati műveleti tervnek megfelelő felderítő halászatot folytasson.

(3)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az SPRFMO adatgyűjtési tervében előírt adatokat a Bizottság rendelkezésére bocsássák, amely továbbítja az adatokat az SPRFMO titkárságának.

(4)   A felderítő halászatban való részvételre engedéllyel rendelkező uniós halászhajók nem folytathatják a szóban forgó felderítő halászatot mindaddig, amíg az SPRFMO adatgyűjtési tervében meghatározott adatokat be nem nyújtották az SPRFMO titkárságának arra a legutóbbi idényre vonatkozóan, amelyben a halászat történt, és amíg a tudományos bizottságnak nem volt alkalma ezen adatok felülvizsgálatára.

(5)   Azok a tagállamok, amelyek halászhajói felderítő halászatban vesznek részt, gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók fedélzetén egy vagy több független megfigyelő tartózkodjon annak érdekében, hogy az SPRFMO adatgyűjtési tervének megfelelően elegendő adatot lehessen gyűjteni.

19. cikk

A felderítő halászatot folytató halászhajók cseréje

(1)   A 17. és a 18. cikk ellenére a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, a halászati műveleti tervben nem szereplő hajójuk számára engedélyezhetik a felderítő halászatot, amennyiben az említett tervben szereplő valamely uniós halászhajó indokolt működési okokból vagy vis maior következtében nem tud halászni. Ilyen esetben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és megadja:

(2)   A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.

III. FEJEZET

Nagyméretű nyílt vízi eresztőhálók, mélytengeri kopoltyúhálók és egyéb kopoltyúhálók

20. cikk

Nagyméretű nyílt vízi eresztőhálók és mélytengeri kopoltyúhálók

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület egészén tilos a nagyméretű nyílt vízi eresztőhálók, illetve az összes mélytengeri kopoltyúháló használata.

21. cikk

Kopoltyúhálók

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a fedélzetükön kopoltyúhálóval áthajózni kívánó hajók tagállamai kötelesek:

IV. CÍM

KÖZÖS ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

I. FEJEZET

Engedélyek

22. cikk

SPRFMO-hajónyilvántartás

(1)   A tagállamok minden év november 15-ig benyújtják a Bizottságnak az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a következő évben halászatra engedéllyel rendelkező, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók jegyzékét, beleértve az V. mellékletben előírt információkat is. A Bizottság a jegyzéket továbbítja az SPRFMO titkárságának. Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó halászati engedélyek kibocsátásának mérlegelésekor a tagállamok figyelembe veszik a halászhajók és az üzemeltetők korábbi megfelelését.

(2)   A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, az SPRFMO-egyezmény területén folytatott halászatra engedéllyel rendelkező halászhajókról legalább 20 nappal az ilyen hajóknak az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre való első belépésének dátuma előtt tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezeket az információkat legalább 15 nappal az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területre való első belépés dátuma előtt továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő, az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatra engedéllyel rendelkező halászhajókra vonatkozó adatok naprakészek legyenek. Bármilyen módosításról legkésőbb a módosítást követő 10 napon belül értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság erről az értesítés kézhezvételétől számított öt napon belül tájékoztatja az SPRFMO titkárságát.

(4)   Visszavonás, visszaszolgáltatás vagy bármilyen, az engedélyt érvénytelenítő egyéb körülmény esetén a tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot annak érdekében, hogy a Bizottság ezeket az információkat az engedély érvénytelenítésének időpontjától számított három napon belül továbbíthassa az SPRFMO titkárságának.

(5)   Az SPRFMO-hajónyilvántartásban nem szereplő uniós halászhajók nem kaphatnak engedélyt arra, hogy az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az SPRFMO hatáskörébe tartozó fajokat érintő halászati tevékenységet folytassanak.

II. FEJEZET

Átrakás

23. cikk

Az átrakásra vonatkozó általános rendelkezések

(1)   Ez a fejezet a következő átrakási műveletekre alkalmazandó:

(2)   Tengeren és kikötőben történő átrakásra csak az SPRFMO-hajónyilvántartásban szereplő halászhajók között kerülhet sor.

(3)   Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az üzemanyag, a személyzet, a halászeszközök vagy más áruk tengeren történő áthelyezésére, illetve átszállására csak az SPRFMO-hajónyilvántartásban szereplő halászhajók között kerülhet sor.

(4)   Az SPRFMO szabályozása alá eső halászati erőforrások és más, az említett erőforrásokkal együtt az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott fajok uniós vizeken történő tengeri átrakása tilos.

24. cikk

Értesítés a fattyúmakréla és a tengerfenéki fajok átrakásáról

(1)   Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen uniós halászhajó által kifogott fattyúmakréla és tengerfenéki fajok minden egyes átrakásával kapcsolatban – függetlenül attól, hogy arra hol kerül sor – a lobogó szerinti tagállam hatóságai egyidejűleg eljuttatják a Bizottságnak és az SPRFMO titkárságának a következő információkat:

A tagállamok engedélyezhetik az uniós halászhajó üzemeltetőjének, hogy ezen információkat elektronikus úton közvetlenül az SPRFMO titkárságának adja át, azzal a feltétellel, hogy az információkat egyidejűleg továbbítja a Bizottságnak is.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítéseknek a VII. mellékletnek megfelelően tartalmazniuk kell az átrakási művelet tekintetében rendelkezésre álló releváns információkat, beleértve a becsült dátumot és időpontot, a tervezett helyszínt, a halászati tevékenységet és az érintett uniós halászhajókra vonatkozó információkat.

25. cikk

A fattyúmakréla és a tengerfenéki fajok átrakásának nyomon követése

(1)   Ha az átadó vagy fogadó uniós halászhajó fedélzetén megfigyelő tartózkodik, köteles ellenőrizni az átrakási műveleteket. A megfigyelő az átrakott halászati termékek mennyiségének és fajösszetételének ellenőrzése céljából a VIII. mellékletnek megfelelően kitölti az SPRFMO átrakási naplót, majd átadja a napló egy példányát a megfigyelt hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak.

(2)   A halászhajó lobogója szerinti tagállam a megfigyelő kiszállásától számított 10 napon belül benyújtja a Bizottságnak az SPRFMO átrakási naplóban szereplő megfigyelési adatokat. A Bizottság ezeket az adatokat a kiszállás napjától számított 15 napon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   Az átrakás alatt álló halászati termékek mennyiségének és fajösszetételének ellenőrzése céljából, valamint a megfelelő ellenőrzés biztosítása érdekében a fedélzeten tartózkodó megfigyelőnek teljeskörű hozzáféréssel kell rendelkeznie a megfigyelt uniós halászhajóhoz, beleértve a személyzetet, a halászeszközöket, a felszerelést, a nyilvántartásokat (elektronikus formátumban is) és a halraktárakat.

26. cikk

A fattyúmakréla és a tengerfenéki fajok átrakása után szolgáltatandó információk

(1)   Az átrakási műveletben részt vevő hajók tagállamai a IX. mellékletnek megfelelően, legkésőbb hét nappal az átrakás után egyidejűleg tájékoztatják az SPRFMO titkárságát és a Bizottságot az összes operatív részletről.

(2)   A tagállamok engedélyezhetik az uniós halászhajó üzemeltetőjének, hogy az (1) bekezdés szerinti információkat közvetlenül az SPRFMO titkárságának továbbítsa elektronikus úton azzal a feltétellel, hogy az információkat egyidejűleg a Bizottságnak is továbbítja. Az SPRFMO titkárság által az uniós halászhajó üzemeltetőjének küldött, pontosítások iránti valamennyi kérést továbbítani kell a Bizottságnak.

III. FEJEZET

Adatgyűjtés és -szolgáltatás

27. cikk

Adatgyűjtés és -szolgáltatás

(1)   A 7., a 11., a 14., a 16., a 18., a 25. és a 26. cikkben meghatározott adatszolgáltatási követelményeken túlmenően azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, megadják a Bizottságnak az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott adatokat.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, minden év szeptember 15-ig bejelentik a Bizottságnak az előző naptári évben kifogott összes faj/fajcsoport élőtömegét. A Bizottság ezeket az információkat szeptember 30-ig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, minden év június 15-ig bejelentik a Bizottságnak a vonóhálós halászatra vonatkozó adatokat hálóvontatásonkénti bontásban; a fenékhorogsoros halászatra vonatkozó adatokat horogsor-kihelyezésenkénti bontásban; a kirakodási adatokat a hűtőhajókat is beleértve, és az átrakási műveletekre vonatkozó adatokat. A Bizottság ezeket az információkat június 30-ig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes követelményeket állapíthat meg az e cikk szerinti adatszolgáltatásra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET

Megfigyelői programok

28. cikk

Megfigyelői programok

(1)   Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, megfigyelői programokat hoznak létre a X. mellékletben szereplő adatok gyűjtésére.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, minden év szeptember 15-ig a Bizottság rendelkezésére bocsátják az előző naptári évre vonatkozó, X. mellékletben megállapított vonatkozó megfigyelési adatokat. A Bizottság ezeket az információkat szeptember 30-ig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   Azok a tagállamok, amelyek hajói az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halásznak, minden év augusztus 15-ig éves jelentést nyújtanak be a megfigyelői program előző évi végrehajtásáról. A jelentésnek ki kell terjednie a megfigyelők képzésére, a program kialakítására és hatóterületére, az összegyűjtött adatok típusára, valamint az év során felmerült bármilyen problémára. A Bizottság ezeket az információkat szeptember 1-ig továbbítja az SPRFMO titkárságának.

29. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

(1)   Az uniós halászhajók fedélzetén működő műholdas nyomkövető eszköz biztosítja a VMS-adatok automatikus továbbítását a lobogó szerinti tagállam halászati felügyelő központjának, rendes műholdas navigációs működési feltételek mellett 100 méternél kisebb megengedett eltéréssel.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy halászati megfigyelő központjuk automatikusan és folyamatosan, legalább óránként jelenti a lobogójuk alatt közlekedő, az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó hajók VMS-adatait az SPRFMO titkárságának, valamint hogy a lobogójuk alatt közlekedő hajók fedélzetén működő műholdas nyomkövető eszközök alkalmasak legyenek a VMS-adatokat legalább 15 percenként jelenteni.

(3)   Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területbe beletartozik az egyezmény hatálya alá tartozó területen kívüli 100 tengeri mérföldes terület, amelyen belül e cikk (1) bekezdése alkalmazandó.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajókon abban az esetben, ha a műholdas nyomkövető eszköz antennája fizikailag elkülönítve van felszerelve, egyetlen közös antennát használnak a műholdas navigáció dekóderéhez és adóberendezéséhez, és hogy a fizikailag elkülönült egység egyetlen, közbeiktatott csatlakozás nélküli kábellel van csatlakoztatva az antennához.

V. FEJEZET

Harmadik országbeli halászhajók ellenőrzése tagállami kikötőkben

30. cikk

Kapcsolattartó pontok és kijelölt kikötők

(1)   Azok a tagállamok, amelyek kikötőikbe olyan harmadik országbeli hajókat kívánnak beengedni, amelyek fedélzetükön az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen kifogott halászati termékeket vagy ilyen erőforrásokból származó halászati termékeket szállítanak, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át kikötőben vagy tengeren, az alábbiak szerint járnak el:

(2)   A tagállamok a kijelölt kapcsolattartó pontok és a kijelölt kikötők listáját érintő bárminemű változást annak érvénybelépése előtt legalább 40 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változás érvénybelépése előtt legalább 30 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.

31. cikk

Előzetes értesítés

(1)   Az 1005/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a kikötő szerinti tagállamok előírják, hogy azok a harmadik országbeli halászhajók, amelyek kikötőikben szándékoznak kirakodni vagy átrakni az SPRFMO szabályozása alá eső olyan halászati erőforrásokat, amelyeket korábban nem rakodtak ki vagy raktak át, legkésőbb 48 órával a kikötőbe való érkezés becsült időpontja előtt a XI. melléklettel összhangban jelentsék be a következő információkat:

(2)   Ha a harmadik országbeli halászhajó SPRFMO halászati termékeket szállít fedélzetén, az (1) bekezdéssel összhangban nyújtott információhoz mellékelni kell egy, az 1005/2008/EK rendelet III. fejezetével összhangban hitelesített fogási tanúsítványt.

(3)   A kikötő szerinti tagállamok további információkat is kérhetnek, hogy megállapíthassák, részt vett-e a halászhajó IUU-halászatban vagy kapcsolódó tevékenységekben.

(4)   A kikötő szerinti tagállam az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb vagy rövidebb értesítési időszakot is előírhat, figyelembe véve többek között a halászati termék típusát, valamint a halászterületek és a kikötőik közötti távolságot. Ilyen esetben a kikötő szerinti tagállam tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul továbbítja az információkat az SPRFMO titkárságának.

32. cikk

A kikötői kirakodásra vagy átrakásra vonatkozó engedély

Miután a 31. cikk értelmében megkapta a vonatkozó információkat, a kikötő szerinti tagállam dönt arról, hogy engedélyezi-e a harmadik országbeli halászhajónak a kikötőjébe való belépést. Amennyiben egy harmadik országbeli halászhajó nem kap engedélyt a kikötőbe való belépésre, a kikötő szerinti tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul továbbítja az információkat az SPRFMO titkárságának. A kikötő szerinti tagállamok az SPRFMO IUU-listáján szereplő halászhajók számára nem engedélyezik a kikötőbe való belépést.

33. cikk

Kikötői ellenőrzések

(1)   A kikötő szerinti tagállamok a harmadik országbeli halászhajók által a kijelölt tagállami kikötőkben végzett, az SPRFMO illetékességi területéről származó halászati termékeket érintő kirakodási és átrakási műveletek legalább 5 %-át ellenőrzik.

(2)   Az 1005/2008/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a kikötő szerinti tagállamok ellenőrzik a harmadik országbeli halászhajókat, amennyiben:

34. cikk

Ellenőrzési eljárás

(1)   E cikket az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkében meghatározott ellenőrzési eljárásra vonatkozó szabályokon túlmenően kell alkalmazni.

(2)   A tagállami ellenőrök kötelesek érvényes személyazonossági okmányt maguknál tartani. Bármely relevánsnak ítélt dokumentumot lemásolhatnak.

(3)   Az ellenőrzéseket úgy kell végezni, hogy a harmadik országbeli halászhajók a lehető legkisebb akadályoztatást és kényelmetlenséget szenvedjék el, és – amennyire lehetséges – a fogott hal minősége ne romoljon.

(4)   A hajóparancsnok az ellenőrzés befejeztével lehetőséget kap arra, hogy a jelentéshez észrevételt vagy ellenvetést fűzzön, és hogy az ellenőrzési jelentéssel kapcsolatban felvegye a kapcsolatot az érintett kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságával. Az ellenőrzési jelentés mintáját a XII. melléklet tartalmazza. A jelentés másolatát át kell adni a hajóparancsnoknak.

(5)   A kikötő szerinti tagállam az ellenőrzés befejezésétől számított 12 munkanapon belül továbbítja a Bizottságnak az 1005/2008/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében és 11. cikkének (3) bekezdésében említett, e rendelet XII. mellékletnek megfelelően kitöltött ellenőrzési jelentés egy példányát. A Bizottság a jelentést az ellenőrzés befejezésétől számított 15 munkanapon belül továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(6)   Ha az ellenőrzési jelentés nem küldhető el 15 munkanapon belül a Bizottság részére a jelentésnek az SPRFMO titkársága részére történő továbbítás céljából, a kikötő szerinti tagállam kellő időn belül értesíti a Bizottságot a késedelem okairól és arról, hogy a jelentés benyújtására mikor fog sor kerülni, hogy lehetővé tegye a Bizottság számára az SPRFMO titkárságának 15 munkanapon belüli értesítését.

35. cikk

Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek a kikötői ellenőrzések során bizonyított megsértése esetén követendő eljárás

(1)   Amennyiben az ellenőrzés során gyűjtött információk alapján bizonyított, hogy egy harmadik országbeli halászhajó megsértette az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, az 1005/2008/EK rendelet 11. cikkén túlmenően e cikket kell alkalmazni.

(2)   A kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai az ellenőrzési jelentés egy példányát a lehető leghamarabb, de legkésőbb öt munkanapon belül eljuttatják a Bizottsághoz. A Bizottság haladéktalanul továbbítja a jelentést az SPRFMO titkárságának és a lobogó szerinti szerződő félnek, illetve a nem szerződő együttműködő fél kapcsolattartó pontjának.

(3)   A jogsértés esetén hozott intézkedésről a kikötő szerinti tagállam haladéktalanul értesíti a lobogó szerinti szerződő fél, illetve a nem szerződő együttműködő fél illetékes hatóságát és a Bizottságot, amely az információt továbbítja az SPRFMO titkárságának.

VI. FEJEZET

Érvényesítés

36. cikk

Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek a tagállamok által bejelentett állítólagos megsértése

A tagállamok az SPRFMO bizottságának éves ülése előtt legalább 145 nappal benyújtanak a Bizottságnak minden olyan dokumentált információt, amely szerint egyes halászhajók az utóbbi két évben adott esetben nem tartották be az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit. A Bizottság megvizsgálja ezeket az információkat, és adott esetben az éves ülés előtt legalább 120 nappal továbbítja őket az SPRFMO titkárságának.

37. cikk

Uniós halászhajó felvétele az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezetébe

(1)   Amennyiben a Bizottság hivatalos értesítést kap az SPRFMO titkárságától valamely uniós halászhajónak az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezetébe való felvételéről, akkor az értesítést – az SPRFMO titkársága által rendelkezésre bocsátott alátámasztó bizonyítékokkal és minden egyéb dokumentált információval együtt – legkésőbb 45 nappal az SPRFMO bizottsága éves ülése előtt továbbítja a lobogó szerinti tagállamnak észrevételezés céljából. A Bizottság ezeket az információkat megvizsgálja és az SPRFMO éves ülése előtt legalább 30 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(2)   A Bizottság általi értesítést követően a lobogó szerinti tagállam illetékes hatósága értesíti a tulajdonost halászhajójának az SPRFMO IUU-hajólistájának tervezetébe való felvételéről, valamint arról, hogy milyen következményekkel járhat, ha a hajó ténylegesen felkerül az SPRFMO által elfogadott IUU-hajólistára.

38. cikk

Az SPRFMO IUU-listáján szereplő halászhajókra vonatkozó intézkedések

(1)   Az SPRFMO IUU-hajólistájának elfogadásakor a Bizottság felkéri a lobogó szerinti tagállamot, hogy értesítse az SPRFMO IUU-hajólistáján szereplő halászhajó tulajdonosát a hajó listára való felvételéről, valamint a listára vétel következményeiről.

(2)   Az SPRFMO IUU-hajólistáján szereplő halászhajó nevének vagy IRCS-ének megváltozásával kapcsolatos információval rendelkező tagállamnak ezen információkat mihamarabb továbbítania kell a Bizottságnak. A Bizottság ezen információkat haladéktalanul továbbítja az SPRFMO titkárságának.

39. cikk

Az állítólagos meg nem felelésnek az SPRFMO titkársága által bejelentett esetei

(1)   Ha a Bizottság az SPRFMO titkárságától bármilyen olyan információt kap, amely szerint valamely tagállam esetében felmerül az SPRFMO-egyezmény és/vagy az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések be nem tartásának gyanúja, a Bizottság ezen információt haladéktalanul továbbítja az érintett tagállamnak.

(2)   A tagállam az SPRFMO bizottságának éves ülése előtt legalább 45 nappal a Bizottság rendelkezésére bocsátja a feltételezett meg nem feleléssel összefüggésben elvégzett esetleges vizsgálatok eredményeit, és ismerteti a Bizottsággal a megfelelési problémák kezelése érdekében meghozott intézkedéseket. A Bizottság ezeket az információkat az SPRFMO éves ülése előtt legalább 30 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.

40. cikk

Az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek a szerződő felek vagy nem szerződő együttműködő felek által bejelentett állítólagos megsértése

(1)   A tagállamok kijelölnek egy kapcsolattartó pontot a kikötői ellenőrzési jelentések szerződő felektől és együttműködő nem szerződő felektől történő fogadása céljából.

(2)   A tagállamok a kijelölt kapcsolattartó pontot érintő bárminemű változást annak érvénybelépése előtt legalább 40 nappal megküldik a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat a változás érvénybelépése előtt legalább 30 nappal továbbítja az SPRFMO titkárságának.

(3)   Amennyiben a valamely tagállam által kijelölt kapcsolattartó pont szerződő féltől vagy nem szerződő együttműködő féltől olyan ellenőrzési jelentést kap, amely igazolja, hogy a tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajó megszegte az SPRFMO állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit, a lobogó szerinti tagállam haladéktalanul kivizsgálja az állítólagos jogsértést, és az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül értesíti a Bizottságot a vizsgálat állásáról és az esetlegesen meghozott jogérvényesítési intézkedésekről annak érdekében, hogy a Bizottság tájékoztathassa az SPRFMO titkárságát. Ha a tagállam az ellenőrzési jelentés kézhezvételétől számított három hónapon belül nem tud helyzetjelentést adni a Bizottságnak, a három hónapos időszakon belül értesíti a Bizottságot a késedelem okairól és arról, hogy mikor nyújtja be a helyzetjelentést. A Bizottság a vizsgálat helyzetére vagy késedelmére vonatkozó információkat továbbítja az SPRFMO titkárságának.

41. cikk

A műholdas nyomkövető eszköz műszaki meghibásodása

(1)   Műholdas nyomkövető eszközük műszaki meghibásodása esetén az uniós halászhajók megfelelő telekommunikációs eszközök segítségével kötelesek a lobogójuk szerinti tagállam halászati felügyelő központjának négyóránként jelenteni a következő adatokat:

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a műholdas nyomkövető eszköz műszaki hibáját az (1) bekezdésben rögzített bejelentési kötelezettség kezdetétől számított 60 napon belül nem sikerül elhárítani, a lobogójuk alatt közlekedő halászhajók beszüntessék a halászatot, elrakjanak minden halászeszközt és haladéktalanul visszatérjenek a kikötőbe, hogy megjavíttassák a műholdas nyomkövető eszközt.

(3)   E cikk (1) és (2) bekezdését a 404/2011/EU rendelet 25. cikkében meghatározott követelményeken felül kell alkalmazni.

V. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. cikk

Bizalmasság

Az e rendelet keretében gyűjtött és kicserélt adatokat az 1224/2009/EK rendelet 112. és 113. cikkében megállapított, a bizalmas adatkezelés tekintetében alkalmazandó szabályoknak megfelelően kell kezelni.

43. cikk

Módosítási eljárás

Az SPRFMO meglévő állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit érintő módosításoknak az uniós jogba történő belefoglalása érdekében a Bizottság a 44. cikknek megfelelően felhatalmazást kap az alábbiak módosítását célzó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

44. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 43. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2018. július 19-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 43. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti a benne meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 43. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

45. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikkével létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

46. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(1)  HL C 288., 2017.8.31., 129. o.

(2)  Az Európai Parlament 2018. május 29-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2018. június 18-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4)  A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).

(5)  A Tanács 2012/130/EU határozata (2011. október 3.) a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Unió nevében történő jóváhagyásáról (HL L 67., 2012.3.6., 1. o.)

(6)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(7)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(8)  A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

(9)  A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2017.12.28., 81. o.).

X. MELLÉKLET

Megfigyelési adatok

A hajó- és megfigyelési adatokat minden egyes megfigyelt út vonatkozásában csak egyszer kell feljegyezni, és azokat úgy kell bejelenteni, hogy a hajóadatok összekapcsolhatók legyenek az A., B., C. és D. szakaszban előírt adatokkal.

A.   Az egyes megfigyelt utak vonatkozásában gyűjtendő hajó- és megfigyelési adatok

1.   Minden egyes megfigyelt út vonatkozásában a következő hajóadatokat kell gyűjteni:

a)	A hajó jelenlegi lobogója

b)	A hajó neve

c)	A hajóparancsnok neve

d)	A halászati parancsnok neve

e)	Lajstromszám

f)	IRCS (ha van)

g)	Lloyd's/IMO-szám (ha van)

h)	Korábbi nevek (ha ismertek)

i)	Lajstromozási kikötő

j)	Korábbi lobogó (ha volt)

k)	A hajó típusa (a megfelelő ISSCFV-kódokat kell használni)

l)	A halászati módszer(ek) típusa (a megfelelő ISSCFG-kódokat kell használni)

m)

Hossz (m)

n)	A hossz típusa, pl. „LOA”, „LBP”

o)	Vízvonalszélesség (m)

p)	Bruttó tonnatartalom – BT (a tonnatartalom vonatkozásában lehetőség szerint ezt a mértékegységet kell megadni)

q)	Bruttó regisztertonna (BRT) (akkor kell megadni, ha a BT értéke nem áll rendelkezésre de a BT-vel együtt is megadható)

r)	A főgép(ek) teljesítménye (kW)

s)	Tárolókapacitás (m3)

t)

A fedélzeten lévő berendezések nyilvántartása, amelyek hatással lehetnek a halászati teljesítményre (navigációs berendezések, radar, szonáris rendszerek, időjárás-előrejelző fax vagy műholdas időjárás-előrejelző készülék, a tengerfelszín hőmérsékletét mérő képalkotó eszköz, Doppler-áramlásmérő, rádió-iránymérő eszköz), amennyiben kivitelezhető

u)	A személyzet teljes létszáma (az összes alkalmazott a megfigyelők kivételével).

2.   Minden egyes megfigyelt út vonatkozásában a következő megfigyelési adatokat kell gyűjteni:

a)	A megfigyelő neve

b)	A megfigyelő szervezete

c)	A megfigyelő beszállásának időpontja (UTC)

d)	Beszállás szerinti kikötő

e)	A megfigyelő kiszállásának időpontja (UTC)

f)	Kiszállás szerinti kikötő.

B.   A vonóhálóval végzett halászati tevékenységgel kapcsolatban gyűjtendő fogási és erőkifejtési adatok

1.   Az adatokat minden megfigyelt vonóháló-kivetés tekintetében nem összesítve (vontatásonként) kell gyűjteni.

2.   A vonóháló minden egyes megfigyelt vontatása kapcsán a következő adatokat kell gyűjteni:

a)	A vontatás megkezdésének napja és időpontja (amikor a halászeszközzel megkezdődik a halászat – UTC)

b)	A vontatás befejezésének napja és időpontja (amikor megkezdődik a halászeszköz bevontatása – UTC)

c)	A vontatás kezdőpozíciója (szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – decimális formátum)

d)	A vontatás zárópozíciója (szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – decimális formátum)

e)	Tervezett célfajok (FAO-fajkód)

f)	A vonóháló, a fenék- vagy a vízközi vonóháló típusa (a fenék- vagy vízközi vonóháló megjelölésére az ISCCFG szabványos halászeszköz-kódjait kell használni)

g)	A vonóháló típusa: egyetlen, kettős vagy hármas (S, D vagy T)

h)	A hálószáj magassága

i)	A hálószáj szélessége

j)	A zsákvég hálóanyagának szembősége (kifeszített háló, mm) és a hálószem típusa (rombusz, négyzet stb.)

k)	A halászeszköz merítési mélysége (az alínnál mérve) a halászat kezdetekor

l)	A tengerfenék mélysége a halászat kezdetén

m)	A fedélzeten tartott valamennyi (FAO-fajkóddal jelölt) faj becsült fogásmennyisége fajok szerinti bontásban, élőtömegben kifejezve (a legközelebbi egész kg-ra kerekítve)

n)	Kifogott-e tengeri emlősöket, tengeri madarakat, hüllőket vagy más aggasztó állapotú fajokat? (Igen/Nem/Nem ismert) Ha igen, fajok szerinti bontásban jegyezze fel az összes kifogott tengeri emlős, tengeri madár, hüllő vagy más aggasztó állapotú faj egyedszámát.

o)	Volt-e valamilyen tengerfenéki anyag a vonóhálóban? (Igen/Nem/Nem ismert) Ha igen, fel kell jegyezni a vonóhálóba került érzékeny tengerfenéki fajokat, különösen a sérülékeny vagy élőhelyalkotó fajokat, mint például a szivacsokat, a legyezőkorallokat és a korallokat.

p)	Becsülje meg az m), n) vagy o) pont keretében fel nem jegyzett visszadobott tengeri erőforrások mennyiségét (tömeg vagy térfogat, a legkisebb ismert rendszertani egység szerinti bontásban).

q)

Jegyezze fel a járulékos fogások mérséklésére alkalmazott intézkedéseket: i. Alkalmaztak-e madárriasztó zsinórokat? (nem/eszközkód – az L. szakaszban leírtak szerint) ii. Alkalmaztak-e madárriasztó zsinórfüggönyt? (nem/eszközkód – az N. szakaszban leírtak szerint) iii. Írja le a belsőségek/visszadobandó halak helyszíni kezelését (több választ is megjelölhet: a halászeszköz kivetésekor és behúzásakor a vízbe nem kerülnek belsőségek/csak a folyékony feldolgozási hulladék kerül kibocsátásra/a hulladék-kibocsátás adagolása > 2 óra/egyéb/nincs). iv. Alkalmaztak-e egyéb intézkedéseket a tengeri emlősök, tengeri madarak, hüllők vagy más aggasztó állapotú fajok járulékos kifogásának csökkentésére? (Igen/Nem) Ha igen, ismertesse.

C.   Az erszényes kerítőhálóval végzett halászati tevékenységgel kapcsolatban gyűjtendő fogási és erőkifejtési adatok

1.   Az adatokat az erszényes kerítőhálók minden megfigyelt kivetése tekintetében nem összesítve (hálókivetésenként) kell gyűjteni.

2.   Az erszényes kerítőhálók minden megfigyelt kivetése kapcsán a következő adatokat kell gyűjteni:

a)	Az adott hálókivetés előtti (az utolsó hálókivetéstől számított) teljes keresési idő

b)	A hálókivetés megkezdésének napja és időpontja (amikor a halászeszközzel megkezdődik a halászat – UTC)

c)	A hálókivetés befejezésének napja és időpontja (amikor megkezdődik a halászeszköz bevontatása – UTC)

d)	A hálókivetés kezdőpozíciója (szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – decimális formátum)

e)	Hálóhossz (m)

f)	Hálómagasság (m)

g)	Hálószembőség (kifeszített háló, mm) és a hálószem típusa (rombusz, négyzet stb.)

h)	Tervezett célfajok (FAO-fajkód)

i)	A fedélzeten tartott valamennyi (FAO-fajkóddal jelölt) faj becsült fogásmennyisége fajok szerinti bontásban, élőtömegben kifejezve (a legközelebbi egész kg-ra kerekítve)

j)	Kifogott-e tengeri emlősöket, tengeri madarakat, hüllőket vagy más aggasztó állapotú fajokat? (Igen/Nem/Nem ismert) Ha igen, fajok szerinti bontásban jegyezze fel az összes kifogott tengeri emlős, tengeri madár, hüllő vagy más aggasztó állapotú faj egyedszámát.

k)	Volt-e valamilyen tengerfenéki anyag a hálóban? (Igen/Nem/Nem ismert) Ha igen, fel kell jegyezni a kifogott érzékeny tengerfenéki fajokat, különösen a sérülékeny vagy élőhelyalkotó fajokat, mint például a szivacsokat, a legyezőkorallokat és a korallokat.

l)	Becsülje meg az i), j) vagy k) pont keretében fel nem jegyzett visszadobott tengeri erőforrások mennyiségét (tömeg vagy térfogat, a legkisebb ismert rendszertani egység szerinti bontásban).

m)	Jegyezze fel és ismertesse a járulékos fogások mérséklésére alkalmazott intézkedéseket.

D.   A fenékhorogsorral végzett halászati tevékenységgel kapcsolatban gyűjtendő fogási és erőkifejtési adatok

1.   Az adatokat a horogsorok minden megfigyelt kihelyezése tekintetében nem összesítve (horogsor-kihelyezésenként) kell gyűjteni.

2.   Minden megfigyelt horogsor-kihelyezés tekintetében a következő adatokat kell gyűjteni:

a)	A horogsor-kihelyezés kezdésének napja és időpontja (UTC-formátumban)

b)	A horogsor-kihelyezés befejezésének napja és időpontja (UTC-formátumban)

c)	A horogsor-kihelyezés kezdőpozíciója (szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – decimális formátum)

d)	A horogsor-kihelyezés zárópozíciója (szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – decimális formátum)

e)	Tervezett célfajok (FAO-fajkód)

f)	A kihelyezett horogsor teljes hossza (km)

g)	A kihelyezett horogsoron található horgok száma

h)	A tengerfenék mélysége a horogsor-kihelyezés kezdetén

i)	A horogsor vontatása során ténylegesen megfigyelt horgok száma (beleértve a kifogott tengeri emlősöket, tengeri madarakat, hüllőket vagy más aggasztó állapotú fajokat)

j)	A fedélzeten tartott valamennyi (FAO-fajkóddal jelölt) faj becsült fogásmennyisége fajok szerinti bontásban, élőtömegben kifejezve (a legközelebbi egész kg-ra kerekítve)

k)	Kifogott-e tengeri emlősöket, tengeri madarakat, hüllőket vagy más aggasztó állapotú fajokat? (Igen/Nem/Nem ismert) Ha igen, fajok szerinti bontásban jegyezze fel az összes kifogott tengeri emlős, tengeri madár, hüllő vagy más aggasztó állapotú faj egyedszámát.

l)	Volt-e valamilyen tengerfenéki anyag a fogásban? (Igen/Nem/Nem ismert) Ha igen, fel kell jegyezni a kifogott érzékeny tengerfenéki fajokat, különösen a sérülékeny vagy élőhelyalkotó fajokat, mint például a szivacsokat, a legyezőkorallokat és a korallokat.

m)	Becsülje meg a j), k), vagy l) pont keretében fel nem jegyzett visszadobott tengeri erőforrások mennyiségét (tömeg vagy térfogat, a legkisebb ismert rendszertani egység szerinti bontásban).

n)

Jegyezze fel a járulékos fogások mérséklésére alkalmazott intézkedéseket: i. Alkalmaztak-e madárriasztó zsinórokat? (nem/eszközkód – az L. szakaszban leírtak szerint) ii. A horogsor-kihelyezés időtartama a tengeri napnyugta és a tengeri napkelte közötti napszakra korlátozódott-e? (Igen/Nem) iii. Milyen típusú halászeszközt alkalmaztak? (külső súlyozású zsinórok/belső súlyozású zsinórok/trotzsinórok/egyéb) iv. Külső súlyozású zsinórok használata esetén ismertesse a nehezékek és bóják elrendezési módját (az M. szakaszban lévő űrlap segítségével) v. Ha belső súlyozású zsinórokat alkalmaztak, mekkora a zsinór ólommagjának tömege (g/m)? vi. Trotzsinór alkalmazása esetén használtak-e ún. „cachalotera-hálókat”? (Igen/Nem) vii. Ha egyéb, ismertesse

o)	Milyen enyhítő intézkedéseket alkalmaztak a bevontatásnál? (madárriasztó zsinórfüggöny/egyéb/semmi) Ha egyéb, ismertesse

p)	Mi volt a csali típusa? hal/tintahal/vegyes; élő/nem élő/vegyes; fagyasztott/kiolvasztott/vegyes

q)	Ismertesse, hogy a horogsor kilövésekor és vontatásakor a hajó kibocsátott-e a tengerbe bármilyen biológiai anyagot (a kibocsátást nem adagolták két óránként vagy hosszabb időközönként/a kibocsátást két óránként vagy hosszabb időközönként adagolták/nem volt kibocsátás/ismeretlen)

r)	Alkalmaztak-e egyéb intézkedéseket a tengeri emlősök, tengeri madarak, hüllők vagy más aggasztó állapotú fajok járulékos kifogásának csökkentésére? (Igen/Nem) Ha igen, ismertesse.

E.   Hosszgyakorisági adatok

A célfajokról és – ha van elég idő – az egyéb fő, járulékosan kifogott fajokról a mintában szereplő fajokra nézve reprezentatív és véletlenszerűen kiválasztott hosszgyakoriság-adatokat kell gyűjteni. A hosszadatokat a lehető legpontosabb, az adott faj tekintetében megfelelő mértékegység szerint (cm vagy mm, a legközelebbi egész értékre fel- vagy lekerekítve) kell gyűjteni és rögzíteni, valamint az alkalmazott mérés típusát (teljes hossz, a farok tövéig mért hossz vagy standard hossz) is fel kell jegyezni. Amennyiben lehetséges, rögzíteni kell vagy meg kell becsülni a hosszgyakoriság méréséhez használt minták össztömegét, fel kell jegyezni a becslés módszerét, valamint a megfigyelők számára előírható, hogy a mért halak nemét is határozzák meg a nemek szerint rétegzett hosszgyakoriság-adatok előállításához.

1.   Kereskedelmi mintavételi protokoll

a)

A valódirája-féléktől és cápáktól eltérő halfajok: i. a farok tövéig mért hosszt a legközelebbi egész cm-re kell kerekíteni olyan halak esetében, amelyek maximális hossza nagyobb a farok tövéig mért 40 cm-es hossznál ii. a farok tövéig mért hosszt a legközelebbi egész mm-re kell kerekíteni olyan halak esetében, amelyek maximális hossza kisebb a farok tövéig mért 40 cm-es hossznál

b)	Valódirája-félék: meg kell mérni a legnagyobb úszófesztávolságot;

c)	Cápák: minden egyes faj esetében a megfelelő hosszmérést kell alkalmazni (lásd az FAO 474. sz. technikai jelentését a cápák méréséről). Alapesetben a teljes hosszt kell mérni.

2.   Tudományos mintavételi protokoll

A fajok tudományos mintavételézéséhez a hosszmérést az 1. pontban meghatározottnál adott esetben nagyobb pontossággal kell elvégezni.

F.   Elvégzendő biológiai mintavétel

1.   A fő célfajok és – ha van elég idő – a fogásban található egyéb fő, járulékosan kifogott fajok reprezentatív mintáinak vonatkozásában a következő biológiai adatokat kell gyűjteni:

a)

Faj

b)	Hossz (mm vagy cm) az alkalmazott hossztípus feltüntetésével. A mérés pontosságát és típusát fajonként kell meghatározni az E. szakaszban meghatározottak szerint.

c)	Nem (hím, nőstény, nem kifejlett, nemtelen)

d)	Ivarérettség szakasza

2.   A megfigyelőknek az SPRFMO tudományos bizottsága által végrehajtott, előre meghatározott egyedi kutatási programoknak vagy más nemzeti tudományos kutatásoknak megfelelően kell gyűjteniük a szövet-, hallókő- és/vagy gyomormintákat.

3.   A megfigyelőket tájékoztatni kell, és adott esetben a hosszgyakoriság vizsgálatára és a biológiai mintavételezésre vonatkozó protokollokat ismertető írásos dokumentumokat kell a rendelkezésükre bocsátani, valamint minden megfigyelői útra vonatkozóan meg kell kapniuk a fenti mintavételre alkalmazandó prioritásokat.

G.   A tengeri madarak, emlősök, teknősök és más aggasztó állapotú fajok járulékos fogásairól gyűjtendő adatok

1.   A halászati műveletek során fogott tengeri madarak, emlősök, hüllők (teknősök) és más aggasztó állapotú fajok vonatkozásában az alábbi adatokat kell gyűjteni:

a)	Faj (amennyire csak lehetséges, rendszertanilag azonosítva, vagy fénykép kíséretében, ha a rendszertani besorolás nehéz) és méret

b)	A hálóvontatásonként vagy horogsor-kihelyezésenként fogott egyes fajok egyedeinek száma

c)	a járulékosan fogott állategyedek sorsa (a fedélzeten tartják vagy visszaengedik/visszadobják)

d)	Visszaengedés esetén az egyed állapota (erőteljes, élő, letargikus, elpusztult) visszaengedéskor

e)

Ha az egyed elpusztult, előre meghatározott mintavételi protokollokkal összhangban megfelelő információkat vagy mintákat kell gyűjteni szárazföldi azonosítás céljából. Amennyiben ez nem lehetséges, a megfigyelők számára a biológiai mintavételi eljárásokban meghatározottak szerint előírható az azonosításra felhasználható testrészek részmintáinak gyűjtése

f)	Az interakció típusának rögzítése (horog/zsinórba gabalyodás/vontatókötél által az egyedre mért ütés/kifogás hálóval/egyéb). Ha a válasz „egyéb”, ismertesse.

2.   Valamennyi egyed nemének feljegyzése olyan rendszertani egységeknél, amelyek esetében ez szemrevételezés útján lehetséges, mint például az úszólábúak, a kisebb cetfélék vagy az Elasmobranchii nembe tartozó fajok és más aggasztó állapotú fajok esetében.

3.   Volt-e bármilyen olyan körülmény vagy intézkedés, amely hozzájárulhatott a járulékos fogáshoz? (például a madárriasztó zsinórokba való belegabalyodás, nagy mértékű csaliveszteség).

H.   A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat érintő halászat észlelése

Minden egyes, megfigyelés tárgyát képező vonóháló esetében az alábbi adatokat kell gyűjteni valamennyi érzékeny tengerfenéki faj kifogott egyedeire, különösen a sérülékeny vagy élőhelyalkotó fajokra, például a szivacsokra, a legyezőkorallokra és a korallokra vonatkozóan:

a)	Faj (amennyire csak lehetséges, rendszertanilag azonosítva, vagy fénykép kíséretében, ha a rendszertani besorolás nehéz)

b)	A háló vontatásakor fogott valamennyi, listán szereplő tengerfenéki faj mennyiségének becslése (tömeg [kg] vagy térfogat [m3])

c)	A háló vontatásakor fogott valamennyi gerinctelen tengerfenéki faj összmennyiségének becslése (tömeg [kg] vagy térfogat [m3])

d)	Amennyiben lehetséges és különösen a rendszertani útmutatókban nem szereplő új vagy ritka tengerfenéki fajok esetében egész mintákat kell gyűjteni, amelyeket szárazföldi azonosítás céljából megfelelő módon meg kell őrizni.

I.   Valamennyi begyűjtött azonosító jel vonatkozásában gyűjtendő adatok

Valamennyi begyűjtött, halakon, tengeri madarakon, emlősökön vagy hüllőkön lévő azonosító jel összefüggésében a következő adatokat kell gyűjteni, amennyiben az azonosító jelet viselő szervezet elpusztult, a fedélzeten tartandó vagy él:

a)	A megfigyelő neve

b)	A hajó neve

c)	Rádióhívójel

d)	A hajó lobogója

e)	Az azonosító jelek összegyűjtése, felcímkézése (az alábbiakban részletezett minden adattal) és tárolása a jelölő ügynökséghez való későbbi visszaküldés céljából.

f)	A begyűjtött azonosító jelet viselő egyed faja

g)	A jel színe és típusa (spagetti, archív)

h)

A jel száma (ha egy halon több azonosító jel is található, valamennyi jel számát meg kell adni. Ha csak egy jel adatait rögzítették, nyilatkozni kell arról, hogy a másik azonosító jel hiányzott-e vagy sem). Ha az adott szervezet életben van és a tervek szerint visszaengedik, az azonosító jelen szereplő információkat az előre meghatározott mintavételi protokollokkal összhangban össze kell gyűjteni.

i)	A fogás dátuma és időpontja (UTC)

j)	A fogás helye (szélesség/hosszúság, a legközelebbi 1 percre kerekítve)

k)	az állategyed hossza/mérete (cm vagy mm) az elvégzett mérés típusának megjelölésével (például teljes hossz, a farok tövéig mért hossz stb.). A hosszmérési adatokat az E. szakaszban meghatározott kritériumok alapján kell gyűjteni.

l)	nem (F = nőstény, M = hím, I = meghatározatlan, D = nem vizsgált)

m)	Az azonosító jeleket a halászat egy megfigyelt időszakában találták? (Igen/Nem)

n)	A díjra vonatkozó információ (pl. név és cím, ahová a begyűjtésért járó díjat küldik)

(Az itt rögzített adatok egy része valóban megismétli az előző információkategóriákban már megadott adatokat. Erre azért van szükség, mert az azonosító jelek begyűjtésével kapcsolatos információkat más megfigyelési adatoktól függetlenül is meg lehet küldeni.)

J.   A megfigyelési adatok gyűjtésének hierarchiája

1.   Mivel előfordulhat, hogy a megfigyelők nem tudják minden egyes út során összegyűjteni az ebben az iránymutatásban ismertetett összes adatot, a megfigyelési adatok gyűjtése tekintetében prioritási sorrendet kell felállítani. Egyedi kutatási programok követelményeinek teljesítése érdekében út- vagy programspecifikus megfigyelői prioritások is kialakíthatók; ilyen az esetben a megfigyelőknek ezeket a prioritásokat kell követniük.

2.   Út- vagy programspecifikus prioritások hiányában a megfigyelők kötelesek a következő általános prioritásokat követni:

a)	A halászati műveletekre vonatkozó információk A hajóra és a hálóvontatásra/horogsor-kihelyezésre/erőkifejtésre vonatkozó valamennyi információ

b)

Fogásbejelentés i. A mintavétel tárgyát képező fogás ejtésének ideje és a fogás mennyisége az összes fogáshoz vagy erőkifejtéshez képest (pl. horgok száma), valamint az egyes kifogott fajok egyedeinek teljes száma ii. A tengeri madarak, emlősök, hüllők (teknősök), érzékeny tengerfenéki fajok és a sérülékeny fajok azonosítása és egyedszáma iii. Az egyes megtartott vagy visszadobott fajok számának és az egyedek tömegének rögzítése iv. Adott esetben az állományok kifosztásával kapcsolatos esetek feljegyzése

c)

Biológiai mintavétel i. Az azonosító jelek jelenlétének ellenőrzése ii. A célfajok tekintetében a hosszgyakorisági adatok iii. A célfajok alapvető biológiai adatai (nem, ivarérettség) iv. A járulékosan kifogott főbb fajok tekintetében a hosszgyakorisági adatok v. Otolitok (és – ha gyűjtik – gyomorminták) a célfajok esetében vi. A járulékosan kifogott fajokra vonatkozó alapvető biológiai adatok vii. A járulékosan kifogott fajok biológiai mintái (ha gyűjtik) viii. Fényképek készítése

d)

A fogások bejelentését és a biológiai mintavételi eljárásokat az alábbi fajcsoportok szerint kell fontossági sorrendbe sorolni: Faj Prioritás (1 – legmagasabb) Elsődleges célfajok (például a fattyúmakréla a nyílt vízi halászatban, illetve az atlanti tükörhal a tengerfenéki halászatban) 1 Tengeri madarak, emlősök, hüllők (teknősök) vagy más aggasztó állapotú fajok 2 Egyéb, az adott halászatban jellemzően az 5 legfontosabb faj közé tartozó fajok (pl. a kék makréla a nyílt vízi halászatban, illetve az oreo és a tízujjú nyálkásfejűhal a tengerfenéki halászatban) 3 Minden más faj 4 A megfigyelési tevékenység e tevékenységek közötti megoszlása a művelet és a halászeszköz-kihelyezés típusától függ. Az almintáknak a nem megfigyelt mennyiségekhez viszonyított méretét (mint például a fajösszetétel tekintetében megvizsgált horogszám a kihelyezett horgok számához képest) kifejezetten fel kell jegyezni a tagállamok megfigyelői programjainak iránymutatása szerint.

K.   A megfigyelési adatok rögzítéséhez használandó kódolási előírások

1.   Egyedi adattípusokra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában a megfigyelési adatokat az e részben meghatározott kódolási előírásoknak megfelelően kell megadni.

2.   Az időadatokat az egyeztetett világidő (UTC) szerint kell feltüntetni.

3.   A helyszínek meghatározása tizedfokokban történik.

4.   A következő kódrendszereket kell használni:

a)	a fajokat hárombetűs FAO-fajkódokkal kell megadni;

b)	a halászati módszereket a halászeszközök nemzetközi osztályozási rendszere (ISSCFG – 1980. július 29.) szerinti kódokkal kell leírni;

c)	a halászhajók típusait a halászhajók nemzetközi osztályozási rendszere (ISSCFV) szerinti kódokkal kell leírni;

5.   Metrikus mértékegységeket kell használni, különösen a következőket:

a)	a fogás tömegének meghatározása kilogrammban történik;

b)	a magasság, a szélesség, a mélység, a vízvonalszélesség és a hossz meghatározása méterben történik;

c)	a térfogat meghatározása köbméterben történik;

d)	a motorteljesítmény meghatározása kilowattban történik.

L.   A madárriasztó zsinórok leírására szolgáló űrlap

A madárriasztó zsinór általános leírása:

Út száma

Madárriasztó zsinór pozíciója

Madárriasztó zsinór eszközkódja

Szalagok közötti távolság (m)

Szalaghossz min /max (m)

Szalagok száma (pl. ezen az ábrán 7)

Madárriasztó zsinór kialakítása: (az ábra szerinti kialakítás kettős)

Madárriasztó zsinór anyaga

Felfügg. vízszint feletti magasság (m)

Vezetőzsinór hossza (m)

Szalagszín

Vontatott tárgy

Szalagok anyaga

Madárriasztó zsinór hossza (m)

További észrevételek

A MADÁRRIASZTÓ ZSINÓROKRA VONATKOZÓ KÓDOK/LISTÁK:
Elhelyezés	Kialakítás	Vontatott tárgy	Anyag	Szín
Hajó bal oldala	Egyágú	F = kifordított tölcsér/műanyag kúp	T = műanyag cső	P = rózsaszín
Hajó jobb oldala	Kétágú	L = a főzsinór hossza	S = műanyag szalagok	R = piros
Tat		K = csomó vagy hurok a főzsinóron	O = egyéb	C = narancssárga
		B = bója		Y = sárga
		N = hálós bója		G = zöld
		S = zsák		B = kék
		W = tömeg		W = barna
		Z = nincs vontatott tárgy		F = fakó szín (bármilyen szín)
		O = egyéb		O = egyéb

A megadott értékek összefoglalása:
Út száma	Szalagok közötti távolság
Madárriasztó zsinór eszközkódja	Szalaghossz (min)
Madárriasztó zsinór pozíciója	Szalaghossz (max)
Vezetőzsinór hossza	Szalagszín
Vetületi hossz	Szalagok anyaga
Felfügg. vízszint feletti magasság	Szalagok száma
Madárriasztó zsinór anyag	Vontatott tárgy
Madárriasztó zsinór kialakítása	További észrevételek

M.   A külső súlyozású zsinórok leírására szolgáló űrlap

Fenékhorogsorok lesúlyozására

Szimpla vagy kettős

További észrevételek:

Bóják átlagos átmérője (m)

Víz alatti bója és a főzsinór közötti távolság (m)

Horgok száma a felszíni bója és a horgony között

Távolság a zsinór és a nehezék között

Nehezékek átlagos tömege (kg)

Horgok száma a víz alatti bóják között

Horgok száma a nehezékek között

A megadott értékek összefoglalása:
Szimpla vagy kettős zsinór?	Horgok száma a felszíni bója és a horgony között
Nehezékek átlagos tömege	Horgok száma a víz alatti bóják között
A víz alatti bója és a főzsinór közötti távolság	Horgok száma a nehezékek között
Távolság a zsinór és a nehezékek között	További észrevételek

N.   A madárriasztó zsinórfüggöny leírására szolgáló űrlap

Madárriasztó zsinórfüggöny

Oldalsó rúd

Tatra szerelt rúd és oldalsó rúd közötti

BAL OLDAL

JOBB OLDAL

Rúdhossz

Szalagok száma

Víz feletti magasság

Szalagszín

Szalagok anyaga

Oldalsó rúd

Tattól mért távolság

TAT

Tatra szerelt rúd

Tatra szerelt rúd

Tatra szerelt rudakközötti függöny?

Rúdhossz

Szalagok száma

Függöny hossza

Víz feletti magasság

Szalagok száma

Szalagszín

Függöny hossza

Víz feletti magasság

Szalagok anyaga

Szalagok száma

Szalagszín

Víz feletti magasság

Szalagok anyaga

Szalagszín

Szalagok anyaga

A megadott értékek összefoglalása
— a tattól mért távolság
Oldalsó rúd	Tatra szerelt rúd
— Rúdhossz	— Rúdhossz
— Szalagok száma	— Szalagok száma
— A szalagok közötti átlagos távolság	— A szalagok közötti átlagos távolság
— Víz feletti magasság	— Víz feletti magasság
— Szalagszín	— Szalagszín
— Szalagok anyaga	— Szalagok anyaga
A hajó oldala és tatja közötti zsinórfüggöny	Tatra szerelt zsinórfüggöny
— Függöny hossza	— Függöny hossza
— Szalagok száma	— Szalagok száma
— A szalagok közötti átlagos távolság	— A szalagok közötti átlagos távolság
— Víz feletti magasság	— Víz feletti magasság
— Szalagszín	— Szalagszín
— Szalagok anyaga	— Szalagok anyaga

O.   A kirakodás vagy a hajó kikötői tartózkodása során gyűjtött megfigyelési adatokra vonatkozó előírások

A lobogójuk alatt közlekedő és az SPRFMO által szabályozott fajok feldolgozatlan egyedeit (azaz egész hal, bármely testrész eltávolítása nélkül) kirakodó halászhajók vonatkozásában, amennyiben e kirakodások megfigyelés tárgyát képezik, a tagállamok a következő információkat gyűjthetik és küldhetik be:

1.

Minden egyes megfigyelt kirakodás vonatkozásában a következő hajóadatok: a) A hajó jelenlegi lobogója b) A hajó neve c) A halászhajó lajstromszáma d) IRCS (ha van) e) Lloyd's/IMO-szám (ha van) f) A hajó típusa (a megfelelő ISSCFV-kódokat kell használni) g) A halászati módszer(ek) típusa (a megfelelő ISSCFG-kódokat kell használni)

2.	Minden egyes megfigyelt kirakodás vonatkozásában a következő megfigyelési adatok: a) A megfigyelő neve b) A megfigyelő szervezete c) A kirakodás helye szerinti ország (szabványos hárombetűs ISO-országkód) d) Kikötő/kirakodási hely

3.

Minden egyes megfigyelt kirakodás vonatkozásában a következő adatok: a) A kirakodás napja és időpontja (UTC-formátumban) b) Az út első napja – amennyire lehetséges c) Az út utolsó napja – amennyire lehetséges d) Indikatív halászterület (tizedes értékekben megadott szélesség/hosszúság, 1 szögperces felbontás – amennyire lehetséges) e) Fő célfajok (FAO-fajkód) f) Kirakodáskori állapot fajonként (FAO-fajkód) g) A megfigyelt kirakodási művelet során kirakodott (élő-) tömeg fajonként (kilogrammban)

Ezenkívül a kirakodás vagy a hajó kikötői tartózkodása során megfigyelt fajok esetében a hosszgyakorisági adatok, a biológiai adatok és/vagy az azonosító jelek begyűjtésére vonatkozó adatok gyűjtésének az e melléklet E., F. és I. szakaszában leírt szabványokat kell követnie.

A G. (járulékos fogás) és a H. szakasz (veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák) nem releváns a megfigyelt kirakodások vonatkozásában. Az I. (azonosító jelek begyűjtése), a J. (hierarchia) és a K. (kódhasználati előírások) szakaszban foglalt előírásokat azonban továbbra is be kell tartani, ha alkalmazandók.