Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32018D0320

A Bizottság (EU) 2018/320 végrehajtási határozata (2018. február 28.) a szalamandrák Unión belüli kereskedelmére és az ilyen állatok Unióba történő behozatalára vonatkozó, a Batrachochytrium salamandrivorans gombával kapcsolatos bizonyos állategészségügyi védintézkedésekről (az értesítés a C(2018) 1208. számú dokumentummal történt) (EGT-vonatkozású szöveg. )

C/2018/1208

OJ L 62, 5.3.2018, p. 18–33 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2018/320/oj

5.3.2018   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 62/18


A BIZOTTSÁG (EU) 2018/320 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2018. február 28.)

a szalamandrák Unión belüli kereskedelmére és az ilyen állatok Unióba történő behozatalára vonatkozó, a Batrachochytrium salamandrivorans gombával kapcsolatos bizonyos állategészségügyi védintézkedésekről

(az értesítés a C(2018) 1208. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egyes élőállatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állategészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról szóló, 1991. július 15-i 91/496/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

2013 óta jelen van Belgiumban, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban a Batrachochytrium salamandrivorans (Bsal), amely egy, a szalamandrák körében újonnan megjelenő kórokozó gomba. A kórokozó egyaránt sújtja a tartott és a vadon élő szalamandrákat, és jelentős morbiditást és mortalitást okozhat ezekben a populációkban. A Bsal bizonyos szalamandrafajok számára halálos, míg más fajok teljesen vagy részben rezisztensek vele szemben, viszont a bőrükön hordozhatják a Bsal kórokozót, és emiatt hordozók, illetve a fertőzés vagy szennyezés forrásai lehetnek más szalamandrafajok számára.

(2)

A Bsal gombával kapcsolatos aktuális tudományos ismeretek szerint, amelyeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság Bsal kórokozóról szóló tudományos szakvéleménye (3) összegzett az állatbetegségeknek az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) keretében történő felsorolásának és kategorizálásának értékelésében, a Bsal endémiásnak tűnik legalább Japánban, Thaiföldön és Vietnamban, előfordulási gyakorisága pedig körülbelül 3 %-os a vadon élő szalamandrapopulációkban. Az általános vélekedés szerint a Bsal Kelet-Ázsiából származik, és arrafelé széles körben elterjedt és endémiás. Arról viszont nincsenek információk, hogy mennyire elterjedt a világ más részein. Általános vélekedés az is, hogy a fertőzött vagy a kórokozót hordozó szalamandrák kereskedelme hozzájárul a Bsal terjedéséhez.

(3)

A rendelkezésre álló adatok szerint a rezisztens és a kórokozóra fogékony szalamandrafajokkal is kereskednek. A 92/65/EGK tanácsi irányelv (5) azon állatok Unión belüli kereskedelmét és Unióba történő behozatalát szabályozó állategészségügyi követelményeket határozza meg, amelyek nem tartoznak a szóban forgó irányelv F. mellékletében felsorolt külön uniós jogszabályokban megállapított állategészségügyi követelmények hatálya alá. Az uniós állategészségügyi jogszabályok, köztük a 92/65/EGK irányelv, jelenleg nem írnak elő külön állategészségügyi követelményeket a szalamandrák kereskedelmére, illetve azok Unióba történő behozatalára, amelyek hatékony állategészségügyi védelmet nyújtanának a Bsal Unión belüli terjedésével szemben.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a Batrachochytrium salamandrivorans (Bsal) EU-ban történő túlélésével, megtelepedésével és terjedésével kapcsolatos tudományos és műszaki segítségnyújtásában (6) (a továbbiakban: az EFSA segítségnyújtása) értékelte a Bsalnak az Unióban vadon élő vagy tartott szalamandrák egészségére gyakorolt potenciális hatást, az értékesített szalamandrákra bevezetett szállítási tilalom hatékonyságát és megvalósíthatóságát, a Bsal észlelése céljából rendelkezésre álló diagnosztikai módszerek és lehetséges alternatív módszerek érvényességét, megbízhatóságát és megalapozottságát, valamint a megvalósítható kockázatcsökkentő intézkedéseket, amelyek a szalamandrák nemzetközi és Unión belüli biztonságos kereskedelmét szolgálják.

(5)

Az EFSA segítségnyújtása szerint a szalamandrák karanténba helyezése, a szalamandrák Bsal-fertőzöttségtől való mentességét igazoló vizsgálat, a szalamandrák szállításának korlátozása, a higiéniai eljárások és a biológiai védelmi intézkedések, illetve a szalamandrák Bsal kórokozóval szembeni kezelése fontos kockázatcsökkentő intézkedések e betegség terjedésének megelőzésében.

(6)

Az EFSA segítségnyújtása rámutatott arra is, hogy számos hiányosság és bizonytalanság van a Bsal kórokozóval kapcsolatos jelenlegi tudásunk terén. Különösen azt a következtetést vonta le, hogy a rendszertan bonyolultsága, valamint arra vonatkozó aktuális bizonyíték hiányában, hogy mely fajok fogékonyak a Bsal kórokozóra, a rendszertani rend szintjén meghatározott szabályok valószínűleg hatékonyabbak és megvalósíthatóbbak, mint a fajspecifikus szabályok.

(7)

Ezért a szalamandraszállítmányok Unión belüli kereskedelme és az ilyen szállítmányok Unióba történő behozatala tekintetében helyénvaló állategészségügyi védintézkedéseket meghatározni a farkos kétéltűek (Caudata) rendjére vonatkozóan annak biztosítása érdekében, hogy a Bsal ne terjedjen az ilyen állatok Unión belüli kereskedelme és az Unióba történő behozatala által. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az EFSA segítségnyújtásában említett kockázatcsökkentő intézkedéseket, és rendelkezniük kell különösen a szalamandrák megfelelő karanténjáról, diagnosztikai vizsgálatáról és kezeléséről, valamint az egészségügyi állapotukat az Unión belüli kereskedelmük és az Unióba történő behozataluk céljából igazoló bizonyítványok kiállításáról. Ezek az intézkedések sürgős jellegűek, és nem tekintendők a 92/65/EGK tanácsi irányelv 18. cikkének (2) bekezdése értelmében vett külön intézkedésnek.

(8)

Az 576/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) meghatározza a rendelet I. mellékletében felsorolt kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgására vonatkozó állategészségügyi követelményeket, és e mellékletben a kétéltűek is szerepelnek. Az ebben a határozatban megállapított állategészségügyi védintézkedések nem alkalmazandók az 576/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó, kedvtelésből tartott szalamandrák nem kereskedelmi célú mozgására e mozgások sajátosságai, valamint az ilyen mozgásokra vonatkozó információk hiánya miatt.

(9)

Ezeket az intézkedéseket az olyan egyéb uniós szabályoktól függetlenül kell alkalmazni, amelyek jelentőséggel bírhatnak a szalamandrák kereskedelme és behozatala szempontjából, különös tekintettel a 338/97/EK tanácsi rendeletre (8).

(10)

A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) a 2017. május 21–26-i 85. általános ülésszakán felvette a Víziállat-egészségügyi Kódexébe a Bsal okozta fertőzést. Részletes nemzetközi szabványok azonban még nem állnak rendelkezésre, és nincsenek információk arról sem, hogy az állategészségügyi szolgálatok és laboratóriumok világszerte milyen technikai képességekkel rendelkeznek a Bsal tesztelésére, miközben az Európai Unióban a különböző érintett érdekelt felek élen járnak a Bsal diagnosztizálásában és kezelésében, valamint a kereskedelemben értékesített szalamandrák biztonságos kezelésében. Ezért helyénvaló, hogy a legtöbb kockázatcsökkentő intézkedést, különösen a kereskedelemben értékesített és a behozott szalamandrák megfelelő létesítményekben történő karanténba helyezését, vizsgálatát és kezelését az Unióban működő illetékes állategészségügyi hatóságok, felelős személyek és laboratóriumok végezzék el.

(11)

Az EFSA segítségnyújtása szerint lehetséges, hogy a Bsal különböző területeken honos szalamandrafajok között terjed, és keresztfertőzés alakulhat a szalamandrákat tenyésztő, gyűjtő vagy elosztó létesítmények között. Emiatt fennáll annak a kockázata, hogy a Bsal származási helyüktől és a vadonban kialakult helyzettől függetlenül megjelenik az értékesített szalamandrákban. Ezért minden, Unión belüli kereskedésre szánt vagy Unióba behozott szalamandraszállítmányt kockázatcsökkentő intézkedéseknek kell alávetni.

(12)

Meg kell határozni a szalamandrák karanténba helyezésére használandó megfelelő létesítményekre vonatkozó minimumfeltételeket, az ezekben a létesítményekben elhullott szalamandrák kezelését pedig az állati melléktermékekről szóló rendeletben (9) meghatározott külön szabályok szerint kell elvégezni.

(13)

A karanténba zárt járványügyi egységek méretét illetően meg kell határozni a negatív diagnosztikai vizsgálati eredmények tanúsítására alkalmas minimális méretet a legjobb elérhető valós idejű vizsgálati módszer, a kvantitatív polimeráz láncreakció (qPCR) korlátozott érzékenysége miatt, amely csak akkor ad kellően megbízható eredményt, ha a járványügyi egységek legalább 62 szalamandrából állnak.

(14)

Azokat a szalamandrákat, amelyeket az Unióban karanténba zártak, és a vizsgálatuk negatív eredménnyel zárult, illetve kielégítő kezelést kaptak, nem kell ismét karanténba zárni, illetve vizsgálatnak alávetni, feltéve, hogy egy megfelelő létesítményben elkülönítve tartották őket az eltérő egészségügyi állapotú szalamandráktól.

(15)

A kezeléseket az EFSA segítségnyújtásában vagy más hasonló dokumentumokban bemutatott, konzultatív szakértői vizsgálatnak alávetett tudományos szakirodalomban már leírt protokollokkal összhangban kell meghatározni.

(16)

Létre kell hozni a szalamandraszállítmányok Unióba történő behozatala céljából állategészségügyi bizonyítványok kiállítására jóváhagyott harmadik országok jegyzékét, amely csak azokat az országokat tartalmazhatja, amelyek a megtévesztő és csalárd bizonyítványkiállítás megakadályozása érdekében már megfelelő és a 96/93/EK tanácsi irányelvben (10) meghatározottakkal legalább egyenértékű garanciákat nyújtanak a bizonyítványok kiállítása tekintetében. Ezért indokolt hivatkozni egyéb áruk Unióba történő behozatalával összefüggésben már meglévő és rendelkezésre álló jegyzékekre. Ezek a harmadik országok a 2004/211/EK bizottsági határozat (11) I. mellékletében, a 2007/777/EK bizottsági határozat (12) II. mellékletének 2. részében, a 798/2008/EK bizottsági rendelet (13) I. mellékletében, a 119/2009/EK bizottsági rendelet (14) I. mellékletének 1. részében, a 206/2010/EU bizottsági rendelet (15) II. mellékletének 1. részében, illetve a 605/2010/EU bizottsági rendelet (16) I. mellékletében vannak felsorolva.

(17)

A szalamandraszállítmányokat csak akkor szabad behozni az Unióba, ha az összes követelménynek megfelelnek, és az uniós beléptető állategészségügyi határállomás illetékes állategészségügyi hatósága is biztosan lehet abban, hogy a szállítmányokat egy megfelelő rendeltetési létesítményért felelős személy fogadja, hogy a szállítmányt szabályszerűen karanténba helyezzék.

(18)

A harmadik országokból az Unióba beléptetett szalamandraszállítmányoknak az uniós karantén helyszínére történő tényleges megérkezését rögzíteni kell a 282/2004/EK bizottsági rendelet I. mellékletében (17) meghatározott közös állategészségügyi beléptetési okmány elektronikus változatában, és azt a TRACES néven ismert integrált számítógépes állategészségügyi rendszerben kell kezelni, hogy a beléptető állategészségügyi határállomás illetékes állategészségügyi hatósága megbízható információt kapjon a szállítmányok megérkezéséről.

(19)

Ebben a határozatban egy átmeneti időszakot kell előírni, hogy a tagállamok, az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők számára megfelelő idő álljon rendelkezésre a szükséges eljárások életbe léptetésére, és hogy meg tudjanak felelni az ebben a határozatban meghatározott szabályoknak. Ezt az időszakot néhány hónapra kell korlátozni. Ugyanakkor a rendeltetési hely szerinti tagállam által megkövetelt védelmi szinten alapuló kockázatcsökkentő intézkedéseket már ezt megelőzően is alkalmazni kell.

(20)

Az elkövetkező években a tudományos forrásokból és a tagállamok által végzett ellenőrzések eredményei révén várhatóan több információ áll majd rendelkezésre a Bsal kórokozóról, amelyek kiegészítik az e betegséggel kapcsolatos jelenlegi ismereteket. Ezért az e határozatban megállapított állategészségügyi védintézkedéseknek ideiglenes jellegűnek kell lenniük. Mindazonáltal ezeket az intézkedéseket legalább 2019. december 31-ig kell alkalmazni, egy egyéves végrehajtást biztosítva a tagállamoknak, azt követően pedig az intézkedésekről évente jelentést kell tenni és mérlegelni kell azokat, az állandó uniós állategészségügyi szabályok pedig a fertőző állatbetegségekről szóló új (EU) 2016/429 rendelet keretében kerülhetnek meghatározásra, amelyek alkalmazására e rendelet alkalmazásának kezdőnapját kell meghatározni.

(21)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a határozat meghatározza a szalamandraszállítmányok Unión belüli kereskedelmére és az ilyen szállítmányok Unióba történő behozatalára vonatkozó állategészségügyi védintézkedéseket.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)   „szalamandrák”: a farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe tartozó valamennyi kétéltű;

b)   „Bsal”: a Batrachochytrium salamandrivorans gomba (gombák országa, rajzóspórás gombák törzse (Phylum Chytridiomycota), Rhizophydiales rend);

c)   „járványügyi egység”: egy olyan szalamandrák alkotta csoport, amelyek esetében a Bsal kórokozónak való kitettség valószínűsége megegyezik;

d)   „karantén”: a szalamandráknak a járványügyi egységükön kívüli szalamandrákkal való közvetlen vagy közvetett érintkezést kizáró elkülönítésben tartása a Bsal terjedésének megakadályozása érdekében, az elkülönítve tartott állatok meghatározott ideig tartó felügyelete és vizsgálata mellett, adott esetben azok kezelésével;

e)   „felelős személy”: bármely, a szalamandráért akár korlátozott ideig felelős természetes vagy jogi személy, a kedvtelésből tartott állatok tartói kivételével;

f)   „megfelelő létesítmény”: olyan helyszín,

i.

ahol a szalamandrákat karanténban tartják, mielőtt feladják egy másik tagállamba, illetve miután behozták az Unióba; és

ii.

amelyet az illetékes hatóság a karanténban tartás kezdetének időpontja előtt nyilvántartásba vesz;

g)   „megfelelő diagnosztikai vizsgálat”: valós idejű kvantitatív polimeráz láncreakció (qPCR) vizsgálati módszer, amely fajspecifikus STerF és STerR primerek kiválasztásával a Bsal egy 119 nukleotidból álló DNS-szakaszát amplifikálja;

h)   „közös állategészségügyi beléptetési okmány” vagy „KÁBO”: olyan okmány, amellyel az állatok Unióba történő megérkezését bejelentik a 282/2004/EK rendelet 1. cikkében előírtak szerint, és amelyet az említett rendelet I. mellékletében meghatározott minta szerint készítenek el, és a TRACES néven ismert integrált számítógépes állategészségügyi rendszerben kezelnek;

i)   „a Bsal igazolt esete”: a Bsal szalamandrák szövetein vagy szöveteiben való jelenlétének igazolása megfelelő diagnosztikai vizsgálattal.

3. cikk

A szalamandrák Unión belüli kereskedelmére vonatkozó állategészségügyi feltételek

(1)   A tagállamok megtiltják a szalamandraszállítmányok más tagállamba történő feladását, kivéve, ha ezek a szállítmányok megfelelnek a következő állategészségügyi feltételeknek:

a)

a szállítmányokat állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely megfelel az I. melléklet A. részében meghatározott állategészségügyi bizonyítványmintának;

b)

a hatósági állatorvos által végzett vizsgálat időpontjában a szalamandrákon nem láthatók a Bsal klinikai tünetei, különösen a bőrlézió és a fekély; ezt a vizsgálatot a szállítmány rendeltetési hely szerinti tagállamba történő feladásának időpontja előtti 24 órán belül kell elvégezni;

c)

a szalamandráknak olyan populációból kell származniuk, amelyekben nem volt a Bsal kórokozónak betudható mortalitás, a felelős személy pedig nem észlelte a Bsal klinikai tüneteit, különösen a bőrléziót és a fekélyt;

d)

a szállítmánya következőből áll:

i.

legalább 62 szalamandra, amelyeket közvetlenül az I. melléklet A. részében meghatározott állategészségügyi bizonyítvány kiállítását megelőzően legalább hat hétig egy járványügyi egységként karanténban tartották egy, a II. mellékletben meghatározott minimumfeltételeknek eleget tevő megfelelő létesítményben, valamint a szállítmányban lévő szalamandrák bőréből a karanténidőszak ötödik hetében tamponos mintavétellel vett mintát a III. melléklet 1. a) pontjában meghatározott mintanagyságnak megfelelően a megfelelő diagnosztikai vizsgálattal megvizsgálták a Bsal jelenléte tekintetében, és a vizsgálat negatív eredményt adott; vagy

ii.

olyan szalamandrák, amelyeket a III. melléklet 1. b) pontjának megfelelően az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített módon kezelték a Bsal kórokozó ellen.

(2)   Amennyiben a szalamandraszállítmányokat egy harmadik országból hozták be az Unióba, és azok már a 6. cikkel összhangban egy megfelelő rendeltetési létesítményben karanténban voltak, a tagállamok csak akkor engedélyezik a szállítmányok feladását egy másik tagállamba, ha azok megfelelnek a következő feltételeknek:

a)

az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott állategészségügyi feltételek;

b)

a szalamandrákat a II. mellékletben meghatározott minimumfeltételeknek eleget tevő megfelelő létesítményben karanténban tartották az Unióba történő behozatalukat követő karanténidőszak vége és az I. melléklet A. részében meghatározott állategészségügyi bizonyítvány kiállításának ideje között.

4. cikk

A szalamandraszállítmányok Unióba történő behozatalára vonatkozó állategészségügyi feltételek

A tagállamok megtiltják a harmadik országokból érkező szalamandraszállítmányok Unióba történő behozatalát, kivéve, ha ezek a szállítmányok megfelelnek a következő állategészségügyi feltételeknek:

a)

az alábbiak egyikében felsorolt harmadik országokból érkeznek:

i.

a 2004/211/EK határozat I. melléklete;

ii.

a 2007/777/EK határozat II. mellékletének 2. része;

iii.

a 798/2008/EK rendelet I. melléklete;

iv.

a 119/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. része;

v.

a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. része;

vagy

vi.

a 605/2010/EU rendelet I. melléklete.

b)

a szállítmányokat állategészségügyi bizonyítvány kíséri, amely megfelel az I. melléklet B. részében meghatározott állategészségügyi bizonyítványmintának;

c)

a hatósági állatorvos által végzett vizsgálat időpontjában a szalamandrákon nem lehetnek láthatók a Bsal klinikai tünetei, különösen a bőrlézió és a fekély jelei; ezt a vizsgálatot a szállítmány Unióba történő feladásának időpontja előtti 24 órán belül kell elvégezni;

d)

mielőtt kiállítanák a b) pontban említett állategészségügyi bizonyítványt, a szállítmányban lévő szalamandrák alkotta járványügyi egységet legkésőbb az állategészségügyi bizonyítvány kiállítása céljából végzett vizsgálat időpontjában el kell különíteni a többi szalamandrától, és azok ezt követően nem kerülhetnek kapcsolatba más szalamandrával.

5. cikk

A megfelelő rendeltetési létesítménnyel kapcsolatos tanúsítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a beléptető állategészségügyi határállomások ne engedélyezzék a szalamandraszállítmányok Unióba történő belépését, amennyiben az importőrök vagy azok megbízottjai nem nyújtanak be írásos tanúsítványt az uniós beléptető állategészségügyi határállomás szerinti tagállam egy hivatalos nyelvén a megfelelő rendeltetési létesítményért felelős természetes vagy jogi személy aláírásával és az alábbi tartalommal:

a)

a megfelelő rendeltetési létesítmény neve és címe;

b)

annak igazolása, hogy a megfelelő rendeltetési létesítmény eleget tesz a II. mellékletben meghatározott minimumfeltételeknek;

c)

nyilatkozat arról, hogy a szalamandraszállítmányt karanténba fogják helyezni.

6. cikk

Az Unióba beléptetett szalamandraszállítmányokra vonatkozó karanténszabályok

A tagállamok biztosítják a következőket:

1.

A megfelelő rendeltetési létesítményért felelős hatósági vagy jogosult állatorvos a közös állategészségügyi beléptetési okmány elektronikus változata 3. része 45. rovatában rögzíti a harmadik országból az Unióba behozott szalamandraszállítmány megérkezését.

2.

A hatósági vagy jogosult állatorvos gondoskodik arról, hogy a felelős személy a megfelelő rendeltetési létesítményben egy járványügyi egységként karanténban tartsa a szalamandraszállítmányt.

3.

A hatósági vagy jogosult állatorvos ellenőrzi minden egyes szalamandraszállítmány karanténban tartásának feltételeit, ideértve a mortalitási adatok ellenőrzését és a szalamandrák klinikai vizsgálatát is a megfelelő rendeltetési létesítményben, különösen a bőrlézió és a fekélyek tekintetében.

4.

Amennyiben a szállítmány 62 vagy több szalamandrából áll, a hatósági vagy jogosult állatorvos a III. melléklet 1. és 2. pontjában említett eljárással összhangban elvégzi a Bsal kórokozóra vonatkozó vizsgálati, mintavételi, tesztelési és kezelési eljárásokat, miután a szalamandraszállítmány megérkezett a megfelelő rendeltetési létesítménybe.

5.

Amennyiben a szállítmány 62-nél kevesebb szalamandrából áll, a hatósági vagy jogosult állatorvos gondoskodik arról, hogy a szállítmányt a III. melléklet 3. pontjának megfelelően és az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített módon kezeljék a Bsal kórokozó ellen.

6.

A hatósági vagy jogosult állatorvos írásos engedélyt kiállítva kiengedi a szalamandraszállítmányt a megfelelő rendeltetési létesítményből:

a)

a III. melléklet 1. a) pontjában említett vizsgálat céljából a karanténidőszak kezdete után legalább hat hét elteltével és a negatív vizsgálati eredmények kézhezvétele után, attól függően, hogy melyik időpont a későbbi;

b)

a III. melléklet 1. b) pontjában említett kezelés esetében csak a kezelés kielégítő lezárását követően.

7. cikk

A Bsal igazolt esete fennállásakor meghozandó intézkedések a megfelelő rendeltetési létesítményben

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy ha a karantén ideje alatt beigazolódik, hogy egy járványügyi egységben legalább egy szalamandra megfertőződött a Bsal kórokozóval, meghozzák a következő intézkedéseket a megfelelő rendeltetési létesítményben:

a)

a járványügyi egység alkotta valamennyi szalamandrát:

i.

a III. melléklet 3. b) pontjának megfelelően az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített módon kezelik a Bsal kórokozó ellen; vagy

ii.

leölik és az 1069/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban állati melléktermékként ártalmatlanítják.

b)

az a) pontban említett intézkedések befejezését követően megtisztítják és fertőtlenítik a megfelelő rendeltetési létesítmény azon területét, ahol a járványügyi egységet tartották, az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített módon.

(2)   Az illetékes hatóság megkövetelheti a kezelt szalamandráknak az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett kezelés hatékonyságát megerősítő vizsgálatát, és adott esetben a Bsal terjedésének megakadályozása érdekében megkövetelheti a kezelés megismétlését.

8. cikk

Költségek

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a karantén és a vizsgálat összes költségét, valamint szükség esetén a kockázatcsökkentő intézkedések és a kezelések költségét a felelős személy vagy az importőr viselje.

9. cikk

Éves jelentéstételi követelmények

2019-től kezdve azok a tagállamok, amelyek az előző évben szalamandraszállítmányokat kezeltek, minden évben legkésőbb június 30-ig az előző évre vonatkozóan benyújtják az Európai Bizottságnak a következő információkat, megkülönböztetve egymástól az Unión belüli kereskedelemre, illetve a szalamandraszállítmányok Unióba történő behozatalára vonatkozó információkat:

a)

azoknak a járványügyi egységeknek a száma, amelyekben a Bsal legalább egy igazolt esete előfordult;

b)

azoknak a járványügyi egységeknek a száma, amelyben nem fordult elő igazolt eset;

c)

minden olyan további információ, amelyet a szállítmányok vizsgálatával, állategészségügyi kezelésével vagy kezelésével, valamint e határozat végrehajtásával kapcsolatban fontosnak tartanak.

10. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   Egy 2018. szeptember 6-ig tartó átmeneti időszak alatt a rendeltetési hely szerinti tagállamok az illetékes hatóságok által a felelős személyekkel és szükség esetén a származási tagállammal folytatott konzultációt követően meghatározandó megfelelő kockázatcsökkentési feltételek mellett beengedhetnek a területükre más tagállamokból származó olyan szalamandraszállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a 3. cikkben meghatározott állategészségügyi feltételeknek.

(2)   Egy 2018. szeptember 6-ig tartó átmeneti időszak alatt a rendeltetési hely szerinti tagállamok beengedhetik a területükre azokat a harmadik országból az Unióba behozott szalamandraszállítmányokat, amelyek nem felelnek meg a 4. cikkben meghatározott állategészségügyi feltételeknek, amennyiben az 5–7. cikknek megfelelően kezelik őket.

11. cikk

Alkalmazhatóság

Ezt a határozatot 2019. december 31-ig kell alkalmazni.

12. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2018. február 28-án.

a Bizottság részéről

Vytenis ANDRIUKAITIS

a Bizottság tagja


(1)  HL L 224., 1990.8.18., 29. o.

(2)  HL L 268., 1991.9.24., 56. o.

(3)  EFSA Journal 2017; 15(11):5071.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).

(5)  A Tanács 92/65/EGK irányelve (1992. július 13.) a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állategészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állategészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.).

(6)  EFSA Journal 2017; 15(2):4739.

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 576/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásáról és a 998/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 178., 2013.6.28., 1. o.).

(8)  A Tanács 338/97/EK rendelete (1996. december 9.) a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről (HL L 61., 1997.3.3., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(10)  A Tanács 96/93/EK irányelve (1996. december 17.) az állatok és állati eredetű termékek bizonyítványainak kiállításáról (HL L 13., 1997.1.16., 28. o.).

(11)  A Bizottság 2004/211/EK határozata (2004. január 6.) a tagállamok által az élő lófélék, továbbá a lófélék spermájának, petesejtjeinek és embrióinak behozatalára feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének megállapításáról, valamint a 93/195/EGK és a 94/63/EK határozat módosításáról (HL L 73., 2004.3.11., 1. o.).

(12)  A Bizottság 2007/777/EK határozata (2007. november 29.) a harmadik országokból származó, emberi fogyasztásra szánt bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 2005/432/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2007.11.30., 49. o.).

(13)  A Bizottság 798/2008/EK rendelete (2008. augusztus 8.) azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állategészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról (HL L 226., 2008.8.23., 1. o.).

(14)  A Bizottság 119/2009/EK rendelete (2009. február 9.) a nyúlfélék családjába tartozó, vadon élő állatok, valamint bizonyos vadon élő szárazföldi emlősök és tenyésztett nyulak húsának a Közösségbe irányuló behozatalára, illetve a Közösség területén történő átszállítására feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének felállításáról, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 39., 2009.2.10., 12. o.).

(15)  A Bizottság 206/2010/EU rendelete (2010. március 12.) az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 73., 2010.3.20., 1. o.).

(16)  A Bizottság 605/2010/EU rendelete (2010. július 2.) az emberi fogyasztásra szánt nyers tejnek és tejtermékeknek, kolosztrumnak és kolosztrumalapú termékeknek az Európai Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi és közegészségügyi feltételek, illetve a szükséges állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó feltételek megállapításáról (HL L 175., 2010.7.10., 1. o.).

(17)  A Bizottság 282/2004/EK rendelete (2004. február 18.) a harmadik országokból a Közösségbe beléptetett állatok bejelentésére és állategészségügyi ellenőrzésére vonatkozó okmány bevezetéséről (HL L 49., 2004.2.19., 11. o.).


I. MELLÉKLET

A. RÉSZ

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY

a szalamandrák Unión belüli kereskedelméhez

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

B. RÉSZ

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY

a szalamandraszállítmányok Európai Unióba történő behozatalához

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

Image

Szövege kép

II. MELLÉKLET

A MEGFELELŐ RENDELTETÉSI LÉTESÍTMÉNYRE VONATKOZÓ MINIMUMFELTÉTELEK

1.

A megfelelő rendeltetési létesítmény:

a)

olyan rendszerrel rendelkezik, amely biztosítja a szalamandrák megfelelő megfigyelését;

b)

egy hatósági vagy jogosult állatorvos ellenőrzése alatt áll;

c)

az illetékes hatóság utasításainak megfelelően tisztításra és fertőtlenítésre kerül.

2.

A megfelelő létesítmény felelős személye biztosítja, hogy:

a)

a tartályok, szállítóketrecek vagy a szalamandrák szállítására használt egyéb hordozók tisztítását és fertőtlenítését olyan módon végzik, hogy az megakadályozza a Bsal terjedését, kivéve, ha ezen eszközök megsemmisítésre kerülnek.

b)

a hulladékanyagokat és a szennyvizet rendszeresen összegyűjtik, tárolják, és olyan módon kezelik, hogy az megakadályozza a Bsal terjedését.

c)

a karanténba helyezett szalamandrák tetemeit az illetékes hatóság által kijelölt laboratóriumban megvizsgálják.

d)

a szükséges vizsgálatokat és a szalamandrák kezelését a hatósági vagy jogosult állatorvossal egyeztetve és annak ellenőrzése mellett végzik el.

3.

A megfelelő rendeltetési létesítmény felelős személye tájékoztatja a hatósági vagy jogosult állatorvost a szalamandrák karantén alatt bekövetkező megbetegedéséről, illetve elhullásáról.

4.

A megfelelő rendeltetési létesítmény felelős személye nyilvántartást vezet a következőkről:

a)

az egyes szállítmányokkal be- és kilépő szalamandrák száma, faja, valamint a be- és kilépés dátuma;

b)

a szalamandraszállítmányokat kísérő állategészségügyi bizonyítványok és közös állategészségügyi beléptetési okmányok másolatai;

c)

a megbetegedett, illetve elhullott állatok száma naponta;

d)

a vizsgálatok dátuma és eredményei;

e)

a kezelés típusai és időpontjai, valamint a kezelt állatok száma.


III. MELLÉKLET

A BSAL KÓROKOZÓVAL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATI, MINTAVÉTELI, TESZTELÉSI ÉS KEZELÉSI ELJÁRÁSOK

1.

A karantén ideje alatt a következő eljárásokat kell elvégezni a szalamandrákon:

a)

Amennyiben a járványügyi egység 62 vagy több szalamandrából áll, a karanténba helyezett szalamandrák bőréből tamponos mintavétellel mintát kell venni, és azt a hatósági vagy jogosult állatorvos ellenőrzése mellett a megfelelő diagnosztikai vizsgálattal, a referenciatáblázatban meghatározott mintanagysággal összhangban a megfelelő létesítménybe történő beléptetést követő ötödik héten meg kell vizsgálni, kivéve, ha a felelős személy a b) pont szerinti kezelés mellett dönt.

Referenciatáblázat (1):

A járványügyi egység mérete

62

186

200

250

300

350

400

450

A minta mérete

62

96

98

102

106

108

110

111

b)

Ha a felelős személy a 3. pontban felsorolt kezelések mellett dönt, illetve minden olyan esetben, amikor a járványügyi egység 62-nél kevesebb szalamandrából áll, a felelős személynek a hatósági vagy jogosult állatorvos irányítása mellett az illetékes hatóság által kielégítőnek minősített módon kezelnie kell a Bsal kórokozóval szemben a szállítmányban lévő összes szalamandrát.

c)

A b) pontban említett esetekben a hatósági vagy jogosult állatorvos megkövetelheti, hogy – a kezelés előtt a Bsal jelenlétének megfigyelése, illetve a kezelés után a Bsal megsemmisítésének igazolása céljából – a megfelelő diagnosztikai vizsgálattal reprezentatív tesztet végezzenek a járványügyi egységen.

d)

Az elhullott vagy klinikailag beteg, különösen a bőrlézió tüneteit mutató szalamandrák bőréből tamponos mintavétellel vett mintákat a hatósági vagy jogosult állatorvos irányítása mellett megfelelő diagnosztikai vizsgálattal meg kell vizsgálni a bőrlézió vagy egyéb klinikai tünetek megjelenésének időpontjában, illetve az elhullás időpontjában, attól függően, hogy melyik a korábbi.

e)

A megfelelő létesítményben elhullott összes szalamandrán a hatósági vagy jogosult állatorvos ellenőrzése mellett kórbonctani vizsgálatot kell végezni, különösen azzal a céllal, hogy ellenőrizzék, hogy jelen vannak-e a Bsal tünetei, és a lehető legbiztosabban meg tudják erősíteni vagy ki tudják zárni, hogy az elhullás oka a Bsal volt.

2.

A levett minták valamennyi vizsgálatát és a karantén során végzett kórbonctani vizsgálatokat a hatósági vagy jogosult állatorvos által kijelölt laboratóriumokban kell elvégezni.

3.

A következő kezelések minősülnek kielégítőnek:

a)

a szalamandrák legalább 25 °C-os hőmérsékleten tartása legalább 12 napon át;

b)

a szalamandrák legalább 20 °C-os hőmérsékleten tartása legalább 10 napon át, napi kétszeri polimixin E merítőfürdős kezeléssel (2 000 IU/ml) kombinálva, majd ezt követően az állatok Voriconazole spray-vel (12,5 μg/ml) történő kezelésével;

c)

minden egyéb kezelés, amellyel egy tudományos folyóiratban közzétett, konzultatív szakértői cikk beszámolója szerint hasonló eredmények érhetők el a Bsal megsemmisítése terén.


(1)  A Bsal 3 %-os előfordulási gyakoriságát feltételezve a járványügyi egységben, annak észlelését 95 %-os megbízhatósággal biztosítva és a megfelelő diagnosztikai vizsgálat 80 %-os érzékenységével kalkulálva.


Top