Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 32017R1987

A Bizottság (EU) 2017/1987 rendelete (2017. október 31.) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 15 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg. )

C/2017/7107

OJ L 291, 9.11.2017, p. 63–71 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 15/10/2023; közvetve hatályon kívül helyezte: 32023R1803

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1987/oj

9.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 291/63

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1987 RENDELETE

(2017. október 31.)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK rendeletnek az IFRS 15 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1126/2008/EK bizottsági rendelettel (2) elfogadásra kerültek egyes, 2008. október 15-én érvényben lévő nemzetközi standardok és értelmezések.

(2)

A Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) 2016. április 12-én közzétette az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel nemzetközi pénzügyi beszámolási standard módosításait. A módosítások célja, hogy tisztázzon egyes követelményeket, és további átmeneti mentességeket biztosítson a standardot alkalmazó társaságoknak.

(3)

Az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoporttal (EFRAG) folytatott konzultáció megerősítette, hogy az IFRS 15 módosításai megfelelnek az 1606/2002/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében megállapított, az elfogadáshoz szükséges kritériumoknak.

(4)

Az 1126/2008/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Számviteli Szabályozó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1126/2008/EK rendelet mellékletében az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel nemzetközi pénzügyi beszámolási standard e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1. cikkben említett módosításokat minden társaságnak legkésőbb a 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő első pénzügyi éve kezdőnapjától alkalmaznia kell.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. október 31-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1)  HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

(2)  A Bizottság 1126/2008/EK rendelete (2008. november 3) az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról (HL L 320., 2008.11.29., 1. o.).

MELLÉKLET

Pontosítások az

IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardhoz

Módosítások az

IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardhoz

A 26., a 27. és a 29. bekezdés módosul. A 28. és a 30. bekezdés nem módosul, itt csak a könnyebb hivatkozás érdekében kerül beillesztésre.

Különálló áruk vagy szolgáltatások

26.

Ígért áruk vagy szolgáltatások a szerződéstől függően többek között az alábbiakat foglalhatják magukban:

a)

a gazdálkodó egység által előállított áruk (például gyártói késztermékek) értékesítése;

b)

a gazdálkodó egység által vásárolt áruk (például kiskereskedői árukészlet) továbbértékesítése;

c)

a gazdálkodó egység által vásárolt árukhoz vagy szolgáltatásokhoz való jog továbbértékesítése (például amikor a megbízóként eljáró gazdálkodó egység továbbértékesít egy jegyet, a B34–B38. bekezdésben leírtak szerint);

d)

szerződés szerinti feladat (vagy feladatok) elvégzése a vevő számára;

e)

áruk vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozó készenléti szolgáltatás nyújtása (például nem konkretizált, eseti alapú szoftverfrissítés), vagy áruknak és szolgáltatásoknak a vevő céljaira való rendelkezésre bocsátása a vevő igénye szerinti módon és időpontban;

f)

másik fél számára nyújtott közvetítői szolgáltatás áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadására (például másik fél ügynökeként való eljárás, a B34–B38. bekezdésben leírtak szerint);

g)

jogok biztosítása olyan, jövőben nyújtandó árukhoz vagy szolgáltatásokhoz, amelyeket a vevő saját vevőjének továbbértékesíthet vagy nyújthat (erre példa, ha a kiskereskedőnek terméket értékesítő gazdálkodó egység ígéretet tesz arra, hogy a terméket a kiskereskedőtől megvásároló magánszemély számára további árut vagy szolgáltatást fog átadni);

h)

eszköz építése, gyártása vagy fejlesztése a vevő nevében;

i)

licenc adása (lásd a B52–B63B. bekezdést); és

j)

opciók adása további áruk vagy szolgáltatások vásárlására (ha ezek az opciók a B39–B43. bekezdésben leírtak szerint lényeges jogot biztosítanak a vevő számára).

27.

A vevőnek ígért áru vagy szolgáltatás különálló, ha teljesül a következő két feltétel:

a)

a vevő az árut vagy szolgáltatást vagy önmagában vagy a számára könnyen elérhető más erőforrásokkal együtt hasznosítani tudja (tehát az áru vagy szolgáltatás képes a különállóságra); és

b)

a gazdálkodó egységnek az áru vagy szolgáltatás vevő számára való átadására vonatkozó ígérete a szerződésben szereplő egyéb ígéretektől elkülönülten azonosítható (tehát az áru vagy szolgáltatás átadására vonatkozó ígéret a szerződéssel összefüggésben különálló).

28.

A vevő az árut vagy szolgáltatást a 27. bekezdés (a) pontjának megfelelően hasznosítani tudja, ha az áru vagy szolgáltatás felhasználható, elfogyasztható, hulladékárnál nagyobb összegért értékesíthető vagy gazdasági hasznot keletkeztető más módon tartható. Egyes áruk vagy szolgáltatások esetében a vevő az árut vagy szolgáltatást önmagában tudja hasznosítani. Más áruk vagy szolgáltatások esetében a vevő az árut vagy szolgáltatást csak más, könnyen elérhető erőforrásokkal együtt tudja hasznosítani. Könnyen elérhető erőforrás lehet (a gazdálkodó egység vagy más gazdálkodó egység által) elkülönülten értékesített áru vagy szolgáltatás, vagy pedig olyan erőforrás, amelyet a vevő már megszerzett a gazdálkodó egységtől (ideértve azokat az árukat vagy szolgáltatásokat, amelyeket a gazdálkodó egység a szerződésnek megfelelően már átadott a vevőnek), illetve más ügyletek vagy események kapcsán. Arról, hogy a vevő az árut vagy szolgáltatást önmagában vagy más, könnyen elérhető erőforrásokkal együtt tudja hasznosítani, különböző tényezők szolgáltathatnak bizonyítékot. Az például, hogy a gazdálkodó egység rendszeresen elkülönülten értékesít egy árut vagy szolgáltatást, jelzi, hogy a vevő az árut vagy szolgáltatást önmagában vagy más, könnyen elérhető erőforrásokkal tudja hasznosítani.

29.

Annak értékelése során, hogy a gazdálkodó egységnek az áru vagy szolgáltatás vevő számára való átadására vonatkozó ígéretei a 27. bekezdés (b) pontjának megfelelően elkülönülten azonosíthatók, a cél annak meghatározása, hogy az ígéret jellege, a szerződéssel összefüggésben, az adott áruk és szolgáltatások mindegyikének külön történő átadására, vagy inkább az ígért árukat vagy szolgáltatásokat inputként felhasználó kombinált elemre vagy elemekre vonatkozik. Azon tényezők, amelyek jelzik, hogy áru vagy szolgáltatás vevő számára való átadására vonatkozó kettő vagy több ígéret nem elkülönülten azonosítható, többek között, de nem kizárólagosan, az alábbiakat foglalják magukban:

a)

a gazdálkodó egység az áruknak vagy szolgáltatásoknak és a szerződésben ígért más áruknak vagy szolgáltatásoknak olyan áru- vagy szolgáltatáscsomagba való integrálására irányuló jelentős szolgáltatást nyújt, amely a vevő által leszerződött kombinált eredményt képezi. Más szóval, a gazdálkodó egység az árut vagy szolgáltatást inputként használja a vevő által meghatározott kombinált eredmény vagy eredmények gyártásához vagy leszállításához. A kombinált eredmény vagy eredmények egynél több fázisból, elemből vagy egységből állhatnak.

b)

az áruk vagy szolgáltatások közül egy vagy több jelentősen módosítja vagy testre szabja a szerződésben ígért egy vagy több egyéb árut vagy szolgáltatást, vagy az által jelentős mértékben módosított vagy testre szabott.

c)

az áruk és szolgáltatások nagymértékben függnek egymástól vagy egymáshoz szorosan kötődnek. Más szóval, az áruk és szolgáltatások mindegyikére jelentős hatással van a szerződés egyéb árui vagy szolgáltatásai közül egy vagy több. Például bizonyos esetekben két vagy több áru vagy szolgáltatás jelentős hatással van egymásra, mivel a gazdálkodó egység nem lenne képes teljesíteni az ígéretét az áruk és szolgáltatások egymástól független átadásával.

30.

Ha az ígért áru vagy szolgáltatás nem különálló, a gazdálkodó egységnek azt egészen addig kombinálnia kell más ígért árukkal vagy szolgáltatásokkal, amíg azonosítani nem tud egy különálló áru- vagy szolgáltatáscsomagot. Egyes esetekben ez azt eredményezheti, hogy a gazdálkodó egységnek a szerződésben ígért összes árut vagy szolgáltatást egyetlen teljesítési kötelemként kell elszámolnia.

A B. függelékben módosul a B1., B34–B38., B52–B53. és B58. bekezdés, és a B. függelék kiegészül a B34A., B35A., B35B., B37A., B59A., B63A. és B63B. bekezdéssel. A B57. bekezdés törlésre kerül. A B54–B56., B59. és B60–B63. bekezdés nem módosul, itt csak a könnyebb hivatkozás érdekében kerül beillesztésre.

B. függelék

Alkalmazási útmutató

…

B1

Az alkalmazási útmutató az alábbi témaköröket tárgyalja:

a)

…

i)

licencadás (B52–B63B. bekezdés);

j)

…

Főkötelezetti és ügynöki viszony

B34

Ha az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való nyújtásában egy másik fél is részt vesz, a gazdálkodó egységnek meg kell határoznia, hogy az általa tett ígéret jellege szerint olyan teljesítési kötelem-e, amely alapján saját magának kell elvégeznie a meghatározott áruk vagy szolgáltatások nyújtását (vagyis, hogy a gazdálkodó egység főkötelezett-e), vagy pedig olyan teljesítési kötelem, amely alapján a másik felet kell megbíznia a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások nyújtásával (vagyis, hogy a gazdálkodó egység ügynök-e). A gazdálkodó egység határozza meg, hogy a vevőnek ígért egyes meghatározott áru vagy szolgáltatások esetében főkötelezett vagy ügynök-e. A meghatározott áru vagy szolgáltatás a vevő számára biztosítandó különálló áru vagy szolgáltatás (vagy különálló áru- vagy szolgáltatáscsomag) (lásd 27-30. bekezdés). Ha egy vevői szerződésben egynél több meghatározott áru vagy szolgáltatás található, a gazdálkodó egység lehet egyes meghatározott áruk vagy szolgáltatások esetében főkötelezett, mások esetében pedig ügynök.

B34A

Az ígérete jellegének meghatározásához (a B34 bekezdésben leírtak szerint) a gazdálkodó egység:

a)

azonosítja a vevőnek nyújtandó meghatározott árukat vagy szolgáltatásokat (amely lehet például másik fél által nyújtandó árura vagy szolgáltatásra való jogosultság (lásd a 26. bekezdést)); és

b)

értékeli, hogy ellenőrzést gyakorol-e (a 33. bekezdésben leírtak szerint) az egyes meghatározott áru vagy szolgáltatás felett az adott áru vagy szolgáltatás vevőnek történő átadása előtt.

B35

A gazdálkodó egység főkötelezett, ha az áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadása előtt ellenőrzést gyakorol a meghatározott áru vagy szolgáltatás felett. A gazdálkodó egység azonban nem szükségszerűen gyakorol ellenőrzést egy meghatározott áru felett, ha az adott áru tulajdonjogát csak pillanatnyilag szerzi meg a tulajdonjog vevőnek való átadása előtt. A főkötelezettként eljáró gazdálkodó egység a meghatározott áru vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó teljesítési kötelmet önmaga is kielégítheti, vagy egy másik felet (például alvállalkozót) is megbízhat azzal, hogy a teljesítési kötelem egy részét vagy egészét a nevében kielégítse.

B35A

Ha az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való nyújtásában egy másik fél is részt vesz, a főkötelezettként eljáró gazdálkodó egység gyakorol ellenőrzést az alábbiak bármelyike felett:

a)

a másik féltől származó áru vagy egyéb eszköz, amelyet ezt követően a vevő számára átad.

b)

a másik fél által végrehajtandó szolgáltatásra való jogosultság, amely a gazdálkodó egység számára lehetőséget biztosít, hogy utasítsa az adott felet a szolgáltatásnak a gazdálkodó egység nevében a vevő számára történő nyújtására.

c)

a másik féltől származó áru vagy szolgáltatás, amelyet ezt követően kombinál egyéb árukkal vagy szolgáltatásokkal a meghatározott áru vagy szolgáltatás vevő számára történő nyújtása során. Például, ha a gazdálkodó egység a másik fél által kínált áruknak vagy szolgáltatásoknak és a szerződésben ígért meghatározott áruba vagy szolgáltatásba való integrálására irányuló jelentős szolgáltatást nyújt (lásd a 29. bekezdés (a) pontját), a gazdálkodó egység gyakorol ellenőrzést a meghatározott áru vagy szolgáltatás felett, mielőtt az adott árut vagy szolgáltatást a vevőnek átadják. Ennek az az oka, hogy a gazdálkodó egység először ellenőrzést szerez a meghatározott áru vagy szolgáltatás inputjai felett (amelyek más felektől származó árukat vagy szolgáltatásokat foglalnak magukba), majd azok felhasználásával olyan kombinált eredményt hoz létre, amely a meghatározott áru vagy szolgáltatás.

B35B

A szerződésben főkötelezettként eljáró gazdálkodó egységnek a teljesítési kötelem kielégítésekor bevételként azon bruttó ellenérték összegét kell megjelenítenie, amelyre az átadott meghatározott árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez.

B36

A gazdálkodó egység ügynök, ha teljesítési kötelme kimerül a meghatározott áru vagy szolgáltatás másik fél általi nyújtására vonatkozó közvetítésben. Az ügynök gazdálkodó egység nem gyakorol ellenőrzést a másik fél által nyújtott meghatározott áru vagy szolgáltatás felett, mielőtt az árut vagy szolgáltatást a vevőnek átadják. A szerződésben ügynökként eljáró gazdálkodó egységnek a teljesítési kötelem kielégítésekor bevételként azon díj vagy jutalék összegét kell megjelenítenie, amelyre a másik fél által nyújtandó meghatározott áruk vagy szolgáltatások közvetítéséért várakozása szerint jogosultságot szerez. A gazdálkodó egység díja vagy jutaléka lehet az a nettó ellenértékösszeg, amelyet a gazdálkodó egység a másik fél által nyújtandó árukért vagy szolgáltatásokért kapott ellenértéknek a másik fél számára való megfizetése után megtart.

B37

Azon jelek, amelyek arra utalnak, hogy a gazdálkodó egység ellenőrzést gyakorol a meghatározott áru vagy szolgáltatás felett, mielőtt azt a vevőnek átadják(és ennélfogva főkötelezett (lásd a B35. bekezdést)), többek között, de nem kizárólagosan az alábbiakat foglalják magukban:

a)

a gazdálkodó egység elsődlegesen felel a meghatározott áru vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó ígéret teljesítéséért. Ez jellemzően magába foglalja a meghatározott áru vagy szolgáltatás elfogadhatóságára vonatkozó felelősséget (például, elsődleges felelősség azért, hogy az áru vagy szolgáltatás megfelel a vevő elvárásainak). Ha a gazdálkodó egység elsődlegesen felel a meghatározott áru vagy szolgáltatás biztosítására vonatkozó ígéret teljesítéséért, ez jelezheti azt, hogy a meghatározott áru vagy szolgáltatás biztosításában részt vevő másik fél a gazdálkodó egység nevében jár el.

b)

a gazdálkodó egységnek a meghatározott áru vagy szolgáltatás vevőnek történő átadása előtt vagy az ellenőrzési jog vevőnek történő átadását követően (például, ha a vevőnek joga van visszaküldésre) készletkockázata van. Például ha a gazdálkodó egység beszerzi a meghatározott árut vagy szolgáltatást vagy vállalja annak beszerzését a vevővel történő szerződéskötés előtt, ami azt jelezheti, hogy a gazdálkodó egység képes az áru vagy szolgáltatás hasznosítására és az abból származó fennmaradó hasznok lényegében egészének megszerzésére, mielőtt az árut vagy szolgáltatást a vevőnek átadják.

c)

a gazdálkodó egység saját döntési jogosultsággal rendelkezik a meghatározott áru vagy szolgáltatás árának megállapításában. A meghatározott áruért vagy szolgáltatásért a vevő által fizetett ár meghatározása azt jelezheti, hogy a gazdálkodó egység képes az adott áru vagy szolgáltatás hasznosítására és az abból származó fennmaradó hasznok lényegében egészének megszerzésére. Bizonyos esetekben azonban az ügynök is rendelkezhet döntési jogosultsággal az árak meghatározásában. Például az ügynök bizonyos rugalmassággal járhat el az árak meghatározásában, hogy többletbevételt érjen el a más felek által a vevőknek biztosítandó áruk vagy szolgáltatások közvetítési szolgáltatásaiból.

B37A

A B37. bekezdésben bemutatott jelek az ellenőrzés értékelése során többé vagy kevésbé relevánsak lehetnek, a meghatározott áru vagy szolgáltatás jellegétől és a szerződés feltételeitől függően. A különböző szerződések esetében továbbá más-más jelek szolgálhatnak meggyőzőbb bizonyítékkal.

B38

Ha egy másik gazdálkodó egység oly módon veszi át a gazdálkodó egység szerződéses teljesítési kötelmeit és szerződéses jogait, hogy a gazdálkodó egység már nem köteles kielégíteni a meghatározott áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadására vonatkozó teljesítési kötelmet (vagyis már nem főkötelezettként jár el), akkor a gazdálkodó egység az adott teljesítési kötelem kapcsán nem jeleníthet meg bevételt. A gazdálkodó egységnek ehelyett azt kell értékelnie, hogy a másik fél számára való szerződéskötéssel kapcsolatos teljesítési kötelem kielégítése kapcsán kell-e megjelenítenie bevételt (vagyis, hogy ügynökként jár-e el).

…

Licencadás

B52

A licenc jogot biztosít a vevőnek a gazdálkodó egység szellemi tulajdonához. A szellemi tulajdon licencei többek között, de nem kizárólag az alábbiak licenceit foglalhatják magukban:

a)

szoftverek és technológia;

b)

film, zene és egyéb formájú média és szórakoztatás;

c)

franchise-szerződések; és

d)

szabadalmak, védjegyek és szerzői jogok.

B53

A gazdálkodó egység a licenc (vagy licencek) adására vonatkozó ígéret mellett egyéb áruk vagy szolgáltatások átadására is ígéretet tehet a vevőnek. Az ilyen ígéreteket a szerződés kifejezetten rögzítheti, vagy következhetnek a gazdálkodó egység szokásos üzleti gyakorlatából, közzétett politikáiból vagy konkrét nyilatkozataiból (lásd a 24. bekezdést). Ha a vevői szerződés az egyéb ígért áruk vagy szolgáltatások mellett licenc (vagy licencek) adására vonatkozó ígéretet is tartalmaz, a gazdálkodó egység – csakúgy, mint más típusú szerződések esetében – a 22–30. bekezdést alkalmazza a szerződés teljesítési kötelmeinek azonosítására.

B54

Ha a licencadási ígéret a 26–30. bekezdés szerinti értelemben nem minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól különállónak, akkor azt a gazdálkodó egységnek az árukkal vagy szolgáltatásokkal együtt, egyetlen teljesítési kötelemként kell elszámolnia. A szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól nem különálló licencekre többek között az alábbi példák adhatók:

a)

fizikai áru részét képező licenc, amely elengedhetetlen az áru funkciójához; és

b)

olyan licenc, amelyet a vevő csak egy kapcsolódó szolgáltatással összefüggésben hasznosíthat (például a gazdálkodó egység által nyújtott olyan online szolgáltatás, amely licencadás révén lehetővé teszi, hogy a vevő hozzáférjen bizonyos tartalmakhoz).

B55

Ha a licenc nem különálló, akkor a gazdálkodó egységnek a 31–38. bekezdést kell alkalmaznia annak megállapítása céljából, hogy a teljesítési kötelem (amely az ígért licencet is tartalmazza) folyamatosan vagy konkrét időpontban kielégített teljesítési kötelem-e.

B56

Ha a licencadási ígéret a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól különállónak minősül, és ezért elkülönült teljesítési kötelem, akkor a gazdálkodó egységnek meg kell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor. Ennek meghatározásakor a gazdálkodó egységnek azt kell figyelembe vennie, hogy a vevőnek adott licencadási ígéret jellege szerint arra irányul-e, hogy a vevő számára biztosítsa a következők valamelyikét:

a)

a gazdálkodó egység licencidőszak alatt létező szellemi tulajdonához való hozzáférés joga; vagy

b)

a gazdálkodó egység licencadás időpontjában létező szellemi tulajdonának használati joga.

A gazdálkodó egység által tett ígéret jellegének meghatározása

B57

[Törölve]

B58

A gazdálkodó egység licencadási ígérete jellege szerint arra irányul, hogy az alábbi összes feltétel teljesülésével hozzáférési jogot biztosítson a gazdálkodó egység szellemi tulajdonához:

a)

a szerződés előírja, vagy a vevő észszerűen azt várja, hogy a gazdálkodó egység olyan tevékenységeket fog végezni, amelyek jelentősen befolyásolják azt a szellemi tulajdont, amelyhez a vevő jogokat szerzett (lásd a B59. és B59A. bekezdést);

b)

a licenccel adott jogok a vevőt közvetlenül kiteszik a gazdálkodó egység B58. bekezdés (a) pontja szerinti tevékenységeivel járó pozitív vagy negatív hatásoknak; és

c)

a szóban forgó tevékenységek bekövetkezésükkel nem eredményezik áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadását (lásd a 25. bekezdést).

B59

Azok a tényezők, amelyek alapján a vevő észszerűen várhatná azt, hogy a gazdálkodó egység olyan tevékenységeket fog végezni, amelyek jelentősen befolyásolják a szellemi tulajdont, magukban foglalják a gazdálkodó egység szokásos üzleti gyakorlatát, közzétett politikáit vagy konkrét nyilatkozatait. Noha nem döntő tényező, a vevő annak alapján is észszerűen várhatná azt, hogy a gazdálkodó egység ilyen tevékenységeket fog végezni, ha a gazdálkodó egységet és a vevőt közös gazdasági érdek (például árbevétel-alapú jogdíj) köti össze azon szellemi tulajdon kapcsán, amelyhez a vevő jogokat szerzett.

B59A

A gazdálkodó egység tevékenységei jelentősen érintik a szellemi tulajdont, amelyre a vevő jogosultsággal rendelkezik, a következők valamelyikének fennállása esetén:

a)

az ilyen tevékenységek várhatóan jelentősen módosítják a szellemi tulajdon formáját (például kialakítás vagy tartalom) vagy funkcióját (például egy adott funkció vagy feladat végrehajtásának képessége); vagy

b)

a vevő azon képessége, hogy hasznot szerezzen a szellemi tulajdonból, jelentős mértékben az ilyen tevékenységekből fakad, vagy azoktól függ. Például, egy márka haszna gyakran a gazdálkodó egységnek a szellemi tulajdon értékének támogatását vagy fenntartását célzó folyamatos tevékenységéből fakad, vagy attól függ.

Ennek megfelelően, ha a szellemi tulajdon, amelyre a vevő jogosult, jelentős önálló funkcióval rendelkezik, az adott szellemi tulajdonból származó haszon jelentős része ebből a funkcióból fakad. Következésképpen, a vevő azon képességére, hogy hasznot szerezzen az adott szellemi tulajdonból nincs jelentős hatással a gazdálkodó egység tevékenysége, kivéve, ha e tevékenységek jelentősen módosítják a szellemi tulajdon formáját vagy funkcióját. A szellemi tulajdon azon típusai, amelyek gyakran rendelkeznek jelentős önálló funkcióval többek között az alábbiak: szoftverek, biológiai vegyületek vagy gyógyszerképletek, valamint elkészült médiatartalmak (például filmek, televíziós műsorok és zenei felvételek).

B60

Ha teljesülnek a B58. bekezdés feltételei, akkor a gazdálkodó egységnek a licencadási ígéretet folyamatosan kielégített teljesítési kötelemként kell elszámolnia, mivel a vevő a teljesítés bekövetkeztével egyidejűleg megkapja és elfogyasztja a gazdálkodó egység általi, a szellemi tulajdonhoz való hozzáférés biztosítására irányuló teljesítésből származó hasznot (lásd a 35. bekezdés (a) pontját). A gazdálkodó egységnek a 39–45. bekezdést kell alkalmaznia azon megfelelő módszer kiválasztásához, amellyel értékelni tudja a hozzáférés biztosítására irányuló adott teljesítési kötelem hiánytalan kielégítése felé való előrehaladást.

B61

Ha nem teljesülnek a B58. bekezdés feltételei, akkor a gazdálkodó egység ígérete jellege szerint arra irányul, hogy a gazdálkodó egység licencadás időpontjában létező (formájú és funkciójú) szellemi tulajdonához biztosítson használati jogot a vevőnek. Ez azt jelenti, hogy a vevő a licenc átadásának időpontjában képes a licenc hasznosítására és a licencből származó fennmaradó hasznok lényegében egészének megszerzésére. A gazdálkodó egységnek a szellemi tulajdonához való használati jog biztosítására irányuló ígéretet konkrét időpontban kielégített teljesítési kötelemként kell elszámolnia. A gazdálkodó egységnek a 38. bekezdést kell alkalmaznia annak a konkrét időpontnak a meghatározásához, amikor sor kerül a licenc vevőnek való átadására. A gazdálkodó egység szellemi tulajdonához használati jogot biztosító licenc kapcsán azonban nem jeleníthető meg bevétel azon időszak kezdete előtt, amelyben a vevő képes a licenc hasznosítására és hasznai megszerzésére. Például ha egy szoftverlicenc időtartama még azelőtt megkezdődik, hogy a gazdálkodó egység a vevőnek átadná (vagy más módon rendelkezésére bocsátaná) a szoftver közvetlen használatához szükséges kódot, akkor a gazdálkodó egység nem jeleníthet meg bevételt azelőtt, hogy az említett kódot átadná (vagy más módon rendelkezésre bocsátaná).

B62

A gazdálkodó egységnek az alábbi tényezőket figyelmen kívül kell hagynia annak meghatározásakor, hogy a licenc hozzáférési vagy használati jogot biztosít-e a gazdálkodó egység szellemi tulajdonához:

a)

Időbeli, földrajzi vagy használati korlátozások – e korlátozások az ígért licenc jellemzőit határozzák meg, és nem azt, hogy a gazdálkodó egység folyamatosan vagy konkrét időpontban elégíti-e ki teljesítési kötelmét.

b)

A gazdálkodó egység garanciavállalása arra, hogy érvényes szabadalommal rendelkezik a szellemi tulajdon vonatkozásában, és a szabadalmat meg fogja védeni a jogosulatlan felhasználással szemben – a szabadalom védelmére tett ígéret nem teljesítési kötelem, mivel a szabadalom védelme a gazdálkodó egység szellemitulajdon-eszközének értékét óvja, illetve bizonyosságot nyújt a vevőnek a tekintetben, hogy az átadott licenc megfelel a szerződésben ígért termékspecifikációnak.

Árbevétel-alapú vagy használatalapú jogdíjak

B63

Az 56–59. bekezdés követelményei ellenére a gazdálkodó egységnek a szellemi tulajdon licencéért ígért árbevétel-alapú vagy használatalapú jogdíj kapcsán csak akkor kell bevételt megjelenítenie, amikor (vagy amint) a következő két esemény közül a későbbi bekövetkezik:

a)

a későbbi értékesítés vagy használat; és

b)

kielégítetté (vagy részben kielégítetté) válik az a teljesítési kötelem, amelyhez az árbevétel-alapú vagy használatalapú jogdíjat részben vagy egészben allokálták.

B63A

A B63. bekezdésben említett, árbevétel-alapú vagy használatalapú jogdíjra vonatkozó követelmény akkor alkalmazandó, ha a jogdíj csak a szellemi tulajdon licencére vonatkozik, vagy a szellemi tulajdon licence a túlsúlyban lévő elem a jogdíj alapját képező elemek között (például a szellemi tulajdon licence túlsúlyban lévő elem a jogdíj tekintetében, ha a gazdálkodó egység észszerűen elvárja, hogy a vevő jelentősen több értéket tulajdonítson a licencnek, mint a jogdíj alá tartozó egyéb áruknak vagy szolgáltatásoknak).

B63B

Ha a B63A. bekezdésben foglalt követelmény teljesül, az árbevétel-alapú vagy használatalapú jogdíjból származó bevétel teljes mértékben elszámolható a B63. bekezdéssel összhangban. Ha a B63A. bekezdésben foglalt követelmény nem teljesül, az 50-59. bekezdésben említett, változó ellenérték követelményeket kell alkalmazni az árbevétel-alapú vagy használatalapú jogdíjra.

A C. függelékben a C2., C5. és a C7. bekezdés módosul, és a függelék kiegészül a C1B., C7A. és C8A. bekezdéssel. A C3. és C6. bekezdés nem módosul, itt csak a könnyebb hivatkozás érdekében kerül beillesztésre.

HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

…

C1B

A 2016 áprilisában kiadott, Pontosítások az IFRS 15 Vevői szerződésekből származó bevétel standardhoz dokumentum által módosított bekezdések: 26, 27, 29, B1, B34–B38, B52–B53, B58, C2, C5 és C7, törölt bekezdés: B57 és hozzáadott bekezdések: B34A, B35A, B35B, B37A, B59A, B63A, B63B, C7A és C8A. A gazdálkodó egységnek ezeket a módosításokat a 2018. január 1-jén, vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra kell alkalmaznia. A korábbi alkalmazás megengedett. Ha a gazdálkodó egység ezeket a módosításokat egy korábbi időszakra alkalmazza, közzé kell tennie ezt a tényt.

ÁTTÉRÉS

C2

A C3–C8A. bekezdésben foglalt áttérési követelmények alkalmazásában:

a)

az első alkalmazás időpontja azon beszámolási időszak kezdete, amelyben a gazdálkodó egység először alkalmazza a jelen standardot; és

b)

a teljesített szerződés olyan szerződés, amelynek kapcsán a gazdálkodó egység átadott minden, az IAS 11 Beruházási szerződések és az IAS 18 Bevételek standardnak, valamint a kapcsolódó értelmezéseknek megfelelően azonosított árut vagy szolgáltatást.

C3

A gazdálkodó egységnek a jelen standardot az alábbi két módszer egyikével kell alkalmaznia:

a)

minden bemutatott beszámolási időszak tekintetében visszamenőlegesen, az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standardnak megfelelően, a C5. bekezdés szerinti megoldásokkal; vagy

b)

visszamenőlegesen, a jelen standard első alkalmazásának halmozott hatását az első alkalmazás napján megjelenítve, a C7–C8. bekezdésnek megfelelően.

…

C5

A gazdálkodó egység a jelen standardot a C3. bekezdés (a) pontjának megfelelően visszamenőlegesen alkalmazva az alábbi gyakorlati megoldások közül egyet vagy többet is választhat:

a)

a gazdálkodó egységnek teljesített szerződések esetében nem kell újra megállapítania azokat a szerződéseket, amelyek

i.

azonos éves beszámolási időszakban kezdődnek és végződnek; vagy

ii.

teljesített szerződések a legkorábbi bemutatott időszak kezdetén.

b)

a gazdálkodó egység változó ellenértékű teljesített szerződések esetében az összehasonlító beszámolási időszakok változó ellenértékösszegeinek becslése helyett használhatja a szerződés teljesítésének időpontjában érvényes ügyleti árat is.

c)

a legkorábbi bemutatott időszak kezdetét megelőzően módosított szerződések esetén a gazdálkodó egységnek nem szükséges visszamenőlegesen újra megállapítania az adott szerződésmódosításokat a 20-21. bekezdésekkel összhangban. Ehelyett a legkorábbi bemutatott időszak kezdete előtt történt összes módosítás összesített hatását kell bemutatnia, amikor

i.

azonosítja a kielégített és nem kielégített teljesítési kötelmeket;

ii.

meghatározza az ügyleti árat; és

iii.

allokálja az ügyleti árat a kielégített és nem kielégített teljesítési kötelmekre.

d)

a gazdálkodó egységnek az első alkalmazás időpontja előtt bemutatott beszámolási időszakok esetében nem kell közzétennie a fennmaradó teljesítési kötelmekhez allokált ügyleti árat és annak ismertetését, hogy a gazdálkodó egység várakozása szerint mikor fogja ezt az összeget bevételként megjeleníteni (lásd a 120. bekezdést).

C6

A gazdálkodó egységnek az általa alkalmazott, C5. bekezdés szerinti gyakorlati megoldásokat a bemutatott beszámolási időszakok mindegyikére következetesen kell alkalmaznia. A gazdálkodó egységnek emellett közzé kell tennie a következő információkat:

a)

a használt gyakorlati megoldásokat; és

b)

az észszerűen lehetséges mértékben az egyes használt megoldások alkalmazásának becsült hatására vonatkozó kvalitatív értékelést.

C7

Ha a gazdálkodó egység a C3. bekezdés (b) pontjának megfelelően a jelen standard visszamenőleges alkalmazása mellett dönt, akkor a jelen standard első alkalmazásának halmozott hatását a felhalmozott eredmény (vagy a saját tőke más megfelelő komponense) nyitóegyenlegének kiigazításaként meg kell jelenítenie az első alkalmazás időpontját magában foglaló éves beszámolási időszak tekintetében. A gazdálkodó egység ezen áttérési módszer keretében választhatja, hogy a jelen standardot csak az első alkalmazás időpontjában (december 31-i évzárást alkalmazó gazdálkodó egység esetében például 2018. január 1-jén) még nem teljesített szerződésekre alkalmazza visszamenőlegesen.

C7A

A C3. bekezdés b) pontjával összhangban ezt a standardot visszamenőlegesen alkalmazó gazdálkodó egység alkalmazhatja a C5. bekezdés c) pontjában bemutatott gyakorlati megoldást is az alábbiakra:

a)

a legkorábbi bemutatott időszak kezdete előtt történt összes szerződésmódosítás; vagy

b)

az első alkalmazás időpontja előtt történt összes szerződésmódosítás.

Ha a gazdálkodó egység e gyakorlati megoldást alkalmazza, a gazdálkodó egységnek a megoldást következetesen minden szerződésre alkalmaznia kell, és közzé kell tennie a C6. bekezdésben előírt információkat.

…

C8A

A gazdálkodó egységnek a Pontosítások az IFRS 15 standardhoz dokumentumot (lásd C1B. bekezdés) visszamenőlegesen kell alkalmaznia az IAS 8 standarddal összhangban. A módosítások visszamenőleges alkalmazásával a gazdálkodó egységnek úgy kell alkalmaznia a módosításokat, mintha azok az első alkalmazás időpontjában az IFRS 15 standard részét képezték volna. Következésképpen, a gazdálkodó egység nem alkalmazza a módosításokat azokra a beszámolási időszakokra vagy szerződésekre, amelyekre az IFRS 15 standard követelményei a C2-C8. bekezdésekkel összhangban nem alkalmazandóak. Például, ha a gazdálkodó egység a C3. bekezdés b) pontjával összhangban az IFRS 15 standardot csak az első alkalmazás időpontjában még nem teljesített szerződésekre alkalmazza, akkor a gazdálkodó egység nem tünteti fel újra a teljesített szerződéseket az IFRS 15 standard első alkalmazásának időpontjában e módosítások hatására vonatkozóan.
Top