Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017R1187

A Bizottság (EU) 2017/1187 végrehajtási rendelete (2017. július 3.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes bevont finompapírok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

C/2017/4428

OJ L 171, 4.7.2017, p. 134–167 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2017/1187/oj

4.7.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 171/134


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/1187 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2017. július 3.)

a Kínai Népköztársaságból származó egyes bevont finompapírok behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 18. cikkére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Hatályban lévő intézkedések

(1)

A Tanács szubvencióellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a 452/2011/EU végrehajtási rendelettel (2) végleges kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban Kína vagy érintett ország) származó egyes bevont finompapírok behozatalára.

(2)

Dömpingellenes vizsgálat lefolytatását követően a Tanács a 451/2011/EU végrehajtási rendelet (3) útján végleges dömpingellenes vámot is kivetett a Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára.

(3)

A kiegyenlítő intézkedések formája a külön megnevezett exportőröktől származó behozatal esetében egy 4 és 12 % közötti értékvám volt, 12 %-os maradékvám-tétellel.

(4)

A Gold East Paper Co. Ltd. és a Gold Huasheng Paper Co. Ltd. (a továbbiakban együtt: APP-csoport) kínai gyártók 2011. augusztus 8-án egy-egy kérelmet nyújtottak be a 451/2011/EU végrehajtási rendelet és a 452/2011/EU végrehajtási rendelet őket érintő rendelkezéseinek megsemmisítése iránt. (4) A Törvényszék harmadik tanácsa 2014. szeptember 11-én mindkét keresetet elutasította.

1.2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(5)

A Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára vonatkozó, hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően a Bizottsághoz hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelem érkezett az alaprendelet 18. cikke alapján.

(6)

A kérelmet öt uniós gyártó (Arctic Paper Grycksbo AB, Burgo Group SpA, Fedrigoni SpA, Lecta Group és Sappi Europe SA) (a továbbiakban együtt: kérelmező) nyújtotta be, amelyek termelése az egyes bevont finompapírok teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(7)

A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a támogatás nyújtásának folytatását és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

1.3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(8)

Miután a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, egy 2016. május 13-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (6) közzétett értesítéssel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

Párhuzamos vizsgálatok

(9)

A Bizottság egy 2016. május 13-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (7) azt is bejelentette, hogy az 1225/2009/EK tanácsi rendelet (8) 11. cikkének (2) bekezdése szerint megindítja a Kínából származó egyes bevont finompapírok uniós behozatalára vonatkozóan hatályban levő végleges dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát is.

(10)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindítását megelőzően és az alaprendelet 10. cikke (7) bekezdésének és 33. cikke a) pontjának megfelelően a Bizottság értesítette a kínai kormányt arról, hogy megfelelő módon dokumentált felülvizsgálati kérelmet kapott, és konzultációra kérte fel a kínai kormányt, hogy a felülvizsgálati kérelem tartalma tekintetében tisztázzák a helyzetet, és kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. A kínai kormány elfogadta a konzultációra irányuló felkérést, és a konzultációra ezt követően 2016. május 11-én sor is került. A konzultációk során sikerült megfelelően megismerni a kínai hatóságok által tett észrevételeket. Mindazonáltal nem sikerült kölcsönösen elfogadható megoldást találni.

1.4.   Vizsgálat

Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(11)

A támogatás folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakot (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) fedte le. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2012. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

Az érintett felek

(12)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezenfelül külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az exportáló gyártókat, az ismert és érintett uniós importőröket és felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat, és felkérte őket a részvételre.

(13)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőkön belül meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden érdekelt felet meghallgatott, aki ezt kérte.

Mintavétel

a)   Mintavétel a Kínában működő exportáló gyártók körében

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 27. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(15)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínában működő mind a 36 ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság ezenfelül felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(16)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés I. mellékletében a mintavétel céljából kért információkat a kínai exportáló gyártók mindössze egyetlen csoportja biztosította (9). A 2016. június 8-i meghallgatáson az exportáló gyártók ugyanezen csoportja úgy tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván választ adni a kérdőívre. Ezt a csoport összetett felépítésével, valamint azzal magyarázta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem bonyolított exportértékesítéseket az uniós piacra.

(17)

Minden ismert érintett exportáló gyártó és a kínai hatóságok is tájékoztatást kaptak az együttműködés hiányának következményeiről, és hogy a Bizottság az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló legjobb tények alapján is megteheti ténymegállapításait.

b)   Mintavétel az uniós gyártók körében

(18)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát a legnagyobb reprezentatív eladási és termelési volumen alapján, a földrajzi kiterjedést is figyelembe véve választotta ki. Az előzetes minta az uniós gyártók három csoportjából állt. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Az ideiglenesen a mintában szereplő uniós gyártók egyike tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog tudni választ adni a kérdőívre. A Bizottság egy további pontosítást is kapott, amely szerint a mintában szereplő két másik fél esetében több gyártóból álló csoportokról van szó. A Bizottság ennek megfelelően módosította a mintát oly módon, hogy a nem együttműködő gyártót az értékesítési és termelési volumen szempontjából a következő legnagyobb gyártóra cserélte fel, valamint az ideiglenesen a mintában szereplő gyártók másik két csoportján belül kiválasztotta a legnagyobb gyártókat. Miután a módosított mintára vonatkozóan nem érkezett be semmilyen észrevétel, a Bizottság megerősített a módosított mintát. A végleges minta a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés több mint 30 %-ának felelt meg, és ezért az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatívnak minősült.

c)   Mintavétel a független importőrök körében

(19)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes ismert független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(20)

A Bizottság öt potenciális importőrrel vette fel a kapcsolatot, de egyik sem válaszolt a mintavételi űrlapra.

Kérdőívek

a)   Kérdőív – kínai kormány

(21)

A Bizottság 2016. május 13-án kérdőívet küldött a kínai kormánynak, amely egyedi kérdőívet tartalmazott a China Development Bank, az Export Import Bank of China (a továbbiakban: EXIM), az Agricultural Bank of China és a China Export & Credit Insurance Corporation (a továbbiakban: Sinosure) számára annak alapján, hogy ezek a kérelemben és/vagy az eredeti vizsgálatban foglalt információk szerint hitelt és pénzügyi szolgáltatásokat nyújtottak a bevontfinompapír-gyártás ágazat számára. Ezen túlmenően a kínai kormányt felkérték, hogy továbbítsa a bankoknak szóló kérdőívet bármely más pénzügyi intézménynek, amelyről a kínai kormány tudja, hogy hitelt nyújtott az érintett ágazatnak.

(22)

A Bizottsághoz 2016. június 24-én érkezett be a kínai kormány kérdőívre adott válasza. A Bizottság a fent felsorolt egyetlen pénzügyi intézménytől sem kapott választ.

(23)

A Bizottság 2016. szeptember 2-án hiánypótlásra felhívó levelet küldött a kínai kormánynak. A kínai kormány kérte a hiánypótlásra felhívó levélre való válaszadás határidejének meghosszabbítását. A kínai kormány 2016. szeptember 23-án tájékoztatta a Bizottságot, hogy úgy döntött, hogy nem nyújtja be a hiánypótlásra felhívó levélre adott válaszát, és megerősítette, hogy a továbbiakban nem működik együtt a vizsgálatban.

(24)

A Bizottság 2016. október 7-én szóbeli jegyzékben tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy a kínai kormány együttműködésének hiányában az alaprendelet 28. cikkével összhangban a rendelkezésre álló legjobb tények alapján kívánja megtenni ténymegállapításait. Azt is megjegyezte, hogy a rendelkezésre álló tényeken alapuló ténymegállapítások kedvezőtlenebbek lehetnek, mint abban az esetben, ha a kínai kormány együttműködött volna.

b)   Kérdőív – exportáló gyártók

(25)

Azoknak az exportáló gyártóknak, akik nem válaszoltak a Bizottság eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt kérésére, nem küldtek ki kérdőívet. A Bizottság nem küldött kérdőívet a (16) preambulumbekezdésben említett kínai exportáló gyártónak sem, mivel az korábban jelezte, hogy nem fog válaszolni.

c)   Kérdőív – uniós gyártók

(26)

A Bizottság a mintában szereplő három uniós gyártónak küldött kérdőívet, és mindhármuktól megkapta a kérdőívre adott választ.

Ellenőrző látogatások

(27)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet a hatályvesztési felülvizsgálattal összefüggésben a támogatás, a kár és az uniós érdek meghatározása szempontjából szükségesnek tartott. A következő uniós vállalatok telephelyén került sor az alaprendelet 26. cikke szerinti ellenőrző látogatásra:

Burgo Group S.p.A., Altavilla Vicentina, Olaszország,

Condat (Lecta Group), Barcelona, Spanyolország,

Sappi Europe SA, Brüsszel, Belgium, a Sappi Austria Produktions GmbH&Co KG, Gratkorn, Ausztria részéről.

2.   AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   Az érintett termék

(28)

Az érintett termék a jelenleg az ex 4810 13 00, ex 4810 14 00, ex 4810 19 00, ex 4810 22 00, ex 4810 29 30, ex 4810 29 80, ex 4810 99 10 és ex 4810 99 80 KN-kód (TARIC-kódok: 4810130020, 4810140020, 4810190020, 4810220020, 4810293020, 4810298020, 4810991020 és 4810998020) alá tartozó, Kínából származó bizonyos bevont finompapír, vagyis az egyik vagy mindkét oldalán bevont papír vagy karton (kivéve a nátronpapírt vagy nátronkartont), akár ívekben vagy tekercsekben, amelynek tömege legalább 70 g/m2, de legfeljebb 400 g/m2, fényességi jelzőszáma pedig (az ISO 2470-1 szerint mérve) 84-nél nagyobb (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(29)

Az érintett termék nem foglalja magában:

a rotációs gyorssajtóhoz használható tekercseket. A rotációs gyorssajtóhoz használható tekercsek olyan tekercsek, melyek esetében az ISO 3783:2006 vizsgálati szabvány szerint végzett, a feltépődési szilárdság meghatározásához szükséges (gyorsított sebességű módszer szerint, IGT-tesztkészülék [elektromos modell] alkalmazásával végzett) teszt eredménye 30 N/m-nél alacsonyabb értéket mutat a papír keresztirányban („cross-direction”, CD) való mérésekor és 50 N/m-nél alacsonyabb értéket a gyártási irányban („machine direction”, MD) való méréskor,

a többrétegű papírt és a többrétegű kartont.

2.2.   A hasonló termék

(30)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

az érintett termék,

az exportáló gyártók által előállított és Kína belföldi piacán értékesített termék,

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített termék.

(31)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 2. cikkének c) pontja értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

3.   A TÁMOGATÁSNYÚJTÁS FOLYTATÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(32)

A Bizottság az alaprendelet 18. cikkének és az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglaltaknak megfelelően megvizsgálta, hogy a jelenlegi vámok megszűnése a támogatás valószínű folytatódásához vezetne-e.

3.1.   Az együttműködés hiánya és ebből kifolyólag – az alaprendelet 28. cikke (1) bekezdésének megfelelően – a rendelkezésre álló legjobb tények felhasználása

(33)

Mint fent már szerepel, a kínai kormány kezdetben együttműködött a Bizottsággal, és választ adott a kérdőívre. Mivel azonban e válasz nagymértékben hiányos volt, 2016. szeptember 2-án hiánypótlásra felhívó levél elküldésére került sor. A kínai kormány a hiánypótlásra felhívó levél átvétele után, 2016. szeptember 23-án tájékoztatta a Bizottságot arra vonatkozó döntéséről, hogy a továbbiakban nem működik együtt. A Bizottság ezért csak korlátozott mennyiségű, ellenőrizetlen információt kapott a kínai kormánytól.

(34)

A Bizottság nem kapott választ a China Development Bank, az EXIM, az Agricultural Bank of China, a Sinosure és egyéb olyan pénzügyi vagy biztosítási intézményeknek szánt egyedi kérdőívekre, amelyek a kínai kormány tudomása szerint hitelt nyújtottak a bevontfinompapír-ágazatnak.

(35)

A Bizottság minden érdekelt fél figyelmét felhívta az együttműködés hiányával járó következményekre, és lehetőséget adott számukra, hogy észrevételeket tegyenek. E tekintetben semmilyen észrevétel nem érkezett be. A Bizottság – az alaprendelet 28. cikkével összhangban – a rendelkezésre álló legjobb tények felhasználását tartotta szükségesnek annak érdekében, hogy megvizsgálja a papíriparban Kína támogatási gyakorlatának folytatódását.

(36)

A Fellebbezési Testület a rendelkezésre álló tények felhasználásával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 12. cikk (7) bekezdése csak az esetlegesen hiányzó információk pótlására engedi meg a rendelkezésre álló tények felhasználását, a támogatás vagy a kár pontos meghatározásának elérése érdekében. A Fellebbezési Testület ennek megfelelően kifejtette, hogy „kapcsolatnak kell fennállnia a hiányzó »szükséges információk« és azon konkrét »rendelkezésre álló tények« között, amelyek alapján a 12. cikk (7) bekezdése alapján ténymegállapítások tehetők”. Ezért „a vizsgálatot végző hatóságnak azokat a »rendelkezésre álló tényeket« kell felhasználnia, amelyek »észszerűen pótolják azokat az információkat, amelyeket az érdekelt fél nem adott meg«, azzal a céllal, hogy pontos megállapításra jusson”. A Fellebbezési Testület kifejtette továbbá, hogy a „rendelkezésre álló tények” olyan tények, amelyek a vizsgálatot végző hatóság birtokában vannak és írásbeli nyilvántartásában szerepelnek. Mivel a 12. cikk (7) bekezdése alapján tett ténymegállapításokat a „rendelkezésre álló tények” alapján kell megtenni, „ezek nem alapulhatnak nem tényszerű feltételezéseken vagy spekuláción.” Továbbá, az érvelés és annak értékelése során, hogy mely rendelkezésre álló tények pótolhatják észszerűen a hiányzó információkat, a vizsgálatot végző hatóságoknak „a rendelkezésre álló minden megalapozott tényt figyelembe kell venniük”. A Fellebbezési Testület kifejtette, hogy „a hiányzó »szükséges információk« észszerű pótlása” a vizsgálatot végző hatóság részéről „érvelési és értékelési eljárás” elvégzésével jár. Amennyiben többféle tény áll a vizsgálatot végző hatóság rendelkezésére, amelyekből választania kell, „természetesen adódik, hogy az érvelés és értékelés folyamata bizonyos fokú összehasonlítást foglal magában”, amelynek célja a pontos ténymegállapítás. A „rendelkezésre álló tények” előírt értékelése és hogy ez milyen formát ölthet, az adott ügy konkrét körülményeitől függhet, ideértve a rendelkezésre álló bizonyítékok jellegét, minőségét és mennyiségét, valamint a teendő konkrét ténymegállapításokat. Az előírt magyarázat és elemzés jellege és terjedelme ténymegállapításonként szükségszerűen különböző lesz (10).

(37)

A Bizottság ennek megfelelően a rendelkezésére álló összes tényt felhasználta elemzéséhez, különösen a következőket:

a)

a Kínából származó bevont finompapír behozatalára vonatkozó végleges szubvencióellenes vámra vonatkozó, az alaprendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálat iránti 2016. február 11-i kérelem;

b)

a kínai kormány által a szubvencióellenes kérdőívre adott 2016. június 24-i válasz. Mivel a kínai kormány leállította az együttműködést, az e válaszban foglalt információk ellenőrzésére, és a hiánypótlásra felhívó levelet követő kiegészítésére nem került sor;

c)

a Kínai Népköztársaság Kereskedelmi Minisztériuma részéről e vizsgálat keretében benyújtott beadvány;

d)

a kínai kormány és a mintában szereplő exportáló gyártók által szolgáltatott információk, valamint az eredeti vizsgálat ténymegállapításai; valamint

e)

a Bizottság által más kínai támogatott iparágak ellen végzett, korábbi szubvencióellenes vizsgálatok, úgymint a kristályos szilícium fotovillamos modulokra irányuló eredeti vizsgálat (a továbbiakban: a szolárpanelekre irányuló eredeti vizsgálat) (11) és hatályvesztési felülvizsgálat (a továbbiakban: a szolárpanelekre irányuló hatályvesztési felülvizsgálat) (12), az üvegrosttermékekre irányuló vizsgálat (13), a szolárüvegre irányuló vizsgálat (14) és a szerves bevonatú acéltermékekre irányuló vizsgálat (15).

3.2.   A jelenlegi vizsgálat keretében megvizsgált támogatások és támogatási programok

(38)

Tekintettel a kínai kormány és a fent említett exportáló gyártók együttműködésének hiányára, a Bizottság úgy döntött, hogy a következőképpen vizsgálja meg, hogy fennáll-e a támogatás folytatódása. A Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy az eredeti vizsgálat nyomán kiegyenlített támogatások továbbra is gazdasági előnyhöz juttatták-e a bevontfinompapír-gyártást. A Bizottság ezt követően elemezte, hogy a bevontfinompapír-ágazat részesült-e új támogatásban (azaz olyan támogatásban, amelyet az eredeti vizsgálatban nem egyenlítettek ki), ahogyan azt a kérelem állítja. A Bizottság úgy döntött, hogy az eredeti vizsgálatban kiegyenlített legtöbb támogatás folytatódó fennállásának megállapítására, valamint az új támogatás fennállásának megállapítására tekintettel nincs szükség a panaszos állítása szerint létező összes egyéb támogatás kivizsgálására. A Bizottságnak az alaprendelet 18. cikke szerint azt kell megvizsgálnia, hogy van-e bizonyíték a támogatás folytatódására, tekintet nélkül az összegre.

3.3.   Az eredeti vizsgálat során kiegyenlített támogatások

I.   Kedvezményes hitelnyújtás

(39)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során ezen intézkedés vonatkozásában az APP-csoport (16) tekintetében 5,37 %-os, a Chenming-csoport (17) esetében pedig 1,26 %-os értékarányos támogatási összeget állapított meg.

a)   Kormányzati beavatkozás a bevontfinompapír-ágazat érdekében

(40)

A Bizottság először megvizsgálta, hogy a kedvezményes hitelnyújtás része-e a kínai kormány központi terve végrehajtásának, amelynek célja a papírgyártó ágazat fejlesztésének ösztönzése, ahogyan ez az eredeti vizsgálat esetében fennállt.

(41)

A bevontfinompapír-ágazat, amelyre a Bizottság vizsgálata irányult, a papíripar egy tágabb kategóriájának a része, amelyet papírgyártásnak is neveznek. A kérelmező azt állította, hogy a kínai kormány továbbra is támogatja a papíripart, és számos olyan szakpolitikai és tervezési dokumentumra, valamint jogszabályra hivatkozott, amelyek az ezen iparágnak nyújtott állami támogatás folytatásának alapját képezték.

(42)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során megállapította, hogy a papíripar vonatkozásában léteznek különleges szakpolitikai tervek. Ezek a tervek előírták a kormányhatóságok számára, hogy szorosan kísérjék figyelemmel a papíripar teljesítményét és a szakpolitikai tervek célkitűzéseinek teljesítése érdekében különleges politikákat (pl. végrehajtási rendeleteket) alkalmazzanak. A vizsgálat megállapította továbbá, hogy a különleges szakpolitikai tervek rendelkeznek a papírgyártás számára biztosítandó kedvezményes hitelekről.

(43)

A Bizottság a jelenlegi vizsgálat során megállapította, hogy Kínában a pénzügyi piacot továbbra is torzítják a kínai kormány beavatkozásai. Az eredeti vizsgálatnak az annak időpontjában hatályban lévő kormányzati tervekre vonatkozó ténymegállapításait a Bizottság e hatályvesztési felülvizsgálatban is fenntartja. Mind a felülvizsgálati időszak alatt alkalmazandó 12. ötéves terv (18), mind a korábbi, 11. ötéves terv „támogatott iparágként” jelöli meg a papíripart.

(44)

A 13. ötéves terv (2016–2020) a felülvizsgálati időszakot követő időszakra vonatkozik, de megerősíti, hogy a támogatás a jövőben is folytatódni fog. A 13. ötéves terv valóban kiemelten a kezeli a papíripart mint „támogatott iparágat”.

(45)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította „az Államtanács 40. sz. határozatával” (19) (a továbbiakban: 40. sz. határozat) kapcsolatban, hogy ez a jogi aktus az Államtanácsnak, azaz Kína legfőbb közigazgatási szervének a rendelete, így az egyéb állami szervek és gazdasági szereplők számára jogilag kötelező erejű. A határozat az ipari szektort három osztályba sorolta: „támogatott, korlátozottan támogatott és a támogatásból kirekesztett projektek”. Ez a jogi aktus egy jogilag kötelező iparpolitikai dokumentum, amely azt mutatja meg, hogy a kínai kormány miként folytatja az egyes vállalkozói csoportokat vagy iparágakat, mint például a Címtárban a „támogatott iparágak” között szereplő papíripart támogató politikáját. A kínai kormány e vizsgálat során benyújtott beadványa alapján a Bizottság megerősítette, hogy a 40. sz. határozat továbbra is hatályos.

(46)

Ami a „támogatott” kategóriában szereplő iparágak számát illeti, összesen 26 ilyen iparág van, ami a kínai gazdaságnak csak egy részét képviseli. Ezenkívül a „támogatott” státusz a 26 ágazaton belül csak bizonyos tevékenységekre vonatkozik. A 40. sz. határozat 17. cikke előírja továbbá, hogy „a támogatott beruházási projektek” különleges előnyökben és ösztönzőkben (pénzügyi támogatás, behozatali vámok alóli mentesség, héa alóli mentesség, adómentesség) részesüljenek. A 40. sz. határozat a „korlátozottan támogatott és a támogatásból kirekesztett projektek” vonatkozásában feljogosítja az állami hatóságokat arra, hogy a piac szabályozása érdekében közvetlenül beavatkozzanak. A 18. és a 19. cikk valójában előírja az érintett hatóságnak, hogy akadályozza meg a pénzügyi intézményeket abban, hogy hitelt nyújtsanak, elrendeli továbbá az árak megállapításáért felelős állami hatóságnak, hogy emelje fel a villamos áram árát és az áramszolgáltatókat utasítsa arra, hogy a „korlátozott és kirekesztett projektek” számára szüntessék meg az áramszolgáltatást. A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy a 40. sz. határozat a támogatott iparágak ösztönzésével és támogatásával kapcsolatban – irányelvek formájában – minden gazdasági intézmény és jogalany számára kötelező érvényű szabályozást ír elő, és az egyik ilyen támogatott iparág a papírgyártás.

(47)

A Bizottság a jelenlegi vizsgálat során megállapította, hogy számos szakpolitikai dokumentum kifejezetten „támogatott iparágként” tünteti fel a papíripart. Ez különösen a papíriparra vonatkozó 12. ötéves tervet érinti. Ezt a tervet az ipari és információs technológiai minisztérium által kiadott 12. ötéves ipari technológiai innovációs program hajtja végre. A program a „papíripar és a kapcsolódó ágazatok ipari szerkezetátalakításának és korszerűsítésének” az előmozdítására is utal. Hasonlóképpen, a fent említett 40. sz. határozat jelzi a papíripar fejlesztésének és modernizálásának a támogatását. E szakpolitikai tervek tehát nem biztatást magukban foglaló általános kijelentéseket tartalmaznak, hanem utasítják a jogalanyokat, hogy feleljenek meg a bevontfinompapír-ágazat fejlesztésének a támogatására vonatkozó közpolitikai célkitűzésnek.

(48)

Ezen túlmenően a papírgyártás 2007. évi fejlesztési politikája (a továbbiakban: a 2007. évi papírgyártási terv) konkrét feltételeket, iránymutatásokat és célértékeket határoz meg a papírgyártás számára. Mint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, a 2007. évi papírgyártási terv leírja a papírgyártás jelenlegi helyzetét Kínában (pl. a vállalkozások számát, a termelést, a felhasználást és az exportot, valamint a felhasznált nyersanyagok típusára vonatkozó statisztikákat). Az iparfejlesztési tervet, a nyersanyag-felhasználást, a technológiák és berendezések alkalmazását, a termékszerkezetet és a papírgyártó vállalatok szervezeti felépítését illetően meghatározza a papírgyártással kapcsolatos politikákat és célkitűzéseket. A terv megállapítja továbbá az iparágba történő „belépési feltételeket”, mivel meghatározza a papírgyártásban az eszköz-forrás arányra vonatkozó követelményeket, a papírgyártás számára különleges hitelminősítést állapít meg, és különleges célkitűzéseket határoz meg a méretgazdaságosságot, a piaci részesedés arányát, valamint a vállalatok által fogyasztandó energia- és vízmennyiséget illetően. Arra szólítja fel a vállalkozásokat, hogy a fejlesztési terveiket a 2007. évi papírgyártási terv alapján készítsék el. A helyi tartományokat és régiókat arra utasítja, hogy vegyenek részt a terv végrehajtásában, továbbá egy egész fejezetet tartalmaz a papírgyártásban történő „beruházás és finanszírozás” témaköréről. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a terv egyértelműen előírja a pénzügyi intézmények számára, hogy ne folyósítsanak hitelt egyetlen olyan projektnek sem, amely az előírásoknak nem felel meg. Röviden összefoglalva a 2007. évi papírgyártási terv egy különleges állami eszköz, amelynek az a célja, hogy a kínai papírgyártást szabályozza, és olyan kötelező iparpolitikai eszköznek tekinthető, amelyet az érintett kínai érdekelteknek (állami hatóságoknak, pénzügyi intézményeknek és gyártóknak) határozottan végre kell hajtaniuk. Mivel a papíripart a 12. és 13. ötéves tervben továbbra is „támogatott” ágazatként sorolják fel, és semmilyen, a 2007. évi papírgyártási tervet követő vagy átdolgozó dokumentumot nem bocsátottak rendelkezésre és ilyen sehol nem volt fellelhető, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2007. évi papírgyártási terv továbbra is hatályos.

(49)

Ezen túlmenően a kereskedelmi bankokról szóló 34. sz. törvény [2015] 34. cikke úgy rendelkezik, hogy „a kereskedelmi bankok hitelnyújtási tevékenységüket a nemzetgazdasági és társadalmi fejlődés szükségleteinek megfelelően, továbbá az állami iparpolitika iránymutatása szerint végezik”. Ez arra utal, hogy a bevontfinompapír-gyártók által az állami tulajdonban lévő bankoktól, valamint más pénzügyi intézményektől kapott hiteleket kormányzati iránymutatások és közcélok alapján folyósították.

(50)

Végezetül a Bizottság emlékeztetett az eredeti vizsgálat során a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság szerepét illetően tett ténymegállapításaira. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság az Államtanács ügynöksége, amely a makrogazdasági politikát koordinálja és a kormányzati beruházásokat kezeli. Az Államtanács, a legfőbb kormányzati közigazgatási szerv adta ki többek között a 2007. évi papírgyártási tervet, amelyet a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottságnak kell nyomon követnie. Az eredeti vizsgálat azt is megállapította, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság rendszeresen részletes információkat gyűjt a vállalatoktól. A kormányzati tervekhez és projektekhez felhasznált vállalati adatok összegyűjtésére szolgáló szisztematikus rendszer megléte arra utal, hogy ezeket a terveket és projekteket az állami iparpolitika fontos elemének tekintik.

(51)

A fentiekből az következik, hogy a pénzügyi intézmények által a papíriparral (és ily módon annak részeként a bevontfinompapír-ágazattal) kapcsolatban meghozott bármilyen döntésnél a továbbiakban is figyelembe veszik azt, hogy az adott szakpolitikai tervek kinyilvánított célkitűzéseit teljesíteni kell.

(52)

A Bizottság a fentiek fényében megállapította, hogy az említett tervekben és dokumentumokban rögzített konkrét szakpolitikai célkitűzések és a bevontfinompapír-ágazatnak nyújtott támogatás közötti kapcsolat fennállása a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódik. A bevontfinompapír-ágazatot kulcsfontosságú/stratégiai iparágnak tekintik, amelynek fejlesztésére az állam közpolitikai célkitűzésként aktívan törekszik, többek között kedvezményes hitelnyújtás révén is.

b)   Közjogi szervként eljáró állami tulajdonú bankok

(53)

A Bizottság az eredeti vizsgálat (20) során arra a következtetésre jutott, hogy a kínai pénzügyi piacot torzítja a kormányzati beavatkozás, és a nem kormányzati ellenőrzés alatt álló bankok és más pénzintézetek által felszámított kamatlábak valószínűleg a kormányzati kamatlábakhoz igazodnak. A vizsgálat sem tárt fel olyan elemet, amely megcáfolná a fenti ténymegállapítást; és a kínai kormány sem szolgált a jelenlegi vizsgálat során semmiféle bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy e helyzet megváltozott volna.

A kérelemben szereplő állítások szerint a kínai kormány továbbra is támogatta kedvezményes hitelekkel a bevontfinompapír-ágazatot. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a WTO Fellebbezési Testülete szerint a következőképpen kell eljárni annak vizsgálatakor, hogy egy adott, állami tulajdonban lévő vállalkozás közjogi szervnek minősül-e: „Az a kérdés, hogy a szervezetet felruházták-e hatáskörrel kormányzati feladatok ellátására, nem pedig az, hogy erre milyen módon kerül sor. A szűk értelemben vett kormányzat változatos eszköztárral rendelkezik ahhoz, hogy hatáskörrel ruházzon fel szervezeteket. Ebből következően különböző típusú bizonyítékok lehetnek fontosak annak bizonyítása szempontjából, hogy egy adott szervezetet felruháztak-e ilyen jellegű hatáskörrel. Amennyiben a bizonyítékok amellett szólnak, hogy egy adott szervezet ténylegesen ellát kormányzati feladatokat, akkor ez egyúttal arra is bizonyítékul szolgálhat, hogy rendelkezik kormányzati hatáskörökkel, vagy hogy átruháztak rá kormányzati hatásköröket, különösen abban az esetben, ha e bizonyítékok tartós és rendszeres gyakorlatról tanúskodnak. Ebből adódóan – meglátásunk szerint – annak bizonyítéka, hogy egy kormány érdemi ellenőrzést gyakorol egy szervezet és annak tevékenysége felett, adott körülmények között azt is bizonyíthatja, hogy az érintett szervezet kormányzati hatáskörrel rendelkezik, és e hatáskört a kormányzati feladatok ellátása keretében gyakorolja. Hangsúlyozzuk azonban, hogy a jogi eszközökkel történő kifejezett felhatalmazáson kívüli, a szervezet és a szűk értelemben vett kormány közötti, pusztán formális kapcsolatok feltehetően nem jelentenek kellő alapot ahhoz, megállapítható legyen a kormányzati hatáskörrel való rendelkezés tényállása. Így például önmagában az, hogy a kormányzat egy adott szervezet többségi részvényese, még nem bizonyítja a kormányzat érdemi ellenőrzését a szóban forgó szervezet tevékenysége felett, még kevésbé pedig azt, hogy a kormány ez utóbbit kormányzati hatáskörrel ruházta fel. Bizonyos esetekben azonban, amikor a bizonyítékokból több, kifejezetten a kormányzati ellenőrzésre utaló jel olvasható ki, és rendelkezésre állnak arra utaló bizonyítékok is, hogy ezt az ellenőrzést érdemi módon gyakorolják, akkor e bizonyítékok arra engedhetnek következtetni, hogy az érintett szervezet kormányzati hatáskört gyakorol.” (21) A jelen ügyben, mint alább kifejtésre kerül, az a következtetés, amely szerint az állami tulajdonban lévő bankokat, amelyek kedvezményes hitelt nyújtottak, felruházták hatáskörrel kormányzati feladatok ellátására, az állami tulajdonnal, a kormányzati ellenőrzésre utaló jelekkel kapcsolatos rendelkezésre álló legjobb tényeken, valamint azt alátámasztó bizonyítékokon alapul, hogy a kínai kormány továbbra is érdemi ellenőrzést gyakorolt e bankok tevékenysége felett.

(54)

A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a nagyobb bankok többsége továbbra is állami tulajdonban van. A kínai kormány által szolgáltatott információk azt jelzik, hogy a kínai kormány a többségi tulajdonosa Kína négy legnagyobb bankjának, amelyek a következők: a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (Industrial and Commercial Bank of China – ICBC), a Kínai Nemzeti Bank (Bank of China – BOC), a Kínai Építőipari Bank (China Construction Bank – CCB) és a Kínai Mezőgazdasági Bank (Agricultural Bank of China – ABC). A kínai kormány azt állította, hogy a Távközlési Bankban (Bank of Communications) 50 %-nál kisebb tulajdoni hányaddal rendelkezik. A Bizottság közelmúltbeli vizsgálatokban, így például a szolárpanelekre irányuló hatályvesztési felülvizsgálat során megállapította, hogy a Távközlési Bank állami ellenőrzés alatt áll, a közvetett tulajdoni részesedésnek köszönhetően (22).

(55)

A Bizottság továbbá ugyanezen az alapon arra a következtetésre jutott, hogy bizonyítékok állnak fenn az állami tulajdonban lévő bankok kormányzati ellenőrzésére utaló jelekre vonatkozóan. Például ami az EXIM-et illeti, annak közpolitikai megbízását az Államtanács által kiadott, „A Kínai Export-Import Bank létrehozásáról szóló közlemény” és az EXIM alapszabálya állapítja meg. A felügyelő bizottság tagjainak kinevezésével az állam – az EXIM 100 %-os tulajdonosaként – ellenőrzést gyakorol az EXIM fellett. Az EXIM értekezletein e tagok az állam érdekeit, többek között szakpolitikai szempontjait képviselik. Igazgatótanács nincs. Az EXIM vezetőségét közvetlenül az állam nevezi ki (23). Weboldala (24) szerint az EXIM „célja Kína külkereskedelmének, beruházásainak és nemzetközi gazdasági együttműködésének a támogatása”, és „elkötelezett a kulcsfontosságú ágazatoknak nyújtott pénzügyi támogatás és a kínai gazdaságban fennálló gyenge kapcsolatok megerősítése iránt, biztosítva ezzel a fenntartható és egészséges gazdasági és társadalmi fejlődést”.

(56)

Noha a kínai kormány azt állítja, hogy az állami tulajdonban lévő bankok nem közjogi szervek, és hogy a hitelezési és betéti kamatlábak piacát liberalizálták, nincs bizonyíték a kínai bankszektor olyan jelentős reformjára, amely megteremtette volna a hitelnyújtás piacvezéreltebb rendszerét. A Bizottság a közelmúltbeli vizsgálatokban éppenséggel ezzel ellentétes következtetésre jutott (25).

(57)

Nem ellenőrzött válaszában sem a kínai kormány, sem a kérdőív kitöltésére felkérni kívánt állami tulajdonban lévő bankok és más pénzügyi intézmények nem szolgáltak elegendő bizonyítékkal arra nézve, hogy a vállalatok rendes hitelminősítési értékelések alapján kapnak hitelt. A Bizottság ezért nem rendelkezik olyan információkkal, amelyek ellentmondanának annak a korábbi megállapításnak, amely szerint az állami tulajdonú bankok támogatják a támogatott iparágakat, és/vagy nemzeti szakpolitikákat hajtanak végre, ahogyan a (40) és az (52) preambulumbekezdés is említette már.

(58)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a fent ismertetett jogszabályi keretben meghatározott egyedi közpolitikai célkitűzéseket a papíripar tekintetében állami tulajdonban lévő bankok hajtják végre kormányzati feladatok ellátása keretében, amelyek ily módon – az alaprendelet 2. cikkének b) pontja értelmében, az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával együtt értelmezve, és összhangban a WTO idevágó ítélkezési gyakorlatával – közjogi szervként járnak el.

(59)

Ezen túlmenően, még ha az állami tulajdonban lévő bankokat nem is lehetne közjogi szervnek minősíteni, a Bizottság – tekintve a (40) és az (52) preambulumbekezdésben leírt normatív keretet – megállapította, hogy a kínai kormány olyan feladatok ellátásával bízza meg, és olyan feladatok ellátására utasítja azokat, amelyek szokásos esetben – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontja iv. alpontjának értelmében – a kormányzat feladatai lennének. A magatartásuk ily módon mindenesetre a kínai kormánynak tulajdonítható. Ugyanezen ok miatt a más pénzügyi intézmények által a papírágazat vállalatainak nyújtott hiteleket a kínai kormánynak lehet tulajdonítani.

c)   Gazdasági előny

(60)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során megállapította, hogy a papíripar a kedvezményes hitelnyújtás révén gazdasági előnyhöz jutott. A Bizottság megállapította, hogy a gazdasági előny a hitelt felvevő vállalat által a kormányhitel esetében fizetendő összeg és a vállalat által a piacon megszerezhető összehasonlítható kereskedelmi hitel esetében visszafizetendő összeg közötti különbözet. Ezt az összeget aztán elosztották az együttműködő exportáló gyártók teljes forgalmával. A Bizottság ezen intézkedés vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 5,37 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 1,26 %-os értékarányos támogatási összeget állapított meg.

(61)

A jelenlegi vizsgálatban a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján semmilyen jelét nem találta annak, hogy a kínai bevontfinompapír-gyártóknak nyújtott kedvezményes hitelnyújtás megszűnt volna.

(62)

A Bizottság megjegyzi, hogy a kérelmező kérelmében és későbbi beadványaiban példát hozott az exportáló gyártók által többek között a felülvizsgálati időszakban kapott további hitelekre, amelyek különösen a következők:

az APP-csoport 2013. októberben 1,8 milliárd USD hitelt, 2015. márciusban pedig 1,5 milliárd USD hitelt kapott a Kínai Fejlesztési Banktól, valamint

éves beszámolói alapján a Chenming-csoport 2014 végén összesen 1,5 milliárd CNY összegű nyitott hitellel rendelkezett (amely többségében állami tulajdonban lévő bankoktól származott). Továbbá, 2015-ben a Chenming nagy rövid lejáratú hitelt (amely meghaladta a 6 milliárd RMB-t) és lejárat nélküli kötvényeket (körülbelül 2,5 millió RMB értékben) kapott, és a vállalat 20 milliárd RMB értékű stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Kínai Nemzeti Bankkal.

(63)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján megállapíthatta volna, hogy a kérelmező által azonosított hiteleket szokásos piaci viszonyok mellett nyújtották-e. A Bizottság azonban a rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók továbbra is kedvezményes hitelekhez jutnak. Valóban, a papíripart továbbra is „támogatott iparágként” azonosítják. Ezen túlmenően a Bizottság közelmúltbeli vizsgálatokban megállapította, hogy a támogatott iparágaknak nyújtott kedvezményes hiteleket olyan kamatlábak mellett nyújtották, amelyek jóval elmaradtak azon kamatlábaktól, amelyeket akkor számítottak volna fel, ha nem torzult volna a pénzügyi piac, ideértve az érvényes hitelminősítések hiányát (26).

(64)

Ezért a Bizottság – anélkül, hogy szükség lenne a kedvezményes hitelezés révén juttatott támogatás összegének számszerűsítésére – arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány továbbra is kedvezményes hiteleket biztosít kedvező kamatlábak mellett, összhangban a papíripart érintő konkrét tervekben és irányelvekben meghatározott szakpolitikával. A források kedvezményes hitelek formájában megvalósuló közvetlen átruházása a felülvizsgálati időszakban továbbra is a papíripar vállalkozásainak a rendelkezésére állt.

d)   Egyedi jelleg

(65)

Mint azt a (40) és az (52) preambulumbekezdés bemutatta, a pénzügyi intézményeket többi jogi dokumentum utasítja, amely kifejezetten a papírágazat vállalatait célozza. E dokumentumok alapján bizonyított, hogy a pénzügyi intézmények csak azon néhány iparág/vállalat esetében teszik lehetővé a pénzügyi intézmények számára a kedvezményes hitelnyújtást, amelyek beleilleszkednek a kínai kormány vonatkozó stratégiájába.

(66)

A Bizottság így arra a következtetésre jutott, hogy a kedvezményes hitelek formájában nyújtott támogatás nem általánosan elérhető, hanem az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján egyedi támogatásnak minősül. Ezenfelül arra utaló bizonyítékot, hogy a kedvezményes hitelnyújtás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti objektív kritériumokon és feltételeken alapulna, az érdekelt felek egyike sem nyújtott be.

e)   Következtetés

(67)

A Bizottság a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is gazdasági előnyben részesül kedvezményes hitelek formájában megvalósuló támogatás révén. A pénzügyi hozzájárulás, az exportáló gyártók számára biztosított gazdasági előny, illetve az egyedi jelleg fennállására tekintettel ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthetőnek minősül.

II.   Társaságiadó-programok

II.A   Kedvezményes adópolitika az új, illetve csúcstechnológiát alkalmazóként hivatalosan elismert vállalkozások részére

(68)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során e támogatás vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 1,22 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 0,58 %-os értékarányos támogatási összeget állapított meg.

(69)

Ez a támogatás az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok tanúsítványára (Certificate of High and New Technology Enterprise) sikerrel pályázó cégeknek a szokásos 25 %-os társasági adó helyett 15 %-os csökkentett társaságiadó-fizetést tesz lehetővé.

a)   Jogalap

(70)

Ezt a támogatást – az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok meghatározására vonatkozó közigazgatási intézkedésekkel egyetemben – a Kínai Népköztársaság vállalkozások adózásáról szóló, 2007. március 16-án közzétett 63. számú törvényének 28. cikke kedvezményes adóztatás formájában biztosítja. A központi adóigazgatóság új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok társaságiadó-fizetésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó közleménye (Guo Shui Han [2008], 985. sz.) szintén erről a programról szól és a végrehajtásra vonatkozóan további részleteket tartalmaz.

b)   Jogosultság

(71)

Az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok meghatározására vonatkozó közigazgatási intézkedések 10. cikke felsorolja azokat a jogosultsági feltételeket, amelyek megléte esetén a vállalatok a csökkentett kulcsú társasági adó előnyeiből részesülhetnek. Amennyiben egy vállalat a 10. cikkben foglalt valamennyi feltételt teljesíti, úgy az intézkedés 11. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően pályázatot kell benyújtania az illetékes hatósághoz.

c)   Gyakorlati végrehajtás

(72)

Azoknak a vállalatoknak, amelyek kérelmezik e csökkentett társaságiadó-kulcs alkalmazását, egy online pályázatot kell benyújtaniuk a helyi Tudományos és Technológiai Hivatalhoz, amely előzetes vizsgálatot végez. A helyi Tudományos és Technológiai Hivatal ezután ajánlást juttat el a tartományi Tudományos és Technológiai Minisztériumhoz. Az új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok tanúsítványának kibocsátására vonatkozó döntés meghozatala előtt ez utóbbi szerv is folytathat vizsgálatot, közvetlenül a pályázó telephelyén.

d)   A jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai

(73)

Mint az eredeti vizsgálat során is megállapítást nyert, a csökkentett társaságiadó-kulcsot – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel. Ez a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi, mivel maga a jogszabály, amely szerint a támogatást biztosító hatóság működik, a csökkentett társaságiadó-kulcshoz való hozzáférést kizárólag a „támogatott” kategóriába tartozó vállalatokra és iparágakra, például a bevontfinompapír-ágazatra korlátozza.

(74)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek arra utalnának, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem jut előnyhöz e csökkentett társaságiadó-kulcs révén. A Bizottság a kérelmező által a kérelemben benyújtott adatok, valamint a közelmúltbeli vizsgálatok (27) és nyilvánosan rendelkezésre álló információk (28) alapján megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is gazdasági előnyre tesz szert az új, illetve csúcstechnológiát alkalmazóként elismert (és így a bevontfinompapír-ágazatot is magukban foglaló) vállalkozásoknak szóló kedvezményes adópolitika révén.

(75)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében tett végső ténymegállapítások tükrében azonban a Bizottság nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását.

e)   Következtetés

(76)

A fentieknek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

II.B   Kedvezményes adópolitika a kutatás és fejlesztés területén

(77)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során ezen kedvezményes adóügyi megítélés vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 0,02 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 0,05 %-os értékarányos támogatási összeget állapított meg.

(78)

A kínai kormány kedvezményes adóügyi megítélést biztosít minden vállalat számára, amely elismerten kutatási-fejlesztési projekteket (a továbbiakban: K+F-projektek) hajt végre. Ez a minősítés lehetővé teszi, hogy azok a vállalatok, amelyek új technológiák, új termékek és új eljárások fejlesztése céljából K+F-kiadásokat eszközölnek, K+F-kiadásaik további 50 %-át levonják a társaságiadó-fizetési kötelezettségükből. Ezenfelül az immateriális K+F-javakra fordított kiadások feljogosítják a vállalatokat az általuk viselt tényleges költségek 150 %-ának megfelelő összeg levonására.

a)   Jogalap

(79)

A kedvezményes adóztatást a vállalkozások adózásáról szóló, 2007. március 16-án közzétett 63. számú kínai törvény 30. cikkének (1) bekezdése, a vállalkozások adózásáról szóló kínai törvény végrehajtási rendeletének 95. cikke, Kína Államtanácsának 2007. december 6-án közzétett 512. sz. rendelete és a kiemelt területekre vonatkozó útmutató (Guide to Key Fields, 6. sz. értesítés, 2007) biztosítja.

b)   Jogosultság

(80)

Ez a kedvezményes adóztatás azon vállalatok számára biztosít gazdasági előnyt, amelyek elismerten K+F-projekteket hajtanak végre. E program keretében támogatásra – a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által közzétett jelenlegi fejlesztési prioritások alapján – kizárólag az elsődleges állami támogatásban részesülő új és csúcstechnológiát alkalmazó vállalatok K+F-projektjei, illetve a csúcstechnológiai iparágak fejlesztésének kiemelt területeire vonatkozó útmutatóban felsorolt projektek jogosultak.

c)   Gyakorlati végrehajtás

(81)

Azoknak a vállalatoknak, amelyek kérelmezni kívánják a kedvezményes adóztatást, a K+F-projektekkel kapcsolatban részletes információkat kell benyújtaniuk a helyi Tudományos és Technológiai Hivatalhoz. A jóváhagyásról szóló értesítést a vizsgálatot követően az adóhivatal állítja ki. A társasági adó összegét a jóváhagyott projektek tényleges költségeinek 50 %-ával csökkentik.

d)   A jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai

(82)

Mint az eredeti vizsgálat során is megállapítást nyert, a kedvezményes adóztatást – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – olyan, kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnyhöz jutott. Ez a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében továbbra is egyedi, mivel maga a jogszabály, amely szerint a támogatást biztosító hatóság működik, a programhoz való hozzáférést kizárólag egyes, a „támogatott” kategóriába tartozó vállalatokra és iparágakra, köztük a bevontfinompapír-ágazatra korlátozta.

(83)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek arra utalnának, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem jut előnyhöz e kedvezményes adóztatás révén. A Bizottság a kérelmező által a kérelemben benyújtott adatok alapján megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is gazdasági előnyhöz jut a K+F-et támogató kedvezményes adópolitikák révén. Valóban, a kedvezményes adóztatás továbbra is gazdasági előnyhöz juttatja az új, illetve csúcstechnológiát alkalmazóként hivatalosa elismert vállalkozásokat.

(84)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében tett végső ténymegállapítások tükrében azonban a Bizottság nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását.

e)   Következtetés

(85)

A fentieknek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

II.C   Osztalék adómentessége a minősítéssel rendelkező belföldi vállalkozások között

(86)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során e rendszer vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 1,34 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 0,21 %-os értékarányos támogatási összeget állapított meg.

(87)

Az osztalék adómentessége azokat a kínai belföldi vállalkozásokat illeti meg, amelyek más kínai belföldi vállalkozásban részvényekkel rendelkeznek. Az előbbi vállalkozás az utóbbi vállalkozás által kifizetett bizonyos osztalékokból származó jövedelmével összefüggésben adómentességre jogosult.

a)   Jogalap

(88)

Az osztalék szóban forgó adómentességét a vállalkozások adózásáról szóló kínai törvény 26. cikke határozza meg, a vállalkozások adózásáról szóló kínai törvény végrehajtási rendeletének 83. cikke, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának 2007. december 6-án közzétett 512. sz. rendelete pedig tovább pontosítja.

b)   Jogosultság

(89)

Az osztalék szóban forgó adómentessége valamennyi olyan kínai belföldi vállalkozásnak gazdasági előnyt biztosít, amely más kínai belföldi vállalkozásban részvényekkel rendelkezik.

c)   Gyakorlati végrehajtás

(90)

A vállalatok az osztalék szóban forgó adómentességét közvetlenül az adóbevallásukon keresztül vehetik igénybe.

d)   A jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai

(91)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy az osztalék e mentességét – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel. Ez a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében egyedi, mivel maga a jogszabály – amely szerint a támogatást biztosító hatóság működik – korlátozza a programhoz való hozzáférést, mégpedig kizárólag azokra a kínai belföldi vállalkozásokra, amelyek más kínai belföldi vállalkozástól osztalékot kapnak, szemben azokkal a vállalkozásokkal, amelyek külföldi cégekbe fektetnek be.

(92)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek arra utalnának, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem jut előnyhöz az osztalékok e mentessége révén. A Bizottság a kérelmező által a kérelemben nyújtott információk, valamint a közelmúltbeli vizsgálatok (29) alapján megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is előnyhöz jut az osztalékok e mentessége révén.

(93)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében tett végső ténymegállapítások tükrében azonban a Bizottság nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását.

e)   Következtetés

(94)

A fentieknek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

III.   Közvetett adó- és behozatalivám-programok

III.A   A behozott berendezések hozzáadottértékadó-mentessége és vámmentessége

(95)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során ezen intézkedés vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 1,17 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 0,61 %-os értékarányos támogatási összeget állapított meg.

(96)

Ez az intézkedés azoknak a külföldi tőkével működő, illetve belföldi vállalatoknak biztosít – héa alóli mentesség és tőkejavak vámmentes behozatala formájában – gazdasági előnyt, amelyek a kínai hatóságok által – a vonatkozó befektetési, adózási és vámjogszabályokkal összhangban – kibocsátott, államilag támogatott projektek tanúsítványát be tudják szerezni.

a)   Jogalap

(97)

A héa- és vámmentesség a következő jogszabályokon alapul: az Államtanács 37/1997. sz. körlevele a behozott berendezésekre vonatkozó adópolitika szabályozásáról, a Pénzügyminisztérium, a Vámügyi Főigazgatóság és a Központi Adóigazgatóság (2008. évi) 43. sz. közleménye, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság 2006. február 22-i 316/2006. sz. közleménye az állami fejlesztési támogatásban részesülő belföldi vagy külföldi finanszírozású projektek igazolásának kezelésével kapcsolatos lényeges kérdésekről, továbbá a külföldi tőkével működő, illetve belföldi vállalatok számára behozott, vámfizetés alól nem mentesíthető árucikkek 2008. évi jegyzéke.

b)   Jogosultság

(98)

A jogosultság azokra a külföldi tőkével működő, illetve belföldi vállalatokra korlátozódik, amelyek az államilag támogatott projektek tanúsítványát be tudják szerezni.

c)   Gyakorlati végrehajtás

(99)

A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság az állami fejlesztési támogatásban részesülő belföldi vagy külföldi finanszírozású projektek igazolásának kezelésével kapcsolatos lényeges kérdésekről szóló, 2006. február 22-i 316/2006. sz. közleményének I.1. cikke szerint azok a külföldi befektetési projektek, amelyek megfelelnek „»A külföldi tőkével működő vállalatokra vonatkozó útmutatásban« és »A közép-nyugati régiót érintő külföldi befektetések ipari jegyzékében« foglalt technikaátadással járó támogatott külföldi befektetési projekteknek, mentesülnek a vámok és a behozatalra kivetett hozzáadottérték-adók alól, kivéve »A külföldi befektetési projektek adómentességét nem élvező behozott árucikkek jegyzékében« felsorolt projekteket”. A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság akkor állít ki projektigazolást arról, hogy a külföldi befektetési projekt a támogatott kategóriába tartozik, ha a beruházás teljes összege eléri vagy meghaladja a 30 millió USD-t. Amennyiben a beruházás teljes összege nem éri el a 30 millió USD-t, úgy a projektigazolást arra vonatkozóan, hogy a külföldi befektetési projekt a támogatott kategóriába tartozik, a tartományi bizottságok vagy gazdasági hatóságok állítják ki. Amikor a vállalatok beszerezték a támogatott kategóriába sorolásról szóló projektigazolást, úgy azt az egyéb pályázati dokumentációval együtt benyújtják a helyi vámhatósághoz annak érdekében, hogy a berendezéseket héa- és vámmentesen hozhassák be.

d)   A jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai

(100)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy a héa- és vámmentességeket – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel. Ez a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében továbbra is egyedi, mivel maga a jogszabály – amely szerint a támogatást biztosító hatóság működik – korlátozza a programhoz való hozzáférést, mégpedig kizárólag azokra a vállalkozásokra, amelyek a jogszabályokban (pl. iparági útmutató a külföldi befektetések számára, illetve azon iparágak, termékek és technológiák jegyzéke, amelyek fejlesztését az állam jelenleg támogatja) részletesen meghatározott bizonyos üzleti kategóriákban fektetnek be.

(101)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek arra utalnának, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem jut előnyhöz e héa- és vámmentességek révén. A Bizottság a rendelkezésre álló legjobb tények és különösen a Bizottság e támogatással kapcsolatban a nemrégiben elvégzett vizsgálatok (30) során levont következtetései alapján megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is gazdasági előnyhöz jut a behozott berendezések héa- és vámmentessége révén.

(102)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében tett végső ténymegállapítások tükrében azonban a Bizottság nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását.

e)   Következtetés

(103)

A fentieknek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

III.B   Héa-visszatérítés a belföldön gyártott berendezések esetében

(104)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során e támogatás vonatkozásában az APP-csoport tekintetében 0,03 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 0,05 %-os értékarányos támogatási összeget állapított meg.

(105)

Ez az intézkedés a külföldi tőkével működő vállalatok számára a belföldön előállított berendezések vásárlásakor fizetett héa visszatérítésének formájában biztosít gazdasági előnyt.

a)   Jogalap

(106)

A héa-visszatérítések a következő jogszabályokon alapulnak:

a külföldi tőkével működő vállalatok által a belföldön előállított berendezések vásárlásakor fizetett adó visszatérítésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó ideiglenes intézkedések,

a külföldi befektetési projektekhez vásárolt kínai gyártású berendezések után járó adókedvezményekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozó kísérleti intézkedések, valamint

a Pénzügyminisztérium és a Központi Adóigazgatóság közleménye a külföldi tőkével működő vállalatok által vásárolt belföldön gyártott berendezésekre vonatkozó adókedvezmény megszüntetéséről.

b)   Jogosultság

(107)

A jogosultság azokra a külföldi tőkével működő vállalatokra korlátozódik, amelyek belföldön gyártott berendezést vásárolnak, és amelyeket a támogatott kategóriába soroltak be.

c)   Gyakorlati végrehajtás

(108)

A program célja a külföldi tőkével működő vállalatok által a belföldön gyártott berendezések vásárlásakor fizetett adó visszatérítése, amennyiben a berendezés nem tartozik a vám alól nem mentesíthető árucikkek jegyzékébe és amennyiben a berendezés értéke – „a belföldön előállított berendezések vásárlására vonatkozó kísérleti közigazgatási intézkedések” szerint – nem haladja meg a külföldi tőkével működő vállalatokra megállapított teljes beruházási összeghatárt.

(109)

Az eredeti vizsgálatban valamennyi együttműködő gyártó részesült az ezen intézkedés nyújtotta előnyökből.

d)   A jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai

(110)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy a héa-visszatérítéseket – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel. E támogatás – az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében – továbbra is egyedinek minősül, mivel a támogatást a belföldi áruk használatának az importáruk használatával szemben történő előnyben részesítése függvényében adják meg.

(111)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek arra utalnának, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem jut előnyhöz e héa-visszatérítések és a vámmentességek révén. A Bizottság a közelmúltbeli vizsgálatok (31) alapján megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is előnyre tesz szert a belföldön gyártott berendezések utáni héa-visszatérítések révén.

(112)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében tett végső ténymegállapítások tükrében azonban a Bizottság nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását.

e)   Következtetés

(113)

A fentieknek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

IV.   Támogatási programok

a)   Bevezetés

(114)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat különböző támogatási rendszerek révén tett szert gazdasági előnyre. A Bizottság az eredeti vizsgálat során öt, az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett programot értékelt, és azok mindegyikéről megállapította, hogy kiegyenlíthető. A Bizottságnak – az együttműködő exportáló gyártók jelzései nyomán – további hat programról is volt tudomása, ezeket azonban a gazdasági előny kis összege miatt nem értékelte.

b)   A jelenlegi vizsgálat ténymegállapításai

(115)

Az eredeti vizsgálatban a Bizottság megállapította, hogy a bevontfinompapír-gyártók a kínai kormány papíripar támogatására szolgáló terveinek részeként több olyan támogatásban részesültek, amelyet – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – források átadása formájában nyújtott olyan támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozás gazdasági előnyhöz jutott.

(116)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek arra utalnának, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem jut előnyhöz e támogatások révén. A Bizottság a kérelmező által a kérelemben benyújtott adatok, valamint közelmúltbeli vizsgálatok (32) alapján megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat továbbra is támogatott iparágnak minősül, és ekként továbbra is támogatásban részesül.

(117)

A Bizottság például a vállalatcsoport 2015-ös éves beszámolója alapján meg tudta állapítani, hogy a Chenming-csoport 2015-ben 245 millió CNY összegű kormányzati támogatásban részesült, amely szerepel az eredménykimutatásban. További 150 millió CNY összeget adtak meg a „Különleges források, Kínai Fejlesztési Bank” tételben; az említett bank állami tulajdonban van. A kapott támogatások vagy a konkrét összegek jellegét illetően nem adtak meg további bontást. E támogatások együttesen a Chenming-csoport 2015. évi forgalmának több mint 1 %-ának felel meg. A kérelmező arra is bizonyítékokkal szolgált a kérelemben, hogy a Chenming-csoport 2014-ben Shougang város pénzügyi hivatalától támogatást kapott a szennyvíz-elvezetési szolgáltatások kifizetéséhez.

(118)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány továbbra is különféle támogatásokat nyújt a bevontfinompapír-ágazatnak, és a kínai bevontfinompapír-gyártók továbbra is gazdasági előnyre tesznek szert ezekből a támogatásokból, anélkül, hogy szükség lenne az átruházott előnyök összegének pontos számszerűsítésére. Ezek a támogatások az alaprendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében egyedinek minősülnek, és azokat a jelek szerint eseti jelleggel nyújtották.

c)   Következtetés

(119)

A fentieknek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

V.   Az állam által a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében biztosított áruk és szolgáltatások

—   Földterület biztosítása a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében

(120)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során ezen intézkedés vonatkozásában a tajvani földárakat referenciaértékként felhasználva az APP-csoport tekintetében 2,81 %-os, a Chenming-csoport esetében pedig 0,69 %-os értékarányos támogatási összeget állapított meg.

(121)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során megállapította, hogy a kínai bevontfinompapír-ágazat a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében jutott földterülethez és konkrétabban földhasználati jogokhoz.

a)   Jogalap és jogosultság

(122)

A kérelmező a kérelemben bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a kínai kormány továbbra is a megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében biztosít földhasználati jogokat a bevontfinompapír-ágazat számára. Ezen állítás jogi alapját a következő dokumentumok képezik, amelyeket a kínai kormány biztosított:

az ingatlanokról szóló törvény,

a földügyi igazgatásról szóló törvény,

a városi ingatlanok kezeléséről szóló törvény,

a városi területeken található állami tulajdonban lévő földterületek használati jogának átengedéséről és átruházásáról szóló ideiglenes rendelkezések,

a földügyi igazgatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló rendelet, valamint

az állami tulajdonban lévő építési telkek földhasználati jogának ajánlattételi felhívás, árverés és árajánlat révén történő átruházásáról szóló 2007. szeptember 28-i 39. sz. rendelkezés.

(123)

A kínai kormány elzárkózott attól, hogy adatokkal szolgáljon a földhasználati jogok tényleges ellenértékéről, a Kínában az állítása szerint létrehozott rendezett kompetitív földpiacról, továbbá arról, hogy az állam milyen módszert követ, amikor a korábbi használójától kisajátítja a földet.

b)   Gyakorlati végrehajtás

(124)

A földügyi igazgatásról szóló törvény 2. cikkének megfelelően minden földterület állami tulajdonban van, mivel a kínai alkotmány, illetve a vonatkozó jogi rendelkezések szerint a föld a kínai nép közös tulajdona. A földet nem lehet eladni, a földhasználati jogot azonban a törvény alapján át lehet ruházni: a földterületet az állami hatóságok ruházzák át nyilvános ajánlattétel, árajánlat vagy árverés útján.

c)   A vizsgálat ténymegállapításai

(125)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során megállapította, hogy a földhasználati jogok kínai kormány által történő biztosítását – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – áruk rendelkezésre bocsátásának formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel.

(126)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek arra utalnának, hogy a bevontfinompapír-ágazat már nem jut előnyhöz a földhasználati jogok biztosítása révén. A Bizottság a kérelmező által a kérelemben nyújtott információk, valamint a közelmúltbeli vizsgálatok (33) és a kínai kormány által a kérdőívre adott válaszában szolgáltatott nem ellenőrzött információk alapján megállapította, hogy a bevontfinompapír-ágazat a felülvizsgálati időszak alatt továbbra is gazdasági előnyhöz jutott a földterületek megfelelő nagyságú díjazásnál alacsonyabb összeg megfizetése ellenében történő biztosítása révén. A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy a földhasználat ellenében fizetett díjakat továbbra is támogatták, mert a kínai kormány által megszabott rendszer nem piaci elvekhez igazodik. Mivel a papíripar a felülvizsgálati időszakban a 12. ötéves terv alapján továbbra is „támogatott iparág” volt, és a 13. ötéves terv alapján is „támogatott iparág”, a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a földterületek kedvezményes átruházása továbbra is fennáll. A földhasználati jogok kínai kormány általi biztosítása a papíripar mint az egyik támogatott iparág számára bizonyítja, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikke (2) bekezdésének értelmében egyedi.

(127)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében tett végső ténymegállapítások tükrében azonban a Bizottság nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását.

d)   Következtetés

(128)

A fentieknek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a támogatás továbbra is kiegyenlíthető.

3.4.   Új támogatások, amelyeket az eredeti vizsgálatban nem egyenlítettek ki

I.   A bevontfinompapír-ágazatnak szóló exportbiztosítási programok

a)   Jogalap

(129)

Ennek a programnak a jogalapját a következők képezik:

a Kereskedelmi Minisztérium és a Sinosure által közösen kiadott, a kereskedelemnek a tudomány és technológia útján, exporthitel-biztosítások alkalmazásával történő előmozdítására irányuló stratégia végrehajtásáról szóló közlemény (Shang Ji Fa, 2004. évi 368. sz.),

az új és csúcstechnológiát alkalmazó kínai termékek 2006. évi exportnyilvántartása,

az Államtanács 2009. május 27-i közleményben foglalt, úgynevezett 840-es terv,

az úgynevezett 421-es terv, amely a Kereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium által 2009. június 22-én közösen kiadott, a nagyméretű teljes berendezésrendszerek exportfinanszírozás-biztosítására vonatkozó külön intézkedések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló közleményben szerepelt.

b)   A Sinosure közjogi szerv

(130)

A rendelkezésére álló információk alapján és tekintettel a kínai kormány és a Sinosure együttműködésének hiányára, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Sinosure az alaprendelet 2. cikke b) pontjának értelmében vett közjogi szerv. Hasonlóan, mint a kedvezményes hitelnyújtással összefüggésben, az a következtetés, hogy a Sinosure-t felruházták hatáskörrel kormányzati feladatok ellátására, az állami tulajdonnal, a kormányzati ellenőrzésre utaló jelekkel kapcsolatos rendelkezésre álló legjobb tényeken, valamint az azt alátámasztó bizonyítékokon alapul, hogy a kínai kormány továbbra is érdemi ellenőrzést gyakorol a Sinosure tevékenysége felett.

(131)

Mint az a jelenlegi vizsgálat során a rendelkezésre álló információk alapján megerősítést nyert, a kormány teljeskörű tulajdonosi és pénzügyi ellenőrzést gyakorol a Sinosure felett. A Sinosure az Államtanács kizárólagos állami tulajdona. A 4 milliárd RMB összegű jegyzett tőke az államháztartási költségvetésnek megfelelően az exporthitel-biztosítás kockázatitőke-alapjából származik. Ezen túlmenően az állam a legnagyobb kínai állami befektetési alap, a China Investment Corporation útján 2011-ben 20 milliárd RMB összegű befektetést hajtott végre (34). Az alapszabály kimondja, hogy a vállalat üzleti kérdésekben illetékes szervezeti egysége a Pénzügyminisztérium, és előírja, hogy a Sinosure pénzügyi és számviteli jelentéseket, valamint költségvetési jelentést köteles benyújtani a Pénzügyminisztériumhoz vizsgálat és jóváhagyás céljára.

(132)

Ami a kormányzati ellenőrzést illeti, kizárólagos állami tulajdonként a Sinosure nem rendelkezik igazgatósággal. A felügyelőbizottság valamennyi tagját az Államtanács nevezi ki, és a tagok feladataikat az „Állami tulajdonban lévő jelentős pénzügyi intézmények felügyelőbizottságára vonatkozó ideiglenes rendelet” szerint hajtják végre. A Sinosure felső vezetésének tagjait is a kormány nevezi ki. A Sinosure weboldala (35) szerint a Sinosure elnöke a Pártbizottság titkára, és a felső vezetés tagjainak a többsége is pártbizottsági tag.

(133)

A Sinosure több éve nem teszi közzé éves beszámolóját, (36) így a felülvizsgálati időszakra vonatkozó éves beszámolója sem áll rendelkezésre. A 2011. évi éves beszámolója (a továbbiakban: 2011-es éves beszámoló) azonban arról tanúskodik, hogy a Sinosure kormányzati feladatokat és politikákat hajt végre, ezért megállapítható, hogy ez a jogalany közvetlenül magának a kormánynak az akaratát képviseli. A Sinosure 2011. évi éves beszámolója több ilyen értelmű kijelentést tartalmaz, nevezetesen a következőket: a Sinosure „proaktívan végrehajtotta egy exporthitel-ügynökség szakpolitikai funkcióját … és a 12. ötéves terv időszakát az első évben sikeresen indította” (2011-es éves beszámoló, 4. o.); „a szervezeti reform előmozdítása megerősítette a Sinosure mint exporthitel-ügynökség szakpolitikai funkcióját. A Kínai Kommunista Párt központi bizottságának a gazdasággal foglalkozó konferenciáján a bizottság hangsúlyt helyezett e funkcióra, és egyértelmű követelményeket határozott meg a hitelbiztosítással kapcsolatban, amelyek kijelölték növekedési pályánkat” (2011-es éves beszámoló, 5. o.); „2011-ben a Sinosure végrehajtotta a Kommunista Párt központi bizottságának és az Államtanácsnak a diplomáciai, külkereskedelmi, ipari és pénzügyi stratégiáit, határozatait és intézkedéseit, valamint állami politikáit, teljeskörűen megvalósította szakpolitikai funkcióját, és gyors növekedést ért el” (2011-es éves beszámoló., 11. o.); „A Sinosure teljeskörűen végrehajtotta a »nagyméretű teljes berendezésrendszerek exportfinanszírozás-biztosítására vonatkozó külön intézkedés« állami politikáját, és teljesítette az állam által meghatározott kötelezettségeit” (2011-es éves beszámoló, 11. o.).

(134)

A szolárpanelekre irányuló hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Sinosure 2014. évi éves beszámolója megerősítette a 2011-es éves beszámolóban leírt helyzetet, mivel kifejti, hogy „a Sinosure új ötletek és megközelítések feltárásával, a munkamódszerek javításával, a termékek és szolgáltatások tökéletesítésével, valamint szakpolitikai feladatai ellátásának hatékonyabbá tételével erőt nem kímélve támogatta Kína nemzeti szakpolitikáit”, illetve hogy „szakpolitikai támogató szerv” szerepét tölti be (37).

(135)

Az intézményi keret és a kínai kormány által kiadott egyéb dokumentumok, amelyek alapján a Sinosure működik, tovább bizonyítják, hogy a Sinosure-t hatáskörrel ruházták fel kormányzati politikák végrehajtására. A kereskedelemnek a tudomány és technológia útján, exporthitel-biztosítások alkalmazásával történő előmozdítására irányuló stratégia végrehajtásáról szóló közleményt (Shang Ji Fa, 2004. évi 368. sz., 2004. július 26.) a Kereskedelmi Minisztérium és a Sinosure közösen adta ki 2004-ben, és jelenleg is ez alapján irányítják a Sinosure tevékenységeit. A közlemény célkitűzései között szerepel az új és csúcstechnológiák, valamint a nagy hozzáadott értékkel rendelkező termékek kivitelének az exporthitel-biztosítások további alkalmazása útján történő ösztönzése.

(136)

Mint azt a (40)–(52) preambulumbekezdés kifejti, a Bizottság megállapította, hogy a kínai kormány kulcsfontosságú/stratégiai ágazatnak tekinti a bevontfinompapír-ágazatot, amelynek fejlesztését az állam közpolitikai célkitűzésként aktívan előmozdítja. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a papíripar egyike a „támogatott” ágazatként besorolt 26 ágazatnak, mint a (46) preambulumbekezdésben is szerepel. A Bizottság megállapította, hogy a Sinosure exporthitel-biztosítási tevékenysége a tágabb értelemben vett pénzügyi ágazat szerves részét képezi, amelyen belül megállapítást nyert, hogy a kormányzati beavatkozás közvetlenül befolyásolja és torzítja a kínai pénzügyi piac rendes működését (lásd az (53) preambulumbekezdést).

(137)

A Bizottság tud egyéb olyan dokumentumokról, amelyek bizonyítják, hogy a Sinosure közvetlenül hajt végre kormányzati politikákat, előnyhöz juttatva így többek között az exportáló gyártókat. Az Államtanács 2009. május 27-i közleményében részletesen ismerteti az úgynevezett 840-es tervet (38). Elnevezése az exportbiztosításként felhasznált 84 milliárd USD-rá utal, és az Államtanács által az exportkeresletnek a globális válságot követő további stabilizálása, valamint az exporthitel-biztosítások iránti kereslet ebből fakadó növekedése érdekében 2009-ben hozott hat intézkedés egyike. A hat intézkedés között szerepel a jobb exporthitel-biztosítási fedezet, 2009-ben 84 milliárd USD értékű rövid lejáratú exporthitel-biztosítás nyújtása és a biztosítási díj csökkentése. Egyetlen exporthitel-biztosítást nyújtó szakpolitikai intézményként a Sinosure szerepel a terv végrehajtójaként. A biztosítási díj csökkenése tekintetében a Sinosure köteles volt gondoskodni arról, hogy a 2008. évi átlagos díjhoz képest 30 %-kal csökkentsék a rövid lejáratú exporthitel-biztosítás átlagos díját.

(138)

Az úgynevezett 421-es terv a Kereskedelmi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium által 2009. június 22-én közösen kiadott, a nagyméretű teljes berendezésrendszerek exportfinanszírozás-biztosítására vonatkozó külön intézkedések végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló közleményben szerepelt. Ez a terv is a 2009. évi gazdasági világválságra válaszul kialakított kínai „nyitási” politikát támogató fontos politika, amely 42,1 milliárd USD értékű biztosításfinanszírozással támogatta a nagyméretű teljes berendezésrendszerek kivitelét. A finanszírozást a Sinosure és más pénzügyi intézmények irányították és biztosították. Az e dokumentum hatálya alá tartozó vállalkozásokra kedvezményes pénzügyi intézkedések – többek között exporthitel-biztosítás – vonatkoztak. A kínai kormány együttműködésének hiánya miatt a Bizottság nem tudott további adatokhoz jutni e közlemény alkalmazását illetően. Az ezzel ellentétes bizonyítékok hiányában a Bizottság vélelmezte, hogy e dokumentum a papíriparra is vonatkozik.

(139)

A Bizottság a fenti elemek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Sinosure közjogi szerv, mivel hatáskörrel ruházták fel kormányzati feladatok ellátására. A Bizottság a támogatott kínai ágazatokat érintő korábbi szubvencióellenes vizsgálatok során azonos következtetésekre jutott (39).

(140)

mivel a Sinosure kormányzati hatáskörrel felruházott, valamint kormányzati jogszabályokat és terveket végrehajtó közjogi szerv, a bevontfinompapír-gyártóknak nyújtott exporthitel-biztosítás az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében pénzeszközök kormány általi potenciális közvetlen átadása formájában nyújtott pénzügyi hozzájárulásnak minősül.

c)   Gazdasági előny

(141)

A kínai kormány és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság nem rendelkezett vállalatspecifikus információkkal, amelyek alapján kiszámíthatta volna a felülvizsgálati időszak során nyújtott támogatás összegét. A jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat keretében tett végső ténymegállapítások tükrében azonban a Bizottság nem tartotta szükségesnek ezen összegek kiszámítását. Mindenesetre, a panaszban és a közelmúltbeli vizsgálatok (40) során nyújtott információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 3. cikkének (2) bekezdése és 6. cikkének c) pontja értelmében vett gazdasági előny fennáll, mivel a Sinosure a piacon szokásosan megszerezhető biztosításhoz képest kedvezőbb feltételek mellett nyújt exporthitel-biztosítást, illetve a piacon másképpen egyáltalán nem elérhető biztosítási fedezetet nyújt.

(142)

Valóban, a kínai kormány által a kérdőívre adott válasz részeként benyújtott alapszabály 11. cikke úgy rendelkezik, hogy a vállalatnak nullszaldós eredménnyel kell működnie. Más megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy alapszabálya szerint a Sinosure Kína egyetlen hivatalos exporthitel-biztosítójaként nem észszerű nyereséget kíván elérni, csupán a nullszaldós eredményre kell törekednie. Amint az már korábban kifejtésre került, a rendelkezésre álló nyilvántartásokból kiderül, hogy a Sinosure működésének jogi és szakpolitikai környezete arra kötelezi az állami tulajdonban lévő vállalatot, hogy – közpolitikai megbízatásának teljesítése keretében – hajtsa végre a kormányzati szakpolitikákat és terveket. Az állam által kifejezetten ösztönzött „támogatott iparágak” között a bevontfinompapír-gyártók teljeskörű hozzáféréssel rendelkeztek a Sinosure által kedvezményes díjak mellett biztosított exporthitel-biztosításhoz. A Sinosure tehát korlátlan hozzáférést biztosít a biztosítási fedezethez a papíripar számára, és az általa kínált alacsony biztosítási díjak nem tükrözik az ezen ágazaton belüli export biztosításából eredő tényleges kockázatokat.

(143)

Továbbá, a szolárpanelekre irányuló hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Sinosure 2015-ben, azaz a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálati időszaka alatt (41) veszteségeket szenvedett el, és 2013-ban és 2014-ben is veszteséget termelt volna, ha nem vettek volna nyilvántartásba bizonyos nem üzemi bevételeket (42). Mindezen rendelkezésre álló elemek alapján máris levonható az a következtetés, hogy a Sinosure által felszámított biztosítási díjak továbbra sem fedezik hosszú távú működését.

(144)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította a gazdasági előny fennállását, amely egyébként nem állt volna a bevontfinompapír-ágazat rendelkezésére.

d)   Egyedi jelleg

(145)

A támogatások az alaprendelet 4. cikke (4) bekezdésének a) pontja értelmében exportteljesítménytől függő támogatások, és ezért egyediek.

e)   Következtetés

(146)

A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai bevontfinompapír-gyártók előnyre tettek szert a Sinosure által a felülvizsgálati időszakban nyújtott exporthitel-biztosítás révén.

II.   Héa-visszatérítések a legalább 70 %-ban újrahasznosított szálból és mezőgazdasági maradékokból előállított termékek számára

a)   Jogalap

(147)

2015. július 1-jétől kezdődően az olyan termelési és munkaszolgáltatások héa-visszatérítési vagy -mentességi rendszerét, amelyek átfogóan hasznosítanak erőforrásokat, a „Pénzügyminisztérium és a Központi Adóigazgatóság az erőforrásokat átfogóan hasznosító termékek és munkaszolgáltatások katalógusának nyomtatásáról és kiadásáról szóló közleménye (CaiShui [2015] 78. sz.)” foglalja egységes szerkezetbe. A bevont finompapír belföldi értékesítéseire 17 %-os héakulcs vonatkozik. A közlemény szerint a vállalatok 50 %-os héa-visszatérítést kapnak a legalább 70 %-ban újrahasznosított szálból és mezőgazdasági maradékokból – így például kipréselt cukornádból, papírhulladékból és szalmából előállított termékek után.

b)   Jogosultság

(148)

A kínai kormány által szolgáltatott ellenőrizetlen információk szerint a fent említett közlemény alapján a héa-visszatérítési politikák az olyan termékek értékesítésére alkalmazandók, amelyeknek az előállítása során más termelési folyamatokból származó újrahasznosított, újrahasznált vagy felesleges anyagokat vagy energiát használnak fel.

c)   Gyakorlati végrehajtás

(149)

A kínai kormány által szolgáltatott ellenőrizetlen információk szerint a programot a Kínai Népköztársaság Központi Adóigazgatósága kezeli más illetékes hatóságok segítségével, és azt a saját területükön belül a helyi adóhatóságok hajtják végre. A héa-visszatérítést igénylő vállalatoknak más releváns dokumentumokkal együtt kell benyújtaniuk kérelmüket az adóhatóságnak megvizsgálás céljából. Miután a kérelmet jóváhagyták, a kérelmező megkaphatja a kedvezményt.

d)   A vizsgálat ténymegállapításai

(150)

A Bizottság megállapította, hogy a legalább 70 %-ban újrahasznosított szálból és mezőgazdasági maradékokból előállított termékeknek járó, kínai kormány általi héa-visszatérítést – az alaprendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja, illetve 3. cikkének (2) bekezdése értelmében – kormányzati bevétel elengedése formájában nyújtott támogatásnak kell tekinteni, amely révén a támogatásban részesülő vállalkozást gazdasági előnnyel ruházták fel. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott továbbá, hogy a támogatás az alaprendelet 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyedi.

(151)

Sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem szolgáltak olyan bizonyítékokkal, amelyek arra utalnának, hogy a bevontfinompapír-ágazat nem jutott előnyhöz e héa-visszatérítés révén, ahogyan a panasz állítja. Valóban, a (147) preambulumbekezdésben említett közlemény kifejezetten említi a papírt, mint olyan terméket, amely olyan forrásokat hasznosít, mint a kipréselt cukornád, a papírhulladék és a szalma, és kijelenti, hogy a gyártóknak be kell tartaniuk a cellulóz- és papíriparra vonatkozó külön műszaki szabályokat. A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kormány támogatást nyújt a bevontfinompapír-ágazat számára a legalább 70 %-ban újrahasznosított szálból és mezőgazdasági maradékokból előállított termékek utáni héa-visszatérítés formájában, és hogy a kínai bevontfinompapír-gyártók a felülvizsgálati időszak alatt előnyre tesznek szert e visszatérítések révén.

e)   Következtetés

(152)

A Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai bevontfinompapír-gyártók a felülvizsgálati időszakban előnyre tettek szert e támogatás révén.

3.5.   A támogatás folytatódására vonatkozó általános következtetés

(153)

A Bizottság valamennyi fenti információ alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai bevontfinompapír-gyártók a felülvizsgálati időszakban továbbra is előnyre tettek szert kiegyenlíthető támogatások révén.

3.6.   A behozatal alakulása az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén

—   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(154)

Tekintettel az együttműködés hiányára, a kínai termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítására a rendelkezésre álló tények és különösen a kérelmező által benyújtott adatok – többek között egy ágazati információkat biztosító független szolgáltatótól származó adatok – alapján került sor, összhangban az alaprendelet 28. cikkével.

(155)

A felülvizsgálati időszakban a bevont famentes papír termelési kapacitása Kínában 7 629 000 tonnát tett ki (43), amelyből 40 % a bevont finompapír gyártása (44). A felülvizsgálati időszak alatt Kínában a bevont famentes papír gyártása terén 85 %-os volt a kapacitáskihasználás (45), ami 1 167 000 tonna szabad kapacitást eredményezett. Ez a bevont finompapír teljes uniós felhasználása 32 %-ának felel meg. Azt a feltételezést alapul véve, hogy e kapacitás csupán 40 %-át használnák fel bevont finompapír gyártására, megállapítást nyert, hogy az érintett termék kínai szabad kapacitása a teljes uniós felhasználás körülbelül 13 %-a.

(156)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy az egyéb bevont famentes termékek gyártásáról a gyártók egyszerűen át tudnak állni az érintett termék gyártására (46). Ha a kínai gyártók átállnának a bevont finompapírra, ez a termelési kapacitás 3 877 000 tonnás növekedését eredményezné, ami a (3 589 694 tonnában megállapított) uniós összfelhasználás több mint 100 %-a.

(157)

Jóllehet a bevont famentes papír szabad kapacitásának a szintje várhatóan kismértékben, 4 %-kal fog csökkenni, 2021-ig a kínai belső kereslet több mint 10 %-os csökkenésére lehet számítani (47).

(158)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén felhasználhatnak arra, hogy bevont finompapírt állítsanak elő az Unióba való exportra. A Bizottság azt is megállapította, hogy ez az exportpotenciál a kínai belső kereslet várható visszaesése miatt is növekedhet.

3.7.   Az uniós piac vonzereje

(159)

A vizsgálat szerint a bevont finompapír iránti uniós kereslet továbbra is jelentős. Jóllehet az uniós felhasználás csökkent a figyelembe vett időszakban, az Unió piaca továbbra is a világ legnagyobb piaca, és a globális kereslet 25–30 %-át teszi ki.

(160)

A rendelkezésre álló tények alapján az Unióhoz közeli harmadik országoknak felszámított kínai exportárak a felülvizsgálati időszak alatt átlagosan 7 %-kal alacsonyabbak voltak az uniós áraknál. Ez az árkülönbség jelentős, tekintve, hogy a bevont finompapír piaca kompetitív és rendkívül árérzékeny piac.

(161)

Továbbá, az előrejelzések szerint Kínában csökkenni fog a belső kereslet, ami arra enged következtetni, hogy a kínai gyártók részéről erőteljes a kínai kapacitásfelesleget felvevő más piacok iránti igény. Az USA piaca, amely a bevont finompapír másik fontos piaca, továbbra sem vonzó Kína számára, mert az USA-ban dömpingellenes és szubvencióellenes intézkedések vannak hatályban Kínával szemben az érintett termék vonatkozásában.

(162)

E tekintetben a kínai kormány azt állította, hogy a Kínából származó behozatal alacsony szintje azt bizonyítja, hogy az uniós piac egyáltalán nem vonzó a kínai exportáló gyártók számára. Közölte továbbá, hogy a kínai exportstatisztikák szerint Kína 2015-ben több bevont finompapírt exportált három másik országba (India, Japán, Thaiföld) és nem uniós európai országokba, ami azt bizonyítja, hogy ezek az országok, amelyek nem alkalmaznak piacvédelmi intézkedéseket, vonzóbbak. A kínai kormány azt is közölte, hogy Kína jelenleg 14, különböző kereskedelmi partnerekkel kötött szabadkereskedelmi megállapodás részes fele, és további hasonló megállapodásokról folytat tárgyalásokat. Ez állítása szerint a bevont finompapír érintett partnerországokba irányuló kivitelének növekedéséhez fog vezetni.

(163)

Ami a szabadkereskedelmi megállapodások hatását illeti, az állítást általában a kínai termékek tekintetében fogalmazták meg, és az nem tartalmazott semmilyen bizonyítékot az érintett termék vonatkozásában. Az állításról megállapították, hogy túlságosan tág, és nélkülözi a meggyőző bizonyítékokat. Mindenesetre, mint a (166) preambulumbekezdés kifejti, a Bizottság rendelkezésére álló információk az ellenkező irányba mutatnak.

(164)

Ami azt illeti, a bevont finompapír Unióba való kínai kivitele az eredeti intézkedések 2010-es bevezetését követően közel nullára esett vissza, ami arra utal, hogy az uniós piac éppen ezen intézkedések miatt veszítette el a vonzerejét a kínai kivitel számára. Az intézkedések megszüntetése ismét vonzóvá tenné az Unió piacát. Ezért ezeket az állításokat elutasítják.

(165)

Az APP-csoport elismerte, hogy az európai piac a bevont finompapír hagyományosan fontos piaca, de azt állította, hogy annak jelentősége a kereslet folyamatos zsugorodása miatt csökken, miközben a kereslet ezzel egyidejűleg más országokban vagy állandó maradt, vagy nőtt az elmúlt néhány évben. Azt is közölte, hogy az uniós piac vonzerejének hiányát bizonyítja a más országokból származó behozatalnak az intézkedések bevezetése óta bekövetkezett csökkenése, valamint az uniós gazdasági ágazat által előállított bevont finompapír nagymértékű exportja is.

(166)

Annak ellenére, hogy az Unióban csökken a bevont finompapír felhasználása, az uniós piac még mindig a világ legnagyobb bevontfinompapír-piaca. A rendelkezésre álló információk arra engednek következtetni, hogy az uniós piac – legalábbis a közeljövőben – a bevont finompapír legnagyobb globális piaca marad (48). A rendelkezésre álló tények alapján a bevont finompapír iránti kereslet Kínában az előrejelzések szerint csökkenni fog, és a más piacokon adott esetben mutatkozó lehetséges növekedés nem lesz elegendő ahhoz, hogy csökkentse az uniós piac vonzerejét, azok uniós piachoz képest kis mérete miatt. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt a Kínán kívül más országokból az Unióba irányuló behozatal volumene és piaci részesedése valóban nagyobb volt, mint a jelenlegi vizsgálat figyelembe vett időszakában. A bevont finompapír harmadik országokból érkező behozatala azonban az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt túlnyomórészt a Svájcból származó bevontfinompapír-behozatalt foglalta magában, ahol az egyik uniós gyártó egy bevont finompapírt előállító vállalat tulajdonosa. A jelenlegi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy ez a gyártó 2011-ben leállította a bevont finompapír gyártását, következésképpen a Svájcból származó behozatal csaknem teljesen megszűnt. A harmadik országokból érkező behozatal csökkenésének tehát nincs semmi köze az uniós piac vonzerejének az állítólagos hiányához, és az állítást a Bizottság elutasítja.

(167)

Továbbá, az uniós ágazat kivitelének viszonylag nagy mértéke nem ássa alá azt a következtetést, hogy az uniós piac vonzó, mivel az Unión kívül elért átlagárak, ahol az uniós gazdasági ágazatnak a bevont finompapír Kínából származó támogatott kivitelével kellett versenyeznie, a figyelembe vett időszak nagy részében elmaradtak az Unióban elért átlagáraktól. Az állítást ezért a Bizottság elutasítja.

(168)

Tekintettel a fenti megfontolásokra, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűsíthető, hogy a Kínából származó kivitel az uniós piacot venné célba.

3.8.   Következtetés a támogatás folytatódásának valószínűségéről

(169)

A Bizottság a rendelkezésre álló legjobb tények alapján arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a bevontfinompapír-ágazat kínai támogatása a figyelembe vett időszak alatt folytatódott, és valószínűleg a jövőben is folytatódni fog.

(170)

A bevontfinompapír-ágazat támogatása lehetővé tette a kínai gyártók számára, hogy fenntartsák a belső keresletet messze meghaladó szintű termelési kapacitásaikat, a Kínában és világszerte zsugorodó piacok ellenére.

(171)

Ezért a Bizottság megállapította, hogy a kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg az érintett termék jelentős mennyiségű támogatott behozatalának visszatérését eredményezné az Unió piacára. A kínai kormány továbbra is különféle támogatási programokat kínál a bevontfinompapír-ágazatnak, és a Bizottság elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a bevontfinompapír-ágazat több támogatási programból előnyre tett szert.

4.   A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

4.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(172)

A felülvizsgálati időszak alatt a hasonló terméket 10 ismert gyártó gyártotta. Ezek között csoportok is vannak, amelyeknek több papírgyár van a tulajdonában. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „uniós gazdasági ágazatot”.

(173)

A felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós gyártást körülbelül 4 606 000 tonnában állapították meg. A felülvizsgálati kérelmet támogató vállalatok a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés több mint 70 %-át képviselték. A (18) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 30 %-át képviselték.

(174)

A kérelmező által szolgáltatott makrogazdasági adatokat az Euro-Graph (49) biztosította, és ezeket az adatokat megfelelően ellenőrizték.

4.2.   Uniós felhasználás

(175)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat uniós piacon realizált értékesítési volumenének, valamint a harmadik országokból származó behozatal volumenének az összeadásával, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis segítségével állapította meg.

(176)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás (tonna)

3 972 818

3 643 010

3 626 277

3 589 694

Index (2012 = 100)

100

92

91

90

Forrás: Euro-Graph és a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis.

(177)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 10 %-kal csökkent. 2013-ban 8 %-kal csökkent 2012-höz képest, majd kisebb ütemben tovább zsugorodott. A felülvizsgálati időszak alatti becsült uniós felhasználás 21 %-kal alacsonyabb volt, mint az eredeti vizsgálat során az akkori vizsgálati időszakra vonatkozóan megállapított felhasználás (4 572 057 tonna). A felhasználás csökkenése a nyomdai papír iránti kereslet általános csökkenését tükrözi, ami főként a digitális média gyors növekedésével magyarázható, amely egyre inkább átveszi a hagyományos nyomtatott média helyét.

4.3.   Az érintett országból érkező behozatal

4.3.1.   Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(178)

A Kínából az Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Az érintett országból érkező behozatal volumene (tonna)

701

905

452

389

Index (2012 = 100)

100

129

64

55

Piaci részesedés %

0,02

0,02

0,01

0,01

Index (2012 = 100)

100

141

71

61

Forrás: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis

(179)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínából az Unióba irányuló behozatal mennyisége elhanyagolható volt.

4.3.2.   Az érintett országból érkező behozatal árai és áralákínálás

(180)

Tekintve a bevont finompapír Kínából az Unióba való behozatalának elhanyagolható volumenét, azt, hogy ez a behozatal az érintett KN-kódok szerinti teljes behozatalnak mind az Eurostat, mind Kína hivatalos exportstatisztikái szerint kevesebb mint 0,5 %-át adja, valamint az e néhány értékesítéshez kapcsolódó ár nem kellő megbízhatóságát, az uniós behozatali statisztikákat nem lehetett a Kínából származó behozatal áraira vonatkozóan következtetések levonására felhasználni. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek helyett a Kínából származó bevont finompapír más országokba irányuló értékesítéseire vonatkozó adatokat kell összehasonlítási alapként felhasználni annak megállapítása céljából, hogy milyen lett volna az alákínálás, ha a kínai vállalatok ilyen árakon értékesítettek volna az Unióban.

(181)

A Bizottság úgy határozta meg a felülvizsgálati időszak alatti elméleti áralákínálási szintet, hogy összehasonlította az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon független vevőknek felszámított, gyártelepi szintre átszámított súlyozott átlagos értékesítési árat, valamint az Unióhoz közel található országoknak felszámított, uniós határparitáson érvényes CIF-árra átszámított és az importköltségek figyelembevétele érdekében kiigazított súlyozott átlagos kínai exportárat. Minthogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, a más országoknak felszámított kínai exportárak alapjául az alaprendelet 28. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgáltak. Az exportár megállapítása érdekében különböző információforrások tanulmányozására került sor. A legmegfelelőbb alapnak a kínai exportáló gyártók Unióhoz közel található harmadik országoknak – azaz Egyiptomnak, Oroszországnak és Törökországnak – adott számláit találták, amelyeket a kérelmező biztosított, és amelyek alapján súlyozott átlagot számítottak. Az árak összehasonlítása azt mutatta, hogy ha a felülvizsgálati időszak alatt a kínai exportőrök ezen árakon értékesítettek volna az Unióba, 5,4 %-kal alákínáltak volna az uniós gazdasági ágazatnak.

4.4.   Egyéb harmadik országokból érkező behozatal

(182)

Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszak alatt Kínán kívül más harmadik országokból az Unióba irányuló behozatal alakulását mutatja volumen és piaci részesedés, valamint e behozatalok átlagárai szempontjából. A táblázat a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból származó adatokon alapul.

3. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Volumen (tonna)

35 864

29 264

50 958

45 282

Index (2012 = 100)

100

82

142

126

Piaci részesedés %

0,9

0,8

1,4

1,3

Átlagár (EUR/tonna)

952

964

827

889

Index (2012 = 100)

100

101

87

93

Forrás: a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis.

(183)

A Kínán kívül más harmadik országokból származó, az Unióba irányuló behozatal teljes volumene a teljes figyelembe vett időszak során csekély volt, teljes piaci részesedése 1 % körül mozgott. E behozatal átlagárai meghaladták az uniós gazdasági ágazat átlagárait. A felülvizsgálati időszak alatt egyetlen harmadik ország sem rendelkezett külön-külön 0,4 %-ot meghaladó piaci részesedéssel.

4.5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

4.5.1.   Általános megjegyzések

(184)

Az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági mutatót, amely a figyelembe vett időszak alatt befolyásolhatta az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Miként az a (18) preambulumbekezdésben is szerepel, a Bizottság az uniós gazdasági ágazat tekintetében mintavételt alkalmazott.

(185)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a teljes uniós gazdasági ágazattal kapcsolatos makrogazdasági mutatókat a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben megadott adatok alapján értékelte. A kizárólag a mintában szereplő gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adategyüttesről megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(186)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a támogatás nagyságrendje, valamint a korábbi támogatás hatása alól való felépülés.

(187)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

4.5.2.   Makrogazdasági mutatók

4.5.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(188)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Termelési volumen (tonna)

5 211 487

4 833 511

4 737 310

4 606 000

Index (2012 = 100)

100

93

91

88

Termelési kapacitás (tonna)

5 889 216

5 636 892

5 380 258

4 988 000

Index (2012 = 100)

100

96

91

85

Kapacitáskihasználás %

88,5

85,7

88

92,3

Index (2012 = 100)

100

97

100

104

Forrás: Euro-Graph.

(189)

A figyelembe vett időszak során a termelés 12 %-kal csökkent. 2013-ban 7 %-kal csökkent 2012-höz képest, majd kisebb ütemben tovább zsugorodott.

(190)

Az uniós gyártók már a figyelembe vett időszak előtt szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tettek a strukturális kapacitásfelesleg kezelése céljából, és ezek az erőfeszítések a figyelembe vett időszak alatt is folytatódtak. Bizonyos gyárak bezárásának és más gyárak bevont finompapírtól eltérő papírtermékek gyártásához való átalakításának együttes eredményeképpen az uniós gazdasági ágazat 2012 és a felülvizsgálati időszak között hozzávetőlegesen 901 216 tonnával, azaz 15 %-kal csökkentette bevontfinompapír-termelési kapacitását.

(191)

A termelési kapacitás folyamatos csökkentése lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a figyelembe vett időszak alatt viszonylag stabilan tartsa a kapacitáskihasználást, sőt, a felülvizsgálati időszak alatt 92,3 % elérését, ami a 2012-es értéknél négy százalékponttal magasabb.

(192)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kapacitáskihasználás magas szintje a befektetett tárgyi eszközök nagysága és az ez által az átlagos gyártási költségekre gyakorolt hatás következtében a papíripar hosszú távú életképességének fontos tényezője.

4.5.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(193)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Az uniós piacon bonyolított teljes értékesítési volumen (tonna)

3 936 253

3 612 841

3 574 868

3 544 023

Index (2012 = 100)

100

92

91

90

Piaci részesedés %

99,1

99,2

98,6

98,7

Index (2012 = 100)

100

100

99

100

Forrás: Euro-Graph.

(194)

A figyelembe vett időszak alatt az értékesítési volumen 10 %-kal csökkent az uniós piacon. 2013-ban 8 %-kal csökkent 2012-höz képest, majd kisebb ütemben tovább zsugorodott.

(195)

mivel a figyelembe vett időszak alatt szinte egyáltalán nem került sor bevont finompapír behozatalára, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése stabilan 99 % körül maradt.

4.5.2.3.   Növekedés

(196)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatban nem nőtt a termelés és az értékesítés. Ellenkezőleg, e gazdasági mutatók szorosan követték az uniós felhasználás csökkenő trendjét.

4.5.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(197)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottak száma (teljes munkaidős egyenérték – FTE)

9 808

8 896

7 782

7 418

Index (2012 = 100)

100

91

79

76

Termelékenység (tonna/alkalmazott)

531

543

609

621

Index (2012 = 100)

100

102

115

117

Forrás: Euro-Graph.

(198)

A figyelembe vett időszakban az alkalmazottak száma 24 %-kal csökkent, és minden évben sor került csökkenésre. Ez az uniós gazdasági ágazat által a strukturális kapacitásfelesleggel kapcsolatos problémák megoldása érdekében tett hosszabb távú szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tükrözi, mint azt a (190) preambulumbekezdés kifejti.

(199)

A munkaerő e jelentős leépítésének az eredményeképpen az egy foglalkoztatottra jutó (tonnában kifejezett) éves termelésben mérve jelentősen – a figyelembe vett időszak alatt 17 %-kal nőtt – nőtt a termelékenység.

4.5.2.5.   A támogatás nagysága és felépülés a korábbi támogatás hatása alól

(200)

A figyelembe vett időszak alatt szinte egyáltalán nem hoztak be bevont finompapírt Kínából, ezért megállapítható, hogy a támogatás összegének nagysága semmilyen hatást nem gyakorolt az uniós gazdasági ágazatra, amely jó úton haladt a korábbi támogatott behozatal hatásaiból való felépülés felé.

4.5.3.   Mikrogazdasági mutatók

4.5.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(201)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat unióbeli független vevőknek felszámított átlagos értékesítési árai a következőképpen alakultak:

7. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és termelési egységköltség

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységárak az uniós piacon (EUR/tonna)

723

709

688

680

Index (2012 = 100)

100

98

95

94

Termelési egységköltség (EUR/tonna)

672

664

609

631

Index (2012 = 100)

100

99

91

94

Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek.

(202)

Az uniós gazdasági ágazat eladási egységára a független uniós vevőknek történő értékesítéskor a figyelembe vett időszakban 6 %-kal csökkent. Az árak trendje kis időbeli eltolódással követte a termelési költségek trendjét.

(203)

Az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltsége szintén 6 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban; a legjelentősebb csökkenés a 2013–2014-es időszakban volt megfigyelhető (mínusz 8 %).

4.5.3.2.   Munkaerőköltségek

(204)

Az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

8. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR/alkalmazott)

68 405

65 812

67 716

70 973

Index (2012 = 100)

100

96

99

104

Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek.

(205)

2013-ban az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2012-höz képest 4 %-kal csökkent, majd stabilizálódott, és a felülvizsgálati időszak alatt a 2012-es értéket 4 %-kal meghaladó szintet ért el.

4.5.3.3.   Készletek

(206)

A készletszintek a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

Zárókészletek (tonna)

112 957

122 545

119 642

122 264

Index (2012 = 100)

100

108

106

108

Zárókészletek a termelés százalékában kifejezve %

7

8

8

8

Index (2012 = 100)

100

114

115

114

Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek.

(207)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészletei a 2012–2013-as időszakban 8 %-kal nőttek, majd a figyelembe vett időszak hátralévő részében viszonylag állandók maradtak. A csökkenő termelési volumen a megfigyelt időszak alatt a zárókészletek összességében 14 %-os növekedését eredményezte a termelés százalékában kifejezve.

4.5.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(208)

A jövedelmezőség, a pénzforgalom, a beruházások és a beruházások megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2012

2013

2014

Felülvizsgálati időszak

A független vevőknek történő uniós értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési forgalom %-ában)

0,7

– 0,4

5

2,3

Index (2012 = 100)

100

– 58

693

319

Pénzforgalom (EUR)

58 381 268

51 220 769

102 223 699

75 644 423

Index (2012 = 100)

100

88

175

130

Beruházások (EUR)

20 414 097

23 120 553

18 603 022

17 369 221

Index (2012 = 100)

100

113

91

85

Beruházások megtérülése %

1,8

– 6,7

9,6

9,1

Index (2012 = 100)

100

– 380

546

518

Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött, ellenőrzött kérdőívek.

(209)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a bevont finompapír független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat körülbelül 0,7 %-ról 2,3 %-ra növelte a jövedelmezőségét. Meg kell jegyezni, hogy az eredeti vizsgálat az ágazat nyereségcélját 8 %-ban állapította meg. (50) 2014 volt a legjobb év, amelyben az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége elérte az 5 %-ot, főként a nyersanyagok, különösen a cellulóz alacsonyabb költsége miatt, de a szerkezetátalakítási törekvések pozitív hatásainak és a hatékonyság növekedésének köszönhetően is. A felülvizsgálati időszak alatt a jövedelmezőséget negatívan érintette a brit font euróhoz képest romló átváltási árfolyama.

(210)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét jelzi. A figyelembe vett időszak alatt a nettó pénzforgalom pozitív volt, és trendje nagymértékben a jövedelmezőség alakulását tükrözte; a legjobb év 2014 volt.

(211)

Tekintettel a bevont finompapír Unióban és külföldön egyaránt csökkenő keresletére, a megfigyelt időszak alatt az uniós gazdasági ágazat nem ruházott be új kapacitásba, és a beruházások szintje összességében 15 %-kal csökkent. A megvalósított beruházások a karbantartásra, a tőkepótlásra, az energiahatékonyság javítására és a környezetvédelmi szabványoknak való megfelelést célzó intézkedésekre összpontosultak.

(212)

A beruházások megtérülése a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Ennek a figyelembe vett időszak alatti alakulását mind a nettó eszközérték csökkenése, mind a jövedelmezőség alakulása befolyásolta, ami megmagyarázza a 2013-as negatív eredményeket, majd a sokkal jobb 2014-es és a felülvizsgálati időszak alatti eredményeket.

(213)

Tekintettel az adósság költségére, az uniós gazdasági ágazat viszonylag gyenge jövedelmezőségére és a bevont finompapír folyamatosan csökkenő keresletére, az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási képessége az eredeti vizsgálathoz képest javult, de továbbra is korlátozott.

4.5.4.   Az uniós gazdasági ágazat helyzetére vonatkozó következtetés

(214)

A figyelembe vett időszak alatt a kármutatók vegyes képet mutattak. Míg a pénzügyi teljesítményre vonatkozó mutatók, így a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése javult, a mennyiségi mutatók, így a termelési és értékesítési volumen, tovább csökkentek.

(215)

A pénzügyi teljesítményre vonatkozó mutatók javulását a nyersanyagárak 2014-es csökkenése, valamint az uniós gyártók által a termelési kapacitás csökkentése és a hatékonyság növelése céljából tett szerkezetátalakítási erőfeszítések alapozták meg. A termelési és az értékesítési volumen negatív trendje a bevont finompapír iránti, Unión belül és külföldön egyaránt folyamatosan csökkenő kereslet következménye, ami szükségessé tette, hogy az uniós gazdasági ágazat folytassa a szerkezetátalakítást, ideértve bizonyos papírgyárak bezárását, valamint más papírgyárak más típusú papírok gyártására való átállítását.

(216)

A bevont finompapír keresletének a következő 5–10 évben várható további csökkenése alátámasztja azt a következtetést, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is problémás lesz, és tovább kell majd csökkenteni a termelést és a termelési kapacitást.

(217)

A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálattal bevezetett intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra, amely visszaszerezte piaci részesedését, a bevont finompapír árát a költségeket fedező szint fölé tudta emelni, és finanszírozni tudta szerkezetátalakítási tevékenységeit.

(218)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem érte jelentős kár az alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdése értelmében. Mindazonáltal, tekintettel a bevont finompapír folyamatosan csökkenő keresletére és az ehhez kapcsolódó magas szerkezetátalakítási költségekre, amelyek mindegyike jelentősen kihatott az ágazat jövedelmezőségére, az ágazat sérülékeny helyzetben van.

4.6.   A kár megismétlődésének valószínűsége

(219)

A (171) preambulumbekezdésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezésének eredményeképpen megismétlődne a Kínából származó bevont finompapír támogatott kivitele az Unióba.

(220)

A Bizottság a (181) preambulumbekezdésben megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a bevont finompapír Unióhoz közeli piacokra irányuló kínai kiviteléhez tartozó kiviteli árak alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat által az Unióban felszámított árak. A Bizottság ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűleg alákínálnának az uniós gazdasági ágazat uniós piacon alkalmazott árainak.

(221)

Ezen túlmenően, mint a (166) preambulumbekezdés említi, az uniós piac a világ legnagyobb bevontfinompapír-piaca. Teljes mérete és a nagy bevontfinompapír-vásárlók jelenléte valóban nagyon vonzóvá teszi az uniós piacot a kínai bevontfinompapír-gyártók számára, mert ezek a nagy szállítások lehetővé tennék számukra a (jelenleg szabad) termelési kapacitás nagyobb részének kihasználását, ami viszont csökkentené a termelési egységköltségeket. Ennek megfelelően az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén, tekintve a Kínában rendelkezésre álló szabad termelési kapacitás kihasználásával járó gazdasági előnyöket (lásd a (154)–(158) preambulumbekezdést), valószínű, hogy a kínai exportáló gyártók támogatott áron kínálnák a bevont finompapírt az uniós piacon, nyomás alá helyezve ezzel az uniós gazdasági ágazat árait és jövedelmezőségét.

(222)

A vizsgálat rámutatott az uniós gazdasági ágazat kiszolgáltatott helyzetére (lásd a (218) preambulumbekezdést).

(223)

A vizsgálat az eredeti vizsgálatnak azt a ténymegállapítását is megerősítette, hogy a nagy kapacitáskihasználás fontos tényező a papírgyártók hosszú távú életképességében, mert a gyártási folyamat tőkeintenzív. Az, hogy a figyelembe vett időszak alatti nem érkezett támogatott behozatal, lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a költségeket fedező szint fölé emelje a bevont finompapír árát, finanszírozza a szerkezetátalakítást, és növelje termelési kapacitásainak kihasználtságát. A támogatott behozatal és az abból eredő árnyomás megismétlődése visszafordítaná ezeket a pozitív fejleményeket, mivel megfosztaná az uniós gazdasági ágazatot a bevont finompapír iránti csökkenő világpiaci kereslethez való alkalmazkodást célzó szerkezetátalakítási törekvések finanszírozásához szükséges pénzforgalomtól. Aláásná egyúttal a múltbeli szerkezetátalakítási erőfeszítések kedvező hatásait is, és valamennyi kármutató romlásához vezetne.

(224)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó bevontfinompapír-behozatalra kivetett kiegyenlítő intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint a kár megismétlődését eredményezné.

5.   UNIÓS ÉRDEK

(225)

Az alaprendelet 31. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni meglévő intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

5.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(226)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a meglévő intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára a korábbi támogatott behozatal hatásaiból való felépülést, a bevont finompapír árainak a költségeket fedező szintek felett tartását és pénzügyi teljesítményének javítását. Ezek a pozitív trendek viszont lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megbirkózzon a bevont finompapír iránti kereslet folyamatos visszaeséséből fakadó problémákkal, és olyan hosszú távú szerkezetátalakítási terveket hajtson végre, amelyek egyes papírgyárak bezárását és más papírgyárak más típusú papírok gyártására való átállítását foglalják magukban.

(227)

A Kínából származó támogatott behozatalból eredő árnyomás nélkül az uniós gazdasági ágazat képes lesz a költségeket fedező szint felett tartani a bevont finompapír árait, előállítani a szerkezetátalakítási erőfeszítéseinek finanszírozásához szükséges jövedelmet, és alkalmazkodni a bevont finompapír folyamatosan csökkenő kereslete okozta problémákhoz.

(228)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő kiegyenlítő intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

5.2.   A független importőrök/kereskedők érdekei

(229)

Egyetlen importőr/kereskedő sem működött együtt a vizsgálatban. Annak alapján, hogy a figyelembe vett időszak alatt szinte egyáltalán nem került sor bevont finompapír behozatalára Kínából, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék behozatala nem képvisel az importőrök/kereskedők üzleti tevékenységén belül jelentős arányt, és semmilyen tényező nem mutat arra, hogy az intézkedések fenntartása aránytalanul érintené őket.

5.3.   A felhasználók érdeke

(230)

Egyetlen egyéni felhasználó sem működött együtt a vizsgálatban. A Bizottsághoz írásbeli beadvány érkezett egy nyomdaipari szövetségtől (Intergraf), amelyet három másik szövetség is támogatott (BPIF, Gratkom és Bundesverband Druck und Medien).

(231)

A beadvány kifejtette, hogy az Unió nyomdaiparát súlyosan érinti a digitális média papír alapú média kárára bekövetkező térhódítása, valamint a nyomtatott termékek tömeges – különösen Kínából származó – behozatala. Az állítás arra utalt, hogy a dömpingellenes intézkedések aláássák az Unió nyomdáinak versenyképességét, amelyhez a papírhoz való vámmentes hozzáférésre van szükség. A tömeges behozatalra vonatkozó állítással kapcsolatban benyújtott egyetlen bizonyíték a Kínából származó nyomdai termékek teljes behozatalára vonatkozó becslés volt, amely olyan nyomdaipari termékek nagy választékát is magában foglalja, amelyeket nem bevont finompapírra nyomtattak. A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság nem tudta értékelni, hogy a Kínából behozott termékek mely részét nyomtatták bevont finompapírra, és mely részét nyomtatták más típusú papírra.

(232)

Az eredeti vizsgálat megállapította, hogy a bevont finompapírra nyomtatott termékek többsége „időérzékeny” termék, például folyóirat, prospektus, reklámlevél és hirdetés, amely a szállításhoz szükséges idő miatt kevésbé alkalmas arra, hogy Kínából hozzák be. A kérelmező által e felülvizsgálat során benyújtott információk megerősítették, hogy az eredeti vizsgálat ténymegállapításai még mindig helytállók.

(233)

Ennek megfelelően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy jóllehet valószínű, hogy egyes nyomdai anyagokat a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok miatt az Unión kívül nyomtatnak bevont finompapírra, ez korlátozott hatást gyakorol az Unió nyomdaiparának gazdasági helyzetére.

5.4.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(234)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szólnak uniós érdekből fakadó kényszerítő okok a Kínából származó behozatalra alkalmazandó jelenlegi kiegyenlítő intézkedések kiterjesztése ellen.

6.   KÖVETKEZTETÉS ÉS AZ ÉRDEKELT FELEK TÁJÉKOZTATÁSA

(235)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság fenn kívánta tartani a hatályban lévő kiegyenlítő intézkedéseket. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően tizenegy napon belül benyújtsák észrevételeiket. Egyedül a kérelmező tett észrevételeket, amelyekben támogatta a Bizottság ténymegállapításait és a hatályban levő kiegyenlítő intézkedések fenntartására vonatkozó javaslatát.

(236)

A fenti megfontolásokból következik, hogy az alaprendelet 18. cikkében előírtaknak megfelelően a Kínából származó egyes bevont finompapírok behozatalára a 452/2011/EU rendelettel bevezetett kiegyenlítő intézkedéseket fenn kell tartani.

(237)

Ez a rendelet összhangban van az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (51) 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges kiegyenlítő vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 4810 13 00, ex 4810 14 00, ex 4810 19 00, ex 4810 22 00, ex 4810 29 30, ex 4810 29 80, ex 4810 99 10 és ex 4810 99 80 KN-kód (TARIC-kódok: 4810130020, 4810140020, 4810190020, 4810220020, 4810293020, 4810298020, 4810991020 és 4810998020) alá tartozó, következőképpen meghatározott termékre: bevont finompapír, vagyis az egyik vagy mindkét oldalán bevont papír vagy karton (kivéve a nátronpapírt vagy nátronkartont), akár ívekben vagy tekercsekben, amelynek tömege legalább 70 g/m2, de legfeljebb 400 g/m2, fényességi jelzőszáma pedig (az ISO 2470-1 szerint mérve) 84-nél nagyobb.

A végleges kiegyenlítő vám nem terjed ki a rotációs gyorssajtóhoz használható tekercsekre. A rotációs gyorssajtóhoz használható tekercsek olyan tekercsek, melyek esetében az ISO 3783:2006 vizsgálati szabvány szerint végzett, a feltépődési szilárdság meghatározásához szükséges (gyorsított sebességű módszer szerint, IGT-tesztkészülék [elektromos modell] alkalmazásával végzett) teszt eredménye 30 N/m-nél alacsonyabb értéket mutat a papír keresztirányban („cross-direction”, CD) való mérésekor és 50 N/m-nél alacsonyabb értéket a gyártási irányban („machine direction”, MD) való méréskor. A végleges kiegyenlítő vám nem terjed ki a többrétegű papírra és a többrétegű kartonra sem.

(2)   A nettó uniós határparitáson számított, vámkezelés előtti árra alkalmazandó vámtétel az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbiakban felsorolt vállalatok által előállított termékek esetében a következő:

Vállalat

Vámtétel

TARIC-kiegészítő kód

Gold East Paper (Jiangsu) Co., Ltd, Zhenjiang City, Jiangsu Province, Kína; Gold Huasheng Paper (Suzhou Industrial Park) Co., Ltd, Suzhou City, Jiangsu Province, Kína

12 %

B001

Shangdong Chenming Paper Holdings Limited, Shouguang City, Shandong Province, Kína; Shouguang Chenming Art Paper Co., Ltd, Shouguang City, Shandong Province, Kína

4 %

B013

Minden más vállalat

12 %

B999

(3)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2017. július 3-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 176., 2016.6.30., 55. o.

(2)  A Tanács 452/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 6.) a Kínai Népköztársaságból származó bevont finompapír behozatalára vonatkozó végleges szubvencióellenes vám kivetéséről (HL L 128., 2011.5.14., 18. o.).

(3)  A Tanács 451/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. május 6.) a Kínai Népköztársaságból származó bevont finompapír behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 128., 2011.5.14., 1. o.).

(4)  T-443/11. sz. ügy és T-444/11. sz. ügy.

(5)  HL C 280., 2015.8.25., 8. o.

(6)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes bevont finompapírok behozatalára alkalmazandó kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 172., 2016.5.13., 19. o.).

(7)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes bevont finompapírok behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 172., 2016.5.13., 9. o.).

(8)  A Tanács 1225/2009/EK rendelete (2009. november 30.) az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.).

(9)  A Sinar Mas-csoport, amelynek tagjai a következők: a Gold East Paper Co., Ltd; a Gold Huasheng Paper co., Ltd. és a Hainan Jinhai Pulp and Paper Co., Ltd.

(10)  WT/DS437/AB/R, Egyesült Államok – Egyes Kínából származó termékekre kivetett kiegyenlítő vámok, a Fellebbezési Tanács 2014. december 18-i jelentése, 4.178–4.179. bekezdés. A Fellebbezési Tanács e jelentése a következő jelentéseket idézte: WT/DS295/AB/R, Mexikó – A marhahúsra és a rizsre kivetett végleges dömpingellenes intézkedésekről, a Fellebbezési Tanács 2005. november 29-i jelentése, 293. bekezdés; és WT/DS436/AB/R, Egyesült Államok – Az Indiából származó bizonyos melegen síkhengerelt szénacél termékekre kivetett kiegyenlítő intézkedések, a fellebbezési Tanács 2014. december 8-i jelentése, 4.416–4.421. bekezdés.

(11)  A Tanács 1239/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. december 2.) a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 325., 2013.12.5., 66. o.).

(12)  A Bizottság (EU) 2017/366 végrehajtási rendelete (2017. március 1.) a Kínai Népköztársaságból származó vagy ott feladott kristályos szilícium fotovillamos modulok és alapvető részeik (azaz elemek) behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámoknak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről és az (EU) 2016/1037 rendelet 19. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálat megszüntetéséről (HL L 56., 2017.3.3., 1. o.).

(13)  A Bizottság 1379/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 16.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó egyes, folytonos üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 248/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 367., 2014.12.23., 22. o.).

(14)  A Bizottság 471/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. május 13.) a Kínai Népköztársaságból származó szolárüveg behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 142., 2014.5.14., 23. o.).

(15)  A Tanács 215/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. március 11.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes szerves bevonatú acéltermékek behozatalára vonatkozó kiegyenlítő vám kivetéséről (HL L 73., 2013.3.15., 16. o.).

(16)  Az APP-csoport: Sinar Mas Paper (China) Investment Co., Ltd., Gold East Paper (Jiangsu) Co., Ltd., Gold Huasheng Paper (SuZhou Industrial Park) Co., Ltd., Ningbo Zhonghua Paper Industry Co., Ltd., Ningbo Asia Pulp & Paper Co., Ltd.

(17)  A Chenming-csoport: Shandong Chenming Paper Holdings Limited, Shouguang Chenming Art Paper Co. Ltd.

(18)  Kína 12. ötéves terve (2011–2015), amelyet 2011. március 14-én fogadtak el.

(19)  Az Államtanács 40. sz. határozata az ipari szerkezetátalakítás támogatásáról szóló ideiglenes rendelkezések közzétételéről és végrehajtásáról.

(20)  Lásd a 452/2011 végrehajtási rendelet (82)–(89) preambulumbekezdését.

(21)  WT/DS379/AB/R, Egyesült Államok – Egyes Kínából származó termékekre kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok, a Fellebbezési Tanács 2011. március 11-i jelentése, DS 379, 318. bekezdés. Lásd még: WT/DS436/AB/R (Egyesült Államok – Carbon Steel [India]), a Fellebbezési Tanács 2014. december 8-i jelentése, 4.9–4.10. bekezdés, 4.17–4.20. bekezdés; és WT/DS437/AB/R (Egyesült Államok – Egyes Kínából származó termékekre kivetett kiegyenlítő vámok), a Fellebbezési Tanács 2014. december 18-i jelentése, 4.92. bekezdés.

(22)  Lásd: szolárpanelek, hatályvesztési felülvizsgálat, (106) preambulumbekezdés.

(23)  Lásd: szolárpanelek, hatályvesztési felülvizsgálat, (112)–(136) preambulumbekezdés.

(24)  http://english.eximbank.gov.cn/tm/en-TCN/index_617.html; elérési dátum: 2017. május 31.

(25)  Lásd például: szolárpanelek, hatályvesztési felülvizsgálat, (458) és (459) preambulumbekezdés.

(26)  Lásd: szolárpanelek, hatályvesztési felülvizsgálat, (87) és (245)–(260) preambulumbekezdés; üvegrost, (67)–(76) és (140)–(143) preambulumbekezdés.

(27)  Lásd: üvegrost, (158) és további preambulumbekezdések; szolárüveg, (143) és további preambulumbekezdések; szolárpanelek, eredeti vizsgálat, (321) preambulumbekezdés.

(28)  A Chenming-csoport 2015. évi éves beszámolója, 14. o.

(29)  Lásd: szolárüveg, (153)–(160) preambulumbekezdés; szerves bevonatú acéltermékek, (284)–(289) preambulumbekezdés.

(30)  A szolárpanelekre irányuló eredeti vizsgálat, (336)–(342) preambulumbekezdés; a szerves bevonatú acéltermékekre irányuló vizsgálat, (293)–(298) preambulumbekezdés.

(31)  A szolárpanelekre irányuló hatályvesztési felülvizsgálat, (384)–(392) preambulumbekezdés; a szerves bevonatú acéltermékekre irányuló vizsgálat, (247)–(252) preambulumbekezdés.

(32)  Lásd: a szerves bevonatú acéltermékekre irányuló vizsgálat, (349)–(389) preambulumbekezdés; a szolárpanelekre irányuló hatályvesztési felülvizsgálat, (460)–(488) preambulumbekezdés.

(33)  Lásd: üvegrost, (188)–(205) preambulumbekezdés; szolárpanelek, hatályvesztési felülvizsgálat, (417)–(444) preambulumbekezdés; szolárüveg, (172)–(195) preambulumbekezdés; szerves bevonatú acéltermékek, (107)–(126) preambulumbekezdés és (432)–(437) preambulumbekezdés.

(34)  Források: http://uk.reuters.com/article/2011/05/26/china-cic-sinosure-idUKL3E7GQ10720110526 és http://en.wikipedia.org/wiki/China_Export_%26_Credit_Insurance_Corporation; elérési dátum mindkét esetben: 2017. május 31.

(35)  http://www.sinosure.com.cn/sinosure/english/Top%20Management.htm; elérési dátum: 2017. május 31.

(36)  http://www.oecd.org/officialdocuments/publicdisplaydocumentpdf/?cote=TAD/ECG(2015)3&doclanguage=en, elérési dátum: 2017. május 31.

(37)  A szolárpanelekre irányuló hatályvesztési felülvizsgálat, (284) preambulumbekezdés.

(38)  http://www.gov.cn/ldhd/2009-05/27/content_1326023.htm, elérési dátum: 2017. május 31.

(39)  Lásd: szolárpanelek, hatályvesztési felülvizsgálat, (284) preambulumbekezdés; szolárpanelek, eredeti vizsgálat, (225)–(235) preambulumbekezdés.

(40)  Lásd: szolárpanelek, hatályvesztési felülvizsgálat, (276)–(305) preambulumbekezdés.

(41)  A szolárpanelekre irányuló hatályvesztési felülvizsgálat, (289) preambulumbekezdés.

(42)  A szolárpanelekre irányuló hatályvesztési felülvizsgálat, (291) preambulumbekezdés.

(43)  A RISI (http://www.risiinfo.com) adatai alapján, amelyeket a kérelmező biztosított.

(44)  A kérelem alapján.

(45)  A RISI adatai alapján.

(46)  A kérelem alapján.

(47)  A RISI adatai alapján.

(48)  A RISI adatai alapján, amelyeket a kérelmező biztosított.

(49)  A Grafikaipapír-gyártók Európai Szövetsége (Euro-Graph) 2012-ben alakult meg a CEPIPRINT (Nyomdaipapír-gyártók Európai szövetsége) és a CEPIFINE (Finompapírgyártók Európai Szövetsége) összeolvadásával, és tagjainak sorába tartozik az összes uniós bevontfinompapír-gyártó.

(50)  A 451/2011/EU végrehajtási rendelet (158) preambulumbekezdése.

(51)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.).


Top