31.3.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 87/479

(1)

Az árualapú származtatott termékekre vonatkozó pozíciólimitek alkalmazása tekintetében az Unióban érvényesítendő harmonizált megközelítés kialakítása érdekében meg kell határozni a pozíciólimitek számításának módszertanát. E módszertannak meg kell akadályoznia a szabályozási arbitrázst, és elő kell segítenie a következetességet, miközben kellő rugalmasságot kell biztosítania az illetékes hatóságok számára ahhoz, hogy figyelembe vehessék a különböző árualapú származtatott termékek és alaptermékek piacai közötti eltéréseket. A pozíciólimitek számítási módszertanának lehetővé kell tennie, hogy az illetékes hatóságok egyensúlyt teremtsenek egyfelől a limitek olyan alacsony szinten történő megállapítására irányuló célok között, amely megakadályozza, hogy az adott árualapú származtatott termékekben pozícióval rendelkezők visszaéljenek piaci helyzetükkel vagy torzítsák a piacot, másfelől a rendezett árazási és kiegyenlítési rendszerek kialakítására, az új árualapú származtatott termékek kidolgozására és az arra irányuló célok között, hogy az árualapú származtatott termékek továbbra is hozzájárulhassanak az alapul szolgáló árupiacon végzett kereskedelmi tevékenységek végzéséhez.

(2)

A 2014/65/EU irányelvből származó néhány fogalom pontos azonosítása, továbbá a jelen rendelethez szükséges technikai jellegű fogalmak meghatározása érdekében és az egységes alkalmazás céljából több fogalmat definiálni kell.

(3)

Az egyes személyek által adott időpontban birtokolt pozíció tényleges méretének meghatározása céljából a piaci szereplők árualapú származtatott termékben tartott hosszú és rövid pozícióit nettósítani kell. Az opciós szerződésen keresztül létesített pozíciók méretét delta-ekvivalens alapon kell számítani. Mivel e rendelet eltérő számítási módszertant állapít meg az azonnali havi és az egyéb havi szerződések pozíciólimitjei tekintetében, a nettósítást külön kell elvégezni az azonnali havi és az egyéb havi pozíciók tekintetében.

(4)

A 2014/65/EU irányelv előírja, hogy a valamely személy nevében más személy által tartott pozíciókat is figyelembe kell venni az előbbi személyek pozíciólimitjének, valamint a szervezeti szinten és a csoportszinten alkalmazandó pozíciólimitek számítása során, és ezért a pozíciókat csoportszinten összesíteni kell. A pozíciókat mindamellett csak akkor helyénvaló csoportszinten összesíteni, ha az anyavállalat ellenőrzést képes gyakorolni a pozíciók használata felett. Ennek megfelelően az anyavállalatnak összesítenie kell a leányvállalatai által tartott pozíciókat a saját maga által közvetlenül tartott pozíciókkal, továbbá a leányvállalatoknak saját pozícióikat is összesíteniük kell. Az összesítés eredményeként az anyavállalat szintjén számított pozíciók nagyobbak, vagy a különböző leányvállalatok által tartott hosszú és rövid pozíciók nettósítása miatt kisebbek is lehetnek az egyedi leányvállalatok szintjén számolt pozícióknál. Nem összesíthetők anyavállalati szinten azok a pozíciók, amelyeket kollektív befektetési vállalkozások tartanak befektetők, nem pedig anyavállalatuk nevében, amennyiben az anyavállalat nem képes ellenőrzést gyakorolni e pozíciók saját javára történő felhasználása felett.

(5)

Az ugyanazon árualapú származtatott termék fogalmának olyan szigorú korlátot kell képeznie, amely megakadályozza, hogy a pozíciótulajdonosok a legfőbb árualapú származtatott ügyletre vonatkozó pozíciólimit kikerülése és hatékonyságának meggyengítése céljából meg nem engedett módon, egymástól különböző árualapú származtatott termékek között alkalmazzanak nettósítást. Ez nem akadályozhatja meg az illetékes hatóságokat abban, hogy az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) koordinálásával hasonló pozíciólimiteket állapítsanak meg a hasonló árualapú származtatott termékek vonatkozásában. Az árualapú származtatott termékek kereskedési helyszíni kereskedési forgalma csak akkor tekinthető jelentősnek, ha kellő időn át meghaladja az e rendeletben megállapított likviditási küszöbértéket.

(6)

Amennyiben egy tőzsdén kívüli ügylet értékelése valamely kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termék alaptermékével azonos alapterméken alapul, amely alapterméket azonos helyszínen és azonos szerződéses feltételek mellett kell leszállítani, továbbá amennyiben a tőzsdén kívüli ügylet gazdasági eredménye nagymértékben korrelál valamely kereskedési helyszínen forgalmazott termékkel, akkor az ilyen tőzsdén kívüli ügyletet a kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termékkel gazdaságilag egyenértékűnek kell tekinteni, függetlenül a kereskedési egység mérete és a szállítási határidő tekintetében köztük meglévő esetleges kisebb különbségektől. A kereskedés utáni kockázatkezelési intézkedések, például az elszámolási intézkedések tekintetében meglévő különbségek szintén nem képezhetik akadályát az ilyen ügyletek gazdaságilag egyenértékűvé nyilvánításának. A potenciálisan domináns, kereskedési helyszínen kereskedett pozíciók tőzsdén kívüli ügyletekre vonatkozó kétoldalú konstrukciókon keresztül történő, meg nem engedhető nettósítását megakadályozandó, valamint a pozíciólimit-rendszer hatékony gyakorlati működését biztosítandó, a tőzsdén kívül kötött árualapú származtatott ügyleteket csak korlátozott feltételek mellett szabad a kereskedési helyszíneken forgalmazott termékekkel gazdaságilag egyenértékűnek tekinteni. A pozíciólimitek kikerülését megakadályozandó és a pozíciólimit-rendszer integritását fokozandó, a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletek fogalmát szűken kell meghatározni, hogy az ne tegye lehetővé valamely tőzsdén kívüli pozíció több más pozícióval való nettósítását, és ne adjon lehetőséget mérlegelésre a tekintetben, hogy a pozíciót melyik másik pozícióval nettósítsák.

(7)

Kritériumokat kell meghatározni annak megállapítása érdekében, hogy mely árualapú származtatott pozíció csökkenti objektíven mérhető módon a kereskedelmi tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat, e kritériumok közé értve a fedezeti művelet a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokon (IFRS) alapuló, számviteli fogalmának használatát. A számviteli fogalomnak akkor is alkalmazhatónak kell lennie a nem pénzügyi szervezetek számára, ha azok nem alkalmazzák az IFRS-t az egyes vállalkozások szintjén.

(8)

Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a nem pénzügyi szervezetek saját vagy csoportjuk kereskedelmi tevékenységével kapcsolatos átfogó kockázatok csökkentését célzó kockázatkezelési technikákat alkalmazzanak, e technikák közé értve az eltérő földrajzi piacokból, termékekből, időhorizontokból és vállalkozásokból származó kockázatok kezelését („makro- vagy portfóliófedezet”). Amikor egy nem pénzügyi szervezet makro- vagy portfóliófedezeti műveletet végez, nem feltétlenül képes egyértelmű kapcsolatot megállapítani valamely konkrét árualapú származtatott pozíció és az adott pozíció által fedezendő, kereskedelmi tevékenységből származó konkrét kockázat között. Az is előfordulhat, hogy a nem pénzügyi szervezet gazdaságilag nem egyenértékű árualapú származtatott ügyletet használ a kereskedelmi tevékenységből származó valamely konkrét kockázat fedezésére, mivel nem áll rendelkezésre azonos árualapú származtatott termék, vagy egy létező, szorosabban korreláló árualapú származtatott termékben nem elegendő a likviditás („helyettesítő fedezet”). Ezekben az esetekben a kockázatkezelési politikáknak és rendszereknek meg kell akadályozniuk, hogy a nem fedezeti célú ügyleteket fedezeti ügyletekként kategorizálják, és kellően részletes bontásban kell bemutatniuk a fedezeti portfóliót ahhoz, hogy annak spekulatív elemei azonosíthatók és a pozíciólimit-számításba bevonhatók legyenek. A pozíciók nem minősülhetnek kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kockázatokat csökkentőnek pusztán azon az alapon, hogy átfogó alapon kockázatcsökkentőnek tekintett portfólió részét alkotják.

(9)

A kockázatok idővel változhatnak, és az ehhez való igazodás érdekében előfordulhat, hogy az eredetileg kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos kockázatok csökkentése céljából nyitott árualapú származtatott pozíciókat olyan további árualapú származtatott ügyletekkel kell kiegyenlíteni, amelyek lezárják a kereskedelmi kockázattal már nem kapcsolatos árualapú származtatott ügyletek által képviselt pozíciókat. Emellett egy olyan kockázat változásának, amelyet a kockázatcsökkentés céljából árualapú származtatott pozíció nyitásával kezeltek, nem kell ahhoz vezetnie, hogy ezt a pozíciót a későbbiekben már nem ismerik el kezdettől fogva kockázatcsökkentőként.

(10)

Lehetővé kell tenni, hogy a nem pénzügyi szervezetek még az adott pozíció megnyitását megelőzően kérelmezhessék a kereskedelmi tevékenységek kockázatainak fedezésére vonatkozó mentességet. A kérelemben egyértelmű és tömör áttekintést kell adni az illetékes hatóság számára a nem pénzügyi szervezetnek az alaptermékkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységéről, a kapcsolódó kockázatokról és arról, hogyan segítik elő az árualapú származtatott termékek e kockázatok csökkentését. A pozíciólimitek mindenkor érvényesek, és amennyiben a mentességet az illetékes hatóság nem ítéli meg, a nem pénzügyi szervezet köteles a limitet meghaladó pozíciót megfelelően csökkenteni, és a limit meghaladásáért felügyeleti intézkedéssel sújtható. A nem pénzügyi szervezeteknek rendszeresen újra kell értékelniük tevékenységüket annak biztosítása érdekében, hogy a mentesség további alkalmazása indokolt maradjon.

(11)

Az azonnali havi időszak, amely a lejáratkori teljesítést közvetlenül megelőző időszak, minden egyes árualapú származtatott termék esetében eltérő, és nem feltétlenül felel meg pontosan egy hónapnak. Azonnali havi szerződésnek ezért az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó azon szerződést kell tekinteni, amelynek lejárata a legközelebbi. A személyek által tartható pozíciók azon időszak tekintetében történő korlátozása, amikor az áru fizikai szállítását teljesíteni kell, korlátozza az egyes személyek által leszállítható vagy fogadható mögöttes leszállítható mennyiséget, és ezáltal megakadályozza, hogy egyes személyek domináns pozíciókat építsenek ki, amelynek révén az áruhoz való hozzáférés korlátozásával kiszorítást gyakorolhatnak. Az azonnali havi pozíciólimitek normatív alapértékét ezért mind a természetben, mind a készpénzben kiegyenlített árualapú származtatott termékek esetében a becsült leszállítható mennyiség százalékos arányában kell meghatározni. Az azonnali havi pozíciólimitek megfelelő meghatározásának pontosabb biztosítása és a rendezett kiegyenlítés érdekében lehetővé kell tenni az illetékes hatóságok számára, hogy csökkenő pozíciólimiteket alkalmazzanak abban az időszakban, amely valamely szerződés azonnali havi szerződéssé válásának időpontjától a szerződés lejáratáig tart.

(12)

Az azonnali havi lejáratokon kívül minden más lejárat esetében az egyéb havi pozíciólimiteket kell alkalmazni. Az egyéb havi pozíciólimitek normatív alapértékét mind a természetben, mind a készpénzben kiegyenlített árualapú származtatott termékek esetében az összes nyitott pozíció százalékos arányában kell meghatározni. Az egyéb havi árualapú származtatott pozíciók eloszlása gyakran koncentrálódik a lejárathoz legközelebb eső hónapokra. Ezért az összes nyitott pozíció megfelelőbb alapértéket biztosít a pozíciólimitek meghatározásához, mint egy, a különböző lejáratokon átlagolt számérték.

(13)

A leszállítható mennyiség és a nyitott pozíciók 25 %-ában megállapított normatív alapérték meghatározásához más piacokon és joghatóságokban szerzett tapasztalatok szolgálnak referenciaként. Lehetővé kell tenni, hogy amennyiben a piac sajátosságai – például a piaci szereplők hiánya – ezt szükségessé teszik, az illetékes hatóságok a rendezett kiegyenlítés, valamint a származtatott termék és az alaptermék piacának rendezett működése érdekében kiigazíthassák az alapértéket; ennek keretében biztosítani kell, hogy az alapérték legfeljebb 20 %-kal (vagy egyes mezőgazdasági árualapú származtatott termékek esetében 22,5 %-kal) csökkenthető, valamint legfeljebb 10 %-kal (vagy a kevésbé likvid árualapú származtatott termékek esetében 15 %-kal) növelhető legyen. Mivel az alapérték kiigazítására csak akkor és addig kerülhet sor, amikor és ameddig ezt a piac objektív sajátosságai szükségessé teszik, lehetővé kell tenni az alapérték ideiglenes kiigazítását. Az illetékes hatóságoknak minden olyan esetben gondoskodniuk kell az alapérték lefelé történő kiigazításáról, amikor arra a domináns pozíciók kialakításának megakadályozása és az árualapú származtatott termék, valamint az alaptermék rendezett árazásának elősegítése érdekében szükség van. A megadott tartomány azt tükrözi, hogy a 2014/65/EU irányelv az árualapú származtatott termékek és piacok szélesebb körére terjed ki, mint a más piacokon és joghatóságokban alkalmazott hasonló szabályozás. Az árualapú származtatott termék fogalmának a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 2. cikke (1) bekezdésének 30. pontjában szereplő meghatározása tág, és olyan értékpapírosított származtatott termékeket és készpénzben kiegyenlítendő származtatott termékeket (pl. klimatikus változókat) is magában foglal, amelyeknek nincs kézzelfogható alapterméke. Az értékpapírosított származtatott termékek esetében nem alkalmazható az azonnali havi és egyéb havi időszak fogalma. A kézzelfogható alaptermék nélküli származtatott termékek esetében a leszállítható mennyiség nem alkalmazható a pozíciólimit megállapításához. Ezért az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen árualapú származtatott termékek pozíciólimitjeinek egyéb paraméterek, például a kibocsátott értékpapírok száma, vagy az azonnali hónap esetében is a nyitott pozíciók alapján történő meghatározása érdekében bővíthessék vagy kiigazíthassák a számítási módszertant.

(14)

Egyes árualapú származtatott termékek – különösen a villamos energia és a gáz – esetében az alaptermék leszállítása egy meghatározott időszak (pl. nap, hónap vagy év) során folyamatos. Emellett egyes hosszabb – például éves vagy negyedéves – szállítási időszakról rendelkező szerződések esetenként automatikusan helyettesíthetők hasonló, de rövidebb – például negyedéves vagy havi – szállítási időszakról rendelkező, kapcsolódó szerződésekkel („kaszkádszerződések”). Ezekben az esetekben nem lenne helyénvaló azonnali havi pozíciólimitet alkalmazni a teljesítés előtt helyettesítésre kerülő szerződésre, mivel e limit nem venné figyelembe a szerződés lejáratát és természetben vagy készpénzben történő kiegyenlítését. Amennyiben az azonos alaptermékre vonatkozó szerződések szállítási időszakai között átfedés van, minden kapcsolódó szerződésre egyetlen pozíciólimitnek kell vonatkoznia azon pozíciók megfelelő figyelembevétele érdekében, amelyek a potenciálisan leszállítható szerződések tekintetében állnak fenn. Ennek megkönnyítése érdekében a kapcsolódó szerződéseket az alaptermék egységében kell kifejezni, és ennek megfelelően kell összesíteni és nettósítani.

(15)

Egyes olyan mezőgazdasági árualapú származtatott termékek esetében, amelyek lényeges hatást gyakorolnak az élelmiszerek fogyasztói árára, a számítási módszertan lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok az általános tartomány alsó határánál alacsonyabban állapítsák meg az alapértéket és a pozíciólimitet, ha bizonyítani tudják az árakat jelentősen befolyásoló spekulatív tevékenység jelenlétét.

(16)

Az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a 2014/65/EU irányelv 57. cikkének (3) bekezdésében felsorolt tényezők szükségessé teszik-e az alapértéknek a pozíciólimit végleges szintjének megállapítása érdekében történő kiigazítását. Az értékelés során az adott árualapú származtatott termék tekintetében releváns tényezőket kell figyelembe venni. A számítási módszertannak iránymutatást kell nyújtania a limitek megállapításához, ugyanakkor az egyes árualapú származtatott termékek tekintetében a piaci visszaélések elkerülését biztosító, megfelelő pozíciólimitek megállapítására vonatkozó végső döntés az illetékes hatóságé. A tényezőknek az a szerepük, hogy az illetékes hatóságok és az ESMA véleményének kialakítását megkönnyítő, fontos támpontokat nyújtsanak, és biztosítsák a pozíciólimitek Unió-szerte megfelelő összehangolását, egyebek mellett a volatilitás hatásának eseti alapon történő és a megfelelő pozíciólimitek biztosításához szükséges gyakorisággal végrehajtott értékelésével.

(17)

A pozíciólimitek nem képezhetik új árualapú származtatott termékek kidolgozásának akadályát, és nem akadályozhatják meg, hogy az árualapú származtatott termékek piacainak kevésbé likvid szegmensei megfelelően működjenek. A számítási módszertan alkalmazása során az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az új és meglévő árualapú származtatott termékekben létrejövő likviditás kialakításához szükséges időt; ez különösen azon árualapú származtatott termékek esetében fontos szempont, amelyek szűk célcsoportra irányuló vagy „éretlen” piacokon segíthetik elő a kockázatkezelést, vagy új áruk tekintetében új fedezeti lehetőségeket nyújtanak. Tekintettel arra, hogy a pozíciólimit-rendszer piacok és áruk széles körére vonatkozik, nincs olyan egyetlen, előre meghatározott időintervallum, amellyel megfelelően megragadható lenne, hogy egy árualapú származtatott termék mennyi idő elteltével válik új termékből hagyományos termékké. Hasonlóképpen, számos olyan árualapú származtatott termék létezik, amely valószínűsíthetően soha nem fog olyan számú piaci szereplőt és olyan mértékű likviditást vonzani, amely annak kockázata nélkül biztosítaná a pozíciólimitek hatékony alkalmazását, hogy a piaci szereplők rendszeresen és akaratlanul túllépik a limiteket, és ezáltal zavarokat okoznak az adott árualapú származtatott termékek árazásában és kiegyenlítésében. A piacok hatékony működését veszélyeztető e kockázatok kezelése érdekében a számítási módszertan lépcsőzetes megközelítést alkalmaz, amely szerint az árualapú származtatott termékek esetében 10 000 kereskedési egységig, az árualapú értékpapírosított származtatott termékek esetében pedig 10 millió darab értékpapírig 2 500 kereskedési egységben, illetve 2,5 millió darab kibocsátott értékpapírban meghatározott, rögzített pozíciólimit alkalmazandó úgy az azonnali havi, mint az egyéb havi szerződések esetében. Az ezeket a küszöbértékeket meghaladó – jóllehet még mindig viszonylag illikvid – szerződések esetében a kereskedés indokolatlan korlátozásának elkerülése érdekében adott esetben lehetővé kell tenni magasabb pozíciólimitek alkalmazását.

(18)

Az árualapú származtatott termék piacán részt vevő piaci szereplők száma, összetétele és szerepe befolyásolhatja az egyes piaci szereplők által tartott pozíciók jellegét és méretét. Egyes árualapú származtatott termékek tekintetében egyes piaci szereplők az alaptermék vásárlásában, eladásában és szállításában betöltött szerepükből adódóan esetleg jelentős pozíciót tartanak, és a piac másik oldalán állnak a többi szereplő többségéhez képest, akik az alapul szolgáló áru piacán likviditási és kockázatkezelési szolgáltatásokat nyújtanak.

(19)

Az alapul szolgáló árupiac jellemzői közé tartozik az alaptermék kínálata, felhasználása, az alaptermékhez való hozzáférés és az alaptermék rendelkezésre állása. E jellemzők részletezettebb összetevőinek, például az áru romlandóságának és a szállítási módnak az értékelése alapján az illetékes hatóság képes meghatározni a piac rugalmasságát, és ennek megfelelően kiigazíthatja a pozíciólimiteket.

(20)

Egyes árualapú származtatott termékek esetében jelentős eltérés lehet a nyitott pozíciók és a leszállítható mennyiség között. Ez előfordulhat akkor, amikor a származtatott kereskedés mértéke viszonylag kicsi a leszállítható mennyiséghez képest, mely esetben a nyitott pozíciók nagysága elmarad majd a leszállítható mennyiségtől, vagy például akkor, amikor valamely árualapú származtatott terméket széles körben, sok különböző kockázati kitettség fedezésére használnak, mely esetben a leszállítható mennyiség elmarad majd a nyitott pozíciók nagyságától. A nyitott pozíciók és a leszállítható mennyiség közötti ilyen jelentős eltérések indokolttá teszik az egyéb havi limitekre vonatkozó alapértéktől lefelé vagy felfelé történő eltérést annak érdekében, hogy az azonnali hónap közeledtével a piac továbbra is rendezetten működhessen.

(21)

Ugyancsak abból a célból, hogy a nyitott pozíciók és a leszállítható mennyiség jelentős számított eltérése ne vezessen az azonnali hónap közeledtével a piac rendezetlen működéséhez, a leszállítható mennyiség fogalmába beletartoznak az adott alaptermék azon helyettesítő kategóriái vagy típusai, amelyek leszállításával az árualapú származtatott termék specifikációi szerint az ügylet kiegyenlíthető.

(22)

Az Európai Parlament és a Tanács a pénzügyi eszközök piacaira vonatkozó, a 2014/65/EU irányelvben és a 600/2014/EU rendeletben meghatározott új rendelkezései 2017. január 3-tól alkalmazandók. A következetesség és a jogbiztonság érdekében e rendeletet is ugyanettől a naptól kell alkalmazni.

(23)

Ez a rendelet az ESMA által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(24)

Az ESMA nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az ezekkel összefüggésben felmerülő, esetleges költségeket és hasznot, és kikérte az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikke alapján létrehozott Értékpapírpiaci Érdekképviseleti Csoport véleményét,

a)

a 2014/65/EU irányelv szerint engedélyezett befektetési vállalkozás;

b)

a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) szerint engedélyezett hitelintézet;

c)

a 73/239/EGK tanácsi irányelv (5) szerint engedélyezett biztosító;

d)

a 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) szerint engedélyezett biztosító;

e)

a 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) szerint engedélyezett viszontbiztosító;

f)

a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) szerint engedélyezett ÁÉKBV és adott esetben annak alapkezelő társasága;

g)

a 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 6. cikkének a) pontja szerinti foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény;

h)

a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (10) szerint engedélyezett vagy bejegyzett ABAK által kezelt alternatív befektetési alap;

i)

a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) szerint engedélyezett központi szerződő fél;

j)

a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) szerint engedélyezett központi értéktár.

a)

saját nettó pozíciója;

b)

egyes leányvállalatainak nettó pozíciója.

a)

mindkét árualapú származtatott termék szerződéses specifikációi és feltételei azonosak, a kereskedés utáni kockázatkezelési intézkedések kivételével;

b)

a két árualapú származtatott termék nyitott pozíciók vagy – a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott árualapú származtatott termékek esetében – kibocsátott értékpapírok egyetlen, helyettesíthető halmazát alkotja, amelyben az egyik kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termékben meglévő pozíciók kiegyenlíthetők a másik kereskedési helyszínen forgalmazott árualapú származtatott termékben meglévő pozícióval.

a)

az átlagos napi nyitott pozíciók összege meghaladja a 10 000 kereskedési egységet az azonnali hónap és az egyéb hónapok tekintetében együttvéve; vagy

b)

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott árualapú származtatott termékek esetében a kereskedett egységek számának és az árnak a szorzata napi átlagban meghaladja az 1 000 000 EUR-t.

a)

a legmagasabbak az átlagos napi nyitott pozíciók; vagy

b)

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott árualapú származtatott termékek esetében a legmagasabb az átlagos napi forgalom.

a)

azon eszközök, szolgáltatások, inputok, termékek, áruk vagy kötelezettségek értékében bekövetkező esetleges változásokból fakadó kockázatokat csökkenti, amelyeket a nem pénzügyi szervezet vagy annak csoportja birtokol, előállít, termel, feldolgoz, nyújt, beszerez, forgalmaz, bérbe ad, értékesít vagy teljesít, illetve amelyek birtoklását, előállítását, termelését, feldolgozását, nyújtását, beszerzését, forgalmazását, bérbe adását, értékesítését vagy teljesítését a rendes üzletmenete alapján észszerűen tervezi;

b)

az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 3. cikke alapján elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti fedezeti műveletnek minősül.

a)

belső politikáiban ismerteti a következőket:

b)

kellően részletes bontásban képes bemutatni a portfóliókat az őket alkotó árualapú származtatott termékek osztályai, az alaptermék, az időhorizont és egyéb releváns tényezők tekintetében.

a)

a nem pénzügyi szervezet azon árut érintő kereskedelmi tevékenysége jellegének és értékének ismertetése, amely áruval a mentességi kérelem tárgyát képező árualapú származtatott termék kapcsolatos;

b)

a nem pénzügyi szervezet azon tevékenysége jellegének és értékének ismertetése, amely a kereskedési helyszíneken forgalmazott releváns árualapú származtatott termékek és a velük gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletek kereskedésével és pozícióival kapcsolatos;

c)

az adott áruval kapcsolatos azon kitettségek és kockázatok jellegének és mértékének ismertetése, amelyeket a nem pénzügyi szervezet kereskedelmi tevékenységei eredményeként visel vagy várakozásai szerint viselni fog, és amelyeket az árualapú származtatott termékek alkalmazása csökkent vagy a várakozásai szerint csökkenteni fog;

d)

annak magyarázata, hogy az árualapú származtatott termékek alkalmazása hogyan csökkenti közvetlenül a nem pénzügyi szervezet kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos kitettségét és kockázatait.

a)

az alaptermék tárolásával kapcsolatos lehetőségek;

b)

az alaptermék kínálatát befolyásoló tényezők.

a)

5 % és 35 % között; vagy

b)

2,5 % és 35 % között, minden olyan származtatott termék esetében, amelynek alapterméke emberi fogyasztásra szánt élelmiszer, és amelyben az azonnali és egyéb havi nyitott pozíciók összesített, kombinált mértéke meghaladja az 50 000 kereskedési egységet valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban.

a)

a kereskedési helyszínen forgalmazott azon árualapú származtatott termékek esetében, amelyekben az azonnali és egyéb havi nyitott pozíciók összesített, kombinált mértéke nem haladja meg a 10 000 kereskedési egységet valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban, az illetékes hatóság 2 500 kereskedési egységben állapítja meg az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó pozíciólimitet;

b)

a kereskedési helyszínen forgalmazott azon árualapú származtatott termékek esetében, amelyekben az azonnali és egyéb havi nyitott pozíciók összesített, kombinált mértéke meghaladja a 10 000 kereskedési egységet, de nem haladja meg a 20 000 kereskedési egységet valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban, az illetékes hatóság 5 % és 40 % között állapítja meg az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó azonnali havi és egyéb havi pozíciólimitet;

c)

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott azon árualapú származtatott termékek esetében, amelyeknél a kibocsátott értékpapírok teljes száma nem haladja meg a 10 millió darabot valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban, az illetékes hatóság 2,5 millió darab értékpapírban állapítja meg az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó pozíciólimitet;

d)

a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontjában meghatározott azon árualapú származtatott termékek esetében, amelyeknél a kibocsátott értékpapírok teljes száma meghaladja a 10 millió darabot, de nem haladja meg a 20 milliót darabot valamely egymást követő három hónapot lefedő időszakban, az illetékes hatóság 5 % és 40 % között állapítja meg az adott árualapú származtatott termékre vonatkozó adott havi és egyéb havi pozíciólimitet.

a)

a pozíciólimit megállapítása előtti időszakban az árualapú származtatott termékben pozícióval rendelkező piaci szereplők napi átlagos száma 10-nél kevesebb; vagy

b)

a pozíciólimit megállapításakor vagy felülvizsgálatakor az árualapú származtatott termékben a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott árjegyzőként működő befektetési vállalkozások száma 3-nál kevesebb.

a)

vonatkoznak-e korlátozások az áru kínálatára, ideértve a leszállítható áru romlandóságát;

b)

a fizikai áru szállításának és leszállításának módja, ideértve a következőket:

c)

a piac szerkezete, szervezete és működése, ideértve a nyersanyagpiacok és a mezőgazdasági árupiacok szezonális jellegét, amelynek következtében a fizikai kínálat a naptári éven belül ingadozásoknak van kitéve;

d)

az alapul szolgáló árupiac résztvevőinek összetétele és szerepe, ideértve azon szereplők számának figyelembevételét, amelyek az alapul szolgáló árupiac működését lehetővé tevő meghatározott szolgáltatásokat nyújtanak, úgy mint kockázatkezelés, szállítás, raktározás, kiegyenlítés;

e)

makrogazdasági és egyéb kapcsolódó tényezők, amelyek befolyásolják az alapul szolgáló árupiac működését, ideértve az alaptermék szállítását, raktározását és kiegyenlítését;

f)

az alaptermék jellemzői, fizikai tulajdonságai és életciklusa.

a)

az árualapú származtatott termék vagy az alaptermék ára szélsőségesen ingadozik;

b)

a pozíciólimit további kiigazítása eredményesen csökkentené az árualapú származtatott termék vagy az alaptermék szélsőséges áringadozását.