MELLÉKLET

Bevezetés

Az EMAS-rendelet (1) létrehoz egy kiváló irányítási eszközt, amelynek segítségével a szervezetek önkéntes alapon értékelhetik környezeti teljesítményüket, jelentést készíthetnek róla, illetve javíthatják azt. Az EMAS elérhető valamennyi, a környezeti teljesítményét javítani kívánó szervezet számára. Valamennyi gazdasági és szolgáltatási ágazatban, illetve világszerte alkalmazható.

Az EMAS célja, hogy elősegítse a szervezetek környezeti teljesítményének folyamatos javítását a környezetvédelmi vezetési rendszerek kialakítása és alkalmazása, az ilyen rendszerek teljesítményének szisztematikus, objektív és rendszeres értékelése, a környezeti teljesítményre vonatkozó tájékoztatás, a nyilvánossággal folytatott nyílt párbeszéd, valamint a szervezetek munkavállalóinak aktív bevonása és megfelelő képzése révén.

Az EMAS-rendelet biztosítja az EMAS nyilvántartásában szereplő szervezetek környezeti teljesítményének hitelességét és átláthatóságát harmadik fél – akkreditált vagy engedélyezett hitelesítők – által végzett hitelesítés révén.

A más környezetvédelmi vezetési rendszert alkalmazó, de az EMAS-ra átérni kívánó szervezetek nyilvántartásba vételének elősegítése érdekében a rendelet javasolja (2), hogy – amennyiben teljesülnek bizonyos feltételek – a Bizottság ismerjen el egyéb olyan nemzeti és regionális környezetvédelmi vezetési rendszereket vagy azok részeit, amelyek teljesítik e rendelet megfelelő követelményeit.

A rendelet 45. cikke kimondja, hogy a tagállamok írásbeli kérelmet nyújthatnak be a Bizottságnak a nemzeti vagy regionális szinten elismert, megfelelő tanúsítási eljárások szerint tanúsított meglévő környezetvédelmi vezetési rendszereik vagy azok részeinek elismerésére, amennyiben azok teljesítik e rendelet megfelelő követelményeit.

A Bizottság az említett kérelem vizsgálatát követően és a rendelet 49. cikkének (2) bekezdésében említett tanácsadói eljárásnak megfelelően elismeri a környezetvédelmi vezetési rendszer vonatkozó részeit, illetve elismeri a tanúsító testületekre vonatkozó akkreditálási vagy engedélyezési követelményeket, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adott tagállam:

—	kellő egyértelműséggel feltüntette a kérelemben a környezetvédelmi vezetési rendszerek vonatkozó részeit, illetve e rendelet megfelelő előírásait,

—	kielégítően bizonyította, hogy az érintett környezetvédelmi vezetési rendszer valamennyi vonatkozó része megfelel e rendelet előírásainak.

Az elismerés következményei: a rendelet 4. cikkének (3) bekezdése alapján a 45. cikk szerint elismert tanúsított környezetvédelmi vezetési rendszerrel rendelkező és az EMAS nyilvántartásában szerepelni kívánó szervezetek számára nem kötelező az e rendelettel egyenértékűként elismert részek végrehajtása.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az EMAS nyilvántartásába való felvételre való felkészülést vagy a nyilvántartás megújítását illető hitelesítés esetében a 18. cikkben foglalt rendelkezés alkalmazandó.

Az EMAS által akkreditált vagy engedélyezett hitelesítők értékelik, hogy az olyan szükséges eljárások, mint egy adott szervezet környezeti állapotfelmérése, környezeti politikája, vezetési rendszere, ellenőrzési eljárásai és azok végrehajtása megfelelnek-e e rendelet követelményeinek. Ezért a másik környezetvédelmi vezetési rendszer 45. cikk szerint elismert részeit, amelyek teljesítik az 1221/2009/EK rendelet megfelelő követelményeit, szintén hitelesíteni kell annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazásuk megfeleljen a jelenlegi elismerésben egyenértékűnek ítélt követelményeknek.

Például egy másik környezetvédelmi vezetési rendszer dokumentációs eljárásának egyenértékűként való elismerése nem zárja ki ez ilyen eljárás megfelelő alkalmazásának hitelesítését annak biztosítása érdekében, hogy tartalmazza a szükséges érdemi információkat.

A közbeszerzési irányelv (3) szintén hivatkozik erre az elismerésre, amikor a 62. cikk (2) bekezdésében kimondja, hogy ha az ajánlatkérő szerv olyan igazolás benyújtását írja elő, amely tanúsítja az egyes meghatározott környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfelelést a közbeszerzési eljárás vonatkozásában, akkor az 1221/2009/EK rendelet 45. cikke szerint elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerek azon három igazolástípus közé tartoznak, amelyre az ajánlatkérő szervek hivatkozhatnak.

Norvégia 2016. január 26-án előzetes kérelmet nyújtott be az Eco-Lighthouse Alapítvány (ELH) nevű nemzeti környezeti tanúsítási rendszere EMAS-rendelet szerinti elismerése iránt. A kérelmet követően kiegészítő információkat nyújtott be, hogy egyértelműen és részletesen ismertesse az Eco-Lighthouse vezetési rendszer követelményeit, illetve az EMAS-rendelet (beleértve a mellékleteket) megfelelő követelményeit, valamint a Bizottság rendelkezésére bocsássa a szükséges bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható a környezetvédelmi vezetési rendszer vonatkozó részeinek potenciális egyenértékűsége.

E bizonyítékok alapján a Bizottság képes volt megállapítani, hogy milyen mértékben felelnek meg a szóban forgó környezetvédelmi vezetési rendszer követelményei az EMAS-rendelet megfelelő követelményeinek, amit az alábbi dokumentum ismertet részletesen.

Magyarázó táblázat – Az ELH-val kapcsolatos fogalmak

ELH-fogalom (EN)	ELH-fogalom (NO)	AZ ELH általi fogalommeghatározások
Eco-Lighthouse Alapítvány (Eco-Lighthouse/ELH)	Stiftelsen Miljøfyrtårn (Miljøfyrtårn)	Az ELH tanúsítási rendszer igazgatásával, ellenőrzésével és fejlesztésével foglalkozó jogi személy.
ELH környezetvédelmi nyilatkozat	Miljøkartlegging	A tanácsadó által összeállított kritériumlista alapján létrehozott internetes jelentés. A vállalkozás dokumentálja a kritériumoknak való megfelelést. A tanúsító végül jóváhagyja a Miljøkartlegginget, és ezáltal megerősíti az ELH kritériumainak való megfelelést.
Általános ipari kritériumok	Felles kriterier	Olyan kritériumok, amelyek valamennyi, ELH szerinti tanúsításra törekvő vállalkozásra vonatkoznak. A vállalkozás azt is feltünteti, hogy a telephelyének tulajdonosa vagy bérlője, mert ennek függvénye, hogy milyen kritériumok vonatkoznak például az energiára, a hulladékártalmatlanításra stb. Az általános ipari kritériumok a valamennyi vállalkozásra jellemző legfontosabb környezeti tényezőkkel foglalkoznak.
Ágazatspecifikus kritériumok	Bransjespesifikke kriterier	Olyan kritériumok, amelyek adott iparágakban működő, ELH szerinti tanúsításra törekvő vállalkozásra vonatkoznak. A vállalkozásspecifikus ágazati kritériumok az adott iparágra jellemző legfontosabb környezeti tényezőkkel foglalkoznak.
Környezeti igazgató	Miljøfyrtårnansvarlig	A vállalkozásnak a vezetés által kijelölt, az ELH alkalmazásáért felelős munkatársa.
Éves klímaügyi és környezeti jelentés	Årlig Klima- og miljørapport	A vállalkozás minden év április 1-jéig jelentést tesz közzé az ELH internetes portálján. Mutatók: néhány mutató általános, más mutatók a meghatározott kritériumok alapján kerülnek meghatározásra. A jelentés tartalmazza a cselekvési tervet is. Az éves klímaügyi és környezeti jelentést nyilvánosságra kell hozni.
Cselekvési terv/környezeti program	Handlingsplan	A vállalkozásnak az éves klímaügyi és környezeti jelentésben szereplő, a következő évre vonatkozó cselekvési terve az egyes környezetvédelmi kérdéseket illetően. A feladatok és határidők dokumentálhatók a környezetvédelmi nyilatkozatban (Miljøkartlegging) vagy belsőleg, a vállalkozás saját rendszereiben.
Éves vezetőségi felülvizsgálat	Ledelsens gjennomgang	Az ügyvezető igazgató és a középvezetők évente felülvizsgálják és értékelik a HSE-rendszert, a minőség-ellenőrzési rendszert, az ELH alkalmazását és az egyéb, a vállalkozás szempontjából fontos kérdéseket.
Környezetvédelmi vezetési csoport	Miljøgruppe	A környezeti igazgató munkáját az ELH alkalmazása terén segítő munkacsoport. Tagjai lehetnek a HSE-ért felelős egyéb érdekelt felek.
Eco-Lighthouse internetes portál	Miljøfyrtårnportalen	Internetes portál, amelyen keresztül történik a vállalkozásokkal, a településekkel, a tanácsadókkal és a tanúsítókkal kapcsolatos dokumentáció vezetése, és amely tartalmazza a kritériumoknak való megfeleléssel és a tanúsítással kapcsolatos valamennyi dokumentumot.
Vállalkozáspecifikus mutatók	Virksomhetsspesifikke sjekkpunkter	A vállalkozás személyre szabott mutatói, amelyek az éves klímaügyi és környezeti jelentés részét képezik. Fizetett szolgáltatás.
Belső tanácsadó	Internkonsulent	A vállalkozásnál dolgozó, az ELH szerinti tanúsítással foglalkozó munkavállaló. A munkavállaló ELH-tanácsadói képzésben részesül, amely révén megfelelő képesítésre tesz szert, hogy hozzásegítse a vállalkozást a tanúsításhoz, és így az első hitelesítés alkalmával nem kell külső ELH-tanácsadót felkérni erre a feladatra.
HSE-ellenőrzőlista	HMS sjekkliste	A vállalkozásnak az éves HSE-felülvizsgálatra vonatkozó belső ellenőrzőlistája. A főbb pontok közé tartoznak az alábbiak: a jogi előírások frissítése, az alkalmazottak és a vezetés belső képzése, környezeti politika, célok és eredmények az éves klímaügyi és környezeti jelentésben, a jogszabályok be nem tartásának kezelése.
Környezeti politika	Miljøpolicy	A környezeti teljesítményre vonatkozó, a vállalkozás felső vezetése által megfogalmazott szándékok és irányok.
Környezeti tényező	Miljøaspekt	A vállalkozás tevékenységeinek, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely hatással lehet a környezetre.
Közvetlen környezeti tényezők	Direkte miljøaspekt	A vállalkozás tevékenységeinek, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely felett a vállalkozás közvetlen ellenőrzéssel rendelkezik.
Közvetett környezeti tényezők	Indirekte miljøaspekt	A vállalkozás tevékenységeinek, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely felett a vállalkozás nem rendelkezik közvetlenül irányítással, de amelyeket befolyásolhat.
Környezeti cél	Miljømål	A következő évben megvalósítandó, az éves klímaügyi és környezeti jelentésben megfogalmazott környezeti célkitűzések.
Környezetvédelmi vezetési rendszer	Miljøledelsessystem	Integrált vezetési rendszer, amely feltérképezi a vállalkozás környezeti hatásait, és meghatározott környezeti kritériumok alapján kezeli őket. A környezetvédelmi vezetési rendszert a vállalkozáshoz kell igazítani, egyértelmű célokat, valamint végrehajtandó konkrét intézkedésekkel társuló cselekvési terveket kell tartalmaznia, továbbá biztosítania kell a környezeti teljesítmény folyamatos javítását.
Jelentős változás	Stor endring	A vállalkozás tevékenységében (beleértve a termékeket és szolgáltatásokat), helyszínében, szervezetében vagy igazgatásában bekövetkező bármely változás, amely jelentős hatással van a környezetvédelmi vezetési rendszerre vagy a vállalkozással kapcsolatos környezeti tényezőkre.
A jogszabályok be nem tartása	Avvik	A jogi előírásoktól vagy az ELH kritériumaitól, illetve ha a jogi előírás egyben ELH-kritérium, akkor mindkettőtől való eltérés. A legfontosabb környezetvédelmi jogi előírások egyben ELH-kritériumok is. Ha a vállalkozás nem felel meg az ELH kritériumainak, nem tanúsítható.

Az elismert környezetvédelmi vezetési rendszerekre történő hivatkozások vizsgálatának módja

E dokumentum célja az Eco-Lighthouse környezetvédelmi vezetési rendszer követelményeinek ismertetése, valamint annak értékelése, milyen mértékben felelnek meg ezek a követelmények az EMAS-rendelet megfelelő követelményeinek. Ez az értékelés az alábbi két fő célt tűzte ki:

1.	elő kívánja segíteni az EMAS-ra való áttérést a más környezetvédelmi vezetési rendszert alkalmazó, de az EMAS-ra áttérni kívánó szervezetek számára;

2.	lehetővé kívánja tenni az Eco-Lighthouse és az EMAS követelményeinek összehasonlítását.

Az értékelés elkészítéséhez a Bizottság hiányelemzést végzett a két rendszer követelményeit illetően. Az elemzést követően megtörtént a vonatkozó követelményeknek a környezetvédelmi vezetési rendszer különböző részeinek megfelelő kulcsfontosságú követelményekbe való besorolása. Ezután sor került annak értékelésére, hogy milyen mértékben felelnek meg ezek a részek az EMAS-rendelet megfelelő követelményeinek.

A jelentés következő része a környezetvédelmi vezetési rendszer alábbi részeinek elemzést tartalmazza:

1.	a felső vezetés kötelezettségvállalása és elkötelezettsége;

2.	környezeti állapotfelmérés elvégzése – előzetes elemzés;

3.	a környezeti politika kidolgozása;

4.	a jogszabályok betartásának biztosítása;

5.	a környezeti teljesítmény folyamatos javítását biztosító célkitűzések és környezeti program;

6.	szervezeti felépítés, képzés és a munkavállalók bevonása;

7.	a dokumentációra vonatkozó követelmények;

8.	a működés szabályozása;

9.	készültség és reagálás vészhelyzet esetén;

10.	ellenőrzés, belső ellenőrzés és korrekciós intézkedések;

11.	kommunikáció (külső és belső);

12.	vezetőségi felülvizsgálat.

A jelentés ezen túlmenően értékeli az akkreditálási vagy engedélyezési követelményeket, amelyek lehetővé teszik a rendszerek szakképzett külső ellenőrök általi hitelesítését.

Az egyes részek vonatkozásában az alábbi értékelés részletesen kifejti, hogy milyen mértékben felelnek meg az ELH követelményei az EMAS megfelelő követelményeinek. A megfelelés értékeléséhez a Bizottság megvizsgálta, mennyire képesek az ELH követelményei ugyanolyan megbízhatóan és hitelesen megvalósítani az EMAS megfelelő követelményeinek célkitűzéseit (4).

Előfordul, hogy az ELH egyes részei csak bizonyos mértékben, de nem teljes egészében felelnek meg az EMAS követelményeinek. A részletes értékelés céljából az ilyen részek a „Részben megfelel az EMAS követelményeinek” minősítést kapják, és a mellékelt magyarázatok segítséget kívánnak nyújtani az ELH tanúsítással rendelkező, az EMAS-tól való eltéréseket felszámolni kívánó szervezeteknek.

Az értékelést követően az egyes részek az alábbi három kategóriába sorolhatók:

—	nem felel meg az EMAS követelményeinek,

—	részben megfelel az EMAS követelményeinek,

—	megfelel az EMAS követelményeinek.

Az EMAS megfelelő követelményeinek megfelelő részek (harmadik kategória) egyenértékűnek tekintendők.

Az Eco-Lighthouse ismertetése

Az Eco-Lighthouse tanúsítási rendszer a legszélesebb körben használt norvég környezetvédelmi vezetési rendszer, amely több mint 5 000 érvényes tanúsítást bocsátott ki kis, közepes és nagy szervezetek számára (az ELH célcsoportjai nem foglalják magukba az összetett környezeti kihívásokkal küzdő vállalatokat (5)). A könnyen végrehajtható, konkrét, releváns és nyereséges (a legtágabb értelemben véve: helyi, regionális, globális) intézkedések révén a vállalkozások javíthatják környezeti teljesítményüket, ellenőrizhetik környezeti hatásukat, valamint bizonyíthatják a vállalati társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettségüket.

Az Eco-Lighthouse tanúsítási rendszer integrálja a külső és belső környezeti tényezők környezeti irányítását a vállalkozások egészséggel, környezettel és biztonsággal kapcsolatos következetes tevékenységeire vonatkozó norvég szabályzat jogi keretébe.

Az Eco-Lighthouse szerinti tanúsítás érdekében a vállalkozásokra az alábbi előírások vonatkoznak:

A tanúsítást megelőzően

1.

Szakképzett, az ELH által képzett, jóváhagyott és ellenőrzött Eco-Lighthouse-tanácsadót kell szerződtetniük, aki: a) elvégzi a vállalkozás környezeti állapotfelmérését (miljøanalyse). Az előzetes elemzés alapján a valamennyi szervezetre vonatkozó általános ipari kritériumok (6) mellett kiválasztja a vállalkozásra vonatkozó releváns ágazatspecifikus kritériumokat (bransjespesifikke kriterier); b) létrehozza a környezetvédelmi nyilatkozatot (7) (Miljøkartlegging), és segít a kitöltésében az ELH internetes portálon; c) az említett internetes eszköz (Miljøkartlegging) segítségével irányítja és dokumentálja a releváns kritériumoknak való megfelelést; d) megtanítja a szervezet által kinevezett belső környezeti igazgatónak (miljøfyrtårnansvarlig) az ELH internetes portál használatát, beleértve a környezetvédelmi nyilatkozat kitöltését; e) megtanítja a belső környezeti igazgatónak, hogyan kell kitölteni az első éves klímaügyi és környezeti jelentést, amely (a tanúsítást követően) évenként jelentést ad az előző teljes naptári évről; f. irányítja a kritériumoknak való megfelelés folyamatát.

2.

A szervezet a környezetvédelmi nyilatkozat részét képező internetes önjelentés révén a tanúsítási folyamatot megelőzően megerősíti, hogy megfelel az adott általános ipari és ágazatspecifikus kritériumoknak. A tanúsításhoz valamennyi általános ipari és ágazatspecifikus kritériumnak meg kell felelni. Az ilyen „előzetes” önjelentés írásbeli dokumentálása a környezetvédelmi nyilatkozat részét képezi.

3.

Az általános ipari és ágazatspecifikus kritériumokat az ELH a releváns kormányzati szervekkel, tudósokkal, érdekszervezetekkel, ügyfelekkel, valamint tapasztalt tanácsadókkal és tanúsítókkal együttműködve dolgozza ki annak érdekében, hogy azonosítsák a szóban forgó iparágra vonatkozó környezeti tényezőket és hatékony intézkedéseket, illetve reagáljanak rájuk; ezek a kritériumok rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezik.

4.	A kritériumok alkotják a vezetési rendszer alapját, és biztosítják a rendszer megfelelő működését. A valamennyi kritériumnak való megfelelést a környezetvédelmi nyilatkozat révén jelenteni kell az Eco-Lighthouse internetes portálon.

5.	A klímaügyi és környezeti jelentés (Klima- og miljørapport) elkészítésére és benyújtására az ELH internetes portálon keresztül kerül sor, integrálva a valamennyi iparágra vonatkozó általános mutatókat és paramétereket, valamint a releváns kritériumok kiválasztásával meghatározott konkrét mutatókat.

6.

Amint a vállalkozás úgy ítéli meg, hogy valamennyi kritériumot teljesítette, és benyújtotta az első klímaügyi és környezeti jelentést, a tanúsító/hitelesítő elvégzi a tanúsítást. A tanúsító/hitelesítő a telephely felkeresését, illetve az interjúkat és ellenőrzéseket megelőzően hozzáférést kap az internetes portálon elérhető vonatkozó információkhoz. A hitelesítő/tanúsító a vállalkozás székhelye szerinti település nevében végzi a tanúsítást, ugyanakkor a tanúsítót/hitelesítőt az Eco-Lighthouse központi igazgatás képzi, hagyja jóvá (engedélyezi) és ellenőrzi, beleértve (2017-től) a helyszíni megfigyelést is. A kritériumoktól való eltérés és az eltérések felszámolása a környezetvédelmi nyilatkozatban kerül dokumentálásra.

7.	Az ELH Alapítvány ellenőrzi a teljes folyamat dokumentált eredményeit, majd kiállítja a tanúsítást. Csak ebben a szakaszban kerül sor a kapcsolódó tanúsítási jelentés és az elismerés kiállítására.

A tanúsítást követően

A tanúsítást követően minden év április 1-jéig sor kerül a klímaügyi és környezeti jelentés benyújtására, amely jelentés tartalmazza a paraméterek feltételeit, a korábban kitűzött környezeti célok elérését és a jövőbeli célok részletes ismertetését. Az éves jelentést a környezeti igazgató készíti el.

Háromévente újratanúsításra kerül sor.

A folyamat ugyanaz, de újratanúsítás esetén nem kötelező tanácsadó szerződtetése. Ehelyett a környezeti igazgató (Miljøfyrtårnansvarlig) feladata az újratanúsítás megszervezése, a kritériumoknak való folytatólagos megfelelés ellenőrzése, a környezetvédelmi nyilatkozat kitöltése és a dokumentáció elérhetővé tétele a tanúsító/hitelesítő számára az ELH internetes portálon. Az új környezetvédelmi nyilatkozat, a kapcsolódó dokumentáció és az előző években benyújtott klímaügyi és környezeti jelentések alkotják az újratanúsítást megelőzően benyújtott fő bizonyítékot, majd a vállalkozás felkeresése során a tanúsító/hitelesítő interjúkat készít, helyszíni ellenőrzéseket folytat, illetve sor kerül a telephely szemléjére, ahogy az első alkalommal történő hitelesítés esetében.

Felhívjuk a figyelmet az alábbiakra:

A körülbelül 430 norvég településből több mint 300 település az Eco-Lighthouse tanúsítási rendszer fizető tagja. A tagság magában foglalja a helyi vállalkozások ELH szerinti tanúsításának elősegítését, mert biztosítja, hogy legyenek elérhető tanúsítók/hitelesítők a vállalkozások számára az adott területen. Továbbá elvárás a településekkel szemben, hogy elősegítsék a területükön működő vállalkozások tanúsítását.

A tanúsítási szakaszban szerepet játszó hitelesítőket/tanúsítókat a település/a megyei igazgatás vagy egy magáncég alkalmazhatja, és az Eco-Lighthouse Alapítvány képzi, hagyja jóvá és ellenőrzi. Fontos megjegyezni, hogy az Eco-Lighthouse rendszerben a település a tanúsító szerv, és a (ELH által engedélyezett) tanúsítók nem az Eco-Lighthouse, hanem a települések nevében működnek.

Az Eco-Lighthouse Alapítvány 2016 májusa óta az ISO-9001:2015 szabvány szerinti tanúsítással rendelkezik.

Általános menetrend – Az ELH és az EMAS alkalmazása

1. RÉSZ

A felső vezetés kötelezettségvállalása és elkötelezettsége

Az EMAS kapcsolódó követelménye

1.

A felső vezetés bevonása és kötelezettségvállalása. Az EMAS-ban a felső vezetés határozza meg a szervezet környezeti politikáját (1.1.), és elszámoltatható a környezetvédelmi vezetési rendszer megfelelő alkalmazásáért (1.2.), beleértve a környezetvédelmi vezetési képviselő kinevezését (1.3.). Jogalap: a 2. cikk (1) bekezdése és a II. melléklet A.2. és A.4. pontja.

2.

A vezetésnek rendszeresen felül kell vizsgálnia az elért haladást, és kezelni kell a feltárt problémákat. A vezetésnek rendszeresen részt kell vennie a környezetvédelmi vezetési rendszerhez kapcsolódó értekezleteken és kezdeményezésekben (a II. melléklet A.6. pontja).

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

1.   A felső vezetés bevonása és kötelezettségvállalása

1.1.   A szervezet környezeti politikájának meghatározása

Az 1945. általános ipari kritérium (8) előírja a szervezetek számára a környezeti politika kidolgozását. Továbbá a rendszerben való részvételre vonatkozó döntést és a különböző kritériumoknak való megfelelés iránti kötelezettségvállalást a vezetés hagyja jóvá.

1.2.   A környezetvédelmi vezetési rendszer hatékony alkalmazásáért való elszámoltathatóság

A 6. általános ipari kritérium előírja, hogy a vezetésnek a rendeltetésszerű működés ellenőrzése céljából évente felül kell vizsgálnia a HSE-rendszert és az Eco-Lighthouse eljárásait.

Az ELH feltételeinek, valamint az éves vezetőségi felülvizsgálat jegyzőkönyvének jóváhagyásával a felső vezetés elszámoltatható a vezetési rendszer megfelelő alkalmazásáért, valamint az éves klímaügyi és környezeti jelentés (Klima- og miljørapport) pontosságáért.

1.3.   A környezeti vezetés képviselőjének kinevezése

Egy munkavállalót környezeti igazgatónak (Miljøfyrtårnansvarlig) neveznek ki. A szervezet méretétől függően ez nem feltétlenül jelent teljes munkaidős megbízást. A környezeti igazgatót betaníthatja a tanácsadó az első tanúsításkor, vagy betaníthatja az előző igazgató. Nagyobb szervezetek esetében a környezeti igazgató néha ELH tanácsadói tanfolyamon vesz részt (és ezáltal szakképzett belső tanácsadó [internkonsulent] lesz). Feladatai a 6. előírás (Szervezeti felépítés, képzés és a munkavállalók bevonása) keretében kerülnek meghatározásra.

2.   A vezetés rendszeresen felülvizsgálja az elért haladást, és kezeli a feltárt problémákat.

Ez a vezetés által jóváhagyott éves vezetőségi felülvizsgálat (9) (ledelsens gjennomgang) révén történik (a vezetés jóváhagyja az éves vezetőségi felülvizsgálati ülések jegyzőkönyvét). Bemutatásra kerül(nek) a meg nem felelésről (a jogszabályok be nem tartásáról és/vagy az ELH kritériumainak való meg nem felelésről) szóló jelentés és az éves klímaügyi és környezeti jelentés(ek). Ez utóbbi tartalmazza a környezeti teljesítmény értékelését és a következő évre vonatkozó környezeti célokat. Bemutathatók a tanúsításra (újratanúsításra) vonatkozó jelentések, különösen meg nem felelés esetén.

Ez az éves értékelés ezért minőség-ellenőrzés (fogyasztói elégedettség, szervezet, feltárt meg nem felelés), de emellett foglalkozik a környezeti célok és a cselekvési terv megvalósításával, és felülvizsgálja az olyan ügyekkel kapcsolatos haladást, mint például a hulladék, az energiafelhasználás és az ágazat szempontjából lényeges környezeti mutatók. Amennyiben az ELH és/vagy a külső környezet vonatkozásában meg nem felelés tapasztalható, ennek megszüntetésére itt kerül sor (azonnali fellépés révén, vagy ha ez nem lehetséges, megjelenik a következő évre vonatkozó cselekvési tervben).

Az 1950. általános ipari kritérium a következőket mondja ki: „A vállalkozásnak eljárásokat kell kidolgoznia a meg nem felelés jelentésére és kezelésére” (10). A vezetés az ELH-ban ezért elszámoltatható a környezeti politikáért, célkitűzésekért és eredményekért a kötelezettségvállalás (legalább) évenkénti frissítése és megerősítése révén.

A norvég jogszabályok (11) által előírt további HSE-rendszer ezen túlmenően biztosítja a cselekvési tervben szereplő, illetve az éves klímaügyi és környezeti jelentés eredményekről szóló szakaszában jelentés tárgyát képező környezeti célkitűzések megvalósítását és az utasítások betartását.

A Bizottság következtetései

A felső vezetés jóváhagyja az ELH feltételeit és a kötelezettségvállalásokat a tanúsítási folyamat kezdeti szakaszában (az internetes portálon). Az 1945. általános ipari kritérium előírja a szervezetek számára a környezeti politika kidolgozását. Az év folyamán különböző időpontokban sor kerül a vezetés részletes, ismétlődő részvételére (ellenőrzések révén) az éves vezetőségi felülvizsgálat révén. Az ELH-t alkalmazó szervezetnek emellett környezeti igazgatót kell kineveznie, aki jelent a felső vezetésnek (vagy a felső vezetés tagja), és tartja a kapcsolatot az alkalmazottakkal az ELH-t illetően. –

Ezek alapján a Bizottság elismeri, hogy az ELH-nak a felső vezetés kötelezettségvállalásával és elkötelezettségével kapcsolatos része megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek, ezért azokkal egyenértékűnek tekinthető.

2. RÉSZ

A környezeti állapotfelmérés (előzetes elemzés) elvégzése

Az EMAS kapcsolódó követelményei

A nyilvántartásba vételt megelőzően a szervezet környezeti állapotfelmérést végez a rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja, az I. melléklet és a II. melléklet A.3.1. pontja alapján.

Az előzetes elemzés a következő területekre terjed ki:

1.	a hatályos környezetvédelmi jogi előírások megállapítása;

2.	valamennyi jelentős környezeti hatással járó közvetlen és közvetett környezeti tényező meghatározása, lehetőség szerint számszerűsítve és minősítve, és a jelentősnek minősített tényezőkről nyilvántartás készítése;

3.	a környezeti hatás jelentőségének értékelésére szolgáló kritériumok leírása;

4.	valamennyi jelenlegi környezetvédelmi vezetési gyakorlat és eljárás vizsgálata;

5.	korábbi események vizsgálatának eredményeként kapott visszajelzések értékelése.

Az állapotfelmérést külső hitelesítőnek kell hitelesítenie.

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

Általános értékelés: Az ELH környezetvédelmi nyilatkozatnak (Miljøkartlegging) nevezett előzetes elemzését (az ELH által képzett, jóváhagyott és ellenőrzött) tanácsadó végzi. A szervezet elemzését követően a tanácsadó kiválasztja azokat a vonatkozó kritériumokat, amelyeknek a szervezetnek meg kell felelnie ahhoz, hogy ELH tanúsítást kapjon. Az elemzés alapján a teljesítendő kritériumok listájának formájában elkészül az online környezetvédelmi nyilatkozat (Miljøkartlegging), amely segítséget nyújt a szervezetnek az olyan területek azonosításához, amelyeken előrelépésre van szükség. Következő lépésként az ELH internetes portálján (Miljøfyrtårnportalen) található interaktív eljárás lehetővé teszi a szervezet számára az előrehaladással kapcsolatos információk rögzítését és a vonatkozó teljesítendő kritériumok teljes listájának nyomon követését.

Az ELH valamennyi ágazatra vonatkozó általános ipari kritériumokat, valamint 14 különböző ágazatra vonatkozó, előre meghatározott ágazatspecifikus szempontokat kínál (12).

1.   A hatályos környezetvédelmi jogi előírások megállapítása

Az általános ipari kritériumok közé tartozik a jogi előírások betartásának ellenőrzése is. Ez az ellenőrzés az 1944. általános ipari kritérium szerint történik: A vállalkozásnak biztosítania kell az egészségre, a környezetre és a biztonságra vonatkozó releváns törvények és rendeletek frissített jegyzékéhez való hozzáférést. (13) A hozzáférést és a jegyzéket a Regelhjelp (14) norvég kormányzati weboldal teszi lehetővé, ahol a vállalkozás megadja az egyedi szervezeti azonosító kódját, és lekéri a vállalkozásra vonatkozó hatályos jogi előírások jegyzékét, beleértve a környezetvédelmi jogi előírásokat. Az általános és konkrét kritériumok között a törvényekből és rendeletekből származó valamennyi kritériumot egyértelműen § jel jelöli, jelezve, hogy a kritérium a jogi előírások betartására vezethető vissza.

2.   Valamennyi jelentős környezeti hatással járó közvetlen és közvetett környezeti tényező meghatározása, lehetőség szerint számszerűsítve és minősítve, és a jelentősnek minősített tényezőkről nyilvántartás készítése

Az iparági kritériumok kidolgozásának folyamata során megtörténik az ELH-specifikus kritériumok alá tartozó iparágak szempontjából központi szerepet játszó környezeti tényezők azonosítása és felsorolása. Az előre meghatározott kritériumok az érintett ipari szervezetekkel, érdekcsoportokkal, a kormánnyal, tudósokkal/kutatókkal és a fő ügyfelekkel együttműködve kerülnek kidolgozásra. Az előre meghatározott kritériumok interaktív kidolgozása segítséget és iránymutatást kíván nyújtani a szervezeteknek az egyértelmű referenciaértékek egyszerű meghatározásához. Ez a folyamat egyértelműen az egyik fő különbség az EMAS és az ELH módszerei között. Az előbbi a környezeti tényezők szervezeti szinten, az utóbbi pedig a környezeti tényezők iparági szinten történő azonosítására összpontosít.

Az ELH szerint a 31 általános ipari kritérium 35 %-a a rendszerre, 4 %-a a munkakörnyezetre és 52 %-a a külső környezetre vonatkozik (15). Az ELH szerint az ágazatspecifikus kritériumok átlagosan 10 %-a a rendszerre, 20 %-a a munkakörnyezetre és 70 %-a a külső környezetre vonatkozik (16). Ha közelebbről szemügyre vesszük a legtöbb (következetesen átdolgozott és leggyakrabban frissített) tanúsítással rendelkező kritériumokat, például a szállodák vagy a kiskereskedelmi üzletek (17) esetében, akkor megerősítést nyer, hogy ezek a kritériumok kulcsfontosságú környezeti tényezőket is tartalmaznak.

Az általános ipari kritériumok közé tartozik az 1963. kritérium („Egyéb környezeti tényezők”), amely arra kötelezi a vállalkozásokat, hogy értékeljék az általános ipari és az ágazatspecifikus kritériumok között nem szereplő egyéb releváns környezeti tényezőket, és reagáljanak azokra: „A vállalkozásnak azonosítania kell a vállalkozás egyéb jelentős környezeti tényezőit, és meg kell vizsgálnia bármely szükséges intézkedés és/vagy az éves klímaügyi és környezeti jelentésben való feltüntetés és/vagy a cselekvési terven keresztül történő nyomon követés lehetőségét.” Ugyanakkor az ELH nem határozza meg, hogyan alkalmazandók ezek a kritériumok, például milyen tényezőket kell megvizsgálni (közvetett vagy közvetlen tényezőket), illetve hogyan kell értékelni a hatásuk jelentőségét (18). Továbbá nem egyértelmű, hogyan értékelhető az e kritériumnak való megfelelés, többek között az, hogy az ELH tanúsítója minek alapján biztosíthatja valamennyi jelentős környezeti tényező azonosítását (19).

A hitelesítés/tanúsítás során megtörténik a felsorolt kritériumok ellenőrzése, és valamennyi kritériumnak eleget kell tenni a tanúsítás kiállítását megelőzően (20). Háromévente sor kerül a kritériumok újbóli hitelesítésére/tanúsítására.

3.   A környezeti hatás jelentőségének értékelésére szolgáló kritériumok leírása

A környezeti hatás értékelésére az ipari kritériumok kidolgozásának folyamata során kerül sor. Ezt az értékelést ezért nem a szervezet végzi, hanem az érintett iparági érdekelt felek döntenek róla ágazati szinten. Az EMAS I. mellékletének (3) bekezdése konkrét iránymutatást és kritériumokat tartalmaz a környezeti hatások jelentőségének szervezeti szintű értékeléséhez. Az ELH nem nyújt ilyen iránymutatást, itt az értékelést szakértői tanácsadói csoportok végzik iparági szinten.

4. és 5.   A jelenlegi vezetési gyakorlat és eljárás; a korábbi események vizsgálatának eredményeként kapott visszajelzések értékelése

Az ipari kritériumok révén sor kerül a jelenlegi vezetési gyakorlat és eljárás vizsgálatára és értékelésére. A tanúsítást megelőzően elkészül az első éves klímaügyi és környezeti jelentés, és a környezetvédelmi nyilatkozat részévé válik. Ez a jelentés tartalmazza a szervezet környezeti vezetésének pozitív és negatív elemeit. Kifejezetten figyelembe veszi az olyan helyzetek orvoslására vonatkozó „Kezdeményezéseket” (Gjennomførte tiltak), amelyek nem ideálisak vagy nem voltak ideálisak. Az ilyen információk alapján elkészül a cselekvési terv (Handlingsplan med mål).

A Bizottság következtetései

Az ELH előzetes elemzése az ágazati szinten azonosított környezeti tényezőkön alapuló kritériumokon nyugszik. Az ELH megfelelően figyelembe veheti a szervezet potenciális környezeti tényezőinek jelentős részét az ipari kritériumok meghatározásakor. A szervezet ezt követően figyelembe veszi ezeket a tényezőket, amikor a tanúsításra való felkészülés során értékeli a meghatározott kritériumoknak való megfelelését.

Az EMAS előírja a szervezet konkrét közvetett és közvetlen környezeti tényezőinek egyéni elemzését, és előírja, hogy a szervezetnek kritériumokat kell kidolgoznia annak megállapítására, mennyire jelentős az azonosított tényezők hatása a szervezet konkrét összefüggésében. Ez a szervezetközpontú megközelítés azonosítani kívánja azokat a tényezőket, amelyek a szervezet konkrét összefüggésében, nem pedig az ágazat egésze számára jelentősek. Az egyéni megközelítés a két rendszer közötti egyik legfontosabb különbség.

Az ELH 1963. általános kritériuma, amely előírja a releváns „Egyéb környezeti tényezők” figyelembevételét is, felhasználható az elemzés alkalmazási körének kiszélesítésére és a konkrétabb állapotfelmérésre. Az ELH a kritériumokat illető iránymutatás révén ajánlja, hogy ez alkalmazható a kockázatelemzés vonatkozásában. Ugyanakkor nem határozza meg, hogyan kell értékelni az ilyen további tényezők jelentőségét.

Noha mindkét megközelítés értékes, és vannak előnyei és hátrányai, az alkalmazott módszertan jelentősen eltér. Hasonló a célkitűzés (a jelentős környezeti tényezők azonosítása), de a módszer eltérő. Az ELH a környezeti tényezők ágazati szintű azonosítására, míg az EMAS a jelentős szervezetspecifikus tényezők azonosítására összpontosít. Ezért a két megközelítés nem tekinthető egyenértékűnek (21).

Ezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az ELH-nak a környezeti állapotfelmérés elvégzésével kapcsolatos része részben megfelel az EMAS megfelelő követelményeinek.

Potenciális intézkedések az EMAS-tól való eltérés megszüntetésére

Noha az ELH-nak ez a része nem tekinthető egyenértékűnek, az elemzés szerint nagyrészt megfelel az EMAS számos kapcsolódó követelményének. A valamennyi kapcsolódó követelménynek való megfelelés érdekében az alábbi további elemeket kell bevezetni:

—	a kockázatelemzésen alapuló megközelítésről át kell térni az EMAS I. mellékletén alapuló megközelítésre és módszerre, és célul kell kitűzni az iparági kritériumok alkalmazási körén kívül eső jelentős környezeti tényezők azonosítását is,

—	ebben a tekintetben az 1963. általános ipari kritériumot kell alkalmazni az EMAS szerinti környezeti állapotfelmérésre vonatkozó rendelkezés alapján,

—	az ELH tanúsítójának a megfelelő módszerrel meg kell győződnie arról, hogy megtörtént a további környezeti tényezők, mutatók és jogi előírások azonosítása és az ezekre való reagálás.

3. RÉSZ

Környezeti politika kidolgozása

Az EMAS kapcsolódó követelménye

A felső vezetés meghatározza a szervezet környezeti politikáját. Ez a politika magában foglalja az EMAS-rendelet II. mellékletében említett különböző elemeket (a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a II. melléklet A.2. pontja).

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

Az ELH az 1945. kritérium révén rendelkezik a célok kitűzésére vonatkozó alaki követelménnyel („A vállalkozásnak környezeti politikát kell kidolgoznia (22), illetve környezeti célokat kell meghatároznia az egészség, a környezet és a biztonság vonatkozásában. Ezeket dokumentálni kell a környezetvédelmi vezetési rendszerben vagy az Eco-Lighthouse éves klímaügyi és környezeti jelentés részét képező cselekvési tervben.”) A környezeti politika és a konkrét környezeti célkitűzések tekintetében először a kritériumok meghatározására kerül sor a tanúsítást megelőzően; a célkitűzéseket fel kell tüntetni a környezetvédelmi nyilatkozatban (Miljøkartlegging). A második fázisban történik a környezeti teljesítmény ellenőrzése a környezeti teljesítmény folyamatos javítására irányuló cselekvési tervet is tartalmazó éves klímaügyi és környezeti jelentésben szereplő kiválasztott mutatók alapján.

A Bizottság következtetései

A nemrég átdolgozott 1945. kritérium kötelezi a vállalkozásokat a környezeti politika meghatározására. A kritériumokat meghatározó környezetvédelmi nyilatkozat és a mutatókat ellenőrző, illetve a célokat kitűző éves klímaügyi és környezeti jelentés hozzájárul ehhez a környezeti politikához, és segíti végrehajtását.

A környezeti tényezőkkel kapcsolatos fokozott irányítás és a környezeti teljesítmény folyamatos javításának szándékáról az Eco-Lighthouse szerinti tanúsítás megszerzésére való hajlandóság, valamint az ELH szerinti feltételek és kötelezettségvállalás aláírása tanúskodik. Az éves klímaügyi és környezeti jelentés a cselekvési terv révén a környezeti teljesítmény folyamatos javítására ösztönöz.

Az éves klímaügyi és környezeti jelentés esetében az éves vezetőségi felülvizsgálat során megerősítésre van szükség.

Ezek alapján a Bizottság elismeri, hogy az ELH-nak a környezeti politika kidolgozásával kapcsolatos része megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek, ezért azokkal egyenértékűnek tekinthető.

4. RÉSZ

A jogszabályok betartásának biztosítása

Az EMAS kapcsolódó követelménye

Az EMAS előírása szerint a szervezeteknek:

1.	azonosítaniuk kell a rájuk vonatkozó, környezettel kapcsolatos jogi előírásokat;

2.	gondoskodniuk kell az ilyen előírásoknak való megfelelésről;

3.	megfelelő eljárásokat kell kidolgozniuk annak érdekében, hogy folyamatosan megfeleljenek ezeknek az előírásoknak;

4.	tárgyi és írásos bizonyítékot kell szolgáltatniuk az előírások betartásáról. (A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 4. cikk (4) bekezdése, a II. melléklet A.3.2., B.2. és A.5.2. pontja.)

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

1.

Az ELH szerinti tanúsítást megelőzően a tanácsadó elkészíti a kritériumok listáját. Az 1944. általános ipari kritérium (23) értelmében a vállalkozásnak biztosítania kell a tanúsító/hitelesítő (továbbá az egész vállalat) hozzáférését a vállalkozásra vonatkozó törvények és rendeletek frissített jegyzékéhez. Ennek a kötelezettségnek való megfelelést a Regelhjelp  (24) norvég kormányzati weboldal teszi lehetővé, amelynek segítségével a vállalkozás az egyedi szervezeti azonosító száma alapján lekéri a vonatkozó jogszabályok jegyzékét. Az iparág szempontjából legfontosabb szabályok és rendeletek az általános ipari és az ágazatspecifikus kritériumok részét képezik (§ jellel jelölve), s ezek betartása alapvető a tanúsítás és újratanúsítás érdekében. Az éves vezetőségi felülvizsgálat (az éves HSE-felülvizsgálat révén) biztosítja a lista éves frissítését. A kritériumok felsorolása olyan konkrét jogi előírásokkal kapcsolatos kritériumokat is tartalmaz, amelyeknek a szervezetnek meg kell felelnie. Példák: — 42. általános jogi kritérium: „a veszélyes hulladékot (és…) biztonságosan kell tárolni és szállítani a (…) létesítményekbe a hulladék újrafeldolgozásáról szóló rendeleteknek megfelelően.” — 311. konkrét jogi kritérium: „A szennyvíz esetében mintavételre és elemzésre kerül sor a helyi rendeleteknek és a szennyeződésről szóló rendelet 15A-3. és 4. pontjának megfelelően.” (fordítás)

2.

A tanúsítást megelőző önértékelés során a vállalkozás megerősíti, hogy megfelel ezeknek a kritériumoknak. Ezt követően a tanúsítás során a független külső hitelesítő/tanúsító újra ellenőrzi ezeket a kritériumokat. Az ELH szerinti tanúsítás kiállítása előtt az ELH Alapítvány ismét ellenőrzi a tanácsadó, a vállalkozás és a tanúsító/hitelesítő által végzett munkát, és jóváhagyja azt. A háromévenkénti újratanúsítás alkalmával ismételt ellenőrzésre kerül sor. A tanúsítás előfeltétele, hogy a szervezet valamennyi kritériumnak megfeleljen, beleértve az általános és konkrét kritériumokat, amelyek közvetlenül a norvég jogszabályokból kerültek be az ELH kritériumai közé (§ jellel jelölve). A nem az ELH kritériumai közé tartozó jogi előírások be nem tartására az 1950. általános ipari kritérium vonatkozik, amely előírja, hogy a vállalkozásoknak eljárásokat kell kidolgozniuk az ilyen előírások be nem tartásának jelentésére és kezelésére. E kritérium alapján a vállalkozás tanúsítható, amennyiben bizonyítja, hogy rendelkezik az előírások be nem tartásának kezelésére szolgáló rendszerrel. A tanúsító/hitelesítő ellenőrzi az ELH kritériumainak való megfelelést, és hitelesíti, hogy a vállalkozás kidolgozott egy eljárást az általános jogi rendelkezések be nem tartásának kezelésére. Az EMAS-szal ellentétben az ELH nem írja elő, hogy a szervezeteknek a tanúsító rendelkezésére kell bocsátaniuk a környezetvédelmi jogszabályoknak való maradéktalan megfelelés bizonyítékait (25) a konkrét (jogi) kritériumokon túlmenően.

3.

Háromévente újratanúsítás kell végezni, amely során ismét megtörténik valamennyi kritérium ellenőrzése, beleértve az 1950. általános ipari kritériumot, amely a jogi előírások be nem tartásával foglalkozik. A tanúsítást ismételt kiállítására nem kerül sor, ha a szervezet nem felel meg a kritériumoknak. A tanúsító a tanúsítási (újratanúsítási) eljárás során értékeli a jogi előírások betartásának bizonyítékait, ami azonban ezért a tanúsító szakmai alkalmasságának területére korlátozódik (lásd az akkreditálásra vonatkozó előírást). Ugyanakkor a jogi kritériumok úgy kerülnek megfogalmazásra, hogy a képzett tanúsító/hitelesítő képes legyen értékelni a kritériumoknak való megfelelést és dokumentálni azt. A tanúsító/hitelesítő emellett ellenőrzi, hogy a vállalkozás rendelkezik-e a törvények és rendeletek frissített jegyzékével és a meg nem felelés kezelésével foglalkozó rendszerrel. A jogi előírások betartását biztosítja továbbá az éves belső HSE-ellenőrzés, amely az éves vezetőségi felülvizsgálat részét képezi. A HSE-ellenőrzés gondoskodik a jogi előírások be nem tartásának kezeléséről. Az ELH-portál útmutatással és mintákkal szolgál a jogi előírások be nem tartásával kapcsolatos eljárásokra vonatkozóan (1950. általános ipari kritérium).

4.

A szakasz 2. pontjában szereplő magyarázattal összhangban a dokumentáció az ELH kritériumai közé tartozó konkrét jogi előírásokra fog korlátozódni, és nem fog kiterjedni valamennyi hatályos környezetvédelmi jogi előírásra. A dokumentáció az ELH digitális interfészen érhető el, és ott történik a tárolása.

A Bizottság következtetései

A környezetvédelmi nyilatkozat (előzetes elemzés) vonatkozásában kidolgozott eljáráshoz hasonlóan az ELH kritériumalapú rendszert használ annak értékelésére, hogy a szervezetek betartják-e a jogi előírásokat. Egy ilyen rendszer a Regelhjelp  (26) kormányzati weboldallal együtt megfelelő áttekintést nyújt az EMAS értelmében betartandó jogi előírásokról.

Az ELH valamennyi kritériumának – köztük jogi kritériumainak – betartását illetően először önértékelésre kerül sor a tanúsítást megelőzően, majd a hitelesítő/tanúsító ellenőrzi ezt a tanúsítás során. Amennyiben a hitelesítő/tanúsító meg nem felelést állapít meg akár egyetlen felsorolt kritérium esetében is, a szervezet nem tanúsítható.

A rendszeren keresztül elérhetők az arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a szervezet megfelel az ELH (jogi) kritériumainak. Az ELH azt is előírja, hogy a szervezetnek rendelkeznie kell olyan eljárással, amely gondoskodik a jogi előírások további be nem tartásának (27) jelentéséről és kezeléséről. Az egészségi, környezeti és biztonsági tevékenységekre vonatkozó legfontosabb törvények és rendelkezések betartásának ellenőrzésére évente kerül sor a HSE-ellenőrzőlista segítségével, amelyet az ügyvezető igazgató erősít meg és hagy jóvá, és amely vezetőségi felülvizsgálat tárgyát képezi. Az 1944. általános ipari kritériummal kapcsolatos útmutatás szerint nem csupán a jogi előírások jegyzéke szükséges, hanem a jogi előírások betartása is.

Az EMAS-tól eltérően azonban az ELH nem tartalmaz olyan kritériumot, amely előírná, hogy a szervezetnek valamennyi környezetvédelmi jogi előírást be kell tartania. Az ELH ehelyett a legfontosabb környezetvédelmi jogszabályokat emeli ki a vonatkozó ipari kritériumokon keresztül, újrafogalmazva a leglényegesebb jogszabályokat, hogy azok teljes mértékben érthetőek legyenek a vállalkozás és a tanúsító számára.

Továbbá a nem az ELH jogi kritériumai közé tartozó jogi előírások be nem tartása esetén sor kerülhet a tanúsításra, amennyiben vannak a be nem tartás jelentésére és kezelésére vonatkozó, a HSE-rendeleteket (28) követő eljárások.

Egy másik észrevehető különbség a hitelesítő szakmai alkalmassága terén figyelhető meg. Az EMAS hitelesítőinek észre kell tudniuk venni bármely jogszabály kimaradását, ezért formális szakképzettséggel kell rendelkezniük ebben a tekintetben. Ezzel szemben az ELH hitelesítői általános képzésben részesülnek. Az ELH ezért egyértelműen és érthetően fogalmazza meg a (jogi) kritériumokat, de a tanúsítónak a jogi előírások be nem tartásának az előre meghatározott jogi kritériumokon túlmutató azonosítására vonatkozó szakképzettsége megkérdőjelezhető.

Végezetül, az EMAS-szal összehasonlítva, a külső hitelesítés gyakorisága is eltérő. Az ELH értelmében háromévente esedékes a teljes újratanúsítás. Ekkor ismét sor kerül valamennyi kritérium ellenőrzésére, beleértve a jogi előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos kritériumokat. Az EMAS értelmében a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő teljesítmény értékelése része a környezetvédelmi nyilatkozat éves érvényesítésének, amelyet az EMAS hitelesítője végez. Meg kell jegyezni azonban, hogy az ELH szerint tanúsított vállalkozások 98 %-a, amennyiben EMAS szerinti tanúsítással rendelkezne, a 7. cikk értelmében jogosult lenne a kisvállalkozásokra vonatkozó eltérésre, aminek következtében a (kétévente elvégzett) éves ellenőrzés és a (négyévente elvégzett) újratanúsítás gyakorisága jobban megközelítené az ELH esetében elvégzett ellenőrzés és tanúsítás gyakoriságát.

Ezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az ELH-nak a jogszabályok betartásának biztosításával kapcsolatos része részben megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek.

Potenciális intézkedések az EMAS-tól való eltérés megszüntetésére

Noha az ELH-nak ez a része nem tekinthető egyenértékűnek, az elemzés szerint nagyrészt megfelel az EMAS számos kapcsolódó követelményének. A valamennyi kapcsolódó követelménynek való megfelelés érdekében az alábbi további elemeket kell bevezetni:

—	módosítani kell az 1944. általános ipari kritérium szövegét, amelynek tartalmaznia kell, hogy a szervezeteknek biztosítaniuk kell a környezetvédelmi jogi előírások azonosítását és betartását a tanúsítást megelőzően,

—	elő kell írni, hogy a vállalkozás kérésre bizonyítsa a vonatkozó környezetvédelmi jogi előírások betartását,

—	biztosítani kell a jogi előírások betartásának akkreditált vagy engedélyezett külső ellenőr általi, nagyobb szervezetek esetében évente, kis- és középvállalkozások esetében kétévente történő érvényesítését.

5. RÉSZ

A környezeti teljesítmény folyamatos javítását biztosító célkitűzések és környezeti program

Az EMAS kapcsolódó követelménye

1.

A környezeti teljesítmény folyamatos javításának biztosítása érdekében a szervezeten belül meg kell határozni a célkitűzéseket (1. cikk, a II. melléklet B.3. pontja és a B.4. pontjának (3) bekezdése).

2.

E célkitűzések megvalósítása érdekében környezetvédelmi cselekvési programot kell kidolgozni és végrehajtani (a 18. cikk (7) bekezdése és a II. melléklet A.2. pontja és az A.3. pontjának (3) bekezdése).

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

Az ELH eljárásainak megfelelően a szervezet tanúsítását megelőzően részletes környezetvédelmi nyilatkozatot (Miljøkartlegging, a tanúsításhoz használandó releváns általános és konkrét kritériumokat tartalmazó ellenőrzőlista) kell készíteni, illetve el kell készíteni az első éves klímaügyi és környezeti jelentést, amely tartalmazza a környezetvédelmi célkitűzéseket és cselekvéseket a következő év vonatkozásában, valamint ismerteti a jelenlegi környezeti teljesítményt.

Minden ezt követő évben (április 1-jéig) éves klímaügyi és környezeti jelentést kell benyújtani az ELH internetes portálján keresztül. A környezeti teljesítmény az előző évi környezeti teljesítménnyel kerül összehasonlításra. A jelentés összefoglalja a kezdeményezéseket, valamint a megvalósított célokat és célkitűzéseket, és cselekvési tervet javasol a következő évre. A tanúsító/hitelesítő az első tanúsítási folyamat során, illetve háromévente az újratanúsítási folyamat során ellenőrzi az éves klímaügyi és környezeti jelentést (jelentéseket). Az éves vezetőségi felülvizsgálat során minden évben megtörténik az ellenőrzése.

Az éves klímaügyi és környezeti jelentés az ELH internetes portálon készül el általános mutatók és a konkrét ipari kritériumoknak megfelelő mutatók alapján. A klímaügyi és környezeti jelentésben szereplő környezetvédelmi célkitűzéseknek és cselekvési tervnek dokumentálniuk kell a környezeti teljesítmény folyamatos javítását. Az eljárás leírása megtalálható a 7. általános ipari kritériumhoz kapcsolódó útmutatásban (29), a kapcsolódó útmutatásban és az ELH internetes portálján.

Továbbá az 1963. általános ipari kritérium („További környezeti tényezők”) a következőket mondja ki: A vállalkozásnak azonosítania kell a vállalkozás egyéb jelentős környezeti tényezőit, és meg kell vizsgálnia bármely szükséges intézkedés és/vagy az éves klímaügyi és környezeti jelentésben való feltüntetés és/vagy a cselekvési terven keresztül történő nyomon követés lehetőségét. Ezért a cselekvési terv magában foglalt bármely olyan, a vállalkozáshoz kapcsolódó kritériumot, amely nem szerepel az általános vagy konkrét kritériumok között.

A klímaügyi és környezeti jelentésüket tovább bővíteni kívánó vállalkozások számára az ELH egy vállalkozásspecifikus mutatók (virksomhetsspesifikke sjekkpunkter) elnevezésű szolgáltatást kínál, amelynek keretében a vállalkozás által meghatározott, személyre szabott kérdésekkel és mutatókkal bővül a jelentés.

A Bizottság következtetései

A tanúsítási eljárás során olyan kezdeti környezetvédelmi vezetési program kerül kidolgozásra, amely tartalmazza az értékelési kritériumokat és célkitűzéseket. Az ELH internetes portálján létrehozott éves klímaügyi és környezeti jelentés minden évben tartalmazza a szervezet környezeti teljesítményének, az elért haladásnak és a környezeti célkitűzések megvalósításának értékelését.

Az újratanúsítási eljárás során a megújult környezetvédelmi nyilatkozat révén háromévente sor kerül a környezeti program frissítésére és újbóli értékelésére.

Noha ezek az eljárások a környezetvédelmi vezetési rendszer felállításakor a kritériumok által lefedett tényezőkre összpontosítanak (beleértve az 1963. általános ipari kritériumhoz (30) tartozó további tényezőket), képesek biztosítani az ezekhez a tényezőkhöz kapcsolódó környezeti teljesítmény folyamatos javítását.

Ezek alapján a Bizottság elismeri, hogy az ELH-nak a környezeti teljesítmény folyamatos javítását biztosító célkitűzésekkel és környezeti programmal kapcsolatos része megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek, ezért azokkal egyenértékűnek tekinthető.

6. RÉSZ

Szervezeti felépítés (szerepek és felelősségi körök), képzés és a munkavállalók bevonása

Az EMAS kapcsolódó követelménye

1.

A vezetés biztosítja az erőforrásokat (beleértve a humánerőforrásokat) a rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében. Meg kell határozni, dokumentálni kell, és közzé kell tenni, hogy melyek a szerepek és a felelősségi körök (a II. melléklet A.4.1. pontja).

2.

A felső vezetés kijelöli a vezetés külön képviselőjét (képviselőit), aki(k)nek feladatokat, kötelezettségeket és hatáskört állapítanak meg a környezetvédelmi vezetési rendszer megfelelő alkalmazásának és betartásának biztosítása, valamint annak érdekében, hogy jelentést készítsen (készítsenek) a felső vezetés számára az ilyen rendszer teljesítményéről (a II. melléklet A.4.1. pontja).

3.

Képzést kell biztosítani a munkavállalók számára a környezetvédelmi vezetési rendszer előírásainak betartása érdekében (az 1. cikk és a II. melléklet A.4.2. pontja).

4.

A munkavállalókat aktívan be kell vonni a szervezet környezeti teljesítményének javításába (az 1. cikk, valamint a II. melléklet A.4.2. és B.4. pontja).

1.   A vezetés kötelezettségvállalása a rendszer megfelelő alkalmazása és a szükséges erőforrások biztosítása tekintetében

Az 1946. általános ipari kritérium szerint „A vállalkozásnak szervezeti ábrát vagy hasonló áttekintést kell készítenie a szervezetben betöltött kulcsfontosságú szerepekről, ilyen például az Eco-Lighthouse kapcsolattartó pont, a biztonsági képviselő, a munkakörnyezettel foglalkozó bizottság elnöke, a HSE-igazgató, a beszerzési vezető és a tűzbiztonsági munkatárs.”

A norvég jogszabályok szerint a felső vezetés feladata a vállalkozás irányítása, amely magában foglalja a HSE irányítását, és így implicit módon a környezetvédelmi vezetési rendszer alkalmazása. Amennyiben nem biztosítottak a szükséges erőforrások, a hiányosságok automatikusan feltüntetésre kerülnek a következő HSE-jelentésben és a következő éves klímaügyi és környezeti jelentésben. Ezt követően az éves vezetőségi felülvizsgálat figyelembe fogja venni ezeket a hiányosságokat. Ez akadályt is jelenthet a következő újratanúsítás szempontjából.

2.   A környezetvédelmi vezetési rendszer külön képviselője

Egy munkavállalót környezeti igazgatónak (Miljøfyrtårnansvarlig) neveznek ki. A szervezet méretétől függően ez nem feltétlenül jelent teljes munkaidős megbízást. A környezeti igazgatót betaníthatja a tanácsadó az első tanúsításkor, vagy betaníthatja az előző igazgató. Feladatai a következők:

—	a tanácsadó szóvivőjeként lép fel (a folyamat kezdetén),

—	a tanúsító/hitelesítő szóvivőjeként lép fel az első tanúsítási és az újratanúsítási eljárás során,

—	biztosítja az ipari kritériumoknak való megfelelést,

—	képzi és motiválja a munkatársakat,

—	elkészíti és benyújtja az éves klímaügyi és környezeti jelentést az ELH internetes portálján,

—	megvitatja ezt a jelentést a vezetéssel az éves vezetőségi felülvizsgálat (ledelsens gjennomgang) során, illetve a munkatársakkal a munkatársi értekezleteken, terjeszti az éves jelentést a szervezeten belül az intraneten vagy egyéb belső kommunikációs csatornákon,

—	közzéteszi különösen a szervezetnek az éves klímaügyi és környezeti jelentésben szereplő általános környezeti politikáját és a következő évre vonatkozó céljait és célkitűzéseit a munkatársak körében,

—	folyamatosan hozzájárul a környezeti teljesítmény javításához.

Az ELH online képzést szervezett, amelynek célja, hogy a környezeti igazgató (Miljøfyrtårnansvarlig) megtanulja, hogyan kell kitölteni az éves klímaügyi és környezeti jelentést, illetve különösen azt, hogyan érhető el az újratanúsítás.

Az ELH az 1947. általános ipari kritériumnak megfelelően utasítást határozott meg a környezeti igazgató számára: A vállalkozásnak írásbeli utasításokat kell készítenie az Eco-Lighthouse alkalmazásával megbízott munkavállaló számára. A környezeti igazgatónak be kell vonnia és motiválnia kell a szervezet munkavállalóit. Az ELH szerint a munkavállalók aktív bevonása az ELH-rendszer alapköve.

Nagyobb szervezeteknél további munkatársak vonhatók be a környezetvédelmi vezetési csoporton (31) (Miljøgruppe) keresztül. A környezetvédelmi vezetési csoport integrálható az egészségi, környezetvédelmi és biztonsági (HSE) kérdésekkel foglalkozó csoportba, amelynek létrehozását jogszabály írja elő az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató szervezetek számára.

3.   Képzés

A vállalatoknak és szervezeteknek meg kell felelniük az 1951. általános ipari kritériumnak: A vállalkozásnak eljárásokat kell kidolgoznia annak érdekében, hogy képzést biztosítson a munkavállalók számára az alapvető HSE terén, és tájékoztassa őket a változásokról. A képzésnek ki kell térnie a külső környezetre vonatkozó megbízható eljárásokra.

A cél annak biztosítása, hogy a munkavállalók megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek a munkájuk megfelelő ellátásához, illetve a HSE-rendeleteknek megfelelően. A munkavállalók képzésének hatóköre a vállalkozás tevékenységeihez kapcsolódó kockázatoktól függ. Az ELH fő filozófiája szerint a szervezet ismeri legjobban magát és a munkavállalói szakértelmét/szükségleteit, ezért a szervezet tudja a legjobban megítélni, milyen képzésre van szükség. A kritérium hitelesítése szóban történik (a tanúsító/hitelesítő által), feltéve a kérdést, hogy milyen eljárásokat dolgozott ki a vállalkozás a munkavállalók képzésére és az új munkavállalók toborzására a HSE terén.

A legfontosabb kérdés az, hogy ezek a képzések a környezeti teljesítmény javítására irányulnak-e, vagy csak az ELH eljárási elemeire és a HSE-kockázatkezelésre összpontosítanak. Az ELH által annak értékelésére használt HSE-ellenőrzőlista, hogy a munkavállalók ismerik-e az ELH-eljárásokat, megerősíti, hogy a képzés túlmutat az eljárásokon, és olyan kulcsfontosságú környezetvédelmi területekkel foglalkozik, mint a hulladékgazdálkodás, az energiahatékonyság vagy a veszélyes anyagok kezelése.

4.   A munkavállalók bevonása

Az EMAS követelményeinek való megfelelés érdekében a munkavállalókat be kell vonni a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javítását célzó folyamatba.

Előírás, hogy környezetvédelmi csoportot kell kinevezni a szervezeten belül, és a munkavállalóknak aktívan részt kell venniük a környezetvédelmi tevékenységekben (32). A munkavállalók tájékoztatást kapnak a klímaügyi és környezeti jelentés tartalmáról, és kifejezetten részt kell venniük a környezeti teljesítmény javításához hozzájáruló folyamatokban, például a szelektív hulladékgyűjtésben. Különböző kritériumok (1953., 1962., 36.) támogatják a környezeti teljesítmény folyamatos javítását az „ötletbankon” keresztül. Az Eco-Lighthouse Alapítvány által biztosított ötletbankok különböző intézkedéseket tartalmaznak annak érdekében, hogy a szervezet munkavállalóival együttműködve javuljon a környezeti teljesítmény olyan környezetvédelmi területeken, mint a szállítás, a hulladékkezelés és az energiaügy.

A Bizottság következtetései

Jogszabályok kötelezik a vezetést a humánerőforrások megtervezésére a HSE-eljárások megfelelő működése érdekében, és – az ELH szabályai szerint – ELH-képviselőt is ki kell nevezni, hasonlóan az EMAS-hoz. A megfelelő működéshez szükséges erőforrásokat ezért elérhetővé kell tenni a felelős személyek számára.

A szervezeteknek emellett képzést kell biztosítaniuk a munkavállalóiknak a HSE-kompetenciák terén, amelyek magában foglalják a környezeti teljesítmény javítását, és be kell vonniuk a munkavállalókat a környezetvédelmi vezetési rendszer alkalmazásába és a környezetvédelmi tevékenységekbe.

Ezek alapján a Bizottság elismeri, hogy az ELH-nak a szervezeti felépítéssel, a képzéssel és a munkavállalók bevonásával kapcsolatos része megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek, ezért azokkal egyenértékűnek tekinthető.

7. RÉSZ

A dokumentációra vonatkozó követelmények

Az EMAS kapcsolódó követelménye

Az EMAS előírja a környezeti politika és célkitűzések, a cselekvési terv, valamint a vezetési rendszer alkalmazási körének és olyan fő elemeinek dokumentálását, mint a jelentős környezeti tényezőivel kapcsolatos eljárások hatékony tervezésének és ellenőrzésének biztosításához szükséges nyilvántartás.

A II. melléklet A.4.4. pontja.

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

A környezetvédelmi vezetési rendszer eljárásainak és célkitűzéseinek szervezéséről és alkalmazásáról szóló dokumentációnak elérhetőnek kell lennie.

Az ELH az internetes oldalán elérhetővé teszi a tanúsításhoz szükséges kötelező dokumentumok részletes listáját, valamint a tanúsításhoz szükséges egyéb formanyomtatványokat, hasznos eszközöket (verktøy) és ágazatspecifikus információkat (33). Sok vonatkozó dokumentum megtalálható az ELH internetes portálján (34) (Miljøfyrtårnportal). Az ELH emellett tanáccsal szolgál a dokumentáció nyilvántartási rendszerével kapcsolatban.

Az 1944. általános ipari kritérium tanúsítói/hitelezői útmutatása szerint a tanúsítónak/hitelesítőnek ellenőriznie kell a dokumentáció és a HSE-rendszer egyszerű és következetes tárolását, valamint azt, hogy a vállalkozás tudja, hogyan férhet hozzá az információkhoz. Az ipari kritériumokhoz kapcsolódó dokumentáció tárolása a környezetvédelmi nyilatkozatban (Miljøkartlegging) és az ELH internetes portálján történik. A vállalkozás úgy dönthet, hogy ezt a dokumentációt a tényleges megbeszélésen mutatja be a tanúsítónak/hitelesítőnek; nem kötelező feltölteni a portálra. A tanúsító/hitelesítő a tanúsítási vagy újratanúsítási megbeszélésen betekintést nyer abba, milyen jól ismerik a munkavállalók a rendszert.

A Bizottság következtetései

Ez a rész a megfelelő dokumentáció elérhetőségére összpontosít. A két rendszer alkalmazási köre eltér, de az ELH által javasolt információk felépítése és az archívum nyilvántartási struktúrája megfelelőnek tekinthető.

Ezek alapján a Bizottság elismeri, hogy az ELH-nak a dokumentációra vonatkozó követelményekkel kapcsolatos része megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek, ezért azzal egyenértékűnek tekinthető.

Megjegyzés: meghatározásánál fogva az ELH dokumentációs eljárása az ELH vezetési rendszer dokumentációs igényeinek kielégítésére szolgál. Amennyiben a szervezet kérné az EMAS szerinti nyilvántartásba vételt, a dokumentációs eljárás alkalmazási körét úgy kell módosítani, hogy az EMAS valamennyi követelményére kiterjedjen, beleértve azokat is, amelyeknek az ELH jelenleg nem felel meg.

8. RÉSZ

A működés szabályozása

Az EMAS kapcsolódó követelménye

Azoknak a működési folyamatoknak, amelyek meghatározott jelentős környezeti tényezőkhöz kapcsolódnak, az előírt körülmények között kell megvalósulniuk. Ennek érdekében a szervezet:

1.	dokumentált eljárás(ok)at dolgoz ki, vezet be és tart fenn olyan helyzetek kezelésére, amelyekben ezek hiánya a környezeti politikától és a környezeti céloktól, illetve célkitűzésektől való eltérésekhez vezethetne; és

2.	meghatározza az eljárás(ok)on belüli működési kritériumokat;

3.	a szervezet által felhasznált áruknál és szolgáltatásoknál felmerülő jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatos eljárás(oka)t kialakítja, bevezeti és fenntartja, valamint az alkalmazandó eljárásokat és előírásokat ismerteti a beszállítóival, beleértve a megbízott vállalkozókat is.

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

1. és 2.

Az ELH előírja, hogy a szervezeteknek környezeti politikát kell kidolgozniuk, és meg kell határozniuk a környezeti teljesítménnyel kapcsolatos konkrét célkitűzéseket. A norvég vállalkozásoknak továbbá általános HSE-célokat kell megfogalmazniuk a belső ellenőrzésre vonatkozó rendelet értelmében. Az ELH 1945. és 1947. általános ipari kritériuma szerint a vezetési rendszernek dokumentált eljárásokat kell tartalmaznia az ilyen, egészséggel, környezettel és biztonsággal kapcsolatos célok megvalósítása érdekében, beleérve az ipari kritériumoknak való folyamatos megfelelést. Eljárásokat kell kidolgozni a meg nem felelés kezelésére (1950. általános ipari kritérium). További ELH-kritériumok (1949.) arra kötelezik a vállalkozásokat, hogy készítsenek (naprakész) kockázatértékelést és kapcsolódó cselekvési tervet. Adott iparágak esetében olyan adott eljárásokkal kell rendelkezni a veszélyes termékek kezelését illetően, amelyek általában az adott iparágban használatosak (ilyen többek között a 983. és 984. ágazatspecifikus kritérium a takarítási ágazat, az 1931., 1932. és 1933. ágazatspecifikus kritérium a karosszériajavító- és karosszériafestő-műhelyek, valamint az 14. ágazatspecifikus kritérium az autójavító-műhelyek vonatkozásában).

3.

A tanúsítást követően a vállalkozásnak tájékoztatnia kell az ügyfeleit és beszállítóit a környezeti tevékenységeiről (5. általános ipari kritérium). Valamennyi jelentős beszerzés esetében meg kell határozni a vonatkozó környezeti kritériumokat (1954. általános ipari kritérium), és a vállalkozásnak befolyást kell gyakorolnia a legjelentősebb beszállítóira annak érdekében, hogy vessék alá magukat a környezeti tanúsítási eljárásnak. A vállalkozásnak emellett annak érdekében is befolyást kell gyakorolnia a beszállítóira, hogy tájékoztatást nyújtsanak a harmadik felek által környezetvédelmi címkével ellátott termékekről a termékkatalógusukban, valamint az általuk beszerzett, ökocímkével ellátott termékekkel kapcsolatos statisztikákról (1956. általános ipari kritérium).

A Bizottság következtetései

Ez a rész a működés megfelelő szabályozására szolgáló eljárásokra összpontosít. Az ELH által javasolt eljárások felépítése a belső ellenőrzésről szóló norvég szabályzattal együtt, valamint a kapcsolódó tájékoztatás megfelelőnek tekinthető.

Ezek alapján a Bizottság elismeri, hogy az ELH-nak a működés szabályozásával kapcsolatos része megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek, ezért azokkal egyenértékűnek tekinthető.

9. RÉSZ

Készültség és reagálás vészhelyzet esetén

Az EMAS kapcsolódó követelménye

1.

A szervezet eljárás(oka)t alakít ki, vezet be és tart fenn annak megállapítására, hogy milyen vészhelyzetek és balesetek fordulhatnak elő, és miként reagáljon rájuk.

2.

A szervezet reagál a valós vészhelyzetekre és balesetekre, valamint megelőzi vagy enyhíti a hozzájuk kapcsolódó káros környezeti hatásokat.

3.

A szervezet rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén átdolgozza a vészhelyzeti készültségi és reagálási eljárásait.

4.

A szervezet lehetőség szerint rendszeresen ellenőrzi az ilyen eljárásokat. (A II. melléklet A.4.7. pontja.)

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

Ezt az 1949. általános ipari kritérium szabályozza: „A vállalkozásnak naprakész kockázatelemzéssel kell rendelkeznie a munkakörnyezet és a külső környezet vonatkozásában, illetve kapcsolódó cselekvési tervvel kell rendelkeznie.”

Az olyan iparágakban, ahol ez a rendelkezés különösen fontos, különleges törvények és rendeletek érvényesek. A norvég vállalkozások könnyen ellenőrizhetik, mely jogszabályok vonatkoznak rájuk, ha megnézik a kormányzati szabályokkal és rendeletekkel kapcsolatos Regelhjelp  (35) weboldalt, ahol a szervezet az egyedi szervezeti azonosító számát megadva lekérheti a vonatkozó jogszabályok listáját. A polgári védelem (DSB) honlapja (36) példákat hoz a vészhelyzeti készültség és reagálás szempontjából lényeges törvényekre és rendeletekre az egyes iparágakhoz kapcsolódóan. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az ELH általában nem tanúsít nehézipari vállalkozásokat vagy összetett környezetvédelmi kihívásokkal küzdő vállalkozásokat.

Az ELH ágazatspecifikus kritériumai a készültséget és a reagálást illetően is tartalmaznak rendelkezéseket, bár ez néhány esetben, például a hajóépítés esetében úgy tűnik, hogy a veszélyes anyagok felsorolására és az elsősegély-nyújtási tanfolyammal kapcsolatos rendelkezésekre korlátozódik. Az olyan vállalkozások esetében, amelyek vegyi anyagokat vagy egyéb anyagokat használnak (például mosodai szolgáltatások), az ágazatspecifikus kritériumok szabályozzák ezeket a kérdéseket.

A Bizottság következtetései

A norvég jogszabályok szigorúan szabályozzák (37) a vészhelyzeti készültséget és reagálást. Az ELH ezt általános ipari kritériumokkal és adott esetben ágazatspecifikus kritériumokkal egészíti ki.

A tanúsítás, az újratanúsítás és az éves vezetőségi felülvizsgálathoz vezető eljárás során megtörténik a kockázattudatossággal, a készültséggel és a reagálással kapcsolatos szabályok, a hatékony alkalmazásuk és az eljárások felülvizsgálatának ellenőrzése.

Ezek alapján a Bizottság elismeri, hogy az ELH-nak a vészhelyzeti készültséggel és reagálással kapcsolatos része megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek, ezért azokkal egyenértékűnek tekinthető.

10. RÉSZ

Ellenőrzés, belső ellenőrzés és korrekciós intézkedések

Az EMAS kapcsolódó követelménye

1.

A környezetvédelmi vezetési rendszere részeként és a célkitűzéseivel összhangban a szervezet eljárás(oka)t alakít ki, vezet be és tart fenn azon folyamatok és tevékenységek fő jellemzőinek rendszeres ellenőrzése céljából, amelyek a környezetre jelentős hatással lehetnek, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket hoz (a II. melléklet A.5.1. pontja). A szervezet a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 9. cikkben és a III. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően belső ellenőrzést végez, hogy értékelje a vezetési rendszereket, illetve meghatározza a szervezet politikájának és programjának való megfelelést (beleértve a jogszabályok betartását). Az ellenőrzést szakképzett ellenőrök végzik legalább évenkénti rendszerességgel, és az ellenőrzési ciklust, amely a szervezet összes tevékenységét magában foglalja, legalább háromévente el kell végezni (a kis- és középvállalkozások esetében négyévente).

2.

A szervezet eljárás(oka)t alakít ki, vezet be és tart fenn a valós vagy potenciális eltérések azonosítására, korrekciójára és kivizsgálására, valamint a korrekciós intézkedésekre és a megelőző intézkedésekre. Feljegyzést kell készíteni a korrekciós intézkedések és a megelőző intézkedések eredményéről, és értékelni kell a hatékonyságukat (a II. melléklet A.5.3. pontja).

3.

A belső ellenőrzés eredménye egy, a vezetés részére készített jelentés az ellenőrzés következtetéseiről és megállapításairól. Jogalap: a 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja, a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 9. cikk, a II. melléklet A.5. pontja és a III. melléklet.

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

1.   A belső ellenőrzés során a folyamatok és tevékenységek fő jellemzőinek ellenőrzése, valamint annak értékelése, mennyire felel meg a környezetvédelmi vezetési rendszer a szervezet politikájának és programjának

A 6. általános ipari kritérium szerint „A vezetőségnek a rendeltetésszerű működés ellenőrzése céljából évente felül kell vizsgálnia a HSE-rendszert és az Eco-Lighthouse eljárásait.” Meg kell jegyezni, hogy ezt a kritériumot § jel jelöli, ami jogalapra enged következtetni.

A 6. általános ipari kritériumra vonatkozó útmutatás azt is kimondja, hogy „A kritérium jogalapja a vállalkozások egészséggel, környezettel és biztonsággal kapcsolatos következetes tevékenységeire vonatkozó szabályzat (belső ellenőrzési szabályzat) 5.8. szakasza. A vállalkozásnak nyomon kell követnie a HSE-rendszert, évente működtetnie kell a rendszert és belső ellenőrzést kell végeznie a HSE-rendszer rendeltetésszerű működésének biztosítása érdekében. A külső környezetre vonatkozó Eco-Lighthouse eljárásokat integrálni kell a HSE-rendszerbe, és a belső ellenőrzés szerves részévé kell tenni őket. A HSE-rendszer és az integrált Eco-Lighthouse eljárások elsősorban a vezetés felelősségi körébe tartoznak, és a vezetésnek évente felül kell vizsgálnia őket a rendeltetésszerű működésük biztosítása érdekében. Vállalkozásonként eltérő, hogyan végzi el a vezetés a gyakorlatban a felülvizsgálatot. A gyakorlati megoldások megtalálása a lényeg. (…)

Megjegyzés: A HSE-vel kapcsolatos kritériumok vizsgálatán túl az is fontos, hogy a tanácsadó/vállalkozás a vállalkozás HSE-rendszerének egészét is megvizsgálja. A tanácsadónak/vállalkozásnak meg kell vizsgálnia, hogy a HSE-rendszer jól működik-e a gyakorlatban, és jó-e a felépítése”.

Az éves vezetőségi felülvizsgálat, valamint az ELH szerinti tanúsításhoz szükséges további dokumentáció és eljárások ezért a jogi előírással együtt alkotják a szervezet HSE-tevékenységeinek éves ellenőrzését a belső ellenőrzésről szóló norvég szabályzatnak (38) megfelelően. Az ilyen integrált felülvizsgálati eljárás révén a vállalkozásnak meg kell vizsgálnia, hogy a HSE-rendszer jól működik-e a gyakorlatban, és jó-e a felépítése.

Ennek eredményeképpen az ELH környezeti eljárásai integrálódnak a már meglévő HSE-rendszerbe, illetve megerősödik a vezetési rendszer egésze a munkakörnyezet és a külső környezet vonatkozásában is.

Az ellenőrzések az ELH Alapítvány által biztosított ágazatspecifikus ellenőrzőlistákon, mintákon és példákon alapulnak, és a különböző ágazatok környezeti kockázatának szintjét tükrözik. Az ellenőrzés emellett magában foglalja az éves klímaügyi és környezeti jelentésben meghatározott Eco-Lighthouse eljárások és a szervezet által meghatározott környezeti célok és eredmények felülvizsgálatát.

A vállalat méretétől függően a belső ellenőr ellenőrizheti a rendszert az éves vezetőségi felülvizsgálatot megelőzően, illetve a kisebb vállalkozások esetében a megbeszélés során. Az éves vezetőségi felülvizsgálat tartalmazza az eltérések, eredmények és célok értékelését, valamint az új célokat.

A vezetőségi felülvizsgálatot kiegészítve, az éves klímaügyi és környezeti jelentés a környezeti célok és eredmények további dokumentációját jelenti. Értékeli a fenti elemeket, ellenőrzi, hogy történt-e előrelépés, megvalósultak-e a célok, valamint a fejlődés érdekében új célokat tűz ki a következő évre. A vezetés évente értékeli az éves vezetőségi felülvizsgálat során.

2.   Az eltérések korrekciója

A HSE-felülvizsgálat célja a gyengeségek és hiányosságok feltárása, illetve a korrekciójukra vonatkozó terv kidolgozása. Bármely hiányosság cselekvési tervet von maga után azzal a céllal, hogy (a megadott határidőre) kiküszöböljék a hiányosságot.

A tanúsítás vagy újratanúsítás előfeltétele, hogy a szervezet valamennyi kritériumnak megfeleljen, különösen az általános és konkrét kritériumoknak, amelyek közvetlenül a norvég jogszabályokból kerültek be az ELH kritériumai közé. A meg nem felelésre (a nem az ELH kritériumai közé tartozó jogi előírások be nem tartására is) az 1950. általános ipari kritérium vonatkozik, amely előírja, hogy a vállalkozásoknak eljárásokat kell kidolgozniuk az előírások be nem tartásának jelentésére és kezelésére.

A tanúsítási vagy újratanúsítási folyamat során felmerülő, a kritériumoktól való bármilyen eltérés az ELH szerinti tanúsítás akadálya.

3.   Jelentés a vezetés részére az ellenőrzés következtetéseiről és megállapításairól

Az éves vezetőségi felülvizsgálat alkalmával a vezetés előtt bemutatásra kerül az éves HSE-jelentés, az abból eredő cselekvési terv, valamint az éves klímaügyi és környezeti jelentés.

A Bizottság következtetései

Az ellenőrzési szakasz integrálja az ELH eljárásait, a jogi előírások betartását és a belső ellenőrzésre vonatkozó norvég szabályzat előírásait (39). Az ellenőrzések eredményei ezt követően felülvizsgálat tárgyát képezik a vezetőségi felülvizsgálat során. A folyamat elősegítése érdekében az ELH Alapítvány által biztosított ágazati ellenőrzőlista révén meghatározásra kerül az ellenőrzések alkalmazási köre.

Az említett eljárások – a HSE-ellenőrzés, a kockázatelemzés, az eltérések ellenőrzése és csökkentése – együttesen alkotják a belső ellenőrzést, amely a HSE-tényezők és az ELH-rendszer ellenőrzéséhez vezet. Az eredmény vezetőségi felülvizsgálat tárgyát képezi. A tanúsítás vagy újratanúsítás alkalmával a környezeti tanúsító azt is megerősíti, hogy az ellenőrzésre megfelelően került sor, és megtörtént valamennyi releváns elem ellenőrzése, illetve elkészült az ezekről szóló jelentés.

A két rendszer közötti különbség miatt az ellenőrzés alkalmazási köre annak ellenére eltérhet, hogy hasonló eljárásokat alkalmaznak hasonló célkitűzések elérésére. Az eljárások azonban más alkalmazási körrel is alkalmazhatók (például további konkrét környezeti tényezőkre kiterjesztve), amennyiben a szervezet át kíván térni az EMAS használatára.

A környezeti igazgató feladata a belső ellenőrzés különböző elemeit érintő jelentés elkészítése és benyújtása vezetőségi felülvizsgálat céljából, támogatva ezzel a környezeti rendszert és a környezeti teljesítmény értékelését a környezeti politika és program alapján.

Ezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az ELH-nak az ellenőrzéssel, belső ellenőrzéssel és korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos része megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek, ezért azokkal egyenértékűnek tekinthető.

Megjegyzés: meghatározásánál fogva a jelenlegi ELH ellenőrzési eljárások arra szolgálnak, hogy biztosítsák az ELH vezetési rendszer ellenőrzését. Amennyiben a szervezet kéri az EMAS nyilvántartásába vételét, a belső ellenőrzés alkalmazási körét úgy kell módosítani, hogy az EMAS valamennyi követelményére kiterjedjen, beleértve azokat is, amelyeknek az ELH jelenleg nem felel meg.

11. RÉSZ

Kommunikáció (külső és belső)

Az EMAS kapcsolódó követelményei

1.

A környezetvédelmi vezetési rendszer részeként a szervezet kidolgozza a külső és belső kommunikációs eljárásokat. Fontos, hogy a külső kommunikációs eljárás révén a szervezet nyílt párbeszédet folytasson a lakossággal és más érdekelt felekkel, beleértve a helyi közösségeket és ügyfeleket is, tevékenységeik, termékeik és szolgáltatásaik környezeti hatásairól.

2.

A szervezetek gondoskodnak az átláthatóságról és a környezeti információk rendszeres biztosításáról a külső érdekelt felek felé a IV. mellékletben (Környezeti jelentés) foglalt előírások alapján. Ezek az információk többek között a következő elemeket foglalják magukban: a szervezet környezeti politikája, valamennyi jelentős környezeti tényező leírása, a környezeti célkitűzések ismertetése, a mellékletben meghatározott mutatókról szóló jelentés, a teljesítménynek a jogszabályi rendelkezések alapján történő értékelése, valamint hivatkozás a hatályos jogi előírásokra. Ezt az információt akkreditált vagy engedélyezett környezeti hitelesítő érvényesíti minden évben (kis- és középvállalkozások esetében kétévente). A 4. cikk (1) bekezdésének d) pontja, az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja, a 6. cikk (2) bekezdésének b) pontja, a II. melléklet B.5. pontja, a IV. melléklet.

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

1.

A kommunikáció az éves klímaügyi és környezeti jelentésen alapul. Az ELH első környezeti állapotfelmérése (Miljøkartlegging), amely meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeknek meg kell felelni, feltöltésre kerül az ELH internetes portálon, de nem elérhető a nyilvánosság számára. Nem kommunikációs, hanem értékelési eszköz a szervezet számára. Csak az éves klímaügyi és környezeti jelentést és a környezeti politikát kell nyilvánosságra hozni a 7. általános ipari kritériumnak megfelelően. A klímaügyi és környezeti jelentés a környezeti tevékenységekkel kapcsolatos irányítási eszköz, amelyet minden év április 1-jéig kell elkészíteni. A cél az, hogy a vállalkozás minden évben környezeti jelentésben dokumentálja teljesítménye javulását. A jelentés két részből áll: az előző évi környezeti teljesítményről szóló jelentésből és a következő évre vonatkozó cselekvési tervből. Több mutatón alapul, például: a munkavállalók száma, a hiányzás (betegszabadság), a pénzügyi forgalom, a zöld beszerzés és a saját használatra beszerzett, ökocímkével ellátott termékek száma, a tanúsított beszállítók, a papírhasználat, a teljes energiafogyasztás, a fűtött területe nagysága, energiabesorolás, a fűtés besorolása (a használt fűtés típusa), az üzemanyag-használat, a megtett kilométerek, a járművek típusa és száma, a légi közlekedés, a szétválogatott és szétválogatás nélküli hulladék mennyisége, valamint a kiválasztott ipari kritériumokhoz kapcsolódó egyéb környezeti tényezők. Az említett mutatók egy része az ipari kritériumok meghatározásával párhuzamosan kerül meghatározásra, ezért a tevékenységi ágazattól függően változik. Noha az ELH nem az ipari szervezetek számára került kidolgozásra, az EMAS alapmutatóinak egy része szerepel a jelentésben. Például az Arne Sjule élelmiszeripari nagykereskedő éves klímaügyi és környezeti jelentése beszámol az alábbi mutatókról: energiahatékonyság, az anyagfelhasználás hatékonysága a közbeszerzésben, hulladék és szén-dioxid-kibocsátás az üzemanyag-felhasználás értékelése alapján, valamint repülőutak. Ugyanakkor a IV. mellékletben felsorol alapmutatók közül nem mindegyik képezi jelentés tárgyát, és a jelentés eredményei kevésbé számszerűsíthetők, mint az EMAS szerint. Ez tagadhatatlanul kapcsolódik az előre meghatározott kritériumok rendszeréhez, az ELH-megközelítésben gyökerezik, és az előre meghatározott mutatók úgy kerülnek kialakításra, hogy megfeleljenek az ágazatspecifikus jellemzőknek. Például az említett élelmiszeripari nagykereskedő éves klímaügyi és környezeti jelentésében nem szerepeltek a légköri kibocsátással (például a nitrogén-oxidokkal és a lebegő részecskékkel), a vízbe történő kibocsátással, illetve a biodiverzitással kapcsolatos mutatók. Ugyanakkor, bár az EMAS által előírt mutatók köre szélesebb, meg kell jegyezni, hogy egy EMAS-szervezet is határozhat úgy, hogy néhány mutató ne képezze jelentés tárgyát, ha indokolható, hogy ezek a mutatók nem fontosak a lényeges közvetlen környezeti tényezők szempontjából. Az ELH keretében az 1963. általános ipari kritérium („a vállalkozásnak azonosítania és kezelnie kell további környezeti tényezőket”) foglalkozik a további jelentős tényezőkkel, amelyekről be kell számolni az éves klímaügyi és környezeti jelentésben. A vállalkozások kibővíthetik a jelentést, és a lekérhető vállalkozásspecifikus mutatók (Virksomhetsspesifikke sjekkpunkter) révén mutatókat adhatnak hozzá a klímaügyi és környezeti jelentéshez. A következő évi cselekvési terv, amely az internetes portálon található útmutatás révén készült, szintén szerepel a jelentésben. A portálon minden kötelező mezőt ki kell tölteni, a többi mező opcionális. A vállalkozás szempontjából nem lényeges mezők vagy az olyan mezők esetében, amelyekre nem adható válasz, magyarázatot kell adni a megjegyzés mezőben. A teljesítménynek a jogszabályi rendelkezések alapján történő értékelése, valamint a hatályos jogi előírásokra való hivatkozás formálisan nem szerepel a klímaügyi és környezeti jelentésben. A jelentés hivatkozhat a feltárt meg nem felelésből következő korrekciós intézkedésekre.

2.

A jelentést a szervezet egyik munkavállalója készíti el (a környezeti igazgató) (ahogy az EMAS-ban). A tanúsító/hitelesítő ellenőrzi ezt a jelentést a tanúsítás és a háromévenkénti újratanúsítás alkalmával. Értesülnek róla a munkavállalók (1952. általános ipari kritérium) (az értekezleteken és az intraneten) és a vezetés (az éves vezetőségi felülvizsgálat során). A 7. általános ipari kritérium (40) (2017 májusában végzett) felülvizsgálata növelte a rendszer átláthatóságát, amikor előírta, hogy a vállalkozás tegye elérhetővé a jelentést a nagyközönség, az ügyfelek, a beszállítók és az együttműködő partnerek számára. A közzétételre az első tanúsítás alkalmával, majd utána évente kerül sor. A közzétételnek meg kell felelnie a személyes adatok védelméről szóló norvég rendeleteknek, nem közölve olyan mutatókat, mint a betegszabadság és az éves forgalom.

A Bizottság következtetései

Az ELH-jelentés (belső és nyilvános jelentés) alapját az éves klímaügyi és környezeti jelentés képezi. Meghatározott mutatók alapján átlátható áttekintést nyújt a szervezet teljesítményéről. Az ELH-rendszer egészéhez hasonlóan ez a jelentés olyan módszeren alapul, amely szerint a kritériumok/mutatók ágazati szinten előre meghatározottak. Ez a módszer eltér az EMAS-rendszertől, amelyben minden tényező azonosítására és a jelentésben történő ismertetésére egyedi elemzés alapján kerül sor.

A jelentés tartalmában is mutatkoznak különbségek. Az EMAS-hoz hasonlóan az ELH éves klímaügyi és környezeti jelentése is tartalmazza a szervezet és környezetvédelmi vezetési rendszere ismertetését, a szervezet környezeti politikáját, az alkalmazott kritériumokat és a tanúsítás státuszát. Ugyanakkor különbségek figyelhetők meg a valamennyi szervezetre vonatkozó alapmutatók említése, valamint a jogi előírásokkal összehasonlított jelentéstételi előírások és a szervezet előírásokkal kapcsolatos teljesítményét illetően.

A szervezet az éves jelentést az 1952. általános ipari kritériumnak megfelelően ismerteti a munkavállalókkal és az érdekelt felekkel. Az éves klímaügyi és környezeti jelentést meg kell osztani valamennyi munkavállalóval az értekezleteken vagy az intraneten. A vállalkozásnak emellett közzé kell tennie a jelentést a nagyközönség, az ügyfelek, a beszállítók és az együttműködő partnerek számára. A közzétételre az első tanúsítás alkalmával, majd utána évente kerül sor. A közzététellel a jelentés nemcsak a munkavállalók, hanem a külső szereplők számára is elérhető lesz.

A tanúsítónak a tanúsítási eljárás során, illetve háromévente (újratanúsítás) érvényesítenie kell az ELH-jelentést. Az EMAS keretében évente, illetve a kis- és középvállalkozások esetében kétévente kell elvégezni az EMAS környezetvédelmi nyilatkozat külső hitelesítő általi érvényesítését. Meg kell jegyezni, hogy az ELH szerint tanúsított vállalkozások 98 %-ának előnyére válna ez az eltérés, ha az EMAS nyilvántartásában szerepelne.

Mindkét jelentéstételi rendszer arra törekszik, hogy a meghatározott környezeti tényezőkkel kapcsolatos mutatók alapján megfelelő áttekintést nyújtson a szervezet teljesítményéről. Mindkettő megfelelő a környezetvédelmi vezetési rendszerüket támogató módszertan vonatkozásában. Ugyanakkor a két rendszer közötti módszertani eltérések a jelentéstétel terén is jelentkeznek. Az EMAS környezetvédelmi nyilatkozata továbbá előírja a jogszabályok betartásának megerősítését, és egy külső hitelesítőnek évente, illetve a kis- és középvállalkozások esetében kétévente érvényesítenie kell ezt a nyilatkozatot. Az említett különbségek miatt nem tekinthető úgy, hogy ez a rész megfelel az EMAS valamennyi követelményének.

Ezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az ELH-nak a kommunikációval (külső és belső) kapcsolatos része részben megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek.

Potenciális intézkedések az EMAS követelményeitől való eltérés megszüntetésére

Noha az ELH-nak ez a része nem tekinthető egyenértékűnek, az elemzés szerint nagyrészt megfelel az EMAS számos kapcsolódó követelményének. A valamennyi kapcsolódó követelménynek való megfelelés érdekében az alábbi további elemeket kell bevezetni:

—

Az ELH által tanúsított szervezetek által közzétett klímaügyi és környezeti jelentés tartalmazza az EMAS-rendelet IV. mellékletében előírt valamennyi elemet, különösen az alábbiakat: — a szervezet jelentős környezeti tényezőinek leírása, amely tényezők azonosítása az EMAS-rendelet I. mellékletében meghatározott eljárás alapján történik, — adott esetben a jelentés tárgyát képező alapmutatók és konkrét mutatók, — hivatkozás a hatályos környezetvédelmi jogi előírásokra és a teljesítmény e jogi előírásoknak megfelelő értékelésére.

—

A klímaügyi és környezeti jelentést akkreditált vagy engedélyezett tanúsítónak kell érvényesítenie évente, illetve kis- és középvállalkozások esetében kétévente. A tanúsítónak a megfelelő módszerrel meg kell győződnie arról, hogy megtörtént valamennyi releváns környezeti tényező, mutató és jogi előírás azonosítása és az ezekre való reagálás.

12. RÉSZ

Vezetőségi felülvizsgálat

Az EMAS kapcsolódó követelménye

A belső ellenőrzések, a megfelelőségi értékelés, az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd (beleértve a panaszokat), a szervezetnek a célkitűzésekkel kapcsolatos környezeti teljesítménye, a korrekciós és megelőző intézkedések, valamint az előző vezetőségi felülvizsgálat alapján a felső vezetés felülvizsgálja a szervezet környezetvédelmi vezetési rendszerét a rendszer megfelelőségének, alkalmasságának és hatékonyságának folyamatos biztosítására. A felülvizsgálatok során azt is mérlegelni kell, hogy milyen fejlesztések lehetségesek, és milyen módosításokra van szükség a környezetvédelmi vezetési rendszerben, beleértve a környezeti politikát, valamint a környezeti célokat és célkitűzéseket is (A II. melléklet A6. pontja.)

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

A vezetőségi felülvizsgálatra formálisan a 6. általános ipari kritérium vonatkozik, amely kimondja, hogy „a vezetésnek a rendeltetésszerű működés ellenőrzése céljából évente felül kell vizsgálnia a HSE-rendszert és az Eco-Lighthouse eljárásait”.

Az ELH-tól származó információk (41) arról tanúskodnak, hogy ez a rész főként az ELH éves vezetőségi felülvizsgálatától függ, amely a HSE-rendszer és az ELH-eljárások felülvizsgálatát állítja középpontba, és tartalmazza a környezeti teljesítménynek az éves klímaügyi és környezeti jelentésben szereplő értékelését.

Az ügyvezető igazgató, az Eco-Lighthouse alkalmazásáért felelős munkavállaló, a biztonsági képviselő és a foglalkozás-egészségügyi képviselő évente összeül, hogy felülvizsgálja és értékelje a rendszert.

A rendelkezésre bocsátott példa alapján az ELH által tanúsított szervezetek éves vezetőségi felülvizsgálata az alábbi elemekre tér ki:

—	a rendszer javítására szolgáló lehetőségek; kidolgozott és felülvizsgált cselekvési tervek,

—	a jogszabályok vagy rendeletek jelentéstételi időszakban feltárt megsértésének értékelése,

—	a környezeti teljesítménynek az éves klímaügyi és környezeti jelentésben szereplő értékelése,

—	új környezetvédelmi célok és célkitűzések meghatározása az éves klímaügyi és környezeti jelentésben feltüntetendő cselekvési tervben.

A Bizottság következtetései

Az ELH vezetőségi felülvizsgálat lényegében nagyon hasonlít az EMAS-ra, mert nagymértékben tükrözi a vezetőségi felülvizsgálatról szóló rendeletben foglalt rendelkezéseket.

Ezek alapján a Bizottság elismeri, hogy az ELH-nak a vezetőségi felülvizsgálattal kapcsolatos része megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek, ezért azokkal egyenértékűnek tekinthető.

A tanúsító testületekre vonatkozó akkreditálási vagy engedélyezési követelmények

A következő elemzés értékeli az akkreditálási vagy engedélyezési követelményeket, amelyek lehetővé teszik a rendszerek szakképzett külső ellenőrök általi hitelesítését.

Az EMAS kapcsolódó követelményei

1.

Az EMAS előírása szerint független akkreditált vagy engedélyezett hitelesítő hitelesíti a vezetési rendszer kulcsfontosságú elemeit. A hitelesítendő elemeket az EMAS-rendelet 18. cikke részletezi.

2.

A nyilvántartásba vételt megelőzően (a 4. cikk (5) bekezdése) az előzetes környezeti állapotfelmérés, a környezetvédelmi vezetési rendszer, az ellenőrzési eljárás és annak végrehajtásának hitelesítését és a környezetvédelmi nyilatkozat érvényesítését akkreditált vagy engedélyezett környezetvédelmi hitelesítő végzi.

3.

A nyilvántartás meghosszabbításához (6. cikk) a nyilvántartásba vett szervezet legalább háromévente: a) hitelesítteti a teljes környezetvédelmi vezetési rendszert és az ellenőrzési programot, valamint azok végrehajtását; b) a IV. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően kidolgozza a környezetvédelmi nyilatkozatot és azt egy környezetvédelmi hitelesítővel érvényesítteti; és az előző pontok sérelme nélkül a közbenső években a nyilvántartásba vett szervezet a IV. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően frissített környezetvédelmi nyilatkozatot készít és azt környezetvédelmi hitelesítővel érvényesítteti. A rendelet 7. cikke a következő eltérést biztosítja a kis szervezetek számára: bizonyos feltételek teljesülése esetén a fent említett időtartam három évről négy évre, illetve egy évről két évre nő.

4.

A hitelesítést és az érvényesítést akkreditált vagy engedélyezett hitelesítő végzi a 25. és 26. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően.

5.

A környezetvédelmi hitelesítők az EMAS-rendelet 20. cikkében szereplő előírások alapján akkreditációval vagy engedéllyel rendelkeznek. A környezetvédelmi hitelesítő a kérelmezett akkreditáció vagy engedélyezés hatályát érintő szakmai alkalmasságát, tudását, tapasztalatait és technikai kapacitását megfelelően bizonyítja.

Az ELH kapcsolódó követelményeinek értékelése

1.

Független hitelesítő: Az ELH előírja a rendszer alkalmazásának független tanúsító/hitelesítő általi hitelesítését. Az ilyen tanúsítót/hitelesítőt az ELH Alapítvány képzi és hagyja jóvá, és hivatalosan a település nevezi ki. A tanúsító/hitelesítő általi értékelés arra összpontosít, mennyire felel meg a szervezet az ELH-rendszerben a tanácsadó által kiválasztott általános és ágazatspecifikus kritériumoknak. A tanúsító/hitelesítő munkáját az ELH minden tanúsítás alkalmával ellenőrzi (háromévente).

2.

Külső értékelés a tanúsítást megelőzően: a vállalkozás önértékelésen alapuló jelentéstételét követően a tanúsító/hitelesítő elvégzi az ELH szerinti tanúsítást. Az ELH szerinti tanúsítás magában foglalja az előre meghatározott (általános és ágazatspecifikus) kritériumoknak való megfelelés ellenőrzését, melynek részeként ellenőrzés tárgyát képezi, hogy a szervezet rendelkezik-e a rá vonatkozó jogi előírások naprakész jegyzékével, illetve a jogszabályok be nem tartásának kezelésére vonatkozó rendszerrel. A leglényegesebb jogi előírások ELH-kritériumok formájában jelennek meg, amelyek kifejezetten ellenőrzés tárgyát képezik. Következésképpen a hitelesítés alapjában véve az ellenőrzőlista hitelesítését jelenti a környezetvédelmi nyilatkozat révén, szabványosított online eszközökkel és konkrét iránymutatással minden kritérium esetében (42). A tanúsító által végzett értékelést követően az ELH Alapítvány minden tanúsítást egyesével ellenőriz és jóváhagy a tanúsítás kiállítását vagy meghosszabbítását megelőzően.

3.

A nyilvántartás meghosszabbítása: az ELH szerinti engedély háromévente meghosszabbítandó. Az újratanúsítást megelőzően a szervezetnek felül kell vizsgálnia a kritériumokat, és ellenőriznie kell, hogy a szervezet továbbra is megfelel-e az érvényes kritériumoknak. E folyamat dokumentációját elérhetővé kell tenni az internetes portálon. Az újratanúsításkor a hitelesítő ellenőrzi, hogy az előírásoknak megfelelően minden évben benyújtásra került-e az éves klímaügyi és környezeti jelentés. Amennyiben nem, a közbenső évekre vonatkozó éves jelentéseket át kell alakítani, és ez visszamenőleges hatállyal is megtehető. Az újratanúsítás folyamata megegyezik a tanúsítás folyamatával. A tanúsító/hitesítő figyelembe veszi a folyamatos (környezetvédelmi) haladást. A közbenső években nem kerül sor külső hitelesítésre. A közbenső klímaügyi és környezeti jelentések megszövegezése belsőleg történik. Tekintve, hogy az ELH által tanúsított vállalkozások 98 %-a kisvállalkozás, illetve a 7. cikkben foglalt rendelkezés alapján, ezt a gyakoriságot az EMAS keretében kétévente végzett hitelesítéssel kell összehasonlítani.

4.

A hitelesítésre és az érvényesítésre vonatkozó követelmények: A hitelesítésre a 2. pontban ismertetett folyamatnak megfelelően kerül sor. A tanúsítók általános szakemberek, akik széles körű engedéllyel rendelkeznek (nem ágazatspecifikus engedéllyel). Az EMAS hitelesítőihez hasonlóan az ELH tanúsítói is egyértelműen meghatározzák a szervezet egyetértésével a tanúsítás alkalmazási körét (a szervezet mely részei képezik tanúsítás tárgyát), megvizsgálják a dokumentációt, felkeresik a szervezetet, interjúkat folytatnak, és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek. Az ELH tanúsítók kézikönyve szerint a tanúsító részben támaszkodhat a tanúsítást elkészítő tanácsadó által nyújtott bizonyosságra (43). A tanúsító képes dokumentálni a felülvizsgálatot az esetleges jegyzetek és ellenőrzőlisták segítségével. Ha a tanúsító jóváhagyja a vállalkozást, megírja a végleges elfogadó levelet, amelyben jóváhagyja a Miljøkartlegginget, valamint az azonosított és kiküszöbölt meg nem felelésekről szóló jelentést. Mindkettő tárolása az internetes portálon történik. Az Eco-Lighthouse ezt követően ellenőrzi a dokumentációt, és gondoskodik róla, hogy az eljárás megfeleljen a szabályoknak és iránymutatásoknak. Ezután az ELH kiállítja a tanúsítást. A tanúsító jóváhagyását, képzését, illetve munkájának felügyeletét az Eco-Lighthouse Alapítvány végzi az internetes portálon, és a tanúsítás elvégzésére vonatkozó utasításokat az ELH tanúsítói kézikönyv határozza meg. Ez biztosítja a hitelesítő függetlenségét és professzionalizmusát az ELH engedélyezési követelményei alapján. Ahogy a 2. pontban szerepel, az ELH nem ír elő minden évben konkrét éves érvényesítést.

5.

Akkreditációs vagy engedélyezési követelmények: Az ELH kidolgozott egy önálló „engedélyezési” rendszert az ellenőrei és a tanúsítói/hitelesítői vonatkozásában. A tanúsító/hitelesítő jóváhagyását, képzését és ellenőrzését az ELH végzi, és a tanúsító/hitelesítő a szervezet székhelyéül szolgáló település nevében végzi feladatát. Az ELH alaposan ellenőrzi a munkáját, de a tanúsító/hitelesítő általában véve semmilyen szabványosított és elismert akkreditációs rendszer akkreditálásával nem rendelkezik. Az ELH Alapítvány ISO 9001 tanúsítással rendelkezik, de nem felel meg a tanúsításokra vonatkozó szabványnak (ISO 17021). Az ELH követelményeit ezért az EMAS-rendelet 20. cikke által meghatározott engedélyezési követelménnyel kell összehasonlítani. Az engedélyezett tanúsítót a település nevezi ki. Így megmarad a harmadik fél általi tanúsítás, csakúgy mint a településekkel való kapcsolat, amely fontos szerepet játszik. E rendszer révén biztosított az egyszerűség és ezáltal a költségek alacsony szinten tartása. A helyben elérhető hitelesítők kulcsfontosságú szerepet játszanak az ELH-rendszer sikerében, és a kevés súlyos környezeti tényezővel szembenéző (főként kis- és közepes méretű) vállalkozások így képesek észszerű költségek mellett tanúsítást szerezni. Az ELH-nak a hitelesítők/tanúsítók szakképzettségére vonatkozó követelményei az alábbi elemekre összpontosítanak: — az ELH hitelesítői/tanúsítói a képzésükből kifolyólag jól ismerik az általuk tanúsított környezetvédelmi vezetési rendszert (ELH) és annak kritériumrendszerét, — az ELH hitelesítői/tanúsítói nem rendelkeznek ágazati szintű akkreditációval, hanem a környezet, a HSE, a minőség-ellenőrzés és/vagy a felülvizsgálat terén mutatkozó általános kompetenciák alapján kerül sor a képzésük jóváhagyására. Az ELH erősen hagyatkozik az ellenőrzendő kritériumok pontosságára. Ez a megközelítés a tanúsítók számának növelésével és az utazások gyakoriságának csökkentésével alacsonyan kívánja tartani a vállalatok költségeit, — hasonlóképpen a jogi ismereteket felváltja az ágazatspecifikus kritériumokra való hivatkozás, útmutatóval a hitelesítő számára, — a műszaki kritériumok ismerete a legfontosabb környezetvédelmi témákra (szállítás, energia, hulladék stb.) összpontosít. Az Eco-Lighthouse az alapvető környezeti hatást kifejtő vállalkozásokat tanúsítja. Feladatai teljesítése érdekében az ELH gondoskodik róla, hogy a tanúsítók/hitelesítők megszerezzék az alábbi képesítést (A) és vegyenek részt az alábbi képzésben (B): A. A hitelesítőkre/tanúsítókra vonatkozó képzési követelmények: — környezeti témák (energia, szállítás, hulladék, közbeszerzés, kibocsátás) ismerete, — ellenőrzési szakképzettség és/vagy szakmai tapasztalat, — releváns szakmai tapasztalat (a környezet, a HSE, az ISO 14001, az EMAS stb. terén), — releváns szakmai háttér (a tudományos és környezeti témák, a HSE, az ISO 14001, az EMAS stb. terén), — egyéb releváns szakmai háttér vagy szakmai tapasztalat. B. A tanúsító/hitelesítő képzése Az ELH egyénileg biztosítja a képzésre felvett tanúsító/hitelesítő képzését. A képzés az alábbiakat foglalja magába: — bevezetés az Eco-Lighthouse-ba. A szervezet rövid története, hálózata és felépítése, — különböző szerepek és felelősségi körök: tanácsadó, hitelesítő, települési koordinátor, igazgatás és a vállalkozás Eco-Lighthouse-ért felelős munkatársa, — külső tanácsadó elérhetősége esetén: a külső tanácsadó általi rövid bevezetés, amely ismerteti a tanúsítási folyamat gyakorlati szempontjait azok jobb megértése érdekében, — az Eco-Lighthouse internetes portál, amely tartalmazza a környezeti állapotfelmérést és a tanúsítási jelentést, — az éves klímaügyi és környezetvédelmi jelentés, — az Eco-Lighthouse tanúsítási és újratanúsítási folyamata, — ellenőrzési technikák. A 2017-ben bevezetendő további intézkedések a következők: — vizsgálat, — a működés jóváhagyásának időbeli korlátozása, — a tanúsítók/hitelesítők külső szerv általi megfigyelése. Az ELH fokozni kívánja a párbeszédet a norvég akkreditációs testületekkel, és meg kíván felelni a szabványaiknak és előírásaiknak, noha leállítja a tanúsítók/hitelesítők tényleges akkreditációját a költségek hirtelen növekedése miatt, ami az ELH tanúsítást megszerezni kívánó vállalkozásokat érintené.

A Bizottság következtetései

Az ELH vezetési rendszer értékelése megerősítette, hogy eltérések figyelhetők meg az EMAS és az ELH között a módszerek (kritériumalapú), az alkalmazási kör (összetett környezetvédelmi tényezők nélküli ágazatok) és a cél (főként kis- és középvállalkozások) tekintetében. Az akkreditációs és engedélyezési követelmények is tükrözik ezeket a különbségeket és az ELH-rendszer néhány olyan sajátos vonását, mint például a településekkel való együttműködés vagy a tanúsítási költségek alacsony szinten tartására való hajlandóság.

Az ELH megközelítése magában foglalja a külső tanúsító általi tanúsítást, ami jól szolgálja a rendszer célkitűzéseinek megvalósítását. Az EMAS keretében történő hitelesítéssel összehasonlítva a fő különbségek az alábbiak:

—

az ELH tanúsítási folyamata arra összpontosít, hogy értékelje az ELH-rendszer alapját képező kritériumoknak való megfelelést, beleértve a leglényegesebb jogi előírások betartását. Ilyen strukturált megközelítés nem létezik az EMAS-rendszerben, amelyben a hitelesítőnek értékelnie kell a rendelet előírásainak helyes végrehajtását az egyes szervezetek esetében, beleértve a vonatkozó környezeti tényezők azonosítását és a jogi előírások betartását,

—	az ELH szerinti tanúsítók szakmai képesítésének középpontjában a kritériumok értékelése áll. Az EMAS-rendszerben a szakmai képesítés a környezeti tényezők szélesebb ismeretére és az érintett ipari ágazatokkal kapcsolatos konkrét tudásra összpontosít,

—	az ELH hitelesítőit az ELH Alapítvány képzi és hagyja jóvá, és egyénileg felügyeli a munkájukat. Az EMAS hitelesítőit a kormányok által kinevezett adminisztratív testületek akkreditálják vagy engedélyezik és felügyelik az EMAS-rendelet és/vagy az ISO 17021 előírásai alapján,

—	az EMAS tartalmaz egy évente (az ELH által tanúsított szervezetek nagy többségét alkotó kis- és középvállalkozások esetében kétévente elvégzett) külső ellenőrzést a környezetvédelmi nyilatkozat érvényesítése céljából. Az ELH általi tanúsításra háromévente kerül sor közbenső hitelesítések nélkül.

Az ELH-rendszer, amely az előre meghatározott kritériumaival a kisebb szervezetekre összpontosít (kevés köztük az olyan vállalkozás, amely 250 főnél többet foglalkoztat; nehézipari vállalkozások nem is szerepelnek ebben a körben), és amelynek tanúsítási rendszerét az ELH Alapítvány felügyeli és a települések működtetik, hatékony és gyakorlatias megközelítést kínál az olyan kis- és középvállalkozások számára, amelyek értékelni és javítani kívánják az egészséggel, a környezettel és a biztonsággal kapcsolatos gyakorlataikat.

Ugyanakkor a kritériumokra épülő rendszer lényege miatt az ELH hitelesítőinek/tanúsítóinak nem kell szakképesítéssel rendelkezniük az egyéb olyan környezeti problémák vagy meg nem felelés feltárását illetően, amelyek nem szerepelnek a kritériumok között. Továbbá az ágazatspecifikus ismeretek vagy a jogi ismeretek hiánya megakadályozhatja őket abban, hogy konkrét helyszíni ellenőrzéseket végezzenek vagy hitelesítsék a jogi státuszú konkrét műszaki adatok megbízhatóságát. Szükség lehet ilyen konkrét elemzésre az ipari kritériumokat meghaladó tényezők, különösen az 1963. általános ipari kritériumnak (44) megfelelően azonosított további tényezők értékeléséhez, illetve a jogi előírások betartásának hitelesítéséhez.

Ebből az elemzésből az a következtetés vonható le, hogy az ELH a külső tanúsítók általi tanúsítás koherens rendszerével rendelkezik, amely jól illik a rendszer felépítéséhez és sajátosságaihoz. Ugyanakkor az ELH hitelesítőinek szakértelmére vonatkozó előírások nem felelnek meg maradéktalanul az EMAS-rendelet kapcsolódó követelményeinek.

Ezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az ELH-nak az akkreditációs és engedélyezési követelményekkel kapcsolatos része részben megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek.

Következtetések

Az ELH jól strukturált, modern és méltányos rendszer, amely harmadik fél által ellenőrzött környezeti tanúsítást kínál számos, különböző méretű és különböző ágazatban működő vállalkozás számára. Általános és konkrét kritériumokra épül, amelyeknek a tanúsítást kérő szervezeteknek meg kell felelniük. Ez a felépítés eltér az EMAS által alkalmazott megközelítéstől, amely előírja a szervezetre jellemző jelentős környezeti tényezők előzetes azonosítását a vezetési rendszer alkalmazásának alapjaként.

A két rendszer emellett eltérő célokat fogalmaz meg. Az ELH egyértelműen a kis- és középvállalkozásokra összpontosít, az EMAS-t viszont bármilyen méretű szervezet alkalmazhatja, beleértve a nagy ipari szervezeteket. Az irányítást tekintve, az ELH Alapítvány működteti a rendszert és határozza meg annak követelményeit. Az ELH Alapítvány engedélyezési testületként is működik, amelynek feladatai közé tartozik az egyes településeken működő tanúsítók képzése és jóváhagyása. Az EMAS irányítása jogalkotási aktuson (uniós rendeleten) alapul, részt vesznek benne a hatóságok által kinevezett testületek, és akkreditált vagy engedélyezett hitelesítő általi hitelesítést ír elő.

Ahogy ebben a dokumentumban kiemeltük, mindkét rendszer hasonló általános célkitűzést követ (a szervezetek környezeti teljesítményének javítása) különböző módszerek révén. A követelmények eltérőek. Az ELH néhány része részben megfelel az EMAS kapcsolódó követelményeinek, míg más részei elismerten megfelelnek ezeknek a követelményeknek. Az ELH olyan részei, amelyek nem felelnek meg maradéktalanul az EMAS követelményeinek, nem ismerhetők el egyenértékűként. Ugyanakkor az EMAS-ra áttérni kívánó szervezetek e dokumentum alapján módosíthatják ezeket a részeket az EMAS nyilvántartásába vétel iránti kérelem benyújtását megelőzően.

Ezen értékelés alapján a Bizottság elismeri az alábbiakat:

—

az Eco-Lighthouse alábbi elemei megfelelnek az EMAS kapcsolódó követelményeinek. Ezek a részek ezért egyenértékűnek tekinthetők az EMAS kapcsolódó követelményeivel: — a felső vezetés kötelezettségvállalása és elkötelezettsége, — a környezeti politika kidolgozása, — a környezeti teljesítmény folyamatos javítását biztosító célkitűzések és környezeti program, — szervezeti felépítés, képzés és a munkavállalók bevonása, — a dokumentációra vonatkozó követelmények, — a működés szabályozása, — készültség és reagálás vészhelyzet esetén, — ellenőrzés, belső ellenőrzés és korrekciós intézkedések, — vezetőségi felülvizsgálat,

—	az Eco-Lighthouse alábbi elemei részben megfelelnek az EMAS kapcsolódó követelményeinek: — környezeti állapotfelmérés elvégzése – előzetes elemzés, — a jogszabályok betartásának biztosítása, — kommunikáció (külső és belső),

—	az Eco-Lighthouse-nak a tanúsító testületek akkreditálására vagy engedélyezésére vonatkozó követelményei részben megfelelnek az EMAS kapcsolódó követelményeinek.

---

(1)  Az 1221/2009/EK rendelet

(2)  Az 1221/2009/EK rendelet 45. cikke.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94, 2014.3.28., 65. o.).

(4)  Az előírt nagymértékű megfelelés a rendelet 4. cikkének összefüggésében értelmezendő, amely meghatározza az EMAS nyilvántartásba vételi feltételeit. Az említett cikk (3) bekezdése alapján a 45. cikk szerint elismert tanúsított környezetvédelmi vezetési rendszerrel rendelkező szervezetek számára nem kötelező az e rendelettel egyenértékűként elismert részek végrehajtása. Az egyenértékűként elismert részeknek ezért képesnek kell lenniük biztosítani ugyanazt a funkciót, mint az EMAS megfelelő részeinek az EMAS alkalmazása és a nyilvántartásba vétel tekintetében.

(5)  Lásd az ELH honlapját: http://eco-lighthouse.org/certification-scheme/

(6)  A kritériumok angol fordítása: http://eco-lighthouse.org/statistikk/ (általános ipari kritériumok, valamint néhány kiválasztott ágazatspecifikus kritérium fordítása). A norvég változat: http://www.miljofyrtarn.no/dette-er-miljøfyrtårn/bransjekriterier/9-miljt/miljt/55-bransjekriterier-gruppert

(7)  Nem keverendő össze az EMAS 2. és 18. cikkében és a IV. mellékletének B. pontjában meghatározott EMAS „környezetvédelmi nyilatkozattal”.

(8)  A kritérium a következőket mondja ki: „A vállalkozásnak ki kell dolgoznia a környezeti politikát, illetve az egészséggel, környezettel és biztonsággal kapcsolatos célokat kell meghatároznia. Ezeket dokumentálni kell a környezetvédelmi vezetési rendszerben vagy az Eco-Lighthouse éves klímaügyi és környezeti jelentés részét képező cselekvési tervben.”

(9)  A belső ellenőrzésre vonatkozó kötelezettség: „A belső ellenőrzés bevezetésére és működtetésére vonatkozó kötelezettség a vállalkozásért »felelős személyt« terheli. Ez a vállalkozás vezetését vagy tulajdonosát jelenti. noha a vállalkozás minden szintjén szükség van belső ellenőrzésre, a rendszer bevezetése és fenntartása legfőképpen a vállalkozás felső vezetésének feladata. Ez a szakasz azonban egyértelművé teszi, hogy a belső ellenőrzés bevezetésének és működtetésének a munkavállalókkal, a munkakörnyezettel foglalkozó bizottsággal, a biztonsággal megbízott küldöttel (küldöttekkel) és/vagy a munkáltató képviselőivel együttműködésben kell történnie.”

(10)  A kritérium jogalapja a vállalkozások egészséggel, környezettel és biztonsággal kapcsolatos következetes tevékenységeire vonatkozó szabályzat (belső ellenőrzési szabályzat) 5.7. szakasza.

(11)  Jogi hivatkozás: http://www.arbeidstilsynet.no/hms/internkontroll és további információk: http://www.hse.gov.uk/

(12)  http://eco-lighthouse.org/statistikk/

(13)  A tanúsító és a szervezet számára általánosságban.

(14)  www.regelhjelp.no

(15)  http://www.miljofyrtarn.no/dokumenter/bransjekrav/844-general-industry-criteria/file és http://www.miljofyrtarn.no/dokumenter/bransjekrav/866-guidance-to-the-general-industry-criteria/file

(16)  Az ELH által a szállodák vonatkozásában rendelkezésre bocsátott statisztika: http://miljofyrtarn.no/dokumenter/bransjekrav/864-industry-criteria-hotel/file, illetve a kiskereskedelmi üzletek vonatkozásában: http://miljofyrtarn.no/dokumenter/bransjekrav/863-industry-criteria-retail-grocery-store/file

(17)  http://eco-lighthouse.org/statistikk/

(18)  Az Eco-Lighthouse útmutatója az általános ipari kritériumokhoz, 2017. május 4. – 1963. kritérium: „Elegendő az egyéb környezeti tényezők önálló értékelése, amennyiben a vállalkozás szükségesnek ítéli további intézkedések végrehajtásához. A vállalkozás szabadon kiválaszthatja, melyik módszert kívánja alkalmazni az ilyen környezeti tényezők kezelésére, de ez összekapcsolódhat a külső környezetre vonatkozó kockázatelemzéssel.”

(19)  Az ELH tanúsítói a képzés során a tényszerű kritériumoknak való megfelelés, nem pedig a különböző környezeti tényezők konkrét értékelését tanulják meg.

(20)  Lásd még a 4. előírást: A jogszabályok betartása.

(21)  Az ilyen módszertani különbségek kiemelése különösen fontos a rendelet 4. cikkének tekintetében. Az EMAS környezeti állapotfelmérésének az ELH környezetvédelmi nyilatkozatával való cseréje nem működne az EMAS alkalmazásának összefüggésében.

(22)  Az EMAS II. melléklete A.2. pontjának megfelelően.

(23)  1944. általános ipari kritérium: A vállalkozásnak biztosítania kell az egészségre, a környezetre és a biztonságra vonatkozó releváns törvények és rendeletek frissített jegyzékéhez való hozzáférést.

(24)  http://www.regelhjelp.no/ és http://www.miljofyrtarn.no/dette-er-milj%C3%B8fyrt%C3%A5rn/bransjekriterier

(25)  Az EMAS-rendelet II. melléklete B2. pontjának (2) bekezdése.

(26)  http://www.regelhjelp.no/

(27)  Az 1950. általános ipari kritérium értelmében „A vállalkozásnak eljárásokat kell kidolgoznia a meg nem felelés jelentésére és kezelésére.”

(28)  http://eco-lighthouse.org/statistikk/ – A kritériummal kapcsolatos útmutatás a dokumentum végén található.

(29)  http://eco-lighthouse.org/statistikk/ – A kritériummal kapcsolatos útmutatás a dokumentum végén található.

(30)  1933. általános ipari kritérium: A vállalkozásnak azonosítania kell a vállalkozás egyéb jelentős környezeti tényezőit, és meg kell vizsgálnia bármely szükséges intézkedés és/vagy az éves klímaügyi és környezeti jelentésben való feltüntetés és/vagy a cselekvési terven keresztül történő nyomon követés lehetőségét.

(31)  Meg kell jegyezni, hogy a HSE-csoport (Arbeidsmiljøutvalg) és az ELH-csoport (Miljøgruppe) két külön csoport. Az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató szervezetek esetében jogszabály írja elő a HSE-csoport létrehozását. Az ELH-csoport létrehozása nem kötelező, de az ELH ajánlja a meghatározott számú munkavállalónál többet foglalkoztató szervezetek számára. Lehet egy és ugyanazon csoport az ELH hatékony szervezésének és az ELH-nak a meglévő irányítási struktúrákba való integrációjának biztosítása érdekében.

(32)  Az Eco-Lighthouse tanúsítási kézikönyve, 2016 – 3.2.4. Környezetvédelmi csoport/projektcsoport létrehozása és kinevezése.

(33)  http://miljofyrtarn.no/nyeverktoy és (például) http://www.miljofyrtarn.no/2015-11-18-23-56-21/avfall

(34)  https://rapportering.miljofyrtarn.no/Account/Login?ReturnUrl=%2F A hozzáféréshez vegye fel a kapcsolatot az ELH-val.

(35)  http://www.regelhjelp.no/

(36)  https://www.dsb.no/ Lovdata (tűz, robbanások, veszélyes anyagok stb.): https://lovdata.no/dokument/NL/lov/2002-06-14-20#KAPITTEL_2

(37)  https://www.dsb.no/

(38)  Részlet a belső ellenőrzésről szóló rendeletekre vonatkozó útmutatóból: „Az egészséggel, környezettel és biztonsággal kapcsolatos tevékenységek rendszeres felülvizsgálata. A rendszeres utánkövetés (például biztonsági ellenőrzések, személyzeti megbeszélések stb.) mellett a vállalkozásnak legalább évente egyszer el kell végeznie a HSE-tevékenységek átfogóbb felülvizsgálatát, és értékelnie kell, hogy működnek-e a gyakorlatban. A vállalkozásnak írott eljárásokkal kell rendelkeznie a felülvizsgálatra vonatkozón. A felülvizsgálat eredményét könnyen hozzáférhetővé kell tenni. A cél a gyengeségek és hiányosságok azonosítása és kiküszöbölése. Fontos az okok feltárása, és annak biztosítása, hogy ezek a gyengeségek és hiányosságok többé ne forduljanak elő. A felülvizsgálatot követően az általános célkitűzésen túl konkrét célkitűzéseket kell meghatározni a fejlődés érdekében.” Forrás: www.arbeidstilsynet.no/binfil/download2.php?tid=77839 (Az egészséggel, környezettel és biztonsággal (HES) foglalkozó következetes tevékenységekre vonatkozó útmutató és szabályzat pdf változata). A rendelet teljes szövege elérhető az alábbi internetes címen: http://www.arbeidstilsynet.no/fakta.html?tid=78950, illetve angolul az alábbi internetes címen: http://www.arbeidstilsynet.no/artikkel.html?tid=78622

(39)  http://www.arbeidstilsynet.no/artikkel.html?tid=78622

(40)  7. általános ipari kritérium: „Az első tanúsítás alkalmával a vállalkozásnak klímaügyi és környezeti jelentést kell készítenie. Az első tanúsítást követően el kell készíteni az előző naptári évre vonatkozó éves klímaügyi és környezeti jelentést, és április 1-jéig be kell nyújtani az Eco-Lighthouse portálon. Az éves klímaügyi és környezeti jelentést elérhetővé kell tenni a nagyközönség, az ügyfelek, a beszállítók és az együttműködő partnerek számára.”

(41)  Többek között: http://miljofyrtarn.no/nyeverktoy

(42)  Lásd a 7. részt.

(43)  ELH tanúsítási kézikönyv – a tanúsítás folyamata: „Nem minden kritérium ellenőrizhető egyforma alapossággal, de a D-vel (dokumentáció) jelölt kritériumokat dokumentálni kell. A környezeti állapotfelmérésnek erősítenie kell a bizalmat, és alaposnak kell lennie, ezáltal főként ez alapján dönthető el, mit kell ellenőrizni. A tanúsító dönti el, mely feltételeket kell alaposan megvizsgálni, és mely kritériumok hitelesíthetők szúrópróbaszerű ellenőrzéseken. Ha a környezeti állapotfelmérést végző tanácsadó garantálja az ipari kritériumoknak való megfelelést, a tanúsító főszabály szerint támaszkodhat erre, amennyiben nincsenek az ellenkezőjére utaló jelek (rosszul elvégzett környezeti állapotfelmérés, megbízhatatlan következtetések, egyéb körülmények)”.

(44)  Az 1963. általános ipari kritérium: „A vállalkozásnak azonosítania kell a vállalkozás egyéb jelentős környezeti tényezőit, és meg kell vizsgálnia bármely szükséges intézkedés és/vagy az éves klímaügyi és környezeti jelentésben való feltüntetés és/vagy a cselekvési terven keresztül történő nyomon követés lehetőségét.”