Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017D2117

A Bizottság (EU) 2017/2117 végrehajtási határozata (2017. november 21.) a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében történő meghatározásáról (az értesítés a C(2017) 7469. számú dokumentummal történt) (EGT-vonatkozású szöveg. )

C/2017/7469

OJ L 323, 7.12.2017, p. 1–50 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2017/2117/oj

7.12.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/1


A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2117 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2017. november 21.)

a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében történő meghatározásáról

(az értesítés a C(2017) 7469. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére,

mivel:

(1)

A 2010/75/EU irányelv II. fejezetének hatálya alá tartozó létesítményekre vonatkozó engedélyben foglalt feltételek az elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetésekből kiindulva kerülnek megállapításra, és az illetékes hatóságnak olyan kibocsátási határértékeket kell meghatároznia, amelyek biztosítják, hogy normál üzemeltetési feltételek mellett a kibocsátások nem haladják meg a BAT-következtetésekben meghatározott legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket.

(2)

A 2011. május 16-i bizottsági határozattal (2) létrehozott, a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek képviselőiből álló fórum 2017. április 5-én megküldte véleményét a Bizottságnak a nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítására vonatkozó BAT-referenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban. Ez a vélemény nyilvánosan hozzáférhető.

(3)

Az e határozat mellékletében található BAT-következtetések a BAT-referenciadokumentum központi elemeit képezik.

(4)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A nagy mennyiségű szerves vegyi anyagok előállítása tekintetében elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetések az e határozat mellékletében foglalt formában elfogadásra kerülnek.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2017. november 21-én.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 334., 2010.12.17., 17. o.

(2)  A Bizottság határozata (2011. május 16.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról (HL C 146., 2011.5.17., 3. o.).


MELLÉKLET

A NAGY MENNYISÉGŰ SZERVES VEGYI ANYAGOK ELŐÁLLÍTÁSA TEKINTETÉBEN ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁKKAL (BAT) KAPCSOLATOS KÖVETKEZTETÉSEK

HATÁLY

Ezek a BAT-következtetések a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 4.1. pontjában meghatározott alábbi szerves vegyi anyagok előállítására vonatkoznak:

a)

egyszerű szénhidrogének (nyílt vagy zárt szénláncú, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás);

b)

oxigéntartalmú szénhidrogének, mint például alkoholok, aldehidek, ketonok, karbonsavak, észterek és észterkeverékek, acetátok, éterek, peroxidok és epoxigyanták;

c)

kéntartalmú szénhidrogének;

d)

nitrogéntartalmú szénhidrogének, mint például aminok, amidok, nitrogéntartalmú vegyületek, nitro- vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok;

e)

foszfortartalmú szénhidrogének;

f)

halogéntartalmú szénhidrogének;

g)

szerves fémvegyületek;

h)

felületaktív anyagok.

Ezek a BAT-következtetések továbbá a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 4.2.e) pontjában meghatározott hidrogén-peroxid előállítására is vonatkoznak.

Ezek a BAT-következtetések kiterjednek a tüzelőanyagok technológiai kemencékben/fűtőberendezésekben való égetésére, amennyiben erre az előzőekben megjelölt tevékenységek részeként kerül sor.

Ezek a BAT-következtetések abban az esetben vonatkoznak az előzőekben megjelölt vegyi anyagok folyamatos eljárásban történő előállítására, ha az előállításuk teljes termelőkapacitása meghaladja a 20 ezer tonna/év értéket.

Ezek a BAT-következtetések nem terjednek ki az alábbiakra:

tüzelőanyagok égetése, amennyiben arra nem technológiai kemencében/fűtőberendezésben vagy termikus/katalitikus oxidáló berendezésben kerül sor; az ilyen égetésre a nagy tüzelőberendezésekre (LCP) vonatkozó BAT-következtetések terjedhetnek ki,

hulladékégetés; erre a hulladékégetésre (WI) vonatkozó BAT-következtetések terjedhetnek ki,

etanol-előállítás, amelyre olyan létesítményben kerül sor, amelyre érvényes a 2010/75/EU irányelv I. mellékletének 6.4.b)ii. pontjában szereplő tevékenységi leírás, vagy amelyre olyan tevékenységként kerül sor, amely közvetlenül kapcsolódik egy ilyen létesítményhez; erre az élelmiszer-, ital- és tejiparra (FDM) vonatkozó BAT-következtetések terjedhetnek ki.

Az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából kiegészítő jellegű BAT-következtetések:

Közös szennyvíztisztító/hulladékgáz-tisztító/-kezelő rendszerek a vegyipari ágazatban (CWW),

Közös hulladékgáz-tisztítás a vegyipari ágazatban (WGC).

Egyéb BAT-következtetések és referenciadokumentumok, amelyek az e BAT-következtetések hatálya alá tartozó tevékenységek szempontjából lényegesek lehetnek:

Gazdasági és környezeti elemek közötti kölcsönhatások (ECM),

Tárolásból származó kibocsátások (EFS),

Energiahatékonyság (ENE),

Ipari hűtőrendszerek (ICS),

Nagy tüzelőberendezések (LCP),

Ásványolaj és gáz finomítása (REF),

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatálya alá tartozó létesítményekből (IED-létesítmények) származó, levegőbe és vízbe történő kibocsátások monitoringja (ROM),

Hulladékégetés (WI),

Hulladékkezelés (WT).

ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

Elérhető legjobb technikák

Az e BAT-következtetésekben felsorolt és bemutatott technikák nem előíró jellegűek és nem teljeskörűek. Más technikák is alkalmazhatók, amennyiben azok garantálják a környezetvédelem legalább azonos szintjét.

Eltérő rendelkezés hiányában a BAT-következtetések általánosan érvényesek.

A levegőbe történő kibocsátások átlagolási időszakai és referenciafeltételei

Eltérő rendelkezés hiányában az e BAT-következtetésekben a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozóan megadott BAT-okhoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL-értékek) az egységnyi térfogatú véggázban normál körülmények között (273,15 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz gáz) előforduló kibocsátott anyagok tömegeként és mg/Nm3 mértékegységben kifejezett koncentrációszintekként értendők.

Eltérő rendelkezés hiányában a levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL-értékekhez kapcsolódó átlagolási időszakok az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra.

Mérés típusa

Átlagolási időszak

Meghatározás

Folyamatos

Napi átlag

1 napos időszakban mért átlagérték, érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlagok alapján számítva

Időszakos

A mintavételi időszakban mért átlagérték

Három egymást követő, egyenként legalább 30 percen át tartó mérés átlagértéke (1)  (2)

Amennyiben a BAT-AEL-értékek a kibocsátásban előforduló kibocsátott anyagok egységnyi termelésre vetített fajlagos kibocsátására vonatkoznak, akkor az ls fajlagos kibocsátási terhelés átlaga az 1. egyenlet segítségével kerül kiszámításra:

1. egyenlet:

Formula

ahol:

n

=

a mérési időszakok száma;

ci

=

az anyag koncentrációjának átlaga az i. sorszámú mérési időszakban;

qi

=

térfogatáram átlaga az i. sorszámú mérési időszakban;

pi

=

termelési kibocsátás az i. sorszámú mérési időszakban.

Referencia-oxigénszint

A technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében a véggázok referencia-oxigénszintje (OR ) 3 térf.%.

Átalakítás referencia-oxigénszintre

A referencia-oxigénszinten való kibocsátás koncentrációja a 2. egyenlet segítségével kerül kiszámításra:

2. egyenlet:

Formula

ahol:

ER

=

kibocsátási koncentráció az OR referencia-oxigénszinten;

OR

=

referencia-oxigénszint térf.%-ban;

EM

=

a mért kibocsátási koncentráció;

OM

=

mért oxigénszint térf.%-ban.

A vízbe történő kibocsátások átlagolási időszakai

Egyéb rendelkezés hiányában a vízbe történő kibocsátások elérhető legjobb technikákkal összefüggő környezetvédelmi teljesítményszintekhez (BAT-AEPL-értékek) kapcsolódó, koncentrációkban kifejezett átlagolási időszakai az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra.

Átlagolási időszak

Meghatározás

Az egy hónap alatt kapott értékek átlaga

Az egy hónapon át normál üzemeltetési körülmények mellett vett 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minták térfogatárammal súlyozott átlaga (3)

Az egy év alatt kapott értékek átlaga

Az egy éven át normál üzemeltetési körülmények mellett vett 24 órás térfogatáram-arányos egyesített minták térfogatárammal súlyozott átlaga (3)

A paraméter (cw ) térfogatárammal súlyozott koncentrációjának átlagát a 3. egyenlet segítségével számítják ki:

3. egyenlet:

Formula

ahol:

n

=

a mérési időszakok száma;

ci

=

a paraméter koncentrációjának átlaga az i. sorszámú mérési időszakban;

qi

=

térfogatáram átlaga az i. sorszámú mérési időszakban.

Amennyiben a BAT-AEPL értékek az egységnyi termelési kibocsátásban előforduló kibocsátott anyagok terheléseként kifejezett fajlagos kibocsátási terhelésekre vonatkoznak, akkor a fajlagos kibocsátási terhelés átlaga az 1. egyenlet segítségével kerül kiszámításra.

Betűszavak és fogalommeghatározások

E BAT-következtetések alkalmazásában az alábbi betűszavakat és fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Használt kifejezés

Meghatározás

BAT-AEPL

Az elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint a Bizottság 2012/119/EU végrehajtási határozatában (4) foglaltak szerint. A BAT-AEPL-értékek magukban foglalják a 2010/75/EU irányelv 3 cikkének (13) pontjában meghatározott elérhető legjobb technikákhoz kapcsolódó kibocsátási szinteket (BAT-AEL-értékek)

BTX

A benzol, toluol és orto-/meta-/para-xilol, illetve keverékeik gyűjtőneve

CO

Szén-monoxid

Tüzelőberendezés

Olyan műszaki berendezés, amelyben tüzelőanyagot égetnek el az így keletkező hő hasznosítása céljából. A tüzelőberendezések közé tartoznak a kazánok, a motorok, a turbinák és a technológiai kemencék/fűtőberendezések, azonban nem tartoznak ide a véggáz-tisztító berendezések (például a szerves vegyületek eltávolítására szolgáló termikus/katalitikus oxidáló berendezések)

Folyamatos mérés

A telephelyen tartósan beszerelt „automatizált mérőrendszerrel” végzett mérések

Folyamatos eljárás

Olyan eljárás, amelynek során a nyersanyagokat folyamatosan táplálják be a reaktorba, ahonnan a reakciótermékek a reaktorhoz kapcsolódó szétválasztó és/vagy kinyerő egységekbe kerülnek

Réz

A réz és vegyületei – oldott állapotban vagy részecskék formájában – összesen, Cu-ban kifejezve

DNT

Dinitro-toluol

EB

Etil-benzol

EDC

Etilén-diklorid

EG

Etilén-glikolok

EO

Etilén-oxid

Etanol-aminok

A mono-etanol-amin, di-etanol-amin és tri-etanol-amin, illetve keverékeik gyűjtőneve

Etilén-glikolok

A monoetilén-glikol, dietilén-glikol és trietilén-glikol, illetve keverékeik gyűjtőneve

Meglévő üzem

Újnak nem minősülő üzem

Meglévő üzemegység

Újnak nem minősülő üzemegység

Füstgáz

A tüzelőberendezésből távozó gáz

I-TEQ

Nemzetközi toxicitási egyenérték – a 2010/75/EU irányelv VI. mellékletének 2. részében meghatározott nemzetközi toxicitási egyenérték-tényezők alkalmazásával megállapítva

Kis szénatomszámú olefinek

Az etilén, propilén, butilén és butadién, illetve keverékeik gyűjtőneve

Jelentős üzemfejlesztés

Az üzem konstrukciójának vagy technológiájának jelentős változtatása a feldolgozó és/vagy kibocsátáscsökkentő egységek és kapcsolódó berendezések jelentős módosításaival vagy cseréjével

MDA

Metilén-difenil-diamin

MDI

Metilén-difenil-diizocianát

MDI üzem

MDI előállítására szolgáló üzem MDA foszgénezése útján

Új üzem

A jelen BAT-következtetések közzétételét követően a létesítménynek otthont adó telephelyen először engedélyezett üzem, vagy egy üzem teljeskörű cseréje ezen BAT-következtetések közzétételét követően

Új üzemegység

A jelen BAT-következtetések közzétételét követően először engedélyezett üzemegység, vagy egy üzemegység teljeskörű cseréje ezen BAT-következtetések közzétételét követően

NOX-prekurzorok

Hőkezelésnek alávetett nitrogéntartalmú vegyületek (például ammónia, nitrózus gázok és nitrogéntartalmú szerves vegyületek), amely NOX-kibocsátást eredményeznek. Az elemi nitrogén nem tartozik ide

PCDD/F

Poliklórozott dibenzo-dioxinok és -furánok

Időszakos mérés

Meghatározott időközönként végzett, manuális vagy automatikus módszerekkel történő mérés

Technológiai kemence/fűtőberendezés

A technológiai kemencék vagy fűtőberendezések:

olyan tüzelőberendezések, amelyek füstgázát tárgyak vagy nyersanyagok közvetlen érintkezésen alapuló hőkezelésére használják, például szárítási eljárásokban vagy kémiai reaktorokban, vagy

olyan tüzelőberendezések, amelyek a sugárzó és/vagy konduktív hőt egy szilárd falon keresztül, közbenső hőhordozó közeg alkalmazása nélkül adják át tárgyaknak vagy nyersanyagoknak. Ide tartoznak a petrolkémiai iparban a technológiai anyagáramot melegítő kemencék vagy reaktorok, mint a vízgőzös krakkoló kemencék.

Meg kell jegyezni, hogy a helyes energetikai hasznosítási gyakorlatok alkalmazásának következtében egyes technológiai kemencék/fűtőberendezések kapcsolódó gőz-/villamosenergia-termelő rendszerrel rendelkezhetnek. Ez a technológiai kemence/fűtőberendezés szerves részének tekintendő, amelyet önmagában nem lehet figyelembe venni.

Melléktermék-gáz

Eljárásból távozó gáz, amely további kezelésre kerül a hasznosítás és/vagy a kibocsátáscsökkentés érdekében

NOX

A nitrogén-monoxid (NO) és a nitrogén-dioxid (NO2) együtt, NO2 –ban kifejezve

Maradékanyagok

A jelen dokumentum hatálya alá tartozó tevékenységekből hulladékként vagy melléktermékként keletkező anyagok vagy tárgyak

RTO

Regeneratív termikus oxidáló berendezés

SCR

Szelektív katalitikus redukció

SMPO

Sztirol monomer és propilén-oxid

SNCR

Szelektív nem katalitikus redukció

SRU

Kénkinyerő egység

TDA

Toluol-diamin

TDI

Toluol-diizo-cianát

TDI üzem

TDI előállítására szolgáló üzem TDA foszgénezése útján

TOC

Teljes szervesszén-tartalom, C egyenértékben kifejezve; magában foglalja az összes szerves vegyületet (vízben)

Összes lebegő anyag (TSS)

Az összes lebegő szilárd részecske tömegkoncentrációja üvegszálas szűrőkkel végzett szűréssel és gravimetriás módszerrel mérve

TVOC

Teljes illékony szervesszén-tartalom; lángionizációs detektorral (FID) mért, összes szénként kifejezett összes illékony szerves vegyület

Üzemegység

Egy üzem része/alegysége, amely egy adott eljárás vagy művelet elvégzésére szolgál (például reaktor, mosó, desztilláló torony). Az üzemegységek lehetnek újak vagy meglévőek

Érvényes óránkénti vagy félóránkénti átlag

Egy óránkénti (vagy félóránkénti) átlagérték akkor tekinthető érvényesnek, ha nincs karbantartás vagy működési hiba az automatizált mérőrendszerben

VCM

Vinil-klorid monomer

VOC

A 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 45. pontja szerinti illékony szerves vegyületek

1.   ÁLTALÁNOS BAT-KÖVETKEZTETÉSEK

A 2-11. pontokban található, egyes konkrét ágazatokra vonatkozó BAT-következtetéseket az e pontban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

1.1.   A levegőbe történő kibocsátások monitoringja

1. BAT:

Az elérhető legjobb technika a technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó, levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványok szerinti monitoringját jelenti, legalább az alábbi táblázatban feltüntetett gyakorisággal. EN-szabvány hiányában a BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazását jelenti, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

Anyag/Paraméter

Szabvány(ok) (5)

Teljes névleges bemenő hőteljesítmény (MWth) (6)

Minimális ellenőrzési gyakoriság (7)

Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring

CO

Általános EN-szabványok

≥ 50

Folyamatos

2.1. táblázat,

10.1. táblázat

EN 15058

10 - < 50

3 havonta egyszer (8)

Por (9)

Általános EN-szabványok és az EN 13284-2 szabvány

≥ 50

Folyamatos

5. BAT

EN 13284-1

10 - < 50

3 havonta egyszer (8)

NH3  (10)

Általános EN-szabványok

≥ 50

Folyamatos

7. BAT,

2.1. táblázat

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

10 - < 50

3 havonta egyszer (8)

NOX

Általános EN-szabványok

≥ 50

Folyamatos

4. BAT,

2.1. táblázat,

10.1. táblázat

EN 14792

10 - < 50

3 havonta egyszer (8)

SO2  (11)

Általános EN-szabványok

≥ 50

Folyamatos

6. BAT

EN 14791

10 - < 50

3 havonta egyszer (8)

2. BAT:

Az elérhető legjobb technika a technológiai kemencéktől/fűtőberendezésektől eltérő berendezésekből származó, levegőbe történő irányított kibocsátások EN-szabványok szerinti monitoringját jelenti, legalább az alábbi táblázatban feltüntetett gyakorisággal. EN-szabvány hiányában a BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazását jelenti, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

Anyag/Paraméter

Eljárások/Források

Szabvány(ok)

Minimális ellenőrzési gyakoriság

Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring

Benzol

A fenol előállítása során a kuménoxidáló berendezésből származó véggáz (12)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Havonta egyszer (13)

57. BAT

Minden egyéb eljárás/forrás (14)

10. BAT

Cl2

TDI/MDI (12)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Havonta egyszer (13)

66. BAT

EDC/VCM

76. BAT

CO

Termikus oxidáló berendezés

EN 15058

Havonta egyszer (13)

13. BAT

Kis szénatomszámú olefinek (kokszmentesítés)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány (15)

Évente egyszer vagy egyszer a kokszmentesítés során, ha a kokszmentesítésre kisebb gyakorisággal kerül sor

20. BAT

EDC/VCM (kokszmentesítés)

78. BAT

Por

Kis szénatomszámú olefinek (kokszmentesítés)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány (16)

Évente egyszer vagy egyszer a kokszmentesítés során, ha a kokszmentesítésre kisebb gyakorisággal kerül sor

20. BAT

EDC/VCM (kokszmentesítés)

78. BAT

Minden egyéb eljárás/forrás (14)

EN 13284-1

Havonta egyszer (13)

11. BAT

EDC

EDC/VCM

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Havonta egyszer (13)

76. BAT

Etilén-oxid

Etilén-oxid és etilén-glikolok

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Havonta egyszer (13)

52. BAT

Formaldehid

Formaldehid

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Havonta egyszer (13)

45. BAT

Gáz-halmazállapotú kloridok (HCl)

TDI/MDI (12)

EN 1911

Havonta egyszer (13)

66. BAT

EDC/VCM

76. BAT

Minden egyéb eljárás/forrás (14)

12. BAT

NH3

SCR vagy SNCR használata

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Havonta egyszer (13)

7. BAT

NOX

Termikus oxidáló berendezés

EN 14792

Havonta egyszer (13)

13. BAT

PCDD/F

TDI/MDI (17)

EN 1948-1, -2, és -3

6 havonta egyszer (13)

67. BAT

PCDD/F

EDC/VCM

77. BAT

SO2

Minden eljárás/forrás (14)

EN 14791

Havonta egyszer (13)

12. BAT

Tetraklór-metán

TDI/MDI (12)

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Havonta egyszer (13)

66. BAT

TVOC

TDI/MDI

EN 12619

Havonta egyszer (13)

66. BAT

EO (a CO2 deszorpciója a mosóközegből)

6 havonta egyszer (13)

51. BAT

Formaldehid

Havonta egyszer (13)

45. BAT

A fenol előállítása során a kuménoxidáló berendezésből származó véggáz

EN 12619

Havonta egyszer (13)

57. BAT

A fenol előállítása során az egyéb forrásokból származó véggáz, ha nincsenek kombinálva egyéb véggázáramokkal

Évente egyszer

A hidrogén-peroxid előállítása során az oxidáló berendezésből származó véggáz

Havonta egyszer (13)

86. BAT

EDC/VCM

Havonta egyszer (13)

76. BAT

Minden egyéb eljárás/forrás (14)

Havonta egyszer (13)

10. BAT

VCM

EDC/VCM

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Havonta egyszer (13)

76. BAT

1.2.   Levegőbe történő kibocsátások

1.2.1.   Technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó anyagok levegőbe történő kibocsátása

3. BAT:

A technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó CO és el nem égett anyagok levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az optimalizált égés biztosítása.

Az optimalizált égés a berendezés megfelelő tervezésével és használatával érhető el, amely magában foglalja a hőmérséklet és a tartózkodási idő lángzónában történő optimalizálását, a tüzelőanyag és az égési levegő hatékony keverését, illetve az égés kontroll alatt tartását. Az égés kontroll alatt tartása a megfelelő égési paraméterek (például O2, CO, tüzelőanyag és levegő aránya, valamint el nem égett anyagok) folyamatos monitoringján és automatizált szabályozásán alapszik.

4. BAT:

A technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó NOX levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Tüzelőanyag választhatósága

Lásd a 12.3. pontot. Ide tartozik a folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállás, a telephely teljes szénhidrogén-egyensúlyának szem előtt tartásával

A folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállást meglévő üzemek esetén korlátozhatja az égők kialakítása

b.

Lépcsős tüzelés

A lépcsős tüzelésű égők alacsonyabb NOX-kibocsátásokat eredményeznek azzal, hogy a levegőt vagy a tüzelőanyagot több lépcsőben vezetik be az égő melletti zónába. A tüzelőanyag vagy a levegő elosztása csökkenti az oxigén koncentrációját az égő primer égési zónájában, következésképpen lecsökken a láng csúcshőmérséklete, ezáltal mérséklődik a termikus NOX képződés

Kisméretű technológiai kemencék bővítése esetén az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye, mivel ez akadályozhatja a lépcsős tüzelőanyag-/égőlevegő-bevezetést lehetővé tevő rendszer utólagos beszerelését a kapacitás csökkentése nélkül

A meglévő EDC-kemencék esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technológiai kemence kialakítása

c.

Füstgáz-visszavezetés (külső)

A füstgáz egy részének visszavezetése a tűztérbe a friss égési levegő egy része helyett azzal a hatással jár, hogy csökken az oxigéntartalom, és ezáltal mérséklődik a láng hőmérséklete.

A meglévő technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja azok kialakítása.

Nem alkalmazható meglévő EDC-kemencék esetében

d.

Füstgáz-visszavezetés (belső)

A füstgáz egy részének visszavezetése a tűztéren belül a friss égési levegő egy része helyett azzal a hatással jár, hogy csökken az oxigéntartalom, és ezáltal mérséklődik a láng hőmérséklete.

A meglévő technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja azok kialakítása

e.

Alacsony NOX-kibocsátású égő (LNB) vagy nagyon alacsony NOX-kibocsátású égő (ULNB)

Lásd a 12.3. pontot

A meglévő technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja azok kialakítása

f.

Inert hígítószerek használata

„Inert” hígítószerek, mint gőz, víz és nitrogén használatával (amelyeket vagy az égés előtt előkevernek a tüzelőanyaggal, vagy közvetlenül az égetőkamrába injektálják) csökkenthető a láng hőmérséklete. A gőz injektálása megnövelheti a CO-kibocsátásokat

Általánosan alkalmazható

g.

Szelektív katalitikus redukció (SCR)

Lásd a 12.1. pontot

A meglévő technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye

h.

Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)

Lásd a 12.1. pontot

A meglévő technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a reakcióhoz szükséges hőmérsékleti tartomány (900–1 050 °C) és tartózkodási idő.

Nem alkalmazható EDC-kemencék esetében

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL értékek): lásd: 2.1. táblázat és 10.1. táblázat

5. BAT:

A technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó por levegőbe való kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Tüzelőanyag választhatósága

Lásd a 12.3. pontot. Ide tartozik a folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállás, a telephely teljes szénhidrogén-egyensúlyának szem előtt tartásával

A folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállást meglévő üzemek esetén korlátozhatja az égők kialakítása

b

Folyékony tüzelőanyag porlasztása (atomizálás)

Nagy nyomás használata a folyékony üzemanyag cseppméretének csökkentésére. A jelenlegi optimális égő-kialakítás általában magában foglalja a gőzporlasztást

Általánosan alkalmazható

c.

Szövet-, kerámia- vagy fémbetétes szűrő

Lásd a 12.1. pontot

Nem alkalmazható kizárólag gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok égetése esetén

6. BAT:

A technológiai kemencékből/fűtőberendezésekből származó SO2 levegőbe történő kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Tüzelőanyag választhatósága

Lásd a 12.3. pontot. Ide tartozik a folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállás, a telephely teljes szénhidrogén-egyensúlyának szem előtt tartásával

A folyékony tüzelőanyagról gáz-halmazállapotú tüzelőanyagra történő átállást meglévő üzemek esetén korlátozhatja az égők kialakítása

b.

Lúgos mosás

Lásd a 12.1. pontot

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye

1.2.2.   SCR vagy SNCR használatából származó anyagok levegőbe történő kibocsátása

7. BAT:

A NOX-kibocsátás csökkentése céljából alkalmazott szelektív katalitikus redukció (SCR) vagy szelektív nem katalitikus redukció (SNCR) használatából származó ammónia levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az SCR vagy SNCR kialakításának és/vagy működésének optimalizálása (pl. a reagens/NOx arány optimalizált aránya, a reagens homogén eloszlása és a reagenscseppek optimális mérete).

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL értékek) a kisebb szénatomú olefinek krakkoló kemencéjéből származó kibocsátások esetén SCR vagy SNCR használatával: 2.1. táblázat.

1.2.3.   Egyéb eljárásokból/forrásokból származó anyagok levegőbe történő kibocsátása

1.2.3.1.   Az egyes eljárásokból/forrásokból származó kibocsátások csökkentését szolgáló technikák

8. BAT:

A végső hulladékgáz-tisztítóhoz továbbított szennyező anyagok mennyiségének csökkentése, illetve az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika a melléktermékgáz-áramokra vonatkozó alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A felesleges vagy keletkezett hidrogén visszanyerése és felhasználása

A felesleges hidrogén vagy a kémiai reakciók (például hidrogénezési reakciók) során keletkezett hidrogén visszanyerése és felhasználása. A hidrogéntartalom növeléséhez visszanyerési technikák alkalmazhatók, például nyomásváltásos adszorpció vagy membránszeparáció

Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, ha az alacsony hidrogéntartalom miatt a visszanyeréshez túl sok energiára van szükség, vagy nincs igény hidrogénre

b.

Szerves oldószerek és nem reagált szerves nyersanyagok visszanyerése és felhasználása

Visszanyerési technikák alkalmazhatók, például komprimálás, kondenzáció, kriogén kondenzáció, membránszeparáció és adszorpció. A választott technikát befolyásolhatják a biztonsági szempontok, például az egyéb anyagok vagy szennyező anyagok jelenléte

Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, ha az alacsony szervesanyag tartalom miatt a visszanyeréshez túl sok energiára van szükség

c.

Az elhasznált levegő felhasználása

Az oxidációs reakciókból származó nagy mennyiségű elhasznált levegő kezelése és kis tisztaságú nitrogénként való felhasználása

Csak abban az esetben alkalmazható, ha a kis tisztaságú nitrogénnek létezik olyan felhasználása, amely nincs negatív hatással az eljárás biztonságosságára

d.

A HCl visszanyerése nedves mosással további felhasználás céljából

A gáz-halmazállapotú HCl abszorpciója nedves mosással, amelyet tisztítás (például adszorpcióval) és/vagy töményítés (például desztillálással) követ (a technikák leírását illetően lásd a 12.1. pontot). Ezt követően a visszanyert HCl felhasználásra kerül (például savként vagy klór előállításához)

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja az alacsony HCl mennyiség

e.

A H2S visszanyerése regeneratív aminos mosással további felhasználás céljából

A H2S visszanyerése a melléktermékgáz-áramokból és a savanyúvíz-sztrippelő egységek savas offgázaiból regeneratív aminos mosással. Ezt követően a H2S általában átalakításra kerül elemi kénné egy finomító kénkinyerő egységében (Claus eljárás).

Csak abban az esetben alkalmazható, ha van a közelben finomító

f.

A szilárd és/vagy folyadékrészecskék elragadásának csökkentésére szolgáló technikák

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

9. BAT:

A végső hulladékgáz-tisztítóhoz továbbított szennyező anyagok mennyiségének csökkentése, illetve az energiahatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika megfelelő fűtőértékű melléktermékgáz-áramok küldése a tüzelőberendezéshez. A 8a. és 8b. BAT-ok elsőbbséget élveznek a melléktermékgáz-áramok tüzelőberendezéshez küldésével szemben.

Alkalmazhatóság:

A melléktermékgáz-áramok tüzelőberendezéshez küldése korlátozott lehet szennyező anyagok jelenléte vagy biztonsági szempontok miatt.

10. BAT:

A szerves vegyületek levegőbe történő irányított kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Kondenzáció

Lásd a 12.1. pontot. A technikát általában más kibocsátáscsökkentő technikákkal együttesen alkalmazzák

Általánosan alkalmazható

b.

Adszorpció

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

c.

Nedves mosás

Lásd a 12.1. pontot

Csak olyan VOC vegyületek esetében alkalmazható, amelyek vizes oldatban oldódnak

d.

Katalitikus oxidáló berendezés

Lásd a 12.1. pontot

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a katalizátormérgek jelenléte

e.

Termikus oxidáló berendezés

Lásd a 12.1. pontot. Termikus oxidáló berendezés helyett használható a folyékony hulladékok és véggázok együttes kezelésére alkalmas égetőmű

Általánosan alkalmazható

11. BAT:

A levegőbe történő irányított porkibocsátás csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Porleválasztó ciklon

Lásd a 12.1. pontot. A technikát más kibocsátáscsökkentő technikákkal együttesen alkalmazzák

Általánosan alkalmazható

b.

Elektrosztatikus porleválasztó

Lásd a 12.1. pontot

Meglévő üzemegység esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye vagy a biztonsági szempontok

c.

Szövetbetétes szűrő

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

d.

Kétlépcsős porleválasztó

Lásd a 12.1. pontot

e.

Kerámia-/fémbetétes szűrő

Lásd a 12.1. pontot

f.

Nedves porleválasztás

Lásd a 12.1. pontot

12. BAT:

A kén-dioxid és egyéb savas gázok (például HCl) levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a nedves mosás alkalmazása.

Leírás:

A nedves mosás leírását lásd a 12.1. pontban

1.2.3.2.   A termikus oxidáló berendezésekből származó kibocsátások csökkentését célzó technikák

13. BAT:

A termikus oxidáló berendezésekből származó NOX, CO és SO2 levegőbe történő kibocsátásnak csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbiakban szereplő technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Az elsődlegesen csökkentett szennyező anyag

Alkalmazhatóság

a.

A magas NOX-prekurzormennyiség kivonása a melléktermékgáz-áramokból

A magas NOX-prekurzormennyiség hőkezelés előtti kivonása (lehetőség szerint újrafelhasználás céljából) például mosással, kondenzációval vagy adszorpcióval

NOX

Általánosan alkalmazható

b.

Kiegészítő tüzelőanyag választhatósága

Lásd a 12.3. pontot

NOX, SO2

Általánosan alkalmazható

c.

Alacsony NOX-kibocsátású égő (LNB)

Lásd a 12.1. pontot

NOX

Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok

d.

Regeneratív termikus oxidáló berendezés (RTO)

Lásd a 12.1. pontot

NOX

Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok

e.

Az égés optimalizálása

Olyan tervezési és működési technikák, amelyek célja a szerves vegyületek eltávolításának maximalizálása, miközben minimalizálják a CO és NOX levegőbe történő kibocsátását (például a hőmérséklethez és tartózkodási időhöz hasonló tüzelési paraméterek ellenőrzés alatt tartásával)

CO, NOX

Általánosan alkalmazható

f.

Szelektív katalitikus redukció (SCR)

Lásd a 12.1. pontot

NOX

A meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye

g.

Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)

Lásd a 12.1. pontot

NOX

A meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a reakcióhoz szükséges tartózkodási idő

1.3.   Vízbe történő kibocsátások

14. BAT:

A szennyvíz mennyiségének, a megfelelő utótisztítóba (általában biológiai tisztító) küldött szennyező anyagok mennyiségének, illetve a vízbe történő kibocsátások csökkentése érdekében elérhető legjobb technika olyan integrált szennyvízgazdálkodási és -kezelési stratégia alkalmazása, amely a folyamatintegrált technikák, a szennyező anyagok forrásnál történő eltávolítását célzó technikák, illetve az előkezelési technikák megfelelő kombinációját tartalmazza, a CWW BAT-következtetésekben szereplő szennyvízáram-jegyzék által szolgáltatott adatok alapján.

1.4.   Erőforrás-hatékonyság

15. BAT:

A katalizátorokat használó műveletek erőforrás-hatékonyságának javítása érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

A katalizátor kiválasztása

Olyan katalizátort kell választani, amellyel optimális egyensúly érhető el a következő tényezők között:

katalizátor aktivitása,

katalizátor szelektivitása,

katalizátor élettartama (például a katalizátormérgekkel szembeni érzékenysége),

a lehető legkevesebb toxikus fém használata.

b.

A katalizátor védelme

A katalizátor előtt alkalmazott technikák, amelyek célja a mérgekkel szembeni védelem biztosítása (például a nyersanyagok előkezelése)

c.

Folyamatoptimalizálás

A reaktor paramétereinek (például hőmérséklet, nyomás) ellenőrzés alatt tartása, a konverzió-hatékonyság és a katalizátor élettartama közötti optimális egyensúly biztosítása érdekében

d.

A katalizátor teljesítményének nyomon követése

A konverzió-hatékonyság nyomon követése, a katalizátorkimerülés kezdetének észleléséhez megfelelő paraméterek segítségével (például a reakcióhő és a CO2 képződés részleges oxidációs reakciók esetében)

16. BAT:

Az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika a szerves oldószerek visszanyerése és újrafelhasználása.

Leírás:

Az eljárásokban (például kémiai reakciók) vagy műveletekben (például extrahálás) használt szerves oldószerek visszanyerése megfelelő technikák alkalmazásával (például desztillálás vagy folyadék fázisszétválasztás), szükség szerint tisztítással (például desztillálás, adszorpció, sztrippelés vagy szűrés alkalmazásával), majd ezek visszajuttatása az eljárásba vagy műveletbe. A visszanyert és újrafelhasznált mennyiség technológia-függő.

1.5.   Maradékanyagok

17. BAT:

A hulladéktermelés megelőzése vagy – ha ez nem kivitelezhető – az ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Hulladékanyagok képződését megakadályozó vagy mérséklő technikák

a.

Inhibitorok adagolása a desztilláló rendszerekbe

Olyan polimerizációs inhibitorok kiválasztása (és adagolásuk optimalizálása), amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a maradékanyagok képződését (például gyanta vagy kátrány). Az adagolás optimalizálásakor figyelembe kell venni, hogy megnövekedhet a maradékanyagok nitrogén- és/vagy kéntartalma, ami akadályozhatja a tüzelőanyagként való további felhasználásukat

Általánosan alkalmazható

b.

A magas forráspontú maradékanyagok képződésének minimalizálása a desztilláló rendszerekben

Olyan technikák, amelyek csökkentik a hőmérsékleteket és a tartózkodási időket (például töltetek használata tányérok helyett a nyomásesés, és következésképpen a hőmérséklet csökkentése érdekében; vákuum az atmoszferikus nyomás helyett a hőmérséklet csökkentése érdekében)

Csak új desztilláló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

Újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást lehetővé tevő anyagvisszanyerési technikák

c.

Anyagok visszanyerése (például desztillálással, krakkolással)

Az anyagok (mint a nyersanyagok, termékek és melléktermékek) visszanyerése a maradékanyagokból izolálással (például desztillálás) vagy átalakítással (például termikus/katalitikus krakkolás, gázosítás, hidrogénezés)

Csak abban az esetben alkalmazható, ha a visszanyert anyagok felhasználhatók

d.

A katalizátor és adszorbens regenerálása

A katalizátorok és adszorbensek regenerálása, például hő- vagy kémiai kezeléssel

Az alkalmazást korlátozhatja, ha a regenerálás jelentős környezeti elemek közötti kölcsönhatásokat eredményez.

Energia-visszanyerési technikák

e.

A maradékanyagok felhasználása tüzelőanyagként

Bizonyos szerves maradékanyagok, például a kátrány, felhasználhatók tüzelőberendezés tüzelőanyagaként

Az alkalmazást korlátozhatja, ha a maradékanyagokban egyes olyan anyagok vannak jelen, amelyek alkalmatlanná teszik a tüzelőberendezésben való felhasználást, ezért ártalmatlanítást tesznek szükségessé

1.6.   A normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek

18. BAT:

A berendezések meghibásodása által okozott kibocsátás megelőzése vagy csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az alábbiakban szereplő valamennyi technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A kritikus berendezések meghatározása

A környezetvédelem szempontjából kritikus berendezések („kritikus berendezések”) azonosítása kockázatelemzés útján történik (például hibamód- és hatáselemzés segítségével)

Általánosan alkalmazható

b.

Kritikus berendezésekre vonatkozó eszközmegbízhatósági program

A berendezés rendelkezésre állásának és teljesítményének maximalizálását célzó strukturált program, amely kiterjed a standard üzemeltetési eljárásokra, a megelőző karbantartásra (például korrózió elleni védelem), a nyomon követésre, a váratlan események nyilvántartására és a folyamatos fejlesztésre

Általánosan alkalmazható

c.

A kritikus berendezések tartalékrendszerei

Tartalékrendszerek, például hulladékgáz-kezelő rendszerek, kibocsátáscsökkentő egységek kialakítása és fenntartása

Nem alkalmazható, ha a berendezések megfelelő rendelkezésre állása igazolható a b. technika alkalmazásával.

19. BAT:

A normál üzemeltetési feltételektől eltérő során bekövetkező, levegőbe és vízbe történő kibocsátások megelőzése vagy csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a lehetséges szennyező anyag-kibocsátások jelentőségével arányos intézkedések végrehajtása az alábbiakra vonatkozóan:

i.

indítási és leállítási műveletek;

ii.

egyéb körülmények (például az egységek és/vagy a hulladékgáz-kezelő rendszer rendszeres és rendkívüli karbantartási és tisztítási műveletei), beleértve azokat is, amelyek hatással lehetnek a berendezés megfelelő működésére.

2.   BAT-KÖVETKEZTETÉSEK A KIS SZÉNATOMSZÁMÚ OLEFINEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetések a kis szénatomszámú olefinek vízgőzös krakkolás útján történő előállítására vonatkoznak, és az 1. szakaszban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni őket.

2.1.   Levegőbe történő kibocsátások

2.1.1.   A kis szénatomszámú olefinek előállítására szolgáló krakkoló kemencékből származó anyagok levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

2.1. táblázat

A kisebb szénatomszámú olefinek előállítására szolgáló krakkoló kemencékből származó NOX és NH3 levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

BAT-AEL értékek (18)  (19)  (20)

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatt vett átlag)

(mg/Nm3, 3 térf.% O2 mellett)

Új kemence

Meglévő kemence

NOX

60–100

70–200

NH3

< 5–15 (21)

A kapcsolódó monitoringot az 1. BAT ismerteti.

2.1.2.   A kokszmentesítésből származó kibocsátások csökkentésére szolgáló technikák

20. BAT:

A radiációs csövek kokszmentesítéséből származó por és CO levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika a kokszmentesítés gyakoriságának csökkentését célzó alábbi technikák megfelelő kombinációjának, illetve az alábbi kibocsátáscsökkentési technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A kokszmentesítés gyakoriságának csökkentésére szolgáló technikák

a.

Kokszképződést késleltető anyagból készült csövek

A csövek felületén található nikkel katalizálja a kokszképződést. Következésképpen, az alacsonyabb nikkeltartalmú anyagok használata vagy a csövek belső felületének inert anyaggal történő bevonatolása késleltetheti a koksz lerakódását

Csak új egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

b.

A betáplált alapanyagok kénvegyületekkel való dúsítása

Mivel a nikkel-szulfidok nem katalizálják a kokszképződést, a betáplált alapanyagok kénvegyületekkel való dúsítása (amennyiben már nincsenek jelen elegendő mennyiségben) szintén hozzájárulhat a koksz lerakódásának késleltetéséhez, amivel elősegíti a cső felületének passziválását

Általánosan alkalmazható

c.

A termikus kokszmentesítés optimalizálása

A kokszmentesítési ciklus üzemeltetési feltételeinek – légáram, hőmérséklet és gőztartalom – optimalizálása a maximális kokszeltávolítás érdekében

Általánosan alkalmazható

Kibocsátáscsökkentési technikák

d.

Nedves porleválasztás

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

e.

Száraz porleválasztó ciklon

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

f.

A kokszmentesítés véggázának elégetése technológiai kemencében/fűtőberendezésben

Kokszmentesítés során a kokszmentesítés véggázának árama bevezetésre kerül a technológiai kemencébe/fűtőberendezésbe, ahol a kokszrészecskék (és a CO) elégetésre kerülnek

Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a csőrendszer kialakítása és vagy tűzvédelmi tűzvédelmi korlátozások

2.2.   Vízbe történő kibocsátások

21. BAT:

A szerves vegyületek és szennyvíz keletkezésének megelőzése, illetve a szennyvíztisztítóhoz továbbított szerves vegyületek és szennyvíz mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az első szétválasztási lépcső technológiai vizéből visszanyert szénhidrogének mennyiségének maximalizálása, illetve a technológiai víznek a hígítógőz-fejlesztő rendszerben történő hasznosítása.

Leírás:

A módszer a szerves és vizes fázisok hatékony szétválasztásának biztosításából áll. A visszanyert szénhidrogének visszavezetésre kerülnek hőbontásra, vagy nyersanyagként kerülnek felhasználásra egyéb vegyipari eljárásokban. A szerves anyagok visszanyerése javítható például gőzzel vagy gázzal végzett sztrippelés alkalmazásával, illetve kiforraló használatával. A kezelt technológiai víz újrafelhasználásra kerül a hígítógőz-fejlesztő rendszerben. A leiszapolt technológiai vízáram továbbításra kerül a végső szennyvíztisztítóhoz, a sólerakódás elkerülése érdekében.

22. BAT:

A H2S pirogázból való eltávolítása után visszamaradó elhasznált lúgos mosófolyadékból származó és a szennyvíztisztítóhoz továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a sztrippelés alkalmazása.

Leírás:

A sztrippelés leírását lásd a 12.2. pontban. A mosófolyadékok sztrippelése gázárammal történik, amely ezt követően elégetésre kerül (például a krakkoló kemencében).

23. BAT:

A savanyú gázok pirogázból való eltávolítására használt rendszerből visszamaradó elhasznált lúgos mosófolyadékból származó szulfidok képződésének megelőzése vagy a szennyvíztisztítóhoz továbbított ilyen szulfidok mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Alacsony kéntartalmú alapanyagok használata a krakkoló betáplálásában

Alacsony kéntartalmú vagy kéntelenített alapanyagok használata

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja, hogy a koksz-lerakódás csökkentése érdekében kénnel történő dúsítás válhat szükségessé

b.

Az aminos mosás használatának maximalizálása a savanyú gázok eltávolítása érdekében

A pirogáz regenerálható (aminos) oldószerrel történő mosása a savanyú gázok (elsősorban a H2S) eltávolítása érdekében, a technológiai rendszerben következő lúgos mosó terhelésének csökkentése érdekében

Nem alkalmazható, ha a kis szénatomszámú olefin előállítására szolgáló krakkoló közelében nincs kénkinyerő üzem (SRU). Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja az SRU kapacitása

c.

Oxidálás

Az elhasznált mosófolyadékban található szulfidok oxidálása szulfáttá, például magas nyomású és nagy hőmérsékletű levegő (azaz nedves levegős oxidáció) vagy egy oxidálószer, például hidrogén-peroxid használatával

Általánosan alkalmazható

3.   BAT-KÖVETKEZTETÉSEK AZ AROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

Az e szakaszban szereplő BAT-következtetések az olefinüzemek pirobenzin melléktermékéből és a katalitikus reformálókban készített reformátumból/naftából a benzol, toluol, orto-, meta- és para-xilol (ún. BTX aromások) és ciklohexán előállítására vonatkoznak; és az 1. szakaszban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni őket.

3.1.   Levegőbe történő kibocsátások

24. BAT:

A melléktermék-gázokból származó és a végső hulladékgáz-tisztítóhoz vezetett szervesanyag-terhelés csökkentése, valamint az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika a szerves anyagok visszanyerése a 8b. BAT alkalmazásával, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az energia visszanyerése ezekből a melléktermék-gázokból (lásd továbbá a 9. BAT-ot).

25. BAT:

A hidrogénező katalizátor regenerálásából származó por és szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a katalizátor regenerálásából származó melléktermék-gáz továbbítása egy megfelelő tisztítórendszerbe.

Leírás:

A por eltávolítása érdekében a melléktermék-gáz egy száraz vagy nedves porleválasztó eszközhöz van továbbítva, innen pedig a szerves vegyületek eltávolítását biztosító tüzelőberendezéshez vagy termikus oxidáló berendezéshez kerül, a levegőbe vagy fáklyára történő követlen kibocsátás elkerülése érdekében. Kizárólag koksztalanító tartályok használata nem elegendő.

3.2.   Vízbe történő kibocsátások

26. BAT:

Az aromás kinyerő üzemekből származó és a szennyvíztisztítóhoz továbbított szerves vegyületek és szennyvíz mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a száraz oldószerek használata, vagy zárt visszanyerési rendszer alkalmazása és a víz újrafelhasználása nedves oldószerek használata esetén.

27. BAT:

A szennyvíztisztítóhoz továbbított szennyvíz és szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Vízmentes vákuum-előállítás

Mechanikus szivattyúrendszerek használata zárt rendszerű eljárásban, amelyek csak kis mennyiségű vizet iszapolnak le, vagy szárazfutású szivattyúk használata. Bizonyos esetekben szennyvízmentes vákuum-előállításra lehetőség van úgy, hogy a terméket zárófolyadékként használják egy mechanikus vákuumszivattyúban vagy az előállítási eljárásból származó gázáramot használnak

Általánosan alkalmazható

b.

A folyékony szennyező anyagok helyszíni szétválasztása

Az aromás szénhidrogének előállítását végző üzemekből származó folyékony szennyező anyagok elválasztása az egyéb forrásokból származó szennyvíztől, az alapanyagok vagy termékek visszanyerésének megkönnyítése érdekében

A meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a telephely-specifikus elvezetőrendszer

c.

Folyadék fázisszétválasztása szénhidrogének visszanyerésével

A szerves és vizes fázisok szétválasztása megfelelő kialakítás és működtetés útján (például elegendő tartózkodási idő, a fázishatár észlelése és kontroll alatt tartása), a nem oldott szerves anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása érdekében

Általánosan alkalmazható

d

Sztrippelés a szénhidrogének visszanyerésével

Lásd a 12.2. pontot. A sztrippelés alkalmazható külön vagy kevert anyagáramokon

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja az alacsony szénhidrogén koncentráció

e.

A víz újrafelhasználása

Bizonyos szennyvízáramok további kezelésével a sztrippelésből származó víz felhasználható technológiai vízként vagy a kazánok tápvizeként, és ezzel helyettesítheti az egyéb vízigényeket

Általánosan alkalmazható

3.3.   Erőforrás-hatékonyság

28. BAT:

Az erőforrások hatékony felhasználásának tekintetében elérhető legjobb technika a (például dealkilálási reakciók során) melléktermékként keletkező hidrogén kémiai reagensként vagy tüzelőanyagként való felhasználásának maximalizálása a 8a. BAT alkalmazásával, vagy ha ez nem lehetséges, akkor az energia visszanyerése ezekből a technológiai gázokból (lásd a 9. BAT-ot).

3.4.   Energiahatékonyság

29. BAT:

Desztillálás során a hatékony energiafelhasználás érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A desztillálás optimalizálása

Minden desztilláló torony esetében a tányérok számának, a refluxarány és a betáplálási hely, extraktív desztilláció esetében pedig az oldószer/betáplálás arány optimalizálása

Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás, a technika helyigénye és/vagy a működési korlátok

b.

A hő visszanyerése a torony fejgázáramából

A toluol és a xilol desztillálását végző desztilláló torony kondenzációs hőjének újrafelhasználása, az üzem egyéb részeinek hővel való ellátásához

c.

Egylépcsős extraktív- desztilláló torony

A hagyományos extraktív desztilláló rendszerekben a szétválasztás két lépésből áll (azaz létezik egy fő desztilláló torony, illetve egy melléktorony vagy egy sztrippelő). Az egylépcsős extraktív-desztilláló tornyokból álló rendszerekben az oldószer szétválasztására egy kisebb desztilláló toronyban kerül sor, amely az első toronyba van beépítve

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

Kisebb kapacitású egységek esetén az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, hogy a működőképességet akadályozhatja több művelet egyetlen berendezésben való egyesítése

d.

Elválasztó fallal szerelt desztillációs torony

A hagyományos desztilláló rendszerekben a háromkomponensű keverékek tiszta frakciókra való szétválasztásához legalább két, közvetlenül egymást követő desztilláló torony (vagy főtornyok melléktornyokkal) szükséges. Válaszfalas toronnyal a szétválasztás egyetlen berendezéssel elvégezhető

e.

Termikusan csatolt desztillálás

Ha a desztillálás két toronyban történik, akkor az egyes tornyok energiaáramai összekapcsolhatók. A gőz az első torony felső részéről a második torony alapjánál található hőcserélőbe kerül bevezetésre

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

Az alkalmazhatóság a desztilláló tornyok kialakításának és az eljárás feltételeinek (például üzemi nyomás) függvénye

3.5.   Maradékanyagok

30. BAT:

Az agyagképződés megelőzése vagy az ártalmatlanításra küldött elhasznált anyag mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A reformátum vagy a pirobenzin szelektív hidrogénezése

A reformátum vagy a pirobenzin olefintartalmának csökkentése hidrogénezéssel. Teljesen hidrogénezett alapanyagok esetén meghosszabbodik az agyagos reaktorok működési ciklusa

Csak magas olefintartalmú alapanyagokat használó üzemek esetén alkalmazható

b.

Az agyagtöltet kiválasztása

Olyan agyagtöltet használata, amely a lehető leghosszabb ideig megőrzi az adott állapotát (azaz olyan felületi/szerkezeti tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek megnövelik a működési ciklus hosszát), vagy az agyaggal azonos funkciójú regenerálható szintetikus anyag használata

Általánosan alkalmazható

4.   BAT-KÖVETKEZTETÉSEK AZ ETIL-BENZOL ÉS SZTIROL MONOMER ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetések az etil-benzol zeolit- vagy AlCl3-katalizátoros alkilálással történő előállítására vonatkoznak; emellett kiterjednek a sztirol monomer előállítására, amely az etil-benzol dehidrogénezése útján vagy a propilén-oxid melléktermékeként történik; és az 1. szakaszban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni őket.

4.1.   Folyamatválasztás

31. BAT:

A benzol etilénnel történő alkilálásából származó szerves vegyületek és savas gázok levegőbe történő kibocsátásának megakadályozása vagy csökkentése, a szennyvíz keletkezésének megelőzése és az ártalmatlanításra továbbított hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az új üzemek tekintetében vagy az üzemek jelentős korszerűsítése esetén a zeolitkatalizátoros eljárás alkalmazása.

4.2.   Levegőbe történő kibocsátások

32. BAT:

Az etil-benzol AlCl3-katalizátoros előállítási eljárásában részt vevő alkiláló egységből származó és a végső hulladékgáz-tisztítóba továbbított HCl-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a lúgos mosás alkalmazása.

Leírás:

A lúgos mosás leírását lásd a 12.1. pontban

Alkalmazhatóság:

Csak az etil-benzol AlCl3-katalizátoros előállítási eljárását használó meglévő üzemekben alkalmazható.

33. BAT:

Az etil-benzol AlCl3-katalizátoros előállítási eljárásának katalizátor-csere műveletéből származó és a végső hulladékgáz-tisztítóba továbbított por és HCl-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a nedves mosás alkalmazása, majd az elhasznált mosófolyadék felhasználása az alkiláló reaktort követő mosórendszerben.

Leírás:

A nedves mosás leírását lásd a 12.1. pontban.

34. BAT:

Az SMPO előállítási eljárásában részt vevő oxidáló egységből származó és a végső hulladékgáz-tisztítóba továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A folyadékrészecskék elragadásának csökkentésére szolgáló technikák

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

b.

Kondenzáció

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

c.

Adszorpció

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

d.

Mosás

Lásd a 12.1. pontot: A mosást megfelelő oldószerrel (például hideg, visszakeringtetett etil-benzol) kell végezni, az etil-benzol abszorbeálása érdekében, amely visszavezetésre kerül a reaktorba

Meglévő üzemek esetében a visszakeringtetett etil-benzol áram használatát korlátozhatja az üzem kialakítása

35. BAT:

Az SMPO előállítási eljárásában részt vevő acetofenon-hidrogénező egységből származó szerves vegyületek normál üzemeltetési feltételektől eltérő feltételek során bekövetkező levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a melléktermék-gáz továbbítása egy megfelelő tisztítórendszerhez.

4.3.   Vízbe történő kibocsátások

36. BAT:

Az etil-benzol dehidrogénezéséből származó szennyvíz csökkentésének és a szerves vegyületek visszanyerésének maximalizálása érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Optimalizált folyadékfázisú szétválasztás

A szerves és vizes fázisok szétválasztása megfelelő kialakítás és működtetés útján (például elegendő tartózkodási idő, a fázishatár észlelése és ellenőrzés alatt tartása), a nem oldott szerves anyagok környezetbe való kijutásának megakadályozása érdekében

Általánosan alkalmazható

b.

Gőzzel történő sztrippelés

Lásd a 12.2. pontot

Általánosan alkalmazható

c.

Adszorpció

Lásd a 12.2. pontot

Általánosan alkalmazható

d.

A víz újrafelhasználása

A reakcióból származó kondenzátumok gőzős sztrippelés (lásd a b. technikát) és adszorpció (lásd a c. technikát) után felhasználhatók technológiai vízként vagy kazánok tápvizeként

Általánosan alkalmazható

37. BAT:

Az SMPO előállítási eljárásában részt vevő oxidáló egységből származó szerves peroxidok vízbe történő kibocsátásának csökkentése és a berendezés után található biológiai szennyvíztisztító védelme érdekében elérhető legjobb technika a szerves peroxidokat tartalmazó szennyvíz előkezelése hidrolízissel, mielőtt egyéb szennyvízáramokkal vegyítenék és a végső biológiai tisztítóba kerülne.

Leírás:

A hidrolízis leírását lásd a 12.2. pontban.

4.4.   Erőforrás-hatékonyság

38. BAT:

Az etil-benzol dehidrogénezéséből származó szerves vegyületek hidrogén-visszanyerés (lásd a 39. BAT-ot) előtti visszanyerése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkettőnek az alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Kondenzáció

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

b.

Mosás

Lásd a 12.1. pontot. Az abszorbens szerepét kereskedelemben forgalmazott szerves oldószerek (vagy etil-benzol üzemekből származó kátrány) töltik be (lásd a 42b BAT-ot). A VOC vegyületek visszanyerése a mosófolyadék sztrippelésével történik

39. BAT:

Az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika az etil-benzol dehidrogénezésének melléktermékeként keletkező hidrogén visszanyerése és kémiai reagensként való felhasználása vagy a dehidrogénezés offgázának elégetése tüzelőanyagként (például a gőztúlhevítőben).

40. BAT:

Az SMPO előállítási eljárásában részt vevő acetofenol-hidrogénező egység erőforrás-hatékonyságának javítása érdekében elérhető legjobb technika a hidrogén-felesleg minimalizálása vagy a hidrogén újrahasznosítása a 8a. BAT alkalmazásával. Ha a 8a BAT nem alkalmazható, akkor az elérhető legjobb technika az energia visszanyerése (lásd a 9. BAT-ot).

4.5.   Maradékanyagok

41. BAT:

Az etil-benzol AlCl3-katalizátoros előállítási eljárásának keretében az elhasznált katalizátor semlegesítéséből származó és ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a visszamaradó szerves vegyületek visszanyerése sztrippeléssel, majd a vizes fázis töményítése egy használható AlCl3 melléktermék előállítása érdekében.

Leírás:

Először gőzzel történő sztrippeléssel eltávolításra kerülnek a VOC-k (illékony szerves vegyületek), majd az elhasznált katalizátor oldat elpárologtatásos töményítésére kerül sor, egy használható AlCl3 melléktermék előállítása érdekében. A gőzfázis kondenzálva van, az eljárásba visszavezetett HCl oldat előállítása érdekében.

42. BAT:

A hulladékképződés megelőzése vagy az etil-benzol előállításában részt vevő desztilláló egységből származó és ártalmatlanításra küldött hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Anyagok visszanyerése (például desztillálással, krakkolással)

Lásd a 17c. BAT-ot

Csak abban az esetben alkalmazható, ha a visszanyert anyagok felhasználhatók

b.

Kátrány használata a mosás abszorbenseként

Lásd a 12.1. pontot. Kereskedelemben forgalmazott oldószerek helyett kátrány használata abszorbensként a sztirol monomer etil-benzol dehidrogénezés útján történő előállításában részt vevő mosókban (lásd a 38b BAT-ot). A kátrány használhatóságának mértéke a mosó kapacitásától függ

Általánosan alkalmazható

c.

A kátrány felhasználása tüzelőanyagként

Lásd a 17e. BAT-ot

Általánosan alkalmazható

43. BAT:

Az etil-benzol dehidrogénezése útján sztirolt előállító egységekben való kokszképződés (amely katalizátorméreg és hulladék is egyben) csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a még biztonságos és célnak megfelelő lehető legkisebb üzemi nyomás alkalmazása.

44. BAT:

A sztirol monomer előállításából (beleértve a propilén-oxid melléktermékeként történő előállítást is) származó és ártalmatlanításra küldött szerves hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Inhibitorok hozzáadása a desztilláló rendszerekhez

Lásd a 17a BAT-ot

Általánosan alkalmazható

b.

A magas forráspontú maradékanyagok képződésének minimalizálása a desztilláló rendszerekben

Lásd a 17b BAT-ot

Csak új desztilláló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

c.

A maradékanyagok felhasználása tüzelőanyagként

Lásd a 17e BAT-ot

Általánosan alkalmazható

5.   BAT-KÖVETKEZTETÉSEK A FORMALDEHID ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

5.1.   Levegőbe történő kibocsátások

45. BAT:

A formaldehid előállításából származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A véggázáram továbbítása tüzelőberendezésbe

Lásd a 9. BAT-ot

Csak az ezüstös eljárás esetén alkalmazható

b.

Katalitikus oxidáló berendezés az energia visszanyerésével

Lásd a 12.1. pontot. Az energia visszanyerése gőz formájában történik

Csak a fém-oxidos eljárás esetén alkalmazható. Az energia visszanyerés lehetősége korlátokba ütközhet a kisméretű különálló üzemekben

c.

Termikus oxidáló berendezés az energia visszanyerésével

Lásd a 12.1. pontot. Az energia visszanyerése gőz formájában történik

Csak az ezüstös eljárás esetén alkalmazható


5.1. táblázat

A formaldehid előállításból származó TVOC vegyületek és formaldehid levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatt vett átlag)

(mg/Nm3, oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül)

TVOC

< 5–30 (22)

Formaldehid

2–5

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

5.2.   Vízbe történő kibocsátások

46. BAT:

A szennyvízképződés (például tisztításból, kiömlésekből vagy kondenzátumokból) megakadályozása vagy a szennyvíztisztító telepre továbbított szennyvíz és szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A víz újrafelhasználása

A vizes áramok (például tisztításból, kiömlésekből vagy kondenzátumokból) visszakeringtetésre kerülnek az eljárásba, elsősorban a formaldehid termék koncentrációjának beállítása érdekében. A víz újrafelhasználhatóságának mértéke a kívánt formaldehid koncentrációtól függ

Általánosan alkalmazható

b.

Kémiai előkezelés

A formaldehid átalakítása más, kevésbé toxikus anyagokká, például nátrium-szulfit hozzáadásával vagy oxidációval

Csak olyan elfolyó oldatok esetében érvényes, amelyek formaldehid tartalmuk miatt negatív hatással lehetnek a berendezés után található biológiai szennyvíztisztítóra

5.3.   Maradékanyagok

47. BAT:

Az ártalmatlanításra küldött, paraformaldehidet tartalmazó hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A paraformaldehid-képződés minimalizálása

A paraformaldehid képződésének minimalizálása a hevítés, a szigetelés és az áram keringtetésének javításával érhető el

Általánosan alkalmazható

b.

Az anyagok visszanyerése

A paraformaldehidet visszanyerik forró vízben való feloldással, ahol hidrolízisen és depolimerizáción esik át formaldehid oldat előállítása érdekében, vagy közvetlenül újrafelhasználják egyéb eljárásokban.

Nem alkalmazható, ha a visszanyert paraformaldehid a benne található szennyeződések miatt nem használható fel

c.

A maradékanyagok felhasználása tüzelőanyagként

A paraformaldehid visszanyerése után tüzelőanyagként kerül felhasználásra

Csak abban az esetben alkalmazható, ha a b. technika alkalmazása nem lehetséges

6.   BAT-KÖVETKEZTETÉSEK AZ ETILÉN-OXID ÉS AZ ETILÉN-GLIKOLOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

6.1.   Folyamatválasztás

48. BAT:

Az etilénfogyasztás, illetve a szerves vegyületek és a CO2 levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az új üzemek tekintetében vagy az üzemek jelentős korszerűsítése esetén az, ha levegő helyett oxigént használnak az etilén etilén-oxiddá történő közvetlen oxidálásához.

6.2.   Levegőbe történő kibocsátások

49. BAT:

Az EO üzemekből származó etilén és energia visszanyerésének, illetve a szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az alábbi két technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást lehetővé tevő szervesanyag-visszanyerési technikák

a.

Nyomásváltásos adszorpció vagy membránszeparáció alkalmazása az etilén inert anyagok kifúvatásából való visszanyerésére

A nyomásváltásos adszorpciós technikával a célgáz (ebben az esetben az etilén) molekulákat magas nyomáson adszorbeálja egy szilárd anyag (például molekulaszűrő), majd alacsonyabb nyomáson deszorbeálva vannak újrafelhasználás vagy újrafeldolgozás érdekében.

A membránszeparációt illetően lásd a 12.1. pontot.

Az alkalmazhatóságnak korlátot szabhat, ha az alacsony etilén tömegáram miatt túl sok energiára van szükség

Energia-visszanyerési technikák

b.

Az inert anyagok kifúvatásából származó áram továbbítása tüzelőberendezésbe

Lásd a 9. BAT-ot

Általánosan alkalmazható

50. BAT:

Az etilén- és oxigénfogyasztás, illetve az EO üzemből származó CO2 levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a 15. BAT-ban szereplő technikák kombinációjának alkalmazása és inhibitorok használata.

Leírás:

Kis mennyiségű szerves klórvegyület inhibitor (például etil-klorid vagy diklóretán) hozzáadása a reaktor betáplálásához, az etilén arányának csökkentése érdekében, amely teljes mértékben oxidálva lesz szén-dioxiddá. A katalizátor teljesítményének nyomon követésére alkalmas megfelelő paraméternek számítanak a reakcióhő és az egy tonnányi etilén betáplálásra eső CO2-képződés.

51. BAT:

A EO üzemben használt mosóközegben lévő CO2 deszorpciójából származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Folyamatintegrált technikák

a.

Lépcsős CO2-deszorpció

A technika lényege, hogy a szén-dioxid abszorpciós közegből való felszabadulásához szükséges nyomáscsökkentésre egy helyett két lépésben kerül sor. Ez lehetővé teszi egy szénhidrogénben gazdag kezdeti áram izolálását az esetleges visszaforgatás érdekében, amelyet követően egy meglehetősen tiszta szén-dioxid áram marad vissza a további kezeléshez.

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

Kibocsátáscsökkentési technikák

b.

Katalitikus oxidáló berendezés

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

c.

Termikus oxidáló berendezés

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható


6.1. táblázat

Az EO üzemben használt mosóközegben lévő CO2 deszorpciójából származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

BAT-AEL

TVOC

1–10 g/1 tonna előállított EO (23)  (24)  (25)

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

52. BAT:

Az EO levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az etilén-oxidot tartalmazó véggáz-áramok nedves mosásának alkalmazása.

Leírás:

A nedves mosás leírását lásd a 12.1. pontban. A véggáz-áramokban található EO nedves mosással történő eltávolítása a közvetlen kibocsátás vagy a szerves vegyületek további csökkentése előtt.

53. BAT:

Az EO visszanyerő egységben található EO abszorbens hűtéséből származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának megelőzése vagy csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Közvetett hűtés

Közvetett hűtőrendszerek (hőcserélőkkel) használata nyitott hűtőrendszerek helyett

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

b.

Az EO teljes mértékű eltávolítása sztrippeléssel

A megfelelő üzemeltetési feltételek fenntartása és az EO sztrippelő működésének online nyomon követése, annak biztosítása érdekében, hogy az EO teljes mennyisége eltávolításra került sztrippelés útján; továbbá megfelelő védőrendszerek biztosítása, amelyek megakadályozzák az EO kibocsátását normál működtetéstől eltérő üzemeltetési feltételek esetén

Csak abban az esetben alkalmazható, ha az a. technika alkalmazása nem lehetséges

6.3.   Vízbe történő kibocsátások

54. BAT:

A szennyvíz mennyiségének, illetve a termék tisztításából származó és a végső szennyvíztisztítóhoz továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Az EO üzemből származó lefúvatás felhasználása az EG üzemben

Az EO üzemből lefújt anyagáramok továbbításra kerülnek az EG eljárásokhoz, és nincsenek szennyvízként kibocsátva. A lefúvatás EG eljárásokban való újrafelhasználhatóságának mértéke az EG termék minőségével kapcsolatos szempontoktól függ.

Általánosan alkalmazható

b.

Desztillálás

A desztillálás az eltérő forráspontú vegyületek részleges elpárologtatás és újrakondenzálás útján történő szétválasztására szolgáló technika.

A technikát EO és EG üzemekben a vizes áramok töményítésére használják, a glikolok visszanyerése vagy ártalmatlanításuk lehetővé tétele (például égetéssel a szennyvízként való kibocsátásuk helyett), illetve a víz részleges újrafelhasználásának/újrafeldolgozásának lehetővé tétele érdekében.

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

6.4.   Maradékanyagok

55. BAT:

Az EO és EG üzemekből származó és ártalmatlanításra küldött szerves hulladék mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A hidrolízis reakció optimalizálása

A víz/EO arány optimalizálása a nehezebb glikolok melléktermékként való előállításának csökkentése, illetve a glikolok szikkasztásához szükséges túl magas energiaigény elkerülése érdekében. Az optimális arány a di- és trietilén glikolokkal kapcsolatos kibocsátási céltól függ

Általánosan alkalmazható

b.

Az EO üzemek melléktermékeinek izolálása felhasználás céljából

EO üzemek esetében az EO visszanyeréséből származó folyékony elfolyó oldat szikkasztása után visszamaradó koncentrált szerves frakció desztillálásra kerül, hasznos rövidláncú glikolok és nehezebb maradékanyagok kinyerése érdekében

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

c.

Az EG üzemek melléktermékeinek izolálása felhasználás céljából

EG üzemek esetében a hosszabb láncú glikol frakciók felhasználhatók adott formában vagy tovább frakcionálhatók hasznos glikolok kinyerése érdekében

Általánosan alkalmazható

7.   BAT-KÖVETKEZTETÉSEK A FENOL ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetések a fenolok kuménból történő előállítására vonatkoznak, és az 1. szakaszban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni őket.

7.1.   Levegőbe történő kibocsátások

56. BAT:

A nyersanyagok visszanyerésének, illetve a kuménoxidáló egységből származó és a végső hulladékgáz-tisztítóhoz továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Folyamatintegrált technikák

a.

A folyadékrészecskék elragadásának csökkentésére szolgáló technikák

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

Újrafelhasználást lehetővé tevő szervesanyag-visszanyerési technikák

b.

Kondenzáció

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

c.

Adszorpció (regeneratív)

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

57. BAT:

A kuménoxidáló egységéből származó véggáz esetében a szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi d technika alkalmazása. Minden egyéb külön áram vagy kombinált áram esetében az elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A véggázáram továbbítása tüzelőberendezésbe

Lásd a 9. BAT-ot

Csak abban az esetben alkalmazható, ha a véggáz felhasználható gáz-halmazállapotú tüzelőanyagként

b.

Adszorpció

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

c.

Termikus oxidáló berendezés

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

d.

Regeneratív termikus oxidáló berendezés (RTO)

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható


7.1. táblázat

A fenol előállításból származó TVOC vegyületek és benzol levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

Forrás

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

(mg/Nm3, oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül)

Feltételek

Benzol

Kuménoxidáló egység

< 1

A BAT-AEL akkor alkalmazandó, ha a kibocsátás meghaladja a 1 g/óra mértéket.

TVOC

5–30

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

7.2.   Vízbe történő kibocsátások

58. BAT:

Az oxidáló egységből származó szerves peroxidok vízbe történő kibocsátásának csökkentése és szükség esetén a berendezés után található biológiai szennyvíztisztító védelme érdekében az elérhető legjobb technika a szerves peroxidokat tartalmazó szennyvíz előkezelése hidrolízissel, mielőtt egyéb szennyvízáramokkal vegyítenék és a végső biológiai tisztítóba kerülne.

Leírás:

A hidrolízis leírását lásd a 12.2. pontban. A szennyvíz (amely elsősorban a kondenzátorokból, illetve az adszorber regenerálásából származik a fázisszétválasztást követően) hő- (100 °C-ot meghaladó hőmérsékleten és magas pH-érték mellett) vagy katalitikus kezelésen esik át, annak érdekében, hogy a szerves peroxidok lebontásra kerüljenek az ökoszisztémára nem mérgező és biológiailag könnyebben lebomló vegyületekké.

7.2. táblázat

A peroxidok lebontását végző egység kimeneténél távozó szerves peroxidokra vonatkozó BAT-AEPL érték

Paraméter

BAT-AEPL

(legalább három szúrópróbaszerű minta legalább félórás eltéréssel)

Kapcsolódó monitoring

Szerves peroxidok összesen, kumén-hidroperoxidban kifejezve

< 100 mg/l

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány. A minimális nyomonkövetési gyakoriság napi egy alkalom, ami évi négy alkalomra csökkenthető, ha a folyamatparaméterek (például pH, hőmérséklet és tartózkodási idő) ellenőrzésével a bizonyítható hidrolízis megfelelő teljesítménye

59. BAT:

A szétválasztó egységből és a desztilláló egységből származó és további szennyvíztisztításra továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika a fenol és egyéb szerves vegyületek (például aceton) visszanyerése extrahálással, amelyet sztrippelés követ.

Leírás:

A fenol fenoltartalmú szennyvízáramokból való visszanyerése, a pH 7-es érték alá csökkentésével, amelyet megfelelő oldószerrel végzett extrahálás, majd a szennyvíz sztrippelése követ, a visszamaradó oldószer és egyéb alacsony forráspontú vegyületek (például aceton) eltávolítása érdekében. A kezelési technikák leírását lásd a 12.2 pontban.

7.3.   Maradékanyagok

60. BAT:

A fenol tisztításából származó kátrányképződés megelőzése vagy az ártalmatlanításra küldött kátrány mennyiségének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Az anyagok visszanyerése

(például desztillálással, krakkolással)

Lásd a 17c BAT-ot. Desztillálás alkalmazása a kumén, α-metilsztirol-fenol stb. visszanyerésére

Általánosan alkalmazható

b.

A kátrány felhasználása tüzelőanyagként

Lásd a 17e BAT-ot.

Általánosan alkalmazható

8.   BAT-KÖVETKEZTETÉSEK AZ ETANOLAMINOK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

8.1.   Levegőbe történő kibocsátások

61. BAT:

A vizes etanolaminok előállítási eljárásából származó ammónia levegőbe történő kibocsátásának, illetve az ammóniafogyasztás csökkentésének érdekében elérhető legjobb technika egy többlépcsős nedvesmosó rendszer alkalmazása.

Leírás:

A nedves mosás leírását lásd a 12.1. pontban. A nem reagált ammónia visszanyerése az ammónia-sztrippelő véggázából és az elpárologtató egységből, legkevesebb két lépcsőben végzett nedves mosással, amelyet követően az ammónia visszavezetésre kerül az eljárásba.

8.2.   Vízbe történő kibocsátások

62. BAT:

A vákuumrendszerekből származó szerves vegyületek levegőbe és vízbe kerülésének megelőzése vagy csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Vízmentes vákuum-előállítás

Szárazonfutó, például térfogat-kiszorítású szivattyúk használata

Meglévő üzemek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok

b.

Recirkuláltatott vízzel üzemelő vízgyűrűs vákumszivattyú használata

A szivattyú tömítőfolyadékaként használt víz kis lefúvatású zárt rendszeren keresztül visszakeringtetésre kerül a szivattyúházba, ennek köszönhetően minimális mennyiségű szennyvíz képződik

Csak abban az esetben alkalmazható, ha az a. technika alkalmazása nem lehetséges.

Nem alkalmazható trietanol-amin desztillálása esetén

c.

A vákkumrendszerből származó vizes áramok újrafelhasználása az eljárásban

A vízgyűrűs szivattyúkból vagy gőz-ejektorokból származó vizes áramok visszaküldése az eljárásba, a szerves anyagok kinyerése és a víz újrafelhasználása céljából. A víz eljárásokban való újrafelhasználhatóságának mértékét az eljárás vízigénye korlátozza

Csak abban az esetben alkalmazható, ha az a. technika alkalmazása nem lehetséges

d.

A szerves vegyületek (aminok) kondenzálása a vákuumrendszerek előtt

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

8.3.   Nyersanyag-felhasználás

63. BAT:

Az etilén-oxid hatékony felhasználása érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A felesleges ammónia felhasználása

A reakciókeverék magas ammóniatartalmának fenntartása hatékony módszer annak biztosítására, hogy a teljes etilén-oxid mennyiség átalakításra kerül termékekké

Általánosan alkalmazható

b.

A reakció víztartalmának optimalizálása

Víz használata a fő reakciók felgyorsítására, a termék-eloszlás megváltoztatása és az etilén-oxid és glikolok közötti jelentős mellékreakciók nélkül

Csak a vizes eljárás esetén alkalmazható

c.

Az eljárás üzemeltetési feltételeinek optimalizálása

Az optimális üzemeltetési feltételek (például hőmérséklet, nyomás, tartózkodási idő) meghatározása és fenntartása az etilén-oxid mono-, di- és tri-etanol-aminná való átalakításának maximalizálása érdekében a kívánt összetételben

Általánosan alkalmazható

9.   BAT-KÖVETKEZTETÉSEK A TOLUOL-DIIZOCIANÁT (TDI) ÉS METILÉN-DIFENIL-DIIZOCIANÁT (MDI) ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetések a következő termékek előállítására vonatkoznak:

dinitro-toluol (DNT) toluolból;

toluol-diamin (TDA) DNT-ből;

TDI TDA-ból;

metilén-difenil-diamin (MDA) anilinből;

MDI MDA-ból;

és az 1. szakaszban szereplő általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni őket.

9.1.   Levegőbe történő kibocsátások

64. BAT:

A DNT, TDA és MDA üzemekből származó és a végső hulladékgáz-tisztítóhoz továbbított (lásd a 66. BAT-ot) szerves vegyületek, NOX, NOX- prekurzorok és SOX okozta terhelés csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Kondenzáció

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

b.

Nedves mosás

Lásd a 12.1. pontot. Számos esetben a mosás hatékonyságát javítja az abszorbeált szennyező anyag kémiai reakciója (a NOX részleges oxidációja a salétromsav visszanyerésével, a savak eltávolítása lúgos oldattal, az aminok eltávolítása savas oldatokkal, az anilin és a formaldehid közötti reakció lúgos oldatban)

c.

Termikus redukció

Lásd a 12.1. pontot.

A meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatja a technika helyigénye

d.

Katalitikus redukció

Lásd a 12.1. pontot.

65. BAT:

A végső hulladékgáz-tisztítóba továbbított HCl- és foszgénterhelés csökkentése, illetve az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika a HCl és a foszgén visszanyerése a TDI és/vagy MDI üzemek melléktermékgáz-áramaiból, az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazásával.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

A HCl abszorbeálása nedves mosással

Lásd a 8d BAT-ot.

Általánosan alkalmazható

b.

A foszgén abszorbeálása mosással

Lásd a 12.1. pontot. A felesleges foszgén abszorbeálása szerves oldószerrel, majd visszajuttatása az eljárásba

Általánosan alkalmazható

c.

HCl-/foszgénkondenzáció

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

66. BAT:

A szerves vegyületek (beleértve a klórozott szénhidrogéneket is), HCl és klór levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a kombinált véggázáramok kezelése termikus oxidáló berendezéssel, amelyet lúgos mosás követ.

Leírás:

A DNT, TDA, TDI, MDA és MDI üzemekből származó véggázáramok kezelés érdekében egyesítve vannak egy vagy több véggázárammá. (A termikus oxidáló berendezés és a mosás leírásait lásd a 12.1. pontban.) Termikus oxidáló berendezés helyett használható a folyékony hulladékok és véggázok együttes kezelésére alkalmas égetőmű A lúgos mosás a HCl és a klór eltávolításának hatékonyságát javító lúg hozzáadásával végzett nedves mosás.

9.1. táblázat

A TDI/MDI eljárásokból származó TVOC, tetraklór-metán, Cl2, HCl és PCDD/F levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

BAT-AEL

(mg/Nm3, oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül)

TVOC

1–5 (26)  (27)

Tetraklór-metán

≤ 0,5 g/1 tonna előállított MDI (28)

≤ 0,7 g/1 tonna előállított TDI (28)

Cl2

< 1 (27)  (29)

HCl

2–10 (27)

PCDD/F

0,025–0,08 ng I-TEQ/Nm3  (27)

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

67. BAT:

A klórt és/vagy klórozott vegyületeket tartalmazó melléktermékgáz-áramok kezelését végző termikus oxidáló berendezésekből (lásd a 12.1. pontot) származó PCDD/F levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi a technika alkalmazása, amelyet szükség esetén a b technika követ.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Gyors lehűtés

A füstgázok gyors lehűtése a PCDD/F de novo szintézisének megelőzése érdekében

Általánosan alkalmazható

b.

Aktívszén-adagolás

A PCDD/F eltávolítása aktív szén általi adszorpcióval, amelyet a füstgázba injektálnak, majd porleválasztásra kerül sor

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL értékek): lásd: 9.1. táblázat

9.2.   Vízbe történő kibocsátások

68. BAT:

Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő nyomon követése legalább az alábbi gyakorisággal. EN-szabvány hiányában a BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazását jelenti, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

Anyag/Paraméter

Üzem

Mintavételi pont

Szabvány(ok)

Minimális ellenőrzési gyakoriság

Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring

TOC

DNT üzem

Az előkezelő egység kimenete

EN 1484

Hetente egyszer (30)

70. BAT

MDI és/vagy TDI üzem

Az üzem kimenete

Havonta egyszer

72. BAT

Anilin

MDA üzem

A végső szennyvíztisztító kimenete

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

Havonta egyszer

14. BAT

Klórozott oldószerek

MDI és/vagy TDI üzem

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre (pl. EN ISO 15680)

14. BAT

69. BAT:

A DNT üzemből a szennyvíztisztítóba kibocsátott nitrit-, nitrát- és szervesvegyület-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a nyersanyagok visszanyerése, a szennyvíz mennyiségének csökkentése és a víz újrafelhasználása az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazásával.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Nagy koncentrációjú salétromsav használata

Nagy koncentrációjú HNO3 (kb. 99 %-os) használata az eljárás hatékonyságának javítása, illetve a szennyvíz mennyiségének és a szennyező anyagok terhelésének csökkentése érdekében

Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok

b.

Az elhasznált sav optimalizált regenerálása és visszanyerése

A nitrálási reakcióból származó elhasznált sav regenerálása olyan módon, hogy a víz és a szerves tartalom újrafelhasználás céljából szintén visszanyerésre kerüljenek, a bepárlás/desztillálás, sztrippelés és kondenzálás megfelelő kombinációjának alkalmazásával

Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok

c.

A technológiai víz újrafelhasználása a DNT mosásához

Az elhasznált sav visszanyerésére szolgáló egységből és a nitrálási egységből származó technológiai víz újrafelhasználása a DNT mosásához

Meglévő üzemegységek esetében az alkalmazhatóságot korlátozhatják a kialakítás és/vagy a működési korlátok

d.

Az első mosási lépésből származó víz újrafelhasználása az eljárásban

A salétromsav és a kénsav extrahálása a szerves fázisból víz használatával. A savas víz visszajuttatásra kerül az eljárásba, közvetlen újrafelhasználás vagy az anyagok visszanyerését célzó további feldolgozás érdekében

Általánosan alkalmazható

e.

A víz többszöri felhasználása és visszakeringtetése

A mosásból, öblítésből és a berendezés tisztításából származó víz újrafelhasználása, például a szerves fázis ellenáramú többlépéses mosásához

Általánosan alkalmazható

BAT-hoz kapcsolódó szennyvíz mennyiség: lásd: 9.2. táblázat

70. BAT:

A DNT üzemből a szennyvíztisztítóba kibocsátott biológiailag rosszul lebomló szerves vegyületek jelentette terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a szennyvíz előkezelése az alábbi technikák egyikének vagy mindkét technika alkalmazásával.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Extrahálás

Lásd a 12.2. pontot

Általánosan alkalmazható

b.

Kémiai oxidálás

Lásd a 12.2. pontot


9.2. táblázat

A DNT üzemek előkezelő egységének kimenetétől a további szennyvíztisztítást végző telepre történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEPL értékek

Paraméter

BAT-AEPL

(az 1 hónap alatt kapott értékek átlaga)

TOC

< 1 kg/1 tonna előállított DNT

Kapcsolódó szennyvíz mennyiség

< 1 m3/1 tonna előállított DNT

A TOC kapcsolódó monitoringját az 68. BAT ismerteti.

71. BAT:

A szennyvízkeletkezés, illetve a TDA üzemből a szennyvíztisztítóhoz továbbított szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi a., b. és c. technikák kombinációjának, majd a d. technika alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Elpárologtatás

Lásd a 12.2. pontot

Általánosan alkalmazható

b.

Sztrippelés

Lásd a 12.2. pontot

c.

Extrahálás

Lásd a 12.2. pontot

d.

A víz újrafelhasználása

A víz (például kondenzátumoktól vagy mosásból származó) újrafelhasználása az eljárásban vagy egyéb eljárásokban (például egy DNT üzemben). A víz meglévő üzemekben való újrafelhasználhatóságának mértékét korlátozhatják a technikai korlátok

Általánosan alkalmazható


9.3. táblázat

A TDA üzemből a szennyvíztisztítóba történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEPL értékek

Paraméter

BAT-AEPL

(az 1 hónap alatt kapott értékek átlaga)

Kapcsolódó szennyvíz mennyiség

< 1 m3/1 tonna előállított TDA

72. BAT:

Az MDI és/vagy TDI üzemekből a végső szennyvíztisztítóba kibocsátott szervesanyag-terhelés megelőzése vagy csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika az oldószerek visszanyerése és a víz újrafelhasználása az üzem kialakításának és működésének optimalizálásával.

9.4. táblázat

A TDI vagy MDI üzemekből a szennyvíztisztítóba történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEPL érték

Paraméter

BAT-AEPL

(az 1 év alatt kapott értékek átlaga)

TOC

< 0,5 kg/1 tonna termék (TDI vagy MDI) (31)

A kapcsolódó monitoringot a 68. BAT ismerteti.

73. BAT:

Az MDA üzemből a szennyvíztisztítóba kibocsátott szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a szerves anyagok visszanyerése az alábbi technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazásával.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Elpárologtatás

Lásd a 12.2. pontot. Az extrahálás megkönnyítésére használva (lásd a b technikát)

Általánosan alkalmazható

b.

Extrahálás

Lásd a 12.2. pontot. Az MDA visszanyerésére/eltávolítására használva

Általánosan alkalmazható

c.

Gőzzel történő sztrippelés

Lásd a 12.2. pontot. Az anilin és metanol visszanyerésére/eltávolítására használva

A metanol esetében az alkalmazhatóság az alternatív opciók szennyvízgazdálkodási és -kezelési stratégián belüli értékelésétől függ

d.

Desztillálás

Lásd a 12.2. pontot. Az anilin és metanol visszanyerésére/eltávolítására használva

9.3.   Maradékanyagok

74. BAT:

A TDI üzemből származó és ártalmatlanításra küldött szerves maradékanyagok mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Hulladékanyagok képződését megakadályozó vagy mérséklő technikák

a.

A magas forráspontú maradékanyagok képződésének minimalizálása a desztilláló rendszerekben

Lásd a 17b BAT-ot.

Csak új desztilláló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

Újrafelhasználást vagy újrafeldolgozást lehetővé tevő szervesanyag-visszanyerési technikák

b.

A TDI nagyobb mértékű visszanyerése elpárologtatással vagy további desztillálással

A desztillálásból származó maradékanyagok további feldolgozás tárgyát képezik a bennük található TDI maximális mennyiségének visszanyerése érdekében, például egy vékonyfilmes bepárló vagy egyéb rövid útvonalú desztilláló egység alkalmazásával, amelyet szárítás követ.

Csak új desztilláló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

c.

A TDA visszanyerése kémiai reakcióval

A kátrányok feldolgozás tárgyát képezik a TDA kémiai reakció (például hidrolízis) útján való visszanyerése érdekében.

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

10.   BAT-KÖVETKEZTETÉSEK AZ ETILÉN-DIKLORID ÉS A VINIL-KLORID MONOMER ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

10.1.   Levegőbe történő kibocsátások

10.1.1.   Az EDC előállítására szolgáló krakkoló kemencékből származó, levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó BAT-AEL érték

10.1. táblázat

Az EDC előállítására szolgáló krakkoló kemencékből származó NOX levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

BAT-AEL értékek (32)  (33)  (34)

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

(mg/Nm3, 3 térf.% O2 mellett)

NOx

50–100

A kapcsolódó monitoringot az 1. BAT ismerteti.

10.1.2.   Az egyéb forrásokból származó levegőbe történő kibocsátásokra vonatkozó technikák és BAT-AEL értékek

75. BAT:

A végső hulladékgáz-tisztítóba továbbított szervesayag-terhelés és a nyersanyag-fogyasztás csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák mindegyikének alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Folyamatintegrált technikák

a.

A betáplálás minőségének ellenőrzése

A betáplálás minőségének ellenőrzése, a maradékanyagok képződésének minimalizálása érdekében (például az etilén propán- és acetiléntartalma; a klór brómtartalma; a hidrogén-klorid acetiléntartalma)

Általánosan alkalmazható

b.

A levegő helyett oxigén használata oxiklórozáshoz

Csak új oxiklórozó üzemek vagy az oxiklórozó üzem jelentős korszerűsítése esetén alkalmazható

Szervesanyag-visszanyerési technikák

c.

Kondenzálás hűtött víz vagy hűtőközegek használatával

Hűtött vizes vagy hűtőközeges (például ammónia vagy propilén) kondenzálás alkalmazása (lásd a 12.1 pontot), a szerves vegyületek kinyerése érdekében az egyes melléktermék-gáz áramokból, mielőtt azok továbbításra kerülnek végső tisztítás céljából

Általánosan alkalmazható

76. BAT:

A szerves vegyületek (beleértve a halogénezett vegyületeket is), HCl és Cl2 levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az EDC és/vagy VCM előállításából származó kombinált véggázáramok kezelése termikus oxidáló berendezéssel, amelyet kétlépcsős nedves mosás követ.

Leírás:

A termikus oxidáló berendezés, a nedves és a lúgos mosás leírását lásd a 12.1. pontban. A termikus oxidálás folyékony-hulladék égetőben végezhető el. Ebben az esetben az oxidációs hőmérsékletnek meg kell haladnia az 1 100 °C értéket legkevesebb 2 másodperces tartózkodási idő mellett, ezt követően pedig gyors hűtésre kell sort keríteni, a PCDD/F de novo szintézisének megelőzése érdekében.

A mosás két lépcsőben történik: nedves mosás vízzel és általában a sósav visszanyerésével, amit nedves lúgos mosás követ.

10.2. táblázat

Az EDC/VCM előállításából származó TVOC, EDC+VCM, Cl2, HCl és PCDD/F levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

BAT-AEL

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag)

(mg/Nm3, 11 térf.% O2 mellett)

TVOC

0,5–5

EDC és VCM összege

< 1

Cl2

< 1-4

HCl

2–10

PCDD/F

0,025–0,08 ng I-TEQ/Nm3

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

77. BAT:

A klórt és/vagy klórozott vegyületeket tartalmazó melléktermékgáz-áramok kezelését végző termikus oxidáló berendezésekből (lásd a 12.1. pontot) származó PCDD/F levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi a technika alkalmazása, amelyet szükség esetén a b technika követ.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Gyors lehűtés

A füstgázok gyors lehűtése a PCDD/F de novo szintézisének megelőzése érdekében

Általánosan alkalmazható

b.

Aktívszén-adagolás

A PCDD/F eltávolítása aktív szén általi adszorpcióval, amelyet a füstgázba injektálnak, majd porleválasztásra kerül sor

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL értékek): lásd: 10.2. táblázat

78. BAT:

A krakkolócsövek kokszmentesítéséből származó por és CO levegőbe történő kibocsátásnak csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika a kokszmentesítés gyakoriságának csökkentését célzó alábbi technikák egyikének, illetve az alábbi kibocsátáscsökkentési technikák egyikének vagy kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

A kokszmentesítés gyakoriságának csökkentésére szolgáló technikák

a.

A termikus kokszmentesítés optimalizálása

A kokszmentesítési ciklus üzemeltetési feltételeinek – légáram, hőmérséklet és gőztartalom – optimalizálása a maximális kokszeltávolítás érdekében

Általánosan alkalmazható

b.

A mechanikus kokszmentesítés optimalizálása

A mechanikus kokszmentesítés (például homoksugaras) optimalizálása a koksz porként való eltávolításának maximalizálása érdekében

Általánosan alkalmazható

Kibocsátáscsökkentési technikák

c.

Nedves porleválasztás

Lásd a 12.1. pontot

Csak termikus kokszmentesítés esetén alkalmazható

d.

Porleválasztó ciklon

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

e.

Szövetbetétes szűrő

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

10.2.   Vízbe történő kibocsátások

79. BAT:

Az elérhető legjobb technika a vízbe történő kibocsátások EN-szabványoknak megfelelő nyomon követése legalább az alábbi gyakorisággal. EN-szabvány hiányában a BAT olyan ISO-, nemzeti vagy egyéb nemzetközi szabványok alkalmazását jelenti, amelyek az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudják biztosítani.

Anyag/Paraméter

Üzem

Mintavételi pont

Szabvány(ok)

Minimális ellenőrzési gyakoriság

Az alábbiakhoz kapcsolódó monitoring

EDC

Összes üzem

A szennyvíz sztrippelő kimenete

EN ISO 10301

Naponta egyszer

80. BAT

VCM

Réz

Fluidágyas technológiát alkalmazó oxiklórozó üzem

A szilárd anyagok eltávolítására szolgáló előkezelés kimenete

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre, például EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2

Naponta egyszer (35)

81. BAT

PCDD/F

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

3 havonta egyszer

Összes oldott szilárd anyag (TSS)

EN 872

Naponta egyszer (35)

Réz

Fluidágyas technológiát alkalmazó oxiklórozó üzem

A végső szennyvíztisztító kimenete

Különböző EN-szabványok állnak rendelkezésre, például EN ISO 11885, EN ISO 15586, EN ISO 17294-2

Havonta egyszer

14. BAT és 81. BAT

EDC

Összes üzem

EN ISO 10301

Havonta egyszer

14. BAT és 80. BAT

PCDD/F

Nem áll rendelkezésre EN-szabvány

3 havonta egyszer

14. BAT és 81. BAT

80. BAT:

A szennyvíztisztítóba kibocsátott klórozott vegyületek terhelésének, illetve a szennyvízgyűjtő és -kezelő rendszerből származó anyagok levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a hidrolízis és sztrippelés alkalmazása a lehető legközelebb a forráshoz.

Leírás:

A hidrolízis és sztrippelés leírását lásd a 12.2. pontban. A hidrolízis lúgos kémhatáson történik, az oxiklórozási eljárásból származó klorál-hidrát lebontása érdekében. Ennek eredményeképpen kloroform képződik, amely ezt követően az EDC és VCM társaságában sztrippeléssel eltávolításra kerül.

BAT-hoz kapcsolódó környezetvédelmi teljesítményszint (BAT-AEPL értékek): lásd: 10.3. táblázat

A BAT-hoz kapcsolódó kibocsátási szintek (BAT-AEL értékek) a befogadó víztestbe történő azon közvetlen kibocsátások vonatkozásában, amelyekre a végső víztisztító kimeneténél kerül sor: lásd: 10.5. táblázat

10.3. táblázat

A szennyvíz sztrippelő kimeneténél távozó szennyvízben található klórozott szénhidrogénekre vonatkozó BAT-AEPL értékek

Paraméter

BAT-AEPL

(az 1 hónap alatt kapott értékek átlaga) (36)

EDC

0,1–0,4 mg/l

VCM

< 0,05 mg/l

A kapcsolódó monitoringot a 79. BAT ismerteti.

81. BAT:

Az oxiklórozási eljárásból származó PCDD/F és réz vízbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi a. vagy másik megoldásként a b. technika alkalmazása a c., d. és e. technikák megfelelő kombinációjával együtt.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Folyamatintegrált technikák

a.

Szilárdágyas oxiklórozási technológia

Az oxiklórozási reakció által alkalmazott technológia: szilárdágyas reaktorban kevesebb katalizátor-részecske jut a keletkező fejgázáramba

Nem alkalmazható fluidágyas technológiát használó meglévő üzemekben

b.

Ciklon vagy száraz-katalizátor szűrőrendszer

A ciklon vagy a száraz-katalizátor szűrő rendszer csökkenti a reaktor katalizátor-veszteségét, és ezáltal a szennyvízbe való bekerülésüket

Csak fluidágyas technológiát használó üzemekben alkalmazható

A szennyvíz előkezelése

c.

Kémiai kicsapatás

Lásd a 12.2. pontot. Kémiai kicsapatás alkalmazása az oldott réz eltávolítása érdekében

Csak fluidágyas technológiát használó üzemekben alkalmazható

d.

Koagulálás és flokkulálás

Lásd a 12.2. pontot

Csak fluidágyas technológiát használó üzemekben alkalmazható

e.

Membránszűrés (mikro- vagy ultraszűrés)

Lásd a 12.2. pontot

Csak fluidágyas technológiát használó üzemekben alkalmazható


10.4. táblázat

Az oxiklórozásos EDC-előállításból származó és a fluidágyas technológiát alkalmazó üzemek szilárdanyag-eltávolító előkezelő egységének kimeneténél távozó anyagok vízbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEPL értékek

Paraméter

BAT-AEPL

(az 1 év alatt kapott értékek átlaga)

Réz

0,4–0,6 mg/l

PCDD/F

< 0,8 ng I-TEQ/l

Összes oldott szilárd anyag (TSS)

10–30 mg/l

A kapcsolódó monitoringot a 79. BAT ismerteti.

10.5. táblázat

Az EDC előállításából származó réz, EDC és PCDD/F befogadó víztestbe történő közvetlen kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

BAT-AEL

(az 1 év alatt kapott értékek átlaga)

Réz

0,04–0,2 g/1 tonna oxiklórozással előállított EDC (37)

EDC

0,01–0,05 g/1 tonna megtisztított EDC (38)  (39)

PCDD/F

0,1–0,3 μg I-TEQ/1 tonna oxiklórozással előállított EDC

A kapcsolódó monitoringot a 79. BAT ismerteti.

10.3.   Energiahatékonyság

82. BAT:

A hatékony energiafelhasználás érdekében elérhető legjobb technika egy forralócsöves reaktor használata az etilén közvetlen klórozására.

Leírás:

A forralócsöves reaktor rendszerében végbemenő és az etilén klórozását célzó reakció általában 85 °C-nál kisebb és 200 °C közötti hőmérsékleten zajlik. Az alacsony hőmérsékletű eljárásokkal szemben lehetővé teszi a reakcióhő hatékony visszanyerését és újrafelhasználását (például az EDC desztillálására).

Alkalmazhatóság:

Csak új, közvetlen klórozásra szánt üzemekben alkalmazható.

83. BAT:

Az EDC krakkoló kemencék energiafogyasztásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a kémiai átalakulást valamilyen kitüntetett irányban elősegítő anyagok (promotorok) alkalmazása.

Leírás:

Promotorok – például klór és egyéb gyökképző anyagok – használata a krakkolási reakció javítása és a reakció hőmérsékletének, következésképpen pedig a szükséges hőteljesítmény csökkentése érdekében. A promotorok előállítása történhet az eljáráson belül, illetve lehetőség van ezek hozzáadására is.

10.4.   Maradékanyagok

84. BAT:

A VCM üzemekből származó és ártalmatlanításra küldött koksz mennyiségének csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák kombinációjának alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Promotorok alkalmazása a krakkolásban

Lásd a 83. BAT-ot

Általánosan alkalmazható

b.

Az EDC krakkolásból származó gázáram gyors lehűtése

Az EDC krakkolásból származó gázáram gyors lehűtése egy toronyban hideg EDC-vel a kokszképződés mérséklése érdekében. Bizonyos esetekben a gyors lehűtés előtt az áram hőcserélés útján lehűtésre kerül hideg folyékony EDC betáplálásával

Általánosan alkalmazható

c.

Az EDC betáplálás előzetes elpárologtatása

A kokszképződés mérséklése az EDC reaktor utáni elpárologtatásával, a magas forráspontú koksz-képződést elősegítő anyagok eltávolítása érdekében

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

d.

Laposlángú égő

A kemencében található olyan típusú égő, amely csökkenti a forró pontok számát a krakkolócsövek falán

Csak új kemencék vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

85. BAT:

Az ártalmatlanításra küldött veszélyes hulladék mennyiségének csökkentése és az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák mindegyikének alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Az acetilén hidrogénezése

HCl képződése az EDC krakkolási reakciójában és visszanyerése desztillálás útján.

A HCl áramban jelen lévő acetilén hidrogénezésének célja az oxiklórozásból származó nem kívánt vegyületek képződésének mérséklése. A hidrogénező egység kimeneténél 50 ppmv alatti acetilén értékek javasoltak

Csak új üzemek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

b.

A folyékony hulladék elégetéséből származó HCl visszanyerése és újrafelhasználása

A HCl visszanyerése az égetőmű véggázából vízzel vagy oldott HCl-dal végzett nedves mosással (lásd a 12.1. pontot), majd a visszanyert anyag újrafelhasználása (például az oxiklórozó üzemben)

Általánosan alkalmazható

c.

A klórozott vegyületek izolálása felhasználás céljából

A melléktermékek izolálása, és szükség esetén tisztítása felhasználás céljából (például monoklór-etán és/vagy 1,1,2-triklór-etán, az utóbbi 1,1-diklór-etilén előállításához)

Csak új desztilláló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható.

Az alkalmazhatóságot korlátozhatja a megjelölt vegyületek felhasználhatóságának hiánya

11.   BAT-KÖVETKEZTETÉSEK A HIDROGÉN-PEROXID ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TEKINTETÉBEN

A jelen szakaszban szereplő BAT-következtetéseket az 1. szakaszban található általános BAT-következtetésekkel együtt kell alkalmazni.

11.1.   Levegőbe történő kibocsátások

86. BAT:

Az oldószerek visszanyerése, illetve a hidrogénező egységtől eltérő minden egyéb egységből származó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák megfelelő kombinációjának alkalmazása. Ha az oxidáló egység levegőt használ, akkor legalább a d. technika alkalmazása szükséges. Ha az oxidáló egység tiszta oxigént használ, akkor legalább a hűtött vizet felhasználó b. technika alkalmazása szükséges.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

Folyamatintegrált technikák

a.

Az oxidációs eljárás optimalizálása

Az eljárás optimalizálása magában foglalja a megnövelt oxidációs nyomást és a csökkentett oxidációs hőmérsékletet, a melléktermék-gázban található oldószer-gőzök koncentrációjának csökkentése érdekében

Csak új oxidáló egységek vagy jelentős üzemfejlesztések esetén alkalmazható

b.

A szilárd és/vagy folyadékrészecskék elragadásának csökkentésére szolgáló technikák

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

Újrafelhasználást lehetővé tevő oldószer-visszanyerési technikák

c.

Kondenzáció

Lásd a 12.1. pontot

Általánosan alkalmazható

d.

Adszorpció (regeneratív)

Lásd a 12.1. pontot

Nem alkalmazható a tiszta oxigénnel végzett oxidálásból származó melléktermék-gázok esetén


11.1. táblázat

Az oxidáló egységből származó TVOC vegyületek levegőbe történő kibocsátására vonatkozó BAT-AEL értékek

Paraméter

BAT-AEL (40)

(napi átlag vagy a mintavételi időszak alatti átlag) (41)

(oxigéntartalomra vonatkozó korrekció nélkül)

TVOC

5–25 mg/Nm3  (42)

A kapcsolódó monitoringot a 2. BAT ismerteti.

87. BAT:

A hidrogénező egységből az indítási műveletek során távozó szerves vegyületek levegőbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a kondenzáció és/vagy adszorpció alkalmazása.

Leírás:

A kondenzáció és adszorpció leírását lásd a 12.1. pontban.

88. BAT:

A benzol levegőbe és vízbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika a benzol használatának mellőzése az oldószerben.

11.2.   Vízbe történő kibocsátások

89. BAT:

A szennyvíztisztító telepre továbbított szennyvíz és szervesanyag-terhelés csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi két technika egyidejű alkalmazása.

Technika

Leírás

Alkalmazhatóság

a.

Optimalizált folyadékfázisú szétválasztás

A szerves és vizes fázisok szétválasztása megfelelő kialakítás és működtetés útján (például elegendő tartózkodási idő, a fázishatár észlelése és ellenőrzés alatt tartása), a nem oldott szerves anyagok bárminemű kijutásának megakadályozása érdekében

Általánosan alkalmazható

b.

A víz újrafelhasználása

A például tisztításból vagy folyadék fázisszétválasztásból származó víz újrafelhasználása. A víz eljárásokban való újrafelhasználhatóságának mértéke a termék minőségével kapcsolatos szempontoktól függ

Általánosan alkalmazható

90. BAT:

A biológiailag nehezen ártalmatlanítható szerves vegyületek vízbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében elérhető legjobb technika az alábbi technikák egyikének alkalmazása.

Technika

Leírás

a.

Adszorpció

Lásd a 12.2. pontot. Az adszorpcióra azt megelőzően kerül sor, hogy a szennyvíz áram továbbításra kerülnek a végső biológiai tisztítóhoz

b.

A szennyvíz elégetése

Lásd a 12.2. pontot

Alkalmazhatóság:

Csak az olyan szennyvízáramok esetében alkalmazható, amelyek a hidrogén-peroxid üzemtől származó elsődleges szervesanyag-terhelést hordozzák, és amennyiben a hidrogén-peroxid üzemtől származó TOC-terhelés biológiai tisztítás útján megvalósuló csökkentése alacsonyabb 90 %-nál.

12.   A TECHNIKÁK LEÍRÁSA

12.1.   Melléktermék-gázok és véggázok tisztítására szolgáló technikák

Technika

Leírás

Adszorpció

A melléktermékgáz- vagy véggázáramokban található vegyületek eltávolítására szolgáló technika, szilárd felületen (általában aktív szén) történő megkötés útján. Az adszorpció lehet regeneratív vagy nem regeneratív (lásd alább).

Adszorpció (nem regeneratív)

Nem regeneratív adszorpció esetén az elhasznált adszorbens nincs regeneráltatva, hanem ártalmatlanításra kerül.

Adszorpció (regeneratív)

Olyan adszorpció, amelynek során az adszorbeált anyagok újrafelhasználás vagy ártalmatlanítás céljából utólagosan deszorbeálásra kerülnek (például gőzzel – gyakran helyben), majd az adszorbenst újrafelhasználják. Folyamatos működés esetén általában kettőnél több adszorbenst használnak párhuzamosan, amelyek közül az egyiket deszorpciós módban.

Katalitikus oxidáló berendezés

Kibocsátáscsökkentő berendezés, amely katalizátorágyon levegő vagy oxigén segítségével oxidálja a melléktermékgáz- vagy véggázáramokban található éghető vegyületeket. A katalizátor lehetővé teszi, hogy a termikus oxidáló berendezésekhez képest az oxidálásra alacsonyabb hőmérsékleten és kisebb berendezésben kerüljön sor.

Katalitikus redukció

NOx redukálása egy katalizátor és egy redukáló gáz jelenlétében. Az SCR módszerrel szemben nincs szükség ammónia és/vagy karbamid hozzáadására.

Lúgos mosás

A gázáramokban található savas szennyező anyagok eltávolítása lúgos oldattal végzett mosással.

Kerámia-/fémbetétes szűrő

Kerámia szűrőanyag. Az olyan savas vegyületek, mint a HCl, NOX, SOX és dioxinok eltávolításakor a szűrő anyag katalizátorokkal van ellátva, és reagensek injektálása válhat szükségessé.

A fémbetétes szűrőkben a felületi szűrést szinterezett porózus fémszűrő elemek végzik.

Kondenzáció

Olyan technika, amely melléktermékgáz- és véggázáramokban található szerves és szervetlen vegyületek gőzeinek eltávolítására szolgál úgy, hogy a hőmérsékletüket a harmatpontjuk alá csökkenti, így a gőzök cseppfolyósodnak. A szükséges üzemi hőmérséklet-tartománytól függően különböző kondenzációs módszerek léteznek, például hűtővizes, hűtött vizes (általában 5 °C körüli hőmérséklet) vagy hűtőközeges (ammónia vagy propán).

Porleválasztó ciklon (száraz vagy nedves)

Olyan berendezés, amely a melléktermékgáz- és véggázáramokban található por eltávolítását végzi a centrifugális erővel szembeni tehetetlenség kihasználásával, és amelyre általában egy kúpos kamrában kerül sor.

Elektrosztatikus porleválasztó (száraz vagy nedves)

Részecskekezelő berendezés, amelyben a melléktermékgáz- vagy véggázáramokba jutó részecskék elektromos erő hatására egy gyűjtőlemezre kerülnek. A bejutott részecskék elektromos töltést kapnak, amikor áthaladnak egy gázionokat áramoltató gyűrűn. Az áramlás közepén található magas feszültségű elektródák elektromos mezőt hoznak létre, amely a részecskéket a gyűjtő falára tereli.

Szövetbetétes szűrő

Szőtt vagy nemezelt porózus szövet, amelyen keresztül gázok haladnak át a részecskék eltávolítása érdekében szűrő vagy egyéb mechanizmus használatával. A szövetbetétes szűrők lehetnek lapok, patronok vagy zsákok, amelyekben több szövetbetétes szűrőegység van csoportosítva.

Membránszeparáció

A véggáz sűrítés után egy membránon van átvezetve, amely a szerves gőzök szelektív permeabilitásán alapszik. A dúsított permeátum kondenzációval vagy adszorpcióval visszanyerhető vagy kibocsátáscsökkentési eljárás végezhető rajta, például katalitikus oxidálással. Ez az eljárás elsősorban nagy gőzkoncentrációk esetén alkalmas. A kibocsátáshoz megfelelő koncentrációs szintek eléréséhez a legtöbb esetben további kezelés szükséges.

Párásságszűrő

Gyűjtőnéven hálós szűrők (például páraleválasztók, páramentesítők), amelyek általában egy véletlenszerűen vagy meghatározott módon elrendezett szőtt vagy kötött fém vagy szintetikus monofil anyagból állnak. A párásságszűrők mélyágyas szűrést végeznek, amely a szűrő teljes mélységében zajlik. A szilárd porrészecskék a szűrőben maradnak a szűrő telítődéséig, amikor öblítéses tisztítás válik szükségessé. Amikor a párásságszűrők cseppeket és/vagy aeroszolokat gyűjtenek, ezek a cseppek és/vagy aeroszolok tisztítják a szűrőket, mivel folyadékként átfolynak azokon. Mechanikus ütközés alapján működik, és sebességfüggő. A terelőszöges szeparátorokat szintén gyakran használják párásságszűrőként.

Regeneratív termikus oxidáló berendezés (RTO)

Speciális termikus oxidáló berendezés (lásd alább), amelyben a belépő véggázáramot az égetőkamrába kerülés előtt kerámiával töltött ágyon áthaladva melegítik. A megtisztított forró gázok egy (vagy több, egy korábbi égési ciklusban, belépő véggázáram segítségével hűtött) kerámiával töltött ágyon való keresztülhaladással távoznak az égetőkamrából. A felmelegített töltött ágy ezt követően egy újabb belépő véggázáram előmelegítésével újabb égetési ciklust indít. Az általános égetési hőmérséklet 800–1 000 °C.

Mosás

Mosás vagy abszorpció során a gázáramokban található szennyező anyagok úgy kerülnek eltávolításra, hogy folyékony oldószerrel, gyakran vízzel (lásd a nedves mosást) kerülnek érintkezésbe. Kémiai reakcióval járhat (lásd a lúgos mosást). Bizonyos esetekben a vegyületek visszanyerhetők az oldószerből.

Szelektív katalitikus redukció (SCR)

A NOX nitrogénné való redukálása katalizátorágyon ammóniával (általában vizes oldatként biztosítva) való reagáltatás útján, 300–450 °C körüli optimális üzemi hőmérsékleten. Egy vagy több katalizátorréteg alkalmazható.

Szelektív nem katalitikus redukció (SNCR)

A NOX ammóniával vagy karbamiddal magas hőmérsékleten való reagáltatása útján nitrogénné történő redukálása. 900 °C and 1 050 °C közötti üzemi hőmérsékleti tartományt kell fenntartani.

A szilárd és/vagy folyadékrészecskék elragadásának csökkentésére szolgáló technikák

Olyan technikák, amelyek csökkentik a cseppek vagy részecskék áthordását a például kémiai eljárásokból, kondenzátorokból, desztilláló tornyokból származó gázáramokba, olyan mechanikus eszközök segítségével, mint az ülepítő kamrák, párásságszűrők, ciklonok és szeparátorok.

Termikus oxidáló berendezés

Kibocsátáscsökkentési technika, amely oxidálja a melléktermékgáz- és véggázáramokban található éghető vegyületeket a következő eljárással: az áram felfűtése égetőkamrában levegővel vagy oxigénnel az öngyulladási hőmérséklete fölé, majd magas hőmérséklet fenntartása, amíg a gázáram teljesen el nem ég szén-dioxiddá és vízzé.

Termikus redukció

A NOX redukálása magas hőmérsékleten redukáló gáz jelenlétében egy kiegészítő égetőkamrában, ahol oxidációs eljárásra kerül sor, azonban alacsony oxigéntartalom/oxigénhiány mellett. Az SNCR módszerrel szemben nincs szükség ammónia és/vagy karbamid hozzáadására.

Kétlépcsős porleválasztó

Fémhálóval működő szűrő eszköz. Az első szűrési lépcsőn szűrőlepény rakódik le, a tényleges szűrésre pedig a második lépcsőn kerül sor. A rendszer a szűrőben bekövetkező nyomáseséstől függően vált a két lépcső között. A rendszerbe integrálva van egy mechanizmus, amely a kiszűrt por eltávolítását végzi.

Nedves mosás

Lásd a mosást feljebb Olyan mosás, amelynek során az alkalmazott oldószer víz vagy vizes oldat (például lúgos mosás a HCl eltávolítása érdekében). Lásd továbbá a nedves porleválasztást.

Nedves porleválasztás

Lásd a nedves mosást feljebb. A nedves porleválasztás során úgy távolítják el a port, hogy a beáramló gázt erőteljesen összekeverik vízzel, amit általában azzal kombinálnak, hogy a durva részecskéket a centrifugális erő használatával eltávolítják. Ennek eléréséhez a gázt tangenciálisan vezetik be. Az eltávolított szilárd port összegyűjtik a pormosó alján.

12.2.   Szennyvízkezelési technológiák

A fentebbiekben bemutatott összes technika használható a vízáramok megtisztítására is, a víz újrafelhasználásának/újrafeldolgozásának lehetővé tétele céljából. A legtöbbet közülük a technológiai vízáramokban található szerves vegyületek kinyerésére is alkalmazzák.

Technika

Leírás

Adszorpció

Olyan szétválasztási módszer, amelyben a folyadékban (például szennyvíz) található vegyületeket (például szennyező anyagok) megköti egy szilárd felület (általában aktív szén).

Kémiai oxidálás

A szerves vegyületek oxidálása ózonnal vagy hidrogén-peroxiddal, opcionálisan katalizátor vagy UV-sugárzás használatával, a szerves vegyületek kevésbé káros és biológiailag könnyebben lebomló vegyületekké alakítása érdekében

Koagulálás és flokkulálás

A koagulálás és a flokkulálás a lebegő szilárd anyagok szennyvízből történő kiválasztására használatos, rendszerint egymást követő lépésekben végzett eljárások. A koagulálás úgy történik, hogy a lebegő szilárd anyagok töltésével ellentétes töltésű koaguláló szereket adnak a szennyvízhez. A flokkulálás pedig polimerek hozzáadását jelenti, aminek során a mikrorészecskék egymásnak ütköznek, és nagyobb egységekbe, úgynevezett flokkokba rendeződnek.

Desztillálás

A desztillálás az eltérő forráspontú vegyületek részleges elpárologtatás és újrakondenzálás útján történő szétválasztására szolgáló technika.

A szennyvíz desztillálásakor az alacsony forráspontú szennyező anyagok gőz fázisba való átvitelükkel eltávolításra kerülnek a szennyvízből. A desztillálást lemezekkel és töltőanyaggal ellátott tornyokban, illetve egy utánuk elhelyezett lecsapatóban végzik.

Extrahálás

Az oldott szennyező anyagok a szennyvíz fázisból átkerülnek egy szerves oldószerbe, például ellenáramú tornyokban vagy keverő-ülepítő rendszerekben. A fázisok szétválasztását követően az oldószert megtisztítják, például desztillálással, majd visszaküldik az extrahálási eljárásba. A szennyező anyagokat tartalmazó extrahált anyagot ártalmatlanítják vagy visszaküldik az eljárásba. A szennyvízbe kerülő oldószerek kezelése utólagosan történik megfelelő tisztítással (például sztrippelés).

Elpárologtatás

Desztillálás (lásd feljebb) alkalmazása a magas forráspontú anyagok vizes oldatának sűrítéséhez további felhasználás, kezelés vagy ártalmatlanítás (például a szennyvíz elégetése) céljából, a víz átvitelével gőz fázisba. A műveletre általában erős vákuumot használó többlépcsős egységekben kerül sor, az energiaigény csökkentése érdekében. A vízgőzök kondenzálva vannak újrafelhasználás vagy szennyvízként való kibocsátás érdekében.

Szűrés

A szennyvízben található szilárd anyagok eltávolítása porózus közegen való átvezetésük révén. Különféle technikák tartoznak ide, így pl. a homokszűrés, a mikroszűrés és az ultraszűrés.

Flotálás

Olyan eljárás, amelynek során a szilárd vagy folyékony részecskék leválasztásra kerülnek a szennyvíz fázisról azáltal, hogy finom gázbuborékokhoz (általában levegőhöz) tapadnak. A folyadék felszínére kerülő részecskék összegyűlnek, és onnan fölözővel eltávolíthatók.

Hidrolízis

Kémiai reakció, amelynek során a szerves és szervetlen vegyületek reakcióba lépnek a vízzel, általában a biológiailag nem lebomló anyagok biológiailag lebomló anyagokká, illetve a toxikus anyagok nem toxikus anyagokká alakítása érdekében. A reakció lehetővé tétele vagy javítása érdekében a hidrolízis magas hőmérsékleten és esetleg nyomás alatt (termolízis), illetve erős lúgok vagy savak hozzáadásával, vagy katalizátor használatával történik.

Kicsapatás

Az oldott szennyező anyagok (például fémionon) oldhatatlan vegyületekké történő átalakítása a hozzáadott kicsapószerrel létrejövő reakció útján. Az így képződő szilárd csapadék ülepítéssel, flotálással vagy szűréssel választható le.

Ülepítés

A lebegő részecskék és lebegő anyagok elkülönítése gravitációs ülepítéssel.

Sztrippelés

Az illékony vegyületek eltávolítása a vizes fázisból egy gázfázis (például gőz, nitrogén vagy levegő) segítségével, amelyet átvezetnek a folyadékon, majd visszanyerik (például kondenzációval) további felhasználás vagy ártalmatlanítás céljából. Az eltávolítás hatékonysága javítható a hőmérséklet növelésével vagy a nyomás csökkentésével.

A szennyvíz elégetése

A szerves és szervetlen szennyező anyagok oxidálása levegővel, illetve ezzel egyidejűleg a víz normál nyomáson, illetve 730 °C és 1 200 °C közötti hőmérsékleten történő elpárologtatása. A szennyvíz égetése általában önfenntartó 50 g/l értéket meghaladó COD szintek esetén lehetséges. Alacsony szervesanyag-terhelés esetén kiegészítő tüzelőanyagra lehet szükség.

12.3.   Az égésből származó anyagok levegőbe történő kibocsátásának csökkentésére szolgáló technikák

Technika

Leírás

A (kiegészítő) tüzelőanyag választhatósága

Olyan tüzelőanyag (beleértve a kiegészítő tüzelőanyagot is) használata, amelyben kevés a potenciálisan szennyező vegyület (például alacsony kén-, hamu-, nitrogén-, higany-, fluor- és klórtartalmú tüzelőanyag).

Alacsony NOX-kibocsátású égő (LNB) és nagyon alacsony NOX-kibocsátású égő (ULNB)

A technika a következő elveken alapul: a láng csúcshőmérsékletének csökkentése, az égés késleltetése, de mindemellett a tökéletes égés biztosítása, valamint a hőátadás növelése (a láng sugárzóképességének növelése). A technika a kemence égetőkamrájának módosított kialakításával járhat együtt. A nagyon alacsony NOX-kibocsátású égők (ULNB) kialakításának része a (levegő/)tüzelőanyag többlépcsős adagolása és a füstgáz-visszavezetés.


(1)  Minden olyan paraméter esetében, amelynél a 30 percig tartó mérés a mintavétellel vagy az elemzéssel összefüggő korlátozások miatt nem megfelelő, a célnak megfelelő mintavételi időszakot kell alkalmazni.

(2)  PCDD/F esetében 6–8 órás mintavételi időszakot kell alkalmazni.

(3)  Időarányos egyesített mintákat is lehet használni, feltéve, hogy a térfogatáram megfelelő stabilitása igazolható.

(4)  A Bizottság 2012/119/EU végrehajtási határozata (2012. február 10.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett adatgyűjtéssel, a BAT-referenciadokumentumok kidolgozásával és minőségbiztosításukkal kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 63., 2012.3.2., 1. o.).

(5)  A folyamatos mérésre vonatkozó általános EN-szabványok az EN 15267-1, a-2 és -3, valamint az EN 14181. Az időszakos mérésekre vonatkozó EN-szabványokat a táblázat tartalmazza.

(6)  A kibocsátási forrást jelentő kéményhez kapcsolódó valamennyi technológiai kemence/fűtőberendezés teljes névleges bemenő hőteljesítménye.

(7)  A 100 MWth értéknél kisebb teljes névleges bemenő hőteljesítménnyel rendelkező és évente 500 óránál kevesebb ideig működtetett technológiai kemencék/fűtőberendezések esetén az ellenőrzés gyakorisága lecsökkenthető legkevesebb évi egy alkalomra.

(8)  Az időszakos mérések minimális ellenőrzési gyakorisága félévenként egy alkalomra csökkenthető, ha a kibocsátási szintek igazolhatóan elég állandóak.

(9)  A por ellenőrzésére nincs szükség kizárólag gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok égetése esetén.

(10)  A NH3 ellenőrzése kizárólag SCR vagy SNCR használata esetén szükséges.

(11)  Az ismert kéntartalmú gáz-halmazállapotú tüzelőanyagokat és/vagy olajat égető technológiai kemencék/fűtőberendezések esetében, amennyiben a füstgáz kéntelenítésére nem kerül sor, a folyamatos monitoring helyettesíthető legalább háromhavonta egy alkalommal végzett időszakos monitoringgal vagy olyan számítással, amely az adatszolgáltatást tudományos szempontból egyenértékű minőségben tudja biztosítani.

(12)  A monitoringra akkor kell sort keríteni, ha a véggázban a CWW BAT-következtetésekben szereplő véggázáram-jegyzék szerinti szennyeződés van jelen.

(13)  Az időszakos mérések minimális ellenőrzési gyakorisága évi egy alkalomra csökkenthető, ha a kibocsátási szintek igazolhatóan elég állandóak.

(14)  Az összes (többi) eljárás/forrás, ha a véggázban a CWW BAT-következtetésekben szereplő véggázáram-jegyzék szerinti szennyeződés van jelen.

(15)  Az EN 15058 szabványt és a mintavételi időszakot úgy kell hozzáigazítani, hogy a mért értékek reprezentatívak legyenek a teljes kokszmentesítési ciklusra.

(16)  Az EN 13284-1 szabványt és a mintavételi időszakot úgy kell hozzáigazítani, hogy a mért értékek reprezentatívak legyenek a teljes kokszmentesítési ciklusra.

(17)  A monitoringra abban az esetben kell sort keríteni, ha klór és/vagy klórozott vegyületek vannak jelen a véggázban és hőkezelésre kerül sor.

(18)  Ha két vagy több kemence füstgáza egy közös kéményen keresztül távozik, akkor a BAT-AEL a kémény együttes kibocsátására vonatkozik.

(19)  A BAT-AEL értékek nem vonatkoznak a kokszmentesítési műveletekre.

(20)  Egyetlen BAT-AEL sem vonatkozik a CO-kibocsátásra. Tájékoztatásképpen, a CO-kibocsátási szint általában 10–50 mg/Nm3, napi átlagban vagy a mintavételi időszak alatti átlagban kifejezve.

(21)  A BAT-AEL kizárólag SCR vagy SNCR használata esetén alkalmazandó.

(22)  A tartomány alsó határa egy termikus oxidáló berendezés ezüstös eljárásban való használatakor kerül elérésre.

(23)  A BAT-AEL az 1 év alatt kapott értékek átlaga.

(24)  Ha a kibocsátás jelentős mennyiségű metánt tartalmaz, akkor az EN ISO 25140 vagy EN ISO 25139 szabványnak megfelelően nyomon követett metán kivonásra kerül az eredményből.

(25)  Az előállított EO meghatározás szerint az értékesítésre és köztes anyagként előállított EO összege.

(26)  A BAT-AEL csak az 1 000 Nm3/óra értéknél nagyobb áramlási sebességű kombinált véggázáramokra alkalmazható.

(27)  A BAT-AEL a napi átlagban vagy a mintavételi időszak alatti átlagban van kifejezve.

(28)  A BAT-AEL az egy év alatt kapott értékek átlaga. Az üzem kapacitásának meghatározásakor az előállított TDI és/vagy MDI a maradékanyagok nélküli terméket jelenti.

(29)  Ha a NOX értéke a mintában meghaladja a 100 mg/Nm3-ot, akkor az analitikai interferenciák következtében a BAT-AEL értéke magasabb lehet, és akár 3 mg/Nm3-t is elérheti.

(30)  Nem folyamatos szennyvízkibocsátás esetén a minimális gyakoriság kibocsátásonként egy ellenőrzés.

(31)  Az üzem kapacitásának meghatározásakor a BAT-AEPL a maradékanyagok nélküli terméket jelenti.

(32)  Ha két vagy több kemence füstgáza egy közös kéményen keresztül távozik, akkor a BAT-AEL a kémény együttes kibocsátására vonatkozik.

(33)  A BAT-AEL értékek nem vonatkoznak a kokszmentesítési műveletekre.

(34)  Egyetlen BAT-AEL sem vonatkozik a CO-kibocsátásra. Tájékoztatásképpen, a CO-kibocsátási szint általában 5-35 mg/Nm3, napi átlagban vagy a mintavételi időszak alatti átlagban kifejezve.

(35)  A minimális nyomonkövetési gyakoriság havi egy alkalomra csökkenthető, ha a szilárd anyagok és réz eltávolításának megfelelő teljesítménye ellenőrizve van az egyéb paraméterek gyakori monitoringjával (például a zavarosság folyamatos mérése).

(36)  Az 1 hónap alatt kapott átlag az egyes napokon kapott átlagok alapján van kiszámítva (legkevesebb három szúrópróbaszerű minta legalább fél órás eltéréssel).

(37)  A tartomány alsó határa jellemzően szilárdágyas technológia alkalmazása esetén érhető el.

(38)  Az egy év alatt kapott átlag az egyes napokon kapott átlagok alapján van kiszámítva (legkevesebb három szúrópróbaszerű minta legalább fél órás eltéréssel).

(39)  A megtisztított EDC az oxiklórozással és/vagy közvetlen klórozással előállított EDC és a VCM előállításból tisztításra visszaküldött EDC összege.

(40)  A BAT-AEL nem alkalmazható, ha a kibocsátás 150 g/óra alatt marad.

(41)  Adszorpció alkalmazása esetén a mintavételi időszak reprezentatív a teljes adszorpciós ciklusra nézve.

(42)  Ha a kibocsátás jelentős mennyiségű metánt tartalmaz, akkor az EN ISO 25140 vagy EN ISO 25139 szabványnak megfelelően nyomon követett metán kivonásra kerül az eredményből.


Top