Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017D0864

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/864 határozata (2017. május 17.) a kulturális örökség európai évéről (2018)

OJ L 131, 20.5.2017, p. 1–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2017/864/oj

20.5.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 131/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/864 HATÁROZATA

(2017. május 17.)

a kulturális örökség európai évéről (2018)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európa kulturális örökségébe ágyazódó eszmények, elvek és értékek az emlékezés, a megértés, az identitás, a párbeszéd, a kohézió és a kreativitás közös forrását jelentik Európa számára. A kulturális örökség szerepet játszik az Európai Unióban, és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) preambuluma kimondja, hogy az aláíró felek ösztönzést merítenek Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből.

(2)

Az EUSZ 3. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az Európai Unió tiszteletben tartja saját kulturális és nyelvi sokféleségét, továbbá biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és további gyarapítását.

(3)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikke azt a feladatot ruházza az Unióra, hogy járuljon hozzá a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az Unió fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése többek között az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása, valamint az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme területén.

(4)

Ahogyan a Bizottság „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2014. július 22-i közleményében kiemeli: a kulturális örökség a jövő generációi számára megőrzendő közös erőforrásnak és javaknak tekintendő. A kulturális örökségről való gondoskodás ezért valamennyi érdekelt fél közös felelőssége.

(5)

A kulturális örökség kulturális, környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból kiemelkedő értéket képez az európai társadalom számára. Ezért annak fenntartható kezelése a 21. század stratégiai döntését jelenti, ahogyan azt a Tanács 2014. május 21-i következtetéseiben (3) hangsúlyozza. A kulturális örökségnek az értékteremtéshez, a készségekhez és a munkahelyekhez, valamint az életminőséghez történő hozzájárulása alulértékelt.

(6)

A kulturális örökség az európai kulturális menetrend (4) központi eleme, és hozzájárul a menetrend célkitűzéseihez, amelyek a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása, valamint a kultúrának mint az Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása. Emellett a kulturális örökség a 2015 és 2018 közötti időszakra vonatkozó európai kulturális együttműködés négy prioritásának egyike, ahogyan az a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2014. november 25-én elfogadott jelenlegi kulturális munkatervben (5) szerepel.

(7)

A Tanács 2014. május 21-i következtetéseiben kimondja, hogy a kulturális örökség a múlt által ránk hagyott források széles spektrumát foglalja magában – legyen az tárgyi, szellemi vagy digitális (eleve digitális vagy digitalizált) formátumú –, beleértve a műemlékeket, helyszíneket, tájakat, készségeket, gyakorlatokat, tudást és az emberi kreativitás megnyilvánulásait, valamint azokat a gyűjteményeket, amelyeket olyan köz-, illetve magánszervezetek őriznek és tartanak fenn, mint a múzeumok, a könyvtárak és az archívumok. A kulturális örökség magában foglalja a mozgóképörökséget is.

(8)

A kulturális örökséget az Európát benépesítő különféle civilizációk kulturális kifejezései közötti kölcsönhatás teremtette meg az évszázadok során. A kulturális örökség európai éve segítségével előmozdítható és elősegíthető annak megértése, hogy a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és előmozdítása jelentőséggel bír. E megértés megvalósulásának egyik módját – az UNESCO 2005. évi, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezményben meghatározott kötelezettségekkel összhangban, amely egyezménynek az Unió és a tagállamok részes felei – az oktatási és a fokozottabb figyelemfelkeltési programok jelentenék.

(9)

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 30. cikkével összhangban, amely egyezménynek az Unió és a tagállamok többsége részes fele, a részes felek elismerik a fogyatékossággal élő személyek azon jogát, hogy másokkal azonos alapon vegyenek részt a kulturális életben, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek többek között hozzáférjenek a kulturális előadások vagy szolgáltatások helyszíneihez, mint például a színházakhoz, múzeumokhoz, mozikhoz, könyvtárakhoz, valamint a turisztikai szolgáltatásokhoz, továbbá lehetőség szerint hozzáférjenek az emlékművekhez és a jelentősebb nemzeti kulturális helyszínekhez.

(10)

Az Access City európai díj bebizonyította, hogy kivitelezhető és bevált gyakorlat az, hogy a városok kulturális örökségét a természetüket és az értékeiket tiszteletben tartó módon hozzáférhetővé tegyék a fogyatékossággal élők, az idősek, valamint a csökkent mozgásképességű vagy más jellegű ideiglenes egészségkárosodással élő személyek számára.

(11)

A kulturális örökség fontos szerepet tölt be a közösségi kohézió szempontjából egy olyan időszakban, amikor a kulturális sokszínűség fokozódik az európai társadalmakban. Az Európai Örökség címmel kitüntetett helyeknek erős európai dimenziójuk van, hiszen az európai történelemben játszott szerepük miatt választották ki őket. Az európai kulturális fővárosokkal együtt az említett helyek erősítik a közös európai kulturális térséghez való tartozás érzését. Ezért törekedni kell arra, hogy ezek, illetve a kulturális örökség európai éve egymást kiegészítő kezdeményezések legyenek. A kulturális örökséggel kapcsolatos szakpolitikák új, participatív és interkulturális megközelítései, valamint a kulturális örökség valamennyi formájának egyenlő méltóságot tulajdonító oktatási kezdeményezések fokozhatják a bizalmat, a kölcsönös elismerést és a társadalmi kohéziót, ahogy ezt az Európa Tanács keretében zajló nemzetközi együttműködés is bizonyítja.

(12)

A kulturális örökség szerepét az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje (a továbbiakban: 2030-ra vonatkozó menetrend) is elismeri, amely a globális polgárságot, a kulturális sokszínűséget és a kultúrák közötti párbeszédet a fenntartható fejlődés átfogó alapelveinek tekinti. A 2030-ra vonatkozó menetrend elismeri, hogy minden kultúra és civilizáció hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez és döntő módon ösztönözi azt. A kultúra kifejezetten említésre kerül a 2030-ra vonatkozó menetrend több fenntartható fejlesztési céljában, köztük mindenekelőtt a 11. fejlesztési célban (városok-örökség), valamint a 4. célban (oktatás), továbbá a turizmus vonatkozásában a 8. célban (fenntartható növekedés) és a 12. célban (fogyasztási minták).

(13)

Annak nemzetközi szinten történő fokozott elismerése, hogy az embereket és az emberi értékeket kell a kulturális örökség kiterjesztett és tudományágakon átívelő koncepciójának középpontjába állítani megerősíti, hogy elő kell segíteni a kulturális örökséghez való szélesebb körű hozzáférést, többek között figyelemmel annak az életminőségre gyakorolt pozitív hatásaira is. Ez a szélesebb körű hozzáférés különböző közönségek megszólításával, valamint a helyek, épületek, termékek és szolgáltatások hozzáférhetőségének javításával valósítható meg, a sajátos igényeknek és a demográfiai változás vonzatainak figyelembevétele mellett.

(14)

A kulturális örökség kezelését, helyreállítását, megőrzését, újrahasznosítását, hozzáférhetőségét és előmozdítását célzó szakpolitikák, valamint a kapcsolódó szolgáltatások elsősorban nemzeti, regionális vagy helyi hatáskörbe tartoznak. Mindazonáltal a kulturális örökség egyértelmű európai dimenzióval rendelkezik, amellyel a kulturális szakpolitikán kívül olyan uniós szakpolitikák keretében is foglalkoznak, mint az oktatás, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, a regionális fejlesztés, a társadalmi kohézió, a tengerügy, a környezetvédelem, a turizmus, a digitális menetrend, a kutatás és innováció, valamint a kommunikáció.

(15)

A 2018. év szimbolikus és történelmi jelentőséggel bír Európa és annak kulturális öröksége számára, mivel erre az évre több jelentős esemény esik, például az I. világháború végének és több tagállam függetlenné válásának 100. évfordulója, valamint a harmincéves háború kezdetének 400. évfordulója. A kulturális örökség európai éve ezért a múlt mélyrehatóbb és kölcsönös megértése révén lehetőséget biztosíthat a jelen jobb megértéséhez.

(16)

A kulturális örökségben rejlő lehetőségeknek az európai társadalmak és gazdaságok szempontjából történő teljes mértékű kiaknázása érdekében a kulturális örökség védelme, fejlesztése és kezelése tényleges participatív – azaz többszintű és számos érdekelt felet bevonó – kormányzást és fokozott ágazatközi együttműködést tesz szükségessé, ahogyan ezt 2014. november 25-i következtetéseiben (6) a Tanács kimondta. Az ilyen kormányzás és együttműködés minden érdekelt fél bevonását jelenti, ideértve a hatóságokat, a kulturális örökség ágazatát, a magánszemélyeket és a civil társadalmi szervezeteket, köztük a nem kormányzati szervezeteket és az önkéntes ágazatbeli szervezeteket.

(17)

Emellett a Tanács 2014. november 25-i következtetéseiben felkérte a Bizottságot, hogy fontolja meg egy, a kulturális örökség európai évére irányuló javaslat előterjesztését.

(18)

Az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalásában azt ajánlotta, hogy nyilvánítsanak egy évet, lehetőleg 2018-at a kulturális örökség európai évévé.

(19)

A Régiók Bizottsága 2015. április 16-i véleményében (7) üdvözölte a Tanács azon felhívását, mely szerint fontolóra kell venni a kulturális örökség európai évének kijelölését, és hangsúlyozta, hogy a kulturális örökség európai éve összeurópai kontextusban elősegítené a közös célok megvalósulását.

(20)

A kulturális örökség európai évének kihirdetése hatékony eszközt kínál a társadalmi figyelemfelkeltésre, a bevált gyakorlatokra vonatkozó információk terjesztésére, a szakpolitikai vita, illetve a kutatás és az innováció előmozdítására, valamint a kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatására vonatkozó minőségi bizonyítékok és mennyiségi adatok – a statisztikákat is beleértve – gyűjtésének és elemzésének javítására. Az e célkitűzések uniós, nemzeti, regionális és helyi szintű egyidejű előmozdítását szolgáló környezet megteremtése révén nagyobb mértékű szinergia és jobb erőforrás-kihasználás valósulhat meg. E tekintetben a Bizottságnak időben tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat, a Régiók Bizottságát és a kulturális örökség terén uniós szinten tevékenykedő szerveket és egyesületeket, és szorosan együtt kell működnie velük. A kulturális örökség európai évének keretében kialakított tevékenységek európai dimenziójának biztosítása érdekében ösztönzendő a tagállamok egymással való együttműködése is.

(21)

A kulturális örökség több külkapcsolati programban is beavatkozási terület, főként – de nem kizárólag – a Közel-Keleten. A kulturális örökség értékének előmozdítása válaszlépést is jelent a kulturális kincsek szándékos megsemmisítésére a konfliktus sújtotta övezetekben, amint azt „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című, 2016. június 8-i közös közleményében az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság is kiemeli. Fontos annak biztosítása, hogy a kulturális örökség európai éve és a megfelelő kereteken belül kialakított valamennyi külkapcsolati kezdeményezés egymást kiegészítő jellegűek legyenek. A megfelelő külkapcsolati eszközök keretében a kulturális örökség védelmét és előmozdítását célzó fellépéseknek többek között tükrözniük kell a harmadik országokkal folytatott tapasztalat- és értékcseréhez kapcsolódó kölcsönös érdeket. A kulturális örökség európai évének elő kell mozdítania az érintett kultúrák kölcsönös ismeretét, tiszteletét és megértését.

(22)

A tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokat is szorosan be kell vonni a kulturális örökség európai évének keretébe tartozó fellépésekbe. Adott esetben az európai szomszédságpolitika országainak és más partnerországoknak a bevonására is törekedni kell. Ez a bevonás az együttműködésre és a párbeszédre szolgáló megfelelő kereteken belül, különösen az Unió és ezen országok közötti civil társadalmi párbeszéd összefüggésében valósítható meg.

(23)

Európa kulturális örökségének védelme, megőrzése és fejlesztése szerepel a meglévő uniós programok célkitűzései között. Ezért a kulturális örökség európai éve megvalósítható e programok alkalmazásával, a hatályos rendelkezéseikkel összhangban és a finanszírozási prioritások évenkénti vagy többévenkénti meghatározásával. Például a kultúra, az oktatás, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés, a regionális fejlesztés, a társadalmi kohézió, a tengerügy, a környezetvédelem, a turizmus, az európai digitális egységes piaci stratégia, a kutatás és az innováció, valamint a kommunikáció területén alkalmazott programok és szakpolitikák közvetlen és közvetett módon hozzájárulnak Európa kulturális örökségének védelméhez, fejlesztéséhez, innovatív újrahasznosításához és előmozdításához, és jogi kereteikkel összhangban támogathatják a kulturális örökség európai évét. A kulturális örökség európai éve célkitűzéseinek támogatása érdekében az uniós szintű társfinanszírozás mellett mérlegelni lehet nemzeti szintű hozzájárulásokat, többek között rugalmas finanszírozási mechanizmusok, például köz- és magánszféra közötti partnerségek vagy közösségi finanszírozás révén.

(24)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(25)

Ez a határozat a kulturális örökség európai évének teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (8) 17. pontja értelmében.

(26)

mivel e határozat céljait, nevezetesen Európa kulturális öröksége megosztásának és méltányolásának előmozdítását, a közös történelmi múltra és a közös értékekre való figyelemfelhívást, valamint a közös európai térséghez való tartozás érzetének erősítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a transznacionális információcsere szükségességére és a bevált gyakorlatoknak az Unió egészében történő terjesztésére tekintettel, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

(1)   A 2018. év a kulturális örökség európai éve (a továbbiakban: európai év).

(2)   Az európai év célja, hogy előmozdítsa Európa kulturális öröksége mint közös erőforrás megosztását és méltányolását, felhívja a figyelmet a közös történelmi múltra és a közös értékekre, valamint erősítse a közös európai térséghez való tartozás érzetét.

2. cikk

Célkitűzések

(1)   Az európai év általános célkitűzése, hogy előmozdítsa és támogassa az Unió, a tagállamok, valamint a regionális és a helyi hatóságok azon erőfeszítéseit, amelyek – a kulturális örökség ágazatával és a tágabb civil társadalommal együttműködésben – Európa kulturális örökségének védelmére, megóvására, újrahasznosítására, fejlesztésére, felértékelésére és előmozdítására irányulnak. Az európai év különösen:

a)

hozzájárul azon szerep előmozdításához, amelyet Európa kulturális öröksége a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd döntő fontosságú elemeként betölt. A tagállami hatáskörök teljeskörű tiszteletben tartása mellett kiemeli azokat az eszközöket, amelyek a legmegfelelőbbek Európa kulturális öröksége megőrzésének és védelmének, valamint szélesebb és változatosabb közönséghez való eljutásának biztosítására, többek között közönségfejlesztési intézkedések és a kulturális örökségre irányuló oktatás révén, ezáltal előmozdítva a társadalmi befogadást és integrációt;

b)

közvetlen és közvetett gazdasági potenciálja révén fokozza Európa kulturális örökségének hozzájárulását a társadalomhoz és a gazdasághoz, amely potenciál magában foglalja többek között a kulturális és kreatív ágazatok – ezen belül a kis- és közepes vállalkozások – megerősítésére, az alkotás és az innováció ösztönzésére, a fenntartható fejlődés és a turizmus előmozdítására, a társadalmi kohézió javítására, valamint a tartós munkahelyteremtésre való képességet;

c)

a partnerországokban felmerülő érdeklődésre és igényekre, valamint a kulturális örökséggel kapcsolatos európai szakértelemre alapozva hozzájárul a kulturális örökségnek az Unió és a harmadik országok közötti kapcsolatok fontos elemeként történő előmozdításához.

(2)   Az európai év konkrét célkitűzései a következők:

a)

emberközpontú, inkluzív, előretekintő, integráltabb, fenntartható és ágazatközi megközelítések előmozdítása a kulturális örökség tekintetében;

b)

a kulturális örökség tekintetében a participatív kormányzásra és a kulturális örökség kezelésére szolgáló innovatív modellek előmozdítása minden érdekelt fél – többek között a hatóságok, a kulturális örökség ágazata, magánszemélyek és civil társadalmi szervezetek – bevonásával;

c)

a kulturális örökség megőrzésének, védelmének, innovatív újrahasználatának és fejlesztésének minőségével, valamint a történelmi környezetbe való kortárs beavatkozásokkal kapcsolatos vitának, kutatásnak és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítása;

d)

olyan megoldások előmozdítása, amelyek a kulturális örökséget – a sajátos igényű személyek figyelembevétele mellett – mindenki számára hozzáférhetővé teszik, többek között digitális eszközök révén, azáltal, hogy megszüntetik a társadalmi, kulturális és fizikai akadályokat;

e)

a kulturális örökség kutatáson és innováción keresztül történő, a társadalomhoz és a gazdasághoz való pozitív hozzájárulásának hangsúlyozása és fokozása, többek között az ilyen hozzájárulás tényalapjának uniós szintű erősítésével;

f)

a kulturális örökséggel kapcsolatos és a környezetvédelmi politikák közötti szinergiák előmozdítása a kulturális örökségnek a környezetvédelmi, építészeti és tervezési politikákba való integrálásával, valamint az energiahatékonyság előmozdításával;

g)

olyan regionális és helyi fejlesztési stratégiák előmozdítása, többek között a fenntartható turizmus előmozdításával, amelyek kiaknázzák a kulturális örökségben rejlő potenciált;

h)

speciális készségek fejlesztésének támogatása, valamint a tudásmenedzsment és a tudástranszfer javítása a kulturális örökség ágazatában, a digitális átállás vonzatainak figyelembevételével;

i)

a kulturális örökségnek a kortárs alkotás és innováció ihletforrásaként történő előmozdítása, továbbá a kulturális örökség ágazata, valamint a más kulturális és kreatív ágazatok közötti kölcsönös inspirációban és fokozottabb kölcsönhatásban rejlő potenciál hangsúlyozása;

j)

Európa kulturális örökségének jelentőségére irányuló figyelemfelkeltés az oktatás és az egész életen át tartó tanulás keretében, különösen a gyerekekre, a fiatalokra és az idősekre, valamint a helyi közösségekre és a nehezen elérhető csoportokra összpontosítva;

k)

az Unión kívüli országokhoz fűződő és az Unión belüli erősebb kötelékek kialakítása, valamint a kultúrák közötti párbeszéd, a konfliktust követő megbékélés és a konfliktusmegelőzés előmozdítása szempontjából a kulturális örökséggel kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködésben rejlő potenciál hangsúlyozása;

l)

a kulturális örökséggel kapcsolatos kutatás és innováció előmozdítása; a kutatási eredmények valamennyi érdekelt fél – különösen a hatóságok és a magánszektor – általi felhasználásának és kiaknázásának megkönnyítése, valamint a kutatási eredmények szélesebb közönség körében történő terjesztésének megkönnyítése;

m)

az Unió és tagállamai közötti szinergiák előmozdítása, ideértve a kulturális javak tiltott kereskedelmének megakadályozását célzó kezdeményezések megerősítését is; és

n)

azon jelentős események hangsúlyozása a 2018-as év során, amelyek szimbolikus jelentőséggel bírnak Európa történelme és kulturális öröksége szempontjából.

3. cikk

Az intézkedések tartalma

(1)   A 2. cikkben meghatározott célok elérése érdekében szükséges intézkedések az európai év célkitűzéseihez kapcsolódó következő uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szintű tevékenységekre terjednek ki:

a)

a kulturális örökség jelentőségére és értékére vonatkozó vita és figyelemfelkeltés előmozdítására, valamint a polgárok és az érdekelt felek szerepvállalásának megkönnyítésére szolgáló kezdeményezések és rendezvények;

b)

Európa gazdag kulturális örökségéből származó bizonyítékok felhasználásával tájékoztatási, kiállítási, oktatási és figyelemfelkeltési kampányok olyan értékek közvetítése érdekében, mint a sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a nagyközönség hozzájárulásának ösztönzése a kulturális örökség védelméhez és kezeléséhez, és általánosabban az európai év célkitűzéseinek megvalósulásához;

c)

a nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervek és más szervezetek tapasztalatainak és bevált gyakorlatainak megosztása, valamint a kulturális örökségre vonatkozó információk terjesztése, többek között az Europeana révén;

d)

tanulmányok készítése, kutatási és innovációs tevékenységek végzése, valamint ezek eredményeinek európai vagy nemzeti szinten történő terjesztése; és

e)

az európai évhez kapcsolódó projektek és hálózatok előmozdítása, többek között a médián és a közösségi hálózatokon keresztül.

(2)   A Bizottság és a tagállamok – uniós, illetve nemzeti szinten – azonosíthatnak az (1) bekezdésben említettektől eltérő más tevékenységeket is, amennyiben azok hozzájárulnak az európai év 2. cikkben megállapított célkitűzéseihez.

(3)   Az uniós intézmények és szervek, valamint a tagállamok – uniós, illetve nemzeti szinten – az (1) és a (2) bekezdésben említett tevékenységek népszerűsítésével összefüggésben hivatkozhatnak az európai évre és felhasználhatják annak logóját.

4. cikk

Tagállami szintű koordináció

Az európai évben való részvétel nemzeti szintű megszervezése a tagállamok felelősségi körébe tartozik. A tagállamok ebből a célból nemzeti koordinátorokat jelölnek ki. A nemzeti koordinátoroknak biztosítaniuk kell a releváns tevékenységek nemzeti szintű koordinálását.

5. cikk

Uniós szintű koordináció

(1)   A Bizottság rendszeresen összehívja a nemzeti koordinátorok ülését az európai év lebonyolításának koordinálása érdekében. Az ülések egyben az európai év nemzeti és uniós szintű végrehajtására vonatkozó információk cseréjére is szolgálnak; az Európai Parlamentet képviselő személyek megfigyelőként részt vehetnek ezeken az üléseken.

(2)   Az európai év uniós szintű koordinációja a kulturális örökség területén projekteket finanszírozó különböző uniós programok és kezdeményezések közötti szinergiák megteremtése céljából keresztirányú megközelítést alkalmaz.

(3)   A Bizottság rendszeresen ülésezésre összehívja az érdekelt feleket és a kulturális örökség területén tevékeny szervezetek vagy testületek – köztük a meglévő transznacionális kulturális hálózatok és az érintett nem kormányzati szervezetek, valamint ifjúsági szervezetek – képviselőit, hogy segítsék a Bizottságot az európai év uniós szintű végrehajtásában.

6. cikk

Nemzetközi együttműködés

Az európai év céljából a Bizottság együttműködik az illetékes nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val, biztosítva az Unió részvételének láthatóságát.

7. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság – csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e határozat alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2)   A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni az e határozat alapján uniós forrásból származó támogatásban részesülő minden kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál.

(3)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (9) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (10) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az e határozat alapján finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e határozat végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá az e határozat végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

8. cikk

Finanszírozás

Az európai évet végrehajtó tevékenységek uniós szintű társfinanszírozásának a meglévő programokra – például a Kreatív Európa program – alkalmazandó szabályokkal összhangban, valamint a prioritások évenkénti vagy többévenkénti meghatározásának meglévő lehetőségein belül kell történnie. Adott esetben más programok és szakpolitikák is támogathatják az európai évet a hatályos jogi és pénzügyi rendelkezéseik keretein belül.

9. cikk

Költségvetés

Az e határozat végrehajtására rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg a 2017. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakra 8 millió EUR.

Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

10. cikk

Nyomon követés és értékelés

A Bizottság 2019. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának az e határozatban előírt kezdeményezések végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről. A jelentésnek tartalmaznia kell a kulturális örökség területét érintő további közös törekvésekre vonatkozó elképzeléseket is.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2017. május 17-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

C. ABELA


(1)  HL C 88., 2017.3.21., 7. o.

(2)  Az Európai Parlament 2017. április 27-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. május 11-i határozata.

(3)  A Tanács következtetései (2014. május 21.) a fenntartható Európa stratégiai erőforrásául szolgáló kulturális örökségről (HL C 183., 2014.6.14., 36. o.).

(4)  A Tanács állásfoglalása (2007. november 16.) az európai kulturális menetrendről (HL C 287., 2007.11.29., 1. o.).

(5)  A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről (HL C 463., 2014.12.23., 4. o.).

(6)  A Tanács következtetései a kulturális örökség vonatkozásában a participatív kormányzásról (HL C 463., 2014.12.23., 1. o.).

(7)  A Régiók Bizottságának véleménye – A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé (HL C 195., 2015.6.12., 22. o.).

(8)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(10)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS EGYÜTTES NYILATKOZATA

A kulturális örökség európai évének (2018) végrehajtására megállapított pénzügyi keretösszeg a határozat 9. cikkével összhangban 8 millió EUR. A kulturális örökség európai éve előkészítésének finanszírozása érdekében 1 millió EUR összeget a 2017-es költségvetésben meglévő forrásokból finanszíroznak. A 2018-as költségvetésben 7 millió EUR összeget különítenek el a kulturális örökség európai évére, amely egy költségvetési sorban fog megjelenni. Ebből az összegből 3 millió eurót a jelenleg a Kreatív Európa programra előirányzott forrásokból, 4 millió eurót pedig más meglévő forrásokból, a meglévő tartaléksávok igénybevétele és a költségvetési hatóság hatásköreinek sérelme nélkül csoportosítanak át.

A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA

A Bizottság tudomásul veszi a társjogalkotók megállapodását, amellyel 8 millió EUR pénzügyi keretösszeget határoznak meg a kulturális örökség európai évéről (2018) szóló európai parlamenti és tanácsi határozat 9. cikkében. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 314. cikkével összhangban az éves költségvetésben szereplő előirányzatok összegének jóváhagyása a költségvetési hatóság előjoga.


Top