EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016R2338

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2338 rendelete (2016. december 14.) az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg )

OJ L 354, 23.12.2016, p. 22–31 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/2338/oj

23.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 354/22


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/2338 RENDELETE

(2016. december 14.)

az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A vasúti közlekedés magában hordozza növekedésének, modális részaránya növelésének, valamint annak a lehetőségét, hogy jelentős szerepet vállaljon a fenntartható közlekedési és mobilitási rendszerben, és így új beruházási lehetőségeket és munkahelyeket teremtsen. A vasúti személyszállítási szolgáltatások növekedése azonban nem tartott lépést a többi közlekedési mód fejlődésével.

(2)

A nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások uniós piaca 2010-től nyitva áll a verseny előtt. Néhány tagállam ezenfelül nyílt hozzáférési jogok bevezetésével vagy a közszolgáltatás szerződések versenypályázati eljárás útján történő odaítélésével, illetve e két módszer együttes alkalmazásával megnyitotta a verseny előtt belföldi személyszállítási szolgáltatásait. A belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása az egységes európai vasúti térségre is kedvező hatást gyakorolhat, ami jobb minőségű szolgáltatásokat eredményez az azt igénybe vevők számára.

(3)

A Bizottság a 2011. március 28-i fehér könyvében bejelentette azon szándékát, hogy a vasúti piacra lépést akadályozó műszaki, adminisztratív és jogi akadályok kiküszöbölésével kiteljesíti a vasúti szolgáltatások belső piacát.

(4)

Az egységes európai vasúti térség nagyobb fokú integrációja várhatóan hozzájárul majd ahhoz, hogy a vasúti közlekedés a többi szállítási mód megbízható alternatívájává válhasson, többek között az árat és a minőséget illetően is.

(5)

E rendelet egyik konkrét célkitűzése a vasúti személyszállítási közszolgáltatások minőségének, átláthatóságának, hatékonyságának és teljesítményének a javítása.

(6)

A közszolgáltatási szerződések keretében nyújtott határokon átnyúló szolgáltatások – ezen belül a helyi és regionális közlekedési szükségleteket kiszolgáló közösségi közlekedési közszolgáltatások – teljesítéséhez hozzá kell járulniuk azon tagállamok illetékes hatóságainak, amelyek területén a szolgáltatásokat nyújtják.

(7)

Az illetékes hatóságoknak meg kell határozniuk a személyszállítási közszolgáltatás tekintetében a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírásokat. Az előírásoknak összhangban kell lenniük a tagállamok közösségi közlekedéssel kapcsolatos szakpolitikai dokumentumaiban megjelölt szakpolitikai célkitűzésekkel.

(8)

A személyszállítási közszolgáltatás terén a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírásoknak lehetőség szerint pozitív hálózati hatásokat kell generálniuk, többek között a jobb minőségű szolgáltatások, a társadalmi és a területi kohézió vagy a közösségi közlekedési rendszer általános hatékonysága tekintetében.

(9)

A közszolgáltatási kötelezettségeknek összhangban kell lenniük a közösségi közlekedési politikával. Ez azonban nem jogosítja fel az illetékes hatóságokat arra, hogy ehhez kapcsolódóan meghatározott összegű finanszírozásban részesüljenek.

(10)

A közösségi közlekedéssel kapcsolatos szakpolitikai dokumentumok elkészítése során a nemzeti jognak megfelelően egyeztetni kell az érintett érdekelt felekkel. Ilyen érdekelt felek lehetnek például a közlekedési szolgáltatók, a pályahálózat-működtetők, a munkavállalói szervezetek, valamint a közlekedési közszolgáltatások igénybe vevőinek képviselői.

(11)

A nem versenytárgyalási eljárás útján odaítélt közszolgáltatási szerződések esetében megfelelő ellentételezést kell nyújtani a közszolgáltatási kötelezettségek közszolgáltatók általi teljesítéséért annak érdekében, hogy a közösségi közlekedéssel kapcsolatos szakpolitika keretében meghatározott követelményeknek megfelelően biztosított legyen a személyszállítási közszolgáltatások hosszú távú pénzügyi fenntarthatósága. Ennek az ellentételezésnek elő kell mozdítania különösen a közszolgáltató által végzett hatékony gazdálkodás fenntartását vagy fejlesztését, valamint a megfelelően magas színvonalú személyszállítási szolgáltatások nyújtását.

(12)

Az egységes európai vasúti térség létrehozásának keretében a tagállamoknak megfelelő szociális védelmi szintet kell biztosítaniuk a közszolgáltatók személyzete számára.

(13)

Annak érdekében, hogy a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződések megkötésére irányuló eljárások során a szociális és munkaügyi előírások is kellőképpen érvényesüljenek, a közszolgáltatóknak a közszolgáltatási szerződések teljesítése során eleget kell tenniük a szociális és a munkajog területét érintő, a közszolgáltatási szerződés odaítélése szerinti tagállamban alkalmazandó olyan kötelezettségeknek, amelyek nemzeti vagy uniós szintű törvényekből, rendeletekből vagy határozatokból, illetve a vonatkozó kollektív szerződésekből erednek, feltéve, hogy az említett nemzeti jogszabályok és azok alkalmazása megfelel az uniós jognak.

(14)

Amennyiben a tagállamok előírják, hogy az előző szolgáltató által felvett személyzetet át kell adni az újonnan kiválasztott közszolgáltatónak, e személyzetnek ugyanazokat a jogokat kell megadni, mint amelyeket akkor élvezett volna, ha a 2001/23/EK tanácsi irányelv (4) szerinti átadás történt volna. A tagállamok számára lehetővé kell tenni ilyen rendelkezések elfogadását.

(15)

Az illetékes hatóságoknak minden érdekelt fél számára elérhetővé kell tenniük a versenytárgyalási eljárások keretében benyújtandó ajánlatok elkészítése szempontjából releváns információkat, ugyanakkor gondoskodniuk kell a bizalmas jellegű üzleti információk törvényes védelméről is.

(16)

Az illetékes hatóság azon kötelezettsége, mely szerint minden érdekelt fél számára elérhetővé kell tennie a versenytárgyalási eljárás keretében benyújtandó ajánlat elkészítése szempontjából lényeges információkat, nem terjed ki arra, hogy többletinformációkat hozzon létre, amennyiben nem léteznek ilyen információk.

(17)

A tagállamok sokszínű területi és politikai felépítésének figyelembevétele céljából a közszolgáltatási szerződések odaítélését olyan illetékes hatóság is végezheti, amely egy, különböző hatóságok alkotta csoportból áll. Ebben az esetben világos szabályokat kell kidolgozni, amelyek egyértelműen meghatározzák az egyes hatóságok szerepét a közszolgáltatási szerződés odaítélésére irányuló folyamatban.

(18)

A tagállami közigazgatási struktúrák sokféleségére tekintettel a vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó, az illetékes helyi hatóságok csoportja által közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződések esetében továbbra is a tagállamok mérlegelési jogkörébe tartozik annak meghatározása, hogy az érintett „városi agglomerációk” és „vidéki területek” tekintetében mely helyi hatóságok illetékesek.

(19)

A vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződéseket versenytárgyalási eljárás alapján kell odaítélni, kivéve az e rendeletben meghatározott eseteket.

(20)

A közszolgáltatási szerződések versenytárgyalási eljárásainak valamennyi szolgáltató számára nyitva kell állniuk, tisztességesnek kell lenniük, és ezen eljárások során tiszteletben kell tartani az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét.

(21)

Kivételes körülmények esetén, ha a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződéseket versenytárgyalási eljárás útján ítélik oda, az új szerződések meghatározott időszakra közvetlenül odaítélhetők annak érdekében, hogy a szolgáltatások nyújtása a leginkább költséghatékony módon történjen. Ezek a szerződések azonban nem újíthatók meg ugyanazon vagy hasonló közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából.

(22)

Amennyiben a versenytárgyalási eljárás szervezési szándékának nyilvánosságra hozatalát követően csak egy szolgáltató mutat érdeklődést, az illetékes hatóságok tárgyalást kezdhetnek a szolgáltatóval, hogy a szerződést nyílt eljárás kiírása nélkül ítéljék oda.

(23)

A közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződésekre vonatkozó de minimis küszöbértékeket ki kell igazítani, hogy tükrözzék a vasúti személyszállítási közszolgáltatásoknak az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) hatálya alá tartozó többi közlekedési módhoz képest jelentkező nagyobb volumenét és egységköltségét. Magasabb küszöbértékeket kell alkalmazni az olyan közösségi közlekedési szolgáltatások esetében is, amelyekben a vasút a szóban forgó szolgáltatások értékének több mint 50 %-át képviseli.

(24)

Az egységes európai vasúti térség létrehozása szükségessé teszi az ágazatban a közszolgáltatási szerződések odaítélésére vonatkozó közös szabályok meghatározását, illetve ezzel párhuzamosan az egyes tagállamok egyedi körülményeinek figyelembevételét.

(25)

Amennyiben a vasúti piac, illetve a vasúthálózat jellegéhez vagy szerkezetéhez kapcsolódó bizonyos feltételek teljesülnek, az illetékes hatóság jogosult úgy dönteni, hogy a vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződéseket közvetlenül ítéli oda, ha az adott szerződés eredményeképpen javulna a szolgáltatások minősége és/vagy a költséghatékonyság.

(26)

Az illetékes hatóságok az általuk egy-egy vasúti társaságnak odaítélt szerződések számának korlátozásával erősíthetik a versenyt.

(27)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a jogrendszerük lehetővé tegye, hogy egy független szerv felülvizsgálja az illetékes hatóság azon határozatait, melyek a vasúti szállításról szóló közszolgáltatási szerződések teljesítményalapú megközelítés alkalmazásával történő közvetlen odaítélésére vonatkoznak. Ez elvégezhető bírósági felülvizsgálat részeként.

(28)

Az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy az adott versenytárgyalási eljárás céljából szükség van-e olyan intézkedések meghozatalára, amelyek biztosítják a megfelelő vasúti gördülőállományhoz való tényleges és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést. Az illetékes hatóságoknak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük az értékelő jelentést.

(29)

A közszolgáltatási szerződésekre irányuló, a jövőben induló versenytárgyalási eljárások bizonyos kulcsfontosságú jellemzőinek teljes mértékben átláthatónak kell lenniük, hogy a piac ily módon szervezettebben tudjon reagálni.

(30)

Ezért az 1370/2007/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1370/2007/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

az 1. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Amennyiben ehhez hozzájárulnak azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyek területén a szolgáltatásokat nyújtják, a közszolgáltatási kötelezettségek érinthetik a határokon átnyúló közlekedési közszolgáltatásokat, a helyi és regionális közlekedési szükségleteket kiszolgáló szolgáltatásokat is beleértve.”;

2.

a 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

„aa)   »vasúti személyszállítási közszolgáltatás«: vasúti személyszállítási közszolgáltatás az egyéb kötöttpályás közlekedési módok, például a metró és a villamos kivételével;”;

3.

a szöveg a következő cikkel egészül ki:

„2a. cikk

A közszolgáltatási kötelezettségek meghatározása

(1)   Az illetékes hatóságnak a személyszállítási közszolgáltatással kapcsolatos rendelkezésekben a 2. cikk e) pontjának megfelelően meg kell határoznia a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírásokat, valamint azok hatályát. Az említett előírások magukban foglalják annak lehetőségét is, hogy a költségeket fedező szolgáltatásokat összevonjanak a költségeket nem fedező szolgáltatásokkal.

Az említett előírásoknak, valamint azok hatályának meghatározásakor az illetékes hatóságnak – az uniós jognak megfelelően – kellően tiszteletben kell tartania az arányosság elvét.

Az előírásoknak összhangban kell lenniük a tagállamok közösségi közlekedéssel kapcsolatos szakpolitikai dokumentumaiban megjelölt szakpolitikai célkitűzésekkel.

A közösségi közlekedéssel kapcsolatos szakpolitikai dokumentumok tartalmát és formátumát, valamint az érintett érdekelt felekkel való egyeztetésre vonatkozó eljárásokat a nemzeti jognak megfelelően kell meghatározni.

(2)   A közszolgáltatási kötelezettségek meghatározásának és azok nettó pénzügyi hatása ellentételezésének biztosítania kell:

a)

a közösségi közlekedéssel kapcsolatos szakpolitika célkitűzéseinek költséghatékony módon történő megvalósulását; és

b)

a személyszállítási közszolgáltatásnak a közösségi közlekedési szakpolitikában meghatározott követelményeknek megfelelő, hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát.”;

4.

a 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

egyértelműen meg kell határozniuk a közszolgáltató által teljesítendő, az e rendeletben meghatározott és a rendelet 2a. cikkében részletezett közszolgáltatási kötelezettségeket és az érintett földrajzi területeket;

b)

objektív és átlátható módon előre meg kell határozniuk

i.

azon paramétereket, amelyeket ellentételezés esetén az ellentételezés kiszámításához alapul kell venni; és

ii.

a biztosított kizárólagos jogok jellegét és mértékét úgy, hogy azzal megelőzhető legyen a túlkompenzáció.

A nem az 5. cikk (1), (3) vagy (3b) bekezdésének értelmében odaítélt közszolgáltatási szerződések esetében ezeket a paramétereket úgy kell meghatározni, hogy az ellentételezés egyetlen esetben se haladja meg a közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült költségekre és elért bevételre gyakorolt nettó pénzügyi hatás fedezéséhez szükséges összeget, figyelembe véve az ezzel kapcsolatosan a közszolgáltató által megtartott bevételeket, valamint egy észszerű nyereséget;”

b)

az alábbi bekezdések kerülnek beillesztésre:

„(4a)   A közszolgáltatási szerződések teljesítése során a közszolgáltatóknak eleget kell tenniük a szociális és a munkajog terén uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve kollektív szerződésekben megállapított alkalmazandó kötelezettségeknek.

(4b)   A közszolgáltató változása esetén a 2001/23/EK irányelvet kell alkalmazni, amennyiben az irányelv értelmében ez a változás vállalkozásátruházásnak minősül.”;

c)

a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Amennyiben az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban a bizonyos minőségi és társadalmi előírásoknak való megfelelést vagy szociális és minőségi kritériumok megállapítását írják elő a közszolgáltatók számára, ezeket az előírásokat és kritériumokat fel kell tüntetni a pályázati dokumentumokban és a közszolgáltatási szerződésekben. A 2001/23/EK irányelv rendelkezéseit is szem előtt tartva, e pályázati dokumentumokban és közszolgáltatási szerződésekben adott esetben fel kell tüntetni az előző szolgáltató által felvett személyzet átadásával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre vonatkozó információkat is.”;

d)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8)   A közszolgáltatási szerződésekben elő kell írni a szolgáltatók számára, hogy a közszolgáltatási szerződések odaítélése szempontjából lényeges valamennyi információt továbbítsák az illetékes hatóságnak, és gondoskodjanak a bizalmas üzleti információk törvényes védelméről. Az illetékes hatóságoknak minden érdekelt fél számára elérhetővé kell tenniük a versenytárgyalási eljárás keretében benyújtandó ajánlat elkészítése szempontjából releváns információkat, ugyanakkor gondoskodniuk kell a bizalmas üzleti információk törvényes védelméről is. Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell például a versenytárgyalási eljárás által érintett személyszállítási közszolgáltatáshoz kapcsolódó utasigényt, a díjszabásokat, a költségeket és a bevételeket, valamint a szükséges járművek üzemeltetéséhez kapcsolódó infrastruktúra-jellemzők részleteit, lehetővé téve az érdekelt felek számára, hogy üzleti terveiket a megfelelő információk birtokában készítsék el. A pályahálózat-működtetőknek támogatniuk kell az illetékes hatóságokat abban, hogy rendelkezésre bocsássák valamennyi releváns infrastruktúra-jellemzőt. A fent előírt rendelkezéseknek való megfelelés elmulasztását az e rendelet 5. cikkének (7) bekezdésében előírt jogi felülvizsgálatnak kell alávetni.”

5.

az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdésben a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, bármely illetékes helyi hatóság – függetlenül attól, hogy az önálló hatóság vagy integrált személyszállítási közszolgáltatást nyújtó hatóságcsoport-e – dönthet úgy, hogy saját maga nyújt személyszállítási közszolgáltatásokat vagy közvetlenül ítél oda közszolgáltatási szerződéseket olyan jogilag elkülönült jogi személy részére, amely felett az illetékes helyi hatóság – illetve hatóságcsoport esetén legalább egy illetékes helyi hatóság – a saját szervezeti egységei feletti ellenőrzéshez hasonló ellenőrzést gyakorol.

A vasúti személyszállítási közszolgáltatás esetében az első albekezdésben említett hatóságcsoport kizárólag olyan illetékes helyi hatóságokból állhat, amelyek földrajzi illetékessége nem terjed ki az egész ország területére. Az első albekezdésben említett személyszállítási közszolgáltatás vagy közszolgáltatási szerződés hatálya kizárólag városi agglomerációk és/vagy vidéki területek közlekedési szükségleteire terjedhet ki.

Amennyiben az illetékes helyi hatóság így határoz, az alábbi rendelkezéseket kell alkalmazni:”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Bármely illetékes hatóságnak, amely belső szolgáltatótól eltérő harmadik személy szolgáltatásait veszi igénybe, a közszolgáltatási szerződéseket – a (3a), (4), (4a), (4b), (5) és (6) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – versenytárgyalási eljárás alapján kell odaítélnie. A versenytárgyalási eljáráshoz elfogadott eljárásnak valamennyi szolgáltató számára nyitva kell állnia, tisztességesnek kell lennie, és tiszteletben kell tartania az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvét. Az ajánlatok benyújtását és az előzetes kiválasztást követően az eljárás keretében – az említett elvekkel összhangban folytatott – tárgyalásokra kerülhet sor annak érdekében, hogy meghatározzák a sajátos vagy összetett szükségletek teljesítésének legjobb módját.”;

c)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a)   Ha a nemzeti jog nem tiltja, a versenytárgyalási eljárás útján odaítélt, vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződések esetében az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy ideiglenesen közvetlenül ítéli oda az új szerződéseket, amennyiben úgy ítéli meg, hogy kivételes körülmények fennállása miatt a közvetlen odaítélés indokolt. Kivételes körülménynek tekintendők többek között az alábbi esetek:

az illetékes hatóság vagy más illetékes hatóságok már több olyan versenytárgyalási eljárást is folytatnak, amelyek érinthetik a várhatóan beérkező ajánlatok számát és minőségét abban az esetben, ha a szerződést versenytárgyalási eljárás útján ítélik oda, vagy

a közszolgáltatás-nyújtás optimalizálása érdekében módosítani kell egy vagy több közszolgáltatási szerződés hatályát.

Az illetékes hatóságnak erről indokolással ellátott határozatot kell hoznia, amelyről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az e bekezdés értelmében odaítélt szerződések időtartamának arányosnak kell lennie a vonatkozó kivételes körülménnyel, és az semmi esetre sem haladhatja meg az 5 évet.

Az említett szerződéseket az illetékes hatóság közzéteszi. Ennek során figyelmet fordít a bizalmas üzleti információk és kereskedelmi érdekek törvényes védelmére.

Az ugyanazon közszolgáltatási kötelezettségeket érintő későbbi szerződés már nem ítélhető oda e rendelkezés alapján.

(3b)   A (3) bekezdés alkalmazásakor az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy a következő eljárást alkalmazzák:

 

Az illetékes hatóságok a vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződés odaítélésére irányuló szándékukat oly módon is kihirdethetik, hogy tájékoztatót tesznek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

 

A tájékoztatónak tartalmaznia kell az odaítélendő szerződés tárgyát képező szolgáltatások részletes leírását, valamint a szerződés típusát és időtartamát.

 

A szolgáltatók az illetékes hatóság által megállapítandó időtartamon belül jelezhetik érdeklődésüket; ez az időtartam nem lehet rövidebb, mint a tájékoztató közzétételétől számított 60 nap.

Amennyiben ezen időtartam elteltét követően:

a)

csupán egyetlen szolgáltató jelezte, hogy részt kíván venni a közszolgáltatási szerződés odaítélésére irányuló eljárásban;

b)

a szolgáltató kellőképpen igazolta, hogy valóban képes nyújtani a szállítási szolgáltatást, mégpedig oly módon, hogy ennek során megfelel a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségeknek;

c)

a verseny hiánya nem a közbeszerzési feltételek mesterséges leszűkítésének az eredménye; és

d)

amennyiben nincs más észszerű alternatíva,

az illetékes hatóságok tárgyalásokat kezdhetnek ezzel a szolgáltatóval annak céljából, hogy nyílt közbeszerzési eljárás kiírása nélkül szerződést kössenek vele.”;

d)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül ítél oda olyan közszolgáltatási szerződéseket:

a)

amelyek becsült átlagos éves értéke kevesebb mint 1 000 000 EUR, illetve a vasúti személyszállítási közszolgáltatást is magában foglaló közszolgáltatási szerződés esetén kevesebb mint 7 500 000 EUR; vagy

b)

amelyek évente 300 000 kilométernél, illetve vasúti személyszállítási közszolgáltatást is magában foglaló közszolgáltatási szerződés esetén 500 000 kilométernél kisebb volumenű személyszállítási közszolgáltatás nyújtására vonatkoznak.

A legfeljebb 23 közúti járművet üzemeltető kis- és középvállalkozásoknak közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződések esetében e küszöbértékek megemelhetők vagy egy 2 000 000 EUR alatti becsült átlagos éves értékre vagy pedig évente 600 000 kilométernél kisebb volumenű személyszállítási közszolgáltatás nyújtására.”;

e)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(4a)   Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül ítél oda vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződéseket:

a)

ha úgy ítéli meg, hogy az érintett piac és hálózat strukturális és földrajzi sajátosságai indokolják a szerződés közvetlen odaítélését, különös tekintettel azok méretére, a kereslet jellemzőire, a hálózat összetettségére, műszaki és földrajzi elszigeteltségére, továbbá a szerződés hatálya alá tartozó szolgáltatásokra; valamint

b)

ha az adott szerződés eredményeképpen a korábban kötött közszolgáltatási szerződéshez képest javulna a szolgáltatások minősége és/vagy a költséghatékonyság.

Ennek alapján az illetékes hatóságnak indokolással ellátott határozatot kell közzétennie, és erről a közzétételtől számított egy hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot. Az illetékes hatóság odaítélheti a szerződést.

Úgy kell tekinteni, hogy teljesítik az a) alpontban foglalt feltételeket azok a tagállamok, amelyekben 2017. december 24-én a legnagyobb éves piaci volumen kevesebb mint 23 millió vonatkilométer, és amelyekben nemzeti szinten csupán egy illetékes hatóság van és a teljes hálózatukra egyetlen közszolgáltatási szerződés vonatkozik. Amennyiben ezen tagállamok valamely illetékes hatósága úgy dönt, hogy valamely közszolgáltatási szerződést közvetlenül ítéli oda, az adott tagállam értesíti erről a Bizottságot. Az Egyesült Királyság dönthet úgy, hogy ezt az albekezdést alkalmazza Észak-Írországra.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy valamely közszolgáltatási szerződést közvetlenül ítél oda, mérhető, átlátható és ellenőrizhető teljesítménykövetelményeket kell meghatároznia. Ezeket a követelményeket bele kell foglalni a szerződésbe.

A teljesítménykövetelményeknek ki kell terjedniük különösen a szolgáltatások pontosságára, a vonatok üzemeltetésének gyakoriságára, a vasúti gördülőállomány minőségére és a személyszállítási kapacitásra.

A szerződésnek az illetékes hatóság általi rendszeres értékelést lehetővé tevő konkrét teljesítménymutatókat kell magában foglalnia. A szerződésnek hatékony és visszatartó erejű intézkedéseket kell meghatároznia arra az esetre, ha a vasúti társaság elmulasztja a teljesítménykövetelmények teljesítését.

Az illetékes hatóságnak rendszeresen értékelnie kell, hogy a vasúti társaság elérte-e a szerződésben foglalt teljesítménykövetelmények teljesítésével kapcsolatos célkitűzéseit, és közzé kell tennie az értékelés eredményét. Ezeket a rendszeres értékeléseket legalább ötévente el kell végezni. Az illetékes hatóságnak megfelelő és jól időzített intézkedéseket – többek között hatékony és visszatartó erejű szerződéses szankciókat – kell hoznia abban az esetben, ha a szolgáltatások minőségében és/vagy a költséghatékonyságban nem áll be megfelelő mértékű javulás. Amennyiben a szolgáltató elmulasztja a teljesítménykövetelmények teljesítését, az illetékes hatóság bármikor – részben vagy egészben – felfüggesztheti vagy felmondhatja az e rendelkezés alapján odaítélt szerződést.

(4b)   Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, az illetékes hatóság dönthet úgy, hogy közvetlenül ítél oda vasúti személyszállításra vonatkozó közszolgáltatási szerződéseket, ha azok kizárólag vasúti személyszállítási szolgáltatások olyan szolgáltató általi biztosítására vonatkoznak, amely egyidejűleg üzemelteti a szolgáltatások nyújtása által érintett vasúti infrastruktúra egészét vagy annak túlnyomó részét, és amely vasúti infrastruktúrára a 2012/34/EU irányelv 2. cikke (3) bekezdése a) vagy b) pontjának megfelelően nem alkalmazandó a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 7., 7a., 7b., 7c., 7d., 8., 13. cikke és IV. fejezete.

A 4. cikk (3) bekezdésétől eltérve az e bekezdés, valamint az e cikk (4a) bekezdése értelmében közvetlenül odaítélt szerződések időtartama nem haladhatja meg a 10 évet, azon esetek kivételével, amelyekre a 4. cikk (4) bekezdése vonatkozik.

Az e bekezdésnek és a (4a) bekezdésnek megfelelően odaítélt szerződéseket közzé kell tenni, és ennek során figyelmet kell fordítani a bizalmas üzleti információk és kereskedelmi érdekek törvényes védelmére.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).”;"

f)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A szolgáltatásnyújtás megszakadása vagy ilyen helyzet közvetlen kockázata esetén az illetékes hatóság szükséghelyzeti intézkedéseket hozhat.

A szükséghelyzeti intézkedés közszolgáltatási szerződés közvetlen odaítélése, közszolgáltatási szerződés meghosszabbítására vonatkozó hivatalos megállapodás vagy meghatározott közszolgáltatások nyújtásának előírása formájában hozható meg. A közszolgáltatónak joga van fellebbezni a meghatározott közszolgáltatások nyújtását előíró határozat ellen. A közszolgáltatási szerződés szükséghelyzeti intézkedés keretében való odaítélésének időtartama vagy annak meghosszabbítása, illetve előírása nem szólhat két évnél hosszabb időtartamra.”;

g)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6a)   A vasúti társaságok közötti verseny erősítése érdekében az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy az egy adott pályahálózat vagy útvonalcsomag szakaszaira vonatkozó vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéseket különböző vasúti társaságoknak ítélik oda. Ennek érdekében az illetékes hatóságok a versenytárgyalási eljárás elindítását megelőzően dönthetnek úgy, hogy korlátozzák az egyazon vasúti társaságnak odaítélhető szerződések számát.”;

h)

a (7) bekezdésben a következő albekezdés kerül beillesztésre az első albekezdés után:

„A (4a) és (4b) bekezdés hatálya alá tartozó esetekben ilyen intézkedés lehet az illetékes hatóság által hozott, indokolással ellátott határozat érintett tagállam által kijelölt független szerv általi felülvizsgálatának lehetősége. E felülvizsgálat eredményét a nemzeti jognak megfelelően nyilvánosan elérhetővé kell tenni.”;

6.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Vasúti gördülőállomány

(1)   Az illetékes hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy az adott versenytárgyalási eljárás megindítására figyelemmel szükség van-e olyan intézkedések meghozatalára, amelyek biztosítják a megfelelő gördülőállományhoz való tényleges és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést. E vizsgálat során figyelembe kell venni, hogy az adott piacon működnek-e gördülőállomány-lízingtársaságok vagy más olyan piaci szereplők, amelyek gördülőállományt lízingelnek. A vizsgálati jelentést nyilvánosságra kell hozni.

(2)   Az illetékes hatóságok – a nemzeti jognak megfelelően és az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban – határozhatnak úgy, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket a megfelelő járművekhez való tényleges és megkülönböztetéstől mentes hozzáférés biztosítása céljából. Ezen intézkedések többek között a következők lehetnek:

a)

az illetékes hatóság a közszolgáltatási szerződés végrehajtásához használt gördülőállományt maga szerzi be abból a célból, hogy azt piaci áron vagy a közszolgáltatási szerződés részeként a kiválasztott közszolgáltató rendelkezésére bocsássa a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 6. cikk és – adott esetben – a melléklet alapján;

b)

a közszolgáltatási szerződés végrehajtásához használt gördülőállomány finanszírozásához az illetékes hatóság piaci áron vagy a közszolgáltatási szerződés részeként garanciát nyújt a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 6. cikk és – adott esetben – a melléklet alapján, ideértve a maradványérték-kockázatra kiterjedő garanciát;

c)

az illetékes hatóság a közszolgáltatási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a gördülőállományt a szerződés lejártakor az előre meghatározott pénzügyi feltételekkel, piaci áron átveszi; vagy

d)

együttműködés más illetékes hatóságokkal annak érdekében, hogy nagyobb gördülőállomány-parkot hozzanak létre.

(3)   Ha a gördülőállományt új közösségi közlekedési szolgáltatónak adják át, az illetékes hatóságnak a pályázati dokumentumokba minden rendelkezésére álló információt bele kell foglalnia a gördülőállomány karbantartási költségeiről és fizikai állapotáról.”;

7.

a 6. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Valamely általános szabályhoz vagy közszolgáltatási szerződéshez kapcsolódó valamennyi ellentételezésnek meg kell felelnie a 4. cikkben foglalt rendelkezéseknek, tekintet nélkül a szerződés odaítélésének módjára. A nem az 5. cikk (1), (3) vagy (3b) bekezdésének értelmében odaítélt közszolgáltatási szerződéshez vagy valamely általános szabályhoz kapcsolódó valamennyi ellentételezésnek természetétől függetlenül meg kell felelnie a mellékletben meghatározott rendelkezéseknek is.”;

8.

a 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Minden illetékes hatóság évente egyszer összevont jelentést tesz közzé a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási kötelezettségekről. A jelentés tartalmazza a közszolgáltatási szerződések kezdő dátumát és időtartamát, a kiválasztott közszolgáltatókat, valamint a visszatérítés útján az említett közszolgáltatóknak biztosított ellentételezéseket és kizárólagos jogokat. A jelentésben különbséget kell tenni az autóbuszos szállítás és a vasúti szállítás között, annak lehetővé kell tennie a közlekedési közszolgáltatási hálózat teljesítményének, minőségének és finanszírozásának ellenőrzését és értékelését, valamint adott esetben tájékoztatást kell nyújtania a biztosított kizárólagos jogok jellegéről és terjedelméről. A jelentésben figyelembe kell továbbá venni az érintett tagállam közösségi közlekedéssel kapcsolatos szakpolitikai dokumentumaiban megjelölt szakpolitikai célkitűzéseket is. A tagállamok – például egy közös internetes portálon keresztül – központi hozzáférést biztosítanak e jelentésekhez.”;

b)

a (2) bekezdés első albekezdése a következő ponttal egészül ki:

„d)

a közszolgáltatási szerződés tervezett kezdő dátuma és időtartama.”;

9.

a 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A (3) bekezdés sérelme nélkül

i.

az 5. cikk 2019. december 3-tól alkalmazandó a közúti, valamint a vasúttól eltérő egyéb kötöttpályás közlekedési módok – például metró és villamos – igénybevételével történő személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződések odaítélésére;

ii.

az 5. cikk 2019. december 3-tól alkalmazandó a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokra;

iii.

2023. december 25-től kezdődően az 5. cikk (6) bekezdése és a 7. cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó.

Az 5. cikk (6) bekezdése alapján a 2019. december 3. és 2023. december 24. között odaítélt szerződések időtartama nem haladhatja meg a 10 évet.

2019. december 2-ig a tagállamok intézkedéseket hoznak az 5. cikknek való fokozatos megfelelés érdekében, elkerülendő a súlyos szerkezeti problémákat, különösen a szállítási kapacitást illetően.

A 2020. december 25-ét követő hat hónapon belül a tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az elért eredményekről, amelyben kiemelik a közszolgáltatási szerződések 5. cikknek megfelelően történő odaítélésének végrehajtását. A tagállamok által az elért eredményekről benyújtott jelentések alapján a Bizottság felülvizsgálatot végez, és adott esetben javaslatot tesz jogalkotási intézkedésekre.”;

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó, a tisztességes versenytárgyalási eljárástól eltérő eljárás alapján 2017. december 24. és 2019. december 2. között közvetlenül odaítélt közszolgáltatási szerződések a hatályvesztésük időpontjáig hatályban maradhatnak. A 4. cikk (3) bekezdésétől eltérve az ilyen szerződések időtartama nem haladhatja meg a 10 évet azon esetek kivételével, amelyekre a 4. cikk (4) bekezdése vonatkozik.”;

c)

a (3) bekezdés első albekezdésében a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

2000. július 26. és 2017. december 24. között, tisztességes versenytárgyalási eljárástól eltérő eljárás alapján.”

2. cikk

Ez a rendelet 2017. december 24-én lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2016. december 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

I. KORČOK


(1)  HL C 327., 2013.11.12., 122. o.

(2)  HL C 356., 2013.12.5., 92. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. február 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. október 17-i álláspontja első olvasatban (HL C 430., 2016.11.22., 4. o.). Az Európai Parlament 2016. december 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  A Tanács 2001/23/EK irányelve (2001. március 12.) a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 82., 2001.3.22., 16. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).


Top