Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016R0796

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/796 rendelete (2016. május 11.) az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 138, 26.5.2016, p. 1–43 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/796/oj

26.5.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 138/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/796 RENDELETE

(2016. május 11.)

az Európai Unió Vasúti Ügynökségéről és a 881/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Az egységes európai vasúti térség fokozatos létrehozásához uniós intézkedésre van szükség a vasutakra alkalmazandó szabályok területén, mind a műszaki biztonsági, mind a kölcsönös átjárhatósági szempontok tekintetében, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz és nagyobb mértékű uniós harmonizációt kívánnak. Az elmúlt két évtizedben sor került vonatkozó vasúti jogszabályok, különösen három vasúti csomag elfogadására; e csomagok e tekintetben legfontosabb elemét a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4), valamint a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) jelenti.

(2)

A vasútbiztonság és a kölcsönös átjárhatóság céljának egyidejű követése jelentős technikai munkát igényel, amelyet egy szakosodott szervnek kell irányítania. Ezért volt szükség arra, hogy a 2004. évi második vasúti csomag részeként a meglévő intézményi keretek között és az Unión belüli erőegyensúly tiszteletben tartásával létrejöjjön egy vasútbiztonsággal és a kölcsönös átjárhatósággal foglalkozó európai ügynökség.

(3)

Az Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség) a 881/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) hozta létre azzal a céllal, hogy elősegítse egy határok nélküli európai vasúti térség létrehozását és a vasúti ágazat újjáélesztését, ugyanakkor megerősítse az ágazat kínálta lényeges biztonsági előnyöket. A negyedik vasúti csomag fontos változtatásokat tartalmaz, amelyek arra irányulnak, hogy az Ügynökség feladataihoz közvetlenül kapcsolódó 2004/49/EK és 2008/57/EK irányelv átdolgozása révén bevezetett módosításokkal javítsák az egységes európai vasúti térség működését. Az említett irányelvek mindenekelőtt a járműengedélyek és biztonsági tanúsítványok kiadásához kapcsolódó uniós szintű feladatok elvégzéséről rendelkeznek. Ez a megközelítés az Ügynökség fokozott szerepvállalását feltételezi. Az Ügynökség feladataiban és belső felépítésében általa bevezetett jelentős változások miatt a 881/2004/EK rendeletet új jogszabállyal kell felváltani.

(4)

Az Ügynökségnek hozzá kell járulnia a valódi európai vasúti kultúra kialakításához, és a vasúti ágazat valamennyi szereplője közötti párbeszéd, konzultáció és véleménycsere fontos eszközeként kell szolgálnia, kellően figyelembe véve az említett szereplők feladatait és a vasúti ágazat műszaki jellemzőit. Feladatainak ellátása során és különösen az ajánlások és vélemények kidolgozásakor az Ügynökségnek maximálisan figyelembe kell vennie a vasúti kérdések kapcsán a vasúti ágazat –így különösen a vasúti ágazat szakértőinek és az érintett nemzeti hatóságok – külső szakértelmét. Az Ügynökségnek hozzáértő és reprezentatív munkacsoportokat és egyéb csoportokat kell létrehoznia, amelyeknek elsősorban az említett szakértőkből kell állnia az Ügynökség képviselőiből és e szakértőkből.

(5)

Az Ügynökségnek még nagyobb szerepet kell vállalnia a hatásvizsgálati tevékenységben, hogy ezzel egyrészt belátást biztosítson a vasúti ágazatra gyakorolt gazdasági hatásokba és társadalomra gyakorolt hatásaiba, másrészt megalapozott döntéshozatalt tegyen lehetővé mások – elsősorban a Bizottság, az Ügynökség igazgatótanácsa (a továbbiakban: igazgatótanács) és az Ügynökség ügyvezető igazgatója (a továbbiakban: ügyvezető igazgató) – számára, harmadrészt pedig hatékonyabban irányítsa a munkával kapcsolatos prioritásokat és forráselosztást az Ügynökségen belül.

(6)

Az Ügynökségnek független és objektív technikai támogatást kell nyújtania elsősorban a Bizottság részére. Az (EU) 2016/797 európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) az átjárhatósági műszaki előírások (ÁME-k) kidolgozásáról és felülvizsgálatáról rendelkezik, míg az (EU) 2016/798 európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) a közös biztonsági módszerek (a továbbiakban: KBM-ek), a közös biztonsági célok (a továbbiakban: KBC-k) és a közös biztonsági mutatók (a továbbiakban: KBMu-k) kidolgozásáról és felülvizsgálatáról rendelkezik. A munka folyamatosságához, valamint az ÁME-k, KBM-ek, KBC-k és KBMu-k kidolgozásához állandó műszaki keretrendszerre, valamint komoly szakmai tapasztalat birtokában lévő külön személyzettel rendelkező szakosodott szervre van szükség. E célból az Ügynökségnek az ÁME-k, KBM-ek, KBC-k és KBMu-k kidolgozásával és felülvizsgálatával kapcsolatos ajánlásokat és véleményeket kell megfogalmaznia a Bizottság számára. Ezenkívül a nemzeti biztonsági hatóságok és szabályozó szervek kérésére független műszaki szakvéleményt is kell nyilvánítania.

(7)

Ahhoz, hogy az egységes biztonsági tanúsítványok vasúti társaságoknak való kiadása hatékonyabban és pártatlanul történjen, elengedhetetlen, hogy az Ügynökség központi szerepet kapjon. Abban az esetben, ha vasúti társasága működési terület egy tagállamra korlátozódik, lehetőséget kell biztosítani az érintett vasúti társaság számára annak megválasztásához, hogy az egységes biztonsági tanúsítvány iránti kérelmét az Ügynökséghez vagy a nemzeti biztonsági hatósághoz kívánja-e benyújtani. Erről az (EU) 2016/798 irányelv rendelkezik.

(8)

Jelenleg a 2008/57/EK irányelv – egyes különleges esetek kivételével – minden tagállamban előírja a vasúti járművek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyt. A Bizottság által 2011-ben létrehozott, jármű-engedélyezéssel foglalkozó munkacsoport egyrészt több olyan esetet tárgyalt, amikor a gyártókat és a vasúti társaságokat hátrányosan érintette az engedélyezési eljárás túlzott időtartama és költsége, másrészt javításra irányuló javaslatokat tett. Mivel egyes problémák a jelenlegi jármű-engedélyezési folyamat összetettségéből adódnak, azt egyszerűsíteni kell, és amennyiben lehetséges, egyetlen eljárás keretében kell összevonni. Minden vasúti járműre csak egyetlen engedélyt célszerű kiadni. Abban az esetben, ha a felhasználási terület egy hálózatra vagy egyetlen tagállamon belüli hálózatokra korlátozódik, lehetőséget kell biztosítani a kérelmező számára annak megválasztásához, hogy a járműengedély iránti kérelmét – az e rendeletben említett egyablakos információs és kommunikációs rendszer segítségével – az Ügynökséghez vagy a nemzeti biztonsági hatósághoz kívánja-e benyújtani. Ez kézzelfogható előnyökkel járna az ágazat részére, mivel csökkentené az eljárás költségeit és időtartamát, valamint mérsékelné a hátrányos megkülönböztetés kockázatát, különösen a vasúti piacra belépni kívánó új vállalatokkal szemben. Erről az (EU) 2016/797 irányelv rendelkezik.

(9)

Alapvető fontosságú, hogy az (EU) 2016/797 irányelv és az (EU) 2016/798 irányelv ne eredményezze az uniós vasúti rendszerben a vasútbiztonság szintjének csökkenését. E tekintetben az Ügynökségnek teljes körű felelősséget kell vállalnia az általa kiállított járműengedélyekért és egységes biztonsági tanúsítványokért, felelősséget vállalva e tekintetben mind a szerződésszegéssel, mind a szerződésen kívül okozott károkért.

(10)

Az Ügynökség személyi állományának az Ügynökségre ruházott feladatok végzése tekintetében fennálló felelősségére vonatkozóan az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet kell alkalmazni. A jegyzőkönyv alkalmazása nem vezethet a tagállami bírósági eljárások indokolatlan késleltetéséhez vagy indokolatlan korlátozásához. Olyan, az Ügynökség személyi állományát érintő bírósági eljárás esetén, amelynek során az Ügynökség valamely alkalmazottjának tagállami bíróság előtt kell megjelennie, az igazgatótanácsnak haladéktalanul fel kell az alkalmazott mentességét függesztenie, feltéve, hogy ez nem jár az Unió érdekeinek sérelmével. A mentesség felfüggesztéséről szóló döntést indokolni kell, és az az Európai Unió Bírósága általi bírósági felülvizsgálat tárgyát képezi.

(11)

Az Ügynökségnek lojálisan együtt kell működnie a tagállami igazságügyi hatóságokkal, különösen olyan esetekben, amikor az Ügynökség részvétele a járműengedélyek és egységes biztonsági tanúsítványok kiállításával, valamint az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszerhez (a továbbiakban: ERTMS) kapcsolódó pálya menti berendezések projektjeinek jóváhagyására vonatkozó döntésekkel kapcsolatos hatáskörének gyakorlásához kapcsolódóan szükségessé válik. Amennyiben az Ügynökséget vagy személyi állományának tagját a vonatkozó tagállami eljárásokkal összefüggésben információszolgáltatásra kérik fel, az Ügynökségnek gondoskodnia kell arról, hogy az információkérés vagy szükség esetén az eljárásban való részvétel iránti kérés elbírálására a kellő gondosság elvével összhangban, ésszerű időn belül kerüljön sor. Az igazgatótanácsnak e célból ki kell dolgoznia az ilyen esetekben alkalmazandó megfelelő eljárásokat.

(12)

Annak érdekében, hogy folytatni lehessen az egységes európai vasúti térség kialakítását, különösen ami a fuvaroztatók és az utasok megfelelő tájékoztatását illeti, valamint hogy el lehessen kerülni a telematikai alkalmazások széttagolt fejlesztését, meg kell erősíteni az Ügynökségnek az ilyen alkalmazások területén betöltött szerepét. Az Ügynökségnek – mint uniós szinten illetékes szervnek – kiemelkedő szerepet kell kapnia ezen a területen, hogy biztosítsa valamennyi telematikai alkalmazás következetes fejlesztését és alkalmazását. Ezért az Ügynökséget a telematikai alkalmazások tekintetében rendszerhatósági jogkörrel kell felruházni, mely minőségében eljárva feladata lesz valamennyi vonatkozó alrendszer-követelmény uniós szintű fenntartása, nyomon követése és kezelése.

(13)

Tekintettel az ERTMS az egységes európai vasúti térség zavartalan fejlődésében és biztonságos működésében játszott jelentős szerepére, valamint e rendszer széttagolt fejlődésének elkerülése érdekében fokozni kell az átfogó, uniós szintű koordinációt. Ezért az Ügynökségnek – mint uniós szinten az e területen legnagyobb szakértelemmel rendelkező szervnek – nagyobb szerepet kell kapnia ezen a területen, hogy biztosítsa az ERTMS egységes fejlesztését, és gondoskodjon mind arról, hogy az ERTMS-berendezések megfeleljenek a hatályos előírásoknak, mind pedig arról, hogy az ERTMS-hez kapcsolódó európai kutatási programokat összehangolják az ERTMS-re vonatkozó műszaki előírások kidolgozásával. Az Ügynökségnek mindenekelőtt meg kell akadályoznia, hogy az ERTMS-re vonatkozó kiegészítő nemzeti követelmények veszélyeztessék annak kölcsönös átjárhatóságát. Ugyanakkor a nem összeegyeztethető nemzeti követelmények alkalmazását önkéntes alapúvá kell tenni, vagy hatályon kívül kell azokat helyezni.

(14)

Annak érdekében, hogy a pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezésére vonatkozó engedélyek kiadására irányuló eljárások hatékonyabbak és uniós szinten harmonizáltak legyenek, elengedhetetlen, hogy az Ügynökség a pálya menti ERTMS-berendezésekre vonatkozó ajánlati felhívások kiírását megelőzően ellenőrizze, hogy a tervezett műszaki megoldások teljes mértékben megfelelnek-e a vonatkozó ÁME-knek, azaz teljes mértékben átjárhatók-e. Erről az (EU) 2016/797 irányelv rendelkezik. Emellett az Ügynökségnek létre kell hoznia a bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteknek az ERTMS területével foglalkozó csoportját. Szorgalmazni kell, hogy az érintett szervezetek minél aktívabban vegyenek részt a csoportban.

(15)

Az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok közötti együttműködés, valamint ezek feladatainak és felelősségeinek világos elkülönítése érdekében viszonylatukban kommunikációs protokollt kell kidolgozni. Emellett egyablakos közös információs és kommunikációs platformot kell létrehozni, adott esetben a már meglévő alkalmazásokat és nyilvántartásokat alapul véve és azok funkcióit kibővítve, annak érdekében, hogy az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok folyamatosan tájékozódhassanak valamennyi, engedély és biztonsági tanúsítvány iránti kérelemről, valamint a vonatkozó eljárások állásáról és kimeneteléről. A platform egyik fontos célja, hogy már korai szakaszban azonosítani lehessen azokat az eseteket, amikor össze kell egyeztetni az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok általi döntéseket amiatt, hogy több kérelmet nyújtottak be hasonló engedélyek és biztonsági tanúsítványok iránt. Ezekről az esetekről összesítve, automatikus értesítések útján kell tájékoztatást nyújtani.

(16)

A járműengedélyek és egységes biztonsági tanúsítványok kiállításáért fizetett díjak beszedését az eddigiekben az illetékes nemzeti hatóságok végezték. A hatáskörök uniós szintre való áttételével az Ügynökséget kell feljogosítani arra, hogy a kérelmezőktől díjat szedjen az előző preambulumbekezdésekben említett tanúsítványok és engedélyek kiállításáért. Fontos megállapítani bizonyos, az Ügynökségnek fizetendő díjakra vonatkozó elveket. A kiszabott díjak mértékét úgy kell előzetesen kiszámítani, hogy az fedezze a nyújtott szolgáltatás teljes költségét, megfelelő esetben ideértve a nemzeti biztonsági hatóságokra ruházott feladatok elvégzéséből eredő költségeket is. A díjak a szóban forgó szolgáltatásokért felszámított díjak aktuális átlagával megegyező vagy annál alacsonyabb lehet. A díjakat a tagállamokkal együttműködésben, átlátható, tisztességes és egységes módon kell megállapítani úgy, hogy azok ne veszélyeztessék az európai vasúti ágazat versenyképességét. A díjak megállapításakor kellően figyelembe kell venni a vállalkozások fizetőképességét; a díjak nem róhatnak szükségtelen pénzügyi terhet a vállalatokra. A díjak megállapításakor kellően figyelembe kell venni továbbá a kis- és középvállalkozások sajátos igényeit is.

(17)

Általános cél, hogy a funkcióknak és feladatoknak a nemzeti biztonsági hatóságok és az Ügynökség közötti új elosztása hatékonyan történjen, a biztonság jelenlegi szintjének bármiféle csorbulása nélkül. Ebből a célból az Ügynökségnek és a nemzeti biztonsági hatóságoknak együttműködési megállapodásokat kell kötniük egymással, amelyek kitérnek a költségek kérdésére is. Az Ügynökségnek elegendő forrásokkal kell rendelkeznie új feladatai ellátásához, e források kiosztását pedig világosan meghatározott igények szerint kell ütemezni.

(18)

Az Ügynökségnek az ajánlásainak kidolgozásakor tekintettel kell lennie azokra a hálózatokra is, amelyek el vannak zárva az uniós vasúti rendszer többi részétől, és amelyek földrajzi vagy történelmi okokból különleges szakértelmet igényelnek. Emellett, amennyiben az egységes biztonsági tanúsítványok és járműengedélyek kérelmezőjének működése az említettek szerinti hálózatokra korlátozódik, lehetővé kell tenni a számára, hogy a szükséges formaságokat helyben, a megfelelő nemzeti biztonsági hatóságokon keresztül intézze el. E célból és az adminisztratív terhek és költségek csökkentése érdekében, az Ügynökség és az érintett nemzeti biztonsági hatóságok között kötendő együttműködési megállapodások rendelkezhetnek a feladatok megfelelő megosztásáról anélkül, hogy ez érintené az Ügynökségnek az engedély vagy az egységes biztonsági tanúsítvány kiállításával kapcsolatos végső felelősségét.

(19)

Az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy az érintett engedélyek és egységes biztonsági tanúsítványok kiadásakor megfelelő módon igénybe vegye a nemzeti hatóságok, és mindenekelőtt a nemzeti biztonsági hatóságok szaktudását. E célból szorgalmazni kell nemzeti szakértők kirendelését az Ügynökség részére.

(20)

Az (EU) 2016/798 irányelvnek és az (EU) 2016/797 irányelvnek kell rendelkeznie arról, hogy a nemzeti biztonsági intézkedéseket meg kell vizsgálni a vasúti biztonság és kölcsönös átjárhatóság, továbbá a versenyszabályoknak való megfelelés szempontjából. Ezenfelül a két irányelvnek korlátoznia kell a tagállamok lehetőségét arra, hogy új nemzeti szabályokat fogadjanak el. A jelenlegi rendszer, amelyben továbbra is nagyszámú nemzeti szabály van hatályban, az uniós szabályokkal való összeütközésekhez vezethet, valamint a nem kielégítő átláthatóság kockázatával és annak veszélyével járhat, hogy az üzemeltetőkkel, többek között a kisebb és új üzemeltetőkkel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak. A valóban átlátható és pártatlan, uniós szintű vasúti szabályrendszer felé történő elmozdulás érdekében elő kell mozdítani a nemzeti szabályok, így többek között az üzemeltetési szabályok fokozatos visszaszorítását. Uniós szinten rendkívüli jelentőséggel bír a független és semleges szakértelmen alapuló vélemények kidolgozása. E célból meg kell erősíteni az Ügynökség szerepét.

(21)

A nemzeti biztonsági hatóságok és bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek között jelentős eltérések figyelhetők meg a vasúti rendszer biztonsága és kölcsönös átjárhatósága területén nyújtott teljesítmény, az átjárhatóság és biztonság szervezése, valamint a döntéshozatali eljárások tekintetében, ami kedvezőtlenül befolyásolja az egységes európai vasúti térség zavartalan működését. Ez különösen a valamely másik tagállam vasúti piacára belépni kívánó kis- és középvállalkozásokat érintheti kedvezőtlenül. Ennélfogva nélkülözhetetlen a fokozott uniós szintű harmonizációt célzó megerősített koordináció. E célból az Ügynökségnek ellenőrzések és vizsgálatok keretében figyelemmel kell kísérnie a nemzeti biztonsági hatóságok és a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek teljesítményét és döntéshozatalát, adott esetben a nemzeti akkreditáló testületekkel együttműködve.

(22)

A biztonság területén a lehető legnagyobb átláthatóságról és hatékony információáramlásról kell gondoskodni. Fontos a valamennyi ágazati felet összekötő, KBMu-kon alapuló teljesítményelemzés, és azt el kell végezni. A statisztikák tekintetében szükséges az Eurostattal való szoros együttműködés.

(23)

Az Ügynökségnek kétévente jelentést kell közzétennie a vasúti rendszer biztonsága és kölcsönös átjárhatósága terén tett előrelépés figyelemmel kísérése céljából. Műszaki szakértelmére és pártatlanságára tekintettel az Ügynökségnek emellett segítenie kell a Bizottságot azon feladatának ellátása során, hogy figyelemmel kísérje a vasúti rendszer biztonságáról és kölcsönös átjárhatóságáról szóló uniós jogszabályok végrehajtását.

(24)

Növelni kell a transzeurópai közlekedési hálózat kölcsönös átjárhatóságát, és az uniós támogatásra kiválasztott új beruházási projekteknek összhangban kell állniuk az 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) kölcsönös átjárhatósági célkitűzésével. Az Ügynökség megfelelő szerv e célkitűzések megvalósításának elősegítéséhez, ezért a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos projektek esetében szorosan együtt kell működnie az illetékes uniós szervekkel. Az ERTMS működtetése és az ERMTS projektjei tekintetében az Ügynökség feladatai közé kell tartoznia annak is, hogy segítse a kérelmezőket az olyan projektek végrehajtásában, amelyek megfelelnek az ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásoknak.

(25)

A gördülőállomány karbantartása a biztonsági rendszer fontos része. A karbantartó műhelyek tanúsítási rendszerének hiánya miatt a vasúti berendezések karbantartásának eddig nem volt valódi európai piaca. Ez a helyzet növelte az ágazat költségeit, és üresjáratokat eredményezett. Ezért fokozatosan ki kell alakítani és aktualizálni kell a karbantartó műhelyek, valamint a tehervagonokon kívüli egyéb vasúti járművek karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítására vonatkozó egységes feltételeket, és az Ügynökség a legalkalmasabb szerv arra, hogy e tekintetben megfelelő megoldásokat javasoljon a Bizottságnak.

(26)

A vasúti járművezetők számára előírt szakmai képesítés a biztonság és az Unión belüli kölcsönös átjárhatóság szempontjából egyaránt fontos tényező. A szakmai képesítés a munkavállalók vasúti ágazaton belüli szabad mozgásának az előfeltétele is egyben. Ezt a kérdést a társadalmi párbeszéd meglévő keretrendszerén belül kell kezelni. Az Ügynökségnek kell biztosítania az e szempont figyelembevételéhez uniós szinten szükséges technikai támogatást.

(27)

Az Ügynökségnek meg kell könnyítenie az együttműködést a nemzeti biztonsági hatóságok, a nemzeti vizsgáló testületek és a vasúti ágazat európai szintű képviseleti testületei között, hogy ezáltal népszerűsítse a bevált gyakorlatokat, előmozdítsa a vonatkozó információk cseréjét és a vasúti vonatkozású adatok gyűjtését, valamint hogy figyelemmel kísérje az uniós vasúti rendszer átfogó biztonsági teljesítményét.

(28)

A lehető legnagyobb átláthatósági szint és annak biztosítása érdekében, hogy az összes fél egyenrangúan férhessen hozzá a vonatkozó információkhoz, a vasúti rendszer biztonságával és kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos folyamatok céljából készített dokumentumoknak és – adott esetben – nyilvántartásoknak a nyilvánosság számára is hozzáférhetőnek kell lenniük. Ugyanez érvényes az engedélyekre, az egységes biztonsági tanúsítványokra és más vonatkozó vasúti okiratokra. A vasúti rendszer költséghatékonyságának javítása és az ágazat üzemeltetési szükségleteinek kielégítése érdekében az Ügynökségnek hatékony, felhasználóbarát és egyszerű hozzáférést biztosító módon, különösen megfelelő informatikai alkalmazások segítségével lehetővé kell tennie ezen információk cseréjét és közzétételét.

(29)

A vasúti ágazaton belül fontos feladat az innováció és a kutatás előmozdítása, amit az Ügynökségnek támogatnia kell. Az Ügynökség e tekintetben folytatott tevékenységeinek keretében nyújtott pénzügyi támogatások nem vezethetnek torzuláshoz az adott piacon.

(30)

Az uniós pénzügyi támogatás hatékonyságának, minőségének és a vonatkozó műszaki előírásokkal való összeegyeztethetőségének javítása érdekében az Ügynökségnek tevékeny szerepet kell játszania a vasúti projektek értékelésében.

(31)

A vasúti vívmányok hatékony végrehajtásának és a vasúti piac működésének előfeltétele a vasutak biztonságára és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó jogszabályok, végrehajtási iránymutatások, illetve az Ügynökség által kidolgozott ajánlások helyes és egységes értelmezése. Az Ügynökségnek ezért aktívan közre kell működnie az ehhez kapcsolódó képzési és tájékoztatási tevékenységekben.

(32)

Tekintettel arra, hogy az Ügynökség járműengedélyek és egységes biztonsági tanúsítványok kiállításával kapcsolatos új feladatokat kap, e területeken jelentős képzési és publikációs tevékenységre lesz szükség. A nemzeti biztonsági hatóságok számára fel kell ajánlani, hogy amikor csak lehetséges, térítésmentes képzéseken vehessenek részt, különösen akkor, ha ezek előkészítésében részt vettek.

(33)

Ahhoz, hogy feladatait megfelelően el tudja látni, az Ügynökségnek jogi személyiséggel és önálló költségvetéssel kell rendelkeznie, amelyet főként uniós hozzájárulásból és a kérelmezők által fizetett díjakból finanszíroznak. Az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát semmilyen tagállamtól, harmadik országtól vagy egyéb szervezettől kapott pénzügyi hozzájárulás nem veszélyeztetheti. Ahhoz, hogy az Ügynökség a mindennapi feladatait függetlenül láthassa el, valamint függetlenül adhasson ki véleményeket, ajánlásokat és határozatokat, szervezetének átláthatónak kell lennie, ügyvezető igazgatójára pedig teljes körű felelősséget kell ruházni. Az Ügynökség személyzetének függetlennek kell lennie, és egyaránt kell rövid, illetve hosszú távú szerződéses alapon alkalmazni ahhoz, hogy biztosított legyen a szervezeti ismeretek és az üzletmenet-folytonosság fenntartása, és ezzel egyidejűleg a vasúti ágazattal kapcsolatos szakértelem szükséges és folyamatos cseréje is. Az Ügynökség kiadásainak magukban kell foglalniuk a személyzeti, az adminisztratív, az infrastrukturális és a működési költségeket, valamint többek között azokat az összegeket is, amelyeket az Ügynökség a nemzeti biztonsági hatóságoknak fizet ki a járműengedélyezéssel és az egységes biztonsági tanúsítással kapcsolatos munkájukért a vonatkozó együttműködési szerződésekkel és a végrehajtási jogi aktusnak a díjak megállapítására vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

(34)

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése érdekében alapvetően fontos, hogy az Ügynökség pártatlanul járjon el, feddhetetlen legyen, valamint szigorú szakmai előírásokat állapítson meg. Soha nem fordulhat elő, hogy jogos okkal feltételezhető legyen, hogy a határozatokat befolyásolhatják az Unió egészét szolgáló Ügynökség szerepével ütköző érdekek, illetve az Ügynökség személyi állománya bármely tagjának, kirendelt nemzeti szakértőnek, vagy az igazgatótanács vagy a fellebbezési tanácsok bármely tagjának magánérdekei vagy kapcsolatai, amelyek ténylegesen vagy esetlegesen ellentétben állnak az érintett személy hivatali kötelességeinek megfelelő teljesítésével. Az igazgatótanácsnak ezért átfogó, az Ügynökség egészére kiterjedő összeférhetetlenségi szabályokat kell megállapítania. E szabályok kidolgozásakor figyelembe kell vennie a Számvevőszék 15/2012. sz. különjelentésében megfogalmazott ajánlásokat.

(35)

Az Ügynökség döntéshozatali folyamatának egyszerűsítése, valamint a hatékonyság és az eredményesség növelése érdekében kétszintű irányítási struktúrát kell bevezetni. E célból a tagállamokat és a Bizottságot a szükséges – többek között a költségvetés megállapítására, valamint a programozási dokumentum jóváhagyására vonatkozó – hatáskörrel rendelkező igazgatótanácsban kell képviselni. Az igazgatótanács általános iránymutatásokat ad az Ügynökség tevékenységéhez és az igazgatási és költségvetési kérdések felügyeletének megerősítése érdekében szorosabban be kell kapcsolódnia az Ügynökség tevékenységeinek nyomon követésébe. Létre kell hozni egy kisebb ügyvezető testületet, amelynek feladata az igazgatótanács üléseinek megfelelő előkészítése és az igazgatótanács döntéshozatali folyamatainak támogatása. Az ügyvezető testület hatáskörét az igazgatótanács által elfogadandó meghatalmazásban kell meghatározni; ez a hatáskör – az igazgatótanács általi végső jóváhagyás függvényében – véleményezésre és ideiglenes határozatok meghozatalára is kiterjedhet.

(36)

Az igazgatótanácsi határozatok átláthatóságának szavatolása érdekében az érintett ágazatok képviselőinek – szavazati jog nélkül – részt kell venniük az igazgatótanács ülésein. A különböző érdekelt felek képviselőit a Bizottságnak kell kineveznie a vasúti társaságokat, a pályahálózat-működtetőket, a vasúti ágazatot, a szakszervezeteket, az utasokat és a fuvaroztatókat érintő, uniós szintű reprezentativitásuk alapján.

(37)

Gondoskodni kell arról, hogy az Ügynökség határozatai által érintett felek a szükséges jogorvoslati jogosultsággal rendelkezzenek, és azzal független és pártatlan módon élhessenek. Megfelelő fellebbezési mechanizmust kell létrehozni annak érdekében, hogy az ügyvezető igazgató határozatai ellen a szakosodott fellebbezési tanácsnál fellebbezésre legyen mód.

(38)

Ha az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok nem értenek egyet az egységes biztonsági bizonyítványok vagy járműengedélyek kiadásával kapcsolatban, választott bírósági eljárást kell igénybe venni, hogy a döntéshozatalra összehangolt módon, a felek együttműködésével kerüljön sor.

(39)

Az Ügynökség tevékenységeihez kapcsolódó átfogóbb stratégiai jövőkép elősegítené erőforrásai hatékonyabb tervezését és kezelését, valamint hozzájárulna teljesítményének jobb minőségéhez. Ezt az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10) is megerősíti és alátámasztja. Ezért az igazgatótanácsnak az érdekelt felekkel folytatott megfelelő konzultációt követően az éves munkaprogramokat és a többéves munkaprogramot egyaránt magában foglaló egységes programozási dokumentumot kell elfogadnia, és azt rendszeres időszakonként aktualizálnia kell.

(40)

Ha az Ügynökség az uniós vasúti rendszer biztonságával és kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos új feladatot kap a programozási dokumentum elfogadását követően, akkor az igazgatótanácsnak – az új feladatnak az erőforrásokra gyakorolt, a létszámot és a költségvetést érintő hatásai elemzését követően – szükség esetén módosítania kell a programozási dokumentumot annak érdekében, hogy az az új feladatot is magában foglalja.

(41)

Az Ügynökség tevékenységének átláthatónak kell lennie. Gondoskodni kell az Európai Parlament általi tényleges ellenőrzésről, és ebből a célból konzultálni kell az Európai Parlamenttel az Ügynökség programozási dokumentuma többéves részének tervezetéről, és lehetőséget kell adni az Európai Parlamentnek arra, hogy meghallgassa az Ügynökség ügyvezető igazgatóját, valamint hogy áttekintse az Ügynökség tevékenységeiről készült éves jelentést. Az Ügynökségnek alkalmaznia kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokat is.

(42)

Az elmúlt évek során, amint egyre több decentralizált ügynökséget hoztak létre, az ügynökségek számára előirányzott uniós támogatás kezelése átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé vált, különösen ami a díjak költségvetésbe vonását, a pénzügyi ellenőrzést, a végrehajtás felelőssége alóli mentesítés hatáskörét, a nyugdíjrendszerbe fizetett járulékokat és a belső költségvetési eljárást (magatartási kódexet) illeti. Ehhez hasonlóan az Ügynökségre korlátozás nélkül alkalmazni kell a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet (11), az Ügynökségnek pedig csatlakoznia kell az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatokról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága közötti, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (12).

(43)

A nemzetközi szervezetekkel és harmadik országokkal fennálló kapcsolataiban az Ügynökségnek tevékenyen elő kell mozdítania a vasúti biztonság és kölcsönös átjárhatóság uniós megközelítését. Ezen belül az Ügynökségnek – hatáskörének keretei között – elő kell segítenie az uniós vasúti társaságok kölcsönösségen alapuló hozzáférését harmadik országok vasúti piacaihoz, valamint harmadik országok vasúthálózatainak az uniós gördülőállomány általi igénybevételét.

(44)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a nemzeti szabálytervezetek és a már létező nemzeti szabályok vizsgálata, a nemzeti biztonsági hatóságok és a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek figyelemmel kísérése, a fellebbezési tanácsok eljárási szabályzatának kidolgozása, valamint az Ügynökség által kiróható díjak és illetékek meghatározása tekintetében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(45)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a vasútbiztonsággal és a kölcsönös átjárhatósággal kapcsolatos ügyekben közös megoldásokat kidolgozó szakosodott szerv létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az elvégzendő munka közös jellege miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(46)

Az Ügynökség megfelelő működése érdekében az Ügynökség irányítását illetően alkalmazni kell bizonyos alapelveket az Unió decentralizált ügynökségeivel foglalkozó – ezen ügynökségek tevékenységeinek ésszerűsítése és teljesítményük javítása céljából létrehozott – intézményközi munkacsoport által 2012 júliusában elfogadott együttes nyilatkozatnak és közös megközelítésnek való megfelelés érdekében.

(47)

Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott alapvető jogokat, és figyelembe veszi az ott elismert elveket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ELVEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet létrehozza az Európai Unió Vasúti Ügynökségét (a továbbiakban: Ügynökség).

(2)   Ez a rendelet rendelkezik:

a)

az Ügynökség létrehozásáról és feladatairól;

b)

a tagállamok e rendelettel kapcsolatos feladatairól.

(3)   Ez a rendelet támogatja az egységes európai vasúti térség létrehozását, és ezen belül is mindenekelőtt az alábbiakhoz kapcsolódó célkitűzések megvalósítását:

a)

az uniós vasúti rendszernek az (EU) 2016/797 irányelvben előírt kölcsönös átjárhatósága;

b)

az uniós vasúti rendszernek az (EU) 2016/798 irányelvben előírt biztonsága;

c)

a vasúti járművezetők minősítése a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) értelmében.

2. cikk

Az Ügynökség céljai

Az Ügynökség célja, hogy – magas szintű vasúti biztonságot és kölcsönös átjárhatóságot garantálva és ezzel egyidejűleg a vasúti ágazat versenypozícióját javítva – hozzájáruljon a határok nélküli, egységes európai vasúti térség továbbfejlesztéséhez és hatékony működéséhez. Ezen belül az Ügynökségnek műszaki kérdésekben hozzá kell járulnia az uniós jogszabályok végrehajtásához, mégpedig azáltal, hogy kidolgozza az uniós vasúti rendszer biztonságával kapcsolatos közös megközelítést és növeli az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának szintjét.

Az Ügynökség további célja, hogy nyomon kövesse a tagállami vasúti szabályok alakulását, segítse a vasúti rendszerek biztonságával és kölcsönös átjárhatóságával foglalkozó tagállami hatóságok tevékenységét, valamint előmozdítsa az eljárások optimalizálását.

Amennyiben az (EU) 2016/797 irányelv és az (EU) 2016/798 irányelv úgy rendelkezik, az Ügynökség a vasúti járművek és járműtípusok forgalombahozatali engedélyeinek, valamint a vasúti társaságok egységes biztonsági tanúsítványainak kiállításáért felelős uniós hatóság szerepét is betölti.

E célok teljesítése során az Ügynökségnek teljes mértékben figyelembe kell vennie az Unió bővítésének folyamatát, valamint az uniós tagállamok és harmadik országok közötti vasúti összeköttetések sajátos korlátait.

3. cikk

Jogállás

(1)   Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv.

(2)   Az Ügynökség minden egyes tagállamban a nemzeti jog alapján a jogi személyeknek járó legszélesebb körű jogképességet élvezi. Az Ügynökség ingó- és ingatlanvagyont szerezhet és idegeníthet el, és félként részt vehet jogi eljárásokban.

(3)   Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli.

(4)   Az Ügynökség a ráruházott feladatok és hatáskörök tekintetében kizárólagos felelősséggel rendelkezik.

4. cikk

Az Ügynökség intézkedéseinek típusai

Az Ügynökség:

a)

a 13., 15., 17., 19., 35., 36. és 37. cikk alkalmazása tekintetében ajánlásokat fogalmazhat meg a Bizottság részére;

b)

a 34. cikk alkalmazása tekintetében ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállamok részére;

c)

a 10. cikk (2) bekezdése és a 42. cikk szerinti véleményeket adhat ki a Bizottság, valamint a 10. cikk, a 25. cikk és a 26. cikk szerinti véleményeket a tagállamok érintett hatóságai számára;

d)

a 33. cikk (4) bekezdése alapján ajánlásokat fogalmazhat meg a nemzeti biztonsági hatóságok részére;

e)

a 14., 20., 21. és 22. cikk szerinti határozatokat hozhat;

f)

a 19. cikk szerinti, a megfelelőségigazolás elfogadható eszközének minősülő véleményeket adhat ki;

g)

a 19. cikk szerinti műszaki dokumentációt adhat ki;

h)

a 33. és 34. cikk szerinti ellenőrzési jelentéseket adhat ki;

i)

a 13., 19., 28., 32., 34. és 37. cikk alapján a vasúti rendszer biztonságáról és kölcsönös átjárhatóságáról szóló jogszabályok alkalmazását megkönnyítő iránymutatásokat és egyéb nem kötelező erejű dokumentumokat adhat ki.

2. FEJEZET

MUNKAMÓDSZEREK

5. cikk

A munkacsoportok és egyéb csoportok létrehozása és összetétele

(1)   Az Ügynökség korlátozott számú munkacsoportot hoz létre különösen az átjárhatósági műszaki előírásokhoz (a továbbiakban: ÁME-k), a közös biztonsági célokhoz (a továbbiakban: KBC-k), a közös biztonsági módszerekhez (a továbbiakban: KBM-ek), valamint a közös biztonsági mutatók (a továbbiakban: KBMu-k) alkalmazásához kapcsolódó ajánlások, és adott esetben iránymutatások kidolgozása érdekében.

Az Ügynökség a Bizottság vagy a 81. cikkben említett bizottság (a továbbiakban: a bizottság) kérésére, vagy saját kezdeményezésére a Bizottsággal folytatott konzultációt követően más, megfelelően indokolt esetekben is létrehozhat munkacsoportokat.

A munkacsoportokban az Ügynökség képviselője elnököl.

(2)   A munkacsoportok tagjai a következők:

az illetékes nemzeti hatóságok által a munkacsoportokban való részvételre jelölt képviselők,

a (3) bekezdésben említett jegyzékből az Ügynökség által kiválasztott, a vasúti ágazatban tevékenykedő szakemberek. Az Ügynökség biztosítja azon vasúti iparágak és azon felhasználók megfelelő képviseletét, amelyeket érinthetnek azok az intézkedések, amelyeket a Bizottság az Ügynökség által neki címzett ajánlások alapján javasolhat. Az Ügynökség lehetőség szerint földrajzilag kiegyensúlyozott képviselet biztosítására törekszik.

Az Ügynökség szükség esetén az érintett területen hozzáértőként elismert szakemberekkel – független szakértőkkel és nemzetközi szervezetek képviselőivel – egészítheti ki a munkacsoportokat. Az Ügynökség személyzetének tagjai nem lehetnek munkacsoportok tagjai, a munkacsoportok elnöki tisztségének kivételével, amelyet az Ügynökség egyik képviselője tölt be.

(3)   A 38. cikk (4) bekezdésében említett valamennyi képviseleti testület továbbítja az Ügynökségnek az egyes munkacsoportokban való képviselettel megbízott legképzettebb szakértőinek jegyzékét, valamint változás esetén naprakésszé teszi ezt a jegyzéket.

(4)   Ha az ilyen munkacsoportok tevékenysége közvetlen kihatással jár az ágazat munkavállalóinak munkakörülményeire, egészségére és biztonságára, az európai szinten működő szakszervezetek által kijelölt képviselők teljes jogú tagként részt vesznek a megfelelő munkacsoportokban.

(5)   A munkacsoportok tagjainak utazási és tartózkodási költségeit az igazgatótanács által elfogadott szabályok és díjtáblázat alapján az Ügynökség fedezi.

(6)   Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett ajánlások és iránymutatások kidolgozásakor megfelelően figyelembe veszi a munkacsoportokban végzett munka eredményét.

(7)   Az Ügynökség csoportokat állít fel a 24. cikk, a 29. cikk és a 38. cikk (1) bekezdése alkalmazásában.

(8)   Az Ügynökség – a Bizottság vagy a bizottság kérésére, vagy saját kezdeményezésére – indokolt esetben egyéb csoportokat is létrehozhat, a 38. cikk (4) bekezdésével összhangban.

(9)   A munkacsoportok és a csoportok munkájának átláthatónak kell lennie. A munkacsoportok és csoportok eljárási szabályzatát az igazgatótanács fogadja el, az átláthatósági szabályokat is beleértve.

6. cikk

Konzultáció a szociális partnerekkel

Ha a 13., 15., 19. és 36. cikkben meghatározott feladatoknak közvetlen hatása van az ágazat munkavállalóinak szociális környezetére vagy munkakörülményeire, az Ügynökség a 98/500/EK bizottsági határozat (15) alapján létrehozott ágazati párbeszédbizottságok keretében konzultál a szociális partnerekkel. Ezen esetekben a szociális partnerek válaszolhatnak a megkeresésre, amennyiben ezt három hónapon belül teszik meg.

E konzultációkat azt megelőzően kell megtartani, hogy az Ügynökség megfogalmazza ajánlásait a Bizottság számára. Az Ügynökség e konzultációk eredményeit kellően figyelembe veszi, és mindig rendelkezésre áll, hogy megindokolja ajánlásait. Az Ügynökség az ágazati párbeszédbizottság által kifejtett véleményeket az Ügynökség ajánlásával együtt továbbítja a Bizottságnak, a Bizottság pedig a bizottságnak.

7. cikk

Konzultáció a vasúti fuvaroztatókkal és az utasokkal

Ha a 13. és 19. cikkben meghatározott munkának közvetlen hatása van a vasúti fuvaroztatókra és utasokra, az Ügynökség konzultál az őket képviselő szervezetekkel, beleértve a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű utasok képviselőit is. Ezen esetekben a szervezetek válaszolhatnak a megkeresésre, amennyiben ezt három hónapon belül teszik meg.

Azoknak a szervezeteknek a jegyzékét, amelyekkel konzultálni kell, a bizottság segítségével a Bizottság állítja össze.

E konzultációkat azt megelőzően kell megtartani, hogy az Ügynökség megfogalmazza ajánlásait a Bizottság számára. Az Ügynökség e konzultációk eredményeit kellően figyelembe veszi, és mindig rendelkezésre áll, hogy megindokolja ajánlásait. Az Ügynökség az érintett szervezetek által kifejtett véleményeket az Ügynökség ajánlásával együtt továbbítja a Bizottságnak, a Bizottság pedig a bizottságnak.

8. cikk

Hatásvizsgálat

(1)   Az Ügynökségnek el kell végeznie ajánlásainak és véleményeinek a hatásvizsgálatát. Az igazgatótanács a Bizottság módszertanán alapuló hatásvizsgálati módszertant fogad el. Az Ügynökség kapcsolatot tart fenn a Bizottsággal, hogy biztosítsa a vonatkozó, Bizottságon belül végzett munka megfelelő figyelembevételét. Az egyes ajánlásokat kísérő jelentésben az Ügynökségnek egyértelműen azonosítani kell a hatásvizsgálathoz alapul vett hipotéziseket, valamint a felhasznált adatok forrásait.

(2)   Valamely tevékenységnek az igazgatótanács által az 51. cikk (1) bekezdése szerint elfogadott programozási dokumentumba való felvételét megelőzően az Ügynökség előzetes hatásvizsgálatot végez, amelyben megnevezi:

a)

a megoldandó problémát és a lehetséges megoldásokat;

b)

azt, hogy milyen mértékben lesz szükség konkrét intézkedésekre, többek között az Ügynökség ajánlásának megfogalmazására vagy véleményének közlésére;

c)

az Ügynökség várható hozzájárulását a probléma megoldásához.

A programozási dokumentumba illesztendő tevékenységeket és projekteket a dokumentumba való felvételüket megelőzően – önállóan és a többi tevékenységgel és projekttel együtt is – hatékonysági vizsgálatnak kell alávetni az Ügynökség költségvetésének és erőforrásainak lehető legjobb hasznosítása érdekében.

(3)   Az Ügynökség utólagos értékelést készíthet az ajánlásai nyomán elfogadott jogszabályokról.

(4)   A tagállamok az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a hatásvizsgálathoz szükséges adatokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

Az Ügynökség kérésére a képviseleti testületeknek az Ügynökség rendelkezésére kell bocsátaniuk a hatásvizsgálathoz szükséges, nem bizalmas jellegű adatokat.

9. cikk

Tanulmányok

Amennyiben az feladatainak elvégzéséhez szükséges, az Ügynökség tanulmányokat rendel meg, amelyek elkészítésébe adott esetben az 5. cikkben említett munkacsoportokat és egyéb csoportokat is bevonja; és az említett tanulmányokat saját költségvetéséből finanszírozza.

10. cikk

Vélemények

(1)   Az Ügynökség a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) 55. cikkében említett egy vagy több nemzeti igazgatási szervezet kérésére véleményt ad az e szervezetek elé tárt ügyeknek mindenekelőtt a biztonsági vonatkozású és a kölcsönös átjárhatósághoz kapcsolódó szempontjai tekintetében.

(2)   Az Ügynökség a Bizottság kérésére véleményt ad az (EU) 2016/797 irányelv vagy az (EU) 2016/798 irányelv alapján elfogadott jogi aktusok módosításairól, különösen ha állítólagos hiányosságok bejelentésére kerül sor.

(3)   Az Ügynökség valamennyi véleményét – így különösen a (2) bekezdésben említett véleményeket – a kérelmező féllel történt eltérő megállapodás hiányában a lehető leghamarabb, de a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb két hónapon belül kibocsátja. A véleményeket az Ügynökség a kibocsátásuktól számított egy hónapon belül olyan változatban hozza nyilvánosságra, amelyből minden bizalmas kereskedelmi adatot eltávolítottak.

11. cikk

Látogatások a tagállamokban

(1)   A rábízott feladatok, különösen a 14., 20., 21., 25., 26., 31., 32., 33., 34., 35. és 42. cikkben említett feladatok elvégzése céljából és annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) szerinti feladatai teljesítésében, ezen belül is mindenekelőtt a vonatkozó uniós jogszabályok hatékony végrehajtásának értékelésében, az Ügynökség látogatásokat tehet a tagállamokban az igazgatótanács által elfogadott szabályzatnak, munkamódszereknek és eljárásoknak megfelelően.

(2)   Az érintett tagállammal történt konzultációt követően az Ügynökség kellő időben értesíti e tagállamot a tervezett látogatásról, a kiküldött ügynökségi tisztviselők nevéről, valamint a látogatás időpontjáról és várható időtartamáról. A látogatások elvégzésével megbízott ügynökségi tisztviselők e célból írásban megküldik az ügynökség ügyvezető igazgatójától származó, a látogatásuk szándékát és célját megjelölő határozatot.

(3)   Az érintett tagállamok nemzeti hatóságainak segíteniük kell az Ügynökség személyzetének munkáját.

(4)   Az Ügynökség minden, az (1) bekezdés szerinti látogatásról jelentést készít, és azt elküldi a Bizottságnak és az érintett tagállamnak.

(5)   E cikk nem érinti a 33. cikk (7) bekezdésében és a 34. cikk (6) bekezdésében említett vizsgálatokat.

(6)   Az Ügynökség személyzetének utazási, szállás-, tartózkodási és egyéb költségeit az Ügynökség fedezi.

12. cikk

Egyablakos információs és kommunikációs rendszer

(1)   Az Ügynökség információs és kommunikációs rendszert hoz létre és működtet, amelynek legalább az alábbi egyablakos ügyintézési lehetőségeket kell magában foglalnia:

a)

egyetlen belépési pont, amelyen keresztül a kérelmező benyújthatja a típusengedély, a forgalombahozatali járműengedély és az egységes biztonsági tanúsítvány iránti kérelmeit. Az egyetlen belépési pontot úgy kell kialakítani, hogy ha a használati vagy szolgáltatási terület egyetlen tagállamon belüli hálózatra vagy hálózatokra korlátozódik, a kérelmező kiválaszthassa azt a hatóságot, amely a teljes eljárás során elbírálja a kérelmező engedély vagy egységes biztonsági tanúsítvány kibocsátása iránti kérelmeit;

b)

közös információcsere-platform, amelyen keresztül az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok tájékozódhatnak valamennyi, az engedélyek és egységes biztonsági tanúsítványok iránti kérelemről, a vonatkozó eljárások állásáról és kimeneteléről, valamint adott esetben a fellebbezési tanács kéréseiről és határozatairól;

c)

közös információcsere-platform, amelyen keresztül az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok tájékozódhatnak az (EU) 2016/797 irányelv 19. cikk szerinti, az Ügynökség általi jóváhagyás iránti kérelmekről, az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (a továbbiakban: ETCS) és/vagy a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer (a továbbiakban: GSM-R) berendezéseit is magában foglaló, pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerekre vonatkozó engedélyek iránti kérelmekről, a vonatkozó eljárások állásáról és kimeneteléről, valamint adott esetben a fellebbezési tanács kéréseiről és határozatairól;

d)

korai előrejelző rendszer, amellyel már a korai szakaszban azonosítani lehet azokat az eseteket, amikor egyeztetni kell az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok általi döntéshozatal során amiatt, hogy több kérelmet nyújtottak be hasonló engedélyek vagy egységes biztonsági tanúsítványok iránt.

(2)   Az (1) bekezdésben említett egyablakos rendszerre vonatkozó műszaki és funkcionális előírásokat a nemzeti biztonsági hatóságok 38. cikk szerinti hálózatával együttműködve, azon tervezet alapján kell kidolgozni, amelyet az Ügynökség egy költség-haszon elemzés eredményének figyelembevételével készített. Ennek alapján az igazgatótanács elfogadja a műszaki és funkcionális előírásokat, valamint az egyablakos rendszer létrehozására vonatkozó tervet. Az egyablakos rendszert a szellemitulajdon-jogok és a bizalmasság előírt szintjének sérelme nélkül, adott esetben az Ügynökség által már létrehozott, például a 37. cikkben említett informatikai alkalmazások és nyilvántartások figyelembevételével kell kialakítani.

(3)   Az egyablakos rendszert 2019. június 16-ig üzembe kell helyezni.

(4)   Az Ügynökség – különösen az (1) bekezdés d) pontjában említett korai előrejelző rendszer segítségével – figyelemmel kíséri az egyablakos rendszeren keresztül benyújtott kérelmeket. Amennyiben több kérelmet nyújtottak be hasonló engedély vagy egységes biztonsági tanúsítvány iránt, az Ügynökség megfelelő nyomon követést biztosít, például:

a)

tájékoztatja a kérelmező(ke)t arról, hogy engedély vagy tanúsítvány iránti másik vagy hasonló kérelmet is benyújtottak;

b)

egyeztet az érintett nemzeti biztonsági hatósággal annak érdekében, hogy a nemzeti biztonsági hatóságok és az Ügynökség döntései összhangban álljanak egymással. Ha az egyeztetés megkezdésétől számított egy hónapon belül nem születik kölcsönösen elfogadható megoldás, az ügyet elbírálásra az 55., 61. és 62. cikkben említett fellebbezési tanács elé kell terjeszteni.

3. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG VASÚTBIZTONSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI

13. cikk

Technikai támogatás – vasútbiztonsági ajánlások

(1)   Az Ügynökség ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság részére az (EU) 2016/798 irányelv 5., 6. és 7. cikkében meghatározott KBMu-kra, KBM-ekre és KBC-kre vonatkozóan. Az Ügynökség a KBMu-k, KBM-ek és KBC-k rendszeres felülvizsgálatára vonatkozóan szintén ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság részére.

(2)   Az Ügynökség a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére a Bizottság részére ajánlásokat fogalmaz meg a biztonság területét érintő más intézkedésekre vonatkozóan, figyelembe véve az e téren szerzett tapasztalatokat.

(3)   Az Ügynökség iránymutatásokat ad ki annak érdekében, hogy az (EU) 2016/798 irányelv 17. cikkével összhangban segítse a nemzeti biztonsági hatóságoknak a vasúti társaságokkal, pályahálózat-működtetőkkel és egyéb szereplőkkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységét.

(4)   Az Ügynökség az (EU) 2016/798 irányelv 9. cikkének (7) bekezdésével összhangban ajánlásokat fogalmazhat meg a biztonságirányítási rendszer bármely olyan elemeire vonatkozó KBM-ekre vonatkozóan, amelyeket uniós szinten kell harmonizálni.

(5)   Az Ügynökség iránymutatásokat és egyéb, nem kötelező erejű dokumentumokat adhat ki, amelyekkel előmozdítja a vasútbiztonsági jogszabályok végrehajtását, így például segítséget nyújthat a tagállamok számára az olyan nemzeti szabályok azonosításában, amelyekre a KBM-ek elfogadása és/vagy módosítása következtében már nincs szükség, és iránymutatásokat adhat ki új nemzeti szabályok elfogadásához, illetve a meglévők módosításához. Az Ügynökség továbbá iránymutatásokat adhat ki a vasútbiztonság és a biztonsági tanúsítványok vonatkozásában, beleértve a bevált gyakorlatok példáinak felsorolását, különösen a határokon átnyúló szállítás és infrastruktúra tekintetében.

14. cikk

Egységes biztonsági tanúsítványok

Az Ügynökség az (EU) 2016/798 irányelv 10., 11. és 18. cikkével összhangban egységes biztonsági tanúsítványokat állít ki, újít meg, függeszt fel vagy módosít, és együttműködik a nemzeti biztonsági hatóságokkal e tekintetben.

Az Ügynökség az (EU) 2016/798 irányelv 17. cikkével összhangban egységes biztonsági tanúsítványokat korlátoz vagy von vissza, és együttműködik a nemzeti biztonsági hatóságokkal e tekintetben.

15. cikk

A járművek karbantartása

(1)   Az Ügynökség az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikkének (7) bekezdésével összhangban segíti a Bizottságot a karbantartásért felelős szervezetek tanúsítási rendszere tekintetében.

(2)   Az Ügynökség az (EU) 2016/798 irányelv 14. cikke (8) bekezdésének alkalmazása céljából ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság részére.

(3)   Az Ügynökség elemzi az (EU) 2016/798 irányelv 15. cikkével összhangban hozott alternatív intézkedéseket, és elemzése eredményét belefoglalja az e rendelet 35. cikke (4) bekezdésében említett jelentésbe.

(4)   Az Ügynökség támogatja és kérésre koordinálja az (EU) 2016/798 irányelv 17. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett nemzeti biztonsági hatóságokat a karbantartásért felelős szervezetek felügyeletében.

16. cikk

Együttműködés a nemzeti vizsgáló testületekkel

Az Ügynökség az (EU) 2016/798 irányelv 20. cikkének (3) bekezdésével, 22. cikkének (1), (2), (5) és (7) bekezdésével, valamint 26. cikkével összhangban együttműködik a nemzeti vizsgáló testületekkel.

17. cikk

Veszélyes áruk vasúti szállítása

Az Ügynökség figyelemmel kíséri a 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) értelmében vett veszélyes áruk vasúti szállításával foglalkozó jogszabályok változásait, és a Bizottsággal együtt gondoskodik arról, hogy e változások összhangban álljanak a vasúti rendszer biztonságáról és kölcsönös átjárhatóságáról szóló jogszabályokkal, különösen az alapvető követelményekkel. E célból az Ügynökség segíti a Bizottságot, és a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére ajánlásokat adhat ki.

18. cikk

Információcsere a biztonsággal kapcsolatos balesetek vonatkozásában

Az Ügynökség ösztönzi a biztonsággal kapcsolatos balesetekre, váratlan eseményekre és majdnem bekövetkezett balesetekre vonatkozó információcserét, figyelembe véve az (EU) 2016/798 irányelv 4. cikkében említett vasúti szereplők tapasztalatait. Az információcsere eredményeként tagállami szinten bevált gyakorlatokat kell kialakítani.

4. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG KÖLCSÖNÖS ÁTJÁRHATÓSÁGHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI

19. cikk

Technikai támogatás a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának területén

(1)   Az Ügynökség:

a)

az (EU) 2016/797 irányelv 5. cikkének megfelelően ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság részére az ÁME-kre és azok felülvizsgálatára vonatkozóan;

b)

az (EU) 2016/797 irányelv 15. cikke (9) bekezdésének alkalmazása céljából ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság részére az EK-hitelesítési nyilatkozatnak és az azt kísérő műszaki dokumentáció dokumentumainak a mintáira vonatkozóan;

c)

az (EU) 2016/797 irányelv 47., 48. és 49. cikkének alkalmazása céljából ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság részére a nyilvántartásokra vonatkozó előírásokra és azok felülvizsgálatára vonatkozóan;

d)

az (EU) 2016/797 irányelv 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban az ÁME-k hiányosságai tekintetében a megfelelőségigazolás elfogadható eszközének minősülő véleményeket ad ki, és a Bizottság rendelkezésére bocsátja;

e)

az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkének megfelelően a Bizottság kérésére véleményt ad a Bizottságnak az ÁME-k alkalmazásának mellőzésére irányuló tagállami kérelmek tekintetében;

f)

az (EU) 2016/797 irányelv 4. cikke (8) bekezdésének megfelelően műszaki dokumentációt ad ki;

g)

az ERTMS-hez kapcsolódó pálya menti berendezésekre vonatkozó ajánlati felhívások kiírását megelőzően jóváhagyásra vonatkozó döntést hoz annak biztosítása érdekében, hogy az (EU) 2016/797 irányelv 19. cikke alapján az ERTMS harmonizált módon kerüljön kiépítésre az Unióban;

h)

ajánlásokat intéz a Bizottsághoz a vonatokon szolgálatot teljesítő, a biztonság szempontjából fontos feladatokat ellátó személyzet képzésével és tanúsításával kapcsolatban;

i)

a szabványok tekintetében részletes útmutatást ad a megfelelő európai szabványügyi szervek részére a Bizottság által rájuk ruházott megbízatás kiegészítése céljából;

j)

ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottság részére a biztonság szempontjából fontos feladatot ellátó személyzet munkafeltételeivel kapcsolatban;

k)

ajánlásokat intéz a Bizottsághoz az európai szabványügyi szervek által kidolgozandó, összehangolt szabványokkal, […] valamint az uniós vasúti rendszer biztonságát és kölcsönös átjárhatóságát […] vélhetően fokozó, felcserélhető alkatrészekre vonatkozó szabványokkal kapcsolatban;

l)

adott esetben ajánlásokat fogalmaz meg a Bizottságnak a biztonság szempontjából kritikus rendszerelemek vonatkozásában.

(2)   Az (1) bekezdés a), b), c), h), k) és l) pontjában említett ajánlások kidolgozásakor az Ügynökség:

a)

gondoskodik az ÁME-knek és a nyilvántartásokra vonatkozó előírásoknak a műszaki fejlődéshez, a piaci trendekhez és a társadalmi követelményekhez való hozzáigazításáról;

b)

biztosítja az ÁME-k fejlesztésének és korszerűsítésének, és a kölcsönös átjárhatósághoz szükségesnek bizonyuló európai szabványok fejlesztésének az összehangolását, továbbá megfelelő kapcsolatot tart fenn az európai szabványügyi szervekkel;

c)

adott esetben megfigyelőként részt vesz az elismert szabványügyi szervek által létrehozott megfelelő munkacsoportokban.

(3)   Az Ügynökség iránymutatásokat és egyéb nem kötelező erejű dokumentumokat adhat ki, hogy előmozdítsa a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó jogszabályok végrehajtását, ideértve azt is, hogy segítséget nyújthat a tagállamok számára az olyan nemzeti szabályok azonosításában, amelyek az ÁME-k elfogadása vagy felülvizsgálata következtében már hatályon kívül helyezhetők.

(4)   Amennyiben a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek nem felelnek meg az alapvető követelményeknek, az Ügynökség az (EU) 2016/797 irányelv 11. cikkével összhangban segítséget nyújt a Bizottság számára.

20. cikk

Járművek forgalombahozatali engedélyei

Az Ügynökség a vasúti járművek forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyeket ad ki, és az általa kiadott engedélyeket megújíthatja, módosíthatja, felfüggesztheti és visszavonhatja. E célból az Ügynökség az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkével összhangban együttműködik a nemzeti biztonsági hatóságokkal.

21. cikk

Járműtípusok forgalombahozatali engedélyei

Az Ügynökség az (EU) 2016/797 irányelv 24. cikkének megfelelően járműtípusok forgalomba hozatalára vonatkozó engedélyeket ad ki, és felhatalmazást kap arra, hogy az általa kiadott engedélyeket megújítsa, módosítsa, felfüggessze vagy visszavonja.

22. cikk

A pálya menti ellenőrző-irányító és jelző alrendszerek üzembe helyezése

Az Ügynökség a pálya menti ERTMS-berendezésekre vonatkozó ajánlati felhívások kiírását megelőzően ellenőrzi, hogy a műszaki megoldások teljes mértékben megfelelnek-e a vonatkozó ÁME-knek, azaz teljes mértékben kölcsönösen átjárhatók-e, és jóváhagyásra vonatkozó döntést hoz az (EU) 2016/797 irányelv 19. cikkének megfelelően.

23. cikk

Telematikai alkalmazások

(1)   Az Ügynökség a telematikai alkalmazások Unión belüli, a vonatkozó ÁME-kkel összhangban történő egységes fejlesztését biztosító rendszerhatóságként jár el. Ebből a célból az Ügynökség fenntartja, nyomon követi és kezeli a megfelelő alrendszerekre vonatkozó követelményeket.

(2)   Az Ügynökség meghatározza, közzéteszi és alkalmazza az ezen, telematikai alkalmazásokra vonatkozó előírások módosítására irányuló kérelmek kezelésére irányuló eljárást. E célból az Ügynökség létrehozza, fenntartja és aktualizálja a telematikai alkalmazásokra vonatkozó előírások módosítására irányuló kérelmeknek és azok feldolgozottsági állapotának a nyilvántartását, amely a vonatkozó indokolásokat is tartalmazza.

(3)   Az Ügynökség kidolgozza és fenntartja a telematikai alkalmazásokra vonatkozó előírások különböző változatainak kezeléséhez szükséges műszaki eszközöket, továbbá vállalja, hogy gondoskodik a visszamenőleges kompatibilitásról.

(4)   Az Ügynökség segíti a Bizottságot a telematikai alkalmazásokra vonatkozó előírásoknak az irányadó ÁME-kkel összhangban történő telepítésének a figyelemmel kísérése terén.

24. cikk

Bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek támogatása

(1)   Az Ügynökség támogatja az (EU) 2016/797 irányelv 30. cikkében említett bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységeit. E támogatás keretében különösen iránymutatásokat bocsát ki az (EU) 2016/797 irányelv 9. cikkében említett, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelésére, valamint az (EU) 2016/797 irányelv 10. és 15. cikkében említett EK-hitelesítési eljárásra vonatkozóan.

(2)   Az Ügynökség az (EU) 2016/797 irányelv 44. cikkével összhangban előmozdíthatja a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek közötti együttműködést és különösen e szervezetek koordinációs csoportjának technikai titkárságaként járhat el.

5. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG NEMZETI SZABÁLYOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI

25. cikk

A nemzeti szabályok tervezetének vizsgálata

(1)   Az Ügynökség a kézhezvételüktől számított két hónapon belül megvizsgálja a hozzá az (EU) 2016/798 irányelv 8. cikke (4) bekezdésével és az (EU) 2016/797 irányelv 14. cikke (5) bekezdésével összhangban benyújtott nemzeti szabályok tervezetét. Amennyiben fordításra van szükség vagy a nemzeti szabálytervezet hosszú vagy összetett, az Ügynökség további három hónappal meghosszabbíthatja ezt az időtartamot, ha a tagállam ebbe beleegyezik. Ugyanakkor rendkívüli körülmények esetén az Ügynökség és az érintett tagállam közös megegyezéssel megállapodhatnak ezen időtartam további meghosszabbításában.

Ezen időszak alatt az Ügynökség információcserét folytat az érintett tagállammal, és adott esetben konzultál az érdekelt felekkel, majd tájékoztatja a tagállamot a vizsgálat eredményéről.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálatot követően az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a nemzeti szabályok lehetővé teszik a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó alapvető követelmények teljesítését, a hatályos KBM-ek és ÁME-k betartását és a KBC-k elérését, valamint hogy nem vezetnek önkényes megkülönböztetéshez vagy a tagállamok közötti vasúti szállítás rejtett korlátozásához, kedvező értékeléséről értesíti a Bizottságot és az érintett tagállamot. A Bizottság ez esetben a 27. cikkben említett informatikai rendszerben érvényesítheti az adott szabályt. Amennyiben az Ügynökség a nemzeti szabálytervezet kézhezvételétől számított két hónapon vagy az (1) bekezdésnek megfelelően jóváhagyott meghosszabbított időtartamon belül nem tájékoztatja a Bizottságot és az érintett tagállamot az értékeléséről, a tagállam – a 26. cikk sérelme nélkül – bevezetheti a szabályt.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálat kedvezőtlen eredménnyel zárul, az Ügynökség tájékoztatja erről az érintett tagállamot, és állásfoglalást kér tőle a vizsgálat eredményével kapcsolatban. Ha az érintett tagállammal folytatott véleménycserét követően az Ügynökség fenntartja a kedvezőtlen értékelést, az Ügynökség legfeljebb egy hónapon belül:

a)

az érintett tagállamnak címzett véleményt ad ki, amelyben ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt az adott nemzeti szabály nem léphet hatályba és/vagy nem alkalmazható; valamint

b)

tájékoztatja a Bizottságot a kedvezőtlen értékelésről, és ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt az adott nemzeti szabály nem léphet hatályba és/vagy nem alkalmazható.

Ez nem érinti a tagállamoknak azon jogát, hogy az (EU) 2016/798 irányelv 8. cikke (3) bekezdésének c) pontjával, vagy az (EU) 2016/797 irányelv 14. cikke (4) bekezdésének b) pontjával összhangban új nemzeti szabályt fogadjanak el.

(4)   Az érintett tagállam két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a (3) bekezdésben említett véleménnyel kapcsolatos álláspontjáról, és egyet nem értés esetén indokolást fűz hozzá.

Amennyiben az adott indokolás nem tekinthető elégségesnek vagy a tagállam ilyen tájékoztatást nem ad, és a tagállam a szóban forgó nemzeti szabályt úgy fogadja el, hogy nem veszi kellően figyelembe a (3) bekezdésben említett véleményt, a Bizottság – végrehajtási jogi aktusok útján – az érintett tagállamnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben felszólítja, hogy az említett szabályt módosítsa vagy helyezze hatályon kívül. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 81. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

26. cikk

A már létező nemzeti szabályok vizsgálata

(1)   Az Ügynökség az (EU) 2016/797 irányelv 14. cikke (6) bekezdésének és az (EU) 2016/798 irányelv 8. cikke (6) bekezdésének megfelelően megvizsgálja a hozzá benyújtott nemzeti szabályokat, a tervezet kézhezvételétől számított két hónapon belül. Amennyiben fordításra van szükség vagy a nemzeti szabály hosszú vagy összetett, az Ügynökség további három hónappal meghosszabbíthatja ezt az időtartamot, ha a tagállam ebbe beleegyezik. Ugyanakkor rendkívüli körülmények esetén az Ügynökség és az érintett tagállam közös megegyezéssel megállapodhatnak ezen időtartam további meghosszabbításában.

Ezen időszak alatt az Ügynökség információcserét folytat az érintett tagállammal, majd tájékoztatja azt a vizsgálat eredményéről.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálatot követően az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a nemzeti szabályok lehetővé teszik a kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó alapvető követelmények teljesítését, a hatályos KBM-ek és ÁME-k betartását és a KBC-k elérését, valamint hogy nem vezetnek önkényes megkülönböztetéshez vagy a tagállamok közötti vasúti szállítás rejtett korlátozásához, kedvező értékeléséről értesíti a Bizottságot és az érintett tagállamot. A Bizottság ez esetben a 27. cikkben említett informatikai rendszerben érvényesítheti a szabályokat. Ha az Ügynökség a nemzeti szabályok kézhezvételétől számított két hónapon belül vagy az (1) bekezdésnek megfelelően jóváhagyott meghosszabbított időtartamon belül nem tájékoztatja a Bizottságot és az érintett tagállamot, a szabály érvényben marad.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálat kedvezőtlen eredménnyel zárul, az Ügynökség tájékoztatja erről az érintett tagállamot, és állásfoglalást kér tőle a vizsgálat eredményével kapcsolatban. Ha az érintett tagállammal folytatott véleménycserét követően az Ügynökség fenntartja a kedvezőtlen értékelést, az Ügynökség legfeljebb egy hónapon belül:

a)

az érintett tagállamnak címzett véleményt tesz közzé, amelyben jelzi, hogy a kérdéses nemzeti szabállyal vagy szabályokkal kapcsolatban kedvezőtlen értékelés született, és ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt az adott szabályt vagy szabályokat módosítani kell vagy hatályon kívül kell helyezni;

b)

tájékoztatja a Bizottságot a kedvezőtlen értékelésről, és ismerteti azokat az okokat, amelyek miatt az adott nemzeti szabályt módosítani kell vagy hatályon kívül kell helyezni.

(4)   Az érintett tagállam két hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot a (3) bekezdésben említett véleménnyel kapcsolatos álláspontjáról, és egyet nem értés esetén indokolást fűz hozzá. Amennyiben az adott indokolás nem tekinthető elégségesnek vagy a tagállam ilyen tájékoztatást nem ad, a Bizottság – végrehajtási jogi aktusok útján – az érintett tagállamnak címzett határozatot fogadhat el, amelyben felszólítja, hogy a szóban forgó nemzeti szabályt módosítsa vagy helyezze hatályon kívül. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 81. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A (3) és (4) bekezdéstől eltérve, sürgős megelőző intézkedések esetén, amennyiben az (1) bekezdésben említett vizsgálat kedvezőtlen eredménnyel zárul, és ha az érintett tagállam az Ügynökség véleményének kézhezvételét követő 2 hónapon belül nem módosította vagy helyezte hatályon kívül a szóban forgó nemzeti szabályt, a Bizottság – végrehajtási jogi aktusok útján – határozatot fogadhat el, amelyben felszólítja a tagállamot, hogy az említett szabályt módosítsa vagy helyezze hatályon kívül. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 81. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

Amennyiben az Ügynökség értékelése kedvező, és ha a szóban forgó nemzeti szabály egynél több tagállamot érint, a Bizottság – az Ügynökséggel és a tagállamokkal együttműködve – meghozza a megfelelő intézkedéseket, beleértve adott esetben a KBM-ek és az ÁME-k felülvizsgálatát is.

(6)   A (2), a (3) és a (4) bekezdésben említett eljárást értelemszerűen kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor az Ügynökség tudomást szerez arról, hogy egy bejelentett vagy be nem jelentett nemzeti szabály felesleges, ellentétes a KBM-ekkel, a KBC-kkel, az ÁME-kkel vagy más vasúti vonatkozású uniós jogszabályokkal, vagy indokolatlan akadályt teremt az egységes vasúti piac előtt.

27. cikk

A bejelentési célra és a nemzeti szabályok osztályozására szolgáló informatikai rendszer

(1)   Az Ügynökség informatikai rendszert működtet, amely a 25. és a 26. cikkben említett nemzeti szabályokat, valamint a megfelelésnek az (EU) 2016/797 irányelv 2. cikkének 34. pontja szerinti, nemzeti szinten elfogadható módjait tartalmazza. Az Ügynökség – adott esetben – betekintés céljából hozzáférhetővé teszi ezeket az érdekeltek számára.

(2)   A tagállamok a 25. cikk (1) bekezdésében és a 26. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti szabályokat az e cikk (1) bekezdésében említett informatikai rendszer útján bejelentik az Ügynökségnek és a Bizottságnak. Ezen informatikai rendszerben az Ügynökség közzéteszi az említett szabályokat, azok vizsgálatának státusát is beleértve, valamint – elkészülését követően – az értékelés kedvező vagy kedvezőtlen eredményét is, és az említett informatikai rendszer segítségével értesíti a Bizottságot a 25. és a 26. cikknek megfelelően.

(3)   Az Ügynökség elvégzi az azon nemzeti jogszabályokban említett már létező nemzeti szabályok technikai vizsgálatát, amelyek a referenciadokumentumok adatbázisában 2016. június 15-től rendelkezésre állnak. Az Ügynökség az (EU) 2016/797 irányelv 14. cikke (10) bekezdésének megfelelően osztályozza a bejelentett nemzeti szabályokat. E célra az e cikk (1) bekezdésében említett rendszert használja.

(4)   Az Ügynökség az (EU) 2016/798 irányelv 8. cikkének és I. mellékletének megfelelően osztályozza a bejelentett nemzeti szabályokat, figyelembe véve az uniós jogszabályok változását. E célra az Ügynökség egy olyan szabálykezelő eszközt fejleszt ki, amelynek segítségével a tagállamok nemzeti szabályrendszereiket egyszerűsíthetik. Az Ügynökség a szabálykezelő eszközt az e cikk (1) bekezdésében említett rendszeren keresztül teszi közzé.

6. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG EURÓPAI VASÚTI FORGALOMIRÁNYÍTÁSI RENDSZERHEZ (ERTMS) KAPCSOLÓDÓ FELADATAI

28. cikk

Az ERTMS-ért felelős rendszerhatóság

(1)   Az Ügynökség az ERTMS Unión belüli, a vonatkozó ÁME-kkel összhangban történő egységes fejlesztését biztosító rendszerhatóságként jár el. Ebből a célból az Ügynökség fenntartja, nyomon követi és kezeli a megfelelő alrendszerekre vonatkozó követelményeket ideértve az ETCS és GSM-R berendezésekre vonatkozó műszaki előírásokat is.

(2)   Az Ügynökség meghatározza, közzéteszi és alkalmazza az ERTMS-re vonatkozó előírások módosítására irányuló kérelmek kezelésére vonatkozó eljárást. E célból az Ügynökség létrehozza, fenntartja és aktualizálja az ERTMS-re vonatkozó előírások módosítására irányuló kérelmeknek és azok feldolgozottsági állapotának a nyilvántartását, amely a vonatkozó indokolásokat is tartalmazza.

(3)   Az ERTMS-re vonatkozó műszaki előírások új változatainak kidolgozása nem érintheti hátrányosan az ERTMS kiépítésének ütemét, az ERTMS-berendezések előállításának optimalizálásához szükséges előírások stabilitását, a vasúti társaságok, pályahálózat-működtetők és -üzembentartók befektetéseinek megtérülését, valamint az ERTMS kiépítésének hatékony tervezését.

(4)   Az Ügynökség kidolgozza és fenntartja az ERTMS különböző változatainak irányításához szükséges műszaki eszközöket a különböző változatokkal ellátott hálózatok és járművek közötti műszaki és működési összeegyeztethetőség biztosítása, valamint a hatályban lévő változatok gyors és összehangolt bevezetésének ösztönzése céljából.

(5)   Az (EU) 2016/797 irányelv 5. cikkének (10) bekezdésével összhangban az Ügynökség biztosítja, hogy az ERTMS-berendezések egymást követő változatai műszakilag összeegyeztethetők legyenek a korábbi változatokkal.

(6)   Az Ügynökség az érdekelt feleknek szóló alkalmazási iránymutatásokat és az ERTMS-re vonatkozó műszaki előírásokhoz kapcsolódó magyarázó dokumentumokat készít és tesz közzé.

29. cikk

A bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek ERTMS-sel foglalkozó csoportja

(1)   Az Ügynökség létrehozza az (EU) 2016/797 irányelv 30. cikkének (7) bekezdésében említett, bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek ERTMS-sel foglalkozó csoportját, és ellátja annak elnöki tisztét.

A csoport ellenőrzi az (EU) 2016/797 irányelv 9. cikkében említett, kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének vagy használatra való alkalmasságának értékelésére szolgáló eljárás következetes alkalmazását, csakúgy, mint az (EU) 2016/797 irányelv 10. cikkében említett, a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek által végzett EK-hitelesítési eljárások következetes alkalmazását.

(2)   Az Ügynökség minden évben jelentést nyújt be a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett csoport tevékenységeiről, amelyben feltünteti a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek képviselőinek a csoportban való részvételéről készített statisztikákat is.

(3)   Az Ügynökség értékeli a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségértékelési eljárásának és az ERTMS-berendezésekkel kapcsolatos EK-hitelesítési eljárásnak az alkalmazását, és kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak, amelyben adott esetben ajánlásokat is tesz arra nézve, hogy miként lehetne javítani ezeket az eljárásokat.

30. cikk

Az ERTMS fedélzeti és pálya menti alrendszerei közötti összeegyeztethetőség

(1)   Az Ügynökség határoz arról, hogy:

a)

(EU) 2016/797 irányelv 21. cikke (5) bekezdésének sérelme nélkül a kérelmezők kérésére tanácsot ad nekik az ERTMS fedélzeti alrendszerrel felszerelt járművek forgalombahozatali engedélyeinek a kiállítása előtt az ERTMS fedélzeti és pálya menti alrendszerei közötti műszaki kompatibilitás vonatkozásában;

b)

(EU) 2016/798 irányelv 17. cikkének sérelme nélkül – az ERTMS fedélzeti alrendszerrel felszerelt járművek forgalombahozatali engedélyeinek a kiállítását követően és az ERTMS fedélzeti alrendszerrel felszerelt járművek használatbavételét megelőzően – a vasúti társaságok kérésére tanácsot ad nekik az ERTMS fedélzeti és pálya menti alrendszerei közötti működési kompatibilitás vonatkozásában.

Az Ügynökség e bekezdés alkalmazásában együttműködik az illetékes nemzeti biztonsági hatóságokkal.

(2)   Amennyiben az Ügynökség az engedélynek a nemzeti biztonsági hatóság általi kiállítását megelőzően tudomást szerez vagy a kérelmező az egyablakos ügyintézési rendszerben az (EU) 2016/797 irányelv 19. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatja egyrészt arról, hogy megváltozott a projektterv vagy annak előírásai azt követően, hogy az Ügynökség az (EU) 2016/797 irányelv 19. cikkének megfelelően jóváhagyást állított ki, másrészt pedig arról, hogy fennáll annak a kockázata, hogy az ERTMS pálya menti alrendszere és ERTMS-berendezéssel felszerelt járművek között műszaki vagy üzemeltetési szempontból kompatibilitási problémák merülhetnek fel, az Ügynökség együttműködik az érintett felekkel, beleértve a kérelmezőt és a megfelelő nemzeti biztonsági hatóságot annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen. Ha az egyeztetés megkezdésétől számított egy hónapon belül nem születik kölcsönösen elfogadható megoldás, az ügyet választott bírósági elbírálás végett a fellebbezési tanács elé kell terjeszteni.

(3)   Amennyiben azt követően, hogy a nemzeti biztonsági hatóság kiállította az engedélyt, az Ügynökség úgy véli, hogy fennáll annak a kockázata, hogy műszaki vagy üzemeltetési szempontból kompatibilitási problémák merülhetnek fel a releváns hálózatok és az ERTMS-berendezéssel felszerelt járművek között, a nemzeti biztonsági hatóság és az Ügynökség együttműködik az összes érintett féllel annak érdekében, hogy haladéktalanul kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen. Az Ügynökség tájékoztatja a Bizottságot az ilyen esetekről.

31. cikk

Az ERTMS kiépítésének és az ERTMS-projekteknek a támogatása

(1)   Az Ügynökség segíti a Bizottságot annak figyelemmel kísérésében, hogy az ERTMS kiépítése az érvényben lévő európai megvalósítási tervvel összhangban folyik-e. Az Ügynökség a Bizottság kérésére segíti az ERTMS transzeurópai közlekedési folyosók és vasúti árufuvarozási folyosók mentén történő kiépítési munkálatainak a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) szerinti összehangolását.

(2)   Az Ügynökség gondoskodik az ERTMS kiépítése keretében uniós finanszírozásban részesült projektek műszaki utókövetéséről, adott esetben többek között az ajánlati dokumentációnak az ajánlati felhívás időpontjában történő vizsgálatáról, amennyiben ez nem okoz indokolatlan késedelmet a folyamatban. Az Ügynökség továbbá szükség esetén segítséget nyújt az uniós támogatások kedvezményezettjei részére annak biztosításához, hogy a projektek keretében megvalósított műszaki megoldások maradéktalanul megfeleljenek az ellenőrzéssel-irányítással és jelzéssel kapcsolatos ÁME-knek, és ennélfogva teljesen átjárhatók legyenek.

32. cikk

A laboratóriumok akkreditálása

(1)   Az Ügynökség a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (19) megfelelően és különösen az akkreditáló testületeknek szóló megfelelő iránymutatások révén támogatja az ERTMS-laboratóriumok harmonizált akkreditálását.

(2)   Az Ügynökség a 765/2008/EK rendeletben meghatározott, az ERTMS-laboratóriumok akkreditálásával kapcsolatos követelményeknek való meg nem felelés esetén tájékoztatja a tagállamokat és a Bizottságot.

(3)   Az Ügynökség megfigyelőként közreműködhet a 765/2008/EK rendeletben előírt szakértői értékelésekben.

7. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG EGYSÉGES EURÓPAI VASÚTI TÉRSÉG FIGYELEMMEL KÍSÉRÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATAI

33. cikk

A nemzeti biztonsági hatóságok teljesítményének és döntéshozatali tevékenységének figyelemmel kísérése

(1)   A rábízott feladatok elvégzése céljából és annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot az EUMSZ szerinti feladatai teljesítésében, az Ügynökség ellenőrzések és vizsgálatok révén a Bizottság nevében figyelemmel kíséri a nemzeti biztonsági hatóságok teljesítményét és döntéshozatali tevékenységét.

(2)   Az Ügynökség jogosult ellenőrizni a következőket:

a)

a nemzeti biztonsági hatóságoknak a vasúti rendszer biztonságához és kölcsönös átjárhatóságához kapcsolódó feladatok ellátására való képessége; és

b)

az (EU) 2016/798 irányelv 17. cikkében említett szereplők biztonságirányítási rendszerei nemzeti biztonsági hatóságok általi ellenőrzésének a hatékonysága.

Az igazgatótanács elfogadja az e bekezdés alkalmazására vonatkozó szabályzatot, munkamódszereket, eljárásokat és gyakorlati módszereket, beleértve adott esetben a tagállamokkal információk közzétételét megelőzően folytatandó konzultáció szabályait is.

Az Ügynökség elősegíti, hogy az ellenőrző csoportban az adott ellenőrzés által nem érintett nemzeti biztonsági hatóságoktól érkező minősített ellenőrök is részt vegyenek. E célból az Ügynökség összeállítja a minősített ellenőrök jegyzékét, és szükség esetén képzést biztosít a számukra.

(3)   Az Ügynökség ellenőrzési jelentéseket készít, amelyeket eljuttat az érintett nemzeti biztonsági hatóságnak, az érintett tagállamnak és a Bizottságnak. Valamennyi ellenőrzési jelentés tartalmazza különösen az Ügynökség által megállapított hiányosságok jegyzékét, valamint az azok kijavítására vonatkozó ajánlásokat.

(4)   Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy az érintett nemzeti biztonsági hatóság a (3) bekezdésben említett hiányosságok miatt nem képes hatékonyan ellátni a vasúti rendszer biztonságával és kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos feladatait, ajánlást intéz a nemzeti biztonsági hatósághoz arra vonatkozóan, hogy az a hiányosság súlyosságától függően kölcsönösen elfogadott határidőn belül tegye meg a megfelelő lépéseket. Az Ügynökség folyamatosan tájékoztatja az érintett tagállamot az ilyen ajánlásról.

(5)   Amennyiben a nemzeti biztonsági hatóság nem ért egyet a (4) bekezdésben említett ügynökségi ajánlásokkal, vagy nem teszi meg a (4) bekezdésben említett megfelelő lépéseket, vagy amennyiben a nemzeti biztonsági hatóság az ügynökségi ajánlásainak kézhezvételétől számított három hónapon belül nem válaszol arra, akkor az Ügynökség értesíti a Bizottságot.

(6)   Ezt követően a Bizottság értesíti az érintett tagállamot az esetről, és állásfoglalást kér a tagállamtól a (4) bekezdésben említett ajánlással kapcsolatban. Amennyiben az ajánlásra adott válasz nem minősül kielégítőnek, vagy ha a tagállam a Bizottság kérésétől számított három hónapon belül nem ad választ, akkor a Bizottság adott esetben hat hónapon belül megfelelő intézkedéseket hozhat az ellenőrzés eredményeként végrehajtandó lépésekkel kapcsolatban.

(7)   Az Ügynökség továbbá jogosult előre bejelentett vizsgálatokat végezni a nemzeti biztonsági hatóságoknál azok tevékenysége és működése egyes területeinek ellenőrzése, különösen az (EU) 2016/798 irányelvben említett feladataikhoz kapcsolódó dokumentumok, folyamatok és nyilvántartások vizsgálata céljából. A vizsgálatok eseti alapon vagy az Ügynökség által kidolgozott terv alapján végezhetők. A vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a két napot. A tagállamok nemzeti hatóságainak segíteniük kell az Ügynökség személyzetének munkáját. Az Ügynökség az egyes vizsgálatokról jelentést nyújt be a Bizottságnak, valamint az érintett tagállamnak és nemzeti biztonsági hatóságnak.

A vizsgálatok elvégzésére vonatkozó szabályzatot, munkamódszereket és eljárást az igazgatótanács fogadja el.

34. cikk

A bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek figyelemmel kísérése

(1)   Az (EU) 2016/797 irányelv 41. cikkének alkalmazásában az Ügynökség a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint segíti a Bizottságot a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek figyelemmel kísérésében, mégpedig az akkreditáló testületeknek és az érintett nemzeti hatóságoknak nyújtott segítség, valamint ellenőrzések és vizsgálatok formájában.

(2)   Az Ügynökség – a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 765/2008/EK rendelet 14. cikke alapján elismert európai akkreditálási infrastruktúra révén – támogatja a bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek harmonizált akkreditálását; e célból különösen megfelelő iránymutatásokat ad az akkreditáló testületeknek azon értékelési szempontokra és eljárásokra vonatkozóan, amelyek alapján megállapítható, hogy a bejelentett szervezetek megfelelnek-e az (EU) 2016/797 irányelv VI. fejezetében említett követelményeknek.

(3)   Az (EU) 2016/797 irányelv 27. cikke szerinti akkreditációval nem rendelkező bejelentett megfelelőségértékelő szervezetek esetében az Ügynökség ellenőrizheti, hogy képesek-e az (EU) 2016/797 irányelv 30. cikkében foglalt követelmények teljesítésére. Az ellenőrzések elvégzésére vonatkozó eljárást az igazgatótanács fogadja el.

(4)   Az Ügynökség a (3) bekezdésben említett tevékenységekről ellenőrzési jelentéseket készít, amelyeket eljuttat az érintett bejelentett megfelelőségértékelő szervezetnek, az érintett tagállamnak és a Bizottságnak. Valamennyi ellenőrzési jelentés tartalmazza különösen az Ügynökség által megállapított hiányosságok jegyzékét, valamint az azok kijavítására vonatkozó ajánlásokat. Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy az érintett bejelentett megfelelőségértékelő szervezet e hiányosságok miatt nem képes hatékonyan ellátni a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságával kapcsolatos feladatait, ajánlást fogad el, amelyben felkéri a bejelentett szervezet székhelye szerinti tagállamot, hogy a hiányosság súlyosságától függően kölcsönösen elfogadott határidőn belül tegye meg a megfelelő lépéseket.

(5)   Amennyiben a tagállam nem ért egyet a (4) bekezdésben említett ajánlással, vagy nem teszi meg a (4) bekezdésben említett megfelelő lépéseket, vagy amennyiben a bejelentett szervezet az ügynökségi ajánlás kézhezvételétől számított három hónapon belül nem válaszol arra, akkor az Ügynökség értesíti a Bizottságot. Ezt követően a Bizottság értesíti az érintett tagállamot az esetről, és állásfoglalást kér a tagállamtól a fenti ajánlással kapcsolatban. Amennyiben az ajánlásra adott válasz nem minősül kielégítőnek, vagy ha a tagállam a Bizottság kérésének kézhezvételétől számított három hónapon belül nem ad választ, akkor a Bizottság hat hónapon belül határozatot fogadhat el.

(6)   Az Ügynökség előre bejelentett és nem bejelentett vizsgálatokat végezhet a bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteknél azok tevékenysége és működése egyes területeinek ellenőrzése, különösen az (EU) 2016/797 irányelv 41. cikkében említett feladataikhoz kapcsolódó dokumentumok, tanúsítványok és nyilvántartások vizsgálata céljából. Akkreditált szervezetek esetén az Ügynökség együttműködik a megfelelő nemzeti akkreditáló testületekkel. Nem akkreditált megfelelőségértékelő szervezetek esetén az Ügynökség együttműködik azokkal az érintett nemzeti hatóságokkal, amelyek elismerték a bejelentett szervezeteket. A vizsgálatok eseti alapon vagy az Ügynökség által kidolgozott szabályzat, munkamódszerek vagy eljárások alapján végezhetők. A vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a két napot. A bejelentett megfelelőségértékelő szervezeteknek segíteniük kell az Ügynökség személyzetének munkáját. Az Ügynökség az egyes vizsgálatokról jelentést nyújt be a Bizottságnak és az érintett tagállamnak.

35. cikk

A vasúti biztonság és kölcsönös átjárhatóság területén elért eredmények figyelemmel kísérése

(1)   Az Ügynökség a nemzeti vizsgáló testületekkel közösen összegyűjti a balesetekre és váratlan eseményekre vonatkozó adatokat, és megvizsgálja, hogy a nemzeti vizsgáló testületek hogyan járulnak hozzá az uniós vasúti rendszer biztonságához.

(2)   Az Ügynökség figyelemmel kíséri az uniós vasúti rendszer átfogó biztonsági teljesítményét. Az Ügynökség kérheti különösen a 38. cikkben említett testületek segítségét, többek között az adatgyűjtésben, és az (EU) 2016/798 irányelv 22. cikke (7) bekezdésének megfelelően hozzáférést kaphat a szakértői értékelés eredményeihez. Az Ügynökség emellett felhasználja az Eurostat által összegyűjtött adatokat, és a párhuzamos munkavégzés elkerülése, valamint a KBMu-k és a más közlekedési módoknál használt mutatók közötti összhang biztosítása érdekében együttműködik az Eurostattal.

(3)   Az Ügynökség a Bizottság kérésére ajánlásokat fogalmaz meg az uniós vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának – különösen a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők közötti, illetve a pályahálózat-működtetők közötti koordináció előmozdításán keresztül történő – javítására vonatkozóan.

(4)   Az Ügynökség figyelemmel kíséri az uniós vasúti rendszer biztonsága és kölcsönös átjárhatósága terén elért eredményeket. Az egységes európai vasúti térségen belüli biztonság és kölcsönös átjárhatóság terén elért eredményekről kétévente jelentést nyújt be a Bizottságnak, és azt közzé is teszi.

(5)   Az Ügynökség a Bizottság kérésére jelentést készít a vasúti biztonságra és kölcsönös átjárhatóságra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának és alkalmazásának adott tagállamon belüli helyzetéről.

(6)   Az Ügynökség – valamely tagállam vagy a Bizottság kérésére – áttekintést ad az uniós vasúti rendszer biztonságának és kölcsönös átjárhatóságának szintjéről, és az (EU) 2016/797 irányelv 53. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy erre a célra szolgáló külön eszközt dolgoz ki.

8. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG EGYÉB FELADATAI

36. cikk

Vasúti személyzet

(1)   Az Ügynökség elvégzi a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) 4., 22., 23., 25., 28., 33., 34., 35. és 37. cikkében meghatározott, a vasúti személyzethez kapcsolódó szükséges feladatokat.

(2)   A Bizottság más, a 2007/59/EK irányelv értelmében a vasúti személyzethez kapcsolódó feladatok elvégzésére is felkérheti az Ügynökséget, továbbá arra, hogy adjon ajánlásokat a 2007/59/EK irányelv hatálya alá nem tartozó, biztonsági feladatokkal megbízott vasúti személyzet vonatkozásában.

(3)   Az Ügynökség az (1) és (2) bekezdésben említett feladatokról konzultál a vasúti személyzethez kapcsolódó kérdésekben illetékes nemzeti hatóságokkal. Az Ügynökség többek között a képviselőik részvételével zajló megfelelő ülések szervezése révén előmozdíthatja az e hatóságok közötti együttműködést.

37. cikk

Nyilvántartások és azok hozzáférhetősége

(1)   Az Ügynökség – adott esetben az illetékes nemzeti szereplőkkel együttműködve – létrehozza és fenntartja a következőket:

a)

az (EU) 2016/797 irányelv 47. cikke szerinti európai járműnyilvántartás,

b)

az engedélyezett járműtípusoknak az (EU) 2016/797 irányelv 48. cikke szerinti európai nyilvántartása.

(2)   Az Ügynökség az (EU) 2016/797 irányelvben, az (EU) 2016/798 irányelvben, valamint a 2007/59/EK irányelvben említett valamennyi nyilvántartás és adatbázis tekintetében rendszerhatóságként jár el. E minőségében különösen a következő tevékenységeket végzi:

a)

a nyilvántartásokra vonatkozó előírások kidolgozása és fenntartása;

b)

a nyilvántartásokhoz kapcsolódó tagállami változások összehangolása;

c)

a nyilvántartásokkal kapcsolatos iránymutatás biztosítása az érdekelt felek számára;

d)

ajánlások megfogalmazása a Bizottságnak a következőkkel kapcsolatban: a meglévő nyilvántartásokra vonatkozó előírásoknak – szükség esetén az egyszerűsítést és a felesleges információk törlését is magában foglaló – javítása, valamint az esetlegesen szükséges új nyilvántartások költség-haszon elemzésen alapuló létrehozása.

(3)   Az Ügynökség nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az (EU) 2016/797 irányelvben és az (EU) 2016/798 irányelvben előírt alábbi dokumentumokat és nyilvántartásokat:

a)

az alrendszerekre vonatkozó EK-hitelesítési nyilatkozatok;

b)

a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatok vagy a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemekre vonatkozó EK-alkalmazhatósági nyilatkozatok;

c)

a 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 24. cikkének (8) bekezdésével összhangban kiállított engedélyek;

d)

az (EU) 2016/798 irányelv 10. cikkének megfelelően kiállított egységes biztonsági tanúsítványok;

e)

az (EU) 2016/798 irányelv 24. cikkének megfelelően az Ügynökségnek küldött vizsgálati jelentések;

f)

azok a nemzeti szabályok, amelyekről az (EU) 2016/798 irányelv 8. cikkének, valamint az (EU) 2016/797 irányelv 14. cikkének megfelelően a Bizottságot értesítették;

g)

az (EU) 2016/797 irányelv 47. cikkében említett járműnyilvántartások, adott esetben a vonatkozó nemzeti nyilvántartásokra mutató hivatkozás útján;

h)

az infrastruktúra-nyilvántartások, adott esetben a vonatkozó nemzeti nyilvántartásokra mutató hivatkozás útján;

i)

a karbantartásért felelős, illetve az ezek tanúsítását ellátó szervezetekre vonatkozó nyilvántartások rendszerhatóságként történő felügyelete;

j)

az engedélyezett járműtípusok európai nyilvántartása az (EU) 2016/797 irányelv 48. cikkével összhangban;

k)

az ERTMS-re vonatkozó előírások módosítására és tervezett módosítására vonatkozó kérelmek nyilvántartása e rendelet 28. cikke (2) bekezdésével összhangban;

l)

a személyszállítás telematikai szolgáltatásaira (TAP) vonatkozó ÁME-k és a fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásaira (TAF) vonatkozó ÁME-k módosítására és tervezett módosítására vonatkozó kérelmek nyilvántartása e rendelet 23. cikke (2) bekezdésével összhangban;

m)

az üzembentartók jelöléseiről a forgalomirányítási és forgalmi szolgálati ÁME-kkel összhangban az Ügynökség által vezetett nyilvántartás;

n)

az 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) 28. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiadott minőségi jelentések.

(4)   A (3) bekezdésben említett dokumentumok megküldésére vonatkozó gyakorlati szabályokat az Ügynökség által kidolgozott tervezet alapján a Bizottság és a tagállamok vitatják meg és hagyják jóvá.

(5)   A (3) bekezdésben említett dokumentumok megküldésekor az érintett szervek megjelölhetik, hogy melyek azok a dokumentumok, amelyeket biztonsági okokból nem lehet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(6)   Az e cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett engedélyek kiadásáért felelős nemzeti hatóságok az ezen engedélyek kiállítására, megújítására, módosítására vagy visszavonására vonatkozó minden egyes határozat meghozatalát követően – a 2012/34/EU irányelvnek megfelelően – értesítik az Ügynökséget.

Az e cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett egységes biztonsági tanúsítványok kiadásáért felelős nemzeti biztonsági hatóságok az (EU) 2016/798 irányelv 10. cikkének (16) bekezdésével összhangban az e tanúsítványok kiállítására, megújítására, módosítására, korlátozására vagy visszavonására vonatkozó minden egyes határozatról értesítik az Ügynökséget.

(7)   Az Ügynökség a nyilvános adatbázisba bármilyen további, az e rendelet célkitűzései szempontjából releváns nyilvános dokumentumot vagy hivatkozást felvehet, az adatvédelemre vonatkozó uniós jogszabályokra is figyelemmel.

38. cikk

A nemzeti biztonsági hatóságok, a vizsgáló testületek és a képviseleti testületek együttműködése

(1)   Az Ügynökség létrehozza az (EU) 2016/798 irányelv 16. cikkében említett nemzeti biztonsági hatóságok hálózatát. Az Ügynökség gondoskodik a hálózat titkárságáról.

(2)   Az Ügynökség az (EU) 2016/798 irányelv 22. cikkének (7) bekezdésével összhangban támogatja a vizsgáló testületeket. Az Ügynökség gondoskodik a vizsgáló testületek közötti együttműködést elősegítő titkárságról, amelyet az Ügynökségen belül szervezetileg el kell választani azoktól a részlegektől, amelyek a vasúti társaságok biztonsági tanúsításával és a járművekre vonatkozó forgalombahozatali engedélyekkel foglalkoznak.

(3)   Az (1) és az (2) bekezdésben említett testületek különösen a következő célok érdekében működnek együtt:

a)

a vasúti rendszer biztonságához és kölcsönös átjárhatóságához kapcsolódó információk cseréje;

b)

a bevált gyakorlatok és a vonatkozó szaktudás terjesztése;

c)

a vasútbiztonságra vonatkozó adatszolgáltatás az Ügynökség részére, különös tekintettel a KBMu-khoz kapcsolódó adatokra.

Az Ügynökség – mindenekelőtt közös ülések megrendezésével – előmozdítja a nemzeti biztonsági hatóságok és a nemzeti vizsgáló testületek közötti együttműködést.

(4)   Az Ügynökség létrehozhatja a vasúti ágazat uniós szinten eljáró képviseleti testületeinek hálózatát. E testületek jegyzékét a Bizottság állítja össze. Az Ügynökség titkárságot biztosíthat e hálózat részére. A hálózat különösen az alábbi feladatokat látja el:

a)

a vasúti rendszer biztonságához és kölcsönös átjárhatóságához kapcsolódó információk cseréje;

b)

a bevált gyakorlatok és a vonatkozó szaktudás terjesztése;

c)

a vasúti rendszer biztonságára és kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó adatszolgáltatás az Ügynökség részére.

(5)   Az e cikk (1), (2) és (4) bekezdésében említett hálózatok és testületek megjegyzést fűzhetnek a 10. cikk (2) bekezdésében említett véleménytervezetekhez.

(6)   Az Ügynökség az uniós vasúti rendszer egy részéért felelős szervek vagy hatóságok alkotta más hálózatokat is létrehozhat.

(7)   A Bizottság részt vehet az e cikkben említett hálózatok ülésein.

39. cikk

Információ közlése és terjesztése

Az Ügynökség az igazgatótanács által az Ügynökség tervezete alapján elfogadott vonatkozó információközlési és -terjesztési tervekkel összhangban tájékoztatja az érdekelt feleket a vasúttal kapcsolatos uniós jogi keretről, valamint a vonatkozó szabványok és iránymutatások kidolgozásáról, és terjeszti körükben az ezekhez kapcsolódó információkat. Az igazgatótanács a szükségletek elemzése alapján rendszeresen aktualizálja ezeket a terveket.

40. cikk

Kutatás és az innováció előmozdítása

(1)   Az Ügynökség a Bizottság kérésére vagy az 52. cikk (4) bekezdése szerinti eljárás függvényében saját kezdeményezésére hozzájárul az uniós szintű vasúti kutatási tevékenységekhez, többek között az érintett bizottsági szolgálatoknak és képviseleti testületeknek nyújtott támogatás révén. Ezek a hozzájárulások nem érintik az egyéb uniós szintű kutatási tevékenységeket.

(2)   A Bizottság megbízhatja az Ügynökséget a vasúti rendszerek biztonsága és kölcsönös átjárhatósága javítását célzó innovációk előmozdításának feladatával, különösen az új információs technológiák, valamint menetrend-tájékoztatási, helymeghatározási és követési rendszerek használatának előmozdításával.

41. cikk

Segítségnyújtás a Bizottságnak

Az Ügynökség a Bizottság kérésére segítséget nyújt a Bizottság számára a vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságának fokozására és az uniós vasúti rendszer biztonságával kapcsolatos közös megközelítés kidolgozására vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásában.

A segítségnyújtás magában foglalhatja a műszaki tanácsadást különleges szaktudást igénylő kérdésekben, valamint a 38. cikkben említett hálózatokon keresztül történő információgyűjtést.

42. cikk

Segítségnyújtás a vasúti projektek értékeléséhez

Az (EU) 2016/797 irányelv 7. cikkében foglalt eltérések sérelme nélkül az Ügynökség a Bizottság kérésére a vasúti biztonság és kölcsönös átjárhatóság szempontjából megvizsgálja az alrendszerek tervezését, kivitelezését, felújítását vagy korszerűsítését magukban foglaló azon projekteket, amelyekre uniós pénzügyi támogatást kértek.

Az Ügynökség a projekt fontosságát és a rendelkezésre álló forrásokat figyelembe véve a Bizottsággal egyetértésben megállapított, de két hónapot meg nem haladó határidőn belül véleményt ad arról, hogy a projekt megfelel-e a vasúti rendszer biztonságáról és kölcsönös átjárhatóságáról szóló vonatkozó jogszabályoknak.

43. cikk

Segítségnyújtás a tagállamoknak, a tagjelölt országoknak és az érdekelt feleknek

(1)   Az Ügynökség a Bizottság, a tagállamok, a tagjelölt országok, illetve a 38. cikkben említett hálózatok kérésére a vasúti rendszerek biztonságáról és kölcsönös átjárhatóságáról szóló jogszabályok alkalmazásával és magyarázatával, valamint az Ügynökség kapcsolódó termékeivel, például nyilvántartásokkal, végrehajtási útmutatókkal és ajánlásokkal kapcsolatos képzési és más megfelelő tevékenységeket folytat.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tevékenységek jellegéről és mértékéről – beleértve azoknak a forrásokra gyakorolt lehetséges hatását is – az igazgatótanács határoz, és belefoglalja azokat az Ügynökség programozási dokumentumába. E segítségnyújtás költségét eltérő megállapodás hiányában a kérelmező felek viselik.

44. cikk

Nemzetközi kapcsolatok

(1)   Az e rendeletben meghatározott célkitűzések eléréséhez szükséges mértékben, valamint a tagállamok és az Unió intézményeinek, többek között az Európai Külügyi Szolgálat hatásköreinek sérelme nélkül az Ügynökség a megkötött megállapodások alapján erősítheti a nemzetközi szervezetekkel folytatott koordinációt, valamint kapcsolatokat alakíthat ki és igazgatási megállapodásokat köthet felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és az Ügynökség tevékenységi körébe tartozó kérdésekben illetékes harmadik országbeli közigazgatási szervekkel annak érdekében, hogy lépést tartson a tudományos és műszaki fejlődéssel, és hogy biztosítsa az uniós vasúti jogszabályok és szabványok népszerűsítését.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodások nem hoznak létre jogi kötelezettséget az Unió és tagállamai számára, és nem gátolják a tagállamokat és hatáskörrel rendelkező hatóságaikat abban, hogy kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat kössenek e felügyeleti hatóságokkal, nemzetközi szervezetekkel és az (1) bekezdésben említett harmadik országok közigazgatási szerveivel. E két- vagy többoldalú megállapodásokat és az együttműködést a Bizottsággal folytatott egyeztetés előzi meg, és az Ügynökség rendszeres időközönként beszámol azokról a Bizottságnak. A két- vagy többoldalú megállapodásokról megfelelően tájékoztatni kell az igazgatótanácsot.

(3)   Az igazgatótanács az Ügynökség hatáskörébe tartozó kérdések tekintetében a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó stratégiát fogad el. A stratégiát az ahhoz kapcsolódó források leírásával együtt bele kell foglalni az Ügynökség programozási dokumentumába.

45. cikk

Az alkatrészekkel kapcsolatos koordináció

Az Ügynökség közreműködik a szabványosítandó, potenciálisan felcserélhető alkatrészeknek – és ezen alkatrészek fő interfészeinek – az azonosításában. E célból az Ügynökség munkacsoportot hozhat létre az érdekelt felek tevékenységeinek összehangolására, és kapcsolatba léphet az európai szabványügyi testületekkel. Az Ügynökség továbbá megfelelő ajánlásokat tesz a Bizottság számára.

9. FEJEZET

AZ ÜGYNÖKSÉG FELÉPÍTÉSE

46. cikk

Igazgatási és irányítási struktúra

Az Ügynökség igazgatási és irányítási struktúráját a következők alkotják:

a)

az igazgatótanács, amely ellátja az 51. cikkben meghatározott feladatokat;

b)

az ügyvezető testület, amely ellátja az 53. cikkben meghatározott feladatokat;

c)

az ügyvezető igazgató, aki ellátja az 54. cikkben meghatározott feladatokat;

d)

egy vagy több fellebbezési tanács, amely ellátja az 58–62. cikkben meghatározott feladatokat.

47. cikk

Az igazgatótanács összetétele

(1)   Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek.

Az igazgatótanácsnak hat további, szavazati jog nélküli képviselő is tagja, akik európai szinten képviselik a következő érdekelt feleket:

a)

vasúti társaságok;

b)

pályahálózat-működtetők;

c)

a vasúti ágazat;

d)

szakszervezetek;

e)

utasok;

f)

fuvaroztatók.

A Bizottság ezen érdekelt felek mindegyike vonatkozásában egy képviselőt és egy póttagot nevez ki a saját európai szervezeteik által benyújtott, négy előválogatott jelölt nevét tartalmazó listáról.

(2)   Az igazgatótanács tagjait és a póttagokat a vonatkozó vezetési, igazgatási és költségvetési ismeretekre is figyelemmel aszerint kell kinevezni, hogy mennyire jártasak az Ügynökség alapvető tevékenységeinek terén. Az igazgatótanács munkájának folyamatossága érdekében valamennyi fél törekszik arra, hogy korlátozza az igazgatótanácson belüli képviselőinek fluktuációját. Valamennyi fél törekszik a nemek kiegyensúlyozott képviseletére az igazgatótanácsban.

(3)   Az igazgatótanács tagjait, valamint az adott tagot távollétében helyettesítő póttagokat a tagállamok és a Bizottság nevezi ki.

(4)   A tagok hivatali ideje négy év, amely megújítható.

(5)   Harmadik országok képviselőinek részvételét, valamint annak feltételeit – adott esetben – a 75. cikkben meghatározott szabályokkal összhangban kell megállapítani.

48. cikk

Az igazgatótanács elnöke

(1)   Az igazgatótanács szavazásra jogosult tagjainak kétharmados többségével választja meg a tagállamok képviselői közül az elnököt, valamint tagjai közül az elnökhelyettest.

Az elnökhelyettes helyettesíti az elnököt, ha az elnök nem tudja ellátni feladatait.

(2)   Az elnök és az elnökhelyettes hivatali ideje négy év, amely egy alkalommal megújítható. Amennyiben azonban igazgatótanácsi tagságuk elnöki vagy alelnöki megbízatásuk idején jár le, ezzel egyidejűleg elnöki vagy alelnöki megbízatásuk is automatikusan lejár.

49. cikk

Ülések

(1)   Az igazgatótanács üléseit az eljárási szabályzatnak megfelelően kell lefolytatni, és az üléseket az igazgatótanács elnökének kell összehívnia. Az üléseken az Ügynökség ügyvezető igazgatója is részt vesz, kivéve, ha részvétele az elnök megállapítása szerint összeférhetetlenséget eredményezhet, vagy ha az igazgatótanács a 70. cikkel kapcsolatos döntést készül hozni, az 51. cikk (1) bekezdésének i. pontjával összhangban.

Az igazgatótanács meghívhat egyéb olyan személyeket is, akiknek a véleménye megfontolásra méltó lehet, hogy megfigyelőként részt vegyenek egyes konkrét napirendi pontok megtárgyalásában.

(2)   Az igazgatótanács évente legalább kétszer ülésezik. Összeül továbbá az elnöke kezdeményezésére, a Bizottság, tagjai többségének kérésére és a tagállamok igazgatótanácsi képviselői egyharmadának a kérésére is.

(3)   Bizalmas ügy vagy összeférhetetlenség esetén az igazgatótanács határozhat a napirend egyes pontjainak az érintett tagok jelenléte nélkül történő vizsgálatáról. Ez nem érinti a tagállamok és a Bizottság azon jogát, hogy póttag vagy bármely más személy révén képviseltessék magukat. E rendelkezés alkalmazásának részletes szabályait az igazgatótanács eljárási szabályzatában kell megállapítani.

50. cikk

A szavazás módja

E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az igazgatótanács a szavazásra jogosult tagok abszolút többségével hozza meg határozatait. Minden szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.

51. cikk

Az igazgatótanács feladatai

(1)   Az Ügynökség feladatai ellátásának biztosítása érdekében az igazgatótanács:

a)

elfogadja az Ügynökség előző évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentést, július 1-jéig eljuttatja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, valamint közzéteszi azt;

b)

a Bizottság véleményének kézhezvételét követően és az 52. cikkel összhangban a szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével évente elfogadja az Ügynökség programozási dokumentumát;

c)

a 10. fejezettel összhangban a szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség éves költségvetését, és ellátja az Ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó egyéb feladatokat;

d)

eljárásokat állapít meg az ügyvezető igazgató általi döntéshozatal tekintetében;

e)

elfogadja a 11., a 33. és a 34. cikk szerinti, a látogatásokra, ellenőrzésekre és vizsgálatokra vonatkozó szabályzatot, munkamódszereket és eljárásokat;

f)

megállapítja eljárási szabályzatát;

g)

elfogadja és aktualizálja a 39. cikkben említett információközlési és terjesztési terveket;

h)

a (2) bekezdésében foglalt feltételek mellett az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja az 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelettel (23) meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiben (a továbbiakban: „személyzeti szabályzat” és „egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek”) a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott kinevezési hatásköröket;

i)

megindokolt döntéseket hoz a mentességek felfüggesztésével kapcsolatban az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 17. cikkével összhangban;

j)

a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárással összhangban jóváhagyás céljából benyújtja a Bizottságnak a személyzeti szabályzathoz és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat, amennyiben azok eltérnek a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályoktól;

k)

a 68. cikknek megfelelően a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével kinevezi az ügyvezető igazgatót, akinek hivatali idejét ugyanilyen módon meghosszabbíthatja, vagy akit visszahívhat hivatalából;

l)

az 53. cikknek megfelelően a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével kinevezi az ügyvezető testület tagjait;

m)

meghatalmazást fogad el az ügyvezető testületnek az 53. cikk szerinti feladataira vonatkozóan;

n)

meghozza a 75. cikk (2) bekezdésében említett szabályokra vonatkozó határozatokat;

o)

az 55. cikkel és az 56. cikk (4) bekezdésével összhangban a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével kinevezi a fellebbezési tanácsok tagjait, akiket ugyanilyen módon visszahívhat hivatalukból;

p)

határozatot fogad el, amelyben meghatározza a nemzeti szakértőknek az Ügynökséghez való, a 69. cikkel összhangban történő kirendelésére vonatkozó szabályokat;

q)

a csalási kockázatokkal arányos, csalás elleni stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költség- haszon elemzését;

r)

biztosítja az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból és a különböző belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből eredő megállapításoknak és ajánlásoknak megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket, és ellenőrzi, hogy az ügyvezető igazgató meghozta-e a megfelelő intézkedéseket;

s)

szabályokat fogad el az igazgatótanács és a fellebbezési tanács tagjait, a munkacsoportok és az 5. cikk (2) bekezdésében említett csoportok munkájában részt vevőket, valamint a személyzeti szabályzat hatályán kívül eső személyzeti tagokat érintő összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére. E szabályok rendelkezéseket tartalmaznak az érdekeltségi nyilatkozatokra és adott esetben a munkaviszony megszűnése utáni kérdésekre vonatkozóan;

t)

iránymutatásokat fogad el, valamint a 76. cikk rendelkezéseit figyelembe véve meghatározza, hogy milyen főbb elemeket kell tartalmazniuk az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok között megkötendő együttműködési megállapodásoknak;

u)

keretmodellt fogad el a kérelmezők által fizetendő díjaknak a 76. cikk (2) bekezdése szerinti, a 14., 20. és 21. cikk céljára történő pénzügyi felosztására vonatkozóan;

v)

eljárásokat határoz meg az Ügynökségnek és személyzetének a tagállami bírósági eljárásokban való közreműködésére vonatkozóan;

w)

az 5. cikk (5) és (9) bekezdésében említettek szerint elfogadja a munkacsoportok és egyéb csoportok eljárási szabályzatát, valamint az azok tagjainak utazási és tartózkodási költségeire vonatkozó díjtáblázatot;

x)

tagjai közül kinevez egy megfigyelőt, aki figyelemmel kíséri az ügyvezető igazgató kinevezése céljából a Bizottság által követendő kiválasztási eljárást;

y)

a 74. cikk (1) bekezdésében meghatározott szavazási szabályokkal összhangban elfogadja az 1. rendelet (24) végrehajtását szolgáló megfelelő szabályokat.

(2)   Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkében foglalt eljárásnak megfelelően a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alkalmazásában határozatot fogad el a vonatkozó kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról és azon feltételek meghatározásáról, amelyek mellett a hatáskör-átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására. Az ügyvezető igazgató az igazgatótanácsot tájékoztatja e hatáskör-továbbruházásokról.

Az első albekezdés alkalmazásában, amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti az ügyvezető igazgatóra ruházott és ez utóbbi által továbbruházott kinevezési hatásköröket, és azokat maga gyakorolhatja, vagy tagjainak egyikére vagy az ügyvezető igazgató kivételével valamely másik munkatársra ruházhatja. A felhatalmazottnak jelentést kell tennie az igazgatótanácsnak a rá ruházott hatáskör gyakorlásáról.

52. cikk

Programozási dokumentum

(1)   Az igazgatótanács a Bizottság véleményét figyelembe véve minden évben november 30-ig elfogadja az éves és többéves munkaprogramot is tartalmazó programozási dokumentumot, és továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a 38. cikkben említett hálózatoknak. Az éves munkaprogram az Ügynökség által az adott évben elvégzendő feladatokat tartalmazza.

Az igazgatótanács kidolgozza a programozási dokumentum elfogadása – többek között az érdekelt felekkel folytatandó konzultáció – céljából alkalmazandó, megfelelő eljárásokat.

(2)   A programozási dokumentum az Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé, és ha szükséges, annak megfelelően kiigazításra kerül.

Amennyiben a Bizottság a programozási dokumentum elfogadása után 15 napon belül jelzi, hogy nem ért egyet a dokumentummal, az igazgatótanács újra megvizsgálja a programot, és két hónapon belül, második olvasatban, szükség esetén módosított formában, vagy a szavazásra jogosult tagok – a Bizottság valamennyi képviselőjét is beleértve – kétharmados többségével, vagy a tagállamok képviselőinek egyhangú szavazatával, elfogadja azt.

(3)   Az Ügynökség az éves munkaprogramjában minden tevékenység esetében megállapítja a követendő célokat. A tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel, valamint a 8. cikk (2) bekezdésében előírt előzetes hatásvizsgálati eljárással összhangban főszabályként minden tevékenységet egyértelműen össze kell kapcsolni a végrehajtásához szükséges költségvetési és emberi erőforrásokkal.

(4)   Ha szükséges, az igazgatótanács az Ügynökség új feladattal történő felruházása esetén módosítja az elfogadott programozási dokumentumot. Az új feladat munkaprogramba történő felvételét megelőzően a 8. cikk (2) bekezdésével összhangban meg kell vizsgálni annak humánerőforrás- és költségvetési vonzatait, és a feladat felvétele más feladatok elhalasztására vonatkozó határozat meghozatalától függhet.

(5)   Az Ügynökség többéves munkaprogramjában meg kell határozni az átfogó stratégiai tervet, beleértve a célokat, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat. Meg kell határozni továbbá a forrásokra vonatkozó tervet, a többéves költségvetést és a személyzeti kérdéseket is beleértve. A többéves munkaprogram tervezetéről konzultálni kell az Európai Parlamenttel.

A források tervezését évente frissíteni kell. A stratégiai programozást adott esetben és különösen a 82. cikkben említett értékelés és felülvizsgálat eredménye alapján naprakésszé kell tenni.

53. cikk

Az ügyvezető testület

(1)   Az igazgatótanács munkáját ügyvezető testület segíti.

(2)   Az ügyvezető testület feladata az igazgatótanács által elfogadandó határozatok előkészítése. Sürgős és indokolt esetben az ügyvezető testület az igazgatótanács által adott megbízás alapján és az igazgatótanács nevében bizonyos ideiglenes határozatokat hoz, különösen igazgatási és költségvetési ügyekben.

Az ügyvezető testület az igazgatótanáccsal közösen, többek között az ügyvezető igazgató megfelelő intézkedései révén biztosítja az OLAF vizsgálataiból és a különböző belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből származó eredményeknek és ajánlásoknak megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket.

Az ügyvezető testület az igazgatási és költségvetési irányítás felügyeletének megerősítése céljából, az ügyvezető igazgató 54. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül, segítséget és tanácsadást nyújt az ügyvezető igazgató részére az igazgatótanácsi határozatok végrehajtásához.

(3)   Az ügyvezető testület a következő tagokból áll:

a)

az igazgatótanács elnöke;

b)

az igazgatótanács négy olyan tagja, akik valamely tagállamot képviselik; és

c)

az igazgatótanács egy olyan tagja, aki a Bizottságot képviseli.

Az igazgatótanács elnöke egyben az ügyvezető testület elnöke is.

Az igazgatótanács a négy tagállami képviselőt és póttagjaikat szakértelmük és releváns szakmai tapasztalataik alapján jelöli ki. Kijelölésükkor az igazgatótanácsnak törekednie kell a nemek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítására az ügyvezető testületen belül.

(4)   Az ügyvezető testület tagjainak hivatali ideje azonos az igazgatótanács tagjainak hivatali idejével, kivéve, ha az igazgatótanács rövidebb időtartamot határoz meg.

(5)   Az ügyvezető testület legalább háromhavonként ülésezik, és az üléseket lehetőség szerint az igazgatótanács ülései előtt legalább két héttel kell megtartani. Az ügyvezető testület elnöke a testület tagjainak, illetve az igazgatótanácsnak a kérésére további üléseket is összehívhat.

(6)   Az ügyvezető testület eljárási szabályzatát az igazgatótanács határozza meg; az igazgatótanácsot rendszeres időközönként tájékoztatni kell az ügyvezető testület munkájáról, és a rendelkezésére kell bocsátani az ügyvezető testület dokumentumait.

54. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

(1)   Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató vezeti, aki feladatainak elvégzésében teljesen független. Az ügyvezető igazgató a tevékenységéért az igazgatótanácsnak tartozik felelősséggel.

(2)   Az ügyvezető igazgató – a Bizottság, az igazgatótanács vagy az ügyvezető testület hatáskörének sérelme nélkül – egyik kormánytól vagy más szervtől sem kérhet vagy fogadhat el utasítást.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács erre vonatkozó felkérése esetén, az ügyvezető igazgató az adott intézménynek beszámol a feladatai ellátásáról.

(4)   Az ügyvezető igazgató képviseli az Ügynökséget és elfogadja az Ügynökség határozatait, ajánlásait, véleményeit és más hivatalos aktusait.

(5)   Az ügyvezető igazgató feladata az Ügynökség adminisztratív irányítása és az e rendelet által rábízott feladatok végrehajtása. Az ügyvezető igazgató feladatai különösen a következők:

a)

az Ügynökség napi szintű ügyvitele;

b)

az igazgatótanács által elfogadott határozatok végrehajtása;

c)

a programozási dokumentum összeállítása, valamint a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács elé terjesztése;

d)

a programozási dokumentum végrehajtása és amennyiben lehetséges, a Bizottság segítség iránti kéréseinek teljesítése, amelyek az Ügynökség e rendelet szerinti feladataival kapcsolatosak;

e)

az Ügynökség tevékenységeire vonatkozó éves jelentés konszolidált változatának kidolgozása, ideértve az engedélyezésre jogosult tisztviselő nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy ésszerű bizonyossággal rendelkezik az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 47. cikke (1) bekezdésének b) pontjával és e rendelet 51. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, valamint a jelentés benyújtása az igazgatótanácsnak értékelés és elfogadás céljából;

f)

a szükséges lépések megtétele, különösen a belső igazgatási utasítások elfogadása és a rendelkezések közzététele az Ügynökség e rendelettel összhangban álló működésének biztosítása érdekében;

g)

hatékony ellenőrző rendszer létrehozása az Ügynökség eredményeinek a működési célkitűzéseivel való összehasonlítására, és az elismert szakmai szabványoknak megfelelő rendszeres értékelési rendszer létrehozása;

h)

a g) pontban említett ellenőrző és értékelési rendszerek alapján évente általános jelentéstervezet kidolgozása, majd annak benyújtása az igazgatótanácshoz;

i)

az Ügynökség bevételi és kiadási előirányzat-tervezetének az 64. cikk alapján történő kidolgozása és a költségvetés 65. cikk alapján történő végrehajtása;

j)

a szükséges intézkedések meghozatala a nemzeti biztonsági hatóságok, a vizsgáló testületek és a képviseleti testületek 38. cikkben említett hálózatai munkájának nyomon követése érdekében;

k)

cselekvési terv kidolgozása a belső és külső ellenőrzési jelentések és értékelések következtetései, valamint az OLAF vizsgálatainak következtetései nyomán meghozandó intézkedésekre vonatkozóan, valamint évente kétszeri beszámoló a Bizottságnak és rendszeres beszámoló az igazgatótanácsnak az elért eredményekről;

l)

az Unió pénzügyi érdekeinek védelme csalás, vesztegetés és egyéb illegális tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciók és pénzbírságok kiszabásával;

m)

az Ügynökség csalás elleni stratégiájának kidolgozása és annak benyújtása jóváhagyásra az igazgatótanácshoz;

n)

az Ügynökség pénzügyi szabályzata tervezetének elkészítése, hogy az igazgatótanács a 66. cikk értelmében elfogadhassa azt, valamint a szabályzat végrehajtási szabályainak kidolgozása;

o)

a 76. cikkel összhangban együttműködési megállapodások megkötése a nemzeti biztonsági hatóságokkal az Ügynökség nevében.

55. cikk

Fellebbezési tanácsok létrehozása és összetétele

(1)   Az igazgatótanács döntése alapján az Ügynökség egy vagy több fellebbezési tanácsot hoz létre, amelyek feladata az 58. és a 61. cikkben említett fellebbezési és választott bírósági eljárások lefolytatása.

(2)   Minden fellebbezési tanács egy elnökből és két másik tagból áll. Az elnököt és a tagokat távollétük vagy összeférhetetlenség esetén póttagok helyettesítik.

(3)   A fellebbezési tanács létrehozásáról és összetételéről vagy eseti alapon kell dönteni, vagy az létrehozható legfeljebb négy évre állandó testületként. Mindkét esetben az alábbi eljárás alkalmazandó:

a)

a Bizottság nyílt kiválasztási eljárást követően, a jelöltek szakértelme és releváns tapasztalata alapján összeállítja a kiválasztott szakértők jegyzékét;

b)

az elnököt, a többi tagot és a póttagokat az igazgatótanács jelöli ki az a) pontban említett jegyzékből. Amennyiben a fellebbezési tanács nem állandó testületként jön létre, az igazgatótanács figyelembe veszi a fellebbezés vagy választott bíráskodás jellegét és tartalmát, és az 57. cikkel összhangban biztosítja, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(4)   A fellebbezési tanács felkérheti az igazgatótanácsot további két tag és póttagjaik kijelölésére a (3) bekezdés a) pontjában említett jegyzékből, amennyiben úgy véli, hogy a fellebbezés jellege ezt megkívánja.

(5)   A Bizottság az Ügynökség javaslata alapján és az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követően meghatározza a fellebbezési tanács(ok) eljárási szabályzatát, ideértve a szavazásra vonatkozó szabályokat, a fellebbezés benyújtására vonatkozó eljárással és a tagjai költségtérítésének feltételeivel kapcsolatos szabályokat is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 81. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   A fellebbezési tanácsok az eljárás kezdeti, vizsgálati szakaszában kikérhetik az érintett tagállamok szakértőinek véleményét, különösen a vonatkozó nemzeti jogszabályok egyértelművé tétele céljából.

56. cikk

A fellebbezési tanácsok tagjai

(1)   Az állandó testületként létrehozott fellebbezési tanács tagjainak és póttagjainak hivatali ideje legfeljebb négy év, amely egy alkalommal megújítható. Egyéb esetben a hivatali idő a fellebbezési vagy választott bírósági eljárás időtartamára korlátozódik.

(2)   A fellebbezési tanács tagjainak a fellebbezésben vagy a választott bíráskodásban részt vevő felektől függetlennek kell lenniük, és az Ügynökségen belül más feladatokat nem végezhetnek. Tanácskozásaik és döntéseik meghozatala tekintetében nem utasíthatók, és esetükben nem állhat fenn összeférhetetlenség.

(3)   A fellebbezési tanácsok tagjai nem lehetnek az Ügynökség alkalmazottai, és az adott fellebbezési vagy választott bírósági eljárásban való tényleges részvételük után kell díjazást kapniuk.

(4)   A fellebbezési tanácsok tagjai nem mozdíthatók el hivatali idejük folyamán a hivatalukból, kivéve, ha komoly indok áll fenn az eltávolításukra, és az igazgatótanács ilyen értelmű döntést hoz.

(5)   A fellebbezési tanácsok tagjai a hivatali idejük alatt nem törölhetők a kiválasztott szakértők jegyzékéből, kivéve, ha komoly indok áll fenn az eltávolításukra, és a Bizottság ilyen értelmű döntést hoz.

57. cikk

Kizárás és kifogásolás

(1)   A fellebbezési tanácsok tagjai nem vehetnek részt a fellebbezési vagy választott bírósági eljárásban, ha abban bármilyen személyes érdekeltségük van, ha azt megelőzően az eljárás egyik felének képviselőjeként jártak el, vagy ha szerepük volt a fellebbezés tárgyát képező döntésben.

(2)   A fellebbezési tanács bármely olyan tagjának, aki úgy ítéli meg, hogy az (1) bekezdésben említett okok valamelyike miatt vagy más ok miatt nem helyénvaló, hogy ő maga vagy bármelyik másik tag részt vegyen a fellebbezési vagy választott bírósági eljárásban, erről tájékoztatnia kell a fellebbezési tanácsot, amely az igazgatótanács által az 51. cikk (1) bekezdésének s) pontja szerint elfogadott szabályok alapján dönt az érintett személy kizárásáról.

(3)   A fellebbezési vagy választott bírósági eljárás felei az 55. cikk (5) bekezdése szerint elfogadott eljárási szabályzattal összhangban kifogást emelhetnek a fellebbezési tanács bármely tagjával szemben az e cikk (1) bekezdésében felsorolt indokok alapján, vagy ha kétség merül fel az adott tag pártatlanságával kapcsolatban. Az érintett tag állampolgársága nem képezheti kifogás alapját.

(4)   A (3) bekezdés szerinti kifogás kizárólag akkor fogadható el, ha azt a fellebbezési tanács előtti eljárás megkezdése előtt jelentik be, vagy abban az esetben, ha a kifogás alapjául szolgáló információ az eljárás megkezdése után válik ismertté, a fellebbezési tanács eljárási szabályzatában megállapított határidőkön belül. A fellebbezési tanács érintett tagját értesíteni kell a kifogásról, és nyilatkoznia kell arról, hogy beleegyezik-e a kizárásba. Amennyiben az érintett tag nem egyezik bele a kizárásba, a fellebbezési tanács az eljárási szabályzatában megállapított határidőn belül dönt az ügyben, amennyiben pedig az érintett tag nem válaszol, a válaszadásra megadott határidő lejártát követően határoz a kérdésben.

(5)   A fellebbezési tanácsok a (2), a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott esetekben teendő intézkedésekről az érintett tag részvétele nélkül határoznak. Az ilyen határozat meghozatala céljából az érintett tagot póttagja helyettesíti a fellebbezési tanácsban. A fellebbezési tanács által hozott határozatokról tájékoztatni kell az igazgatótanácsot.

58. cikk

Fellebbezéssel megtámadható határozatok és mulasztások

(1)   A fellebbezési tanács előtt fellebbezéssel lehet élni az Ügynökség által a 14., 20., 21. és 22. cikk szerint hozott határozatok ellen, vagy akkor, ha az Ügynökség a megállapított határidőn belül nem hoz intézkedést a 60. cikkben említett közbenső felülvizsgálat elvégzését követően.

(2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott fellebbezésnek nincsen felfüggesztő hatálya. Mindazonáltal az érintett felek kérésére a fellebbezési tanács úgy dönthet, hogy az adott fellebbezés felfüggesztő hatályú, feltéve, hogy a fellebbezési tanács szerint a körülmények – például a biztonságra gyakorolt hatások – ezt lehetővé teszik. Ebben az esetben a fellebbezési tanácsnak meg kell indokolnia a döntését.

59. cikk

Fellebbezésre jogosult személyek, határidők és formai követelmények

(1)   Bármely természetes vagy jogi személy fellebbezést nyújthat be az Ügynökség által hozott, a 14., 20. és 21. cikk értelmében neki címzett vagy őt közvetlenül és személyesen érintő határozat ellen, vagy amiatt, hogy az Ügynökség a megállapított határidőn belül nem hoz intézkedést.

(2)   A fellebbezést az 55. cikk (5) bekezdésében említett eljárási szabályzattal összhangban indokolással együtt írásban kell eljuttatni az Ügynökséghez, az attól az időponttól számított két hónapon belül, amikor az érintett személyt értesítették a szóban forgó intézkedésről, illetve – ha az érintettet nem értesítették – az attól az időponttól számított két hónapon belül, amikor az intézkedésről tudomást szerzett.

Az intézkedés elmulasztása miatti fellebbezéseket a vonatkozó cikkben meghatározott határidő lejártától számított két hónapon belül írásban kell eljuttatni az Ügynökséghez.

60. cikk

Közbenső felülvizsgálat

(1)   Ha az Ügynökség úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés elfogadható és megalapozott, akkor megváltoztatja az 58. cikk (1) bekezdésében említett határozatot, illetve meghozza az elmulasztott intézkedést. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a megfellebbezett határozat a fellebbezési eljárásban érintett más felet is érint.

(2)   Ha az Ügynökség a fellebbezés kézhezvételét követő egy hónapon belül nem változtatja meg a határozatot, akkor haladéktalanul döntenie kell arról, hogy felfüggeszti-e annak alkalmazását, és át kell utalnia a fellebbezést valamely fellebbezési tanácshoz.

61. cikk

Választott bírósági eljárás

Amennyiben az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (7) bekezdése és 24. cikke, valamint az (EU) 2016/798 irányelv 10. cikkének (7) bekezdése és 17. cikkének (5) és (6) bekezdése értelmében az Ügynökség és valamely nemzeti biztonsági hatóság vagy hatóságok nem ért egyet, az érintett nemzeti biztonsági hatóság vagy hatóságok kérésére az ügyben illetékes fellebbezési tanács választott bíróságként jár el. Ebben az esetben a fellebbezési tanácsnak határoznia kell arról, hogy egyetért-e az Ügynökség álláspontjával.

62. cikk

Vizsgálat, valamint a fellebbezés tárgyában hozott és választott bírósági határozatok

(1)   A fellebbezési tanács a fellebbezés benyújtásától számított három hónapon belül határoz arról, hogy vagy eleget tesz a fellebbezési kérelemben foglaltaknak vagy a fellebbezést elutasítja. A fellebbezési tanács a fellebbezés vizsgálatakor, illetve választott bíróságként eljárva az eljárási szabályzatában meghatározott határidőkön belül jár el. Amilyen gyakran szükséges, fel kell szólítania a fellebbezési eljárás feleit arra, hogy a meghatározott határidőkön belül nyújtsák be észrevételeiket a fellebbezési tanács által küldött értesítéseivel vagy a fellebbezési eljárás egyéb feleinek közléseivel kapcsolatban. A fellebbezési eljárások felei jogosultak szóbeli előterjesztés megtételére.

(2)   A választott bírósági eljárás tekintetében az Ügynökség az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (7) bekezdésében és az (EU) 2016/798 irányelv 10. cikkének (7) bekezdésében említett eljárásokkal összhangban hozza meg végleges határozatát.

(3)   Amennyiben a fellebbezési tanács azt állapítja meg, hogy a fellebbezés alapos, az ügyet az Ügynökség elé utalja. Az Ügynökség végleges határozatát a fellebbezési tanács megállapításaival összhangban hozza meg, és azt indokolja. Az Ügynökség ennek megfelelően tájékoztatja a fellebbezési eljárásban résztvevő feleket.

63. cikk

Az Európai Unió Bíróságához benyújtható keresetek

(1)   Az Ügynökségnek a 14., 20. és 21. cikk alkalmazásában elfogadott határozataira vonatkozó, megsemmisítés iránti keresetet, illetve az intézkedés meghozatalának az előírt határidőkön belüli elmulasztása miatti keresetet kizárólag az Ügynökségen belüli, az 58. cikk szerinti fellebbezési eljárás lehetőségének kimerítését követően lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságához.

(2)   Az Ügynökségnek minden szükséges intézkedést meg kell hoznia az Európai Unió Bírósága ítéletének való megfelelés érdekében.

10. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

64. cikk

Költségvetés

(1)   Minden pénzügyi évre vonatkozóan – amelyek a naptári éveknek felelnek meg – el kell készíteni az Ügynökség összes bevételének és kiadásának előirányzatát, és ezeket az Ügynökség költségvetésében rögzíteni kell.

(2)   Az egyéb források sérelme nélkül az Ügynökség bevétele a következőkből áll:

a)

az Unió hozzájárulása és az uniós szervektől kapott összegek;

b)

az Ügynökség munkájában a 75. cikk értelmében részt vevő harmadik országok hozzájárulása;

c)

az Ügynökség által a 14., 20. és 21. cikknek megfelelően kiállított engedélyek és tanúsítványok kérelmezői és birtokosai által fizetett díjak;

d)

az Ügynökség által készített kiadványokért, valamint az általa biztosított képzésekért és egyéb szolgáltatásokért felszámított díjak;

e)

a tagállamoktól, harmadik országoktól vagy egyéb szervezetektől származó bármely önkéntes pénzügyi hozzájárulás, feltéve, hogy a hozzájárulás átlátható, a költségvetésben egyértelműen feltüntetésre kerül, és nem veszélyezteti az Ügynökség függetlenségét és pártatlanságát.

(3)   Az Ügynökség kiadásai magukban foglalják a személyzeti, igazgatási, infrastrukturális és működési költségeket.

(4)   A bevételeknek és a kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(5)   Az igazgatótanácsnak az ügyvezető igazgató által a tevékenységalapú költségvetés-tervezés elvei szerint kidolgozott tervezet alapján minden évben el kell készítenie az Ügynökség bevételeinek és kiadásainak a következő pénzügyi évre szóló becsléskimutatását. Az igazgatótanácsnak legkésőbb január 31-ig meg kell küldenie a Bizottság részére ezt a létszámtervet is magában foglaló előirányzatot.

(6)   A Bizottság a becsléskimutatást az Unió előzetes általános költségvetés-tervezetével együtt továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(7)   A Bizottság a becsléskimutatás alapján belefoglalja az Unió előzetes általános költségvetés-tervezetébe – amelyet az EUMSZ 314. cikkének megfelelően és az Ügynökség becsléskimutatása és az általános költségvetésre terhelendő hozzájárulás közötti különbségek ismertetésével és indokolásával együtt benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – azokat a becsléseket, amelyeket a létszámtervhez szükségesnek tart, és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét.

(8)   Az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó hozzájárulás előirányzatait. Az Európai Parlament és a Tanács elfogadja az Ügynökség létszámtervét.

(9)   Az igazgatótanács a költségvetést a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével fogadja el. Az Ügynökség költségvetése az Unió általános költségvetésének végleges elfogadásával válik véglegessé. Ezt adott esetben megfelelően módosítani kell.

(10)   Az Ügynökség költségvetésére várhatóan jelentős hatást gyakoroló, ingatlanokkal kapcsolatos projektek esetében a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) 203. cikkét kell alkalmazni.

65. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1)   Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2)   Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének az előzetes beszámolót, az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője összevonja az intézmények és a decentralizált szervek előzetes beszámolóinak adatait a 966/2012/EU, Euratom rendelet 147. cikkének megfelelően.

(3)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség előzetes beszámolóját, az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentéssel együtt. Az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtására és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is továbbítani kell.

A Számvevőszék az EUMSZ 287. cikkének megfelelően megvizsgálja ezeket a beszámolókat. Minden évben jelentést tesz közzé az Ügynökség tevékenységeiről.

(4)   Az Ügynökség előzetes beszámolójára vonatkozó számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően a számvitelért felelős tisztviselő a 966/2012/EU, Euratom rendelet 148. cikkének megfelelően elkészíti az Ügynökség végleges beszámolóját. A végleges beszámolót az ügyvezető igazgató véleményezésre benyújtja az igazgatótanácsnak.

(5)   Az igazgatótanács véleményezi az Ügynökség végleges beszámolóját.

(6)   A számvitelért felelős tisztviselő minden pénzügyi évet követően július 1-jéig megküldi a végleges beszámolót az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, az igazgatótanács véleményével együtt.

(7)   Az Ügynökség végleges beszámolóit közzé kell tenni.

(8)   Az ügyvezető igazgató minden egyes pénzügyi évet követően szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszék észrevételeire. Ezt a választ az igazgatótanácsnak és a Bizottságnak is meg kell küldenie.

(9)   Az ügyvezető igazgató – 966/2012/EU, Euratom rendelet 165. cikkének (3) bekezdésével összhangban – az Európai Parlament kérésére benyújtja a Parlamentnek az adott pénzügyi évvel kapcsolatos mentesítési eljárás zökkenőmentes lefolytatásához szükséges összes információt.

(10)   Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács ajánlása alapján az n + 2 év május 15-e előtt mentesítést ad az ügyvezető igazgatónak az n. évre vonatkozó költségvetés végrehajtása tekintetében.

66. cikk

Pénzügyi szabályok

Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatótanács fogadja el. A pénzügyi szabályok nem térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, kivéve, ha az eltérés az Ügynökség működéséhez kifejezetten szükséges, és a Bizottság ahhoz előzetesen a beleegyezését adta.

11. FEJEZET

SZEMÉLYZET

67. cikk

Általános rendelkezések

(1)   Az Ügynökség személyzetére a személyzeti szabályzatot és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételeket, valamint az Unió intézményei által a fent említett személyzeti szabályzat hatálybaléptetése céljából közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni.

(2)   E rendelet 51. cikke (1) bekezdése j) pontjának sérelme nélkül, a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban, az Ügynökségre analógia útján alkalmazni kell a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek hatálybaléptetése céljából a Bizottság által elfogadott végrehajtási szabályokat, ideértve az általános végrehajtási rendelkezéseket is.

(3)   Az összeférhetetlenségek elkerülése érdekében az Ügynökség megfelelő igazgatási intézkedéseket hoz a szolgáltatásai megszervezésére, amelyek között többek között képzések és megelőzési stratégiák szerepelnek.

68. cikk

Ügyvezető igazgató

(1)   Az ügyvezető igazgatót az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként kell foglalkoztatni.

(2)   Az ügyvezető igazgatót az igazgatótanács nevezi ki érdemei, dokumentált igazgatási és irányítási képességei, valamint a közlekedési ágazatban szerzett ismerete és tapasztalata alapján, a Bizottság által javasolt, legalább három jelöltet tartalmazó listáról; a jelölteket nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében kell kiválasztani az Európai Unió Hivatalos Lapjában és adott esetben máshol is közzétett álláshirdetés alapján. Az 51. cikk (1) bekezdésének x) pontjában említett megfigyelőnek az igazgatótanács döntését megelőzően jelentést kell tennie az eljárásról.

Az ügyvezető igazgató munkaszerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

Kinevezését megelőzően az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(3)   Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak lejárta előtt a Bizottság értékelést készít, amelyben értékeli az ügyvezető igazgató teljesítményét, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeli feladatokat és kihívásokat.

(4)   Az igazgatótanács a Bizottság (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

(5)   Amennyiben az igazgatótanács meg kívánja hosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről a szándékáról tájékoztatja az Európai Parlamentet. A meghosszabbítás előtt legfeljebb egy hónappal az ügyvezető igazgató felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(6)   Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, hivatali ideje meghosszabbítását követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(7)   Az igazgatótanács a Bizottság kérése alapján vagy tagjai egyharmadának kérése alapján határozhat arról, hogy visszahívja hivatalából az ügyvezető igazgatót.

69. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők és egyéb személyzet

Az Ügynökség igénybe veheti kirendelt nemzeti szakértők és egyéb olyan személyek munkáját, akiknek a foglalkoztatására nem a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek szerint kerül sor.

A nemzeti szakértők kirendeléséről szóló releváns bizottsági határozat Ügynökségre alkalmazandó szabályainak a sérelme nélkül az igazgatótanácsnak határozatot kell elfogadnia a nemzeti szakértők Ügynökséghez történő kirendelésének szabályairól, ideértve az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályokat és az alkalmazandó korlátozásokat azokra az esetekre, amikor a nemzeti szakértők függetlensége és pártatlansága veszélybe kerülhet.

12. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

70. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet.

71. cikk

A székhely-megállapodás és a működési feltételek

(1)   Ha az Ügynökség fogadó tagállambeli elhelyezéséhez szükséges rendelkezések, valamint a fogadó tagállam által rendelkezésre bocsátandó létesítményekre, az Ügynökség ügyvezető igazgatójára, az igazgatótanács tagjaira, az Ügynökség személyzetére és családtagjaikra a fogadó tagállamban alkalmazandó rendelkezések még nem léptek hatályba vagy nincsenek írásbeli megállapodásban meghatározva, akkor – az igazgatótanács jóváhagyását követően – legkésőbb 2017. június 16-ig valamennyi ezen kérdést szabályozó megállapodást kell kötni az Ügynökség és a fogadó tagállam között, a fogadó tagállam jogrendjének megfelelően. E megállapodás székhely-megállapodás formájában is köthető.

(2)   A fogadó tagállam a lehető legjobb körülményeket biztosítja ahhoz, hogy az Ügynökség megfelelően működhessen, ideértve a többnyelvű, európai irányultságú iskoláztatás lehetőségét és a megfelelő közlekedési összeköttetéseket is.

72. cikk

Felelősség

(1)   Az Ügynökség szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségét a kérdéses szerződésre irányadó jog szabályozza.

(2)   Az Európai Unió Bírósága joghatósággal rendelkezik arra, hogy az Ügynökség által kötött szerződésekben foglalt választott bírósági kikötések alapján eljárjon.

(3)   Szerződésen kívül okozott károkért való felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogrendszereinek közös általános elveivel összhangban téríti meg az ügyosztályai vagy személyzete által a feladataik teljesítése során okozott károkat.

(4)   A (3) bekezdésben említett kártérítéssel összefüggő jogviták elbírálására az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.

(5)   Az Ügynökség személyzetének az Ügynökséggel szembeni személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételeiben megállapított rendelkezések szabályozzák.

73. cikk

Együttműködés a tagállami igazságügyi hatóságokkal

Olyan tagállami bírósági eljárások esetén, amelyekben az Ügynökség bevonására kerül sor annak alapján, hogy az Ügynökség az (EU) 2016/797 irányelv 19. cikke és 21. cikkének (6) bekezdése és az (EU) 2016/798 irányelv 10. cikkének (6) bekezdése szerinti feladatait végezte, az Ügynökségnek és személyzetének indokolatlan késedelem nélkül együtt kell működnie az illetékes tagállami igazságügyi hatóságokkal. Az igazgatótanácsnak az 51. cikk (1) bekezdésének v) pontjával összhangban ki kell dolgoznia az ilyen helyzetekben alkalmazandó megfelelő eljárásokat.

74. cikk

Nyelvhasználat

(1)   Az Ügynökségre az 1. rendelet alkalmazandó. Az igazgatótanács szükség esetén megfelelő szabályokat fogadhat el az említett rendelet végrehajtása céljából.

Az igazgatótanács bármely tagjának a kérésére az erre vonatkozó határozatot egyhangúlag kell meghozni.

(2)   Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.

75. cikk

Harmadik országok részvétele az Ügynökség munkájában

(1)   Az Ügynökség a 44. cikk sérelme nélkül nyitott az olyan harmadik országok, elsősorban az európai szomszédságpolitika és a bővítési politika hatálya alá tartozó azon országok, valamint azon EFTA-tagországok részvételére, amelyek megállapodást kötöttek az Unióval arra vonatkozóan, hogy az érintett országok az e rendelet hatálya alá tartozó területen elfogadták és alkalmazzák az uniós jogot vagy az annak megfelelő nemzeti rendelkezéseket; a vonatkozó megállapodásokat az EUMSZ 218. cikke szerinti eljárással összhangban kell megkötni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodások vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően az Ügynökség és a harmadik országok olyan megállapodásokat dolgoznak ki, amelyek meghatározzák a harmadik országoknak az Ügynökség munkájában való részvételére vonatkozó részletes szabályokat, különösen e részvétel jellegét és mértékét. E megállapodásoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk a pénzügyi hozzájárulásra és a személyzetre vonatkozóan. E megállapodások rendelkezhetnek továbbá az igazgatótanácsban való, szavazati jog nélküli képviseletről.

Az Ügynökségnek a Bizottság és az igazgatótanács jóváhagyását követően alá kell írnia az említett megállapodásokat.

76. cikk

Együttműködés a nemzeti hatóságokkal és szervekkel

(1)   Az Ügynökségnek az 51. cikk (1) bekezdésének t) pontjára is figyelemmel együttműködési megállapodásokat kell kötnie a nemzeti biztonsági hatóságokkal a 14., a 20. és a 21. cikk végrehajtására vonatkozóan.

(2)   Az együttműködési megállapodások egyedi vagy keretmegállapodások is lehetnek, amelyekben egy vagy több nemzeti biztonsági hatóság vehet részt. A megállapodásoknak tartalmazniuk kell a célok teljesítéséhez szükséges feladatok és feltételek konkrét leírását és az e tekintetben alkalmazandó határidőket, valamint azt, hogy a kérelmezők által fizetendő díjakat miként kell felosztani az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóságok között. A felosztás során figyelembe kell venni az 51. cikk (1) bekezdésének u) pontjában említett keretmodellt.

(3)   A kérelmezőt terhelő adminisztratív költségek és terhek csökkentése érdekében a földrajzi vagy történelmi okokból különleges szakértelmet igénylő hálózatok esetében az együttműködési megállapodások egyedi együttműködési módokat is magukban foglalhatnak. Amennyiben ezek a hálózatok el vannak zárva az uniós vasúti rendszer többi részétől, az egyedi együttműködési mód a feladatoknak az érintett nemzeti biztonsági hatósághoz történő kiszervezését is jelentheti, amennyiben erre szükség van a források hatékony és arányos elosztásához.

(4)   Azon tagállamok esetében, amelyek vasúthálózat nyomtávja különbözik az Unió fő vasúthálózatának nyomtávjától, és előírásaik megegyeznek a szomszédos harmadik országok műszaki és működési előírásaival, a megkötendő többoldalú együttműködési megállapodásban az adott tagállamok valamennyi érintett nemzeti biztonsági hatóságának részt kell vennie, az (EU) 2016/797 irányelv 21. cikkének (15) bekezdése és az (EU) 2016/798 irányelv 11. cikkének (3) bekezdése szerint.

(5)   Az együttműködési megállapodásokat még azt megelőzően kell megkötni, hogy az Ügynökség megkezdené a 83. cikk (4) bekezdése szerinti feladatai ellátását.

(6)   Az Ügynökség a 14., a 20. és a 21. cikk végrehajtásához kapcsolódóan más nemzeti hatóságokkal és illetékes szervekkel is köthet együttműködési megállapodásokat.

(7)   Az együttműködési megállapodások nem érintik az Ügynökségnek a 14., 20. és 21. cikkben előírt feladatok ellátására vonatkozó átfogó kötelezettségét.

(8)   Az Ügynökség és a nemzeti biztonsági hatóság együttműködhet egymással és megoszthatja egymással a bevált gyakorlatokat az (EU) 2016/797 irányelv és az (EU) 2016/798 irányelv végrehajtását illető kérdésekben.

77. cikk

Átláthatóság

(1)   Az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (26) kell alkalmazni.

Az igazgatótanács legkésőbb 2017. június 16-ig elfogadja az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásához szükséges végrehajtási rendelkezéseket.

Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján elfogadott határozatokkal szemben az EUMSZ 228. cikke, illetve 263. cikke alapján az ombudsmannál panasznak, továbbá az Európai Unió Bíróságánál keresetindításnak van helye.

(2)   Az Ügynökség az (1) bekezdés sérelme nélkül és az összes bizalmas információ eltávolítását követően közzéteszi honlapján ajánlásait, véleményeit, tanulmányait, jelentéseit és hatásvizsgálatai eredményeit.

(3)   Az Ügynökség nyilvánosan közzéteszi a 46. cikkben felsorolt irányítási és igazgatási struktúrája tagjainak érdekeltségi nyilatkozatait.

A személyes adatok Ügynökség általi feldolgozásakor a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (27) kell alkalmazni.

(4)   Az igazgatótanács intézkedéseket fogad el annak biztosítására, hogy az Ügynökség a honlapján hatékony, felhasználóbarát és könnyen hozzáférhető információkat tegyen közzé a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatósági és biztonsági folyamatairól és az egyéb releváns, vasúti vonatkozású dokumentumokról.

78. cikk

A minősített vagy érzékeny adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályok

Az Ügynökség a Bizottságnak az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó – az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban (28) meghatározott – biztonsági szabályaiban foglalt elveket alkalmazza. Ezen elveket kell alkalmazni többek között az ilyen adatok cseréjére, feldolgozására és tárolására.

79. cikk

Csalás elleni küzdelem

(1)   A csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni, az 1073/1999/EK rendelet szerinti küzdelem elősegítése érdekében az Ügynökség 2016. december 16-ig csatlakozik az OLAF belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és az említett megállapodás mellékletében meghatározott minta alapján elfogadja az Ügynökség személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(2)   A Számvevőszék jogosult dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)   Az 883/2013/EU rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (29) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF vizsgálatokat, köztük helyszíni ellenőrzéseket és szemléket végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az Ügynökség által finanszírozott támogatásokkal vagy szerződésekkel kapcsolatban csalás, korrupció vagy bármely egyéb jogellenes tevékenység révén nem sérültek-e az Unió pénzügyi érdekei.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásaiban, szerződéseiben, támogatási megállapodásaiban és támogatási határozataiban a Számvevőszéket és az OLAF-ot külön rendelkezés útján kifejezetten fel kell hatalmazni arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ilyen ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek.

13. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

80. cikk

A díjakkal kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok

(1)   A Bizottság a (2) és a (3) bekezdésben megállapított elvekkel összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az alábbiakat:

a)

az Ügynökségnek fizetendő díjak, különösen a 14., a 20., a 21. és a 22. cikk alkalmazása során; és

b)

a fizetési feltételek.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 81. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Díjkötelesek a következők:

a)

a járművekre és járműtípusokra vonatkozó forgalombahozatali engedélyek kiadása és megújítása;

b)

egységes biztonsági tanúsítványok kiadása és megújítása;

c)

szolgáltatásnyújtások; az e tekintetben fizetendő díjaknak az egyes szolgáltatások nyújtásának tényleges költségét kell tükrözniük;

d)

a jóváhagyásra vonatkozó döntések meghozatala az (EU) 2016/797 irányelv 19. cikkével összhangban.

Díj szabható ki a fellebbezések elbírálása fejében.

Minden díjat euróban kell kifejezni és befizetni.

A díjakat átlátható, méltányos és egységes módon kell megállapítani, figyelembe véve az európai vasúti ágazat versenyképességét. A díjak nem róhatnak szükségtelen pénzügyi terheket a kérelmezőkre. Figyelembe kell venni adott esetben a kis- és középvállalkozások sajátos szükségleteit, ideértve a részletfizetés vagy a szakaszokban történő fizetés lehetővé tételét.

A jóváhagyásra vonatkozó döntés meghozatala tekintetében kiszabható díjat arányos módon kell megállapítani, figyelembe véve az ERTMS-hez kapcsolódó pálya menti berendezések projektjei engedélyezési folyamatának különböző szakaszait és az egyes szakaszokban szükséges munka mennyiségét. A díjak felosztását egyértelműen fel kell tüntetni a számlákon.

A díjak befizetésére vonatkozóan ésszerű határidőket kell megszabni, figyelembe véve az (EU) 2016/797 irányelv 19. és 21. cikkében, valamint az (EU) 2016/798 irányelv 10. cikkében előírt eljárásokra vonatkozó határidőket is.

(3)   A díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy biztosítsa, hogy az azokból származó bevétel elegendő legyen a nyújtott szolgáltatások teljes költségének fedezésére, ideértve a nemzeti biztonsági hatóságokra kiosztott feladatokból eredő, a 76. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelő releváns költségeket is. E költségeknek tükrözniük kell különösen az e cikk (2) bekezdésében említett tevékenységekben részt vevő ügynökségi alkalmazottakra fordított összes kiadást, többek között az arányos munkáltatói nyugdíjjárulékokat. Amennyiben a díjakból fedezett szolgáltatások nyújtásából fakadóan visszatérő jelleggel jelentős egyensúlyhiány keletkezik, a díjak mértékét felül kell vizsgálni. E díjak az Ügynökség célhoz kötött bevételét képezik.

A díjak mértékének megállapításakor a Bizottság figyelembe veszi:

a)

a tanúsítványok és engedélyek szolgáltatási területét;

b)

az engedélyek felhasználási területét; és

c)

a vasúti tevékenységek típusát és mértékét.

81. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az (EU) 2016/797 irányelv 51. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

82. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)   A Bizottság legkésőbb 2020. június 16-ig, majd azt követően ötévenként értékelést készíttet, hogy felmérje különösen az Ügynökség és annak munkamódszereinek hatását, eredményességét és hatékonyságát, figyelembe véve a Számvevőszék kapcsolódó munkáját, az érdekelt felek, többek között a nemzeti biztonsági hatóságok, a vasúti ágazat képviselői, valamint a szociális partnerek és fogyasztói szervezetek véleményét és ajánlásait. Az értékelésben meg kell vizsgálni különösen az Ügynökség megbízatása módosításának szükségességét és az esetleges módosítás költségvetési vonzatait.

(2)   A Bizottság 2023. június 16-ig értékeli a járműengedélyek és a biztonsági tanúsítványok kettős rendszerének és az ahhoz kapcsolódó egyablakos rendszernek a működését, valamint az ERTMS harmonizált végrehajtását az Unióban, hogy megállapítsa, szükség van-e módosításokra.

(3)   A Bizottság az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az értékelés megállapításait közzé kell tenni.

(4)   Minden második értékelés alkalmával az Ügynökség által a célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket is értékelni kell.

83. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Az Ügynökség a 881/2004/EK rendelettel létrehozott Európai Vasúti Ügynökség helyébe lép és a tulajdoni jogok, megállapodások, jogi kötelezettségek, munkaszerződések, pénzügyi kötelezettségvállalások és minden felelősség tekintetében annak jogutódjaként jár el.

(2)   A 47. cikktől eltérve az Európai Vasúti Ügynökség igazgatási tanácsának a 881/2004/EK rendelet értelmében 2016. június 15. előtt kinevezett tagjai hivatali idejük lejártáig az igazgatótanács tagjaiként hivatalban maradnak, az egyes tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy új képviselőt nevezzenek ki.

Az 54. cikktől eltérve a 881/2004/EK rendelet alapján kinevezett ügyvezető igazgató hivatali idejének lejártáig hivatalban marad.

(3)   A 67. cikktől eltérve a 2016. június 15-én hatályos munkaszerződéseket lejáratuk napjáig tiszteletben kell tartani.

(4)   Az Ügynökség legkésőbb 2019. június 16-tól ellátja a 14., a 20. és a 21. cikk szerinti, tanúsítással és engedélyezéssel kapcsolatos feladatokat, valamint a 22. cikk szerinti feladatokat, az (EU) 2016/797 irányelv 54. cikkének (4) bekezdésére és az (EU) 2016/798 irányelv 31. cikkének (3) bekezdésére figyelemmel.

84. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 881/2004/EK rendelet hatályát veszti.

85. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2016. május 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

J. A. HENNIS-PLASSCHAERT


(1)  HL C 327., 2013.11.12., 122. o.

(2)  HL C 356., 2013.12.5., 92. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. február 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2015. december 10-i álláspontja első olvasatban (HL C 56., 2016.2.12., 1. o.). Az Európai Parlament 2016. április 28-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/49/EK irányelve (2004. április 29.) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról (Vasútbiztonsági irányelv) (HL L 164., 2004.4.30., 44. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/57/EK irányelve (2008. június 17.) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról (HL L 191., 2008.7.18., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 881/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az Európai Vasúti Ügynökség létrehozásáról (ügynökségi rendelet) (HL L 164., 2004.4.30., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/797 irányelve (2016. május 11.) a vasúti rendszer Európai Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról (lásd e Hivatalos Lap 44. oldalát).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/798 irányelve (2016. május 11.) a vasútbiztonságról (lásd e Hivatalos Lap 102. oldalát).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1315/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 348., 2013.12.20., 1. o.).

(10)  A Bizottság 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. szeptember 30.) a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról (HL L 328., 2013.12.7., 42. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(12)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (HL L 315., 2007.12.3., 51. o.).

(15)  A Bizottság 98/500/EK határozata (1998. május 20.) a szociális partnerek közötti európai szintű párbeszéd előmozdítására irányuló ágazati párbeszédbizottságok létrehozásáról (HL L 225., 1998.8.12., 27. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról (HL L 260., 2008.9.30., 13. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete (2010. szeptember 22.) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról (HL L 276., 2010.10.20., 22. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/59/EK irányelve (2007. október 23.) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről (HL L 315., 2007.12.3., 51. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/34/EU irányelve (2012. november 21.) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (HL L 343., 2012.12.14., 32. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről (HL L 315., 2007.12.3., 14. o.).

(23)  A Tanács 1968. február 29-i 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(24)  1. rendelet (1958. április 15.) az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról (HL L 17., 1958.10.6., 385. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(28)  A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(29)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


Top