(1)

Az 596/2014/EU rendelet számos, egymáshoz szorosan kapcsolódó kérdés tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásához szükséges hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot. Ezen kérdések az alábbi területeket érintik: egyes harmadik országbeli állami szerveknek és központi bankoknak a rendelet hatálya alóli mentessége, a piaci manipuláció jelei, a bennfentes információk közzététele tekintetében a kibocsátási egységek piacának szereplőire vonatkozó küszöbértékek, a bennfentes információk nyilvános közzétételének késleltetésével kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság meghatározása, a tilalmi időszak alatti kereskedés kibocsátó általi engedélyezéséhez szükséges körülmények, valamint a vezető tisztségviselők értesítési kötelezettséggel járó ügyleteinek típusai.

(2)

A tagállamok, a Központi Bankok Európai Rendszerének tagjai, minisztériumok és egy vagy több állam vagy az Unió egyéb szervei vagy különleges célú gazdasági egységei, illetve bizonyos egyéb közjogi szervezetei vagy a képviseletükben eljáró személyek nem korlátozhatók a monetáris politika, az árfolyam-politika és az államadósság-kezelési politika végrehajtása során, amennyiben ezen műveletekre közérdekből és kizárólag e politikák érvényesítése jegyében kerül sor.

(3)

A közérdekből végrehajtott műveletek tekintetében az 596/2014/EU rendelet hatálya alóli mentesség az 596/2014/EU rendelet 6. cikkének (5) bekezdése alapján kiterjeszthető a harmadik országokban az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervekre és a harmadik országok központi bankjaira, amennyiben eleget tesznek a vonatkozó követelményeknek. E célból a Bizottság jelentést készített és terjesztett az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékelte egyes harmadik országokban az államadósság kezelésével megbízott vagy abban részt vevő állami szervek és a központi bankok nemzetközi helyzetét. A jelentés összehasonlító elemzést adott egyes szerveknek és központi bankoknak a harmadik országok jogi keretén belüli helyzetéről, valamint az ezen állami szervek és központi bankok által az adott joghatóságokban kötött ügyletekre alkalmazandó kockázatkezelési előírásokról. Az összehasonlító elemzésben a jelentés megállapította, hogy a monetáris, árfolyam- vagy államadósság-kezelési politika keretében végrehajtott ügylet, kiadott megbízás vagy tanúsított magatartás tekintetében alkalmazott mentességet helyénvaló kiterjeszteni ezen harmadik országok egyes állami szerveire és központi bankjaira is.

(4)

Meg kell határozni a harmadik országok mentesített állami szerveinek és központi bankjainak listáját, amely szükség szerint bármikor felülvizsgálható.

(5)

A hamis vagy félrevezető jelzésekhez és az árfolyamrögzítéshez kapcsolódó manipulatív magatartásra utaló, az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében szereplő jelek elemeinek pontosítása és a pénzügyi piacok technológiai fejlődésének figyelembevétele céljából elengedhetetlen pontosan meghatározni ezeket a jeleket. Ezért meg kell adni az említett jelek nem kimerítő listáját, benne az alkalmazott gyakorlatok példáival.

(6)

Egyes gyakorlatok esetében kiegészítő jeleket is meg kell határozni, mivel ezek egyértelművé tehetik és jól érzékeltethetik a szóban forgó gyakorlatokat. Ezek a jelek nem tekinthetők se kimerítő jellegűnek, se meghatározó jellegűnek, sem egy vagy több gyakorlati példára korlátozódónak. A gyakorlati példák önmagukban nem elegendők a piaci manipuláció megállapításához, viszont azokat figyelembe kell venni az ügyletek vagy a kereskedési megbízások piaci szereplők vagy illetékes hatóságok általi vizsgálatakor.

(7)

Az érintett pénzügyi eszköz vagy piac jellegét és egyedi sajátosságait figyelembe vevő arányos megközelítést kell követni. A gyakorlati példák a piaci manipulációnak az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében megadott egy vagy több jeléhez is köthetőek, illetve azokat érzékeltethetik. Ennek eredményeképp az adott gyakorlat a piaci manipulációnak az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott jelei közül akár többet is érinthet, attól függően, hogyan alkalmazzák azt, és így akár átfedés is előfordulhat. Ehhez hasonlóan – jóllehet ez a rendelet külön nem foglalkozik ezzel – bizonyos más gyakorlatok esetében akár a rendeletben meghatározott jelek mindegyike is érzékelhető lehet. Ebből kifolyólag a piaci szereplőknek és az illetékes hatóságoknak olyan további, külön nem meghatározott körülményeket is figyelembe kell venniük, amelyek az 596/2014/EU rendeletben meghatározott fogalom szerint piaci manipulációnak minősülhetnek.

(8)

Az e rendeletben ismertetett gyakorlati példák egyes esetekben kimerítik a piaci manipuláció fogalmát, vagy – bizonyos elemeiket tekintve – manipulatív magatartásnak tekinthetők. Más esetekben viszont e gyakorlati példák jogszerűnek tekinthetők, ha például a személy, aki olyan ügyletet köt, illetve olyan kereskedési megbízást ad, amely piaci manipulációnak minősíthető, bizonyítani tudja, hogy az ügylet megkötésére, illetve a kereskedési megbízás adására jogszerű indokai voltak, és az megfelelt az érintett piacon elfogadott gyakorlatnak.

(9)

A piaci manipulációnak az 596/2014/EU rendelet I. mellékletében megadott jeleire utaló gyakorlati példák felsorolásával összefüggésben az e rendelet II. mellékletében alkalmazott kereszthivatkozások az érintett gyakorlati példát és az adott példához kapcsolódó kiegészítő jelet egyaránt tartalmazzák.

(10)

A manipulatív magatartás e rendeletben meghatározott jeleivel összefüggésben a „kereskedési megbízás” kifejezés a megbízások valamennyi típusát magában foglalja, ideértve a kezdeti megbízásokat, a módosításokat, a frissítéseket és a megbízások visszavonását is, függetlenül attól, hogy a megbízást végrehajtották-e, függetlenül továbbá a kereskedési helyszínhez való hozzáféréshez, az ügylet végrehajtásához vagy a kereskedési megbízás beviteléhez használt eszköztől, valamint függetlenül attól, hogy a megbízást bevitték-e a kereskedési helyszín ajánlati könyvébe.

(11)

A kibocsátási egységek piacának szereplői alatt a kibocsátási egységek piaca résztvevőinek egy meghatározott körét kell érteni. A kibocsátási egységek piacának résztevői közül a bizonyos alsó küszöbértékeket meghaladó szereplők minősülnek a kibocsátási egységek piaca szereplőjének, és a bennfentes információk nyilvános közzétételére vonatkozó követelmények csak ez utóbbiak tekintetében alkalmazandók. Ezért az említett alsó küszöbértékeket egyértelműen meg kell határozni.

(12)

A bennfentes információnak az 596/2014/EU rendelet 7. cikkének (4) bekezdése szerinti fogalommeghatározását követve, a kibocsátási egységek piaca szereplőjének eseti alapon kell megvizsgálnia, hogy az adott információ megfelel-e a bennfentes információ kritériumainak. Ez azt is jelenti, hogy a kibocsátási egységek piaca szereplőjének nem kell a fizikai műveleteire vonatkozó összes információt nyilvánosan közzétennie. A kibocsátási egységek piaca szereplőjének megfelelően értékelnie kell az adott információt, figyelembe véve a piaci körülményeket és azon külső tényezőket, amelyeknek az információ felmerülésekor hatása lehet a kibocsátási egység árára.

(13)

Az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (2) bekezdésében meghatározott mentesség kizárja a kibocsátási egységek piaca szereplőjének meghatározásából a kibocsátási egységek piacának azon résztvevőit, amelyek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló vagy a felelősségi körébe tartozó létesítmény vagy légiközlekedési tevékenység kibocsátása az előző évben nem érte el a szén-dioxid-egyenérték alsó küszöbértékét, tüzelőberendezés üzemeltetése esetén pedig a névleges bemenő hőteljesítmény nem érte el az alsó küszöbértéket. Ebből kifolyólag az alsó küszöbértékek minden olyan tevékenységre vonatkoznak, ideértve a légiközlekedési tevékenységeket vagy azokat a létesítményeket, amelyek részben vagy egészben a kibocsátási egységek piacának adott résztvevője, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak, vagy amelyek üzemeltetéséért az adott résztvevő, vagy annak anyavállalata vagy kapcsolt vállalkozása részben vagy egészben felelős.

(14)

Továbbá a követelmény alóli mentesség alkalmazása érdekében a szén-dioxid-egyenértékre és a névleges bemenő hőteljesítményre vonatkozó éves küszöbértéket együttesen kell figyelembe venni. Ezért az 596/2014/EU rendelet 17. cikke (2) bekezdése szerinti közzétételi követelményeket már a két küszöbértékek egyikének túllépése esetén is alkalmazni kell.

(15)

A piac integritásának túlzott közzétételi követelmények előírása nélkül történő előmozdítása érdekében helyénvaló olyan szinten meghatározni az alsó küszöbértékeket, amely mellett a bennfentes információval valószínűleg nem rendelkező vállalatok mentességet élveznek.

(16)

Az alsó küszöbértékeket szükség esetén felül kell vizsgálni és értékelni kell működésüket többek között a kibocsátási egységek piaca átláthatóságának javítása tekintetében – ideértve a bejelentett esetek számának és a rendszer működtetésével járó adminisztratív terheknek az értékelését is –, továbbá a kibocsátási egységek piacának fejlődése és érettsége, a kibocsátási egységek piaca résztvevőinek száma és az adott vállalkozásra vonatkozó információk elérhetőségére és az árképzésre, illetve a kibocsátási egységek piacához kapcsolódó befektetési döntésekre gyakorolt hatás tekintetében.

(17)

Tekintettel az 596/2014/EU rendeletnek a pénzügyi eszközök tekintetében kibővített hatályára, továbbá arra, hogy a illetékes hatóság utólagos értesítésére vonatkozó előírás olyan kibocsátókra alkalmazandó, amelyek kérték vagy jóváhagyták pénzügyi eszközeik valamely tagállam szabályozott piacára történő bevezetését, illetve kizárólag multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben forgalmazott eszköz esetében jóváhagyták pénzügyi eszközeik multilaterális kereskedési rendszerben vagy szervezett kereskedési rendszerben való forgalmazását, illetve kérték pénzügyi eszközeik valamely tagállam multilaterális kereskedési rendszerébe történő bevezetését, valamint arra, hogy ezen kibocsátók pénzügyi eszközei több tagállam kereskedési helyszíneire is be lehetnek vezetve, illetve azokkal több tagállam kereskedési helyszínein is kereskedhetnek, biztosítani kell, hogy az értesített egyetlen illetékes hatóság minden esetben a piaci felügyeletben leginkább érdekelt hatóság legyen, és hogy a kibocsátó ne mérlegelhessen. Ez a megközelítés a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok fogalomkörére épül.

(18)

Az illetékes hatóságnak a bennfentes információ közzétételének késleltetésével kapcsolatos értesítésére vonatkozó, az 596/2014/EU rendelet 17. cikke (4) bekezdése szerinti kötelezettség a kibocsátási egységek piacának szereplőire is vonatkozik. Az 596/2014/EU rendelet hatálya a kibocsátási egységek piacának azon szereplőire terjed ki, akik aktívak a kibocsátási egységek vagy az azokon alapuló aukciós termékek elsődleges piacán (az aukciókon ajánlatot tesznek) vagy a kibocsátási egységek vagy az azokon alapuló származtatott termékek másodlagos piacán.

(19)

Annak érdekében, hogy a kibocsátási egységek piacának szereplői biztosan be tudják azonosítani az egyetlen illetékes hatóságot, az 596/2014/EU rendelet 17. cikkének (4) bekezdése szerinti értesítések tekintetében illetékes hatóságnak a kibocsátási egységek piaca szereplőjének nyilvántartásba vételi helye szerinti tagállam illetékes hatóságát kell választani az 596/2014/EU rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban, nem pedig a kibocsátási egységek egyes kereskedési helyszíneinek illetékes hatóságát.

(20)

A kibocsátási egységek piaca szereplőjének nyilvántartásba vételi helye szerinti tagállam illetékes hatóságának kiválasztása olyan megoldás, amely minden esetben biztosan egyazon illetékes hatóság kiválasztását eredményezi, ez pedig korlátozza a kibocsátási egységek piacának szereplőjére háruló adminisztratív terhet, biztosítva azt, hogy ne kelljen párhuzamosan több értesítést is küldenie különböző illetékes hatóságoknak.

(21)

Kivételes körülmények között a kibocsátó engedélyezheti, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy részvényeit a tilalmi időszak alatt értékesítse. A kibocsátó eseti alapon adhat ilyen engedélyt, és az első számú feltétel az, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy a kereskedést megelőzően a kibocsátótól a kereskedésre engedélyt kért és kapott. Annak érdekében, hogy a kibocsátó vizsgálni tudja az egyes esetekben fennálló egyedi körülményeket, a kérelmet meg kell indokolni, továbbá a kérelemnek tartalmaznia kell a tervezett ügylet leírását, és ismertetnie kell a körülmények kivételes jellegét.

(22)

A kereskedés csak olyan esetben engedélyezhető, ha az ügylet lebonyolításának engedélyezését kivételes okok alapján kérték. A mentességet szűken, a tilalmi időszak alatti kereskedésre vonatkozó tilalom alóli mentesség hatályának indokolatlan kibővítése nélkül kell értelmezni. Mentesség kizárólag rendkívül sürgető, ugyanakkor előre nem látható, kényszerítő és a vezetői feladatokat ellátó személy által nem befolyásolható körülmények között adható.

(23)

Amennyiben a vezetői feladatokat ellátó személy igazolni tudja az előre nem látható, kényszerítő és a saját ellenőrzésén kívül eső körülmények fennállását, a részvények eladása csak a szükséges pénzügyi erőforrások megszerzése céljából engedélyezhető. Ezeknek a körülményeknek a vezetői feladatokat ellátó személy által teljesítendő olyan pénzügyi kötelezettségvállalásból, például egy jogi úton érvényesíthető követelésből – ideértve például a bírósági végzéseket is – kell származnia, amelynek a vezetői feladatokat ellátó személy az érintett részvények eladása nélkül ésszerűen elvárható módon nem tud eleget tenni. A körülmények származhatnak olyan helyzetből is, amelybe a vezetői feladatokat ellátó személy a tilalmi időszak kezdete előtt került (például adókötelezettség), és amely olyan összegnek harmadik fél részére történő kifizetését teszi szükségessé, amelyet vagy amelynek egy részét a vezetői feladatokat ellátó személy a kibocsátó részvényeinek eladása nélkül nem tud finanszírozni.

(24)

Az alkalmazotti részvényprogram vagy megtakarítási konstrukció, részvénytartási kötelezettség vagy részesedési jogosultság keretében vagy azzal összefüggésben végrehajtott ügyletek esetében meg kell állapítani, hogy ezeket az ügyleteket a kibocsátó engedélyezheti-e. Ezért bizonyos ügylettípusokat egyértelműen és részletesen meg kell határozni. Az ilyen ügyletek sajátosságai az ügylet jellegéhez (pl. vétel vagy eladás, opciós jog vagy egyéb jogosultságok gyakorlása), az ügylet időzítéséhez vagy ahhoz kötődnek, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy részt vesz-e az adott konstrukcióban. Az ügylet sajátosságait meghatározza továbbá, hogy az ügyletről és annak feltételeiről (pl. teljesítés napja, összege) ésszerű idővel a tilalmi időszak kezdete előtt állapodtak-e meg, illetve hogy az ügylet lebonyolítását ésszerű idővel a tilalmi időszak kezdete előtt tervezték-e és szervezték-e meg.

(25)

Emellett a vezetői feladatokat ellátó személy kezdeményezhet a vagyoni érdekeltségek megváltozásával nem járó ügyleteket, feltéve, hogy az érintett személy a tervezett ügylet lebonyolítását megelőzően kérte ehhez a kibocsátó engedélyét, és meg is kapta azt. Az érintett ügylet kizárólag az érintett eszköznek a vezetői feladatokat ellátó személy számlái közötti (például különböző konstrukciók közötti) átrendezésére vonatkozhat, és nem járhat az átcsoportosított eszközök árfolyamának változásával. Ez a megközelítés nem vonatkozik pénzügyi eszközöknek a vezetői feladatokat ellátó személy és más személy, különösen a teljes körűen a vezetői feladatokat ellátó személy tulajdonában lévő jogi személy közötti átruházására vagy a közöttük megvalósuló más – például eladási és vételi – ügyletekre.

(26)

Az 596/2014/EU rendelet előírja, hogy a vezetői feladatokat ellátó személyeknek és a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek az adott kibocsátó részvényeire vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközeire, vagy az ezekhez kapcsolódó más pénzügyi eszközökre vonatkozó, saját számlás ügyleteikről értesíteniük kell a kibocsátót és az illetékes hatóságot. A vezetői feladatokat ellátó személyeknek és a velük szoros kapcsolatban álló személyeknek értesíteniük kell a kibocsátási egységek piacának szereplőit a kibocsátási egységekre és az azokon alapuló aukciós termékekre vagy az azokhoz kapcsolódó származtatott termékekre vonatkozóan kötött minden saját számlás ügyletről.

(27)

A kibocsátónál vagy kibocsátási egységek piacának szereplőjénél vezetői feladatokat ellátó személyek saját számlás ügyleteire, illetve a velük szoros kapcsolatban lévő személyek által kötött ügyletekre vonatkozó értesítések nemcsak a piaci szereplők számára jelentenek hasznos információt, hanem egyben az illetékes hatóságok számára is kiegészítő piacfelügyeleti eszközként szolgálnak. Az ügyletek tekintetében ezen személyekre vonatkozó értesítési kötelezettség nem érinti ezen személyeknek az 596/2014/EU rendelet szerint meghatározott piaci visszaélés elkövetésétől való tartózkodásra vonatkozó kötelezettségét.

(28)

A vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek által végrehajtott ügyletekre vonatkozó értesítési kötelezettség a műveletek széles körére alkalmazandó, és a saját számlás ügyleteik mindegyikére vonatkozik. Következésképp helyénvaló meghatározni az értesítési kötelezettséggel járó ügylettípusok általános, nem kimerítő listáját. Az értesítési kötelezettséggel járó konkrét ügylettípusok meghatározásával ez az intézkedés nemcsak, hogy elősegíti a vezetői feladatokat ellátó személyek és a velük szoros kapcsolatban álló személyek által végrehajtott ügyletek teljes átláthatóságának megteremtését, hanem egyúttal csökkenti az értesítési kötelezettség kijátszásának kockázatát is.

(29)

Mivel az 596/2014/EU rendelet 19. cikke (14) bekezdése szerinti felhatalmazás értelmében szabályozandó ügyletek köre tág, és azt nem lehet kizárólag az e rendelet 19. cikke (7) bekezdésében tételesen felsorolt három ügylettípusra korlátozni, helyénvaló meghatározni az értesítési kötelezettséggel járó ügylettípusok általános, nem kimerítő listáját.

(30)

A feltételes ügyletek esetében értesítési kötelezettség az érintett feltétel vagy feltételek teljesülésekor keletkezik, azaz amikor az adott ügylet ténylegesen megvalósul. Ebből kifolyólag nem kell értesítési kötelezettséget előírni mind a feltételes ügylet megkötésére, mind a feltételes ügyletnek – a feltételek teljesülésekor bekövetkező – végrehajtására vonatkozóan, mivel az értesítés ily módon a gyakorlatban félrevezető lehetne, különösen akkor, ha feltételek nem teljesülnek és az ügylet ténylegesen nem valósul meg.

(31)

Az 596/2014/EU rendeletben meghatározott vonatkozó rendelkezések és felhatalmazások csak 2016. július 3-tól alkalmazandók. Ezért fontos, hogy az e rendeletben előírt szabályok ugyanettől a naptól kezdve legyenek alkalmazandók.

(32)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportjának véleményével,

1.

az 596/2014/EU rendeletben meghatározott kötelezettségek és tilalmak alóli mentességnek harmadik országok egyes állami szerveire és központi bankjaira történő kiterjesztése a monetáris politika, az árfolyam-politika és az államadósság-kezelési politika végrehajtása tekintetében;

2.

a piaci manipuláció 596/2014/EU rendelet I. mellékletében meghatározott jelei;

3.

a kibocsátási egységek piacának szereplőire a bennfentes információk közzététele tekintetében alkalmazandó alsó küszöbértékek;

4.

a bennfentes információk nyilvános közzétételének késleltetésével kapcsolatos értesítések tekintetében illetékes hatóság;

5.

a tilalmi időszak alatti kereskedés kibocsátó általi engedélyezéséhez szükséges körülmények;

6.

vezető feladatokat ellátó személyek által végrehajtott, értesítési kötelezettséggel járó ügylettípusok.

a)

a vezetői feladatokat ellátó személy részére alkalmazotti javadalmazási konstrukció keretében ítéltek oda vagy juttattak pénzügyi eszközöket, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

b)

a pénzügyi eszközt a vezetői feladatokat ellátó személy részére olyan alkalmazotti javadalmazási konstrukció keretében ítélték oda vagy juttatták, amely a tilalmi időszakban valósul meg, és amelynek esetében a feltételek, a periodicitás, az odaítélés ideje, a pénzügyi eszközzel történő javadalmazásra jogosult személyek csoportja és az odaítélendő pénzügyi eszköz összege tekintetében előre megtervezett és megszervezett megközelítés érvényesül, továbbá a pénzügyi eszköz odaítélése vagy juttatása olyan meghatározott keretek között történik, amelyek mellett esetleges bennfentes információk a pénzügyi eszköz odaítélését vagy juttatását nem befolyásolhatják;

c)

a vezetői feladatokat ellátó személy a részére alkalmazotti javadalmazási rendszer keretében odaítélt olyan opciós jogot gyakorol, vagy a részére odaítélt olyan opciós utalványt hív le, vagy a részére odaítélt olyan átváltható kötvényt vált át, amelynek lejárati ideje, valamint az ilyen opciós jog gyakorlásával, opciós utalvány lehívásával vagy átváltható kötvény átváltásával szerzett részvények eladásának időpontja tilalmi időszakba esik, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

d)

a vezetői feladatokat ellátó személy alkalmazotti megtakarítási konstrukció keretében jut a pénzügyi eszközökhöz, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

e)

a vezetői feladatokat ellátó személy közvetlenül vagy közvetve úgy ad át vagy kap pénzügyi eszközöket, hogy a pénzügyi eszközök átadására a vezetői feladatokat ellátó személy két számlája között kerül sor, és ez a művelet nem eredményez változást a pénzügyi eszköz árfolyamában;

f)

a vezetői feladatokat ellátó személy részvénytartási kötelezettség vagy részesedési jogosultság keretében jogosultságot szerez a kibocsátó részvényeire, és e részvényszerzés végső határideje a kibocsátó alapszabálya vagy jogszabály alapján a tilalmi időszakba esik, feltéve, hogy a vezetői feladatokat ellátó személy a kibocsátó felé bizonyítja azokat az okokat, amelyek miatt a részvények megszerzésére nem másik napon nem kerülhet sor, és a kibocsátó elfogadja ezt a magyarázatot.