Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016R0445

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/445 rendelete (2016. március 14.) az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlásáról (EKB/2016/4)

OJ L 78, 24.3.2016, p. 60–73 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/445/oj

24.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/60


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/445 RENDELETE

(2016. március 14.)

az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlásáról (EKB/2016/4)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére, 6. cikkére és 9. cikke (1) és (2) bekezdésére,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2), és különösen annak 89. cikke (3) bekezdésére, 178. cikke (1) bekezdésére, 282. cikke (6) bekezdésére, 327. cikke (2) bekezdésére, 380. cikkére, 395. cikke (1) bekezdésére, 400. cikke (2) bekezdésére, 415. cikke (3) bekezdésére, 420. cikke (2) bekezdésére, 467. cikke (3) bekezdésére, 468. cikke (3) bekezdésére, 471. cikke (1) bekezdésére, 473. cikke (1) bekezdésére, 478. cikke (3) bekezdésére, 479. cikke (1) és (4) bekezdésére, 480. cikke (3) bekezdésére, 481. cikke (1) és (5) bekezdésére, valamint 486. cikke (6) bekezdésére és 495. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az illetékes hatóságok által a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően nyilvánosságra hozandó információk formátuma, szerkezete, tartalma és éves nyilvánosságrahozatali időpontja tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló, 2014. június 4-i 650/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (3), és különösen annak 2. cikkére és II. mellékletére,

tekintettel az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a hitelintézetekre vonatkozó likviditásfedezeti követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (4), és különösen annak 12. cikke (3) bekezdésére, 23. cikke (2) bekezdésére és 24. cikke (4) és (5) bekezdésére,

tekintettel az 1024/2013/EU rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerint lefolytatott nyilvános konzultációra és elvégzett elemzésre,

tekintettel a felügyeleti testület 1024/2013/EU rendelet 26. cikke (7) bekezdésének megfelelően jóváhagyott javaslatára,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 132. cikkének megfelelően jogosult rendeletek elfogadására. Ezenkívül a Szerződés 132. cikke és a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 34. cikke a KBER Alapokmányának 25.2. cikkére való hivatkozás révén a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatok ellátásához szükséges mértékben szabályozási hatáskörrel ruházza fel az EKB-t.

(2)

A hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények tekintetében az uniós jog az illetékes hatóságok által gyakorolható választási lehetőségekről és mérlegelési jogkörről rendelkeznek.

(3)

A részt vevő tagállamokban az EKB a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott illetékes hatóság az egységes felügyeleti mechanizmuson (SSM) belül az 1024/2013/EU rendelet szerinti mikroprudenciális feladatai ellátása alkalmazásában azon hitelintézetek tekintetében, amelyek az említett rendelet 6. cikke (4) bekezdésének, valamint az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (EKB/2014/17) (5) IV. részének és 147. cikke (1) bekezdésének megfelelően jelentősnek minősülnek. Ezért az EKB rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel és kötelezettségekkel, amelyekkel a vonatkozó uniós jogszabályok értelmében az illetékes hatóságok rendelkeznek. Így különösen az EKB hatáskörébe tartozik az uniós jogszabályokban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlása.

(4)

Az EKB felügyeleti feladatait az SSM-en belül látja el, amelynek biztosítania kell, hogy a hitelintézetek prudenciális felügyeletével kapcsolatos uniós szakpolitika koherens és hatékony módon valósuljon meg, valamint hogy a pénzügyi szolgáltatások egységes szabálykönyve azonos módon vonatkozzon valamennyi érintett tagállamban lévő hitelintézetre, továbbá, hogy e hitelintézetek a legmagasabb minőségű felügyelet alá tartozzanak. Az EKB-nak a felügyeleti feladatai ellátásakor teljes mértékben figyelembe kell vennie a hitelintézetek, méretük és üzleti modelljeik sokféleségét, valamint az uniós bankszektor sokszínűségének rendszerszintű előnyeit.

(5)

Annak biztosítása érdekében, hogy egy átmeneti időszak alatt a szavatoló tőke szintje, valamint az Unió-szerte használt szavatolótőke-meghatározásra és az uniós jogszabályokban megállapított szavatolótőke-meghatározásra alkalmazott prudenciális korrekciók fokozatosan közeledjenek egymáshoz, a szavatoló tőkére vonatkozó követelményeket fokozatosan kell bevezetni.

(6)

Az SSM-ben részt vevő tagállamokon belül a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények következetes alkalmazása az 1024/2013/EU rendelet és a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) konkrét célkitűzése, amivel az EKB van megbízva.

(7)

Az 1024/2013/EU rendelettel összhangban az EKB alkalmazza az összes vonatkozó uniós jogszabályt, és amennyiben az uniós joganyag irányelvekből áll, az irányelveket átültető nemzeti jogszabályokat. Amennyiben a vonatkozó uniós joganyag rendeletekből áll, illetve olyan területeken, amelyeken az említett rendeletek a tagállamok számára kifejezetten lehetőségeket és mérlegelési jogköröket ajánlanak fel, az EKB-nak is alkalmaznia kell az e lehetőségeket és mérlegelési jogköröket érvényesítő nemzeti jogszabályokat. E nemzeti jogszabályok nem érinthetik az SSM zavartalan működését, amelyért az EKB felelős.

(8)

Nem tartoznak e választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök közé azok, amelyek csak az illetékes hatóságok számára elérhetőek, amelyek gyakorlása kizárólag az EKB hatásköre és azokat adott esetben gyakorolnia kell.

(9)

Az EKB-nak a választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök illetékes hatóságként történő gyakorlásakor figyelembe kell vennie az uniós jog általános elveit, különösen az egyenlő bánásmódot, az arányosságot és a felügyelt hitelintézetek jogos elvárásait.

(10)

Az EKB a felügyelt hitelintézetek jogos elvárásai tekintetében elismeri, hogy átmeneti időszakokra van szükség, amennyiben a választási lehetőségek és mérlegelési jogkörök általa történő gyakorlása jelentősen eltér attól a megközelítéstől, amelyet az illetékes nemzeti hatóságok e rendelet hatálybalépése előtt elfogadtak. Ennek a rendeletnek különösen arra az esetre kell megfelelő átmeneti időszakokat megállapítania, ha az EKB választási lehetőségeit és mérlegelési jogköreit az 575/2013/EU rendeletben megállapított átmeneti rendelkezésekkel kapcsolatban gyakorolja.

(11)

A 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 143. cikke (1) bekezdésének b) pontja előírja az illetékes hatóságoknak az uniós jogban biztosított választási lehetőségek és mérlegelési jogkör gyakorlása módjának nyilvánosságra hozatalát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelmények tekintetében az uniós jogszabályok által az illetékes hatóságokra ruházott egyes választási lehetőségeket és mérlegelési jogköröket határozza meg. A rendelet kizárólag azokra a hitelintézetekre vonatkozik, amelyek az 1024/2013/EU rendelet 6. cikke (4) bekezdésének, valamint az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (EKB/2014/17) IV. részének és 147. cikke (1) bekezdésének megfelelően jelentősnek minősülnek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 575/2013/EU rendelet 4. cikkében, az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkében, a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkében és a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

I. FEJEZET

SZAVATOLÓ TŐKE

3. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (3) bekezdése: Pénzügyi ágazaton kívüli befolyásoló részesedések kockázati súlyozása és tiltása

Az 575/2013/EU rendelet 90. cikkének sérelme nélkül és a tőkekövetelmények 575/2013/EU rendelet harmadik részének megfelelően történő kiszámítása alkalmazásában a hitelintézeteknek 1 250 %-os kockázati súlyt kell alkalmazniuk a következők közül a nagyobbra:

a)

az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (1) bekezdésében említett, a hitelintézet figyelembe vehető tőkéjének 15 %-át meghaladó befolyásoló részesedések teljes összege; és

b)

az 575/2013/EU rendelet 89. cikkének (2) bekezdésében említett, a hitelintézet figyelembe vehető tőkéjének 60 %-át meghaladó befolyásoló részesedések teljes összege.

II. FEJEZET

TŐKEKÖVETELMÉNYEK

4. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 178. cikkének (1) bekezdése: Nemteljesítő ügyfél

Az e rendelet hatálybalépése előtti nemzeti kezeléstől függetlenül a hitelintézeteknek az 575/2013/EU rendelet 178. cikke (1) bekezdésének b) pontjában ismertetett kitettségi kategóriákra a „több mint 90 napos hátralékot mutat” előírást kell alkalmazniuk.

5. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (6) bekezdése: Fedezeti halmazok

Az 575/2013/EU rendelet 282. cikkének (6) bekezdésében említett ügyletek vonatkozásában a hitelintézeteknek az 575/2013/EU rendelet 274. cikkében meghatározott piaci árazási módszert kell alkalmazniuk.

6. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 327. cikkének (2) bekezdése: Nettósítás

(1)   A hitelintézetek a nettósítást az átváltható értékpapír és az annak alapjául szolgáló eszköz kiegyenlítő pozíciója között alkalmazhatják, az 575/2013/EU rendelet 327. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint, feltéve, hogy az alábbi feltételek egyike teljesül:

a)

az illetékes nemzeti hatóság 2014. november 4-e előtt elfogadott olyan módszert, amelynek értelmében egy adott átváltható értékpapír átváltásának valószínűségét figyelembe veszi; vagy

b)

az illetékes nemzeti hatóság 2014. november 4-e előtt előírt szavatolótőke-követelményt az átváltással járó esetleges veszteségek fedezésére.

(2)   Az illetékes nemzeti hatóságok által az (1) bekezdés szerint elfogadott módszereket mindaddig továbbra is használni lehet, amíg az EKB saját módszerét az 575/2013/EU rendelet 327. cikke (2) bekezdése szerint elfogadja.

7. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 380. cikke: Mentesítés

Az 575/2013/EU rendelet 380. cikkének értelmében vett, az EKB által nyilvános nyilatkozat kiadásával megerősített rendszerszintű zavar esetében a következő rendelkezéseket kell alkalmazni mindaddig, amíg az EKB az említett nyilatkozat szerinti helyzet elhárulásáról nyilvános nyilatkozatot nem ad ki:

a)

a hitelintézeteknek az 575/2013/EU rendelet 378. és 379. cikkében meghatározott szavatoló tőke-követelményeket nem kell teljesíteniük; és

b)

ha az ügyfél nem tudja teljesíteni az ügyletet, az a hitelkockázat szempontjából nem tekinthető nemteljesítésnek.

III. FEJEZET

NAGYKOCKÁZAT-VÁLLALÁSOK

8. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 395. cikkének (1) bekezdése: Nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határértékek

Az e rendelet hatálybalépése előtti nemzeti kezeléstől függetlenül az 575/2013/EU rendelet 395. cikkének (1) bekezdése értelmében vett nagykockázat-vállalásokra vonatkozó határérték összege nem lehet 150 millió eurónál alacsonyabb.

9. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdése: Mentességek

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt kitettségek a fedezett kötvények névértékének 80 %-áig mentesülnek az ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek.

(2)   Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének b) pontjában felsorolt kitettségek a kitettségértékük 80 %-áig mentesülnek az ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek.

(3)   Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének c) pontjában felsorolt, a hitelintézetek által az ott említett vállalkozásokkal szemben vállalt kitettségek teljes egészében mentesülnek az ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított és e rendelet I. mellékletében tovább részletezett feltételek, és amennyiben e vállalkozásokra az 575/2013/EU rendeletnek, a 2002/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7) vagy harmadik országban hatályos egyenértékű normáknak megfelelő, e rendelet I. mellékletében tovább részletezett, ugyanolyan összevont alapú felügyelet vonatkozik.

(4)   Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott kitettségek teljes egészében mentesülnek ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított és e rendelet II. mellékletében tovább részletezett feltételek.

(5)   Az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének e)–k) pontjában felsorolt kitettségek teljes egészében, illetve a 400. cikk (2) bekezdésének i) pontja esetében a megengedett maximális összeg erejéig mentesülnek az ugyanazon rendelet 395. cikke (1) bekezdésének alkalmazása alól, feltéve, hogy teljesülnek az említett rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított feltételek.

(6)   A hitelintézetek értékelik, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (3) bekezdésében és e rendelet megfelelő, az adott kitettségre alkalmazandó mellékletében szereplő feltételek teljesülnek-e. Az EKB ezt az értékelést bármikor ellenőrizheti, és erre a célra kérheti a hitelintézetektől a megfelelő mellékletben említett dokumentáció benyújtását.

(7)   Ez a cikk csak akkor alkalmazandó, ha az érintett tagállam nem élt az 575/2013/EU rendelet 493. cikkének (3) bekezdésében biztosított azon lehetőséggel, hogy az adott kitettségre vonatkozóan teljes vagy részleges mentességet adjon.

IV. FEJEZET

LIKVIDITÁS

10. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 415. cikkének (3) bekezdése: Adatszolgáltatási kötelezettség

Az egyéb adatszolgáltatási követelmények sérelme nélkül a hitelintézetek az 575/2013/EU rendelet 415. cikke (3) bekezdésével összhangban jelentik az EKB-nak a nemzeti jogszabályokban a nemzeti likviditási standardoknak való megfelelés figyelemmel kísérése céljából előírt adatokat, amennyiben azokat az illetékes nemzeti hatóságnak még nem adták meg.

11. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 420. cikkének (2) bekezdése és a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (2) bekezdése: Likviditáskiáramlások

A kereskedelemfinanszírozási mérlegen kívüli tételekből eredő likviditáskiáramlások 575/2013/EU rendelet 420. cikkének (2) bekezdésében és I. mellékletében említett értékelésekor, és amíg az EKB a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban adott kiáramlási arányokat nem határoz meg, a hitelintézeteknek 5 %-os kiáramlási arányt kell feltételezniük az említett rendelet 420. cikkének (2) bekezdésében és a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében említettek szerint. A megfelelő kiáramlásokat a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek (8) megfelelően kell jelenteni.

12. cikk

A 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdése: 2B. szintű eszközök

(1)   Azon hitelintézetek, amelyek alapító okiratukkal összhangban vallási szokásból eredő okokból nem tarthatnak kamatozó eszközt, vállalati adósságpapírokat vehetnek figyelembe 2B. szintű eszközként a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott valamennyi feltételnek megfelelően, ideértve a ii. és a iii. alpontot is.

(2)   Az (1) bekezdésben említett hitelintézetek esetében az EKB időszakonként felülvizsgálhatja az ott említett követelményt, és mentességet adhat a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontja alól, amennyiben az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek.

13. cikk

A 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (4) és (5) bekezdése: Stabil lakossági betétek kiáramlásai

A hitelintézeteknek 3 %-os szorzót kell alkalmazniuk a 2015/61/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében említett betétbiztosítási rendszer hatálya alá tartozó stabil lakossági betétek összegére, amennyiben a Bizottság az említett felhatalmazáson alapuló rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban előzetes jóváhagyást adott, tanúsítva, hogy a 24. cikk (4) bekezdésének valamennyi feltétele teljesül.

V. FEJEZET

AZ 575/2013/EU RENDELET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI

14. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 467. cikkének (3) bekezdése: Valós értéken értékelt nem realizált veszteség

(1)   A hitelintézetek 2016. január 1. és 2017. december 31. között az 575/2013/EU rendelet 467. cikke (1) bekezdésének értelmében vett, nem realizált veszteségnek csak a vonatkozó százalékban megadott részét veszik figyelembe az elsődleges alapvető tőkeelemek kiszámítása során, beleértve a központi kormányzatokkal szembeni olyan kitettségeken nem realizált veszteségeket, amelyek „értékesíthető” kategóriába vannak besorolva.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a következő százalékos arányt kell alkalmazni:

a)

60 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt; és

b)

80 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt.

(3)   Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok a (2) bekezdésben meghatározottnál magasabb százalékos arányt határoznak meg.

15. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 468. cikkének (3) bekezdése: Valós értéken értékelt nem realizált nyereség

(1)   A hitelintézetek 2016. január 1. és 2017. december 31. között az 575/2013/EU rendelet 468. cikke (1) bekezdésének értelmében vett, nem realizált nyereségnek a vonatkozó százalékban megadott részét figyelmen kívül hagyják az elsődleges alapvető tőkeelemek kiszámítása során, beleértve a központi kormányzatokkal szembeni olyan kitettségek nyereségét, amelyek „értékesíthető” kategóriába vannak besorolva.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a következő százalékos arányt kell alkalmazni:

a)

40 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt; és

b)

20 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt.

(3)   Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok a (2) bekezdésben meghatározottnál magasabb százalékos arányt határoznak meg.

16. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 471. cikkének (1) bekezdése: Mentesség a biztosítókban lévő tulajdoni részesedésnek az elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonása alól

(1)   A 2016. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban a hitelintézeteknek megengedett a biztosítókban, viszontbiztosítókban és biztosítási holding társaságokban lévő tulajdoni részesedések elsődleges alapvető tőkeelemekből való levonásának mellőzése a nemzeti rendelkezésekben meghatározott kezelésnek megfelelően, amennyiben az 575/2013/EU rendelet 471. cikkének (1) bekezdésében említett feltételek teljesülnek.

(2)   2019. január 1-jétől a hitelintézeteknek a biztosítókban, viszontbiztosítókban és biztosítási holding társaságokban meglévő tulajdoni részesedésüket az elsődleges alapvető tőkeelemekből le kell vonniuk.

(3)   Ezt a cikket az illetékes hatóság 575/2013/EU rendelet 49. cikke (1) bekezdésének megfelelően hozott határozatainak sérelme nélkül kell alkalmazni.

17. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 473. cikkének (1) bekezdése: Módosítások bevezetése a 19. nemzetközi számviteli standardba

(1)   A 2016. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban a hitelintézetek az elsődleges alapvető tőkéjükhöz hozzáadhatják az 575/2013/EU rendelet 473. cikke (1) bekezdése szerinti összeg és az alábbi vonatkozó tényező szorzatát:

a)

0,6 a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)

0,4 a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)

0,2 a 2018. január 1-jétől2018. december 31-ig tartó időszak alatt.

(2)   Ez a cikk nem érinti az illetékes nemzeti hatóságok e rendelet hatálybalépése előtt hatályban levő, korábbi határozatait vagy az e rendelet hatálybalépése előtt hatályban levő nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a határozatok vagy jogszabályok nem engedik meg az intézmények számára, hogy elsődleges alapvető tőkéjükhöz hozzáadják az (1) bekezdésben említett összeget.

18. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (3) bekezdésének a), c) és d) pontja: Az elsődleges alapvető tőkeelemekből, a kiegészítő alapvető tőkeelemekből, valamint a járulékos tőkeelemekből való levonások során alkalmazandó százalékos arányok

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)

60 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)

80 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)

100 % 2018. január 1-jétől.

(2)   Ez a cikk nem vonatkozik a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelésekre.

(3)   Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb százalékos arányt határoznak meg.

19. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja: A pénzügyi ágazatbeli szervezetben fennálló jelentős részesedések és a jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések elsődleges alapvető tőkeelemekből történő levonására vonatkozó százalékos arányok

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában az említett rendelet 469. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjára alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)

60 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)

80 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)

100 % 2018. január 1-jétől.

(2)   Az 575/2013/EU rendelet 478. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)

60 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)

80 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)

100 % 2018. január 1-jétől.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben az 575/2013/EU rendelet 478. cikkének (2) bekezdése alapján a nemzeti jogszabályok 10 éves kivezetési időszakról rendelkeznek, az alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)

40 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)

60 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)

80 % a 2018. január 1-jétől2018. december 31-ig tartó időszak alatt;

d)

100 % 2019. január 1-jétől.

(4)   A (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni azokra a hitelintézetekre, amelyek e rendelet hatálybalépésekor a Bizottság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv tárgyát képezik.

(5)   Amennyiben a (4) bekezdés hatálya alá tartozó hitelintézetben a szerkezetátalakítási terv ideje alatt más hitelintézet a halasztott adókövetelések prudenciális kezelésére vonatkozó módosítás nélkül részesedést szerez vagy azzal egyesül, a (4) bekezdés szerinti mentesség a részesedésszerző hitelintézetre, az egyesülésből létrejövő új hitelintézetre vagy arra a hitelintézetre vonatkozik, amelybe az eredeti hitelintézetet beolvad, ugyanolyan mértékben, ahogyan az a részesedésszerzéssel, az egyesüléssel vagy beolvadással érintett hitelintézetre vonatkozik.

(6)   Az EKB a (4) és a (5) bekezdés alkalmazását e hitelintézetek helyzetének figyelemmel kísérése alapján 2020-ban felülvizsgálhatja.

(7)   A (2) és (3) bekezdésben előírt levonások hatásának előre nem látott, az EKB által lényegesként meghatározott erősödése esetében a hitelintézetek számára megengedett a (2) vagy (3) bekezdés alkalmazásának mellőzése.

(8)   Amennyiben a (2) és a (3) bekezdést nem kell alkalmazni, a hitelintézetek alkalmazhatják a nemzeti jogszabályi rendelkezéseket.

(9)   Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok az (1), a (2) és a (3) bekezdésben meghatározottnál magasabb százalékos arányt határoznak meg.

20. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 479. cikkének (1) és (4) bekezdése: A kisebbségi részesedésnek nem minősülő instrumentumok és tételek elismerése a konszolidált elsődleges alapvető tőkében

(1)   A 2016. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszakban az 575/2013/EU rendelet 479. cikkének (1) bekezdésében említett azon tételek egy bizonyos, százalékban meghatározott része, amelyek a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) 65. cikkét átültető nemzeti rendelkezések alapján összevont alapú tartaléknak minősült volna, konszolidált elsődleges alapvető tőkének minősül az alábbiakban meghatározott százalékos arányban.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a következő százalékos arányt kell alkalmazni:

a)

40 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt; és

b)

20 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt.

(3)   Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok a (2) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos arányt határoznak meg.

21. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 480. cikkének (3) bekezdése: A kisebbségi részesedések és a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek figyelembevétele a konszolidált szavatoló tőkében

(1)   A 2016. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszakban az 575/2013/EU rendelet 480. cikke (3) bekezdésében említettek szerint az említett rendelet 480. cikkének (1) bekezdése értelmében alkalmazandó tényező értéke:

a)

0,6 a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt; és

b)

0,8 a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt.

(2)   Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb tényezőket határoznak meg.

22. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 481. cikkének (1) és (5) bekezdése: További szűrők és levonások

(1)   A 2016. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszakban az 575/2013/EU rendelet 481. cikke (1) bekezdésében említett és az átültető nemzeti intézkedések által előírt szűrők és levonások alkalmazása céljára, az ott említett feltételek teljesülése esetében az alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)

40 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt; és

b)

20 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt.

(2)   A 2016. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban a hitelintézetek a nemzeti jogszabályokban előírt kezelést alkalmazzák a szűrő vagy levonás (1) bekezdés szerinti alkalmazását követően fennmaradó összegre.

(3)   Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok az (1) bekezdésben meghatározottnál szigorúbb követelményeket határoznak meg.

23. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 486. cikkének (6) bekezdése: Az elsődleges alapvető tőkébe, a kiegészítő alapvető tőkébe, valamint a járulékos tőkébe való beszámítás tekintetében a szerzett jogokra való jogosultságra vonatkozó korlátok

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 486. cikke alkalmazásában alkalmazandó százalékos arányok a következők:

a)

60 % a 2016. január 1-jétől2016. december 31-ig tartó időszak alatt;

b)

50 % a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszak alatt;

c)

40 % a 2018. január 1-jétől2018. december 31-ig tartó időszak alatt;

d)

30 % a 2019. január 1-jétől2019. december 31-ig tartó időszak alatt;

e)

20 % a 2020. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszak alatt;

f)

10 % a 2021. január 1-jétől2021. december 31-ig tartó időszak alatt.

(2)   Ez a cikk nem érinti az e rendelet hatálybalépése előtt hatályos nemzeti jogszabályokat, amennyiben ezek a jogszabályok az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos arányt határoznak meg.

24. cikk

Az 575/2013/EU rendelet 495. cikkének (1) bekezdése: A részvénykitettségek kezelése a belső minősítésen alapuló módszer szerint

A belső minősítésen alapuló módszer alól 2017. december 31-ig az 575/2013/EU rendelet 495. cikkének (1) bekezdése szerint mentességben részesülő részvénykitettségi kategóriák közé csak azon részvénykitettségi kategóriák tartoznak, amelyek a 2015/1556/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (10) 2. cikkének megfelelően 2013. december 31-én már részesültek a belső minősítésen alapuló módszer szerinti kezelés alóli mentességben.

25. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a rendelet 2016. október 1-jén lép hatályba.

(2)   A 4. cikket 2016. december 31-től, a 13. cikket 2019. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. március 14-én.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(3)  HL L 185., 2014.6.25., 1. o.

(4)  HL L 11., 2015.1.17., 1. o.

(5)  Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/87/EK irányelve (2002. december 16.) a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről, valamint a 73/239/EGK, a 79/267/EGK, a 92/49/EGK, a 92/96/EGK, a 93/6/EGK és a 93/22/EGK tanácsi irányelvek, illetve a 98/78/EK és 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek módosításáról (HL L 35., 2003.2.11., 1. o.).

(8)  A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(9)  9 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (HL L 177., 2006.6.30., 1. o.).

(10)  A Bizottság (EU) 2015/1556 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. június 11.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a részvénykitettségek belső minősítésen alapuló módszer alkalmazása során történő átmeneti kezelésére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 244., 2015.9.19., 9. o.).


I. MELLÉKLET

A nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének c) pontjával és e rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő értékelésének feltételei

1.

Ezt a mellékletet kell alkalmazni a nagykockázat-vállalási korlát alól e rendelet 9. cikkének (3) bekezdése szerinti mentesség vonatkozásában. E rendelet 9. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a 2014/908/EU bizottsági végrehajtási határozat (1) I. mellékletében felsorolt harmadik országok egyenértékűnek minősülnek.

2.

A hitelintézeteknek a következő kritériumokat kell figyelembe venniük annak értékelése során, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésének c) pontjában említett valamely kitettség az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség feltételeinek megfelel-e.

a)

Annak értékelésekor, hogy a kitettség, a partner vagy a hitelintézet és a partner közötti kapcsolat sajátos jellege az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint csökkenti vagy teljesen kiküszöböli-e a kitettség kockázatát, a hitelintézeteknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:

i.

az 575/2013/EU rendelet 113. cikke (6) bekezdésének b), c) és e) pontjában előírt feltételek teljesülnek-e, és különösen, hogy a partnerre ugyanazon kockázatértékelési, -mérési és -ellenőrzési eljárások vonatkoznak-e, mint a hitelintézetre, és a számítástechnikai rendszerek integráltak vagy legalább teljes mértékben összehangoltak-e. Ezen túlmenően figyelembe kell venniük, hogy van-e olyan – jelenlegi vagy a jövőben várhatóan – jelentős gyakorlati vagy jogi akadály, amely gátolná, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse a hitelintézetnek, az olyan rendezési és szanálási helyzeten kívül, amikor a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) szerinti korlátozásokat kell végrehajtani;

ii.

a javasolt csoporton belüli kitettségeket a csoport finanszírozási struktúrája indokolja-e;

iii.

a csoporton belüli partnernek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat egyedi és adott esetben összevont szinten hasonló-e a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.

a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi-e annak folyamatos ellenőrzését és biztosítását, hogy a csoportba tartozó vállalkozások felé fennálló nagykockázatok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten a hitelintézet kockázatkezelési stratégiájához igazodjanak.

b)

Annak értékeléséhez, hogy az esetleges fennmaradó koncentrációs kockázat más módon is azonos hatékonysággal kezelhető-e, például a 2013/36/EU irányelv 81. cikkében említett rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint, a hitelintézeteknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:

i.

a hitelintézet egyedi és adott esetben összevont szinten rendelkezik-e megbízható folyamatokkal, eljárásokkal és kontrollokkal annak biztosítására, hogy a mentesség alkalmazása ne okozzon olyan koncentrációs kockázatot, amely kívül esik kockázatkezelési stratégiáján és a csoporton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveibe ütközik;

ii.

a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként hivatalosan megvizsgálta-e a csoporton belüli kitettségekből eredő kockázatot;

iii.

a hitelintézet a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten rendelkezik-e olyan hitelkockázat-ellenőrzési kerettel, amely megfelelően figyelemmel kíséri a javasolt kitettségeket;

iv.

a felmerülő koncentrációs kockázatot a hitelintézetnek a tőkemegfelelés belső értékelésére vonatkozó eljárása megfelelően azonosítja vagy azonosítani fogja-e, és azt aktívan kezeli-e. A koncentrációs kockázat kezelésére szolgáló rendszerek, eljárások és mechanizmusok értékelése a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás keretében történik;

v.

bizonyíték van arra, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a csoport helyreállítási tervével.

3.

Az Európai Központi Bank az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából kérheti, hogy a hitelintézetek nyújtsák be a következő dokumentációt.

a)

A hitelintézet jogi képviselője által a vezető testület jóváhagyásával aláírt levél arról, hogy a hitelintézet megfelel a mentesség 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésének c) pontjában és 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított valamennyi feltételének.

b)

Egy független külső harmadik fél vagy a belső jogi részleg által kiadott és a vezető testület által jóváhagyott jogi vélemény, amely igazolja, hogy nincsenek a vonatkozó szabályozásból – az adóügyi szabályozást is ideértve – vagy kötelező megállapodásokból eredő akadályok, amelyek gátolnák, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse.

c)

A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat az alábbiakról:

i.

nincsenek olyan gyakorlati akadályok, amelyek gátolnák, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse;

ii.

a csoporton belüli kitettségeket a csoport finanszírozási struktúrája indokolja;

iii.

a csoporton belüli partnernek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten hasonló a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.

a csoporton belüli kitettségekből eredő koncentrációs kockázat a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként megvizsgálásra került.

d)

A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott, azt tanúsító dokumentáció, hogy a hitelintézet hitelezési kockázat értékelésére, mérésére és kontrolljára szolgáló eljárásai megegyeznek a partnerével, valamint a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi a vezető testület számára a fennálló nagykockázatok szintjének és annak a folyamatos figyelemmel kísérését, hogy azok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten annak kockázatkezelési stratégiájához, valamint a csoporton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveihez igazodnak.

e)

Azt igazoló dokumentáció, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása egyértelműen azonosítja a csoporton belüli nagykockázatokból eredő koncentrációs kockázatot, valamint hogy ezt a kockázatot aktívan kezelik.

f)

Azt igazoló dokumentáció, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a csoport helyreállítási tervével.


(1)  A Bizottság 2014/908/EU végrehajtási határozata (2014. december 12.) a kitettségek 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kezelése céljából bizonyos harmadik országok és területek felügyeleti és szabályozási követelményeinek egyenértékűségéről (HL L 359., 2014.12.16., 155. o.)

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).


II. MELLÉKLET

A nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjával és e rendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban történő értékelésének feltételei

1.

A hitelintézeteknek a következő kritériumokat kell figyelembe venniük annak értékelése során, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett valamely kitettség az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének megfelelően a nagykockázat-vállalási korlát alóli mentesség feltételeinek megfelel-e.

a)

Annak értékelésekor, hogy a kitettség, a központi vagy regionális szerv, vagy a hitelintézet és a központi vagy regionális szerv közötti kapcsolat sajátos jellege az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint csökkenti vagy teljesen kiküszöböli-e a kitettség kockázatát, a hitelintézeteknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:

i.

van-e olyan – jelenlegi vagy a jövőben várhatóan – jelentős gyakorlati vagy jogi akadály, amely gátolná, hogy a partner a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse a hitelintézetnek, az olyan rendezési és szanálási helyzeten kívül, amikor a 2014/59/EU irányelv szerinti korlátozásokat kell végrehajtani;

ii.

a javasolt kitettségek összhangban állnak-e a hitelintézet szokásos üzletmenetével és üzleti modelljével, vagy azt a hálózat finanszírozási struktúrája indokolja-e;

iii.

a hitelintézet központi szervének való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat egyedi és adott esetben összevont szinten hasonló-e a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.

a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi-e annak folyamatos ellenőrzését és biztosítását, hogy a központi vagy regionális szervek felé fennálló kitettségek igazodjanak kockázatkezelési stratégiájához.

b)

Annak értékeléséhez, hogy az esetleges fennmaradó koncentrációs kockázat más módon is azonos hatékonysággal kezelhető-e, például a 2013/36/EU irányelv 81. cikkében említett rendszerekkel, eljárásokkal és mechanizmusokkal az 575/2013/EU rendelet 400. cikke (3) bekezdésének b) pontjában előírtak szerint, a hitelintézeteknek az alábbiakat kell figyelembe venniük:

i.

a hitelintézet rendelkezik-e megbízható folyamatokkal, eljárásokkal és kontrollokkal annak biztosítására, hogy a mentesség alkalmazása ne okozzon olyan koncentrációs kockázatot, amely kívül esik kockázatkezelési stratégiáján;

ii.

a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként hivatalosan megvizsgálta-e a központi vagy regionális szerve felé fennálló kitettségekből eredő kockázatot;

iii.

a hitelintézet rendelkezik-e hitelkockázat-ellenőrzési kerettel, amely megfelelően figyelemmel kíséri a javasolt kitettségeket;

iv.

a felmerülő koncentrációs kockázatot a hitelintézetnek a tőkemegfelelés belső értékelésére vonatkozó eljárása megfelelően azonosítja vagy azonosítani fogja-e, és azt aktívan kezeli-e. A koncentrációs kockázat kezelésére szolgáló rendszerek, eljárások és mechanizmusok értékelése a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás keretében történik.

2.

Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a hitelintézeteknek annak értékeléséhez, hogy az 575/2013/EU rendelet 400. cikkének (2) bekezdésének d) pontjában előírtak szerint a hitelintézettel hálózati kapcsolatban álló regionális vagy központi szerv felelős-e a készpénz-elszámolási műveletekért, azt kell figyelembe vennie, hogy a regionális vagy központi szerv belső szabályzata vagy társasági szerződése tartalmaz-e kifejezetten ilyen felelősségeket, többek között az alábbiakat:

a)

a teljes hálózat piaci finanszírozása;

b)

a hálózaton belüli likviditáselszámolás az 575/2013/EU rendelet 10. cikkének alkalmazási körén belül;

c)

a kapcsolt hitelintézeteknek történő likviditásnyújtás;

d)

a kapcsolt hitelintézetek likviditásfeleslegének lekötése.

3.

Az Európai Központi Bank az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek teljesülésének ellenőrzése céljából kérheti, hogy a hitelintézetek nyújtsák be a következő dokumentációt.

a)

A hitelintézet jogi képviselője által a vezető testület jóváhagyásával aláírt levél arról, hogy a hitelintézet megfelel a mentesség megadása 575/2013/EU rendelet 400. cikke (2) bekezdésének d) pontjában és 400. cikkének (3) bekezdésében megállapított valamennyi feltételének.

b)

Egy független külső harmadik fél vagy a belső jogi részleg által kiadott és a vezető testület által jóváhagyott jogi vélemény, amely igazolja, hogy nincsenek a vonatkozó szabályozásból – az adóügyi szabályozást is ideértve – vagy kötelező megállapodásokból eredő akadályok, amelyek gátolnák, hogy a regionális vagy központi szerv a hitelintézettel szemben fennálló kitettségét időben visszafizesse.

c)

A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott nyilatkozat az alábbiakról:

i.

nincsenek gyakorlati akadályok a regionális vagy központi szerv hitelintézettel szemben fennálló kitettségének időben történő visszafizetéséhez;

ii.

a regionális vagy központi szervvel szembeni kitettségeket a hálózat finanszírozási struktúrája indokolja;

iii.

a regionális vagy központi szervnek való kitettség jóváhagyására vonatkozó döntési folyamat, és az ilyen kitettségekre vonatkozó figyelemmel kísérési és felülvizsgálati folyamat a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten hasonló a harmadik feleknek történő hitelezésre vonatkozó folyamatokhoz;

iv.

a regionális vagy központi szerv felé fennálló kitettségekből eredő koncentrációs kockázat a hitelintézet átfogó kockázatkezelési keretének részeként megvizsgálásra került.

d)

A jogi képviselő által aláírt és a vezető testület által jóváhagyott, azt tanúsító dokumentáció, hogy a hitelintézet hitelezési kockázat értékelésére, mérésére és kontrolljára szolgáló eljárásai megegyeznek a regionális vagy központi szervével, valamint a hitelintézet kockázatkezelési eljárásai, számítástechnikai rendszerei és belső jelentéstétele lehetővé teszi a vezető testület számára a fennálló nagykockázatok szintjének és annak a folyamatos figyelemmel kísérését, hogy azok a jogi személy szintjén és adott esetben összevont szinten annak kockázatkezelési stratégiájához, valamint a hálózaton belüli hatékony és eredményes belső likviditáskezelés elveihez igazodnak.

e)

Azt igazoló dokumentáció, hogy a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása egyértelműen azonosítja a regionális vagy központi szerv felé fennálló nagykockázatokból eredő koncentrációs kockázatot, valamint hogy ezt a kockázatot aktívan kezelik.

f)

Azt igazoló dokumentáció, hogy a koncentrációs kockázat kezelése összhangban áll a hálózat helyreállítási tervével.


Top