Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016R0438

A Bizottság (EU) 2016/438 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. december 17.) a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a letétkezelők kötelezettségei tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

C/2015/9160

OJ L 78, 24.3.2016, p. 11–30 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2016/438/oj

24.3.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/11


A BIZOTTSÁG (EU) 2016/438 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. december 17.)

a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a letétkezelők kötelezettségei tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 26b. cikkére,

mivel:

(1)

A belső piac integritásának fokozása és a piaci szereplők, köztük a lakossági és intézményi befektetők, az illetékes hatóságok és más érdekelt felek számára a jogbiztonság megteremtése érdekében fontos annak biztosítása, hogy a 2009/65/EK irányelv célkitűzései a tagállamokban egységesen teljesüljenek. A rendeleti forma minden piaci szereplő számára koherens keretet nyújt, és a legmegfelelőbb az egyenlő feltételek, az egységes versenyfeltételek és a befektetővédelem megfelelő közös szintjének biztosítására. Ezenkívül a rendelet biztosítja az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) és letétkezelők működésére vonatkozó részletes egységes szabályok közvetlen alkalmazandóságát – e szabályok jellegükből adódóan közvetlenül alkalmazandók és így nem igényelnek további, nemzeti szintű átültetést. A rendelet elfogadása azt is biztosítja, hogy a 2014/91/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) által a 2009/65/EK irányelvben tett módosításokat ugyanattól az időponttól kezdődően lehessen alkalmazni minden tagállamban.

(2)

A 2009/65/EK irányelv a letétkezelők feladataira, az átruházási intézkedésekre és a letéti őrzésben lévő ÁÉKBV-eszközökkel kapcsolatos felelősségi rendszerre vonatkozóan kiterjedt követelményeket határoz meg az olyan magas színvonalú befektetővédelem biztosítása érdekében, amely figyelembe veszi, hogy az ÁÉKBV egy lakossági befektetési forma. A letétkezelő, az alapkezelő társaság és a befektetési társaság konkrét jogait és kötelezettségeit ezért egyértelműen meg kell határozni. Az írásbeli szerződésnek tartalmaznia kell az ÁÉKBV eszközeinek a letétkezelő vagy a 2009/65/EK irányelvvel összhangban a letéti őrzési feladatokkal megbízott harmadik fél általi megfelelő letéti őrzéséhez szükséges minden részletet, hogy a letétkezelő megfelelően el tudja látni felügyeleti és ellenőrzési funkcióit.

(3)

Annak érdekében, hogy a letétkezelő fel tudja mérni és nyomon tudja követni a letéti őrzési és a fizetésképtelenségi kockázatokat, az írásbeli szerződésnek megfelelően részleteznie kell a pénzügyi eszközök azon kategóriáit, amelyekbe az ÁÉKBV befektethet, valamint ki kell terjednie azokra a földrajzi régiókra, amelyekben az ÁÉKBV be kíván fektetni. A szerződésnek tartalmaznia kell az eszkalációs eljárás részleteit is, hogy megállapítsa bármely feltárt eltérés kapcsán a körülményeket, értesítési kötelezettségeket és a letétkezelő alkalmazottai által a szervezeti struktúra bármely szintjén meghozandó lépéseket, beleértve az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és/vagy az illetékes hatóság értesítését, e rendelet előírásai szerint. Így a letétkezelőnek értesítenie kell az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot az egy adott piac elszámolási rendszerében azonosított bármely lényeges kockázatról. A szerződés felmondása kapcsán egyértelművé kell tenni, hogy ez a letétkezelő végső eszköze, ha nincs meggyőződve arról, hogy az eszközök megfelelő védelemben részesülnek. El kell hárítania továbbá azt az erkölcsi kockázatot, hogy az ÁÉKBV a letéti őrzési kockázattól függetlenül hozzon befektetési döntéseket annak alapján, hogy az esetek többségében a letétkezelő viseli a felelősséget. A befektetők magas szintű védelmének fenntartása érdekében a harmadik felek nyomon követésére vonatkozó részleteket meghatározó követelményt a teljes letétkezelési lánccal kapcsolatban alkalmazni kell.

(4)

Annak érdekében, hogy a letétkezelő teljesíteni tudja kötelezettségeit, tisztázni kell a 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (3) bekezdésében meghatározott feladatokat, különösen a letétkezelő által lefolytatandó második szintű ellenőrzéseket. Ezek a feladatok nem akadályozhatják meg a letétkezelőt abban, hogy az ÁÉKBV-val egyetértésben előzetes ellenőrzést végezzen, amennyiben azt indokoltnak tartja. Feladatai teljesítésének biztosítása érdekében a letétkezelőnek saját eszkalációs eljárást kell kidolgoznia azon helyzetek kezelésére, amelyekben eltéréseket tártak fel. Ezen eljárásnak biztosítania kell az illetékes hatóságok jelentős szabályszegésről történő értesítését. A letétkezelő harmadik felekkel szembeni, e rendelet által meghatározott felügyeleti kötelezettségei nem érintik a 2009/65/EK irányelv alapján az ÁÉKBV-ra háruló kötelezettségeket.

(5)

A letétkezelőnek ellenőriznie kell, hogy a kibocsátott befektetési jegyek száma összhangban legyen a jegyzésből befolyt bevételekkel. Ezenkívül a letétkezelőnek annak biztosítása érdekében, hogy a jegyzés során a befektetők által teljesített befizetések beérkezzenek, gondoskodnia kell arról is, hogy további egyeztetés történjen a jegyzési megbízások és a jegyzésből befolyt bevételek között. Ugyanezt az egyeztetést kell lefolytatni a visszaváltási megbízások esetében is. A letétkezelőnek ellenőriznie kell továbbá, hogy az ÁÉKBV számláin szereplő befektetési jegyek száma megegyezik-e az ÁÉKBV nyilvántartásában szereplő kibocsátott befektetési jegyek számával. A letétkezelőnek eljárásait a jegyzések és visszaváltások áramlásának figyelembevételével, megfelelő módon ki kell igazítania.

(6)

A letétkezelőnek szúrópróbaszerű ellenőrzések lefolytatásával vagy a nettó eszközérték számításában idővel bekövetkező változás és a referenciaérték változása közötti összhang összehasonlításával minden szükséges lépést meg kell tennie az ÁÉKBV eszközeire vonatkozó megfelelő értékelési politikák és eljárások tényleges végrehajtása érdekében. Eljárásai kidolgozása során a letétkezelőnek pontosan tisztában kell lennie az ÁÉKBV által az ÁÉKBV eszközeinek értékelésére alkalmazott értékelési módszerekkel. Ezen ellenőrzések gyakoriságának összhangban kell lennie az ÁÉKBV eszközeire vonatkozó értékelés gyakoriságával.

(7)

A 2009/65/EK irányelv szerinti felügyeleti kötelezettsége értelmében a letétkezelőnek olyan eljárást kell bevezetnie, amellyel utólag ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV megfelel-e az alkalmazandó jogszabályoknak és hatósági rendelkezéseknek, valamint alapszabályának és létesítő okiratának. Ezen eljárásnak többek között ki kell terjednie annak ellenőrzésére, hogy az ÁÉKBV befektetései összhangban vannak-e az ÁÉKBV alapszabályában és ajánlattételi dokumentumaiban foglalt befektetési stratégiákkal, valamint annak biztosítására, hogy az ÁÉKBV ne sértse meg a befektetéseire vonatkozó korlátozásokat. A letétkezelőnek nyomon kell követnie az ÁÉKBV ügyleteit, és meg kell vizsgálnia minden szokatlan ügyletet. Amennyiben az alkalmazandó jogban vagy hatósági rendelkezésekben, illetve az ÁÉKBV alapszabályában és létesítő okiratában meghatározott korlátokat vagy korlátozásokat megszegik, a letétkezelőnek azonnal intézkednie kell az említett jogszabályokat, rendelkezéseket vagy szabályokat megsértő ügylet visszafordítása érdekében.

(8)

A letétkezelőnek biztosítania kell az ÁÉKBV bevételének pontos, a 2009/65/EK irányelvvel összhangban történő kiszámítását. Ennek érdekében a letétkezelőnek biztosítania kell a bevételek megfelelő kiszámítását és felosztását, valamint azt, hogy hiba észlelése esetén az ÁÉKBV megfelelő korrekciós intézkedést hozzon. Ennek biztosítását követően a letétkezelőnek ellenőriznie kell a bevételek felosztásának teljességét és pontosságát.

(9)

Annak érdekében, hogy a letétkezelő minden esetben világos áttekintéssel rendelkezzen az ÁÉKBV pénzbeáramlásairól és pénzkiáramlásairól, az ÁÉKBV-nak biztosítania kell, hogy a letétkezelő késedelem nélkül pontos tájékoztatást kapjon a pénzmozgásokról, többek között azoktól a harmadik felektől is, amelyeknél az ÁÉKBV készpénzszámlát nyitott.

(10)

Az ÁÉKBV pénzmozgásainak megfelelő nyomon követése érdekében a letétkezelőnek meg kell bizonyosodnia arról, hogy az ÁÉKBV pénzmozgásainak megfelelő nyomon követésére eljárásokat vezettek be és azokat ténylegesen végrehajtják, valamint, hogy ezeket az eljárásokat rendszeres időközönként felülvizsgálják. A letétkezelőnek mindenekelőtt meg kell vizsgálnia az egyeztetési eljárást annak megállapítására, hogy az eljárás az ÁÉKBV szempontjából alkalmas-e, és azt megfelelő időközönként, az ÁÉKBV jellegének, nagyságrendjének és összetettségének figyelembevételével folytatják-e le. Az ilyen eljárásnak össze kell például hasonlítania egyenként a bankszámlakivonatok szerinti pénzmozgásokat az ÁÉKBV könyvelésében nyilvántartott pénzmozgásokkal. Amennyiben az egyeztetéseket, ahogy az ÁÉKBV-k többsége esetében, naponta végzik, a letétkezelőnek is naponta kell elvégeznie ellenőrzéseit. A letétkezelőnek különösen nyomon kell követnie az egyeztetési eljárás során kiemelt eltéréseket, valamint a meghozott korrekciós intézkedéseket, annak érdekében, hogy késedelem nélkül értesíteni tudja az ÁÉKBV-t azokról a szabálytalanságokról, amelyeket nem orvosoltak, és hogy elvégezze az egyeztetési eljárások teljes felülvizsgálatát. Ezeket a felülvizsgálatokat évente legalább egyszer le kell folytatni. A letétkezelőnek rendszeresen azonosítania kell továbbá a jelentős pénzmozgásokat és különösen azokat, amelyek esetleg nem egyeztethetők össze az ÁÉKBV műveleteivel, például az ÁÉKBV eszközeinek pozícióiban bekövetkezett változásokat vagy a jegyzéseket és visszaváltásokat, valamint rendszeresen készpénzszámla-kivonatot kell kapnia, és ellenőriznie kell, hogy a likviditási pozíciókra vonatkozó saját nyilvántartása összhangban áll-e az ÁÉKBV nyilvántartásával. A 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének b) pontjával összhangban a letétkezelőnek naprakészen kell vezetnie nyilvántartását.

(11)

A letétkezelőnek gondoskodnia kell arról, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek vagy részvényeinek jegyzése során a befektetők által vagy nevükben teljesített befizetések beérkezzenek, és hogy azokat a 2009/65/EK irányelvvel összhangban egy vagy több készpénzszámlán jóváírják. Az ÁÉKBV-nak ezért biztosítania kell a letétkezelő megfelelő tájékoztatását arról, amire a befektetők befizetéseinek megfelelő nyomon követéséhez szüksége van. Az ÁÉKBV-nak biztosítania kell, hogy a letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül megkapja ezt a tájékoztatást, amikor a harmadik fél megbízást kap az ÁÉKBV befektetési jegyeinek visszaváltására vagy kibocsátására. A befektetők befizetéseivel való visszaélés elkerülése érdekében a tájékoztatást ezért az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzéséért és visszaváltásáért felelős jogalanynak a munkanap végén kell továbbítania a letétkezelőhöz.

(12)

A letétkezelőnek letéti őrzésben kell tartania az ÁÉKBV minden olyan pénzügyi eszközét, amely a letétkezelő vagy a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél nevében közvetlenül vagy közvetve nyilvántartható vagy számlán tartható, különösen a központi értékpapír-letétkezelő szintjén. Ezenfelül a letétkezelőnek azokat a pénzügyi eszközöket kell letétben őriznie, amelyeket csak közvetlenül maga a kibocsátó vagy megbízottja a letétkezelő, illetve a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél nevében tart nyilván. Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban az ÁÉKBV nevében csak a kibocsátó vagy megbízottja tart nyilván, nem kell letétben őrizni. A letétkezelőhöz fizikailag leszállítható pénzügyi eszközöket letétbe kell helyezni. Amennyiben teljesülnek a pénzügyi eszközök letéti őrzésére vonatkozó feltételek, magának a letétkezelőnek vagy a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik félnek mindaddig letétben kell őriznie azokat a pénzügyi eszközöket is, amelyeket harmadik félnek biztosítékként nyújtanak, vagy amelyeket harmadik fél az ÁÉKBV javára rendelkezésre bocsát, ameddig azok az ÁÉKBV tulajdonában vannak.

(13)

A letétben őrzött pénzügyi eszközökkel mindig kellő gondossággal kell eljárni, és azokat védelemben kell részesíteni. A letétkezelési kockázat megfelelő értékelése érdekében a kellő gondosság biztosítása során világos kötelezettségeket kell meghatározni a letétkezelő számára, akinek különösen ismernie kell, hogy mely harmadik felek vesznek részt a letétkezelési láncban, biztosítania kell, hogy az átvilágítással és az elkülönítéssel kapcsolatos kötelezettségeknek a letétkezelési lánc egészében eleget tettek, biztosítania kell, hogy megfelelő hozzáférési joggal rendelkezzen a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik felek könyveléséhez és nyilvántartásaihoz, biztosítania kell a kellő gondosságra és az elkülönítésre vonatkozó követelményeknek, és a dokumentumoknak való megfelelést, továbbá az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság rendelkezésére kell bocsátania ezeket a dokumentumokat.

(14)

A letétkezelőnek mindig átfogó áttekintéssel kell rendelkeznie minden olyan eszközről, amelyek letétben őrizendő nem pénzügyi eszközök. Ezekre az eszközökre a 2009/65/EK irányelv szerinti, a tulajdonjog ellenőrzésével és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos kötelezettség vonatkozik. Ilyen eszközök például a 2009/65/EK irányelv alapján pénzügyi eszköznek nem minősülő, vagy a letétkezelőhöz fizikailag nem leszállítható tárgyi eszközök, a pénzügyi szerződések, például bizonyos származtatott pénzügyi eszközök és készpénzletétek.

(15)

Annak érdekében, hogy a letétkezelő kellő bizonyosságot szerezzen arról, hogy az ÁÉKBV valóban az eszközök tulajdonosa, biztosítania kell, hogy megkapjon minden általa szükségesnek tartott információt ahhoz, hogy meggyőződjön arról, hogy az ÁÉKBV rendelkezik az eszközök feletti tulajdonjoggal. Ez az információ lehet annak a közokiratnak a másolata, amely bizonyítja, hogy az ÁÉKBV az eszköz tulajdonosa, vagy bármely formális vagy megbízható bizonyíték, amelyet a letétkezelő megfelelőnek tart. Szükség esetén a letétkezelőnek további bizonyítékot kell kérnie az ÁÉKBV-tól, illetve adott esetben harmadik féltől.

(16)

A letétkezelőnek nyilvántartást is kell vezetnie minden eszközről, amelyek megállapítása szerint az ÁÉKBV tulajdonát képezik. A harmadik felektől történő információszerzésre szolgáló eljárásokat dolgozhat ki, többek között olyan eljárást, amely révén biztosítható, hogy az eszközök ne lehessenek átruházhatók a letétkezelő vagy a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél ezen ügyletekről történő tájékoztatása nélkül.

(17)

A 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkcióknak harmadik félre történő átruházásakor a letétkezelőnek megfelelő és dokumentált eljárást kell végrehajtania és alkalmaznia annak biztosítására, hogy a megbízott fél mindenkor megfeleljen az említett irányelv 22a. cikke (3) bekezdésében foglalt követelményeknek. Az eszközök megfelelő szintű védelme érdekében a letéti őrzési funkciók átruházására vonatkozóan meg kell határozni bizonyos elveket.

(18)

Ezeket az elveket nem kizárólagos jelleggel kell meghatározni, sem abban a tekintetben, hogy a letétkezelőnek miként kell gyakorolnia a kellő szakértelmet, körültekintést és gondosságot, sem azoknak a lépéseknek a meghatározása terén, amelyeket a letétkezelőnek ezen elvekkel kapcsolatban tennie kell. A letéti őrzési funkcióval megbízott harmadik fél folyamatos nyomon követésére vonatkozó kötelezettség annak ellenőrzését jelenti, hogy a harmadik fél megfelelően látja-e el az átruházott funkciókat, és teljesíti-e az átruházásra vonatkozó szerződést, valamint egyéb olyan jogi előírásokat, mint a függetlenségre vagy az újrafelhasználás tilalmára vonatkozó követelmények. A letétkezelőnek felül kell vizsgálnia a kiválasztási és kinevezési folyamat során vizsgált elemeket is, és ezeket az elemeket össze kell hasonlítania a piac alakulásával. A letétkezelőnek mindenkor képesnek kell lennie az azon döntéssel összefüggő kockázatok megfelelő értékelésére, miszerint az eszközöket harmadik félre bízzák. A felülvizsgálat gyakoriságát úgy kell meghatározni, hogy mindig biztosított legyen a piaci feltételekkel és a kapcsolódó kockázatokkal való összhang. A harmadik fél esetleges fizetésképtelensége esetén az eredményes válaszlépés megtétele érdekében a letétkezelőnek készenléti tervet kell készítenie, beleértve adott esetben más szolgáltatók esetleges kiválasztását. Miközben ezek az intézkedések csökkenthetik a letétkezeléssel kapcsolatosan a letétkezelőt fenyegető kockázatokat, nem változtatnak azon a kötelezettségen, hogy vissza kell szolgáltatni a pénzügyi eszközöket vagy elvesztésük esetén meg kell fizetni a vonatkozó összeget, ez ugyanis attól függ, hogy teljesülnek-e a 2009/65/EK irányelv 24. cikkének követelményei.

(19)

Annak érdekében, hogy a letétkezelő meggyőződjön arról, hogy az ÁÉKBV eszközei és az ÁÉKBV jogai védve vannak a harmadik fél fizetésképtelenségével szemben, ismernie kell azon harmadik ország fizetésképtelenségi jogát, ahol a harmadik fél elhelyezkedik, és biztosítania kell szerződéses viszonyuk végrehajthatóságát. Mielőtt az Unión kívül elhelyezkedő harmadik félre ruházná a letéti őrzési funkciókat, a letétkezelőnek független jogi véleményt kell kapnia a harmadik féllel kötött szerződéses megállapodásnak azon ország alkalmazandó fizetésképtelenségi joga és ítélkezési gyakorlata szerinti végrehajthatóságáról, amelyben a harmadik fél elhelyezkedik, hogy biztosított legyen a szerződéses megállapodás végrehajthatósága a harmadik fél fizetésképtelensége esetében is. A letétkezelőnek a harmadik ország szabályozási és jogi keretének értékelésére vonatkozó feladata magában foglalja azon harmadik ország fizetésképtelenségi jogát és ítélkezési gyakorlatát értékelő független jogi vélemény beszerzését is, amelyben a harmadik fél elhelyezkedik. Ezek a vélemények esettől függően kombinálhatók, vagy az érintett ágazati szövetségek vagy ügyvédi irodák által az egyes joghatóságokra vonatkozóan több letétkezelő számára is kiadhatók.

(20)

A letéti őrzési funkciókkal megbízott kiválasztott harmadik féllel kötött szerződéses megállapodásnak tartalmaznia kell az idő előtti felmondásra vonatkozó rendelkezést, mivel a letétkezelőnek képesnek kell lennie a szerződéses jogviszony megszüntetésére abban az esetben, ha a harmadik ország joga vagy ítélkezési gyakorlata oly módon változik, hogy az ÁÉKBV eszközeinek védelme többé nem biztosított. Ilyen esetekben a letétkezelő értesíti erről az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot. Az alapkezelő társaságnak vagy a befektetési társaságnak értesítenie kell illetékes hatóságát, és meg kell tennie minden szükséges, az ÁÉKBV és befektetői érdekét legjobban szolgáló intézkedést. Az illetékes hatóságok tájékoztatása az ÁÉKBV eszközeit egy harmadik országban érintő megnövekedett letétkezelési és fizetésképtelenségi kockázatról nem mentesíti sem a letétkezelőt, sem az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot a 2009/65/EK irányelvben meghatározott feladataik és kötelezettségeik alól.

(21)

A letéti őrzési funkciók átruházása esetén a letétkezelőnek biztosítania kell a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelést, valamint azt, hogy a letétkezelő megfelelően elkülöníti ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközeit. Ennek a kötelezettségnek különösen biztosítania kell, hogy az ÁÉKBV eszközei ne vesszenek el a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél fizetésképtelensége miatt, és hogy az ÁÉKBV eszközeit ne használhassa fel újra a harmadik fél saját számlájára. Ezenkívül a letétkezelőnek lehetővé kell tenni, hogy megtiltsa az ügyfél eszközeiben bekövetkező átmeneti hiányt, puffereket alkalmazzon, vagy olyan szabályokat hozzon, amelyekkel megtiltja, hogy az egyik ügyfél negatív egyenlegének kiegyensúlyozására egy másik ügyfél pozitív egyenlegét használják. Miközben ezek az intézkedések csökkenthetik a letéti őrzési funkciók átruházása esetén a letétkezeléssel kapcsolatosan a letétkezelőt fenyegető kockázatokat, nem változtatják meg azt a kötelezettséget, miszerint vissza kell szolgáltatni a pénzügyi eszközöket vagy elvesztésük esetén meg kell fizetni a vonatkozó összeget, ez ugyanis attól függ, hogy a 2009/65/EK irányelv követelményei teljesülnek-e.

(22)

A letéti őrzési funkciók átruházása előtt és során a letétkezelőnek a szerződéskötést megelőző és a szerződéses megállapodásai révén biztosítania kell, hogy a harmadik fél intézkedéseket hozzon és szabályokat vezessen be annak biztosítására, hogy az ÁÉKBV eszközei védve legyenek magának a harmadik félnek a hitelezői közötti felosztástól, vagy az ezek javára történő értékesítéstől. A 2009/65/EK irányelv minden tagállamnak előírja, hogy vonatkozó fizetésképtelenségi jogukat hozzák összhangba ezzel a követelménnyel. Ezért szükséges, hogy a letétkezelő független információt kapjon azon harmadik ország alkalmazandó fizetésképtelenségi jogáról és ítélkezési gyakorlatáról, amelyben az ÁÉKBV eszközeit tartani kell.

(23)

A 2009/65/EK irányelv 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerint a letétkezelőnek abban az esetben kell felelősséget viselnie, amikor a letétkezelő vagy a letéti őrzéssel megbízott harmadik fél által letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesznek, feltéve, hogy a letétkezelő nem tudja bizonyítani, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna. Ezt a veszteséget meg kell különböztetni a befektetőknél felmerülő, a befektetéssel összefüggő veszteségtől, amely a befektetési döntés következményeként az eszközök értékének csökkenéséből ered.

(24)

Ahhoz, hogy a letétkezelőnek felelősséget kelljen vállalnia a veszteségért, a veszteségnek véglegesnek kell lennie, a pénzügyi eszköz visszaszerzésére való kilátás nélkül. Így azok az esetek, amelyekben a pénzügyi eszközök csak ideiglenesen nem hozzáférhetőek vagy zároltak, a 2009/65/EK irányelv 24. cikke értelmében nem számítanak veszteségnek. Ezzel szemben a következő három esetben a veszteséget véglegesnek kell tekinteni: amikor a pénzügyi eszköz már nem létezik vagy soha nem is létezett; amikor a pénzügyi eszköz létezik, de az ÁÉKBV véglegesen elveszítette az afeletti tulajdonjogát; és amikor az ÁÉKBV rendelkezik a pénzügyi eszközre vonatkozó tulajdonjoggal, de nem tudja a tulajdonjogot véglegesen átruházni vagy nem tud tartós jelleggel korlátozott tulajdonjogot létrehozni.

(25)

A pénzügyi eszköz például abban az esetben tekinthető már nem létezőnek, amikor nem javítható számviteli hiba következtében tűnik el, vagy ha soha nem létezett, mivel az ÁÉKBV tulajdonjogát hamisított okiratok alapján jegyezték be. Azokat az eseteket, amelyekben a pénzügyi eszközök elvesztését csalárd magatartás okozza, veszteségnek kell tekinteni.

(26)

Nem állapítható meg veszteség, ha a pénzügyi eszközt egy másik pénzügyi eszközzel pótolták vagy egy másik pénzügyi eszközzé alakították át, olyan esetekben, amikor a részvényeket vállalati átszervezés keretében törölték, és új részvények kibocsátásával pótolták. Nem tekinthető úgy, hogy az ÁÉKBV-t véglegesen megfosztották a pénzügyi eszköz feletti tulajdonjogától, ha az jogszerűen ruházta át a tulajdonjogot egy harmadik félre. Következésképpen, ha különbséget tesznek az eszközök feletti tulajdonjog és haszonélvezeti jog között, a veszteség meghatározásának a haszonélvezeti jog elvesztésére kell vonatkoznia.

(27)

A letétkezelő csak abban az esetben kerülheti el a 2009/65/EK irányelv 24. cikke szerinti felelősségre vonást, ha befolyásán túlmenő olyan külső esemény következik be, amely minden ésszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen. A felelősség alóli mentesüléshez a letétkezelőnek kell bizonyítania e feltételek összességének teljesülését, és meg kell határozni az ebből a célból követendő eljárást.

(28)

Mindenekelőtt meg kell határozni, hogy a veszteséget eredményező esemény külső esemény volt-e. A letétkezelő felelősségét a letéti őrzési funkciók átruházása nem érintheti, ezért egy esemény abban az esetben tekinthető külső eseménynek, ha az nem a letétkezelő vagy a pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik fél cselekvésének vagy mulasztásának eredménye. Ezt követően annak ellenőrzésével, hogy az esemény bekövetkezésének megakadályozására egy körültekintő letétkezelő ésszerűen tudott volna-e valamit tenni, meg kell vizsgálni, hogy az esemény a letétkezelő befolyásán túlmenő eseménynek tekinthető-e. E lépések alapján a természeti események és a hatóságok fellépései is érdemleges befolyáson túlmenő külső eseménynek tekinthetők. Ezzel szemben a 2009/65/EK irányelv 21. cikke (11) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában meghatározott, elkülönítésre vonatkozó követelmények alkalmazásának elmaradása miatt bekövetkező veszteség vagy az eszközök olyan elvesztése, amely a harmadik fél tevékenységének az adott harmadik fél fizetésképtelenségével összefüggő zavarai miatt következik be, nem tekinthető érdemleges befolyáson túlmenő külső eseménynek.

(29)

Végül a letétkezelőnek bizonyítania kell, hogy a veszteség minden ésszerű erőfeszítés ellenére sem volt elkerülhető. Ebben az összefüggésben a letétkezelőnek tájékoztatnia kell az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot, és a körülményektől függően megfelelő intézkedést kell hoznia. Például abban az esetben, ha a letétkezelő az egyetlen megfelelő intézkedésnek a pénzügyi eszközök elidegenítését tartja, megfelelően tájékoztatnia kell az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot, amelynek írásban kell utasítania a letétkezelőt, hogy továbbra is letétben kell-e őriznie a pénzügyi eszközöket vagy el kell-e idegenítenie azokat. A letétkezelőnek adott, az eszközök további letéti őrzésére vonatkozó utasításról haladéktalanul tájékoztatni kell az ÁÉKBV befektetőit. Az alapkezelő társaságnak vagy a befektetési társaságnak kellőképpen figyelembe kell vennie a letétkezelő ajánlásait. A körülményektől függően, amennyiben a letétkezelőnek továbbra is aggályai vannak, mivel a pénzügyi eszközök védelmének szintje ismételt figyelmeztetések ellenére sem kielégítő, további lehetséges intézkedések meghozatalát kell mérlegelnie, mint például a szerződés felmondása, feltéve, hogy az ÁÉKBV-nak a nemzeti joggal összhangban időt hagy arra, hogy másik letétkezelőt találjon.

(30)

A letétkezelői rendszerben a befektetővédelem biztosítékainak figyelembe kell venniük a letétkezelő, valamint az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság közötti lehetséges kapcsolatokat, például azokat, amelyek a közös vagy kapcsolt vezetésből vagy keresztrészesedésekből erednek. Ezek a kapcsolatok, ha és amennyiben a nemzeti jog alapján engedélyezettek, összeférhetetlenséget eredményezhetnek a csalás kockázata (a rossz hírnév elkerülése érdekében az illetékes hatóságoknak nem jelentett szabálytalanságok), jogorvoslati kockázatok (vonakodás a letétkezelővel szemben jogi lépések megtételére, vagy ezek kikerülése), kiválasztási elfogultság (a letétkezelő kiválasztása nem minőségen és áron alapul), fizetésképtelenségi kockázat (alacsonyabb normák az eszközök elkülönítése vagy a letétkezelő fizetőképességének figyelembevétele tekintetében) vagy egyetlen csoporttal szembeni kitettségek kockázata (csoporton belüli befektetések) formájában.

(31)

Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő működési függetlensége, beleértve a letéti őrzési funkciók átruházásának helyzeteit is, további biztosítékot nyújt a befektetővédelemre indokolatlan költségek nélkül, úgy, hogy megerősíti az ugyanazon csoporthoz tartozó vagy más módon összekapcsolt jogalanyok magatartási normáit. A működési függetlenségre vonatkozó követelményeknek olyan lényeges elemekre is ki kell terjedniük, mint a vezetők, alkalmazottak vagy azon személyek személyazonossága vagy személyes kapcsolatai, akik a csoport más jogalanyaira vagy társaságaira irányulóan látnak el felügyeleti funkciókat, beleértve azokat a helyzeteket, amikor ezek a személyek kapcsolt személyek.

(32)

Az arányos kezelés érdekében, ha az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő ugyanazon csoporthoz tartozik, a felügyeleti funkciókat ellátó testületek, vagy a felügyeleti funkciót is ellátó ügyvezető testületek tagjai legalább egyharmadának vagy két személynek (amelyik kevesebb) függetlennek kell lennie.

(33)

A vállalatirányítás tekintetében tükröződnie kell mind az egyszintű rendszer jellemzőinek, ahol a társaságot egyetlen vállalati testület irányítja, amely a vezetési és a felügyeleti funkciókat egyaránt ellátja, mind a kétszintű rendszer jellemzőinek, ahol egymás mellett létezik igazgatótanács és felügyelőbizottság.

(34)

Annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok, az ÁÉKBV-k és a letétkezelők alkalmazkodni tudjanak e rendelet új rendelkezéseihez, hogy e rendelkezések hatékony és eredményes módon alkalmazhatók legyenek, indokolt e rendelet alkalmazásának kezdő időpontját a hatálybalépés napjától számítva hat hónappal elhalasztani.

(35)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Európai Értékpapír-bizottság szakértői csoportjának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

AZ ÍRÁSBELI SZERZŐDÉS FOGALMAI ÉS RÉSZLETEI

(A 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (2) bekezdése)

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „kapcsolat”: olyan helyzet, amelyben két vagy több természetes vagy jogi személyt egy vállalkozásban lévő olyan közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányad kapcsol össze, amely a tőke vagy a szavazati jogok legalább 10 %-ának felel meg, illetve jelentős befolyás gyakorlását teszi lehetővé azon vállalkozás ügyvezetésére, amelyben a részesedés fennáll;

b)   „csoportkapcsolat”: olyan helyzet, amelyben két vagy több vállalkozás vagy jogalany ugyanazon csoporthoz tartozik a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) 2. cikke 11. pontja, vagy az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardok értelmében.

2. cikk

A letétkezelő kijelölésére vonatkozó szerződés

(1)   A 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (2) bekezdése szerinti, a letétkezelő kijelölését rögzítő szerződést egyrészről a letétkezelő, másrészről a befektetési társaság vagy az alapkezelő társaság között kell megkötni az alapkezelő társaság által kezelt minden közös alap tekintetében.

(2)   A szerződés legalább a következő elemeket tartalmazza:

a)

a letétkezelő által nyújtandó szolgáltatásoknak és azoknak a letétkezelő által elfogadandó eljárásoknak a leírása, amelyeket azon eszköztípusok tekintetében kell elfogadni, amelyekbe az ÁÉKBV befektethet, és amelyeket a letétkezelőre bíznak;

b)

a letéti őrzési és a felügyeleti funkció ellátási módjának leírása, amely mód azoknak az eszközöknek a típusától és azoktól a földrajzi régióktól függ, amelyekbe az ÁÉKBV be kíván fektetni; a leírás többek között a letéti őrzési feladatokra, az országlistákra és az országok e listákra való felkerülésére vagy onnan való törlésére vonatkozó eljárásokra is kiterjed. Ennek azon eszközök tekintetében, amelyekbe az ÁÉKBV befektethet, összhangban kell lennie az ÁÉKBV alapszabályában, létesítő okiratában és ajánlattételi dokumentumában szereplő információkkal;

c)

a szerződés érvényességi ideje, valamint módosításának és megszűnésének feltételei, beleértve azokat a helyzeteket is, amelyek a szerződés megszűnéséhez vezethetnek, valamint a szerződés felmondására vonatkozó eljárásra, és azokra az eljárásokra vonatkozó részletek, amelyekkel a letétkezelő továbbítja a vonatkozó információkat jogutódjának;

d)

az alkalmazandó jogszabályokkal és hatósági rendelkezésekkel összhangban a felekre vonatkozó titoktartási kötelezettségek. Ezek a kötelezettségek nem akadályozhatják az illetékes hatóságokat abban, hogy hozzáférjenek a releváns dokumentumokhoz és információkhoz;

e)

azon eszközök és eljárások, amelyek útján a letétkezelő az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság részére továbbítja azokat a vonatkozó információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az teljesíthesse feladatait, ideértve az eszközökhöz kapcsolódó jogok gyakorlását, valamint annak érdekében, hogy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság kellő időben és pontossággal áttekintést kapjon az ÁÉKBV számláiról;

f)

azon eszközök és eljárások, amelyek útján az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság továbbít minden vonatkozó információt, vagy biztosítja, hogy a letétkezelő hozzáférjen azokhoz az információkhoz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljesíthesse feladatait, beleértve az azt biztosító eljárásokat, hogy a letétkezelő tájékoztatást kapjon az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság által kijelölt egyéb felektől;

g)

a követendő eljárások arra az esetre, ha az ÁÉKBV alapszabályának, létesítő okiratának vagy ajánlattételi dokumentumainak módosítását mérlegelik, azoknak a helyzeteknek a részletezésével, amelyekben a letétkezelőt tájékoztatni kell, vagy ha a módosítás véghezviteléhez a letétkezelő előzetes beleegyezése szükséges;

h)

minden olyan információ, amelyet az ÁÉKBV befektetési jegyeinek értékesítésével, jegyzésével, visszaváltásával, kibocsátásával, törlésével vagy visszavásárlásával kapcsolatban ki kell cserélni egyrészről a befektetési társaság vagy az alapkezelő társaság, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró harmadik fél, másrészről a letétkezelő között;

i)

minden olyan információ, amelyet a letétkezelő feladatainak ellátásával kapcsolatban ki kell cserélni a befektetési társaság vagy az alapkezelő társaság, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró harmadik fél és a letétkezelő között;

j)

amennyiben a szerződő felek harmadik feleket kívánnak kijelölni a rájuk háruló feladatok egy részének elvégzésére, arra vonatkozó kötelezettségvállalás, hogy rendszeresen rendelkezésre bocsátják a kijelölt harmadik fél adatait, valamint kérésre tájékoztatást nyújtanak a harmadik fél kiválasztására szolgáló szempontokról és a kiválasztott harmadik fél által végzett tevékenység ellenőrzése érdekében tett lépésekről;

k)

a szerződő felek feladataira és felelősségére vonatkozó információk a pénzmosás megelőzésével és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek terén;

l)

tájékoztatás az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság nevében nyitott készpénzszámlákról és azokról az eljárásokról, amelyek révén a letétkezelők tájékoztatást kapnak új számla nyitásáról;

m)

a letétkezelő eszkalációs eljárásainak részletes leírása, beleértve azoknak a személyeknek az azonosító adatait, akikkel a letétkezelőnek az alapkezelő társaságon vagy a befektetési társaságon belül fel kell vennie a kapcsolatot, ha elindít egy ilyen eljárást;

n)

a letétkezelő kötelezettségvállalása arra, hogy értesítést küld, ha megállapítja, hogy az eszközök elkülönítése már nem elegendő a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban, meghatározott joghatósági területen letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél fizetésképtelensége elleni védelem biztosítására;

o)

azok az eljárások, amelyek biztosítják, hogy a letétkezelő feladatai tekintetében felvilágosítást kérhet az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság magatartásáról, valamint értékelheti a kapott információk minőségét, akár az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság könyvelésébe való betekintés, és helyszíni látogatások útján is;

p)

azok az eljárások, amelyek biztosítják, hogy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a letétkezelő feladatai tekintetében felül tudja vizsgálni a letétkezelő teljesítményét.

Az a)–p) pontban meghatározott eszközök és eljárások részletes leírását a letétkezelő kijelöléséről szóló szerződés és a szerződés későbbi módosításai tartalmazzák.

(3)   A felek megállapodhatnak abban, hogy a közöttük áramló információk összességét vagy egy részét elektronikusan továbbítják, feltéve, hogy biztosított ezen információk megfelelő rögzítése.

(4)   A nemzeti jog eltérő rendelkezése hiányában nem kötelező minden egyes közös alapra külön írásbeli szerződést kötni.

Az alapkezelő társaság és a letétkezelő egyetlen szerződéses megállapodást köthet, amely felsorolja az adott alapkezelő társaság által kezelt azon közös alapokat, amelyekre a szerződés vonatkozik.

(5)   A letétkezelő kijelöléséről szóló szerződés és a későbbi megállapodások megnevezik a szerződésre alkalmazandó jogot.

2. FEJEZET

LETÉTKEZELŐI FUNKCIÓK, ÁTVILÁGÍTÁSI FELADATOK, ELKÜLÖNÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ÉS FIZETÉSKÉPTELENSÉGGEL SZEMBENI VÉDELEM

(A 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (3)–(5) bekezdése és 22a. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontja)

3. cikk

Felügyeleti feladatok – általános követelmények

(1)   Kijelölésekor a letétkezelő értékeli az ÁÉKBV befektetési politikájának és stratégiájának jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság szervezetével kapcsolatos kockázatokat. A letétkezelő ezen értékelés alapján olyan felügyeleti eljárásokat dolgoz ki, amelyek megfelelőek az ÁÉKBV és azon eszközök szempontjából, amelyekbe befektet, majd végrehajtja és alkalmazza ezeket az eljárásokat. Ezeket az eljárásokat rendszeresen aktualizálni kell.

(2)   A 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (3) bekezdése szerinti felügyeleti feladatainak ellátása során a letétkezelő utólagos ellenőrzésnek és vizsgálatnak veti alá az alapkezelő társaság, a befektetési társaság vagy a kijelölt harmadik fél felelősségi körébe tartozó folyamatokat és eljárásokat. A letétkezelő minden körülmények között biztosítja, hogy megfelelő ellenőrzési és egyeztetési eljárások álljanak rendelkezésre, amelyeket végre kell hajtani, alkalmazni kell és gyakori rendszerességgel felül kell vizsgálni. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy a letétkezelő az ÁÉKBV eszközeivel és műveleteivel kapcsolatos minden utasítást megkapjon, hogy ezáltal a letétkezelő lefolytathassa saját ellenőrzési és egyeztetési eljárását.

(3)   A letétkezelő világos és átfogó eszkalációs eljárást hoz létre azoknak a helyzeteknek a kezelésére, amelyek esetében felügyeleti feladatai végrehajtása során lehetséges eltéréseket tár fel; ezen eljárás részletes leírását kérésre az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátja.

(4)   Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan a letétkezelő rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, amely a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges, beleértve azokat az információkat is, amelyeket harmadik feleknek kell a letétkezelő rendelkezésére bocsátaniuk.

Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a meglévő eljárások megfelelőségének és alkalmazhatóságának garantálása érdekében biztosítja különösen, hogy a letétkezelő hozzáféréssel rendelkezzen a könyveléshez, és helyszíni látogatásokat tehessen az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság, valamint az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság által kijelölt bármely szolgáltató helyiségeiben, illetve felülvizsgálhassa a bejegyzett független könyvvizsgálók vagy más szakértők által elismert külső tanúsításokról szóló jelentéseket és nyilatkozatokat.

4. cikk

A jegyzésekkel és visszaváltásokkal kapcsolatos feladatok

(1)   A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek, ha biztosítja, hogy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság megfelelő és következetes eljárást hozott létre, hajt végre és alkalmaz annak érdekében, hogy:

a)

egyeztesse a jegyzési megbízásokat a jegyzésből befolyt bevételekkel, valamint a kibocsátott befektetési jegyek számát az ÁÉKBV által beszedett, a jegyzésből befolyt bevételekkel;

b)

egyeztesse a visszaváltási megbízásokat a kifizetett visszaváltásokkal, valamint a törölt befektetési jegyek számát az ÁÉKBV által kifizetett visszaváltásokkal;

c)

rendszeresen ellenőrizze az egyeztetési eljárás megfelelőségét.

Az a), b) és c) pont alkalmazásában a letétkezelő mindenekelőtt rendszeresen ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV számláján lévő összes befektetési jegy száma összhangban van-e az ÁÉKBV nyilvántartásában szereplő összes kintlévő befektetési jegy számával.

(2)   A letétkezelő biztosítja és ellenőrzi, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek eladására, kibocsátására, visszavásárlására, visszaváltására és törlésére vonatkozó eljárások megfeleljenek az alkalmazandó nemzeti jognak és az ÁÉKBV alapszabályának vagy létesítő okiratának, valamint ellenőrzi ezen eljárások tényleges végrehajtását.

(3)   A letétkezelő által végzett ellenőrzések gyakoriságának összhangban kell lennie a jegyzések és visszaváltások áramlásával.

5. cikk

A befektetési jegyek értékelésével kapcsolatos feladatok

(1)   A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének b) pontjában foglalt követelményeknek, ha eljárásokat hoz létre annak érdekében, hogy:

a)

folyamatosan ellenőrizze, hogy a 2009/65/EK irányelv 85. cikke szerint az alkalmazandó nemzeti joggal, valamint az ÁÉKBV alapszabályával és létesítő okiratával összhangban az ÁÉKBV eszközeinek értékelésére vonatkozóan megfelelő és következetes eljárásokat hoztak létre és alkalmaznak;

b)

biztosítsa az értékelési politikák és eljárások tényleges végrehajtását és rendszeres felülvizsgálatát.

(2)   A letétkezelő az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket az ÁÉKBV 2009/65/EK irányelv 85. cikkének megfelelően elfogadott nemzeti jogszabályokban előírtak szerinti értékelési politikájában, és az ÁÉKBV alapszabályában és létesítő okiratában meghatározott gyakorisággal összhangban lévő gyakorisággal kell lefolytatni.

(3)   Amennyiben a letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyei értékének kiszámítása nem az alkalmazandó jognak vagy az ÁÉKBV alapszabályának vagy létesítő okiratának megfelelően történt, értesíti az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot, és biztosítja, hogy időben meghozzák az ÁÉKBV befektetői érdekét legjobban szolgáló korrekciós intézkedéseket.

6. cikk

Az ÁÉKBV utasításainak végrehajtásával kapcsolatos feladatok

A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének c) pontjában foglalt követelményeknek, ha létrehozza és végrehajtja legalább a következőket:

a)

megfelelő eljárások annak ellenőrzésére, hogy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság utasításai megfelelnek az alkalmazandó jogszabályoknak és hatósági rendelkezéseknek, valamint az ÁÉKBV alapszabályának és létesítő okiratának;

b)

eszkalációs eljárás abban az esetben, ha az ÁÉKBV megsértette a második albekezdésben említett korlátok vagy korlátozások valamelyikét.

Az a) pont alkalmazásában a letétkezelő mindenekelőtt nyomon követi az ÁÉKBV azon befektetési korlátozásoknak és tőkeáttételi korlátoknak való megfelelését, amelyek az ÁÉKBV-ra vonatkoznak. Az a) pontban említett eljárásoknak az ÁÉKBV jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányosaknak kell lenniük.

7. cikk

Az ügyletek időben történő elszámolásával kapcsolatos feladatok

(1)   A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének d) pontjában foglalt követelményeknek, ha eljárást hoz létre azoknak a helyzeteknek a feltárására, amelyekben az ÁÉKBV eszközeit érintő ügyletekkel kapcsolatos díjazást a szokásos időn belül nem fizetik meg az ÁÉKBV-nak, az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság ennek megfelelő értesítésére, és ha a helyzetet nem orvosolták, amennyiben lehetséges, az eszköz üzletfél általi visszatérítésének kérésére.

(2)   Amennyiben az ügyletekre nem szabályozott piacon kerül sor, a letétkezelő az ügylethez kapcsolódó feltételek figyelembevételével végzi el az (1) bekezdés szerinti feladatait.

8. cikk

Az ÁÉKBV bevételeinek kiszámításával és felosztásával kapcsolatos feladatok

(1)   A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (3) bekezdésének e) pontjában foglalt követelményeknek, ha:

a)

biztosítja, hogy a nettó bevétel kiszámítása az ÁÉKBV alapszabályával, létesítő okiratával és az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban történjen, minden alkalommal, amikor a bevétel felosztására kerül sor;

b)

biztosítja, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak, ha az ÁÉKBV könyvvizsgálói fenntartásokkal fogadták el az éves pénzügyi kimutatásokat. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a letétkezelő rendelkezésére bocsát a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos fenntartásokra vonatkozó minden információt;

c)

minden alkalommal, amikor a bevétel felosztására kerül sor, ellenőrzi az osztalékkifizetések teljességét és pontosságát.

(2)   Amennyiben a letétkezelő úgy ítéli meg, hogy a bevételszámítás nem az alkalmazandó jognak vagy az ÁÉKBV alapszabályának vagy létesítő okiratának megfelelően történt, értesíti az alapkezelő társaságot vagy befektetési társaságot, és biztosítja, hogy időben meghozzák az ÁÉKBV befektetőinek érdekét legjobban szolgáló korrekciós intézkedéseket.

9. cikk

A pénzmozgások nyomon követése – általános követelmények

(1)   Amennyiben a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említett jogalanynál az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság nevében készpénzszámlát tartanak fenn vagy nyitottak, az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan megkapja az ÁÉKBV összes pénzmozgásának világos áttekintéséhez szükséges összes vonatkozó információt, hogy a letétkezelő teljesíthesse kötelezettségeit.

(2)   A letétkezelő kijelölésekor a befektetési társaság vagy az alapkezelő társaság tájékoztatja a letétkezelőt az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság nevében nyitott valamennyi meglévő készpénzszámláról.

(3)   A befektetési társaság vagy az alapkezelő társaság biztosítja, hogy a letétkezelő az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság által nyitott valamennyi új készpénzszámlával kapcsolatos minden információt megkapjon.

10. cikk

Az ÁÉKBV pénzforgalmának nyomon követése

(1)   A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, ha biztosítja az ÁÉKBV pénzforgalmának eredményes és megfelelő nyomon követését és mindenekelőtt legalább:

a)

biztosítja, hogy az ÁÉKBV pénzeszközeit központi banknál vagy a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) értelmében engedélyezett hitelintézetnél, vagy harmadik országban engedélyezett hitelintézetnél nyitott számlákon tartsák nyilván, ha az ÁÉKBV műveletei céljából készpénzszámlákra van szükség, feltéve, hogy az adott harmadik országban a hitelintézetekre alkalmazott prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményeket az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai az Unióban alkalmazottakkal legalább egyenértékűnek tekintik.

b)

a pénzmozgások egyeztetésére vonatkozóan eredményes és megfelelő eljárásokat alkalmaz, és ezeket az egyeztetéseket naponta, vagy ritka pénzmozgások esetén a pénzmozgások bekövetkezésekor végzi;

c)

megfelelő eljárásokat alkalmaz a jelentős pénzmozgásoknak és az ÁÉKBV műveleteivel esetleg nem összeegyeztethető pénzmozgásoknak a munkanap végén történő azonosítására;

d)

rendszeresen felülvizsgálja ezeknek az eljárásoknak a megfelelőségét, beleértve az egyeztetési folyamat legalább évente egyszeri teljes felülvizsgálatát, és biztosítja, hogy az egyeztetési folyamat kiterjedjen az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság nevében vagy az ÁÉKBV nevében eljáró letétkezelő nevében nyitott készpénzszámlákra;

e)

folyamatosan nyomon követi az egyeztetések eredményeit és az egyeztetési eljárások során azonosított eltérések nyomán hozott intézkedéseket, és haladéktalanul értesíti az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot, ha valamely eltérést nem korrigáltak, továbbá az illetékes hatóságot is, ha a helyzet nem korrigálható;

f)

ellenőrzi, hogy a likviditási pozíciókra vonatkozó saját nyilvántartása összhangban legyen az ÁÉKBV nyilvántartásával.

Az a) pontban említett harmadik országbeli hitelintézetre alkalmazott prudenciális felügyeleti és szabályozási követelmények egyenértékűségének értékelése céljából az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a Bizottság által az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 107. cikkének (4) bekezdése értelmében elfogadott végrehajtási aktusokat.

(2)   Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy a letétkezelő a harmadik félnél nyitott készpénzszámlával kapcsolatos minden utasítást és információt megkapjon, hogy a letétkezelő lefolytathassa saját egyeztetési eljárását.

11. cikk

A jegyzések során teljesített befizetésekkel kapcsolatos feladatok

Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy az ÁÉKBV befektetési jegyeinek jegyzése során a befektetők által vagy a nevükben teljesített befizetésekről a letétkezelőt minden olyan munkanap végén tájékoztassák, amely napon az ÁÉKBV nevében eljáró befektetési társaság vagy alapkezelő társaság, vagy az ÁÉKBV nevében eljáró fél, például egy transzferügynök ilyen befizetést vagy megbízást kap a befektetőtől. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy a letétkezelő minden egyéb vonatkozó információt megkapjon, amelyre szüksége van annak biztosításához, hogy a 2009/65/EU irányelv 22. cikke (4) bekezdésével összhangban a befizetéseket a befektetési vállalkozás nevében vagy az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság nevében vagy a letétkezelő nevében nyitott készpénzszámlákon jóváírják.

12. cikk

A letétben őrizendő pénzügyi eszközök

(1)   A letétkezelő letétkezelési feladatai valamennyi következő követelmény teljesülése esetén terjednek ki az ÁÉKBV tulajdonában lévő azon pénzügyi eszközökre, amelyek fizikailag nem szállíthatók le a letétkezelőnek:

a)

a pénzügyi eszközök a 2009/65/EK irányelv 50. cikke (1) bekezdésének a)–e) és h) pontjában említett pénzügyi eszközök, vagy a 2009/65/EK irányelv 51. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében említett, származtatott pénzügyi eszközt tartalmazó átruházható értékpapírok;

b)

ezeket a pénzügyi eszközöket a letétkezelő nevében közvetlenül vagy közvetve nyilván lehet tartani vagy értékpapírszámlán lehet tartani.

(2)   Azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban az ÁÉKBV nevében csak közvetlenül maga a kibocsátó vagy megbízottja, például egy könyvvezető vagy egy transzferügynök tart nyilván, nem kell letétben őrizni.

(3)   A letétkezelő letétkezelési feladatai minden esetben kiterjednek az ÁÉKBV tulajdonában lévő azon pénzügyi eszközökre, amelyek fizikailag leszállíthatók a letétkezelőnek.

13. cikk

A letétben őrzött eszközökkel kapcsolatos letéti őrzési feladatok

(1)   A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy a letétben őrzendő pénzügyi eszközök tekintetében megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek, ha biztosítja a következőket:

a)

a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdése a) pontjának ii. alpontjával összhangban a pénzügyi eszközök megfelelő nyilvántartása;

b)

a nyilvántartások és az elkülönített számlák vezetésének módja biztosítja azok pontosságát, és e nyilvántartások mindenekelőtt rögzítik az ÁÉKBV pénzügyi eszközeinek és pénzeszközeinek való megfelelést;

c)

rendszeres egyeztetéseket végez a letétkezelő belső számlái és nyilvántartásai, valamint a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban a letéti őrzéssel megbízott valamely harmadik fél belső számlái és nyilvántartásai között;

d)

a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében a letétben őrzött pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan kellő gondossággal jár el;

e)

a letétkezelési lánc egészében értékeli és nyomon követi a releváns letétkezelési kockázatokat, és az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot tájékoztatja az azonosított jelentős kockázatokról;

f)

megfelelő szervezeti megoldások bevezetésével minimalizálja a pénzügyi eszközöknek vagy e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos jogoknak a csalásból, nem megfelelő ügyvitelből, nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő elvesztésének vagy csökkenésének kockázatát;

g)

ellenőrzi az ÁÉKBV eszközök feletti tulajdonjogát, illetve az ÁÉKBV nevében eljáró alapkezelő társaság eszközök feletti tulajdonjogát.

(2)   Amennyiben a letétkezelő a letétben őrzött eszközök tekintetében a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban harmadik felet bízott meg a letéti őrzési funkciókkal, továbbra is vonatkoznak rá az e cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában meghatározott követelmények. A letétkezelőnek biztosítania kell továbbá, hogy a harmadik fél megfeleljen az e cikk (1) bekezdésének b)–g) pontjában meghatározott követelményeknek.

14. cikk

A tulajdonjog-ellenőrzéssel és a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos letéti őrzési feladatok

(1)   Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a letétkezelő feladatai teljesítésének kezdetétől folyamatosan a letétkezelő rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, amely a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges, valamint biztosítja, hogy harmadik felek a letétkezelő rendelkezésére bocsássanak minden vonatkozó információt.

(2)   A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének b) pontjában foglalt követelményeknek, ha legalább:

a)

haladéktalanul hozzáfér a tulajdonjog-ellenőrzési és nyilvántartás-vezetési feladatainak ellátásához szükséges vonatkozó információkhoz, beleértve a letétkezelő részére harmadik felek által nyújtandó információkat;

b)

elegendő és megbízható információval rendelkezik ahhoz, hogy meggyőződjön az ÁÉKBV eszközök feletti tulajdonjogáról;

c)

nyilvántartást vezet azon eszközökről, amelyek megállapítása szerint az ÁÉKBV tulajdonát képezik:

i.

az ÁÉKBV nevében nyilvántartásában szerepelteti azokat az eszközöket, amelyek megállapítása szerint az ÁÉKBV tulajdonát képezik, beleértve azok névleges összegét;

ii.

bármikor átfogó és naprakész leltárt tud rendelkezésre bocsátani az ÁÉKBV eszközeiről, beleértve azok névleges összegét.

E bekezdés c) pontja ii. alpontjának alkalmazásában a letétkezelő gondoskodik arról, hogy olyan eljárások álljanak rendelkezésére, amelyek biztosítják, hogy a nyilvántartott eszközöket ne lehessen átengedni, átruházni, kicserélni vagy leszállítani a letétkezelő vagy a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően a letéti őrzéssel megbízott harmadik fél ezen ügyletekről történő tájékoztatása nélkül. Az érintett harmadik fél azonnali hozzáférést biztosít a letétkezelő számára az egyes ügyletek és pozíciók igazoló dokumentumaihoz. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy eszközértékesítés vagy eszközök megszerzése esetén, illetve pénzügyi eszközök kibocsátását eredményező vállalati intézkedés esetén az érintett harmadik fél minden esetben haladéktalanul, de legalább évente egyszer a letétkezelő rendelkezésére bocsássa az igazolásokat vagy más igazoló dokumentumokat.

(3)   A letétkezelő biztosítja, hogy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság megfelelő eljárásokkal rendelkezzen és azokat alkalmazza annak ellenőrzésére, hogy az ÁÉKBV által megszerzett eszközöket az ÁÉKBV nevében megfelelően nyilvántartják, továbbá ellenőrzi, hogy fennáll-e az összhang az ÁÉKBV nyilvántartásában szereplő pozíciók és azon eszközök között, amelyekről a letétkezelő megállapította, hogy az ÁÉKBV tulajdonát képezik. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság biztosítja, hogy a letétkezelő az ÁÉKBV eszközeivel kapcsolatos minden utasítást és vonatkozó információt megkapjon, hogy a letétkezelő lefolytathassa saját ellenőrzési és egyeztetési eljárását.

(4)   A letétkezelő eszkalációs eljárást dolgoz ki és alkalmaz azokra a helyzetekre, amelyekben eltérést állapítanak meg, beleértve az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és az illetékes hatóság értesítését, ha a helyzet nem korrigálható.

15. cikk

Átvilágítás

(1)   A letétkezelő akkor tekinthető úgy, hogy megfelel a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt követelményeknek, ha megfelelően dokumentált átvilágítási eljárást hajt végre és alkalmaz azon harmadik fél kiválasztására és folyamatos nyomon követésére, akire az említett irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókat fognak átruházni vagy ruháztak át. Ezt az eljárást rendszeresen, de legalább évente egyszer felül kell vizsgálni.

(2)   A 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban a letéti őrzési funkciókkal megbízandó harmadik fél kiválasztásánál és kijelölésénél a letétkezelő kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el annak érdekében, hogy e harmadik fél e pénzügyi eszközök őrzésével való megbízása megfelelő szintű védelmet biztosítson. A letétkezelő legalább:

a)

értékeli a szabályozási és jogi keretrendszert, beleértve az országkockázatot, a letétkezelési kockázatot és az említett harmadik féllel kötött szerződés végrehajthatóságát. Ez az értékelés mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy a letétkezelő meg tudja határozni a harmadik fél potenciális fizetésképtelenségének az ÁÉKBV eszközeire és jogaira gyakorolt hatását;

b)

biztosítja, hogy amennyiben a harmadik fél egy harmadik országban helyezkedik el, az a) pontban említett szerződéses rendelkezések végrehajthatóságára vonatkozó értékelés olyan természetes személy vagy jogi személy jogi tanácsán alapuljon, aki független a letétkezelőtől vagy az említett harmadik féltől;

c)

értékeli, hogy a harmadik fél gyakorlata, eljárásai és belső ellenőrzései megfelelőek-e annak biztosításához, hogy az ÁÉKBV eszközei magas színvonalú kezelésben és védelemben részesüljenek;

d)

értékeli, hogy a harmadik fél pénzügyi ereje és hírneve összhangban áll-e az átruházott feladatokkal. Az értékelés a lehetséges harmadik fél által szolgáltatott információkon, valamint más adatokon és információkon alapul;

e)

biztosítja, hogy a harmadik fél rendelkezzen az átruházott letéti őrzési feladatok magas szintű védelmet és biztonságot nyújtó teljesítéséhez szükséges működési és technológiai lehetőségekkel.

(3)   A letétkezelő a rendszeres felülvizsgálat és a folyamatos nyomon követés során kellő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal jár el annak érdekében, hogy a harmadik fél továbbra is megfeleljen a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoknak és a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdésének a)–e) pontjában előírt feltételeknek, és legalább:

a)

nyomon követi a harmadik fél teljesítményét és a letétkezelő által előírt normáknak való megfelelését;

b)

biztosítja, hogy a harmadik fél magas szintű gondossággal, óvatossággal és körültekintéssel járjon el letéti őrzési feladatai teljesítése során, és hogy mindenekelőtt e rendelet 16. cikkével összhangban ténylegesen különítse el a pénzügyi eszközöket;

c)

felülvizsgálja az azzal a döntéssel kapcsolatos letétkezelési kockázatokat, hogy az eszközöket a harmadik félre bízzák, és az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot haladéktalanul értesíti az ezekben a kockázatokban bekövetkezett változásokról. Az értékelés a harmadik fél által szolgáltatott információkon, valamint más adatokon és információkon alapul. Piaci zavarok során vagy kockázat azonosítása esetén a felülvizsgálat gyakoriságát növelni és hatályát bővíteni kell;

d)

nyomon követi a 2009/65/EK irányelv 22. cikkének (7) bekezdésében megállapított tilalomnak való megfelelést;

e)

nyomon követi a 2009/65/EK irányelv 25. cikkében megállapított tilalomnak és az e rendelet 21–24. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, ha a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél úgy döntött, hogy letéti őrzési funkcióinak egy részét vagy egészét a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően egy további harmadik félre ruházza át.

(5)   A letétkezelő készenléti tervet dolgoz ki minden egyes piacra, ahol a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik felet jelöl ki. A készenléti terv tartalmazza az alternatív szolgáltató adatait, ha van ilyen.

(6)   Amennyiben a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél már nem teljesíti e rendelet követelményeit, a letétkezelő az ÁÉKBV és annak befektetői érdekeit legjobban szolgáló intézkedéseket hoz, beleértve a szerződés felmondását.

(7)   Ha a letétkezelő a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően harmadik országban lévő harmadik félre ruházta letéti őrzési funkcióit, biztosítja, hogy a harmadik féllel kötött megállapodás lehetővé tegye az idő előtti felmondást, figyelembe véve annak szükségességét, hogy az ÁÉKBV és befektetői érdekét legjobban szolgáló módon járjon el, abban az esetben, ha az alkalmazandó fizetésképtelenségi jogszabályok és ítélkezési gyakorlat többé nem ismeri el az ÁÉKBV eszközeinek elkülönítését a harmadik fél fizetésképtelensége esetén, vagy ha a jogban és az ítélkezési gyakorlatban megállapított feltételek többé nem teljesülnek.

(8)   Amennyiben a hatályos fizetésképtelenségi jogszabályok és ítélkezési gyakorlat többé nem ismeri el az ÁÉKBV eszközeinek elkülönítését a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél fizetésképtelensége esetén, vagy többé nem biztosítja, hogy a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközei ne képezzék a harmadik fél vagyonának részét fizetésképtelenség esetén és ne lehessen azokat a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél hitelezői között felosztani vagy ezek javára értékesíteni, a letétkezelő azonnal tájékoztatja az alapkezelő társaságot vagy a befektetési társaságot.

(9)   A (8) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételekor az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság azonnal értesíti illetékes hatóságát erről a tájékoztatásról, és figyelembe véve annak szükségességét, hogy az ÁÉKBV és befektetői érdekét legjobban szolgáló módon járjon el, mérlegeli az ÁÉKBV érintett eszközei tekintetében a megfelelő intézkedéseket, beleértve azok elidegenítését.

16. cikk

Elkülönítési kötelezettség

(1)   Amennyiben a letéti őrzési funkciókat részben vagy egészben harmadik félre ruházták át, a letétkezelő annak érdekében, hogy a letéti őrzési funkciók ellátásával a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban megbízott harmadik fél a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott elkülönítési kötelezettségnek megfelelően járjon el, ellenőrzi, hogy a harmadik fél:

a)

minden szükséges nyilvántartást és számlát úgy vezet-e, hogy a letétkezelő bármikor, késedelem nélkül megkülönböztethesse a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközeit a saját eszközeitől, más ügyfeleinek eszközeitől, a letétkezelő saját számlás eszközeitől és az ÁÉKBV-tól eltérő más ügyfelek letétkezelő által kezelt eszközeitől;

b)

úgy vezeti-e a nyilvántartásokat és a számlákat, hogy azok pontossága biztosított legyen és különösen összhangban legyenek a letétkezelő ügyfelei számára letétben őrzött eszközökkel;

c)

végez-e rendszeres egyeztetéseket a letétkezelő belső számlái és nyilvántartásai, valamint a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban az általa letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél belső számlái és nyilvántartásai között;

d)

megfelelő szervezeti megoldásokat vezet-e be a pénzügyi eszközöknek vagy e pénzügyi eszközökkel kapcsolatos jogoknak a pénzügyi eszközökkel való visszaélésből, csalásból, nem megfelelő ügyvitelből, nem megfelelő nyilvántartás-vezetésből vagy gondatlanságból eredő elvesztése vagy csökkenése kockázatának minimalizálása érdekében;

e)

az ÁÉKBV pénzeszközeit harmadik ország központi bankjánál, vagy harmadik országban engedélyezett hitelintézetnél lévő számlán vagy számlákon tartja, feltéve, hogy a harmadik országban a hitelintézetekre alkalmazott prudenciális felügyeleti és szabályozási követelményeket az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának illetékes hatóságai az Unióban alkalmazottakkal legalább egyenértékűnek tekintik, a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban.

(2)   Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, ha a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkével összhangban a letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél úgy döntött, hogy letéti őrzési funkcióinak egy részét vagy egészét a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően egy további harmadik félre ruházza át.

17. cikk

Az ÁÉKBV eszközeinek fizetésképtelenséggel szembeni védelme a letéti őrzési funkciók átruházása esetén

(1)   A letétkezelő biztosítja, hogy a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkcióval megbízandó vagy megbízott, harmadik országban lévő harmadik fél minden szükséges lépést megtegyen annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik fél fizetésképtelensége esetén az ÁÉKBV harmadik félnél letéti őrzésben tartott eszközeit ne lehessen az említett harmadik fél hitelezői között felosztani vagy ezek javára értékesíteni.

(2)   A letétkezelő biztosítja, hogy a harmadik fél megtegye a következő lépéseket:

a)

független természetes személytől vagy jogi személytől jogi tanácsot kap, amely megerősíti, hogy az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog elismeri a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközeit a saját eszközeitől, más ügyfeleinek eszközeitől, a letétkezelő saját számlás eszközeitől és az ÁÉKBV-tól eltérő más ügyfelek letétkezelő által kezelt eszközeitől való, e rendelet 16. cikke szerinti elkülönítését, és hogy a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközei nem képezik a harmadik fél vagyonának részét fizetésképtelenség esetén, és nem lehet azokat a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél hitelezői között felosztani vagy ezek javára értékesíteni;

b)

biztosítja, hogy az a) pontban említettek szerint az adott harmadik ország azon alkalmazandó fizetésképtelenségi jogában és ítélkezési gyakorlatában meghatározott feltételek, amelyek elismerik, hogy a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközei elkülönülnek, és nem lehet azokat a hitelezők között felosztani vagy ezek javára értékesíteni, teljesüljenek az átruházásra vonatkozó megállapodás letétkezelővel való megkötésekor, valamint folyamatosan az átruházás teljes időtartama alatt;

c)

azonnal tájékoztatja a letétkezelőt, ha a b) pontban említett feltételek bármelyike többé nem teljesül;

d)

az ÁÉKBV eszközeiről pontos és naprakész nyilvántartásokat és számlákat vezet, amelyek alapján a letétkezelő bármely időpontban meg tudja állapítani a szóban forgó eszközök pontos jellegét, elhelyezkedését és tulajdonjogi státusát;

e)

a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközeiről rendszeresen, és minden esetben, amikor változás következik be, részletes kimutatást bocsát a letétkezelő rendelkezésére;

f)

tájékoztatja a letétkezelőt az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog változásairól és tényleges alkalmazásáról.

(3)   Amennyiben a letétkezelő a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően egy az Unióban elhelyezkedő harmadik félre ruházta át letéti őrzési funkcióit, az említett harmadik fél a letétkezelő ÁÉKBV-ügyfeleinek eszközeiről rendszeresen, és minden esetben, amikor változás következik be, részletes kimutatást bocsát a letétkezelő rendelkezésére.

(4)   A letétkezelő biztosítja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok értelemszerű alkalmazását, ha a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízott harmadik fél úgy döntött, hogy letéti őrzési funkcióinak egy részét vagy egészét a 2009/65/EK irányelv 22a. cikke (3) bekezdése harmadik albekezdésének megfelelően egy további harmadik félre ruházza át.

3. FEJEZET

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ELVESZTÉSE ÉS MENTESÜLÉS A FELELŐSSÉG ALÓL

(A 2009/65/EK irányelv 24. cikkének (1) bekezdése)

18. cikk

A letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztése

(1)   A 2009/65/EK irányelv 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztése abban az esetben tekintendő bekövetkezettnek a letétkezelő által vagy a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik fél által letétben őrzött pénzügyi eszköz tekintetében, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)

az ÁÉKBV meghatározott tulajdonjogáról bebizonyosodik, hogy érvénytelen, mert megszűnt vagy soha nem létezett;

b)

az ÁÉKBV-t véglegesen megfosztották a pénzügyi eszköz feletti tulajdonjogától;

c)

az ÁÉKBV véglegesen képtelen közvetlenül vagy közvetve rendelkezni a pénzügyi eszköz felett.

(2)   Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a pénzügyi eszköz elvesztésének megállapítása során az illetékes hatóságok számára könnyen hozzáférhető, dokumentált folyamatot követ. A veszteség megállapítását követően a befektetőket tartós adathordozón haladéktalanul értesíteni kell.

(3)   A 2009/65/EK irányelv 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdése értelmében a letétben őrzött pénzügyi eszköz nem tekinthető elveszettnek, ha az ÁÉKBV-t egy adott eszköz tekintetében véglegesen megfosztják tulajdonjogától, amennyiben ezt az eszközt egy másik pénzügyi eszközzel vagy eszközökkel helyettesítik, illetve azzá vagy azokká alakítják.

(4)   A 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik fél fizetésképtelensége esetén az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság megállapítja a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztését, amint az (1) bekezdésben felsorolt feltételek valamelyike bizonyossággal bekövetkezik.

Legkésőbb a fizetésképtelenségi eljárások végén bizonyossá válik, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek valamelyike bekövetkezett-e. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő szorosan nyomon követi a fizetésképtelenségi eljárásokat annak megállapítására, hogy a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően pénzügyi eszközök letéti őrzésével megbízott harmadik felekre bízott pénzügyi eszközök összessége vagy egy része ténylegesen elveszett-e.

(5)   A letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztését attól függetlenül kell megállapítani, hogy az (1) bekezdésben meghatározott feltételek csalás, gondatlanság vagy más szándékos vagy nem szándékos magatartás eredményeként következtek-e be.

19. cikk

Mentesülés a felelősség alól

(1)   A letétkezelőnek nem kell viselnie a 2009/65/EK irányelv 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdése szerinti felelősséget, ha bizonyítani tudja, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a veszteséget okozó esemény nem a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban megbízott harmadik fél cselekményének vagy mulasztásának eredménye;

b)

a letétkezelő a veszteséget eredményező esemény bekövetkezését ésszerűen nem tudta volna megakadályozni, annak ellenére, hogy az általános ágazati gyakorlat szerint a körültekintő letétkezelőre háruló minden óvintézkedést megtett;

c)

a letétkezelő szigorú és átfogó átvilágítás ellenére sem tudta volna megakadályozni a veszteséget, amit a következők dokumentálnak:

i.

a letétben őrzött pénzügyi eszköz esetleges elvesztését eredményező külső események időben történő azonosítása és folyamatos nyomon követése érdekében az ÁÉKBV eszközei jellegének és összetettségének megfelelő és azzal arányos struktúrák és eljárások létrehozása, végrehajtása, alkalmazása és fenntartása, valamint szakértelem biztosítása;

ii.

folyamatos értékelés arra vonatkozóan, hogy az i. alpontban azonosított események valamelyike jelent-e a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésével járó jelentős kockázatot;

iii.

az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság tájékoztatása az azonosított jelentős kockázatokról, és adott esetben megfelelő intézkedések meghozatala a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésének megelőzése vagy a veszteség enyhítése érdekében abban az esetben, ha olyan tényleges vagy lehetséges külső eseményeket azonosítottak, amelyekről úgy vélik, hogy a letétben őrzött pénzügyi eszköz elvesztésével járó jelentős kockázatot jelentenek.

(2)   Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követelmények a következő esetekben minősülhetnek teljesítettnek:

a)

emberi ellenőrzésen vagy befolyáson kívül eső természeti események;

b)

a letétben őrzött pénzügyi eszközöket érintő, valamely kormány vagy kormányzati szerv, többek között bíróság vagy törvényszék által hozott törvény, törvényerejű vagy közigazgatási rendelet, határozat vagy végzés;

c)

háború, felkelés vagy más nagyobb zavargás.

(3)   Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett követelmények nem tekinthetők teljesítettnek olyan esetekben, mint például a letétkezelő vagy a letétben őrzött pénzügyi eszköz letéti őrzésével a 2009/65/EK irányelv 22. cikke (5) bekezdésének a) pontjával összhangban megbízott harmadik fél szintjén bekövetkező számviteli hiba, működési mulasztás, csalás, az elkülönítési követelmények alkalmazásának elmulasztása.

4. FEJEZET

FÜGGETLENSÉGRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(A 2009/65/EK irányelv 25. cikke)

20. cikk

Ügyvezető testület

E fejezet alkalmazásában az „alapkezelő társaság ügyvezető testülete” magában foglalja az alapkezelő társaság ügyvezető testületét vagy a befektetési társaság ügyvezető testületét.

21. cikk

Közös vezetés

Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő mindenkor teljesítik valamennyi alábbi követelményt:

a)

ugyanaz a személy nem lehet egyszerre az alapkezelő társaság ügyvezető testületének tagja és a letétkezelő ügyvezető testületének tagja;

b)

ugyanaz a személy nem lehet egyszerre az alapkezelő társaság ügyvezető testületének tagja és a letétkezelő alkalmazottja;

c)

ugyanaz a személy nem lehet egyszerre a letétkezelő ügyvezető testületének tagja és az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság alkalmazottja;

d)

ha nem az alapkezelő társaság ügyvezető testülete látja el a felügyeleti funkciókat a társaságon belül, a felügyeleti funkciókat ellátó testülete tagjainak legfeljebb egyharmadát alkothatják olyan tagok, akik egyidejűleg az ügyvezető testület, a felügyeleti funkciókat ellátó testület tagjai vagy a letétkezelő alkalmazottai;

e)

ha nem a letétkezelő ügyvezető testülete látja el a felügyeleti funkciókat a letétkezelőn belül, a felügyeleti funkciókat ellátó testülete tagjainak legfeljebb egyharmadát alkothatják olyan tagok, akik egyidejűleg az alapkezelő társaság ügyvezető testületének vagy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság felügyeleti funkcióit ellátó testületének tagjai, vagy az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság alkalmazottai.

22. cikk

A letétkezelő kijelölése és a letéti őrzés átruházása

(1)   Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság a letétkezelő kiválasztására és kijelölésére olyan döntéshozatali eljárással rendelkezik, amely objektív, előre meghatározott kritériumokon alapul és amely kizárólag az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekét szolgálja.

(2)   Amennyiben az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság olyan letétkezelőt jelöl ki, akihez kapcsolat vagy csoportkapcsolat fűzi, igazoló dokumentumokat kell őriznie a következőkről:

a)

értékelés, amely összehasonlítja a kapcsolattal vagy csoportkapcsolattal rendelkező letétkezelő kijelölésének előnyeit egy olyan letétkezelő kijelölésének előnyeivel, amelyet nem fűz kapcsolat vagy csoportkapcsolat az alapkezelő társasághoz vagy a befektetési társasághoz, figyelembe véve legalább a költségeket, a szakértelmet, a pénzügyi helyzetet és az értékelt letétkezelők által nyújtott szolgáltatások minőségét;

b)

az a) pontban említett értékelésen alapuló jelentés, amely ismerteti, hogy a kijelölés hogyan teljesíti az (1) bekezdésben említett objektív, előre meghatározott kritériumokat, és szolgálja kizárólag az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekét.

(3)   Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság igazolja az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának illetékes hatósága számára, hogy számára megfelel a letétkezelő kijelölése, és hogy a kijelölés kizárólag az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekét szolgálja. Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság az ÁÉKBV székhely szerinti tagállamának illetékes hatósága rendelkezésére bocsátja az (1) bekezdésben említett igazoló dokumentumokat.

(4)   Az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság kérésre megindokolja az ÁÉKBV befektetői számára a letétkezelő kiválasztását.

(5)   A letétkezelő olyan döntéshozatali eljárással rendelkezik a 2009/65/EK irányelv 22a. cikkének megfelelően letéti őrzési funkciókkal megbízandó harmadik felek kiválasztására, amely objektív, előre meghatározott kritériumokon alapul, és kizárólag az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekét szolgálja.

23. cikk

Összeférhetetlenség

Amennyiben kapcsolat vagy csoportkapcsolat áll fenn közöttük, az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő olyan politikákat és eljárásokat alakít ki, amelyek biztosítják, hogy:

a)

azonosíthassanak az adott kapcsolatból eredő minden összeférhetetlenséget;

b)

megtegyenek az említett összeférhetetlenségek elkerüléséhez szükséges minden ésszerű lépést.

Amennyiben az első albekezdésben említett összeférhetetlenség elkerülhetetlen, az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő kezeli, nyomon követi és közzéteszi az összeférhetetlenséget annak érdekében, hogy megakadályozzák az ÁÉKBV és az ÁÉKBV befektetőinek érdekeit érintő káros hatásokat.

24. cikk

Az igazgatótanácsok függetlensége és a felügyeleti funkciók

(1)   Amennyiben csoportkapcsolat áll fenn közöttük, az alapkezelő társaság vagy a befektetési társaság és a letétkezelő biztosítják, hogy:

a)

amennyiben az alapkezelő társaság ügyvezető testülete és a letétkezelő ügyvezető testülete egyidejűleg az érintett társaságok felügyeleti funkcióit is ellátja, az alapkezelő társaság ügyvezető testülete és a letétkezelő ügyvezető testülete tagjai legalább egyharmadának vagy két személynek (amelyik kevesebb) függetlennek kell lennie;

b)

amennyiben nem az alapkezelő társaság ügyvezető testülete és a letétkezelő ügyvezető testülete látja el az érintett társaságok felügyeleti funkcióit, az alapkezelő társaságon belül és a letétkezelőn belül a felügyeleti funkciót ellátó testület tagjai legalább egyharmadának vagy két személynek (amelyik szám alacsonyabb) függetlennek kell lennie.

(2)   Az első bekezdés alkalmazásában az alapkezelő társaság ügyvezető testületének tagjai, a letétkezelő ügyvezető testületének tagjai vagy a fenti társaságok felügyeleti funkcióit ellátó testületének tagjai mindaddig függetlennek tekintendők, amíg nem tagjai a többi olyan vállalkozás ügyvezető testületének vagy felügyeleti funkciót ellátó testületének, és nem is alkalmazottai a többi olyan vállalkozásnak, amelyek között csoportkapcsolat áll fenn, és nincsen sem üzleti, sem családi, sem egyéb kapcsolatuk az alapkezelő társasággal vagy a befektetési társasággal, a letétkezelővel vagy a csoporthoz tartozó bármely más vállalkozással, amely ítélőképességüket befolyásoló összeférhetetlenséget eredményez.

25. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2016. október 13-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. december 17-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER


(1)  HL L 302., 2009.11.17., 32. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. július 23-i 2014/91/EU irányelve az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 2009/65/EK irányelvnek a letétkezelői funkciók, a javadalmazási politikák és a szankciók tekintetében történő módosításáról (HL L 257., 2014.8.28., 186. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i 1606/2002/EK rendelete a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról (HL L 243., 2002.9.11., 1. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelete a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27.,1. o.).


Top