a)

az oktatás és a képzés feladata nemcsak a munkaerőpiacra való felkészítés, hanem a társadalmi befogadás és kohézió előmozdítása is az egyének tágabb értelemben vett személyes fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás révén, amely folyamatnak eredménye a kritikát is megfogalmazó, magabiztos, aktív és független polgár, aki képes a modern társadalmat annak összetettségében értelmezni, és kész a gyorsan bekövetkező társadalmi változásokkal lépést tartani. Fontos, hogy a munkaerőpiac sürgető igényeit meghaladva az oktatás és képzés olyan aspektusaira is összpontosítsunk, amelyek alkalmasak az innováció, a vállalkozói készség és a kreativitás ösztönzésére, az ágazatok formálására, a munkahelyteremtésre, az új piacok kialakítására, a polgárok – köztük a kiszolgáltatott helyzetben lévők – felelősségvállalásának ösztönzésére, a demokratikus élet gazdagítására, valamint elkötelezett, tehetséges és aktív polgárok nevelésére. Az Európa egyes részein a radikalizálódással kapcsolatosan nemrégiben bekövetkezett tragikus eseményekre tekintettel még sürgetőbb, hogy a polgári, demokratikus és interkulturális kompetenciákat és a kritikus gondolkodást középpontba helyezzük;

b)

a tanulóknak minden életkorban kiváló tanárokra és oktatókra van szükségük ahhoz, hogy olyan széles körű kompetenciakészletet sajátítsanak el, amelyre mind a magánéletükhöz, mind a későbbi munkájukhoz szükségük van. A tanárok és az oktatók egyrészt ösztönözhetik és segíthetik a tanulókat abban, hogy magasabb szintű és relevánsabb tudást, készségeket és kompetenciákat sajátítsanak el, másrészt kulcsszerepet játszanak az új oktatási és tanulási módszerek bevezetésében is. Mindazonáltal szakadatlan és kitartó erőfeszítéseket igényel az, hogy a tehetséget és a kiválóságot a tanári pályára vonzzuk, majd biztosítsuk támogatását és pályán tartását, mégpedig a tanárok és az oktatók megfelelő munkakörnyezetének és annak biztosítása révén, hogy a tanárok és az oktatók maguk is naprakészek maradjanak a legújabb fejlemények terén és nyitott hozzáállást tanúsítsanak a körülöttük bekövetkező technológiai és társadalmi változások vonatkozásában;

c)

az oktatás és képzés, illetve a munka világa között az összes érdekelt fél bevonásával kialakított szorosabb kapcsolatok alapvető szerepet játszanak annak szavatolásában, hogy minden egyes személy adottságai és tehetsége teljes mértékben kibontakozhasson, emellett hozzájárul az egyének jobb alkalmazhatóságához, társadalmi integrációjához és aktív társadalmi részvételéhez; az ilyen kapcsolatok annak biztosítását is elősegítik, hogy az oktatási és képzési rendszerek továbbra is rugalmasak legyenek és reagálni tudjanak a társadalmi és munkaerő-piaci változásokra. Fontos ezen túlmenően ösztönözni azt, hogy a munkaadók elkötelezettek legyenek munkavállalóik egész életen át tartó tanulása mellett;

d)

létfontosságú a digitális kompetenciák már korai életkortól kezdődő elsajátítása, azonban az oktatásnak és képzésnek nemcsak a munkaerőpiac konkrétan meghatározott jelenlegi szakmai igényeinek kell megfelelnie, hanem annak a hosszabb távú célkitűzésnek is, amely az alkalmazkodáshoz és a jövő technológiai fejlődésének irányításához kellő, új, ma még nem meghatározható ismereteknek, készségeknek és kompetenciáknak az elsajátításhoz szükséges rugalmas gondolkodásmód és kíváncsiság ösztönzésére irányul;

e)

az új európai készségfejlesztési programban meghatározott intézkedéseket az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerével (Oktatás és képzés 2020) összhangban kell végrehajtani, mivel ez utóbbi egybefogja valamennyi tanulási formát, teljes mértékben tiszteletben tartja a szubszidiaritást, hasznos keretét jelenti a tagállami szakpolitikák támogatásának és előmozdítja az uniós szinten, illetve a más idevágó szakpolitikai folyamatokkal, például az európai szemeszterrel folytatott együttműködést. Az oktatás-képzés és a készségek területének európai szintű koordinálására és a jelentéstételi kérdésekre vonatkozó intézkedéseknek hatékonyaknak, eredményeseknek kell lenniük és a tagállamok és a Bizottság közötti megállapodáson kell alapulniuk. A már meglévő struktúrákra építve teljes mértékben hasznosítani kell a tagállami szakértelmet;

f)

az új európai készségfejlesztési program keretében elfogadott intézkedések megvalósíthatóságát biztosítandó meg kell vizsgálni a megfelelő uniós finanszírozási források rendelkezésre állását.