EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32016D1780
Council Decision (EU) 2016/1780 of 29 September 2016 establishing the position to be taken on behalf of the European Union within the Joint Committee set up under the Agreement between the European Union and Georgia on the facilitation of the issuance of visas, with regard to the adoption of common guidelines for the implementation of that Agreement
A Tanács (EU) 2016/1780 határozata (2016. szeptember 29.) az Európai Unió és Grúzia közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban az említett megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatás tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról
A Tanács (EU) 2016/1780 határozata (2016. szeptember 29.) az Európai Unió és Grúzia közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban az említett megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatás tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról
OJ L 272, 7.10.2016, p. 72–87
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
7.10.2016 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 272/72 |
A TANÁCS (EU) 2016/1780 HATÁROZATA
(2016. szeptember 29.)
az Európai Unió és Grúzia közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodással létrehozott vegyes bizottságban az említett megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatás tekintetében az Európai Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a) pontjára, a 218. cikke (9) bekezdésével összefüggésben,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) |
Az Európai Unió és Grúzia közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás (1) (a továbbiakban: a megállapodás) 12. cikke vegyes bizottságot (a továbbiakban: a vegyes bizottság) állít fel. Az említett cikk szerint a vegyes bizottság feladata különösen a megállapodás végrehajtásának felügyelete. |
(2) |
A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) meghatározza a tagállamok területén való átutazásra vagy bármely 180 napos időszakon belül 90 napot meg nem haladó, tervezett tartózkodásra jogosító vízumok kiadására vonatkozó eljárásokat és feltételeket. |
(3) |
A közös iránymutatásra annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei között teljes körűen harmonizált legyen a megállapodás végrehajtása, továbbá annak érdekében, hogy tisztázható legyen a megállapodás rendelkezései, valamint a feleknek a megállapodás által nem szabályozott vízumkérdésekre továbbra is alkalmazandó szabályozása közötti kapcsolat. |
(4) |
Helyénvaló meghatározni a vegyes bizottságban a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatások elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspontot. |
(5) |
E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését jelenti, amelyekben az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozatnak (3) megfelelően nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt e határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(6) |
E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek végrehajtásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozatnak (4) megfelelően nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt e határozatnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. |
(7) |
Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e határozat elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió és Grúzia közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás 12. cikke által létrehozott vegyes bizottságban a megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatás elfogadásával kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont az e határozathoz csatolt vegyes bizottsági határozattervezeten alapul.
2. cikk
Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2016. szeptember 29-én.
a Tanács részéről
az elnök
P. ŽIGA
(1) HL L 52., 2011.2.25., 34. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).
(3) A Tanács 2000/365/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).
(4) A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).
TERVEZET
AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS GRÚZIA KÖZÖTTI, A VÍZUMOK KIADÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSSAL LÉTREHOZOTT VEGYES BIZOTTSÁG …/… SZ. HATÁROZATA
(…)
tekintettel az említett megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatás elfogadására
A VEGYES BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió és Grúzia közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodásra (1) (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak 12. cikkére,
mivel a megállapodás 2011. március 1-jén hatályba lépett,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Európai Unió és Grúzia közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló megállapodás végrehajtására vonatkozó közös iránymutatást e határozat melléklete tartalmazza.
2. cikk
Ez a határozat elfogadásának napján lép hatályba.
Kelt, …
az Európai Unió részéről
Grúzia részéről
(1) HL L 52., 2011.2.25., 34. o.
MELLÉKLET
KÖZÖS IRÁNYMUTATÁS AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS GRÚZIA KÖZÖTTI, A VÍZUMOK KIADÁSÁNAK MEGKÖNNYÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTÁSÁRÓL
Az Európai Unió és Grúzia közötti, a vízumok kiadásának megkönnyítéséről szóló, 2011. március 1-jén hatályba lépett megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) célja, hogy viszonosság alapján megkönnyítse a Grúzia állampolgárai számára történő vízumkiadást a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében.
A megállapodás viszonosság alapján jogilag kötelező erejű jogokat és kötelezettségeket állapít meg a Grúzia állampolgárai számára történő vízumkiadásra vonatkozó eljárások egyszerűsítése céljából.
Ezen iránymutatás, amelyet a megállapodás 12. cikkével létrehozott vegyes bizottság (a továbbiakban: vegyes bizottság) fogad el, annak biztosítására irányul, hogy az Unió tagállamainak (a továbbiakban: a tagállamok) diplomáciai és konzuli képviseletei harmonizált módon hajtsák végre a megállapodást. Ez az iránymutatás nem képezi a megállapodás részét, ezért jogilag nem kötelező erejű. Ugyanakkor határozottan ajánlott a diplomáciai és konzulátusi alkalmazottak számára, hogy a megállapodás végrehajtása során következetesen vegyék figyelembe az iránymutatást.
A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatok alapján alatt sor fog kerülni ezen iránymutatásnak a – vegyes bizottság felelősségi körébe tartozó – naprakésszé tételére.
A megállapodás folyamatos és harmonizált végrehajtása, valamint a vízumkönnyítési vegyes bizottság eljárási szabályzatával való összhang biztosítása érdekében a felek megállapodtak arról, hogy a vegyes bizottság hivatalos ülései között nem hivatalosan tartják a kapcsolatot a sürgős ügyek elintézése érdekében. A vízumkönnyítési vegyes bizottság soron következő ülésén részletes beszámolókat nyújtanak be az említett kérdésekről és a nem hivatalos kapcsolattartásról.
I. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK
1.1. Cél és hatály
A megállapodás 1. cikkének (1) bekezdése szerint:
„(1) E megállapodás célja, hogy megkönnyítse a Grúzia állampolgárai számára történő vízumkiadást a 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás esetében”.
A megállapodás minden, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező grúz állampolgárra vonatkozik, a lakóhelyük szerinti országtól függetlenül.
A megállapodás nem alkalmazandó a Grúzia által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személyekre. E személyek kategóriájára az uniós vízumpolitikai vívmányok szabályai alkalmazandók.
A megállapodás 1. cikkének (2) bekezdése szerint:
„(2) Amennyiben Grúzia az összes tagállam állampolgárai vagy az összes tagállam állampolgárainak egyes kategóriái számára ismét bevezeti a vízumkötelezettséget, úgy viszonossági alapon a megállapodás által Grúzia állampolgárainak nyújtott ugyanazon könnyítések alkalmazandók automatikusan az uniós polgárokra is”.
2006. június 1-jétől a tagállamok által kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező valamennyi uniós polgár és hontalan személy mentesül a vízumkötelezettség alól, ha 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó időtartamra utazik Grúziába, vagy Grúzia területén átutazik.
Annak elkerülése érdekében, hogy Grúzia hátrányosan megkülönböztető bánásmódot alkalmazzon egy vagy több tagállam állampolgáraival vagy ezen állampolgárok egyes kategóriáival szemben, az Unió a megállapodáshoz csatolt nyilatkozatban bejelentette azt a szándékát, hogy felfüggeszti a megállapodás alkalmazását abban az esetben, ha Grúzia ismét bevezeti a vízumkötelezettséget egy vagy több tagállam állampolgárai vagy ezen állampolgárok egyes kategóriái tekintetében.
1.2. A megállapodás hatálya
A megállapodás 2. cikke szerint:
„(1) Az e megállapodásban előírt vízumkönnyítések csak annyiban alkalmazandók Grúzia állampolgáraira, amennyiben ezek az Unió vagy a tagállamok törvényei és rendeletei, e megállapodás vagy egyéb nemzetközi megállapodások alapján nem mentesülnek a vízumkötelezettség alól.
(2) Az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekre – úgymint a vízumkiadás megtagadása, az úti okmányok elismerése, a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítása, a belépés megtagadása és a kiutasítási intézkedések – Grúzia vagy a tagállamok nemzeti joga, illetve az uniós jog alkalmazandó”.
A 10. cikk sérelme nélkül a megállapodás nem érinti a vízumkötelezettségről és a vízumkötelezettség alóli mentességről rendelkező meglévő szabályokat. Például az 539/2001/EK tanácsi rendelet (1) 4. cikke lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy mentesítse a vízumkötelezettség alól – egyéb személykategóriák mellett – a polgári légiközlekedési és tengerhajózási személyzetet. Svájc és Liechtenstein schengeni térséghez való társulásának 2008. december 13-i, illetve 2011. március 7-i hatálybalépése óta a Svájc és Liechtenstein által kiadott tartózkodási engedélyeket az átutazásra és a rövid távú tartózkodásra jogosító schengeni vízumokkal egyenértékűnek ismerik el.
A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) (Vízumkódex) alkalmazandó az e megállapodás által nem szabályozott valamennyi kérdésre – mint például a vízumkérelem feldolgozására illetékességgel rendelkező schengeni tagállam meghatározására, a vízumkiadás megtagadásának okára, az elutasító határozat elleni fellebbezéshez való jogra, valamint a vízumkérelmező személyes meghallgatásával kapcsolatos általános szabályokra. Ezenfelül a schengeni szabályok, illetve adott esetben a nemzeti jog alkalmazandó az e megállapodás által nem szabályozott kérdésekre is, például az úti okmányok elismerésére, a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítására, a tagállamok területére való belépés megtagadásra és a kiutasítási intézkedésekre. Ezzel függ össze, hogy pontos tájékoztatást kell nyújtani az említett kérdésekről (3).
Még ha a megállapodásban rögzített feltételek teljesülnek is – például ha a 4. cikkben rögzített kategóriákra nézve az utazás célját igazoló dokumentumokat benyújtotta a vízumkérelmező –, a vízum kibocsátása akkor is megtagadható, ha az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 6. cikkében lefektetett feltételek nem teljesülnek, vagyis az érintett személy nem rendelkezik érvényes úti okmánnyal, a Schengeni Információs Rendszerben (SIS) beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést adtak ki, az érintett személyt úgy tekintik, hogy a közrendet, belső biztonságot veszélyezteti stb.
A Vízumkódexben szereplő, a vízumkibocsátással kapcsolatos egyéb rugalmasságok továbbra is alkalmazandók. Például a legfeljebb öt évig érvényes, hosszú érvényességi idejű, többszöri belépésre jogosító vízumok a megállapodás 5. cikkében említett személyek kategóriáin kívüli más kategóriákra nézve is kiadhatók, ha a Vízumkódex 24. cikkében szereplő feltételek teljesülnek. Ugyanígy, a Vízumkódex 16. cikkének (5) és (6) bekezdésében szereplő, a vízumdíj elengedésére vagy csökkentésére vonatkozó rendelkezések szintén továbbra is alkalmazandók.
1.3. A megállapodás hatálya alá tartozó vízumok típusai.
A megállapodás 3. cikkének d) pontjának meghatározása szerint „vízum”: „valamely tagállam által kiadott engedély a tagállamok területén való átutazáshoz vagy a tagállamok területére történő első beutazás napjától számított bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó, a tagállamok területén való tervezett tartózkodás céljából.”
A megállapodás által nyújtott könnyítések mind az egységes vízumokra, mind az átutazás vagy rövid távú tartózkodás céljából kiadott, korlátozott területi érvényességű vízumokra is vonatkoznak.
1.4. A vízum által lehetővé tett tartózkodás időtartamának kiszámítása és különösen a hat hónapos időszak meghatározásának kérdése
A 610/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) újra meghatározta a rövid távú tartózkodás fogalmát. A rövid távú tartózkodás jelenlegi meghatározása a következő: „bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tervezett tartózkodás, figyelembe véve a megelőző 180 napos időszak minden egyes tartózkodási napját”. Ez a meghatározás 2013. október 18-án lépett hatályba és szerepel a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben.
A beutazás napja a tagállamok területén való tartózkodás első napja, a kiutazás napja pedig a tagállamok területén való tartózkodás utolsó napja. A „bármely” kifejezés a „folyamatosan aktualizált” 180 napos referencia-időszak alkalmazására utal, azaz a tartózkodás minden napján a megelőző 180 napos időszakra tekint vissza annak ellenőrzése céljából, hogy továbbra is teljesül-e a 180 naponkénti 90 napra vonatkozó követelmény. Tehát megszakítás nélküli 90 napos távollét esetén további 90 napos tartózkodásra van lehetőség.
A jelenlegi meghatározás alapján példák a tartózkodás kiszámítására:
Egy 1 évre szóló (2010. április 18. – 2011. április 18.), többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkező személy 2010. április 19-én utazik be első ízben háromnapos tartózkodás céljából. Ezt követően az említett személy 2010. június 18-án ismét beutazik 86 napos tartózkodás céljából. Mi a helyzet a konkrét dátumokkal? Mikor utazhat be ismét az említett személy?
2010. szeptember 11-én: az utolsó 180 nap során (2010. március 16. – 2010. szeptember 11.) az adott személy három napot (2010. április 19–21.) majd 86 napot (2010. június 18. – 2010. szeptember 11.) tartózkodott = 89 nap = Nem került sor a tartózkodási idő túllépésére. A személy még egy napot tartózkodhat a tagállamok területén.
2010. október 16-tól: az említett személy beutazhat további háromnapos tartózkodás céljából (2010. október 16-án a 2010. április 19-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2010. október 17-én a 2010. április 20-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; stb.).
2010. december 15-től: az említett személy beutazhat további 86 napos tartózkodás céljából (2010. december 15-én a 2010. június 18-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon; 2010. december 16-án a 2010. június 19-i tartózkodás irrelevánssá válik, mivel kívül esik a 180 napos időszakon, stb.).
1.5. Az Unióhoz 2004 és 2007 között csatlakozott és a schengeni térségbe nem teljes körűen integrálódott tagállamokat, az Unió közös vízumpolitikájában részt nem vevő tagállamokat és a társult országokat illető helyzet
A schengeni vívmányokat csak Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia nem hajtotta még végre teljes körűen. Ezek az országok továbbra is saját területükre korlátozott érvényességű nemzeti vízumokat bocsátanak ki. Miután az említett országok teljes körűen végrehajtották a schengeni vívmányokat, a megállapodást fogják alkalmazni.
A nemzeti jog változatlanul minden, a megállapodás által nem szabályozott kérdésre alkalmazandó a schengeni vívmányok e tagállamok által történő teljes körű végrehajtásáig. Az említett időponttól kezdve a megállapodás által nem szabályozott kérdésekre a schengeni szabályok és/vagy a nemzeti jog alkalmazandó.
Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia felhatalmazást kapott arra, hogy saját területén elismerje a schengeni tagállamok és a társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat (6).
A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (7) 21. cikkével összhangban minden schengeni tagállamnak el kell ismernie a másik tagállam által kibocsátott hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokat és tartózkodási engedélyeket egymás területén rövid távú tartózkodásra jogosító engedélyként. A schengeni tagállamok elfogadják a társult országok által kibocsátott tartózkodási engedélyeket, D-vízumokat és rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat a belépéshez és rövid távú tartózkodáshoz, és fordítva.
A megállapodás nem vonatkozik Dániára, Írországra és az Egyesült Királyságra, de közös nyilatkozatokat tartalmaz annak kívánatosságára nézve, hogy e tagállamok kétoldalú vízumkönnyítési megállapodásokat kössenek Grúziával.
Bár schengeni társult országok, a megállapodás nem kötelező Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára és Svájcra nézve.
1.6. A megállapodás és a kétoldalú megállapodások
A megállapodás 13. cikk úgy rendelkezik, hogy:
„E megállapodás – hatálybalépésétől kezdve – elsőbbséget élvez az egyes tagállamok és Grúzia közötti bármely két- vagy többoldalú megállapodás vagy egyezmény rendelkezéseivel szemben, amennyiben ez utóbbi megállapodások vagy egyezmények rendelkezései e jelen megállapodásban tárgyalt kérdéseket érintenek.”
A megállapodás hatálybalépésének napjától a tagállamok és a Grúzia közötti hatályos kétoldalú megállapodásoknak a megállapodás által szabályozott kérdésekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók. Az uniós joggal összhangban a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a kétoldalú megállapodásaik és a megállapodás rendelkezései közötti összeegyeztethetetlenségek megszüntetése érdekében.
Ha egy tagállam Grúziával olyan kétoldalú megállapodást vagy intézkedést kötött, amely a megállapodás által nem szabályozott kérdésekre vonatkozik, például vízumkötelezettség alóli mentességet biztosítva a szolgálati útlevéllel rendelkező személyek számára, ez a mentesség a megállapodás hatálybalépését követően továbbra is alkalmazandó.
A következő tagállamok kötöttek kétoldalú megállapodást Grúziával a szolgálati útlevéllel rendelkező személyek vízumkötelezettség alóli mentességére vonatkozóan: Bulgária, Ciprus, Lettország, Magyarország, Románia és Szlovákia.
Az adott tagállam által a szolgálati útlevéllel rendelkező személyek vízumkötelezettség alóli mentesítése csak e tagállam területén való utazásra alkalmazandó, a más schengeni tagállamokba történő utazásra nem.
1.7. Együttes nyilatkozat a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó eljárásokkal kapcsolatos információk és az ilyen vízumok kérelmezésekor benyújtandó dokumentumok összehangolásáról
Együttes nyilatkozatot csatoltak a megállapodáshoz, amelyben utalnak a felek azon kötelezettségvállalására, hogy koherens és egységes információkat nyújtsanak Grúzia állampolgárainak a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseleteihez való hozzáférésére, valamint a vízumkiadási eljárásokra és feltételekre, valamint a kibocsátott vízumok érvényességére vonatkozóan. Ezek az információk elérhetők az Európai Unió Grúziai Küldöttségének honlapján: http://www.eeas.europa.eu/delegations/georgia/travel_eu/visa/index_en.htm.
A Vízumkódex 47. cikke állapítja meg a tagállamok központi hatóságainak és konzulátusainak azon kötelezettségét, hogy adjanak meg valamennyi releváns információt a nyilvánosság számára a vízumkérelmezés tekintetében.
A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei ezt az információt kötelesek széles körben terjeszteni (a konzulátusok hirdetőtábláin, szóróanyagokban, honlapokon stb.), továbbá kötelesek a vízumok kibocsátásának feltételeiről, a tagállamok grúziai képviseletéről és az általuk előírt igazoló dokumentumok listájáról is pontos információkat terjeszteni.
1.8. A grúz hatóságok által a megállapodásra vonatkozóan szolgáltatott információk
Annak érdekében, hogy helyes tájékoztatást nyújtson Grúzia állampolgárainak a megállapodás előnyeiről, valamint a tagállamok azon diplomáciai és konzuli képviseleteiről, ahol be lehet nyújtani a vízumkérelmeket, a grúz külügyminisztérium külön linket hozott létre, ahol elérhetők az említett információk. A weboldal címe a következő:
http://mfa.gov.ge/index.php?lang_id=GEO&sec_id=95&info_id=13448
II. KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
2.1. Azok a szabályok, amelyek minden vízumkérelmezőre vonatkoznak
A vízumdíjra vonatkozó, alább említett könnyítések, a vízumkérelmek feldolgozási eljárásának időtartama, valamint a vízum kivételes körülmények között történő meghosszabbítása minden vízumkérelmezőre – többek között turistákra is – vonatkozik.
2.1.1. A vízumdíj.
A megállapodás 6. cikke (1) bekezdésének első albekezdése megállapítja, hogy
„(1) A grúz állampolgárok vízumkérelmei feldolgozásának díja 35 EUR.”
A megállapodás 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban a vízumkérelmek feldolgozásának díja 35 EUR. Ez a díj alkalmazandó minden grúz vízumkérelmezőre (ideértve a turistákat is), és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat érinti, a belépések számától függetlenül.
A megállapodás 6. cikkének (2) bekezdése megállapítja, hogy
„(2) Amennyiben a tagállamok külső szolgáltatóval működnek együtt, kiegészítő szolgáltatási díj szabható ki. A szolgáltatási díjnak arányban kell állnia a külső szolgáltató részéről feladatai ellátása során felmerült költségekkel, és összege nem haladhatja meg a 30 EUR-t. Az érintett tagállam(ok) fenntartják annak lehetőségét, hogy konzulátusaikon minden kérelmező közvetlenül benyújthassa kérelmét”.
A külső szolgáltatókkal való együttműködés módozatai tekintetében, a Vízumkódex 43. cikke részletes információkat nyújt azok feladatait illetően.
A megállapodás 6. cikkének (3) bekezdése megállapítja, hogy
„(3) Az állampolgárok alábbi kategóriái mentesülnek a vízumkérelem feldolgozásának díja alól:
a) |
nyugdíjasok;” (Megjegyzés: az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléséhez a vízumkérelmezőknek igazolást kell benyújtaniuk arról, hogy nyugdíjasok. A díjmentesség nem indokolt olyan esetekben, amikor az utazás célja díjazással járó tevékenység); |
„b) |
12 év alatti gyermekek;” (Megjegyzés: az e kategória szerinti díjmentességben való részesüléséhez a vízumkérelmezőknek igazolást kell benyújtaniuk életkorukra vonatkozóan.); |
„c) |
a nemzeti kormány vagy helyi önkormányzatok tagjai, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság tagjai, amennyiben e megállapodás alapján nem mentesülnek a vízumkötelezettség alól;” (Megjegyzés: e kategória díjmentességben való részesüléséhez a vízumkérelmezőknek a grúz hatóságoktól származó igazolást kell benyújtaniuk az állásukra vonatkozóan.); |
„d) |
fogyatékkal élő személyek és szükség esetén kísérőik;” (Megjegyzés: a díj alóli mentességhez bizonyítékot kell szolgáltatni arra nézve, hogy mindkét vízumkérelmező e kategóriába esik.) Az e kategóriára vonatkozó díjmentességben való részesüléshez a vízumkérelmezőknek be kell mutatnak a grúz Egészségügyi, Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott grúz „fogyatékossági igazolványt” (első vagy másodfok) vagy köz- és magánkórházak és klinikák által kibocsátott tanúsítványt. Azokban az esetekben, amikor a vízumkérelmezők fogyatékossága nyilvánvaló (vak személyek, egy láb hiánya), elegendő a vizuális felismerés a konzuli képviseletnél. Elvben a kísérő személyek részéről nincs szükség további dokumentumokra. Indokolt esetekben a fogyatékossággal élő személy képviselője vagy gyámja is benyújthatja a vízumkérelmet. |
„e) |
a tagállamok területén tartózkodó grúz állampolgárokat meglátogató közeli hozzátartozók: házastársak, gyermekek (beleértve az örökbefogadottakat is), szülők (beleértve a gyámot is), nagyszülők és unokák;” A megállapodás 6. cikke (3) bekezdésének e) pontja azoknak a tagállamokba utazó grúz közeli hozzátartozóknak a helyzetét szabályozza, akik a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó grúz állampolgárokat látogatnak meg. |
„f) |
hivatalos küldöttségek tagjai, akik Grúziához címzett hivatalos meghívást követően a tagállamok területén értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által tartott eseményeken vesznek részt; |
g) |
tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramokat, valamint egyéb iskolával kapcsolatos tevékenységeket – utazó tanulók, diákok, posztgraduális hallgatók és kísérő tanárok; |
h) |
újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő akkreditált személyek;” (Megjegyzés: e kategória díjmentességben való részesüléséhez a vízumkérelmezőknek olyan bizonyítékot kell bemutatniuk, amely igazolja, hogy újságírói szakmai vagy média szervezetek tagjai); |
„i) |
nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek;” (Megjegyzés: A szurkolók nem számítanak kísérő személyeknek); |
„j) |
civil társadalmi szervezeteknek – beleértve csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából utazó képviselői; |
k) |
tudományos, kulturális vagy művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek; |
l) |
olyan személyek, akik dokumentumokkal igazolják humanitárius okokból történő utazásuk szükségességét, beleértve a sürgős egészségügyi ellátásban való részesülést és az ilyen személyt kísérő személyt, a közeli hozzátartozó temetésén való részvételt vagy súlyosan beteg közeli hozzátartozó meglátogatását”. |
A személyek fent említett kategóriái mentesülnek a díj megfizetése alól. Ezenfelül a Vízumkódex 16. cikkének (4) bekezdése szerinti is mentesülnek a vízumdíj alól.
A Vízumkódex 16. cikkének (6) bekezdése értelmében „egyedi esetekben a felszámítandó vízumdíj összege elengedhető vagy csökkenthető, ha ez az intézkedés kulturális, sporttal kapcsolatos, külpolitikai és fejlesztési politikai érdekeket, valamint más alapvetően fontos közérdeket vagy humanitárius célokat szolgál.”
A Vízumkódex 16. cikkének (7) bekezdése szerint a vízumdíjat euróban, azon harmadik ország nemzeti pénznemében vagy az érintett harmadik országban általánosan használt pénznemben fogják felszámítani, ahol a kérelmet benyújtották, és nem téríthető vissza, kivéve az olyan eseteket, amikor a kérelem nem befogadható vagy ha a konzulátus nem illetékes.
Abban az esetben, ha a díjat az eurótól eltérő pénznemben számítják fel, összegét az Európai Központi Bank által megállapított euro-referenciaárfolyam alkalmazásával fogják megállapítani és rendszeresen felülvizsgálni. A felszámított összegek kerekíthetők; a konzulátusok a helyi schengeni együttműködés keretében biztosítják, hogy hasonló összegeket számítsanak fel.
Az olyan eltérések elkerülése érdekében, amelyek vízum-shoppinghoz vezethetnek, a tagállamok grúziai diplomáciai és konzuli képviseleteinek biztosítania kell, hogy hasonló vízumdíjat alkalmaznak minden grúz vízumkérelmező esetében, amennyiben a díjat külföldi pénznemben számítják fel.
A grúz vízumkérelmezők elismervényt kapnak a megfizetett vízumdíjról, a Vízumkódex 16. cikke (8) bekezdésének megfelelően.
2.1.2. A vízumkérelmek elbírásának határideje
A megállapodás 7. cikke szerint:
„(1) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei a vízumkérelem és a vízum kiadásához szükséges dokumentumok kézhezvételétől számított 10 naptári napon belül döntenek a vízumkérelemről.
(2) A vízumkérelemmel kapcsolatos döntés meghozatalának időtartama egyes esetekben 30 naptári napra is meghosszabbítható, különösen akkor, ha a kérelem további vizsgálatot tesz szükségessé.
(3) A vízumkérelemmel kapcsolatos döntés meghozatalának időtartamát sürgős esetekben 2 vagy annál kevesebb munkanapra csökkenthetik”.
A vízumkérelemről főszabály szerint az elfogadható vízumkérelem benyújtásának napjától számított 10 naptári napon belül döntenek.
Ez az időszak legfeljebb 30 naptári napra kiterjeszthető, ha további vizsgálat szükséges, például a központi hatóságokkal való egyeztetés végett.
Mindezen határidők kezdete a vízumkérelem hiánytalanságához kötött, vagyis a vízumkérelem és az igazoló dokumentumok kézhezvételének napjától indul.
A tagállamok olyan diplomáciai és konzuli képviseletei esetében, ahol időpont-egyeztetési rendszer van, az időpontkéréshez szükséges idő nem számít bele a feldolgozási időbe. E kérdés, valamint a vízumkérelem benyújtásával kapcsolatos egyéb gyakorlati előírások tekintetében a Vízumkódex 9. cikkében meghatározott általános szabályok alkalmazandók. Különösen abban az esetben, ha a vízumkérelem benyújtásához személyes megjelenés szükséges, erre főszabály szerint az időpontkérés időpontjától számított két héten belül kerül sor.
A személyes megjelenés időpontjának kitűzésekor figyelembe kell venni a vízumkérelmező állítása szerinti esetleges sürgősséget. A megállapodás 7. cikkének (3) bekezdésében szereplő vízumkérelemről szóló, csökkentett időtartam alatt meghozott döntést a konzuli tisztviselő hozza meg.
A vízumkérelmek feldolgozásáról és a kiadott vízumok módosításáról szóló kézikönyv szerint (2. rész 3.2.2. pont) ki kell igazítani a tagállamok grúziai konzulátusainak a vízumkérelmek kezelésére vonatkozó kapacitását, hogy a főszezonban is tiszteletben tartsák a személyes meghallgatásokra nézve a Vízumkódexben meghatározott kéthetes határidőt.
Igazoltan sürgős esetekben (amikor a vízumkérelmező általa előre nem látható okból nem tudott volna korábban vízumot kérni) azonnali időpontot kell adni a kérelmezőnek (a Vízumkódex 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban), vagy pedig lehetővé kell tenni számára a kérelem közvetlen benyújtását.
Ezenfelül a konzulátusok létrehozhatnak bizonyos kategóriákba tartozó vízumkérelmezők számára gyorsított vízumkérelem-benyújtási eljárásokat.
2.1.3. A vízum meghosszabbítása kivételes körülmények miatt
A megállapodás 9. cikke szerint:
„A grúz állampolgár számára kiadott vízum érvényességi idejét és/vagy a vízum által engedélyezett tartózkodás időtartamát meg kell hosszabbítani, amennyiben a tagállam illetékes hatósága úgy véli, hogy a vízum birtokosa bizonyította, hogy vis maior vagy humanitárius okok akadályozzák abban, hogy a vízum érvényességi időtartamának vagy a vízum által engedélyezett tartózkodás időtartamának lejárta előtt elhagyja a tagállamok területét. A meghosszabbítást térítésmentesen kell megadni.”
Ami annak lehetőségét illeti, hogy indokolt személyes indokok esetén meghosszabbítsák a vízum érvényességi idejét, ha a vízumbirtokos a vízumbélyegen megjelölt dátumig nem hagyhatja el a tagállam területét, a Vízumkódex 33. cikkének rendelkezései alkalmazandóak, amennyiben azok összeegyeztethetők a megállapodással. Ugyanakkor a megállapodás értelmében a vízum vis maior vagy humanitárius okok miatti meghosszabbítása ingyenes.
2.2. Az egyes vízumkérelmezői kategóriákra vonatkozó szabályok
2.2.1. Az utazás célját igazoló dokumentumok
A személyeknek a megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében felsorolt kategóriáira nézve az utazás célja tekintetében kizárólag a feltüntetett igazoló dokumentumok megléte szükséges. Ahogy az a megállapodás 4. cikkének (3) bekezdésében is szerepel, nem szükséges az utazás céljára nézve más igazolás, meghívó vagy jogosultság. Ez ugyanakkor nem jelent mentesülést a vízumkérelem és az igazoló dokumentumok benyújtása céljából való személyes megjelenésre vonatkozó általános kötelezettség alól, amely változatlanul fennáll.
Ha egyéni esetekben kétség merül fel az utazás célját igazoló dokumentum hitelességét illetően, a vízumkérelmezőt be lehet hívni további részletes elbeszélgetésre a nagykövetségre/konzulátusra, ahol a kérelmező a látogatás valós céljával vagy visszatérési szándékával kapcsolatosan kikérdezhető (a Vízumkódex 21. cikkének (8) bekezdésével összhangban). Az ilyen egyedi esetekben a vízumkérelmező további dokumentumokat nyújthat be, illetve a konzuli tisztviselő kivételesen erre kérheti. A vegyes bizottság ezt a kérdést szorosan figyelemmel fogja követni.
A személyeknek a megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében nem említett kategóriáira (például a turistákra vonatkozóan) az utazás célját igazoló dokumentumokra vonatkozó általános szabályok továbbra is alkalmazandók. Ugyanez vonatkozik a 18 év alatti gyermekek utazásához való szülői hozzájárulásra vonatkozó dokumentumokra.
A schengeni szabályok és a nemzeti jog vonatkozik továbbra is a megállapodás által nem szabályozott kérdésekre, így például az úti okmányok elismerésére és a visszatérés biztosítékaira, valamint a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet bizonyítására.
Főszabály szerint a megállapodás 4. cikke (1) bekezdésében előírt eredeti kérelmet, igazolást, dokumentumot vagy levelet a vízumkérelemmel egyidejűleg nyújtják be. Ugyanakkor a konzulátus a kérelem, igazolás, dokumentum vagy levél faxmásolata vagy másolata birtokában is megkezdheti a vízumkérelem feldolgozását. Mindazonáltal a konzulátus az első vízumkérelem alkalmával kérheti az eredeti okmányt és kétség esetén egyedi esetekben is bekérheti ezt.
A megállapodás 4. cikkének (1) bekezdése szerint:
„(1) A grúz állampolgárok alábbi kategóriái esetében a következő dokumentumok elegendőek a másik fél területére történő beutazás céljának indokolásához:
a) |
olyan közeli hozzátartozók – házastársak, gyermekek (beleértve az örökbefogadottakat is), szülők (beleértve a gyámot is), nagyszülők és unokák – esetében, akik a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó grúz állampolgárokat látogatnak meg:
A megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja azoknak a tagállamokba utazó grúz közeli hozzátartozóknak a helyzetét szabályozza, akik a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó grúz állampolgárokat látogatnak meg. Ez a könnyítés nem vonatkozik az Unióban élő azon uniós állampolgárokra, akik grúziai rokonaikat hívják meg. A meghívó személy aláírásának eredetiségét a lakóhely szerinti ország nemzeti jogszabályainak megfelelően az illetékes hatóságnak kell igazolnia. Szintén igazolni kell a meghívó fél jogszerű tartózkodását és a családi köteleket; például a fogadó személy írásbeli kérelme mellett a státusát igazoló okmányok – például a tartózkodási engedély –, valamint a családi kapcsolatot igazoló okmány másolatának benyújtásával. Ez a rendelkezés vonatkozik a diplomáciai és konzuli képviseleteken dolgozó alkalmazottak rokonaira is, akik a tagállamok területére 90 napot meg nem haladó családi látogatás céljából utaznak, a jogszerű tartózkodás és a családi kötelék igazolásának szükségességét kivéve. |
„b) |
hivatalos küldöttségek azon tagjai esetében, akik Grúziának szóló hivatalos meghívást követően értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által valamely tagállam területén tartott eseményeken vesznek részt:
Az illetékes hatóság által kibocsátott levélben fel kell tüntetni a vízumkérelmező nevét, ami megerősíti, hogy az adott személy a hivatalos értekezlet céljából a másik fél területére utazó küldöttség tagja. A vízumkérelmező nevét nem feltétlenül kell feltüntetni az értekezleten való részvételre szóló hivatalos meghívóban, de szükséges lehet, ha a hivatalos meghívót egy adott személynek címezték. Ez a rendelkezés a hivatalos küldöttség minden tagjára vonatkozik, függetlenül a birtokukban lévő útlevél (szolgálati vagy hagyományos) típusától. |
„c) |
tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramok, valamint egyéb iskolával kapcsolatos tevékenységek keretében – utazó tanulók, diákok, posztgraduális hallgatók és kísérőtanárok esetében:
Diákigazolványt csak akkor fogadnak el az utazás célját igazoló dokumentumként, ha azt a fogadó egyetem, főiskola vagy iskola állította ki, ahol a tanulmányokra vagy oktatási képzésre sor fog kerülni. |
„d) |
orvosi indokokból utazó személyek és szükség esetén az azokat kísérő személyek esetében:
Be kell nyújtani az egészségügyi intézmény hivatalos dokumentumát, amely megerősíti a három elemet (az adott intézményben való egészségügyi ellátás szükségessége és a kísérő személyek szükségessége, valamint az egészségügyi ellátás kifizetéséhez szükséges anyagi fedezet igazolása). |
„e) |
újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő akkreditált személyek esetében:
A szabadúszó újságírók és asszisztenseik nem tartoznak ebbe a kategóriába. Be kell nyújtani az annak igazolására szolgáló tanúsítványt vagy egyéb dokumentumot, hogy a vízumkérelmező hivatásos újságíró vagy újságírót szakmai minőségben kísérő akkreditált személy, valamint az említett személy munkáltatója által kiállított eredeti dokumentumot arról, hogy az utazás célja újságírói tevékenység folytatása, illetve ilyen tevékenységhez való segítségnyújtás. Jelenleg Grúziában nem léteznek szakmai médiaegyesületek, központok, intézmények, egyesületek vagy más hasonló szervezetek, amelyek képviselnék az újságírók vagy újságírót szakmai minőségben kísérő akkreditált személyek érdekeit, és olyan tanúsítványt állíthatnának ki, amely igazolja, hogy egy adott személy hivatásos újságíró vagy egy konkrét területen szakmai minőségben őt kísérő személy. Az ilyen szervezetek létrehozásáig a konzulátusok elfogadhatják a munkáltató igazolását és a tagállami szervezetek egyikéhez való sajtóakkreditációt. |
„f) |
nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek esetében:
A nemzetközi sportesemények esetében a kísérő személyek az érintett sportolókat szakmai minőségben kísérő személyekre korlátozódik: edzők, masszőrök, menedzser, orvosi stáb és a sportklub vezetője. A szurkolók tehát nem számítanak kísérő személyeknek. |
„g) |
üzletemberek és üzleti szervezetek képviselői esetében:
Az állami nyilvántartás nemzeti hivatala az üzleti szervezetek létét megerősítő dokumentumot ad ki. |
„h) |
a tagállamok területén megrendezett nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy egyéb hasonló eseményeken részt vevő szakemberek esetében:
|
i) |
civil társadalmi szervezeteknek – beleértve csereprogramok keretében történő – képzés, szemináriumok, konferenciák céljából utazó képviselői esetében:
Be kell mutatni egy, a civil társadalmi szervezetettől származó dokumentumot, amely megerősíti, hogy a vízumkérelmező e szervezetet képviseli. Az állami nyilvántartás nemzeti hivatala az az illetékes grúz állami hatóság, amely igazolást ad ki a civil társadalmi szervezet létrehozásáról. Az állami nyilvántartás nemzeti hivatala az a nyilvántartás, amelyben nyilvántartják a civil társadalmi szervezetek létrehozására vonatkozó tanúsítványokat. Az Igazságügyi Minisztérium és az állami nyilvántartás nemzeti hivatala együttműködik a helyi hattóságokkal a nem kormányzati szerveztek elektronikus adatbázisának kiépítése során, amely elkészültét követően az Igazságügyi Minisztérium alábbi weboldalán lesz elérhető: https://enreg.reestri.gov.ge/main.php. A megállapodás nem terjed ki maguknak a civil társadalmi szervezeteknek a tagságára. |
„j) |
tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve az egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek esetében:
|
k) |
a tagállamok területére szállító, Grúziában nyilvántartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői esetében:
Jelenleg a két meglévő grúziai nemzeti fuvarozó szövetség rendelkezik hatáskörrel a hivatásos sofőröknek küldött írásbeli kérelmek kiállítására: a Grúziai Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szövetsége (GIRCA) és a Közúti Személyfuvarozók Grúziai Szövetsége (GACPR). Azok a fuvarozók, amelyek az említett szervezetek egyikének sem tagjai, bemutathatják a Grúzia Gazdasági és Fenntartható Fejlődési Minisztériumának Szárazföldi Közlekedési Hivatala által kiadott kérelmet. Jól ismert fuvarozók esetében a konzulátusok elfogadhatják a sofőrt alkalmazó grúziai fuvarozó/szállítási vállalattól származó írásbeli kérelmet. A kérelemben meg kell adni az utazások célját, időtartamát és gyakoriságát. |
„l) |
testvérvárosok által szervezett hivatalos csereprogramok résztvevői esetében:
A város vagy más település önkormányzati vezetője/polgármestere, aki az írásos kérelem kibocsátására jogosult, a csereprogram helyszínét biztosító fogadó város vagy település önkormányzati vezetője/polgármestere. Ez a kategória csak a hivatalos csereprogramot fedi le. |
„m) |
katonai és polgári temetőket látogató személyek esetében:
A megállapodás nem határozza meg, hogy a fent említett hivatalos dokumentumot mely hatóságoknak kell kibocsátani: azon országnak, ahol a sírhely található vagy a sírhelyet látogatni szándékozó személy tartózkodási helye szerinti országnak. Elfogadható, hogy mindkét ország illetékes hatóságai kiadhatnak ilyen hivatalos dokumentumot. A fent említett, a sírhely létezését és megőrzését, valamint a vízumkérelmező és az elhunyt közötti családi, illetve egyéb kapcsolatot megerősítő hivatalos dokumentumot be kell mutatni. A megállapodás nem teremt új felelősségi szabályokat az írásbeli kérelmeket kibocsátó természetes vagy jogi személyek vonatkozásában. A vonatkozó kérelmek hamis kibocsátásának eseteire a vonatkozó uniós és/vagy nemzeti jog alkalmazandó. |
2.2.2. Többszöri belépésre jogosító vízumok kiadása
Abban az esetben, ha a vízumkérelmezőnek gyakran kell a tagállamok területére utaznia, több tartózkodásra lehet rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokat kibocsátani, feltéve, hogy e látogatások teljes időtartama nem haladja meg a 90 napot egy 180 napos időszakon belül.
A megállapodás 5. cikke szerint:
„(1) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legfeljebb öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki a személyek alábbi kategóriái részére:
a) |
házastársak, 21. életévüket még be nem töltött vagy eltartott gyermekek (beleértve az örökbefogadottakat is) és szülők, akik a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó grúz állampolgárokat látogatnak meg, a meglátogatott személy tartózkodási engedélye érvényességének időtartamára korlátozott érvényességi időtartammal; |
b) |
a nemzeti kormány és a helyi önkormányzatok tagjai, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság tagjai részére – amennyiben e megállapodás alapján nem mentesülnek a vízumkötelezettség alól – feladataik ellátásához és hivatali idejük érvényességének időtartamára korlátozva, amennyiben az kevesebb, mint 5 év; |
c) |
hivatalos küldöttségek állandó tagjai, akik Grúziához címzett hivatalos meghívást követően várhatóan rendszeresen részt vesznek értekezleteken, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által valamely tagállam területén tartott eseményeken.”. |
Figyelembe véve e személykategóriák szakmai státusát, illetve a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó grúz állampolgárokhoz fűződő családi kapcsolatát, indokolt, hogy legfeljebb öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító, illetve feladataik ellátásához és hivatali idejük érvényességének időtartamára korlátozott vízumot adjanak ki részükre, amennyiben az kevesebb, mint öt év.
A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó személyeknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a meghívó személy jogszerű tartózkodásáról.
A megállapodás 5. cikk (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó személyeknek igazolniuk kell szakmai státusuk és hivatali idejük időtartamát.
Ez a rendelkezés nem vonatkozik a megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó személyekre, ha a megállapodás értelmében mentesek a vízumkötelezettség alól, azaz diplomata-útlevél birtokosai.
A megállapodás 5. cikke (1) bekezdésének c) pontja alá tartozó személyeknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a hivatalos küldöttség tagjakénti állandó státusukra, valamint annak szükségességére nézve, hogy rendszeresen részt vegyenek az értekezleteken, megbeszéléseken, tárgyalásokon vagy csereprogramokban.
„(2) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legfeljebb egy évig érvényes többszöri belépésre jogosító vízumot állítanak ki a személyek alábbi kategóriái részére, feltéve, hogy a megelőző egy évben legalább egy vízumot szereztek, azt a meglátogatott tagállamba történő belépésre, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel, és a többszöri belépésre jogosító vízum iránti kérelmük indokolt:
a) |
hivatalos küldöttségek azon tagjai, akik Grúziának szóló hivatalos meghívást követően várhatóan rendszeresen részt vesznek valamely tagállam területén tárgyalásokon, konzultációkon, tárgyalásokon vagy csereprogramokban, valamint kormányközi szervezetek által tartott eseményeken; |
b) |
a civil társadalmi szervezeteknek képzés, szemináriumok, konferenciák céljából – beleértve csereprogramok keretében – a tagállamokba rendszeresen utazó képviselői; |
c) |
nemzetközi kiállításokon, konferenciákon, tudományos tanácskozásokon, szemináriumokon vagy egyéb hasonló eseményeken résztvevő, a tagállamokba rendszeresen utazó szabad foglalkozásúak; |
d) |
tudományos, kulturális és művészeti tevékenységekben – beleértve egyetemi és egyéb csereprogramokat is – részt vevő személyek, akik rendszeresen utaznak a tagállamokba; |
e) |
tanulmányok vagy képzés céljából – beleértve csereprogramok keretében történő utazást is – rendszeresen utazó diákok és posztgraduális hallgatók; |
f) |
testvérvárosok vagy önkormányzati hatóságok által szervezett hivatalos csereprogramok résztvevői; |
g) |
orvosi okokból rendszeresen utazó személyek és szükség esetén az őket kísérő személyek; |
h) |
újságírók és az őket szakmai minőségben kísérő akkreditált személyek; |
i) |
üzletemberek vagy üzleti szervezetek képviselői, akik rendszeresen utaznak a tagállamokba; |
j) |
nemzetközi sportesemények résztvevői és az őket szakmai minőségben kísérő személyek; |
k) |
a tagállamok területére szállító, Grúziában nyilvántartásba vett nemzetközi teher- és személyszállító járművek vezetői. |
(3) A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei legalább 2 és legfeljebb 5 évig érvényes többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki a személyek e cikk (2) bekezdésében említett kategóriái részére, feltéve, hogy azok a megelőző két évben a fogadó tagállamba történő belépésre, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel az egyéves időtartamú, többszöri belépésre jogosító vízumot, és a többszöri belépésre jogosító vízum kérelmezésének okai még mindig fennállnak.
(4) Az e cikk (1)–(3) bekezdésében említett személyek tagállamok területén történő tartózkodásának teljes időtartama nem haladhatja meg 180 napos időszakonként a 90 napot.”.
Elvileg az egy évig érvényes többszöri belépésre jogosító vízumokat akkor adják ki a fent említett vízumkérelmezői kategóriák számára, ha az előző évben (12 hónapban) a vízumkérelmező legalább egy vízumot szerzett és a meglátogatott tagállam(ok) területére való belépésre és az ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályaival összhangban használta azt (például nem tartózkodott a megengedett időtartamot meghaladóan), és ha indokolt a többszöri belépésre jogosító vízum igénylése. Olyan esetekben, amikor nem indokolt az egy évig érvényes vízum kibocsátása (például ha a csereprogram időtartama egy évnél rövidebb vagy ha az érintett személynek nem kell egy teljes évig utaznia), a vízum érvényessége egy évnél rövidebb lesz, feltéve, hogy a vízum kiadásának további követelményei teljesülnek.
A megállapodás 5. cikke (2) bekezdésében említett vízumkérelmezői kategóriák számára legalább kettő és legfeljebb öt évig érvényes, többszöri belépésre jogosító vízumot adnak ki, feltéve, hogy az érintett személyek a megelőző két évben (24 hónapban) a meglátogatott tagállam(ok) területére történő belépésre, illetve ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használták fel a két egyéves időtartamú, többszöri belépésre jogosító vízumot, és a többszöri belépésre jogosító vízum kérelmének okai még mindig fennállnak. Meg kell jegyezni, hogy a kettőtől öt évig terjedő érvényességű vízumot csak akkor fogják kibocsátani, ha a vízumkérelmező két, legalább egy évig érvényes vízum birtokosa volt a megelőző két évben, és az említett személy ezeket a vízumokat a meglátogatott tagállam(ok) területére történő belépésre, illetve az ott-tartózkodásra vonatkozó jogszabályokkal összhangban használta fel. A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei minden egyes vízumkérelem értékelése alapján döntenek e vízumok érvényességi idejéről (kettő és öt év között).
A megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében szereplő kritérium meghatározását illetően: „feltéve, hogy a többszöri belépésre jogosító vízum iránti kérelmük indokolt”, és a megállapodás 5. cikkének (3) bekezdése: „feltéve, hogy … a többszöri belépésre jogosító vízum kérelmének okai még mindig fennállnak”, a többszöri belépésre jogosító vízumok kiadása tekintetében a Vízumkódexben meghatározott kritériumok alkalmazandók. Következésképpen a személynek igazolnia kell, hogy gyakran kell beutaznia az egyik vagy több tagállamba, például üzleti ügyben.
Nem áll fenn kötelezettség a többszöri belépésre jogosító vízum kiadására, ha a vízumkérelmező nem használta ki az előzőleg kiadott vízumot.
2.2.3. A diplomata-útlevelek birtokosai.
A megállapodás 10. cikke szerint:
„(1) Grúzia érvényes diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárai vízum nélkül léphetnek be, hagyhatják el, vagy utazhatnak át a tagállamok területén.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett személyek 180 napos időszakonként 90 napot meg nem haladó ideig tartózkodhatnak a tagállamok területén.”.
A diplomaták tagállamokba történő kiküldetésére vonatkozó eljárásokat a megállapodás nem szabályozza. A szokásos akkreditációs eljárás alkalmazandó.
III. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKMÁNYOK BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATBAN
A megállapodáshoz csatolt közös nyilatkozatban a Felek megállapodnak abban, hogy a vegyes bizottság értékeli, hogy az érintett úti okmányok biztonságának szintje milyen hatással van a megállapodás működésére. E célból a Felek megállapodtak abban, hogy rendszeresen tájékoztatják egymást az úti okmányok számának indokolatlan mértékű növekedésének elkerülése, az úti okmányok biztonsága technikai tényezőinek fejlesztése, valamint az úti okmányok kiadásának testre szabása érdekében tett intézkedésekről.
IV. STATISZTIKÁK
Annak érdekében, hogy a vegyes bizottság hatékonyan nyomon tudja követni a megállapodás végrehajtását, a tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei hat havonta kötelesek havi bontású statisztikát küldeni a Bizottságnak különösen – és amennyiben lehetséges – a következőkről:
— |
a kiadott, többszöri beutazásra jogosító vízumok száma; |
— |
a díjmentesen kiadott vízumok száma. |
V. AZ EURÓPAI UNIÓ NYILATKOZATA A CSALÁDTAGOKRA VONATKOZÓ KÖNNYÍTÉSEKRŐL
Jóllehet a megállapodás nem tartalmaz kötelező erejű jogokat és kötelezettségeket arra nézve, hogy több olyan grúz állampolgár mozgását megkönnyítik, akiknek a grúz állampolgárságú családtagjai jogszerűen tartózkodnak a tagállamok területén, az Unió tudomásul veszi Grúzia azon javaslatát, hogy tágabban határozzák meg a vízumkönnyítésben részesítendő családtagok fogalmát, továbbá azt, hogy Grúzia fontosnak tartja e személykategória mozgásának egyszerűsítését.
Ezért annak érdekében, hogy megkönnyítsék azon személyek mozgását, akiket családi kötelék fűz a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó grúz állampolgárokhoz (különös tekintettel a testvérekre és azok gyermekeire), a megállapodáshoz csatolt nyilatkozatban felkérik a tagállamok konzuli hivatalait, hogy teljes mértékben használják ki a személyek ezen kategóriái esetében a közösségi vívmányok által a vízumok kiadásának megkönnyítésére irányulóan biztosított lehetőségeket, ideértve különösen a kérelmezőktől megkövetelt igazoló dokumentumok egyszerűsítését, a feldolgozási díjak alóli mentességet és adott esetben a többszöri beutazásra jogosító vízumok kiadását.
(1) A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.).
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).
(3) Lásd még az 1.7. pontot.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 610/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1683/95/EK tanácsi rendelet, a 539/2001/EK tanácsi rendelet, valamint a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 182., 2013.6.29., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 565/2014/EU határozata (2014. május 15.) a személyek külső határokon történő, egyes okmányoknak a Bulgária, Horvátország, Ciprus és Románia által a területükön történő átutazás és a bármely 180 napos időszakban 90 napot nem meghaladó tervezett tartózkodás céljából kiadott nemzeti vízumaikkal egyenértékűként való egyoldalú elismerésén alapuló, ellenőrzése egyszerűsített rendszerének bevezetéséről, valamint a 895/2006/EK és az 582/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 2014.5.27., 23. o.).