EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016D0036(01)

Az Európai Központi Bank (EU) 2016/2248 határozata (2016. november 3.) azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme az euro (EKB/2016/36)

OJ L 347, 20.12.2016, p. 26–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2016/2248/oj

20.12.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/26


AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2016/2248 HATÁROZATA

(2016. november 3.)

azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme az euro (EKB/2016/36)

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 32. cikkére,

mivel:

(1)

Az EKB/2010/23 iránymutatást (1) több alkalommal jelentős mértékben módosították. (2) Mivel további módosításokra van szükség, azt az egyértelműség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 32.1. cikke értelmében a monetáris jövedelem a monetáris politikai feladatok ellátása folytán a nemzeti központi bankoknál (NKB-k) felhalmozódó jövedelem. A KBER Alapokmányának 32.2. cikke értelmében az egyes NKB-k monetáris jövedelmének összege megegyezik a forgalomban lévő bankjegyekkel, valamint a hitelintézetek jegybanki betéteivel szemben fennálló eszközökből származó éves bevétellel. Ezen eszközöket az NKB-knak a Kormányzótanács iránymutatásainak megfelelően külön ki kell mutatniuk. Az NKB-knak a monetáris politikai feladatok ellátásából származó eszközöket külön kell kimutatniuk mint a forgalomban lévő bankjegyekkel, valamint a hitelintézetek jegybanki betéteivel szemben fennálló eszközöket. A KBER Alapokmányának 32.4. cikke alapján az egyes NKB-k monetáris jövedelméből le kell vonni a számításba bevonható forrásokon belüli kötelezettségek után felhalmozott, kapott vagy fizetett bármely kamat összegét.

(3)

A KBER Alapokmányának 32.5. cikke alapján az NKB-k monetáris jövedelmének összege az Európai Központi Bankba (EKB) befizetett tőkerészesedésük arányában kerül felosztásra közöttük.

(4)

A KBER Alapokmányának 32.6. és 32.7. cikke alapján a Kormányzótanács felhatalmazással rendelkezik iránymutatások kialakítására a monetáris jövedelem felosztásából származó egyenlegek EKB általi elszámolására és kiegyenlítésére, valamint a 32. cikk alkalmazásához szükséges egyéb intézkedések megtételére.

(5)

A 974/98/EK tanácsi rendelet (3) 10. cikke alapján az EKB és az NKB-k eurobankjegyeket hoznak forgalomba. E rendelet 15. cikke előírja, hogy a nemzeti valutaegységekben denominált bankjegyek a területi korlátaikon belül törvényes fizetőeszközök maradnak legkésőbb a vonatkozó készpénzcsere időpontját követő 6 hónapig. A készpénzcsere évét ezért különleges évnek kell tekinteni, mivel a nemzeti valutaegységekben denominált, forgalomban lévő bankjegyek még a forgalomban lévő bankjegyek jelentős részét tehetik ki.

(6)

Az EKB/2006/9 iránymutatás (4) 15. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jogosult szerződő felek számára előszállított eurobankjegyek névértékének összegével e feleknek az NKB-nál vezetett számláját terhelik meg a következő „lineáris terhelési modell” alkalmazásával: az előszállított eurobankjegyek teljes összegének terhelése három egyenlő részletben történik, az eurorendszer készpénzcsere dátumát követő első, negyedik és ötödik irányadó refinanszírozási műveletének elszámolási napján. A készpénzcsere évére vonatkozó monetáris jövedelem kiszámításakor e „lineáris terhelési modellt” figyelembe kell venni.

(7)

E határozat kapcsolódik az EKB/2010/29 határozathoz (5), amely rögzíti, hogy eurobankjegyeket az EKB és az NKB-k bocsátanak ki. Az EKB/2010/29 határozat megállapítja a forgalomban lévő eurobankjegyek NKB-k közötti felosztását az EKB tőkéjébe befizetett részesedésük arányában. A határozat 8 %-ot az EKB-nak utal ki a forgalomban lévő eurobankjegyek teljes értékéből. Az eurobankjegyek felosztása az eurorendszer tagjai között eurorendszeren belüli egyenlegeket hoz létre. A forgalomban lévő eurobankjegyek vonatkozásában az ilyen eurorendszeren belüli egyenlegek kamatozása közvetlen hatást gyakorol az eurorendszer minden egyes tagjának jövedelmére, és így ezt e határozatban szabályozni kell. Az EKB-nál a forgalomban lévő eurobankjegyekben való részesedésével összefüggő, az eurorendszeren belül az NKB-kkal szembeni követelések kamatozásából felhalmozódó jövedelmet az EKB/2014/57 határozatnak (6) megfelelően elvben ki kell osztani az NKB-knak a tőkejegyzési kulcsban való részesedésük arányában azon pénzügyi évben, amikor a jövedelem keletkezik.

(8)

A forgalomban lévő eurobankjegyekkel kapcsolatos, eurorendszeren belüli követelések és tartozások nettó egyenlege után kamatot kell fizetni a pénz megszerzése költségét meghatározó objektív szempont alkalmazásával. Ebben az összefüggésben megfelelő az eurorendszer által a fő refinanszírozási műveletek pályázataiban használt kamatláb.

(9)

A forgalomban lévő eurobankjegyekkel kapcsolatos, eurorendszeren belüli nettó kötelezettségeket bele kell számítani a számításba bevonható források közé az NKB-k a KBER Alapokmányának 32.2. cikke szerinti monetáris jövedelmének kiszámítása céljából, mivel azok megegyeznek a forgalomban lévő bankjegyekkel. A forgalomban lévő eurobankjegyekre vonatkozó eurorendszeren belüli egyenlegek kamatának elszámolása ezért az eurorendszer monetáris jövedelme jelentős összegének az NKB-k között – az EKB tőkéjébe befizetett részesedésük arányában – történő felosztását fogja eredményezni. Ezen eurorendszeren belüli egyenlegeket az NKB-k mérlege és eredménykimutatása fokozatos átalakításának lehetővé tétele érdekében ki kell igazítani. A kiigazításokat az eurobankjegyek bevezetését megelőző időszakra vonatkozóan az egyes NKB-k forgalomban lévő bankjegyeinek értékére kell alapozni. E kiigazításokat évente egy meghatározott képlet szerint kell alkalmazni, legfeljebb a következő 5 évben.

(10)

A forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlege kiigazításai annak érdekében kerülnek kiszámításra, hogy ellentételezzék az NKB-k jövedelmi helyzetében az eurobankjegyek bevezetéséből és a monetáris jövedelmek azt követő felosztásából eredő jelentős változásokat.

(11)

A KBER Alapokmányának 32. cikkében meghatározott általános szabályok vonatkoznak a forgalomból bevont eurobankjegyek leírásából származó bevételre is.

(12)

A KBER Alapokmányának 32.5. cikke alapján az NKB-k monetáris jövedelmének összege az EKB-ba befizetett tőkerészesedésük arányában kerül felosztásra az NKB-k között. A KBER Alapokmányának 32.7. cikke szerint a Kormányzótanács jogosult megtenni a 32. cikk alkalmazásához szükséges valamennyi egyéb intézkedést. Ez magában foglalja a jogosultságot arra, hogy egyéb tényezőket is figyelembe vegyen a forgalomból kivont eurobankjegyek leírásából származó jövedelem felosztásáról való döntéskor. Ezzel összefüggésben az egyenlő bánásmód és méltányosság alapelvei megkövetelik annak az időszaknak a figyelembevételét, amely alatt a bevont eurobankjegyeket kibocsátották. Ezen egyedi jövedelem elosztási kulcsának ezért tükröznie kell mind az EKB tőkéjében fennálló részesedést, mind pedig a kibocsátási fázis hosszát.

(13)

Az eurobankjegyek bevonását az EKB/2003/4 határozat (7) 5. cikkének megfelelően meghozandó külön határozatok útján kell szabályozni.

(14)

Az EKB/2009/16 határozat (8), az EKB/2011/17 határozat (9) és a központi és regionális kormányzatok, helyi önkormányzatok és elismert ügynökségek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a közösségi tulajdonban levő nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott helyettesítő értékpapírok vásárlására hivatkozó (EU) 2015/774 határozat (EKB/2015/10) (10) alapján történő vásárlásokat a referencia-kamatlábon jövedelemtermelőnek kell tekinteni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Ennek a határozatnak az alkalmazásában:

a)   „NKB”: azon tagállam nemzeti központi bankja, amelynek pénzneme az euro;

b)   „hitelintézet”: a) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 4. cikke (1) bekezdésének értelmében vett olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóság felügyelete alatt áll; vagy b) a Szerződés 123. cikkének (2) bekezdése értelmében vett más olyan hitelintézet, amely az illetékes hatóságok általi felügyelethez hasonló szintű ellenőrzés alatt áll;

c)   „számításba bevonható források”: az egyes NKB-k mérlegén belül az e határozat I. mellékletével összhangban meghatározott minősítő kötelezettségek összege;

d)   „a készpénzcsere dátuma”: az a nap, amelyen az eurobankjegyek és -érmék törvényes fizetőeszközzé válnak egy olyan tagállamban, amelynek pénzneme az euro;

e)   „a készpénzcsere éve”: a készpénzcsere napján kezdődő 12 hónapos időszak;

f)   „forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegei”: valamely NKB és az EKB, illetve valamely NKB és a többi NKB között az EKB/2010/29 határozat 4. cikkének alkalmazása eredményeként fennálló követelések és kötelezettségek;

g)   „tőkejegyzési kulcs”: a NKB-knak az EKB jegyzett tőkéjében fennálló, százalékarányban kifejezett részesedése, amely a KBER Alapokmányának 29.1. cikkében említett kulcsban fennálló, az érintett pénzügyi évre alkalmazandó súlyoknak a NKB-khoz való rendelésének eredménye;

h)   „bevont eurobankjegyek”: bármely olyan eurobankjegy-típus vagy -sorozat, amelyet a Kormányzótanács az EKB/2003/4 határozat 5. cikke alapján hozott határozatával kivont a forgalomból;

i)   „kibocsátási fázis”: az eurobankjegyek típusa vagy sorozatai tekintetében az azon a napon kezdődő időszak, amikor az e típusba vagy sorozatba tartozó eurobankjegyek első kibocsátását nyilvántartásba vették számításba bevonható forrásként, valamint azon a napon végződik, amikor az e típusba vagy sorozatba tartozó eurobankjegy utolsó kibocsátását nyilvántartásba vették számításba bevonható forrásként;

j)   „referencia-kamatláb”: az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatás (EKB/2014/60) (12) 6. cikke alapján az eurorendszer által a fő refinanszírozási műveletek tendereiben használt, legutolsó rendelkezésre álló határkamatláb. Amennyiben egynél több refinanszírozási művelet elszámolását végzik ugyanazon a napon, a párhuzamosan végzett műveletek határkamatlábainak egyszerű átlagát kell használni;

k)   „számításba bevonható eszközök”: az egyes NKB-k mérlegén belül az e határozat II. mellékletével összhangban meghatározott, a számításba bevonható források ellenértékeként tartott eszközök összege;

l)   „referencia-időszak”: a készpénzcsere dátuma előtt 30 hónappal kezdődő 24 hónapos időszak;

m)   „napi deviza referencia-kamatláb”: az a napi deviza referencia-kamatláb, amely a Központi Bankok Európai Rendszerén kívüli és belüli központi bankok közötti rendszeres napi egyeztetési eljáráson alapul, amelyre általában közép-európai idő (13) szerint 14:15-kor kerül sor;

n)   „leírás”: a bevont eurobankjegyeknek a „forgalomban lévő bankjegyek” mérlegtételből való kivezetése;

o)   „kibocsátási kulcs”: a bevont eurobankjegyek valamely típusának vagy sorozatának kibocsátási fázisa alatti átlagos tőkejegyzési kulcs;

p)   „harmonizált mérleg”: az (EU) 2016/2249 európai központi banki iránymutatás (EKB/2016/34) (14) VIII. mellékletében meghatározott harmonizált mérleg.

2. cikk

A forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegei

(1)   A forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegét havonta kell kiszámítani, és az EKB és NKB-k könyveiben a hónap első munkanapján kell rögzíteni az előző hónap utolsó munkanapja szerinti értéknappal.

Amikor egy tagállam bevezeti az eurót, a forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegének az első albekezdés szerinti kiszámítását a készpénzcsere dátuma szerinti értéknappal kell az EKB és az NKB-k könyveiben rögzíteni.

A forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegeit azon év január 1-je és január 31-e közötti időszakára vonatkozóan, amely a KBER Alapokmányának 29.3. cikke szerinti, ötévente elvégzett módosítás első éve, a módosított tőkejegyzési kulcsnak az előző év december 31-én forgalomban lévő összes eurobankjegy egyenlegére történő alkalmazásával kell kiszámítani.

(2)   A forgalomban lévő eurobankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegei, beleértve az e határozat 4. cikkének alkalmazásából eredőeket is, a referencia-kamatlábon kamatoznak.

(3)   A (2) bekezdésben említett kamatokat negyedévenként TARGET2-fizetések útján kell elszámolni.

3. cikk

A monetáris jövedelem mérésének módszere

(1)   Az egyes NKB-k monetáris jövedelmének összegét a könyvelésében rögzített, számításba bevonható eszközökből származó tényleges jövedelem mérése útján kell meghatározni. Ez alól kivétel:

a)

az arany, amely nem tekintendő jövedelemtermelőnek;

b)

az alábbiak referencia-kamatlábon tekintendők monetáris jövedelmet termelőnek:

i.

az EKB/2009/16 határozat alapján a monetáris politikai célokból tartott értékpapírok;

ii.

az EKB/2011/17 határozat alapján a monetáris politikai célokból tartott értékpapírok;

iii.

az (EU) 2015/774 határozat (EKB/2015/10) alapján monetáris politikai célokból tartott, központi és regionális kormányzatok, valamint helyi önkormányzatok és elismert ügynökségek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a közösségi tulajdonban levő nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott helyettesítő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

(2)   Ha egy NKB számításba bevonható eszközeinek értéke meghaladja vagy nem éri el a számításba bevonható források értékét, a különbséget a referencia-kamatlábnak a különbsége értékére való alkalmazásával írják jóvá.

4. cikk

Kiigazítások az eurorendszeren belüli egyenlegekhez

(1)   A monetáris jövedelem kiszámítása céljára az egyes NKB-k-nak a forgalomban lévő bankjegyekre vonatkozó eurorendszeren belüli egyenlegét egy kompenzációs összeggel kell kiigazítani, amelyet a következő képlet szerint kell meghatározni:

 

C = (K – A) × S

ahol:

C

a kompenzációs összeg,

K

az egyes NKB-kra jutó euroösszeg, amely a tőkejegyzési kulcsnak a referencia-időszakban forgalomban lévő bankjegyek átlagértékére történő alkalmazásának eredménye, ahol az eurót bevezető tagállam nemzeti valutájában denominált, forgalomban lévő bankjegyek összegét a referencia-időszak alatt a napi deviza referencia-árfolyamon számítják át euróra,

A

a referencia-időszakban forgalomban lévő bankjegyek euro átlagértéke minden egyes NKB tekintetében, a referencia-időszak alatt a napi deviza referencia-árfolyamon euróra átszámítva,

S

minden egyes pénzügyi évre a következő együttható, a készpénzcsere dátumától kezdődően:

Pénzügyi év

Együttható

Készpénzcsere éve

1

Készpénzcsere éve + 1 év

0,8606735

Készpénzcsere éve + 2 év

0,7013472

Készpénzcsere éve + 3 év

0,5334835

Készpénzcsere éve + 4 év

0,3598237

Készpénzcsere éve + 5 év

0,1817225

(2)   Az NKB-k kompenzációs összegei végösszegének nullának kell lennie.

(3)   A kompenzációs összegeket minden olyan esetben ki kell számítani, amikor egy tagállam bevezeti az eurót, vagy amikor az EKB tőkejegyzési kulcsa megváltozik.

(4)   Amikor egy új NKB csatlakozik az eurorendszerhez, annak kompenzációs összegét felosztják a többi NKB között a többi NKB-nak a tőkejegyzési kulcsban való részesedésével arányában, fordított (+/–) előjellel, és az kiegészíti a többi NKB-nak már járó, bármely kompenzációs összegeket.

(5)   A kompenzációs összegeket és az azokat kiegyenlítő könyvelési tételeket az egyes NKB-k könyvelésében külön eurorendszeren belüli számlákon kell nyilvántartani a készpénzcsere dátuma szerinti értéknappal, illetve a kiigazítási időszak minden egyes következő évének ezzel megegyező értéknapján. A kompenzációs összegeket kiegyenlítő könyvelési tételek nem kamatoznak.

(6)   Az (1) bekezdéstől eltérően a bankjegyforgalom szerkezetének változására vonatkozó, e határozat III. mellékletében leírt meghatározott események felmerülésekor az egyes NKB-k forgalomban lévő eurobankjegyekre vonatkozó eurorendszeren belüli egyenlegét az említett mellékletben meghatározott rendelkezéseknek megfelelően kell kiigazítani.

(7)   Az eurorendszeren belüli egyenlegekre vonatkozóan e cikkben előírt kiigazításokat az adott készpénzcsere évét követő hatodik év első napjától nem lehet alkalmazni.

5. cikk

A monetáris jövedelem kiszámítása és felosztása

(1)   Az egyes NKB-k monetáris jövedelemének kiszámítását az EKB naponta végzi el. A számítás az NKB-k által az EKB-nek jelentett számviteli adatokon alapul. Az EKB negyedévenként tájékoztatja az NKB-kat a halmozott összegről.

(2)   Az egyes NKB-k monetáris jövedelemének összegét ki kell igazítani a számításba bevonható forrásokon belüli kötelezettségek után felhalmozott, fizetett vagy kapott bármely kamatnak megfelelő összeggel, és a Kormányzótanácsnak a KBER Alapokmánya 32.4. cikkének második albekezdése szerinti bármely határozatával összhangban.

(3)   Az egyes NKB-k monetáris jövedelme összege felosztását minden pénzügyi év végén a tőkejegyzési kulcs arányában kell elvégezni.

6. cikk

Az eurobankjegyek leírásából származó jövedelem kiszámítása és felosztása

(1)   A bevont eurobankjegyek a cseréjük vagy leírásuk közül a korábbi esemény bekövetkezéséig a számításba bevonható források részei maradnak.

(2)   A Kormányzótanács határozhat a bevont eurobankjegyek leírásáról, amely esetben meghatározza a leírás időpontját és a céltartalék teljes összegét azon bevont eurobankjegyek tekintetében, amelyek cseréje még várható.

(3)   A bevont eurobankjegyek leírása a következőképpen történik:

a)

A leírás időpontjában az EKB és az NKB-k „forgalomban lévő bankjegyek” mérlegtételéből levonják a még forgalomban lévő, bevont eurobankjegyek teljes összegét. Ebből a célból a forgalomba hozott, bevont eurobankjegyek tényleges összegeit kiigazítják azoknak a kibocsátási kulccsal összhangban kiszámított, arányos összegeire, és a különbséget az EKB és az NKB-k elszámolják.

b)

A bevont eurobankjegyek kiigazított összege leírásra kerül az NKB-k eredménykimutatásának „forgalomban lévő bankjegyek” mérlegtételéből.

c)

Minden egyes NKB céltartalékot képez azon bevont eurobankjegyek tekintetében, amelyek cseréje még várható. A céltartalék összege megegyezik az adott NKB-nak a céltartalék teljes összegében meglévő, a kibocsátási kulcs alkalmazásával számított részesedésével.

(4)   A leírás időpontja után kicserélt, bevont eurobankjegyeket az azokat elfogadó NKB könyveiben veszik nyilvántartásba. A beáramló bevont eurobankjegyeket legalább évente egyszer szét kell osztani az NKB-k között a kibocsátási kulcs alkalmazásával, és a különbséget az NKB-k egymás között elszámolják. Minden egyes NKB elszámolja céltartaléka terhére az arányos összeget, illetve ha a beáramlás meghaladja a céltartalékot, a megfelelő kiadást eredménykimutatásában rögzíti.

(5)   A Kormányzótanács évente felülvizsgálja a céltartalék teljes összegét.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az EKB/2010/23 határozat ezennel hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett határozatra való bármely hivatkozást az ezen határozatra való hivatkozásként kell értelmezni.

8. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat 2016. december 31-én lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2016. november 3-án.

az EKB elnöke

Mario DRAGHI


(1)  Az EKB/2010/23 határozat (2010. november 25.) azon tagállamok nemzeti központi bankjai monetáris jövedelmének felosztásáról, amelyeknek pénzneme az euro (HL L 35., 2011.2.9., 17. o.).

(2)  Lásd a IV. mellékletet.

(3)  A Tanács 974/98/EK rendelet (1998. május 3.) az euro bevezetéséről (HL L 139., 1998.5.11., 1. o.).

(4)  Az EKB/2006/9 iránymutatás (2006. július 14.) az euro-készpénzcserére való egyes előkészületekről és az eurobankjegyek és -érmék elő- és továbbszállításáról (HL L 207., 2006.7.28., 39. o.).

(5)  Az EKB/2010/29 határozat (2010. december 13.) az eurobankjegyek kibocsátásáról (HL L 35., 2011.2.9., 26. o.).

(6)  Az EKB/2014/57 határozat (2014. december 15.) az Európai Központi Bank jövedelmének átmeneti elosztásáról (HL L 53., 2015.2.25., 24. o.).

(7)  Az EKB/2003/4 határozat (2003. március 20.) az euro-bankjegyek címleteiről, technikai jellemzőiről, utánzatai készítéséről, cseréjéről és bevonásáról (HL L 78., 2003.3.25., 16. o.).

(8)  Az EKB/2009/16 határozat (2009. július 2.) a fedezettkötvény-vásárlási program végrehajtásáról (HL L 175., 2009.7.4., 18. o.).

(9)  Az EKB/2011/17 határozat (2011. november 3.) a második fedezettkötvény-vásárlási program végrehajtásáról (HL L 297., 2011.11.16., 70. o.).

(10)  Az (EU) 2015/774 határozat (2015. március 4.) a közszektor eszközeinek másodlagos piacon történő megvásárlására irányuló programról (EKB/2015/10) (HL L 121., 2015.5.14., 20. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(12)  Az Európai Központi Bank (EU) 2015/510 iránymutatása (2014. december 19.) az eurorendszer monetáris politikához kötődő keretének végrehajtásáról (Az általános dokumentációra vonatkozó iránymutatás) (EKB/2014/60) (HL L 91., 2015.4.2., 3. o.).

(13)  A közép-európai idő figyelembe veszi a közép-európai nyári időszámítást.

(14)  Az Európai Központi Bank (EU) 2016/2249 iránymutatása (2016. november 3.) a Központi Bankok Európai Rendszerében a számvitel és pénzügyi beszámoló jogi keretéről (EKB/2016/34) (lásd e Hivatalos Lap 37. oldalát).


I. MELLÉKLET

A SZÁMÍTÁSBA BEVONHATÓ FORRÁSOK ÖSSZETÉTELE

A.

A számításba bevonható források – minden más tétel kizárásával – a következőket foglalják magukban:

1.

Forgalomban lévő bankjegyek

E melléklet alkalmazásában az eurorendszerhez csatlakozó nemzeti központi bankok (NKB-k) vonatkozásában a készpénzcsere évében a „forgalomban lévő bankjegyek”:

a)

magában foglalja az NKB-k által kibocsátott és nemzeti valutaegységben denominált bankjegyeket; és

b)

csökkentendő az előszállított eurobankjegyekhez kapcsolódó, még nem folyósított nem kamatozó kölcsönök értékével (a harmonizált mérleg 6. eszköztételének része).

Az adott készpénzcsere évét követően az egyes NKB-k vonatkozásában a „forgalomban lévő bankjegyek” az euróban denominált bankjegyeket tartalmazza, minden más bankjegy kizárásával.

Amennyiben a készpénzcsere dátumának napján a TARGET2 zárva tart, a számításba bevonható források részét képezi (a harmonizált mérleg 10.4. forrástétele szerinti levelezőbanki számlák részeként) az NKB azon kötelezettsége, amely az EKB/2006/9 iránymutatás alapján előszállított és azt követően, a készpénzcsere dátumát megelőzően forgalomba került eurobankjegyekből származik, mindaddig, amíg az nem válik a TARGET2 ügyletekből származó eurorendszeren belüli kötelezettségek részévé.

2.

Az euroövezeti hitelintézetekkel szembeni, monetáris politikai műveletekkel kapcsolatos euróban denominált kötelezettségek, beleértve a következők bármelyikét:

a)

folyószámlák, beleértve a KBER Alapokmányának 19.1. cikke szerinti kötelező tartalékképzési követelményeket (a harmonizált mérleg 2.1. forrástétele);

b)

az eurorendszer betéti rendelkezésre állása alapján betétként elhelyezett összegek (a harmonizált mérleg 2.2. forrástétele);

c)

lekötött betétek (a harmonizált mérleg 2.3. forrástétele);

d)

a finomhangoló penziós műveletekből eredő kötelezettségek (a harmonizált mérleg 2.4. forrástétele);

e)

fedezetkiegészítési felhívásokhoz kapcsolódó betétek (a harmonizált mérleg 2.5. forrástétele).

3.

Nemteljesítő eurorendszerbeli szerződő felek betéti kötelezettségei, amelyeket visszaminősítettek a harmonizált mérleg 2.1. forrástételéből.

4.

Az NKB-k eurorendszeren belüli kötelezettségei, amelyek az EKB-kötvényeknek az (EU) 2015/510 iránymutatás (EKB/2014/60) 13. cikke alapján történő kibocsátásából erednek (a harmonizált mérleg 10.2. forrástétele).

5.

A forgalomban lévő eurobankjegyekkel kapcsolatos, eurorendszeren belüli nettó kötelezettségek, beleértve azokat, amelyek e határozat 4. cikkének alkalmazásából erednek (a harmonizált mérleg 10.3. forrástételének része).

6.

A TARGET2 ügyletekből eredő, a referencia-kamatlábon kamatozó, eurorendszeren belüli nettó kötelezettségek (a harmonizált mérleg 10.4. forrástételének része).

7.

Az egyes NKB-k által az egy éves vagy annál hosszabb lejáratú monetáris politikai kötelezettségek után a negyedév végén elkönyvelt, felhalmozódott kamat (a harmonizált mérleg 12.2. forrástételének része).

8.

Az EKB-val szemben fennálló kötelezettségek, amelyek az EKB és egy nem eurorendszerbeli központi bank közötti olyan swap-megállapodásokhoz kapcsolódó követelést fedeznek, amelyek nettó bevételt eredményeznek az eurorendszer számára (a mérlegen kívüli források része).

B.

Az egyes NKB-k számításba bevonható forrásainak összegét az (EU) 2016/2249 iránymutatásban (EKB/2016/34) meghatározott harmonizált számviteli elvekkel és szabályokkal összhangban kell kiszámítani.


II. MELLÉKLET

SZÁMÍTÁSBA BEVONHATÓ ESZKÖZÖK

A.

A számításba bevonható eszközök – minden más tétel kizárásával – a következőket foglalják magukban:

1.

Az euroövezeti hitelintézeteknek monetáris politikai műveletekkel kapcsolatban nyújtott, euróban denominált kölcsönök (a harmonizált mérleg 5. eszköztétele).

2.

Monetáris politikai célokból tartott értékpapírok (a harmonizált mérleg 7.1. eszköztételének része).

3.

A KBER Alapokmányának 30. cikke szerint az EKB-nak átadott devizatartalékokat megtestesítő eszközöknek megfelelő, eurorendszeren belüli követelések, az arany kivételével (a harmonizált mérleg 9.2. eszköztételének része).

4.

A forgalomban lévő eurobankjegyekre vonatkozó, eurorendszeren belüli nettó követelések, beleértve azokat is, amelyek e határozat 4. cikke alkalmazásából erednek (a harmonizált mérleg 9.4. eszköztételének része).

5.

A TARGET2 ügyletekből eredő, a referencia-kamatlábon kamatozó, eurorendszeren belüli nettó kötelezettségek (a harmonizált mérleg 9.5. eszköztételének része).

6.

Arany, beleértve az EKB-nak átadott aranyra vonatkozó olyan összegű követeléseket, amely lehetővé teszi az egyes NKB-k számára, hogy aranyukból elkülönítsenek az összes NKB által elkülönített arany teljes mennyiségében a jegyzett tőkében alkalmazandó részesedésüknek megfelelő részt (a harmonizált mérleg 1. eszköztétele és 9.2. eszköztételének része).

E határozat alkalmazásában az aranyat a 2002. december 31-i, unciánként euróban meghatározott aranyár alapján kell értékelni.

7.

Az EKB/2006/9 iránymutatás alapján előszállított és azt követően, a készpénzcsere dátumát megelőzően forgalomba került eurobankjegyekből származó követelések (a készpénzcsere dátumáig a harmonizált mérleg 4.1. eszköztétele részeként, és azt követően a harmonizált mérleg 9.5. eszköztétele szerinti levelezőbanki számlák részeként), azonban csak addig, amíg az ilyen követelés a TARGET2 ügyletekből származó eurorendszeren belüli követelések részévé nem válik.

8.

Az eurorendszer hitelműveleteivel összefüggésben az eurorendszer szerződő feleinek nemteljesítéséből származó, fennálló követelések, és/vagy pénzügyi eszközök vagy harmadik felekkel szembeni követelések, amelyeket az eurorendszer hitelműveleteivel összefüggésben az eurorendszer nemteljesítő szerződő felei által biztosított fedezet végrehajtásával összefüggésben érvényesítettek vagy szereztek meg, amelyeket visszaminősítettek a harmonizált mérleg 5. eszköztételéből (a harmonizált mérleg 11.6. eszköztétele részeként).

9.

Az egyes NKB-k által az egy éves vagy annál hosszabb lejáratú monetáris politikai eszközök után a negyedév végén elkönyvelt, felhalmozódott kamat (a harmonizált mérleg 11.5. eszköztételének része).

10.

Azok az euroövezetbeli szerződő felekkel szembeni követelések, amelyek az EKB és egy nem eurorendszerbeli központi bank közötti olyan swap-megállapodásokhoz kapcsolódnak, amelyek nettó bevételt eredményeznek az eurorendszer számára (a harmonizált mérleg 3.1. eszköztétele).

B.

Az egyes NKB-k számításba bevonható eszközeinek értékét az (EU) 2016/2249 iránymutatásban (EKB/2016/34) meghatározott harmonizált számviteli elvekkel és szabályokkal összhangban kell kiszámítani.


III. MELLÉKLET

A.   Első esetleges kiigazítás

Abban az esetben, ha a készpénzcsere évében forgalomban lévő bankjegyek teljes átlagértéke alacsonyabb, mint a referencia-időszakban forgalomban lévő bankjegyek teljes euro átlagértéke (beleértve az eurót bevezető tagállam nemzeti valutájában denominált és a referencia-időszakban a napi deviza referencia-árfolyamon euróra átszámított bankjegyek értékét), a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban a készpénzcsere évére vonatkozó „S” együtthatót visszamenőleges hatállyal ugyanolyan arányban csökkenteni kell, mint a forgalomban lévő összes bankjegy átlagának csökkenése.

A csökkentés nem eredményezhet 0,8606735-nál kisebb együtthatót. Ezen eltérés alkalmazása esetén az NKB-k készpénzcsere évére vonatkozó „C” kompenzációs összege csökkentésének egynegyedét hozzá kell adni az egyes NKB-k 4. cikk (1) bekezdése szerinti, készpénzcsere évét követő 2–5. évekre vonatkozó kompenzációs összegéhez.

B.   Második esetleges kiigazítás

Abban az esetben, ha azon NKB-k, amelyeknek a 4. cikk (1) bekezdésében említett kompenzációs összege pozitív, nettó kamatot fizetnek a forgalomban lévő bankjegyek eurorendszeren belüli egyenlegére, és annak az év végi eredménykimutatásban „az összevont monetáris jövedelem nettó eredménye” tételhez történő hozzáadásakor ez nettó kiadást eredményez, a készpénzcsere évére a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően alkalmazandó „S” együtthatót az e helyzet megszüntetéséhez szükséges mértékben csökkenteni kell.

A csökkentés nem eredményezhet 0,8606735-nál kisebb együtthatót. Ezen eltérés alkalmazása esetén az NKB-k készpénzcsere évére vonatkozó „C” kompenzációs összege csökkentésének egynegyedét hozzá kell adni az egyes NKB-k 4. cikk (1) bekezdése szerinti, készpénzcsere évét követő 2–5. évekre vonatkozó kompenzációs összegéhez.


IV. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT HATÁROZAT ÉS MÓDOSÍTÁSAI

EKB/2010/23 határozat

HL L 35., 2011.2.9., 17. o.

EKB/2011/18 határozat

HL L 319., 2011.12.2., 116. o.

EKB/2014/24 határozat

HL L 117., 2014.6.7., 168. o.

EKB/2014/56 határozat

HL L 53., 2015.2.25., 21. o.

EKB/2015/37 határozat

HL L 313., 2015.11.28., 42. o.


Top