18.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 243/1

(1)

Annak érdekében, hogy az 515/97/EK tanácsi rendelet (2) az Unió vámterületével kapcsolatos valamennyi lehetséges árumozgásra kiterjedjen, az áruk be- és kilépésének fogalma tekintetében helyénvaló pontosítani a „vámjogszabályok” és a „fuvarozók” fogalommeghatározását.

(2)

A szabálytalanságok leküzdésére szolgáló közigazgatási és büntetőeljárások további erősítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a kölcsönös segítségnyújtás útján beszerzett bizonyítékok felhasználhatóak legyenek a megkereső hatóság tagállamának közigazgatási és igazságügyi hatóságai előtti eljárásokban.

(3)

Az egyértelműség, a következetesség és az átláthatóság érdekében konkrétabban meg kell határozni, hogy mely hatóságok férhetnek hozzá az 515/97/EK rendelet alapján létrehozott nyilvántartásokhoz. Ebből a célból az illetékes hatóságokra vonatkozóan egységes hivatkozást kell létrehozni. Az e hatóságok általi közvetlen hozzáférés alapvető feltétele annak, hogy eredményes legyen a tagállamok közigazgatási hatóságai közötti kölcsönös segítségnyújtás, valamint a vám- és mezőgazdasági jogszabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében az e hatóságok és a Bizottság közötti együttműködés.

(4)

A konténermozgásokkal kapcsolatos adatok lehetővé teszik az Unió vámterületére érkező és azt elhagyó árukkal kapcsolatos csalások felderítését. Az ilyen adatok hasznos eszközt jelentenek a vámjogszabályok megsértésének minősülő vagy annak látszó műveletek megelőzése és kivizsgálása, valamint az azokkal kapcsolatos vádemelés szempontjából. A lehető legteljesebb adatkészlet összegyűjtése és felhasználása érdekében, elkerülve ugyanakkor a szállítmányozási ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat érő esetleges kedvezőtlen hatásokat, a fuvarozóknak adatokat kell benyújtaniuk a tagállamoknak a konténermozgásokkal kapcsolatban, amennyiben nyomon követő rendszerük útján elektronikusan gyűjtenek ilyen adatokat vagy azokat a megbízásukból más szolgáltató tárolja. Az ilyen adatokat közvetlenül a Bizottság által erre a célra létrehozott egységes nyilvántartásba kell továbbítani.

(5)

A magas szintű fogyasztóvédelem érdekében az Unió feladata, hogy felvegye a küzdelmet a vámcsalásokkal szemben, és ezáltal hozzájáruljon a belső piac biztonságos, valós származási tanúsítványokkal rendelkező termékekkel való ellátására irányuló célkitűzés megvalósításához.

(6)

A csalások felderítése jelentős mértékben függ a releváns operatív adatok azonosításától és átfogó elemzésétől. Ezért létre kell hozni uniós szinten egy olyan nyilvántartást, amely az áruk behozatalára, kivitelére és továbbítására – többek között az áruk tagállamokon belüli átszállítására és közvetlen kivitelére – vonatkozó adatokat tartalmazza. Ebből a célból a Bizottságnak az általa üzemeltetett forrásokból származó adatokról rendszeresen másolatot kell készítenie, amit aztán rögzítenie kell a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban, a tagállamoknak pedig lehetővé kell tenni, hogy az áruk egy adott tagállamon belüli továbbítására és a közvetlen kivitelre vonatkozó adatokat nyújtsanak be a Bizottságnak, az adatok és a tagállami információtechnológiai infrastruktúra meglététől függően.

(7)

Az elektronikus vámrendszerek a 70/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) szerinti 2011. évi bevezetése – amelynek révén immár nem a vámügyi hatóságok, hanem a gazdasági szereplők őrzik meg a behozatali és kiviteli vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat – késedelmekhez vezetett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vámügyi vizsgálataiban, mivel az OLAF-nak az említett hatóságokra kell támaszkodnia a szóban forgó okmányok beszerzéséhez. Ezenfelül a vámtartozás beszedésére vonatkozó három éves elévülési idő további akadályokat gördít a vizsgálatok sikeres lefolytatása elé. A vámügy terén folytatott vizsgálatok felgyorsítása érdekében meg kell határozni, hogy a Bizottság számára a vámáru-nyilatkozatokkal kapcsolatos információszerzésre nyitva álló egyéb lehetőségeken kívül a Bizottság milyen eljárásban kérhet a tagállamoktól a behozatali és kiviteli vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat.

(8)

Az e rendelet és az 515/97/EK rendelet alapján létrehozott nyilvántartásokba felvett adatok bizalmas kezelése és magasabb fokú biztonsága érdekében rendelkezni kell arról, hogy a felvett adatokhoz kizárólag egyes konkrét felhasználók és csak meghatározott célokból férhetnek hozzá.

(9)

Az 515/97/EK rendelet rendelkezik az adatok feldolgozásáról. Ezen adatfeldolgozás személyes adatokra is kiterjedhet, és azt az uniós joggal összhangban kell végezni. A személyes adatok feldolgozását az említett rendelet céljának megfelelő módon, valamint a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (4) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban és különösen az adatok minőségével, az arányossággal, a célhoz kötöttséggel és a tájékoztatáshoz, a személyes adatokra vonatkozó hozzáféréshez, a helyesbítéshez, a törléshez és a zároláshoz való joggal kapcsolatos uniós követelményeknek, a szervezési és technikai intézkedéseknek és a személyes adatok nemzetközi továbbításával kapcsolatos követelményeknek megfelelően kell végezni. A felvett adatok bizalmas kezelésének biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a felvett adatokhoz kizárólag meghatározott felhasználók férhessenek hozzá.

(10)

A Bizottságnak és a tagállamoknak védelemben kell részesíteniük a bizalmas üzleti információkat, és biztosítaniuk kell a jelentett konténerállapot-üzenetekre vonatkozó nyilvántartáson és a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartáson keresztül kicserélt információk bizalmas kezelését.

(11)

A naprakész információknak, az átláthatósághoz való jognak, valamint az érintettek tájékoztatáshoz való, a 45/2001/EK és a 95/46/EK irányelvben megállapított jogának a biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy az interneten keresztül frissítse a tagállamok által kijelölt azon illetékes hatóságoknak és a Bizottság azon szervezeti egységeinek a jegyzékét, amelyek felhatalmazással rendelkeznek a VIR-hez való hozzáférés vonatkozásában.

(12)

Az 515/97/EK rendelet, valamint az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, illetve végrehajtási jogi aktusok alkalmazásában a személyes adatok feldolgozásának tiszteletben kell tartani az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 8. cikkében elismert, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való alapvető jogot, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának (Charta) 7. cikkében elismert, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot és a 8. cikkében biztosított, a személyes adatok védelméhez való jogot. Ezen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak, illetve végrehajtási jogi aktusoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatok feldolgozása a 95/46/EK irányelvvel és a 45/2001/EK rendelettel összhangban történjen.

(13)

Az adatvédelmi felügyelet következetességének javítása érdekében az európai adatvédelmi biztosnak a VIR ellenőrzéseinek koordinálása céljából szorosan együtt kell működnie a 2009/917/IB (6) tanácsi határozat alapján létrehozott közös ellenőrző hatósággal.

(14)

Az adatok VIR-ben való tárolására vonatkozó rendelkezések gyakran idéznek elő indokolatlan információveszteséget. Ennek oka az, hogy a tagállamok nem rendszeresen végzik el az éves felülvizsgálatot az azzal együtt járó adminisztratív teher és a megfelelő erőforrások hiánya miatt. Ezért egyszerűsíteni kell a VIR-ben történő adattárolási eljárást oly módon, hogy megszüntetik az adatok éves felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettséget, és – indokolt esetben további két évvel meghosszabbítható – ötéves maximális adattárolási időt állapítanak meg, amely megfelel az 515/97/EK rendelet alapján létrehozott nyilvántartások esetében előírt időszakoknak. Azért van szükség erre az időtartamra, mert a szabálytalanságok feldolgozása hosszadalmas eljárás, és mivel a szóban forgó adatok szükségesek a közös vámügyi műveletek és a vizsgálatok lefolytatásához.

(15)

A csalások elemzésével kapcsolatos lehetőségek további bővítése és a vizsgálatok lefolytatásának elősegítése érdekében a vámügyirat-azonosítási adatbázisban tárolt, a folyamatban lévő vizsgálatokkal kapcsolatos adatokat anonimizálni kell, ha egy év eltelt a legutolsó megállapítás óta, és ezután olyan formában kell azokat megőrizni, amelyben már nincs lehetőség az érintettek azonosítására.

(16)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a vámügyi csalásoknak az Unióban való felderítését, kivizsgálását és megelőzését a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(17)

Azok a fuvarozók, akik e rendelet hatálybalépésekor a konténermozgások adatainak átadásával kapcsolatos, magánjogi szerződésekbe foglalt kötelezettségek hatálya alá tartoznak, késleltethetik a konténerállapot-üzenetekre vonatkozó jelentési kötelezettségük alkalmazását annak érdekében, hogy újratárgyalják a szerződéseiket, és gondoskodjanak arról, hogy a jövőbeli szerződések összeegyeztethetők legyenek a tagállamok részére történő adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettséggel.

(18)

Az 515/97/EK rendelet az egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó hatásköröket ruház a Bizottságra. Ennek megfelelően a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében az említett rendelet alapján a Bizottságra ruházott hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. és 291. cikkével.

(19)

Az 515/97/EK rendelet egyes nem alapvető jelentőségű elemeinek kiegészítése érdekében és különösen a VIR-be felveendő adatok meghatározása céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos azon műveletek meghatározása tekintetében, amelyek vonatkozásában adatokat kell felvenni a VIR-be. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, illetve adott esetben az üzleti élet képviselőivel. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megszövegezése során a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára egyidejűleg, időben és megfelelő módon történő eljuttatásáról.

(20)

Az 515/97/EK rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosításához a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a konténerállapot-üzenetek jelentési gyakorisága, adatformátuma, továbbítási módja, valamint az egyes kategóriákra vonatkozó, a VIR-be felveendő konkrét adatelemek tekintetében. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni. A végrehajtási jogi aktusok elfogadásához a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(21)

Az európai adatvédelmi biztossal konzultációt folytattak, aki 2014. március 11-én véleményt adott ki.

(22)

Az 515/97/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 2. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

2.

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

Az 51. cikk sérelme nélkül, a megkeresett hatóság tisztviselői által beszerzett és a 4–11. cikk szerinti segítségnyújtás során a megkereső hatóságnak átadott információ – ideértve a dokumentumokat, azok hitelesített másolatait, tanúsítványokat, a közigazgatási hatóságoktól származó valamennyi eszközt, illetve határozatot, jelentést és bármely adatot –, ahhoz hasonlóan, mintha az eljárás helye szerinti tagállamban szerezték volna be, felhasználható bizonyítéknak minősülhet:

3.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

Az 51. cikk sérelme nélkül, az adatközlő hatóság tisztviselői által beszerzett és a 13–15. cikk szerinti segítségnyújtás során a fogadó hatóságnak átadott információ – ideértve a dokumentumokat, azok hitelesített másolatait, tanúsítványokat, a közigazgatási hatóságoktól származó valamennyi eszközt, illetve határozatot, jelentést és bármely adatot –, ahhoz hasonlóan, mintha az eljárás helye szerinti tagállamban szerezték volna be, felhasználható bizonyítéknak minősülhet:

4.

A 18a. cikk a következőképpen módosul:

5.

A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„18c. cikk

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezéseket fogad el a konténerállapot-üzenetek jelentési gyakoriságával, adatformátumával és továbbítási módjával kapcsolatban.

A végrehajtási jogi aktusokat a 43a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, legkésőbb 2016. február 29-ig.”;

6.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„18d. cikk

(1)   A Bizottság létrehozza és kezeli a következőkre vonatkozó nyilvántartást (a továbbiakban: behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartás):

A behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartást a 2454/93/EGK bizottsági rendelet (13) 37. és 38. mellékletében részletezett módon kell tárolni.

A Bizottság a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet alapján általa üzemeltetett forrásokból származó adatokról rendszeresen másolatot készít, amit aztán rögzíti a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban. A tagállamok az adatok és a tagállami információtechnológiai infrastruktúra meglététől függően az áruk egy adott tagállamon belüli továbbítására és a közvetlen kivitelre vonatkozó adatokat is benyújthatnak a Bizottságnak.

Az e rendelet 29. cikkében említett, a Bizottság által kijelölt szervezeti egységek és a 29. cikkben említett nemzeti hatóságok az e rendelet szerinti célokból felhasználhatják a nyilvántartást arra, hogy elemezzék az adatokat, valamint a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban foglalt adatokat összevessék az állapotüzenet-nyilvántartásba továbbított konténerállapot-üzenetekkel, és információt cserélhetnek az összevetés eredményéről.

(2)   A behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartáshoz az e rendelet 29. cikkében említett nemzeti hatóságok férhetnek hozzá. A Bizottságon belül kizárólag a kijelölt elemzők jogosíthatók fel a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban szereplő adatok feldolgozására.

A tagállamok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a következőkhöz:

Azok az illetékes hatóságok, amelyek adatokat vettek fel az e rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett váminformációs rendszerbe, illetve az e rendelet 41b. cikkével összhangban vizsgálati fájlból származó adatot vettek fel az e rendelet 41a. cikkének (1) bekezdésében említett vámügyirat-azonosítási adatbázisba, az adott bejegyzéssel vagy fájllal kapcsolatos összes olyan adathoz hozzáférhetnek, amelyet a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartás tartalmaz.

(3)   A Bizottság által a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban szereplő adatok körében végzett személyesadat-feldolgozásra a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó.

A Bizottságot a 45/2001/EK rendelet 2. cikke d) pontja értelmében vett adatkezelőnek kell tekinteni.

Az európai adatvédelmi biztos a 45/2001/EK rendelet 27. cikkének megfelelően előzetesen ellenőrzi a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartást.

A behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartásban szereplő adatok nem tárolhatók öt évnél tovább, mely időtartam indokolt esetben további két évvel meghosszabbítható.

(4)   A behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartás nem tartalmazhat a 45/2001/EK rendelet 10. cikkének (5) bekezdése szerinti különleges adatkategóriákat.

A Bizottság megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre a személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, véletlen elvesztése vagy engedély nélküli közlése, megváltoztatása és hozzáférhetővé tétele vagy bármely más jogellenes feldolgozása elleni védelme érdekében.

(5)   A Bizottság és a tagállamok biztosítják a bizalmas üzleti információk védelmét. A Bizottság és a tagállamok a nemzeti és uniós joggal összhangban a legmagasabb szintű technikai, szervezési és személyzetbiztonsági jellegű szakmai titoktartási szabályokat vagy a bizalmas kezeléssel kapcsolatos egyéb előírásokat alkalmaznak a kijelölt szakértőik vonatkozásában.

Amennyiben valamely tagállam a behozatali, kiviteli és továbbítási nyilvántartáson keresztül megosztott egyes információk bizalmas kezelését kéri, a Bizottság és a többi tagállam biztosítja e kérés teljesítését.

18e. cikk

A Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy a vámjogszabályok végrehajtásával kapcsolatos vizsgálatok tekintetében továbbítsák részére az azon behozatali és kiviteli vámáru-nyilatkozatokat kísérő okmányokat, amelyekre vonatkozóan a gazdasági szereplők kísérő okmányokat készítettek vagy gyűjtöttek.

Az első bekezdésben említett megkeresést az illetékes hatóságokhoz kell intézni. Amennyiben valamely tagállam egynél több illetékes hatóságot jelölt ki, meg kell jelölnie a Bizottság megkeresésének megválaszolására illetékes közigazgatási egységet.

A tagállam a Bizottság megkeresésének kézhezvételétől számított négy héten belül:

(13)  A Bizottság 2454/93/EGK rendelete (1993. július 2.) a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).”."

7.

A 21. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 20. cikkben említett közösségi küldetések során feltárt megállapításokat és információkat és különösen az érintett harmadik országok illetékes hatóságai által átadott okmányokat, valamint a közigazgatási vizsgálatok során – többek között a Bizottság szervezeti egységei által – megszerzett információkat a 45. cikk szerint kell kezelni.”.

8.

A 23. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 43. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos azon tevékenységek meghatározására, amelyek esetében információkat kell felvenni a VIR-be.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat 2016. február 29-ig el kell fogadni.”.

9.

A 25. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezéseket fogad el a 24. cikkben említett egyes kategóriák szerint a VIR-be felveendő adatok tekintetében, amennyiben erre szükség van a VIR céljának eléréséhez. A 24. cikk e) pontjában említett kategóriában nem tüntethetők fel személyes adatok. A végrehajtási jogi aktusokat a 43a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, legkésőbb 2016. február 29-ig.”.

10.

A 29. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A VIR-be felvett adatokhoz kizárólag az egyes tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságok és a Bizottság által kijelölt szervezeti egységek férhetnek hozzá. Az említett nemzeti hatóságok a vámügyi hatóságok, de ide tartozhatnak egyéb illetékes, a 23. cikk (2) bekezdésében meghatározott cél elérése érdekében az adott tagállam törvényei, rendeletei és eljárásai szerint eljáró más hatóságok is.

Az adatokat közlő VIR-partner jogosult meghatározni, hogy az ezen bekezdés első albekezdésében említett nemzeti hatóságok közül melyek férhetnek hozzá az általa a VIR-be felvett adatokhoz.

(2)   Minden tagállam megküldi a Bizottságnak az általa a VIR-adatokhoz való hozzáférésre kijelölt illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét, minden hatóság esetében meghatározva, hogy milyen adatokhoz férhet hozzá és milyen célból.

A Bizottság az érintett tagállamokkal ellenőrzi a kijelölt illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét a tekintetben, hogy a kijelölt hatóságok köre nem túlzott-e. Az ellenőrzést követően az érintett tagállamok megerősítik vagy módosítják a kijelölt illetékes nemzeti hatóságok jegyzékét. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot. Emellett a Bizottság a VIR-hez való hozzáférésre jogosult szervezeti egységeire vonatkozó részletekről is tájékoztat minden tagállamot.

A kijelölt nemzeti hatóságoknak és a Bizottság kijelölt szervezeti egységeinek jegyzékét a Bizottság tájékoztatás céljából közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a jegyzék későbbi frissítéseit pedig az interneten teszi közzé.”.

11.

A 30. cikk a következőképpen módosul:

12.

Az V. cím 4. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:

„4. fejezet

Az adatok tárolása”.

13.

A 33. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

A VIR-be felvett adatokat csak az azon cél eléréséhez szükséges ideig szabad tárolni, amelyre azokat felvették, és nem tárolhatók öt évnél tovább. Ez az időtartam indokolt esetben további két évvel meghosszabbítható.”.

14.

A 37. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az európai adatvédelmi biztos és a 2009/917/IB tanácsi határozat (14) alapján létrehozott közös ellenőrző hatóság a saját hatáskörükön belül eljárva együttműködnek a VIR koordinált felügyelete és ellenőrzése céljából.

(14)  A Tanács 2009/917/IB határozata (2009. november 30.) az információs technológia vámügyi alkalmazásáról (HL L 323., 2009.12.10., 20. o.).”."

15.

A 38. cikk a következőképpen módosul:

16.

A 41d. cikk a következőképpen módosul:

17.

A 43. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„43. cikk

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 23. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. október 8-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 23. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 23. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítést követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”;

18.

A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„43a. cikk

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

43b. cikk

A Bizottság 2017. október 9-ig elvégzi annak értékelését, hogy:

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”."

19.

Az 53. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Azon fuvarozók esetében, akik 2015. október 8-án olyan magánjogi szerződések hatálya alá tartoznak, amelyek megakadályozzák őket a 18a. cikk (4) bekezdésében meghatározott jelentési kötelezettségük teljesítésében, az említett kötelezettséget 2016. október 9-től kell alkalmazni.”.