32015R1186

Document 32015R1186

Title and reference

A Bizottság (EU) 2015/1186 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. április 24.) a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

OJ L 193, 21.7.2015, p. 20–42 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force: This act has been changed. Current consolidated version: 07/03/2017

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2015/1186/oj

Languages, formats and link to OJ

HTML

PDF

Official Journal

To see if this document has been published in an e-OJ with legal value, click on the icon above (For OJs published before 1st July 2013, only the paper version has legal value).

Multilingual display

Text

21.7.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 193/20

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1186 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2015. április 24.)

a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1)

A 2010/30/EU irányelv értelmében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat köteles elfogadni azon energiával kapcsolatos termékek címkézésére vonatkozóan, amelyekben megvan a lehetőség a jelentős energiamegtakarításra, és amelyek azonos rendeltetésű típusainak lényeges műszaki jellemzői jelentős eltéréseket mutatnak.

(2)	Az egyedi helyiségfűtő berendezések azonos rendeltetésű típusainak energiahatékonysága jelentős eltéréseket mutat, és energiafelhasználásuk az Unió energiaigényének jelentős részét teszi ki. E berendezések energiafogyasztása jelentős mértékben csökkenthető.

(3)	A nem fás biomasszával működő egyedi helyiségfűtő berendezéseket – sajátos műszaki jellemzőik miatt – nem indokolt e rendelet útján szabályozni.

(4)

Összehangolt rendelkezéseket kell megállapítani a címkézés és az egységes termékinformációs követelmények tekintetében annak érdekében, hogy a gyártók ösztönzést kapjanak az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonyságának javítására, a végfelhasználók bátorítást kapjanak az energiahatékonyság szempontjából kedvező termékek vásárlására, és mindez hozzájáruljon a belső piac működéséhez.

(5)	Az egyedi helyiségfűtő berendezések jellemző használata – és ennek következtében energiafogyasztása – eltér más helyiségfűtési célú termékekétől, ezért e rendeletben a többi helyiségfűtési célú termékre vonatkozótól eltérő besorolási skálát indokolt megállapítani.

(6)	Az irányított sugárzásos és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezéseket a professzionális vásárlók vásárolják közvetlenül, nem pedig a végső fogyasztók, ezért e berendezések energiafogyasztásának címkézésére nem indokolt e rendeletben követelményeket megállapítani.

(7)

Az (EU) 2015/1188 bizottsági rendeletben (2) az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésekre meghatározott minimumkövetelmények teljes mértékben kihasználják az ilyen típusú termékek műszaki továbbfejlesztésében rejlő lehetőségeket. Ennek következtében nincs lehetőség az ilyen típusú termékek közötti további különbségtételre. Továbbá az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések nem helyettesíthetők közvetlenül más tüzelőanyaggal működő, energiahatékonyság szempontjából kedvezőbb egyedi helyiségfűtő berendezésekkel, így a címke nem volna képes elérni azt a célját, hogy tájékoztassa a fogyasztókat a különböző termékek egymáshoz viszonyított hatékonyságáról.

(8)

A megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására irányuló céllal összhangban támogatandó a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési célú berendezésekben történő hasznosítása. Ezért helyénvaló, hogy e rendelet az egyedi helyiségfűtő berendezések esetében speciális megközelítést alkalmazzon, és bevezessen egy olyan „biomassza-címkézési tényezőt”, amely biztosítja, hogy az A++ osztályba a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések közül egyedül csak a pellettel fűtött berendezések kerülhessenek.

(9)

A címkén feltüntetendő információkat olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb számítási és mérési módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi szervezetek által a környezettudatos tervezés követelményeinek meghatározása céljából 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is.

(10)	E rendeletben egységes követelményeket kell megállapítani az egyedi helyiségfűtő berendezések termékcímkéinek tartalmára és kivitelére vonatkozóan.

(11)	E rendeletben rögzíteni kell az egyedi helyiségfűtő berendezések termékismertető adatlapjára és műszaki dokumentációjára vonatkozó követelményeket.

(12)	E rendeletben meg kell határozni azon adatok körét, amelyeket a távértékesítés valamennyi formája esetén az egyedi helyiségfűtő berendezések reklámanyagaiban és műszaki promóciós anyagaiban minden esetben fel kell tüntetni.

(13)	Indokolt úgy rendelkezni, hogy e rendelet rendelkezéseit a technológiai haladásra való tekintettel felül kell vizsgálni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet energiafogyasztás-címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítményű egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan.

Ez a rendelet nem alkalmazandó:

a)	az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésekre;

b)	a hő előállítására termodinamikai ciklust vagy szorpciós ciklust alkalmazó, elektromos kompresszorral vagy tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezésekre;

c)	a műszaki leírásuk alapján kizárólag nem fás biomassza égetésére szánt szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre;

d)	a műszaki leírásuk alapján a meghatározott emberi hőkomfortérzet elérését és fenntartását konvekció vagy sugárzás révén biztosító beltéri helyiségfűtéstől eltérő célra szánt egyedi helyiségfűtő berendezésekre;

e)	a műszaki leírása alapján kizárólag kültéri használatra szánt egyedi helyiségfűtő berendezésekre;

f)	azokra az egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyek esetében névleges hőteljesítmény mellett a közvetlen hőteljesítmény kisebb a közvetlen és a közvetett hőteljesítmény összegének 6 %-ánál;

g)	azokra a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyeknek összeszerelése sem nem gyárilag, sem nem egyetlen gyártó által előre gyártott komponensek vagy alkatrészek helyszíni összeszerelése útján történik;

h)	irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezésekre és sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezésekre;

i)	légfűtő termékekre;

j)	szaunakályhákra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 2010/30/EK irányelv 2. cikkében található fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában:

1. „egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan helyiségfűtő rendszer, amely vagy közvetlen hőátadással, vagy közvetlen hőátadással és azzal egyidejű, folyadéknak való hőátadással annak érdekében bocsát ki hőt, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn, esetenként más terek számára is bocsátva ki hőt, és egy vagy több olyan hőfejlesztő berendezéssel van felszerelve, amely villamos energiát vagy gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyagot a Joule-hatás elve alapján, illetve a tüzelőanyag égetésével közvetlenül alakít át hővé;

2. „szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: a szilárd tüzelőanyagokkal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés, zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és sütő-főző berendezés;

3. „gáztüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: a gáznemű tüzelőanyaggal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés;

4. „folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: a folyékony tüzelőanyaggal működő nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés;

5. „elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: a hő előállításához a villamos Joule-hatás elvét hasznosító egyedi helyiségfűtő berendezés;

6. „nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok nincsenek légmentes módon elzárva attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;

7. „zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok légmentes módon elzárhatók attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;

8. „sütő-főző berendezés”: olyan, szilárd tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amely egyetlen egységen belül tartalmazza a helyiségfűtő berendezés, valamint az ételkészítés céljára szolgáló főzőtűzhely, sütő vagy mindkettő funkciójának ellátásához szükséges alkotóelemeket;

9. „tüzelőanyaggal fűtött egyedi helyiségfűtő berendezés”: a nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés, a zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés és a sütő-főző berendezés;

10. „irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, fej felett, a fűtendő térrész felé irányítva elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben az égő által kibocsátott hő (döntően infravörös sugárzás) a célszemélyeket közvetlenül melegíti, és amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak;

11. „sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, a célszemélyek közelében, fej felett elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a fűtő hatást döntően az áramló égéstermékeket vezető, a berendezés belsejében futó csőből vagy csövekből származó infravörös sugárzás biztosítja, és amelyben az égéstermékek a csőből vagy csövekből füstgázelvezető csövön keresztül távoznak;

12. „égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezés”: minden olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak, kivéve az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezést;

13. „kémény felé nyitott fűtőberendezés”: olyan, gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyagokkal működő, kémény alatt vagy kandallóban való elhelyezésre szánt egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem rendelkezik légmentes csatlakozással a kémény vagy a kandallónyílás felé, és amely esetében az égéstermékek akadálytalanul jutnak a tűztérből a kéménybe, illetve a füstjáratba;

14. „légfűtő berendezés”: kizárólag olyan, légfűtéses rendszer számára hőt biztosító termék, amely levegővezeték-rendszerhez csatlakoztatható, és amelyet meghatározott helyen lerögzítve vagy leerősítve vagy falra szerelve való üzemeltetésre terveztek, és ahol a légelosztás légmozgató eszköz segítségével történik a célból, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn;

15. „szaunakályha”: száraz- vagy gőzszaunába vagy hasonló környezetbe beépített vagy ilyen környezetben való használatra szánt egyedi helyiségfűtő berendezés;

16. „szilárd tüzelőanyag”: a beltéri helyiségek szokásos hőmérsékletén szilárd halmazállapotban lévő tüzelőanyag, a szilárd biomasszát és a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat egyaránt beleértve;

17. „biomassza”: a mezőgazdaságból (a növényi és az állati eredetű anyagokat egyaránt ideértve), az erdészetből és a kapcsolódó ágazatokból, valamint a halászatból és az akvakultúrából származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebomló része, valamint az ipari és a települési hulladék biológiailag lebomló része;

18. „fás biomassza”: a fákból, cserjékből és bokrokból származó biomassza, beleértve egyebek mellett a tűzifát, az aprított fát, a pelletté préselt faanyagot, a briketté préselt faanyagot és a fűrészport;

19. „nem fás biomassza”: a fás biomasszától különböző biomassza, beleértve egyebek mellett a szalmát, a nádat és más fűféléket, valamint a gyümölcs- és más növényi magvakat, az olívamagot, az olívapogácsát és a dióhéjat;

20. „optimális tüzelőanyag”: az az egyetlen tüzelőanyag, amely a szállító használati utasítása szerint az egyedi helyiségfűtő berendezés üzemeltetésére lehetőleg használandó;

21. „szilárd fosszilis tüzelőanyag”: minden olyan szilárd tüzelőanyag, amely nem biomassza, beleértve egyebek mellett az antracitot és a száraz összesülő kazánszenet, a kőszénkokszot, a félkokszot, a bitumenes kőszenet, a barnaszenet, a lignitet, a fosszilis tüzelőanyagokból álló keveréket, valamint a biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból álló keveréket; e rendelet alkalmazásában a tőzeg is e kategóriába tartozik;

22. „további alkalmas tüzelőanyag”: az optimális tüzelőanyagtól eltérő tüzelőanyag, amelyet a szállító használati utasítása szerint az egyedi helyiségfűtő berendezésben használni lehet; a fogalom magában foglalja mindazokat a tüzelőanyagokat, amelyek a beszerelést végző szakembereknek és a végfelhasználóknak szánt használati utasításban, a gyártók és a szállítók szabad hozzáférésű internetes oldalain, a műszaki dokumentumokban vagy promóciós anyagokban, valamint a reklámokban meg vannak említve;

23. „közvetlen hőteljesítmény”: a termék által sugárzás és konvekció útján leadott (maga a termék által a levegőbe kibocsátott vagy magából a termékből a levegőbe jutó) hőteljesítmény, nem beleszámítva a termék által hőátadó folyadéknak leadott esetleges hőteljesítményt, kW mértékegységben kifejezve;

24. „közvetett hőteljesítmény”: a termék által hőátadó folyadéknak ugyanazzal a hőtermelési folyamattal leadott hőteljesítmény, mint amely a termék közvetlen hőteljesítményét szolgáltatja, kW mértékegységben kifejezve;

25. „közvetett fűtési képesség”: a termék azon jellemzője, hogy a teljes leadott hőteljesítmény egy részét képes hőátadó folyadéknak helyiségfűtési vagy háztartási melegvíz-előállítási célból történő felhasználásra leadni;

26. „névleges hőteljesítmény”, „(Pnom )”: a helyiségfűtő berendezés közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb, a szállító nyilatkozata szerinti hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely még hosszú ideig fenntartható, kW mértékegységben kifejezve;

27. „minimális hőteljesítmény”, „(Pmin )”: a helyiségfűtő berendezés közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés a szállító nyilatkozata szerinti legkisebb hőteljesítmény-beállításon üzemel, kW mértékegységben kifejezve;

28. „kültéri használatra szánt”: zárt helyiségeken kívüli biztonságos üzemre – és ezen belül esetleg kültéri körülmények közötti használatra – alkalmas;

29. „egyenértékű modell”: olyan forgalomba hozott modell, amelynek az V. mellékletben szereplő 2. vagy 3. táblázatban meghatározott műszaki paraméterei megegyeznek egy, ugyanazon szállító által forgalomba hozott másik modellével.

A II–IX. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.

3. cikk

A szállítók kötelezettségei, ütemezés

(1) 2018. január 1-jétől fogva az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől eltérő egyedi helyiségfűtő berendezéseket forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy:

a)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések el legyenek látva egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú, a II. mellékletben meghatározott energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével;

b)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések modelljeinek esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke;

c)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések el legyenek látva egy, a IV. mellékletben meghatározott termékismertető adatlappal;

d)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a IV. mellékletben meghatározott elektronikus termékismertető adatlap;

e)	az V. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt kérésre a tagállami hatóságok és a Bizottság megkapják;

f)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiafogyasztással vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó reklámokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára;

g)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, a modell sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára.

(2) 2022. január 1-jétől fogva az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezéseket forgalomba hozó vagy üzembe helyező szállítók gondoskodnak arról, hogy:

a)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezés el legyen látva egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú, a II. mellékletben meghatározott energiahatékonysági osztályoknak megfelelő nyomtatott címkével;

b)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések modelljeinek esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a III. melléklet 1. pontjában előírt formátumú és információtartalmú és a II. mellékletben megállapított energiahatékonysági osztályoknak megfelelő elektronikus címke;

c)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések el legyenek látva egy, a IV. mellékletben meghatározott termékismertető adatlappal;

d)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések esetében álljon a kereskedők rendelkezésére egy, a IV. mellékletben meghatározott elektronikus termékismertető adatlap;

e)	az V. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt kérésre a tagállami hatóságok és a Bizottság megkapják;

f)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiafogyasztással vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó reklámokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára;

g)	az ilyen egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, a modell sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára.

4. cikk

A kereskedők kötelezettségei

Az egyedi helyiségfűtő berendezéseket értékesítő kereskedők gondoskodnak arról, hogy:

a)	az értékesítés helyén mindegyik egyedi helyiségfűtő berendezés elülső felületén kívül, jól látható módon el legyen helyezve a 3. cikknek megfelelően a szállítók által rendelkezésre bocsátott címke;

az eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra kínált azon egyedi helyiségfűtő berendezések forgalmazása, amelyeket a végfelhasználóknak nincs alkalmuk kiállítva megtekinteni, a szállítók által a VI. mellékletnek megfelelően rendelkezésre bocsátott információkkal történjék, kivéve abban az esetben, ha az eladás vagy bérletre való kínálás az interneten keresztül történik, amikor is a VII. melléklet rendelkezései szerint kell eljárni;

c)	az egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, energiafogyasztással vagy árral kapcsolatos tájékoztatást tartalmazó reklámokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára;

d)	az egyedi helyiségfűtő berendezések egy meghatározott modelljére vonatkozó, a modell sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen utalás az adott modell energiahatékonysági osztályára.

5. cikk

Mérési és számítási módszerek

A 3. és a 4. cikk alapján szolgáltatandó információkat a VIII. melléklet szerinti megbízható, pontos és megismételhető, az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszertanhoz igazodó mérési és számítási eljárásokkal kell megállapítani.

6. cikk

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A tagállamok az egyedi helyiségfűtő berendezések gyártó által megadott energiahatékonysági osztályával kapcsolatos követelmények teljesülését a IX. mellékletben előírt eljárással ellenőrzik.

7. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság ezt a rendeletet a műszaki haladás fényében 2024. január 1-jéig felülvizsgálja. A felülvizsgálat keretében elsősorban a rendelet alkalmazása alóli mentességek körének szűkítésére adódó lehetőségeket kell felmérni.

8. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezésektől eltérő egyedi helyiségfűtő berendezésekre 2018. január 1-jétől alkalmazandó. Ugyanakkor 3. cikke (1) bekezdésének f) és g) pontja, valamint 4. cikkének b), c) és d) pontja 2018. április 1-jétől alkalmazandó.

(3) Ez a rendelet az égéstermék-elvezetés nélküli, szilárd tüzelésű fűtőberendezésekre és a kémény felé nyitott, szilárd tüzelésű fűtőberendezésekre 2022. január 1-jétől alkalmazandó. Ugyanakkor 3. cikke (2) bekezdésének f) és g) pontja, valamint 4. cikkének b), c) és d) pontja 2022. április 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2015. április 24-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Jean-Claude JUNCKER

(1) HL L 153., 2010.6.18., 1. o.

(2) A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. április 28-i (EU) 2015/1188 bizottsági rendelet (Lásd e Hivatalos Lap 76. oldalát).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (2012. október 25.) 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről. (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

I. MELLÉKLET

Fogalommeghatározások a II–IX. melléklethez

A II–IX. melléklet alkalmazásában:

1. „átváltási együttható”, „CC”: az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) említett, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;

2. „fűtőérték”, „NCV”: a tüzelőanyag nedvességtartalmának megfelelő nedvességtartalmú, egységnyi mennyiségű tüzelőanyagból abban az esetben felszabaduló teljes hőmennyiség, ha a tüzelőanyag oxigén jelenlétében teljes mértékben elég, és az égéstermékek nem hűlnek le a környezeti hőmérsékletre;

3. a névleges, illetve a minimális hőteljesítményhez tartozó „hatásfok” („ηth,nom”, illetve „ηth,min”): az egyedi helyiségfűtő berendezés hasznos hőteljesítményének és fűtőértékben kifejezett teljes felvett energiamennyiségének százalékban kifejezett hányadosa;

4. „a névleges hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmax”: az egyedi helyiségfűtő berendezésnek a névleges hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;

5. „a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmin”: az egyedi helyiségfűtő berendezésnek a minimális hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;

6. „a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-igény”, „elsb”: a termék villamosenergia-fogyasztása készenléti üzemmódban, kW-ban kifejezve;

7. „az állandó gyújtóláng energiaigénye”, „Ppilot”: a termék által a gáznemű, folyékony vagy szilárd tüzelőanyagból annak érdekében elfogyasztott mennyiség, hogy a névleges hőteljesítményhez vagy a részleges terheléshez tartozó, hevesebb égési folyamatokhoz szükséges gyútjóforrást biztosító lángot fenntartsa, amikor a fő égő bekapcsolása előtt több mint 5 percen keresztül ez a láng ég, kW-ban kifejezve;

8. „egyetlen állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan változtatni hőteljesítményét, és a helyiség hőmérséklete felől nincs visszacsatolás a hőteljesítmény automatikus változtatásához;

9. „két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék képes két vagy több értékből kézi szabályozás révén kiválasztani hőteljesítményét, de nincs felszerelve olyan eszközzel, amely a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében képes volna automatikusan szabályozni a hőteljesítményt;

10. „mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, nem elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;

11. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;

12. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékletet 24 órára előre be lehessen állítani;

13. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékleteket egy teljes hétre előre be lehessen állítani. A hét napon belül a beállításoknak lehetővé kell tenniük az értékek napok szerinti változtatását;

14. „beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a beltéri hőmérséklet beállított értékét automatikusan csökkenti, amikor azt érzékeli, hogy a helyiségben nem tartózkodik senki;

15. „beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a leadott hőteljesítményt csökkenti, amikor azt észleli, hogy egy ablakot vagy ajtót kinyitottak. Ha az ablak vagy ajtó nyitott állapotát érzékelő érzékeli, akkor ez az érzékelő elhelyezhető a terméken belül, a terméken kívül és/vagy az épület szerkezeteibe beépítve;

16. „távszabályozási lehetőség”: arra utaló kifejezés, hogy a termék lehetőséget ad a beszerelési helye szerinti épületen kívülről távoli adatkommunikáció útján történő szabályozására;

17. „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a termék a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;

18. „modellazonosító”: az az általában alfanumerikus kód, amely alapján az egyedi helyiségfűtő berendezés modellje megkülönböztethető az egyazon védjeggyel, szállítónévvel vagy kereskedőnévvel forgalmazott modellektől;

19. „más fosszilis tüzelőanyag”: fosszilis tüzelőanyag az antracit és a száraz összesülő kazánszén, a kőszénkoksz, a félkoksz, a bitumenes kőszén, a barnaszén, a lignit, a tőzeg, valamint a fosszilistüzelőanyag-keverékből álló brikett kivételével;

20. „,más fás biomassza”: fás biomassza a legfeljebb 25 % nedvességtartalmú tűzifa, a 14 %-nál kisebb nedvességtartalmú, briketté préselt tüzelőanyag és a 12 %-nál kisebb nedvességtartalmú préselt faanyag kivételével.

21. „nedvességtartalom”: az egyedi helyiségfűtő berendezésben használt tüzelőanyagban található víz tömege a tüzelőanyag össztömegének arányában.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (2012. október 25.) 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

II. MELLÉKLET

Energiahatékonysági osztályok

Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysági osztályát energiahatékonysági mutatójuk alapján, az 1. táblázatnak megfelelően kell megállapítani.

1. táblázat

Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysági osztályai

Energiahatékonysági osztály	Energiahatékonysági mutató (EEI)
A++	EEI ≥ 130
A+	107 ≤ EEI < 130
A	88 ≤ EEI < 107
B	82 ≤ EEI < 88
C	77 ≤ EEI < 82
D	72 ≤ EEI < 77
E	62 ≤ EEI < 72
F	42 ≤ EEI < 62
G	EEI < 42

Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysági mutatóját a VIII. melléklet szerint kell meghatározni.

III. MELLÉKLET

A címke

Egyedi helyiségfűtő berendezések

A címkén a következő adatoknak kell szerepelniük:

I.	a szállító neve vagy védjegye;

II.	a szállító által megadott modellazonosító;

III.	a II. melléklet 2. pontjának megfelelően meghatározott energiahatékonysági osztály; az egyedi helyiségfűtő berendezés energiahatékonysági osztályának betűjelét tartalmazó nyíl hegyének egy magasságban kell lennie az energiahatékonysági skála megfelelő szintjét jelző nyíl hegyével;

IV.	a közvetlen hőteljesítmény piktogramja;

V.	a közvetlen hőteljesítmény értéke kW-ban, a legközelebbi egy tizedesjegyre kerekítve;

VI.	a folyadéknak hőt leadó egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a közvetett hőteljesítmény piktogramja;

VII.	a folyadéknak hőt leadó egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a közvetett hőteljesítmény értéke kW-ban, a legközelebbi egy tizedesjegyre kerekítve.

b)	Az egyedi helyiségfűtő berendezések címkéjének kivitelére vonatkozó formai követelményeket e melléklet 2. pontja rögzíti.

Az egyedi helyiségfűtő berendezések címkéjének kivitele

Követelmények:

a)	A címke szélességének legalább 105 mm-nek, magasságának legalább 200 mm-nek kell lennie. Nagyobb méretben nyomtatott címkén a címke tartalmát méretarányosan kell felnagyítani.

b)	A háttérnek fehérnek kell lennie.

c)	Az alábbiakban a felhasználható színek a CMYK kód alapján, a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 00-70-X-00: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete.

A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábra szerint):

Az EU-címke szegélye: 4pt, szín: 100 % cián, lekerekített sarkok: 3,5 mm.

EU-logó: színek: X-80-00-00 és 00-00-X-00.

„Energia” mező: szín: X-00-00-00. Elrendezés az ábra szerint: EU-logó + „Energia” mező: szélesség: 86 mm, magasság: 17 mm.

Logók alatti lénia: 1 pt, szín: 100 % cián, hossz: 86 mm.

Az energiahatékonysági osztályok skálája:

—

nyíl: magasság: 6 mm, a nyilak közötti távolság: 1,3 mm, színek:

—	legfelső osztály: X-00-X-00,

—	második osztály: 70-00-X-00,

—	harmadik osztály: 30-00-X-00,

—	negyedik osztály: 00-00-X-00,

—	ötödik osztály: 00-30-X-00,

—	hatodik osztály: 00-70-X-00,

—	hetedik osztály: 00-X-X-00,

—	nyolcadik osztály: 00-X-X-00,

—	legalsó osztály: 00-X-X-00.

—	szöveg: Calibri bold 14 pt, nagybetűs, fehér; „+” jelek: felső index, egy sorba rendezett.

Energiahatékonysági osztály

—	nyíl: szélesség: 22 mm, magasság: 12 mm, 100 % fekete,

—	szöveg: Calibri bold 24 pt, nagybetűk, fehér; „+” jelek: felső index, egy sorba rendezett.

A közvetlen fűtési képesség jelzése:

—	piktogram az ábra szerint,

—	szegély: 2 pt, szín: 100 % cián, lekerekített sarkok: 3,5 mm.

A közvetett fűtési képesség jelzése (ha alkalmazandó):

—	piktogram az ábra szerint,

—	szegély: 2 pt, szín: 100 % cián, lekerekített sarkok: 3,5 mm.

Névleges közvetlen hőteljesítmény:

—	szegély: 2 pt, szín: 100 % cián, lekerekített sarkok: 3,5 mm,

—	„XY,Z” érték: Calibri bold 34 pt, 100 % fekete,

—	„kW” szöveg: Calibri regular 18 pt, 100 % fekete.

Névleges közvetett hőteljesítmény (ha alkalmazandó):

—	szegély: 2 pt, szín: 100 % cián, lekerekített sarkok: 3,5 mm,

—	„XY,Z” érték: Calibri bold 34 pt, 100 % fekete,

—	„kW” szöveg: Calibri regular 18 pt, 100 % fekete.

„Energia” felirat:

—	szöveg: Calibri regular 8 pt, 100 % fekete.

A címke bevezetésének éve és a rendelet jelzőszáma:

—	szöveg: Calibri bold 10 pt.

A szállító neve vagy védjegye.

A szállító által megadott modellazonosító:

—	a szállító neve vagy védjegye és a modellazonosító számára 86 mm × 12 mm nagyságú hely áll rendelkezésre.

IV. MELLÉKLET

Termékismertető adatlap

Az egyedi helyiségfűtő berendezés termékismertető adatlapján az alábbiak szerinti sorrendben meg kell adni, továbbá a termékismertető füzetben vagy a termékhez mellékelt más szakirodalomban szerepeltetni kell:

a)	a szállító nevét vagy védjegyét;

b)	a szállító által megadott modellazonosítót;

c)	a modellnek a II. melléklet 1. pontjának megfelelően meghatározott energiahatékonysági osztályát;

d)	a közvetlen hőteljesítmény értékét kW-ban, a legközelebbi egy tizedesjegyre kerekítve;

e)	a közvetett hőteljesítmény értékét kW-ban, a legközelebbi egy tizedesjegyre kerekítve;

f)	a VIII. mellékletnek megfelelően számított energiahatékonysági mutatót a legközelebbi egész számra kerekítve;

g)	a névleges hőteljesítményhez, illetőleg (ha értelmezhető) a minimális hőteljesítményhez tartozó, a VIII. mellékletnek megfelelően számított hatásfok értékét a legközelebbi egy tizedesjegyre kerekítve;

h)	minden olyan esetleges speciális óvintézkedés megjelölését, amelyet az egyedi helyiségfűtő berendezés összeszerelésekor, üzembe helyezésekor vagy karbantartásakor meg kell tenni.

Egyetlen termékismertető adatlap az egyedi helyiségfűtő berendezések ugyanazon szállító által szállított több modelljére is vonatkozhat.

Az adatlapon feltüntetendő információk a címke – akár színes, akár fekete-fehér – másolata formájában is megadhatók. Ilyenkor külön fel kell tüntetni azokat az adatokat, amelyek az 1. pontban felsoroltak közül a címkén nem szerepelnek.

V. MELLÉKLET

Műszaki dokumentáció

Az egyedi helyiségfűtő berendezéseknek a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja és a 3. cikk (2) bekezdésének e) pontja szerinti műszaki dokumentációjában szerepeltetni kell:

a)	a szállító nevét és címét;

b)	a modellazonosítót;

c)	az alkalmazott harmonizált szabványok jelzetét, ha vannak ilyenek;

ha a 2. táblázat szerint az optimális tüzelőanyag más fás biomassza, nem fás biomassza, más fosszilis tüzelőanyag vagy biomasszából és fosszilis tüzelőanyagból álló más keverék, akkor a tüzelőanyag egyértelmű azonosításához szükséges részletességű leírást és a tüzelőanyagra vonatkozó műszaki szabvány vagy specifikáció megjelölését, ideértve a tüzelőanyag méréssel meghatározott nedvességtartalmának és hamutartalmának megjelölését, továbbá más fosszilis tüzelőanyag esetében a méréssel meghatározott illóanyag-tartalom megadását is;

e)	az alkalmazott más műszaki szabványok és előírások megjelölését, ha vannak ilyenek;

f)	a szállító nevében kötelezettségvállalásra jogosult személy nevét és aláírását;

g)	a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a 2. táblázatban, a gáz- és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a 3. táblázatban felsorolt, a VIII. mellékletnek megfelelően mért és számított műszaki paramétereket;

h)	a szállítók által vagy nevükben végzett vizsgálatok jegyzőkönyveit, ideértve a vizsgálatot végző testület nevét és címét is;

i)	minden olyan esetleges speciális óvintézkedés megjelölését, amelyet az egyedi helyiségfűtő berendezés összeszerelésekor, üzembe helyezésekor vagy karbantartásakor meg kell tenni;

j)	az egyenértékű modellek jegyzékét, ha vannak ilyenek.

Ezek az információk a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven alapuló intézkedések alapján elkészített műszaki dokumentáció adataival egységes szerkezetben is rendelkezésre bocsáthatók (1).

2. táblázat

A szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések műszaki paraméterei

Modellazonosító(k):
Közvetett fűtési képesség: [van/nincs]
Közvetlen hőteljesítmény: …(kW)
Közvetett hőteljesítmény: …(kW)
Tüzelőanyag				Optimális tüzelőanyag (csak egy lehet!)		További alkalmas tüzelőanyag(ok)
Tűzifa, legfeljebb 25 % nedvességtartalommal				[igen/nem]		[igen/nem]
Préselt faanyag, 12 %-nál kisebb nedvességtartalommal				[igen/nem]		[igen/nem]
Más fás biomassza				[igen/nem]		[igen/nem]
Nem fás biomassza				[igen/nem]		[igen/nem]
Antracit és száraz összesülő kazánszén				[igen/nem]		[igen/nem]
Kőszénkoksz				[igen/nem]		[igen/nem]
Félkoksz				[igen/nem]		[igen/nem]
Bitumenes kőszén				[igen/nem]		[igen/nem]
Barnaszén brikett, lignitbrikett				[igen/nem]		[igen/nem]
Tőzegbrikett				[igen/nem]		[igen/nem]
Fosszilis tüzelőanyag-keverékből készült brikett				[igen/nem]		[igen/nem]
Más fosszilis tüzelőanyag				[igen/nem]		[igen/nem]
Biomassza és fosszilis tüzelőanyag keverékéből készült brikett				[igen/nem]		[igen/nem]
Biomasszából és szilárd tüzelőanyagból álló egyéb keverék				[igen/nem]		[igen/nem]
Az optimális tüzelőanyaggal üzemeltetett termék jellemzői
Szezonális helyiségfűtési hatásfok, η s (%-ban):
Energiahatékonysági mutató (EEI)
Jellemző	Jel	Érték	Mértékegység		Jellemző		Jel	Érték	Mértékegység
Hőteljesítmény					Hatásfok (eredeti fűtőérték)
Névleges hőteljesítmény	Pnom	x,x	kW		A névleges hőteljesítményhez tartozó hatásfok		ηth,nom	x,x	%
Minimális hőteljesítmény (indikatív)	Pmin	[x,x/N.A.]	kW		A minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfok (indikatív)		ηth,min	[x,x/N.A.]	%

Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás					A teljesítmény, illetve a beltéri hőmérséklet szabályozásának típusa (egyet jelöljön meg)
A névleges hőteljesítményen	elmax	x,xxx	kW		Egyetlen állás, beltéri hőmérséket-szabályozás nélkül			[igen/nem]
A minimális hőteljesítményen	elmin	x,xxx	kW		Két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül			[igen/nem]
Készenléti üzemmódban	elSB	x,xxx	kW		Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás			[igen/nem]
					Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás			[igen/nem]
					Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás			[igen/nem]
					Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás			[igen/nem]
					Más szabályozási lehetőségek (többet is megjelölhet)
					Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel			[igen/nem]
					Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel			[igen/nem]
					Távszabályozási lehetőség			[igen/nem]
Az állandó gyújtóláng energiaigénye
A gyújtóláng energiaigénye (ha alkalmazandó)	Ppilot	[x,xxx/N.A.]	kW
Kapcsolatfelvételi adatok	A szállító neve és címe

3. táblázat

A gáz- és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések műszaki paraméterei

Modellazonosító(k):
Közvetett fűtési képesség: [van/nincs]
Közvetlen hőteljesítmény: …(kW)
Közvetett hőteljesítmény: …(kW)
Tüzelőanyag
A tüzelőanyag típusa				[gáznemű/folyékony]		[adja meg]

Jellemző	Jel	Érték	Mértékegység		Jellemző		Jel	Érték	Mértékegység
Hőteljesítmény					Hatásfok (NCV)
Névleges hőteljesítmény	Pnom	x,x	kW		A névleges hőteljesítményhez tartozó hatásfok		ηth,nom	x,x	%
Minimális hőteljesítmény (indikatív)	Pmin	[x,x/N.A.]	kW		A minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfok (indikatív)		ηth,min	[x,x/N.A.]	%

Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás					A teljesítmény, illetve a beltéri hőmérséklet szabályozásának típusa (egyet jelöljön meg)
A névleges hőteljesítményen	elmax	x,xxx	kW		Egyetlen állás, beltéri hőmérséklet szabályozás nélkül			[igen/nem]
A minimális hőteljesítményen	elmin	x,xxx	kW		Két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül			[igen/nem]
Készenléti üzemmódban	elSB	x,xxx	kW		Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás			[igen/nem]
					Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás			[igen/nem]
					Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás			[igen/nem]
					Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás			[igen/nem]
					Más szabályozási lehetőségek (többet is megjelölhet)
					Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel			[igen/nem]
					Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel			[igen/nem]
Az állandó gyújtóláng energiaigénye					Távszabályozási lehetőség			[igen/nem]
A gyújtóláng energiaigénye (ha alkalmazandó)	Ppilot	[x,xxx/N.A.]	kW
Kapcsolatfelvételi adatok	A szállító neve és címe

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (2009. október 21.) 2009/125/EK irányelve az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról (HL L 285., 2009.10.31., 10. o.)

VI. MELLÉKLET

Információszolgáltatás azokban az esetekben, ha a végfelhasználónak nincs lehetősége a kiállított termék megtekintésére (kivéve az internetet)

A 4. cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt információkat a következő sorrendben kell feltüntetni:

a)	a modellnek a II. melléklet 1. pontjának megfelelően meghatározott energiahatékonysági osztálya;

b)	a közvetlen hőteljesítmény értéke kW-ban, a legközelebbi egy tizedesjegyre kerekítve;

c)	a közvetett hőteljesítmény értéke kW-ban, a legközelebbi egy tizedesjegyre kerekítve.

Az 1. pont alapján rendelkezésre bocsátott információkat olvasható betűméretben és betűtípussal kell nyomtatni vagy másként megjeleníteni.

VII. MELLÉKLET

Az internetes eladási, bérleti és részletvásárlási ajánlatokban megadandó információk

E melléklet 2–5. pontja alkalmazásában:

a) „kijelző mechanizmus”: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

b) „beágyazott megjelenítés”: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

c) „érintőképernyő”: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

d) „helyettesítő szöveg”: grafika helyett megjelenített olyan szöveg, amelynek segítségével az információk nem grafikus formában jeleníthetők meg akkor, ha a kijelző nem képes a grafikát megjeleníteni, illetve ha kisegítő lehetőségként alkalmazott beszédszintetizátor bemenő adatainak előállításához erre szükség van.

A szállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja vagy a 3. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő címkét a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A megjelenített címke méreteit úgy kell megválasztani, hogy a címke könnyen látható és olvasható legyen, és méreteiben arányos legyen a III. melléklet 2. pontjában meghatározott címkével. A címke megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a címkéhez való hozzáférést biztosító képnek teljesítenie kell e melléklet 3. pontjának követelményeit. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkének a képen való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címkéhez való hozzáférésre felhasznált képnek:

a)	olyan nyílnak kell lennie, amelynek színe megegyezik a termék energiahatékonysági osztályát a címkén jelző színnel;

b)	a nyílon fehér színnel, az áréval megegyező betűmérettel jeleznie kell a termék energiahatékonysági osztályát; és

c)	az alábbi két forma valamelyikét kell követnie:

Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a címke megjelenítéséről a következőképpen kell gondoskodni:

a)	az e melléklet 3. pontjában említett képet a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni;

b)	a képnek hiperhivatkozásként kell mutatnia a címkére;

c)	a címkének a képen való egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie;

d)	a címkét előugró elemként, új lapként, új oldalként vagy beágyazott képernyőn kell megjeleníteni;

e)	érintőképernyő esetében a címke nagyíthatóságát az érintőképernyőn való képnagyítás eszközspecifikus konvencióinak megfelelően kell biztosítani;

f)	a címkét bezáró funkció vagy más szokásos bezáró mechanizmus alkalmazásával kell eltávolítani a kijelzőről;

g)	a címke megjelenítésének meghiúsulása esetén megjelenítendő helyettesítő szövegnek az áréval megegyező betűmérettel a termék energiahatékonysági osztályára kell utalnia.

A szállítók által a 3. cikk (1) bekezdésének d) pontja vagy a 3. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján rendelkezésre bocsátott megfelelő termékismertető adatlapot a kijelző mechanizmuson a termék ára közelében kell megjeleníteni. A méretet úgy kell megválasztani, hogy a termékismertető adatlap könnyen látható és olvasható legyen. A termékismertető adatlap megjeleníthető beágyazott megjelenítés formájában; ekkor a termékismertető adatlaphoz való hozzáférést biztosító hivatkozásnak egyértelműen és olvashatóan tartalmaznia kell a „Termékismertető adatlap” szöveget. Beágyazott megjelenítés alkalmazása esetén a termékismertető adatlapnak a hivatkozáson való első egérkattintás, kurzorráállítás vagy koppintás hatására meg kell jelennie.

VIII. MELLÉKLET

Mérések és számítások

Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2–4. pontban meghatározott követelményeknek.

Általános mérési és számítási követelmények

a)	Az energiahatékonysági mutató, valamint a közvetlen és a közvetett hőteljesítmény meghatározása céljából az egyedi helyiségfűtő berendezéseket az optimális tüzelőanyagra kell megvizsgálni.

b)	A közvetlen és a közvetett hőteljesítmény, valamint az energiahatékonysági mutató gyártó által megadott értékeit a legközelebbi egy tizedesjegyre kell kerekíteni.

Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysági mutatójának és fogyasztásának meghatározására vonatkozó általános követelmények

a)	Az adott esetnek megfelelően az ηth,nom , ηth,min hatásfokértékeket, valamint a Pnom -hoz és a Pmin -hez tartozó közvetlen és közvetett hőteljesítmény értékét méréssel kell meghatározni.

Az EEI energiahatékonysági mutató értékét úgy kell meghatározni, hogy az ηS,on szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok értékét korrigáljuk egyfelől a biomasszával mint optimális tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében egy, az optimális tüzelőanyag megújuló jellegét figyelembe vevő tényezővel, másfelől pedig a hőmérséklet-szabályozás, a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás és az állandó gyújtóláng fenntartásához szükséges energiafogyasztás hatását kifejező korrekciós tagokkal. Az EEI energiahatékonysági mutatót a mennyiség százalékban kifejezett értékének megfelelő számként kell kifejezni.

A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó különös követelmények

Az EEI energiahatékonysági mutatót valamennyi egyedi helyiségfűtő berendezés esetében a következőképpen kell meghatározni:

ahol:

—	ηS,on a 4. b) pont szerint számított szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfok százalékban kifejezett értéke,

—	BLF a biomassza-címkézési tényező, amelynek értéke a biomassza-tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében 1,45, a fosszilis tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében pedig 1,0,

—	F(2) a beltéri hőkomfortérzet befolyásolására rendelkezésre álló, egymást kölcsönösen kizáró, számszakilag nem összegezhető lehetőségek jótékony hatását kifejező, az energiahatékonysági mutató értékét növelő korrekciós tag, százalékban kifejezve,

—	F(3) a beltéri hőkomfortérzet befolyásolására rendelkezésre álló, számszakilag összegezhető lehetőségek jótékony hatását kifejező, az energiahatékonysági mutató értékét növelő korrekciós tag, százalékban kifejezve,

—	F(4) a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás kedvezőtlen hatását kifejező, az energiahatékonysági mutató értékét csökkentő korrekciós tag, százalékban kifejezve;

—	F(5) az állandó gyújtóláng energiafogyasztásának kedvezőtlen hatását kifejező, az energiahatékonysági mutató értékét csökkentő korrekciós tag, százalékban kifejezve;

A szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot az alábbiak szerint kell meghatározni.

ηS,on= ηth,nom

ahol:

—	ηth,nom a névleges hőteljesítményhez tartozó, a fűtőérték alapján meghatározott hatásfok.

A beltéri hőkomfortérzet befolyásolására rendelkezésre álló, egymást kölcsönösen kizáró, illetve számszakilag nem összegezhető lehetőségek által az energiahatékonysági mutatóra gyakorolt jótékony hatást kifejező F(2) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni:

Az F(2) korrekciós tag az összes egyedi helyiségfűtő berendezés esetében a 4. táblázat megfelelő sorából az alkalmazott szabályozási lehetőségnek megfelelően vett értékkel egyenlő. A táblázatból csak egyetlen érték vehető.

4. táblázat

Az F(2) korrekciós tag

A termék jellemzője (csak egyetlen lehetőség vehető figyelembe)	F(2)
	Tüzelőanyaggal fűtött egyedi helyiségfűtő berendezés
Egyetlen állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül	0,0 %
Két vagy több kézi szabályozású állás, hőmérséklet-szabályozás nélkül	1,0 %
Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás	2,0 %
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás	4,0 %
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás	6,0 %
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás	7,0 %

2022. január 1-jétől az F(2) korrekciós tag értéke nulla azon szilárd tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében, melyek kibocsátása a hőmérséklet-szabályozó minimális hőteljesítményű beállítása mellett magasabb az (EU) 2015/1185 bizottsági rendelet (1) II. mellékletének 2. pontjában meghatározottaknál. A hőteljesítmény e beállításnál nem haladhatja meg a névleges hőteljesítmény 50 %-át. 2022. január 1-jétől abban az esetben, ha az F(2) korrekciós tag nem nulla, a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a minimális hőteljesítményen történő kibocsátásokra vonatkozó releváns információkat.

A beltéri hőkomfortérzet befolyásolására rendelkezésre álló, számszakilag összegezhető lehetőségek által az energiahatékonysági mutatóra gyakorolt jótékony hatást kifejező F(3) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni.

Az F(3) korrekciós tag az összes egyedi helyiségfűtő berendezés esetében az 5. táblázatból az alkalmazott szabályozási lehetőség(ek)nek megfelelően vett értékek összegével egyenlő.

5. táblázat

Az F(3) korrekciós tag

A termék jellemzője (több lehetőség is figyelembe vehető)	F(3)
A termék jellemzője (több lehetőség is figyelembe vehető)	Tüzelőanyaggal fűtött egyedi helyiségfűtő berendezés
Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel	1,0 %
Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel	1,0 %
Távszabályozási lehetőség	1,0 %

2022. január 1-jétől az F(3) korrekciós tag értéke nulla azon szilárd tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében, melyek kibocsátása a hőmérséklet-szabályozó minimális hőteljesítményű beállítása mellett magasabb az (EU) 2015/1185 bizottsági rendelet II. mellékletének 2. pontjában meghatározottaknál. A hőteljesítmény e beállításnál nem haladhatja meg a névleges hőteljesítmény 50 %-át. 2022. január 1-jétől abban az esetben, ha az F(3) korrekciós tag nem nulla, a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a minimális hőteljesítményen történő kibocsátásokra vonatkozó releváns információkat.

A kiegészítő villamosenergia-fogyasztást figyelembe vevő F(4) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni.

Ez a korrekciós tag a bekapcsolt állapotban és a készenléti üzemmódban elfogyasztott kiegészítő villamos energia (segédenergia) hatását veszi figyelembe.

A kiegészítő villamosenergia-fogyasztás hatását kifejező korrekciós tagot valamennyi egyedi helyiségfűtő berendezés esetében a következőképpen kell meghatározni:

ahol:

—	elmax a névleges hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-fogyasztás kW-ban kifejezve,

—	elmin a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-fogyasztás kW-ban kifejezve. Ha a terméknek nincs minimális hőteljesítménye, akkor a névleges hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-fogyasztás értékét kell figyelembe venni,

—	elsb a termék készenléti üzemmódbeli villamosenergia-fogyasztása kW-ban kifejezve,

—	Pnom a termék névleges hőteljesítménye kW-ban kifejezve.

Az állandó gyújtóláng fenntartásához szükséges energiafogyasztás hatását kifejező F(5) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni.

Ez a korrekciós tag az állandó gyújtóláng energiaigényének hatását veszi figyelembe.

A korrekciós tagot valamennyi egyedi helyiségfűtő berendezés esetében a következőképpen kell meghatározni:

ahol:

—	Ppilot a gyújtóláng energiafogyasztása kW-ban kifejezve,

—	Pnom a termék névleges hőteljesítménye kW-ban kifejezve.

(1) A 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szilárd tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2015. április 24-i (EU) 2015/1185 bizottsági rendelet (Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

IX. MELLÉKLET

Piacfelügyeleti célú vizsgálatok

A 3. és 4. cikkben megállapított követelményeknek való megfelelés értékelése céljából a tagállamok hatóságainak a következő ellenőrzési eljárást kell alkalmazniuk:

A tagállami hatóságok minden modellből egyetlen készüléket vetnek vizsgálat alá. A készüléket olyan tüzelőanyagra kell megvizsgálni, melynek jellemzői ugyanabba a tartományba esnek, mint a gyártó által a VIII. melléklet szerinti mérésekhez használt tüzelőanyag jellemzői.

A vonatkozó követelmények egy adott modell esetében akkor tekinthetők teljesítettnek, ha:

a)	a címkén és a termékismertető adatlapon szereplő értékek és osztályok megegyeznek a műszaki dokumentációban található értékekkel; és

b)	a szilárd tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az energiahatékonysági mutató (EEI) legfeljebb 8 %-kal alacsonyabb a gyártó által megadott értéknél;

c)	a folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az EEI legfeljebb 8 %-kal alacsonyabb a gyártó által megadott értéknél;

d)	a gáznemű tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az EEI legfeljebb 8 %-kal alacsonyabb a gyártó által megadott értéknél.

Ha a 2. a) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit. Ha a 2. b)–2. d) pontban meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó, véletlenszerűen kiválasztott berendezést újabb vizsgálatnak vetnek alá. Alternatívaképpen a kiválasztott három további berendezés egy vagy több olyan egyenértékű modellhez is tartozhat, amelyet a szállító a műszaki dokumentációban egyenértékű termékként jelölt meg.

A vonatkozó követelmények a modell esetében akkor tekinthetők teljesítettnek, ha:

a)	a három további berendezés esetében a címkén és a termékismertető adatlapon szereplő értékek és osztályok megegyeznek a műszaki dokumentációban található értékekkel;

b)	a szilárd tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a további három berendezés átlagos EEI-értéke legfeljebb 8 %-kal alacsonyabb a gyártó által megadott értéknél;

c)	a folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a további három berendezés átlagos EEI-értéke legfeljebb 8 %-kal alacsonyabb a gyártó által megadott értéknél;

d)	a gáznemű tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a további három berendezés átlagos EEI-értéke legfeljebb 8 %-kal alacsonyabb a gyártó által megadott értéknél.

Ha a 2. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell és a vele egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit.

Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és a többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

A tagállamok hatóságai a VIII. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák.

Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására. A címkén vagy a termékismertető adatlapon megadott értékek és osztályok nem lehetnek kedvezőbbek a szállítóra nézve, mint a műszaki dokumentációban szereplő értékek.

Top