2.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 135/1

(1)

Sem az egyes elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok alapján történő osztalékfizetés, sem az intézmény teljes szavatoló tőkéje alapján történő osztalékfizetés nem csökkentheti aránytalan mértékben a szavatoló tőkét. Ezért az említett két kérdésre kiterjedő szabályozás megállapítása révén meg kell határozni a szavatoló tőke aránytalan csökkentésének fogalmát.

(2)

Az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (5) bekezdésének b) pontjába foglalt, a szavatoló tőke esetleges aránytalan csökkentésére vonatkozó megbízatás nem terjed ki az e rendelet 27. cikke szerinti instrumentumokra, amelyek az említett rendelet 28. cikke (1) bekezdése h) pontjának iii. alpontja értelmében mentességet élveznek.

(3)

A preferenciális kifizetések fogalmának az adott instrumentum jellemzőin kell alapulnia, amely jellemzők tükrözik az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdése h) pontjának i. alpontjába foglalt azon követelményeket, miszerint nincs elsőbbségi elbánás a kifizetésének sorrendje tekintetében, továbbá nincsenek egyéb elsőbbségi jogok, többek között az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó, más elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokhoz képest preferenciális kifizetések tekintetében. Tekintve, hogy az 575/2013/EU rendelet 28. cikke (1) bekezdése h) pontjának i. alpontja különbséget tesz a kifizetésekhez való elsőbbségi jog, illetve a kifizetések sorrendje tekintetében élvezett preferenciák között, a preferenciális kifizetésekre vonatkozó szabályoknak mind a két esetre ki kell terjedniük.

(4)

Eltérő szabályok alkalmazandók az 575/2013/EU rendelet 27. cikkében említett intézmények (a továbbiakban: nem részvénytársaságok) elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaira, amennyiben a szavazati jogot biztosító, illetve a szavazati jogot nem biztosító instrumentumok sajátos jellemzői indokolttá teszik ezt. Amennyiben kizárólag a szavazati jogot biztosító instrumentumok birtokosai jegyezhetik a szavazati jogot nem biztosító részvényeket, akkor a szavazati jogot nem biztosító instrumentumok birtokosait nem fosztják meg szavazati joguktól. Ezért a nem részvénytársaságok szavazati jogot nem biztosító részvényei alapján történő, differenciált osztalékfizetést – a részvénytársaságokkal ellentétben – nem a szavazati jog hiánya határozza meg. Továbbá amennyiben az alkalmazandó nemzeti jog alapján felső határt állapítottak meg a szavazati jogot biztosító instrumentum alapján történő osztalékfizetésre, a részvénytársaságok számára kialakított korlátokat olyan egyéb szabályokkal kell helyettesíteni, amelyek biztosítják, hogy nem állnak fenn preferenciális jogok az osztalékfizetés tekintetében.

(5)

A nem részvénytársaságok eltérő kezelése kizárólag akkor indokolt, ha az előbbi intézmények nem bocsátanak ki olyan, előre meghatározott többszörös osztalékfizetésre jogosító tőkeinstrumentumokat, amelyet szerződéses úton vagy az intézmény alapszabályában határoztak meg. Ilyen esetben az osztalékfizetéssel kapcsolatos preferenciális jogokra vonatkozó aggodalmak ugyanazok, mint a részvénytársaságok esetében, és ezért azonos bánásmódot kell alkalmazni.

(6)

Ez nem akadályozhatja meg, hogy a nem részvénytársaságok más, differenciált osztalékfizetést biztosító tőkeinstrumentumokat bocsássanak ki, amennyiben igazolják, hogy az említett instrumentumok nem hoznak létre preferenciális jogokat az osztalékfizetés tekintetében. Ennek az igazolásnak a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján történő osztalékfizetés szintjének, valamint a teljes elsődleges alapvető tőke alapján történő osztalékfizetés szintjének értékelésén kell alapulnia. Az intézménynek bizonyítania kell, hogy a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján történő osztalékfizetés szintje az egyéb tőkeinstrumentumokhoz viszonyítva alacsony, valamint hogy az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok osztalékfizetési aránya alacsony.

(7)

Referenciaértéket kell megállapítani annak vizsgálata érdekében, hogy a nem részvénytársaságok esetében alacsony-e az osztalékfizetési arány. Az említett referenciaértéknek a megelőző öt év átlagán kell alapulnia annak figyelembevétele céljából, hogy az osztalékfizetési arány az éves eredménytől függően ingadozhat. Mivel ez a szabály újonnan kerül bevezetésre, és esetlegesen jelentős hatást gyakorolhat az említett intézmények némelyikére, szükség esetén fokozatosságot kell biztosítani az osztalékfizetési arány kiszámítására vonatkozó szabályok alkalmazása tekintetében. Az osztalékfizetési arány korlátozásai ötéves átmeneti időszak folyamán – 2017 végéig tartó fokozatos alkalmazással – vezethetők be, ugyanakkor 2018-ban valamennyi intézménynek maradéktalanul végre kell hajtania a szabályt.

(8)

Egyes nem részvénytársaságok nem képesek olyan instrumentumokat kibocsátani, amelyek a törzsrészvényekhez hasonló rugalmasságúak sürgősségi feltőkésítés esetén, amikor az intézményeket korai beavatkozási intézkedéseknek vetik alá. Ilyen esetekben az említett intézményeknek tőkeinstrumentumokat kellene kibocsátaniuk a gazdasági helyreállítás megkönnyítése érdekében; ezért ezen intézmények esetében – amelyeknél a szavazati jogot nem biztosító instrumentumok általában a szavazati jogot biztosító instrumentumok birtokosainak a tulajdonában vannak – elfogadhatónak kell lennie, hogy kivételesen külső befektetőknek is értékesítsék a szavazati jogot nem biztosító instrumentumokat. Továbbá a sürgősségi feltőkésítés céljából biztosított tőkeinstrumentumoknak tartalmazniuk kell a helyreállítási szakaszt követően megszerzendő, megfelelő jövőbeli előny lehetőségét. Ezért az említett instrumentumok esetében el kell fogadni, hogy a helyreállítási szakaszt követően túllépik az osztalékfizetési arány tekintetében meghatározott korlátokat annak érdekében, hogy potenciális értéknövekedést biztosítsanak a sürgősségi feltőkésítés céljából rendelkezésre bocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok birtokosai számára.

(9)

Az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alapján a nemzeti joggal összhangban az illetékes hatóságok teljes mértékben vagy részben eltekinthetnek az említett rendelet második – nyolcadik részében meghatározott követelményeknek olyan hitelintézetre való alkalmazásától, amelyek tartósan kapcsolódnak egy központi szervhez. Ezenfelül, ugyanezen cikk értelmében, amennyiben a központi szerv kötelezettségeire és kötelezettségvállalásaira a kapcsolt intézményei teljes körű garanciát vállalnak, akkor az illetékes hatóságok egyedi alapon eltekinthetnek az említett rendelet második – nyolcadik részének a központi szervre való alkalmazásától. E cikk alapján az illetékes hatóságok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a csoporton belüli tőkeinstrumentumok esetében eltekintsenek az e rendelet szerinti követelményektől. Az illetékes hatóságoknak továbbá képesnek kell lenniük arra, hogy az e rendeletben meghatározott követelmények teljesítését az említett mentességek hatálya alá tartozó intézmények összevont helyzete alapján értékeljék, különösen az osztalékfizetési arány kiszámítása tekintetében.

(10)

Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által a Bizottsághoz benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeten alapul.

(11)

Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetről, elemezte az esetlegesen kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét (2).

(12)

Az 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (3) ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A rendelet a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A szavatoló tőke aránytalan csökkentésének minősülő többszörös osztalékfizetés

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 28. cikkében említett elsődleges alapvető tőke alapján történő osztalékfizetés nem mindősül a tőke aránytalan csökkentésének, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

e)

egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetendő osztalék összege nem haladja meg egy szavazati jogot biztosító, elsődleges alapvető tőkeinstrumentum alapján fizetett osztalék összegének 125 %-át. Ez az alábbi képlettel fejezhető ki: ahol: k = egy többszörös osztalékot nem biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege; l = egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege;

f)

az összes elsődleges alapvető tőkeinstrumentum alapján egyéves időszak folyamán fizetett osztalék teljes összege nem haladhatja meg annak az összegnek a 105 %-át, amelyet akkor fizettek volna ki, ha a szavazati jogot nem biztosító vagy kevesebb szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján azonos osztalékot fizetnének, mint a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján. Ez az alábbi képlettel fejezhető ki: ahol: k = egy többszörös osztalékot nem biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege; l = egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege; X = a szavazati jogot biztosító instrumentumok száma; Y = a szavazati jogot nem biztosító instrumentumok száma. A képletet egyéves alapon kell alkalmazni.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, csupán az abban meghatározott küszöbértéket meghaladó többszörös osztalékot biztosító instrumentumok összege esetében kell úgy tekinteni, hogy az a tőke aránytalan csökkenését okozza.

(3)   Amennyiben az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglalt feltételek bármelyike nem teljesül, valamennyi többszörös osztalékot biztosító, forgalomban lévő instrumentum esetében úgy kell tekinteni, hogy az a tőke aránytalan csökkenését okozza.”

2.

A rendelet a következő 7b. cikkel egészül ki:

„7b. cikk

Preferenciális kifizetések az osztalékfizetéssel kapcsolatos preferenciális jogok tekintetében

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 28. cikkében említett elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok esetében a valamely elsődleges alapvető tőkeinstrumentum alapján történő osztalékfizetést preferenciálisnak kell tekinteni más elsődleges tőkeinstrumentumokhoz képest, amennyiben – az e rendelet 7a. cikkében foglalt feltételek teljesülését kivéve – differenciált szintű osztalékfizetés valósul meg.

(2)   Az 575/2013/EU rendelet 27. cikkében említett intézmények által kibocsátott, szavazati jogot nem biztosító vagy kevesebb szavazati jogot biztosító elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok esetében, amennyiben az osztalékfizetés a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján fizetett osztalék többszöröse, valamint a többszörös osztalékot szerződéses úton vagy az alapszabályban állapították meg, az osztalékfizetés nem tekintendő preferenciálisnak, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

e)

egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetendő osztalék összege nem haladja meg egy szavazati jogot biztosító, elsődleges alapvető tőkeinstrumentum alapján fizetett osztalék összegének 125 %-át. Ez az alábbi képlettel fejezhető ki: ahol: k = egy többszörös osztalékot nem biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege; l = egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege;

f)

az összes elsődleges alapvető tőkeinstrumentum alapján egyéves időszak folyamán fizetett osztalék teljes összege nem haladhatja meg annak az összegnek a 105 %-át, amelyet akkor fizettek volna ki, ha a szavazati jogot nem biztosító vagy kevesebb szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján azonos osztalékot fizetnének, mint a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján. Ez az alábbi képlettel fejezhető ki: ahol: k = egy többszörös osztalékot nem biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege; l = egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege; X = a szavazati jogot biztosító instrumentumok száma; Y = a szavazati jogot nem biztosító instrumentumok száma. A képletet egyéves alapon kell alkalmazni.

(3)   Amennyiben a (2) bekezdés f) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, csupán az abban meghatározott küszöbértéket meghaladó, többszörös osztalékot biztosító instrumentumok összegét kell kizárni az elsődleges alapvető tőkéből.

(4)   Amennyiben a (2) bekezdés a)–e) pontjában foglalt feltételek bármelyike nem teljesül, valamennyi többszörös osztalékot biztosító, forgalomban lévő instrumentumot ki kell zárni az elsődleges alapvető tőkéből.

(5)   A (2) bekezdés alkalmazásában, amennyiben az elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok alapján fizetett osztalékot – a szavazati jogot biztosító, illetve nem biztosító instrumentumok esetében – az instrumentum kibocsátáskori vételárára hivatkozással adják meg, a képletet az alábbiak szerint ki kell igazítani azon instrumentum, illetve instrumentumok esetében, amely(ek)et a kibocsátáskori vételárra hivatkozással adtak meg:

a)    l = egy többszörös osztalékot nem biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege, osztva az adott instrumentum kibocsátáskori vételárával;

b)    k = egy többszörös osztalékot biztosító instrumentum alapján fizetett osztalék összege, osztva az adott instrumentum kibocsátáskori vételárával.

(6)   Az 575/2013/EU rendelet 27. cikkében említett intézmények által kibocsátott, szavazati jogot nem biztosító vagy kevesebb szavazati jogot biztosító elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok esetében, amennyiben az osztalék nem a szavazati jogot biztosító instrumentumok alapján fizetett osztalék többszöröse, az osztalékfizetés nem tekintendő preferenciálisnak, amennyiben vagy a (7) bekezdésben említett feltételek valamelyike, vagy a (8) bekezdésben említett mindkét feltétel teljesül.

(7)   A (6) bekezdés alkalmazásában az alábbi a) vagy b) feltétel alkalmazandó:

(8)   A (6) bekezdés alkalmazásában mindkét alábbi feltétel alkalmazandó:

(9)   A (7) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az egyetlen birtokos kezében lévő szavazati jogok az alábbi esetekben tekinthetők korlátozottnak:

(10)   E cikk alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy az egyéves időszak az intézmény legutóbbi pénzügyi kimutatásának időpontjában ér véget.

(11)   Az intézmények értékelik a (7) és (8) bekezdésben említett feltételeknek való megfelelést, és legalább az alábbi helyzetekben tájékoztatják az illetékes hatóságot értékelésük eredményéről:

(12)   Amennyiben a (8) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, csupán az abban meghatározott küszöbértéket meghaladó osztalékot nyújtó, szavazati jogot nem biztosító instrumentumok összege esetében kell úgy tekinteni, hogy preferenciális kifizetést von maga után.

(13)   Amennyiben a (8) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, valamennyi szavazati jogot nem biztosító instrumentum utáni osztalékfizetést preferenciálisnak kell tekinteni, hacsak nem teljesítik a (2) bekezdésben foglalt feltételeket.

(14)   Amennyiben a (7) bekezdésben foglalt egyik feltétel sem teljesül, valamennyi szavazati jogot nem biztosító instrumentum utáni osztalékfizetést preferenciálisnak kell tekinteni, hacsak nem teljesítik a (2) bekezdésben foglalt feltételeket.

(15)   Adott esetben el lehet tekinteni a (7) bekezdés a) pontjának i. alpontjában említett követelménytől, illetve a (8) bekezdés b) pontjában említett követelménytől, vagy mindkét követelménytől, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:

3.

A rendelet a következő 7c. cikkel egészül ki:

„7c. cikk

Az osztalékfizetési arány kiszámítása a 7b. cikk (8) bekezdése b) pontjának alkalmazásában

(1)   A 7b. cikk (8) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az intézmények választhatnak, hogy az a) vagy a b) pontban ismertetett módon számítják ki az osztalékfizetési arányt. Az intézmény a választott módot az idők folyamán következetesen alkalmazza.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában nyereség az intézmények 575/2013/EU rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet (*) III. melléklete 2. táblájának 670-es sorában szolgáltatott összeg, vagy adott esetben a végrehajtási rendelet IV. melléklete 3. táblájának 670-es sorában szolgáltatott összeg.

(*)  A Bizottság 2014. április 16-i 680/2014/EU végrehajtási rendelete az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).”"

4.

A rendelet a következő 7d. cikkel egészül ki:

„7d. cikk

Preferenciális kifizetések az osztalékfizetés sorrendje tekintetében

Az 575/2013/EU rendelet 28. cikke alkalmazásában egy elsődleges alapvető tőkeinstrumentum alapján történő osztalékfizetést preferenciálisnak kell tekinteni más elsődleges tőkeinstrumentumokhoz képest, valamint az osztalékfizetés sorrendje tekintetében, amennyiben az alábbi feltételek legalább egyike teljesül: