1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 167/2013/EU rendelettel összhangban részletes műszaki követelményeket és vizsgálati eljárásokat állapít meg a fékteljesítménnyel kapcsolatos funkcionális biztonságra vonatkozóan a mezőgazdasági és erdészeti járművek, valamint az ilyen járművekhez készült rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek jóváhagyásához és piacfelügyeletéhez.

2. cikk

Fogalommeghatározások

A 167/2013/EU rendelet fogalommeghatározásai érvényesek. Emellett az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

1.   „fékrendszer”: azon alkatrészek összessége, amelyek feladata, hogy folyamatosan csökkentsék a mozgó jármű sebességét, illetve hogy megállítsák, vagy statikus állapotban tartsák a járművet, amennyiben az már áll; a rendszer a kezelőszervből, az erőviteli rendszerből és a fékből áll;

2.   „üzemi fékrendszer”: az a fékrendszer, amely lehetővé teszi, hogy a vezető a jármű mozgását szabályozza, és a járművet gyorsan, biztonságosan és hatékonyan állítsa meg a jármű teljes engedélyezett üzemi sebesség- és terhelési tartományában, haladjon a jármű bármilyen fokú emelkedőn vagy lejtőn;

3.   „fokozatos fékezés”: olyan fékezés, amely a berendezés rendes működési tartományán belül a fékek zárásakor vagy oldásakor az alábbi feltételeket teljesíti:

a)	a vezető bármikor növelheti, vagy csökkentheti a fékerőt a kezelőszervre gyakorolt hatással;

b)	a fékerő a kezelőszervre gyakorolt hatással azonos irányban hat (monoton függvény);

c)	a fékerő könnyen és megfelelő pontossággal szabályozható;

4.   „kezelőszerv”: az a részegység, amelyet közvetlenül a vezető működtet azért, hogy az erőátviteli rendszer megkapja a fékezéshez vagy a vezérléshez szükséges energiát. Az energia lehet a járművezető izomenergiája, vagy a járművezető által vezérelt más forrásból származó energia, vagy megfelelő esetekben egy vontatott jármű mozgási energiája, illetve e különféle energiák kombinációja;

5.   „erőátviteli rendszer”: a kezelőszerv és a fék között elhelyezkedő alkatrészek együttese – kivéve a traktorok és vontatott járművek közötti vezérlővezetékeket, illetve a traktorok és a vontatott járművek közötti tápvezetékeket –, amelyek ezeket mechanikus, hidraulikus, pneumatikus vagy elektromos összeköttetés, illetve ezek kombinációja útján összekapcsolják egymással; amennyiben a fékerő a járművezetőtől független energiaforrásból származik, vagy a fékezésre ilyen energiaforrás rásegít, a berendezésben lévő tartalék energiát ugyancsak az erőátviteli rendszer részének kell tekinteni;

6.   „vezérlésátvitel”: az erőátviteli rendszer azon alkatrészeinek együttese, amelyek a fékek és a szükséges energiatartalék(ok) működését vezérlik;

7.   „energiaátvitel”: azon alkatrészek együttese, amelyek a fékeket a működésükhöz szükséges energiával ellátják;

8.   „súrlódó fék”: olyan fék, amelyben az erőt a jármű két, egymáshoz képest elmozduló alkatrésze közötti súrlódás hozza létre;

9.   „folyadékfék”: olyan fék, amelyben az erőt a jármű két, egymáshoz képest elmozduló alkatrésze közötti folyadék hatása hozza létre; a folyadék a „hidraulikus fék” esetében cseppfolyós a „pneumatikus fék” esetében pedig légnemű;

10.   „motorfék”: olyan fék, amelyben az erő a motor kerekekhez továbbított fékhatásának ellenőrzött növeléséből származik;

11.   „rögzítőfékrendszer”: az a rendszer, amely az emelkedőn vagy lejtőn álló a járművet a vezető távollétében is mozdulatlan helyzetben tartja;

12.   „átmenő fékezés”: egymással összekötött járművek fékezése az alábbi jellemzőkkel bíró szerkezet által:

a)	egyetlen kezelőszerv, amelyet a járművezető a vezetőülésből egyetlen mozdulattal, fokozatos hatással működtet;

b)	a járműszerelvényt alkotó járművek fékezéséhez használt energia egyazon forrásból származik;

c)	a fékberendezés biztosítja a kombinációt alkotó valamennyi jármű egyidejű vagy megfelelő módon szakaszokra bontott fékezését, függetlenül azok egymáshoz viszonyított helyzetétől;

13.   „félig átmenő fékezés”: egymással összekötött járművek fékezése az alábbi jellemzőkkel bíró szerkezet által:

a)	egyetlen kezelőszerv, amelyet a járművezető a vezetőülésből egyetlen mozdulattal, fokozatos hatással működtet;

b)	a járműszerelvényt alkotó járművek fékezéséhez használt energia két különböző forrásból származik;

c)	a fékberendezés biztosítja a kombinációt alkotó valamennyi jármű egyidejű vagy megfelelő módon szakaszokra bontott fékezését, függetlenül azok egymáshoz viszonyított helyzetétől;

14.   „automata fékezés”: a vontatott jármű vagy vontatott járművek önműködően végbemenő fékezését jelenti, amennyiben a járműszerelvényt alkotó járművek bármelyike leválik, beleértve a kapcsolóberendezés törése okozta leválást is, anélkül, hogy a járműszerelvény maradék részének fékhatását befolyásolná;

15.   „ráfutó fékezés”: olyan fékezés, amelynél a vontatott jármű traktorra történő ráfutása folytán keletkező erők kerülnek felhasználásra;

16.   „nem kioldható erőátviteli rendszer”: olyan erőátvitel rendszer, amelyben a nyomás vagy az erő vagy a nyomaték folyamatosan és bármikor továbbítódik a jármű haladása közben a jármű motorja és a kerekek közötti hajtásláncon, illetve a fék kezelőszerve és a kerekek közötti fékrendszerben;

17.   „terhelt jármű”: a műszakilag megengedett legnagyobb terhelés mértékéig megrakott jármű;

18.   „kerékterhelés”: az út felülete által kifejtett függőleges statikus erő a kerék érintkezési területén;

19.   „tengelyterhelés”: az út felülete által kifejtett függőleges statikus erők összege a tengely kerekeinek érintkezési területén;

20.   „legnagyobb statikus kerékterhelés”: a jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelése mellett elért állandó kerékterhelés;

21.   „legnagyobb statikus tengelyterhelés”: a jármű műszakilag megengedett legnagyobb terhelése mellett elért állandó tengelyterhelés;

22.   „vontatott jármű”: a 167/2013/EU rendelet 3. cikkének (9) bekezdésében meghatározott pótkocsi vagy a rendelet 3. cikkének (10) bekezdésében meghatározott cserélhető vontatott berendezések;

23.   „vonórúddal vontatott jármű”: R vagy S kategóriájú vontatott jármű legalább két tengellyel, amelyek közül legalább az egyik kormányzott tengely, olyan vontatóberendezéssel ellátva, amely a vontatott járműhöz képest függőlegesen tud elmozdulni, és nem továbbít jelentős statikus függőleges terhelést a traktorra;

24.   „középtengelyes vontatott jármű”: R vagy S kategóriájú vontatott jármű, amelyen egységes terhelés esetén egy vagy több tengely a jármű súlypontjához közel helyezkedik el, így csak a vontatott jármű legnagyobb tömegének 10 %-át nem meghaladó kismértékű statikus függőleges terhelés vagy 1 000 daN terhelés továbbítódik a traktorra, attól függően, hogy melyik kisebb;

25.   „merev vonórúddal vontatott jármű”: R vagy S kategóriájú egy tengellyel vagy egy tengelycsoporttal ellátott vontatott jármű, amelynek a vonórúdja jelentős statikus terhelést továbbít a traktorra szerkezete miatt, és amely nem felel meg a középtengelyes vontatott jármű fogalommeghatározásának; a járműszerelvényhez használandó csatlakozás nem állhat királycsapból és nyeregcsatlakozásból; a merev vonórúdon kismértékű függőleges elmozdulás előfordulhat; a hidraulikusan szabályozható csuklós vonórúd merev vonórúdnak minősül;

26.   „tartós fékrendszer”: kiegészítő fékrendszer, amely képes hosszú időn keresztül fékhatás létrehozására és fenntartására anélkül, hogy hatékonysága jelentős mértékben csökkenne, ideértve a kezelőszervet, amely egyetlen egységből vagy több, saját kezelőszervvel rendelkező egység együtteséből állhat;

27.   „elektronikusan vezérelt fékrendszer (EBS)”: olyan fékrendszer, amelyben a vezérlés a vezérlésátvitelben elektromos jelként jön létre és kerül feldolgozásra, illetve a berendezésekhez továbbított elektromos kimeneti jelekként, amelyek a tárolt vagy generált energiából működtető erőket generálnak;

28.   „önműködően vezérelt fékezés”: az összetett elektronikus vezérlőrendszer azon funkciója, amellyel a jármű fedélzetén keletkezett adatok automatikus értékelése nyomán meghatározott tengelyek fékrendszereit vagy fékjeit a jármű lassulásának kiváltása érdekében működésbe hozza, a járművezető közvetlen beavatkozásával vagy anélkül;

29.   „szelektív fékezés”: az összetett elektronikus vezérlőrendszer azon funkciója, amellyel az egyes fékek önműködően lépnek működésbe, és a jármű lassulása másodlagos a jármű viselkedésének megváltoztatásához képest;

30.   „elektromos fékezővezeték”: két jármű közötti elektromos kapcsolat, amely a járműszerelvényen belül a vontatott jármű fékvezérlési funkcióját biztosítja; elektromos vezetékekből és csatlakozóból áll, illetve adatkommunikációs alkatrészeket és a vontatott jármű vezérlésátvitelének elektromos energiaellátását tartalmazza;

31.   „rugóösszenyomó kamra”: az a kamra, amelyben a rugók összenyomását ténylegesen létrehozza a munkaközeg nyomásváltozása;

32.   „hidrosztatikus hajtás”: olyan járműmeghajtási típus, amely nyitott vagy zárt körű hidrosztatikus erőátviteli rendszert alkalmaz, amelyben egy vagy több hidraulikus szivattyú, illetve egy vagy több hidraulikus motor között energiahordozóként folyadék kering;

33.   „összetett elektronikus járművezérlő rendszer”: olyan vezérlési hierarchia részét képező elektronikus vezérlőrendszer, amelyben a vezérelt funkciót hatálytalaníthatja egy magasabb szintű elektronikus vezérlőfunkció vagy egy magasabb szintű elektronikus vezérlőrendszer által ellátott funkció;

34.   „blokkolásgátló fékrendszer”: az üzemi fékrendszer része, amely önműködően szabályozza fékezés közben a megcsúszás mértékét a kerék forgásirányában, a jármű egy vagy több kerekén;

35.   „közvetlenül szabályozott kerék”: olyan kerék, amelynek fékereje legalább a saját érzékelője által előállított adatoknak megfelelően változik;

36.   „egyvezetékes típusú hidraulikus csatlakozás”: a traktor és a vontatott jármű közötti fékek csatlakozása egyetlen vezetéken áramló hidraulikus folyadékon keresztül.

3. cikk

A fékteljesítményre vonatkozó szerelési és bemutatási követelmények

4. cikk

A fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások gyártására és beszerelésére vonatkozó követelmények

A fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások gyártására és beszerelésére vonatkozó vizsgálati eljárásokat és követelményeket az I. melléklet szerint kell alkalmazni és igazolni.

5. cikk

A fékrendszerek és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek vizsgálatára és teljesítményére vonatkozó követelmények

A fékrendszerekre és pótkocsi-fékcsatlakozásokra, valamint az ezekkel felszerelt járművekre vonatkozó vizsgálati eljárásokat és teljesítménykövetelményeket a II. melléklet szerint kell alkalmazni és igazolni.

6. cikk

A nyomásfelfutási idő mérésére vonatkozó követelmények

A fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások nyomásfelfutási idejére vonatkozó vizsgálati eljárásokat és teljesítménykövetelményeket a III. melléklet szerint kell alkalmazni és igazolni.

7. cikk

A fékrendszerek és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek energiaforrásaira és energiatároló berendezéseire vonatkozó követelmények

A fékrendszerek és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek energiaforrásaira és energiatároló berendezéseire vonatkozó vizsgálati eljárásokat és teljesítménykövetelményeket a IV. melléklet szerint kell alkalmazni és igazolni.

8. cikk

A rugóerő-tárolós fékekre és a velük felszerelt járművekre vonatkozó követelmények

A rugóerő-tárolós fékekre és a velük felszerelt járművekre vonatkozó vizsgálati eljárásokat és teljesítménykövetelményeket a V. melléklet szerint kell alkalmazni és igazolni.

9. cikk

A mechanikus fékhenger-reteszelő berendezéssel ellátott rögzítőfékrendszerekre vonatkozó követelmények

A mechanikus fékhenger-reteszelő berendezéssel ellátott rögzítőfékrendszerekre vonatkozó teljesítménykövetelményeket a VI. melléklet szerint kell igazolni.

10. cikk

Alternatív vizsgálati követelmények azon járművek esetében, amelyekre vonatkozóan az I. típusú, II. típusú és III. típusú vizsgálatok nem kötelezőek

11. cikk

A ráfutó fékrendszerek, fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek fékezéssel kapcsolatos vizsgálatára vonatkozó követelmények

A ráfutó fékrendszerek, fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek vizsgálatára vonatkozó eljárásokat és követelményeket a VIII. melléklet szerint kell alkalmazni és igazolni.

12. cikk

A hidrosztatikus hajtású járművekre, illetve azok fékberendezéseire és fékrendszereire vonatkozó követelmények

A hidrosztatikus hajtású járművekre, illetve azok fékberendezéseire és fékrendszereire vonatkozó vizsgálati eljárásokat és teljesítménykövetelményeket a IX. melléklet szerint kell alkalmazni és igazolni.

13. cikk

Az összetett elektronikus járművezérlő rendszerek biztonsági szempontjaira vonatkozó követelmények

Az összetett elektronikus járművezérlő rendszerek biztonsági szempontjaira vonatkozó vizsgálati eljárásokat és teljesítménykövetelményeket a X. melléklet szerint kell alkalmazni és igazolni.

14. cikk

A blokkolásgátló fékrendszerekre és a velük felszerelt járművekre vonatkozó követelmények és vizsgálati eljárások

A blokkolásgátló fékrendszerekre és a velük felszerelt járművekre vonatkozó vizsgálati eljárásokat és teljesítménykövetelményeket a XI. melléklet szerint kell alkalmazni és igazolni.

15. cikk

A sűrített levegős fékrendszerrel ellátott járművek vagy az ISO 7638 szabvány szerinti csatlakozó 6. és 7. érintkezőjén keresztül adatkommunikációt fenntartó járművek EBS rendszerére és az ilyen EBS rendszerrel felszerelt járművekre vonatkozó követelmények

A sűrített levegős fékrendszerrel ellátott járművek vagy az ISO 7638 szabvány szerinti csatlakozó 6. és 7. érintkezőjén keresztül adatkommunikációt fenntartó járművek EBS rendszerére és az ilyen EBS rendszerrel felszerelt járművekre vonatkozó vizsgálati eljárásokat és teljesítménykövetelményeket a XII. melléklet szerint kell alkalmazni és igazolni.

16. cikk

Az egyvezetékes típusú hidraulikus csatlakozásokra és a velük felszerelt járművekre vonatkozó követelmények

17. cikk

Járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyása

A 167/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerint 2016. január 1-jétől a típusjóváhagyó hatóságok nem utasíthatják el a fékteljesítménnyel kapcsolatos funkcionális biztonságra hivatkozva az uniós típusjóváhagyás megadását a rendelet követelményeinek megfelelő mezőgazdasági és erdészeti járműtípusok esetében.

2020. január 1-jétől, illetve a 167/2013/EU rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével és e rendelet 16. cikkével összhangban a típusjóváhagyó hatóságok elutasítják a típusjóváhagyás megadását az egyvezetékes típusú hidraulikus csatlakozással ellátott T és C kategóriájú járműtípusok esetében.

2018. január 1-jétől a nemzeti hatóságok betiltják azoknak az új járműveknek a forgalmazását, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését, amelyek nem felelnek meg a 167/2013/EU rendeletnek és e rendelet fékteljesítménnyel kapcsolatos funkcionális biztonságra vonatkozó rendelkezéseinek.

2021. január 1-jével a nemzeti hatóságok betiltják a 16. cikkben meghatározott egyvezetékes típusú hidraulikus csatlakozásokkal ellátott, T és C kategóriájú új járművek forgalmazását, nyilvántartásba vételét és forgalomba helyezését.

18. cikk

Járművek, rendszerek, alkatrészek és önálló műszaki egységek nemzeti típusjóváhagyása

A nemzeti hatóságok nem utasíthatják el a nemzeti típusjóváhagyás megadását a fékteljesítménnyel kapcsolatos funkcionális biztonságra hivatkozva olyan járműtípus, rendszer, alkatrész vagy önálló műszaki egység esetén, amely megfelel a rendeletben lefektetett követelményeknek, az egyvezetékes típusú hidraulikus csatlakozásokra vonatkozó követelmények kivételével.

19. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

Melléklet száma	Melléklet címe	Oldalszám
I.	A fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások szerkezetére és beszerelésére vonatkozó követelmények	10
II.	A fékrendszerek és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek vizsgálatára és teljesítményére vonatkozó követelmények	27
III.	A nyomásfelfutási idő mérésére vonatkozó követelmények	49
IV.	A fékrendszerek és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek energiaforrásaira és energiatároló berendezéseire vonatkozó követelmények	60
V.	A rugóerő-tárolós fékekre és az azokkal felszerelt járművekre vonatkozó követelmények	67
VI.	A mechanikus fékhenger-reteszelővel ellátott rögzítőfékrendszerre vonatkozó követelmények	70
VII.	Alternatív vizsgálati követelmények azon járművek esetében, amelyekre vonatkozóan az I. típusú, II. típusú és III. típusú vizsgálatok nem kötelezőek	71
VIII.	A ráfutó fékrendszerek, fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek fékezéssel kapcsolatos vizsgálatára vonatkozó követelmények	83
IX.	A hidrosztatikus hajtású járművekre, illetve azok fékberendezéseire és fékrendszereire vonatkozó követelmények	98
X.	Az összetett elektronikus járművezérlő rendszerek biztonsági szempontjaira alkalmazandó különleges követelmények	104
XI.	A blokkolásgátló fékrendszerekre és az ezekkel ellátott járművekre vonatkozó követelmények és vizsgálati eljárások	105
XII.	A sűrített levegővel működő fékrendszerrel ellátott járművek vagy az ISO 7638 csatlakozó 6. és 7. csapján keresztül adatkommunikációt fenntartó járművek EBS rendszerére és az ilyen EBS rendszerrel ellátott járművekre vonatkozó követelmények	121
XIII.	Az egyvezetékes típusú hidraulikus csatlakozásokra és az ezekkel felszerelt járművekre vonatkozó követelmények	136

I. MELLÉKLET

A fékberendezések és pótkocsi-fékcsatlakozások szerkezetére és beszerelésére vonatkozó követelmények

1.   Fogalommeghatározások

Ezen melléklet alkalmazásában:

1.1.   „kapcsolóponti erőszabályozás”: olyan rendszer vagy funkció, amely automatikusan kiegyenlíti a traktor és a vontatott jármű fékezettségét;

1.2.   „névleges terhelési érték”: a kapcsolóponti erőszabályozás jellemzője, amely a kapcsolófej jelét a fékezettséghez viszonyítja, és amely a típusjóváhagyáshoz igazolható, a II. melléklet 1. függeléke kompatibilitási sávjaiban megadott határértékeken belül;

1.3.   „hernyótalpgörgők”: olyan rendszer, amely a jármű és a hernyótalpas vontató járószerkezetének súlyát a hernyótalpon keresztül adja át a talajnak, a jármű hajtórendszerének nyomatékát pedig a hernyótalpra továbbítja, és a mozgó hernyótalp irányváltását idézheti elő;

1.4.   „hernyótalpas vontató járószerkezete”: legalább két, egymástól megadott távolságban, egy síkban (egy vonalban) elhelyezkedő hernyótalpgörgőből álló rendszer, amely körül folyamatosan fémlánc vagy gumiheveder fut;

1.5.   „gumiheveder”: folyamatos, rugalmas heveder, amely felveszi a hosszanti húzóerőket.

2.   Szerkezeti és beszerelési követelmények

2.1.   Általános tudnivalók

A jelen melléklet teljes alkalmazásában a legnagyobb tervezési sebesség a jármű előrefelé haladási irányában értendő, ellenkező értelmű, határozott kikötés hiányában.

2.1.1.   Fékalkatrészek, önálló műszaki egységek és részek.

2.1.1.1.   A fékalkatrészeket, önálló műszaki egységeket és részeket úgy kell megtervezni, legyártani és beszerelni, hogy a jármű szokásos üzemi körülmények között az esetleg rá ható rezgések ellenére megfeleljen az alábbiakban említett követelményeknek.

2.1.1.2.   A fékalkatrészeket, önálló műszaki egységeket és részeket úgy kell megtervezni, legyártani és beszerelni, hogy ellenállók legyenek különösen a korrózióval és az öregedéssel szemben, amelynek ki vannak téve.

2.1.1.3.   A fékbetétek nem tartalmazhatnak azbesztet.

2.1.1.4.   Nem megengedett olyan alkatrészeket, önálló műszaki egységeket vagy részeket (például szelepeket) beszerelni, amelyek lehetővé teszik a jármű használója számára a fékrendszer teljesítményének megváltoztatását olyan módon, hogy üzem közben az nem felel meg a jelen előírás követelményeinek. Olyan alkatrész, önálló műszaki egység vagy rész alkalmazása engedélyezett, amelyet csak a gyártó tud működtetni speciális szerszám vagy zárjegy vagy mindkettő használatával, amennyiben a jármű használója nem tudja ezt az alkatrészt, önálló műszaki egységet vagy részt módosítani, vagy a felhasználó által végzett módosítást könnyen azonosítani tudják a felügyeleti hatóságok.

2.1.1.5.   A vontatott járművet automata terhelésérzékelő berendezéssel kell felszerelni az alábbi esetek kivételével:

2.1.1.5.1.

Ha műszaki okok miatt nem szerelhető fel automata terhelésérzékelő berendezés a 30 km/h legnagyobb tervezési sebességet nem túllépő vontatott járműre, olyan berendezéssel lehet ellátni, amely a fékerő-szabályozás legalább három különálló beállításával rendelkezik.

2.1.1.5.2.

Olyan különleges esetben, amikor a vontatott járművön a tervezése alapján csak két különálló, „terheletlen” és „terhelt” terhelési állapot lehetséges, a jármű a fékerő-szabályozás tekintetében csak két különálló beállítással rendelkezhet.

2.1.1.5.3.

S kategóriájú járművek, amelyek berendezései nem tartalmaznak más terheléseket, beleértve a fogyóanyagokat.

2.1.2.   A fékrendszer funkciói

A fékrendszernek az alábbi funkciókat kell ellátnia:

2.1.2.1.   Üzemi fékrendszer

Az üzemi fékrendszer hatásának szabályozhatónak kell lennie. A gépjárművezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy a fékhatást a vezetőhelyzetből biztosítsa anélkül, hogy kezét levenné a kormány kezelőszervéről.

2.1.2.2.   Biztonsági fékrendszer

A biztonsági fékrendszernek lehetővé kell tennie az üzemi fék meghibásodása esetén a jármű elfogadható távolságon belüli megállítását. A traktorokon a fékhatásnak szabályozhatónak kell lennie. A gépjárművezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy fékhatást a vezetőülésből biztosítsa úgy, hogy legalább az egyik keze a kormány kezelőszervén maradjon. E követelmények alkalmazásában feltételezett, hogy az üzemi fékben egyszerre egynél több meghibásodás nem következhet be.

2.1.2.3.   Rögzítőfékrendszer

A rögzítőfékrendszernek lehetővé kell tennie a jármű statikus állapotban, emelkedőn vagy lejtőn történő megtartását a járművezető távollétében is oly módon, hogy a fékrendszerben résztvevő alkatrészeket teljesen mechanikus szerkezet tartsa reteszelt helyzetben. A gépjárművezetőnek képesnek kell lennie ezt a fékezési műveletet a vezetőülésből teljesíteni, a vontatott jármű esetében a 2.2.2.11. pont követelményeit is figyelembe véve.

A vontatott jármű üzemi fékrendszerét (pneumatikus vagy hidraulikus) és a traktor rögzítőfékrendszerét egyidejűleg is lehet működtetni akkor, ha a járművezető bármikor ellenőrizni tudja, hogy a járműszerelvény rögzítőfékrendszerének hatásossága, amely tisztán a rögzítőfékrendszer mechanikus működéséből származik, megfelelő-e.

2.1.3.   A II. melléklet 1. függelékének megfelelő követelményei vonatkoznak a járművekre és azok fékrendszereire.

2.1.4.   A traktorok és vontatott járművek közötti csatlakoztatások sűrített levegős fékrendszerek esetében

2.1.4.1.   A sűrített levegős fékrendszer traktorok és vontatott járművek közötti csatlakozását az alábbi 2.1.4.1.1, 2.1.4.1.2. vagy 2.1.4.1.3. pontok szerint kell biztosítani.

2.1.4.1.1.

egy pneumatikus töltővezeték és egy pneumatikus vezérlővezeték;

2.1.4.1.2.

egy pneumatikus töltővezeték, egy pneumatikus vezérlővezeték és egy elektromos vezérlővezeték;

2.1.4.1.3.

egy pneumatikus töltővezeték és egy elektromos vezérlővezeték. A kompatibilitást és biztonságot garantáló egységes műszaki szabványok elfogadásáig a traktorok és pótkocsik közötti, a jelen pontnak megfelelő csatlakozás nem megengedett.

2.1.5.   Hidraulikus fékrendszerű traktorok és vontatott járművek közötti csatlakozások.

2.1.5.1.   Csatlakozások típusa

2.1.5.1.1.   Hidraulikus vezérlővezeték: olyan csatlakozóvezeték, amelynek csatlakozódugasza a traktorra, csatlakozóaljzata pedig a vontatott járműre van erősítve. A csatlakozóknak meg kell felelniük az ISO 5676:1983 szabványnak.

2.1.5.1.2.   Hidraulikus kiegészítő vezeték: olyan csatlakozóvezeték, amelynek csatlakozódugasza a traktorra, csatlakozóaljzata pedig a vontatott járműre van erősítve. A csatlakozóknak meg kell felelniük az ISO 16028:2006 szabvány szerinti 10-es méretnek.

2.1.5.1.3.   ISO 7638:2003 szerinti csatlakozó (opcionális). Az ISO 7638:2003 szabvány szerinti csatlakozó szükség szerint használható az öt- vagy hétpólusú alkalmazásokhoz.

A 2.1.5.1.1 és 2.1.5.1.2. pontokban meghatározott csatlakozókat az 1. ábra szerint kell elrendezni a traktoron.

1. ábra

Hidraulikus csatlakozóvezetékek

Szövege kép

2.1.5.2.   Járó motor és a traktor rögzítőfékrendszerének teljes működtetése mellett:

2.1.5.2.1.

0+100 kPa nyomás van jelen a kiegészítő vezetéken, és/vagy

2.1.5.2.2.

11 500 kPa és 15 000 kPa közötti nyomás jön létre a vezérlővezetéken.

2.1.5.3.   Járó motor és a traktor rögzítőfékrendszerének teljes kioldása mellett a 2.2.1.18.3. pontban megadott értékek közötti nyomásnak kell jelen lennie a kiegészítő vezetékben.

2.1.5.4.   Járó motor mellett és a traktor fékkezelőszervének működtetése nélkül (haladás vagy készenléti állapot) a vezérlővezeték kapcsolófejénél szolgáltatott nyomásnak a 2.2.1.18.2. pontban megadott értékűnek kell lennie.

2.1.5.5.   Járó motor és a traktor üzemifék-kezelőszervének teljes működtetése mellett 11 500 kPa és 15 000 kPa közötti nyomásnak kell létrejönnie a vezérlővezetékben. Ahhoz, hogy az üzemi fék működtetése alatt a vezérlővezetéket nyomás alá lehessen helyezni, a traktornak meg kell tudnia felelni a III. melléklet 3.6. pontjában leírt követelménynek.

2.1.6.   A traktorokat és a vontatott járműveket összekötő rugalmas tömlők és kábelek a vontatott jármű részei.

2.1.7.   Nem automatikus működtetésű elzáró berendezések használata nem engedhető meg.

2.1.8.   Nyomásvizsgáló csatlakozók

2.1.8.1.   A sűrített levegős fékrendszerrel felszerelt jármű egyes tengelyein az üzem közbeni fékerők meghatározásához levegőnyomás-vizsgáló csatlakozók szükségesek:

2.1.8.1.1.

A fékrendszer minden egyes független körében a legközelebbi hozzáférhető helyen, annak a fékhengernek a közelében, amelynek a működése a III. mellékletben leírt fékkésedelmi idő szempontjából a legkedvezőtlenebb;

2.1.8.1.2.

A II. melléklet 1. függelékének 6.2. pontjában említett, a fékátvitelben a levegő- vagy hidraulikanyomást moduláló berendezéssel ellátott fékrendszerek esetében a nyomóvezetékben a berendezés előtti vagy mögötti legközelebbi hozzáférhető helyen. Ha a berendezés pneumatikus vezérlésű, egy további vizsgálócsatlakozó szükséges a terhelt állapot szimulálásához. Ha ilyen berendezést nem szereltek fel, egyetlen nyomásvizsgáló csatlakozót kell felszerelni, amely megfelel a fent említett berendezés utáni csatlakozónak. Ezeket a vizsgálócsatlakozókat úgy kell elhelyezni, hogy azok a talajról vagy a járműből könnyen hozzáférhetőek legyenek;

2.1.8.1.3.

A IV. melléklet A szakasza 2.4. pontjának értelmében a legkedvezőtlenebb helyzetű energiatárolóhoz legközelebb lévő, könnyen hozzáférhető helyen.

2.1.8.1.4.

A fékrendszer minden egyes független körében, hogy ellenőrizni lehessen a teljes továbbító vezeték bemenő és kimenő nyomását;

2.1.8.1.5.

A nyomásvizsgáló csatlakozóknak meg kell felelniük az ISO 3583:1984 szabvány 4. pontjában foglaltaknak;

2.2.   A fékrendszerekre vonatkozó követelmények

2.2.1.   T és C kategóriájú járművek

2.2.1.1.   A jármű fékrendszereinek meg kell felelniük az üzemi, biztonsági és rögzítőfékrendszerekre meghatározott követelményeknek.

Annak érdekében, hogy a járművezetőt segítse a kormányzásban (differenciálfék-működtetést tegyen lehetővé), a traktor üzemi fékrendszere két önálló fékkörből állhat, amelyek mindegyike egy különálló jobb vagy bal fékpedálra csatlakozik.

Ha a differenciálfék-funkció működik, nem lehet 40 km/h-nál nagyobb sebességgel közlekedni, vagy a 40 km/h feletti sebességnél a differenciálfék-funkciót ki kell kapcsolni. Ezt a két műveletet automata berendezéssel kell biztosítani.

Ha a differenciálmód aktív, a vontatott jármű üzemi fékrendszerének működtetése nem szükséges 12 km/h alatti sebességen.

Azokon a traktorokon, amelyeken a különálló pedálok manuálisan csatlakoztathatók, a járművezetőnek vezetői helyéről tudnia kell könnyen ellenőrizni a pedálok csatlakoztatását.

2.2.1.2.   Az üzemi fékezés, a biztonsági fékezés és a rögzítőfékkel való fékezés berendezéseinek lehetnek közös alkatrészei, feltéve, hogy megfelelnek a következő feltételeknek:

2.2.1.2.1.

Legalább két, egymástól független, eltérő fékrendszereknek megfelelő, a járművezető által szokásos vezetői helyzetéből könnyen elérhető kezelőszervnek kell lennie. Valamennyi jármű-kategória esetében az összes fék kezelőszervének (a tartós fékrendszer kezelőszervétől eltekintve) olyannak kell lennie, amely kioldáskor visszaáll a teljesen kioldott állásába. Ez a követelmény nem érvényes a rögzítőfék kezelőszervére (vagy a kombinált kezelőszerv megfelelő részére), ha ez működtetett állapotban mechanikusan lezárul, vagy a biztonsági fékezéshez használatos, vagy mindkét esetben.

2.2.1.2.2.

Az üzemi fékrendszer kezelőszervének függetlennek kell lennie a rögzítőfékrendszer kezelőszervétől.

2.2.1.2.3.

Ha az üzemi és a biztonsági fékrendszereknek közös kezelőszervük van, akkor a kezelőszerv és az erőátviteli rendszer különböző részei közötti kapcsolat hatásossága meghatározott üzemidő után sem csökkenhet.

2.2.1.2.4.

Ahol az üzemi és a biztonsági fékrendszernek közös kezelőszervük van, a rögzítőfékrendszert úgy kell kialakítani, hogy akkor is lehessen működtetni, amikor a jármű mozgásban van. Ez a követelmény nem érvényesül, ha a jármű üzemi fékrendszerét, akár részlegesen is, működésbe lehet hozni egy kisegítő kezelőszervvel.

2.2.1.2.5.

Bármely alkatrész törése esetén, a 2.2.1.2.7. pontban meghatározott fékeket vagy alkatrészeket kivéve, vagy az üzemi fékrendszer bármely más hibája esetén (működési hiba, egy energiatartalék részleges vagy teljes kimerülése) a biztonsági fékrendszernek vagy az üzemi fékrendszer meg nem hibásodott részének képesnek kell lennie arra, hogy a járművet a biztonsági fékezésre előírt feltételek mellett megállítsa.

2.2.1.2.6.

Különösen abban az esetben, ha a biztonsági fékrendszernek és az üzemi fékrendszernek közös kezelőszerve és erőátviteli rendszere van: 2.2.1.2.6.1. Ha az üzemi fékezést a járművezető izomereje és egy vagy több energiatartalékból eredő rásegítés működteti, akkor a biztonsági fékezés teljesítményének a rásegítés kiesésekor a járművezető izomereje által és – ha van ilyen – a meghibásodás által nem befolyásolt energiatartalék támogatásával elérhetőnek kell lennie, miközben a kezelőszervre kifejtett erőnek nem szabad meghaladnia a megengedett értékeket. 2.2.1.2.6.2. Amennyiben az üzemi fékrendszert és az erőátviteli rendszert működtető erők kizárólag a vezető által működtetett energiatartalék használatától függenek, ott legalább két, egymástól teljes mértékben független, saját független erőátviteli rendszerrel ellátott energiatartaléknak kell rendelkezésre állnia; mindegyiknek két vagy több kerék fékeire szabad hatnia, amelyek úgy vannak megválasztva, hogy önmagukban biztosítsák a biztonsági fékhatást az előírt feltételek mellett anélkül, hogy ez fékezés közben a jármű stabilitását rontaná; emellett mindegyik energiatartalékot figyelmeztető berendezéssel kell felszerelni. Minden üzemi fékkörben legalább az egyik légtartályban lennie kell leeresztő és kiürítő berendezésnek, egy megfelelő és könnyen hozzáférhető helyen. 2.2.1.2.6.3. Ha az üzemi fékerő és az erőátvitel kizárólag valamely energiatartalék felhasználásától függ, az erőátviteli rendszer számára egy energiatartalék is elegendő, feltéve, hogy az előírt biztonsági fékezés biztosított a járművezető az üzemi fék kezelőszervére kifejtett izomenergiájával, és teljesülnek a 2.2.1.5. pont követelményei.

2.2.1.2.7.

Bizonyos alkatrészeket, mint amilyen a pedál és csapágyazása, a főfékhenger(ek) és dugattyúja (dugattyúi(k)) (hidraulikus rendszerek), a fékszelep (hidraulikus vagy pneumatikus rendszerek), a pedál és a főfékhenger vagy fékszelep közötti kapcsolat, a fékhengerek és dugattyúik (hidraulikus vagy pneumatikus rendszerek) és a fékkar, valamint a fékkulcs és tengelye nem tekintendők törésre hajlamosnak, ha megfelelően vannak méretezve, a karbantartás során könnyen hozzáférhetők, és legalább olyan biztonsági jellemzőkkel bírnak, mint amilyenek a jármű más létfontosságú elemeire (pl. a kormányrudazatra) vannak előírva. Minden olyan alkatrészt, amelynek meghibásodása lehetetlenné tenné a jármű fékezését, legalább a biztonsági fékrendszer számára előírt hatékonysággal, fémből vagy fémmel egyenértékű jellemzőkkel bíró anyagból kell készíteni, és azok nem szenvedhetnek jelentős alakváltozást a fékrendszerek szokásos üzeme során.

2.2.1.3.   Amennyiben az üzemi és a biztonsági fékrendszer külön kezelőszervvel van ellátva, a kezelőszervek egyidejű működtetése nem teheti az üzemi és a biztonsági fékrendszert is működésképtelenné, sem abban az esetben, ha mindkét fékrendszer megfelelő üzemi állapotban van, sem akkor, ha az egyik hibás.

2.2.1.4.   Amennyiben a fékezéshez a járművezető izomenergiáján kívül más energia is használatban van, nem kell egynél több ilyen energiaforrásnak (hidraulikus szivattyú, levegőkompresszor stb.) rendelkezésre állnia, de az energiaforrás hajtóberendezésének a lehető legbiztonságosabbnak kell lennie.

2.2.1.4.1.   Ha egy jármű két fékkörből álló, a 2.2.1.25. pont követelményeinek megfelelő fékrendszere erőátviteli rendszerének bármely alkatrésze meghibásodik, a meg nem hibásodott rész ellátásának továbbra is biztosítottnak kell lennie, ha a járműnek az előírt hatékonyságú maradó és/vagy biztonsági fékezéssel való megállításához erre szükség van. Ezt a feltételt automata eszközökkel kell teljesíteni.

2.2.1.4.2.   Továbbá a körben a berendezés után lévő tároló berendezéseknek olyanoknak kell lenniük, hogy az energiaellátás meghibásodása esetén az üzemi fékrendszer kezelőszervének a IV. melléklet A. szakaszának 1.2. pontjában, B. szakaszának 1.2. pontjában, illetve a fékrendszer fajtájától függően C. szakaszának 1.2. pontjában meghatározott feltételek szerinti négyszeri teljes löketű működtetése után az ötödik működtetéssel még mindig meg lehessen állítani a járművet a biztonsági fékezésre előírt hatékonysággal.

2.2.1.4.3.   A 2.2.1.4.1. és a 2.2.1.4.2. pont követelményei az energiatárolós hidraulikus fékrendszerek esetében teljesítettnek tekinthetők, amennyiben teljesülnek a rendelet IV. melléklete C. részének 1.2.2. pontjában meghatározott követelmények.

2.2.1.4.4.   Amennyiben az üzemi fékrendszernek csak egy üzemi fékköre van, a jármű megállítása az energiaforrás meghibásodása vagy kiesése esetén is lehetséges kell, hogy legyen az üzemi fékrendszer kezelőszervével a biztonsági fékrendszerre vonatkozóan előírt hatásossággal.

2.2.1.5.   A 2.2.1.2, 2.2.1.4. és 2.2.1.25. pontok követelményeit bármiféle olyan automata berendezések használata nélkül kell teljesíteni, amelyek működésképtelensége észrevétlen maradhat abból adódóan, hogy a normális körülmények között nyugalmi állapotban levő alkatrészek csak a fékrendszer meghibásodása esetén lépnek működésbe.

2.2.1.6.   A 30 km/h legnagyobb tervezési sebességet nem túllépő járműveken az üzemi fékrendszernek legalább egy tengely valamennyi kerekére ki kell fejtenie a hatását. Minden más esetben az üzemi fékrendszernek a jármű valamennyi kerekére ki kell fejtenie a hatását. Ugyanakkor azokon a járműveken, ahol fékezés alatt egy fékezett tengely van, az összes többi tengelyen pedig automatikusan kapcsol a meghajtás, mindegyik kerék fékezettnek tekintendő.

A C kategóriájú járművek esetében ez az állapot akkor tekinthető teljesítettnek, ha a jármű valamennyi hernyótalpgörgője fékezett. A 30 km/h alatti tervezési sebességű, C kategóriájú járművek esetében ez az állapot akkor tekinthető teljesítettnek, ha a jármű mindkét oldalán legalább egy hernyótalpgörgő fékezett.

A nyeregüléssel és kormányszarvval ellátott járműveken az üzemi fék működhet akár az elülső tengelyen, akár a hátsó tengelyen, amennyiben az ezen előírás II. mellékletének 2. pontjában meghatározott valamennyi teljesítménykövetelmény teljesül.

Ha a Ta kategóriájú ízelt traktorok esetében egy tengely fékezett, és az üzemi fék és a kerekek között differenciálmű van beépítve, az adott tengely valamennyi kereke fékezettnek tekintendő, amikor az üzemi fékrendszer működtetése automatikusan reteszeli a differenciálművet ezen a tengelyen.

2.2.1.6.1.   A hidraulikus vezetékek és tömlő szerelvények teljesítménye azokon a járműveken, ahol fékezés alatt egy fékezett tengely van, az összes többi tengelyen pedig automatikusan bekapcsol a meghajtás.

A hidraulikus erőátviteli rendszer hidraulikus vezetékeinek a járműgyártó által meghatározott legnagyobb normál üzemi nyomás (T) legalább négyszeresének megfelelő szakító nyomást kell elviselnie. A tömlő szerelvényeknek meg kell felelniük az 1402:1994, 6605:1986 és 7751:1991 ISO szabványoknak.

2.2.1.7.   Ha az üzemi fékrendszer a jármű összes kerekére vagy hernyótalpgörgőjére kifejti hatását, a fékhatásnak megfelelően kell megoszlania a tengelyek között. Amennyiben ez olyan berendezés használatával valósul meg, amely modulálja a nyomást a fék-erőátviteli rendszerben, a berendezésnek meg kell felelnie a II. melléklet 1. függeléke 6. pontjában és a 2.1.8. pontban leírt követelményeknek.

2.2.1.7.1.   Kettőnél több tengellyel felszerelt járműveknél a kerék blokkolásának vagy a fékbetétek tükrösödésének elkerülése érdekében, igen kis teher szállítása esetén, bizonyos tengelyeken a fékerőt önműködően nullára lehet csökkenteni, feltéve, hogy a jármű megfelel a II. melléklet előírt összes teljesítménykövetelménynek.

2.2.1.8.   Az üzemi fékrendszer hatását ugyanazon tengely kerekei vagy hernyótalpgörgői között a jármű hosszanti középsíkjához képest szimmetrikusan kell megosztani.

2.2.1.9.   Az üzemi, a biztonsági és rögzítőfékrendszernek a kerekekhez megfelelő szilárdságú alkatrészekkel tartósan kapcsolt fékfelületekre kell hatniuk. Nem szabad lehetővé tenni a fékfelület lekapcsolását a kerekekről; a rögzítőfékrendszer esetében azonban a lekapcsolás megengedett, amennyiben kizárólag a járművezető vezérelheti azt a vezetőüléséből egy olyan rendszerrel, amelyet szivárgás nem képes működésbe hozni. Amennyiben a 60 km/h legnagyobb tervezési sebességet nem meghaladó, T és C kategóriájú járművek esetében egynél több tengely fékezett normál esetben, egy tengely leválasztható azzal a feltétellel, hogy az üzemi fékrendszer működtetése automatikusan újrakapcsolja ezt a tengelyt, és az energiaellátás hibája vagy az újrakapcsoló kezelőszerv vezérlésátvitelének hibája esetében az automatikus újrakapcsolás biztosított.

2.2.1.10.   Lehetővé kell tenni az üzemi fékek kopásának kompenzálását kézi beállítású rendszerrel. Tb és Cb kategóriájú járművek esetében az üzemi fékek kopását önműködő beállító rendszerrel kell kompenzálni. Továbbá a kezelőszervnek és az erőátviteli rendszer és a fékberendezés alkatrészeinek olyan elmozdulási tartalékkal és szükség esetén megfelelő beállító berendezéssel kell rendelkezniük, amelyek a fékek melegedésekor vagy a fékbetétek kopásakor bizonyos határok között azonnali beállítás nélkül is biztosítják a hatékony fékezést.

A Ta és Ca kategóriájú járművek esetében nincs szükség olyan rendszer beszerelésére, amelyben a fékkopást önműködő beállító rendszer kompenzálja. Ha azonban az e kategóriákba tartozó járművek olyan rendszerrel vannak ellátva, amelyben a fékkopást önműködő beállító rendszer kompenzálja, ennek a rendszernek ugyanolyan követelményeknek kell megfelelnie, mint a Tb és Cb kategóriájú járművek esetében.

2.2.1.10.1.   Ha automatikus fékutánállító berendezések vannak beszerelve, felmelegítést, majd lehűtést követően képesnek kell lenniük a II. melléklet 2.3.4. pontjában meghatározott szabadonfutásra a melléklet 1.3. pontjában meghatározott I. típusú vizsgálatot követően.

Az üzemi fékbetétek kopásának a járművön kívülről vagy a jármű alól könnyen, csak a jármű tartozékaként szállított szerszámok vagy berendezések használatával ellenőrizhetőnek kell lennie, például megfelelő kémlelőnyílások elhelyezése útján vagy más módon. Másik lehetőségként olyan hangjelző vagy optikai berendezések is elfogadottak, amelyek figyelmeztetik a járművezetőt vezetői helyzetében a fékbetétcsere szükségességére.

2.2.1.10.2.   A 2.2.1.10. és 2.2.1.10.1. pontban foglalt követelmények nem vonatkoznak az olajfürdős fékekre, amelyek a jármű teljes élettartamára vannak tervezve karbantartás szükségessége nélkül.

2.2.1.11.   Hidraulikus fékrendszerekben:

2.2.1.11.1.

A folyadéktartályok töltőnyílásainak könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük; emellett a tartalékfolyadék-tartályokat olyan módon kell kialakítani, hogy a tartalékfolyadék szintje könnyen ellenőrizhető legyen a tartályok megnyitása nélkül. Ha ez utóbbi feltétel nem teljesül, a járművezetőt a 2.2.1.29.1.1. pontban meghatározott vörös figyelmeztető jelzésnek kell figyelmeztetnie a tartalékfolyadék szintjének olyan mértékű csökkenésére, amely a fékrendszer meghibásodását okozhatja.

2.2.1.11.2.

A hidraulikus erőátviteli rendszer olyan hibája esetén, ahol az előírt üzemi fékteljesítmény nem érhető el, ezt egy figyelmeztető jelzést tartalmazó berendezéssel kell jelezni a járművezetőnek a 2.2.1.29.1.1. pontban meghatározott módon. Választható megoldásként meg kell engedni, hogy ez a lámpa akkor gyulladjon fel, ha a tartályban a folyadék szintje a gyártó által meghatározott bizonyos szint alá esik.

2.2.1.11.3.

A fékrendszerekben hidraulikus erőátviteli rendszerében használatos folyadék típusát az ISO 9128:2006 szabvány 1. vagy 2. ábrája szerinti jelöléssel kell megadni. A jelölést a folyadéktartályok töltőnyílásától 100 mm-en belül kell elhelyezni a 167/2013/EU rendelet 17. cikke (2) bekezdésének k) pontja és (5) bekezdése szerint. A gyártó további információkat adhat. Ez a követelmény csak azokra a járművekre vonatkozik, amelyek külön töltőnyílással rendelkeznek a fékrendszer folyadékához.

2.2.1.12.   Figyelmeztető berendezés

2.2.1.12.1.   Minden olyan járművet, amely egy energiatároló által működtetett üzemi fékrendszerrel van ellátva, ha az előírt biztonsági fékhatás nem érhető el e fékrendszerrel a tárolt energia alkalmazása nélkül, figyelmeztető berendezéssel kell ellátni – a nyomásmérőn kívül, ha ilyen van – amely fény- vagy hangjelzést ad, ha a tárolt energia a rendszer bármely részében olyan értékre csökken, amelynél a tartály utántöltése nélkül és a jármű terhelési állapotától függetlenül négyszeri teljes löketű működtetés után még ötödször is lehetséges úgy működtetni az üzemi fékrendszer kezelőszervét, hogy az előírt biztonsági fékhatásosság elérhető legyen (az üzemi fék erőátviteli rendszerének hibája nélkül és a fékeket a lehető legszorosabbra állítva). A figyelmeztető berendezést közvetlenül és tartósan kell a fékkörhöz csatlakoztatni. Ha a motor rendes üzemi körülményeknek megfelelően jár és a fékrendszerben nincs hiba, a figyelmeztető berendezés nem adhat ki jelzést, kivéve azt az időszakot, ami az energiatároló(k) a motor elindítása utáni feltöltéshez szükséges.

2.2.1.12.1.1.   Azon járművek esetében azonban, amelyek csak a 2.2.1.4.1. pont követelményeinek felelnek meg annál fogva, hogy teljesítik a IV. melléklet C. szakasza 1.2.2. pontjának követelményeit, a riasztóberendezésnek a fényjelzésen kívül hangjelzést is kell adnia. Ezeknek a berendezéseknek nem szükséges egyidejűleg működésben lenniük, feltéve, hogy a fenti követelmények mindegyikének megfelelnek, és a hangjelzés nem előzi meg a fényjelzést.

2.2.1.12.2.   Ez a hangjelző berendezés kiiktatható, ha a rögzítőfékrendszer működtetve van, vagy ha a gyártó választásától függően automata erőátviteli rendszer esetében a sebességválasztó „parkolás” állásban van, illetve mindkét esetben.

2.2.1.13.   A 2.1.2.3. pont követelményeinek sérelme nélkül, amennyiben a fékrendszer működéséhez a segéd-energiaforrás használata elengedhetetlenül szükséges, az energiatartaléknak biztosítania kell, hogy a motor leállása vagy az energiaforrást meghajtó berendezés meghibásodása esetén a fékteljesítmény elegendő maradjon a jármű az előírt feltételek mellett történő megállításához. Ezen felül, ha a rögzítőfékrendszeren a járművezető által alkalmazott izomenergiát más segítség is támogatja, a rögzítőfékrendszer működtetését e támogatása hibája esetén is biztosítani kell, szükség esetén az ilyen támogatást rendes körülmények között tápláló energiától független tartalékenergia használatával. E tartalék energia lehet az egyébként az üzemi fékrendszer céljára szolgáló energia.

2.2.1.14.   Ha a traktorra a traktor vezetője által szabályozott fékkel ellátott vontatott jármű kapcsolható, a traktor üzemi fékrendszerét olyan berendezéssel kell ellátni, amely a vontatott jármű fékrendszerének meghibásodása vagy a traktor és a vontatott jármű közötti vezérlővezeték (vagy más, elfogadott típusú kapcsolás) szakadása esetében továbbra is a biztonsági fékrendszerre vonatkozóan előírt hatásossággal lehessen a traktort fékezni; ennek megfelelően különösképpen követelmény az, hogy ez a berendezés olyan módon legyen beszerelve a traktor üzemi fékrendszerébe, hogy a traktor a biztonsági fékrendszerre vonatkozóan előírt teljesítménnyel továbbra is fékezhető legyen az üzemi fékrendszer révén.

2.2.1.15.   A pneumatikus vagy hidraulikus segédberendezéseket úgy kell önműködő módon ellátni energiával, hogy működésük alatt elérhetőek legyenek az előírt teljesítményértékek, és még az energiaforrás meghibásodása esetén se történhessen meg, hogy a segédberendezések működése következtében a fékrendszereket tápláló energiatartalékok a 2.2.1.12. pontban megjelölt szint alá esnek.

2.2.1.16.   Az R2, R3, R4 vagy S2 kategóriájú jármű vontatására engedélyezett traktornak az alábbi feltételeket kell teljesítenie:

2.2.1.16.1.

A traktor üzemi fékrendszerének működtetésekor a vontatott járművön is fokozatos fékhatást kell kifejteni, lásd még a 2.2.1.18.4. pontot.

2.2.1.16.2.

Ha a traktor biztonsági fékrendszerét működtetik, a vontatott járműnél is jelentkeznie kell fékhatásnak. A Tb és Cb kategóriájú traktorok esetében ennek a fékhatásnak fokozatosnak kell lennie.

2.2.1.16.3.

Amennyiben a traktor üzemi fékrendszere meghibásodik, és ha ez a rendszer legalább két, egymástól független részből áll, a nem hibás résznek vagy részeknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a vontatott jármű fékeit teljesen vagy részlegesen működésbe hozzák. Ez a követelmény nem vonatkozik arra az esetre, ha a két, egymástól független rész közül az egyik a bal kerekeket, a másik pedig a jobb kerekeket fékezi, az ilyen konstrukciónak az a célja, hogy differenciálfékezést biztosítson szántóföldön történő kanyarodásnál. Amennyiben az utóbbi esetben a traktor üzemi fékrendszere meghibásodik, a biztonsági fékrendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy teljesen vagy részlegesen működésbe hozza a vontatott jármű fékeit. Ha ezt a műveletet rendes körülmények között nyugalomban lévő szelep hajtja végre, ilyen szelepet csak akkor szabad beépíteni, ha a járművezető könnyen ellenőrizheti a szelep kifogástalan működését akár a vezetőfülkéből, akár a járművön kívülről, szerszám használata nélkül.

2.2.1.17.   További követelmények a sűrített levegős fékrendszerrel ellátott vontatott járművek vontatására engedélyezett traktorok esetében.

2.2.1.17.1.   A pneumatikus összekötő vezetékek meghibásodása (pl. szakadása) vagy az elektromos vezérlővezeték szakadása vagy meghibásodása esetén mindazonáltal lehetővé kell tenni, hogy a járművezető teljes mértékben vagy részlegesen működtethesse a vontatott jármű fékeit az üzemi fékrendszer kezelőszervével, a biztonsági fékrendszer kezelőszervével vagy a rögzítőfékrendszer kezelőszervével, hacsak a meghibásodás nem okozza a vontatott jármű önműködő befékeződését a II. melléklet 3.2.3. pontjában előírt hatásossággal.

2.2.1.17.2.   A 2.2.1.17.1. pont szerinti önműködő fékezés akkor tekinthető teljesítettnek, ha a következő feltételek teljesülnek:

2.2.1.17.2.1.

Ha a 2.2.1.17.1. pontban említett kezelőszervek közül a kijelölt kezelőszervet teljes mértékben működtetik, a következő két másodpercen belül a töltővezeték nyomásának 150 kPa-ra kell esnie; emellett a fék kezelőszervének kioldásakor a töltővezeték nyomásának vissza kell állnia.

2.2.1.17.2.2.

Ha a töltővezeték nyomása legalább 100 kPa/s ütemben csökken, a vontatott jármű önműködő fékezésének működésbe kell lépnie, mielőtt a töltővezeték nyomása 200 kPa-ra esne.

2.2.1.17.3.   A 2.1.4.1.2. pont szerint felszerelt két járművet összekötő vezérlővezetékek egyikének meghibásodása esetén a hibával nem érintett vezérlővezetéknek önműködően biztosítania kell a vontatott járműre a II. melléklet 3.2.3. pontjában előírt fékteljesítményt.

2.2.1.17.4.   Két vagy több független részből álló pneumatikus üzemi fékrendszer esetében a részek közötti minden szivárgást a kezelőszervnél vagy az után, folyamatosan a légkörbe kell kiengedni.

2.2.1.18.   További követelmények a hidraulikus fékrendszerrel ellátott vontatott járművek vontatására engedélyezett traktorok esetében.

2.2.1.18.1.   A motor kikapcsolt állapotában a két kapcsolófejnél alkalmazott nyomásnak mindig 0 kPa értékűnek kell lennie.

2.2.1.18.2.   A motor járása közben, amikor a fék kezelőszerve nincs működtetve, a vezérlővezeték kapcsolófejénél alkalmazott nyomásnak 0+200 kPa értékűnek kell lennie.

2.2.1.18.3.   A motor járása közben a kiegészítő vezeték kapcsolófejénél legalább 1 500 kPa, de legfeljebb 3 500 kPa nyomás létrehozásának lehetőségét kell biztosítani.

2.2.1.18.4.   A 2.2.1.16.1. pont követelményétől eltérve csak akkor szükséges fokozatos fékhatás a vontatott járművön, ha a traktor üzemi fékrendszerét a motor járása közben működtetik.

2.2.1.18.5.   Mindazonáltal a kiegészítő vezetékek meghibásodása (pl. szakadása vagy szivárgása) esetén lehetővé kell tenni, hogy a járművezető teljes mértékben vagy részlegesen működtethesse a vontatott jármű fékeit az üzemi fékrendszer kezelőszervével, a biztonsági fékrendszer kezelőszervével vagy a rögzítőfékrendszer kezelőszervével, hacsak a meghibásodás nem okozza a vontatott jármű önműködő befékeződését a II. melléklet 3.2.3. pontjában előírt hatékonysággal.

2.2.1.18.6.   A vezérlővezeték meghibásodása (pl. szakadása vagy szivárgása) esetében az üzemi fék kezelőszervének teljes működtetése után a következő két másodpercen belül a kiegészítő vezeték nyomásának 1 000 kPa-ra kell csökkennie; emellett az üzemi fék kezelőszervének kioldásakor a kiegészítő vezeték nyomásának vissza kell állnia (lásd még a 2.2.2.15.3. pontot).

2.2.1.18.7.   A rögzítőfékrendszer kezelőszervének teljes működtetése után a következő másodpercen belül a vezérlővezeték nyomásának a legnagyobb értékről 0+300 kPa-ra kell csökkennie.

A leürítési idő ellenőrzéséhez a vontatottjármű-szimulátor III. melléklet 3.6.2.1. pont szerinti kiegészítő vezetékét a traktor kiegészítő vezetékére kell csatlakoztatni.

A szimulátor nyomástárolóit ekkor a traktor által járó motor és teljesen lezárt légtelenítő berendezés (III. melléklet 2. függelékének 1.1. pontja) mellett létrehozott legnagyobb értékig kell feltölteni.

2.2.1.18.8.   Egy megfelelő berendezést lehet felszerelni a traktorra annak érdekében, hogy a hidraulikus csatlakozóvezetékeket a motor járása és a rögzítőfékrendszer működtetése közben is lehessen csatlakoztatni, illetve leválasztani.

Ezt a berendezést úgy kell megtervezni és összeállítani, hogy a csatlakozóvezetékek nyomása legkésőbb akkor álljon vissza határozottan nyugalmi állásba, amikor a berendezés kezelőszerve (pl. nyomógombja) önműködően kiold (pl. a szelep önműködően visszatér a normál üzemi állásba).

2.2.1.18.9.   Az R vagy S kategóriájú járművet vontató olyan traktorokat, amelyek csak a hidraulikus energiatároló berendezésben tárolt energia segítségével tudnak az üzemi fékrendszer és/vagy rögzítőfékrendszer és/vagy önműködő fékrendszer fékhatásosság követelményeinek megfelelni, ISO 7638:2003 szerinti csatlakozóval kell ellátni, hogy a 2.2.1.29.2.2. pontban meghatározott, ISO 7638:2003 szabványnak megfelelő elektromos csatlakozó 5. érintkezőjén keresztül jelezni tudják a külön figyelmeztető jelzéssel a vontatott járművön a tárolt energia alacsony szintjét, amit a vontatott jármű kap a 2.2.2.15.1.1. pontban leírtak szerint (lásd még a 2.2.2.15.1. pontot). Az ISO 7638:2003 szabvány szerinti csatlakozó szükség szerint használható az öt- vagy hétpólusú alkalmazásokhoz.

2.2.1.19.   Az R3, R4 vagy S2 kategóriájú jármű vontatására engedélyezett traktornál a vontatott jármű üzemi fékrendszere csak a traktor üzemi, biztonsági vagy rögzítőfékrendszerével együttesen működtethető. A vontatott jármű fékeinek önálló automatikus működtetése azonban akkor megengedett, ha a traktor indítja meg automatikusan a vontatott jármű fékeinek működését a jármű stabilizálásának kizárólagos céljából.

2.2.1.19.1.   A 2.2.1.19. pont rendelkezéseitől eltérve, annak érdekében, hogy a traktor és a vontatott jármű közötti kapcsolóponti erő módosításával a járműszerelvény vezethetősége javuljon, legfeljebb 5 másodpercig megengedett a vontatott jármű fékeinek önműködő alkalmazása a traktor üzemi, biztonsági vagy rögzítőfékrendszerének működtetése nélkül.

2.2.1.20.   Amennyiben a II. melléklet 3.1.3. pontja csak a II. melléklet 3.1.3.4.1.1. pontjában meghatározott feltételek teljesítésével elégíthető ki, akkor

2.2.1.20.1.

sűrített levegős fékrendszerek esetében legalább 650 kPa vezérlővezeték nyomást (vagy azzal egyenértékű digitális terhelést) kell továbbítani egyetlen kezelőszerv teljes működtetésekor, amely a traktor rögzítőfékrendszerét is alkalmazza. Ezt akkor is biztosítani kell, ha a gyújtás-/indítókapcsolót kikapcsolták, és/vagy a kulcsot eltávolították;

2.2.1.20.2.

Hidraulikus fékrendszer esetében egyetlen kezelőszerv teljes működtetésekor 0+100 kPa nyomást kell létrehozni a kiegészítő vezetéken.

2.2.1.21.   A Tb kategóriájú traktorok blokkolásgátló fékrendszerei

2.2.1.21.1.   A Tb kategóriájú, 60 km/h legnagyobb tervezési sebességet meghaladó traktorokat 1. kategóriájú blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni a XI. melléklet követelményei szerint.

2.2.1.21.2.   A Tb kategóriájú, a 40 km/h legnagyobb tervezési sebességet meghaladó, de a 60 km/h-t nem meghaladó traktorokat 1. kategóriájú blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni a XI. melléklet követelményei szerint.

a)	új járműtípusokon 2020. január 1-jétől, illetve

b)	új járműveken 2021. január 1-jétől.

2.2.1.22.   A blokkolásgátló fékrendszerrel ellátott jármű vontatására engedélyezett traktorokat az ISO 7638:2003 szabványnak megfelelő speciális elektromos csatlakozóval is el kell látni az elektromos vezérlésátvitel céljából. Az ISO 7638:2003 szabvány szerinti csatlakozó szükség szerint használható az öt- vagy hétpólusú alkalmazásokhoz.

2.2.1.23.   Ha a 2.2.1.21.1. és 2.2.1.21.2. pontban nem említett traktorok blokkolásgátló fékrendszerrel vannak ellátva, azoknak meg kell felelniük a XI. melléklet követelményeinek.

2.2.1.24.   A X. melléklet követelményeit kell alkalmazni valamennyi olyan összetett elektronikus járművezérlő rendszerre, amelyek fékezési funkciót teljesítenek vagy az utóbbi vezérlésátvitelének részét alkotják, ideértve az(oka)t a rendszer(eke)t is, amelyek a fékrendszert önműködően vezérelt fékezéshez vagy szelektív fékezéshez használják.

2.2.1.25.   A Tb kategóriájú, 60 km/h legnagyobb tervezési sebességet meghaladó traktorok esetében az üzemi fékrendszert úgy kell kialakítani, attól függetlenül, hogy biztonsági fékrendszerrel van-e összekapcsolva, hogy az erőátviteli rendszerében bármely rész meghibásodásakor elegendő számú kereket fékezzen le az üzemi fék kezelőszervének működtetése; ezeket a kerekeket úgy kell kiválasztani, hogy az üzemi fékrendszer maradék hatásossága kielégítse a II. melléklet 3.1.4. pontjában lefektetett követelményeket.

A nem hibás résznek vagy részeknek képesnek kell lenniük arra, hogy a részlegesen vagy teljesen működésbe léptessék a vontatott jármű fékeit.

2.2.1.25.1.   A hidraulikus erőátviteli rendszer meghibásodását a járművezetőnek a 2.2.1.29.1.1. pontban meghatározott figyelmeztető jelzést tartalmazó berendezés jelzésével kell értesítenie. Választható megoldásként meg kell engedni, hogy ez a lámpa akkor gyulladjon fel, ha a tartályban a folyadék szintje a gyártó által meghatározott bizonyos szint alá esik.

2.2.1.26.   A rögzítőfékrendszer elektromos erőátvitelére vonatkozó további különleges követelmények

2.2.1.26.1.   60 km/h legnagyobb tervezési sebességet meghaladó traktorok

2.2.1.26.1.1.   Az elektronikus erőátvitel meghibásodása esetén ki kell zárni a rögzítőfékrendszer nem szándékos működésbe lépését.

2.2.1.26.1.2.   A kezelőszerv elektromos meghibásodása, illetve az elektronikus vezérlőegységeken kívüli elektromos vezérlésátvitel vezetékezésén belüli szakadás esetén, amely az áramellátást nem érinti, még mindig lehetséges kell, hogy legyen a rögzítőfékrendszer vezetőülésből történő alkalmazása, és ezáltal a jármű megtartása 8 %-os emelkedőn vagy lejtőn, álló helyzetben.

2.2.1.26.2.   60 km/h legnagyobb tervezési sebességet nem meghaladó traktorok

2.2.1.26.2.1.   A kezelőszerv elektromos meghibásodása vagy a vezérlőegység(ek)en kívüli elektromos vezérlésátvitel vezetékezésén belüli szakadás esetén, amely az áramellátást nem érinti,

2.2.1.26.2.1.1.

ki kell zárni a rögzítőfékrendszer nem szándékos működésbe lépését 10 km/h fölötti járműsebességnél;

2.2.1.26.2.1.2.

még mindig lehetséges kell, hogy legyen a rögzítőfékrendszer vezetőülésből történő alkalmazása, és ezáltal a terhelt jármű megtartása 8 %-os emelkedőn vagy lejtőn, álló helyzetben.

2.2.1.26.3.   A 2.2.1.26.1.2. és 2.2.1.26.2.1. pontokban leírt rögzítőfék-hatásossági követelmények helyett másik megoldásként megengedett a rögzítőfék-berendezés a jármű álló helyzetében történő automatikus működésbe hozása, feltéve, hogy a fenti teljesítmény elérhető, és a rögzítőfékrendszer működtetését követően ebben az állapotban is marad, a gyújtáskapcsoló (indítókapcsoló) helyzetétől függetlenül. Ennél a változatnál a rögzítőfékrendszernek önműködően ki kell oldania, amint a járművezető a járművet ismét mozgásba hozza.

2.2.1.26.4.   A rögzítőfékrendszer kioldásának szükség esetén szerszámok és/vagy a járművön készenlétben tartott vagy arra felszerelt segédberendezés használatával is lehetségesnek kell lennie.

2.2.1.26.5.   Az elektromos átvitel vezetékezésén belüli szakadást vagy a rögzítőfékrendszer kezelőszervében bekövetkezett elektromos hibát a járművezető számára a 2.2.1.29.1.2. pontban meghatározott sárga figyelmeztető jelzés jelzi. Ha a figyelmeztető jelzést a rögzítőfékrendszer elektromos vezérlésátvitelében bekövetkezett vezetékszakadás váltja ki, a sárga figyelmeztető jelzésnek a szakadás bekövetkezésekor azonnal, illetve a 60 km/h legnagyobb tervezési sebességet nem meghaladó traktorok esetében legkésőbb az adott fék kezelőszerv működtetésekor jeleznie kell. Ezen túlmenően a kezelőszerv elektromos meghibásodását, amennyiben az bekapcsolt („on”) állásban van, illetve az elektronikus vezérlőegységeken kívüli vezetékezés szakadását, amely az áramellátást nem érinti, a járművezető számára a gyújtáskapcsoló (indítókapcsoló) bekapcsolt („on”) állásánál azonnal a 2.2.1.29.1.1. pontban meghatározott villogó figyelmeztető jelzésnek kell jeleznie, ideértve a kezelőszerv működtetését követő legalább 10 másodperces jelzést is.

Ha azonban a rögzítőfékrendszer a rögzítőfékrendszer általi helyes rögzítést észleli, a villogó figyelmeztető jelzés megszüntethető, és a rögzítőfékrendszer alkalmazását folyamatos vörös jelzéssel kell jelezni.

Amennyiben a rögzítőfékrendszer aktiválását normális körülmények között külön, a 2.2.1.29.3. pont valamennyi követelményének megfelelő figyelmeztető jelzés mutatja, ezt a jelzést kell használni a vörös jelzésre megadott fenti követelmények teljesítéséhez is.

2.2.1.26.6.   A segédberendezések táplálhatók a rögzítőfékrendszer elektromos átviteléből származó energiából, feltéve, hogy az energiaellátás elegendő a rögzítőfékrendszer működtetéséhez a jármű hibátlan körülmények közötti elektromos fogyasztásán felül. Emellett, ha az energiatartalékot az üzemi fékrendszer is használja, a XII. melléklet 4.1.7. pontjának követelményei alkalmazandók.

2.2.1.26.7.   Miután a fékberendezés villamosenergia-ellátását vezérlő gyújtáskapcsolót/indító kapcsolót kikapcsolják és/vagy a kulcsot kiveszik, a rögzítőfékrendszer működtetésének továbbra is lehetségesnek kell lennie, ugyanakkor a kioldást meg kell gátolni.

A rögzítőfékrendszer kioldása megengedett abban az esetben, ha a lezárt kezelőszervet mechanikusan kell kiengedni a rögzítőfékrendszer kioldásához.

2.2.1.27.   A XII. melléklet követelményeit kell teljesíteni az EBS járművek és az ISO 7638:2003 szabvány szerinti csatlakozó 6. és 7. érintkezőjén keresztül „adatkommunikációt” folytató járművek esetében.

2.2.1.28.   A kapcsolóponti erőszabályozásra vonatkozó különleges követelmények

2.2.1.28.1.   A kapcsolóponti erőszabályozás csak a traktoron megengedett.

2.2.1.28.2.   A kapcsolóponti erőszabályozás a traktor és a vontatott jármű dinamikus lefékezettsége közötti különbség csökkentésére szolgál. A kapcsolóponti erőszabályozás működését a típusjóváhagyás időpontjában kell ellenőrizni. Az ellenőrzés elvégzésének módjáról a jármű gyártója és a műszaki szolgálat állapodik meg, az értékelési módszereket és az eredményeket csatolják a típus-jóváhagyási jegyzőkönyvhöz.

2.2.1.28.2.1.   A kapcsolóponti erőszabályozás vezérelheti a TM/FM lefékezettséget (II. melléklet 1. függelékének 2. pontja) és/vagy a vontatott járműre vonatkozó fékigényérté(ke)ket. Amennyiben a traktor a jelen melléklet 2.1.4.1.2. pontja szerint két vezérlővezetékkel felszerelt, mindkét jelre hasonló vezérlésszabályozásnak kell hatnia.

2.2.1.28.2.2.   A kapcsolóponti erőszabályozás nem akadályozhatja a lehető legmagasabb féknyomás(ok) kifejtését.

2.2.1.28.3.   A járműnek teljesítenie kell a II. melléklet 1. függelékének terhelt állapotra vonatkozó kompatibilitási követelményeit, de a 2.2.1.28.2. pont követelményeinek teljesítése érdekében a kapcsolóponti erőszabályozás működése közben eltérhet ezektől a követelményektől.

2.2.1.28.4.   A kapcsolóponti erőszabályozás meghibásodását érzékelni kell, és azt a járművezető számára a 2.2.1.29.1.2. pontban meghatározott sárga figyelmeztető jelzésnek kell jeleznie. Meghibásodás esetén teljesíteni kell a II. melléklet 1. függelékének vonatkozó követelményeit.

2.2.1.28.5.   A kapcsolóponti erőszabályozás általi kompenzációt a 2.2.1.29.1.2. pontban meghatározott sárga figyelmeztető jelzés kell, hogy jelezze, ha ez a kompenzáció pm nyomáson 150 kPa-lal (pneumatikus) és 2 600 kPa-lal (hidraulikus) meghaladja a névleges terhelési értéket, legfeljebb 650 kPa-ig (vagy ezzel egyenértékű digitális terhelés) és 11 500 kPa-ig (hidraulikus). A 650 kPa és 11 500 kPa (hidraulikus) szint felett akkor kell figyelmeztető jelzést adni, ha a kompenzáció miatt a működési pont a II. melléklet 1. függelékében a traktorokra meghatározott terhelt állapotra vonatkozó kompatibilitási sávon kívül kerül.

2.2.1.28.6.   A kapcsolóponti erőszabályozás rendszere csak a traktor és a vontatott jármű üzemi fékrendszere által keltett kapcsolóponti erőket vezérelheti. A tartós fékrendszerek hatásából eredő kapcsolóponti erőket sem a traktor, sem a vontatott jármű üzemi fékrendszere nem kompenzálja. A tartós fékrendszereket nem tekintjük az üzemi fékrendszerek részének.

2.2.1.29.   Fékhibákra és meghibásodásra figyelmeztető jelzés

A 2.2.1.29.1–2.2.1.29.6.3. pontok határozzák meg az azon figyelmeztető fényjelzésekre vonatkozó követelményeket, melyek funkciója az, hogy a járművezető számára a traktor vagy a vontatott jármű fékberendezésén belüli egyes meghatározott hibákat vagy meghibásodásokat jelezzenek. E jelzések egyedüli funkciója a fékberendezésen belüli hibák vagy meghibásodások jelzésében kell, hogy álljon. A 2.2.1.29.6. pontban leírt figyelmeztető fényjelzés azonban a futómű hibáit vagy meghibásodásait is jelezheti.

2.2.1.29.1.   A traktoroknak a fékrendszer következő meghibásodásai, illetve hibái tekintetében a következő látható figyelmeztető jelzéseket kell tudniuk leadni:

2.2.1.29.1.1.

a jármű fékberendezésén belül fellépő, az e melléklet további pontjaiban, valamint az V., a VII., a IX. és a XIII. mellékletben leírt meghibásodásokat jelző, a 167/2013/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének l), s), q) pontja és (4) bekezdése alapján meghatározott követelményeknek megfelelő vörös figyelmeztető jelzés, amely meghibásodások kizárják a vontatott jármű előírt üzemi fékhatásának elérését, illetve azt, hogy a két független üzemi fékkör közül legalább az egyik működjön;

2.2.1.29.1.2.

adott esetben a jármű fékberendezésén belül fellépő, elektronikusan észlelt és a fenti 2.2.1.29.1.1. pontban említett figyelmeztető jelzés által nem jelzett meghibásodást jelző sárga figyelmeztető jelzés a 167/2013/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének l), s), q) pontja és (4) bekezdése alapján lefektetett követelmények szerint.

2.2.1.29.2.   Az elektromos vezérlővezetékkel ellátott és/vagy elektromos vezérlésátvitellel ellátott jármű vontatására engedélyezett traktoroknak képesnek kell lenniük arra, hogy külön figyelmeztető jelzést adjanak a 167/2013/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének l), s), q) pontja és (4) bekezdése alapján lefektetett követelmények szerint a vontatott jármű fékberendezése elektromos vezérlésátvitelében fellépő hiba jelzésére. A jelet a vontatott pótkocsiról az ISO 7638:2003 szabványnak megfelelő elektromos csatlakozó aktiválja 5. érintkezőjén keresztül, és a vontatott járműről továbbított jelzést minden esetben jelentős késedelem vagy módosítás nélkül kell a traktornak megjelenítenie. Ez a figyelmeztető jelzés nem világíthat elektromos vezérlővezetékkel és/vagy elektromos vezérlésátvitellel nem rendelkező vontatott jármű csatlakoztatásakor vagy vontatott jármű csatlakoztatásának hiányában. Ennek a funkciónak automatikusnak kell lennie.

2.2.1.29.2.1.   Az elektromos vezérlővezetékkel felszerelt traktor esetében, ha azt elektromosan csatlakoztatják elektromos vezérlővezetékkel felszerelt vontatott járműhöz, a 2.2.1.29.1.1. pontban meghatározott figyelmeztető jelzést kell használni a vontatott jármű fékberendezésén belüli egyes meghatározott hibák jelzésére minden olyan esetben, amikor a vontatott jármű a megfelelő hibainformációt az elektromos vezérlővezeték adatkommunikációs részén keresztül adja le. Ennek a jelzésnek a 2.2.1.29.2. pontban meghatározott figyelmeztető jelzés mellett kell megtörténnie. Másik megoldásként a 2.2.1.29.1.1. pontban meghatározott figyelmeztető jelzés és a fenti kísérő figyelmeztető jelzés használata helyett külön figyelmeztető jelzés adható a traktoron a 167/2013/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdése l), s), q) pontja és (4) bekezdése alapján lefektetett követelmények szerint a vontatott jármű fékberendezésében fellépő ilyen hiba jelzésére.

2.2.1.29.2.2.   Ahhoz, hogy az ISO 7638:2003 szabványnak megfelelő elektromos csatlakozóval ellátott traktorok jelezni tudják a vontatott járművön a tárolt energia alacsony szintjét a 2.2.2.15.1.1. és 2.2.2.15.2. pontokban előírtak szerint, a 2.2.1.29.2. pontban említett külön figyelmeztető jelzést kell küldeniük a járművezető részére, amikor a figyelmeztető jelzést a vontatott jármű az ISO 7638:2003 szabványnak megfelelő elektromos csatlakozó 5. érintkezőjén keresztül továbbítja a traktorhoz.

2.2.1.29.3   Eltérő rendelkezés hiányában:

2.2.1.29.3.1.

a meghatározott meghibásodást vagy hibát a fent említett figyelmeztető jelzésekkel legkésőbb az adott fék kezelőszervének működtetésekor jelezni kell a járművezetőnek;

2.2.1.29.3.2.

a figyelmeztető jelzéseknek a meghibásodás vagy hiba fennállásának ideje alatt a gyújtáskapcsoló (indítókapcsoló) menet („on”) állásánál mindvégig látszaniuk kell;

2.2.1.29.3.3.

a figyelmeztető jelzésnek folyamatosnak (nem villogónak) kell lennie.

2.2.1.29.4.   A figyelmeztető jelzéseknek nappali fényben is láthatóknak kell lenniük; a jelzések kifogástalan állapotát a járművezetőnek könnyen tudnia kell ellenőrizni a vezetőülésről; a figyelmeztető berendezések meghibásodása nem járhat a fékrendszer hatásosságának semmiféle csökkenésével.

2.2.1.29.5.   A fent említett figyelmeztető jelzés(ek) akkor világít(anak), ha a jármű (és a fékrendszer) elektromos berendezései feszültség alatt vannak. Ha a jármű álló állapotban van, a jelzés kialvása előtt a fékrendszer ellenőrzi, hogy a meghatározott meghibásodások vagy hibák egyike sem áll fenn. Azok a meghatározott meghibásodások vagy hibák, amelyeknek a fent említett figyelmeztető jelzéseket működésbe kell hozniuk, de amelyek statikus körülmények között nem észlelhetők, észleléskor tárolásra kerülnek és azokat az indításkor, illetve amikor a gyújtáskapcsoló (indítókapcsoló) bekapcsolt („on”) állásban van, mindaddig kijelzik, amíg a meghibásodás vagy hiba fennáll.

2.2.1.29.6.   A traktor fékeinek vagy futóművének nem meghatározott meghibásodásait vagy hibáit a 2.2.1.29.1.2. pontban meghatározott jelzéssel lehet jelezni, feltéve, hogy valamennyi alábbi feltétel teljesül:

2.2.1.29.6.1.

a jármű álló helyzetben van;

2.2.1.29.6.2.

a fékrendszer első feszültség alá helyezését követően és miután a jelzés azt mutatta, hogy a 2.2.1.29.5. pontban részletezett eljárásokat követően egy meghatározott meghibásodás (hiba) sem került azonosításra; és

2.2.1.29.6.3.

a nem meghatározott hibákat vagy más információkat kizárólag a villogó figyelmeztető jelzéssel lehet jelezni. A figyelmeztető jelzés azonban megszűnik akkor, amikor a jármű első alkalommal túllépi a 10 km/h sebességet.

2.2.1.30.   Az elektromos vezérlésátvitel meghibásodása nem hozhatja működésbe a fékeket a járművezető akarata ellenére.

2.2.1.31.   A hidrosztatikus hajtással ellátott traktoroknak a jelen melléklet vagy a IX. melléklet valamennyi vonatkozó követelményének meg kell felelniük.

2.2.2.   R és S kategóriájú járművek

2.2.2.1.   Az R1a, R1b (ahol a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege nem haladja meg a 750 kg-ot), az S1a, S1b (ahol a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege nem haladja meg a 750 kg-ot) kategóriájú járműveket nem szükséges üzemi fékrendszerrel ellátni. Ha azonban az e kategóriákba tartozó járművek üzemi fékrendszerrel vannak ellátva, ennek a rendszernek ugyanolyan követelményeknek kell megfelelnie, mint az R2 vagy S2 kategóriájúaknak.

2.2.2.2.   Az R1b és S1b (ahol a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja a 750 kg-ot) és az R2 kategóriájú járműveket átmenő vagy félig átmenő vagy ráfutó típusú üzemi fékrendszerrel kell ellátni. Ha azonban az e kategóriákba tartozó járművek átmenő vagy félig átmenő típusú üzemi fékrendszerrel vannak ellátva, ugyanolyan követelményeknek kell megfelelniük, mint az R3 kategóriájúaknak.

2.2.2.3.   Ha a vontatott jármű az R3, R4 vagy S2 kategóriába tartozik, az üzemi fékrendszernek átmenő vagy félig átmenő típusúnak kell lennie.

2.2.2.3.1.   A 2.2.2.3. pontban leírt követelménytől eltérően ráfutó fékrendszerrel láthatók el az R3a és S2a kategóriájú, 8 000 kg-ot nem meghaladó legnagyobb tömegű járművek az alábbi feltételek alatt:

2.2.2.3.1.1.

30 km/h-t nem meghaladó tervezési sebesség, ha a fékek nem minden keréken hatnak;

2.2.2.3.1.2.

40 km/h-t nem meghaladó tervezési sebesség, ha a fékek minden keréken hatnak;

2.2.2.3.1.3.

időálló (150 mm átmérőjű) táblát kell az R3a kategóriájú, ráfutó fékekkel ellátott pótkocsik hátuljára szerelni, amely a legnagyobb tervezési sebességet jelzi. Az azon jelzett érték 30 vagy 40 km/h lehet; illetve 20 vagy 25 mph azokban a tagállamokban, ahol még mindig az angolszász mértékegységek használatosak.

2.2.2.4.   Az üzemi fékrendszernek:

2.2.2.4.1.

az Rb és Sb kategóriájú vontatott járművek esetében mindegyik tengelyen legalább két kerékre kell hatnia;

2.2.2.4.2.

hatását megfelelően kell a tengelyek között elosztania;

2.2.2.4.3.

legalább az egyik légtartályában (ha ilyen van beszerelve) lennie kell leeresztő és ürítő berendezésnek, egy megfelelő és könnyen hozzáférhető helyen.

2.2.2.5.   Mindegyik fékrendszer hatását ugyanazon tengely kerekei között a vontatott jármű hosszanti középsíkjához képest szimmetrikusan kell megosztani.

2.2.2.5.1.   Az olyan járművek esetében azonban, ahol a bal és jobb járműoldalon a kerékterhelések jelentősen eltérnek, a fékrendszer hatása eltérhet a szimmetrikus fékerőeloszlástól.

2.2.2.6.   Az elektromos vezérlésátvitel meghibásodása nem hozhatja működésbe a fékeket a járművezető akarata ellenére.

2.2.2.7.   Az előírt hatékonysági fok eléréséhez szükséges fékfelületeknek állandó kapcsolatban kell állniuk a kerekekkel, merev rögzítéssel vagy meghibásodásra nem hajlamos alkatrészekkel.

2.2.2.8.   A fékek kopásának kézi vagy önműködő beállítással könnyen kiegyenlíthetőnek kell lennie. Továbbá a kezelőszervnek és az erőátviteli rendszer illetve a fékberendezés alkatrészeinek olyan elmozdulási tartalékkal és szükség esetén megfelelő beállító berendezéssel kell rendelkezniük, amelyek a fékek melegedésekor vagy a fékbetétek kopásakor bizonyos határok között azonnali beállítás nélkül is biztosítják a hatékony fékezést.

2.2.2.8.1.   Az üzemi fékek kopásállításának automatikusnak kell lennie. Mindazonáltal az R1, R2, R3a, S1 és S2a kategóriájú járművek esetében az önműködő beállító berendezés felszerelése opcionális. Az önműködő fékutánállító berendezéssel felszerelt fékeknek felmelegedést, majd lehűlést követően képesnek kell lenniük a II. melléklet 2.5.6. pontjában meghatározott szabadonfutásra, az ugyanott meghatározott I. típusú vagy III. típusú vizsgálatot követően.

2.2.2.8.1.1.   Az alábbi kategóriájú vontatott járművek esetében:

—	R3a, R4a, S2a és

—	R3b, R4b, S2b, ahol a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege nem haladja meg a 10 000 kg-ot,

a 2.2.2.8.1. pontban leírt teljesítménykövetelmények teljesítettnek tekintendők a II. melléklet 2.5.6. pontjában leírt követelmények kielégítése esetén. Az önműködő fékutánállító berendezések működését helyesen értékelő egységes műszaki rendelkezések megállapításáig a szabadonfutási követelmény akkor tekintendő teljesítettnek, ha az adott pótkocsira előírt minden fékvizsgálat során megfigyelik a szabadonfutást.

2.2.2.8.1.2.   Az R3b, R4b és S2b kategóriájú vontatott járművek esetében, ahol a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja a 10 000 kg-ot, a 2.2.2.8.1. pontban leírt teljesítménykövetelmények teljesítettnek tekintendők a II. melléklet 2.5.6. pontjában leírt követelmények kielégítése esetében.

2.2.2.9.   A fékrendszernek olyannak kell lennie, hogy a vontatott jármű önműködően megálljon, ha a kapcsolókészülék a vontatott jármű mozgása közben szétválik.

2.2.2.9.1.   Az R1 és S1 kategóriákba tartozó, fékrendszer nélküli járműveket a fő kapcsolókészüléken kívül egy biztonsági kapcsolókészülékkel (lánc, sodronykötél stb.) is fel kell szerelni, amely a fő kapcsolókészülék leválása esetén meggátolja, hogy a vonórúd leérjen a földre, és a vontatott jármű számára némi maradék kormányzást szolgáltat.

2.2.2.9.2.   Az R1, R2, R3a, S1 és S2a kategóriájú, ráfutó fékrendszerrel ellátott járműveket olyan berendezéssel (lánc, sodronykötél stb.) kell felszerelni, amely a kapcsolókészülék leválása esetén működtetni tudja a vontatott jármű fékeit.

2.2.2.9.3.   A hidraulikus fékrendszerrel ellátott vontatott járművek esetében a 2.1.5.1.1. pontban és a 2.1.5.1.2. pontban meghatározott csatlakozóvezetékeknek elhanyagolható szivárgás mellett kell leválniuk a traktorról vagy a vontatott járműről a kapcsolószerkezet leválasztása alatt. A szimpla csatlakozóvezeték leválasztásához kifejtett erő nem haladhatja meg az ISO 5675:2008 szabványban meghatározott értékeket. A jelen szabvány 4.2.4. szakaszában előírt értékektől való eltérés esetén a két vezetéknél a leválasztási erő nem haladhatja meg a 2 500 N értéket.

2.2.2.10.   Minden vontatott járműnél, amelyet üzemi fékrendszerrel kell ellátni, rögzítő fékezést is kell biztosítani, még abban az esetben is, amikor a vontatott jármű le van választva a traktorról. Lehetővé kell tenni a rögzítőfékrendszer működtetését a földön álló személy számára.

2.2.2.11.   Ha a vontatott jármű olyan berendezéssel van ellátva, amely a rögzítőfékrendszer kivételével a fékrendszer működtetésének kiiktatását lehetővé teszi, a berendezést olyan módon kell megtervezni és összeállítani, hogy határozottan „nyugalmi” helyzetbe álljon vissza legkésőbb akkor, amikor a vontatott járműre újból ráengedik a sűrített levegőt vagy a hidraulikaolajat vagy az áramellátást.

2.2.2.12.   A hidraulikus üzemi fékrendszerrel ellátott valamennyi vontatott járművön úgy kell megtervezni a fékrendszert, hogy amikor a kiegészítő vezetéket leválasztják, a rögzítő vagy az üzemi fékrendszer automatikusan működésbe lépjen.

2.2.2.13.   Az R3, R4 és S2 kategóriájú járműveknek sűrített levegős fékrendszer esetében a 2.2.1.17.2.2. pontban, illetve hidraulikus fékrendszer esetében a 2.2.2.15.3. pontban meghatározott feltételeket kell teljesíteniük.

2.2.2.14.   Amennyiben a segédberendezés az üzemi fékrendszerről kapja az energiát, az üzemi fékrendszert olyan védelemmel kell ellátni, amely biztosítja, hogy az üzemi fék tárolóberendezésében (-berendezéseiben) a nyomás a vezérlővezeték-nyomás vagy ezzel egyenértékű digitális terhelés legalább 80 %-a fennmarad a II. melléklet 2.2.3.2. és 2.2.3.3. pontjaiban meghatározottak szerint.

2.2.2.15.   A fentieken kívül a hidraulikus fékrendszerrel ellátott vontatott járműveknek az alábbiaknak kell megfelelniük:

2.2.2.15.1.

Amennyiben a vontatott jármű csak a hidraulikus energiatároló berendezésben tárolt energia segítségével felel meg az üzemi fékrendszer és/vagy rögzítőfékrendszer és/vagy automata fék követelményeinek, a vontatott járműnek önműködően kell fékeznie vagy a lefékezett állapotban maradnia, ha nincs elektromosan csatlakoztatva (a traktor gyújtása bekapcsolt állapotban van) az ISO 7638:2003 szerinti csatlakozóról elérhető áramellátáshoz (lásd még a 2.2.1.18.9. pontot). Az ISO 7638:2003 szabvány szerinti csatlakozó szükség szerint használható az öt- vagy hétpólusú alkalmazásokhoz. 2.2.2.15.1.1. Ha a hidraulikus energiatároló berendezésben a nyomás a járműgyártó által a típusbizonyítványban megadott nyomás alá süllyed, amikor az előírt fékhatás(ok) nincs(enek) biztosítva, ezt az alacsony nyomást a 2.2.1.29.2.2. pontban meghatározott külön figyelmeztető jelnek kell jeleznie a járművezető felé az ISO 7638:2003 szabványnak megfelelő elektromos csatlakozó 5. érintkezőjén keresztül. Ez a nyomás nem haladhatja meg a 11 500 kPa értéket.

2.2.2.15.2.

Ha a kiegészítő vezetékben a nyomás 1 200 kPa-ra esett, a vontatott jármű önműködő fékezésének meg kell kezdődnie (lásd még a 2.2.1.18.6. pontot).

2.2.2.15.3.

Egy olyan berendezés szerelhető fel a vontatott járműre, amely ideiglenesen kioldja a fékeket abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre megfelelő traktor. A kiegészítő vezetéket erre az ideiglenes célra kell a berendezéshez csatlakoztatni. Amikor a kiegészítő vezetéket leválasztják erről a berendezésről, a fékeknek automatikusan vissza kell állniuk a működtetett állapotra.

2.2.2.16.   Az R3b, R4b és S2b kategóriájú, 60 km/h legnagyobb tervezési sebességet meghaladó vontatott járműveket blokkolásgátló fékrendszerrel kell ellátni a XI. melléklet szerint. Emellett, ha a vontatott jármű legnagyobb megengedett tömege meghaladja a 10 tonnát, csak A kategóriájú blokkolásgátló fékrendszer engedélyezett.

2.2.2.17.   Ha a 2.2.2.16. pontban nem említett vontatott járművek blokkolásgátló fékrendszerrel vannak ellátva, azoknak meg kell felelniük a XI. melléklet követelményeinek.

2.2.2.18.   Az elektromos vezérlővezetékkel ellátott vontatott járműveket és az R3b vagy R4b kategóriájú, blokkolásgátló fékrendszerrel ellátott vontatott járműveket speciális elektromos csatlakozóval kell felszerelni a fékrendszerhez és a blokkolásgátló fékrendszerhez, vagy a két rendszer közül csak az egyikhez, az ISO 7638:2003 szabványnak megfelelően. Az ISO 7638:2003 szabványban a pótkocsira meghatározott vezető keresztmetszet csökkenthető, ha a pótkocsi saját, független biztosítékkal van ellátva. A biztosítékot úgy kell méretezni, hogy a vezetékekben az áramérték ne lehessen nagyobb, mint amekkorára méretezve vannak. Ez az eltérés nem vonatkozik a további pótkocsi vontatására felszerelt pótkocsikra. A fenti csatlakozón keresztül kell aktiválni azokat a meghibásodásra figyelmeztető jelzéseket, amelyeknek az előírás alapján a vontatott járműről kell érkezniük. A meghibásodásra figyelmeztető jelzések átvitele tekintetében a vontatott járművekre vonatkozó követelmények értelemszerűen megegyeznek a 2.2.1.29.3., 2.2.1.29.4., 2.2.1.29.5. és 2.2.1.29.6. pontokban a traktorokra előírt követelményekkel.

Ezeket a járműveket kitörölhetetlen jelöléssel kell ellátni a 167/2013/EU rendelet 17. cikke (2) bekezdésének k) pontja és (5) bekezdése alapján lefektetett követelmények szerint, amely jelzi a fékrendszer működőképességét, amikor ISO 7638:2003 szerinti csatlakozót csatlakoztatnak és leválasztanak. A jelzést úgy kell elhelyezni, hogy az a pneumatikus és elektromos csatlakozók csatlakoztatásakor látható legyen.

2.2.2.18.1.   A fenti ISO 7638:2003 szabvány szerinti csatlakozóból rendelkezésre álló áramellátás mellett megengedett a fékrendszer más áramforráshoz történő egyidejű csatlakoztatása is. A további áramellátás elérhetősége esetén azonban érvényesülnek a következő rendelkezések:

2.2.2.18.1.1.

minden esetben az ISO 7638:2003 szerinti áramellátásnak kell a fékrendszer elsődleges áramforrásának lennie, tekintet nélkül minden más csatlakoztatott további áramellátásra. A további áramellátás célja biztonsági tartalék biztosítása arra az esetre, ha az ISO 7638:2003 szabvány szerinti áramellátásban meghibásodás következne be;

2.2.2.18.1.2.

nem járhat kedvezőtlen hatással a fékrendszerek működésére, szokásos és hibaüzemmódokban sem;

2.2.2.18.1.3.

az ISO 7638:2003 szabvány szerinti áramellátás meghibásodásakor a fékrendszer által felvett energia nem vezethet a további áramforrás rendelkezésre álló legnagyobb feszültségének túllépéséhez;

2.2.2.18.1.4.

a vontatott járművön nem szerepelhet semmiféle olyan jelzés vagy címke, amely a vontatott jármű további áramellátással való felszerelését jelzi;

2.2.2.18.1.5.

a vontatott járművön nem engedélyezett meghibásodásra figyelmeztető jelzés abból a célból, hogy a vontatott jármű fékrendszerének további áramellátásról történő működtetésekor jelezze a vontatott jármű fékrendszerének meghibásodását;

2.2.2.18.1.6.

ha rendelkezésre áll további áramforrás, lehetségesnek kell lennie a fékrendszer ezen áramforrásról történő működésének ellenőrzése;

2.2.2.18.1.7.

az ISO 7638:2003 szabvány szerinti csatlakozóból érkező villamosenergia-ellátás meghibásodása esetén a fékrendszer további áramforrásból történő működésére tekintet nélkül érvényesülnek a meghibásodásra figyelmeztető jelzésre vonatkozó, a XII. melléklet 4.2.3. pontjában és a XI. melléklet 4.1. pontjában előírt követelmények.

2.2.2.19.   A 2.2.1.17.2.2. és 2.2.1.19. pontokban előírt követelményeken túl a vontatott jármű fékei önműködően is működésbe léphetnek, amennyiben a jármű fedélzetén keletkezett adatok értékelését követően ezt maga a vontatott jármű fékrendszere kezdeményezi.

3.   Vizsgálatok

A II. melléklet ismerteti az előírt fékhatásosságot és azokat a vizsgálatokat, melyeket a jóváhagyásra benyújtott járműveken el kell végezni.

II. MELLÉKLET

A fékrendszerek és pótkocsi-fékcsatlakozások, illetve az ezekkel felszerelt járművek vizsgálatára és teljesítményére vonatkozó követelmények

1.   Fogalommeghatározások

Ezen melléklet alkalmazásában:

1.1.

„tengelycsoport”: több olyan tengely együttesét jelenti, ahol az egyik tengely és a szomszédos tengely közötti tengelytáv egyenlő vagy kisebb, mint 2,0 m. Amennyiben az egyik tengely és a szomszédos tengely közötti tengelytáv nagyobb, mint 2,0 m, az egyes tengelyeket önálló tengelycsoportnak kell tekinteni.

1.2.	A jármű „tapadáskihasználási görbéi” a meghatározott terhelési viszonyok esetében az egyes i tengelyek által kihasznált tapadást mutatják a jármű lefékezettségéhez képest ábrázolva.

2.   Fékvizsgálatok

2.1.   Általános tudnivalók

A jelen melléklet teljes alkalmazásában a legnagyobb tervezési sebesség a jármű előrefelé haladási irányában értendő ellenkező értelmű, határozott kikötés hiányában.

2.1.1.   A fékrendszerekre vonatkozóan előírt hatásosság a féktávolságon és az átlagos legnagyobb lassuláson vagy a két tulajdonság közül csak az egyiken alapul. A fékrendszer hatásosságát a vizsgálat során a jármű kezdeti sebességéhez viszonyított féktávolság megmérésével és az átlagos legnagyobb lassulás megmérésével, vagy a két tulajdonság közül csak az egyik mérésével kell meghatározni. Mind a féktávolságot, mind az átlagos legnagyobb lassulást, vagy a kettő közül az egyiket az elvégzendő vizsgálatot követve kell előírni és mérni.

2.1.2.   A féktávolság az a távolság, amit a jármű megtesz attól a pillanattól kezdve, amikor a járművezető elkezdi a fékrendszer kezelőszervének működtetését, addig a pillanatig, amikor a jármű megáll; a jármű kezdeti sebessége (v1) az abban a pillanatban mérhető sebesség, amikor a járművezető elkezdi a fékrendszer kezelőszervének működtetését; a kezdeti sebesség nem lehet a szóban forgó vizsgálathoz előírt sebesség 98 %-ánál kisebb. A dm legnagyobb átlagos lassulást a vb és ve közötti távolságon mért átlagos lassulásként kell kiszámítani a következő képlet szerint:

ahol:

v1	=	az első albekezdésben leírtak szerint számított kezdő járműsebesség
vb	=	a jármű sebessége 0,8 v1-nél km/h-ban
ve	=	a jármű sebessége 0,1 v1-nél km/h-ban
sb	=	a v1 és a vb között megtett távolság méterben
se	=	a v1 és ve között megtett távolság méterben

A sebességet és a távolságot olyan műszerekkel kell meghatározni, amelyek pontossága a vizsgálatra előírt sebesség mellett ± 1 %. A dm a sebesség és távolság mérésén kívül más módszerekkel is megállapítható; ebben az esetben a dm pontossága ± 3 %-on belül lesz.

2.1.3.   Minden jármű jóváhagyásához közúti fékhatásméréseket kell végezni a következő feltételek mellett:

2.1.3.1.

A járműnek az egyes vizsgálati típusokhoz előírt terhelési állapotban kell lennie és ezt meg kell határozni a vizsgálati jegyzőkönyvben.

2.1.3.2.

A vizsgálatot az egyes vizsgálattípusra előírt sebességekkel kell elvégezni; ha a jármű legnagyobb tervezési sebessége kisebb, mint a vizsgálathoz előírt sebesség, akkor a vizsgálathoz a jármű legnagyobb tervezési sebességét kell alkalmazni.

2.1.3.3.

A vizsgálatok során az előírt fékhatásosság elérése céljából a fékrendszer kezelőszervére kifejtendő erő nem haladhatja meg a 600 N értéket a lábbal, illetve a 400 N értéket a kézzel működtetett kezelőszerveken.

2.1.3.4.

Az útnak jó tapadású felülettel kell rendelkeznie ellenkező előírás hiányában.

2.1.3.5.

A vizsgálatot olyankor kell elvégezni, amikor nincs szél, ami befolyásolhatja az eredményeket.

2.1.3.6.

A vizsgálat kezdetekor a gumiabroncsoknak hidegnek kell lenniük, és a nyugalomban levő kerekek tényleges terhelésére előírt nyomással kell bírniuk.

2.1.3.7.

Az előírt fékhatást a jármű irányváltozása, rendellenes rezgés és a kerekek blokkolása nélkül kell elérni. A kerekek blokkolása megengedett abban az esetben, ha ez kifejezetten meg van említve.

2.1.4.   A jármű viselkedése a fékezés alatt

2.1.4.1.   A fékvizsgálatok során, de különösen a nagy sebességnél végzett fékvizsgálatok alatt ellenőrizni kell a jármű fékezés közbeni viselkedését.

2.1.4.2.   A jármű fékezés közbeni viselkedése csökkent tapadású úttesten.

A csökkent tapadású útfelületeken a Tb, R2b, R3b, R4b és S2b kategóriájú járművek viselkedésének meg kell felelnie az I. függelék követelményeinek, illetve a XI. mellékletének is, ha a jármű ABS-sel van felszerelve.

2.2.   0. típusú vizsgálat (normál fékhatásosság-vizsgálat hideg fékekkel)

2.2.1.   Általános tudnivalók

2.2.1.1.   A fékeknek hidegeknek kell lenniük. A fékek akkor tekinthetők hidegnek, az alábbiak közül egy feltétel teljesül:

2.2.1.1.1.

A tárcsán vagy a dob külsején mért hőmérséklet 100 °C alatt van.

2.2.1.1.2.

Teljesen zárt fékek, például olajfürdős fékek esetében a burkolat külsején mért hőmérséklet 50 °C alatt van.

2.2.1.1.3.

Csak olyan fékeket lehet vizsgálni, amelyeket a vizsgálat előtt egy órán át nem használtak.

2.2.1.2.   A fékvizsgálat során a fék nélküli tengelyt, amennyiben ez a tengely képes a szétkapcsolódásra, nem csatlakoztatható fékezett tengelyhez. Ugyanakkor azokon a traktorokon, ahol fékezés alatt egy fékezett tengely van, az összes többi tengelyen pedig automatikusan kapcsol a meghajtás, mindegyik kerék fékezettnek tekintendő.

2.2.1.3.   A vizsgálatot a következő feltételek mellett kell elvégezni:

2.2.1.3.1.

A járművet a gyártó által meghatározott legnagyobb megengedett tömeggel kell terhelni, a nem fékezett tengelyt pedig a legnagyobb megengedett tömeggel kell terhelni. A fékezett tengely kerekeit a gyártó által a járműtípushoz legnagyobb megengedett tömeg szállításakor tervezett legnagyobb átmérőjű abronccsal kell felszerelni. Az összes kereket fékező járműveken az elülső tengelyt a legnagyobb megengedett tömeggel kell terhelni.

2.2.1.3.2.

A vizsgálatot terheletlen járművön meg kell ismételni; traktorok esetében csak a járművezető, illetve szükség szerint a vizsgálati eredményeket figyelő személy tartózkodhat a járművön.

2.2.1.3.3.

Mind terheletlen, mind pedig terhelt járművel végzett vizsgálatok során az előírt legkisebb teljesítmény határértékek az adott jármű-kategóriákra vonatkozóan itt lefektetett értékeknek felelnek meg, a járműnek mind az adott kategóriára előírt féktávolságot, mind a legnagyobb lassulást teljesítenie kell, de nem feltétlenül szükséges mindkét paramétert ténylegesen megmérni.

2.2.1.3.4.

Az útnak vízszintesnek kell lennie.

2.2.2.   0. típusú vizsgálat T és C kategóriájú járművek esetében

2.2.2.1.   A vizsgálatot a jármű legnagyobb tervezési sebességén, leválasztott motorral kell elvégezni. Ennek a sebességnek egy bizonyos tűréshatára lehet. A legkisebb előírt hatásosságot azonban minden esetben el kell érni. Az előírt legnagyobb féktávolságot (a féktávolság képlete alapján) a tényleges vizsgálati sebességgel kell kiszámítani.

2.2.2.2.   Az I. melléklet 2.2.1.2.4. pontjában meghatározott követelményeknek való megfelelőség ellenőrzéséhez 0. típusú vizsgálatot kell elvégezni leválasztott motor mellett, a jármű legnagyobb tervezési sebessége legalább 98 %-ának megfelelő kezdeti sebességgel. A rögzítőfékrendszer kezelőszervének vagy az üzemi fékrendszer legalább részleges működését biztosító segédkezelőszerv működtetése esetén az átlagos legnagyobb lassulás és a jármű megállása előtti pillanatban fennálló lassulás nem lehet kevesebb 1,5 m/s2-nál 30 km/h alatt, illetve 2,2 m/s2-nál 30 km/h fölött. A vizsgálatot a terhelt járművel kell elvégezni. A kezelőszervre kifejtendő erő nem lehet nagyobb a meghatározott értékeknél.

2.2.2.3   A kormányszarvval és nyeregüléssel, illetve kormánykerékkel és egy vagy több sorban sorüléssel vagy kagylóüléssel ellátott olyan járművek esetében, amelyek nem kioldható erőátviteli rendszerrel is fel vannak szerelve, és azt a gyártó bizonyítani tudja a fékvizsgálat során, a járművön bekapcsolt motorral kell elvégezni a 0. típusú vizsgálatot.

2.2.3.   0. típusú vizsgálat R és S kategóriájú járművek esetében:

2.2.3.1.   A vontatott jármű fékezési hatásossága vagy a traktor + vontatott jármű lefékezettségéből és a kapcsolókészüléken mért tolóerőből, vagy, bizonyos esetekben, a traktor + vontatott jármű lefékezettségéből számítható úgy, hogy csak a vontatott jármű van fékezve. A fékvizsgálat során a traktor motorját le kell választani.

2.2.3.2.   Ha a vontatott járművet sűrített levegős fékrendszerrel szerelték fel, a töltővezeték nyomása nem haladhatja meg a fékvizsgálat során a 700 kPa-t, és a vezérlővezetékben a jelérték a kialakítástól függően nem haladhatja meg a következő értékeket:

2.2.3.2.1.

650 kPa a pneumatikus vezérlővezetékben;

2.2.3.2.2.

650 kPa-nak megfelelő digitális terhelési érték (az ISO 11992:2003 meghatározása szerint, beleértve az ISO 11992-2:2003 szabványt és annak Amd.1:2007 módosítását) az elektromos vezérlővezetékben.

2.2.3.3   Ha a vontatott jármű hidraulikus fékrendszerrel van ellátva:

2.2.3.3.1.

Az előírt legkisebb fékhatásosság elérésekor a vezérlővezeték kapcsolófejénél a nyomás nem haladhatja meg a 11 500 kPa-t.

2.2.3.3.2.

A vezérlővezeték kapcsolófejénél jelenlévő legnagyobb nyomás nem haladhatja meg a 15 000 kPa-t.

2.2.3.4.   A 2.2.3.5. és 2.2.3.6. pontokban szereplő esetek kivételével a vontatott jármű lefékezettségének meghatározásához szükség van a traktor + vontatott jármű lefékezettségének és a kapcsolóra ható tolóerő megmérésére. A traktornak meg kell felelnie a TM/FM arány és a pm nyomás közötti viszonyra vonatkozó, az I. függelékben előírt követelményeknek,

ahol:

TM	=	a fékerők összege a traktorok összes kerekének kerületén
FM	=	az útfelület teljes statikus normális irányú reakcióereje a traktorok kerekein
pm	=	nyomás a vezérlővezeték kapcsolófejénél

A vontatott jármű lefékezettsége az alábbi képlettel számítható:

zR = zR + M + D/FR

ahol:

zR	=	a vontatott jármű lefékezettsége
zR + M	=	a traktor + vontatott jármű lefékezettsége
D	=	tolóerő a kapcsolófejen (D > 0 húzóerő; D > 0 nyomóerő)
FR	=	útfelület normális irányú statikus reakcióereje a vontatott jármű összes kerekén

2.2.3.5.   Ha egy vontatott jármű átmenő vagy félig átmenő fékrendszerrel van ellátva, ahol a fékhengerekben fellépő nyomás a fékezés alatt a dinamikus átterhelődés ellenére sem változik, a vontatott járművet egyedül lehet fékezni. A vontatott jármű zR lefékezettsége az alábbi képlettel számítható:

ahol:

R	=	a gördülési ellenállás értéke: — 0,02 olyan járművek esetében, amelyek legnagyobb tervezési sebessége nem haladja meg a 40 km/h-t — 0,01 olyan járművek esetében, amelyek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 40 km/h-t
FM	=	az útfelület teljes statikus normális irányú reakcióereje a traktorok kerekein
FR	=	útfelület normális irányú statikus reakcióereje a vontatott jármű összes kerekén

2.2.3.6.   Más megoldásként a vontatott jármű lefékezettségének kiértékelését kizárólag a vontatott jármű fékezésével is el lehet végezni. Ebben az esetben az alkalmazott nyomásnak ugyanannak kell lennie, mint amit a szerelvény fékezése során mértek a fékhengerekben.

2.3.   I. típusú vizsgálat (fékhatásosság csökkenésének vizsgálata)

Ezt a vizsgálattípust a 2.3.1. vagy 2.3.2. pontokban leírt követelmények szerint kell elvégezni.

2.3.1.   Ismételt fékezéssel

A T és C kategóriájú traktorokon ismételt fékezéssel kell az I. típusú vizsgálatot elvégezni.

2.3.1.1.   Az ezen előírás hatályába tartozó traktorok üzemi fékrendszerét a fékek egymás utáni, többszöri működtetésével és kioldásával kell vizsgálni. A járműnek teljesen terheltnek kell lennie, és az alábbi táblázatban leírt feltételek szerint kell elvégezni rajta a vizsgálatot:

Jármű-kategória	Feltételek
	v1 [km/h]	v2 [km/h]	Δt [sec]	n
T, C	80 % vmax	v1	60	20

ahol

v1	=	sebesség a fékezés kezdetekor
v2	=	sebesség a fékezés végén
vmax	=	a jármű legnagyobb tervezési sebessége
n	=	fékezések száma
Δt	=	a fékezési ciklus időtartama (egy fékezés megkezdése és a következő fékezés megkezdése közötti idő).

2.3.1.1.1.   A 40 km/h legnagyobb tervezési sebességet nem meghaladó traktorok esetében a 2.3.1.1. pont táblázatában megadott vizsgálati feltételek helyett a következő táblázatban megadott feltételek is alkalmazhatók:

Jármű-kategória	Feltételek
	v1 [km/h]	v2 [km/h]	Δt [sec]	n
T, C	80 % vmax	0,05 v1	60	18

2.3.1.2.   Amennyiben a jármű jellemzői nem teszik lehetővé a Δt értékre vonatkozóan előírt időt, az időtartam növelhető; a jármű fékezéséhez és gyorsításához szükséges időn kívül 10 másodperces időt kell figyelembe venni minden ciklusban a v1 sebesség stabilizálásához.

2.3.1.3.   Ezeknél a vizsgálatoknál a kezelőszervre kifejtett erőt úgy kell beállítani, hogy az első fékezésnél 3 m/s2 átlagos legnagyobb lassulást lehessen elérni. Ennek az erőnek a következő fékezések során mindvégig állandónak kell maradnia.

2.3.1.4.   A fékezés során állandóan bekapcsolva kell lennie a legmagasabb sebességfokozatnak (az overdrive stb. fokozat kivételével).

2.3.1.5.   Ahhoz, hogy a fékezés után a jármű visszanyerje sebességét, a sebességváltót úgy kell használni, hogy a v1 sebesség a lehető legrövidebb idő alatt elérhető legyen (a motor és a sebességváltó által megengedett legnagyobb gyorsulás).

2.3.1.6.   Önműködő fékutánállító berendezéssel felszerelt járművek esetében a fékeket a fenti I. típusú vizsgálat előtt szükség szerint a következő eljárások szerint kell beállítani:

2.3.1.6.1.

Levegővel működtetett fékkel felszerelt járművek esetében a fékek beállításának olyannak kell lennie, hogy lehetséges legyen az önműködő fékutánállító berendezés működése. Ebből a célból a működtető löketét az alábbiak szerint kell beállítani: so ≥ 1,1 × sre-adjust (a felső érték nem haladhatja meg a gyártó által ajánlott értéket) ahol: S re-adjust az újraállító löket az önműködő fékutánállító berendezés gyártójának meghatározása szerint, vagyis az a löket, amelynél a berendezés elkezdi újraállítani a fékhézagot a fékrendszer üzemi nyomása 15 %-ának megfelelő, de legalább 100 kPa hengernyomás mellett. Amennyiben a műszaki szolgálattal való megállapodás alapján gyakorlati szempontból nem célszerű a fékhenger löketének mérése, a kezdeti beállításokat a műszaki szolgálattal kell egyeztetni. A fenti feltétel szerint a féket a fékrendszer üzemi nyomásának 30 %-ával, de legalább 200 kPa fékhengernyomással egymás után 50 alkalommal kell működésbe hozni. Ezt egyetlen, 650 kPa fékhengernyomás feletti fékezésnek kell követnie.

2.3.1.6.2.

A hidraulikus működtetésű tárcsafékekkel felszerelt járművek esetében beállítási követelmények nem szükségesek.

2.3.1.6.3.

A hidraulikus működtetésű dobfékekkel felszerelt járművek esetében a fékek beállítását a gyártó utasítása szerint kell elvégezni.

2.3.2.   Tartós fékezéssel

2.3.2.1.   Az R1, R2, S1, R3a, R4a, S2a és R3b, R4b, S2b kategóriájú járművek üzemi fékrendszere, ahol a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege nem haladja meg a 10 000 kg-ot a három utolsó jármű-kategória esetében.

Ha az R3a, R4a, S2a és R3b, R4b, S2 kategóriájú, fent említett járművek, ahol a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege nem haladja meg a 10 000 kg-ot a három utolsó jármű-kategória esetében, nem feleltek meg a 2.5. pont szerinti alternatív III. típusú vizsgálaton, olyan módon kell a terhelt járművet vizsgálni, hogy a fékekre vitt energia egyenértékű legyen a 7 %-os lejtőn, 1,7 km távolságon 40 km/h állandó sebességgel vezetett terhelt jármű esetében azonos időszak alatt rögzített értékkel.

2.3.2.2.   A vizsgálat egy vízszintes úton végezhető el, ahol mezőgazdasági jármű vontatja a vontatott járművet; a vizsgálat alatt a kezelőszervre kifejtett erőt úgy kell beállítani, hogy a vontatott jármű ellenállása állandó legyen (a vontatott jármű legnagyobb statikus tengelyterhelésének 7 %-a). Ha a vontatójármű vonóereje nem elégséges, akkor a vizsgálat kisebb sebességgel, de hosszabb szakaszon a következő táblázat alapján folytatható le:

Sebesség (km/h)	távolság (m-ben)
40	1 700
30	1 950
20	2 500
15	3 100

2.3.2.3.   Önműködő fékutánállító berendezéssel felszerelt vontatott járművek esetében a fékeket a fent bemutatott I. típusú vizsgálat előtt szükség szerint a 2.5.4. pontban megállapított eljárás szerint kell beállítani:

2.3.3.   Meleg fékhatásosság

2.3.3.1.   Az I. típusú vizsgálat (a 2.3.1. pontban vagy 2.3.2. pontban leírt vizsgálat) végén meg kell mérni az üzemi fékrendszer hatásosságát meleg állapotban, ugyanolyan feltételek mellett (különösen pedig a ténylegesen alkalmazott átlagos erőnél nem nagyobb állandó működtető erővel), mint a 0. típusú vizsgálat esetében, kioldott tengelykapcsoló mellett (a hőmérsékleti viszonyok eltérőek lehetnek).

2.3.3.2.   Traktorok esetében ez a meleg fékhatásosság nem lehet kisebb, mint az adott kategóriára előírt érték 80 %-a, és ugyancsak nem lehet kisebb, mint a 0. típusú vizsgálatnál kioldott tengelykapcsoló mellett regisztrált érték 60 %-a.

2.3.3.3.   Vontatott járművek esetében a meleg állapotban mért fékerő a kerekek kerületén 40 km/h sebességnél vizsgálva nem lehet kisebb, mint a vmax > 30 km/h sebességű vontatott jármű legnagyobb statikus kerékterhelésének 36 %-a vagy a vmax ≤ 30 km/h sebességű vontatott jármű legnagyobb statikus kerékterhelésének 26 %-a, vagy kisebb, mint az ugyanilyen sebesség mellett rögzített érték 60 %-a a 0. típusú vizsgálatnál.

2.3.4.   Szabadonfutás vizsgálata

Önműködő fékutánállító berendezéssel felszerelt traktorok esetében a 2.3.3. pontban meghatározott vizsgálatok befejezését követően a fékeket hagyni kell lehűlni a hideg fékeknek megfelelő értékre (azaz ≤ 100 °C-ra), és ellenőrizni kell, hogy a jármű képes-e a szabadonfutásra a következő feltételek egyikének teljesítése révén:

2.3.4.1.

a kerekek szabadon futnak (azaz kézzel forgathatóak);

2.3.4.2.

amennyiben a jármű v = 60 km/h állandó sebességgel, kioldott fékekkel halad, az aszimptotikus hőmérsékletek nem haladják meg a 80 °C-os dob-/tárcsahőmérséklet-emelkedést; ekkor a maradó féknyomaték megfelelőnek minősül.

2.4.   II. típusú vizsgálat (lejtőn való viselkedés vizsgálata)

Az I. típusú vizsgálaton kívül a Tb és Cb kategóriájú, 12 tonnát meghaladó legnagyobb megengedett tömegű traktorokat a II. típusú vizsgálatnak is alá kell vetni.

2.4.1.   A terhelt traktorokat úgy kell vizsgálni, hogy a bevitt energia egyenértékű legyen azzal, amit ugyanennyi idő alatt a terhelt, 6 %-os lejtőn lefelé 30 km/h átlagos sebességgel 6 km távolságot megtevő traktornál feljegyeztek, a megfelelő sebességfokozat bekapcsolása, és ha a jármű ilyennel fel van szerelve, a tartósfék alkalmazása mellett. A bekapcsolt sebességfokozatnak olyan mértékűnek kell lennie, hogy a motor fordulatszáma (min– 1) ne haladja meg a gyártó által előírt legnagyobb értéket.

2.4.2.   Olyan járműveknél, amelyeknél az energiát egyedül a motor fékhatása emészti fel, megengedhető ± 5 km/h tűrés az átlagsebességre, és azt a sebességfokozatot kell bekapcsolni, amely 6 %-os lejtőn a 30 km/h sebességhez legközelebb teszi lehetővé a sebesség stabilizálódását. Olyan járműveknél, amelyeknél az energiát egyedül a motor fékhatása határozza meg, elegendő, ha a mért átlagos lassulás 0,5 m/s2.

2.4.3.   A vizsgálat végén meg kell mérni az üzemi fékrendszer hatásosságát meleg állapotban, ugyanolyan feltételek mellett, mint a 0. típusú vizsgálat esetében, kioldott tengelykapcsoló mellett (a hőmérsékleti viszonyok eltérőek lehetnek). Ez a meleg fékhatásosság olyan féktávolságot biztosít, amely nem haladja meg a következő értékeket, és az átlagos legnagyobb lassulás nem lehet kisebb, mint a következő értékek, miközben a kezelőszervre kifejtett erő nem nagyobb, mint 60 daN:

0,15 v + (1,33 v2/115)

(a második kifejezés a dm= 3,3 m/s2 átlagos legnagyobb lassulásnak felel meg).

2.5.   III. típusú vizsgálat (fékhatásosság csökkenésének vizsgálata):

2.5.1.   R3b, R4b, S2b, ahol a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege meghaladja a 10 000 kg-ot

vagy az alábbi kategóriák:

2.5.2.   R3a, R4a, S2a, ahol a járművek nem lettek a 2.3.2. pont szerint vizsgálva

2.5.3.   R3b, R4b, S2b, ahol a tengelyenként műszakilag megengedett tömegek összege nem haladja meg a 10 000 kg-ot.

2.5.4.   Vizsgálat próbapályán

2.5.4.1.   Az alábbi III. típusú vizsgálat előtt a fékek beállítását a következő eljárásoknak megfelelően kell elvégezni:

2.5.4.1.1.

Levegővel működtetett fékkel felszerelt vontatott járművek esetében a fékek beállításának olyannak kell lennie, hogy lehetséges legyen az önműködő fékutánállító berendezés működése. Ebből a célból a működtető löketét az alábbiak szerint kell beállítani: so ≥ 1,1 × sre-adjust (a felső érték nem haladhatja meg a gyártó által ajánlott értéket) ahol: sre-adjust az újraállító löket az önműködő fékutánállító berendezés gyártójának meghatározása szerint, vagyis az a löket, amelynél a berendezés elkezdi újraállítani a fékhézagot 100 kPa hengernyomás mellett. Amennyiben a műszaki szolgálattal való megállapodás alapján gyakorlati szempontból nem célszerű a fékhenger löketének mérése, a kezdeti beállításokat a műszaki szolgálattal kell egyeztetni. A fenti feltétel szerint a féket a fékrendszer legalább 200 kPa fékhengernyomással egymás után 50 alkalommal kell működésbe hozni. Ezt egyetlen, 650 kPa fékhengernyomás feletti fékezésnek kell követnie.

2.5.4.1.2.

A hidraulikus működtetésű tárcsafékekkel felszerelt vontatott járművek esetében beállítási követelmények nem szükségesek.

2.5.4.1.3.

A hidraulikus működtetésű dobfékekkel felszerelt vontatott járművek esetében a fékek beállítását a gyártó utasítása szerint kell elvégezni.

2.5.4.2.   A közúti vizsgálat feltételei a következők:

Fékezések száma	20
A fékezési ciklus időtartama	60 s
Kezdeti sebesség a fékezés megkezdésekor	60 km/h
Fékezés mértéke	Ezeknél a vizsgálatoknál a kezelőszervre kifejtett erőt úgy kell beállítani, hogy az első fékezésnél PR vontatott jármű tömeg tekintetében 3 m/s2 átlagos legnagyobb lassulást lehessen elérni; ennek az erőnek a következő fékezések során mindvégig állandónak kell maradnia.

A vontatott jármű lefékezettségét a 2.2.3.5. pontban megadott képlet szerint kell számítani:

Sebesség a fékezés végén:

ahol:

zR	=	a vontatott jármű lefékezettsége,
zR + M	=	a járműszerelvény (traktor és vontatott jármű) lefékezettsége,
R	=	a gördülési ellenállás értéke = 0,01
FM	=	a teljes normális irányú statikus reakcióerő az útfelület és a traktor kerekei között (N),
FR	=	a teljes normális irányú statikus reakcióerő az útfelület és a vontatott jármű kerekei között (N),
F1	=	normális irányú statikus reakcióerő a vontatott jármű tömegének a fékezetlen tengely(ek) által hordott részén (N),
F2	=	normális irányú statikus reakcióerő a vontatott jármű tömegének a fékezett tengely(ek) által hordott részén (N),
PR	=	PR = FR/g
v1	=	a kezdeti sebesség (km/h),
v2	=	a végsebesség (km/h)

2.5.5.   Meleg fékhatásosság

A 2.5.4. pont szerinti vizsgálat végén meg kell mérni az üzemi fékrendszer hatásosságát meleg állapotban, ugyanolyan feltételek mellett, mint a 0. típusú vizsgálat esetében, jóllehet más hőmérsékleti viszonyok mellett, és 60 km/h kezdő sebességről indulva. A meleg állapotban mért fékerő a kerekek kerületén nem lehet kisebb, mint a legnagyobb statikus kerékterhelés 40 %-a, és nem lehet kisebb, mint a 0. típusú vizsgálatnál ugyanilyen sebesség mellett feljegyzett érték 60 %-a.

2.5.6.   Szabadonfutás vizsgálata

A 2.5.5. pontban meghatározott vizsgálatok elvégzése után a fékeket hagyni kell lehűlni a hideg fékeknek megfelelő értékre (azaz 100 °C alá) és ellenőrizni kell, hogy a vontatott jármű képes-e a szabadonfutásra a következő feltételek egyikének teljesítése révén:

2.5.6.1

A kerekek szabadon futnak (azaz kézzel forgathatóak);

2.5.6.2.

biztosított, hogy amennyiben a vontatott jármű v = 60 km/h állandó sebességgel, kioldott fékekkel halad, az aszimptotikus hőmérsékletek nem haladják meg a 80 °C-os dob-/tárcsahőmérséklet-emelkedést, ekkor a maradó féknyomaték megfelelőnek minősül.

3.   A fékrendszerek hatásossága

3.1.   T és C kategóriájú járművek

3.1.1.   Üzemi fékrendszerek

3.1.1.1.   A 0. típusú feltételek alatt az üzemi fékrendszert az alábbi táblázatban megadott feltételek mellett kell vizsgálni

	vmax ≤ 30 km/h	vmax > 30 km/h
v	= vmax	= vmax
s (méter)	≤ 0,15 v + v2/92	≤ 0,15 v + v2/130
dm	≥ 3,55 m/s2	≥ 5 m/s2
F (lábbal működtetett kezelőszerv)	≤ 600 N	≤ 600 N
F (kézzel működtetett kezelőszerv)	≤ 400 N	≤ 400 N

ahol:

vmax	=	a jármű legnagyobb tervezési sebessége
v	=	előírt vizsgálati sebesség
s	=	féktávolság
dm	=	átlagos legnagyobb lassulás
F	=	a kezelőszerven kifejtett erő

3.1.1.2.   Fékezetlen, R vagy S kategóriájú jármű vontatására engedélyezett traktor esetében a megfelelő traktorra előírt legkisebb fékhatást (0. típusú vizsgálat, kioldott tengelykapcsoló mellett) kell elérni úgy, hogy a fékezetlen vontatott jármű a traktorra van kapcsolva, és a fékezetlen vontatott jármű a traktor gyártója által bejelentett legnagyobb tömeggel van terhelve.

A járműszerelvény fékhatásosságát számításokkal kell igazolni, amelyek a traktor által önállóan ténylegesen elért legnagyobb fékhatáson alapulnak a 0. típusú vizsgálat során, kioldott tengelykapcsoló mellett, terhelt és terheletlen traktor esetében (másik lehetőségként a traktor gyártója által meghatározott részleges terhelési állapotban), a következő képlet alkalmazásával (rákapcsolt fékezetlen vontatott járművel végrehajtott vizsgálatra nincs szükség):

ahol:

dM + R	=	fékezetlen vontatott járművel összekapcsolt traktor számított átlagos legnagyobb lassulása m/s2-ben,
dM	=	a traktor által önállóan, a 0. típusú vizsgálat során, kioldott tengelykapcsoló mellett elért legnagyobb átlagos lassulás m/s2-ben,
PM	=	a traktor tömege (adott esetben az ellensúlyt és/vagy megtartó terhelést beleértve)
PM_laden	=	a terhelt traktor tömege
PM_par_laden	=	a részlegesen terhelt traktor tömege
PM_unladen	=	a terheletlen traktor tömege
PR	=	az üzemi fékkel nem rendelkező vontatott jármű tengelye(i) által hordott legnagyobb tömeg része, amely csatlakoztatható (a traktor gyártójának nyilatkozata szerint)
„PM + R”	=	járműszerelvény tömege („PM” tömeg + a megadott PR fékezetlen vontatott jármű tömeg)

3.1.1.2.1.   A járműszerelvény legkisebb szükséges fékhatásossága

A járműszerelvény legkisebb fékhatásossága nem lehet kisebb, mint 4,5 m/s2 a vmax > 30 km/h sebességű traktorok, illetve 3,2 m/s2 a vmax ≤ 30 km/h sebességű traktorok esetében terhelt és terheletlen állapotban. A traktor gyártójának belátása szerint további 0. típusú vizsgálatot végezhet el a műszaki szolgálat a gyártó által megadott részlegesen terhelt traktor tömegére vonatkozóan, hogy megállapíthassa az adott „járműszerelvény tömegére” előírt legkisebb fékhatásosságot teljesítő legnagyobb megengedett fékezetlen, vontatott járműtömeget.

A fenti terhelési feltételeken mért „dm” adatokat és az ezeknek megfelelő számított „dM + R” adatokat rögzíteni kell a vizsgálati jelentésben.

A fékezetlen vontatott jármű tömegre megadott legnagyobb értéke nem haladhatja meg a 3 500 kg-ot.

3.1.2.   Biztonsági fékrendszer

A biztonsági fékrendszernek – abban az esetben is, ha kezelőszervét más fékezési funkciókra is használják – a következő értékeket meg nem haladó féktávolságot és a következő értékeknél nem kisebb átlagos legnagyobb lassulást kell biztosítania:

vmax ≤ 30 km/h sebességű traktorok:	0,15 v + (v2/39)
(a második kifejezés a dm = 1,5 m/s2 átlagos legnagyobb lassulásnak felel meg)

vmax > 30 km/h sebességű traktorok:	0,15 v + (v2/57)
(a második kifejezés a dm = 2,2 m/s2 átlagos legnagyobb lassulásnak felel meg)

Az előírt teljesítmény eléréséhez lábbal működtetett kezelőszerv esetében 600 N, kézzel működtetett kezelőszerv esetében 400 N nagyságot nem meghaladó erőt kell kifejteni a kezelőszervre. A kezelőszervet úgy kell elhelyezni, hogy a járművezető azt könnyen és gyorsan tudja működtetni.

3.1.3.   Rögzítőfékrendszer

3.1.3.1.   A rögzítőfékrendszernek, még abban az esetben is, ha más fékrendszerek egyikével egybeépített, 18 %-os emelkedőn vagy lejtőn meg kell tartania a terhelt traktort. Ezt a követelményt a lehűlési idő alatt is teljesíteni kell. A lehűlési idő akkor fejeződik be, amikor a fékek a környezeti hőmérsékletnél 10 °C-kal magasabb hőmérsékletet érnek el.

3.1.3.2.   A T4.3 kategóriájú járművek esetében a rögzítőfékrendszernek, még akkor is, ha más fékrendszerek egyikével egybeépített, 40 %-os emelkedőn vagy lejtőn meg kell tartania a terhelt traktort. Ezt a követelményt a lehűlési idő alatt is teljesíteni kell. A lehűlési idő akkor fejeződik be, amikor a fékek a környezeti hőmérsékletnél 10 °C fokkal magasabb hőmérsékletet érnek el.

3.1.3.3.   Meleg és hideg rögzítőfék-hatássoság vizsgálata

Az alábbi feltételek mellett kell elvégezni a méréseket annak ellenőrzése céljából, hogy a rögzítőfék képes-e megtartani a terhelt traktort emelkedőn vagy lejtőn a 3.1.3.1. és 3.1.3.2. pontban előírtak szerint:

—	a fékek felmelegedése ≥ 100 °C hőmérsékletre (a tárcsa súrlódó felületén vagy a dob külsején mérve)

—	meleg statikus rögzítőfékrendszer-vizsgálat ≥ 100 °C hőmérsékleten;

—	hideg statikus rögzítőfékrendszer-vizsgálat ≤ környezeti hőmérséklet + 10 °C hőmérsékleten.

Az olajfürdős fékek esetében az ellenőrzés elvégzésének módszeréről a járműgyártó és a műszaki szolgálat állapodik meg. Az értékelési módszer leírását és az eredményeket csatolják a típus-jóváhagyási jegyzőkönyvhöz

3.1.3.4.   Azokon a traktorokon, amelyekre vontatott jármű csatlakoztatható, a traktor rögzítőfékrendszerének képesnek kell lennie arra, hogy 12 %-os lejtőn vagy emelkedőn álló helyzetben megtartsa a járműszerelvényt a traktor gyártója által megadott legnagyobb megengedett tömeg esetében.

Amennyiben ez a követelmény fizikai korlátok (pl. a traktoron a kellő fékerők kifejtésének eléréséhez korlátozottan elérhető kerékabroncsabroncs-úttest tapadás) miatt nem teljesíthető, a követelmény akkor tekinthető kielégítettnek, ha az I. melléklet 2.2.1.20. pontjával kapcsolatban a 3.1.3.4. pont alternatív követelménye teljesül.

3.1.3.4.1.   A 3.1.3.4. pont követelménye akkor tekintendő teljesítettnek, ha az alábbi 3.1.3.4.1.1. vagy 3.1.3.4.1.2. feltételek teljesülnek:

3.1.3.4.1.1.

Annak ellenére, hogy a traktor motorja nem jár, a járműszerelvény a legnagyobb megengedett tömeg esetében is álló helyzetben marad az előírt lejtőn, amikor a járművezető a vezetőüléséből egyetlen kezelőszervet működtetve bekapcsolja a traktor rögzítőfékrendszerét és a vontatott jármű üzemi fékrendszerét, vagy a két fékrendszer közül az egyiket.

3.1.3.4.1.2.

A traktor rögzítőfékrendszere képes a vizsgálati jelentésben említett legnagyobb „járműszerelvény PM + R tömeggel” azonos tömegű fékezetlen vontatott járműre csatlakoztatott traktort mozdulatlan helyzetben megtartani. „PM + R” = járműszerelvény tömege („PM” tömeg + a fékezetlen vontatott jármű tömeg megadott PR tömege); a 3.1.1.2. pont és a vizsgálati jelentés szerint. „PM” = a traktor tömege (adott esetben az ellensúlyt vagy megtartó terhelést vagy mindkettőt beleértve).

3.1.3.5.   Megengedhető olyan rögzítőfékrendszer használata, amelyet az előírt fékhatás eléréséhez többször kell működtetni.

3.1.4.   Maradó fékhatás átviteli hiba után

3.1.4.1.   A Tb kategóriájú, a 60 km/h legnagyobb tervezési sebességet meghaladó traktorok esetében az üzemi fékrendszer maradó fékhatásának erőátviteli rendszere valamely alkatrészének meghibásodása esetén a következő értékeket meg nem haladó féktávolságot és a következő értékeknél nem kisebb átlagos legnagyobb lassulást kell biztosítania, legfeljebb 70 daN működtető erőt alkalmazva, a 0. típusú vizsgálattal ellenőrizve, kioldott tengelykapcsoló mellett, a megfelelő jármű-kategóriák esetében a következő kezdeti sebességektől:

v [km/h]	Féktávolság TERHELT – [m]	dm [m/s2]	Féktávolság TERHELETLEN – [m]	dm [m/s2]
40		1,3		1,3

Ezt az előírás nem szabad a biztonsági fékrendszerre vonatkozó követelményektől való eltérésként értelmezni.

3.1.4.2.   A maradó fékhatás vizsgálatát az üzemi fékrendszer tényleges meghibásodási viszonyainak szimulálása mellett kell elvégezni.

3.2.   R és S kategóriájú járművek

3.2.1.   Üzemi fékrendszer

3.2.1.1.   R1 és S1 kategóriájú járművek vizsgálatára vonatkozó követelmény

Ha az R1 vagy S1 kategóriájú vontatott járművek rendelkeznek üzemi fékrendszerrel, a rendszer fékhatásosságának meg kell felelnie az R2 vagy S2 kategóriájú járművekre előírt követelménynek.

3.2.1.2.   R2 kategóriájú járművek vizsgálatára vonatkozó követelmény

Ha az üzemi fékrendszer átmenő vagy félig átmenő típusú, a fékezett kerekek kerületén kifejtett fékerők összegének a legnagyobb statikus kerékterhelés legalább X %-ának kell lennie.

X	=	50 a 30 km/h legnagyobb tervezési sebességet meghaladó vontatott járműnél
X	=	35 a 30 km/h legnagyobb tervezési sebességet nem meghaladó vontatott járműnél

Amennyiben a vontatott jármű sűrített levegős fékrendszerrel van ellátva, a vezérlővezetékben a nyomás nem haladhatja meg a 650 kPa értéket (és/vagy az ISO 11992:2003 szabványban, – amely alatt az ISO 11992-2:2003 szabvány és annak Amd.1:2007 melléklete értendő – meghatározott megfelelő digitális terhelési értéket az elektromos vezérlővezetékben), és a töltővezetékben a nyomás nem haladhatja meg a 700 kPa értéket a fékvizsgálat alatt.

Amennyiben a vontatott jármű hidraulikus fékrendszerrel van felszerelve, a vezérlővezeték nyomása nem haladhatja meg a 11 500 kPa-t, a kiegészítő vezeték nyomásának pedig 1 500 kPa és 1 800 kPa között kell lennie a fékvizsgálat alatt.

A vizsgálati sebesség 60 km/h vagy a vontatott jármű legnagyobb tervezési sebessége, amelyik a kettő közül alacsonyabb.

Amennyiben a fékrendszer ráfutó típusú, a VIII. mellékletben meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.

3.2.1.3.   R3, R4 és S2 kategóriájú járművek vizsgálatára vonatkozó követelmény

A fékezett kerekek kerületén kifejtett fékerők összegének a legnagyobb statikus kerékterhelés legalább X %-ának kell lennie.

X	=	50 az R3, R4 és S2 kategóriájú, 30 km/h legnagyobb tervezési sebességet meghaladó vontatott járművek esetében
X	=	35 az R3a, R4a és S2a kategóriájú, 30 km/h legnagyobb tervezési sebességet nem meghaladó vontatott járművek esetében

Amennyiben a vontatott jármű sűrített levegős fékrendszerrel van felszerelve, a vezérlővezeték nyomása a fékvizsgálat alatt nem haladja meg a 650 kPa-t, a töltővezeték nyomása pedig a 700 kPa-t.

A vizsgálati sebesség 60 km vagy a vontatott jármű legnagyobb tervezési sebessége, amelyik a kettő közül alacsonyabb.

Amennyiben a vontatott jármű hidraulikus fékrendszerrel van felszerelve, a vezérlővezeték nyomása nem haladhatja meg a 11 500 kPa-t, a kiegészítő vezeték nyomásának pedig 1 500 kPa és 1 800 kPa között kell lennie a fékvizsgálat alatt.

3.2.1.4.   Egy tengelycsoporton belül a 0. típusú vizsgálat során megengedett a kerékblokkolás egy tengelyen. Ez a követelmény nem értelmezhető úgy, hogy eltér a XI. melléklet 6.3.1. pontjának a közvetlenül szabályozott kerekek blokkolására vonatkozó követelményétől.

3.2.2.   Rögzítőfékrendszer

3.2.2.1.   A vontatott jármű rögzítőfékrendszerének 18 %-os emelkedőn vagy lejtőn statikus helyzetben meg kell tartania a traktorról leválasztott terhelt vontatott járművet.

3.2.2.2.   A 3.2.2.1. pontban leírt követelményt a lehűlési idő alatt is teljesíteni kell. A lehűlési idő akkor fejeződik be, amikor a fékek a környezeti hőmérsékletnél 10 °C fokkal magasabb hőmérsékletet érnek el.

3.2.2.3.   Meleg és hideg rögzítőfék-hatásossági vizsgálat

A 3.1.3.3. pontban meghatározott vizsgálati követelmények érvényesek értelemszerűen.

3.2.3.   Önműködő fékrendszer

Az I. melléklet 2.2.1.17. és 2.2.1.18. pontjaiban leírt hiba esetében a terhelt járművet 40 km/h vagy 0,8 vmax (a kettő közül a kisebb) sebességen vizsgálva az önműködő fék hatásossága nem lehet kevesebb, mint a legnagyobb statikus kerékterhelés 13,5 %-a. A 13,5 % feletti fékhatásossági szinteknél megengedett a kerekek blokkolása.

3.3.   A T, C, R és S kategóriájú járművek fékkésedelmi ideje

3.3.1.   Ha a jármű olyan üzemi fékrendszerrel van felszerelve, amely részben vagy egészen a járművezető izomerejétől eltérő energiaforrástól függ, a következő követelményeknek kell teljesülniük:

3.3.1.1.

Vészmanőver esetén nem haladhatja meg a 0,6 másodpercet a kezelőszerv működtetése megkezdésének pillanatától addig a pillanatig eltelt idő, amíg a fékerő a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő tengelyen is eléri az előírt hatásosságnak megfelelő szintet.

3.3.1.2.

Sűrített levegős járművek vagy hidraulikus fékrendszerrel ellátott járművek vagy hidraulikus vezérlővezetékkel ellátott traktorok esetében a 3.3.1. pont követelményei akkor tekintendők teljesítettnek, ha a jármű megfelel a III. melléklet rendelkezéseinek.

3.3.1.3.

Hidraulikus fékrendszerekkel felszerelt traktorok esetében a 3.3.1. pont követelményeit teljesültnek lehet tekinteni, ha egy vészmanőver során a jármű lassulása vagy a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő fékhengernél fellépő nyomás 0,6 másodpercen belül eléri az előírt hatásosságnak megfelelő szintet.

3.3.1.4.

A fékezés alatt egy fékezett tengellyel és az összes többi tengelyen automatikusan kapcsolt meghajtással rendelkező traktorok esetében akkor tekintendők a 3.1.1. pontban leírt követelmények teljesítettnek, ha a traktor teljesíti a 3.1.1.1. pont szerint az adott jármű-kategóriára előírt féktávolságot és az átlagos legnagyobb lassulást, de ebben az esetben mindkét paraméter tényleges mérése szükséges.