Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32015D2096

A Tanács (KKBP) 2015/2096 határozata (2015. november 16.) a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezmény (BTWC) nyolcadik felülvizsgálati konferenciáján képviselendő európai uniós álláspontról

OJ L 303, 20.11.2015, p. 13–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/2096/oj

20.11.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 303/13


A TANÁCS (KKBP) 2015/2096 HATÁROZATA

(2015. november 16.)

a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezmény (BTWC) nyolcadik felülvizsgálati konferenciáján képviselendő európai uniós álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 29. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, melynek célja többek között a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezmény (BTWC; a továbbiakban: az egyezmény) megerősítése, az egyezmény betartásának ellenőrzéséről szóló gondolkodási folyamat továbbvitele, az egyezmény egyetemessé tételének és – többek között büntetőjogi jogszabályokkal történő – nemzeti végrehajtásának támogatása, valamint az egyezménynek való megfelelés erősítése.

(2)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (Biztonsági Tanács) 2004. április 28-án egyhangúlag elfogadta az 1540 (2004) sz. határozatot, amely a nemzetközi béke és biztonság elleni fenyegetésnek minősíti a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedését. Az említett határozat rendelkezéseinek végrehajtása hozzájárul az egyezmény végrehajtásához.

(3)

A Biztonsági Tanács 1988. augusztus 26-án elfogadta a 620 (1988) sz. határozatot, amely többek között arra ösztönzi a főtitkárt, hogy a vegyi, bakteriológiai (biológiai) vagy toxinfegyverek lehetséges, a fojtó, mérgező vagy egyéb gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történő használatának tilalmáról szóló jegyzőkönyv (az 1925. évi genfi jegyzőkönyv) megsértésének minősíthető használatára vonatkozó állítások felvetése esetén haladéktalanul végezzen vizsgálatokat. A Közgyűlés 2006. szeptember 20-án elfogadta a 2006. szeptember 8-i, 60/288 sz. határozatához csatolt, az Egyesült Nemzetek terrorizmus elleni globális stratégiáját, amely szerint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállamai ösztönzik a főtitkárt, hogy frissítse a szakértők és laboratóriumok jegyzékét, valamint a feltételezett használat megfelelő időben történő és hatékony kivizsgálása céljából rendelkezésére álló technikai iránymutatásokat és eljárásokat.

(4)

A Tanács 2006. február 27-én elfogadta az egyezményre vonatkozó 2006/184/KKBP együttes fellépést (1), melynek célja az egyezmény egyetemessé tételének elősegítése, valamint a részes államok általi végrehajtásának támogatása annak érdekében, hogy a részes államok az egyezményből eredő nemzetközi kötelezettségeiket átültessék saját nemzeti jogszabályaikba és közigazgatási intézkedéseikbe.

(5)

A 2006/184/KKBP együttes fellépéssel párhuzamosan az Európai Unió elfogadta a biológiai és toxinfegyverekre vonatkozó cselekvési tervet (2) is, amelyben a tagállamok vállalták, hogy minden áprilisban beszámolnak bizalomépítő intézkedéseikről az ENSZ-nek, valamint a megfelelő szakértőkről és laboratóriumokról listákat nyújtanak be az ENSZ főtitkárának a vegyi- vagy biológiai fegyverek feltételezett használatával kapcsolatos vizsgálatok megkönnyítése érdekében.

(6)

A Tanács 2006. március 20-án elfogadta az egyezmény hatodik felülvizsgálati konferenciájáról szóló 2006/242/KKBP közös álláspontot (3).

(7)

A Tanács 2008. november 10-én elfogadta az egyezményre vonatkozó 2008/858/KKBP együttes fellépést (4) a következő célokkal: az egyezmény egyetemessé tételének előmozdítása, az egyezmény részes államok általi végrehajtásának támogatása, a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó nyilatkozatok részes államok általi benyújtásának ösztönzése, valamint az egyezménnyel kapcsolatos ülésszakközi folyamat támogatása.

(8)

A Tanács 2011. július 18-án elfogadta az egyezmény hetedik felülvizsgálati konferenciáján képviselendő uniós álláspontról szóló 2011/429/KKBP határozatot (5).

(9)

Az egyezmény hetedik felülvizsgálati konferenciája úgy határozott, hogy további ötéves időszakra (2012–2016) megújítja a végrehajtást támogató egység (a továbbiakban: ISU) megbízatását, és kiterjeszti a feladatkörét a segítségnyújtásra vonatkozó kéréseket és felajánlásokat tartalmazó adatbázis létrehozásáról és fenntartásáról szóló határozat végrehajtására, valamint a részes államok közötti, a kérésekkel és a felajánlásokkal kapcsolatos információcsere elősegítésére, továbbá adott esetben a hetedik felülvizsgálati konferencia által hozott határozatok és ajánlások részes államok általi végrehajtásának támogatására.

(10)

A hetedik felülvizsgálati konferencián született döntés értelmében a nyolcadik felülvizsgálati konferenciát Genfben, legkésőbb 2016-ban fogják megtartani, és ennek alkalmával többek között az alábbiak figyelembevételével kell felülvizsgálni az egyezményt:

i.

az egyezmény szempontjából releváns új tudományos és technikai fejlődés;

ii.

a részes államok által elért eredmények az egyezmény szerinti kötelezettségeknek való megfelelés terén;

iii.

eredmények a hetedik felülvizsgálati konferencián elfogadott határozatok és ajánlások végrehajtása terén.

(11)

A Tanács 2012. július 23-án elfogadta az egyezményre vonatkozó 2012/421/KKBP határozatot (6) a következő célokkal: az egyezmény egyetemessé tételének előmozdítása, az egyezmény részes államok általi végrehajtásának támogatása, a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó nyilatkozatok részes államok általi benyújtásának ösztönzése, valamint az egyezménnyel kapcsolatos ülésszakközi folyamat támogatása.

(12)

Az egyezmény 2016 novembere és decembere között tartandó felülvizsgálati konferenciája fényében indokolt az Unió álláspontjának naprakésszé tétele,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezmény (BTWC; a továbbiakban: az egyezmény) nyolcadik felülvizsgálati konferenciájának előkészítéseként, illetve a konferencia során az Unió különösen azon munkálkodik, hogy a részes államok foglalkozzanak az alábbi prioritásokkal:

a)

az egyezménynek való megfelelés iránti bizalom építése és fenntartása, az e határozatban ismertetett konkrét intézkedések révén;

b)

a nemzeti végrehajtás támogatása, többek között a nem kormányzati szereplőkkel való szorosabb együttműködés kiépítése révén;

c)

az egyezmény VI. és VIII. cikkének megerősítése keretében a biológiai fegyverek és hatóanyagok feltételezett használatának kivizsgálására az ENSZ főtitkára által létrehozott mechanizmus támogatása, a mechanizmus operatív képességeinek továbbfejlesztése révén;

d)

az egyezmény egyetemessé tételének előmozdítása.

Az Unió célja az egyezmény működésének felülvizsgálata, a 2012–2015-ös időszak viszonylatában az ülésszakközi folyamat áttekintése, konkrét intézkedésekre vonatkozó javaslatok tétele, valamint annak áttekintése, hogy miként lehet az egyezményt tovább erősíteni. Ezzel összefüggésben az Unió konkrét javaslatokat fog a 2016-ban megrendezendő nyolcadik felülvizsgálati konferencia elé tárni, azzal a céllal, hogy a konferencia elfogadja azokat.

2. cikk

Az 1. cikkben említett célok elérése érdekében az Unió:

a)

a nyolcadik felülvizsgálati konferencián hozzájárul az egyezmény működésének teljes körű felülvizsgálatához, beleértve a részes államok által az egyezmény keretében tett kötelezettségvállalások megvalósítását, valamint a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó ülésszakközi program végrehajtását és eredményeit is;

b)

támogatja, hogy a nyolcadik és a kilencedik felülvizsgálati konferencia közötti időszakban új érdemi munkaprogram kerüljön kidolgozásra, amely pótolja az előző ülésszakközi programok hiányosságait, méghozzá úgy, hogy az egyezmény hatékonyságának erősítése érdekében az említett munkaprogram keretében a további eredmények elérését szolgáló megerősített intézkedéseket fogadnak el;

c)

támogatja az egyezmény kilencedik felülvizsgálati konferenciájának megtartását legkésőbb 2021-ben;

d)

a nyolcadik felülvizsgálati konferencia eredményessége érdekében – a korábbi ilyen konferenciák alkalmával létrehozott keret alapján – konszenzust alakít ki, és támogatja többek között az alábbi lényeges kérdéseket:

i.

bár elismeri, hogy az ellenőrzésre vonatkozóan egyelőre nincs konszenzus, ez az ellenőrzés továbbra is központi eleme a teljes és hatékony leszerelési és nonproliferációs rendszernek, és az Unió munkálkodik azon, hogy azonosítsa azokat a lehetőségeket, amelyek a jövőbeli új ülésszakközi programban – és az azt követő időszakban – hozzájárulhatnak az egyezménynek való megfelelés iránti bizalom növeléséhez, valamint az egyezmény céljának és szándékának hatékony megvalósításához; a részes államoknak képesnek kell lenniük arra, hogy bizonyítsák az egyezménynek való megfelelésüket, méghozzá többek között úgy, hogy a végrehajtási képességeikre, tevékenységeikre és fellépéseikre vonatkozóan interaktív információcserét folytatnak egymással (például kötelező vagy önkéntes nyilatkozatokat tesznek) és fokozottabb átláthatóságra törekednek, egyebek mellett önkéntes és egyéb elfogadott helyszíni intézkedések révén is; a 2012–2015-ös időszakra szóló ülésszakközi program során tett javaslatok és a program eredményei alapul szolgálnak e munkához;

ii.

a nemzeti végrehajtási intézkedéseknek – köztük a közigazgatási, igazságügyi és büntetőjogi jogszabályok –, valamint az egyezmény keretében a patogén mikroorganizmusok és toxinok felett gyakorolt ellenőrzésnek a támogatása és szükség szerinti erősítése; a nemzeti végrehajtás javítását célzó lehetőségekkel és módszerekkel kapcsolatban a következő további fellépéseket lehetne mérlegelni és azokról döntést hozni: a nem kormányzati érdekelt felek bevonása és együttműködés folytatása velük nemzeti, regionális és globális szinten az egyezmény célkitűzéseinek előmozdításában és az egyezmény végrehajtásában betöltött szerepükkel kapcsolatban; a biológiai biztonsági és biológiai védelmi intézkedésekre vonatkozó megfelelő standardok elfogadásának további támogatása; a magán- és a közszférában működő érintett gyakoroló szakemberek tájékoztatása; képzési és oktatási programok mindazon személyeknek, akiknek hozzáférésük van az egyezmény hatálya alá tartozó biológiai hatóanyagokhoz és toxinokhoz; az érintett nemzeti szakemberek körében a felelősségvállalás kultúrájának terjesztése, valamint magatartási kódexek önkéntes kidolgozása, elfogadása és terjesztése; az 1540 (2004) és az 1673 (2006) sz. ENSZ BT-határozat szerinti kötelezettségeknek való megfelelés előmozdítása, amennyiben az a biológiai vagy toxinfegyverek terrorizmus céljával való megszerzése vagy felhasználása veszélyének megszüntetése szempontjából releváns, beleértve a nem állami szereplők olyan anyagokhoz, felszerelésekhez és ismeretekhez való hozzájutásának veszélyét is, amelyek biológiai és toxinfegyverek fejlesztéséhez és gyártásához használhatók;

iii.

valamennyi állam egyetemes csatlakozása az egyezményhez, ideértve egyrészt az egyezményben nem részes államok felszólítását arra, hogy késedelem nélkül csatlakozzanak az egyezményhez és jogilag kötelezzék el magukat a biológiai és toxinfegyverek elterjedésének megakadályozása és e fegyverek leszerelése mellett; másrészt az egyezményhez való csatlakozásukig ezen államok ösztönzését arra, hogy megfigyelőként vegyenek részt az egyezmény részes államainak ülésein, és önkéntes alapon hajtsák végre annak rendelkezéseit; harmadrészt az egyetemessé tételre vonatkozóan egy olyan cselekvési terv elfogadásának ajánlását, amelyet az ISU koordinál, és amelynek értékelésére az ülésszakközi ülések keretében külön üléseken kerül sor;

iv.

törekvés arra, hogy – többek között az egyezmény egyetemessé tételével – a biológiai és toxinfegyverek tilalmát a nemzetközi jog általánosan kötelező erejű szabályává nyilvánítsák;

v.

törekvés az átláthatóság fokozására és az egyezménynek való megfelelés iránti bizalom megteremtésére, többek között a jelenlegi bizalomépítő intézkedések szükséges és megvalósítható felülvizsgálata révén; az Unió készen áll arra, hogy a bizalomépítő intézkedések megerősítésén munkálkodjon, és ennek érdekében azonosítsa, hogy milyen eszközökkel tehetők a bizalomépítő intézkedések közvetlenül még relevánsabbá az átláthatóság, valamint a kételyek és aggodalmak elkerülése központi célkitűzéseinek a szempontjából; az önkéntes kölcsönös felülvizsgálati folyamat támogatásának folytatása – mivel az értékes eszköze a részes államok közötti átláthatóság növelésének, és ezáltal az egyezménynek való megfelelés iránti bizalom és a nemzeti végrehajtás erősítésének –, méghozzá a bevált gyakorlatok megosztása, az érdekelt feleknek a végrehajtással kapcsolatos kötelezettségekről való tájékoztatása, valamint az e téren folytatott nemzetközi együttműködés fokozása révén;

vi.

az ENSZ főtitkára által a vegyi és biológiai fegyverek feltételezett használatának kivizsgálására létrehozott mechanizmus operatív képességeinek erősítése, többek között a képzett szakemberek körének bővítése, valamint a képzések, illetve a szimulációs és a terepgyakorlatok számának növelése révén; a külön végzett munka segíthet megerősíteni az egyezmény VI. cikkét, valamint közvetve annak VII. cikkét;

vii.

határozathozatal a megfelelő szervezetekkel az egyezmény VII. cikkének keretében biztosítandó segítségnyújtásról és koordinációról a biológiai vagy toxinfegyverek feltételezett használata esetén a részes államok részéről érkező kérések nyomán, ideértve a nemzeti betegségfelügyeleti, -felismerési és -diagnosztikai képességek fejlesztését, valamint a nemzeti közegészségügyi rendszereknek – mint a védelem első vonalának – javítását;

viii.

az egyezmény X. cikkével összefüggő együttműködés és segítségnyújtás átláthatóságának fokozása, valamint az egyéb nemzetközi szervezetek megbízatásának, munkájának és szakértemének figyelembevétele; az Unió a különböző segítségnyújtási programjain keresztül továbbra is támogatni fogja az egyezmény X. cikkének konkrét végrehajtását, és kész folytatni olyan egyetértési megállapodások kidolgozását, amelyek az alapját képezik az egyezmény keretében folytatott békés célú együttműködéssel összefüggő hatékony fellépésnek; további fellépéseket lehetne mérlegelni és döntéseket lehetne hozni a következőkkel kapcsolatban: a nemzetközi együttműködés javítása, segítségnyújtás és információcsere a biológiai tudományok és a békés célú technológia területén, valamint a betegségek felügyeletére, felismerésére, diagnózisára és a fertőző betegségek terjedésének megállítására irányuló kapacitásépítés előmozdítása; az Unió folytatja a jelenlegi együttműködési és segítségnyújtási adatbázis működésének támogatását és adott esetben törekszik fokozni annak hasznosságát; többek között a G7 globális partnerségi programok, a releváns uniós programok és a globális egészségvédelmi program azon célkitűzéseinek támogatása, amelyek a nemzetközi egészségügyi szabályok végrehajtásának, valamint a leszerelésnek, továbbá az érzékeny anyagok, létesítmények és adott esetben a különleges szakértelem ellenőrzésének és biztonságának a támogatására irányulnak;

ix.

az egyezményre nézve potenciálisan hatással bíró, releváns tudományos és technológiai fejlődés gyakoribb és célirányosabb értékelési folyamatának támogatása; ez a folyamat magában foglalhatja az ISU keretében létrehozott állandó tudományos és technológiai tanácsadó funkciót, valamint egy alaposabb felülvizsgálati folyamatot, amely az új ülésszakközi munkaprogram központi eleme lenne, hogy így a releváns fejlemények, valamint a nemzetközi tudományos intézmények és a részes államok által végzett munka integráltabb és jobban összehangolt módon legyen lefedhető.

3. cikk

Az egyezménynek való megfelelés megerősítése érdekében az Unió előmozdítja, hogy a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó űrlapok relevánsabbak és átfogóbbak legyenek, méghozzá a következők révén:

a)

a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó, évenként benyújtott űrlapoknak, mint a végrehajtásra és a megfelelésre vonatkozó rendszeres nemzeti nyilatkozattétel eszközeinek a vizsgálata, és azok továbbfejlesztése azzal a céllal, hogy továbbra is betöltsék ezt a funkciót;

b)

a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó űrlapok lehető legnagyobb fokú egyszerűsítése és a potenciálisan félreértésre okot adó tényezők kiküszöbölése;

c)

az ISU támogatása abban, hogy vállaljon nagyobb szerepet a nemzeti kapcsolattartók támogatásában bizalomépítő intézkedéseik összeállításakor, és tegye ezt regionális szemináriumok és a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó űrlapoknak az elektronikus formában történő benyújtására vonatkozó képzés formájában;

d)

törekvés a bizalomépítő intézkedésekben való részvételnek, valamint azok minőségének és átfogó jellegének a növelésére, a bizalomépítő intézkedések elektronikus benyújtására szolgáló eszköz funkcióinak bővítése révén, valamint azáltal, hogy mind a benyújtásra szolgáló elektronikus eszközt, mind a bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó útmutatót az ENSZ valamennyi hivatalos nyelvén elérhetővé teszik az egyezmény honlapján.

4. cikk

Az 1. cikkben megállapított célokon túl az Unió támogatja az ISU szerepének megerősítését. Az Unió így különösen támogatja a következőket:

a)

az ISU megbízási időszakának meghosszabbítása további öt évvel;

b)

az ISU megbízatásának kiegészítése további tevékenységekkel egy felülvizsgált és megerősített ülésszakközi munkaprogram keretében végzett munka támogatása érdekében, az alábbi 5. cikkben javasoltaknak megfelelően;

c)

hatékonyabb rendszer kidolgozása a tudományos és technológiai fejlődésnek és annak az egyezményre gyakorolt hatásainak a nyomon követésére, többek között az ISU keretén belül egy – tudományos és technológiai vonatkozású kérdésekkel foglalkozó – állandó tanácsadó és összekötő funkció létrehozásával;

d)

az egyezmény egyetemessé tételére irányuló cselekvési terv elfogadása, amelynek végrehajtását az ISU koordinálná;

e)

az ISU megbízása azzal a feladattal, hogy támogassa a részes államok nemzeti kapcsolattartóit a 3. cikkben említett bizalomépítő intézkedésekre vonatkozó űrlapoknak az összeállításában és benyújtásában;

f)

az ISU jelenlegi személyzetének megfelelő mértékű bővítése, hogy meg tudja valósítani az új célkitűzéseket és el tudja végezni az e cikkben említett tevékenységeket.

5. cikk

Az ülésszakközi program felülvizsgálatának és megerősítésének támogatása érdekében az Unió különösen:

a)

az alábbi témákat támogatja az új ülésszakközi program keretében ülésszakközi témaként vagy külön munkacsoport keretében megvitatandó témaként vagy mindkettőként:

i.

nemzeti végrehajtás és megfelelés;

ii.

a nyolcadik felülvizsgálati konferenciát követően a bizalomépítő intézkedéseket célzó további munka;

iii.

az egyezmény VII. cikke szerinti segítségnyújtás és együttműködés;

iv.

tudományos és technológiai fejlődés;

v.

a tanácsadó bizottsági eljárás felülvizsgálata;

vi.

egyetemessé tétel a 6. cikkben javasoltak szerint;

b)

a biológiai biztonsági és biológiai védelmi nemzeti szabályozási keretek fejlesztésének támogatása; bár a laboratóriumokra vonatkozó megfelelő biológiai biztonsági és biológiai védelmi standardok semmiképpen nem helyettesíthetik a megfelelési rendszert, az ilyen standardok elfogadása és előmozdítása hosszú távon segítséget nyújthat az egyes részes államoknak az egyezmény szerinti kötelezettségeik teljesítésében; az említett standardok – más intézkedésekkel együtt – hasznos eszközei lehetnek a megfelelés bemutatásának is; az egyezmény keretein belül e kérdésnek – többek közt az érintett laboratóriumokkal, a biológiai biztonsággal foglalkozó egyesületekkel és az iparággal való – megvitatása az új ülésszakközi munkaprogram részét képezhetné;

c)

az egyezménnyel összefüggésben és a részes államok bevonásával végzett önkéntes kölcsönös felülvizsgálati gyakorlatok támogatása; a kölcsönös felülvizsgálati gyakorlatok célja, hogy javítsák a nemzeti végrehajtást és eloszlassák az egyezménynek való megfeleléssel kapcsolatos aggályokat, méghozzá oly módon, hogy a részes államok egymás között információt cserélnek és növelik az átláthatóságot többek között a végrehajtási képességeik, tevékenységeik és fellépéseik, valamint a megfelelés iránti szándékuk tekintetében;

d)

az ülésszakközi folyamat döntéshozó ereje megerősítésének támogatása a lehetőségek feltárásával, mint például az egyes konkrét munkaterületekre vonatkozó egyértelmű döntéshozatali hatáskörök meghatározásával.

6. cikk

Az egyezmény egyetemessé tételének támogatása érdekében az Unió:

a)

támogatja egy, az egyetemessé tételről szóló, konkrét intézkedéseket és tevékenységeket tartalmazó, az ISU által koordinált cselekvési terv elfogadását; a cselekvési terv többek között olyan tevékenységeket foglalhatna magában, mint tájékoztató rendezvények, közös demarsok, a vonatkozó dokumentumok lefordítása, ösztönző tevékenységek, például információcsere a segítségnyújtási ajánlatokkal kapcsolatban; a cselekvési tervet a részes államok minden találkozója során értékelnék, és szükség esetén módosítanák;

b)

támogatja, hogy az ülésszakközi folyamat során az egyetemessé tételről külön üléseket vagy munkacsoporti találkozókat tartsanak az egyes szereplők közötti, a tájékoztató rendezvényeket illető koordináció, valamint a regionális kezdeményezések tervezése érdekében.

7. cikk

Az Unió támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek a vegyi és biológiai fegyverek feltételezett használatának kivizsgálására az ENSZ főtitkára által létrehozott mechanizmus megerősítését célozzák, és ezen belül is különösen a mechanizmus rendelkezéseinek hatékony alkalmazását biztosító erőfeszítéseket, valamint az ennek érdekében tett gyakorlati lépéseket, így például a képzési programok támogatását – a gyakorlatok rendezését is beleértve – és egy analitikai laboratóriumi rendszer kifejlesztését.

8. cikk

Az Unió a nyolcadik felülvizsgálati konferencián támogatni fogja az egyezmény VII. cikkének megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, figyelembe véve mindazon egyéb erőfeszítéseket is, amelyek a fertőző betegségek kitörésének kezelését szolgáló nemzetközi képességek fejlesztését szolgálják.

9. cikk

Az Uniónak az e határozatban említett célokból folytatott fellépése a következőkre terjed ki:

a)

az e határozatban meghatározott álláspont alapján az Unió és annak tagállamai a nyolcadik felülvizsgálati konferencián az egyezmény részes államai által megvitatandó konkrét, gyakorlati és megvalósítható intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tesznek az egyezmény végrehajtásának hatékony előmozdítására;

b)

a főképviselő, illetve az Unió küldöttsége adott esetben demarsokat fogalmaz meg;

c)

a főképviselő, illetve az Uniónak az ENSZ-hez delegált küldöttsége nyilatkozatokat tesz a nyolcadik felülvizsgálati konferenciát megelőzően és annak során.

10. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2015. november 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI


(1)  A Tanács 2006/184/KKBP együttes fellépése (2006. február 27.) a biológiai és toxinfegyverek betiltásáról szóló egyezménynek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia keretében történő támogatásáról (HL L 65., 2006.3.7., 51. o.).

(2)  HL C 57., 2006.3.9., 1. o.

(3)  A Tanács 2006/242/KKBP közös álláspontja (2006. március 20.) a biológiai és toxinfegyverek betiltásáról szóló egyezmény (BTWC) 2006. évi felülvizsgálati konferenciájáról (HL L 88., 2006.3.25., 65. o.).

(4)  A Tanács 2008/858/KKBP együttes fellépése (2008. november 10.) a biológiai és toxinfegyverek betiltásáról szóló egyezménynek (BTWC) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében történő támogatásáról (HL L 302., 2008.11.13., 29. o.).

(5)  A Tanács 2011/429/KKBP határozata (2011. július 18.) a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek fejlesztésének, gyártásának és tárolásának eltiltásáról és megsemmisítéséről szóló egyezmény (BTWC) részes államainak hetedik felülvizsgálati konferenciáján képviselendő európai uniós álláspontról (HL L 188., 2011.7.19., 42. o.).

(6)  A Tanács 2012/421/KKBP határozata (2012. július 23.) a biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezménynek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia keretében történő támogatásáról (HL L 196., 2012.7.24., 61. o.).


Top