Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32015D1499

A Bizottság (EU) 2015/1499 végrehajtási határozata (2015. szeptember 3.) a Belgium által Flandria régió vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (az értesítés a C(2015) 6058. számú dokumentummal történt)

OJ L 234, 8.9.2015, p. 10–18 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2018

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2015/1499/oj

8.9.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 234/10


A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1499 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2015. szeptember 3.)

a Belgium által Flandria régió vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről

(az értesítés a C(2015) 6058. számú dokumentummal történt)

(Csak a holland nyelvű szöveg hiteles)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában meghatározott mennyiségtől eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, e mennyiséget objektív kritériumok – jelen esetben a növénykultúrák hosszú növekedési időszaka és nagy nitrogénfelvétele – alapján kell meghatározni oly módon, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését.

(2)

2011. július 29-én a Bizottság elfogadta a 2011/489/EU végrehajtási határozatot (2), amely bizonyos feltételek mellett lehetővé tette Belgium számára, hogy Flandria régió tekintetében a gyeppel vagy fűvel felülvetett kukoricával beültetett, továbbá a vágott gyepet vagy vágott rozst követően kukoricával beültetett parcellákon évente és hektáronként 250 kg, illetve az őszi búzát vagy tritikálét követően köztes kultúrával, és cukor- vagy takarmányrépával beültetett parcellákon évente és hektáronként 200 kg szerves trágyából származó nitrogén használatát engedélyezze.

(3)

A 2011/489/EU végrehajtási határozat által biztosított eltérés körülbelül 2 970 gazdálkodót és 82 820 hektár termőföldet érintett, és 2014. december 31-én járt le.

(4)

2015. április 7-én Belgium kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, amelyben Flandria régió tekintetében a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének harmadik albekezdésében biztosított eltérés megújításáért folyamodott.

(5)

A kérelmezett eltérés arra vonatkozik, hogy Belgium engedélyezni kívánja Flandria bizonyos gazdaságaiban a gyeppel, lóherével kevert gyeppel, vagy fűvel felülvetett kukoricával beültetett, továbbá a vágott gyepet vagy vágott rozst követően kukoricával beültetett parcellákon évente és hektáronként 250 kg legeltetett állatállománytól eredő szerves trágyából és kezelt sertéstrágyából származó nitrogén, illetve az őszi búzát vagy tritikálét követően köztes kultúrával, majd takarmányrépával beültetett parcellákon évente és hektáronként 200 kg szerves trágyából vagy kezelt sertéstrágyából származó nitrogén használatát.

(6)

A 2011/489/EU végrehajtási határozattal engedélyezett eltéréssel kapcsolatban Belgium által benyújtott adatok azt mutatják, hogy az eltérés nem eredményezett vízminőségromlást. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK irányelv végrehajtásáról a 2008–2011 közötti időszakra vonatkozó tagállami jelentések alapján elkészített, a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett bizottsági jelentés (3) tanúsága szerint Flandria régióban a felszín alatti vizek átlagos nitrátkoncentrációját tekintve a megfigyelő állomások mintegy 78 %-án 50 mg/l alatti, 63 %-án pedig 25 mg/l alatti értékeket mértek. A megfigyelési adatok szerint a nitrátkoncentráció csökkenő tendenciát mutat a felszín alatti vizekben az előző jelentéstételi időszakhoz (2004–2007) viszonyítva. A felszíni vizek átlagos nitrátkoncentrációja a megfigyelő állomások 93 %-ának adatai szerint 50 mg/l alatt van; az állomások 70 %-án 25 mg/l alatti átlagos nitrátkoncentrációt mértek. A felszíni vizeken létesített mintavételi pontok többségén a nitrátkoncentráció csökkenő trendet mutat. A 2008–2011 közötti jelentéstételi időszakban a folyók és az átmeneti vizek megközelítőleg 80 %-a kapott eutróf vagy hipertróf minősítést.

(7)

Flandriában az alábbi célkitűzéseket határozták meg a vízminőség tekintetében, amelyeket a 2015–2018 közötti cselekvési program időszaka alatt kell elérni. Felszíni vizek esetében a literenkénti 50 mg nitrátkoncentrációnál alacsonyabb értéket a mezőgazdasági megfigyelő hálózat mintavételi pontjainak 95 %-án kell elérni; a lassabb kivonási rátájú felszínközeli talajvíz esetében az átlagos nitrátkoncentrációt 20 %-kal kell csökkenteni a 2010. évi literenkénti 40 mg-os átlagos szinthez képest; a hidrogeológiailag homogén területeken, ahol a felszínközeli talajvízben a literenkénti átlagos nitrátkoncentráció meghaladja az 50 mg-ot, az átlagos nitrátkoncentrációt literenként 5 mg-mal kell csökkenteni.

(8)

E célkitűzések elérése érdekében Flandria megerősített cselekvési programot fogadott el a 2015–2018 közötti időszakra. A szakpolitika felülvizsgálata a 2016–2017. év telének végén fog lezajlani, melynek alapján a meghatározott vízminőségi célok elérése érdekében további megerősített fellépésre kerülhet sor. Flandria régió vonatkozásában a 91/676/EGK irányelvet átültető jogszabályok és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló rendelet (4) (a továbbiakban: a trágyáról szóló rendelet) a 2015–2018 közötti időszakra szóló cselekvési programmal összhangban 2015. június 12-én módosításra kerültek (5), és e határozattal együttesen alkalmazandók.

(9)

A trágyáról szóló rendeletet Flandria régió egész területén alkalmazni kell.

(10)

A trágyáról szóló rendelet a nitrogén és foszfor alkalmazására egyaránt tartalmaz korlátozásokat.

(11)

A Flandria régió vonatkozásában Belgium által benyújtott igazoló dokumentumok azt mutatják, hogy a javasolt hektáronkénti és évenkénti 250, illetve 200 kg, szerves trágyából származó nitrogénmennyiség használata indokolt olyan objektív kritériumok alapján, mint a növénykultúrák hosszú növekedési időszaka és nagy nitrogénfelvétele.

(12)

A Belgium által bejelentett adatok alapján a 2008–2011 közötti időszakban Flandria régióban a sertésállomány 4,4 %-kal nőtt a 2004–2007 közötti időszakhoz képest. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok 2012 és 2013 tekintetében a sertésállomány szerényebb, 2,6 %-os növekedését mutatják. A baromfiállomány 2004 és 2008 között 13,2 %-kal csökkent, majd ezt követően 20,8 %-os növekedést mutatott. A szarvasmarha-állomány mérete változatlan maradt. Annak érdekében, hogy a kérelmezett eltérések alkalmazása ne vezessen az állatállomány növekedéséhez, az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell Flandria régióban az egyes gazdaságokban tartható állatállomány nagyságának (a tápanyag-kibocsátási jogoknak) a trágyáról szóló rendelet előírásai alapján történő korlátozását.

(13)

A szerves trágyából származó nitrogén felhasználása 2008–2011 között 15 %-kal csökkent a 2004–2007 közötti időszakhoz viszonyítva. A 3. cselekvési program időszakában (2007–2010) a szerves trágyából származó nitrogén felhasználása évi 101 000 tonna körüli szinten stagnált. A 4. cselekvési program folyamán a szerves trágyából származó nitrogén felhasználása tovább csökkent, és 2013-ban 94 500 tonnát tett ki. A 2008 és 2011 közötti jelentéstételi időszakban az ásványi nitrogén felhasználása 4 %-os növekedést mutatott a 2004–2007 közötti időszakhoz képest. A 2012 és 2013 tekintetében rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint a felhasznált ásványi nitrogén mennyisége 39 000 tonna körül stabilizálódik.

(14)

A kérelem vizsgálata alapján vélelmezhető, hogy a javasolt hektáronkénti és évenkénti 250, illetve 200 kg, legeltetett állatállománytól eredő szerves trágyából és kezelt sertéstrágyából származó nitrogénmennyiség használata nem veszélyezteti a 91/676/EGK irányelv céljainak elérését, bizonyos szigorú feltételek betartása mellett, amelyeket a 2015–2018 közötti időszakra vonatkozó cselekvési programban megerősített intézkedéseken felül kell alkalmazni.

(15)

A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) átfogó, határokon átnyúló vízvédelmi koncepciót vezetett be, amely az úgynevezett vízgyűjtő kerületek köré szerveződik, és amelynek célja, hogy 2015-re minden európai víztest jó állapotú legyen. A tápanyagbevitel csökkentése szerves része ennek a célkitűzésnek. Az e határozat által engedélyezett eltérés nem sérti a 2000/60/EK irányelv alapján elfogadott rendelkezéseket, és nem zárja ki, hogy az irányelvből származó kötelezettségek teljesítése további intézkedések bevezetését is szükségessé teheti.

(16)

A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) általános szabályokat fektetett le egy olyan, az Unión belüli térinformációs infrastruktúra kialakítása céljából, amely segíti az uniós környezetvédelmi politika, valamint mindazon további közösségi szakpolitikák és tevékenységek alakítását, amelyek hatást gyakorolhatnak a környezetre. Az ezen határozattal kapcsolatosan összegyűjtött térinformatikai adatoknak a szóban forgó irányelv alkalmazási körén belül összhangban kell lenniük annak rendelkezéseivel. Az adminisztratív terhek csökkentése és az adatok egységességének biztosítása érdekében indokolt, hogy Belgium az ezen határozat végrehajtásához szükséges adatok összegyűjtése során a szükséges körben felhasználja az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

(17)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság a 4–12. cikkben meghatározott feltételekkel engedélyezi Belgiumnak a Flandria régió tekintetében kérelmezett eltérést, amely a 91/676/EGK irányelv III. melléklete 2. bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában előírt szervestrágya-mennyiséget meghaladó szerves trágya használatát teszi lehetővé.

2. cikk

Hatály

Ez a határozat egyedi alapon alkalmazandó a 4–7. cikkben meghatározott feltételek mellett a gazdaságok azon meghatározott parcelláira, ahol magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúrákat termesztenek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a)   „gazdaság”: állatállomány nélküli vagy azzal rendelkező mezőgazdasági üzem;

b)   „parcella”: a növénykultúra, a talajtípus és a trágyázási gyakorlat tekintetében egynemű földterület vagy földterületek csoportja;

c)   „legelő”: állandó vagy időszakos (általában 4 évnél rövidebb pihentetési időszakokkal használt) legelő;

d)   „magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú növénykultúrák”: az alábbiak bármelyike:

i.

legelő;

ii.

50 %-nál kevesebb lóherét tartalmazó legelő;

iii.

köztes kultúraként szolgáló, később lekaszált és összegyűjtött fűvel a betakarítás előtt vagy után felülvetett kukorica;

iv.

vágott gyepet vagy vágott rozst követően ültetett kukorica;

v.

őszi búzát vagy tritikálét követően ültetett köztes kultúra;

vi.

cukor- vagy takarmányrépa;

e)   „legeltetett állatállomány”: marhafélék (a hízóborjak kivételével), juhok, kecskék és lovak;

f)   „trágyakezelés”: a sertéstrágya két, szilárd és folyékony frakcióra történő feldolgozása, amelynek célja a hatékonyabb kijuttatás, valamint a nitrogén- és foszforfelvétel elősegítése;

g)   „kezelt trágya”: a trágyakezelésből származó folyékony frakció;

h)   „alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvíz”: olyan kezelt trágya, amelynek egy tonna szennyvízre számított legmagasabb nitrogéntartalma, illetve egy tonna szennyvízre számított legmagasabb foszfáttartalma egyaránt 1 kg;

i)   „talajszelvény”: a felszíntől 0,90 m mélységig terjedő talajréteg, kivéve, ha az átlagos legmagasabb talajvízszint ennél alacsonyabb, ez utóbbi esetben az átlagos legmagasabb talajvízszintig terjedő réteg.

4. cikk

Éves alkalmazás és kötelezettségvállalás

1.   Az e végrehajtási határozat szerinti eltéréssel élni kívánó gazdálkodóknak évente február 15-ig kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz. A 2015. évre vonatkozó éves kérelmeket július 31-ig kell benyújtani.

2.   Az (1) bekezdésben említett éves kérelem benyújtásakor a gazdálkodóknak írásos nyilatkozatban kell vállalniuk az 5., 6. és 7. cikkben előírt követelmények teljesítését.

5. cikk

Trágyakezelés

1.   Az illetékes hatóságok biztosítják azt, hogy a trágyakezelésből származó szilárd frakciót engedéllyel rendelkező létesítményekbe szállítsák és ott újrahasznosítsák, a szagok és egyéb kibocsátások csökkentése, az agronómiai és higiéniai tulajdonságok javítása és a nitrogén és foszfát kezelésének és felvételének elősegítése céljából.

2.   Az eltérés hatálya alá eső, trágyakezeléssel foglalkozó gazdálkodók kötelesek az illetékes hatóságot évente tájékoztatni a kezelésre küldött trágya mennyiségéről, a szilárd frakció és a kezelt trágya mennyiségéről és rendeltetéséről, valamint nitrogén- és foszfortartalmáról.

3.   Az illetékes hatóságoknak ki kell alakítaniuk és rendszeresen frissíteniük kell azokat az elismert módszereket, amelyekkel a kezelt trágya összetétele és az egyedi eltérés hatálya alá eső gazdaságokban tapasztalt összetétel és kezelési hatékonyság változásai elemezhetők.

4.   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az ammónia és a trágyakezelésből származó egyéb kibocsátások összegyűjtése és kezelése során csökkenjenek a káros környezeti hatások azon létesítmények tekintetében, amelyek a referenciaállapotnál, azaz a nyers szerves trágya tárolásánál és termőföldi alkalmazásánál magasabb kibocsátást okoznak.

Ebből a célból az illetékes hatóságok gondoskodnak a kibocsátáskezelést igénylő létesítmények jegyzékének létrehozásáról és rendszeres frissítéséről.

6. cikk

Szerves és egyéb trágyák alkalmazása

1.   A (2)–(12) bekezdésben foglalt feltételekre is figyelemmel, a legeltetett állatállománytól származó, az eltérés hatálya alá tartozó parcellákon évente alkalmazott szerves trágya, kezelt trágya és alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvíz – beleértve a maguk az állatok által kijuttatott szerves trágyát – mennyisége nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

a)

hektáronként évi 250 kg nitrogén a következő művelési célú parcellákon:

i.

legelő és fűvel felülvetett kukoricával beültetett parcellák;

ii.

vágott gyepet követően kukoricával beültetett parcellák;

iii.

vágott rozst követően kukoricával beültetett parcellák;

iv.

50 %-nál kevesebb lóherét tartalmazó legelő;

b)

hektáronként évi 200 kg nitrogén a következő művelési célú parcellákon:

i.

őszi búzát követően köztes kultúrával beültetett parcellák;

ii.

tritikálét követően köztes kultúrával beültetett parcellák;

iii.

cukor- vagy takarmányrépával beültetett parcellák.

2.   Az alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvíznek nem minősülő kezelt trágya csak akkor alkalmazható az eltérés hatálya alá tartozó parcellákon, ha a nitrogén és a foszfát aránya (N/P2O5) legalább 3,3.

3.   Az alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvíz alkalmazását hektáronként legfeljebb 15 tonnára kell korlátozni.

4.   A teljes nitrogén- és foszfátkijuttatásnak meg kell felelnie az adott növénykultúra tápanyagigényének, és figyelembe kell vennie a talajból származó utánpótlást és a trágyakezelés következtében megnövekedett nitrogéntartalmat. Mindazonáltal egyetlen növénykultúra esetében sem haladhatja meg a foszfát és a nitrogén legmagasabb kijuttatási szintjére vonatkozóan a cselekvési programban előírt mennyiséget.

5.   Az eltérés hatálya alá tartozó parcellákon a műtrágyákból származó foszfát használata nem engedélyezett.

6.   Minden gazdaságban gondoskodni kell az egész vetési területre kiterjedő trágyázási tervről, amely tartalmazza a vetésforgót, valamint a szerves trágya, valamint nitrogén- és foszfáttartalmú trágyák tervezett kijuttatását. A tervnek minden naptári évben legkésőbb február 15-ére rendelkezésre kell állnia a gazdaságban.

A trágyázási tervnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

az állatállomány nagysága, valamint az istálló- és a tárolási rendszer leírása, kitérve a szervestrágya-tároló űrtartalmára;

b)

a gazdaságban termelt szerves trágyában található nitrogén (leszámítva az istállóban és a tároláskor elveszített mennyiségeket), illetve foszfor mennyiségének kiszámítása;

c)

a trágyakezelés és a kezelt trágya várt jellemzőinek leírása;

d)

a gazdaságból elszállított vagy a gazdaságba beszállított szerves trágya mennyisége, típusa és jellemzői;

e)

a magas nitrogénigényű és hosszú növekedési időszakú és egyéb növénykultúrák vetésforgója és területe;

f)

a növénykultúrák előre látható nitrogén- és foszforigénye parcellánként;

g)

a szerves trágyából származó nitrogén- és foszforkijuttatás kiszámítása az egyes parcellákon;

h)

a műtrágyából és egyéb trágyából származó nitrogén- és foszforkijuttatás kiszámítása az egyes parcellákon.

i)

a nitrogén és a foszfor alkalmazására vonatkozó előírásoknak való megfelelés értékelése céljából végzett számítások.

A trágyázási terv és a tényleges gyakorlat közötti összhang biztosítása érdekében a tervet a mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkező bármely változás esetén a változást követő hét napon belül ki kell igazítani.

7.   Minden gazdaságnak trágyázási naplót kell vezetnie; a trágyázási naplót minden naptári évre vonatkozóan a következő naptári év március 15-éig meg kell küldeni az illetékes hatóságnak.

8.   A trágyázási naplónak az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)

a megművelt terület nagysága;

b)

az állatállomány egyedszáma és típusa;

c)

az állatonkénti trágyatermelés;

d)

a gazdaságba kívülről bevitt trágya mennyisége;

e)

a gazdaságból kiszállított szervestrágya-mennyiség és a címzett.

9.   Minden, az eltérés lehetőségével élő gazdaságnak rendelkeznie kell a talaj nitrogén- és foszfortartalmára vonatkozó elemzések eredményeivel.

A gazdaság valamennyi, a vetésforgó és a talajminőség szempontjából egynemű területén legalább négyévente, legkésőbb május 31-ig foszforra és nitrogénre vonatkozó mintavételt és elemzéseket kell végezni.

A gazdaság területének minden öt hektárján legalább egy elemzést el kell végezni.

10.   A talajszelvény nitrátkoncentrációját minden ősszel, legkésőbb november 15-ig az eltérés hatálya alá tartozó parcellák legalább 6 %-ánál és az eltérés lehetőségével élő gazdaságok által használt egyéb parcellák 1 %-ánál ellenőrizni kell oly módon, hogy az ellenőrzés e gazdaságok legalább 85 %-ára kiterjedjen. A gazdaság területéről 2 hektáronként legalább három, a talajszelvényen belüli különböző talajrétegből származó mintát kell begyűjteni.

11.   Szeptember 1. és a következő év február 15. között tilos az eltérés hatálya alá tartozó parcellákra trágyát, kezelt trágyát vagy tonnánként 0,60 kg-ot meghaladó összmennyiségű nitrogént tartalmazó alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvizet, illetve vegyi vagy más műtrágyát kijuttatni.

12.   A szerves trágyából származó nitrogén legalább kétharmadát minden év június 1-je előtt fel kell használni, kivéve a legeltetett állatállománytól származó szerves trágyából eredő nitrogént.

7. cikk

Területgazdálkodás

Az egyedi eltérésben részesülő mezőgazdasági termelőknek a következő intézkedéseket kell véghezvinniük:

a)

a legelőket tavasszal kell felszántani minden talajtípus, kivéve az agyagos talaj esetében;

b)

az agyagos talajon található legelőket szeptember 15. előtt kell felszántani;

c)

az eltérés hatálya alá tartozó parcellákon a vetésforgó nem tartalmazhat pillangósvirágúakat vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket. Ez a feltétel azonban nem vonatkozik a lóherére az 50 %-nál kevesebb lóherét tartalmazó legelők esetében;

d)

a magas nitrogénigényű növényeket a legelő felszántását követő 2 héten belül kell elvetni, és az állandó legelőt a felszántás évében nem szabad trágyázni;

e)

a köztes kultúrákat az őszi búza betakarítása után 2 héten belül, legkésőbb szeptember 10-ig el kell vetni;

f)

a köztes kultúrákat február 15. előtt nem szabad felszántani, mert biztosítani kell a szántóterület növénytakarójának háborítatlanságát, hogy az altalaj őszi nitrátvesztesége pótlódjon, és a téli nitrátveszteség minél kisebb legyen.

8. cikk

Egyéb intézkedések

Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a kezelt trágya használatára engedélyezett eltérések összeegyeztethetők legyenek a trágyakezelést végző és a szilárd frakciót feldolgozó létesítmények kapacitásával.

Ezt az eltérést az egyéb uniós környezetvédelmi jogszabályoknak való megfeleléshez szükséges intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni.

9. cikk

Trágyatermelési és -szállítási intézkedések

1.   Az illetékes hatóságok biztosítják Flandria régióban az egyes gazdaságokban tartható állatállomány létszámbeli korlátozását (tápanyag-kibocsátási jogok) a trágyáról szóló rendelet előírásai alapján.

2.   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az akkreditált szállítók által végrehajtott trágyaszállításokat földrajzi helyzetmeghatározó rendszerek rögzítsék.

3.   Az illetékes hatóságok biztosítják minden egyes szállítás előtt a trágya összetételének a nitrogén- és foszforkoncentráció szempontjából történő vizsgálatát. A trágyamintákat engedéllyel rendelkező laboratóriumokban kell megvizsgálni, a vizsgálat eredményéről pedig értesíteni kell az illetékes hatóságokat és a trágyát átvevő gazdálkodót.

4.   Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a szállított trágya mennyiségét, valamint nitrogén- és foszfortartalmát rögzítő okmány a szállítás során rendelkezésre álljon.

10. cikk

Megfigyelés

1.   Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy minden település esetében elkészüljenek és évente frissüljenek a gazdaságok százalékos arányát, a parcellák számát, az állatállomány százalékos arányát, valamint az egyedi eltérések hatálya alá tartozó mezőgazdasági területek és a helyi földhasználat százalékos arányát feltüntető térképek.

Az egyedi eltérések hatálya alá tartozó vetésforgókra és mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozó adatokat az illetékes hatóságok évente összegyűjtik és frissítik.

2.   A felszíni vizek és a felszínközeli talajvíz mintavételére a 2008/64/EK bizottsági határozat (9) 10. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott megfigyelő hálózatot az eltérés vízminőségre gyakorolt hatásának felmérése érdekében fenn kell tartani. A megfigyelő hálózat tevékenysége kiterjed az Északi-tengerbe ömlő folyóvizek nitrát- és foszfátszintjének mérésére is. E határozat alkalmazási időszaka alatt az eredeti mintavételi pontok száma nem csökkenthető és elhelyezkedésük nem módosítható.

3.   A homokos talajok mezőgazdasági vízellátására vonatkozóan fokozott megfigyelést kell végezni.

4.   A 2008/64/EK határozat szerint létrehozott, legalább 150 gazdaságra kiterjedő mintavételi pontokat fenn kell tartani abból a célból, hogy adatokat szolgáltassanak a talajvíz nitrogén- és foszforkoncentrációjáról, a talajszelvény ásványi nitrogéntartalmáról, és ehhez kapcsolódóan a gyökérzónából a felszín alatti vízbe szivárgó nitrogénről és foszforról, valamint a felszíni és felszín alatti csurgalékvízzel eltávozó nitrogénről és foszforról, az eltérés lehetőségével élő gazdaságok területén és azon kívül is.

A mintavételi pontoknak ki kell terjedniük a fő talajtípusokra (agyagos, vályogos, homokos és löszös talajok), trágyázási gyakorlatokra és növénykultúrákra.

A megfigyelő hálózat felépítése e határozat alkalmazási időszaka alatt nem módosítható.

5.   Felmérések és folyamatosan végzett tápanyagvizsgálatok útján adatokat kell gyűjteni a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és az egyedi eltéréssel élő gazdaságok mezőgazdasági gyakorlatáról.

Ezek az adatok felhasználhatók a hektáronként legfeljebb évi 250 kg, illetve 200 kg nitrogéntartalmú, legeltetett állatállománytól eredő szerves trágyával és kezelt sertéstrágyával kezelt gyepterületeken megvalósuló nitrátkioldódás és foszforveszteség modellszámítással történő meghatározására.

6.   A megfigyelő hálózathoz tartozó gazdaságok sekély talajvizei, felszín alatti vizei, belvizei és folyóvizei tekintetében a megfigyelő hálózatnak adatokat kell biztosítania a gyökérzónából a felszín alatti és a felszíni vizek rendszerébe belépő víz nitrogén- és foszforkoncentrációját illetően.

11. cikk

Ellenőrzés

1.   Az illetékes hatóságoknak minden, az eltérésre vonatkozó kérelmen hatósági ellenőrzést kell végezniük. Ha az ellenőrzés során kiderül, hogy az 5., 6. és a 7. cikkben előírt feltételek nem teljesülnek, erről értesíteni kell a kérelmezőt. Ilyen esetben a kérelem elutasítottnak tekintendő.

2.   Az illetékes hatóságok szántóföldi ellenőrzési tervet készítenek, amely kockázatelemzésen, az előző évek ellenőrzéseinek eredményein és a 91/676/EGK irányelv végrehajtására szolgáló jogszabályok alkalmazásának véletlenszerű általános ellenőrzéseinek eredményein alapul.

A szántóföldi ellenőrzéseknek az 5., 6. és 7. cikkben meghatározott feltételek szerinti egyedi eltéréssel élő gazdaságok legalább 7 %-ára ki kell terjedniük. Amennyiben az ellenőrzés a megfelelés hiányát tárja fel, értesíteni kell a gazdálkodót. Ez esetben a következő évi eltérés iránti kérelem elutasítottnak tekintendő.

3.   A 6. cikk (9) bekezdésében említett mérések eredményeit ellenőrizni kell. Amennyiben az ellenőrzés a megfelelés hiányát tárja fel, ideértve a trágyáról szóló rendeletben meghatározott alapküszöbérték túllépését, a gazdálkodót erről tájékoztatni kell, és a parcella vagy parcellák tekintetében a következő évre vonatkozó eltérés iránti kérelmet el kell utasítani.

4.   Az illetékes hatóságok kockázatfelmérésen és az (1) bekezdésben leírt hatósági ellenőrzések eredményein alapuló helyszíni ellenőrzést végeznek a trágyaszállítási műveletek legalább 2 %-ánál.

Az ellenőrzések során igazolni kell az akkreditációs követelmények teljesítését, meg kell vizsgálni a kísérőokmányokat, igazolni kell a trágya származási és rendeltetési helyét és mintát kell venni a szállított trágyából.

A mintavétel adott esetben a rakodási műveletekkel egy időben végezhető, járművekre szerelt automatikus mintavételi berendezés segítségével.

A trágyamintákat engedéllyel rendelkező laboratóriumokban kell megvizsgálni, a vizsgálat eredményéről pedig értesíteni kell az illetékes hatóságokat és az átvevő gazdálkodót.

5.   Az illetékes hatóságok számára biztosítani kell az e határozat alapján engedélyezett eltérésnek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges hatásköröket és eszközöket.

12. cikk

Jelentéstétel

1.   Az illetékes hatóságok minden év június 30-áig jelentést nyújtanak be, amely tartalmazza a következőket:

a)

a gazdaságok és az állatállományok százalékos arányát, valamint a mezőgazdasági földterületek és a helyi földhasználat százalékos arányát feltüntető térképek, továbbá a 10. cikk (1) bekezdésében említett, eltérésben részesülő gazdaságok vetésforgójára és mezőgazdasági gyakorlatára vonatkozó adatok;

b)

a vízmegfigyelés eredményei, beleértve a talajvíz, a felszíni vizek és az Északi-tengerbe ömlő folyóvizek vízminőségének tendenciáira vonatkozó tájékoztatást, továbbá az eltérésnek a 10. cikk (2) bekezdésében említett, vízminőségi gyakorolt hatást;

c)

az eltérésben részesülő parcellákon az őszi talajszelvényben található nitrátmaradvány értékelése és ennek összehasonlítása az eltérésben nem részesülő, hasonló vetésforgójú parcellák nitrátmaradványra vonatkozó adataival és tendenciáival. Az eltérés hatálya alá nem tartozó parcellák az eltéréssel élő és az egyéb gazdaságokban található, de az eltérésből nem részesülő parcellákat foglalják magukban;

d)

a 10. cikk (6) bekezdésében említett, a gyökérzónából a felszín alatti és a felszíni vízrendszerbe belépő víz nitrogén- és foszforkoncentrációjára vonatkozó adatok, valamint a 10. cikk (3) bekezdése szerinti, a homokos talajok mezőgazdasági vízellátására vonatkozó megerősített vízminőség-megfigyelés eredményei;

e)

az egyedi eltéréssel élő gazdaságok helyi földhasználatáról, vetésforgóiról és mezőgazdasági gyakorlatáról végzett felmérések, valamint a nitrát- és a foszforveszteség modellszámítással történő meghatározásának eredményei, a 10. cikk (5) bekezdésének megfelelően;

f)

az eltérési feltételek teljesítésének értékelése a gazdaságok és parcellák szintjén végzett ellenőrzések alapján, továbbá a trágyaszállítás ellenőrzése, valamint a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokra vonatkozó információk, a közigazgatási és szántóföldi ellenőrzések alapján;

g)

a trágyakezelésre, a szilárd frakció további feldolgozására és felhasználására vonatkozó információk, továbbá részletes adatszolgáltatás a kezelési rendszerek jellemzőiről, hatékonyságáról és a kezelt trágya összetételéről;

h)

tájékoztatás az eltérésben részesülő gazdaságok és az eltérés hatálya alá eső azon parcellák számáról, ahol kezelt trágyát és alacsony nitrogén- és foszfáttartalmú szennyvizet alkalmaztak, továbbá ez utóbbiak mennyiségéről;

i)

minden egyes, egyedi eltérésben részesülő gazdaság tekintetében a kezelt trágya összetételét, összetételének változásait és a kezelés hatékonyságát értékelő, az 5. cikk (3) bekezdésében említett módszerek;

j)

az 5. cikk (4) bekezdésében említett trágyakezelő létesítmények jegyzéke;

k)

a 10. cikk (4) bekezdésében említett megfigyelési pontoktól szerzett adatok összegzése és értékelése;

l)

a trágyázáshoz kapcsolódó adatok, ideértve a terméshozamot és a talajtípust is, minden egyedi eltérésben részesülő gazdaságra vonatkozóan;

m)

Flandria régió teljes egészére és az eltérésben részesülő gazdaságok mindegyikére vonatkozóan az állatállomány egyedszámának alakulása minden állatkategóriában.

A jelentésben foglalt térinformatikai adatoknak az indokolt körben meg kell felelniük a 2007/2/EK irányelv rendelkezéseinek. Az előírt adatgyűjtés során Belgiumnak az indokolt körben fel kell használnia az 1306/2013/EU rendelet V. címének II. fejezete alapján létrehozott integrált igazgatási és kontrollrendszer által előállított adatokat.

13. cikk

Alkalmazási időszak

Ez a határozat 2018. december 31-én hatályát veszti.

14. cikk

Címzett

E határozat címzettje a Belga Királyság.

Kelt Brüsszelben, 2015. szeptember 3-án.

a Bizottság részéről

Karmenu VELLA

a Bizottság tagja


(1)  HL L 375., 1991.12.31., 1. o.

(2)  A Bizottság 2011. július 29-i 2011/489/EU végrehajtási határozata a Belgium által Flandria régió vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 200., 2011.8.3., 23. o.)

(3)  A nitrátokról szóló (91/676/EGK) irányelv keretében Flandria régióról készített négyéves jelentés, K. Desimpelaere, E. Lesage – Vlaamse Landmaatschappij, R. Eppinger, H. Maeckelberghe, K. Van Hoof – Vlaamse Milieumaatschappij, 2012. június.

(4)  Belgisch Staatsblad, 2006. december 29., 76368. o.

(5)  Belgisch Staatsblad, 2015. július 29., 47994. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(9)  A Bizottság 2007. december 21-i 2008/64/EK határozata a Belgium által Flandria régió vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről (HL L 16., 2008.1.19., 28. o.).


Top