Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014R0717

A Bizottság 717/2014/EU rendelete ( 2014. június 27. ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

OJ L 190, 28.6.2014, p. 45–54 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/717/oj

28.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 190/45


A Bizottság 717/2014/EU rendelete

(2014. június 27.)

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre (1),

e rendelet tervezetének közzétételét követően (2),

az Állami Támogatások Tanácsadó Bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő állami finanszírozás nyújtása állami támogatásnak minősül, és azt az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése értelmében be kell jelenteni a Bizottságnak. Az EUMSZ 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja az ez alól az értesítési eljárás alól mentesülő támogatási fajtákat. Az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások ezen csoportjaira vonatkozóan. A Tanács a 994/98/EK rendelet alapján, az EUMSZ 109. cikkének megfelelően úgy határozott, hogy a csekély összegű támogatás az említett támogatási fajták közé sorolható. Ezek alapján a csekély összegű támogatás – mint egy és ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget nem meghaladó támogatás – úgy tekinthető, mint amely nem felel meg az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében rögzített valamennyi feltételnek, ezért az értesítési eljárás nem vonatkozik rá.

(2)

A Bizottság számos határozatban tisztázta az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás fogalmát. A Bizottság kezdetben az állami támogatásra vonatkozó de minimis szabályról szóló értesítésben (3), azt követően pedig a 69/2001/EK bizottsági rendeletben (4) és az 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (5) kifejtette a csekély összeg felső határával kapcsolatos álláspontját, amely alatt az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Figyelembe véve a halászati és akvakultúra-ágazatra vonatkozó speciális szabályokat és azon kockázatot, hogy még a kis összegű támogatások is megfelelhetnek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt szempontoknak, a halászati és akvakultúra-ágazat nem tartozott az említett rendeletek hatálya alá. A Bizottság már több olyan rendeletet elfogadott, amelyek szabályokat írnak elő a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra vonatkozóan; a legutóbbi ezek közül a 875/2007/EK rendelet (6). Az említett rendelet alapján a halászati ágazatban működő egy és ugyanazon vállalkozás számára odaítélt csekély összegű támogatások összegét úgy kellett tekinteni, hogy az nem felelt meg az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdése valamennyi szempontjának, ha egyik, három pénzügyi évet felölelő időszakban sem haladta meg a kedvezményezettenkénti 30 000 EUR-t, valamint a támogatások halmozott összege nem haladta meg a tagállamonként megállapított, az éves halászati termelés 2,5 %-ának megfelelő értéket. A 875/2007/EK rendelet alkalmazása terén szerzett tapasztalatok fényében indokolt az említett rendeletben meghatározott feltételek némelyikének felülvizsgálata és e rendelet felváltása.

(3)

Helyénvaló fenntartani, hogy 30 000 EUR legyen a felső határa a csekély összegű támogatás összegének, amelyben egy vállalkozás tagállamonként három éves időtartamon belül részesülhet. Az említett felső határ továbbra is szükséges annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi intézkedés úgy legyen tekinthető, mint amelynek nincs különösebb hatása a tagállamok közötti kereskedelemre, és amely nem torzítja a versenyt vagy nem fenyeget annak torzításával, amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenységet folytató valamennyi vállalkozásnak az utóbbi három évben nyújtott ilyen támogatás teljes összege nem éri el a halászat – azaz a halászati, feldolgozó-ipari és akvakultúra-ágazati tevékenységek – éves forgalmának 2,5 %-át képviselő, az egyes tagállamokra vonatkozóan megállapított halmozott összeget (a tagállamra vonatkozó korlátot).

(4)

A Szerződésben rögzített versenyszabályok alkalmazásában vállalkozás minden, gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül annak jogállásától és finanszírozásának módjától (7). Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a (jogilag vagy ténylegesen) ugyanazon jogalany által ellenőrzött gazdálkodó egységeket egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni (8). A rendeletnek a jogbiztonság megteremtése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében tartalmaznia kell azon egyértelmű kritériumok kimerítő felsorolását, amelyek alapján meg lehet határozni, mikor minősül két vagy több, egyazon tagállamon belül működő jogalany egy és ugyanazon vállalkozásnak. A Bizottság kiválasztotta a „kapcsolt vállalkozások” meghatározása tekintetében megalapozott feltételek közül a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (9) és a 800/2008/EK rendelet (10) I. mellékletében foglalt kkv-fogalommeghatározás azon kritériumait, amelyek e rendelet alkalmazásában megfelelőek. Ezek a kritériumok már ismerősek a hatóságok számára, és – a rendelet hatályát figyelembe véve – a kkv-kra és a nagyvállalkozásokra egyaránt alkalmazhatók. E kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a „kapcsolt vállalkozások” csoportja a csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabály alkalmazása céljából egy és ugyanazon vállalkozásnak minősüljön, ugyanakkor ne kezeljék kapcsolt vállalkozásokként azokat a vállalkozásokat, amelyeket nem fűz egymáshoz egyéb viszony, mint az a tény, hogy mindegyikük közvetlen kapcsolatban áll ugyanazon közjogi szervezettel vagy szervezetekkel. Ugyanakkor figyelembe kell venni az olyan vállalkozások sajátos helyzetét, amelyeket egyazon közjogi szervezet(ek) irányít(anak), de önálló döntési jogkörük lehet.

(5)

Figyelembe véve a közös halászati politika alkalmazási körét, valamint a halászati és akvakultúra-ágazatnak az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (11)5. cikkének d) pontjában szereplő fogalommeghatározását, e rendeletet kell alkalmazni a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásokra.

(6)

Általános alapelv, hogy nem nyújtható támogatás olyan körülmények között, amikor az uniós jogot és különösen a közös halászati politika szabályait nem tartják be. Ez az alapelv a csekély összegű támogatás esetére is vonatkozik.

(7)

Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a közös halászati politika és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap céljaival való összhangot, azon támogatások nem tartozhatnak a rendelet hatálya alá, amelyek különösen a halászhajók vásárlására, a halászhajók főhajtóműveinek vagy kiegészítő hajtóműveinek korszerűsítésére vagy cseréjére, valamint az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) felsorolt bármely nem támogatható műveletre irányulnak.

(8)

Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ha az Unió jogszabályt alkotott valamely mezőgazdasági ágazat piacának közös szervezéséről, a tagállamok kötelesek tartózkodni olyan intézkedések meghozatalától, amelyek azt sérthetik, vagy amelyek az alól kivételeket teremthetnek (13). Ez az elv a halászati és akvakultúra-ágazatra is vonatkozik. Ezen oknál fogva a rendelet nem alkalmazható olyan támogatásra, amelynek összege a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre. Nem alkalmazható olyan csekély összegű támogatásra sem, amelyet kötelező megosztani az elsődleges termelőkkel.

(9)

E rendelet nem alkalmazható továbbá az exporttámogatásokra, illetve az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött támogatásokra. Különösen nem alkalmazható más tagállamokban vagy harmadik országokban lévő értékesítési hálózat kialakításának és működtetésének finanszírozásához nyújtott támogatásra. A kereskedelmi vásárokon való részvétel, illetve egy új vagy már meglévő terméknek egy másik tagállamban vagy harmadik országban lévő új piacra történő bevezetéséhez szükséges tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeire adott támogatások általában nem minősülnek exporttámogatásnak.

(10)

Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet (14) hatálya alá tartozó egyéb ágazatokban vagy tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a vonatkozó egyéb ágazatok vagy tevékenységek tekintetében nyújtott támogatásokra az említett rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítja, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatban végzett tevékenység ne részesüljön az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(11)

Amennyiben valamely vállalkozás mind a halászati és akvakultúra-ágazatban, mind pedig a mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása területén folytat tevékenységeket, az előbbi ágazat vagy tevékenységek tekintetében nyújtott támogatásokra e rendelet rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása e rendelet alapján ne részesüljön csekély összegű támogatásban.

(12)

E rendeletnek szabályokat kell megállapítania annak biztosítására, hogy ne lehessen kijátszani a külön rendeletekben és bizottsági határozatokban meghatározott maximális támogatási intenzitásokat. Továbbá könnyen alkalmazható, egyértelmű halmozhatósági szabályokat kell előírnia.

(13)

A jelen rendelet céljából figyelembe veendő hároméves időszakot „gördülő” módszerrel kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.

(14)

E rendelet nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy intézkedés a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az e rendeletben nem említett egyéb indokok alapján nem tekinthető állami támogatásnak, például mivel az intézkedés megfelel a piacgazdasági szereplő elvének, vagy mert az nem foglalja magában az állami források átruházását. Így különösen a Bizottság által központilag kezelt uniós finanszírozás, amely nem áll a tagállam közvetett vagy közvetlen ellenőrzése alatt, nem minősül állami támogatásnak, és azt nem lehet figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy betartják-e az adott felső határt és a nemzeti korlátot.

(15)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony nyomon követés céljából e rendeletet csak arra a csekély összegű támogatásra kell alkalmazni, amely esetében előre kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték pontos összege anélkül, hogy szükség lenne kockázatértékelés elvégzésére (a továbbiakban: átlátható támogatás). Ilyen pontos számítás végezhető például vissza nem térítendő támogatások, kamattámogatások és felső határhoz kötött adómentesség vagy egyéb olyan eszközök esetében, amelyek biztosítják azt a korlátot, amely garantálni tudja, hogy az alkalmazandó felső határt nem lépik túl. A korlát előírása azt jelenti, hogy amíg a támogatás pontos összege nem vagy még nem ismert, a tagállamnak – annak biztosítása érdekében, hogy több támogatási intézkedés együttesen ne haladja meg az e rendeletben meghatározott felső határt, és a halmozhatósági szabályok alkalmazhatók legyenek – azt kell feltételeznie, hogy az összeg megegyezik a korláttal.

(16)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a csekély összegű támogatásra vonatkozó felső határ helyes alkalmazása céljából indokolt, hogy valamennyi tagállam ugyanazt a számítási módszert alkalmazza. E számítás megkönnyítése érdekében a készpénzben meg nem jelenő támogatási összegeket bruttó támogatási egyenértékre kell átszámolni. A vissza nem térítendő támogatásokon kívüli átlátható támogatások vagy a több részletben fizetendő támogatások bruttó támogatási egyenértékének kiszámításakor az ilyen jellegű támogatás odaítélése idején érvényes piaci kamatlábat kell alkalmazni. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok egységes, átlátható és egyszerű alkalmazása érdekében e rendelet alkalmazásában a piaci kamatlábak tekintendők referencia-kamatlábnak, a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben meghatározottaknak megfelelően (15).

(17)

A hitelekből álló támogatás – a hitel formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve – átlátható csekély összegű támogatásnak minősül, amennyiben a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes piaci kamatlábak alapján számították ki. A rövid lejáratú, alacsony összegű hitelek kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek egyértelmű szabályt kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi a hitel összegét és lejárati idejét is. A Bizottság tapasztalatai alapján azok a hitelek, amelyeknek összege nem haladja meg a 150 000 EUR-t és lejárati idejük nem hosszabb öt évnél, illetve amelyeknek összege nem haladja meg a 75 000 EUR-t és lejárati idejük nem hosszabb tíz évnél, és amelyeket legalább a hitel 50 %-áig terjedő fedezet biztosít, úgy tekinthetők, hogy bruttó támogatási egyenértékük nem haladja meg a csekély összegű támogatások felső határát. Tekintettel a hitel visszafizetésére esetleg nem képes vállalkozásoknak odaítélt támogatás bruttó támogatási egyenértékének meghatározásához kapcsolódó nehézségekre, ez a szabály nem alkalmazható az ilyen vállalkozásokra.

(18)

A tőkeinjekciókból álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összegű felső határt. A kockázatitőke-befektetésekről szóló iránymutatásokban (16) hivatkozott, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedésekből álló támogatás nem tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, kivéve, ha az érintett intézkedés csupán a csekély összegű támogatásokra vonatkozó felső határig nyújt tőkét.

(19)

A kezességvállalásokból álló támogatás – a kezességvállalás formájában nyújtott csekély összegű kockázatfinanszírozási támogatást is ideértve – átlátható csekély összegű támogatásnak tekinthető, amennyiben a bruttó támogatási egyenérték az érintett vállalkozástípusra vonatkozó bizottsági közleményben (17) meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra. A rövid lejáratú, viszonylag alacsony összegű hitelt maximum 80 %-ig biztosító hitelgaranciák kezelésének egyszerűsítése érdekében e rendeletnek a hitelekre egyértelmű szabályt kell alkotnia, amely könnyen alkalmazható, és figyelembe veszi az alapul szolgáló hitel összegét és a hitelgarancia lejárati idejét is. E szabály nem vonatkozhat az alapul szolgáló ügyletekre vonatkozó olyan – hitelnek nem számító – kezességvállalásokra, mint például a tőkeműveletekre adott garanciák. Amennyiben a biztosított fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80 %-át, a hitelgarancia összege nem haladja meg a 225 000 EUR-t és a garancia lejárati ideje nem hosszabb öt évnél, a hitelgarancia úgy tekinthető, hogy bruttó támogatási egyenértéke nem haladja meg a csekély összegű támogatások felső határát. Ugyanez a szabály érvényes abban az esetben, ha a fedezet nem haladja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80 %-át, a hitelgarancia összege nem haladja meg a 112 500 EUR-t és a garancia lejárati ideje nem hosszabb tíz évnél. Ezen túlmenően a garanciák bruttó támogatási egyenértékének kiszámítására a tagállamok használhatnak olyan módszert, amelyet valamely másik, állami támogatásokról szóló, az adott időpontban hatályos bizottsági rendelet alapján bejelentettek a Bizottságnak, és amelyet a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel vagy az azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadott, amennyiben az említett módszer kifejezetten e rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses garanciák és a szóban forgó, alapul szolgáló tranzakciók típusaival. Tekintettel a hitel visszafizetésére esetleg nem képes vállalkozásoknak odaítélt támogatás bruttó támogatási egyenértékének meghatározásához kapcsolódó nehézségekre, ez a szabály nem alkalmazható az ilyen vállalkozásokra.

(20)

Amennyiben a csekély összegű támogatási rendszer pénzügyi közvetítők közbeiktatásával valósul meg, biztosítani kell, hogy az utóbbiak ne részesüljenek állami támogatásban. Ez például oly módon valósítható meg, hogy az állami kezességvállalás előnyeit élvező pénzügyi közvetítőktől megkövetelik, hogy a piaccal összeegyeztethető díjakat fizessenek, vagy hogy az előnyöket teljes mértékben átruházzák a végső kedvezményezettekre, illetve hogy a közvetítők szintjén is tartsák be a csekély összegű támogatás felső határát és e rendelet egyéb feltételeit.

(21)

A tagállam által tett bejelentést követően a Bizottság megvizsgálhatja, hogy a támogatási intézkedés, amely nem tartalmaz támogatást, kölcsönt, garanciát, tőkeinjekciót vagy tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megvalósuló kockázatfinanszírozási célú intézkedéseket, olyan bruttó támogatási egyenértéket eredményez-e, amely nem lépi túl a csekély összegű támogatások felső határát, és ezért e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá tartozhat.

(22)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy a tagállamok – az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított együttműködési alapelvnek megfelelően – segítsék e feladat megvalósítását, megalkotva a szükséges eszközöket annak érdekében, hogy az egy és ugyanazon vállalkozásnak a csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabály szerint folyósított csekély összegű támogatás teljes összege ne haladja meg az összességében megengedett felső határt. Helyénvaló ezért, hogy a tagállamok, ha csekély összegű támogatást nyújtanak, tájékoztassák az érintett vállalkozást – e rendeletre kifejezetten hivatkozva – a támogatás összegéről és arról, hogy az csekély összegű támogatásnak minősül. Az alkalmazandó felső határok, valamint a halmozhatósági szabályok betartásának biztosítása érdekében a tagállamoknak nyomonkövetési kötelezettséget kell előírni a nyújtott támogatások tekintetében. E kötelezettség teljesítése érdekében a támogatás nyújtását megelőzően az érintett tagállamnak nyilatkozatot kell beszereznie a vállalkozástól a szóban forgó és az azt megelőző két pénzügyi év során az e rendelet vagy más, a csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendelet értelmében kapott egyéb csekély összegű támogatásokról. A tagállamoknak fenn kell tartani azt a választható lehetőséget is, hogy az odaítélt csekély összegű támogatásról teljes körű információkat tartalmazó központi nyilvántartás kialakítása révén ellenőrizhessék a felső határok tiszteletben tartását.

(23)

Új csekély összegű támogatások nyújtását megelőzően valamennyi tagállamnak ellenőriznie kell, hogy az új csekély összegű támogatással nem lépi-e túl a csekély összegű támogatás összegének felső határát vagy a tagállamra vonatkozó korlátot, és teljesülnek-e az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

(24)

Tekintettel a Bizottság tapasztalataira és különösen arra, hogy általában milyen gyakran szükséges felülvizsgálni az állami támogatási politikát, célszerű e rendelet alkalmazási idejét korlátozni. Amennyiben e rendelet meghosszabbítás nélkül hatályát veszti, az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatással kapcsolatosan hat hónapos átmeneti időszakot kell biztosítani a tagállamok számára,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1)   E rendelet a halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozásoknak odaítélt támogatásokra vonatkozik a következők kivételével:

a)

olyan támogatás, amelynek összegét a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;

b)

a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

c)

az importáru helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;

d)

halászhajók vásárlására nyújtott támogatás;

e)

halászhajók főhajtóműveinek vagy kiegészítő hajtóműveinek korszerűsítésére vagy cseréjére irányuló támogatás;

f)

a hajó halászati kapacitásának növelését célzó műveletekre vagy halfelderítési képességének növelését célzó berendezésekre irányuló támogatás;

g)

új halászhajók építésére vagy halászhajók behozatalára nyújtott támogatás;

h)

a halászati tevékenységek ideiglenes vagy végleges szüneteltetésére irányuló támogatás, kivéve, ha az 508/2014/EU rendelet erről kifejezetten rendelkezik;

i)

a felderítő halászatra irányuló támogatás;

j)

vállalkozás tulajdonjogának átadására irányuló támogatás;

k)

közvetlen újratelepítésre irányuló támogatás, kivéve abban az esetben, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén.

(2)   Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, az utóbbi ágazatok vagy tevékenységek tekintetében nyújtott támogatásokra az említett rendelet alkalmazandó, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítja, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatban végzett tevékenységek ne részesüljenek az említett rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(3)   Amennyiben valamely vállalkozás mind a halászati és akvakultúra-ágazatban, mind pedig az 1408/2013/EU bizottsági rendelet (18) hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása területén folytat tevékenységeket, az előbbi ágazat tekintetében nyújtott támogatásokra e rendelet rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása e rendelet alapján ne részesüljön csekély összegű támogatásban.

2. cikk

Fogalommeghatározások

1.   E rendelet alkalmazásában:

a)   „halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozások”: a halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások;

b)   „halászati és akvakultúra-termékek”: az 1379/2013/EU rendelet 5. cikkének a) és b) pontjában meghatározott termékek;

c)   „feldolgozás és forgalmazás”: a halfogástól vagy betakarítástól a végtermék elkészültéig zajló minden művelet, beleértve a kezelést, az előállítást és a kereskedelmi forgalomba hozatalt.

2.   „Egy és ugyanazon vállalkozás”: e rendelet alkalmazásában valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbiak közül legalább egy kapcsolat áll fenn:

a)

egy vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai által birtokolt szavazati jogok többségével;

b)

a vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c)

a vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d)

egy vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül irányítja az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

Az egy vagy több másik vállalkozáson keresztül az első albekezdés a)–d) pontjában említett kapcsolatok egyikével rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

3. cikk

Csekély összegű támogatás

(1)   Amennyiben a támogatási intézkedések megfelelnek az e rendeletben megállapított feltételeknek, úgy azokat úgy kell tekinteni, hogy nem felelnek meg a Szerződés 107. cikke (1) bekezdése valamennyi szempontjának, és ezért nem tartoznak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség hatálya alá.

(2)   Bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve az egy és ugyanazon halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások összege tagállamonként nem haladhatja meg a 30 000 EUR-t.

(3)   A halászati és akvakultúra-ágazati vállalkozásoknak bármely, három pénzügyi évet felölelő időszakban nyújtott csekély összegű támogatások halmozott összege tagállamonként nem haladhatja meg a mellékletben meghatározott, tagállamra vonatkozó korlátot.

(4)   Csekély összegű támogatást akkor kell megadottnak tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától.

(5)   A (2) bekezdésben meghatározott felső határ és a (3) bekezdésben említett, tagállamra vonatkozó korlát a csekély összegű támogatás formájától és a kitűzött céltól függetlenül alkalmazandó, tekintet nélkül arra, hogy a tagállam által biztosított támogatást teljesen vagy részben uniós forrásokból finanszírozzák-e. A három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni.

(6)   A (2) bekezdésben rögzített felső határ és a (3) bekezdésben előírt, tagállamra vonatkozó korlát alkalmazásában a támogatást készpénzben nyújtott támogatásként kell kifejezni. Minden felhasznált számadatnak bruttó, azaz adózás vagy egyéb levonás előtti összegnek kell lennie. Ha a támogatást nem vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtják, akkor a támogatás összege a bruttó támogatási egyenértékkel azonos.

A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. A diszkontálásra használt kamatláb a támogatás odaítélésekor érvényes diszkontráta.

(7)   Amennyiben egy új csekély összegű támogatás nyújtása a (2) bekezdésben rögzített felső határ vagy a (3) bekezdésben említett, tagállamra vonatkozó korlát túllépését eredményezi, e rendelet nem alkalmazható az új támogatásra.

(8)   Fúzió és felvásárlás esetén valamennyi, az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely újabb – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – csekély összegű támogatás meghaladja-e a felső határt vagy tagállamra vonatkozó korlátot. A fúziót vagy felvásárlást megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás a műveletet követően is jogszerű marad.

(9)   Ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell adni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

4. cikk

A bruttó támogatási egyenérték kiszámítása

(1)   E rendelet csak olyan támogatásokra alkalmazandó, amelyeknél előzetesen pontosan kiszámítható a bruttó támogatási egyenérték anélkül, hogy kockázatértékelést kellene végezni (a továbbiakban: átlátható támogatás).

(2)   A vissza nem térítendő támogatásokból vagy kamattámogatásokból álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak tekintendő.

(3)   A hitelekből álló támogatást átlátható csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben:

a)

a kedvezményezett nem áll kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt, és a nemzeti jog szerint nem is felel meg azon feltételeknek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá lenne vonható. Nagyvállalkozások esetében a kedvezményezettnek legalább B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; valamint

b)

legalább a hitel 50 %-ára biztosíték nyújt fedezetet, továbbá a hitel összege vagy 150 000 EUR ötéves lejárati idővel, vagy 75 000 EUR tízéves lejárati idővel; amennyiben a hitel összege a fentieknél alacsonyabb és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c)

a bruttó támogatási egyenértéket a támogatás odaítélésekor érvényes referencia-kamatláb alapján számították ki.

(4)   A tőkeinjekciókból álló támogatás csak akkor tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az állami tőkeinjekció teljes összege nem haladja meg a csekély összegű támogatásra vonatkozóan a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határt.

(5)   A tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések formájában megjelenő kockázatfinanszírozási intézkedésekből álló támogatás csak akkor tekinthető átlátható csekély összegű támogatásnak, ha az egy és ugyanazon vállalkozásnak nyújtott tőke nem haladja meg a csekély összegű támogatásra vonatkozóan a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határt.

(6)   A hitelgaranciákból álló támogatást átlátható csekély összegű támogatásként kell kezelni, amennyiben:

a)

a kedvezményezett nem áll kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt, és a nemzeti jog szerint nem is felel meg azon feltételeknek, amelyek alapján hitelezői kérelmére kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá lenne vonható. Nagyvállalkozások esetében a kedvezményezettnek legalább B-hitelminősítésnek megfelelő helyzetben kell lennie; valamint

b)

a kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel 80 %-át, továbbá a hitelgarancia összege nem haladja meg a 225 000 EUR-t és lejárati ideje öt év, vagy a hitelgarancia összege nem haladja meg a 112 500 EUR-t és lejárati ideje tíz év, amennyiben a hitelgarancia ezeknél az összegeknél alacsonyabb összegnek felel meg és/vagy öt, illetve tíz évnél rövidebb időtartamra nyújtják, bruttó támogatási egyenértékét a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határ arányos részeként kell kiszámítani; vagy

c)

a bruttó támogatási egyenérték a bizottsági közleményben meghatározott mentesülési díjak alapján került kiszámításra; vagy

d)

a program végrehajtását megelőzően

i.

a garanciák bruttó támogatási egyenértékének kiszámítására használt módszert valamely másik, állami támogatásokról szóló, az adott időpontban hatályos bizottsági rendelet alapján bejelentették a Bizottságnak, és azt a Bizottság a kezességvállalásokról szóló közleménnyel vagy az azt felváltó valamely közleménnyel összhangban levőként elfogadta, és

ii.

az említett módszer kifejezetten e rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses garanciák és a szóban forgó, alapul szolgáló tranzakciók típusaival.

(7)   Az egyéb eszközökből álló támogatás átlátható csekély összegű támogatásnak minősül, amennyiben a szóban forgó eszköz biztosítja azt a korlátot, amely garantálja, hogy a vonatkozó felső határt ne lépjék túl.

5. cikk

Támogatáshalmozás

(1)   Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében az e rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatások az 1407/2013/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi ágazat(ok) vagy tevékenységi körök vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítja, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatban végzett tevékenységek ne részesüljenek az 1407/2013/EU rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(2)   Amennyiben valamely vállalkozás mind a halászati és akvakultúra-ágazatban, mind pedig az 1408/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása területén folytat tevékenységeket, az 1408/2013/EU rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatás az e rendeletben rögzített felső határig halmozható a halászati és akvakultúra-ágazatban e rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosítja, hogy a mezőgazdasági termékek elsődleges előállítása e rendelet alapján ne részesüljön csekély összegű támogatásban.

(3)   A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek kapcsán vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés kapcsán nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi a Bizottság által elfogadott határozatban vagy csoportmentességi rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A nem konkrét elszámolható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető csekély összegű támogatás halmozható más, a Bizottság által elfogadott csoportmentességi rendelet vagy határozat alapján nyújtott állami támogatással.

6. cikk

Ellenőrzés

(1)   Amennyiben egy tagállam e rendeletnek megfelelően csekély összegű támogatást szándékozik odaítélni egy vállalkozásnak, írásban tájékoztatja a vállalkozást a támogatás előrelátható összegéről (bruttó támogatási egyenértékben kifejezve) és arról, hogy az csekély összegűnek minősül, kifejezetten utalva e rendeletre, valamint megadva e rendelet címét és az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététel adatait. Amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű támogatást valamely program keretében több különböző vállalkozásnak nyújtják, és e vállalkozásoknak az említett program keretében különböző összegű egyedi támogatásokat nyújtanak, az érintett tagállam e kötelezettség teljesítése érdekében választhatja azt, hogy a vállalkozásokkal egy meghatározott, a program keretében nyújtható maximális támogatás összegének megfelelő összeget közöl. Ilyen esetben a meghatározott összeg annak megállapítására szolgál, hogy elérték-e a 3. cikk (2) bekezdésében megszabott felső határt és nem lépték-e túl a 3. cikk (3) bekezdésében említett, tagállamra vonatkozó korlátot. A tagállam az érintett vállalkozástól még a támogatás odaítélése előtt papíron vagy elektronikus formában nyilatkozatot szerez be az adott vállalkozás által az előző két pénzügyi év és a folyó pénzügyi év során e rendelet vagy más, a csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek alapján kapott csekély összegű támogatásokról.

(2)   Amennyiben egy tagállam a csekély összegű támogatásokról olyan központi nyilvántartást vezet, amely teljes körűen tartalmazza a tagország bármely hatósága által odaítélt valamennyi csekély összegű támogatással kapcsolatos információkat, az (1) bekezdés nem alkalmazandó attól a pillanattól fogva, hogy a nyilvántartás három pénzügyi évet átfogó időszakot ölel fel.

(3)   A tagállam e rendelet értelmében csak akkor nyújthat újabb csekély összegű támogatást, ha megbizonyosodott arról, hogy a támogatásnyújtást követően az érintett vállalkozásnak e rendelet értelmében nyújtott csekély összegű támogatás teljes összege a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határ és a 3. cikk (3) bekezdésében említett, tagállamra vonatkozó korlát alatt marad, valamint teljesül az e rendeletben előírt valamennyi feltétel.

(4)   A tagállamok összegyűjtik és rögzítik az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos összes információt. Minden olyan információt rögzítenek, amely szükséges annak bizonyításához, hogy e rendelet feltételei teljesültek. Az egyedi csekély összegű támogatásokkal kapcsolatos adatokat az adott támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni. A csekély összegű támogatási programok adatait a program keretében nyújtott utolsó egyedi támogatás odaítélésének időpontjától számított 10 pénzügyi évig kell megőrizni.

(5)   Írásbeli kérelemre az érintett tagállam 20 munkanapon, vagy a kérelemben rögzített hosszabb határidőn belül a Bizottság rendelkezésére bocsát minden olyan információt – különösen az egyes vállalkozások által az e rendelet és más, a csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek értelmében kapott csekély összegű támogatások teljes összegét –, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megvizsgálásához, hogy e rendelet feltételei teljesültek-e.

7. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet alkalmazandó a hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatásokra, amennyiben azok megfelelnek az e rendeletben megállapított feltételeknek. A Bizottság az e feltételeknek eleget nem tevő támogatásokat a vonatkozó keretszabályok, iránymutatások és közlemények alapján értékeli.

(2)   Amennyiben bármely, 2005. január 1. és 2008. június 30. között nyújtott csekély összegű egyedi támogatás megfelel az 1860/2004/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azokat úgy kell tekinteni, hogy nem teljesítik a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése valamennyi szempontját, és ezért nem tartoznak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

(3)   Amennyiben bármely, 2007. július 31. és 2014. június 30. között nyújtott csekély összegű egyedi támogatás megfelel a 875/2007/EK rendeletben megállapított feltételeknek, azokat úgy kell tekinteni, hogy nem teljesítik a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése valamennyi szempontját, és ezért nem tartoznak a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá.

(4)   E rendelet időbeli hatályának lejártát követően az e rendelet feltételeit teljesítő valamennyi csekély összegű támogatási rendszer további hat hónapig e rendelet hatálya alá tartozik.

8. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időtartama

Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2020. december 31-ig kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2014. június 27-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 142., 1998.5.14., 1. o.

(2)  HL C 92., 2014.3.29., 22. o.

(3)  A Bizottság közleménye az állami támogatásra vonatkozó de minimis szabályról (HL C 68., 1996.3.6., 9. o.).

(4)  A Bizottság 2001. január 12-i 69/2001/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 10., 2001.1.13., 30. o.).

(5)  A Bizottság 2006. december 15-i 1998/2006/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 379., 2006.12.28., 5. o.).

(6)  A Bizottság 2007. július 24-i 875/2007/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a halászati ágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról és az 1860/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 193., 2007.7.25., 6. o.).

(7)  C-222/04 sz., Ministero dell'Economia e delle Finanze kontra Cassa di Risparmio di Firenze SpA et al. ügy (EBHT 2006., I-289. o.).

(8)  A Bíróság C-382/99. sz. Hollandia kontra Bizottság ügy (EBHT 2002., I-5163. o.).

(9)  A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(10)  A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelete a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 508/2014/EU rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

(13)  A C-456/00. sz. Franciaország kontra Bizottság ügy (EBHT 2002., I-11949. o.).

(14)  A Bizottság 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(15)  A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.).

(16)  Közösségi iránymutatás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról (HL C 194., 2006.8.18., 2. o.).

(17)  Például a Bizottság közleménye az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (HL C 155., 2008.6.20., 10. o.).

(18)  A Bizottság 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.).


MELLÉKLET

A 3. cikk (3) bekezdésében említett, az egyes tagállamokra vonatkozó korlátok

(EUR-ban)

Tagállam

A halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatások halmozott összegének felső határa tagállamonként

Belgium

11 240 000

Bulgária

1 270 000

Cseh Köztársaság

3 020 000

Dánia

51 720 000

Németország

55 520 000

Észtország

3 930 000

Írország

20 820 000

Görögország

27 270 000

Spanyolország

165 840 000

Franciaország

112 550 000

Horvátország

6 260 000

Olaszország

96 310 000

Ciprus

1 090 000

Lettország

4 450 000

Litvánia

8 320 000

Luxemburg

0

Magyarország

975 000

Málta

2 500 000

Hollandia

22 960 000

Ausztria

1 510 000

Lengyelország

41 330 000

Portugália

29 200 000

Románia

2 460 000

Szlovénia

990 000

Szlovákia

860 000

Finnország

7 450 000

Svédország

18 860 000

Egyesült Királyság

114 780 000


Top