Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014R0512

Az Európai Parlament és a Tanács 512/2014/EU rendelete ( 2014. április 16. ) az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EU rendelet módosításáról

OJ L 150, 20.5.2014, p. 72–92 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/512/oj

20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/72


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 512/2014/EU RENDELETE

(2014. április 16.)

az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EU rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 172. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 14. cikkének és a 912/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 2. cikkének rendelkezéseiből következik, hogy az Európai GNSS Ügynökségnek (a továbbiakban: az Ügynökség) biztosítania kell az európai műholdas navigációs rendszerek (a továbbiakban: rendszerek) biztonsági akkreditációját, és e célból meg kell indítania és ellenőriznie kell a biztonsági eljárásoknak, valamint a biztonsági ellenőrzéseknek a teljesítését.

(2)

A rendszereket az 1285/2013/EU rendelet 2. cikke határozza meg. Ezek a rendszerek összetett rendszerek, amelyek létesítéséhez és működtetéséhez számos, különböző szerepeket betöltő érdekelt felekre van szükség. Ezzel összefüggésben kulcsfontosságú, hogy az EU-minősített adatokat a Galileo- és az EGNOS-program (a továbbiakban: a programok) végrehajtásában részt vevő minden érdekelt fél az EU-minősített adatok védelmére vonatkozó bizottsági és tanácsi biztonsági szabályokban megállapított alapelveknek és minimumkövetelményeknek megfelelően kezelje és védje, valamint hogy az 1285/2013/EU rendeletnek az EU-minősített adatokra vonatkozóan egyenértékű védelmi szintet biztosító 17. cikke adott esetben a programok végrehajtásában részt vevő minden érdekelt félre alkalmazandó legyen.

(3)

A biztonsági akkreditációs eljárásban részt vevő és az eljárásban érintett felek a tagállamok, a Bizottság, az érdekelt uniós ügynökségek, az Európai Űrügynökség (ESA) és a 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépésben (5) részt vevő felek.

(4)

A rendszerek különleges jellegére és összetettségére, valamint a végrehajtásukban részt vevő különböző szervezetekre és a potenciális felhasználók széles körére tekintettel a biztonsági akkreditációt azáltal kell elősegíteni, hogy megfelelő konzultációt folytatnak valamennyi érdekelt féllel, így például a Galileo-program keretében létrehozott, a kormányzati ellenőrzésű szolgáltatást (a továbbiakban: PRS) nyújtó rendszerhez kapcsolt hálózatokat üzemeltető tagállamok és harmadik országok hatóságaival, a tagállamok egyéb érintett hatóságaival, az ESA-val, illetve amennyiben nemzetközi megállapodás erről rendelkezik, olyan harmadik országokkal, amelyekben a rendszerek földi állomásai találhatók.

(5)

A biztonsági akkreditációval kapcsolatos feladatok megfelelő teljesítése érdekében elengedhetetlen, hogy a Bizottság minden olyan információt megadjon, amely e feladatok teljesítéséhez szükséges. Fontos az is, hogy a biztonsági akkreditációs tevékenységeket koordinálják az 1285/2013/EU rendeletnek megfelelően a programokat irányító szervek és a biztonsági előírások végrehajtásáért felelős egyéb szervek tevékenységeivel.

(6)

Az alkalmazandó kockázatértékelési és kockázatkezelési megközelítés során a legjobb gyakorlatokat kell követni. Ennek a megközelítésnek magában kell foglalnia a biztonsági intézkedéseknek az alapos védelem elvével összhangban való alkalmazását. Figyelembe kell vennie továbbá a kockázatok vagy nem kívánt események bekövetkezésének valószínűségét. Emellett arányosnak, megfelelőnek és költséghatékonynak kell lennie abból a szempontból, hogy a kockázatmérséklési intézkedések végrehajtásának költségei hogyan viszonyulnak az adott intézkedésekkel elérhető biztonsági előnyökhöz. Az alapos védelem célja, hogy a rendszerek biztonsága többszörös biztonsági réteget alkotó technikai és nem technikai biztonsági intézkedésekkel fokozódjon.

(7)

A PRS-vevőkészülékek és PRS biztonsági modulok kifejlesztése – beleértve a releváns kapcsolódó kutatási tevékenységeket – és azok gyártása rendkívül érzékeny tevékenység. Alapvetően fontos ezért olyan eljárások létrehozása, amelyek a PRS-vevőkészülékek és PRS biztonsági modulok gyártóinak engedélyezésére vonatkoznak.

(8)

Ezenkívül, tekintettel a Galileo-program keretében létrehozott rendszerhez – különösen a PRS nyújtása céljából – kapcsolt hálózatok és berendezések potenciálisan nagy számára, a biztonsági akkreditációs stratégiában elveket kell meghatározni e hálózatok és berendezések biztonsági akkreditációjára vonatkozóan annak érdekében, hogy a tagállamok biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szervei hatáskörének sérelme nélkül biztosítani lehessen az akkreditáció egységes jellegét. Ezen elvek alkalmazása lehetővé tenné a következetes kockázatkezelést, és csökkentené a rendszerszintű kockázatcsökkentő intézkedések megerősítésének szükségességét, ami negatív hatással lenne a költségekre, az ütemezésre, a teljesítményre és a szolgáltatásnyújtásra.

(9)

Az elektromágneses kisugárzás (azaz az elektronikus lehallgatás) ellen védelmet nyújtó termékeket és intézkedéseket, valamint a rendszerek biztonságát szolgáló kriptográfiai termékeket az ilyen termékeket gyártó vállalkozás letelepedési helye szerinti ország biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szerveinek értékelniük kell és jóvá kell hagyniuk. A kriptográfiai termékek esetében ezt az értékelést és jóváhagyást a 2013/488/EU tanácsi határozat (6) IV. mellékletének 26–30. pontjában foglalt elveknek megfelelően ki kell egészíteni. Kívánatos, hogy a rendszerek biztonsági akkreditációjáért felelős hatóság a rendszerek általános biztonsági követelményeit figyelembe véve jóváhagyja ezeknek a jóváhagyott termékeknek és intézkedéseknek a kiválasztását.

(10)

A 912/2010/EU rendelet és különösen annak III. fejezete kifejezetten meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján az Ügynökségnek teljesítenie kell a rendszerek biztonsági akkreditációjával kapcsolatos feladatát. Konkrétan azt írja elő, hogy a biztonsági akkreditációs határozatokat a Bizottságtól és a programok végrehajtásáért felelős szervektől függetlenül kell meghozni, a rendszerek biztonsági akkreditációjával foglalkozó hatóságnak pedig az Ügynökségen belül olyan önálló szervnek kell lennie, amely függetlenül hozza meg határozatait.

(11)

Ezen elvnek megfelelően a 912/2010/EU rendelet létrehozza az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsát (a továbbiakban: a Biztonsági Akkreditációs Tanács), amely az Igazgatótanács és az ügyvezető igazgató mellett az Ügynökség három szervének egyike. A Biztonsági Akkreditációs Tanács teljesíti az Ügynökségre a biztonsági akkreditáció terén ruházott feladatokat, és felhatalmazással rendelkezik arra, hogy az Ügynökség nevében biztonsági akkreditációs határozatokat hozzon. A Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak el kell fogadnia eljárási szabályzatát és ki kell neveznie az elnökét.

(12)

Mivel a Bizottságnak az 1285/2013/EU rendeletnek megfelelően biztosítania kell a programok biztonságát – beleértve a rendszereknek és azok működtetésének a biztonságát is –, a Biztonsági Akkreditációs Tanács tevékenységeinek a rendszerek biztonsági akkreditációs tevékenységeire kell korlátozódnia, és azok nem sérthetik a Bizottság hatáskörét és feladatait. Ennek vonatkoznia kell különösen a Bizottságnak az 1285/2013/EU rendelet 13. cikke és az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (7) 8. cikke szerinti hatáskörére és feladataira, többek között a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok útján, illetve az említett cikkeknek megfelelő egyéb módon való elfogadására. Kívánatos ugyanakkor, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács a speciális szakértelmére tekintettel a Bizottság említett hatáskörének és feladatainak sérelme nélkül, az illetékességébe tartozó területre vonatkozóan tanácsadást nyújthasson a Bizottságnak az említett cikkekben hivatkozott jogi aktusok szövegtervezetei elkészítésével kapcsolatban.

(13)

Azt is biztosítani kell, hogy a biztonsági akkreditációval kapcsolatos tevékenységeket a vonatkozó tagállamok nemzeti hatásköreinek és előjogainak sérelme nélkül végezzék.

(14)

A biztonsággal kapcsolatban az „ellenőrzések” és a „tesztek” biztonsági értékeléseket, vizsgálatokat, felülvizsgálatokat, ellenőrzéseket és teszteket foglalhatnak magukban.

(15)

Annak érdekében, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács eredményesen és hatékonyan végezhesse tevékenységeit, lehetővé kell tenni számára az utasításai szerint cselekvő, neki alárendelt megfelelő szervek létrehozását. A Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak különösen egy olyan testületet kell létrehoznia, amely segíti határozatainak előkészítésében.

(16)

A Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett létre kell hozni egy tagállami szakértői csoportot a kriptográfiai terjesztési hatóságnak (CDA) az uniós kriptográfiai anyagok kezelésével kapcsolatos feladatai teljesítésére. Ezt a csoportot ideiglenes jelleggel kell létrehozni, hogy a Galileo-program kiépítési szakaszában biztosítva legyen a kommunikációs biztonsági anyagok kezelésének folyamatossága. Hosszabb távon, miután a Galileo-program keretében létrehozott rendszer teljes körűen megkezdte működését, fenntartható megoldást kell alkalmazni az ilyen operatív feladatok teljesítésére.

(17)

Az 1285/2013/EU rendelet a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan meghatározza a programok közirányításának keretét. Az említett rendelet a programokkal kapcsolatos általános felelősséget a Bizottságra ruházza. Ezen túlmenően bővíti az Ügynökség feladatait és különösen előírja, hogy az Ügynökségnek jelentős szerepet kell játszania a rendszerek hasznosításában és azok társadalmi-gazdasági előnyeinek maximalizálásában.

(18)

Ezen új összefüggésben alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács a rá bízott feladatot – különösen az Ügynökség többi szerve és tevékenysége vonatkozásában – teljes mértékben függetlenül teljesítse, továbbá az összeférhetetlenség elkerülése. Ezért alapvető fontosságú, hogy az Ügynökségen belül a biztonsági akkreditációhoz kapcsolódó tevékenységek jobban elkülönüljenek az Ügynökség többi tevékenységétől, például a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont irányításától, a rendszerek forgalomba hozatalában való közreműködéstől és minden olyan tevékenységtől, amellyel a Bizottság hatáskör-átruházás keretében az Ügynökséget megbízhatja, különösen a rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenységektől. Ennek érdekében a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak és az ellenőrzése alá tartozó ügynökségi személyi állománynak oly módon kell végeznie a munkáját, amely biztosítja az Ügynökség többi tevékenységével szembeni önállóságot és függetlenséget. 2014. január 1-jétől az Ügynökségen belül annak különböző tevékenységeit strukturálisan ténylegesen szét kell választani. Az Ügynökség belső személyzeti szabályainak is biztosítaniuk kell a biztonsági akkreditációs tevékenységeket teljesítő személyi állománynak az Ügynökség többi tevékenységét végző személyi állománnyal szembeni önállóságát és függetlenségét.

(19)

A 912/2010/EU rendeletet ezért módosítani kell a Biztonsági Akkreditációs Tanács és elnöke függetlenségének növelése és hatáskörének bővítése, valamint e függetlenségnek és hatáskörnek az Ügynökség Igazgatótanácsának, illetve ügyvezető igazgatójának függetlenségéhez és hatásköréhez történő nagymértékű hozzáigazítása érdekében, az Ügynökség különböző szervei közötti együttműködés követelményének előírásával.

(20)

E testületek tagjainak kinevezésekor, valamint elnökük és elnökhelyettesük megválasztásakor lehetőség szerint figyelembe kell venni a nemek kiegyensúlyozott képviseletének fontosságát. Emellett figyelembe kell venni a vezetői, adminisztratív és költségvetési területen szerzett készségeket is.

(21)

A Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak – és nem az Igazgatótanácsnak – kell előkészítenie és jóváhagynia az Ügynökség munkaprogramjainak a rendszerek biztonsági akkreditációjához kapcsolódó működési tevékenységeket leíró részét, valamint az éves jelentésnek azt a részét, amely az Ügynökségnek a rendszerek biztonsági akkreditációhoz kapcsolódó tevékenységeiről és kilátásairól szól. A Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak e részeket időben továbbítania kell az Igazgatótanács számára annak érdekében, hogy azok bekerüljenek az Ügynökség munkaprogramjába és éves jelentésébe. Ezenkívül a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak fegyelmi jogkört kell gyakorolnia elnöke felett.

(22)

Kívánatos, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke a biztonsági akkreditációs tevékenységek tekintetében hasonló szerepet töltsön be, mint amit az ügyvezető igazgató gyakorol az Ügynökség többi tevékenysége tekintetében. Ezért a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének a 912/2010/EU rendeletben már előírt, az Ügynökség képviseletének ellátására vonatkozó feladatán túl a jövőben – a Biztonsági Akkreditációs Tanács irányítása alatt – igazgatnia kell a biztonsági akkreditációs tevékenységeket, és biztosítania kell az ügynökségi munkaprogramok akkreditációhoz kapcsolódó részének a végrehajtását. Ezenkívül a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére jelentést kell benyújtania a Biztonsági Akkreditációs Tanács feladatainak teljesítéséről, és az említett intézmények előtt nyilatkozatot kell tennie.

(23)

Arra az esetre, ha az Igazgatótanács nem hagyja jóvá az Ügynökség munkaprogramjait, megfelelő eljárásokat kell létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a biztonsági akkreditációs folyamat zavartalanul és megszakítás nélkül legyen végezhető.

(24)

Mivel bizonyos harmadik országok részt vesznek az európai GNSS-programokban, és nemzetközi szervezetek is részt vehetnek azokban – többek között a biztonság területén is – kifejezetten rendelkezni kell arról, hogy a nemzetközi szervezetek és a harmadik országok, különösen Svájc – amellyel együttműködési megállapodást kell kötni (8) – képviselői kivételes jelleggel és meghatározott feltételekkel részt vehetnek a Biztonsági Akkreditációs Tanács munkájában. Ezeket a feltételeket az Unióval megkötendő, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikke szerinti nemzetközi megállapodásban kell rögzíteni, figyelembe véve a biztonsági kérdéseket és különösen az EU-minősített adatok védelmét. Az Európai Unió és tagállamai, valamint a Norvég Királyság közötti, a műholdas navigációról szóló együttműködési megállapodás (9), továbbá az EGT-megállapodáshoz csatolt 31. és 37. jegyzőkönyv már most biztosítja Norvégia részvételének keretét. Speciális szakértelmére tekintettel lehetővé kell tenni a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal való, az illetékességébe tartozó területtel kapcsolatos konzultációt az ilyen nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások előtt vagy során.

(25)

A 912/2010/EU rendeletet hozzá kell igazítani az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság decentralizált ügynökségekre vonatkozó, az e három intézmény által 2012. július 5-én, június 26-án, illetve június 12-én elfogadott közös megközelítésben szereplő elvekhez, különösen az Igazgatótanács határozatainak elfogadására vonatkozó szabályok, az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai és elnökei megbízatásának időtartama, a többéves munkaprogram megléte, az Igazgatótanács személyzeti irányítási hatásköre, az említett rendelet értékelése és felülvizsgálata, az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint a nem minősített, de bizalmas információk kezelése tekintetében. A többéves munkaprogram elfogadásának folyamata során teljes mértékben be kell tartani a lojális együttműködés elvét, valamint figyelembe kell venni az e munkaprogrammal kapcsolatos időbeli korlátokat.

(26)

Ami az összeférhetetlenségek megelőzését és kezelését illeti, elengedhetetlen, hogy az Ügynökség a pártatlanság, feddhetetlenség és a magas szakmai színvonal tekintetében jó hírnevet szerezzen és tartson fenn. Soha nem fordulhat elő, hogy jogos okkal feltételezzék, hogy a határozatokat befolyásolhatják az Unió egészét szolgáló Ügynökség szerepével ütköző érdekek vagy magánérdekek, illetve az Ügynökség személyi állománya bármely tagjának, kirendelt nemzeti szakértőnek vagy megfigyelőnek, vagy az Igazgatótanács vagy a Biztonsági Akkreditációs Tanács bármely tagjának kapcsolatai, amelyek ténylegesen vagy esetlegesen ellentétben állnak az érintett személy hivatali kötelességeinek megfelelő teljesítésével. Az Igazgatótanácsnak és a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak ezért az egész Ügynökségre vonatkozó átfogó szabályokat kell elfogadnia az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. E szabályoknak figyelembe kell venniük a Számvevőszék 15/2012. számú, az Európai Parlament felkérésére készített különjelentésében megfogalmazott ajánlásokat, valamint annak szükségességét, hogy az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai között ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(27)

Az Ügynökség átlátható működésének biztosítása érdekében az eljárási szabályzatát közzé kell tenni. Ugyanakkor kivételek útján egyes köz- és magánérdekeknek védelmet kell biztosítani. A programok zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a többéves és az éves munkaprogramokat, valamint az éves jelentéseket a lehető legrészletesebben kell összeállítani. Következésképpen ezek a dokumentumok tartalmazhatnak biztonsági szempontból vagy a szerződéses jogviszonyok szempontjából érzékeny anyagokat. Ezért indokolt lehet, hogy e dokumentumokról kizárólag vezetői összefoglalót tegyenek közzé. Az átláthatóság érdekében azonban ezeknek az összefoglalóknak a lehető legteljesebbnek kell lenniük.

(28)

Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az Ügynökség munkaprogramjait az elért eredmények tényleges és hatékony értékelése céljából egy teljesítményirányítási eljárás – ezen belül teljesítménymutatók – alapján kell megállapítani.

(29)

Az Ügynökség munkaprogramjainak emellett ki kell terjedniük az erőforrások programozására – ideértve az egyes tevékenységekhez hozzárendelt humán- és pénzügyi erőforrásokat –, és figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az Ügynökség új személyzeti igényével kapcsolatos kiadásokat részben a Bizottság ugyanazon, tehát a 2014–2020-as időszakra vonatkozó létszámtervének megfelelő csökkentésével kell kompenzálni.

(30)

Az uniós ügynökségek székhelyéről szóló politikai határozatnak, a földrajzi megoszlás igényének és az új ügynökségek székhelye tekintetében a tagállamok által kitűzött céloknak a sérelme nélkül – amint azt a tagállamok képviselőinek 2003. december 13-án Brüsszelben, állam-, illetve kormányfői szinten megtartott találkozóján elfogadott következtetések tartalmazzák, és az Európai Tanács 2008. júniusi következtetései is felidézik – az Ügynökség helyi irodái helyének kiválasztására irányuló döntéshozatali folyamatban objektív kritériumokat kell figyelembe venni. E kritériumok közé tartozik a helyi irodák megközelíthetősége, az alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők gyermekei számára a megfelelő oktatási infrastruktúrák megléte, a munkaerőpiachoz, a társadalombiztosítási rendszerhez, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés az alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők családja számára, valamint a végrehajtási és működési költségek.

(31)

A fogadó államoknak konkrét intézkedésekkel, például megfelelő oktatási és közlekedési lehetőségekkel kell biztosítaniuk az Ügynökség zökkenőmentes működéséhez szükséges feltételeket.

(32)

A tagállamok kormányainak képviselői a 2010/803/EU határozattal (10) úgy határoztak, hogy az Ügynökség székhelye Prágában lesz. A Cseh Köztársaság és az Ügynökség közötti fogadási megállapodást 2011. december 16-án kötötték meg, és az 2012. augusztus 9-én lépett hatályba. Úgy tekintendő, hogy a fogadási megállapodás és más különös rendelkezések megfelelnek a 912/2010/EU rendelet követelményeinek.

(33)

A teljes kiadási ciklus alatt az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel, mégpedig a szabálytalanságok megelőzésével és felderítésével, vizsgálatok indításával, az elveszett, jogosulatlanul kifizetett vagy helytelenül kezelt pénzeszközök visszatéríttetésével, valamint adott esetben szankciók alkalmazásával kell védeni.

(34)

Tekintettel arra, hogy az 1285/2013/EU rendelet 8. cikke lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a programok bizonyos elemeinek finanszírozásához további pénzügyi forrásokat bocsássanak rendelkezésre, lehetővé kell tenni az Ügynökség számára, hogy a tagállamokkal közösen folytasson közbeszerzést, amennyiben ez feladatai teljesítéséhez szükséges.

(35)

Az Ügynökségnek az EU-minősített adatok védelmére vonatkozóan a Bizottság biztonsági szabályait kell alkalmaznia. Az Ügynökség a nem minősített, ugyanakkor különleges adatok kezelésére vonatkozó szabályokat is megállapíthat. Ezek a szabályok kizárólag az ilyen információknak az Ügynökség általi kezelésére vonatkozhatnak. A nem minősített, de különleges adatok olyan információk vagy anyagok, amelyeket az Ügynökségnek a Szerződésekben megállapított jogi kötelezettségek és/vagy az adatok érzékenysége miatt kell védenie. Ide tartoznak többek között az EUMSZ 339. cikkében említett szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információk vagy anyagok, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 4. cikkében említett területekhez tartozó információk vagy a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) hatálya alá tartozó információk.

(36)

A 912/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 912/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2–8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

Feladatok

Az Ügynökség feladatait az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 14. cikke határozza meg.

3. cikk

Szervek

(1)   Az Ügynökség szervei a következők:

a)

az Igazgatótanács;

b)

az ügyvezető igazgató;

c)

az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsa (a továbbiakban: a Biztonsági Akkreditációs Tanács).

(2)   Az Ügynökség szervei a 6., a 8., illetve a 11. cikkben meghatározott feladatokat teljesítik.

(3)   Az Igazgatótanács és az ügyvezető igazgató, a Biztonsági Akkreditációs Tanács és annak elnöke együttműködik annak érdekében, hogy az Ügynökség működését és a szervei közötti koordinációt az Ügynökség belső szabályai – például az Igazgatótanács eljárási szabályzata, a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzata, az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályok, a személyzeti állomány jogállására vonatkozó végrehajtási szabályok és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes szabályok – által meghatározott eljárásokkal összhangban biztosítsa.

4. cikk

Jogállás, helyi irodák

(1)   Az Ügynökség az Unió szerve. Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.

(2)   Az Ügynökség minden egyes tagállamban az adott jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.

(3)   Az Ügynökség a tagállamok beleegyezésével a tagállamokban, vagy – a 23. cikkel összhangban – az Ügynökség munkájában részt vevő harmadik országokban helyi irodákat hozhat létre.

(4)   Ezen irodák helyét az Ügynökség zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében meghatározott, objektív kritériumok alapján kell kiválasztani.

Az Ügynökségnek a fogadó tagállamokban és fogadó harmadik országokban történő felállítására és működésére, valamint e tagállamok és harmadik országok által az ügyvezető igazgató, az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai, az Ügynökség alkalmazottai és azok családtagjai részére nyújtott kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket az Ügynökség és az adott tagállamok, illetve harmadik országok között elfogadandó különleges szabályok határozzák meg. Az Igazgatótanács jóváhagyja az említett különleges szabályokat.

(5)   A fogadó tagállamok és a fogadó harmadik országok a (4) bekezdésben említett különleges szabályok révén biztosítják az Ügynökség zökkenőmentes működéséhez szükséges feltételeket.

(6)   Az Ügynökséget – a 11a. cikk (1) bekezdésének f) pontjára is figyelemmel – az ügyvezető igazgatója képviseli.

5. cikk

Igazgatótanács

(1)   A 6. cikkben felsorolt feladatok teljesítésére Igazgatótanács jön létre.

(2)   Az Igazgatótanács a következőkből áll:

a)

az egyes tagállamok által kinevezett egy-egy képviselő;

b)

a Bizottság által kinevezett négy képviselő;

c)

az Európai Parlament által kinevezett, szavazati joggal nem rendelkező képviselő.

Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjait szakirányú tapasztalataik és szakértelmük alapján nevezik ki.

Az Igazgatótanács tagjainak hivatali ideje négy év, amely egy alkalommal megújítható. Az Európai Parlament, a Bizottság és a tagállamok törekednek képviselőik Igazgatótanácson belüli cserélődésének korlátozására.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke vagy alelnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: főképviselő) képviselője és az Európai Űrügynökség (a továbbiakban: az ESA) képviselője az Igazgatótanács eljárási szabályzatában megállapított feltételek mellett meghívást kap az Igazgatótanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre.

(3)   Adott esetben a harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek részvételét és annak feltételeit a 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokban kell megállapítani, és azoknak meg kell felelniük az Igazgatótanács eljárási szabályzatának.

(4)   Az Igazgatótanács a tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén automatikusan az alelnök helyettesíti. Az elnök és az alelnök hivatali ideje két év, amely egyszer megújítható, és akkor jár le, amikor az adott személy igazgatótanácsi tagsága megszűnik.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács hatáskörébe tartozik az elnök, az alelnök vagy mindkettő felmentése.

(5)   Az Igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.

Az ügyvezető igazgató rendes körülmények között részt vesz a tanácskozásokon, amennyiben az elnök másként nem dönt.

Az Igazgatótanács évente két rendes ülést tart. Az Igazgatótanács az elnök kezdeményezésére vagy tagjai egyharmadának kérésére is összeül.

Az Igazgatótanács az üléseire megfigyelőként meghívhat bárkit, akinek véleménye érdeklődésre tarthat számot. Az Igazgatótanács tagjait – eljárási szabályzatától függően – tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

Az Igazgatótanács titkárságát az Ügynökség biztosítja.

(6)   E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az Igazgatótanács határozatait a szavazati joggal rendelkező tagjainak abszolút többségével hozza meg.

A (4) bekezdésben említett igazgatótanácsi elnök és alelnök megválasztásához és felmentéséhez, valamint a költségvetés és a munkaprogramok elfogadásához a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados szavazattöbbségére van szükség.

(7)   A tagállamok képviselői és a Bizottság minden egyes képviselője egy-egy szavazattal rendelkezik. Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban. A 6. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontján, valamint a 6. cikk (5) bekezdésén alapuló határozatok – a III. fejezet szerinti ügyek kivételével –a Bizottság képviselőinek igenlő szavazata hiányában nem fogadhatók el.

Az Igazgatótanács eljárási szabályzata részletesebb szavazási szabályokat állapít meg, különösen azt, hogy egy tag milyen feltételek szerint járhat el egy másik tag nevében.

6. cikk

Az Igazgatótanács feladatai

(1)   Az Igazgatótanács gondoskodik arról, hogy az Ügynökség a ráruházott feladatokat az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően teljesítse, és meghoz minden ehhez szükséges határozatot, a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan ellátott hatáskörök sérelme nélkül.

(2)   Az Igazgatótanács továbbá a következő feladatokat látja el:

a)

legkésőbb az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében meghatározott többéves pénzügyi keret első évének június 30-áig – a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdése a) pontjának megfelelően kidolgozott rész változatlan formában való beillesztését és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja az Ügynökségnek az e többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó többéves munkaprogramját. Az Európai Parlamenttel konzultálni kell e többéves munkaprogrammal kapcsolatban, feltéve ha a konzultáció célja a véleménycsere, és a konzultáció eredménye nem köti az Ügynökséget;

b)

minden év november 15-ig – a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdése b) pontjának megfelelően kidolgozott rész változatlan formában való beillesztését és a Bizottság véleményének kézhezvételét követően – elfogadja az Ügynökség soron következő évre vonatkozó munkaprogramját;

c)

teljesíti a 13. cikk (5), (6), (10) és (11) bekezdésében, valamint a 14. cikk (5) bekezdésében előírt, költségvetéssel kapcsolatos feladatait;

d)

felügyeli az 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont működését;

e)

e rendelet 21. cikkével összhangban elfogadja az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) végrehajtására vonatkozó szabályokat;

f)

jóváhagyja a 23. cikk (2) bekezdésében említett szabályokat azt követően, hogy e szabályoknak a biztonsági akkreditációt érintő rendelkezéseiről konzultált a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal;

g)

elfogadja a feladatai teljesítéséhez szükséges technikai eljárásokat;

h)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdése c) pontjának megfelelően kidolgozott rész változtatás nélküli beillesztését követően elfogadja az Ügynökség tevékenységeiről és kilátásairól szóló éves jelentést, és július 1-jéig továbbítja azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek;

i)

biztosítja a 26. cikkben meghatározott értékelésekből és ellenőrzésekből, továbbá az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálataiból és valamennyi belső és külső ellenőrzési jelentésből származó következtetés és ajánlás megfelelő nyomon követését, és az értékelési eljárások eredménye szempontjából releváns valamennyi információt továbbítja a költségvetési hatóságnak;

j)

az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett hatáskör-átruházási megállapodások aláírása előtt konzultál az ügyvezető igazgatóval annak kezdeményezésére;

k)

az ügyvezető igazgató javaslata alapján jóváhagyja az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében említett, az Ügynökség és az ESA közötti munkamegállapodásokat;

l)

az ügyvezető igazgató javaslata alapján csalás elleni stratégiát hagy jóvá;

m)

szükség esetén és az ügyvezető igazgató javaslatai alapján jóváhagyja az Ügynökség szervezeti struktúráit.

n)

elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

(3)   Az Ügynökség személyi állománya tekintetében az Igazgatótanács gyakorolja az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában (15) (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat), illetve az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint a munkaszerződések megkötésére felhatalmazott hatóságra ruházott jogokat (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatáskörök).

Az Igazgatótanács – a személyzeti szabályzat 110. cikke szerinti eljárásnak megfelelően – a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdése és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 6. cikke alapján határozatot hoz, amellyel az ügyvezető igazgatóra ruházza át a vonatkozó, a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröket, továbbá meghatározza e hatáskör-átruházás felülfüggesztésének feltételeit. Az ügyvezető igazgatónak jelentést kell tennie az Igazgatótanács számára ezen átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Az ügyvezető igazgató e hatásköröket maga is átruházhatja másra.

Az e bekezdés második albekezdése alkalmazásában, rendkívüli körülmények által indokolt esetben az Igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevezésre jogosult hatóságra ruházott hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történt átruházását, valamint e hatásköröknek ez utóbbi által másra történt átruházását, és e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára.

A második albekezdéstől eltérve azonban az Igazgatótanács a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökére köteles átruházni az első albekezdésben meghatározott hatásköröket a III. fejezet szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állomány felvétele, értékelése és új fokozatba sorolása, valamint az ilyen személyi állománnyal szembeni fegyelmi intézkedések tekintetében.

Az Igazgatótanács elfogadja a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek végrehajtási intézkedéseit a személyzeti szabályzat 110. cikkében előírt eljárásnak megfelelően. A III. fejezet szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állomány felvétele, értékelése és új fokozatba sorolása, valamint az említett személyi állománnyal szembeni fegyelmi intézkedések tekintetében az Igazgatótanács először a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal konzultál és megfelelően figyelembe veszi annak észrevételeit.

Az Igazgatótanács elfogad továbbá egy határozatot, amelyben megállapítja a nemzeti szakértőknek az Ügynökséghez történő kirendelésére vonatkozó szabályokat. Az Igazgatótanács e határozat elfogadása előtt konzultál a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal a III. fejezetben említett biztonsági akkreditációs tevékenységekben részt vevő nemzeti szakértők kirendelését illetően, és megfelelően figyelembe veszi annak észrevételeit.

(4)   Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki, és annak hivatali idejét a 15b. cikk (3) és (4) bekezdésének megfelelően hosszabbíthatja meg vagy szüntetheti meg.

(5)   Az Igazgatótanács fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett a teljesítményét illetően, különös tekintettel az Ügynökség hatáskörébe tartozó biztonsági kérdésekre, kivéve a III. fejezettel összhangban végzett tevékenységeket.

7. cikk

Ügyvezető igazgató

Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató irányítja, aki az Igazgatótanács felügyelete alatt teljesíti feladatait, a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot és a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökét a 11. és a 11a. cikkel összhangban megillető hatáskörök sérelme nélkül.

A Bizottság és az Igazgatótanács hatásköreinek sérelme nélkül az ügyvezető igazgató feladatai teljesítése során függetlenül jár el, utasításokat kormányoktól vagy más szervtől nem kérhet és nem fogadhat el.

8. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai

Az ügyvezető igazgató a következő feladatokat látja el:

a)

a II. és III. fejezet szerinti tevékenységek és határozatok kivételével ellátja az Ügynökség képviseletét, továbbá aláírja az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett hatáskör-átruházási megállapodásokat, az e rendelet 6. cikke (2) bekezdése j) pontjának megfelelően;

b)

előkészíti az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (4) bekezdésében említett, az Ügynökség és az ESA közötti munkamegállapodásokat és az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének k) pontjával összhangban benyújtja azokat az Igazgatótanácsnak, továbbá az Igazgatótanács jóváhagyását követően aláírja azokat;

c)

előkészíti az Igazgatótanács munkáját és szavazati jog nélkül részt vesz az Igazgatótanács munkájában, az 5. cikk (5) bekezdésének második albekezdésére is figyelemmel;

d)

végrehajtja az Igazgatótanács határozatait;

e)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban elkészített és elfogadott részek kivételével elkészíti az Ügynökség többéves és éves munkaprogramjait és azokat jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak;

f)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke által a 11a. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban végrehajtott részek kivételével végrehajtja a többéves és az éves munkaprogramokat;

g)

az Igazgatótanács minden egyes ülésére jelentést készít az éves munkaprogram és adott esetben a többéves munkaprogram végrehajtása terén elért eredményekről, amelybe változatlan formában beilleszti a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke által a 11a. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban készített részt;

h)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács által a 11. cikk (4) bekezdésének c) pontjával összhangban, a III. fejezet szerinti tevékenységek vonatkozásában elkészített és jóváhagyott rész kivételével elkészíti az Ügynökség tevékenységeiről és kilátásairól szóló éves jelentést, és azt jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak;

i)

minden szükséges intézkedést meghoz, amely biztosítja az Ügynökség e rendeletnek megfelelő működését, ideértve a belső adminisztratív utasítások elfogadását és a hirdetmények közzétételét is;

j)

a 13. cikkel összhangban elkészíti az Ügynökség becsült bevételeket és kiadásokat tartalmazó kimutatás-tervezetét, és a 14. cikkel összhangban végrehajtja a költségvetést;

k)

biztosítja, hogy az Ügynökség a Galileo Biztonsági Megfigyelőközpont üzemeltetőjeként követni tudja a 2004/552/KKBP tanácsi együttes fellépés (16) alapján hozott utasításokat, és betölthesse az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (17) 6. cikkében említett szerepét;

l)

biztosítja az összes vonatkozó, különösen a biztonsághoz kapcsolódó információknak az Ügynökség e rendelet 3. cikke (1) bekezdésében említett szervei közötti áramlását;

m)

tájékoztatja a Bizottságot az Ügynökségnek az 1285/2013/EU rendelet 12. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett, rendszerfejlesztések végrehajtásához szükséges műszaki és üzemeltetési előírásokkal – többek között az elfogadási és felülvizsgálati eljárások meghatározására vonatkozókkal –,valamint az e fejlesztéseket támogató kutatási tevékenységekkel kapcsolatos álláspontjáról;

n)

elkészíti – az e rendelet a III. fejezete szerinti biztonsági akkreditációs tevékenységekkel kapcsolatos kérdések tekintetében a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökével szoros együttműködésben – az Ügynökség szervezeti struktúráit, és azokat jóváhagyásra benyújtja az Igazgatótanácsnak;

o)

az Ügynökség személyi állománya tekintetében gyakorolja a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében meghatározott, az említett bekezdés második albekezdésének megfelelően ráruházott hatáskört;

p)

az Igazgatótanács jóváhagyását követően elfogadja a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban a tagállamokban vagy harmadik országokban helyi irodák létrehozásához szükséges intézkedéseket;

q)

biztosítja, hogy a titkárság és a megfelelő működéséhez szükséges összes erőforrás a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak, a 11. cikk (11) bekezdésében említett szerveknek, valamint a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének a rendelkezésére álljon;

r)

cselekvési tervet készít a 26. cikkben említett értékelések és ellenőrzések megállapításai és ajánlásai nyomon követésének biztosítása érdekében – a cselekvési tervnek a III. fejezet szerinti tevékenységekre vonatkozó szakasza kivételével –, és a Biztonsági Akkreditációs Tanács által készített rész változatlan formában történő beillesztését követően évente kétszer jelentést nyújt be a Bizottságnak az elért eredményekről, amelyet tájékoztatás céljából az Igazgatótanácsnak is be kell nyújtani;

s)

az Unió pénzügyi érdekei védelmében a következő intézkedéseket hozza meg:

i.

a csalás, korrupció és bármely más jogellenes tevékenység ellen megelőző intézkedéseket és hatékony ellenőrző intézkedéseket hoz;

ii.

szabálytalanságok megállapítása esetén visszatérítteti a jogosulatlanul kifizetett összeget és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű adminisztratív és pénzügyi szankciókat alkalmaz;

t)

kidolgozza az Ügynökség csalás elleni stratégiáját, amely – tekintettel a végrehajtandó intézkedések költség-haszon elemzésére – arányos a csalás kockázataival, és figyelembe veszi az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatainak megállapításait és ajánlásait, és jóváhagyásra benyújtja azt az Igazgatótanácsnak.

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„8a. cikk

Munkaprogramok és éves jelentés

(1)   Az Ügynökségnek a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott többéves munkaprogramja meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az Ügynökségnek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében meghatározott többéves pénzügyi keret időszakában teljesítenie kell, beleértve az Ügynökség felelősségi körébe tartozó nemzetközi kapcsolatokkal és tájékoztatással összefüggő feladatokat is. E programnak meg kell határoznia a teljes stratégiai programozást, beleértve a célokat, a részcélokat, a várt eredményeket és a teljesítménymutatókat, valamint a források programozását, ideértve az egyes tevékenységekhez hozzárendelt humán- és pénzügyi erőforrásokat. Figyelembe kell vennie az e rendelet 26. cikkében említett értékelések és ellenőrzések eredményét. A többéves munkaprogramnak tájékoztatás céljából a Bizottság által az Ügynökségre bízott feladatok átruházásának leírását is tartalmaznia kell, beleértve az 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett programirányítási feladatokat is.

(2)   Az e rendelet 6. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett éves munkaprogram a többéves munkaprogramon alapul. Az éves munkaprogram meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az Ügynökségnek a soron következő évben teljesítenie kell, beleértve a felelősségi körébe tartozó nemzetközi kapcsolatokkal és tájékoztatással összefüggő feladatokat is. A többéves munkaprogramnak részletes célokat és várt eredményeket, többek között teljesítménymutatókat kell magában foglalnia. A többéves munkaprogramnak egyértelműen meg kell jelölnie az előző pénzügyi évhez képest új, megváltozott vagy megszűnt feladatokat, valamint a teljesítménymutatók és célértékeik változásait. Az említett programban meg kell határozni az egyes tevékenységek ellátásához szükséges emberi és pénzügyi erőforrásokat is. Tájékoztatás céljából a többéves munkaprogramnak tartalmaznia kell az 1285/2013/EU rendelet 14. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság által az előírtak szerint hatáskör-átruházási megállapodás útján az Ügynökségre bízott feladatokat.

(3)   Az ügyvezető igazgató az Igazgatótanács általi elfogadás után továbbítja a többéves és az éves munkaprogramokat az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak, és azokról vezetői összefoglalót tesz közzé.

(4)   Az e rendelet 8. cikkének h) pontjában említett éves jelentés információkat tartalmaz a következőkről:

a)

a többéves és az éves munkaprogramok végrehajtása, többek között a teljesítménymutatókra tekintettel;

b)

a költségvetés és a személyzeti politikai terv végrehajtása;

c)

az Ügynökség irányítási és belső ellenőrzési rendszerei, valamint az 1285/2013/EU rendelet 11. cikkének e) pontjában említett projektirányítási rendszerek és technikák végrehajtásában elért eredmények;

d)

az Ügynökség környezetvédelmi teljesítményének javítására tett intézkedések;

e)

a külső és belső ellenőrzések megállapításai, valamint az ellenőrzések ajánlásainak és a mentesítésről szóló ajánlásoknak a nyomon követése;

f)

az ügyvezető igazgató megbízhatósági nyilatkozata.

Az éves jelentésről készült vezetői összefoglalót közzé kell tenni.”

3.

A 9. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az 1285/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban, ha a rendszerek üzemeltetése érintheti az Unió vagy a tagállamok biztonságát, a 2004/552/KKBP együttes fellépésben előírt eljárásokat kell alkalmazni.”

4.

A 10. és 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„10. cikk

Általános elvek

Az ebben a fejezetben említett, az európai GNSS-rendszerekre vonatkozó biztonsági akkreditációs tevékenységeket a következő elveknek megfelelően kell végezni:

a)

a biztonsági akkreditációs tevékenységekre és határozatokra az Unió és a tagállamok biztonság iránti kollektív felelősségével összefüggésben kerül sor;

b)

törekedni kell arra, hogy a határozatok konszenzussal szülessenek meg;

c)

a biztonsági akkreditációs tevékenységeket kockázatértékelés és -kezelés alkalmazásával kell végezni, mérlegelve az Európai GNSS rendszerek biztonságát érintő kockázatokat, valamint bármely kockázatcsökkentő intézkedés költségeire vagy időzítésére gyakorolt hatásokat, és figyelembe véve azon célt, hogy a rendszerek általános biztonsági szintje ne csökkenjen;

d)

a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat az összetett rendszerek akkreditációjához kellő felkészültséggel és megfelelő szintű személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező szakembereknek kell meghozniuk, objektív módon járva el;

e)

törekedni kell arra, hogy a biztonsági kérdésekben érintett valamennyi érdekelt féllel sor kerüljön konzultációra;

f)

a biztonsági akkreditációs tevékenységeket minden érdekeltnek egy biztonsági akkreditációs stratégia alapján kell végeznie, az Európai Bizottság 1285/2013/EU rendeletben meghatározott szerepének a sérelme nélkül;

g)

a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat – az alkalmazandó biztonsági akkreditációs stratégiában meghatározott folyamatnak megfelelően – a tagállami nemzeti biztonsági akkreditációs hatóságok által hozott helyi biztonsági akkreditációs határozatokra kell alapozni;

h)

folyamatos, átlátható és teljes mértékben érthető monitoring folyamatnak kell biztosítania, hogy az európai GNSS-rendszereket érintő biztonsági kockázatok ismertek legyenek, hogy a kockázatok elfogadható szintre történő csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések kerüljenek meghatározásra, figyelemmel az Unió és tagállamai biztonsági igényeire és a programok zökkenőmentes működése érdekében, valamint hogy ezen intézkedések alkalmazására az alapos védelem elvével összhangban kerüljön sor. Az ilyen intézkedések hatékonyságát folyamatosan értékelni kell. A biztonsági kockázatok értékelésére és kezelésére vonatkozó folyamatot a programokban érdekelt feleknek közösen, iteratív folyamatként kell kezelniük;

i)

a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatokat mind a Bizottságtól és a programok végrehajtásáért és a szolgáltatásnyújtásért felelős egyéb szervektől, mind pedig az Ügynökség ügyvezető igazgatójától és Igazgatótanácsától szigorúan függetlenül kell meghozni;

j)

a biztonsági akkreditációs tevékenységek végzésekor megfelelően figyelembe kell venni, hogy a Bizottság és a biztonsági rendelkezések végrehajtásáért felelős hatóságok között megfelelő koordinációra van szükség;

k)

az EU-minősített adatokat a programok végrehajtásában részt vevő minden érdekelt félnek a vonatkozó, az EU-minősített adatok védelmével kapcsolatos tanácsi és bizottsági biztonsági szabályokban megállapított alapelveknek és minimumkövetelményeknek megfelelően kell kezelnie és védenie.

11. cikk

Biztonsági Akkreditációs Tanács

(1)   Az e cikkben meghatározott feladatok teljesítésére létrejön az európai GNSS-rendszerek Biztonsági Akkreditációs Tanácsa (a továbbiakban: Biztonsági Akkreditációs Tanács).

(2)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács az 1285/2013/EU rendelettel a Bizottságra ruházott – különösen a biztonságot érintő kérdésekkel kapcsolatos – felelősség, továbbá a biztonsági akkreditációt illető tagállami hatáskörök sérelme nélkül teljesíti a feladatait.

(3)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács – biztonsági akkreditációs hatóságként – az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjával összefüggésben felelős az alábbiakért:

a)

a következőket megállapító biztonsági akkreditációs stratégia meghatározása és jóváhagyása:

i.

az európai GNSS-rendszerek akkreditálásának elvégzéséhez és fenntartásához, valamint más rendszerekkel való potenciális összekapcsolásukhoz szükséges tevékenységek köre;

ii.

az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjára vonatkozó eljárás a megkövetelt biztonsági szinttel arányos részletességgel és a jóváhagyás feltételeinek egyértelmű meghatározásával; ezt az eljárást a vonatkozó, különösen az 1285/2013/EU rendelet 13. cikkében említett követelményekkel összhangban kell lefolytatni;

iii.

az akkreditációs eljárásban érdekelt felek szerepe;

iv.

a programok szakaszaihoz illeszkedő akkreditációs ütemterv, különös tekintettel az infrastruktúra telepítésére, a szolgáltatásnyújtásra és a fejlesztésre;

v.

a rendszerekhez kapcsolt hálózatoknak és a Galileo program alapján létrehozott rendszerhez kapcsolt PRS-berendezéseknek a tagállamok biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szervei által elvégzendő biztonsági akkreditációjának elvei;

b)

a biztonsági akkreditációval kapcsolatos határozatok meghozatala, különösen a műholdak felbocsátásának jóváhagyása, a rendszerek különböző konfigurációkban és különböző szolgáltatások számára történő üzemeltetésének engedélyezése, az űrbeli jeladás, valamint a földi állomások üzemeltetésének engedélyezése vonatkozásában. A Biztonsági Akkreditációs Tanács a Galileo program alapján létrehozott rendszerhez kapcsolt hálózatok és PRS-berendezések tekintetében kizárólag annak engedélyezéséről hoz – a tagállamok biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szerveitől kapott vélemény és az általános biztonsági kockázatok figyelembevételével – határozatot, hogy meghatározott szervek PRS-vevőkészülékeket és PRS biztonsági modulokat fejlesszenek ki és gyártsanak.

c)

a biztonsági akkreditációhoz kapcsolódó minden dokumentum megvizsgálása, továbbá jóváhagyása azon dokumentumok kivételével, amelyeket a Bizottság fogad el az 1285/2013/EU rendelet 13. cikke, valamint az 1104/2011/EU határozat 8. cikke alapján;

d)

hatáskörén belül tanácsadás a Bizottságnak az 1285/2013/EU rendelet 13. cikkében, valamint az 1104/2011/EU határozat 8. cikkében említett jogi aktusok szövegtervezetének a kidolgozásához, beleértve a biztonsági működési eljárások létrehozását, és álláspontjához nyilatkozat csatolása;

e)

a 10. cikk h) pontjában említett monitoring folyamattal összhangban kidolgozott biztonságikockázat-értékelés vizsgálata és jóváhagyása, figyelembe véve az e bekezdés c) pontjában említett dokumentumoknak való megfelelést, valamint az 1285/2013/EU rendelet 13. cikkének és az 1104/2011/EU határozat 8. cikkének megfelelően kidolgozott dokumentumoknak való megfelelést; a Bizottsággal folytatott együttműködés a kockázatcsökkentési intézkedések meghatározása érdekében;

f)

az e rendelet 12. cikkének b) pontjával összhangban biztonsági értékelések, vizsgálatok vagy felülvizsgálatok elvégzésével vagy támogatásával az európai GNSS-rendszerek biztonsági akkreditációjával összefüggő biztonsági intézkedések végrehajtásának ellenőrzése;

g)

az elektronikus lehallgatás ellen védelmet biztosító engedélyezett termékek (TEMPEST) és intézkedések, valamint az európai GNSS-rendszerek biztonságát szolgáló jóváhagyott kriptográfiai termékek kiválasztásának jóváhagyása;

h)

az európai GNSS-rendszerek egyéb rendszerekkel való összekapcsolásának jóváhagyása, vagy adott esetben részvétel az összekapcsolásnak a biztonsági kérdésekben illetékes, megfelelő szervvel való közös jóváhagyásában;

i)

megállapodás az érintett tagállammal a 12. cikk c) pontjában említett, a hozzáférés ellenőrzését szolgáló formanyomtatványról;

j)

az e cikk (11) bekezdésében említett kockázati jelentések alapján a Bizottság tájékoztatása az általa készített kockázatértékelésről, és egy adott biztonsági akkreditációs határozat tekintetében tanácsadás a Bizottság számára a fennmaradó kockázat kezelési lehetőségeit illetően;

k)

a Bizottsággal szoros együttműködésben a Tanács konkrét kérésére a Tanács támogatása a 2004/552/KKBP együttes fellépés végrehajtásában;

l)

a feladatai teljesítéséhez szükséges konzultációk lefolytatása.

(4)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács ezen túlmenően:

a)

elkészíti és jóváhagyja a többéves munkaprogramnak a 8a. cikk (1) bekezdésében meghatározott, az e fejezet szerinti működési tevékenységekkel, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges pénzügyi és humánerőforrásokkal kapcsolatos részét, és azt időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön a többéves munkaprogramba;

b)

elkészíti és jóváhagyja az éves munkaprogramnak a 8a. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az e fejezet szerinti működési tevékenységekkel, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez szükséges pénzügyi és humánerőforrásokkal kapcsolatos részét, és azt időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön az említett munkaprogramba;

c)

elkészíti és jóváhagyja az éves jelentésnek a 6. cikk (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott, az Ügynökség e fejezet szerinti tevékenységeire és kilátásaira, valamint az e tevékenységek elvégzéséhez és kilátások megvalósításához szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokra vonatkozó részét, és azt időben benyújtja az Igazgatótanácsnak annak érdekében, hogy az bekerüljön az éves jelentésbe;

d)

elfogadja és közzéteszi eljárási szabályzatát.

(5)   A Bizottság folyamatosan tájékoztatja a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot arról, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács által tervezett határozatok hogyan befolyásolják a programok megfelelő lebonyolítását és a fennmaradó kockázatok kezelésére vonatkozó tervek végrehajtását. A Biztonsági Akkreditációs Tanács figyelembe veszi a Bizottság ilyen véleményét.

(6)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács határozatainak a Bizottság a címzettje.

(7)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság egy képviselőjéből és a főképviselő egy képviselőjéből áll. A tagállamok, a Bizottság és a főképviselő törekednek arra, hogy korlátozzák képviselőik cserélődését a Biztonsági Akkreditációs Tanácsban. A Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjainak hivatali ideje négy év, amely egy alkalommal megújítható. Az ESA egy képviselője meghívást kap a Biztonsági Akkreditációs Tanács ülésein megfigyelői minőségben való részvételre. Kivételes esetben harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői is meghívást kaphatnak arra, hogy ezeken az üléseken az e harmadik országokat vagy nemzetközi szervezeteket közvetlenül érintő kérdésekben megfigyelői minőségben részt vegyenek. A harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek képviselői részvételének szabályait és annak feltételeit a 23. cikk (1) bekezdésében említett megállapodásokban kell megállapítani, és azoknak meg kell felelniük a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatának.

(8)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács a szavazati joggal rendelkező tagok kétharmados többségével tagjai közül egy elnököt és egy alelnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén automatikusan az alelnök helyettesíti.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács felmentheti az elnököt, az alelnököt vagy mindkettőt. A felmentésre vonatkozó határozatot kétharmados többséggel fogadja el.

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének és alelnökének hivatali ideje két év, amely egy alkalommal megújítható. Az elnök vagy az alelnök hivatali ideje akkor jár le, amikor az adott személy biztonsági akkreditációs tanácsi tagsága megszűnik

(9)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács rendelkezésére áll minden olyan emberi és anyagi erőforrás, amely az igazgatási támogatási feladatok megfelelő ellátásához szükséges, és amely lehetővé teszi a Biztonsági Akkreditációs Tanács, valamint a (11) bekezdésben említett szervek számára, hogy feladataikat – különösen a dokumentumok kezelését, a biztonsági eljárások végrehajtásának megindítását és ellenőrzését, a rendszerbiztonsági ellenőrzéseket, a határozatok előkészítését és az ülések szervezését – függetlenül teljesíthessék. A 10. cikk i) pontjában meghatározott önállósági és függetlenségi elvek sérelme nélkül hozzáféréssel rendelkezik továbbá a feladatai teljesítéséhez szükséges, az Ügynökség rendelkezésére álló valamennyi információhoz.

(10)   A program céljaival összhangban a Biztonsági Akkreditációs Tanács és az ellenőrzése alá tartozó ügynökségi személyi állomány olyan módon végzi a munkáját, amely biztosítja az Ügynökség többi tevékenységével, különösen a rendszerek üzemeltetéséhez kapcsolódó működési tevékenységekkel szembeni önállóságot és függetlenséget. E célból az Ügynökségen belül szervezetileg ténylegesen szét kell választani az e fejezet szerinti tevékenységekben részt vevő személyi állományt és az Ügynökség személyi állományának többi részét. A Biztonsági Akkreditációs Tanács haladéktalanul tájékoztatja az ügyvezető igazgatót, az Igazgatótanácsot és a Bizottságot bármely olyan körülményről, amely veszélyeztetheti önállóságát vagy függetlenségét. Abban az esetben, ha az Ügynökségen belül nem orvosolható a helyzet, a Bizottság a megfelelő felekkel konzultálva megvizsgálja azt. E vizsgálat eredményének alapján a Bizottság megteszi az Ügynökség által végrehajtandó, megfelelő enyhítő intézkedéseket, és ezekről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(11)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács speciális alárendelt, az utasításai alapján működő szerveket hoz létre, amelyek feladata speciális ügyek kezelése. A Biztonsági Akkreditációs Tanács, miközben biztosítja a munka szükséges folyamatosságát, létrehoz egy testületet, amelynek feladata a biztonsági elemzéseknek a vonatkozó kockázati jelentések elkészítéséhez szükséges felülvizsgálata és tesztelése, segítve a Biztonsági Akkreditációs Tanácsot határozatainak előkészítésében. A Biztonsági Akkreditációs Tanács az említett testület munkájának elősegítése érdekében szakértői csoportokat hozhat létre és szüntethet meg.

(12)   A tagállamok hatáskörének, valamint az Ügynökség 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett feladatának a sérelme nélkül, a Galileo program kiépítési szakasza során a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett létre kell hozni egy tagállami szakértői csoportot a kriptográfiai terjesztési hatóságnak (CDA) az EU kriptográfiai anyagok kezelésével kapcsolatos feladatainak teljesítésére, különösen az alábbiak tekintetében:

i.

a Galileo-program keretében létrehozott rendszer működéséhez szükséges repülési és egyéb rejtjelkulcsok kezelése;

ii.

a PRS kulcsainak könyvelésére, biztonságos kezelésére, tárolására és terjesztésére vonatkozó eljárások kialakításának és végrehajtásának ellenőrzése.

(13)   Amennyiben nem alakul ki az e rendelet 10. cikkében szereplő általános elvek szerinti konszenzus, a Biztonsági Akkreditációs Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikkében előírt többséggel és az e rendelet 9. cikkében foglalt rendelkezések sérelme nélkül hozza meg határozatait. A Bizottság képviselője és a főképviselő képviselője nem vesz részt a szavazásban. A Biztonsági Akkreditációs Tanács által hozott határozatokat a Biztonsági Akkreditációs Tanács nevében a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke írja alá.

(14)   A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy a biztonsági akkreditációs határozatok elfogadása hogyan befolyásolja a programok megfelelő lefolytatását. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Biztonsági Akkreditációs Tanács által hozott határozat jelentős hatással lehet a programok megfelelő lebonyolítására, például a költségek, a menetrend vagy a teljesítmény tekintetében, azonnal értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(15)   A Bizottság – az Európai Parlament és a Tanács egy hónapon belül kinyilvánítandó véleményének figyelembevételével – az 1285/2013/EU rendelettel összhangban bármely megfelelő intézkedést elfogadhat.

(16)   Az Igazgatótanácsot meghatározott időközönként tájékoztatni kell a Biztonsági Akkreditációs Tanácsban folyó munka állásáról.

(17)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács a munkarendjének kialakításakor figyelembe veszi az 1285/2013/EU rendelet 27. cikkében említett éves munkaprogramját.”

5.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökének feladatai

(1)   A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke a következő feladatokat látja el:

a)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett irányítja a biztonsági akkreditációs tevékenységeket;

b)

a Biztonsági Akkreditációs Tanács felügyelete mellett végrehajtja az Ügynökség többéves és éves munkaprogramjainak e fejezet szerinti részét;

c)

együttműködik az ügyvezető igazgatóval annak érdekében, hogy segítse a 13. cikk (3) bekezdésében említett létszámtervnek és az Ügynökség szervezeti struktúráinak a kialakításában;

d)

elkészíti a 8. cikk g) pontjában említett, az elért eredményekről szóló jelentésnek az e fejezet szerinti működési tevékenységeket ismertető szakaszát, és azt időben benyújtja a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak és az ügyvezető igazgatónak annak érdekében, hogy az bekerülhessen az elért eredményekről szóló jelentésbe;

e)

elkészíti a 8. cikk h), illetve r) pontjában említett éves jelentésnek és cselekvési tervnek az e fejezet szerinti működési tevékenységeket ismertető szakaszát, és időben benyújtja azokat az ügyvezető igazgatónak;

f)

az e fejezet szerinti tevékenységekkel és határozatokkal kapcsolatban képviseli az Ügynökséget;

g)

az Ügynökségnek az e fejezet által érintett tevékenységeket végző személyi állománya tekintetében gyakorolja a 6. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett, a 6. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdésének megfelelően rá ruházott hatáskört.

(2)   Az e fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan az Európai Parlament és a Tanács felhívhatja a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökét, hogy az említett intézmények előtt folytassanak véleménycserét az Ügynökség munkájáról és kilátásairól, többek között a többéves és az éves munkaprogramokról is.”

6.

A 12. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikkel összhangban, valamint a tagállamok állampolgárainak állampolgárság alapján történő megkülönböztetése nélkül, a biztonsági kérdésekben illetékes nemzeti szervek egyetértésével és annak felügyelete mellett lehetővé teszik a Biztonsági Akkreditációs Tanács által kinevezett és megfelelő felhatalmazással rendelkező személyek számára, hogy a joghatóságuk alá tartozó rendszerek biztonságával kapcsolatos valamennyi információhoz és területhez és/vagy helyszínhez hozzáférjenek, többek között a Biztonsági Akkreditációs Tanács által meghatározott biztonsági ellenőrzések és tesztek, valamint a 10. cikk h) pontjában említett biztonsági kockázatok monitoring folyamatának céljából. Ezeket az ellenőrzéseket és teszteket a következő elveknek megfelelően kell végezni:

i.

hangsúlyozni kell a biztonság és a hatékony kockázatkezelés fontosságát az ellenőrzött szervezeteken belül;

ii.

ajánlásokat kell tenni olyan ellenintézkedésekre vonatkozóan, amelyek a minősített adatok bizalmas jellegének, sértetlenségének vagy rendelkezésre állásának sérülése által okozott hatás enyhítését szolgálják.”

7.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az ügyvezető igazgató – a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan a Biztonsági Akkreditációs Tanács elnökével szoros együttműködésben – kimutatástervezetet készít az Ügynökség következő pénzügyi évre vonatkozó becsült bevételeiről és kiadásairól, világosan elkülönítve a kimutatástervezetnek az Ügynökség biztonsági akkreditációs tevékenységeivel és egyéb tevékenységeivel kapcsolatos elemeit. A Biztonsági Akkreditációs Tanács elnöke az említett tervezetről nyilatkozatot készíthet, az ügyvezető igazgató pedig a kimutatástervezetet és az említett nyilatkozatot a létszámtervvel együtt megküldi az Igazgatótanácsnak és a Biztonsági Akkreditációs Tanácsnak.”;

b)

az (5) és (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A becsült bevételek és kiadások kimutatástervezete alapján az Igazgatótanács – a III. fejezet szerinti tevékenységekkel kapcsolatosan a Biztonsági Akkreditációs Tanáccsal szoros együttműködésben – minden évben elkészíti az Ügynökség becsült bevételeit és kiadásait tartalmazó, a következő pénzügyi évről szóló kimutatást.

(6)   Az Igazgatótanács március 31-ig továbbítja a kimutatástervezetet – amely magában foglalja a létszámtervet, valamint az ideiglenes éves munkaprogramot – a Bizottságnak és azon harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek, amelyekkel az Unió a 23. cikk (1) bekezdésével összhangban megállapodásokat kötött.”

8.

A 14. cikk (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(10)   Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján az N + 2. év április 30-áig mentesíti az ügyvezető igazgatót az N. évi költségvetés végrehajtása tekintetében, kivéve a költségvetésnek az adott esetben az 1285/2013/EU rendelet 14. cikke (2) bekezdése alapján az Ügynökségre ruházott feladatokra vonatkozó részének a végrehajtását, amelyre a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 164. és 165. cikkében előírt eljárás alkalmazandó.

9.

A rendelet a következő fejezettel egészül ki:

„IVa. FEJEZET

HUMÁNERŐFORRÁS

15a. cikk

Személyi állomány

(1)   Az Ügynökség által alkalmazott személyekre az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata, az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek, valamint az említett személyzeti szabályzat és alkalmazási feltételek alkalmazása céljából az Unió intézményei által közösen elfogadott szabályok vonatkoznak.

(2)   Az Ügynökség személyi állományának olyan alkalmazottakból kell állnia, akiknek a felvételét az Ügynökség szükségesnek ítéli annak érdekében, hogy feladatait teljesíteni tudja. A személyi állomány tagjainak az általuk kezelt adatok minősítésének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

(3)   Az Ügynökség belső szabályainak, például az Igazgatótanács eljárási szabályzatának, a Biztonsági Akkreditációs Tanács eljárási szabályzatának, az Ügynökségre vonatkozó pénzügyi szabályoknak, a személyzeti szabályzat alkalmazására vonatkozó szabályoknak és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályoknak a 10. cikk i) pontjának megfelelően biztosítaniuk kell a biztonsági akkreditációs tevékenységeket végző személyi állománynak az Ügynökség többi tevékenységét végző személyi állományával szembeni önállóságát és függetlenségét.

15b. cikk

Az ügyvezető igazgató kinevezése és hivatali ideje

(1)   Az ügyvezető igazgatót az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke a) pontjának megfelelően az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként kell foglalkoztatni.

(2)   Az ügyvezető igazgatót az Igazgatótanács nevezi ki, érdemei, dokumentált igazgatási és vezetői készségei, valamint az érintett területen szerzett szakértelme és tapasztalata alapján, egy pályázati felhívásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában és másutt való közzétételét követően megrendezett nyílt és átlátható versenyvizsga után a Bizottság által javasolt jelöltek közül.

Az Igazgatótanács által kiválasztott jelölt, amint lehetséges, felkérhető arra, hogy nyilatkozatot tegyen az Európai Parlament előtt, és hogy válaszoljon a parlamenti képviselők kérdéseire.

Az ügyvezető igazgatóval történő szerződéskötés során az Ügynökséget az Igazgatótanács elnöke képviseli.

Az Igazgatótanács az ügyvezető igazgató kinevezésére vonatkozó határozatát tagjainak kétharmados többségével fogadja el.

(3)   Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Hivatali idejének lejártával a Bizottság értékelést készít az ügyvezető igazgató teljesítményéről, az Ügynökség jövőbeli feladatainak és kihívásainak figyelembevételével.

Az Igazgatótanács – a Bizottság javaslata alapján és az első albekezdésben említett értékelés figyelembevételével – az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal legfeljebb négy évre meghosszabbíthatja.

Az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításáról szóló határozatot az Igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével fogadja el.

Az az ügyvezető igazgató, akinek a hivatali idejét meghosszabbították, ezt követően nem vehet részt az ugyanazon álláshelyre vonatkozó kiválasztási eljárásban.

Ha az Igazgatótanácsnak szándékában áll meghosszabbítani az ügyvezető igazgató hivatali idejét, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. A meghosszabbítás előtt az ügyvezető igazgató felkérhető arra, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai előtt nyilatkozatot tegyen, és válaszoljon a képviselők kérdéseire.

(4)   Az Igazgatótanács a Bizottságnak vagy tagjai egyharmadának a javaslata alapján, tagjainak kétharmados többségével hozott határozattal felmentheti az ügyvezető igazgatót.

(5)   Az Európai Parlament és a Tanács felhívhatja az ügyvezető igazgatót, hogy az említett intézmények előtt folytassanak véleménycserét az Ügynökség munkájáról és kilátásairól, többek között a többéves és az éves munkaprogramról is. Ez a véleménycsere nem érinthet a III. fejezet szerinti biztonsági akkreditációs tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseket.

15c. cikk

Kirendelt nemzeti szakértők

Az Ügynökséghez nemzeti szakértőket rendelhetnek ki. E szakértőknek az általuk kezelt adatok minősítésének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük. Ezekre az alkalmazottakra a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek nem vonatkoznak.”

10.

A 16. és 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

A csalás megelőzése

(1)   A csalás, a korrupció és bármely egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (19) korlátozás nélkül alkalmazandó az Ügynökségre. E célból az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Közösségek Bizottsága között létrejött, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz (20), és az e megállapodás mellékletében szereplő határozatmintát követve meghozza az Ügynökség személyzetére, illetve a kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.

(2)   A Számvevőszék az Ügynökség által kifizetett pénzösszegek kedvezményezettjeit, az Unió pénzügyi forrásaiból az Ügynökségen keresztül részesülő szerződő feleket, illetve alvállalkozókat az eljuttatott dokumentumok alapján vagy helyszíni ellenőrzések révén ellenőrzésnek vetheti alá.

(3)   Az Ügynökség által nyújtott vissza nem térítendő támogatások, illetve az általa megkötött szerződések tekintetében az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendelettel, valamint a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (21) összhangban vizsgálatokat, többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából.

(4)   E cikk (1), (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül az Ügynökség és a harmadik országok, illetve nemzetközi szervezetek közötti együttműködési megállapodásokban, az Ügynökség harmadik felekkel kötött szerződéseiben és vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásaiban, valamint az Ügynökség finanszírozási határozataiban kifejezetten elő kell írni, hogy a Számvevőszék és az OLAF hatáskörüknek megfelelően ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhetnek.

17. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az Ügynökségre és a 15a. cikkben említett személyi állományára az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv alkalmazandó.

11.

A 18. cikket el kell hagyni.

12.

A 22. és 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„22. cikk

A minősített vagy különleges adatokra vonatkozó biztonsági szabályok

(1)   Az Ügynökség az EU-minősített adatok védelmére vonatkozóan a Bizottság biztonsági szabályait alkalmazza.

(2)   Az Ügynökség a belső szabályaiban rendelkezéseket állapíthat meg a minősítés nélküli, ugyanakkor különleges adatok kezelésére vonatkozóan. Az ilyen rendelkezéseknek többek között ezen adatok cseréjére, kezelésére és tárolására kell kiterjedniük.

22a. cikk

Összeférhetetlenség

(1)   Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai, az ügyvezető igazgató, valamint a kirendelt nemzeti szakértők és a megfigyelők kötelezettségvállalási nyilatkozatot és érdekeltségi nyilatkozatot tesznek, amelyben nyilatkoznak a függetlenségüket esetleg befolyásoló mindenfajta közvetlen vagy közvetett érdekeltségük hiányáról vagy meglétéről. E nyilatkozatoknak pontosaknak és teljeseknek kell lenniük. A nyilatkozatot a hivatalba lépéskor, írásban kell megtenni, majd évente meg kell újítani. A nyilatkozatot szükség esetén – és különösen az érintett személyek személyes körülményeiben bekövetkezett releváns változás esetén – aktualizálni kell.

(2)   Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács tagjai, az ügyvezető igazgató, valamint a kirendelt nemzeti szakértők, a megfigyelők és az ad hoc munkacsoportokban részt vevő külső szakértők minden olyan ülés előtt, amelyen részt vesznek, pontos és teljes nyilatkozatot tesznek a napirendi pontokkal kapcsolatban a függetlenségüket esetleg befolyásoló bármilyen érdekeltségük hiányáról vagy meglétéről, és érdekeltségük esetén tartózkodnak bármely napirendi pontról folytatott megbeszélésen vagy szavazáson való részvételtől.

(3)   Az Igazgatótanács és a Biztonsági Akkreditációs Tanács az eljárási szabályzatában megállapítja az (1) és (2) bekezdésben említett érdekeltségi nyilatkozatra és az összeférhetetlenség elkerülésére és kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályokat.

23. cikk

Harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvétele

(1)   Az Ügynökség nyitott harmadik országok és nemzetközi szervezetek részvétele előtt. A részvételről és annak feltételeiről az Unió és az adott harmadik ország vagy nemzetközi szervezet között megkötött megállapodásban kell rendelkezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkében szereplő eljárásnak megfelelően.

(2)   E megállapodások vonatkozó rendelkezéseivel összhangban gyakorlati szabályokat kell kidolgozni a harmadik országoknak és nemzetközi szervezeteknek az Ügynökség munkájában való részvételére, beleértve azon szabályokat is, amelyek az Ügynökség által vállalt kezdeményezésekben való részvételre, a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyi állományra vonatkoznak.

23a. cikk

Közös közbeszerzés a tagállamokkal

Feladatai teljesítése érdekében az Ügynökség az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (22) összhangban közös közbeszerzést folytathat a tagállamokkal.

13.

A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Felülvizsgálat, értékelés és ellenőrzés

(1)   A Bizottság 2016. december 31-ig, majd azt követően ötévente értékeli az Ügynökséget, különösen annak hatása, hatékonysága, megfelelő működése, munkamódszerei, valamint a kezelésében lévő erőforrások iránti szükségletei és azok felhasználása tekintetében. Az értékelésnek elsősorban az Ügynökség által végzett feladatok körében vagy jellegében bekövetkezett változásoknak és e változások pénzügyi hatásának a vizsgálatát kell magában foglalnia. Az értékelésben ki kell térni arra, hogy az Ügynökség hogyan alkalmazza az összeférhetetlenségi politikáját, és szerepeltetni kell azokat a körülményeket is, amelyek veszélyeztethették a Biztonsági Akkreditációs Tanács önállóságát és függetlenségét.

(2)   A Bizottság az értékelésről szóló jelentést és annak megállapításait benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Ügynökség Igazgatótanácsának és Biztonsági Akkreditációs Tanácsának. Az értékelés eredményeit a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni.

(3)   Minden második értékelésnek ki kell terjednie az Ügynökség mérlegének a célok és feladatok tekintetében végzett vizsgálatára is. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Ügynökség fenntartása a számára kijelölt célok és feladatok tekintetében már nem indokolt, a Bizottság adott esetben javasolhatja e rendelet hatályon kívül helyezését.

(4)   Az Igazgatótanács vagy a Bizottság kérésére az Ügynökség teljesítményét külső ellenőrzésnek lehet alávetni.”

2. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 198., 2013.7.10., 67. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. március 12-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1285/2013/EU rendelete az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. szeptember 22-i 912/2010/EU rendelete az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról, az európai műholdas rádiónavigációs programokat üzemeltető struktúrák létrehozásáról szóló 1321/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 276., 2010.10.20., 11. o.).

(5)  A Tanács 2004. július 12-i 2004/552/KKBP együttes fellépése az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól (HL L 246., 2004.7.20., 30. o.).

(6)  A Tanács 2013. szeptember 23-i 2013/488/EU határozata az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1104/2011/EU határozata a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól (HL L 287., 2011.11.4., 1. o.).

(8)  HL L 15., 2014.1.20., 1. o.

(9)  HL L 283., 2010.10.29., 12. o.

(10)  A tagállamok kormányainak képviselői által 2010. december 10-én közös megegyezéssel elfogadott 2010/803/EU határozat az Európai GNSS Ügynökség székhelyéről (HL L 342., 2010.12.28., 15. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1285/2013/EU rendelete az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

(15)  A 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek.

(16)  A Tanács 2004. július 12-i 2004/552/KKBP együttes fellépése az Európai Unió biztonságát befolyásoló európai műholdas rádiónavigációs rendszer üzemeltetésének egyes vonatkozásairól (HL L 246., 2004.7.20., 30. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1104/2011/EU határozata a Galileo program keretében megvalósuló globális navigációs műholdrendszer nyújtotta kormányzati ellenőrzésű szolgáltatáshoz való hozzáférés szabályairól (HL L 287., 2011.11.4., 1. o.).”

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).”

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(20)  HL L 136., 1999.5.31., 15. o.

(21)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).”

(22)  A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).”


Top