Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014R0390

A Tanács 390/2014/EU rendelete (2014. április 14.) a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról

OJ L 115, 17.4.2014, p. 3–13 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/390/oj

17.4.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/3


A TANÁCS 390/2014/EU RENDELETE

(2014. április 14.)

a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 352. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

Az Európai Unióról szóló szerződés 10. és 11. cikke szerint minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében, és az Unió intézményeinek biztosítaniuk kell, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák, továbbá az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet kell fenntartaniuk.

(2)

A Bizottság a 2010. március 3-án kiadott EURÓPA 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című közleményével az Unió és a tagállamok célja, hogy biztosítsák a növekedést, a foglalkoztatást, a termelékenységet és a társadalmi kohéziót az elkövetkező évtizedre.

(3)

Habár szilárd és elismert jogokkal rendelkező uniós polgárnak lenni vitathatatlanul hozzáadott értéket képvisel, az Unió nem mindig hívja fel hatékony módon a figyelmet a számos gazdasági és szociális probléma megoldása és az uniós szakpolitikai intézkedések között fennálló kapcsolatra. Ennélfogva az európai béke és stabilitás, a hosszú távú fenntartható növekedés, az árstabilitás, a fogyasztók és a környezet hatékony védelme, valamint az alapvető jogok érvényesítése terén elért meggyőző eredmények ellenére a polgárok nem minden esetben érzik úgy, hogy erősen kötődnek az Unióhoz.

(4)

Annak érdekében, hogy Európát közelebb hozzuk a polgáraihoz, és lehetővé tegyük számukra, hogy teljes mértékben részt vegyenek egy minden eddiginél szorosabbanműködő Unió létrehozásában, transznacionális és uniós szintű tevékenységek segítségével végrehajtott számos különböző intézkedésre és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Az európai polgári kezdeményezés egyedülálló módon lehetőséget kínál a polgárok számára, hogy közvetlenül részt vegyenek az uniós jogszabályok alakításában (3).

(5)

A 1904/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) cselekvési programot hozott létre, amely megerősítette a civil társadalmi szervezetekkel és a településekkel való állandó párbeszéd fenntartásának és a polgárok aktív bevonása támogatásának szükségességét.

(6)

Az „Európa a polgárokért” program (2007–2013) időközi értékelő jelentése, egy nyilvános online konzultációval és az érdekelt felek két egymást követő konzultációs ülésével együtt megerősítette, hogy az új „Európa a polgárokért” programot mind a civil társadalmi szervezetek, mind pedig a közreműködő magánszemélyek relevánsnak tekintik, és létrehozására szükség van ahhoz, hogy szervezeti szinten befolyást gyakoroljon a kapacitásépítésre, az egyének szintjén pedig az uniós ügyek iránti érdeklődés növekedését eredményezze. Ennek a rendeletenek ezért létre kell hoznia egy 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” programot (a továbbiakban: a program).

(7)

A projektek témáit, azok helyi és regionális kontextusba való beágyazottságát, valamint az érdekeltek körének összetételét illetően jelentős szinergiáknak kellene létrejönniük más uniós programokkal, nevezetesen az oktatás, a szakképzés, az ifjúság, a sport, a kultúra és az audiovizuális ágazat, az alapvető jogok és szabadságok, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, a kutatás és az innováció, az információs társadalom, a bővítési politika és az Unió külügyi tevékenysége területén.

(8)

A programnak különböző intézkedések széles körét kell felölelnie, és annak érdekében, hogy a közélet valamennyi területén aktív részvételre sarkalljon, magában kell foglalnia többek között a polgárok számára szervezett találkozókat, a polgári ügyeket érintő kapcsolattartást és az ezekről folytatott vitákat, uniós szintű rendezvényeket, az európai történelem meghatározó pillanatairól való ismeretterjesztést és reflexiót célzó kezdeményezéseket, az Unió történetével és az uniós intézmények működésével kapcsolatos ismereteknek különösen a fiatalok körében való elmélyítésére irányuló kezdeményezéseket, valamint az európai politikai kérdésekről folytatott vitákat.

(9)

Az európai lelkiismeretről és a totalitarizmusról szóló, 2009. április 2-i európai parlamenti állásfoglalás, valamint az európai totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekményekre való emlékezésről szóló, 2011. június 9–10-i tanácsi következtetések hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a múlton való túllépésnek és a jövő építésének eszközeként elevenen őrizzük a múlt emlékét, továbbá kiemelik, hogy az Unió értékes szerepet játszik az ezen bűnökre vonatkozó kollektív emlékezet elősegítésében, megosztásában és előmozdításában. Ezért a történelmi, kulturális és interkulturális szempontok releváns voltát szintén figyelembe kell venni, csakúgy mint az emlékezés és az európai identitás között fennálló kapcsolatokat.

(10)

A program hatásának és hosszú távú fenntarthatóságának fokozása érdekében a program horizontális dimenziójának gondoskodnia kell az eredmények valorizációjáról és átadhatóságáról. E célból gondoskodni kell arról, hogy a beindított tevékenységek kapcsolódjanak az uniós politikai menetrendhez, és azokról megfelelő tájékoztatást kell nyújtani.

(11)

Tekintettel az Uniót jellemző többnyelvűségre, valamint az alulreprezentált csoportok integrálásának a szükségességére, kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy valamennyi tagállamból egyenlő mértékben vonjuk be a polgárokat és a civil társadalmi szervezeteket, és biztosítsuk részvételüket a transznacionális projektekben és tevékenységekben.

(12)

Egyrészről az előcsatlakozási stratégiában részt vevő, csatlakozó és tagjelölt, valamint potenciális tagjelölt országok, másrészről az EGT-megállapodásban részt vevő EFTA-országok – a velük kötött megállapodásoknak megfelelően – az uniós programok potenciális résztvevőinek minősülnek. A 2001/822/EK tanácsi határozat (5) alapján továbbá a tengerentúli országok és területek jogosultak az e programban való részvételre.

(13)

A mély és fenntartható demokrácia megvalósítása, illetve a virágzó polgári társadalom létrehozása közös célja e programnak és a 232/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatnak (6). Az Unió – a közös értékek és elvek iránti kölcsönös elkötelezettség alapján – kiemelt kapcsolat lehetőségét kínálja az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz hatálya alá tartozó országok számára.

(14)

Az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekhez rendelt források hozzájárulhatnának az Unió politikai prioritásairól szóló intézményi szintű kommunikációhoz is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

(15)

A programot a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve rendszeresen ellenőrizni kell és független értékelésnek kell alávetni, hogy lehetőség nyíljon az intézkedések megfelelő végrehajtásához szükséges kiigazításokra.

(16)

Az Európai Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, a jogtalanul kifizetett vagy a helytelenül felhasznált források visszafizettetését, valamint adott esetben a közigazgatási és pénzügyi szankciókat is, összhangban al 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) és a 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (8).

(17)

A projektek nagyságától függetlenül előnyben kell részesíteni a jelentős hatással bíró projektekhez nyújtott támogatásokat, különösen ha azok az uniós politikai menetrend alakításában való részvétel céljából közvetlenül kapcsolódnak az uniós politikákhoz. Ezenfelül, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét követve átalányösszegek, átalányfinanszírozás és egységköltségek alkalmazásával tovább kell egyszerűsíteni a program végrehajtását.

(18)

Annak érdekében, hogy folyamatos legyen a program által fedezett finanszírozási támogatás, ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni. A rendeletnek sürgősségi okokból a kihirdetését követően haladéktalanul hatályba kell lépnie.

(19)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen az ahhoz való hozzájárulást, hogy a polgárok jobban megértsék az Uniót, annak történelmét és sokféleségét, továbbá az európai polgárság kiteljesedésének előmozdítását, illetve a lakosság polgári és demokratikus részvétele feltételeinek javítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a program transznacionális és multilaterális jellege miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(20)

E rendelet a program tekintetében magában foglal a program teljes időtartamára vonatkozóan egy, a költségvetési együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (9) 18. pontja szerinti pénzügyi referenciaösszeget, az Európai Parlament és a Tanács Európai Unió működéséről szóló szerződésben meghatározott költségvetési hatáskörének sérelme nélkül.

(21)

Az 1904/2006/EK határozat alapján 2013. december 31. előtt megkezdett tevékenységek nyomon követésére átmeneti intézkedéseket kell előirányozni.

(22)

Annak biztosítása érdekében, hogy e rendelet végrehajtása azonos feltételek között történjen, a Bizottságot a program hatálya és célkitűzései által szabott kereteken belül végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet létrehozza a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra szóló „Európa a polgárokért” elnevezésű programot (a továbbiakban: a program).

(2)   Az Uniónak a polgárokhoz való közelebb hozása átfogó célján belül a program általános célkitűzései a következők:

a)

hozzájárulás ahhoz, hogy a polgárok jobban megértsék az Uniót, annak történelmét és sokféleségét;

b)

az európai polgárság előmozdítása és az uniós szintű polgári és demokratikus részvétel feltételeinek a javítása.

2. cikk

A program konkrét célkitűzései

A program a következő konkrét célkitűzéseket fogalmazza meg, amelyeket transznacionális szintű vagy európai dimenzióval rendelkező fellépések révén kell végrehajtani:

a)

vita, elmélkedés és hálózatok kialakításának ösztönzése révén az ismeretek bővítése a történelmi emlékezet, közös történetünk és értékeink, valamint az Unió célja, azaz a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása tekintetében;

b)

az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése az uniós döntéshozatali folyamatokkal kapcsolatos polgári ismeretek bővítése, valamint a társadalmi és kultúrák közötti szerepvállalás és önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek előmozdítása révén.

3. cikk

A program felépítése és támogatott tevékenységek

(1)   A program – amely az európai polgárságnak az 1. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott általános célokkal összhangban történő előmozdítására irányul – az alábbi két tematikus ágra tagolódik:

a)

„Európai emlékezet”;

b)

„Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel”.

A két ágat a projektek eredményeinek elemzését, terjesztését és hasznosítását célzó horizontális tevékenységeknek („valorizációs” tevékenységek) kell kiegészíteniük.

(2)   Célkitűzéseinek elérése érdekében a program révén többek között az alábbi tevékenységtípusokat kell támogatni, amelyek végrehajtása transznacionális szinten történik vagy európai dimenzióval bír:

a)

egymástól való tanulás és együttműködés keretében végzett tevékenységek, így például:

polgári találkozók, testvérváros-programok, testvérváros-hálózatok,

transznacionális partnerségek – köztük a 6. cikkben felsorolt különböző típusú érdekelt felek – által végrehajtott projektek,

a történelmi emlékezettel kapcsolatos, európai dimenzióval rendelkező projektek,

információs és kommunikációs technológiák (ikt) és/vagy közösségi média alkalmazásán alapuló kapcsolatépítés;

b)

strukturális támogatás az olyan szervezeteknek, mint például:

az 1268/2012/EU rendelet 177. cikkében meghatározott, általános uniós érdeket szolgáló célt képviselő szervek,

az „Európa a polgárokért” kapcsolattartó pontok;

c)

uniós szintű elemzési tevékenységek, így például:

a program célkitűzéseivel kapcsolatos kérdésekre összpontosító tanulmányok;

d)

a támogatott kezdeményezések eredményeinek kiaknázására és további valorizációjára irányuló figyelemfelkeltő és információterjesztési tevékenységek, így például:

uniós szintű rendezvények, többek között konferenciák, megemlékezések és díjátadó ünnepségek,

szakértői értékelések, szakértői találkozók és szemináriumok.

(3)   A (2) bekezdésben felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos kezdeményezések bemutatása e rendelet mellékletében szerepel.

4. cikk

Uniós intézkedések

(1)   Az uniós intézkedések támogatás vagy közbeszerzési szerződés formájában valósulhatnak meg.

(2)   Uniós támogatás működési vagy tevékenységi támogatásként nyújtható.

(3)   A közbeszerzési szerződések olyan szolgáltatások beszerzésére terjedhetnek ki, mint például programok szervezése, tanulmányok és kutatások, tájékoztatási és terjesztési eszközök, ellenőrzés és értékelés.

5. cikk

Részvétel a programban

A programban az alábbi országok vehetnek részt:

a)

a tagállamok;

b)

csatlakozó országok, tagjelölt országok és potenciális tagjelölt országok, a vonatkozó keretmegállapodásban, a Társulási Tanács határozatában vagy hasonló megállapodásokban foglalt, az említett országok uniós programokban való részvételére vonatkozó általános elveknek és feltételeknek megfelelően;

c)

azok az EFTA-országok, amelyek részes felei az EGT-megállapodásnak, az EGT-megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.

6. cikk

Hozzáférés a programhoz

A programban az európai polgárság és integráció népszerűsítésével foglalkozó valamennyi érdekelt fél részt vehet, különösen a helyi és regionális hatóságok és szervezetek, a testvérvárosi bizottságok, az európai közpolitikai kutatási szervezetek (szellemi műhelyek), civil társadalmi szervezetek (például túlélők szövetségei), valamint kulturális, ifjúságügyi, oktatási és kutatási szervezetek.

7. cikk

Együttműködés nemzetközi szervezetekkel

A program révén támogathatók a hatálya alá tartozó területeken a vonatkozó nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val folytatott közös tevékenységek; az együttműködés közös hozzájárulások alapján, valamint a költségvetési rendeletnek megfelelően történik.

8. cikk

A program végrehajtása

(1)   A Bizottság a költségvetési rendelet előírásaival összhangban hajtja végre a programot.

(2)   A Bizottság a program végrehajtása érdekében a 9. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban végrehajtási aktusok útján éves munkaprogramokat fogad el. Az éves munkaprogramokban meg kell határozni a célkitűzéseket, a várható eredményeket, a végrehajtás módját, valamint a finanszírozási terv teljes összegét. E munkaprogramoknak tartalmazniuk kell továbbá a finanszírozandó tevékenységek leírását, a megfelelő finanszírozási összegek megjelölését, valamint végrehajtásuk tervezett menetrendjét. Emellett tartalmazniuk kell a támogatások vonatkozásában a prioritásokat, az alapvető értékelési kritériumokat és a társfinanszírozás maximális mértékét is.

9. cikk

Bizottság

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

10. cikk

Konzultáció az érdekelt felekkel

A Bizottság rendszeres párbeszédet folytat a program kedvezményezettjeivel, valamint az érintett partnerekkel és szakértőkkel.

11. cikk

Összhang egyéb uniós eszközökkel

A Bizottság gondoskodik a program és az uniós fellépés egyéb területein – különösen az oktatás, a szakképzés, az ifjúság, a sport, a kultúra és az audiovizuális ágazat, az alapvető jogok és szabadságok, a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, a kutatás és az innováció, az információs társadalom, a bővítési politika és az Unió külügyi tevékenysége területén – alkalmazott eszközök közötti koherenciáról és kiegészítő jellegről.

12. cikk

Költségvetés

(1)   Az e program végrehajtásához szükséges pénzügyi referenciaösszeg a 2014. január 1. és 2020. december 31-ig terjedő időszakra 185 468 000 EUR.

(2)   Az éves előirányzatokat a pénzügyi keret erejéig az Európai Parlament és a Tanács hagyja jóvá.

(3)   Az e rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásokból egyúttal arányos módon az Unió politikai prioritásait érintő intézményi kommunikáció költségei is fedezhetők, amennyiben az említett prioritások kapcsolódnak ezen rendelet általános célkitűzéseihez.

13. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság a csalás, korrupció és más jogellenes cselekmények elleni megelőző intézkedésekkel, hatásos ellenőrzésekkel, szabálytalanság feltárása esetén a jogtalanul kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal biztosítja, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekei az e rendelet alapján finanszírozott tevékenységek végrehajtása során ne sérüljenek.

(2)   A Bizottság és képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzést végezni az e program alapján uniós forrásból származó támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az e program alapján uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.

(3)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (12) előírt rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és szemléket is magukban foglaló vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e a program keretében finanszírozott támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel összefüggésben olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak tartalmazniuk kell bizonyos rendelkezéseket, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

14. cikk

Tájékoztatás

A Bizottság a kiválasztási határozatoknak az elfogadásuktól számított két héten belüli továbbításával a tagállamok rendelkezésére bocsátja az azokkal a projektekkel kapcsolatos információkat, amelyek uniós finanszírozásban részesültek.

15. cikk

Ellenőrzés és értékelés

(1)   A Bizottság gondoskodik a program célkitűzései terén elért eredmények teljesítményalapú mutatók alkalmazásával történő rendszeres ellenőrzéséről. Az ellenőrzési és értékelési folyamat eredményeit fel kell használni a program megvalósításakor. Az ellenőrzés keretében elsősorban a (4) bekezdés a) és c) pontjában említett jelentéseket kell elkészíteni.

Releváns esetben a mutatóknak nem és kor szerinti bontásban kell szerepelniük.

(2)   A 2. cikkben említett konkrét célkitűzésekkel kapcsolatban az eredményeket az e rendelet mellékletében foglalt mutatók alapján kell mérni.

(3)   A Bizottság gondoskodik a program rendszeres, külső és független értékeléséről, és rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet.

(4)   A Bizottság benyújtja az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága részére a következőket:

a)

időközi értékelő jelentés az elért eredményekről, valamint e program végrehajtásának minőségi és mennyiségi vonatkozásairól, legkésőbb 2017. december 31-ig;

b)

a program folytatásáról szóló közlemény, legkésőbb 2018. december 31-ig;

c)

utólagos értékelő jelentés, legkésőbb 2023. július 1-jéig.

16. cikk

Átmeneti rendelkezések

Az 1904/2006/EK határozat 2014. január 1-jén hatályát veszti.

Az 1904/2006/EK határozat alapján 2013. december 31. előtt megkezdett tevékenységekre – megvalósításuk befejezéséig – az említett határozat alkalmazandó.

A költségvetési rendelet 21. cikke értelmében az 1904/2006/EK határozat alapján jogosulatlanul kifizetett összegek visszafizetéséből származó célhoz kötött bevételeknek megfelelő előirányzatok rendelkezésre bocsáthatók a program számára.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2014. április 14-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. TSAFTARIS


(1)  HL C 299., 2012.10.4., 122. o.

(2)  HL C 277., 2012.9.13., 43. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 211/2011/EU rendelete a polgári kezdeményezésről (HL L 65., 2011.3.11., 1. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 1904/2006/EK határozata a 2007–2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató „Európa a polgárokért” című program létrehozásáról (HL L 378., 2006.12.27., 32. o.).

(5)  A Tanács 2001. november 27-i 2001/822/EK határozata az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról („tengerentúli társulási határozat”) (HL L 314., 2001.11.30., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 232/2014/EU rendelete az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 27. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(8)  A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(9)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 1999. május 25-i 1073/1999/EK rendelete az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról (HL L 136., 1999.5.31., 1. o.).

(12)  A Tanács 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK rendelete az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).


MELLÉKLET

I.   A KEZDEMÉNYEZÉSEK ISMERTETÉSE

Kiegészítő információk a programhoz történő hozzáférésre vonatkozóan

1. ÁG: Európai emlékezet

Olyan tevékenységeket támogat, amelyek – a nemek közötti egyenlőségre figyelemmel – az európai kulturális sokszínűségről és az átfogó értelemben vett közös értékekről való elmélkedésre ösztönöznek. Források vehetők igénybe a modern kori Európa történelme során létrejött önkényuralmi rendszerek (különösen, de nem kizárólag a holokausztba torkolló nácizmus, a fasizmus, a sztálinizmus és a kommunista önkényuralmi rendszerek) kialakulásának okait körbejáró, valamint az e rendszerek által elkövetett bűntettek áldozatai emlékének őrzésére irányuló kezdeményezésekre. Ehhez az ághoz tartozhatnak olyan tevékenységek is, amelyek a közelmúlt európai történelmének más meghatározó pillanatait és mérföldköveit érintik. Előnyben részesülnek a különösen a fiatalabb generáció megszólítására törekvő, a múlt lezárásának és a jövő építésének eszközeként a toleranciát, a kölcsönös megértést, a kultúraközi párbeszédet és a megbékélést ösztönző tevékenységek.

Indikatív jelleggel: ez az ág a programra szánt teljes költségvetés közel 20 %-át kapja.

2. ÁG: Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel

Ide tartoznak a legtágabb értelemben vett polgári részvételt érintő tevékenységek, különös tekintettel a finanszírozott tevékenységek tartós hatását biztosító strukturálási módszerekre.

Előnyben részesülnek az európai politikai menetrenddel összefüggésbe hozható kezdeményezések és projektek.

Az ág felölelheti továbbá a kölcsönös megértés, a kultúraközi párbeszéd, a szolidaritás, a társadalmi szerepvállalás és az önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek megteremtésére irányuló projekteket és kezdeményezéseket is.

Sok még a tennivaló annak érdekében, hogy a fiatalokat nagyobb számban vonjuk be a demokratikus részvételbe, a nőket pedig a politikai és gazdasági döntéshozatalban való részvételbe. Jobban kell hallatniuk a hangjukat, és véleményüket jobban figyelembe kell venniük azoknak a döntéshozóknak, akik az emberek életét befolyásoló szakpolitikai döntéseket hozzák.

Indikatív jelleggel: ez az ág a programra szánt teljes költségvetés közel 60 %-át kapja.

HORIZONTÁLIS FELLÉPÉS: Valorizáció

Ez a fellépés a program egészére vonatkozik, és mind az 1., mind a 2. ág esetében alkalmazandó.

Olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek javítják az eredmények átadhatóságát, nagyobb beruházási megtérülést eredményeznek és fokozzák a tapasztalatok hasznosítását. E fellépésnek az adja meg a létjogosultságát, hogy az elindított kezdeményezésekből származó eredmények jobb „valorizációja” és felhasználása révén hozzájárul a tartós hatás biztosításához.

Ide tartozik a „kapacitásépítés”, azaz olyan támogatási intézkedések kidolgozása, amelyek elősegítik a legjobb gyakorlatok cseréjét, helyi és regionális szinten az érdekelt felek, köztük a hatóságok tapasztalatainak egymás közötti megosztását, valamint új készségek – többek között képzés révén történő – kifejlesztését. Az utóbbi magában foglalhatja a szakértői tapasztalatcserét, oktatók képzését, valamint például a programból finanszírozott szervezetekről/projektekről információt biztosító ikt-eszközök létrehozását.

Indikatív jelleggel: ez az ág a program teljes költségvetésének közel 10 %-át kapja.

II.   PROGRAMIRÁNYÍTÁS

A program kialakítja a többéves partnerségek elvét, mely partnerségek alapját kölcsönösen elfogadott célkitűzések képezik, és az elért eredmények elemzésére épülnek; céljuk, hogy mind a civil társadalom, mind az Unió számára kölcsönös előnyöket biztosítsanak.

Nagyságuktól függetlenül általánosságban előnyben részesülnek a jelentős hatással bíró és különösen az uniós politikai menetrend alakításában való részvétel céljából az uniós politikákhoz közvetlenül kapcsolódó projektek. A lehetőségekhez mérten biztosított lesz a földrajzi egyensúly figyelembevétele.

A programot, illetve a fellépések nagy részét egy végrehajtó ügynökség központilag irányíthatja.

Minden fellépés transznacionális alapon valósul meg, vagy európai dimenzióval kell rendelkeznie. A fellépések ösztönzik a polgárok körében az Unión belüli mobilitást és eszmecserét.

A hálózatépítés elemei és a multiplikátorhatásra való összpontosítás – beleértve a legkorszerűbb információs és kommunikációs technológiák és a közösségi média használatát, különösen a fiatalabb generáció megszólítása érdekében – fontos szerepet játszik, és tükröződik majd mind a tevékenységek típusában, mind a részt vevő szervezetek széles körében. Jelentős ösztönzést kap a programban részt vevő érdekeltek különböző csoportjai közötti párbeszéd és szinergiák kialakítása.

A program költségvetése kiterjedhet a program irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges, a kidolgozáshoz, a nyomon követéshez, az ellenőrzéshez és az értékeléshez, különösen tanulmányok készítéséhez, megbeszélésekhez, tájékoztatási és publikációs tevékenységekhez, az információcserét szolgáló informatikai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokra, valamint minden más, a Bizottság által a program irányításához megítélt, igazgatási és technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadásra.

A program teljes igazgatási költségeinek a programban előírt feladatokkal arányosnak kell lenniük.

A Bizottság tájékoztató, publikációs és információterjesztési tevékenységeket is végezhet, ezáltal biztosítva a program által támogatott tevékenységek széles körű ismertségét és jelentős hatását.

Az elkülönített költségvetésből az Unió politikai prioritásaival kapcsolatos intézményi kommunikáció költségei is fedezhetők.

A teljes költségvetés megközelítőleg 10 %-a fordítható a program igazgatására.

III.   ELLENŐRZÉS

A 2. cikkben szereplő konkrét célkitűzések a program által elérni kívánt eredményeket ismertetik. Az elért haladást teljesítményalapú mutatók alkalmazásával mérik, például:

1. konkrét célkitűzés: vita, elmélkedés és hálózatok kialakításának ösztönzése révén az ismeretek bővítése a történelmi emlékezet, közös történetünk és értékeink, valamint az Unió célja, azaz a béke, az uniós értékek és az Unió népei jólétének előmozdítása tekintetében.

Mutatók:

a közvetlenül bevont résztvevők száma,

a program által közvetlenül megszólított személyek száma,

a projektek száma,

a projektpályázatok minősége és a kiválasztott projektekkel elért eredmények további felhasználhatóságának/átvihetőségének mértéke,

az első alkalommal pályázók százalékos aránya.

2. konkrét célkitűzés: Az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése az uniós döntéshozatali folyamatokkal kapcsolatos polgári ismeretek bővítése, valamint a társadalmi szerepvállalás és önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek előmozdítása révén.

Mutatók:

a közvetlenül bevont résztvevők száma,

a program által közvetlenül megszólított személyek száma,

a részt vevő szervezetek száma,

az Unió és az uniós intézmények megítélése a kedvezményezettek által,

a projektpályázatok minősége,

az első alkalommal pályázók százalékos aránya,

a transznacionális partnerségek – köztük a különböző típusú érdekelt felek – száma,

a testvérváros-hálózatok száma,

a program által támogatott helyi vagy európai szintű tevékenységek nyomán megvalósuló politikai kezdeményezések száma és minősége,

a tevékenységek földrajzi kiterjedése:

i.

az egy tagállam által vezető partnerként benyújtott projektek százalékos aránya és ugyanazon tagállam lakosságának az Unió teljes népességéhez viszonyított százalékos aránya közötti összehasonlítás;

ii.

az egy vezető partner tagállam tekintetében kiválasztott projektek százalékos aránya és ugyanazon tagállam lakosságának az Unió teljes népességéhez viszonyított százalékos aránya közötti összehasonlítás;

iii.

az egy tagállam által vezető vagy társpartnerként benyújtott projektek százalékos aránya és ugyanazon tagállam lakosságának az Unió teljes népességéhez viszonyított százalékos aránya közötti összehasonlítás;

iv.

az egy vezető vagy társpartner tagállam tekintetében kiválasztott projektek százalékos aránya és ugyanazon tagállam lakosságának az Unió teljes népességéhez viszonyított százalékos aránya közötti összehasonlítás.

IV.   KONTROLL ÉS ELLENŐRZÉS

Az e rendelet alapján kiválasztott projektek esetében mintavétellel történő ellenőrzési rendszer létrehozására kerül sor.

Az utolsó kifizetéstől számított öt éven át a támogatásban részesült kedvezményezett hozzáférést biztosít a Bizottság számára minden, a kiadásokat dokumentáló irathoz. A támogatásban részesült kedvezményezett gondoskodik arról, hogy a Bizottság hozzáférhessen az esetleges partnerek vagy tagok birtokában lévő bizonylatokhoz is.


Top