Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014L0095

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/95/EU irányelve ( 2014. október 22. ) a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 330, 15.11.2014, p. 1–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/95/oj

15.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/95/EU IRÁNYELVE

(2014. október 22.)

a 2013/34/EU irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalkozások és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – »Együtt egy újfajta növekedésért«” című, 2011. április 13-án elfogadott közleményében a Bizottság megállapította, hogy szükség van a vállalkozások által szolgáltatott szociális és környezetvédelmi információk átláthatóságának egyenlően magas szintre való emelésére valamennyi tagállamban. Ez teljes mértékben összhangban áll a tagállamok azon lehetőségével, hogy szükség szerint megköveteljék a vállalkozások nem pénzügyi információinak nagyobb átláthatóságát, ami jellegénél fogva folyamatos erőfeszítéseket feltételez.

(2)

A szociális és környezetvédelmi információk vállalkozások általi közzétételének az e területre vonatkozó jogalkotási javaslat előterjesztése révén történő fejlesztésének szükségességét megerősítette „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult stratégia (2011–2014)” című, 2011. október 25-én elfogadott bizottsági közlemény.

(3)

Az Európai Parlament a 2013. február 6-i„Vállalati társadalmi felelősségvállalás: elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás, valamint fenntartható növekedés”, illetve „Vállalati társadalmi felelősségvállalás: a társadalmi érdekek előmozdítása és a fenntartható és inkluzív fellendüléshez vezető út” című állásfoglalásában elismerte a fenntarthatóságra, például a szociális és környezetvédelmi információk vállalkozások általi közzétételének fontosságát a fenntarthatósági kockázatok beazonosítása, továbbá a befektetői és fogyasztói bizalom növelése szempontjából. A nem pénzügyi információk közzététele a hosszú távú profitabilitásnak a társadalmi igazságossággal és a környezetvédelemmel való összekapcsolása révén valóban létfontosságú a fenntartható globális gazdaság felé való elmozdulás érdekében. Ebben az összefüggésben a nem pénzügyi információk közzététele segíti a vállalkozások teljesítményének és társadalomra gyakorolt hatásának mérését, nyomon követését és irányítását. Ennek megfelelően az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a nem pénzügyi információk vállalkozások általi közzétételére vonatkozóan, nagy mozgásteret biztosítva a vállalati társadalmi felelősségvállalás többdimenziós jellegének és a vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalási politikái sokszínűségének figyelembevétele érdekében, amelyhez megfelelő mértékű összehasonlíthatóság társul a befektetők és más érdekelt felek igényeinek való megfelelés és annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyen hozzáférhessenek a vállalkozások társadalomra gyakorolt hatására vonatkozó információkhoz.

(4)

A vállalkozások, részvényesek és egyéb érdekelt felek érdekében egyformán jelentőséggel bír a bizonyos nagyvállalkozásokra vonatkozó nem pénzügyi információk közzétételével kapcsolatos nemzeti rendelkezések összehangolása. Az összehangolásra azért van szükség e területeken, mert az említett vállalkozások többsége több tagállamban működik.

(5)

Szintén szükség van bizonyos jogszabályi minimumkövetelmények felállítására az uniós vállalkozások által a nyilvánosság és a hatóságok számára rendelkezésre bocsátandó információk köre tekintetében. Az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásoknak valós és átfogó képet kell adniuk politikáikról, eredményeikről és kockázataikról.

(6)

Az Unióban közzétett nem pénzügyi információk következetességének és összehasonlíthatóságának javítása érdekében bizonyos nagyvállalkozásoknak legalább a környezetvédelmi, a szociális és a foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást kell készíteniük. E beszámolónak, amelyet az érintett vállalkozás vezetése beszámolójában kell közzétenni, tartalmaznia kell a politikák leírását, az eredményeket és az ezekkel kapcsolatos kockázatokat. A nem pénzügyi kimutatásnak a meglévő vagy potenciális hátrányos hatások azonosítása, megelőzése és enyhítése érdekében tartalmaznia kell továbbá a vállalkozás által alkalmazott átvilágítási folyamatokra vonatkozó információkat, többek között – indokolt esetben és az arányosságra is figyelemmel – az ellátási és alvállalkozói láncai tekintetében. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy mentesíthessék az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásokat a nem pénzügyi kimutatás elkészítésének kötelezettsége alól, amennyiben a vállalkozás ugyanarra az üzleti évre vonatkozó, azonos tartalmú külön jelentést készít.

(7)

Amennyiben a vállalkozások kötelesek nem pénzügyi kimutatást készíteni, a kimutatásnak a környezetvédelmi kérdések vonatkozásában tartalmaznia kell a vállalkozások környezetre, és szükség szerint az egészségre és biztonságra kiható műveleteinek aktuális és előre látható hatásaival, a megújuló és/vagy a nem megújuló energiaforrások használatával, az üvegházhatásúgáz-kibocsátással, a vízhasználattal és a légszennyezéssel kapcsolatos részleteket. A szociális és foglalkoztatással kapcsolatos kérdések tekintetében a beszámolóban szolgáltatott információk kiterjedhetnek a vállalkozásnak a nemek közötti egyenlőség biztosítása érdekében tett intézkedéseire, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeinek végrehajtására, a munkakörülményekre, a szociális párbeszédre, a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogára, a szakszervezeti jogok tiszteletben tartására, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, valamint a helyi közösségekkel folytatott párbeszédre és/vagy az e közösségek védelmének és fejlődésének biztosítása érdekében tett intézkedésekre. Az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció elleni küzdelem és a megvesztegetés kérdése vonatkozásában a nem pénzügyi kimutatás az emberi jogi visszaélések megelőzéséről és/vagy a korrupció és a megvesztegetések elleni küzdelemben alkalmazott eszközökről tartalmazhat információkat.

(8)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásoknak megfelelő információkkal kell szolgálniuk azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyek kiemelkednek a tekintetben, hogy nagy valószínűséggel súlyos következményekkel járnak majd, azokkal a kérdésekkel együtt, amelyek esetében a súlyos következmények már fennállnak. A következmények súlyosságát mértékük és komolyságuk alapján kell megítélni. A hátrányos hatások kockázata fakadhat a vállalkozás saját tevékenységeiből, vagy kapcsolódhat annak műveleteihez, és – indokolt esetben és az arányosságra is figyelemmel – termékeihez, szolgáltatásaihoz vagy üzleti kapcsolataihoz, többek között az ellátási és alvállalkozói láncaihoz. Ez nem vezethet a kis- és középvállalkozásokra háruló indokolatlan további adminisztratív terhekhez.

(9)

Ezen információk szolgáltatása során az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalkozások a nemzeti keretekre, az uniós keretekre, például a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), vagy a nemzetközi keretekre, például az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Globális Megállapodásra, a „Védelem, tisztelet, jogorvoslat” elnevezésű ENSZ-keretet végrehajtó, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére irányadó ENSZ-elvekre, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a multinacionális vállalatok részére kiadott iránymutatásokra, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 26000 szabványára, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által kiadott, a multinacionális vállalatokra és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatra, a Globális Jelentéstételi Kezdeményezésre (GRI) vagy más elismert nemzetközi keretre támaszkodhatnak.

(10)

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő és hatékony eszközök álljanak rendelkezésre annak biztosítására, hogy a vállalkozások ezen irányelvvel összhangban közzétegyék a nem pénzügyi információkat. Ennek érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy hatékony nemzeti eljárások álljanak rendelkezésre a jelen irányelvben meghatározott kötelezettségek betartásának kikényszerítésére, és hogy ezen eljárásokat bármely olyan személynek és jogalanynak lehetősége legyen igénybe venni, akinek/amelynek a nemzeti jog rendelkezései szerint jogos érdeke fűződik az ezen irányelvben foglalt rendelkezések tiszteletben tartásának biztosításához.

(11)

Az ENSZ Rio +20 konferenciája „A jövő, amit akarunk” című zárónyilatkozatának 47. cikke elismeri a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstétel fontosságát, és az érintett vállalkozásokat a fenntarthatósággal kapcsolatos információk jelentéstételi ciklusaikba történő integrálásának megfontolására ösztönzi. A 47. cikk arra is ösztönzi a vállalatokat, az érdekelt kormányokat és az érdekelt feleket, hogy az ENSZ rendszerének támogatásával szükség szerint fejlesszenek ki a legjobb gyakorlattal kapcsolatos modelleket, és mozdítsák elő a pénzügyi és nem pénzügyi információk integrálását szolgáló intézkedéseket, figyelembe véve a már létező keretekkel kapcsolatban szerzett tapasztalatokat.

(12)

A befektetők nem pénzügyi információkhoz való hozzáférése egy lépés azon célkitűzés elérése felé az erőforrás-hatékony Európa megvalósítása ütemtervének keretében, amely arra irányul, hogy 2020-ra működjenek azok a piaci és szakpolitikai ösztönzők, amelyek díjazzák a hatékonyságot növelő befektetéseket.

(13)

Az Európai Tanács a 2011. március 24-i és 25-i következtetéseiben a szabályozási terheknek különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tekintetében történő csökkentésére szólított fel mind uniós, mind nemzeti szinten, és intézkedéseket javasolt a termelékenység növelésére, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia pedig a kkv-k üzleti környezetének javítását és a kkv-k nemzetközivé válásának elősegítését célozza. Így a „gondolkozz először kicsiben” elvével összhangban az új közzétételi kötelezettségeket csak bizonyos nagyvállalkozásokra és vállalatcsoportokra kell alkalmazni.

(14)

Ezeknek a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó kötelezettségeknek a hatályát a munkavállalók átlagos létszámára, a mérlegfőösszegre és a nettó árbevételre tekintettel kell meghatározni. A kkv-kat mentesíteni kell a további kötelezettségek alól, és a nem pénzügyi kimutatás közzétételére vonatkozó kötelezettséget csak azon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő nagyvállalkozásokra és azon nagy vállalatcsoportok közérdeklődésre számot gazdálkodó egységnek minősülő anyavállalkozásaira kell alkalmazni, amelyek munkavállalóinak átlagos létszáma – csoport esetében összevont alapon – meghaladja az 500 főt. Ez nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó vállalkozásokon kívül más vállalkozások és csoportok vonatkozásában is előírják a nem pénzügyi információk közzétételét.

(15)

A 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) hatálya alá tartozó számos vállalkozás valamely vállalatcsoport tagja. A vezetés összevont beszámolóját úgy kell elkészíteni, hogy az ilyen vállalatcsoportokra vonatkozó információk átadhatók legyenek a tagoknak és harmadik személyeknek. A vezetés összevont beszámolóját szabályozó nemzeti jogot ezért össze kell hangolni a vállalkozások által az Unióban közzéteendő információk összehasonlíthatóságával és következetességével kapcsolatos célok elérése érdekében.

(16)

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy a könyvvizsgáló cégnek csak azt kell ellenőriznie, hogy a nem pénzügyi kimutatást vagy a külön jelentést rendelkezésre bocsátották-e. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok előírják a nem pénzügyi kimutatásban vagy a külön jelentésben szereplő információk független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató általi ellenőrzését.

(17)

Annak érdekében, hogy a vállalkozások számára megkönnyítsék a nem pénzügyi információk közzétételét, a Bizottságnak nem kötelező erejű iránymutatásokat, többek között általános és ágazati nem pénzügyi jellegű kulcsfontosságú teljesítménymutatókat kell kidolgoznia. A Bizottságnak figyelembe kell vennie a jelenlegi legjobb gyakorlatokat, a nemzetközi fejleményeket és a kapcsolódó uniós kezdeményezések eredményeit és megfelelő konzultációkat kell tartania többek között az érdekelt felekkel. A környezeti tényezőkre való hivatkozáskor a Bizottságnak ki kell térnie legalább a föld- és vízhasználatra, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására és az anyagfelhasználásra.

(18)

Azon kompetenciák és nézetek különbözősége, amelyekkel a vállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai bírnak, elősegíti az érintett vállalkozás üzleti szervezetének és üzleti ügyeinek alapos megértését. Ez lehetővé teszi e testületek tagjai számára a vállalatirányítási döntések építő jellegű vitatását és az innovatív ötletekre való nagyobb nyitottságot, megoldást kínálva a tagok nézeteinek hasonlóságára, más néven a „csoportgondolkodás” jelenségére. Ily módon hozzájárul a vállalatirányítás hatékony felügyeletéhez és a vállalkozás sikeres irányításához. Mindezért fontos a sokszínűséggel kapcsolatban alkalmazott politika átláthatóságának fokozása. Ez tájékoztatásul szolgálna a piac számára a vállalatirányítási gyakorlatokról, és így közvetett nyomást gyakorolna a vállalkozásokra a sokszínűbb igazgatótanácsok kialakítása tekintetében.

(19)

Indokolt, hogy az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeikre vonatkozó, sokszínűséggel kapcsolatos politikáiknak például az életkorral, nemmel, vagy a tanulmányi és szakmai háttérrel kapcsolatos szempontok tekintetében történő nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége csak bizonyos nagyvállalkozásokra vonatkozzon. Célszerű, hogy a sokszínűséggel kapcsolatos politika közzététele a 2013/34/EU irányelv 20. cikkében előírt vállalatirányítási nyilatkozat részét képezze. Amennyiben egy vállalkozás nem alkalmaz semmilyen sokszínűséggel kapcsolatos politikát, nem kötelezhető ilyen elfogadására, de a vállalatirányítási nyilatkozatban egyértelműen meg kell indokolnia annak hiányát.

(20)

Születtek a pénzügyi beszámolás átláthatóságának javítására irányuló uniós szintű kezdeményezések, többek között országonkénti jelentéstétel több ágazat vonatkozásában, az Európai Tanács 2013. május 22-i és 2013. december 19-i és december 20-i következtetéseiben említett, a nagyvállalkozások és vállalatcsoportok országonkénti jelentéstétele, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) hasonló rendelkezései, továbbá erre irányuló nemzetközi erőfeszítések is. A G8-ak és a G20-ak keretében felkérték az OECD-t egy egységesített jelentéstételi modell elkészítésére, amelynek segítségével multinacionális vállalkozások tennének jelentést az adóhatóságoknak arról, hogy hol termelnek profitot és fizetnek adót szerte a világban. Az ehhez hasonló fejlemények – a céljuknak megfelelő intézkedésként – kiegészítik az ebben az irányelvben szereplő javaslatokat.

(21)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a bizonyos uniós nagyvállalkozások és vállalatcsoportok által közzétett információk relevanciájának, következetességének és összehasonlíthatóságának fokozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(22)

Ez az irányelv tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és alapelveket, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája elismer, beleértve a vállalkozás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelmét. Ezen irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani.

(23)

A 2013/34/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2013/34/EU irányelv módosításai

A 2013/34/EU irányelv az alábbiak szerint módosul:

1.

Az irányelv a következő cikkel egészül ki:

„19a. cikk

A nem pénzügyi kimutatás

(1)   Azon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő nagyvállalkozásoknak, amelyek mérlegfordulónapjukon túllépik az adott üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszámára vonatkozóan 500 főt előíró kritériumot, a vezetés beszámolójába bele kell foglalniuk a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben legalább az alábbi, környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi kimutatást:

a)

a vállalkozás üzleti modelljének rövid leírása;

b)

a vállalkozás által az e kérdésekkel kapcsolatban követett politikák leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;

c)

e politikák eredményei;

d)

a vállalkozás műveleteivel, többek között – indokolt esetben és az arányosságra is figyelemmel – üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben az e kérdésekkel kapcsolatos legfőbb kockázatok, amelyek valószínűleg hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, és e kockázatok vállalkozás általi kezelésének módja;

e)

azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából.

Ha az említettekre vonatkozóan a vállalkozás nem rendelkezik egy vagy több kérdéssel kapcsolatos politikával, a nem pénzügyi kimutatásnak egyértelmű és indokolással ellátott magyarázatot kell adnia annak hiányára.

Az első albekezdésben említett nem pénzügyi kimutatásnak ezenkívül adott esetben hivatkozásokat kell tartalmaznia és további magyarázatokkal kell szolgálnia az éves pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre.

A tagállamok engedélyezhetik a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk kihagyását azon kivételes esetekben, amikor a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljáró és a véleményért kollektív felelősséggel tartozó ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagok megfelelő indokolással ellátott véleménye szerint az ilyen információ közzététele súlyosan sértené a vállalkozás üzleti helyzetét, feltéve, hogy e kihagyás nem akadályozza a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett információk szolgáltatásának előírása során a vállalkozások támaszkodhassanak a nemzeti, az uniós vagy a nemzetközi keretekre, és amennyiben így tesznek, a vállalkozásoknak meg kell jelölniük, hogy mely keretekre támaszkodtak.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségnek eleget tevő vállalkozásokra úgy kell tekinteni, mint amelyek teljesítették a 19. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésében meghatározott, a nem pénzügyi információkról szóló elemzéssel kapcsolatos kötelezettséget.

(3)   A leányvállalkozásnak minősülő vállalkozás mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha e vállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek valamely más vállalkozás vezetésének a 29. cikkel és e cikkel összhangban elkészített összevont beszámolójában vagy az adott vállalkozás 29. cikkel és e cikkel összhangban elkészített külön jelentésében.

(4)   Amennyiben egy vállalkozás – akár a nemzeti, az uniós vagy a nemzetközi keretekre támaszkodva, akár nem – ugyanarra az üzleti évre vonatkozó és az (1) bekezdésben előírt, nem pénzügyi kimutatáshoz szükséges információkat tartalmazó külön jelentést készít, a tagállamok mentesíthetik e vállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott nem pénzügyi kimutatás elkészítésének kötelezettsége alól, feltéve, hogy e külön jelentést:

a)

a vezetés beszámolójával együtt közzéteszik a 30. cikkel összhangban; vagy

b)

ésszerű határidőn belül – legkésőbb hat hónappal a mérlegfordulónap után – nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a vállalkozás weboldalán, és a vezetés beszámolója hivatkozik e külön jelentésre.

A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az e bekezdés első albekezdésében említett külön jelentést készítő vállalkozásokra.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég ellenőrizze, hogy az (1) bekezdésben említett nem pénzügyi kimutatás vagy a (4) bekezdésben említett külön jelentés elkészült-e.

(6)   A tagállamok előírhatják az (1) bekezdésben említett nem pénzügyi kimutatásban vagy a (4) bekezdésben említett külön jelentésben szereplő információk független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató általi ellenőrzését.”

2.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés az alábbi ponttal egészül ki:

„g)

a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása, többek között például az életkori, nemi, vagy a tanulmányi és szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra tekintettel, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát.”

;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a 34. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban véleményt nyilvánít az e cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja alapján összeállított információkról, és ellenőrzi, hogy rendelkezésre bocsátották-e az e cikk (1) bekezdésének a), b), e), f) és g) pontjában említett információkat.”

;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett azon vállalkozásokat, amelyek csak a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piacra bevezetett részvényektől eltérő értékpapírokat bocsátottak ki, mentesíthetik e cikk (1) bekezdése a), b), e), f) és g) pontjának az alkalmazása alól, kivéve ha e vállalkozások olyan részvényeket bocsátottak ki, amelyekkel a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja értelmében vett multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek.”

;

d)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A 40. cikk ellenére, az (1) bekezdés g) pontja nem alkalmazandó a kis- és középvállalkozásokra.”

3.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„29a. cikk

Az összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatás

(1)   Azon közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek minősülő vállalkozásoknak, amelyek olyan nagy vállalatcsoportok anyavállalkozásaként működnek, amely csoportok mérlegfordulónapjukon összevont alapon túllépik az adott üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszámára vonatkozóan 500 főt előíró kritériumot, a vezetés összevont beszámolójába bele kell foglalniuk a vállalatcsoport fejlődésének, teljesítményének, helyzetének és tevékenységei hatásának megértéséhez szükséges mértékben legalább az alábbi, környezetvédelmi, szociális és foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információkat tartalmazó összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatást:

a)

a csoport üzleti modelljének rövid leírása;

b)

a csoport által az e kérdésekkel kapcsolatban követett politikák leírása, utalva az alkalmazott átvilágítási eljárásokra;

c)

e politikák eredményei;

d)

a csoport műveleteivel, többek között – indokolt esetben és az arányosságra is figyelemmel – azon üzleti kapcsolataival, termékeivel vagy szolgáltatásaival összefüggésben, amelyek valószínűleg hátrányos hatásokkal járhatnak e területeken, az e kérdésekkel kapcsolatos legfőbb kockázatok és e kockázatok csoport általi kezelésének módja;

e)

azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatók, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából.

Ha az említettekre vonatkozóan a csoport nem rendelkezik egy vagy több kérdéssel kapcsolatos politikával, az összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatásnak egyértelmű és indokolással ellátott magyarázatot kell adnia annak hiányára.

Az első albekezdésben említett összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatásnak ezenkívül adott esetben hivatkozásokat kell tartalmaznia és további magyarázatokkal kell szolgálnia az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre.

A tagállamok engedélyezhetik a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk kihagyását azon kivételes esetekben, amikor a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljáró és a véleményért kollektív felelősséggel tartozó, ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagok megfelelő indokolással ellátott véleménye szerint az ilyen információ közzététele súlyosan sértené a csoport üzleti helyzetét, feltéve, hogy e kihagyás nem akadályozza a csoport fejlődésének, teljesítményének, helyzetének, és tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett információk szolgáltatásának előírása során az anyavállalkozás támaszkodhasson a nemzeti, az uniós vagy a nemzetközi keretekre, és amennyiben így tesz, az anyavállalkozásnak meg kell jelölnie, hogy mely keretekre támaszkodott.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségnek eleget tevő anyavállalkozásokra úgy kell tekinteni, mint amelyek teljesítették a 19. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésében és a 29. cikkben meghatározott, a nem pénzügyi információkról szóló elemzéssel kapcsolatos kötelezettséget.

(3)   A leányvállalkozásnak is minősülő anyavállalkozás mentesül az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alól, ha e mentesített anyavállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek valamely más vállalkozás vezetésének a 29. cikkel és e cikkel összhangban elkészített összevont beszámolójában vagy az adott vállalkozás 29. cikkel és e cikkel összhangban elkészített külön jelentésében.

(4)   Amennyiben egy anyavállalkozás – akár a nemzeti, az uniós vagy a nemzetközi keretekre támaszkodva, akár nem – ugyanarra az üzleti évre vonatkozó, a csoport egészére irányadó, és az (1) bekezdésben előírt, összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatáshoz szükséges információkat tartalmazó külön jelentést készít, a tagállamok mentesíthetik az anyavállalkozást az (1) bekezdésben meghatározott összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatás elkészítésének kötelezettsége alól, feltéve, hogy e külön jelentést:

a)

a vezetés összevont beszámolójával együtt közzéteszik a 30. cikkel összhangban; vagy

b)

ésszerű határidőn belül – legkésőbb hat hónappal a mérlegfordulónap után – nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az anyavállalkozás weboldalán, és a vezetés összevont beszámolója hivatkozik e külön jelentésre.

A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az e bekezdés első albekezdésében említett külön jelentést készítő anyavállalkozásokra.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég ellenőrizze, hogy az (1) bekezdésben említett összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatás vagy a (4) bekezdésben említett külön jelentés elkészült-e.

(6)   A tagállamok előírhatják az (1) bekezdésben említett összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatásban vagy a (4) bekezdésben említett külön jelentésben szereplő információk független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató általi ellenőrzését.”

4.

A 33. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben kollektív felelősséggel tartozzanak azért, hogy:

a)

az éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés összevont beszámolóját, a vállalatirányítási nyilatkozatot, amennyiben ezek különálló dokumentumok, valamint a 19a. cikk (4) bekezdésében említett jelentést; valamint

b)

az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés összevont beszámolóját, az összevont vállalatirányítási nyilatkozatot, amennyiben ezek különálló dokumentumok, valamint a 29a. cikk (4) bekezdésében említett jelentést

ezen irányelv követelményeivel, és adott esetben az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban elkészítsék és közzétegyék.”

5.

A 34. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3)   E cikk nem alkalmazandó a 19a. cikk (1) bekezdésében említett nem pénzügyi kimutatásra és a 29a. cikk (1) bekezdésében említett összevont (konszolidált) nem pénzügyi kimutatásra, illetve a 19a. cikk (4) bekezdésében és a 29a. cikk (4) bekezdésében említett külön jelentésre.”

6.

A 48. cikk utolsó bekezdése elé a következő bekezdést kell beilleszteni:

„A jelentésben annak lehetőségét is meg kell fontolni – figyelembe véve az OECD-n belüli fejleményeket és a kapcsolódó európai kezdeményezések eredményeit –, hogy kötelezővé tegyék a nagyvállalkozások számára, hogy évente országonkénti jelentést készítsenek minden olyan tagállam és harmadik ország tekintetében, amelyben tevékenykednek, amely legalább az elért nyereségre, a befizetett nyereségadóra és a kapott állami támogatásokra vonatkozó információkat tartalmazza.”

2. cikk

A beszámolásra vonatkozó iránymutatások

A Bizottság a vállalkozások nem pénzügyi információinak releváns, hasznos és összehasonlítható közzétételét segítendő, általános és ágazati nem pénzügyi teljesítménymutatókat is tartalmazó, nem kötelező iránymutatásokat készít a nem pénzügyi információkkal kapcsolatos beszámolás módszertanára vonatkozóan. Ennek során a Bizottság konzultációt folytat a megfelelő érdekeltekkel.

A Bizottság az iránymutatásokat 2016. december 6-ig közzéteszi.

3. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára ezen irányelv végrehajtásáról, amely jelentés egyéb szempontok mellett kiterjed ezen irányelv hatályára – különösen a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások tekintetében –, eredményességére, valamint a nyújtott iránymutatások szintjére és a módszertanra. A jelentést 2018. december 6-ig közzéteszik, adott esetben jogalkotási javaslatok kíséretében.

4. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2016. december 6-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok úgy rendelkeznek, hogy az első albekezdésben említett rendelkezéseket az 1. cikk hatálya alá tartozó összes vállalkozásra alkalmazni kell a 2017. január 1-jén kezdődő üzleti évre vagy a 2017. naptári év során.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

5. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

6. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. október 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

B. DELLA VEDOVA


(1)  HL C 327., 2013.11.12., 47. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. szeptember 29-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(4)  Az Európai Parlament és Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, és a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).


Top