EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014L0029

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/29/EU irányelve ( 2014. február 26. ) az egyszerű nyomástartó edények forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 96, 29.3.2014, p. 45–78 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/29/oj

29.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 96/45


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/29/EU IRÁNYELVE

(2014. február 26.)

az egyszerű nyomástartó edények forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az egyszerű nyomástartó edényekről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven (3) lényeges módosításokat hajtottak végre (4). Mivel most további módosításokra kerül sor, az említett irányelvet az áttekinthetőség érdekében át kell dolgozni.

(2)

A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) előírja a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálásának szabályait, megteremti a harmadik országokból érkező termékek piacfelügyeletének és ellenőrzésének keretét, valamint meghatározza a CE-jelölés általános elveit.

(3)

A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) közös elveket és referenciarendelkezéseket írt elő, amelyeket ágazati jogszabályokban kívánatos alkalmazni annak érdekében, hogy egységes alapot biztosítsanak e jogszabályok felülvizsgálatához és átdolgozásához. A 2009/105/EK irányelvet hozzá kell igazítani az említett határozathoz.

(4)

Ezen irányelv hatálya az Unió piacán újonnan forgalomba hozott egyszerű nyomástartó edényekre, azaz vagy valamely Unióban letelepedett gyártó által készített új egyszerű nyomástartó edényekre, vagy a harmadik országból behozott – új vagy használt – egyszerű nyomástartó edényekre terjed ki.

(5)

Ezen irányelvet a rendelkezésre bocsátás valamennyi formájára, így a távértékesítésre is alkalmazni kell.

(6)

Az egyszerű nyomástartó edények szivárgásából vagy töréséből eredő veszélyek tekintetében a tagállamoknak gondoskodniuk kell saját területükön a személyek egészségének és biztonságának védelméről, valamint a háziállatok és a vagyontárgyak védelméről.

(7)

A közérdek – úgymint a személyek egészsége és biztonsága, valamint a háziállatok és a vagyontárgyak – magas szintű védelmének elősegítése, továbbá az uniós piacon megvalósuló tisztességes verseny garantálása érdekében a gazdasági szereplőknek az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk az egyszerű nyomástartó edények ezen irányelvnek való megfeleléséért.

(8)

Az értékesítési és forgalmazási láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan egyszerű nyomástartó edényeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek. Az egyes gazdasági szereplőkhöz rendelt szerepkörhöz tartozó kötelezettségeket egyértelműen és arányosan kell elosztani az értékesítési és a forgalmazási láncban.

(9)

A gazdasági szereplők, a piacfelügyeleti hatóságok és a végfelhasználók közötti kommunikáció elősegítése érdekében a tagállamok ösztönözniük kell a gazdasági szereplőket arra, hogy postai elérhetőségük mellett internetes elérhetőségüket is adják meg.

(10)

Mivel részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, a gyártó van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy az egyszerű nyomástartó edényeken elvégezze a megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

(11)

Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő egyszerű nyomástartó edények megfeleljenek ennek az irányelvnek és különösen arról, hogy a gyártók ezeken az egyszerű nyomástartó edényeken a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezzék. Rendelkezéseket kell ezért hozni az importőrök tekintetében annak biztosítására, hogy az általuk forgalomba hozott egyszerű nyomástartó edények megfeleljenek az ebben az irányelvben előírt követelményeknek, továbbá azért, hogy ne hozzanak forgalomba olyan egyszerű nyomástartó edényeket, amelyek ezen követelményeknek nem felelnek meg, vagy kockázatot jelentenek. Rendelkezéseket kell hozni továbbá az importőrök tekintetében annak ellenőrzésére is, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat elvégezték, illetve hogy termékjelölés és a gyártók által elkészített dokumentáció az illetékes nemzeti hatóságok részére ellenőrzés céljából rendelkezésre áll.

(12)

Amikor egy egyszerű nyomástartó edényt forgalomba hoznak, minden importőrnek fel kell tüntetnie az egyszerű nyomástartó edényen a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és postai kapcsolattartási címét. Kivételekről kell rendelkezni arra az esetre, ha az egyszerű nyomástartó edény jellegéből adódóan ez nem lehetséges.

(13)

A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott egyszerű nyomástartó edényt a forgalmazó forgalmazza, és megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy az egyszerű nyomástartó edényt olyan módon kezelje, hogy az ne befolyásolja hátrányosan az egyszerű nyomástartó edény megfelelését.

(14)

Minden olyan gazdasági szereplőt, aki saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egyszerű nyomástartó edényt, illetve azt olyan módon módosítja, hogy az befolyásolja az ezen irányelvnek való megfelelést, gyártónak kell tekinteni, és vállalnia kell a gyártót terhelő kötelezettségeket.

(15)

A forgalmazókat és importőröket, mivel helyileg közel vannak a piachoz, be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és fel kell készíteni az aktív részvételre oly módon, hogy rendelkezésükre bocsátják az adott egyszerű nyomástartó edénnyel kapcsolatban az összes szükséges információt.

(16)

Az egyszerű nyomástartó edény teljes értékesítési láncot átfogó nyomonkövethetőségének biztosítása egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a piacfelügyelet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok feladatait a nem megfelelő egyszerű nyomástartó edényeket forgalmazó gazdasági szereplők visszakövetésében. Az egyéb gazdasági szereplők azonosításához ezen irányelv által előírt információk tárolása esetén nem követelhető meg a gazdasági szereplőtől, hogy ezeket az információkat olyan egyéb gazdasági szereplők tekintetében aktualizálja, amelyek a szóban forgó gazdasági szereplő számára egyszerű nyomástartó edényt szállítottak, illetve amelyek számára a szóban forgó gazdasági szereplő egyszerű nyomástartó edényt szállított.

(17)

Ennek az irányelvnek az alapvető biztonsági követelmények megfogalmazására kell korlátozódnia. Az említett követelmények tekintetében végzett megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében azon egyszerű nyomástartó edényeket, amelyek megfelelnek az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően elfogadott harmonizált szabványoknak, az ezen követelményekre vonatkozó részletes műszaki leírások elkészítésénél megfelelőnek kell tekinteni.

(18)

Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza az abban az esetben alkalmazandó eljárást, amikor a harmonizált szabványok ellen kifogást emelnek amiatt, hogy azok nem teljes mértékben tesznek eleget az ezen irányelvben előírt követelményeknek.

(19)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a piacon forgalmazott egyszerű nyomástartó edények megfelelnek az alapvető biztonsági követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell előírni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárásokra különböző modulokat határoz meg, amelyek köre – az adott kockázat és a szükséges biztonsági szint arányától függően – a leginkább megengedőtől a legszigorúbbig terjed. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében a megfelelőségértékelési eljárásokat ezen modulok közül kell kiválasztani.

(20)

A gyártóknak EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell készíteniük, amelyben megadják az ezen irányelvben előírt információt arról, hogy az egyszerű nyomástartó edény megfelel ezen irányelvnek és az egyéb vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak.

(21)

Az információkhoz piacfelügyeleti célból történő hatékony hozzáférés biztosítása érdekében az alkalmazandó uniós jogi aktusok meghatározásához szükséges információt egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatban kell rendelkezésre bocsátani. A gazdasági szereplők adminisztratív terhének csökkentése érdekében ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat az egyes vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokból összeállított dokumentáció is lehet.

(22)

A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésre irányuló eljárás egészének látható végeredménye az egyszerű nyomástartó edény megfelelőségét jelző CE-jelölés. A CE-jelölésre és a CE-jelölés más jelölésekhez való viszonyára irányadó általános elveket a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben az irányelvben kell megállapítani.

(23)

A vonatkozó alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelést ellenőrizni kell annak biztosítása érdekében, hogy a végfelhasználók és harmadik személyek hatékony védelmet élvezzenek.

(24)

Az ebben az irányelvben előírt megfelelőségértékelési eljárások megfelelőségértékelő szervezetek közreműködését igénylik, amelyeket a tagállamok bejelentenek a Bizottságnak.

(25)

A tapasztalat azt mutatja, hogy azon, a 2009/105/EK irányelvben meghatározott kritériumok, amelyeket a megfelelőségértékelő szervezeteknek a Bizottsághoz való bejelentésük céljából teljesíteniük kell, nem elégségesek annak biztosításához, hogy a bejelentett szervezetek az egész Unióban egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak. Mindazonáltal alapvető fontosságú, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek mellett lássa el feladatait. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.

(26)

Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja a harmonizált szabványokban rögzített kritériumok teljesítését, akkor azt kell vélelmezni, hogy megfelel az ebben az irányelvben rögzített vonatkozó követelményeknek.

(27)

A megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és felügyeletében részt vevő egyéb szervezetekre vonatkozóan szintén követelményeket kell előírni.

(28)

Az ebben az irányelvben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszer egészíti ki. Mivel az akkreditálás alapvető eszközt jelent a megfelelőségértékelő szervezetek szakmai alkalmasságának ellenőrzéséhez, a bejelentés céljából ezt is alkalmazni kell.

(29)

A nemzeti hatóságoknak a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki szaktudásának igazolása céljából Unió-szerte előnyben kell részesíteniük a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást. A nemzeti hatóságok ugyanakkor úgy ítélhetik meg, hogy rendelkeznek a megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Ebben az esetben az elvégzett értékelések megfelelő szintű hitelességének a többi nemzeti hatóság felé való biztosítása érdekében a nemzeti hatóságoknak be kell nyújtaniuk a Bizottság és a többi tagállam számára a szükséges igazoló dokumentumot, amely igazolja az értékelt megfelelőségértékelő szervezetek vonatkozó szabályozási követelményeknek való megfelelését.

(30)

A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. Az uniós piacon forgalomba hozandó egyszerű nyomástartó edényekre előírt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok megfeleljenek ugyanazoknak a követelményeknek, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek szakmai alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.

(31)

Javítani kell a bejelentési eljárás hatékonyságát és átláthatóságát és különösen hozzá kell igazítani azt az új technológiákhoz az online bejelentés lehetővé tétele érdekében.

(32)

Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, helyénvaló lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos biztosítani egy olyan időtartamot, amely során tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezetek szakmai alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, mielőtt még bejelentett szervezetként megkezdenék működésüket.

(33)

A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne hárítsanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek közötti megfelelő koordinációval és együttműködéssel érhető el.

(34)

A jogbiztonság érdekében egyértelműsíteni kell, hogy a 765/2008/EK rendelet uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályai az egyszerű nyomástartó edényekre is alkalmazandók. Ez az irányelv nem gátolhatja a tagállamokat abban a választásban, hogy mely illetékes hatóságot bízzák meg ezen feladatok ellátásával.

(35)

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy az egyszerű nyomástartó edények csak akkor legyenek forgalomba hozhatók, ha megfelelő tárolás, illetve rendeltetésszerű és ésszerűen előrelátható feltételek mellett történő használat esetén nem veszélyeztetik a személyek egészségét és biztonságát. Az egyszerű nyomástartó edényeket csak ésszerűen előrelátható használati feltételek esetén – azaz ha a használat jogszerű és kiszámítható emberi viselkedés eredménye – kell úgy tekinteni, hogy nem felelnek meg az ezen irányelvben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek.

(36)

A 2009/105/EK irányelv már jelenleg is rendelkezik védintézkedési eljárásról, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy megvizsgálja azon intézkedések megalapozottságát, amelyeket valamely tagállam az általa nem megfelelőnek ítélt, egyszerű nyomástartó edényekkel szemben hozott. Az átláthatóság javítása és az eljárási idő csökkentése érdekében javítani kell a hatályos védintézkedési eljáráson azzal a céllal, hogy azt hatékonyabbá tegyék, és igénybe vegyék a tagállamok szakértelmét.

(37)

A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek tájékoztatást kapjanak az olyan egyszerű nyomástartó edényekre irányuló, tervezett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberi egészségre vagy biztonságra, illetve a háziállatokra vagy a vagyontárgyakra. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve az ilyen egyszerű nyomástartó edényeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.

(38)

Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés indokoltságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére, kivéve az olyan eseteket, ahol a megfelelés hiánya a harmonizált szabvány hiányosságainak tudható be.

(39)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (8) megfelelően kell gyakorolni.

(40)

A bejelentés követelményeinek nem vagy már nem megfelelő bejelentett szervezetek tekintetében a bejelentő tagállamot a szükséges kiigazító intézkedések meghozatalára felszólító végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni.

(41)

A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az emberi egészségre vagy biztonságra, illetve a közérdek védelmének más szempontjai tekintetében kockázatot jelentő megfelelő egyszerű nyomástartó edényekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor.

(42)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha az emberi egészségre és biztonságra, vagy a háziállatokra vagy vagyontárgyakra kockázatot jelentő megfelelő egyszerű nyomástartó edényekkel összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(43)

A kialakult gyakorlatnak megfelelően az ezen irányelvvel létrehozott bizottság hasznos szerepet tölthet be az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos, olyan ügyeknek a kivizsgálásában, amelyeket vagy az elnök, vagy egy tagállam képviselője vet fel, az eljárási szabályzatával összhangban.

(44)

Az ezen irányelvhez kapcsolódó kérdések megvizsgálásakor – a végrehajtás és a jogsértések kivételével –, azaz bizottsági szakértői csoport keretében, az Európai Parlamentet a meglévő gyakorlatnak megfelelően az összes információval és dokumentációval el kell látni, valamint – adott esetben – meg kell hívni az ilyen ülésekre.

(45)

Azt, hogy indokoltak-e az egyes tagállamok által a nem megfelelő egyszerű nyomástartó edények tekintetében hozott intézkedések, a Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok révén, és – tekintetbe véve ezen intézkedések sajátos jellegét – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül eljárva kell meghatároznia.

(46)

A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(47)

Olyan, ésszerű átmeneti intézkedésekről kell rendelkezni, amelyek lehetővé teszik a 2009/105/EK irányelvnek megfelelően, az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazásának kezdő időpontjáig már forgalomba hozott egyszerű nyomástartó edények forgalmazhatóságát és üzemeltethetőségét, további termékkövetelménynek való megfelelés szükségessége nélkül. Ezért a forgalmazók számára lehetővé kell tenni, hogy az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazásának kezdő időpontjáig rendelkezésre bocsássák a már forgalomba hozott egyszerű nyomástartó edényeket, azaz a már a forgalmazási láncban található készletet.

(48)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen annak biztosítását, hogy a forgalomban lévő egyszerű nyomástartó edények teljesítsék a személyek egészsége és biztonsága, valamint a háziállatok és a vagyontárgyak védelmének magas szintjéhez szükséges követelményeket, valamint a belső piac működésének garantálását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(49)

Az ezen irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvhez képest lényegesen módosult. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből következik.

(50)

Ez az irányelv nem érinti az V. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és alkalmazásának kezdő időpontjával kapcsolatos tagállami kötelezettségeket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)   Ezen irányelv hatálya a következő tulajdonságokkal rendelkező, sorozatban gyártott, egyszerű nyomástartó edényekre (a továbbiakban: az edények) terjed ki:

a)

az edények hegesztettek, 0,5 bart meghaladó belső túlnyomás elviselésére és levegő vagy nitrogén tárolására szántak, és nem arra szántak, hogy tűz érje őket;

b)

a nyomással igénybevett edény ellenállásához hozzájáruló alkatrészek és szerelvények vagy ötvözetlen minőségi acélból vagy ötvözetlen alumíniumból, illetve öregedésálló alumíniumötvözetből készültek;

c)

az edény a következő elemek egyikéből áll:

i.

egy kör keresztmetszetű, kifelé domború és/vagy sík fenekekkel lezárt hengeres részből, a hengeres résszel azonos forgástengelyű fenekekkel lezárva;

ii.

két, azonos forgástengelyű domború fenékből;

d)

az edény legnagyobb üzemi nyomása legfeljebb 30 bar és az edény nyomásának és térfogatának a szorzata (PS × V) legfeljebb 10 000 bar × liter;

e)

a legkisebb üzemi hőmérséklet nem alacsonyabb – 50 °C-nál, és a legnagyobb üzemi hőmérséklet acélból készült edények esetében nem magasabb 300 °C-nál, alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült edények esetében pedig 100 °C-nál.

(2)   Ezen irányelve hatálya nem terjed ki az alábbiakra:

a)

a kifejezetten nukleáris használatra szánt edények, amelyek meghibásodása esetén radioaktív anyag szabadulhat ki;

b)

a kifejezetten hajókba és repülőgépekbe történő beépítésre vagy azok meghajtására szánt edények;

c)

a tűzoltó készülékek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.   „forgalmazás”: egy edénynek kereskedelmi tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára az uniós piacon, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen;

2.   „forgalomba hozatal”: egy edény első alkalommal történő forgalmazása az uniós piacon;

3.   „gyártó”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely edényt gyárt, illetve terveztet vagy gyártat, és ezt az edényt saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza;

4.   „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett bármely természetes vagy jogi személy, aki egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy meghatározott feladatok céljából a nevében eljárjon;

5.   „importőr”: az Unióban letelepedett, bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó edényt hoz forgalomba az uniós piacon;

6.   „forgalmazó”: bármely, a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, aki az edényt forgalmazza;

7.   „gazdasági szereplő”: a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

8.   „műszaki leírás”: az edény által teljesítendő műszaki követelményeket ismertető dokumentum;

9.   „harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

10.   „akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikke 10. pontjában meghatározott akkreditálás;

11.   „nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikke 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

12.   „megfelelőségértékelés”: eljárás, amely bizonyítja az edénnyel kapcsolatos, ezen irányelvben foglalt alapvető biztonsági követelmények teljesülését;

13.   „megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket – beleértve kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – végző szervezet;

14.   „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára hozzáférhető edény visszavétele;

15.   „forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja, hogy megelőzze az edény forgalmazását az értékesítési láncban;

16.   „uniós harmonizációs jogszabály”: minden, a termékek forgalomba hozatalának feltételeit harmonizáló uniós jogszabály;

17.   „CE-jelölés”: olyan jelölés, amely által a gyártó jelzi, hogy az edény megfelel a jelölés feltüntetéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályokban rögzített követelményeknek.

3. cikk

Forgalmazás és üzembe helyezés

(1)   A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az edényeket csak akkor lehessen forgalmazni és üzembe helyezni, ha megfelelő telepítés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű használat esetén megfelelnek ezen irányelv követelményeinek.

(2)   Ezen irányelv rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a jogát, hogy előírják azokat a követelményeket, amelyeket szükségesnek tartanak a munkavállalók védelmének biztosítására az edények használata során, amennyiben ez nem jár az edényekre ezen irányelvben meghatározott jellemzők módosításával.

4. cikk

Alapvető követelmények

(1)   Azon edényeknek, amelyek PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × liter értéket, meg kell felelniük az I. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek.

(2)   Azon edényeket, amelyek PS × V szorzata legfeljebb 50 bar × liter, valamely tagállam helyes mérnöki gyakorlatával összhangban kell tervezni és gyártani.

5. cikk

Szabad mozgás

A tagállamok nem akadályozhatják meg területükön olyan edények forgalmazását és üzembe helyezését, amelyek megfelelnek ezen irányelv követelményeinek.

2.   FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

6. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   Olyan edények forgalomba hozatalakor, amelyek PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × liter értéket, a gyártók biztosítják, hogy az edények tervezése és gyártása az I. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményekkel összhangban történt.

Olyan edények forgalomba hozatalakor, amelyek PS × V szorzata legfeljebb 50 bar × liter, a gyártók biztosítják, hogy az edények tervezése és gyártása valamely tagállam helyes mérnöki gyakorlatával összhangban történt.

(2)   Olyan edények esetében, amelyek PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × liter értéket, a gyártók elkészítik a II. mellékletben említett műszaki dokumentációt, és elvégzik vagy elvégeztetik a 13. cikk szerinti megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az eljárás keretében bizonyítást nyer, hogy egy olyan edény, amelynek PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × liter értéket, megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és feltüntetik a terméken a CE-jelölést és a III. melléklet 1. pontjában előírt feliratokat.

A gyártók biztosítják, hogy olyan edényeken, amelyek PS × V szorzata legfeljebb 50 bar × liter, fel legyenek tüntetve a III. melléklet 1. pontjában előírt feliratok.

(3)   A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot az edény forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzik.

(4)   A gyártó biztosítja a sorozatgyártás ezen irányelvnek való megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások működését. Megfelelően figyelembe kell venni az edény tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok vagy egyéb műszaki leírások változásait, amelyek alapján az edény megfelelőségét megállapították.

Ha az edény jelentette kockázatokra tekintettel indokolt, a gyártók a végfelhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégzik a forgalmazott edény mintavizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő termékekről, és a nem megfelelő edények visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen nyomonkövetési intézkedésről.

(5)   A gyártók biztosítják, hogy az általuk forgalomba hozott edényeken fel legyen tüntetve a termék azonosítását lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám.

(6)   A gyártók az edényen feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a postacímüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Címként egy olyan pontot jelölnek meg, ahol a gyártóval kapcsolatba lehet lépni. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.

(7)   A gyártók gondoskodnak arról, hogy az edényhez az érintett tagállam által meghatározott módon a végfelhasználók által könnyen érthető nyelven mellékeljék a III. melléklet 2. pontjában említett használati utasítást és biztonsági tájékoztatót. Az ilyen használati utasításnak és biztonsági tájékoztatónak, illetve a jelölésnek egyértelműnek, érthetőnek és könnyen értelmezhetőnek kell lennie.

(8)   Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott edény nem felel meg ezen irányelvnek, azonnal meghozzák a szóban forgó edény megfelelőségének biztosításához szükséges kiigazító intézkedéseket, az edényt adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá, amennyiben az edény kockázatot jelent, a gyártók erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a szóban forgó edényt forgalmazták.

(9)   A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott hatóság számára könnyen érthető nyelven átadják az edény ezen irányelvnek való megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. A gyártók az említett hatóság kérésére együttműködnek vele minden olyan intézkedés terén, melyeket az általuk forgalomba hozott edények jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében hoznak.

7. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1)   A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

A 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a 6. cikk (2) bekezdésében említett, műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízatásának részét.

(2)   A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízatásnak legalább az alábbiak elvégzését kell engedélyeznie a meghatalmazott képviselőnek:

a)

az edény forgalomba hozatalát követően 10 évig megőrzi és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátja az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b)

az illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az adott hatóságnak az edény megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

c)

az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a meghatalmazott képviselő megbízatása körébe tartozó edények jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések kapcsán.

8. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)   Az importőrök kizárólag megfelelő edényeket hozhatnak forgalomba.

(2)   Olyan edény forgalomba hozatalát megelőzően, amely PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × litert, az importőrök meggyőződnek róla, hogy a gyártó elvégezte a 13. cikkben említett megfelelőségértékelési eljárást. Megbizonyosodnak róla, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, az edényen fel van tüntetve a CE-jelölés és a III. melléklet 1. pontjában előírt feliratok, és mellékelték hozzá az előírt dokumentációt, továbbá arról, hogy a gyártó megfelel a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy egy olyan edény, amely PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × litert, nem felel meg az I. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményeknek, az edényt nem hozza forgalomba, amíg megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben az edény kockázatot jelent, az importőr tájékoztatja erről a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

Olyan edény forgalomba hozatalát megelőzően, amely PS × V szorzata legfeljebb 50 bar × liter, az importőrök meggyőződnek róla, hogy az edények tervezése és gyártása valamelyik tagállam helyes mérnöki gyakorlatával összhangban történt, az edényen fel vannak tüntetve a III. melléklet 1.2. pontjában előírt feliratok, és a gyártó megfelel a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3)   Az importőrök az edényen, vagy ha ez nem lehetséges, az edény kísérő dokumentációján feltüntetik nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és postai címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Az elérhetőséget a végfelhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven tüntetik fel.

(4)   Az importőrök gondoskodnak arról, hogy az edényhez mellékeljék a III. melléklet 2. pontjában említett használati utasítást és biztonsági tájékoztatót az adott tagállam által meghatározott, a végfelhasználók által könnyen érthető nyelven.

(5)   Az importőrök biztosítják, hogy amíg egy olyan edény, amely PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × litert, a felelősségi körükbe tartozik, a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék az I. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését.

(6)   Ha az edénnyel járó kockázatokra tekintettel indokolt, az importőrök a végfelhasználók egészségének és biztonságának védelme érdekében elvégzik a forgalmazott edények mintavizsgálatát, amelynek keretében kivizsgálják a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, továbbá a nem megfelelő termékekről, és az edények visszahívásáról, valamint folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

(7)   Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalomba hozott edény nem felel meg ezen irányelvnek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket az edény megfelelőségének biztosítására, adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá amennyiben az edény kockázatot jelent, az importőrők erről – és különösen a megfelelés hiányának és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben a szóban forgó edényt forgalmazták.

(8)   Olyan edények esetében, amely PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × litert, az importőrök az edény forgalomba hozatalát követően a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára 10 évig elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre e hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9)   Az importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott hatóság számára könnyen érhető nyelven átadják az edény megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. Az említett hatóság kérésére az importőrök együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott edények jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

9. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)   Edény forgalmazásakor a forgalmazók az ebben az irányelvben előírt követelményekkel kapcsolatban kellő gondossággal járnak el.

(2)   Olyan edény forgalmazását megelőzően, amelynek PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × litert, a forgalmazók ellenőrzik, hogy az edényen fel vannak-e tüntetve a CE-jelölés és a III. melléklet 1. pontjában előírt feliratok, mellékelték-e hozzá az előírt dokumentációt és a III. melléklet 2. pontjában említett használati utasítást és biztonsági tájékoztatót az edényt forgalmazni szándékozó tagállam végfelhasználói által könnyen érthető nyelven, továbbá hogy a gyártó és az importőr megfelelt-e a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy egy olyan edény, amely PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × litert, nem felel meg az I. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményeknek, nem forgalmazhatja az edényt mindaddig, amíg megfelelővé nem tették. Továbbá amennyiben az edény kockázatot jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

Olyan edény forgalmazását megelőzően, amely PS × V szorzata legfeljebb 50 bar × liter, a forgalmazók ellenőrzik, hogy az edényen fel vannak-e tüntetve a III. melléklet 1.2. pontjában előírt feliratok, mellékelték-e hozzá a III. melléklet 2. pontjában említett használati utasítást és biztonsági tájékoztatót az edényt forgalmazni szándékozó tagállam végfelhasználói által könnyen érthető nyelven, és hogy a gyártó és az importőr megfelelt-e a 6. cikk (5) és (6) bekezdésében, illetve a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3)   A forgalmazók biztosítják, hogy amíg egy olyan edény, amely PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × litert, a felelősségi körükbe tartozik, a tárolás és a szállítás körülményei ne veszélyeztessék az I. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését.

(4)   Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okuk van feltételezni, hogy az általuk forgalmazott edény nem felel meg ennek az irányelvnek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket az edény megfelelőségének biztosítására, az edényt adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá, amennyiben az edény kockázatot jelent, a forgalmazók erről azonnal tájékoztatják azon tagállamok illetékes nemzeti hatóságait, amelyekben az edényt forgalmazták, részletes tájékoztatást adva elsősorban a megfelelés hiányáról és valamennyi megtett kiigazító intézkedésről.

(5)   A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére az adott illetékes hatóság számára átadják az edény megfelelőségének igazolásához szükséges összes nyomtatott vagy elektronikus formátumú információt és dokumentációt. A forgalmazók az említett hatóság kérésére együttműködnek vele minden olyan intézkedés terén, melyeket az általuk forgalomba hozott edény jelentette kockázatok kiküszöbölése érdekében hoznak.

10. cikk

Azon esetek, amelyekben gyártói kötelezettségek vonatkoznak az importőrökre és a forgalmazókra

Egy importőrt vagy forgalmazót, amennyiben saját neve vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy edényt, illetve olyan módon módosít egy már piaci forgalomba hozott edényt, ami befolyásolja az edény ezen irányelvnek való megfelelését, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, és a 6. cikkben a gyártókra előírt kötelezettségek terhelik.

11. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

A gazdasági szereplőknek kérésre azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok felé a következőket:

a)

minden olyan gazdasági szereplőt, aki edényt szállított nekik;

b)

minden olyan gazdasági szereplőt, akiknek ők szállítottak edényt.

A gazdasági szereplőknek az első bekezdésben előírt információkat az edény hozzájuk történő szállítását, illetve az általuk történő szállítását követően 10 évig be kell tudni mutatniuk.

3.   FEJEZET

OLYAN EDÉNYEK MEGFELELŐSÉGE, AMELY PS × V SZORZATA MEGHALADJA AZ 50 bar × litert

12. cikk

A megfelelőség vélelmezése olyan edények esetében, amelyek PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × litert

Azokról az edényekről, amelyek PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × litert, és megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak, illetve azok egyes részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek az említett szabványok vagy azok részei által meghatározott, az I. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelményeknek.

13. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

(1)   Gyártásukat megelőzően azokon az edényeken, amelyek PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × litert, el kell végezni a II. melléklet 1. pontjában meghatározott EU-típusvizsgálatot (B-modul), a következők szerint:

a)

a 12. cikkben említett harmonizált szabványokkal összhangban gyártott edények esetében a gyártó saját belátása szerint a két következő mód egyikén:

i.

az edény megfelelő műszaki tervezésének értékelése a műszaki dokumentáció és az alátámasztó bizonyítékok vizsgálata révén, a mintadarab vizsgálata nélkül (B modul – tervezési típus);

ii.

az edény megfelelő műszaki tervezésének értékelése a műszaki dokumentáció és az alátámasztó bizonyítékok vizsgálata révén, valamint a teljes edény tervezett gyártását jól képviselő mintadarab vizsgálata (B modul – gyártási típus);

b)

azon edények esetében, amelyek gyártása nem, vagy csak részben felel meg a 12. cikkben említett harmonizált szabványoknak, a gyártónak vizsgálatra be kell nyújtania egy, a teljes edény tervezett gyártását jól képviselő mintadarabot, valamint az edény műszaki tervezése megfelelőségének vizsgálatát és értékelését szolgáló műszaki dokumentációt és alátámasztó bizonyítékokat (B modul – gyártási típus).

(2)   Az edényeken a forgalomba hozatalt megelőzően a következő eljárásokat kell elvégezni:

a)

ha PS × V szorzata meghaladja a 3 000 bar × liter értéket, a II. melléklet 2. pontjában meghatározott, belső gyártásellenőrzésen és az edény felügyelt vizsgálatán alapuló típusmegfelelőség (C1 modul);

b)

a gyártónak, saját belátása szerint, ha a termék PS × V szorzata legfeljebb 3 000 bar × liter, de meghaladja a 200 bar × liter értéket, a következők bármelyikét:

i.

a II. melléklet 2. pontjában meghatározott, belső gyártásellenőrzésen és az edény felügyelt vizsgálatán alapuló típusmegfelelőség (C1 modul);

ii.

a II. melléklet 3. pontjában meghatározott, belső gyártásellenőrzésen és az edények véletlenszerű időközönként végzett felügyelt vizsgálatán alapuló típusmegfelelőség (C2 modul).

c)

a gyártó saját belátása szerint, ha a termék PS × V szorzata legfeljebb 200 bar × liter, de meghaladja az 50 bar × liter értéket, az alábbiak egyike:

i.

a II. melléklet 2. pontjában meghatározott, belső gyártásellenőrzésen és az edény felügyelt vizsgálatán alapuló típusmegfelelőség (C1 modul);

ii.

a II. melléklet 4. pontjában meghatározott, belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (C modul).

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos dokumentumokat és levelezést azon tagállam valamely hivatalos nyelvén kell elkészíteni, ahol a bejelentett szervezet székhelye van, vagy az e szervezet által elfogadott nyelven.

14. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy az I. mellékletben előírt alapvető biztonsági követelmények teljesültek.

(2)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat megfelel a IV. mellékletben foglalt mintának, felépítése tartalmazza a II. melléklet vonatkozó moduljaiban meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálják. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot le kell fordítani az azon tagállam által megkívánt nyelvre vagy nyelvekre, ahol az edényt forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3)   Amennyiben az edényre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, minden ilyen uniós jogi aktushoz egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítani. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve közzétételük hivatkozásait is.

(4)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat kiállításával a gyártó felelősséget vállal az edény ezen irányelvben megállapított követelményeknek való megfelelőségéért.

15. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

16. cikk

A CE-jelölés és a feliratok feltüntetésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)   A CE-jelölést és a III. melléklet 1. pontjában említett feliratokat az edényen vagy annak adattábláján jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni.

(2)   A CE-jelölést az edény forgalomba hozatala előtt kell feltüntetni.

(3)   A CE-jelölést a gyártásellenőrzési szakaszban részt vevő bejelentett szervezet azonosító száma követi.

A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó, vagy pedig annak meghatalmazott képviselője tünteti fel.

(4)   A CE-jelölést és a bejelentett szervezet azonosító számát különleges kockázatokat vagy felhasználást jelölő bármilyen egyéb jelölés követheti.

(5)   A tagállamok a meglévő mechanizmusokra támaszkodnak a CE-jelölést szabályozó rendszer megfelelő alkalmazása céljából, és a jelölések nem megfelelő használata esetén meghozzák a szükséges intézkedéseket.

4.   FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

17. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az ezen irányelv szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

18. cikk

Bejelentő hatóságok

(1)   A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely felelősséget vállal a megfelelőségértékelő szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzéséért, ideértve a 23. cikk rendelkezéseinek való megfelelést is.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és ellenőrzést a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el azzal összhangban.

(3)   Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, bejelentést vagy felügyeletet átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor ezen szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 19. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett a szervezetnek gondoskodnia kell a tevékenységeivel összefüggő felelősség kérdésének teljes körű rendezéséről.

(4)   A bejelentő hatóság teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szerv által elvégzett feladatokért.

19. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentő hatóságot úgy hozzák létre, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2)   A bejelentő hatóságot úgy szervezik meg és működtetik, hogy biztosítva legyen tevékenységének objektivitása és pártatlansága.

(3)   A bejelentő hatóságot úgy szervezik meg, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személyek hozzanak meg.

(4)   A bejelentő hatóság nem kínál vagy végez olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújt szaktanácsadási szolgáltatást kereskedelmi vagy piaci alapon.

(5)   A bejelentő hatóság biztosítja a hozzá beérkező információ bizalmas jellegét.

(6)   A bejelentő hatóság kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően ellássa feladatait.

20. cikk

A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettségei

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megfelelőségértékelő szervezetek értékelésére és bejelentésére, valamint a bejelentett szervezetek ellenőrzésére irányuló eljárásaikról, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

21. cikk

A bejelentett szervezetre vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2)   A megfelelőségértékelő szervezet egy tagállam nemzeti jogszabályai szerint jön létre, és jogi személyiséggel rendelkezik.

(3)   A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől vagy edénytől.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt edény tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

(4)   A megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelés elvégzéséért felelős munkavállalója nem lehet annak az edénynek a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékel, illetve ezen felek képviselője. Ez nem zárja ki az olyan értékelt edények felhasználását, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, illetve az ilyen edények személyes célra történő használatát sem.

A megfelelőségértékelő szervezet, ennek felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem vehet részt közvetlenül ezen edények tervezésében, gyártásában/kialakításában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5)   A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlenek minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy a megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményét.

(6)   A megfelelőségértékelő szervezet alkalmas a számára az I. melléklet 3.2. pontja és a II. melléklet által elrendelt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelyek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezet – mindig, és minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint minden olyan edényfajta tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkezik a következőkkel:

a)

olyan személyzettel, amely műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b)

azon eljárások leírásával, amelyekkel összhangban megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és megismételhetőségét. Rendelkezik megfelelő szabályzattal és eljárásokkal a bejelentett szervezetként végzett feladatainak és egyéb tevékenységeinek elkülönítésére;

c)

olyan eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni a vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét.

A megfelelőségértékelő szervezet rendelkezik a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá valamennyi szükséges felszereléssel vagy létesítménnyel.

(7)   A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzet a következőkkel rendelkezik:

a)

alapos műszaki és szakképzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre a megfelelőségértékelési szervezetet bejelentették;

b)

megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c)

az I. mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogszabályok és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelő ismerete és megértése;

d)

az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítéséhez szükséges alkalmasság.

(8)   Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és a megfelelőségértékelést végző munkavállalójának javadalmazása nem függhet az elvégzett értékelések számától vagy azok eredményétől.

(9)   A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban az állam vállalja át, vagy ha közvetlenül maga a tagállam felel a megfelelőségértékelésért.

(10)   A megfelelőségértékelő szervezet személyzete betartja a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely az I. melléklet 3.2. pontja és a II. melléklet vagy az azt átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végrehajtása során jutott birtokukba, kivéve annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, ahol a szervezet tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat tiszteletben kell tartani.

(11)   A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint az alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabály alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoport tevékenységé, vagy gondoskodnak arról, hogy a megfelelőségértékelést végző munkavállalójuk tájékoztatást kapjon ezekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

22. cikk

A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelmezése

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy megfelel az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 21. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

23. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozói

(1)   Amennyiben a bejelentett szervezet bizonyos megfelelőségértékelési feladatokat alvállalkozásba ad, vagy leányvállalatot bíz meg velük, biztosítja, hogy az alvállalkozó vagy leányvállalat megfelel a 21. cikkben meghatározott követelményeknek, és ennek megfelelően tájékoztatja erről a bejelentő hatóságot.

(2)   A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

(3)   Tevékenységeket alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni csak az ügyfél beleegyezésével lehet.

(4)   A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésének értékelésére és az általuk az I. melléklet 3.2. pontja és a II. melléklet szerint elvégzett munkára vonatkozó dokumentumokat.

24. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1)   A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)   A bejelentés iránti kérelemhez mellékelik azon megfelelőségértékelési tevékenység, megfelelőségértékelési modul vagy modulok, és edény vagy edények leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditációs tanúsítványt, mely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 21. cikkben rögzített követelményeket.

(3)   Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet nem tud akkreditációs tanúsítványt benyújtani, a bejelentő hatóságnak benyújt minden, a 21. cikkben rögzített követelményeknek való megfelelésének igazolásához, elismeréséhez és rendszeres ellenőrzéséhez szükséges igazoló dokumentumot.

25. cikk

Bejelentési eljárás

(1)   A bejelentő hatóságok csak a 21. cikkben megállapított követelményeknek megfelelő megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be.

(2)   Ezek a hatóságok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközön keresztül értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3)   A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységekre, a megfelelőségértékelési modulra vagy modulokra és az érintett edényre vagy edényekre vonatkozó részletes információkat, valamint a szakmai alkalmasság megfelelő igazolását.

(4)   Amennyiben a bejelentés nem a 24. cikk (2) bekezdésében említett akkreditációs tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megfelelőségértékelő szervezet szakmai alkalmasságát és az azokat az intézkedéseket igazoló dokumentumokat, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az továbbra is megfeleljen a 21. cikkben megállapított követelményeknek.

(5)   Az érintett szervezet csak akkor láthatja el egy bejelentett szervezet tevékenységét, ha a Bizottság és a többi tagállam – akkreditációs tanúsítvány használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálás hiányában a bejelentést követő két hónapon belül – nem emelt kifogást.

Ezen irányelv alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6)   A bejelentő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a bejelentés bármely későbbi változásáról.

26. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek listája

(1)   A Bizottság a bejelentett szervezetet azonosító számmal látja el.

A Bizottság akkor is egyetlen azonosító számot ad ki, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint is bejelentik.

(2)   A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a hozzájuk rendelt azonosító számokat és azokat a tevékenységeket is, amelyekre bejelentették őket.

A Bizottság biztosítja, hogy a listát folyamatosan naprakészen tartják.

27. cikk

A bejelentés változásai

(1)   Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja vagy tájékoztatják arról, hogy a bejelentett szervezet már nem tesz eleget a 21. cikkben meghatározott követelményeknek vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy milyen súlyos mértékű a követelményeknek való meg nem felelés, vagy mennyire súlyos mértékben mulasztották el teljesíteni a kötelezettségeket. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)   Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhető legyen.

28. cikk

A bejelentett szervezet szakmai alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol kétség merül fel részéről, vagy mások kétségüket közlik vele a bejelentett szervezet szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan eleget tesz-e a rá vonatkozó követelményeknek és teljesíti-e kötelezettségeit.

(2)   A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)   A Bizottság biztosítja a vizsgálatai során kapott különleges adatok bizalmas kezelését.

(4)   Ha a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy egy bejelentett szervezet nem vagy már nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felszólítja a bejelentő tagállamot a szükséges kiigazító intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

E végrehajtási jogi aktust a 39. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

29. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1)   A bejelentett szervezet a II. mellékletben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.

(2)   A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Ennek során ugyanakkor tiszteletben kell tartaniuk az edény ezen irányelv követelményeinek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és a védelem szintjét.

(3)   Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette az I. mellékletben, a megfelelő harmonizált szabványokban vagy egyéb műszaki leírásokban megállapított alapvető biztonsági követelményeket, felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt.

(4)   Amennyiben a tanúsítvány kiadása után a megfelelőség ellenőrzése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy edény már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

(5)   Amennyiben a kiigazító intézkedéseket nem teszik meg, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a tanúsítványt.

30. cikk

Fellebbezés a bejelentett szervezetek döntésével szemben

A tagállamok biztosítják, hogy a bejelentett szervezet döntése ellen fellebbezési eljárást lehessen kezdeményezni.

31. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettsége

(1)   A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot a következőkről:

a)

a tanúsítványok bárminemű elutasítása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b)

azokról a körülményekről, amelyek érinthetik a bejelentés hatályát vagy feltételeit;

c)

a piacfelügyeleti hatóságoktól a megfelelőségértékelési tevékenységek kapcsán hozzájuk beérkezett valamennyi információkérés;

d)

kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, többek között a határon átnyúló tevékenységek és a tevékenységek alvállalkozásba adása.

(2)   A bejelentett szervezetek megfelelően tájékoztatják az ezen irányelv szerint bejelentett, ugyanazokra az edényekre vonatkozó hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

32. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság rendelkezik a tagállamok bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

33. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság biztosítja, hogy a bejelentett szervezetek ágazati csoportja vagy csoportjai formájában megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek között, és az valóban működjön.

A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vegyenek e csoport vagy csoportok munkájában.

5.   FEJEZET

UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA BELÉPŐ EDÉNYEK ELLENŐRZÉSE ÉS UNIÓS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁS

34. cikk

Uniós piacfelügyelet és az uniós piacra belépő edények ellenőrzése

Az ezen irányelv 1. cikkének hatálya alá tartozó edényekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdése, valamint 16–29. cikke vonatkozik.

35. cikk

A kockázatot jelentő edények kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárások

(1)   Ha egy tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó edény kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a háziállatokra vagy a vagyontárgyakra, akkor elvégzik az érintett edény értékelését, amely kiterjed az ezen irányelvben meghatározott összes vonatkozó követelményre. Az érintett gazdasági szereplők e célból a szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az első bekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy az edény nem felel meg az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt hogy előírásuknak megfelelően a kockázat jellegével arányosan ésszerű időn belül vagy tegyen megfelelő kiigazító intézkedéseket, hogy a pirotechnikai termék megfeleljen az említett követelményeknek, vagy hogy vonja ki az edényt a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

A piacfelügyeleti hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják az illetékes bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)   Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították a gazdasági szereplőt.

(3)   A gazdasági szereplő biztosítja, hogy minden megfelelő kiigazító intézkedést meghoz az uniós piacon általa forgalmazott, érintett edény tekintetében.

(4)   Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságok minden megfelelő átmeneti intézkedést meghoznak a nemzeti piacukon forgalmazott edény betiltására vagy korlátozására, piaci forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)   A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő edény azonosításához szükséges adatokat, az edény származási helyét, a megfelelés állítólagos hiányának és a felmerülő kockázatnak a jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelzik, hogy a megfelelés hiánya a következők egyike miatt következett-e be:

a)

az edény nem felel meg az ezen irányelvben meghatározott, az emberek egészségével és biztonságával, illetve a háziállatok és a vagyontárgyak védelmével kapcsolatos követelményeknek; vagy

b)

a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 12. cikkben említett harmonizált szabványok hiányosságai.

(6)   Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett edény megfelelésének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)   Amennyiben a (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emel kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedés indokoltnak tekintendő.

(8)   A tagállamok gondoskodnak az adott edénnyel kapcsolatban a megfelelő korlátozó intézkedések haladéktalan meghozataláról, így például az edény forgalomból való kivonásáról.

36. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)   Amennyiben a 35. cikk (3) és (4) bekezdésében rögzített eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamelyik intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi számukra, valamint a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

(2)   Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő edényt kivonja piacáról, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja azt.

(3)   Amennyiben a nemzeti intézkedés megalapozottnak minősül, és az edény megfelelésének hiánya az ezen irányelv 35. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak eredménye, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében előírt eljárást alkalmazza.

37. cikk

Megfelelő edények, amelyek kockázatot jelentenek

(1)   Amennyiben egy tagállam a 35. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár egy edény megfelel ennek az irányelvnek, azonban mégis kockázatot jelent a személyek egészségére vagy biztonságára, illetve a háziállatokra vagy a vagyontárgyakra, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy előírásának megfelelően a kockázat jellegével arányosan ésszerű időn belül vagy tegyen megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett edény a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen kockázatot, vagy vonja ki az edényt a forgalomból vagy hívja vissza azt.

(2)   A gazdasági szereplő az uniós piacon általa forgalmazott, érintett edény tekintetében kiigazító intézkedést hoz.

(3)   A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett edény azonosításához szükséges adatokat, az edény származási helyét és értékesítési láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)   A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozatot hoz arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 39. cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A személyek egészségének és biztonságának, illetve a háziállatok vagy vagyontárgyak védelmével kapcsolatos, kellően indokolt, sürgős esetekben a Bizottság a 39. cikk (4) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(5)   A Bizottság határozatának címzettje az összes tagállam, és határozatát haladéktalanul megküldi számukra, valamint a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek.

38. cikk

Az alaki megfelelés hiánya

(1)   A 35. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget a megfelelés említett hiányának:

a)

a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy ezen irányelv 16. cikkét megsértve tüntették fel;

b)

a CE-jelölést nem tüntették fel;

c)

a bejelentett szervezet azonosító számát – amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban – a 16. cikket megsértve tüntették fel vagy nem tüntették fel;

d)

a III. melléklet 1. pontjában említett feliratokat nem tüntették fel, vagy a 16. cikket, illetve a III. melléklet 1. pontját megsértve tüntették fel;

e)

az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el;

f)

az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül készítették el;

g)

a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

h)

a 6. cikk (6) bekezdésében, illetve a 8. cikk (3) bekezdésében említett információt egyáltalán nem, hamisan vagy hiányosan tüntették fel;

i)

a 6. vagy 8. cikk által előírt bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül.

(2)   Amennyiben a megfelelés (1) bekezdésben említett hiánya továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a forgalmazott edény korlátozására vagy betiltására, vagy gondoskodik visszahívásáról vagy piaci forgalomból történő kivonásáról.

6.   FEJEZET

BIZOTTSÁG, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját az egyszerű nyomástartó edényekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

(5)   A Bizottság minden olyan kérdésben konzultál a bizottsággal, amellyel kapcsolatban az 1025/2012/EU rendelet vagy bármely más uniós jogszabály szakértőkkel folytatott konzultációt ír elő.

A bizottság minden, az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdést is megvizsgálhat, amelyet az eljárási szabályzatával összhangban akár az elnök, akár egy tagállam képviselője vet fel.

40. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ennek az irányelvnek megfelelően elfogadott nemzeti rendelkezések gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciók szabályait, és meghoznak minden szükséges intézkedést, hogy biztosítsák ezek végrehajtását. Ezek a szabályok a súlyos jogsértések esetén büntetőjogi szankciókat is magukban foglalhatnak.

A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

41. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok nem akadályozhatják meg a 2009/105/EK irányelv hatálya alá tartozó olyan edény forgalmazását és/vagy üzembe helyezését, amely megfelel az említett irányelvnek, és már 2016. április 20. előtt forgalomba hozták.

A 2009/105/EK irányelv értelmében elismert ellenőrző szerv által kibocsátott tanúsítványok ezen irányelv értelmében érvényesek.

42. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok legkésőbb 2016. április 19-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 2. cikknek, a 6–41. cikknek, a II. mellékletnek és IV. mellékletnek megfeleljenek. Ezen intézkedések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A tagállamok ezeket a rendelkezéseket 2016. április 20-tól kezdődően alkalmazzák.

Amikor tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

43. cikk

Hatályon kívül helyezés

A V. melléklet A. részében feltüntetett rendelettel módosított 2009/105/EK irányelv 2016. április 20-tól hatályát veszti, a IIIB. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a VI. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

44. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1., 3., 4. és 5. cikket, valamint az I. és III. mellékletet 2016. április 20-tól kell alkalmazni.

45. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. február 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 27., 2009.2.3., 41. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. február 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. február 20-i határozata.

(3)  HL L 264., 2009.10.8., 12. o. A 2009/105/EK irányelv az egyszerű nyomástartó edényekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1987. június 25-i 87/404/EGK tanácsi irányelv (HL L 220., 1987.8.8., 48. o.) kodifikált változata.

(4)  Lásd az V. melléklet A. részét.

(5)  HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

(6)  HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

(7)  HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

(8)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.


I. MELLÉKLET

ALAPVETŐ BIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEK

1.   Anyagok

Az anyagokat az edények tervezett felhasználása és az 1.1–1.4. pontnak megfelelően kell megválasztani.

1.1.   Nyomás alatt álló részek

A nyomás alatt álló részek gyártásához felhasznált anyagok:

a)

legyenek hegeszthetők;

b)

legyenek alakíthatók és szívósak, hogy a legkisebb üzemi hőmérsékleten a törés ne okozzon sem szilánkos, sem rideg típusú törést;

c)

ne legyenek hajlamosak öregedésre.

Acéledények esetében az anyagoknak ezenkívül meg kell felelniük az 1.1.1. alpontban meghatározott követelményeknek, az alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült edények esetében az 1.1.2. alpontban meghatározott követelményeknek.

Az anyagokhoz mellékelni kell az anyagok gyártója által kiállított műbizonylatot a III. melléklet 3.1. pontjának i) alpontja szerint.

1.1.1.   Acéledények

Az ötvözetlen minőségi acéloknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

a)

csillapított és normalizált vagy azzal egyenértékű állapotban szállítják;

b)

az adagelemzés szerinti széntartalom 0,25 %-nál kevesebb, a kén- és foszfortartalom egyenként 0,05 %-nál kevesebb;

c)

a féltermék mechanikai tulajdonságai a következők:

i.

az Rm,max legnagyobb szakítószilárdság 580 N/mm2 -nél kisebb;

ii.

a szakadási nyúlás a következő:

ha a vizsgálati mintát a hengerlés irányával párhuzamosan veszik:

vastagság ≥ 3 mm:

A

≥ 22 %,

vastagság < 3 mm:

A80 mm

≥ 17 %,

ha a vizsgálati mintát a hengerlés irányára merőlegesen veszik:

vastagság ≥ 3 mm:

A

≥ 20 %,

vastagság < 3 mm:

A80 mm

≥ 15 %,

iii.

a fajlagos hajítási szakítási energia KCV három hosszirányú vizsgálati mintára a legkisebb üzemi hőmérsékleten nem kisebb, mint 35 J/cm2. A három érték közül legfeljebb egy lehet kevesebb, mint 35 J/cm2, de legalább 25 J/cm2. Az edények gyártásához felhasználni szándékozott acélok esetében, ha a legkisebb üzemi hőmérséklet –10 °C alatt van, és az edények falvastagsága öt mm-nél nagyobb, ezt a jellemzőt ellenőrizni kell.

1.1.2.   Alumíniumedények

Ötvözetlen alumínium esetében az alumíniumtartalomnak legalább 99,5 %-nak kell lennie, az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában leírt ötvözetek megfelelően ellenállók a kristályközi korrózióval szemben a legnagyobb üzemi hőmérsékleten.

Ezenkívül az anyagok a következő követelményeknek felelnek meg:

a)

lágyított állapotban szállítják;

b)

a féltermékek mechanikai jellemzői a következők:

az Rm, max legnagyobb szakítószilárdság legfeljebb 350 N/mm2,

a szakadási nyúlás a következő:

A ≥ 16 %, a hengerlés irányával párhuzamosan vett vizsgálati minta esetében,

A ≥ 14 %, a hengerlés irányára merőlegesen vett vizsgálati minta esetében.

1.2.   Hegesztési anyagok

Az egyszerű nyomástartó edényeken, vagy azok gyártása során a hegesztésekhez felhasznált hegesztőanyag megfelel a hegesztendő anyagoknak, és azokkal összeférhető.

1.3.   Az edény szilárdságához hozzájáruló tartozékok

A tartozékokat (pl. csavarok és anyák) az 1.1. alpontban meghatározott anyagból vagy más acélból, alumíniumból vagy megfelelő alumíniumötvözetből kell készíteni, amely összeférhető a nyomástartó alkatrészek gyártásához felhasznált anyagokkal.

Az utóbbi anyagoknak a legkisebb üzemi hőmérsékleten megfelelő szakadási nyúlása és hajítási szakítási energiája van.

1.4.   Nyomással nem igénybevett részek

A hegesztett edények nyomással nem igénybe vett összes része olyan anyagból készül, amely összeférhető azoknak az alkatrészeknek az anyagával, amelyekhez hozzáhegesztik.

2.   Az edény tervezése

a)

A gyártó az edény tervezésekor meghatározza az edény felhasználási területét, és megválasztja:

i.

a legkisebb üzemi hőmérsékletet, Tmin;

ii.

a legnagyobb üzemi hőmérsékletet, Tmax;

iii.

a legnagyobb üzemi nyomást, PS.

Ha azonban a választott legkisebb üzemi hőmérséklet –10 °C felett van, akkor az anyagok előírt minőségi követelményeinek már –10 °C-on teljesülnek.

b)

A gyártó figyelembe veszi a következő rendelkezéseket is:

i.

az edények belső fala ellenőrizhető;

ii.

az edények üríthetők;

iii.

a mechanikai minőség rendeltetésszerű használat esetén fennmarad az edény tervezett élettartama alatt;

iv.

az edény az előírt használatának a szem előtt tartásával kellően védett korrózió ellen;

c)

A gyártó figyelembe veszi, hogy a tervezett használati feltételek mellett:

i.

az edény nincs kitéve olyan igénybevételnek, amely csökkentheti a felhasználás biztonságát;

ii.

a belső nyomás tartósan nem lépi túl a legnagyobb PS üzemi nyomást. Azonban rövid ideig legfeljebb 10 %-os túllépés megengedett;

d)

A kör- és hosszvarratok teljesen áthegesztettek, vagy ezzel egyenértékű hatékonyságúak. A félgömb alakú fenekek kivételével a konvex fenekek hengeres felületben végződnek.

2.1.   Falvastagság

Ha a PS × V szorzat értéke nem nagyobb, mint 3 000 bar × liter, akkor a gyártónak az edény falvastagságának a meghatározásához a 2.1.1. és 2.1.2. alpontban leírt valamelyik módszert kell választania; ha a PS × V szorzat értéke nagyobb, mint 3 000 bar × liter, vagy ha a legnagyobb üzemi hőmérséklet nagyobb, mint 100 °C, akkor az edény falvastagságát a 2.1.1. pontban leírt módszerrel kell meghatározni.

A hengeres rész és a fenék tényleges falvastagsága azonban nem lehet kisebb, mint 2 mm acél edények esetében, és nem lehet kisebb, mint 3 mm alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült edények esetében.

2.1.1.   Számítási módszer

A nyomással igénybevett részek legkisebb vastagságát az igénybevétel nagyságára és a következő rendelkezésekre tekintettel kell számítani:

a)

a számításba vett méretezési nyomás nem kisebb, mint a választott legnagyobb PS üzemi nyomás;

b)

a megengedhető általános membránfeszültség nem haladja meg a 0,6 ReT vagy 0,3 Rm közül a kisebb értéket. A gyártó a megengedhető feszültség meghatározására az ReT és Rm anyaggyártó által szavatolt legkisebb értékét használja.

Ha azonban az edény hengeres részén nem automatikus hegesztési eljárással készült, egy vagy több hosszvarrat van, akkor az első bekezdésben meghatározott módon számított vastagságot 1,15-tel meg kell szorozni.

2.1.2.   Kísérleti módszer

A falvastagságot úgy kell meghatározni, hogy az edény környezeti hőmérsékleten ellenálljon a legnagyobb üzemi nyomás legalább ötszörösének úgy, hogy az állandó alakváltozási tényező a kerületen ne legyen több, mint 1 %.

(3)   Gyártási eljárás

Az edényeket a II. melléklet 2., 3. vagy 4. pontja szerint kell felépíteni és rajtuk gyártási ellenőrzést végezni.

3.1.   A szerkezeti elemek előkészítése

Az alkatrészek előkészítése (pl. alakítás, lesarkítás) nem okoz a felszínen hiányosságokat vagy repedéseket, és nem változtatja meg a mechanikai jellemzőket, amelyek károsak lehetnek az edény biztonságára.

3.2.   Nyomással igénybevett részek hegesztése

A hegesztési varratok és a szomszédos zónák jellemzői hasonlók a hegesztett anyagéihoz, és mentesek felszíni vagy belső hiányosságtól, amelyek károsak lehetnek az edények biztonságára.

A hegesztéseket képesített hegesztőnek vagy megfelelő szaktudású kezelő végzi, jóváhagyott hegesztési eljárás szerint. Az ilyen jóváhagyó vagy minősítő vizsgálatokat elismert ellenőrző szervezet végzi.

A gyártó ezen kívül a gyártás közben megfelelő vizsgálatokkal, alkalmas eljárások felhasználásával biztosítja a hegesztés egyenletes minőségét. Ezekről a vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell felvenni.

4.   Az edények üzembe helyezése

Az edényekhez mellékelni kell a gyártó által megfogalmazott, a III. melléklet 2. pontjában megállapított utasítást.


II. MELLÉKLET

A MEGFELELŐSÉG ÉRTÉKELÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK

1.   EU-típusvizsgálat (B Modul)

1.1.

Az EU-típusvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárásnak azon része, amelynek keretében egy bejelentett szervezet megvizsgálja az edény műszaki tervezését, valamint ellenőrzi és tanúsítja, hogy az edény műszaki tervezése megfelel az ebben az irányelvben meghatározott alkalmazandó követelményeknek.

1.2.

Az EU-típusvizsgálatot a 13. cikkben leírt következő módok egyike szerint kell elvégezni:

az edény megfelelő műszaki tervezésének értékelése a műszaki dokumentáció és az 1.3. pontban említett alátámasztó bizonyítékok vizsgálata révén, valamint a teljes edénynek (gyártási típusnak) a tervezett gyártást jól képviselő mintadarabjának vizsgálata,

az edény megfelelő műszaki tervezésének értékelése a műszaki dokumentáció és az 1.3. pontban említett alátámasztó bizonyítékok vizsgálata révén, a mintaedény vizsgálata nélkül (tervezési típus).

1.3.

A gyártónak EU-típusvizsgálatra vonatkozó kérelmet egyetlen bejelentett szervezethez benyújtania, amelyet ő választ meg.

A kérelem az alábbiakat tartalmazza:

a)

a gyártó neve és címe, illetve ha a kérelmet a meghatalmazott képviselő nyújtja be, akkor annak neve és címe is;

b)

írásos nyilatkozat arról, hogy a kérelmet más bejelentett szervezethez nem nyújtották be;

c)

a műszaki dokumentáció. A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie annak értékelését, hogy az edény megfelel-e ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek, és tartalmaznia kell a kockázat(ok) megfelelő elemzését és értékelését.

A műszaki dokumentáció meghatározza az alkalmazandó követelményeket, és – az értékelés szempontjából szükséges mértékben – ismerteti az edény tervét, gyártását és működését. A műszaki dokumentáció, amennyiben alkalmazható, legalább az alábbiakat tartalmazza:

i.

az edény általános leírása;

ii.

a típus koncepcionális tervezési és gyártási rajzai, illetve az alkatrészek stb. vázlatai;

iii.

az említett rajzok és vázlatok megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok, beleértve az edény működésének ismertetését;

iv.

a részben vagy egészben alkalmazott olyan harmonizált szabványok jegyzéke, amelyek hivatkozásait az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették, illetve azon esetekben, ahol ezeket a harmonizált szabványokat nem alkalmazzák, azoknak a megoldásoknak a leírása, amelyeket a jogalkotási aktus alapvető biztonsági követelményeinek teljesítése érdekében alkalmaztak, az egyéb alkalmazott vonatkozó műszaki leírásokat is ideértve. A csak részben alkalmazott harmonizált szabványok esetén a műszaki dokumentációban fel kell tünteti, hogy mely részeket alkalmazták;

v.

az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményei;

vi.

a vizsgálati jelentések;

vii.

a III. melléklet 2. pontjában említett használati utasítások és biztonsági tájékoztató;

viii.

egy dokumentum, amely leírja:

a választott anyagokat,

a választott hegesztési eljárásokat,

a választott ellenőrzéseket,

az edény kialakítására vonatkozó egyéb részleteket;

d)

adott esetben a tervezett gyártás szempontjából reprezentatív mintaedényeket. A bejelentett szervezet további mintaedényeket is kérhet a vizsgálati program végrehajtásához;

e)

a műszaki tervezésnél alkalmazott megoldás megfelelőségét alátámasztó bizonyíték. Ennek az alátámasztó bizonyítéknak minden alkalmazott dokumentumot fel kell sorolnia, különösen akkor, ha a vonatkozó harmonizált szabványokat nem teljes egészükben alkalmazták. Az alátámasztó bizonyítéknak, amennyiben szükséges, tartalmaznia kell a gyártó megfelelő laboratóriumában vagy a gyártó nevében és felelősségére egy másik vizsgálati laborban az egyéb vonatkozó műszaki leírásokkal összhangban elvégzett vizsgálatok eredményeit.

Adott edénytípus megvizsgálásakor a műszaki dokumentáció a következőket is tartalmazza:

a hegesztési műveletek és a hegesztők vagy kezelők megfelelő minősítésére vonatkozó tanúsítványok,

az edény szilárdságához hozzájáruló alkatrészek gyártásában felhasznált anyagok műbizonylatai,

jegyzőkönyv az elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálatokról, vagy a javasolt ellenőrzések leírása.

1.4.

A bejelentett szervezet köteles:

Az edény tekintetében:

1.4.1.

az edény megfelelő műszaki tervezésének értékelése céljából megvizsgálni a műszaki dokumentációt és az alátámasztó bizonyítékot.

A mintaedény(ek) esetében:

1.4.2.

ellenőrizni, hogy a mintaedénye(k) gyártása a műszaki dokumentációban leírtak szerint történt-e, a szándéknak megfelelő munkakörülmények között biztonságosan használható-e, és azonosítani a vonatkozó harmonizált szabványok alkalmazandó rendelkezéseinek megfelelően tervezett elemeket, továbbá azokat az elemeket, amelyeket az egyéb vonatkozó műszaki leírásokkal összhangban terveztek;

1.4.3.

elvégezni vagy elvégezteti azokat a megfelelő vizsgálatokat és teszteket, amelyekkel ellenőrzi, hogy ahol a gyártó úgy döntött, hogy alkalmazza a vonatkozó harmonizált szabványok szerinti megoldásokat, azokat megfelelően alkalmazta;

1.4.4.

elvégezni a megfelelő ellenőrzéseket és vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy amennyiben nem a vonatkozó harmonizált szabványokban szereplő megoldásokat alkalmazták, az egyéb vonatkozó műszaki leírásokat alkalmazó gyártó által elfogadott megoldások teljesítik-e ezen irányelv megfelelő alapvető biztonsági követelményeit;

1.4.5.

megállapodni a gyártóval a az ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésének helyszínéről.

1.5.

A bejelentett szervezet elkészíti a 1.4. ponttal összhangban vállalt tevékenységeket és azok eredményeit rögzítő értékelő jelentést. Bejelentő hatóságokkal szembeni kötelezettségeinek sérelme nélkül a bejelentett szervezet e jelentés – részleges vagy teljes – tartalmát kizárólag a gyártó hozzájárulásával teszi közzé.

1.6.

Amennyiben a típus megfelel ezen irányelv követelményeinek, a bejelentett szervezet EU-típusvizsgálati tanúsítványt állít ki a gyártó számára. Ez a tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményeit, érvényességének (esetleges) feltételeit és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat. Az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak egy vagy több melléklete is lehet.

Az EU-típusvizsgálati tanúsítvány és mellékletei minden olyan vonatkozó információt tartalmaznak, amelyek alapján értékelni lehet, hogy a gyártott edény megfelel-e a vizsgált típusnak, továbbá amelyek lehetővé teszik az üzemelés közbeni ellenőrzést. Megjelöli a tanúsítvány kiadásának a feltételeit, és mellékeli azokat a leírásokat és rajzokat, amelyek a jóváhagyott típus azonosításához szükségesek.

Amennyiben a típus nem felel meg ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek, a bejelentett szervezet visszautasítja az EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiállítását, és a visszautasítás részletes indoklása mellett tájékoztatja erről a kérelmezőt.

1.7.

A bejelentett szervezet a tudomány általánosan elismert jelenlegi állásának valamennyi olyan változásáról tájékozódik, amely azt jelzi, hogy a jóváhagyott típus a továbbiakban nem felelhet meg ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek, és meghatározza, hogy ezek a változások további vizsgálatot igényelnek-e. Amennyiben igen, a bejelentett szervezet tájékoztatja erről a gyártót.

A gyártó értesíti az EU-típusvizsgálati tanúsítvánnyal kapcsolatos műszaki dokumentációt őrző bejelentett szervezetet a jóváhagyott típus minden olyan módosításáról, amely befolyásolhatja az edénynek ezen irányelv alapvető biztonsági követelményeinek való megfelelőségét, vagy a tanúsítvány érvényességének feltételeit. Az ilyen módosítások az eredeti EU-típusvizsgálati tanúsítvány kiegészítésének formájában további jóváhagyást igényelnek.

1.8.

Mindegyik bejelentett szervezet tájékoztatja bejelentő hatóságát az általa kibocsátott vagy visszavont EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy ezek kiegészítéseiről, továbbá – rendszeres időközönként vagy kérésre – bejelentő hatósága rendelkezésére bocsátja az ilyen visszautasított, felfüggesztett vagy más módon korlátozott tanúsítványok és/vagy kiegészítések jegyzékét.

Minden bejelentett szervezet tájékoztatja a többi bejelentett szervezetet az ilyen, általa visszautasított, visszavont, felfüggesztett vagy más módon korlátozott EU-típusvizsgálati tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről, továbbá kérésre az általa kiadott tanúsítványokról és/vagy kiegészítésekről.

Kérésre a Bizottság, a tagállamok és a többi bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátható az EU-típusvizsgálati tanúsítványok és/vagy kiegészítéseik egy példánya. Kérésre a Bizottság és a tagállamok megkaphatják a műszaki dokumentáció és a bejelentett szervezet által végzett vizsgálatok eredményeinek egy példányát. A bejelentett szervezet a tanúsítvány érvényességének végéig megőrzi az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, illetve az ilyen tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek másolatát, valamint a gyártó által benyújtott dokumentációt tartalmazó műszaki dokumentációt.

1.9.

A gyártó az edény forgalomba hozatalát követő 10 éven keresztül elérhetővé teszi a nemzeti hatóság számára az EU-típusvizsgálati tanúsítvány, a tanúsítvány mellékleteinek és kiegészítéseinek másolatát, valamint a műszaki dokumentációt.

1.10.

A gyártó meghatalmazott képviselője benyújthatja az 1.3. pontban említett kérelmet, és eleget tehet az 1.7. és az 1.9. pontban meghatározott kötelezettségeknek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

2.   Belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség és felügyelt edényvizsgálat (C1 Modul)

2.1.   A belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség és felügyelt edényvizsgálat a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 2.2., a 2.3. és a 2.4. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és kijelenti, hogy a szóban forgó edény megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesz ezen irányelv rá vonatkozó követelményeinek.

2.2.   Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy az előállított edény megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és ezen irányelv rá vonatkozó követelményeinek.

A gyártás megkezdése előtt a gyártó az általa választott bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátja az összes szükséges információt, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

a műszaki dokumentáció, amely tartalmazza a következőket:

a hegesztési műveletek és a hegesztők vagy kezelők megfelelő minősítésére vonatkozó tanúsítványok,

az edény szilárdságához hozzájáruló alkatrészek gyártásában felhasznált anyagok műbizonylatai,

jegyzőkönyv az elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálatokról.

b)

ellenőrzési dokumentum, amely leírja a gyártás során elvégzendő ellenőrzéseket és vizsgálatokat, az eljárások leírásával és azok végrehajtásának gyakoriságával együtt;

c)

az EU-típusvizsgálati tanúsítvány.

2.3.   Edényellenőrzés

2.3.1.

Minden egyes előállított edényen a bejelentett szervezet az alábbi pontokkal összhangban elvégzi a megfelelő ellenőrzéseket és vizsgálatokat, hogy ellenőrizze az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és ezen irányelv követelményeinek való megfelelőségüket:

a)

A gyártó az edényeit egységes tételekben mutatja be, és minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a gyártási eljárás mindegyik tétel egységességét biztosítsa.

b)

Egy tétel ellenőrzésekor a bejelentett szervezet ellenőrzi, hogy az edényeket a műszaki dokumentációval összhangban gyártották és ellenőrizték-e, és a tétel mindegyik edényen a méretezési nyomás 1,5-szeresének megfelelő pH-nyomású víznyomáspróbát vagy azzal egyenértékű légnyomáspróbát végez, hogy a szilárdságát ellenőrizze. A légnyomáspróba elvégzése előfeltételezi azt, hogy azon tagállam, ahol a próbát végzik, a vizsgálat biztonsági eljárását engedélyezte.

c)

A hegesztési varratok minőségellenőrzésére a bejelentett szervezet további vizsgálatokat végez olyan mintákon, amelyeket a gyártó választása szerint a jellemző gyártási szakaszból vagy egy edényből vettek. A próbákat hosszvarratokon végzik. Ha azonban a hossz- és körvarratokra különböző hegesztési eljárásokat alkalmaznak, akkor e próbákat a körvarratokon is el kell végezni.

d)

Az I. melléklet 2.1.2. pontjában említett kísérleti módszernek megfelelő edényeknél e mintaellenőrzéseket öt olyan edényen végzett víznyomáspróbával helyettesíthetik, amelyeket minden tételből véletlenszerűen emelnek ki, annak érdekében, hogy ellenőrizzék a minták megfelelőségét az I. melléklet 2.1.2. pontjában megállapított alapvető biztonsági követelményeknek.

e)

Ha egy tételt elfogadnak, akkor a bejelentett szervezet az azonosító számát mindegyik edényen feltünteti vagy elhelyezteti, és az elvégzett vizsgálatokról megfelelőségi igazolást állít ki. A tételből mindegyik edény forgalomba hozható, kivéve azokat, amelyek víz- vagy légnyomáspróbája sikertelen volt.

f)

Ha egy tételt elutasítanak, akkor a bejelentett szervezet megfelelő intézkedéseket hoz, hogy megakadályozza a tétel forgalomba hozatalát. Tételek gyakori elutasítása esetén az elismert ellenőrző szervezet felfüggesztheti a statisztikai ellenőrzést.

g)

A gyártónak az érintett hatóságok kérésére be kell mutatnia a bejelentett szervezet e) pontban említett megfelelőségi tanúsítványát.

2.3.2.

A bejelentett szervezet az általa kiadott ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányát megküldi a szervezetet bejelentő tagállamnak, továbbá kérésükre a többi bejelentett szervezetnek, a többi tagállamnak és a Bizottságnak.

2.3.3.

A gyártó a bejelentett szervezet felelőssége mellett a gyártási eljárás során feltünteti a bejelentett szervezet azonosító számát.

2.4.   CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

2.4.1.

A gyártó minden olyan edényen feltünteti a CEjelölést, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

2.4.2.

A gyártó valamennyi edénymodellre vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt az edény forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja az edénymodellt, amelyre vonatkozóan elkészítették.

2.4.3.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

2.5.   A meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 2.4. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

3.   Belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség és véletlenszerű időközönként végzett felügyelt termékellenőrzés (C2 Modul)

3.1.   A belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség és véletlenszerű időközönként végzett felügyelt termékellenőrzés a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 3.2., a 3.3. és a 3.4. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és kijelenti, hogy a szóban forgó edény megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesz ezen irányelv rá vonatkozó követelményeinek.

3.2.   Gyártás

3.2.1.

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy az előállított edények megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és ezen irányelv rájuk vonatkozó követelményeinek.

3.2.2.

A gyártás megkezdése előtt a gyártó az általa választott bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátja az összes szükséges információt, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

a műszaki dokumentáció, amely tartalmazza a következőket:

a hegesztési műveletek és a hegesztők vagy kezelők megfelelő minősítésére vonatkozó tanúsítványok,

az edény szilárdságához hozzájáruló alkatrészek gyártásában felhasznált anyagok műbizonylatai,

jegyzőkönyvet az elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálatokról;

b)

az EU-típusvizsgálati tanúsítvány;

c)

egy dokumentum, amely leírja a gyártási eljárásokat, valamint az összes előre meghatározott és rendszeres intézkedést, amelyeket meg kell hozni annak biztosítására, hogy a nyomástartó edény megfeleljen az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak.

A bejelentett szervezet a gyártás megkezdésének időpontja előtt megvizsgálja a szóban forgó dokumentumokat annak tanúsítása érdekében, hogy azok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak.

3.2.3.

A 3.2.2. pont c) alpontjában említett kérelem a következőket tartalmazza:

a)

az edények szerkezetének megfelelő gyártási és ellenőrzési eszközök leírása;

b)

ellenőrzési dokumentum, amely leírja a gyártás során elvégzendő ellenőrzéseket és vizsgálatokat, az eljárások leírásával és azok végrehajtásának gyakoriságával együtt;

c)

kötelezettségvállalás az ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére az ellenőrzési dokumentum szerint, valamint víznyomáspróba és a tagállam beleegyezésétől függően minden egyes gyártott edényen a méretezési nyomás 1,5-szörösének megfelelő próbanyomáson légnyomáspróba elvégzésére; Ezeket az ellenőrzéseket és vizsgálatokat a gyártással megbízott személyektől független szakemberek irányításával kell elvégezni, és a vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell felvenni;

d)

a gyártás és tárolás helyének címe, és a gyártás kezdetének időpontja.

3.3.   Az edény vizsgálatai

A bejelentett szervezet az edényekre irányuló belső termékellenőrzés minőségének ellenőrzése érdekében a szervezet által meghatározott véletlenszerű időközönként, véletlenszerűen kiválasztott mintákon termékellenőrzést végez vagy végeztet, figyelembe véve többek között az edények technológiai összetettségét és a termelési mennyiséget. A bejelentett szervezet által a forgalomba hozatal előtt a helyszínen a végtermékekből vett megfelelő mintát meg kell vizsgálni, és el kell rajta végezni a harmonizált szabványok vonatkozó részeiben meghatározott megfelelő vizsgálatokat, illetve az egyéb vonatkozó műszaki leírásokban foglalt, ezekkel egyenértékű vizsgálatokat annak ellenőrzése érdekében, hogy az edény megfelel-e az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak és ezen irányelv vonatkozó követelményeinek.

A bejelentett szervezet meggyőződik arról, hogy a gyártó a sorozatban gyártott edényeket a 3.2.3. pont c) alpontja szerint ténylegesen ellenőrzi.

Abban az esetben, ha a minta nem felel meg az elfogadható minőségi szintnek, a bejelentett szervezet megteszi a megfelelő intézkedéseket.

Az alkalmazandó elfogadási mintavételezési eljárás célja annak meghatározása, hogy az edény gyártási eljárása elvégezhető-e az elfogadható határértékeken belül, az edény megfelelőségének biztosítása érdekében.

A bejelentett szervezet az általa kiadott ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányát megküldi a szervezetet bejelentő tagállamnak, továbbá kérésükre a többi bejelentett szervezetnek, a többi tagállamnak és a Bizottságnak.

A gyártó a bejelentett szervezet felelőssége mellett a gyártási eljárás során feltünteti a bejelentett szervezet azonosító számát.

3.4.   CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

3.4.1.

A gyártó minden olyan edényen feltünteti a CE-jelölést, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

3.4.2.

A gyártó valamennyi edénymodellre vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt az edény forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja az edénymodellt, amelyre vonatkozóan elkészítették.

3.4.3.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

3.5.   A meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 3.4. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.

4.   Belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség (C Modul)

4.1.   A belső gyártásellenőrzésen alapuló típusmegfelelőség a megfelelőségértékelési eljárás azon része, amellyel a gyártó eleget tesz a 4.2. és a 4.3. pontban megállapított kötelezettségeknek, továbbá biztosítja és kijelenti, hogy a szóban forgó edény megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és eleget tesz ezen irányelv rá vonatkozó követelményeinek.

4.2.   Gyártás

A gyártónak minden szükséges intézkedést meg kell hoznia annak érdekében, hogy a gyártási eljárás és annak ellenőrzése biztosítsa, hogy az előállított edény megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt jóváhagyott típusnak és ezen irányelv rá vonatkozó követelményeinek.

A gyártás megkezdése előtt a gyártó megad az EU-típusvizsgálati tanúsítványt kiadó bejelentett szervezetnek minden szükséges információt, különösen a következőket:

a)

a hegesztési műveletek és a hegesztők vagy kezelők megfelelő minősítésére vonatkozó tanúsítványok;

b)

az edény szilárdságához hozzájáruló alkatrészek gyártásában felhasznált anyagok műbizonylatai;

c)

jegyzőkönyvet az elvégzett ellenőrzésekről és vizsgálatokról;

d)

egy dokumentum, amely leírja a gyártási eljárásokat, valamint az összes előre meghatározott és rendszeres intézkedést, amelyeket meg kell hozni annak biztosítására, hogy a nyomástartó edény megfeleljen az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak.

E dokumentum a következőket tartalmazza:

i.

az edények szerkezetének megfelelő gyártási és ellenőrzési eszközök leírása;

ii.

ellenőrzési dokumentum, amely leírja a gyártás során elvégzendő ellenőrzéseket és vizsgálatokat, az eljárások leírásával és azok végrehajtásának gyakoriságával együtt;

iii.

kötelezettségvállalás az ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére az ellenőrzési dokumentum szerint, valamint víznyomáspróba és a tagállam beleegyezésétől függően minden egyes gyártott edényen a méretezési nyomás 1,5-szörösének megfelelő próbanyomáson légnyomáspróba elvégzésére; ezeket az ellenőrzéseket és vizsgálatokat a gyártással megbízott személyektől független szakemberek irányításával kell elvégezni, és a vizsgálatokról jegyzőkönyvet kell felvenni;

iv.

a gyártás és tárolás helyének címe, és a gyártás kezdetének időpontja.

A bejelentett szervezet a gyártás megkezdésének időpontja előtt megvizsgálja a szóban forgó dokumentumokat annak tanúsítása érdekében, hogy azok megfelelnek az EU-típusvizsgálati tanúsítványnak.

4.3.   CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

4.3.1.

A gyártó az ezen irányelvben előírtak szerint minden olyan edényen feltünteti az ebben az irányelvben meghatározott CE-jelölést, amely megfelel az EU-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típusnak, és amely eleget tesz ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

4.3.2.

A gyártó minden egyes edénymodellre vonatkozóan írásos EU-megfelelőségi nyilatkozatot készít, és azt az edény forgalomba hozatala után tíz évig a nemzeti hatóság számára elérhetővé teszi. Az EU-megfelelőségi nyilatkozat azonosítja az edénymodellt, amelyre vonatkozóan elkészítették.

4.3.3.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát az érintett hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

4.4.   A meghatalmazott képviselő

A gyártónak a 4.3. pontban meghatározott kötelezettségei a gyártó nevében és felelősségére eljáró meghatalmazott képviselője révén is teljesíthetőek, amennyiben ez szerepel a meghatalmazásban.


III. MELLÉKLET

FELIRATOK, UTASÍTÁSOK, MEGHATÁROZÁSOK ÉS JELÖLÉSEK

1.   CE-jelölés és feliratok

1.1.

Azokon az edényeken, amelyek PS × V szorzata meghaladja az 50 bar × litert, fel kell tüntetni a 765/2008/EK rendelet II. mellékletében foglalt CE-jelölést és azon év utolsó két számjegyét, amelyben a CE-jelölést feltüntették.

1.2.

Az edény vagy adattáblája legalább a következő adatokat tartalmazza:

a)

legnagyobb üzemi nyomás (PS, bar-ban);

b)

legnagyobb üzemi hőmérséklet (Tmax, °C-ban);

c)

legkisebb üzemi hőmérséklet (Tmin, °C-ban);

d)

az edény űrtartalma (V, literben);

e)

a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, illetve címe;

f)

az edény típus- és sorozat-, vagy tételszáma.

1.3.

Adattábla használata esetén, azt úgy kell kialakítani, hogy ne legyen ismételten felhasználható; továbbá az adattáblán további adatoknak helyet kell hagyni.

2.   Használati utasítások és biztonsági információk

A használati utasítások a következő adatokat tartalmazzák:

a)

az 1.2. pontban megjelölt adatokat, kivéve az edény sorozat- vagy tételszámát;

b)

az edény tervezett felhasználását;

c)

az edény biztonságához előírt karbantartási és telepítési követelményeket.

3.   Meghatározások és jelölések

3.1.   Meghatározások

a)

A „P” méretezési nyomás: a gyártó által a nyomással igénybevett részek vastagságának meghatározásához választott és alkalmazott relatív túlnyomás.

b)

A „PS” legnagyobb üzemi nyomás: a szokásos üzemi körülmények mellett keletkező legnagyobb túlnyomás.

c)

A „Tmin” legkisebb üzemi hőmérséklet: az edény falának legkisebb állandósult hőmérséklete szokásos üzemi körülmények mellett.

d)

A „Tmax” legnagyobb üzemi hőmérséklet: a legnagyobb állandósult hőmérséklet, amelyet az edény fala elérhet szokásos üzemi körülmények mellett.

e)

Az „ReT”: folyáshatár az alábbi bármelyik Tmax legnagyobb üzemi hőmérsékleten:

i.

az ReH: a felső folyáshatár olyan anyagra, amelynek alsó és felső folyáshatára van;

ii.

az Rp0,2 a 0,2 %-os nyúláshoz tartozó folyáshatár;

iii.

vagy az Rp1,0 az 1,0 %-os nyúláshoz tartozó folyáshatár ötvözetlen alumínium esetén.

f)

Edénycsaládok:

Ugyanabba a családba tartozó edények, ha azok a mintától csak átmérőben különböznek, azzal a feltétellel, hogy az I. melléklet 2.1.1. és 2.1.2. alpontjában említett megengedett követelmények teljesülnek és/vagy hengeres részük hossza a következő határok között van:

i.

ha a mintadarab köpenyén egy vagy több gyűrű van a fenekeken kívül, akkor a családon belül a változatokon legalább egy gyűrűnek kell lennie;

ii.

ha a mintadarab csak két domború fenékből áll, a családon belül a változatokon nem lehet gyűrű.

A hosszváltozatokat, amelyek a nyílások és/vagy csőcsonkok változását okozzák, a rajzokon fel kell tüntetni minden változatra.

g)

Egy edénytétel legfeljebb 3 000 ugyanolyan típusú modellnek megfelelő edényből állhat.

h)

Ezen irányelv alkalmazásában sorozatgyártás az, ha ugyanolyan típusú edényből egynél többet gyártanak folyamatos gyártási eljárásban, adott idő alatt, közös méretezés alapján és ugyanazon gyártási eljárás alkalmazásával.

i)

Műbizonylat: az a dokumentum, amellyel az anyagok előállítója tanúsítja, hogy a szállított termékek megfelelnek a rendelés követelményeinek, és amelyben közli a gyári belső ellenőrző rutinvizsgálat eredményeit, különösen a szállítmánnyal azonos gyártási eljárással előállított termékeken, de nem szükségszerűen a szállított termékeken mért kémiai összetételt és mechanikai jellemzőket.

3.2.   Jelölések

A

szakadási nyúlás (Lo = 5,65√So)

%

A80 mm

szakadási nyúlás (Lo = 80 mm)

%

KCV

hajítási szakítási energia

J/cm2

P

méretezési nyomás

Bar

PS

maximális üzemi nyomás

Bar

Ph

víz- vagy levegőnyomás nyomáspróba esetén

Bar

Rp0,2

0,2 %-os nyúláshoz tartozó folyáshatár

N/mm2

ReT

folyáshatár a legnagyobb üzemi hőmérsékleten

N/mm2

ReH

felső folyáshatár

N/mm2

Rm

szakítószilárdság szobahőmérsékleten

N/mm2

Rm, max

legnagyobb szakítószilárdság

N/mm2

Rp1,0

1,0 %-os nyúláshoz tartozó folyáshatár

N/mm2

Tmax

legnagyobb üzemi hőmérséklet

°C

Tmin

legkisebb üzemi hőmérséklet

°C

V

az edény űrtartalma

L


IV. MELLÉKLET

(XXXX. sz.) (1) EU-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

1.

Edény/edénymodell (termék-, típus-, tétel- vagy sorozatszám):

2.

A gyártó vagy adott esetben meghatalmazott képviselőjének neve és címe:

3.

Ezt a megfelelőségi nyilatkozatot a gyártó kizárólagos felelőssége mellett adják ki.

4.

A nyilatkozat tárgya (az edény nyomon követhetőségét lehetővé tevő azonosító; amennyiben az edény azonosításához erre szükség van, ez fényképet is tartalmazhat):

5.

A fent ismertetett nyilatkozat tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabálynak:

6.

Az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az egyéb műszaki leírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek.

7.

A … bejelentett szervezet (név, szám) elvégezte a … (a beavatkozás ismertetése, és a következő bizonyítványt adta ki:

8.

További információk:

A nyilatkozatot a nevében és megbízásából írták alá:

(a kiállítás helye és dátuma):

(név, beosztás) (aláírás):


(1)  A gyártótól függ, hogy megszámozza-e a megfelelőségi nyilatkozatot.


V. MELLÉKLET

A.   RÉSZ

A hatályon kívül helyezett irányelv és annak módosítása

(a 43. cikk szerint)

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/105/EK irányelve

(HL L 264., 2009.10.8., 12. o.)

 

Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete

(HL L 316., 2012.11.14., 12. o.)

Csak a 26. cikk (1) bekezdésének j) pontja

B.   RÉSZ

Az irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére és alkalmazására vonatkozó, a 2009/105/EK irányelv IV. mellékletének B. részében meghatározott határidők

(a 43. cikk szerint)

Irányelv

Átültetési határidők

Az alkalmazás kezdete

87/404/EGK

1989. december 31.

1990. július 1. (1)

90/488/EGK

1991. július 1.

93/68/EGK

1994. június 30.

1995. január 1. (2)


(1)  A 87/404/EGK irányelv 18. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban 1992. július 1-jéig a tagállamok engedélyezik az olyan edények forgalomba hozatalát és/vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek a területükön 1990. július 1-je előtt hatályban volt szabályoknak.

(2)  A 93/68/EGK irányelv 14. cikke (2) bekezdésével összhangban a tagállamok 1997. január 1-jéig elfogadják azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1995. január 1-jéig megfeleljenek.


VI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

2009/105/EK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk (1) bekezdés

1. cikk (1) bekezdés bevezető fordulat

1. cikk (2) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés

1. cikk (3) bekezdés a) pont

1. cikk (1) bekezdés a)–e) pont

1. cikk (3) bekezdés b) pont

2. cikk

3. cikk

2. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

5. cikk

6. cikk

7. cikk

8. cikk

9. cikk

10. cikk

11. cikk

12. cikk

5. cikk

6. cikk

7. cikk

8. cikk

13. cikk

9. cikk

10. cikk

11. cikk (1) és (2) bekezdés

11. cikk (3) bekezdés

II. melléklet 2.3. pont

12. cikk

13. cikk (1) bekezdés

II. melléklet 3.2.1. pont

13. cikk (2) bekezdés

II. melléklet 3.2.2. pont

13. cikk (3) bekezdés

14. cikk

14. cikk

15. cikk

16. cikk

17. cikk

18. cikk

19. cikk

20. cikk

21. cikk

22. cikk

23. cikk

24. cikk

25. cikk

26. cikk

27. cikk

28. cikk

29. cikk

30. cikk

31. cikk

32. cikk

33. cikk

15. cikk

16. cikk

17. cikk

34. cikk

35. cikk

36. cikk

37. cikk

38. cikk

39. cikk

40. cikk

41. cikk

18. cikk

42. cikk (2) bekezdés

42. cikk (1) bekezdés

19. cikk

43. cikk

20. cikk

44. cikk

21. cikk

45. cikk

I. melléklet

I. melléklet

II. melléklet

II. melléklet 1., 2. és 4. pont

III. melléklet

II. melléklet 3. pont

II. melléklet 1.3. pont c) alpont, 2.2. pont, 3.2.2. pont és 4.2. pont a), b) és c) alpont

III. melléklet

IV. melléklet

IV. melléklet

V. melléklet

V. melléklet

VI. melléklet


AZ EURÓPAI PARLAMENT NYILATKOZATA

Az Európai Parlament úgy véli, hogy csak amikor és amennyiben a 182/2011/EU rendelet értelmében vett végrehajtási aktusokról tárgyalnak bizottsági üléseken, tekinthetőek e bizottságok „komitológiai bizottságoknak” az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás I. melléklete értelmében. A bizottságok ülései így a keretmegállapodás 15. pontjának hatálya alá tartoznak, amikor és amennyiben más kérdésekről tárgyalnak.


Top