Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014L0023

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve ( 2014. február 26. ) a koncessziós szerződésekről EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 94, 28.3.2014, p. 1–64 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/23/oj

28.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 94/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/23/EU IRÁNYELVE

(2014. február 26.)

a koncessziós szerződésekről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. cikke (1) bekezdésére, 62. és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó egyértelmű uniós szintű szabályok hiánya jogbizonytalanságot eredményez, korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és torzítja a belső piac működését. Ennek következtében csorbulnak a gazdasági szereplők, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) jogai a belső piacon, és e vállalkozások fontos üzleti lehetőségeket szalasztanak el; ugyanakkor a hatóságok esetleg nem tudják a legjobb módon felhasználni a közpénzeket úgy, hogy az uniós polgárok a legkedvezőbb áron jussanak minőségi szolgáltatásokhoz. A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó megfelelő, kiegyensúlyozott és rugalmas jogi keret minden uniós gazdasági szereplő számára biztosítaná a piacokhoz való tényleges és hátrányos megkülönböztetéstől mentes hozzáférést és a jogbiztonságot, és segítené az infrastruktúra és a polgároknak nyújtott stratégiai szolgáltatások terén eszközölt állami beruházásokat. Ez a jogi keret a gazdasági szereplők számára is nagyobb jogbiztonságot nyújtana, és alapként, valamint eszközként szolgálhatna a nemzetközi közbeszerzési piacok további megnyitásához és a nemzetközi kereskedelem megerősödéséhez. Különösen fontos, hogy a kkv-k számára jobb hozzáférési lehetőséget biztosítsanak az uniós koncessziós piacokhoz.

(2)

A koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó jogi keretnek világos és egyszerű szabályokat kell tartalmaznia. E szabályoknak kellőképpen tükrözniük kell a koncessziós szerződéseknek a közbeszerzési szerződésekhez képest fennálló sajátosságait, és nem eredményezhetnek túlzott bürokratikus terheket.

(3)

A közbeszerzés kulcsszerepet játszik az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” („Európa 2020”) című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben meghatározott Európa 2020 stratégiában mint a közforrások leghatékonyabb felhasználásának biztosításához, egyúttal intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eléréséhez alkalmazandó egyik piaci alapú eszköz. Ezen belül a koncessziós szerződések fontos szerepet játszanak az infrastruktúra és a stratégiai szolgáltatások hosszú távú strukturális fejlődésében, mivel serkentik a versenyt a belső piacon, lehetővé teszik a magánszektor szakértelmének hasznosítását, hatékonyságra ösztönöznek és elősegítik az innovációt.

(4)

Az építési koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó eljárásra jelenleg 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott alapvető szabályokat kell alkalmazni, a határokon átnyúló szolgáltatási koncessziók odaítélése esetében pedig az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) alapelvei, mindenekelőtt az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elve, illetve a Szerződésből eredő elvek – mint például az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a kölcsönös elismerés, az arányosság, továbbá az átláthatóság elve – az irányadók. A Szerződés elveinek a nemzeti jogalkotók általi eltérő értelmezése és a különböző tagállamok jogszabályai közötti jelentős eltérések miatt fennáll azonban a jogbizonytalanság veszélye. A jogbizonytalanság veszélyét az Európai Unió Bíróságának kiterjedt ítélkezési gyakorlata is megerősíti; mindazonáltal az ítélkezési gyakorlat csak a koncessziós szerződések odaítélésének egyes aspektusait – és azokat is csak részben – érinti.

Annak érdekében, hogy kiküszöböljük az egységes piacon belül továbbra is fennálló torzulásokat, arra van szükség, hogy uniós szinten, a tagállamok mindegyikére kiterjedően egységesen alkalmazzuk és értelmezzük az EUMSZ-ben rögzített elveket. Ez a közkiadások hatékonyságára is jótékony hatással lenne, helyi és uniós szinten is megkönnyítené a kkv-k számára a koncessziós szerződések odaítélése során az egyenlő hozzáférést és az ezen eljárásokban való, tisztességes feltételek melletti részvételt, valamint elősegítené a fenntartható közpolitikai célok megvalósítását.

(5)

Az irányelv elismeri és megerősíti a tagállamok és az állami hatóságok jogát arra, hogy döntsenek az építési beruházások teljesítésére és a szolgáltatások nyújtására általuk legmegfelelőbbnek ítélt irányítási formáról. Az irányelvnek semmilyen módon nem szabad befolyásolnia a tagállamok és az állami hatóságok arra vonatkozó szabadságát, hogy a lakosság részére közvetlenül valósítsanak meg építési beruházásokat vagy nyújtsanak közszolgáltatásokat, illetve e tevékenységeket kiszervezve azokkal harmadik feleket bízzanak meg. A tagállamok vagy hatóságaik számára lehetővé kell tenni, hogy közérdekű célkitűzéseik megvalósítása érdekében – az uniós joggal összhangban – továbbra is szabadon határozzák meg és pontosítsák a nyújtandó szolgáltatások jellemzőit, többek között a szolgáltatások minőségére vagy árára vonatkozó feltételeket.

(6)

Emlékeztetni kell arra, hogy a tagállamok az EUMSZ-ben rögzített alapelveknek, nevezetesen az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az átláthatóság és a személyek szabad mozgása elvének megfelelve szabadon dönthetnek arról, hogy hogyan szervezik meg a szolgáltatások nyújtását: általános gazdasági érdekű szolgáltatásként, nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatásként, vagy e kettő kombinációjaként. Arra is emlékeztetni kell, hogy az irányelv nem érinti az állami, területi és települési hatóságok arra vonatkozó szabadságát, hogy közérdekű célkitűzéseik megvalósítása érdekében meghatározzák az általános gazdasági érdekű szolgáltatások körét és a nyújtandó szolgáltatás jellemzőit, beleértve a szolgáltatások minőségére vonatkozó feltételeket is. Az irányelv ezenkívül nem érinti az állami, területi és települési hatóságok azon hatáskörét, hogy az EUMSZ 14. cikkével és az EUMSZ-hez és az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) csatolt 26. jegyzőkönyvvel összhangban általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nyújtsanak, hajtassanak végre és finanszírozzanak. Ezenkívül ez az irányelv nem foglalkozik az általános gazdasági érdekű szolgáltatások finanszírozásával vagy a tagállamok által – különösen szociális területen – az Unió versenyjogi szabályaival összhangban nyújtott támogatási rendszerekkel. Célszerű egyértelműen meghatározni, hogy a nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatások nem tartoznak ennek az irányelvnek a hatálya alá;

(7)

Helyénvaló továbbá emlékeztetni arra, hogy ez az irányelv nem érintheti a tagállamok szociális biztonsági jogszabályait. Nem vonhatja maga után sem a közjogi vagy magánjogi jogalanyok számára fenntartott általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációját, sem pedig a szolgáltatást nyújtó közjogi jogalanyok privatizációját.

(8)

A bizonyos értéket elérő vagy meghaladó koncessziók esetében az EUMSZ-ben rögzített elvekkel összhangban indokolt rendelkezni az ilyen szerződések odaítélésére vonatkozó nemzeti eljárások minimális összehangolásáról a versenynek a koncessziós eljárások során történő biztosítása és a megfelelő jogbiztonság garantálása érdekében. Az említett összehangoló rendelkezések nem léphetik túl a fent említett célok eléréséhez szükséges mértéket, és bizonyos fokú rugalmasságot kell biztosítaniuk. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az említett rendelkezéseket kiegészítsék és továbbfejlesszék, ha ezt indokoltnak tartják, különösen a fent említett elveknek való jobb megfelelés érdekében.

(9)

Egyértelművé kell tenni, hogy a gazdasági szereplők csoportjai – beleértve azt is, amikor ideiglenes társulás keretében működnek együtt – anélkül is részt vehetnek az odaítélési eljárásban, hogy bizonyos meghatározott társasági formával rendelkeznének. Amennyiben ez szükséges – például együttes felelősség követelménye esetén – a koncesszió ilyen csoportoknak való odaítélése esetén meghatározott társasági forma írható elő számukra. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő pontosan meghatározhatja, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak hogyan kell teljesíteniük az eljárásban önállóan részt vevő gazdasági szereplők számára előírt, gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozó követelményeket, illetve műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó szempontokat. A koncessziós szerződés gazdasági szereplők csoportjai általi teljesítése esetében szükséges lehet olyan feltételek meghatározása, amelyek az egyéni résztvevőkre nem vonatkoznak. Ezen feltételeknek objektíven indokoltnak és arányosnak kell lenniük, és szerepelhet közöttük például az, hogy a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás céljára jelöljenek ki egy közös képviselőt vagy egy vezető partnert, vagy adjanak tájékoztatást a felépítésükről.

(10)

Összehangoló rendelkezéseket kell bevezetni az energetikai, szállítási és postai szolgáltatási ágazatban folytatott építési és szolgáltatási koncessziók odaítélésére vonatkozóan is, tekintettel egyrészt arra, hogy a nemzeti hatóságok befolyásolhatják az ezen ágazatokban működő szereplők magatartását, másrészt pedig arra, hogy az említett szereplők zárt jellegű piacokon tevékenykednek, mivel a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak az érintett szolgáltatások nyújtására szolgáló hálózatok ellátására, rendelkezésre bocsátására és üzemeltetésére vonatkozóan.

(11)

A koncesszió olyan visszterhes szerződés, melynek révén egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő megbíz egy vagy több gazdasági szereplőt építési beruházás teljesítésével vagy szolgáltatás nyújtásával és irányításával. E szerződések tárgya építési beruházás vagy szolgáltatás koncesszióba adás révén történő beszerzése, amelynek ellenértéke az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási jogának átadása fizetséggel együtt vagy anélkül. E szerződések előírhatják a tulajdonjog átruházását az ajánlatkérő szervre vagy közszolgáltató ajánlatkérőre, ez azonban nem szükségszerű; az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő azonban minden esetben megszerzi az építési beruházás vagy szolgáltatás hasznát.

(12)

Ezen irányelv alkalmazásában egyértelművé kell tenni, hogy nem tartozik ennek az irányelvnek a hatálya alá az, ha pusztán valamely tevékenység finanszírozására kerül sor – különösen támogatás formájában –, amihez gyakran kapcsolódik a kapott összegek visszatérítésének kötelezettsége, ha azokat nem használták fel a szándékolt célokra.

(13)

Ezen kívül nem tekintendők koncessziónak az olyan rendszerek, amelyekben kivétel nélkül minden olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely bizonyos feltételeknek megfelel, jogosult egy meghatározott feladat végzésére – mint például a szabad fogyasztói választást lehetővé tevő rendszerek vagy a szolgáltatásiutalvány-rendszerek –, abban az esetben sem, ha azok a hatóság és a gazdasági szereplők közötti jogi megállapodáson alapulnak. E rendszerek alapja jellemzően olyan hatósági döntés, amely meghatározza azokat az átlátható és megkülönböztetéstől mentes feltételeket, amelyekkel a gazdasági szereplők folyamatosan jelen lehetnek meghatározott szolgáltatások, például a szociális szolgáltatások piacán, lehetővé téve ezáltal, hogy a vevők válasszanak a szolgáltatók közül.

(14)

Nem minősülhetnek koncessziós szerződésnek egyes olyan tagállami aktusok sem, például felhatalmazások vagy engedélyek, amelyekben a tagállam vagy annak valamely hatósága meghatározza egy gazdasági tevékenység gyakorlásának feltételeit – ideértve az egy adott művelet végzésére vonatkozó feltételt –, de amelyeket jellemzően nem az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő kezdeményezésére, hanem a gazdasági szereplő kérésére adnak ki, és amelyek esetében a gazdasági szereplő bármikor szabadon felhagyhat az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítésével. Ezen tagállami aktusok esetében a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) különös rendelkezéseit lehet alkalmazni. Ezen állami aktusokkal ellentétben a koncessziós szerződések kölcsönösen kötelező erejű kötelezettségeket írnak elő, és az építési beruházás vagy a szolgáltatás teljesítésére az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által meghatározott, jogilag érvényesíthető, konkrét követelmények vonatkoznak.

(15)

Szintén nem minősülnek koncessziós szerződésnek ezen irányelv alkalmazásában az olyan megállapodások, amelyek tárgya egy gazdasági szereplő arra vonatkozó joga, hogy – magán- vagy közjogi rendelkezések alapján – bizonyos közterületeket vagy erőforrásokat, például – különösen a tengeri, belvízi vagy légi közlekedési ágazatban – földterületeket vagy bármilyen köztulajdont használjon, és amelyek esetében az állam vagy az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő csupán az ezek használatára vonatkozó általános feltételeket határozza meg, anélkül, hogy konkrét építési beruházásra vagy szolgáltatásra tartana igényt. Általában ez a helyzet a közterületek vagy földterületek bérbeadása esetén; az ezekre vonatkozó bérleti szerződések jellemzően meghatározzák azokat a feltételeket, amelyekkel a bérlő használatba veheti az ingatlant, továbbá rögzítik az ingatlan használati célját, a bérbeadónak és a bérlőnek az ingatlan fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit, a bérlet időtartamát és az ingatlannak a bérbeadó birtokába való visszajuttatását, valamint a bérleti díjat és a bérlő által fizetendő esetleges költségeket.

(16)

Ezen irányelv alkalmazásában nem tekintendők koncessziónak az olyan megállapodások sem, amelyek szolgalmi jogot biztosítanak köztulajdonban lévő ingatlan használatához közszolgáltatás céljából működtetett, helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése céljából, abban az esetben, ha az említett megállapodások nem írnak elő ellátási vagy szolgáltatási kötelezettséget az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára, illetve nem foglalják magukban azt, hogy az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő saját részére vagy a végfelhasználók részére szolgáltatásokat szerezzen meg.

(17)

Nem tartozhatnak ennek az irányelvnek a hatálya alá az olyan szerződések, amelyek nem rendelkeznek a szerződő fél részére teljesítendő kifizetésről, és amelyek esetén a szerződő fél a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban általa viselt valamennyi költség és befektetés megtérülését biztosító, szabályozott díjtételek alapján kap ellentételezést.

(18)

A koncesszió és a közbeszerzési szerződés fogalmának értelmezésével kapcsolatos nehézségek folyamatos jogbizonytalanságot idéznek elő az érdekelt felek körében, ebből következően az Európai Unió Bírósága számos ítéletet hozott ezzel kapcsolatban. Ezért a koncesszió fogalommeghatározását pontosítani kell, különösen a működési kockázat fogalmára való utalással. A koncesszió fő jellemzője – az építmény vagy szolgáltatás hasznosításának joga – mindig együtt jár a gazdasági jellegű működési kockázatnak a koncessziós jogosultra való átszállásával, ami magában foglalja azt a lehetőséget is, hogy a befektetés, valamint az odaítélt építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során felmerült költségek szokásos üzemeltetési körülmények között nem térülnek meg a koncessziós jogosult számára, akkor sem, ha a kockázat egy része továbbra is a ajánlatkérő szervet, illetve közszolgáltató ajánlatkérőt terheli. A koncesszió odaítélésére vonatkozó speciális közbeszerzési szabályok alkalmazása nem lenne indokolt, ha az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő olyan minimumbevételt garantálna a gazdasági szereplő részére, amelynek összege eléri vagy meghaladja azt a ráfordítást, amelyet a gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítéséhez vállalnia kell, és ezáltal mentesítené a gazdasági szereplőt minden esetleges veszteségtől. Egyértelművé kell tenni ugyanakkor, hogy az olyan, kizárólag az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által finanszírozott megállapodásokat, amelyek esetében az építési beruházást kivitelező vagy a szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplő által végrehajtott beruházás, illetve nála felmerült költség megtérülése a szolgáltatás vagy tárgyi eszköz aktuális keresletétől, illetve kínálatától függ, koncessziónak kell tekinteni.

(19)

Ha az adott ágazatra vonatkozó szabályozás kiküszöböli a kockázatot azáltal, hogy garantálja a koncessziós jogosult számára a szerződés teljesítése kapcsán általa végrehajtott beruházások és nála felmerült költségek teljes megtérülését, akkor az említett szerződés nem tekinthető az ezen irányelv értelmében vett koncessziónak. Az, hogy a kockázat kezdettől fogva korlátozott, nem zárja ki azt, hogy a szerződés koncessziónak minősüljön. Ez lehet a helyzet például a szabályozott díjtételekkel működő ágazatokban, vagy akkor, ha a működési kockázatot olyan szerződéses megállapodások révén korlátozzák, amelyek részleges kártérítést írnak elő, többek között a koncesszió idő előtti, az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek felróható okok vagy vis maior miatt bekövetkező megszűnésének esetére.

(20)

A működési kockázat a felek által nem befolyásolható tényezőkből ered. Annak megítélése szempontjából, hogy egy adott megállapodás koncessziós megállapodásnak minősül-e, nem meghatározó jelentőségűek az olyan kockázatok, mint a rossz gazdálkodás kockázata, a gazdasági szereplő nemteljesítési kockázata vagy a vis maior bekövetkezésének kockázata, hiszen ezek a kockázatok minden szerződésnek velejárói, akkor is, ha közbeszerzési szerződésről vagy koncessziós szerződésről van szó. A működési kockázat a piac változékonyságának való kitettség kockázatát jelenti, amely lehet akár a kereslet, akár a kínálat terén jelentkező kockázat, vagy a két kockázat együttesen. A keresleti kockázat a szerződés tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás iránti aktuális kereslethez kapcsolódó kockázat. A kínálati kockázat pedig a szerződés tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó kockázat, különösen az, ha a szolgáltatásnyújtás és az iránta való kereslet nem felel meg egymásnak. A működési kockázat felmérése céljából következetes és egységes módon figyelembe kell venni a koncessziós jogosult által eszközölt minden beruházás és a jogosultnál felmerült minden költség és bevétel nettó jelenértékét.

(21)

A „közjogi intézmények” fogalmát az Európai Unió Bírósága többször is megvizsgálta. Több pontosító megállapítás kulcsfontosságú e fogalom értelmezésében. Egyértelművé kell ezért tenni, hogy az olyan szervezet, amely normál piaci feltételek között működik, nyereségorientált, és a tevékenysége végzéséből eredő veszteségeket maga viseli, nem tekintendő „közjogi szervnek”, mivel azok a közérdekű célok, amelyek teljesítésére létrehozták vagy amelyek teljesítésével megbízták, ipari vagy kereskedelmi jellegűnek minősíthetők. Továbbá, a Bíróság megvizsgálta az említett szervezetek finanszírozási forrásaival kapcsolatos feltételt, és kijelentette, hogy a „nagyobb részben” finanszírozott azt jelenti, hogy több mint felerészben finanszírozott, továbbá a finanszírozásnak részét képezhetik a felhasználók által fizetett, a közjogi szabályokkal összhangban kivetett, kiszámított és beszedett összegek.

(22)

Helyénvaló meghatározni a „különleges jogok” és a „kizárólagos jogok” fogalmát, mivel ezek a fogalmak kulcsfontosságúak ezen irányelv hatályának és a közszolgáltató ajánlatkérő fogalmának a meghatározásában. Egyértelművé kell tenni, hogy azok a szervezetek, amelyek nem a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérők és nem is közvállalkozások, csak annyiban tartoznak ezen irányelv rendelkezéseinek a hatálya alá, amennyiben különleges vagy kizárólagos jog alapján gyakorolnak valamilyen, ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységet. Nem tekintendők azonban közszolgáltató ajánlatkérőknek, ha a fentebb említett jogokat olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív szempontok, különösen uniós jogszabályok alapján történt. Az említett jogszabályok közé tartozik a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6), a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), a 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8), a 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9), továbbá a 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10). Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a jogszabályok e felsorolása nem kimerítő, továbbá hogy a bármilyen formában biztosított olyan jogok, amelyeket más olyan eljárások során adtak meg, amelyekben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyekben a jogok megadása objektív szempontok alapján történt, nem relevánsak az ezen irányelv hatálya alá tartozó közszolgáltató ajánlatkérők meghatározása szempontjából.

(23)

Az irányelv csak azokra a koncessziós szerződésekre alkalmazható, amelyeknek értéke elér vagy meghalad egy bizonyos olyan értékhatárt, amely más, az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők tagállamától eltérő tagállamban letelepedett gazdasági szereplők számára jelzi, hogy a koncesszió határon átnyúló érdekű. Ezért meg kell határozni a becsült koncessziós érték számítási módszerét, és annak azonosnak kellene lennie az építési, illetve szolgáltatási koncessziók esetén, mivel mindkét koncessziónál gyakori, hogy építési beruházással és szolgáltatással kapcsolatos elemek egyaránt szerepelnek benne. A számításkor figyelembe kell venni a koncessziós jogosultnak azon héa nélkül számított teljes bevételét, amely az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők becslése alapján a szerződés időtartama alatt a koncesszió tárgyát képező építési beruházás és szolgáltatás ellenértékeként folyik majd be.

(24)

A piaci verseny tényleges biztosítása érdekében, valamint a koncesszió odaítélésére vonatkozó szabályoknak az energetikai, szállítási és postai szolgáltatási ágazatban történő alkalmazásában megvalósuló tisztességes egyensúly biztosítása céljából az irányelv hatálya alá sorolandó jogalanyokat nem a jogállásuk, hanem más szempontok alapján kell meghatározni. Biztosítani kell tehát azt, hogy a közszektorban, illetve a magánszektorban működő ajánlatkérőkkel szembeni egyenlő bánásmód ne sérüljön. Az EUMSZ 345. cikkével összhangban arról is gondoskodni kell, hogy a tagállamok tulajdoni rendjére irányadó szabályok megsértésére ne kerüljön sor. Ezért pontos és egységes szabályokat kell alkalmazni a koncessziók a fent említett tevékenységek valamelyikét folytató szervezet általi odaítélését függetlenül attól, hogy az adott szervezet az állami, területi vagy települési hatóság, közjogi szerv, közvállalkozás vagy más, különleges vagy kizárólagos jogokat élvező szervezet. Azokat a szervezeteket, amelyek a nemzeti jog értelmében a II. mellékletben említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásáért felelősek, az adott tevékenységet folytató szervezetnek kell tekinteni.

(25)

Egyértelművé kell tenni, hogy a repülőterekkel kapcsolatos releváns tevékenységekbe beletartoznak azok az utasoknak nyújtott szolgáltatások is, amelyek a repülőtéri létesítmények zavartalan működését segítik, és amelyek üzemeltetése egy jól működő, modern repülőtértől elvárt, például üzletek, éttermek és parkoló működtetése.

(26)

Egyes szervezetek egyaránt foglalkoznak hő és hűtés termelésével, szállításával vagy elosztásával. Bizonytalanságok adódhatnak azzal kapcsolatban, hogy mely szabályok vonatkoznak a fűtési és a hűtési tevékenységekre egyaránt. Egyértelművé kell ezért tenni, hogy a hőenergia szállítása és/vagy elosztása a II. melléklet hatálya alá tartozó tevékenység, és ezért a fűtési ágazatban tevékenykedő szervezetekre ezen irányelvnek a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó szabályai vonatkoznak, amennyiben e szervezetek annak minősülnek. A hűtési ágazatban tevékenykedő szervezetekre azonban ezen irányelv ajánlatkérő szervekre vonatkozó szabályai vonatkoznak, amennyiben e szervezetek annak minősülnek. Végezetül, egyértelművé kell tenni, hogy a fűtési és hűtési szolgáltatást egyaránt magukban foglaló odaítélt koncessziókat a több tevékenységre kiterjedő szerződések rendelkezései alapján kell vizsgálni annak meghatározásakor, hogy az odaítélésükre vonatkoznak-e a közbeszerzési szabályok, és ha igen, melyek.

(27)

Mielőtt mérlegelnénk ezen irányelv hatályának a hűtési ágazat tekintetében történő bárminemű megváltoztatását, meg kell vizsgálni az ágazat helyzetét, hogy arról megfelelő információ álljon rendelkezésre, különös tekintettel a versenyhelyzetre, a határon átnyúló beszerzés mértékére és az érdekeltek véleményére. Tekintettel arra, hogy ezen irányelv alkalmazásának a hűtési ágazatra való kiterjesztése jelentős hatással járna a piacnyitás tekintetében, a fenti vizsgálatot el kell végezni az irányelv hatásvizsgálatakor.

(28)

Egyértelművé kell tenni, hogy a II. melléklet 1. és 2. bekezdésének alkalmazásában az „ellátás” kifejezés magában foglalja az előállítást/termelést, a nagykereskedelmet és a kiskereskedelmet is. A kitermelés formájában történő gáztermelés azonban az említett melléklet 6. bekezdésének hatálya alá tartozik.

(29)

Vegyes szerződések esetében az alkalmazandó szabályokat a szerződés fő tárgyának függvényében kell meghatározni, amennyiben a szerződést alkotó különböző részeket nem lehet objektív módon szétválasztani. Ezért tehát pontosítani kell, hogy az ajánlatkérő szerveknek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőknek milyen módon kell eldönteniük azt, hogy a különböző részek szétválaszthatók-e. A pontosításnak az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatán kell alapulnia. A döntést eseti alapon kell meghozni, és e tekintetben nem lehet elegendő az ajánlatkérő szerv, illetve a közszolgáltató ajánlatkérő azon kifejezett vagy feltételezett szándéka, hogy a vegyes szerződés különböző aspektusait oszthatatlannak tekintse, hanem ezt a tényt és az egyetlen szerződés megkötésének szükségszerűségét objektív bizonyítékokkal kell alátámasztani. Az egyetlen szerződés megkötése bizonyítottan szükséges lehet például olyan egyetlen épület építése esetében, amelynek egyik részét közvetlenül maga az érintett ajánlatkérő szerv fogja használni, egy másik részét pedig koncessziós alapon fogja működtetni, például nyilvános parkolóként. Egyértelműen meg kell határozni, hogy az egyetlen szerződés kötésének szükségességét egyidejűleg indokolhatják műszaki és gazdasági szempontok.

(30)

A szétválasztható vegyes szerződések esetében az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára mindig nyitva áll az a lehetőség, hogy a vegyes szerződés különálló részeire külön szerződéseket ítéljenek oda, amely esetben az egyes különálló részekre vonatkozó rendelkezéseket kizárólag az adott szerződés sajátosságai alapján kell meghatározni. Meg kell azonban határozni, hogy milyen szabályok vonatkoznak arra az esetre, ha az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők amellett döntenek, hogy a koncessziós elemet és az egyéb elemeket egyaránt tartalmazó szerződést ítélnek oda, függetlenül ezek értékétől és attól, hogy egyébként milyen jogi szabályozás vonatkozna rájuk. Különös rendelkezéseket kell meghatározni az olyan vegyes szerződések tekintetében, amelyek védelmi vagy biztonsági vonatkozásúak, illetve amelyek olyan részeket tartalmaznak, amelyek nem esnek a EUMSZ hatálya alá.

(31)

A közszolgáltató ajánlatkérők olyan koncessziós szerződést is odaítélhetnek, amelyek többféle tevékenységre vonatkozó, adott esetben különböző jogi szabályozás alá tartozó követelmények teljesítését célozzák. Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, ha egyetlen koncesszió többféle tevékenységre irányul, a szerződés fő tárgyát képező tevékenységre vonatkozó szabályok fogják meghatározni az alkalmazandó jogi előírásokat. A koncesszió fő tárgyát képező tevékenységnek a meghatározása alapulhat az adott koncesszió révén teljesítendő követelményeknek az elemzésén, amelyet az ajánlattevő a koncessziós érték becslése és a koncesszió odaítéléséhez szükséges dokumentáció összeállítása céljából végzett. Egyes esetekben objektív módon lehetetlen meghatározni, mi a koncesszió fő tárgyát képező tevékenység. Meg kell határozni, hogy ilyen esetekben milyen szabályokat kell alkalmazni.

(32)

Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy egy adott szolgáltatást csak egyetlen ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő – állami, települési vagy területi hatóság vagy közjogi szerv –, illetve ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők egyetlen társulása tud biztosítani, amely az EUMSZ-szel összeegyeztethető nemzetitörvényi, rendeleti és kihirdetett közigazgatási rendelkezések értelmében kizárólagos jogot élvez a szolgáltatás nyújtására. Egyértelművé kell tenni, hogy ilyen esetekben az ebben a preambulumbekezdésben említett ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő vagy ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők társulása az említett szervezeteknek ezen irányelv alkalmazása nélkül ítélhet oda koncessziókat.

(33)

Indokolt továbbá kizárni az irányelv alkalmazási köréből azokat a gazdasági szereplőknek odaítélt szolgáltatási koncessziókat, amelyek esetében a koncesszió odaítélése olyan kizárólagos jog alapján történik, amelyet a szóban forgó gazdasági szereplő nemzeti törvények, rendeletek vagy kihirdetett közigazgatási rendelkezés alapján, az EUMSZ-ben és a II. mellékletben említett tevékenységekkel kapcsolatos piacra jutás közös szabályait megállapító uniós jogszabályokban foglalt előírásokkal összhangban élvez, hiszen ez a kizárólagos jog lehetetlenné teszi a versenyeztetésen alapuló eljárás alapján történő odaítélést. Ettől eltérve és az ezen irányelv hatálya alóli általános kizárás jogi következményeinek sérelme nélkül, a 10. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említettek szerinti koncessziókra vonatkoznia kell annak a kötelezettségnek, hogy az alapvető átláthatóság biztosítása érdekében a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatót kell közzétenni, kivéve, ha ágazati jogszabály rendelkezik az említett átláthatóság feltételeiről. Amennyiben egy tagállam a II. mellékletben említett valamely tevékenység folytatása tekintetében kizárólagos jogot ad egy gazdasági szereplőnek, a jobb átláthatóság érdekében erről tájékoztatnia kell a Bizottságot.

(34)

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában az alapvető biztonsági érdekek, a katonai felszerelések, az érzékeny felszerelések, az érzékeny építési beruházás, valamint az érzékeny szolgáltatás fogalmát a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) foglaltaknak megfelelően kell értelmezni.

(35)

Ez az irányelv nem érintheti a tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az uniós joggal összhangban szabadon válasszák meg a szerencsejátékok és fogadások szervezésének és ellenőrzésének módszereit, ideértve például az engedélyezést. Helyénvaló kizárni ezen irányelv hatálya alól azokat a lottójáték működtetésére vonatkozó koncessziókat, amelyeket valamely tagállam az EUMSZ-szel összhangban álló, vonatkozó nemzeti törvényi, rendeleti vagy közzétett közigazgatási előírások szerint nem nyilvános eljárás keretében megadott kizárólagos jog alapján ítél oda valamely gazdasági szereplőnek. A kizárást egyrészt az indokolja, hogy az egyetlen gazdasági szereplőnek biztosított kizárólagos jog folytán a versenyeljárás nem alkalmazható, másrészt az, hogy meg kell őrizni a tagállamok lehetőségét a szerencsejáték-ágazat nemzeti szintű szabályozására, tekintettel a közrend és a társadalmi rend védelmével kapcsolatos kötelezettségeikre.

(36)

Ezen irányelv nem alkalmazható bizonyos, nonprofit szervezetek vagy szövetségek által üzemeltetett sürgősségi szolgálatokra, mivel e szervezetek sajátos jellegét nehéz lenne megőrizni, ha a szolgáltatókat az ezen irányelvben meghatározott eljárásokkal összhangban választanák ki. A kizárást azonban a szükséges minimumra kell korlátozni, és ezért kifejezetten meg kell határozni, hogy a betegszállító mentőszolgálatok nem zárhatók ki ezen irányelv hatálya alól. Ezzel kapcsolatban azt is egyértelművé kell tenni, hogy a 601-es CPV-csoport (szárazföldi szállítási szolgáltatások) nem terjed ki a mentőszolgálatokra, mivel azok a 8514-es CPV-osztályba tartoznak. Egyértelművé kell ezért tenni, hogy a 85143000-3 CPV-kód alá tartozó szolgáltatásokra, amelyek kizárólag betegszállító mentőszolgálatok, a szociális és egyéb specifikus szolgáltatásokra vonatkozó külön rendszert(könnyített rendszer) kell alkalmazni. Ebből következően a mentőszolgálatokra vonatkozó vegyes koncessziós szerződésekre is általában a könnyített rendszert kell alkalmazni, ha a betegszállító mentőszolgálat értéke nagyobb, mint a többi mentőszolgálaté.

(37)

Emlékeztetni kell arra, hogy ezen irányelv kizárólag a tagállami ajánlatkérő szervekre és közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozik. Következésképpen a politikai pártok általában véve nem tartoznak az irányelv hatálya alá, mivel nem ajánlatkérő szervek és nem közszolgáltató ajánlatkérők. Mindazonáltal egyes tagállamokban a közjogi szerv kifejezés magában foglalhatja a politikai pártokat is. Egyes szolgáltatások azonban (mint például a propagandafilm- készítés vagy a propagandavideofilm-készítés), amennyiben választási kampány keretében nyújtják őket, annyira elválaszthatatlanok a szolgáltató politikai nézeteitől, hogy a szolgáltatókat általában olyan módon választják ki, amelyre nem vonatkozhatnak a koncessziós szabályok. Végezetül emlékeztetni kell arra is, hogy az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályára és finanszírozására nem ezen irányelv előírásai vonatkoznak.

(38)

Számos olyan közszolgáltató ajánlatkérő létezik, amely felépítését tekintve több különálló vállalkozásból álló gazdasági csoport, és gyakori, hogy ezen különálló vállalkozások mindegyikének speciális szerepe van a gazdasági csoporton belül. Indokolt ezért kizárni egyes szolgáltatási és építési koncessziókat, amelyeket olyan vállalkozásnak ítéltek oda, amelynek fő tevékenysége ilyen szolgáltatás vagy építési beruházás teljesítése azon csoport részére, amelyhez tartozik, ahelyett, hogy azokat a piacon kínálná fel. Szintén indokolt kizárni egyes olyan szolgáltatási és építési koncessziókat, amelyeket olyan közös vállalkozásnak ítéltek oda, amelyet több közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelv által szabályozott tevékenységek végzése céljából hozott létre, és amelynek a koncesszióba adó közszolgáltató ajánlatkérő maga is tagja. Helyénvaló azonban biztosítani, hogy ez a kizárás ne vezessen a versenynek a közszolgáltató ajánlatkérőkhöz kapcsolt vállalkozások, illetve közös vállalkozások javára történő torzulásához; indokolt megfelelő szabályrendszert megállapítani különösen azon felső határ tekintetében, amelyen belül a vállalkozások az árbevételük egy részét a piacon szerezhetik meg és amely felett elveszítenék annak lehetőségét, hogy az eljárást megindító felhívás nélkül koncessziót ítéljenek nekik oda, továbbá a közös vállalkozások alapítása tekintetében, valamint e közös vállalkozások és az azokat alkotó közszolgáltató ajánlatkérők közötti kapcsolatok stabilitása tekintetében.

(39)

A vállalkozásokat kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni, amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő és az érintett vállalkozás közül az egyik közvetlen vagy közvetett meghatározó befolyást gyakorol a másikra, vagy amennyiben mindketten ugyanazon vállalkozás meghatározó befolyása alatt állnak; ebben a kontextusban a magántőke részesedése önmagában nem tekinthető relevánsnak. Az arra vonatkozó ellenőrzésnek, hogy valamely vállalkozás kapcsolódik-e egy adott közszolgáltató ajánlatkérőhöz, a lehető legkönnyebben elvégezhetőnek kell lennie. Következésképpen, mivel a közvetlen vagy közvetett befolyás fennállását egyébként is ellenőrizni kell annak meghatározásakor, hogy az érintett vállalkozásoknak és közszolgáltató ajánlatkérőknek összevont éves beszámolót kell-e készíteniük, a vállalkozásokat kapcsoltnak kell tekinteni, ha éves beszámolójuk összevont. Az összevont beszámolókra alkalmazandó uniós szabályok azonban bizonyos esetekben nem alkalmazhatók, például az érintett vállalkozások mérete miatt, vagy mert társasági formájuk nem felel meg bizonyos követelményeknek. Ezekben az esetekben, amikor a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) nem alkalmazandó, meg kell vizsgálni, hogy a tulajdonjog, a pénzügyi részesedés vagy az ezen vállalkozásokra vonatkozó szabályok figyelembevételével fennáll-e közvetett vagy közvetlen befolyás.

(40)

A vízügyi ágazatban adott koncessziókra gyakran egyedi és komplex szabályozás vonatkozik, amely külön mérlegelést igényel, tekintettel arra, hogy a víz azon közjavak közé tartozik, amelyek minden uniós polgár számára alapvető fontosságúak. Az említett szabályozás egyedi jellege indokolttá teszi, hogy a vízügyi ágazat egyes területei ne tartozzanak ezen irányelv hatálya alá. Ki kell zárni a hatály alól az ivóvíz termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett, helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátására vagy üzemeltetésére, vagy az ilyen hálózatok ivóvízzel történő ellátására adott koncessziókat. A szennyvízelvezetésre és -kezelésre, vízépítési projektekre, öntözésre vagy termőföld-lecsapolásra adott koncessziókat szintén ki kell zárni az irányelv hatálya alól, amennyiben egy kizárt tevékenységhez kapcsolódnak, feltéve, hogy az ivóvízellátásra használandó víz mennyisége meghaladja az ezen projektek, illetve öntöző- és lecsapolási berendezések révén kinyert víz 20 %-át.

(41)

Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt, a II. mellékletben említett tevékenységekre irányuló koncessziókra, ha abban a tagállamban, ahol a tevékenységet folytatják, közvetlen módon ki vannak téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott, amit a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 27. és 28. cikkével összhangban e célra előírt eljárás alkalmazásával állapítanak meg. Indokolt tehát fenntartani az ezen irányelv által szabályozott valamennyi ágazatra, vagy egy ágazat részeire alkalmazandó eljárást, amely lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyék a piac verseny előtti jelenlegi vagy jövőbeli megnyitásának hatásait. Ennek az eljárásnak jogbiztonságot kell nyújtania az érintett szervezetek számára, valamint megfelelő döntéshozatali eljárást kell biztosítania, amely rövid határidőn belül teszi lehetővé a közösségi jog e téren történő egységes alkalmazását. A jogbiztonság érdekében le kell szögezni, hogy az ezen irányelv hatálybalépését megelőzően elfogadott, a 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi (14) irányelv 30. cikke alapján elfogadott határozatok továbbra is alkalmazandók.

(42)

Mivel címzettjei a tagállamok, ez az irányelv nem vonatkozik a koncesszióknak nemzetközi szervezetek által saját nevükben és saját számlájukra való odaítélésére. Tisztázni kell azonban, hogy milyen mértékben alkalmazandó ez az irányelv azoknak a koncesszióknak az odaítélésére, amelyekre különös nemzetközi szabályok vonatkoznak.

(43)

Egyes audiovizuális és rádióműsor-szolgáltatási tevékenységekre irányuló koncesszió odaítélése során olyan kulturális és társadalmi jelentőségű szempontokat is figyelembe kell venni, amelyek miatt nem megfelelő a koncesszió odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazása. Ezért kivételt kell megállapítani azokra a szolgáltatási koncessziókra, amelyeket maguk a médiaszolgáltatók ítélnek oda felhasználásra kész programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy közös gyártására, illetve egyéb előkészítő szolgáltatásokra, mint például a programanyag gyártásához szükséges forgatókönyvre vagy előadóművészi előadásra vonatkozóan. Egyértelművé kell tenni, hogy ezeknek a kivételeknek egyaránt vonatkozniuk kell a műsorszolgáltatásokra és a lekérhető (nem lineáris) szolgáltatásokra. A kivétel azonban nem alkalmazandó az ilyen programanyagok gyártásához, közös gyártásához és terjesztéséhez szükséges műszaki berendezéssel való ellátásra.

(44)

Ez az irányelv nem sérti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatás finanszírozásáról rendelkezzenek, amennyiben a műsorszolgáltató szervezetek a finanszírozást a közszolgálati megbízatásuk teljesítése érdekében kapják, annak megfelelően, ahogyan a közszolgálati megbízatást az egyes tagállamok az EUMSZ-hez és az EUSZ-hez csatolt, a tagállamokban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló 29. jegyzőkönyvvel összhangban meghatározzák, megszervezik és az érintett műsorszolgáltatókra ruházzák.

(45)

Jelentős a jogbizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a közszférába tartozó szervezetek közötti szerződésekre milyen mértékben vonatkozzanak az ezen irányelvben meghatározott koncessziós szabályok. A tagállamok – sőt az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők is – eltérően értelmezik az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezért szükséges annak tisztázása, hogy a közszférán belül kötött szerződésekre mely esetekben nem alkalmazandók az ezen irányelvben meghatározott szabályok. E pontosításnak az Európai Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatában megállapított elveken kell alapulnia. Önmagában az a tény, hogy egy megállapodásban mindkét fél hatóság, nem zárja ki az ezen irányelvben meghatározott szabályok alkalmazását. Az ezen irányelvben meghatározott szabályok alkalmazása ugyanakkor nem képezheti akadályát annak, hogy a hatóságok saját forrásaik felhasználásával lássák el a rájuk bízott közszolgáltatási feladatokat, amibe beletartozik a más hatóságokkal folytatott együttműködés lehetősége is. Gondoskodni kell arról, hogy a közszférabeli szervek közötti mentesített együttműködés ne eredményezze a verseny torzulását a magán gazdasági szereplők tekintetében, oly módon, hogy egy magánszolgáltatót előnyös helyzetbe hoz a versenytársaival szemben.

(46)

A kontrollált jogi személyeknek odaítélt koncessziókra nem alkalmazhatóak az ezen irányelvben előírt eljárások, ha az ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő az érintett jogi személy felett a saját szervezeti egységei felett gyakorolt kontrollhoz hasonló kontrollt gyakorol, feltéve, hogy a kontrollált jogi személy tevékenységeinek több mint 80 %-át teszik ki a kontrolláló ajánlatkérő szerv, közszolgáltató ajánlatkérő vagy az ezen ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő által kontrollált jogi személyek által rábízott feladatok, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítése kinek a javára történik. A kivétel nem vonatkozhat azokra a helyzetekre, amikor valamely magán gazdasági szereplő közvetlen tőkerészesedéssel bír a kontrollált jogi személyben, mivel ilyen körülmények között a koncesszió versenyeztetésen alapuló eljárás nélküli odaítélése a tőkerészesedéssel bíró magán gazdasági szereplőt jogosulatlan előnyhöz juttatná versenytársaival szemben. Figyelemmel azonban a kötelező tagságú közjogi szervek – például az egyes közszolgáltatások irányításáért vagy gyakorlásáért felelős szervezetek – sajátosságaira, a fentieket nem kell alkalmazni abban az esetben, ha meghatározott magán gazdasági szereplőknek a Szerződésekkel összhangban álló nemzeti jogszabályi rendelkezés alapján kötelező részesedéssel bírniuk a kontrollált jogi személy tőkéjében, feltéve, hogy ez a részesedés nem biztosít kontrollt és nem blokkoló jellegű, és nem biztosít döntő befolyást a kontrollált jogi személy döntéseire. Egyértelművé kell tenni továbbá, hogy csupán a kontrollált jogi személy tőkéjében való közvetlen magánrészesedés bír meghatározó jelentőséggel.

Ezért ha a kontrolláló ajánlatkérő szerv(ek)ben vagy közszolgáltató ajánlatkérő(k)ben magántőkének is van részesedése, ez nem zárja ki, hogy a kontrollált jogi személlyel ezen irányelv eljárásainak alkalmazása nélkül közbeszerzési szerződés odaítélésére kerüljön sor, mivel az ilyen részesedés nem érinti hátrányosan a magán gazdasági szereplők közötti versenyt. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy azon ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők – például közjogi szervek – számára, amelyekben magántőkének is lehet részesedése, lehetővé kell tenni, hogy élhessenek a horizontális együttműködésre vonatkozó mentességgel. Következésképpen ha a horizontális együttműködésre vonatkozó összes többi feltétel teljesül, akkor a horizontális együttműködésre vonatkozó mentességnek az ilyen ajánlatkérő szervekre vagy közszolgáltató ajánlatkérőkre is ki kell terjednie, amennyiben a szerződés kizárólag ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők között jött létre.

(47)

Az ajánlatkérő szervek vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy közösen nyújtanak közszolgáltatásokat együttműködés útján, anélkül, hogy kötelesek lennének meghatározott társasági formát felvenni. Az együttműködés kiterjedhet a részt vevő szervekre ruházott vagy általuk vállalt szolgáltatások vagy felelősségi körök ellátásával kapcsolatos minden típusú tevékenységre, például a települési vagy területi hatóságok kötelező vagy önkéntes feladataira vagy a közjog által bizonyos szervekre ruházott szolgáltatási feladatokra. A különböző részt vevő ajánlatkérő szerveknek vagy közszolgáltató ajánlatkérőknek nem kell feltétlenül ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtaniuk, e szolgáltatások ki is egészíthetik egymást. A közszolgáltatások közös nyújtására vonatkozó szerződésekre ezen irányelv nem alkalmazandó, amennyiben e szerződések kizárólag ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők között jönnek létre, az együttműködés megvalósítása során a feleket kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik, és egyetlen magánszolgáltató sem kerül versenyelőnybe versenytársaival szemben.

Ezen feltételek teljesülése érdekében az együttműködésnek együttműködési koncepción kell alapulnia. az ilyen együttműködés nem jelenti azt, hogy minden részt vevő hatóság vállalja a főbb szerződésbeli kötelezettségek teljesítését, feltéve, hogy valamilyen kötelezettségvállalással hozzájárul az adott közszolgáltatás együttműködés keretében való ellátásához. Továbbá az együttműködés megvalósítása során – beleértve a részt vevő ajánlatkérő szervek közötti pénzmozgásokat is – a feleket kizárólag közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérelhetik.

(48)

Léteznek olyan esetek, amikor egy jogi személy a vonatkozó nemzeti jogi rendelkezések értelmében meghatározott ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők eszközeként vagy szakmai részlegeként működik, és köteles ezen ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők utasításait végrehajtani anélkül, hogy befolyásolni tudná a teljesítésért járó ellenszolgáltatást. Az ilyen tisztán adminisztratív kapcsolat a nem szerződéses jellege következtében nem tartozhat a koncesszió odaítélésére irányuló eljárások hatálya alá.

(49)

Egyértelművé kell tenni, hogy a „gazdasági szereplők” fogalmát tágan kell értelmezni, hogy abba minden olyan személy és/vagy szervezet beletartozzon, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja, függetlenül attól, hogy milyen társasági formában működik. Így a vállalkozásoknak, fióktelepeknek, leányvállalatoknak, partnerségeknek, szövetkezeteknek, részvénytársaságoknak, magán- vagy állami egyetemeknek, illetve valamennyi jogalanynak a gazdasági szereplő fogalmába kell tartoznia, függetlenül attól, hogy azok minden tekintetben jogi személyeknek minősülnek-e.

(50)

Annak biztosítása érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt, bizonyos értékhatárt elérő vagy azt meghaladó építési vagy szolgáltatási koncessziók közzététele megfelelő legyen, az ilyen koncessziók odaítélését megelőzően kötelezően közzé kell tenni a koncessziós eljárást megindító hirdetményt (koncessziós hirdetményt) az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(51)

A versenyre gyakorolt káros hatások miatt koncessziót hirdetmény nélkül eljárásban csak nagyon kivételes körülmények esetén szabad odaítélni. Ezt a mentességet azokra az esetekre kell korlátozni, amelyeknél kezdettől fogva egyértelmű, hogy a hirdetmény közzététele nem váltana ki nagyobb versenyt, különösen azért, mert gyakorlatilag egyetlen olyan gazdasági szereplő van, aki vagy amely teljesíteni tudja a koncessziót. A koncesszió más gazdasági szereplőnek való odaítélése lehetetlen voltát nem idézheti elő maga az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a koncesszió jövőbeli odaítélésére tekintettel. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy elérhetőek-e megfelelő helyettesítő termékek vagy szolgáltatások.

(52)

A piac lezárásának és a verseny korlátozásának elkerülése érdekében a koncesszió időtartamát korlátozni kell. A nagyon hosszú időtartamú koncessziók nagy valószínűséggel a piac lezárásához vezetnek, így korlátozhatják a szolgáltatások szabad mozgását és a letelepedés szabadságát. A nagyon hosszú időtartam azonban indokolt lehet abban az esetben, ha elengedhetetlen ahhoz, hogy a koncessziós jogosult számára lehetővé váljon egyrészt a koncesszió teljesítéséhez tervezett befektetéseinek a megtérülése, másrészt az, hogy a befektetett tőke hozamot termeljen. Következésképpen az öt évnél hosszabb idejű koncessziók esetében az időtartamot olyan hosszúságú időszakra kell korlátozni, amely alatt – ésszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek a koncesszió teljesítése érdekében eszközölt befektetései, és a befektetett tőke rendes működési körülmények között hozamot tud termelni, figyelembe véve azokat a konkrét szerződéses célkitűzéseket is, amelyeket a koncessziós jogosult azért vállalt, hogy a felhasználók számára bizonyos követelményeket – például meghatározott minőséget vagy árat – teljesíteni tudjon. A becslésnek a koncesszió odaítélésekor érvényes adatokon kell alapulnia. Lehetővé kell tenni, hogy a becsléskor a koncesszió működtetéséhez szükséges kezdeti és későbbi beruházásokat figyelembe vegyék, ideértve különösen az infrastruktúrával, szerzői jogokkal, szabadalmakkal, berendezésekkel, logisztikával, kölcsönzéssel és a személyzet képzésével kapcsolatos, illetve a kezdeti költségeket. A koncesszió maximális időtartamát meg kell jelölni a koncessziós dokumentációban, kivéve abban az esetben, ha az időtartam maga is a szerződés odaítélésének egyik szempontja. Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára minden esetben lehetővé kell tenni a koncessziónak a befektetések megtérüléséhez szükséges időszaktól rövidebb időszakra való odaítélését, feltéve, hogy az ezért nyújtott ellentételezés nem küszöböli ki a működési kockázatot.

(53)

Ezen irányelv teljes körű alkalmazása alól csak azokat a szolgáltatásokat célszerű kizárni, amelyek csupán korlátozott mértékben terjednek ki több országra, például egyes szociális, egészségügyi vagy oktatási szolgáltatásokat. A szóban forgó szolgáltatásokat meghatározott kontextusban nyújtják, amely a különböző kulturális hagyományoknak köszönhetően tagállamonként jelentősen eltérő. Ezért e szolgáltatások koncesszióba adására egyedi szabályozást kell létrehozni, amely figyelembe veszi azt a tényt, hogy ezek újonnan szabályozottak. Az a kötelezettség, hogy az ebben az irányelvben meghatározott értékhatárnak megfelelő vagy azt meghaladó értékű koncessziókra vonatkozóan előzetes tájékoztatót vagy a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatót kell közzétenni, megfelelő módja annak, hogy a potenciális ajánlattevők információhoz jussanak az üzleti lehetőségekről, valamint az érdekelt felek által elnyert szerződések számáról és típusáról. Továbbá a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az említett szolgáltatásokra irányuló koncessziós szerződések odaítéléséről, azért, hogy biztosítsák az átláthatóság és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód elveinek betartását, ugyanakkor lehetővé tegyék az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára, hogy figyelembe vegyék a szóban forgó szolgáltatások sajátosságait. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők figyelembe vehessék, hogy szükséges biztosítani az innovációt, valamint – az EUMSZ 14. cikkének és a 26. jegyzőkönyvnek megfelelően – a magas minőségi szintet, a magas fokú biztonságot és megfizethetőséget, az egyenlő bánásmódot, valamint az egyetemes hozzáférés és a felhasználói jogok előmozdítását.

(54)

A kulturális háttér jelentőségére és a szóban forgó szolgáltatások érzékenységére tekintettel a tagállamoknak széles körű mérlegelési jogot kell biztosítani ahhoz, hogy a szolgáltatók kiválasztását az általuk legmegfelelőbbnek tartott módon szervezhessék meg. Ez az irányelv nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy olyan egyedi minőségi feltételeket alkalmazzanak a szolgáltatók kiválasztásakor, mint például az Európai Unió szociális védelemmel foglalkozó bizottsága által elfogadott, a szociális szolgáltatások önkéntes alapú európai minőségi keretében meghatározott feltételek. A tagállamok és/vagy a hatóságok továbbra is jogosultak maguk nyújtani ezeket a szolgáltatásokat, vagy oly módon megszervezni a szociális szolgáltatásokat, hogy az ne járjon koncessziós szerződések megkötésével, például úgy, hogy pusztán finanszírozzák az ilyen szolgáltatásokat, vagy hogy az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által korábban meghatározott feltételeknek megfelelő összes gazdasági szereplő számára engedélyt adnak, bármilyen korlátozás vagy kvóta nélkül, feltéve, hogy ez a rendszer megfelelő nyilvánosságot biztosít és tiszteletben tartja az átláthatóság, valamint a megkülönböztetés tilalmának elvét.

(55)

Annak érdekében, hogy a koncessziók odaítélése során a környezetvédelmi, szociális és munkaügyi előírások is kellőképpen érvényesüljenek, különösen fontos, hogy a tagállamok és az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők megfelelő intézkedéseket hozzanak a nemzeti és uniós szintű törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekből, valamint kollektív szerződésekből eredő, az építési beruházás, illetve a szolgáltatásnyújtás helyén érvényes környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi kötelezettségek betartatása érdekében, feltéve, hogy ezen szabályok és alkalmazásuk megfelel az uniós jognak. A koncessziós tevékenység teljesítése során az ebben az irányelvben felsorolt, valamennyi tagállam által megerősített nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségeket is teljesíteni kell. Ez azonban semmiképpen nem akadályozhatja meg a munkavállalók számára kedvezőbb munka- és foglalkoztatási feltételek alkalmazását. Az említett intézkedéseket az Unió jogának alapelveivel összhangban kell alkalmazni, különösen az egyenlő bánásmód biztosítása céljából. Ezen intézkedéseket 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (15) összhangban kell alkalmazni, biztosítva az egyenlő bánásmódot és elkerülve azt, hogy a más tagállambeli gazdasági szereplőket és munkavállalókat akár közvetlenül, akár közvetve hátrányos megkülönböztetés érje.

(56)

A szolgáltatásnyújtás helyének a jellemző tevékenységek teljesítésének helyét kell tekinteni. Amennyiben a szolgáltatás távszolgáltatás, például telefonos ügyfélszolgálatok által nyújtott szolgáltatások esetében, akkor úgy kell tekinteni, hogy teljesítésükre a szolgáltatás végrehajtásának helyén kerül sor, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás milyen tagállamba és milyen helyre irányul.

(57)

A vonatkozó kötelezettségeket a koncessziós szerződés záradékai is tükrözhetik. Lehetővé kell tenni olyan záradékok beillesztését a koncessziós szerződésekbe, amelyek az uniós jognak megfelelően szavatolják a kollektív szerződések betartását. E kötelezettségek be nem tartása az érintett gazdasági szereplő súlyos kötelességszegésének minősülhet, amely az adott gazdasági szereplőnek a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásból kizárását vonja maga után.

(58)

Ezen környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi rendelkezések betartását a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás megfelelő szakaszaiban kell ellenőrizni, tehát a résztvevők kiválasztására vonatkozó általános elvek alkalmazásakor és a szerződések odaítélésekor, valamint a kizárási szempontok alkalmazásakor.

(59)

Ezen irányelv egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg a közrend, a közerkölcs, a közbiztonság, az egészség, az emberi és állati élet vagy a növényi élet megőrzésének védelme érdekében szükséges intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, vagy egyéb környezetvédelmi intézkedések bevezetését, illetve végrehajtását, különös tekintettel a fenntartható fejlődésre, feltéve, hogy a szóban forgó intézkedések összhangban vannak az EUMSZ-szel.

(60)

A titoktartásnak az eljárás során történő biztosítása érdekében az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők, valamint a gazdasági szereplők nem hozhatják nyilvánosságra a bizalmasnak minősített információkat. E kötelezettségek be nem tartása a tagállamok polgári vagy közigazgatási jogában foglalt rendelkezések szerinti megfelelő szankciókat kell, hogy maga után vonjon.

(61)

Az odaítélési eljárás átláthatósága és a valamennyi jelentkezővel és ajánlattevővel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a tagállamok a csalás, a részrehajlás és a korrupció elleni küzdelmet, valamint az összeférhetetlenség megelőzését célzó megfelelő intézkedéseket hoznak. Ezen intézkedéseknek különösen az összeférhetetlenség és más súlyos szabálytalanságok kiküszöbölését kell szolgálniuk.

(62)

Annak érdekében, hogy minden érdeklődő gazdasági szereplő benyújthassa jelentkezését és ajánlatát, az ajánlatkérő szerveket és közszolgáltató ajánlatkérőket kötelezni kell arra, hogy biztosítsanak egy meghatározott minimális határidőt a jelentkezések és ajánlatok beérkezésére.

(63)

Az arányos, megkülönböztetéstől mentes és pártatlan részvételi feltételek megválasztása és a gazdasági szereplőkkel szembeni alkalmazása döntő fontosságú abból a célból, hogy a gazdasági szereplők ténylegesen hozzáférhessenek a koncessziókkal kapcsolatos gazdasági lehetőségekhez. A kis- és középvállalkozások részvételének lehetővé tétele szempontjából meghatározó lehet a részvételre jelentkezők azon lehetősége, hogy más szervezetek kapacitására is támaszkodhassanak. Ezért indokolt előírni, hogy a részvételi feltételek kizárólag a gazdasági szereplők szakmai és műszaki képességeire, valamint pénzügyi és gazdasági helyzetére vonatkozhassanak, kapcsolódjanak a szerződés tárgyához, azokat közzé kelljen tenni a koncessziós hirdetményben, és ne lehessen kizárni – legfeljebb kivételes körülmények esetén –, hogy egy gazdasági szereplő más szervezetek kapacitására támaszkodjon, a közötte és az említett szervezet között fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül, ha ez utóbbi bizonyítja az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlattevő felé, hogy rendelkezni fog a szükséges erőforrásokkal.

(64)

Ezenkívül annak érdekében, hogy a szociális és a környezetvédelmi megfontolások erőteljesebben beépüljenek a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásba, az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők számára lehetővé kell tenni, hogy a koncesszió tárgyát képező építési beruházásokkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban minden tekintetben és – a termékhez szükséges nyersanyagok kitermelésétől a termék eltávolításáig, illetve ártalmatlanításáig – életciklusuk bármely szakaszára vonatkozóan meghatározzanak odaítélési szempontokat és koncesszióteljesítési feltételeket, beleértve a szóban forgó építési beruházások vagy szolgáltatások megvalósításának, nyújtásának vagy értékesítésének konkrét folyamatában vagy életciklusuk egy későbbi szakaszában lejátszódó konkrét folyamatokban szerepet játszó tényezőket, még abban az esetben is, ha ezek a tényezők nem képviselnek lényeges elemet. A megvalósítási vagy szolgáltatásnyújtási folyamatra vonatkozó szempontok és feltételek közé tartozhat például az, hogy a koncesszió tárgyát képező szolgáltatásokat energiahatékony gépekkel végezzék. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban ide tartoznak azok az odaítélési szempontok vagy koncesszióteljesítési feltételek is, amelyek értelmében a koncesszió teljesítése folyamán tisztességes kereskedelemből származó termékeket kell felhasználni. Az értékesítési szempontok és feltételek között szerepelhet például az, hogy az alvállalkozók részére bizonyos minimum árat, valamint felárat kell fizetni. A környezetvédelmi vonatkozású koncesszióteljesítési feltételek között szerepelhet például a hulladékminimalizálás vagy az erőforrás-hatékonyság.

(65)

A termelési folyamat szociális vonatkozásaival kapcsolatos odaítélési szempontokat és koncesszióteljesítési feltételeket a 96/71/EK irányelvvel – annak az Európai Unió Bírósága általi értelmezésével – összhangban kell alkalmazni, továbbá nem választhatók meg és nem alkalmazhatók olyan módon, amely közvetve vagy közvetlenül hátrányosan megkülönböztetné a más tagállambeli vagy a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásában, illetve az Unió által is aláírt szabadkereskedelmi megállapodásokban részes harmadik országbeli gazdasági szereplőket. A 96/71/EK irányelvben szabályozott alapvető munkafeltételekre vonatkozó előírásoknak – mint például a minimális bérszint – az említett irányelv keretében az uniós joggal összhangban alkalmazott nemzeti jogszabályokban vagy kollektív szerződésekben megállapított szinten kell maradniuk. A koncesszióteljesítési feltételek szolgálhatják továbbá azt a célt is, hogy ösztönözzék olyan intézkedések bevezetését, amelyek előmozdítják a nők és a férfiak közötti munkahelyi egyenlőséget, a nők nagyobb arányú munkaerő-piaci részvételét, a munka és a magánélet összeegyeztetését, a környezetnek és az állatok jólétének a védelmét, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeinek a tényleges betartását és a nemzeti jogszabályokban előírtnál több hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét.

(66)

Az odaítélési szempontok vagy szerződésteljesítési feltételek között szerepelhetnek olyan intézkedések is, amelyek célja a koncesszió teljesítési folyamatában részt vevő alkalmazottak egészségének védelme, a koncesszió teljesítésére kijelölt személyek közül a hátrányos helyzetűek, illetve a sérülékeny csoportokba tartozók társadalmi beilleszkedésének a támogatása vagy a szóban forgó koncesszió teljesítéséhez szükséges készségekkel kapcsolatos képzés, feltéve, hogy ezek az intézkedések a koncesszió teljesítése keretében nyújtandó építési beruházásokhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódnak. E szempontok vagy feltételek közé tartozhat például, többek között, a hosszú ideje állást keresők alkalmazása, vagy az odaítélendő koncesszió teljesítésének keretében munkanélküliek vagy fiatalok képzését célzó intézkedések végrehajtása. Az ajánlatkérő szervek a műszaki leírásokban előírhatnak a szóban forgó terméket vagy szolgáltatást közvetlenül jellemző követelményeket, például a fogyatékossággal élő személyek számára való hozzáférhetőséget vagy az egyetemes tervezést.

(67)

Az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők által kidolgozott műszaki és funkcionális követelményeknek lehetővé kell tenniük a verseny biztosítását a koncesszió odaítélése során. E követelményeknek meg kell határozniuk a koncesszió tárgyát képező építési beruházás és/vagy szolgáltatások szükséges jellemzőit, és kitérhetnek az építési beruházás vagy szolgáltatás megvalósításának, illetve nyújtásának konkrét folyamatára, feltéve, hogy kapcsolódnak a koncesszió tárgyához és arányosak annak értékével és céljaival. A konkrét megvalósítási folyamattal kapcsolatos feltételek között szerepelhet a fogyatékossággal élők számára való megközelíthetőség vagy meghatározott környezeti teljesítményszintek biztosítása. A koncessziós dokumentációnak tartalmaznia kell ezeket a műszaki és funkcionális követelményeket, és ezeknek meg kell felelniük az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének. A műszaki és funkcionális leírásokat oly módon kell összeállítani, hogy elkerülhető legyen a verseny olyan követelményeken keresztül történő mesterséges korlátozása, amelyek egy konkrét gazdasági szereplőnek kedveznek különösen azáltal, hogy az adott gazdasági szereplő által rendszerint kínált áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások fő jellemzőit tükrözik. Azokat az ajánlatokat, melyek az előírt jellemzőknek egyenértékűen megfelelő építési beruházásokat és/vagy szolgáltatásokat tartalmaznak– beleértve a megvalósításukhoz kapcsolódó árukat is –, az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek minden esetben figyelembe kell vennie.

(68)

A koncessziók általában hosszú távú, összetett megállapodások, amelyekben a koncessziós jogosult vállalja a hagyományosan az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők által viselt és szokásosan e szervek vagy ajánlatkérők hatáskörébe tartozó felelősséget és kockázatokat. Ezért az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára nagy rugalmasságot kell biztosítani a koncessziós jogosult kiválasztási eljárásának meghatározását és megszervezését illetően, azonban be kell tartaniuk ezen irányelv rendelkezéseit, valamint az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvét. Annak érdekében azonban, hogy az odaítélési eljárás egésze során biztosított legyen az egyenlő bánásmód és az átláthatóság, indokolt az odaítélési eljárásra vonatkozó alapvető garanciákat előírni, ideértve a koncesszió jellegével és terjedelmével kapcsolatos információkat, a részvételre jelentkezők számának korlátozását, az információknak a részvételre jelentkezőkkel és az ajánlattevőkkel való közlését, valamint a megfelelő nyilvántartás meglétét. A potenciális pályázókkal szembeni tisztességtelen bánásmód megelőzése érdekében szükséges továbbá arról rendelkezni, hogy a koncessziós hirdetmény eredeti feltételeitől nem lehet eltérni.

(69)

Nem ítélhető oda koncesszió olyan gazdasági szereplőnek, amely bűnszervezetben vett részt, illetve amelyet korrupció, az Unió pénzügyi érdekeit károsító csalás, terrorista bűncselekmény, pénzmosás, terrorizmus finanszírozása vagy emberkereskedelem vádjával bűnösnek találtak. A tagállamok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy az ettől a kötelező kizárástól való eltérésről rendelkezzenek olyan kivételes helyzetekben, amikor nyomós közérdekből elengedhetetlen a szerződés odaítélése. Az adók vagy a társadalombiztosítási járulékok fizetésének elmulasztását uniós szinten ugyancsak kötelező kizárással kell szankcionálni.

(70)

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára továbbá biztosítani kell annak lehetőségét, hogy kizárják a megbízhatatlannak bizonyult gazdasági szereplőket, például azokat, akik súlyosan vagy ismételten megszegték a környezetvédelmi vagy a szociális kötelezettségeiket, beleértve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésére vonatkozó szabályok megsértését és a súlyos szakmai kötelességszegés egyéb formáit, így például a versenyszabályok vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértését. Egyértelművé kell tenni, hogy a súlyos szakmai kötelességszegés megkérdőjelezhetővé teszi az érintett gazdasági szereplő feddhetetlenségét, és ezáltal alkalmatlanná teszi arra, hogy a koncessziót neki ítéljék oda, függetlenül attól, hogy egyébként műszaki és gazdasági szempontból képes-e a koncesszió teljesítésére. Szem előtt tartva, hogy az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő fogja viselni a felelősséget az esetleges hibás döntésének a következményeiért, az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek lehetőséget kell kapnia arra is, hogy súlyos szakmai kötelességszegésnek minősítse azt az esetet, amikor – a kötelező kizárási okok fennállásáról szóló végleges és kötelező erejű döntés meghozatala előtt – bármilyen megfelelő módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő megszegte a kötelezettségeit, beleértve az adók és a társadalombiztosítási járulékok befizetésével kapcsolatos kötelezettségeket, kivéve, ha a nemzeti jogszabályok ettől eltérően rendelkeznek. Az ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt arra is fel kell jogosítani, hogy kizárja azokat a részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket, akik vagy amelyek korábbi koncessziós szerződések vagy az ajánlatkérő szervvel vagy közszolgáltató ajánlatkérővel kötött egyéb szerződések lényeges követelményeit súlyos hiányosságokkal teljesítették, például meghiúsult a szállítás vagy a teljesítés, a szállított terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak jelentős hibái voltak, amelyek a tervezett felhasználásra alkalmatlanná tették, vagy a gazdasági szereplő olyan szabálytalan magatartást tanúsított, amely súlyos kétségeket ébreszt a megbízhatóságát illetően. A nemzeti jogban rendelkezni kell az ilyen kizárások maximális időtartamáról.

(71)

Tekintettel kell lenni azonban arra a lehetőségre, hogy a gazdasági szereplők olyan megfelelési intézkedéseket fogadhatnak el, amelyek célja a bűncselekmények vagy kötelességszegések következményeinek orvoslása és a szabálytalan magatartás további előfordulásának hatékony megakadályozása. Ilyen intézkedések lehetnek különösen az alkalmazottakra vonatkozó vagy szervezeti szabályok, mint például a szabálytalan magatartásban részt vevő személyekkel vagy szervezetekkel fennálló kapcsolatok megszakítása, az alkalmazottak megfelelő átszervezésére irányuló intézkedések, jelentéstételi és ellenőrzési rendszerek megvalósítása, belső ellenőrzési struktúra kialakítása a megfelelés monitoringja érdekében, valamint belső felelősségi és kártérítési szabályok elfogadása. Ha ezek az intézkedések elegendő garanciát nyújtanak, az adott gazdasági szereplőt kizárólag ezen az alapon a továbbiakban nem lehet kizárni. A gazdasági szereplők részére biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy kérelmezzék a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való esetleges részvételük érdekében hozott megfelelési intézkedések megvizsgálását. Mindazonáltal az e lehetőség igénybevételére vonatkozó pontos eljárásbeli és tartalmi feltételek meghatározását tagállami hatáskörben kell hagyni. A tagállamok különösen szabadon dönthetnek arról, hogy a szükséges értékelés elvégzését az egyes ajánlatkérő szervekre vagy közszolgáltató ajánlatkérőkre hagyják, vagy pedig központi vagy decentralizált szintű hatóságokat bíznak meg ezzel a feladattal.

(72)

Fontos, hogy az illetékes tagállami hatóságok saját felelősségi körükön belül megfelelő eszközök – például munkaügyi ellenőrző ügynökségek vagy környezetvédelmi ügynökségek – révén biztosítsák, hogy az alvállalkozók betartsák a környezetvédelmi jog, a szociális jog és a munkajog terén fennálló, az uniós és a nemzeti jogból, a kollektív szerződésekből és az ebben az irányelvben felsorolt nemzetközi környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi rendelkezésekből fakadó kötelezettségeiket, feltéve, hogy e szabályok és alkalmazásuk megfelel az uniós jognak. Bizonyos mértékű átláthatóságot kell továbbá biztosítani az alvállalkozói láncban annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők tudomással bírjanak arról, hogy a megbízásuk alapján végzett építési beruházás során az építkezés területén kik vannak jelen, illetve arról, hogy a felelősségi körükbe vagy felügyeletük alá tartozó épületekben, infrastruktúrákban vagy területeken – például városházákban, önkormányzati iskolákban, sportlétesítményekben, kikötőkben vagy autópályákon – mely vállalkozások nyújtanak szolgáltatásokat. Egyértelművé kell tenni, hogy az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség minden esetben a koncessziós jogosultat terheli, vagy külön rendelkezések alapján, melyeket minden ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek bele kell foglalnia mindegyik odaítélési eljárásba, vagy pedig olyan kötelezettségek alapján, melyeket a tagállamok általánosan alkalmazandó rendelkezések keretében rónak a koncessziós jogosultra.

Egyértelművé kell tenni továbbá azt is, hogy a környezetvédelmi jog, a szociális jog és a munkajog terén fennálló, az uniós és a nemzeti jogból, a kollektív szerződésekből és az ebben az irányelvben felsorolt nemzetközi környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi rendelkezésekből – amennyiben e szabályok és alkalmazásuk megfelel az uniós jognak – fakadó kötelezettségek betartatásával kapcsolatos előírásokat alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor valamely tagállam joga az alvállalkozók és a koncessziós jogosult közötti együttes felelősségről rendelkezik. Külön rendelkezni kell arról, hogy a tagállamok szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, például kiterjeszthetik az átláthatósági követelményeket vagy pedig engedélyezhetik vagy előírhatják az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató hatóságok számára annak ellenőrzését, hogy az alvállalkozók esetében nem áll fenn a gazdasági szereplők kizárását indokolttá tevő helyzetek egyike sem. Ezen intézkedések alvállalkozókra való alkalmazásakor biztosítani kell az összhangot a koncessziós jogosultra vonatkozó rendelkezésekkel, tehát a kötelező kizárási ok fennállása esetén a koncessziós jogosultat kötelezni kell arra, hogy az érintett alvállalkozó helyett más alvállalkozót bízzon meg. Egyértelművé kell tenni, hogy amennyiben az ellenőrzés során nem kötelező kizárási ok fennállására derül fény, az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató hatóságok előírhatják az érintett alvállalkozó helyett más alvállalkozó megbízását. Azonban arról is egyértelműen rendelkezni kell, hogy az ajánlatkérő szerveket és a közszolgáltató ajánlatkérőket kötelezni lehet annak előírására, hogy a koncessziós jogosult az érintett alvállalkozó helyett más alvállalkozót bízzon meg, amennyiben ugyanazon esetekben a koncessziós jogosult kizárása kötelező lenne. Végezetül egyértelműen meg kell határozni, hogy a tagállamoknak továbbra is jogában áll a nemzeti jog alapján szigorúbb felelősségvállalási szabályokat előírni.

(73)

Az ajánlatkérő szervnek, illetve közszolgáltató ajánlatkérőnek egy vagy több odaítélési szempont alapján kell értékelnie az ajánlatokat. Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az odaítélési szempontoknak mindig meg kell felelniük bizonyos általános követelményeknek. E követelmények olyan tényezőkre is támaszkodhatnak, amelyek nem tisztán gazdasági jellegűek, mindazonáltal befolyásolják az ajánlatnak az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérőszempontjából tekintett értékét, és általában véve gazdasági előnyt jelenthetnek az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő számára. Az értékelési szempontokat előzetesen valamennyi potenciális részvételre jelentkező és ajánlattevő számára közzé kell tenni; az értékelési szempontoknak kapcsolódniuk kell a szerződés tárgyához, és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára. Az értékelési szempontoknak biztosítaniuk kell továbbá a tényleges verseny lehetőségét, és velük együtt olyan követelményeket is meg kell határozni, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését. Lehetővé kell tenni, hogy az odaítélési szempontok környezetvédelmi, társadalmi vagy innovációval kapcsolatos szempontokat is tartalmazzanak. Az ajánlatkérő szerveknek vagy közszolgáltató ajánlatkérőknek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetniük az odaítélési szempontokat annak érdekében, hogy a potenciális ajánlattevők ajánlatuk elkészítése során minden figyelembe veendő részletről tudomással bírjanak, és ezáltal biztosítva legyen a velük szembeni egyenlő bánásmód.

Kivételes esetben, ha az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek olyan ajánlatot nyújtanak be, amely kivételesen magas funkcionális teljesítményt nyújtó, innovatív megoldást kínál, és e megoldást egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő nem láthatta előre, az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő számára lehetővé kell tenni, hogy módosítsa az odaítélési szempontok sorrendjét, hogy figyelembe tudja venni az ezen innovatív megoldás által jelentett új lehetőségeket, feltéve, hogy a módosítás biztosítja az összes tényleges vagy potenciális ajánlattevővel szembeni egyenlő bánásmódot azáltal, hogy új ajánlattételi felhívást ír ki vagy adott esetben új koncessziós hirdetményt tesz közzé.

(74)

Az elektronikus tájékoztatási és kommunikációs eszközök nagymértékben egyszerűsíthetik a koncessziók közzétételét, és növelhetik a odaítélési eljárások hatékonyságát, gyorsaságát és átláthatóságát. A koncessziók odaítélésére irányuló eljárásokban ezek válhatnak a kommunikáció és az információcsere általánosan használt eszközeivé, mivel jelentősen növelik a gazdasági szereplők esélyeit arra, hogy az egész belső piacon részt vegyenek a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásokban.

(75)

A koncessziós szerződések jellemzően hosszú távú, összetett technikai és pénzügyi feltételeket tartalmazó megállapodások, amelyek esetében gyakran változó körülményekkel kell számolni. Az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát figyelembe véve ezért tisztázni kell azokat a feltételeket, amelyek esetén egy koncesszió teljesítés közben történő módosítása koncesszió odaítélésére irányuló új eljárást tesz szükségessé. Akkor van szükség új koncessziós eljárásra, ha lényeges változtatásokat hajtanak végre az eredeti koncesszión, különösen annak hatályát és a felek jogait, illetve kötelezettségeit illetően, ideértve a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megosztását is. Az ilyen változtatások a felek arra irányuló szándékát tanúsítják, hogy újratárgyalják az adott koncesszió lényeges feltételeit. Különösen ez a helyzet, ha a módosított feltételek befolyásolták volna az eljárás eredményét, amennyiben szerepeltek volna az eredeti eljárásban. Az olyan koncessziómódosításokat, amelyek a koncessziós szerződés értékét csak kismértékben, egy adott szintet meg nem haladóan változtatják meg, minden esetben új koncessziós eljárás lebonyolítása nélkül lehetővé kell tenni. Ebből a célból és a jogbiztonság garantálása érdekében ebben az irányelvben minimális értékhatárokat kell megállapítani, amelyek alatt nem kötelező új odaítélési eljárást lebonyolítani. A koncesszió ezen értékhatárokat meghaladó módosítását is lehetővé kell tenni új odaítélési eljárás lebonyolítása nélkül, amennyiben a módosítás megfelel egyes feltételeknek. Ez például olyan módosítások esetén történhet meg, amikor a koncesszió módosítása az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők kérése alapján történik, valamely biztonsági követelmény kapcsán, és figyelembe veendő az olyan sajátos tevékenységeket, mint például a hegyi sport- és idegenforgalmi létesítmények működtetése, amelyek esetében a jogi szabályozás a tevékenységgel járó veszélyek elhárítása érdekében változhat; a koncesszió módosítása azonban ebben az esetben is meg kell, hogy feleljen az ezen irányelvben meghatározott vonatkozó feltételeknek.

(76)

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők szembesülhetnek olyan külső körülményekkel, amelyeket a koncesszió odaítélésekor nem láthattak előre, különösen amikor a koncesszió teljesítése hosszabb időszakot ölel fel. Ilyen esetben szükség van bizonyos fokú rugalmasságra, hogy a koncessziót – koncesszió odaítélésére irányuló új eljárás nélkül – ezekhez a körülményekhez igazítsák. Az előre nem látható körülmények kifejezés olyan körülményekre utal, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő – figyelembe véve a rendelkezésére álló eszközöket, az adott projekt természetét és jellemzőit, a szóban forgó terület jó gyakorlatát, valamint a koncesszió odaítélésének előkészítése során elköltött források és a várható érték közötti megfelelő viszony biztosításának az igényét – az eredeti odaítéléskor ésszerűen gondos előkészítés ellenére sem mérhetett fel előre. Ugyanakkor ez nem érvényes azokban az esetekben, amikor a módosítás a koncesszió általános jellegének megváltozását eredményezi, például azáltal, hogy az elvégzendő építési beruházásokat vagy a nyújtandó szolgáltatásokat valami mással helyettesítik, vagy alapvetően megváltoztatják a koncesszió fajtáját, hiszen ilyen helyzetben feltételezhető, hogy ez hatással lesz az eredményre. A II. mellékletben említetteken kívüli tevékenységek végzésére odaítélt koncessziók esetében az új odaítélési eljárás szükségessége nélküli értéknövekedés nem haladhatja meg az eredeti koncesszió értékének 50 %-át. Több egymást követő módosítás esetén ez a korlátozás minden egyes módosítás értékére vonatkozik. Az ilyen egymást követő módosítások nem irányulhatnak ezen irányelv megkerülésére.

(77)

Az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének megfelelően a nyertes ajánlattevő – például olyan esetekben, amikor a koncessziót a teljesítés hiányosságai miatt mondják fel – a verseny újbóli megnyitása nélkül nem váltható fel egy másik gazdasági szereplővel. A koncessziót teljesítő nyertes ajánlattevő számára lehetővé kell tenni azonban – különösen olyan esetekben, amikor a koncessziót gazdasági szereplők csoportjának ítélték oda –, hogy bizonyos strukturális változásokat eszközöljön a koncesszió teljesítése alatt, például tisztán belső átszervezések, vállalatátvételek, egyesülések és felvásárlások vagy fizetésképtelenség. Az ilyen jellegű strukturális változások nem teszik automatikusan szükségessé új odaítélési eljárások lefolytatását a szóban forgó ajánlattevő által teljesített koncesszió tekintetében.

(78)

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a koncessziós szerződésben felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések útján rendelkezzenek a koncesszió módosításáról, ezek a rendelkezések, illetve kikötések azonban nem biztosíthatnak számukra korlátlan döntési jogot. Ennek az irányelvnek ezért meg kell határoznia, hogy az eredeti koncessziós szerződésben milyen mértékben lehet rendelkezni a módosításokról. Következésképpen egyértelművé kell tenni, hogy kellően világosan megfogalmazott felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések révén rendelkezni lehet például árindexálásról vagy arról, hogy egy adott időszakon keresztül szállított kommunikációs felszerelésnek az egész időszak során megfelelőnek kell maradnia, a kommunikációs protokollok változása vagy egyéb technológiai változások esetén is. Kellően világosan megfogalmazott kikötések révén rendelkezni lehet a koncessziónak az üzemeltetés vagy karbantartás során felmerült műszaki problémák miatt szükségessé váló kiigazításáról is. Emlékeztetni kell arra is, hogy a koncesszió egyszerre magában foglalhatja a rendes karbantartást és a közszolgáltatás fenntartása érdekében szükségessé váló rendkívüli karbantartási beavatkozásokat is.

(79)

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők szembesülhetnek olyan helyzettel, amikor további építési beruházások vagy szolgáltatások válnak szükségessé. Ezen esetekben – feltéve, hogy az ezen irányelvben meghatározott feltételek teljesülnek – indokoltnak kell tekinteni az eredeti koncesszió odaítélésére irányuló új eljárás nélküli módosítását.

(80)

Az ajánlatkérő hatóságok és a közszolgáltató ajánlatkérők esetenként olyan körülményekkel szembesülnek, amelyek következtében idő előtt fel kell mondaniuk a koncessziós szerződéseket, ha meg akarnak felelni a koncessziós szerződések területére vonatkozó uniós jogból eredő kötelezettségeknek. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek – a nemzeti jogban meghatározott feltételek szerint – lehetőségük legyen a koncessziós szerződés felmondására annak időtartama alatt, ha az uniós jog ezt megköveteli.

(81)

A koncesszió odaítélésére irányuló eljárásokban a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők megfelelő jogi védelmének biztosítása, valamint ezen irányelv és az EUMSZ elveinek tényleges érvényre juttatása érdekében 89/665/EGK tanácsi irányelvet (16), valamint 92/13/EGK (17) tanácsi irányelvet az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt szolgáltatási és építési koncessziókra is alkalmazni kell. A 89/665/EGK és a 92/13/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(82)

A személyes adatok ezen irányelv alapján történő feldolgozására 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) az irányadó.

(83)

A tagállamoknak az uniós jog hatékony és egységes alkalmazásának biztosítása érdekében el kell végezni a koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályok végrehajtásának és működésének a következetes és rendszeres monitoringját.

(84)

A Bizottságnak fel kell mérnie, hogy az ezen irányelvben meghatározott értékhatárok, valamint a vízügyi ágazat sajátos jellegének figyelembevételével a 12. cikk szerinti kizárás alkalmazása milyen gazdasági hatásokat gyakorol a belső piacra, különösen az olyan tényezők tekintetében, mint a határokon átnyúló koncessziók odaítélése, a kkv-k részvétele és a tranzakciós költségek. A Bizottság 2019. április 18-ig erről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A közbeszerzésről szóló megállapodás XXIV. cikkének 7. pontjával összhangban a megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított harmadik év végén és azt követően rendszeres időközönként további tárgyalásokat kell folytatni a megállapodásról. Ennek során megvizsgálandó az értékhatárok megfelelősége a közbeszerzésről szóló megállapodás alapján folyó tárgyalások kontextusában, figyelembe véve az infláció hatását és az ügyleti költségeket. Amennyiben lehetséges és helyénvaló, a Bizottságnak mérlegelnie kell azt, hogy javasolja a közbeszerzésről szóló megállapodás szerinti értékhatárok növelését a tárgyalások következő fordulója során. Az értékhatárokban bekövetkező bármilyen változás esetén a Bizottság jelentését adott esetben jogalkotási javaslatnak kell követnie az ebben az irányelvben meghatározott értékhatárok módosítására.

(85)

A gyors technikai, gazdasági és szabályozási fejlődéshez való alkalmazkodás érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben szereplő jogi aktusok listájának felülvizsgálatára, az értékhatár kiszámítására vonatkozó technikai eljárások felülvizsgálatára és magának az értékhatárnak az időszakonkénti felülvizsgálatára, a CPV-nómenklatúrára vonatkozó hivatkozások módosítására és a X. mellékletben szereplő jogi aktusok listájának kiigazítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(86)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a hirdetmények és tájékoztatók megszövegezésére és továbbítására, valamint a V., VII. és VIII. mellékletben említett adatok megküldésére és közzétételére szolgáló eljárásra vonatkozóan. Ezeket a 182/2011/EU európai parlameni és tanácsi rendeletnek (19) megfelelően kell gyakorolni. Tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni azon végrehajtási aktusok elfogadásához, amelyeknek nincsen hatásuk sem pénzügyi szempontból, sem pedig az ebből az irányelvből eredő kötelezettségek természetére és hatályára vonatkozóan. Ezek az aktusok pusztán igazgatási célúak, és az ezen irányelv által megállapított szabályok alkalmazásának megkönnyítését szolgálják.

(87)

Mivel ezen irányelv célját, nevezetesen a tagállamok egyes koncessziós eljárásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek koordinációját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban a terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(88)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben mellékelnek egy vagy több olyan dokumentumot, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszköz megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy indokolt ilyen dokumentumok átadása,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM:

TÁRGY, HATÁLY, ELVEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

I. FEJEZET:

Hatály, általános elvek és fogalommeghatározások

1. SZAKASZ:

TÁRGY, HATÁLY, ÁLTALÁNOS ELVEK, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS ÉRTÉKHATÁROK

1. cikk:

Tárgy és hatály

2. cikk:

A hatóságok igazgatási szabadságának elve

3. cikk:

Az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elve

4. cikk:

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározásának szabadsága

5. cikk:

Fogalommeghatározások

6. cikk:

Ajánlatkérő szervek

7. cikk:

Közszolgáltató ajánlatkérők

8. cikk:

A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek és értékhatár

9. cikk:

Az értékhatár felülvizsgálata

II. SZAKASZ:

KIZÁRÁSOK

10. cikk:

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra alkalmazandó kizárások

11. cikk:

Különleges kizárások az elektronikus hírközlés terén

12. cikk:

Különleges kizárások a vízügy területén

13. cikk:

Kapcsolt vállalkozásnak odaítélt koncessziók

14. cikk:

Közös vállalkozásnak vagy közös vállalkozásban tagsággal rendelkező közszolgáltató ajánlatkérőnek odaítélt koncessziók

15. cikk:

Tájékoztató közzététele a közszolgáltató ajánlatkérő által

16. cikk:

Versenynek közvetlenül kitett tevékenységek kizárása

17. cikk:

A közszférába tartozó jogi személyek közötti koncesszióba adás

III. SZAKASZ:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

18. cikk:

A koncesszió időtartama

19. cikk:

Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

20. cikk:

Vegyes szerződések

21. cikk:

Védelmi vagy biztonsági vonatkozású vegyes közbeszerzési szerződések

22. cikk:

A II. mellékletben felsorolt tevékenységekre és egyéb tevékenységekre egyaránt kiterjedő szerződések

23. cikk:

A II. mellékletben említett tevékenységeket és egyúttal védelmi vagy biztonsági vonatkozású tevékenységeket is magukban foglaló koncessziók

IV. SZAKASZ:

KÜLÖNLEGES HELYZETEK

24. cikk:

Fenntartott koncessziók

25. cikk:

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

II. FEJEZET:

Általános elvek

26. cikk:

Gazdasági szereplők

27. cikk:

Nómenklatúra

28. cikk:

Titoktartás

29. cikk:

A kommunikációra vonatkozó szabályok

II. CÍM:

A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉNEK SZABÁLYAI: ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS ELJÁRÁSI GARANCIÁK

I. FEJEZET:

Általános elvek

30. cikk:

Általános elvek

31. cikk:

A koncessziós eljárást megindító hirdetmény

32. cikk:

A koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztató

33. cikk:

A tájékoztatók és hirdetmények közzétételének formája és módja

34. cikk:

A koncessziós dokumentáció elektronikus elérhetősége

35. cikk:

A korrupció elleni küzdelem és az összeférhetetlenség megelőzése

II: FEJEZET:

Eljárási garanciák

36. cikk:

Műszaki és funkcionális követelmények

37. cikk:

Eljárási garanciák

38. cikk:

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

39. cikk:

A koncesszióra való részvételi jelentkezések és koncessziós ajánlatok beérkezésének határideje

40. cikk:

A részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek nyújtott információ

41. cikk:

Odaítélési szempontok

III. CÍM:

A KONCESSZIÓ TELJESÍTÉSI SZABÁLYAI

42. cikk:

Alvállalkozás

43. cikk:

A szerződések módosítása azok időtartama alatt

44. cikk:

A koncesszió felmondása

45. cikk:

Monitoring és jelentéstétel

IV. CÍM:

A 89/665/EGK ÉS A 92/13/EGK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSAI

46. cikk:

A 89/665/EGK irányelv módosításai

47. cikk:

A 92/13/EGK irányelv módosításai

V. CÍM:

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk:

A felhatalmazás gyakorlása

49. cikk:

Sürgősségi eljárás

50. cikk:

Bizottsági eljárás

51. cikk:

Átültetés

52. cikk:

Átmeneti rendelkezések

53. cikk:

Monitoring és jelentéstétel

54. cikk:

Hatálybalépés

55. cikk:

Címzettek

MELLÉKLETEK:

 

I. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK 7. PONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE

II. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT KÖZSZOLGÁLTATÓ AJÁNLATKÉRŐK ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK

III. MELLÉKLET

A 7. CIKK (3) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN EMLÍTETT UNIÓS JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE

IV. MELLÉKLET

A 19. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

V. MELLÉKLET

A 31. CIKKBEN EMLÍTETT KONCESSZIÓS HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

VI. MELLÉKLET

A 31. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KONCESSZIÓK ESETÉBEN AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

VII. MELLÉKLET

A 32. CIKKBEN EMLÍTETT, A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

VIII. MELLÉKLET

A 32. CIKKBEN EMLÍTETT SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA IRÁNYULÓ KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ, A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓKBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

IX. MELLÉKLET

A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

X. MELLÉKLET

A 30. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE

XI. MELLÉKLET

A KONCESSZIÓ IDŐTARTAMÁN BELÜL TÖRTÉNŐ, 43. CIKK SZERINTI MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

I.   CÍM

TÁRGY, HATÁLY, ELVEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

I.   FEJEZET

Hatály, általános elvek és fogalommeghatározások

I.   szakasz

Tárgy, hatály, általános elvek, fogalommeghatározások és értékhatárok

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez az irányelv szabályokat állapít meg az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők koncessziós eljárásaira azon koncessziók vonatkozásában, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja a 8. cikkben megállapított értékhatárt.

(2)   Ez az irányelv az építési vagy szolgáltatási koncessziók gazdasági szereplőknek való, az alábbiak általi odaítélésére alkalmazandó:

a)

ajánlatkérő szervek; vagy

b)

közszolgáltató ajánlatkérők, feltéve, hogy az építési beruházások vagy a szolgáltatások célja a II. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatása.

(3)   Ezen irányelv alkalmazása az EUMSZ 346. cikkének hatálya alá tartozik.

(4)   Az olyan megállapodások, határozatok és egyéb jogi eszközök, amelyek a közfeladatok ellátásával kapcsolatos hatásköröknek és felelősségi köröknek az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők, vagy ezek csoportjai közötti átruházását szabályozzák, és nem írnak elő ellenszolgáltatás fejében történő szerződésteljesítést, az érintett tagállamon belüli belső szervezésű ügynek tekintendők, és mint ilyeneket, ezen irányelv semmilyen módon nem érinti őket.

2. cikk

A hatóságok igazgatási szabadságának elve

(1)   Ez az irányelv elismeri az állami, területi és települési hatóságok igazgatási szabadságának elvét a nemzeti és uniós jogszabályokkal összhangban. Ezek a hatóságok szabadon eldönthetik, hogy miként tudják a legmegfelelőbben biztosítani az építési munkák teljesítésének vagy a szolgáltatások nyújtásának olyan módon való irányítását, hogy magas szinten biztosított legyen különösen a minőség, a biztonság és a megfizethetőség, az egyenlő bánásmód, valamint az egyetemes hozzáférés és a felhasználói jogok előmozdítása a közszolgáltatások területén.

Az említett hatóságok eldönthetik, hogy közérdekű feladataikat saját erőforrásaik felhasználásával vagy más hatóságokkal együttműködésben teljesítik, vagy pedig e feladatokkal gazdasági szereplőket bíznak meg.

(2)   Ez az irányelv nem érinti a tagállamok tulajdonjogi rendszereit, és nem írja elő különösen a közszolgáltatásokat nyújtó közjogi vállalkozások magánosítását.

3. cikk

Az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elve

(1)   Az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban kell részesíteniük a gazdasági szereplőket, továbbá átlátható és arányos módon kell eljárniuk.

A koncesszió odaítélésére irányuló eljárást – beleértve az értékbecslést is – nem lehet szándékosan úgy megtervezni, hogy kikerüljön ennek az irányelvnek a hatálya alól vagy indokolatlanul előnyös vagy hátrányos helyzetbe hozzon egyes gazdasági szereplőket vagy bizonyos építési beruházásokat, árubeszerzéseket vagy szolgáltatásokat.

(2)   Az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek törekedniük kell az odaítélési eljárás átláthatóságának és a szerződés teljesítésének a biztosítására, megfelelve a 28. cikknek.

4. cikk

Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meghatározásának szabadsága

(1)   Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon szabadságát, hogy az uniós joggal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, és milyen konkrét kötelezettségeknek kell megfelelniük. Ez az irányelv ugyancsak nem érinti annak módját, hogy a tagállamok hogyan szervezik a szociális biztonsági rendszereiket.

(2)   Ennek az irányelvnek a hatálya nem terjed ki a nem gazdasági jellegű általános érdekű szolgáltatásokra.

5. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.   „koncesszió”: építési vagy szolgáltatási koncesszió, az alábbi a) és b) pont értelmében:

a)   „építési koncesszió”: írásbeli visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő egy vagy több gazdasági szereplőt megbíz valamely építési beruházás kivitelezésével, amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező építmény hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve;

b)   „szolgáltatási koncesszió”: írásbeli visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő egy vagy több gazdasági szereplőt megbíz bizonyos, az a) pontban említett építési beruházás kivitelezésétől eltérő szolgáltatások nyújtásával és kezelésével, amelynek esetében a megbízásért járó ellenszolgáltatás vagy kizárólag a szerződés tárgyát képező szolgáltatás hasznosítási joga, vagy ez a jog pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve.

Az építési vagy szolgáltatási koncesszió odaítélésével a koncessziós jogosultra hárul a szóban forgó építmények vagy szolgáltatások hasznosításával járó működési kockázat, beleértve a keresleti vagy kínálati kockázatot, vagy mindkettőt. Akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha – rendes működési feltételek mellett – nem garantált, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás üzemeltetése során eszközölt beruházások, illetve felmerült költségek. A koncessziós jogosultra átháruló kockázatnak részét kell, hogy képezze a piac kiszámíthatatlanságának való tényleges kitettség is, amelyből kifolyólag a koncessziós jogosult potenciális becsült vesztesége nem tekinthető csupán névlegesnek vagy elhanyagolhatónak.

2.   „gazdasági szereplő”: bármely természetes vagy jogi személy, vagy közjogi szerv, illetve ilyen személyek és/vagy szervek csoportja, beleértve a vállalkozások ideiglenes szövetségeit is, aki, illetve amely a piacon építési beruházások és/vagy építmények kivitelezését, áru leszállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja;

3.   „részvételre jelentkező”: olyan gazdasági szereplő, amely koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételre történő meghívást kért vagy kapott;

4.   „ajánlattevő”: olyan gazdasági szereplő, aki vagy amely ajánlatot nyújtott be;

5.   „koncessziós jogosult”: olyan gazdasági szereplő, amelynek koncessziót ítéltek oda;

6.   „írásbeli” vagy „írásban”: bármely olyan, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezés, amely olvasható, reprodukálható, majd közölhető, ideértve az elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

7.   „építési beruházás kivitelezése”: az I. mellékletben említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódó építési beruházás kivitelezése, vagy tervezése és kivitelezése, vagy az építési beruházás típusa vagy tervezése felett meghatározó befolyással rendelkező ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által megállapított követelményeknek megfelelő építési beruházás bármilyen eszközzel, illetve módon történő megvalósítása;

8.   „építmény”: magas- és mélyépítési munkálatok olyan összességében vett eredménye, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére;

9.   „elektronikus út”: olyan adatok feldolgozására (beleértve a digitális tömörítést) és tárolására szolgáló elektronikus berendezés, amelyek továbbítása, átadása és átvétele vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történik;

10.   „kizárólagos jog”: tagállami illetékes hatóság által a Szerződésekkel összhangban lévő törvényi, rendeleti vagy kihirdetett közigazgatási rendelkezés útján megadott jog, melynek hatása egy tevékenység gyakorlásának egy vagy több gazdasági szereplő számára való fenntartása, és amely jelentősen befolyásolja más gazdasági szereplők lehetőségét e tevékenység végzésére.

11.   „különleges jog”: tagállami illetékes hatóság által a Szerződésekkel összhangban lévő törvényi, rendeleti vagy kihirdetett közigazgatási rendelkezés útján megadott jog, melynek hatása egy tevékenység gyakorlásának kettő vagy több gazdasági szereplő számára való fenntartása, és amely jelentősen befolyásolja más gazdasági szereplők lehetőségét e tevékenység végzésére.

12.   „koncessziós dokumentum”: minden olyan dokumentum, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő a koncesszió vagy az eljárás elemeinek leírása vagy meghatározása érdekében hoz létre, illetve amelyre ennek érdekében hivatkozik, ideértve a koncessziós hirdetményt, a műszaki és funkcionális követelményeket, a javasolt koncessziós feltételeket, a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők által benyújtandó dokumentumok formátumait, az általánosan alkalmazandó kötelezettségekre vonatkozó információkat és minden egyéb dokumentumot.

13.   „innováció”: új vagy jelentős fejlesztésen átesett – ideértve többek között a gyártási és az építési folyamatokat is – termék, szolgáltatás vagy folyamat, új marketingmódszer, vagy új szervezési mód bevezetése az üzletvitel, a munkaszervezés vagy a külkapcsolatok terén, többek között a társadalmi kihívások leküzdésének elősegítése, illetve az intelligens, fenntartható és befogadó növekedést célzó Európa 2020 stratégia támogatása céljából.

6. cikk

Ajánlatkérő szervek

(1)   Ennek az irányelvnek az alkalmazásában „ajánlatkérő szerv”: állami, területi vagy települési hatóság, közjogi szerv, továbbá az egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi szerv által létrehozott társulás, amely nem a II. mellékletben említett tevékenységek valamelyikét folytató és az azokra vonatkozó koncessziót odaítélő hatóság, közjogi szerv, vagy társulás.

(2)   „Területi hatóság”: az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (20) nem teljes körűen felsorolt NUTS 1 és NUTS 2 szintű közigazgatási egységek minden hatósága.

(3)   „Települési hatóság”: az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott NUTS 3 szintű és annál kisebb közigazgatási egységek minden hatósága.

(4)   „Közjogi szerv”: olyan szerv, amelyre a következők mindegyike jellemző:

a)

kifejezetten olyan általános érdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b)

jogi személyiséggel rendelkezik; és

c)

többségi részben állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi szerv finanszírozza; vagy irányítása ezen szervek felügyelete alatt áll; vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi szerv nevezi ki.

7. cikk

Közszolgáltató ajánlatkérők

(1)   Ezen irányelv alkalmazásában a „közszolgáltató ajánlatkérő” olyan szerv vagy szervezet, amely a II. mellékletben említett tevékenységek valamelyikét folytatja és ezen tevékenységek folytatására vonatkozóan koncesszió ítél oda, és amely a következők egyike:

a)

állami, területi vagy települési hatóság, közjogi szerv, valamint egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi szerv által létrehozott társulás;

b)

az e cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerinti közvállalkozás;

c)

az e bekezdés a) és a b) pontjában említettektől eltérő azon szervek, illetve szervezetek, amelyek a II. mellékletben említett tevékenységek egyikének folytatására vonatkozóan megadott kizárólagos vagy különleges jogok alapján működnek

(2)   Nem minősülnek az (1) bekezdés c) pontja szerinti „közszolgáltató ajánlatkérőnek” azok a szervek, illetve szervezetek, amelyek olyan eljárás keretében kaptak kizárólagos vagy különleges jogokat, amely kellő nyilvánosság mellett folyt le, a jogok megadása pedig objektív szempontokon alapult. Az említett eljárások közé tartoznak a következők:

a)

felhívással induló közbeszerzési eljárások a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (21) és a 2014/25/EU, a 2009/81/EK irányelvnek, illetve ennek az irányelvnek megfelelően;

b)

a III. mellékletben felsorolt egyéb uniós jogi aktusok szerint lefolytatott, objektív szempontok alapján engedélyek megadását szolgáló és megfelelő előzetes átláthatóságot biztosító eljárások.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós jogalkotási aktusok III. mellékletben foglalt jegyzékének módosítására vonatkozóan, amennyiben ez az adott jogszabályok hatályon kívül helyezése vagy módosítása, vagy új jogszabályok elfogadása miatt szükséges.

(4)   „Közvállalkozás”: minden olyan vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő szervek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részesedésüknél vagy a vállalkozásra irányadó szabályozásnál fogva.

Az ajánlatkérő szervek általi meghatározó befolyás feltételezendő akkor, ha az ajánlatkérő szerv közvetlenül vagy közvetve

a)

birtokolja a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségét; vagy

b)

birtokolja a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségét; vagy

c)

kijelölheti a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak több mint felét.

8. cikk

A koncessziók becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek és értékhatár

(1)   Ezt az irányelvet olyan koncessziókra kell alkalmazni, amelyek értéke eléri vagy meghaladja az 5 186 000 EUR-t.

(2)   A koncesszió értéke a koncessziós jogosult teljes, héa nélküli, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt a koncesszió tárgyát képező építési munkák és szolgáltatások, valamint az ezen építési munkákhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó árubeszerzések tekintetében.

A becsült értéket arra az időpontra vonatkoztatva kell meghatározni, amelyben a koncessziós hirdetményt közzétették, illetve – amennyiben ilyen hirdetményről nem rendelkeztek – arra az időpontra vonatkoztatva, amikor az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő megindítja a koncesszió odaítélésére irányuló eljárást, például adott esetben a gazdasági szereplőknek a koncesszióval kapcsolatos megkeresésével.

Az (1) bekezdés alkalmazásában, ha a koncesszió értéke az odaítéléskor 20 %-kal magasabb a becsült értékénél, a koncessziónak az odaítéléskori értékét kell becsült értéknek tekinteni.

(3)   A koncesszió becsült értékét a koncessziós dokumentációban rögzített objektív módszerrel kell kiszámítani. A koncesszió becsült értékének kiszámításakor az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek – adott esetben – figyelembe kell venniük különösen a következőket:

a)

a koncesszióhoz kapcsolódó bármilyen opció értéke és a koncesszió időtartamának esetleges meghosszabbítása;

b)

az építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizetett – az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nevében beszedetteken kívüli – díjakból és bírságokból származó bevétel;

c)

az ajánlatkérő szerv, közszolgáltató ajánlatkérő vagy más hatóság által a koncessziós jogosult részére teljesített kifizetések vagy bármilyen formában biztosított pénzügyi előnyök, ideértve a közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért fizetett díjazást és a közberuházási támogatásokat is;

d)

harmadik felek által a koncesszió teljesítésével összefüggésben nyújtott támogatások vagy bármilyen formában biztosított pénzügyi előnyök;

e)

a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem;

f)

mindazon áruk és szolgáltatások értéke, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a koncessziós jogosult rendelkezésére bocsát, feltéve, hogy azok az építési beruházások kivitelezéséhez vagy a szolgáltatások nyújtásához szükségesek;

g)

a részvételre jelentkezőknek vagy ajánlattevőknek biztosított jutalmak vagy kifizetések;

(4)   A koncesszió becsült értékének kiszámításához használt módszer megválasztása nem irányulhat az adott koncesszió ezen irányelv hatálya alól történő kizárására. Egy koncesszió nem osztható részekre úgy, hogy ezáltal kikerüljön ezen irányelv hatálya alól, kivéve, ha ezt objektív okok indokolják.

(5)   Amennyiben egy tervezett építési beruházás vagy szolgáltatás esetében a koncesszió odaítélésére több külön részletben kerülhet sor, az összes rész becsült összértékét kell figyelembe venni.

(6)   Ha a részek összesített értéke eléri vagy meghaladja az ebben a cikkben megállapított értékhatárt, ezt az irányelvet a koncesszió odaítélésére mindegyik rész vonatkozásában alkalmazni kell.

9. cikk

Az értékhatár felülvizsgálata

(1)   A Bizottság 2013. június 30-tól kezdődően kétévente megvizsgálja, hogy a 8. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatár megfelel-e a Kereskedelmi Világszervezet közbeszerzésről szóló megállapodásában (a továbbiakban: a közbeszerzésről szóló megállapodás) előírt értékhatárnak, és szükség esetén e cikkel összhangban módosítja az értékhatárt.

A közbeszerzésről szóló megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően a Bizottság az említett értékhatárt az eurónak a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus 31-én véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, külön lehívási jogban (SDR) kifejezett átlagos napi értéke alapján számítja ki. Az ilyen módon felülvizsgált értékhatárt szükség esetén lefelé kell kerekíteni a legközelebbi ezer euróra, a megállapodásban előírt, hatályos, SDR-ben kifejezett értékhatár tiszteletben tartása érdekében.

(2)   A Bizottság 2014. január 1-jétől kezdődően kétévente megállapítja az értékhatároknak a 8. cikk (1) bekezdésében említett, e cikk (1) bekezdése alapján módosított, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett összegét, amelyek pénzneme nem az euro.

A közbeszerzésről szóló megállapodásban megállapított számítási módszernek megfelelően ezen értékek meghatározása – az alkalmazandó értékhatárral összhangban – e pénznemeknek a január 1-jétől hatályos felülvizsgálatot megelőző augusztus 31-én véget érő 24 hónapos időszakban vizsgált, euróban kifejezett átlagos napi értékén alapul.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett felülvizsgált értékhatárt, annak a (2) bekezdés első albekezdésében említett nemzeti pénznemekben kifejezett értékét és a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően meghatározott értéket a felülvizsgálatot követő november hónap elején közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon abból a célból, hogy az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott módszertant hozzáigazítsa minden olyan módszertani változáshoz, amely a közbeszerzésről szóló megállapodásban az értékhatároknak a 8. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálata, és az e cikk (2) bekezdésében említett, azon tagállamok nemzeti pénznemében kifejezett meghatározása tekintetében meghatározott módszertanban bekövetkezik, amelyek pénzneme nem az euro.

A Bizottság arra is felhatalmazást kap, hogy a 48. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 8. cikk (1) bekezdésében említett értékhatároknak az e cikk (1) bekezdése szerinti módosítása érdekében.

(5)   Amennyiben az említett értékhatár felülvizsgálata szükséges, de idő hiányában a 48. cikk szerinti eljárás alkalmazására nincs mód, és így a sürgős szükség indokolja, az e cikk (4) bekezdésének második albekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 49. cikk szerinti eljárást kell alkalmazni.

II.   szakasz

Kizárások

10. cikk

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra alkalmazandó kizárások

(1)   Az irányelv nem alkalmazandó azon szolgáltatásokra vonatkozó koncessziók valamely ajánlatkérő szerv, a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő vagy ezek társulása részére történő, kizárólagos jogon alapuló odaítélésére.

Az irányelv nem alkalmazandó azon szolgáltatásokra vonatkozó koncessziók valamely gazdasági szereplő részére történő, kizárólagos jogon alapuló odaítélésére, amelyeket az EUMSZ-nek és a piacra jutásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, a II. mellékletben említett tevékenységekre alkalmazandó uniós jogi aktusoknak megfelelően kapott.

(2)   E cikk (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve, ha az említett albekezdésben említett uniós ágazati jogszabályok nem rendelkeznek ágazatspecifikus átláthatósági kötelezettségekről, a 32. cikket kell alkalmazni.

Amennyiben egy tagállam egy gazdasági szereplőnek kizárólagos jogot juttat a II. mellékletben említett tevékenységek valamelyikének folytatására, erről a kizárólagos jog odaítélésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a Bizottságot.

(3)   Ezen irányelv nem alkalmazandó azokra a légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatási koncessziókra, amelyeket a 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) szerint kiadott működési engedély megadásán alapulnak, valamint a 1370/2007/EK rendelet szerinti személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szolgáltatási koncessziók esetében.

(4)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan koncessziókra, amelyeket az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő az ezen irányelvben szereplőktől eltérő, az alábbiak valamelyike által meghatározott eljárás keretében köteles odaítélni vagy megszervezni:

a)

valamely nemzetközi jogi kötelezettséget keletkeztető jogi eszköz, például nemzetközi megállapodás, melyet egy tagállam és egy vagy több harmadik ország vagy ezek valamely alegysége által az EUMSZ-nek megfelelően köt egy projektnek az aláíró államok általi közös megvalósítását vagy hasznosítását célzó építési beruházásra, árubeszerzésre vagy szolgáltatásra vonatkozóan;

b)

nemzetközi szervezet.

Ez az irányelv nem vonatkozik az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által valamely nemzetközi szervezet vagy nemzetközi pénzügyi intézmény közbeszerzési szabályai alapján odaítélt koncessziókra, amennyiben a koncessziót teljes egészében ezen szervezet vagy intézmény finanszírozza. A legnagyobbrészt nemzetközi szervezet vagy nemzetközi pénzügyi intézmény által társfinanszírozott koncessziók esetében a feleknek meg kell állapodniuk az alkalmazandó közbeszerzési eljárásokról.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e cikk első albekezdésének a) pontjában említett minden jogi eszközről, amely konzultálhat az 50. cikkben említett közbeszerzési tanácsadó bizottsággal.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a 2009/81/EK irányelvben említett, védelmi és biztonsági vonatkozású koncessziókra.

(5)   Ezen irányelv nem alkalmazandó a 2009/81/EK irányelvben említett, védelmi és biztonsági vonatkozású koncessziókra, amelyekre a következők az irányadók:

a)

egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország által kötött nemzetközi megállapodás vagy megegyezés szerinti egyedi eljárási szabályok;

b)

csapatok állomásoztatására vonatkozó és valamely tagállam vagy harmadik ország vállalkozásait érintően kötött nemzetközi megállapodás vagy megegyezés szerinti egyedi eljárási szabályok;

c)

valamely nemzetközi szervezetnek a saját céljai érdekében történő beszerzésére vonatkozó eljárási szabályai, valamint azon koncessziók, amelyeket valamely tagállamnak az említett szabályokkal összhangban kell odaítélnie.

(6)   Ez az irányelv alkalmazandó a 2009/81/EK irányelv szerinti védelmi vagy biztonsági területen folytatott koncessziós eljárásokra, a következők kivételével:

a)

olyan koncessziók, amelyek esetében az irányelv alkalmazása egy tagállamot olyan információszolgáltatásra kötelezne, amely a megítélése szerint alapvető biztonsági érdekeivel ellentétes; vagy olyan koncessziók, amelyek esetében a beszerzést és a teljesítést titkosnak nyilvánították, vagy ezeket valamely tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük –, feltéve, hogy az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó alapvető érdekeinek védelmét nem lehetséges kisebb beavatkozással járó – például a (7) bekezdésben említett – intézkedésekkel garantálni;

b)

a 2009/81/EK irányelv 13. cikkének c) pontjában említett együttműködési program keretében odaítélt koncessziók;

c)

egy kormány által valamely másik kormánynak katonai felszerelésekhez vagy érzékeny felszerelésekhez közvetlenül kapcsolódó építési beruházások és szolgáltatások, illetve kifejezetten katonai célú építési beruházások és szolgáltatások, illetve érzékeny építési beruházások és szolgáltatások tekintetében odaítélt koncessziók;

d)

harmadik országokban odaítélt koncessziók, amelyekre a haderőknek az Unió területén kívülre történő telepítése keretében kerül sor, ahol a műveleti igények miatt e koncessziókat a műveletterületen működő gazdasági szereplőkkel szükséges megkötni; és

e)

az ezen irányelv alapján egyéb módon mentességet élvező koncessziók.

(7)   Ez az irányelv olyan mértékig nem alkalmazandó a (6) bekezdés alapján a hatály alól egyébként nem mentesülő koncessziókra sem” amennyiben a tagállam alapvető biztonsági érdekeinek védelme nem garantálható kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel, például olyan követelmények megszabásával, amelyek az ajánlatkérő szervek vagy a közszolgáltató ajánlatkérők által koncesszió odaítélésére irányuló, az ezen irányelvben meghatározott eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelmét célozzák.

(8)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbiakra irányuló szolgáltatási koncessziókra:

a)

a föld, meglévő épületek vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;

b)

audiovizuális médiaszolgáltatások vagy rádiós médiaszolgáltatások céljára szánt programanyagok beszerzése, kifejlesztése, gyártása vagy közös gyártása, melyek esetében a koncessziót valamely audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató ítéli oda; illetve az audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatóknak odaítélt, a közvetítési időre vagy a programszolgáltatásra vonatkozó koncessziók; E cikk alkalmazásában az „audiovizuális médiaszolgáltatások” és a „médiaszolgáltatók” jelentése azonos a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) 1. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában foglaltakkal. A „műsorszám” jelentése azonos a 2010/13/EU irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal, de kiterjed a rádiós programokra és a rádiós programanyagokra is. Továbbá e rendelkezés alkalmazásában a „programanyag” jelentése azonos a „műsorszám” jelentésével.

c)

választott bírósági és békéltetési szolgáltatások;

d)

a következő jogi szolgáltatások bármelyike:

i.

egy ügyfél jogi képviselete a 77/249/EGK tanácsi irányelv (24) 1. cikke szerinti ügyvéd által az alábbi ügyekben:

valamely tagállamban, harmadik országban vagy nemzetközi választott bírósági vagy békéltetési fórum előtt lefolytatott választott bírósági vagy békéltetési eljárás során, vagy

valamely tagállam vagy harmadik ország nemzeti bíróságai, törvényszékei vagy hatóságai előtt vagy nemzetközi bíróságok, törvényszékek és intézmények előtt lefolytatott igazságügyi eljárás során;

ii.

jogi tanácsadás, ha arra az e pont i. alpontjában említett eljárások bármelyikére való felkészítésként kerül sor, vagy amennyiben kézzelfogható jelek utalnak arra és nagy a valószínűsége, hogy az az ügy, melyben a jogi tanácsadásra sor kerül, ilyen eljárások tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy a tanácsadást a 77/249/EGK irányelv 1. cikke szerinti ügyvéd nyújtja;

iii.

közjegyző által nyújtandó irathitelesítési és irat-felülhitelesítési szolgáltatások;

iv.

vagyonkezelők vagy kinevezett gondnokok által nyújtott jogi szolgáltatások, vagy egyéb olyan jogi szolgáltatások, amelyeket az érintett tagállam bírósága vagy törvényszéke által kijelölt vagy jogszabályi rendelkezés alapján egyes meghatározott feladatok ezen bíróságok vagy törvényszékek felügyelete alatti elvégzésére kijelölt szolgáltató nyújt;

v.

olyan egyéb jogi szolgáltatások, amelyek az érintett tagállamban – még ha eseti jelleggel is – közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak;

e)

az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, értékesítésével, vételével vagy átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatás a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) értelmében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek;

f)

kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e vagy sem;

g)

az állampolgárok védelme, polgári védelem, valamint a nonprofit szervezetek vagy szövetségek által nyújtott veszélyhelyzet-megelőzési szolgáltatások, amelyek a 75250000-3, a 75251000-0, a 75251100-1, a 75251110-4, a 75251120-7, a 75252000-7, a 75222000-8, a 98113100-9 és a 85143000-3 CPV-kód alá tartoznak, kivéve a betegszállító mentőszolgáltatásokat;

h)

a 79341400-0, a 92111230-3 és a 92111240-6 CPV-kód alá tartozó, politikai kampányokkal kapcsolatos szolgáltatások valamely politikai párt általi, választási kampánnyal összefüggésben történő odaítélése;

(9)   Ezen irányelv nem vonatkozik a 92351100-7 CPV-kód alá tartozó lottózók szolgáltatásaira irányuló koncessziókra, amelyeket valamely tagállam kizárólagos jog alapján ítél oda valamely gazdasági szereplőnek. E bekezdés alkalmazásában a kizárólagos jog nem terjed ki az ezen irányelv 7. cikkének (2) bekezdésében említett jogokra.

A kizárólagos jog megadását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

(10)   Ez az irányelv nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a közszolgáltató ajánlatkérő egy harmadik országban, Unión belüli hálózatok vagy földrajzi terület igénybe vétele nélkül folytatandó tevékenységre irányuló koncessziót ítél oda.

11. cikk

Különleges kizárások az elektronikus hírközlés terén

Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan koncessziókra, amelyek elsődleges célja, hogy az ajánlatkérő szerv számára lehetővé tegyék nyilvános hírközlő hálózatok rendelkezésre bocsátását vagy igénybevételét, vagy a nyilvánosság részére egy vagy több elektronikus hírközlő szolgáltatás nyújtását.

E cikk alkalmazásában „nyilvános hírközlő hálózatok és „elektronikus hírközlő szolgáltatás” a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (26) szereplővel megegyezően kell értelmezni.

12. cikk

Különleges kizárások a vízügy területén

(1)   Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbiakra vonatkozóan odaítélt koncessziókra:

a)

ivóvíz termelésével, szállításával vagy elosztásával kapcsolatos közszolgáltatások nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése;

b)

ilyen hálózatok ellátása ivóvízzel.

(2)   Ezen irányelv nem alkalmazandó továbbá valamely, vagy mindkét alábbi tárgyra irányuló koncessziókra, amennyiben azok az (1) bekezdésben említett tevékenységek valamelyikéhez kapcsolódnak:

a)

vízépítési projektek, öntözés vagy termőföld-lecsapolás, feltéve, hogy az ivóvízellátásra szánt víz mennyisége az ilyen projektek vagy az öntöző, illetve lecsapoló létesítmények által biztosított víz teljes mennyiségének több mint 20 %-a; vagy

b)

szennyvízelvezetés vagy -kezelés.

13. cikk

Kapcsolt vállalkozásnak odaítélt koncessziók

(1)   E cikk alkalmazásában „kapcsolt vállalkozás” az a vállalkozás, amelynek éves beszámolóját a 2013/34/EU irányelv követelményei szerint összevonják az ajánlatkérő beszámolójával.

(2)   Azon szervezetek esetében, amelyek a 2013/34/EU irányelv szerint nem tartoznak annak hatálya alá, a „kapcsolt vállalkozás”:

a)

olyan vállalkozás, amely felett az ajánlatkérő közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyást gyakorolhat;

b)

amely meghatározó befolyást gyakorolhat a közszolgáltató ajánlatkérő felett; vagy

c)

amely a közszolgáltató ajánlatkérővel közösen egy másik vállalkozás meghatározó befolyása alatt áll, ez utóbbi tulajdonjogánál, pénzügyi részvételénél vagy a rá irányadó szabályoknál fogva.

E bekezdés alkalmazásában a „meghatározó befolyás” jelentése megegyezik a 7. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében foglaltakkal.

(3)   A 17. cikk rendelkezései ellenére és feltéve, hogy teljesülnek az e cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek, ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi koncessziókra:

a)

valamely közszolgáltató ajánlatkérő által egy kapcsolt vállalkozása részére történő odaítélés; vagy

b)

valamely, kizárólag közszolgáltató ajánlatkérőkből álló, a II. mellékletben említett tevékenység végzése céljából létrehozott közös vállalkozás által egy olyan vállalkozás részére történő odaítélés, amely ezen közszolgáltató ajánlatkérők valamelyikéhez kapcsolódik.

(4)   A (3) bekezdést:

a)

szolgáltatási koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozás által nyújtott összes szolgáltatást figyelembe véve a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos összbevételének legalább 80 %-a e szolgáltatásoknak azon közszolgáltató ajánlatkérő vagy más vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik;

b)

építési koncessziókra akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozás által teljesített összes építési munkát figyelembe véve a kapcsolt vállalkozás előző három évre vonatkozó átlagos összbevételének legalább 80 %-a ezen építési munkák azon közszolgáltató ajánlatkérő vagy más vállalkozások részére történő teljesítéséből származik, amelyekhez a vállalkozás kapcsolódik.

(5)   Amennyiben a kapcsolt vállalkozás létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó árbevételi adat, elegendő, ha a vállalkozás – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy a (4) bekezdés a) vagy b) pontjában említett árbevételi adatok valószínűsíthetőek.

(6)   Amennyiben egynél több, a közszolgáltató ajánlatkérőhöz kapcsolt – azzal gazdasági csoportot alkotó – vállalkozás ugyanolyan vagy hasonló szolgáltatást nyújt, illetve építési beruházást kivitelez, a (4) bekezdésben említett százalékokat az e kapcsolt vállalkozások által teljesített szolgáltatásokból, illetve építési beruházásokból származó összbevétel figyelembevételével kell kiszámítani.

14. cikk

Közös vállalkozásnak vagy közös vállalkozásban tagsággal rendelkező közszolgáltató ajánlatkérőnek odaítélt koncessziók

A 17. cikk ellenére és feltéve, hogy a közös vállalkozást azért hozták létre, hogy az adott tevékenységet legalább három éven keresztül végezze, és feltéve, hogy a közös vállalkozást létrehozó alapító okirat kiköti, hogy a vállalkozást alkotó közszolgáltató ajánlatkérők legalább ugyanennyi időn keresztül a vállalkozás tagjai maradnak, az irányelv nem alkalmazandó az alábbiak valamelyike által odaítélt koncessziókra:

a)

a II. mellékletben említett tevékenység végzése céljából létrehozott, kizárólag közszolgáltató ajánlatkérőkből álló, közös vállalkozás ezen közszolgáltató ajánlatkérők valamelyikének; vagy

b)

valamely közszolgáltató ajánlatkérő egy olyan közös vállalkozásnak, amelynek maga is tagja.

15. cikk

Tájékoztató közzététele a közszolgáltató ajánlatkérő által

A közszolgáltató ajánlatkérők a 13. cikk (2) és (3) bekezdése, valamint a 14. cikk alkalmazásával kapcsolatban a Bizottságot annak kérésére tájékoztatják a következőkről:

a)

az érintett vállalkozások vagy közös vállalkozások neve;

b)

az érintett koncessziók jellege és értéke;

c)

olyan bizonyítékok, amelyeket a Bizottság szükségesnek ítél arra vonatkozóan, hogy az azon vállalkozás vagy közös vállalkozás, amelynek a koncessziót odaítélték, és a közszolgáltató ajánlatkérő közötti kapcsolat megfelel a 13. vagy a 14. cikk követelményeinek.

16. cikk

Versenynek közvetlenül kitett tevékenységek kizárása

Ez az irányelv nem alkalmazandó a koncesszió közszolgáltató ajánlatkérők általi odaítélésére olyan esetekben, amikor a 2014/25/EU irányelv 35. cikkével összhangban megállapítást nyert, hogy abban a tagállamban, amelyben az említett koncessziós tevékenység teljesítésére sor kerül, a tevékenység a(z) említett irányelv 34. cikkével összhangban versenynek közvetlenül kitettnek minősül.

17. cikk

A közszférába tartozó jogi személyek közötti koncesszióba adás

(1)   A koncessziók ajánlatkérő szervek vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérők által egy másik, köz- vagy magánjogi jogi személynek való odaítélése nem tartozik ezen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)

az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő olyan kontrollt gyakorol az érintett jogi személy felett, amely hasonló a saját szervezeti egységei felett gyakorolt kontrollhoz; és

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek több mint 80 %-át a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő vagy az általa kontrollált más jogi személyek által rábízott feladatok teljesítése teszi ki; és

c)

a kontrollált jogi személyben nincsen közvetlen magántőke-részesedés, kivéve a Szerződésekkel összhangban, nemzeti jogszabályi rendelkezések által előírt, kontrollt nem biztosító, illetve nem blokkoló magántőke-részesedést, amely nem biztosít döntő befolyást a kontrollált jogi személy döntéseire.

Az ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő akkor gyakorol az e bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti, a saját szervezeti egységei felett gyakorolthoz hasonló kontrollt egy jogi személy felett, ha döntő befolyással rendelkezik a kontrollált jogi személynek mind a stratégiai céljai, mind a jelentős döntései tekintetében. A kontrollt egy másik olyan jogi személy is gyakorolhatja, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő ugyanolyan módon kontrollál.

(2)   Az (1) bekezdés akkor is alkalmazandó, ha egy olyan kontrollált jogi személy, amely maga is ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő, ítél oda valamely tevékenységre irányuló koncessziót a kontrolláló ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek vagy az ugyanazon ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő által kontrollált valamely jogi személynek, feltéve, hogy abban a jogi személyben, amelynek a koncessziót odaítélték, nincs közvetlen magántőke-részesedés, kivéve a Szerződésekkel összhangban álló nemzeti jogszabályi rendelkezések által előírt, kontrollt nem biztosító, illetve nem blokkoló magántőke-részesedést, amely nem biztosít döntő befolyást a kontrollált jogi személy döntéseire.

(3)   Az a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő, amely nem gyakorol az e cikk (1) bekezdése értelmében vett kontrollt egy olyan magánjogi vagy közjogi jogi személy felett, ezen irányelv alkalmazásától eltekintve koncessziót ítélhet oda az említett jogi személynek, amennyiben az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a)

az ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő az érintett jogi személy felett más ajánlatkérő szervekkel vagy közszolgáltató ajánlatkérőkkel együtt a saját szervezeti egységei felett gyakorolt kontrollhoz hasonló, közös kontrollt gyakorol;

b)

az érintett jogi személy tevékenységeinek több mint 80 %-át a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők vagy az ezek által kontrollált más jogi személyek által rábízott feladatok teljesítése teszi ki; és

c)

a kontrollált jogi személyben nincsen közvetlen magántőke-részesedés, kivéve a Szerződésekkel összhangban, nemzeti jogszabályi rendelkezések által előírt, kontrollt nem biztosító, illetve nem blokkoló magántőke-részesedést, amely nem biztosít döntő befolyást a kontrollált jogi személy döntéseire.

E bekezdés első albekezdésének a) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén egy adott jogi személy felett közös kontrollt gyakorlónak minősül:

i.

a kontrollált jogi személy döntéshozó szervei a részt vevő összes ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő képviselőiből állnak. A képviseletet ellátó személyek képviselhetnek több vagy minden részt vevő ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt;

ii.

az említett ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők képesek közösen döntő befolyást gyakorolni a kontrollált jogi személy stratégiai céljaira és jelentős döntéseire; és

iii.

a kontrollált jogi személynek nincsenek olyan érdekeltségei, amelyek ellentétesek a kontrollt gyakorló ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők érdekeivel.

(4)   A kizárólag két vagy több ajánlatkérő szerv vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő között létrejött megállapodások nem tartoznak jelen irányelv hatálya alá az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a)

a szerződés együttműködést hoz létre vagy valósít meg az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők között annak érdekében, hogy az általuk nyújtandó közszolgáltatások során megvalósítsák közös céljaikat;

b)

az együttműködés megvalósítása során a feleket kizárólag a közérdekkel kapcsolatos megfontolások vezérlik; és

c)

a részt vevő ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők az együttműködés tárgyát képező tevékenységeknek kevesebb mint 20 %-át folytatják nyílt piacon;

(5)   Az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában, a (3) bekezdés első albekezdésének b) pontjában és a (4) bekezdés c) pontjában említett tevékenységek százalékos arányának meghatározásához a koncesszió odaítélését megelőző három év átlagos összbevételét vagy megfelelő alternatív tevékenységalapú mutatót kell figyelembe venni, például az érintett jogi személynek, a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek a szolgáltatásokkal, árukkal vagy építési beruházásokkal kapcsolatos költségeit.

Amennyiben az érintett jogi személy, ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő létrehozásának vagy tevékenysége megkezdésének időpontja vagy tevékenységeinek átszervezése miatt nem áll rendelkezésre az előző három évre vonatkozó árbevételi adat vagy az alternatív tevékenységalapú mutató – például költségek – szerinti adat, illetve az már nem releváns, elegendő, ha a jogi személy – főként üzleti előrejelzések segítségével – bizonyítja, hogy a tevékenységre vonatkozóan mért adatok valószínűsíthetőek.

III.   szakasz

Általános rendelkezések

18. cikk

A koncesszió időtartama

(1)   A koncessziók időtartama korlátozott. Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő az igényelt építési beruházások vagy szolgáltatások függvényében felbecsüli az időtartamot.

(2)   Az 5 évnél hosszabb időtartamra szóló koncessziók esetében a koncesszió maximális időtartama nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt – ésszerű feltételezések alapján – a koncessziós jogosult számára megtérülnek az építési beruházás vagy a szolgáltatás megvalósítása érdekében eszközölt befektetései, és a befektetett tőke ésszerű hozamot tud termelni, figyelembe véve a konkrét szerződéses célkitűzések teljesítése érdekében eszközölt befektetéseket is.

A számításkor figyelembe veendő befektetésekbe a kezdeti befektetések és a koncesszió időtartama során tett további befektetések is beletartoznak.

19. cikk

Szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások

A IV. mellékletben felsorolt, ezen irányelv hatálya alá tartozó szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra irányuló koncessziókra csak a 31. cikk (3) bekezdésében, a 32. cikkben, a 46. cikkben és a 47. cikkben előírt kötelezettségek vonatkoznak.

20. cikk

Vegyes szerződések

(1)   Azokra a koncessziókat, amelyeknek a tárgyába építési beruházások és szolgáltatások egyaránt beletartoznak, az azon koncessziótípusra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell odaítélni, amely az adott szerződés fő tárgyára jellemző.

Azon vegyes koncessziók esetében, amelyek részben a IV. mellékletben felsorolt szociális vagy egyéb konkrét szolgáltatásokból, részben pedig egyéb szolgáltatásokból állnak, a koncesszió fő tárgyát annak alapján kell megállapítani, hogy az adott szolgáltatások közül melyiknek a magasabb a becsült értéke.

(2)   Amennyiben egy adott szerződés különböző részei objektív módon elkülöníthetők, a (3) és a (4) bekezdést kell alkalmazni. Amennyiben egy adott szerződés különböző részei objektív módon nem különíthetők el, az (5) bekezdést kell alkalmazni.

Amennyiben egy adott szerződés valamely részére az EUMSZ 346. cikke vagy a 2009/81/EK irányelv vonatkozik, ezen irányelv 21. cikkét kell alkalmazni.

Több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében, amennyiben a tevékenységek egyikére ezen irányelv II. melléklete vagy a 2014/25/EU irányelv vonatkozik, a vonatkozó rendelkezéseket ezen irányelv 22. cikke, illetve a 2014/25/EU irányelv 6. cikke alapján kell meghatározni.

(3)   Olyan szerződések esetében, amelyeknek a tárgya ezen irányelv hatálya alá tartozó elemeket és ezen irányelv hatálya alá nem tartozó elemeket is tartalmaz, az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön-külön szerződéseket ítélnek oda. Ha az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön szerződéseket ítélnek oda, az adott különálló rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az adott szerződésre vonatkozóan milyen jogi szabályozást kell alkalmazni.

Ha az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők egyetlen szerződés odaítélése mellett döntenek, az így létrejövő vegyes szerződésre – amennyiben e cikk (4) bekezdése vagy a 21. cikk másként nem rendelkezik – ezen irányelvet kell alkalmazni, függetlenül azon részek értékétől, amelyek egyébként más jogi szabályozás alá tartoznának, valamint attól, hogy ezen részek egyébként milyen jogi szabályozás alá tartoznának.

(4)   A koncessziós elemeket is és a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési elemeket is tartalmazó vegyes szerződések esetén a vegyes szerződést a 2014/24/EU irányelvnek, illetve a 2014/25/EU irányelvnek megfelelően kell odaítélni.

(5)   Ha az adott szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, az alkalmazandó jogi szabályozást a szerződés fő tárgya alapján kell megállapítani.

Szolgáltatási koncessziós elemeket és árubeszerzésre irányuló szerződési elemeket egyaránt tartalmazó szerződések esetében a szerződés fő tárgyát az alapján kell meghatározni, hogy a szolgáltatási és az árubeszerzési elemek közül melyiknek magasabb a becsült értéke.

21. cikk

Védelmi vagy biztonsági vonatkozású vegyes közbeszerzési szerződések

(1)   Olyan vegyes szerződések esetében, amelyek tárgyába ezen irányelv hatálya alá tartozó koncessziós elemek és az EUMSZ 346. cikke vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési vagy egyéb elemek is tartoznak, ezen cikket kell alkalmazni.

Több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében, amennyiben a tevékenységek egyikére ezen irányelv II. melléklete vagy a 2014/25/EU irányelv vonatkozik, egy másik tevékenységre pedig az EUMSZ 346. cikke vagy a 2009/81/EK irányelv, a vonatkozó rendelkezéseket ezen irányelv 23. cikke, illetve a 2014/25/EU irányelv 26. cikke alapján kell meghatározni.

(2)   Ha egy adott szerződés különböző részei objektív módon elkülöníthetőek, az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek úgy is, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön-külön szerződést ítélnek oda, vagy úgy is, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda.

Ha az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön-külön szerződést ítélnek oda, az adott különálló rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az egyes szerződésekre vonatkozóan milyen jogi szabályozást kell alkalmazni.

Ha az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők egyetlen szerződés odaítélése mellett döntenek, a vonatkozó jogi szabályozást az alábbi szempontok szerint kell meghatározni:

a)

amennyiben a szerződés egyik részére az EUMSZ 346. cikke alkalmazandó, vagy az egyik részére az EUMSZ 346. cikke, valamely másik részére pedig a 2009/81/EK irányelv alkalmazandó, a szerződést ezen irányelv alkalmazása nélkül is oda lehet ítélni, feltéve, hogy az egyetlen szerződés odaítélése objektív okokkal indokolható;

b)

amennyiben a szerződés egyik részére a 2009/81/EK irányelv alkalmazandó, a szerződés akár ezen irányelv, akár a 2009/81/EK irányelv alapján is odaítélhető, feltéve, hogy az egyetlen szerződés odaítélése objektíven indokolható.

Az egyetlen szerződés odaítélésével kapcsolatos döntést ugyanakkor nem szabad azzal a céllal meghozni, hogy bizonyos szerződéseket kizárjanak ezen irányelv, illetve a 2009/81/EK irányelv hatálya alól.

(3)   Amennyiben valamely szerződés különböző részei objektíve nem elkülöníthetők, a szerződés ezen irányelv alkalmazása nélkül is odaítélhető, ha van olyan eleme, amelyre az EUMSZ 346. cikke alkalmazandó. Amennyiben nincsen, akkor az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő úgy is dönthet, hogy a szerződés ezen irányelvnek megfelelően vagy a 2009/81/EK irányelvnek megfelelően ítéli oda.

22. cikk

A II. mellékletben felsorolt tevékenységekre és egyéb tevékenységekre egyaránt kiterjedő szerződések

(1)   A 20. cikktől eltérve, a több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek akár úgy, hogy minden egyes különálló tevékenységre vonatkozóan külön szerződést ítélnek oda, akár úgy, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Ha a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy külön szerződéseket ítélnek oda, az adott különálló rész jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az adott szerződésre vonatkozóan milyen szabályokat kell alkalmazni.

A 20. cikk ellenére, amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda, e cikk (2) és a (3) bekezdését kell alkalmazni,. Ha azonban az egyik tevékenység az EUMSZ 346. cikke vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozik, a 23. cikket kell alkalmazni.

Az egyetlen szerződés odaítélése és a több különálló szerződés odaítélése közötti választásnak nem lehet az a célja, hogy a szerződést vagy a szerződéseket kizárja ezen irányelv vagy adott esetben a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alól.

(2)   A több tevékenységre irányuló szerződésre azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek az elsődleges tevékenységre alkalmazandók.

(3)   Amennyiben objektív módon nem határozható meg, hogy mely tevékenység képezi a szerződés elsődleges célját, az alkalmazandó szabályokat az alábbiaknak megfelelően kell meghatározni:

a)

a koncessziós szerződést ezen irányelv rendelkezéseinek a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziós szerződésekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződés célját képező tevékenységek egyikére ezen irányelv rendelkezéseinek az ajánlatkérő szervek által odaítélt koncessziós szerződésekre vonatkozó rendelkezései, a másik tevékenységre pedig ezen irányelv rendelkezéseinek a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziós szerződésekre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók;

b)

a szerződést a 2014/24/EU irányelvnek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződés célját képező egyik tevékenység ezen irányelv, a másik pedig a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozik;

c)

a szerződést ezen irányelvnek megfelelően kell odaítélni, ha a szerződés célját képező tevékenységek egyike ezen irányelv hatálya alá, a másik pedig sem ezen, sem a 2014/24/EU, sem pedig a 2014/25/EU irányelv hatálya alá nem tartozik.

23. cikk

A II. mellékletben említett tevékenységeket és egyúttal védelmi vagy biztonsági vonatkozású tevékenységeket is magukban foglaló koncessziók

(1)   A több tevékenységre kiterjedő szerződések esetében a közszolgáltató ajánlatkérők dönthetnek akár úgy, hogy minden egyes különálló tevékenységre vonatkozóan külön szerződést ítélnek oda, akár úgy, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda. Ha a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy a különálló részekre vonatkozóan külön szerződéseket ítélnek oda, az adott különálló tevékenység jellemzői alapján kell eldönteni, hogy az adott szerződésre vonatkozóan milyen jogi szabályozást kell alkalmazni.

A 21. cikk ellenére, amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérők úgy döntenek, hogy egyetlen szerződést ítélnek oda, e cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

Az egyetlen szerződés odaítélése vagy a több különálló szerződés odaítélése közötti választás nem irányulhat arra, hogy a szerződést vagy szerződéseket kizárja ezen irányelv vagy a 2009/81/EK irányelv hatálya alól.

(2)   Olyan szerződések esetében, amelyek célját egyrészt egy olyan tevékenység képezi, amely ezen irányelv hatálya alá tartozik, másrészt pedig egy olyan tevékenység, amely:

a)

az EUMSZ 346. cikkének hatálya alá tartozik, vagy

b)

a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozik,

a közszolgáltató ajánlatkérő:

i.

az a) pontban meghatározott esetekben ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban is odaítélheti a szerződést,

ii.

a b) pontban meghatározott esetekben akár ezen irányelv, akár a 2009/81/EK irányelv alapján is odaítélheti a szerződést, E bekezdés első albekezdése nem érinti a 2009/81/EK irányelvben előírt értékhatárokat és kizárásokat.

A b) pontban említett szerződések esetében, amennyiben azok közbeszerzési és egyéb, az EUMSZ 346. cikkének hatálya alá tartozó elemeket is tartalmaznak, a szerződés ezen irányelv alkalmazása nélkül is odaítélhető.

E bekezdés alkalmazásának azonban az a feltétele, hogy az egyetlen szerződés odaítélése objektív okokkal indokolható legyen, és az egyetlen szerződés odaítélésére vonatkozó döntés nem irányulhat arra, hogy a szerződést kizárja ezen irányelv alkalmazása alól.

4.   szakasz

Különleges helyzetek

24. cikk

Fenntartott koncessziók

A tagállamok fenntarthatják a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásokban való részvétel jogát védett műhelyek és olyan gazdasági szereplők számára, amelyeknek fő célja a fogyatékossággal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi és szakmai integrációja, vagy úgy rendelkezhetnek, hogy e koncessziókat a védett munkahely-teremtési programok keretében kell teljesíteni, feltéve, hogy az ilyen műhelyek, gazdasági szereplők vagy programok alkalmazottainak legalább 30 %-a fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló. A koncessziós hirdetményben, illetve a 19. cikkben meghatározott szolgáltatási koncessziók esetében az előzetes tájékoztatóban hivatkozni kell erre a rendelkezésre.

25. cikk

Kutatási és fejlesztési szolgáltatások

Ezt az irányelvet alkalmazni kell a 73000000-2 és 73120000-9 közötti, valamint a 73300000-5, 73420000-2 és 73430000-5 CPV-kód alatt szereplő kutatási és fejlesztési szolgáltatásokra irányuló szolgáltatási koncessziókra, feltéve, hogy mindkét következő feltétel teljesül:

a)

a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során;

b)

a szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő fizeti meg.

II.   FEJEZET

Általános elvek

26. cikk

Gazdasági szereplők

(1)   Azok a gazdasági szereplők, akik, illetve amelyek a székhelyük szerinti tagállam joga értelmében jogosultak az adott szolgáltatási tevékenység végzésére, nem utasíthatók el kizárólag azon az alapon, hogy a szerződés odaítélésének helye szerinti tagállam joga értelmében természetes vagy jogi személynek kellene lenniük.

A jogi személyektől megkövetelhető, hogy ajánlatukban vagy részvételi jelentkezésükben jelezzék a szóban forgó szerződés teljesítésében személyesen közreműködő alkalmazottak nevét és szakképesítését.

(2)   Gazdasági szereplők csoportjai – többek között ideiglenes társulások – is részt vehetnek koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban, és az ajánlatkérő szervek, illetve közszolgáltató ajánlatkérők az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés feltételeként nem írhatják elő számukra, hogy meghatározott társasági formával rendelkezzenek.

Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők pontosan meghatározhatják a koncessziós dokumentációban, hogy a gazdasági szereplők csoportjainak hogyan kell teljesíteniük a gazdasági és pénzügyi helyzettel vagy a műszaki és szakmai alkalmassággal kapcsolatos, a 38. cikkben említett feltételeket, feltéve, hogy e feltételek objektív indokokon alapulnak és arányosak. A tagállamok részletes szabályokban rögzíthetik, hogy a gazdasági szereplők csoportjai hogyan felelhetnek meg az említett követelményeknek. A koncessziónak a gazdasági szereplők csoportjai általi teljesítésével kapcsolatos, az egyéni résztvevőkre vonatkozó feltételektől eltérő feltételeinek szintén objektív indokokon kell alapulniuk és arányosnak kell lenniük.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül elő lehet azonban írni a gazdasági szereplők csoportja számára, hogy meghatározott társasági formát hozzon létre, miután a szerződést neki ítélték oda, amennyiben az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

27. cikk

Nómenklatúrák

(1)   A koncessziók odaítélésével összefüggésben a nómenklatúrákra tett hivatkozások esetében mindenkor a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (27) elfogadott „Közös közbeszerzési szójegyzéket (CPV-t)” kell alkalmazni.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el minden olyan esetben, amikor a CPV-nómenklatúrában bekövetkezett, a jelen irányelv hatályának módosításával nem járó változásokat meg kell jeleníteni ebben az irányelvben.

28. cikk

Titoktartás

(1)   Hacsak ezen irányelv vagy az ajánlatkérő szervre vonatkozó nemzeti jog, különösen az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogszabályok másként nem rendelkeznek, és az odaítélt koncessziós szerződések közzétételére vonatkozó kötelezettségek, valamint a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők részére az ezen irányelv 32. és 40. cikke értelmében nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő nem hozhat nyilvánosságra olyan, a részére gazdasági szereplők által megadott adatokat, amelyeket azok bizalmasnak minősítettek, ideértve – de nem kizárólagosan – a műszaki vagy üzleti titkokat és az ajánlatok bizalmas vonatkozásait is.

Ez a cikk nem akadályozza a megkötött szerződések bizalmasnak nem minősülő részeinek nyilvánosságra hozatalát, beleértve azok esetleges további módosításait is.

(2)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő előírhat a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja az általa a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének a védelme.

29. cikk

A kommunikációra vonatkozó szabályok

(1)   A tagállamok, az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők minden kommunikáció és információcsere esetében az alábbi kommunikációs eszközök közül választhatnak egyet vagy többet, kivéve, ha ezen irányelv 33. cikkének (2) bekezdése vagy 34. cikke alapján kötelező az elektronikus út alkalmazása:

a)

elektronikus út;

b)

posta vagy fax;

c)

szóbeli kommunikáció, például telefonon keresztül, a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás lényegi elemein kívüli egyéb elemek közlésére, feltéve, hogy a szóbeli kommunikáció tartalma tartós adathordozón kellő mértékben dokumentálásra kerül;

d)

személyes kézbesítés átvételi elismervény ellenében.

A tagállamok – túlmenve az ezen irányelv 33. cikkének (2) bekezdésében, valamint 34. cikkében meghatározott követelményeken – a koncessziók esetében kötelezővé tehetik az elektronikus kommunikációs eszközök használatát.

(2)   A választott kommunikációs eszközöknek széles körben rendelkezésre kell állniuk, nem lehetnek diszkriminatívak és nem korlátozhatják a gazdasági szereplőknek a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételi lehetőségét. Az elektronikus úton történő kommunikációhoz használandó eszközöknek és azok műszaki jellemzőinek a széles körben használt információtechnológiai és kommunikációs technológiai termékekkel együttműködőképesnek kell lenniük.

Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők a kommunikáció, az információcsere és az adattárolás során kötelesek biztosítani az adatok sértetlenségét, valamint a részvételi jelentkezések és az ajánlatok bizalmasságának megőrzését. Csak azután vizsgálják meg a részvételi jelentkezések és az ajánlatok tartalmát, hogy az ezek benyújtására vonatkozó határidő lejárt.

II.   CÍM

A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉNEK SZABÁLYAI:

ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS ELJÁRÁSI GARANCIÁK

I.   FEJEZET

Általános elvek

30. cikk

Általános elvek

(1)   Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő szabadon szervezi meg a koncessziós jogosult kiválasztásához vezető eljárást, amelynek azonban meg kell felelnie ezen irányelv rendelkezéseinek.

(2)   A koncesszió odaítélésére irányuló eljárás kialakításakor tiszteletben kell tartani a 3. cikkben meghatározott elveket. Így mindenekelőtt a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás során az ajánlatkérő szerv nem adhat megkülönböztető módon olyan tájékoztatást, amely egyes részvételre jelentkezőket vagy ajánlattevőket másokkal szemben előnyhöz juttatna.

(3)   A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy a koncessziós szerződések teljesítése során a gazdasági szereplők megfeleljenek a környezetvédelmi jog, a szociális jog és a munkajog terén fennálló, az uniós és a nemzeti jogból, a kollektív szerződésekből és a X. mellékletben felsorolt nemzetközi környezetvédelmi jogi, szociális jogi és munkajogi rendelkezésekből fakadó kötelezettségeknek.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén a 48. cikk alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítsa a X. mellékletben szereplő jegyzéket annak érdekében, hogy az összes tagállam által megerősített új nemzetközi szerződéseket vegyen fel a jegyzékbe, vagy abban az esetben, ha a jegyzékben szereplő nemzetközi megállapodások már nem képezik részét az összes tagállam jogrendjének, illetve más szempontból, például hatályuk, tartalmuk vagy elnevezésük tekintetében módosultak.

31. cikk

A koncessziós eljárást megindító hirdetmény

(1)   Az az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő, amely koncessziót kíván odaítélni, ezt a szándékát koncessziós hirdetményben teszi közzé.

(2)   A koncessziós hirdetmény tartalmazza a V. melléklet részében említett adatokat, valamint adott esetben minden más, az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő által hasznosnak ítélt adatot, az egységes formátummal összhangban.

(3)   A IV. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatások tekintetében koncessziót odaítélni kívánó ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők koncesszió odaítélésére irányuló tervezett szándékukat előzetes tájékoztató közzététele révén ismertetik. Ezek az előzetes tájékoztatók a VI. mellékletben meghatározott információt tartalmazzák.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők számára nem kötelező koncessziós hirdetmény közzététele, amennyiben az érintett építési beruházást vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos gazdasági szereplő képes elvégezni, illetve nyújtani a következő okok valamelyike miatt:

a)

a koncesszió célja egy egyedülálló műalkotás vagy művészeti előadás létrehozása vagy megszerzése;

b)

technikai okokból nincs verseny;

c)

kizárólagos jog áll fenn;

d)

szellemitulajdon-jogok védelme és az 5. cikk (10) bekezdésében meghatározottaktól eltérő kizárólagos jogok.

Az első albekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott kivétel csak akkor alkalmazandó, ha nem létezik ésszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak eredménye, hogy mesterségesen korlátozták a koncesszió odaítélésének paramétereit.

(5)   Az (1) bekezdéstől eltérve az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nem köteles új koncessziós hirdetményt közzétenni abban az esetben, ha az előzetes tájékoztató alapján nem nyújtottak be részvételi jelentkezést, illetve ajánlatot, vagy megfelelő részvételi jelentkezést, illetve ajánlatot, feltéve, hogy a koncessziós szerződés eredeti feltételei nem változtak meg lényegesen, továbbá azzal a feltétellel, hogy a Bizottság részére, amennyiben kéri, jelentést küldenek.

Az első albekezdés alkalmazásában az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem releváns a koncesszió szempontjából, mivel jelentős változtatások nélkül nyilvánvalóan nem képes teljesíteni az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek a koncessziós dokumentációban meghatározott igényeit és előírásait.

Az első albekezdés alkalmazásában akkor nem tekinthető megfelelőnek egy részvételi jelentkezés, ha:

a)

az érintett jelentkezőt a 38. cikk (5)–(9) bekezdése alapján ki kell vagy ki lehet zárni, vagy nem felel meg az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által a 38. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott kiválasztási szempontoknak.

b)

a részvételi jelentkezés olyan ajánlatot tartalmaz, amely a fenti második albekezdés alapján nem megfelelő.

32. cikk

A koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztató

(1)   A nyertes ajánlat odaítélését követő 48 napon belül az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a 33. cikkben meghatározott eljárásoknak megfelelően a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatót küld a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás eredményéről. A IV. mellékletben felsorolt szolgáltatások esetében azonban e tájékoztatókat negyedévenként össze lehet vonni. Ebben az esetben az ajánlatkérőknek az egyes negyedévek végétől számított 48 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat.

(2)   A koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztató tartalmazza az VII. mellékletben meghatározott adatokat, illetve a IV. mellékletben felsorolt szociális és egyéb meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó koncessziók esetében a VIII. mellékletben meghatározott adatokat, közzététele pedig a 33. cikk rendelkezéseivel összhangban történik.

33. cikk

A tájékoztatók és hirdetmények közzétételének formája és módja

(1)   A koncessziós hirdetmények és a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatók, valamint a 43. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett hirdetmények a szabvány-formanyomtatványok formájában (ideértve a helyesbítésekre vonatkozó szabvány-formanyomtatványokat is) tartalmazzák a V., VII. és VIII. mellékletben meghatározott adatokat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban határozza meg az említett formanyomtatványt. A végrehajtási aktusokat a 50. cikkben említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tájékoztatókat és hirdetményeket a IX. mellékletnek megfelelően kell összeállítani, elektronikus úton továbbítani az Európai Unió Kiadóhivatalának, valamint közzétenni. Az Európai Unió Kiadóhivatala visszaigazolja az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek a tájékoztató vagy hirdetmény átvételét, valamint az elküldött adatok közzétételét, jelezve e közzététel időpontját, amely a közzététel bizonyítékának tekintendő. A tájékoztatókat és hirdetményeket az elküldésüket követő öt napon belül közzé kell tenni. A tájékoztatóknak és hirdetményeknek az Európai Unió Kiadóhivatala általi közzététele költségeit az Európai Unió viseli.

(3)   A koncessziós hirdetmények teljes szövegét az Európai Unió egyik, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által választott hivatalos nyelvén kell közzétenni. Ez(ek) a nyelvi változat(ok) tekintendő(k) egyedüli hiteles szövegnek. Az uniós intézmények többi hivatalos nyelvén közzé kell tenni az egyes tájékoztatók és hirdetmények fontos elemeinek összefoglalását.

(4)   A koncessziós hirdetmények és a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatók tagállami szintű közzétételére az Európai Unió Kiadóhivatala általi közzétételüket követően kerülhet sor, kivéve, ha az uniós szintű közzétételre nem kerül sor 48 órával azt követően, hogy az Európai Unió Kiadóhivatala a (2) bekezdésnek megfelelően visszaigazolta az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek a tájékoztató vagy hirdetmény átvételét. A tagállami szinten közzétett koncessziós hirdetmények és a koncesszió odaítéléséről szóló tájékoztatók nem tartalmazhatnak az Európai Unió Kiadóhivatalának elküldött hirdetményekben foglalt adatoktól eltérő adatokat, és meg kell említeniük a hirdetménynek az Európai Unió Kiadóhivatala részére történő feladásának időpontját.

34. cikk

A koncessziós dokumentáció elektronikus elérhetősége

(1)   Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a koncessziós hirdetmény közzétételének vagy – amennyiben e hirdetmény nem tartalmaz ajánlattételi felhívást – az ajánlattételi felhívás elküldésének időpontjától elektronikus úton korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférést kínál a koncessziós dokumentációhoz. A koncessziós hirdetmény, illetve az ilyen felhívás szövegében meg kell jelölni azt az internetcímet, amelyen ez a dokumentáció elérhető.

(2)   Ha megfelelően indokolt esetben – kivételes biztonsági feltételek esetén, technikai okokból vagy nagyon magas szintű védelmet igénylő, különösen érzékeny kereskedelmi információ esetén – egyes koncessziós dokumentumok esetében nem kínálható fel az elektronikus úton történő, ingyenes, korlátlan és teljes körű közvetlen hozzáférés, akkor az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a tájékoztatóban vagy hirdetményben, illetve az ajánlattételi felhívásban jelezheti, hogy az érintett koncessziós dokumentumokat az elektronikus úttól eltérő más módon fogja továbbítani, és az ajánlatok beküldési határidejét meg kell hosszabbítani.

(3)   A koncessziós dokumentációra vonatkozó további információt, feltéve, hogy kellő időben kérték, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban részt vevő összes jelentkezőnek vagy ajánlattevőnek a rendelkezésére bocsátja.

35. cikk

A korrupció elleni küzdelem és az összeférhetetlenség megelőzése

A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők megtegyék a megfelelő intézkedéseket a csalás, a részrehajlás és a korrupció visszaszorítása, valamint a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás folyamán felmerülő esetleges összeférhetetlenség hatékony megelőzése, feltárása és orvoslása céljából, hogy ezáltal elkerülhető legyen a verseny torzulása, és minden részvételre jelentkező és ajánlattevő tekintetében biztosítható legyen az egyenlő bánásmód a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás folyamán.

Az összeférhetetlenség fogalmának ki kell terjednie legalább azokra az esetekre, amikor az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek a koncesszió odaítélésére irányuló eljárás lefolytatásában részt vevő vagy annak eredményét befolyásolni képes alkalmazottai közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkeznek, amely úgy tekinthető, hogy a koncesszió odaítélésére irányuló eljárással összefüggésben befolyásolja a pártatlanságukat és a függetlenségüket.

Az összeférhetetlenség vonatkozásában elfogadott intézkedések nem léphetik túl az esetleges összeférhetetlenség megelőzéséhez vagy a megállapított összeférhetetlenség megszüntetéséhez feltétlenül szükséges mértéket.

II.   FEJEZET

Eljárási garanciák

36. cikk

Műszaki és funkcionális követelmények

(1)   A műszaki és funkcionális követelmények meghatározzák a koncesszió tárgyát képező építési beruházás vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit. E követelményeket a koncessziós dokumentáció tartalmazza.

E jellemzők a kívánt építési beruházás vagy szolgáltatások megvalósításának, illetve nyújtásának konkrét eljárására is vonatkozhatnak, feltéve, hogy kapcsolódnak a koncesszió tárgyához és arányosak annak értékével és céljaival. E jellemzők közé tartozhatnak például a minőségi szintek, a környezeti teljesítmény és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás mértéke, az univerzális tervezés követelménye (ideértve a fogyatékossággal élő személyek számára való akadálymentességet) és a megfelelőség-értékelés, a teljesítmény, a biztonság és a méretek, a terminológia, a jelek, a tesztelés és a tesztelési módszerek, a jelölés és címkézés vagy a használati utasítás.

(2)   A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki és funkcionális követelmények nem utalhatnak egy adott gyártmányra vagy forrásra, illetve olyan konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott gyártási folyamatra, ha ez egyes vállalkozások vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás olyan kivételes esetekben megengedhető, amikor nem lehetséges a szerződés tárgyának kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

(3)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások és szolgáltatások nem felelnek meg az általa megjelölt műszaki és funkcionális követelményeknek, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatában bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a műszaki és funkcionális követelményeknek.

37. cikk

Eljárási garanciák

(1)   A koncessziók odaítélése az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által a 41. cikkel összhangban megállapított odaítélési szempontok alapján történik, feltéve, hogy az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a)

az ajánlat megfelel az adott esetben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő által előírt minimumkövetelményeknek;

b)

az ajánlattevő teljesíti a 38. cikk (1) bekezdésében említett részvételi feltételeket; és

c)

az ajánlattevő nincs kizárva az odaítélési eljárásban való részvételből a 38. cikk (4)–(7) bekezdésével összhangban, a 38. cikk (9) bekezdésére is figyelemmel.

Az a) pontban említett minimumkövetelmények olyan (különösen technikai, fizikai, funkcionális és jogi) feltételeket és jellemzőket tartalmaznak, amelyeknek minden ajánlatnak meg kell felelnie, illetve amelyekkel minden ajánlatnak rendelkeznie kell.

(2)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő rendelkezésre bocsátja a következőket:

a)

a koncessziós hirdetményben a koncesszió és a részvételi feltételek leírása;

b)

a koncessziós hirdetményben, az ajánlattételi felhívásban vagy a többi koncessziós dokumentációban az odaítélési szempontokat és adott esetben a teljesítendő minimumkövetelményeket.

(3)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő – kizárólag átlátható módon és objektív szempontok alapján – megfelelő szintre korlátozhatja a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők számát. A meghívott jelentkezők vagy ajánlattevők létszámának elegendőnek kell lennie a tényleges verseny biztosításához.

(4)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő minden részvételre jelentkezővel ismerteti az eljárás tervezett lebonyolítását és a befejezés indikatív időpontját. A módosításokat közölni kell az összes részvételre jelentkezővel, továbbá, amennyiben a koncessziós hirdetményben szereplő elemeket érintik, minden gazdasági szereplő számára közzé kell tenni.

(5)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő gondoskodik az eljárás szakaszainak – az általa alkalmasnak ítélt módon történő – megfelelő dokumentálásáról, a 28. cikk (1) bekezdésében foglaltak tiszteletben tartása mellett.

(6)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő megbeszéléseket folytathat a részvételre jelentkezőkkel és az ajánlattevőkkel. A koncesszió tárgya, az odaítélési szempontok és a minimumkövetelmények a tárgyalások során nem módosíthatók.

38. cikk

A részvételre jelentkezők kiválasztása és minőségi értékelése

(1)   Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők – nyilatkozatok, valamint a koncessziós hirdetményben meghatározott, megkülönböztetésmentes és a koncesszió tárgyával arányos követelményekkel összhangban bizonyítékként benyújtott referencia vagy referenciák alapján – ellenőrzik a részvételre jelentkezők vagy ajánlattevők szakmai és műszaki alkalmasságához, valamint pénzügyi és gazdasági helyzetéhez kapcsolódó részvételi feltételeket. A részvételi feltételeknek kapcsolódniuk kell ahhoz az elváráshoz és arányosnak kell lenniük vele, hogy a koncesszióra jogosult képes legyen teljesíteni a koncessziós tevékenységet, figyelembe véve a koncesszió tárgyát és a tényleges verseny biztosításának célját.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított részvételi feltételek teljesítése érdekében – adott esetben és egy konkrét koncesszióval kapcsolatban – a gazdasági szereplő más szervezetek kapacitására is támaszkodhat, a hozzájuk fűződő kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Amennyiben egy gazdasági szereplő más szervezetek kapacitásaira kíván támaszkodni, bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy a szükséges erőforrások a koncesszió teljes időtartama alatt a rendelkezésére fognak állni; a bizonyítás történhet például oly módon, hogy bemutatja az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását. A pénzügyi helyzet vonatkozásában az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplő és ezek a szervezetek együttesen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

(3)   Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplőknek a 26. cikkben említett csoportja is támaszkodhat a csoport tagjainak vagy más szervezeteknek a kapacitására.

(4)   Az ajánlatkérő szervnek vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közszolgáltató ajánlatkérőnek ki kell zárnia a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételből azt a gazdasági szereplőt, amelyről megállapította, hogy a következő okok valamelyike miatt jogerősen elítélték:

a)

a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (28) 2. cikkében meghatározott, bűnszervezetben való részvétel;

b)

az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény (29) 3. cikkében és a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat (30) 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott korrupció, valamint az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő vagy a gazdasági szereplő nemzeti jogában meghatározott korrupció;

c)

az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény (31) 1. cikke értelmében vett csalás;

d)

a 2002/475/IB (32) tanácsi kerethatározat 1., illetve 3. cikkében meghatározott terrorista bűncselekmény vagy terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmény, vagy az említett kerethatározat 4. cikke szerinti, bűncselekményre való felbujtás, bűnsegély vagy kísérlet;

e)

a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 1. cikkében meghatározott pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása.

f)

gyermekmunka a 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) 2. cikke szerint az emberkereskedelem egyéb formái.

A gazdasági szereplő kizárására vonatkozó kötelezettség akkor is fennáll, ha a jogerős ítéletet olyan személlyel szemben hozták, aki az említett gazdasági szereplő igazgató, vezető vagy felügyelő testületének tagja, illetve e testületek képviseletére, ellenőrzésére vagy az azokban való döntéshozatalra vonatkozó jogkörrel rendelkezik.

A közszolgáltató ajánlatkérők – a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közszolgáltató ajánlatkérők kivételével – kizárhatják a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételből azt a gazdasági szereplőt, amelyre vonatkozóan tudomásuk van arról, hogy az e bekezdés első albekezdésében felsorolt bármely okból jogerősen elítélték.

(5)   Az ajánlatkérő szervek vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közszolgáltató ajánlatkérők kötelesek kizárni a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásból azokat a gazdasági szereplőket, amelyek vonatkozásában tudomásuk van arról, hogy az adott gazdasági szereplő nem tett eleget az adók és a társadalombiztosítási járulékok megfizetésére vonatkozó kötelezettségeinek, és ezt a gazdasági szereplő székhelye szerinti országnak vagy az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő tagállamának jogszabályaival összhangban hozott, jogerős és kötelező erejű bírósági vagy közigazgatási határozat megállapította.

Továbbá az ajánlatkérő szervek és a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közszolgáltató ajánlatkérők kizárhatják – vagy a tagállamok kötelezhetik őket arra, hogy kizárják – a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásból azokat a gazdasági szereplőket, amelyek esetében bármilyen megfelelő módon bizonyítani tudják, hogy az adott gazdasági szereplő nem tett eleget az adók és társadalombiztosítási járulékok megfizetésére vonatkozó kötelezettségeinek.

E bekezdést nem kell tovább alkalmazni abban az esetben, ha a gazdasági szereplő teljesítette ezen kötelezettségeit oly módon, hogy a szóban forgó adókat, társadalombiztosítási járulékokat és az esetleges kamatokat és bírságokat megfizette, vagy ezek megfizetésére kötelezettséget vállalt.

(6)   A tagállamok kivételes esetben, amikor ezt a közérdeken alapuló kényszerítő indok, például a közegészség vagy a környezetvédelem támasztja alá, a (4) és az (5) bekezdésben előírt kötelező kizárások alóli eltérést rendelhetnek el.

A tagállamok olyan esetekben is elrendelhetik az (5) bekezdésben előírt kötelező kizárás alóli eltérést, amikor a kizárás egyértelműen aránytalan lenne, különösen amikor csak csekély összegű adó vagy társadalombiztosítási járulék megfizetése maradt el, vagy amikor a gazdasági szereplő az adó vagy a társadalombiztosítási járulék megfizetésére vonatkozó kötelezettségének a megszegését követően csak akkor értesült a megfizetendő pontos összegről, amikor már a részvételi jelentkezés benyújtásának a határidejéig nem volt lehetősége az (5) bekezdés harmadik albekezdésében megállapított intézkedések meghozatalára.

(7)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő kizárhat valamely gazdasági szereplőt a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételből, illetve a tagállamok kötelezhetik a gazdasági szereplő kizárására, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

a)

bármilyen megfelelő módon bizonyítani tudja a 30. cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségek megszegését;

b)

a gazdasági szereplő csődeljárás, fizetésképtelenségi eljárás vagy felszámolási eljárás alatt áll, a vagyonát végelszámoló vagy bíróság kezeli, a hitelezőkkel csődegyezséget kötött, üzleti tevékenységét felfüggesztette, vagy a nemzeti törvények és rendeletek szerinti hasonló eljárás következtében bármely hasonló helyzetben van; az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő azonban dönthet úgy, hogy nem zárja ki azon gazdasági szereplőt, illetve a tagállam dönthet úgy, hogy nem kötelezi az ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt annak a gazdasági szereplőnek a kizárására, amely a fenti helyzetek valamelyikében van, amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő megállapította, hogy – az üzletmenet-folytonosság fenti helyzetekben való biztosításával kapcsolatos vonatkozó tagállami jogszabályokat és intézkedéseket figyelembe véve – a szóban forgó gazdasági szereplő képes lesz a koncessziós tevékenység teljesítésére;

c)

az ajánlatkérő szerv megfelelő módon bizonyítani tudja, hogy a gazdasági szereplő súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el, amely megkérdőjelezhetővé teszi a feddhetetlenségét;

d)

a 35. cikk második albekezdése szerinti összeférhetetlenséget kisebb súlyú intézkedéssel nem lehet ténylegesen megszüntetni;

e)

az ajánlatkérő szerv kellően hihető jelek alapján megállapítja, hogy a gazdasági szereplő más gazdasági szereplőkkel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött;

f)

a gazdasági szereplő részéről jelentős mértékű vagy tartós mulasztás volt tapasztalható valamely korábbi koncessziós szerződésből vagy az ajánlatkérő szervvel vagy az ezen irányelvben vagy a 2014/25/EU irányelvben meghatározottak szerinti közszolgáltató ajánlatkérővel kötött korábbi szerződésből eredő lényeges követelmény teljesítésében, és ez az említett korábbi szerződés lejárat előtti megszüntetéséhez, kártérítési követeléshez vagy egyéb hasonló szankciókhoz vezetett;

g)

ha a gazdasági szereplő a kizárási okok fenn nem állásának és a kiválasztási szempontok teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges információk szolgáltatása során hamis nyilatkozatot tett, információkat tartott vissza vagy nem tudja bemutatni az információk bizonyításához előírt iratokat;

h)

ha a gazdasági szereplő megkísérelte jogtalanul befolyásolni az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő döntéshozatali folyamatát, olyan bizalmas információkat igyekezett megszerezni, amelyek jogosulatlan előnyöket biztosítanának számára a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban, illetve gondatlanságból olyan félrevezető információkat szolgáltatott, amelyek érdemben befolyásolhatják a kizárásra, a kiválasztásra vagy az odaítélésre vonatkozó döntéseket;

i)

ha a 2009/81/EK irányelv szerinti védelmi vagy biztonsági területen folytatott koncessziós eljárások esetében a gazdasági szereplővel kapcsolatban bármilyen bizonyíték alapján – beleértve a védett adatforrásokat is – megállapítást nyert, hogy nem kellően megbízható a tagállam biztonságával kapcsolatos kockázatok kizárásához.

(8)   Az ajánlatkérő szervek vagy a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérők az eljárás során bármikor kizárhatnak az eljárásból valamely gazdasági szereplőt, ha fény derül arra, hogy a szóban forgó gazdasági szereplő az eljárás előtt vagy alatt elkövetett valamely cselekménye vagy mulasztása miatt az e cikk (4) bekezdésében és az e cikk (5) bekezdésének első albekezdésében említett helyzetek valamelyikében van.

Az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők az eljárás során bármikor kizárhatják azt a gazdasági szereplőt vagy a tagállamok kötelezhetik az ajánlatkérő szerveket vagy közszolgáltató ajánlatkérőket annak a gazdasági szereplőnek a kizárására, amelynek esetében fény derül arra, hogy az eljárás előtt vagy alatt elkövetett valamely cselekménye vagy mulasztása miatt az (5) bekezdés első albekezdésében és a (6) bekezdésben említett helyzetek valamelyikében van.

(9)   A (4) és a (7) bekezdésben említett helyzetek bármelyikében lévő gazdasági szereplő bizonyítékkal szolgálhat a tekintetben, hogy a releváns kizárási ok megléte ellenére az általa tett intézkedések kellőképpen igazolják a megbízhatóságát. Amennyiben ezt a bizonyítékot kielégítőnek tekintik, a gazdasági szereplőt nem lehet kizárni az eljárásból.

Ennek érdekében a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell, hogy a bűncselekménnyel vagy kötelességszegéssel okozott kárt megtérítette vagy vállalta annak megtérítését, a nyomozó hatóságokkal aktívan együttműködve átfogóan tisztázta a tényeket és a körülményeket, és olyan konkrét technikai, szervezeti és személyi intézkedéseket hozott, amelyek alkalmasak a további bűncselekmények vagy kötelességszegések megelőzésére. A gazdasági szereplő által hozott intézkedéseket a bűncselekmény vagy kötelességszegés súlyosságának és sajátos körülményeinek figyelembevételével kell értékelni. Ha az intézkedéseket nem tartják megfelelőnek, a gazdasági szereplőnek indoklást kell adni a döntésről.

Az a gazdasági szereplő, amelyet jogerős határozattal zártak ki a közbeszerzési vagy koncesszió odaítélésére irányuló eljárásokban való részvételből, a kizárásnak az említett határozatból következő időtartama alatt nem jogosult igénybe venni az ebben a bekezdésben meghatározott lehetőséget azokban a tagállamokban, amelyekben a határozat érvényes.

(10)   A tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések révén, az uniós jogot is figyelembe véve, meghatározzák e cikk végrehajtási feltételeit. Többek között meghatározzák a kizárás maximális időtartamát arra az esetre, amikor a gazdasági szereplő nem teszi meg a megbízhatóságának igazolására szolgáló, a (9) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Ha a kizárás időtartamát nem jogerős határozat állapította meg, akkor az nem haladhatja meg a jogerős határozat meghozatalának időpontjától számított öt évet a (4) bekezdésben említett esetekben és az említett időponttól számított három évet a (7) bekezdésben említett esetekben.

39. cikk

A koncesszióra való részvételi jelentkezések és koncessziós ajánlatok beérkezésének határideje

(1)   A koncesszióra való részvételi jelentkezések beérkezésére és az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő meghatározásakor az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő figyelembe veszi különösen a koncesszió összetettségét és az ajánlatok elkészítéséhez szükséges időt, az e cikkben megállapított minimális határidők sérelme nélkül.

(2)   Amennyiben a részvételi jelentkezések vagy ajánlatok csak helyszíni látogatás vagy a koncessziós dokumentációhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után nyújthatók be, a koncesszióra vonatkozó részvételi jelentkezés beérkezésének, illetve az ajánlatok beérkezésének határidejét úgy kell megállapítani, hogy valamennyi érintett gazdasági szereplő értesülhessen a részvételi jelentkezés vagy ajánlat elkészítéséhez szükséges valamennyi információról, továbbá a határidőnek hosszabbnak kell lennie a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott minimális időnél.

(3)   A részvételi jelentkezések beérkezésének minimális határideje – függetlenül attól, hogy tartalmaznak-e koncessziós ajánlatot vagy sem – a koncessziós hirdetmény feladásától számított 30 nap.

(4)   Amennyiben az eljárás többszakaszos, az előzetes ajánlatok beérkezésére vonatkozó minimális határidő az ajánlattételi felhívás feladásától számított 22 nap.

(5)   Az ajánlatok beérkezésére vonatkozó határidő öt nappal lerövidíthető, amennyiben az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő elfogadja az ajánlatok elektronikus úton, a 29. cikkel összhangban történő benyújtását.

40. cikk

A részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek nyújtott információ

(1)   Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő a lehető leghamarabb tájékoztat minden részvételre jelentkezőt és ajánlattevőt az ajánlatok odaítéléséről szóló döntésről, beleértve a nyertes ajánlattevő nevét, a címzett jelentkezése vagy ajánlata elutasításának indokait, valamint az eljárás megismétlésére vagy a közzétett koncessziós hirdetményben meghirdetett koncesszió odaítélésének elmaradására vonatkozó döntés indokolását.

Az érintett fél kérésére az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a lehető leghamarabb, de legkésőbb az írásos kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül tájékoztatja a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről azokat az ajánlattevőket, amelyek elfogadható ajánlatot nyújtottak be.

(2)   Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő dönthet úgy is, hogy egyes, az (1) bekezdésben említett, a szerződésre vonatkozó információk közlését mellőzi, amennyiben ezen információk közlése akadályozná a jogalkalmazást vagy más módon ellentétes volna a közérdekkel, vagy sértené – magán vagy állami tulajdonú – gazdasági szereplők törvényes üzleti érdekeit, vagy sértené a gazdasági szereplők közötti tisztességes versenyt.

41. cikk

Odaítélési szempontok

(1)   A koncessziót olyan objektív szempontok alapján kell odaítélni, amelyek megfelelnek a 3. cikkben meghatározott elveknek, és garantálják, hogy az ajánlatok elbírálása valódi versenyfeltételek mellett történjen, lehetővé téve annak megállapítását, hogy az ajánlatok az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára összességében milyen gazdasági előnnyel járnának.

(2)   Az odaítélési szempontoknak kapcsolódniuk kell a koncesszió tárgyához, és nem biztosíthatnak korlátlan választási szabadságot az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára. Szerepelhetnek közöttük többek között környezetvédelmi, társadalmi vagy innovációval kapcsolatos szempontok is.

E szempontokhoz olyan követelményeknek kell kapcsolódniuk, amelyek lehetővé teszik az ajánlattevők által megadott információk hatékony ellenőrzését.

Az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek ellenőriznie kell, hogy az ajánlatok valóban megfelelnek-e az odaítélési szempontoknak.

(3)   Az ajánlatkérő szervnek, illetve közszolgáltató ajánlatkérőnek csökkenő fontossági sorrendben kell megadnia az értékelési szempontokat.

Az első albekezdés sérelme nélkül, amennyiben az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek olyan ajánlatot nyújtanak be, amely kivételesen magas funkcionális teljesítményt nyújtó, innovatív megoldást kínál, és e megoldást egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő nem láthatta előre, az ajánlatkérő szerv, illetve közszolgáltató ajánlatkérő kivételesen módosíthatja az odaítélési szempontok sorrendjét. Ebben az esetben az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő minden ajánlattevőt köteles tájékoztatni a fontossági sorrend módosulásáról, és új ajánlattételi felhívást ír ki, tiszteletben tartva a 39. cikk (4) bekezdésében említett minimális határidőket. Amennyiben az odaítélési szempontok a koncessziós hirdetmény közzétételekor kerültek közzétételre, az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő új koncessziós hirdetményt tesz közzé, tiszteletben tartva a 39. cikk (3) bekezdésében említett minimális határidőket.

A fontossági sorrend módosulása nem eredményezhet diszkriminációt.

III.   CÍM

A KONCESSZIÓ TELJESÍTÉSI SZABÁLYAI

42. cikk

Alvállalkozás

(1)   Az illetékes tagállami hatóságok saját felelősségi körükben eljárva, megfelelő intézkedések révén biztosítják a 30. cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségek alvállalkozók általi teljesítését.

(2)   A koncessziós dokumentációban az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő kérheti az ajánlattevőtől vagy a részvételre jelentkezőtől, illetve valamely tagállam kötelezheti az ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt arra, hogy kérje az ajánlattevőtől vagy a részvételre jelentkezőtől, hogy ajánlatában jelölje meg a koncessziónak azt a részét, amelyre nézve harmadik személlyel alvállalkozói szerződést kíván kötni, valamint az esetleges javasolt alvállalkozókat. E bekezdés nem érinti a fő koncessziós jogosult felelősségének a kérdését.

(3)   Építési beruházásra irányuló koncessziók esetében és az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő felügyelete alá tartozó létesítményekben nyújtandó szolgáltatások tekintetében a koncesszió odaítélését követően, de legkésőbb a koncessziós tevékenység teljesítésének kezdetekor az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő megköveteli a koncessziós jogosulttól, hogy tájékoztassa az ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt az ezen építési beruházásban vagy szolgáltatásnyújtásban közreműködő alvállalkozók nevéről, elérhetőségéről és jogi képviselőinek kilétéről, amennyiben az információ ebben az időpontban rendelkezésre áll. Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő kötelezi a koncessziós jogosultat arra, hogy értesítse őt a fentebb említett információkban a koncesszió időtartama alatt bekövetkezett bárminemű változásról, valamint hogy az előírt adatokat azon alvállalkozók tekintetében is nyújtsa be, amelyeket később von be az adott építési beruházásba vagy szolgáltatásnyújtásba.

Az első bekezdésben foglaltak ellenére a tagállamok közvetlenül is előírhatják a koncessziós jogosult számára az előírt adatok szolgáltatását.

Az első és a második albekezdés nem alkalmazandó a beszállítókra.

Az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők kiterjeszthetik az első bekezdésben foglalt kötelezettségeket – vagy valamely tagállam előírhatja a számukra ezek kiterjesztését – például az alábbiakra:

a)

azon szolgáltatások, melyek nyújtására nem az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő felügyelete alá tartozó létesítményekben kerül sor, vagy az építési vagy szolgáltatási koncesszió teljesítésében részt vevő beszállítók;

b)

a koncessziós jogosult alvállalkozóinak alvállalkozói, illetve az alvállalkozói lánc további tagjai.

(4)   A 30. cikk (3) bekezdésében említett kötelezettségek megszegésének elkerülése érdekében megfelelő intézkedések hozhatók, például:

a)

Amennyiben valamely tagállam nemzeti joga a koncessziós jogosult és az alvállalkozók együttes felelősségéről rendelkezik, az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a vonatkozó szabályok alkalmazása megfeleljen a 30. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.

b)

Az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők ellenőrizhetik – vagy a tagállamok kötelezhetik őket annak ellenőrzésére –, hogy a 38. cikk (4)–(10) bekezdése alapján fennáll-e kizáró ok az alvállalkozók tekintetében. Ilyen esetekben az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő arra kötelezi a gazdasági szereplőt, hogy más alvállalkozót bízzon meg azon alvállalkozó helyett, amelynek tekintetében az ellenőrzés során kötelezően kizáró ok fennállására derült fény. Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő kötelezheti a gazdasági szereplőt – illetve valamely tagállam arra kötelezheti az ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt, hogy kötelezze a gazdasági szereplőt –, hogy más alvállalkozót bízzon meg azon alvállalkozó helyett, amelynek tekintetében az ellenőrzés során nem kötelezően kizáró ok fennállására derült fény.

(5)   A tagállamok nemzeti jogukban a felelősségre vonatkozóan szigorúbb szabályokat is megállapíthatnak.

(6)   Azon tagállamok, melyek az (1) és a (3) bekezdés szerinti intézkedések meghozatala mellett döntenek, törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekben – az uniós jog tiszteletben tartása mellett – meghatározzák ezen intézkedések végrehajtási feltételeit. Ennek során a tagállamok korlátozhatják ezen intézkedések alkalmazhatóságát, például bizonyos szerződéstípusok vagy az ajánlatkérő szervek, közszolgáltató ajánlatkérők, gazdasági szereplők bizonyos kategóriái tekintetében, vagy bizonyos összeghatártól.

43. cikk

A szerződések módosítása azok időtartama alatt

(1)   A koncesszió ezen irányelvnek megfelelő koncesszió odaítélésére irányuló új eljárás kiírása nélkül módosítható, amennyiben az alábbi esetek valamelyike fennáll:

a)

a módosításokra vonatkozóan – függetlenül azok pénzbeli értékétől – az eredeti koncessziós dokumentáció világos, pontos és egyértelmű felülvizsgálati rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetnek érték-felülvizsgálati rendelkezések vagy opciós kikötések is. A felülvizsgálati rendelkezésekben meg kell állapítani a lehetséges módosítások és opciós kikötések hatályát és jellegét, valamint azokat a feltételeket, amelyek esetén ezek alkalmazhatók. E rendelkezések nem rendelkezhetnek olyan módosításokról és opciós kikötésekről, amelyek megváltoztatnák a koncesszió általános jellegét;

b)

az eredeti koncessziós jogosult részéről további építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra van szükség, amelyek nem szerepeltek az eredeti koncesszióban, és amelyek esetében a koncessziós jogosult személye nem változhat meg

i.

gazdasági vagy műszaki okokból, például az eredeti koncesszió teljesítése folyamán beszerzett berendezésekkel, szolgáltatásokkal vagy felszerelésekkel csereszabatosság vagy interoperabilitás követelménye miatt; és

ii.

mivel ez az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő számára jelentős nehézségekkel vagy párhuzamos költségekkel járna.

A II. mellékletben említetteken kívüli tevékenységek végzésére ajánlatkérő szervek által odaítélt koncessziók esetében az érték növekedése nem haladhatja meg az eredeti koncesszió értékének 50 %-át. Több egymást követő módosítás esetén ez a korlátozás minden egyes módosítás értékére vonatkozik. Az ilyen egymást követő módosítások célja nem lehet ezen irányelv megkerülése;

c)

a következő feltételek együttesen teljesülnek:

i.

olyan körülmények miatt merült fel a módosítás igénye, amelyeket egy kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő nem láthatott előre;

ii.

a módosítás nem változtatja meg a koncesszió általános jellegét;

iii.

a II. mellékletben említetteken kívüli tevékenységek végzésére ajánlatkérő szervek által odaítélt koncessziók esetében az érték növekedése nem haladhatja meg az eredeti koncesszió értékének 50 %-át. Több egymást követő módosítás esetén ez a korlátozás minden egyes módosítás értékére vonatkozik. Az ilyen egymást követő módosítások célja nem lehet ezen irányelv megkerülése;

d)

azon koncessziós jogosult helyébe, amelynek az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő eredetileg odaítélte a koncessziót, új jogosult lép az alábbiak valamelyikének következményeként:

i.

az a) pontnak megfelelő, egyértelmű felülvizsgálati rendelkezés vagy opciós kikötés;

ii.

az eredeti koncessziós jogosult helyébe egyetemes vagy részleges jogutódlás révén, vállalati átszervezést – többek között vállalatátvételt, egyesülést vagy felvásárlást – vagy fizetésképtelenséget követően egy másik gazdasági szereplő lép, amely megfelel az eredetileg megállapított minőségi kiválasztási szempontoknak, feltéve, hogy ezzel nem jár együtt a szerződés egyéb lényeges módosítása, és hogy mindez nem ezen irányelv alkalmazásának a megkerülését célozza; vagy

iii.

az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő maga vállalja át a fő koncessziós jogosultnak az alvállalkozóival kapcsolatos kötelezettségeit, amennyiben a nemzeti jogszabályok ezt lehetővé teszik;

e)

a módosítások – függetlenül azok értékétől – a (4) bekezdés értelmében nem jelentősek.

Az e bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben történő koncessziómódosításról az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A hirdetménynek a XI. mellékletben meghatározott információt kell tartalmaznia, és azt a 33. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell közzétenni.

(2)   A fentieken kívül – és a (4) bekezdés a)–d) pontjában foglalt feltételek teljesülésének ellenőrzése nélkül – ezen irányelvnek megfelelő koncesszió odaítélésére irányuló új eljárás kiírása nélkül lehet módosítani a koncessziót abban az esetben, ha a módosítás értéke nem éri el az alábbi értékek egyikét sem:

i.

a 8. cikkben megállapított értékhatár, és

ii.

az eredeti koncesszió értékének 10 %-a.

A módosítás azonban nem változtathatja meg a koncesszió általános jellegét. Több egymást követő módosítás esetén ezt az értéket az egymást követő módosítások nettó együttes értéke alapján kell megállapítani.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében és (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett érték kiszámításakor a referenciaértéket kell aktualizált értéknek tekinteni, amennyiben a koncessziós szerződés tartalmaz indexálási rendelkezést. Amennyiben a koncessziós szerződés nem tartalmaz indexálási rendelkezést, az aktualizált értéket az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő tagállamának átlagos inflációs szintje alapján kell kiszámítani.

(4)   A koncesszió módosítása annak időtartama alatt akkor tekintendő lényegesnek az (1) bekezdés e) pontjának értelmében, ha a koncesszió jellege az eredetileg megkötött koncesszió jellegéhez képest lényegesen megváltozik. Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, a módosítás mindenképpen lényegesnek tekintendő, ha teljesül az alábbi feltételek valamelyike vagy közülük több:

a)

a módosítás olyan feltételeket vezet be, amelyek alapján – ha azok a koncesszió odaítélésére irányuló eredeti eljárás részét képezték volna –, lehetőség lett volna az eredetileg kiválasztott részvételre jelentkezőktől eltérő jelentkezők részvételének az engedélyezésére, az eredetileg elfogadott ajánlattól eltérő ajánlat elfogadására, vagy amelyek további résztvevőket ösztönöztek volna a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásban való részvételre;

b)

a módosítás következtében a koncesszió gazdaságilag előnyösebbé válik a koncessziós jogosult számára, olyan módon, ahogyan azt az eredeti koncesszió nem tette lehetővé;

c)

a módosítás jelentősen megváltoztatja a koncesszió hatályát;

d)

azon koncessziós jogosult helyébe, amelynek az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő eredetileg odaítélte a koncessziót, új jogosult lép, és az (1) bekezdés d) pontjában említett feltételek nem állnak fenn.

(5)   Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetekben a koncesszió rendelkezéseinek a koncesszió időtartama alatti módosításához ezen irányelvnek megfelelően új koncessziós eljárást kell kiírni.

44. cikk

A koncesszió felmondása

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérő szerveknek vagy közszolgáltató ajánlatkérőknek – az alkalmazandó nemzeti jog által meghatározott feltételek szerint – lehetőségük legyen a koncesszió felmondására annak időtartama alatt, ha a következő feltételek valamelyike vagy közülük több teljesül:

a)

a koncesszió olyan módosítására került sor, amely a 43. cikk értelmében koncesszió odaítélésére irányuló új eljárás kiírását igényelte volna;

b)

a koncesszió odaítélésekor a koncessziós jogosult tekintetében fennállt a 38. cikk (4) bekezdésében említett esetek valamelyike, és ezért ki kellett volna zárni a koncesszió odaítélésére irányuló eljárásból;

c)

az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke szerinti eljárásban megállapítja, hogy valamely tagállam elmulasztotta a Szerződések szerinti kötelezettségei teljesítését, mivel az adott tagállamhoz tartozó valamely ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a szóban forgó koncesszió odaítélése során nem tartotta be a Szerződések és a jelen irányelv szerinti kötelezettségeit.

45. cikk

Monitoring és jelentéstétel

(1)   A pontos és hatékony végrehajtás érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy vagy több hatóság vagy szervezet ellássa legalább az ebben a cikkben meghatározott feladatokat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező valamennyi hatóságról és szervezetről.

(2)   A tagállamok gondoskodnak a koncessziós odaítélésére vonatkozó szabályok alkalmazásának monitoringjáról. Amennyiben a monitoringgal megbízott hatóságok vagy szervezetek a szabályok megsértésére derítenek fényt – például csalásra, korrupcióra, összeférhetetlenségre vagy egyéb súlyos szabálytalanságokra – vagy visszatérő problémákat fedeznek fel, felhatalmazással kell rendelkezniük ahhoz, hogy e jogsértéseket vagy problémákat jelezzék a nemzeti audithatóságoknak, bíróságoknak vagy törvényszékeknek, illetve egyéb megfelelő hatóságoknak vagy szervezeteknek – például az ombudsmannak, a nemzeti parlamentnek vagy annak bizottságainak.

(3)   A (2) bekezdés szerinti monitoringtevékenységek eredményeit megfelelő tájékoztatási eszközök segítségével nyilvánosságra kell hozni.

A Bizottság legalább háromévente felkéri a tagállamokat, hogy e monitoringról nyújtsanak be a Bizottságnak jelentést, amely áttekintést ad a koncesszió odaítélésére vonatkozó szabályok helytelen alkalmazásának leggyakoribb okairól, beleértve a szabályok alkalmazása terén jelentkező strukturális vagy visszatérő problémákat, valamint az esetleges csalásokat és egyéb jogellenes cselekményeket.

(4)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a koncesszió s odaítélésére vonatkozó uniós jog értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban térítésmentesen hozzáférhető információ és iránymutatás álljon rendelkezésre, amely segíti az ajánlatkérő szerveket, az ajánlatkérőket és a gazdasági szereplőket az uniós szabályok helyes alkalmazásában.

IV.   CÍM

A 89/665/EGK ÉS A 92/13/EGK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSAI

46. cikk

A 89/665/EGK irányelv módosításai

A 89/665/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ez az irányelv a 2014/24/EU (35) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett szerződésekre alkalmazandó, az említett irányelv 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 16., 17. és 37. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével.

Ez az irányelv a 2014/23/EU (36) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett ajánlatkérő szervek által odaítélt koncessziókra is alkalmazandó, az említett irányelv 10., 11., 12., 17. és 25. cikkével összhangban kizárt koncessziók kivételével.

Ezen irányelv értelmében szerződéseknek minősülnek a közbeszerzési szerződések, a keretmegállapodások, az építési koncessziók, a szolgáltatási koncessziók és a dinamikus beszerzési rendszerek.;

„A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő szerv által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.”

2.

A 2a. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésnek az eljárás eredménye megszületését követő odaítélésére nem kerülhet sor a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, illetve egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldését követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt, illetve a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt.”;

b)

a negyedik albekezdésben az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„–

a lényeges indokok összefoglalását a 2014/24/EU irányelv 55. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek szerint és 55. cikk (3) bekezdésére figyelemmel, vagy a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében rögzítettek szerint és 40. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, és”.

3.

A 2b. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdésben:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

ha a 2014/24/EU irányelv vagy – amennyiben alkalmazandó – a 2014/23/EU irányelv nem írja elő az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét;”

ii.

a c) pont helyére a következő szöveg lép:

„c)

a 2014/24/EU irányelv 33. cikke szerinti keretmegállapodáson alapuló szerződések esetében, valamint az említett irányelv 34. cikke szerinti dinamikus beszerzési rendszeren alapuló különös szerződések esetében.”

b)

a második bekezdésben az első és a második franciabekezdés helyére a következő szöveg lép:

„—

megsértették a 2014/24/EU irányelv 33. cikke (4) bekezdésének c) pontját vagy a 34. cikkének (6) bekezdését, és

a szerződés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 2014/24/EU irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárokat.”

4.

A 2c. cikkben az „a 2004/18/EK irányelv” kifejezés helyébe az „a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv” kifejezés lép.

5.

A 2d. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

amennyiben az ajánlatkérő szerv az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítélt oda szerződést úgy, hogy a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv alapján ez nem volt megengedhető;”;

ii.

a b) pontban az „a 2004/18/EK irányelv” kifejezés helyébe az „a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv” kifejezés lép.

b)

a (4) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–

az ajánlatkérő szerv úgy ítéli meg, hogy a szerződésnek az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő odaítélését a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv megengedhetővé teszi,”;

c)

az (5) bekezdésben az első franciabekezdés helyébe következő szöveg lép:

„–

az ajánlatkérő úgy véli, hogy a szerződés odaítélése összhangban áll a 2014/24/EU irányelv 33. cikke (4) bekezdésének b) pontjával vagy a 34. cikke (6) bekezdésével.”

6.

A 2f. cikkben az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

azt követő naptól számított legalább harminc naptári nap lejárta előtt, hogy:

az ajánlatkérő szerv a 2014/24/EU irányelv 50. és 51. cikkének vagy a 2014/23/EU irányelv 31. és 32. cikkének megfelelően tájékoztatót tett közzé a szerződés odaítéléséről, feltéve, hogy ez a tájékoztató tartalmazza az ajánlatkérő indokolását arra a döntésére vonatkozóan, hogy miért folytatta le a közbeszerzést az eljárást megindító hirdetményt előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül, vagy

az ajánlatkérő szerv tájékoztatta az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket a szerződés megkötéséről, feltéve, hogy ez az információ tartalmazza a lényeges indokok összefoglalását a 2014/24/EU irányelv 55. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek szerint és 55. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, illetve a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében rögzítettek szerint és 40. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel. Ez a lehetőség az ezen irányelv 2b. cikke első bekezdésének c) pontjában említett esetekre is vonatkozik;”

7.

A 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság alkalmazhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó, a szerződés odaítélésére irányuló eljárás során a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályokat súlyosan megsértették.”.

47. cikk

A 92/13/EGK irányelv módosításai

A 92/13/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikkben az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ez az irányelv a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2014/25/EU (37) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett szerződésekre alkalmazandó, az említett irányelv 18–24. cikkével, 27–30. cikkével, 34. vagy 55. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével.

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések magukban foglalják az árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéseket, keretmegállapodásokat és dinamikus beszerzési rendszereket.

Ez az a közszolgáltató ajánlatkérők által a 2014/23/EU (38) európai parlamenti és tanácsi irányelvben említett, odaítélt koncessziókra is alkalmazandó, kivéve, ha az ilyen szerződéseket az említett irányelv 10., 12., 13., 14., 16., 17. és 25. cikkével összhangban kizárja.;

„A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a közszolgáltató ajánlatkérő által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2–2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

2.

A 2a. cikkben a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

a)

az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésnek a szerződés odaítéléséről szóló döntést követő megkötésére nem kerülhet sor a szerződés odaítéléséről szólódöntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, illetve egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén a szerződés odaítéléséről szólódöntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldését követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt, illetve a szerződés odaítéléséről szólódöntés kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt.”;

b)

a negyedik albekezdésben az első francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„–

a lényeges indokok összefoglalását a 2014/25/EU irányelv 75. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek szerint – az említett irányelv 75. cikke (3) bekezdésének rendelkezései szerint –, vagy a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében rögzítettek szerint és az említett irányelv 40. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, és”.

3.

A 2b. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdésben

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

ha a 2014/25/EU irányelv vagy – amennyiben alkalmazandó – a 2014/23/EU irányelv nem írja elő az eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét;”;

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

a 2014/25/EU irányelv 52. cikke szerinti dinamikus beszerzési rendszereken alapuló különös szerződések esetében.”

b)

a második bekezdésben az első és a második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

megsértették a 2014/25/EU irányelv 52. cikkének (6) bekezdését, és

a szerződés becsült értéke eléri vagy meghaladja a 2014/25/EU irányelv 15. cikkében megállapított értékhatárokat.”

4.

A 2c. cikkben az „a 2004/17/EK irányelv” kifejezés helyébe az „a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv” kifejezés lép.

5.

A 2d. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

amennyiben a közszolgáltató ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül ítélt oda szerződést úgy, hogy a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv alapján ez nem volt megengedhető;”;

ii.

a b) pontban az „a 2004/17/EK irányelv” kifejezés helyébe az „a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv” kifejezés lép;

b)

a (4) bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–

a közszolgáltató ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a közbeszerzésnek a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül történő odaítélését a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv megengedhetővé teszi,”

c)

az (5) bekezdésben az első franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:.

„–

az ajánlatkérő úgy véli, hogy a szerződés odaítélése összhangban áll a 2014/25/EU irányelv 52. cikke (6) bekezdésével,”

6.

A 2f. cikk (1) bekezdésében az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

azt követő naptól számított legalább harminc naptári nap lejárta előtt, hogy:

a közszolgáltató ajánlatkérő a 2014/25/EU irányelv 70. és 71. cikkének vagy a 2014/23/EU irányelv 31. és 32. cikkének megfelelően tájékoztatót tett közzé az eljárás eredményéről, feltéve, hogy ez a tájékoztató tartalmazza az ajánlatkérő indokolását arra a döntésére vonatkozóan, hogy miért ítélte oda a szerződést a hirdetményt előzetes, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele nélkül, vagy

a közszolgáltató ajánlatkérő tájékoztatta az érintett ajánlattevőket és részvételre jelentkezőket a szerződés megkötéséről, feltéve, hogy ez a tájékoztatás tartalmazza a 2014/25/EU irányelv 75. cikkének (2) bekezdésében – az említett irányelv 75. cikke (3) bekezdése szerint – vagy a 2014/23/EU irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett lényeges indokok összefoglalását, annak 40. cikke (2) bekezdésére is figyelemmel. Ez a lehetőség az ezen irányelv 2b. cikke első bekezdésének c) pontjában említett esetekre is vonatkozik;”.

7.

A 8. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Bizottság alkalmazhatja a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eljárást, ha a szerződés megkötését megelőzően úgy ítéli meg, hogy a 2014/25/EU irányelv vagy a 2014/23/EU irányelv hatálya alá tartozó közbeszerzési, illetve koncessziós eljárás során, illetve a 2014/25/EU irányelv 26. cikke (1) bekezdésével kapcsolatban – olyan közszolgáltató ajánlatkérők esetén, amelyekre ez utóbbi rendelkezést alkalmazni kell – a beszerzésre vonatkozó közösségi jogot súlyosan megsértették.”.

V.   CÍM

FELHATALMAZÁS, VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottság a 7. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást határozatlan időre kapja 2014. április 17-től.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésében és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)   A 7. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (2) bekezdése és a 30. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

49. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)   Az e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek, és mindaddig alkalmazandók, amíg a (2) bekezdés szerint kifogást nem emelnek ellenük. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben közölni kell a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait.

(2)   Az Európai Parlament vagy a Tanács a 48. cikk (5) bekezdésének megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi aktust.

50. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját a 71/306/EGK tanácsi határozattal (39) létrehozott közbeszerzési tanácsadó bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerint bizottság.

(2)   Az e cikkre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

51. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2016. április 18-ig megfeleljenek. Ezen rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

52. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2004/17/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjára, valamint a 2004/18/EK irányelv 1. cikkének (3) és (4) bekezdésére, illetve III. címére történő hivatkozásokat az ezen irányelvre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni.

53. cikk

Monitoring és jelentéstétel

A Bizottság 2019. április 18-ig megvizsgálja, hogy a 8. cikkben megállapított értékhatárok alkalmazása milyen gazdasági hatásokat gyakorol a belső piacra, különösen az olyan tényezők tekintetében, mint a határokon átnyúló szerződések odaítélése és a tranzakciós költségek, és erről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Meg kell vizsgálni az értékhatárok megfelelőségét a megállapodás alapján folyó tárgyalások kontextusában, figyelembe véve az infláció hatását és az ügyleti költségeket. Amennyiben lehetséges és helyénvaló, a Bizottságnak mérlegelnie kell azt, hogy javasolja a megállapodás szerinti értékhatárok növelését a tárgyalások következő fordulója során.

A megállapodás alapján alkalmazandó értékhatárokban bekövetkező bármilyen változás esetén a jelentést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell követnie az ebben az irányelvben meghatározott értékhatárok módosítására.

A Bizottság azt is megvizsgálja, hogy a 12. cikkben meghatározott kizárások milyen gazdasági hatással vannak a belső piacra, figyelembe véve a vízügyi ágazat egyedi struktúráit, és erről 2019. április 18-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság 2021. április 18-ig, és azt követően ötévenként a tagállamok által a 45. cikk (3) bekezdésében biztosított információk alapján felülvizsgálja az irányelv működését, és jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság a nyilvánosság számára elérhetővé teszi a negyedik bekezdés alapján elvégzett felülvizsgálatok eredményeit.

54. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez az irányelv nem alkalmazandó a 2014. április 17. előtt kiírt vagy odaítélt koncessziók odaítélésére.

55. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. február 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 191., 2012.6.29., 84. o.

(2)  HL C 391., 2012.12.18., 49. o.

(3)  Az Európai Parlament 2014. január 15-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. február 11-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 114. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/73/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 94. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1997. december 15-i 97/67/EK irányelve a közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról (HL L 15., 1998.1.21., 14. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-i 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről (HL L 164., 1994.6.30., 3. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. október 23-i 1370/2007/EK rendelete a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/81/EK irányelve a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott társasági formájú vállalkozások éves beszámolóiról, összevont éves beszámolóiról és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 243. oldalát).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról (HL L 134., 2004.4.30., 1. o.)

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 1996. december 16-i 96/71/EK irányelve a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o.).

(16)  A Tanács 1989. december 21-i 89/665/EGK irányelve az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 395., 1989.12.30., 33. o.).

(17)  A Tanács 1992. február 25-i 92/13/EGK irányelve a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 76., 1992.3.23., 14. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről (Lásd e Hivatalos Lap 65. oldalát.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK rendelete a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelve a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

(24)  A Tanács 1977. március 22-i 77/249/EGK irányelve az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.).

(25)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. március 7-i 2002/21/EK irányelve az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. november 5-i 2195/2002/EK rendelete a Közös Közbeszerzési Szószedetről (CPV) (HL L 340., 2002.12.16., 1. o.).

(28)  A Tanács 2008. október 24-i 2008/841/IB kerethatározata a szervezett bűnözés elleni küzdelemről (HL L 300., 2008.11.11., 42. o.).

(29)  HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

(30)  A Tanács 2003. július 22-i 2003/568/IB kerethatározata a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről (HL L 192., 2003.7.31., 54. o.).

(31)  HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

(32)  A Tanács 2002. június 13-i 2002/475/IB kerethatározata a terrorizmus elleni küzdelemről (HL L 164., 2002.6.22., 3. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i 2005/60/EK irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.).

(34)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. április 5-i 2011/36/EU irányelve az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 101., 2011.4.15., 1. o.).

(35)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(36)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződések odaítéléséről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).”

(37)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(38)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződések odaítéléséről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).”

(39)  A Tanács 1971. július 26-i 71/306/EGK határozata az építési beruházásra irányuló közbeszerzésekkel foglalkozó tanácsadó Bizottság létrehozásáról (HL L 185., 1971.8.16., 15. o.).


I. MELLÉKLET

AZ 5. CIKK 7. PONTJÁBAN EMLÍTETT TEVÉKENYSÉGEK JEGYZÉKE  (1)

NACE 1. javított kiadás (2)

CPV-kód

F ÁGAZAT

ÉPÍTŐIPAR

Osztály

Csoport

Al-csoport

Tárgy

Megjegyzések

45

 

 

Építőipar

Ez az osztály az alábbiakat foglalja magában:

— új épületek és építmények építése, helyreállítás és általános javítási munkálatok

45000000

 

45,1

 

Építési terep-előkészítése

 

45100000

 

 

45,11

Épületbontás, földmunka

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

épületek és egyéb szerkezetek bontása,

építési területek megtisztítása,

földkiemelés, területfeltöltés, építési területek kiegyenlítése és planírozása, árokásás, kövek eltávolítása, robbantás stb.,

bányászati terület előkészítése,

takaróréteg eltávolítása, bányatulajdon és bányászati területek egyéb módon történő feltárása és előkészítése.

Ez az alcsoport az alábbiakat is tartalmazza:

építési terület lecsapolása,

mezőgazdasági vagy erdőterület lecsapolása.

45110000

 

 

45,12

Talajmintavétel, próbafúrás

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

építési, geofizikai, geológiai vagy hasonló célokból végzett próbafúrás és talajmintavétel.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

olaj- vagy gázkutak létesítése céljából történő fúrás, lásd 11.20,

vízkútfúrás, lásd 45.25,

aknamélyítés, lásd 45.25,

olaj- és földgázmező feltárása, geofizikai, geológiai és szeizmikus felmérés, lásd 74.20.

45120000

 

45,2

 

Szerkezetkész épület(rész), egyéb építmény építése

 

45200000

 

 

45,21

Általános építési és mélyépítési munkák

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

valamennyi építménytípus építése – mélyépítési munkák:

hidak – az autópályahidakat is beleértve – viaduktok, alagutak és aluljárók,

nagy távolságú csővezetékek, távközlési és villamosvezetékek,

városi csővezetékek, városi távközlési és villamosvezetékek,

kiegészítő városi munkák,

előre gyártott szerkezetek helyszíni összeszerelése és felállítása.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

olaj- és gázkitermeléshez kapcsolódó járulékos szolgáltatói tevékenységek, lásd 11.20,

saját gyártású, nem betonból készült elemekből teljes, előre gyártott szerkezetek felállítása, lásd a 20-as, a 26-os és a 28-as osztályt,

stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka, lásd 45.23,

épületgépészeti szerelés, lásd 45.3,

befejező építés, lásd 45.4,

építészeti és mérnöki tevékenységek, lásd 74.20,

építési projektirányítás, lásd 74.20.

45210000

kivéve:

– 45213316

45220000

45231000

45232000

 

 

45,22

Tetőszerkezet- és tetőépítés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

tetőszerkezet-építés,

tetőfedés,

víz és nedvesség elleni szigetelés.

45261000

 

 

45,23

Autópálya, út, repülőtér és sportlétesítmény építése

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

autópályák, utcák, utak és egyéb jármű- vagy gyalogosforgalom céljára szánt utak építése,

vasútépítés,

repülőtéri kifutópályák építése,

stadionokkal, uszodákkal, tornatermekkel, teniszpályákkal, golfpályákkal és egyéb sportlétesítményekkel összefüggésben végzett, nem épületek létrehozására irányuló építési munka,

útburkolatok és parkolóhelyek jelzéseinek felfestése.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

előzetes földmunkák, lásd 45.11.

45212212 és DA03

45230000

kivéve:

– 45231000

– 45232000

– 45234115

 

 

45,24

Vízi létesítmény építése

Ez az alcsoport az alábbiak építését foglalja magában:

vízi utak, kikötői és folyami építmények, sportkikötők, hajózsilipek stb.,

védőgátak és töltések,

kotrás,

felszín alatti munkálatok.

45240000

 

 

45,25

Egyéb építési szakmunkák

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

szaktudást vagy különleges berendezést igénylő, különféle szerkezetek egy közös aspektusát érintő, építési munkákkal kapcsolatos szaktevékenységek,

alapzat építése, a cölöpverést is beleértve,

vízkútfúrás és -építés, aknamélyítés,

nem saját gyártású acélelemek felállítása,

acélhajlítás,

falazás és kőrakás,

állványzat és munkapadozat felállítása és szétszerelése, az állványzat és munkapadozat bérlését is beleértve,

kémények és ipari kemencék építése.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

állványzat bérlése felállítás és szétszerelés nélkül, lásd 71.32.

45250000

45262000

 

45,3

 

Épületgépészeti szerelés

 

45300000

 

 

45,31

Villanyszerelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe:

elektromos vezetékek és szerelvények,

távközlési rendszerek,

elektromos fűtési rendszerek,

lakossági antennák,

tűzriasztók,

betörésvédelmi riasztók,

felvonók és mozgólépcsők,

villámhárítók stb.

45213316

45310000

kivéve:

– 45316000

 

 

45,32

Szigetelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

hő-, hang-, illetve rezgésszigetelés épületekben vagy egyéb építményekben.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

víz és nedvesség elleni szigetelés, lásd 45.22.

45320000

 

 

45,33

Víz-, gáz-, fűtésszerelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

a következők beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe:

csővezetékek és szaniterberendezések,

gázszerelvények,

fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák,

sprinklerrendszerek.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

elektromos fűtési rendszerek beszerelése, lásd 45.31.

45330000

 

 

45,34

Egyéb épületgépészeti szerelés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

utak, vasutak, repülőterek és kikötők világítási és jelzőrendszerének szerelése,

máshová be nem sorolt szerelvények és berendezési tárgyak beszerelése épületekbe vagy egyéb építményekbe.

45234115

45316000

45340000

 

45,4

 

Befejező építés

 

45400000

 

 

45,41

Vakolás

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

külső és belső vakolat vagy stukkó felhordása, illetve felragasztása épületekben vagy egyéb építményekben, beleértve az ehhez szükséges vakolattartó anyagokat.

45410000

 

 

45,42

Épületasztalos-munka

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

fából vagy egyéb anyagból készült, nem saját gyártású ajtók, ablakok, ajtó- és ablakkeretek, beépített konyhák, lépcsők, üzletberendezések és hasonlók beszerelése,

belső befejező munkálatok, például mennyezetek, fából készült falburkolatok, mozgatható térelválasztók, stb.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

parketta és egyéb, fából készült padlóburkoló anyagok lefektetése, lásd 45.43.

45420000

 

 

45,43

Padló- és falburkolás

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

a következők le- vagy felrakása, burkolóanyagként való alkalmazása, felfüggesztése vagy rögzítése épületekben vagy egyéb építményekben:

kerámiából, betonból vagy csiszolt kőből készült fal-, illetve padlóburkoló lapok,

parketta és egyéb, fából készült padlóburkolat,

szőnyegek és linóleumból készült padlóburkoló anyagok, a gumit és a műanyagot is beleértve,

mozaik, márvány, gránit vagy pala padló- vagy falburkolatok,

tapéta.

45430000

 

 

45,44

Festés és üvegezés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

az épületek belső és külső festése,

mélyépítési szerkezetek festése,

üveg, tükör stb. szerelése.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

ablakok beillesztése, lásd 45.42,

45440000

 

 

45,45

Egyéb befejező építés

Ez az alcsoport az alábbiakat foglalja magában:

magán úszómedencék építése,

tisztítás gőzsugárral, homokfúvás és hasonló kültéri munkák,

egyéb, máshová be nem sorolt befejező építési munkák.

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

épületek és egyéb építmények belső tisztítása, lásd 74.70.

45212212 és DA04

45450000

 

45,5

 

Építési eszköz bérlése, személyzettel

 

45500000

 

 

45,50

Építési eszköz bérlése, személyzettel

Ez az alcsoport nem tartalmazza az alábbiakat:

építési és bontási eszköz és gép bérlése személyzet nélkül, lásd 71.32.

45500000


(1)  Amennyiben a CPV és a NACE értelmezésében különbség áll fenn, a CPV-nómenklatúrát kell alkalmazni.

(2)  A Tanács 1990. október 9-i 3037/90/EGK rendelete az Európai Közösségben a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról (HL L 293., 1990.10.24., 1. o.).


II. MELLÉKLET

A 7. CIKKBEN EMLÍTETT KÖZSZOLGÁLTATÓ AJÁNLATKÉRŐK ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK

Az irányelvnek a közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt koncessziókra vonatkozó rendelkezései az alábbi tevékenységekre alkalmazandók:

1.

A gáz és a hőenergia tekintetében:

a)

gáz vagy hőenergia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése;

b)

ilyen hálózatok ellátása gázzal vagy hőenergiával.

Nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek a közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatoknak a 7. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő általi ellátása gázzal vagy hőenergiával, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

i.

a gáznak vagy a hőenergiának a közszolgáltató ajánlatkérő általi előállítása elkerülhetetlen következménye egy, az e melléklet (2) és (3) bekezdésében említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzésének;

ii.

a nyilvános hálózat ellátása kizárólag az ilyen termelés gazdasági hasznosítására irányul, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem haladja meg az ajánlatkérő árbevételének 20 %-át.

Ezen irányelv alkalmazásában az „ellátás” magában foglalja a gáz előállítását/termelését, valamint nagykereskedelmi és kiskereskedelmi értékesítését. A kitermelés formájában történő gáztermelés azonban e melléklet 4. bekezdésének hatálya alá tartozik.

2.

A villamos energia tekintetében:

a)

villamos energia termelése, szállítása vagy elosztása terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett helyhez kötött hálózatok rendelkezésre bocsátása vagy üzemeltetése;

b)

ilyen helyhez kötött hálózatok ellátása villamos energiával.

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a villamosenergia-ellátás magában foglalja a villamos energia termelését, nagykereskedelmét és kiskereskedelmét.

Nem tekinthető az (1) bekezdés alá tartozó tevékenységnek a közszolgáltatás nyújtására szolgáló hálózatoknak a 4. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti közszolgáltató ajánlatkérő általi ellátása villamos energiával, ha valamennyi alábbi feltétel teljesül:

a)

az érintett ajánlatkérő azért állít elő villamos energiát, mert annak fogyasztására egy, az ebben a bekezdésben, vagy e melléklet (1) és (3) bekezdésében említett tevékenységtől eltérő tevékenység végzéséhez van szüksége;

b)

a nyilvános hálózat ellátása csak az ajánlatkérő saját fogyasztásától függ, és a tárgyévet is magában foglaló előző három év átlaga alapján nem lépte túl az ajánlatkérő össz-energiatermelésének 30 %-át.

3.

Vasúton, automatizált rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, autóbusszal vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén közszolgáltatás nyújtása céljából működtetett hálózatok rendelkezésre bocsátásával vagy üzemeltetésével kapcsolatos tevékenységek.

A közlekedési szolgáltatások esetében akkor lehet hálózat létezéséről beszélni, ha a szolgáltatást valamely tagállam illetékes hatósága által meghatározott üzemeltetési feltételek, például az útvonalakra, a rendelkezésre bocsátandó közlekedési kapacitásra vagy a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó feltételek alapján végzik.

4.

Földrajzi terület hasznosításával kapcsolatos olyan tevékenységek, amelyek célja repülőtér és tengeri vagy belvízi kikötő vagy más terminállétesítmény rendelkezésre bocsátása légi, tengeri vagy belvízi fuvarozók részére.

5.

Az alábbi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó tevékenységek:

a)

postai szolgáltatások;

b)

postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások, feltéve, hogy e szolgáltatásokat olyan szervezet nyújtja, amely az e bekezdés második albekezdésének ii. pontja szerinti postai szolgáltatásokat is nyújt, és feltéve, hogy a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében megállapított feltételek a második albekezdés ii. pontjában szereplő szolgáltatások tekintetében nem teljesülnek.

Ezen irányelv alkalmazásában és a 97/67/EK irányelv sérelme nélkül:

i.

„postai küldemény”: megcímzett küldemény, végleges, szállítandó formájában, tömegétől függetlenül. A levélküldeményeken kívül ilyen küldemények például a könyvek, katalógusok, hírlapok, folyóiratok és a kereskedelmi értékkel rendelkező vagy nem rendelkező árucikket tartalmazó postai csomagok, tömegüktől függetlenül;

ii.

„postai szolgáltatások”: olyan szolgáltatások, amelyek postai küldemények gyűjtését, feldolgozását, szállítását és kézbesítését foglalják magukban. Ide tartoznak mind a 97/67/EK irányelvnek megfelelően létrehozott egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó, mind az oda nem tartozó szolgáltatások;

iii.

„a postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatások”: a következő területeken nyújtott szolgáltatások:

postaszolgálat-irányítási szolgáltatások (a feladást megelőző és azt követő szolgáltatások, például a küldeményrendező szolgáltatások),

az a) pontban nem szereplő postai küldeményekhez, így például címzés nélküli közvetlen küldeményhez kapcsolódó szolgáltatások.

6.

Földrajzi terület hasznosításával kapcsolatos tevékenységek, amelyek célja:

a)

kőolaj vagy földgáz kitermelése;

b)

szén vagy más szilárd tüzelőanyag feltárása vagy kitermelése.


III. MELLÉKLET

A 7. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN EMLÍTETT UNIÓS JOGI AKTUSOK JEGYZÉKE

Azok a jogok, amelyeket olyan eljárás során adtak meg, amelyben biztosították a megfelelő nyilvánosságot, és amelyben a jogok megadása objektív szempontok alapján történt, ezen irányelv értelmében nem tartoznak a „különleges, illetve kizárólagos jogok” körébe. A következő felsorolásban olyan, megfelelő előzetes átláthatóságot biztosító, az Unió más jogi aktusai alapján engedélyek megadását szolgáló eljárások szerepelnek, amelyek nem tartoznak a különleges, illetve kizárólagos jogok körébe.

a)

Földgázberendezések üzemeltetésére vonatkozó engedély megadása a 2009/73/EK irányelv 4. cikke alapján;

b)

Új villamosenergia-termelő létesítmények építésére vonatkozó engedély vagy ajánlati felhívás a 2009/72/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban;

c)

Nem fenntartott vagy nem fenntartandó postai szolgáltatással kapcsolatos engedélyek megadása a 97/67/EK irányelv 9. cikkében meghatározott eljárásokkal összhangban;

d)

A szénhidrogének kitermelését magában foglaló tevékenység folytatására vonatkozó engedély megadása a 94/22/EK irányelvvel összhangban;

e)

Az 1370/2007/EK rendelet szerinti olyan közszolgáltatási szerződések autóbusszal, villamossal, vasúttal vagy metróval végzett személyszállítási közszolgáltatások nyújtására, amelyek odaítélésére a rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban versenytárgyalási eljárás keretében kerül sor, amennyiben a szerződés időtartama megfelel a rendelet 4. cikke (3), illetve (4) bekezdésének.


IV. MELLÉKLET

A 19. CIKKBEN EMLÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK

Leírás

CPV-kód

79611000-0; 75200000-8; 75231200-6; 75231240-8; 79622000-0 [Háztartási kisegítő személyzettel való ellátási szolgáltatások] 79624000-4 [Ápolószemélyzettel való ellátási szolgáltatások] és 79625000-1 [Egészségügyi személyzettel való ellátási szolgáltatások] 85000000-9-től 85323000-9-ig; 85143000-3,

98133100-5, 98133000-4 és 98200000-5 és 98500000-8 [Magánháztartás alkalmazottakkal] és 98513000-2-től 98514000-9-ig [Háztartásoknak nyújtott munkaerő-szolgáltatások, Ügynökségi alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, Irodai alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, Ideiglenes alkalmazottak által háztartásoknak nyújtott szolgáltatások, Bejárónői szolgáltatások és Háztartási szolgáltatások],

Egészségügyi, szociális és kapcsolódó szolgáltatások

85321000-5 és 85322000-2, 75000000-6 [Közigazgatási, honvédelmi és társadalombiztosítási szolgáltatások], 75121000-0, 75122000-7, 75124000-1; 79995000-5-től 79995200-7-ig; 80000000-4-től (Oktatási és képzési szolgáltatások) 80660000-8-ig; 92000000-1-től 92342200-2-ig; 92360000-2-től 92700000-8-ig;

79950000-8 [Kiállítás, vásár és kongresszusszervezési szolgáltatások], 79951000-5 [Szemináriumszervezési szolgáltatások], 79952000-2 [Rendezvényszervezési szolgáltatások], 79952100-3 [Kulturálisesemény-szervezési szolgáltatások], 79953000-9 [Fesztiválszervezési szolgáltatások], 79954000-6 [Partiszervezési szolgáltatások], 79955000-3 [Divatbemutató-rendezési szolgáltatások], 79956000-0 [Vásár- és kiállításszervezési szolgáltatások]

Közigazgatási, szociális, oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások

75300000-9

Kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatások (1)

75310000-2, 75311000-9, 75312000-6,

75313000-3, 75313100-4, 75314000-0,

75320000-5, 75330000-8, 75340000-1,

Segélyekkel, támogatásokkal és juttatásokkal kapcsolatos szolgáltatások

98000000-3; 98120000-0; 98132000-7; 98133110-8 és 98130000-3

Egyéb közösségi, szociális és személyi szolgáltatások, ideértve a szakszervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, a politikai szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat, az ifjúsági szövetségek által nyújtott szolgáltatásokat és a tagsággal rendelkező különféle szervezettel kapcsolatos szolgáltatásokat

98131000-0

Vallási szolgáltatások

55100000-1-tól 55410000-7-ig; 55521000-8-tól 55521200-0-ig

[55521000-8 Élelmiszer-ellátási szolgáltatások magánháztartások számára, 55521100-9

Ebédszállítási szolgáltatások, 55521200-0 Házhozszállítási szolgáltatások].

55520000-1 Élelmezési szolgáltatások, 55522000-5 Élelmezési szolgáltatások szállítási vállalatok számára, 55523000-2 Élelmezési szolgáltatások egyéb vállalatok és intézmények számára, 55524000-9 Iskolai élelmezési szolgáltatások

55510000-8 Étkezdei szolgáltatások, 55511000-5 Étkezdei és egyéb korlátozott vevőkörű büfészolgáltatás, 55512000-2 Büféüzemeltetési szolgáltatások, 55523100-3 Iskolai ebédszolgáltatás

Szállodai és éttermi szolgáltatások

79100000-5-től 79140000-7-ig (kivéve 75231100-5);

Jogi szolgáltatások, amennyiben nem zárandók ki a 10. cikk(8) bekezdésének d) pontja szerint

75100000-7-től 75120000-3-ig (kivéve 75123000-4); 75125000-8-től 75131000-3-ig

Egyéb közigazgatási és kormányzati szolgáltatások

75200000-8-tól 75231000-4-ig;

Közösségi szolgáltatások nyújtása

75231210-9-től 75231230-5-ig; 75240000-0-tól 75252000-7-ig; 794300000-7; 98113100-9

Börtönökkel kapcsolatos szolgáltatások, közbiztonsági és mentési szolgáltatások, amennyiben a 10. cikk (5) bekezdésének g) pontja alapján nincsenek kizárva

79700000-1-től 79721000-4-ig [Nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai, Biztonsági szolgáltatások, Riasztásfigyelési szolgáltatások, Őrzési szolgáltatások, Felügyeleti szolgáltatások, Követőrendszerrel kapcsolatos szolgáltatások, Szökevénykeresési szolgáltatások, Járőrözési szolgáltatások, Azonosítóigazolvány-kibocsátási szolgáltatások, Nyomozási szolgáltatások és Nyomozóirodai szolgáltatások]

79722000-1[Grafológiai szolgáltatások], 79723000-8 [Hulladékvizsgálati szolgáltatások]

Nyomozóirodák és biztonsági szolgálatok szolgáltatásai

64000000-6 [Postai és távközlési szolgáltatások], 64100000-7 [Postai és futárszolgáltatás], 64110000-0 [Postai szolgáltatások], 64111000-7 [Újságokkal és időszaki kiadványokkal kapcsolatos postai szolgáltatások], 64112000-4 [Levelekkel kapcsolatos postai szolgáltatások], 64113000-1 [Csomagokkal kapcsolatos postai szolgáltatások], 64114000-8 [Postahivatali szolgáltatások], 64115000-5 [Postafiók-kölcsönzés], 64116000-2 [Postai küldeménymegőrzési (poste restante) szolgáltatások], 64122000-7 [Belső irodai kézbesítési szolgáltatások]

Postai szolgáltatások

50116510-9 [Gumiabroncs vulkanizálása], 71550000-8 [Kovácsműhely-szolgáltatások]

Különféle szolgáltatások

98900000-2 [Területen kívüli szervezetek és testületek által nyújtott szolgáltatások] és 98910000-5 [Nemzetközi szervezetek és testületek által nyújtott szakszolgáltatás]

Nemzetközi szolgáltatások


(1)  Ezen irányelv hatálya nem terjed ki e szolgáltatásokra, amennyiben azokat nem gazdasági jellegű általános szolgáltatásként szervezik. A tagállamok saját belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy a kötelező társadalombiztosításhoz kötődő szolgáltatásokat vagy más szolgáltatásokat általános érdekű szolgáltatásként vagy nem gazdasági jellegű általános szolgáltatásként szervezik-e meg.


V. MELLÉKLET

A 31. CIKKBEN EMLÍTETT KONCESSZIÓS HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1.

Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek, illetve, ha azzal nem azonos, annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog rendelkezik róla), címe a NUTS-kóddal együtt, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információkat lehet kérni.

2.

Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő típusa és a fő tevékenység.

3.

Ha a részvételi jelentkezések ajánlatot tartalmaznak, az az e-mail cím vagy internetcím, amelyen a koncessziós dokumentáció korlátlanul és teljes körűen, közvetlenül és díjmentesen hozzáférhető. Amennyiben a korlátlan és teljes körű, közvetlen és díjmentes hozzáférés a 34. cikk (2) bekezdésében említett esetekben nem biztosított, annak megjelölése, hogy hogyan lehet megtekinteni a közbeszerzési dokumentációt.

4.

A koncesszió leírása: az építési beruházás, illetve a szolgáltatások jellege és terjedelme, nagyságrendje vagy indikatív értéke, és, ha lehetséges, a szerződés időtartama. Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.

5.

A CPV-nómenklatúra szerinti hivatkozási szám(ok). Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

6.

Építési koncesszió esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, vagy szolgáltatási koncesszió esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja, amennyiben a koncesszió részekből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

7.

Részvételi feltételek, köztük:

a)

adott esetben annak feltüntetése, hogy a szerződést védett munkahelyek számára tartják fenn vagy az csak védett munkahely-teremtési programok keretében teljesíthető;

b)

adott esetben annak feltüntetése, hogy a szolgáltatás teljesítését törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján egy meghatározott szakma számára tartják-e fenn; a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésre való hivatkozás;

c)

adott esetben a kiválasztási szempontok jegyzéke és rövid leírása; az adott esetben megkövetelt alkalmasság minimumkövetelményei; a megkövetelt igazolási mód (nyilatkozat, dokumentáció).

8.

A részvételi jelentkezések benyújtásának vagy az ajánlatok beérkezésének határideje.

9.

A koncesszió odaítélésére alkalmazandó értékelési szempontjai, amennyiben nem szerepelnek más koncessziós dokumentumban.

10.

A hirdetmény feladásának időpontja.

11.

A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati kérelem benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, telefaxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

12.

Adott esetben a koncesszió teljesítésének egyedi feltételei.

13.

Cím, amelyre a részvételi jelentkezéseket vagy az ajánlatokat továbbítani kell.

14.

Adott esetben az elektronikus kommunikációs eszközök használatához kapcsolódó követelmények és feltételek megjelölése.

15.

Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a koncesszió uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

16.

Építési koncesszió esetében arra vonatkozó utalás, hogy a koncesszió a koncessziókról szóló megállapodás hatálya alá tartozik-e.


VI. MELLÉKLET

A 31. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA VONATKOZÓ KONCESSZIÓK ESETÉBEN AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1.

Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek, valamint, ha azzal nem azonos, annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog előírja), címe a NUTS-kóddal együtt, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információt lehet kérni.

2.

Adott esetben az az e-mail vagy internetcím, amelyen a kiírási feltételek és minden kiegészítő irat hozzáférhető.

3.

Az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő típusa és a fő tevékenység.

4.

A CPV-kódok; amennyiben a szerződés több részre oszlik, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

5.

A szolgáltatási koncesszió fő teljesítési helyének NUTS-kódja.

6.

A szolgáltatások leírása, nagyságrend vagy indikatív érték.

7.

Részvételi feltételek.

8.

Adott esetben az(ok) a határidő(k), ameddig az ajánlatkérő szervet vagy a közszolgáltató ajánlatkérőt értesíteni kell a részvételi szándékról.

9.

Adott esetben az alkalmazandó odaítélési eljárás főbb jellemzőinek rövid leírása.

10.

Bármely más lényeges információ.


VII. MELLÉKLET

A 32. CIKKBEN EMLÍTETT, A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1.

Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek, illetve, ha azzal nem azonos, annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog rendelkezik róla), címe a NUTS-kóddal együtt, és adott esetben telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információkat lehet kérni.

2.

Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő típusa és a fő tevékenység.

3.

A CPV-kódok.

4.

Építési koncesszió esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, vagy szolgáltatási koncesszió esetén a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

5.

A koncesszió leírása: az építési beruházás, illetve a szolgáltatások jellege és terjedelme, a szerződés időtartama. Amennyiben a koncesszió több részből áll, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni. Adott esetben az opciók leírása.

6.

Az alkalmazott odaítélési eljárás leírása, hirdetmény közzététele nélküli odaítélés esetén indokolás.

7.

A 41. cikkben említett, a koncesszió vagy koncessziók esetében alkalmazott odaítélési szempontok.

8.

A koncesszió odaítéléséről szóló döntés vagy döntések időpontja.

9.

A beérkezett ajánlatok száma minden koncessziós eljárás esetében, az alábbiak feltüntetésével:

a)

azon gazdasági szereplők által benyújtott ajánlatok száma, amelyek kis- és középvállalkozások;

b)

a külföldről érkezett ajánlatok száma;

c)

az elektronikusan benyújtott ajánlatok száma.

10.

Minden egyes odaítélés esetében a nyertes ajánlattevő(k) neve, címe és NUTS-kódja, valamint adott esetben telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, feltüntetve, hogy:

a)

a nyertes ajánlattevő kis- és középvállalkozás;

b)

a koncessziót konzorciumnak ítélték-e oda.

11.

Az odaítélt koncesszió értéke és fő pénzügyi feltételei, beleértve az alábbiakat:

a)

díjak, árak és esetleges bírságok;

b)

esetleges jutalmak vagy kifizetések;

c)

a koncesszió értékével kapcsolatos minden egyéb információ, a 8. cikk (3) bekezdésében meghatározottakkal összhangban.

12.

Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a koncesszió európai uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

13.

A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

14.

A hirdetményben meghirdetett koncesszió(k)ra vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt korábbi közzététel időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

15.

A hirdetmény feladásának időpontja.

16.

A koncesszió becsült értékének kiszámításához alkalmazott módszer, amennyiben a 8. cikkel összhangban más koncessziós dokumentum nem határozza meg.

17.

Bármely más lényeges információ.


VIII. MELLÉKLET

A 32. CIKKBEN EMLÍTETT, SZOCIÁLIS ÉS EGYÉB MEGHATÁROZOTT SZOLGÁLTATÁSOKRA IRÁNYULÓ KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ, A KONCESSZIÓ ODAÍTÉLÉSÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓKBAN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1.

Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek, illetve, ha azzal nem azonos, annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog rendelkezik róla), címe a NUTS-kóddal együtt, adott esetben telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információkat lehet kérni.

2.

Az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő típusa és a fő tevékenység.

3.

A CPV-kódok; amennyiben a szerződés több részre oszlik, ezt az információt mindegyik rész esetében meg kell adni.

4.

A koncesszió tárgyának összefoglaló megjelölése.

5.

A beérkezett ajánlatok száma.

6.

A nyertes ajánlat értéke, díjakkal és árakkal.

7.

A nyertes gazdasági szereplő(k) neve, címe a NUTS-kóddal együtt, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme.

8.

Bármely más lényeges információ.


IX. MELLÉKLET

A KÖZZÉTÉTEL JELLEMZŐI

1.   A hirdetmények közzététele

A 31. és 32. cikkben említett hirdetményeket az ajánlatkérő szerveknek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőknek meg kell küldeniük az Európai Unió Kiadóhivatalának, és azokat a következő szabályokkal összhangban kell közzétenni:

A 31. és 32. cikkben említett hirdetményeket az Európai Unió Kiadóhivatala teszi közzé.

Az Európai Unió Kiadóhivatala a 33. cikk (2) bekezdésében említett visszaigazolást küld az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek.

2.   A hirdetmények elektronikus feladásához létrehozott formátum és eljárás

A Bizottság által a hirdetmények elektronikus feladásához létrehozott formátum és eljárás a „http://simap.europa.eu” internetcímen érhető el.


X. MELLÉKLET

A 30. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI SZOCIÁLIS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI EGYEZMÉNYEK JEGYZÉKE

 

87. számú ILO-egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről;

 

98. számú ILO-egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról;

 

29. számú ILO-egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról;

 

105. számú ILO-egyezmény a kényszermunka felszámolásáról;

 

138. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról;

 

111. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatásból és foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről;

 

100. számú ILO-egyezmény a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról;

 

182. számú ILO-egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről;

 

bécsi egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelméről és annak Montreali Jegyzőkönyve az ózonréteget lebontó anyagokról;

 

bázeli egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról (Bázeli Egyezmény);

 

Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról;

 

Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról.


XI. MELLÉKLET

A KONCESSZIÓNAK AZ IDŐTARTAMÁN BELÜL TÖRTÉNŐ, 43. CIKK SZERINTI MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HIRDETMÉNYBEN FELTÜNTETENDŐ INFORMÁCIÓK

1.

Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek, illetve, ha azzal nem azonos, annak a szervnek a neve, azonosító száma (amennyiben a nemzeti jog rendelkezik róla), címe a NUTS-kóddal együtt, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme, amelytől további információkat lehet kérni.

2.

A CPV-kódok.

3.

Építési koncesszió esetén a beruházás fő helyszínének NUTS-kódja, szolgáltatási koncesszió esetén pedig a teljesítés fő helyszínének NUTS-kódja.

4.

A koncesszió módosítás előtti és módosítás utáni jellemzőinek leírása: az építési beruházás, illetve a szolgáltatások jellege és terjedelme.

5.

Adott esetben a koncesszió értékének módosítása, többek között az ár vagy díj emelkedése a módosítás következtében.

6.

Azon körülmények leírása, amelyek szükségessé tették a módosítást.

7.

A koncesszió odaítéléséről szóló döntés meghozatalának időpontja.

8.

Adott esetben az új gazdasági szereplő vagy szereplők neve, címe és NUTS-kódja, telefonszáma, faxszáma, e-mail és internetcíme.

9.

Arra vonatkozó tájékoztatás, hogy a koncesszió uniós alapokból finanszírozott projekttel és/vagy programmal kapcsolatos-e.

10.

A jogorvoslati és adott esetben békéltetési eljárást lebonyolító szerv neve és címe. A jogorvoslati eljárásra vonatkozó határidővel kapcsolatos pontos információ, illetve szükség esetén annak a szervnek a neve, címe, telefonszáma, faxszáma és e-mail címe, amelytől ez az információ beszerezhető.

11.

A hirdetmény tárgyát képező szerződésekre vonatkozóan az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételek időpontja(i) és hivatkozási száma(i).

12.

A hirdetmény feladásának időpontja.

13.

Bármely más lényeges információ.


Top