EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014D0541

Az Európai Parlament és a Tanács 541/2014/EU határozata ( 2014. április 16. ) az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról

OJ L 158, 27.5.2014, p. 227–234 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force: This act has been changed. Current consolidated version: 02/08/2018

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2014/541(1)/oj

27.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 158/227


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 541/2014/EU HATÁROZATA

(2014. április 16.)

az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 189. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A Bizottság 2011. április 4-i„Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című közleményében hangsúlyozta, hogy az a megosztott hatáskör, amelyet az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) ruházott az űrpolitika terén az Európai Unióra, együtt jár a tagállamokkal való partnerség megerősítésével. A Bizottság kiemelte továbbá, hogy minden új intézkedést a már meglévő erőforrásokra alapozva kell végrehajtani, és eközben közösen fel kell tárni az új erőforrások iránti igényeket is.

(2)

A Tanács „Az európai űrpolitika előmozdítása” című, 2008. szeptember 26-i állásfoglalásában (3) emlékeztetett arra, hogy a világűrbe telepített eszközök nélkülözhetetlenné váltak gazdaságunk számára, ezért gondoskodni kell biztonságukról. Állásfoglalásában a Tanács rámutat arra, hogy „Európának […] létre kell hoznia egy, az űrinfrastruktúrájának és az űrszemétnek az ellenőrzésére és felügyeletére szolgáló európai képességet, amely kezdetben meglévő nemzeti és európai eszközökön alapul, kiaknázva a többi partnerországgal és azok képességeivel kialakítható kapcsolatok előnyeit”.

(3)

A Tanács a „Globális kihívások és az európai űrrendszerek teljes mértékű kiaknázása” című 2010. november 25-i állásfoglalásában elismerte, hogy ki kell fejleszteni azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik a világűr-megfigyelést mint olyan európai szintű tevékenységet, amely a meglévő nemzeti és európai polgári és katonai eszközök fejlesztésére és hasznosítására irányul, és felkérte a Bizottságot és a Tanácsot, hogy javasoljanak olyan irányítási struktúrát és adatpolitikát, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy – az alkalmazandó biztonsági követelmények és szabályok betartása mellett – a rendelkezésre álló nemzeti képességeikkel ehhez hozzájáruljanak. Emellett felkért „minden európai intézményi szereplőt, hogy vizsgálják meg olyan megfelelő intézkedések meghozatalának lehetőségét”, amelyek konkrétan meghatározott polgári és katonai felhasználói követelményeken alapulnak, az e területen rendelkezésre álló eszközöket az alkalmazandó biztonsági követelményekkel összhangban hasznosítják, és kiaknázzák az Európai Űrügynökség (ESA) világűr-megfigyelési előkészítő programjának eredményeit.

(4)

A Tanács „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című bizottsági közleményre vonatkozó, 2011. május 31-i következtetései, valamint a Tanács „Iránymutatások az űr által az európai polgárok biztonsága szempontjából képviselt hozzáadott értékre és előnyökre vonatkozóan” című, 2011. december 6-i állásfoglalása (4) ismételten leszögezte, hogy „létre kell hozni a hatékony világűr-megfigyelési képességet mint európai szintű tevékenységet”, valamint rámutatott, hogy az Európai Uniónak „a lehető legszélesebb körben igénybe kell vennie azokat az eszközöket, kompetenciákat és készségeket, amelyek már rendelkezésre állnak vagy fejlesztés alatt állnak a tagállamokban, illetve európai vagy adott esetben nemzetközi szinten”. Figyelemmel egy ilyen rendszer kettős felhasználást lehetővé tévő jellegére és különleges biztonsági dimenziójára, a Tanács felszólította a Bizottságot és a Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy szoros együttműködésben az ESA-val és azokkal a tagállamokkal, amelyek rendelkeznek ilyen eszközökkel és kapacitással, valamint minden érintett szereplővel konzultációt folytatva terjesszen elő javaslatokat arra vonatkozóan, hogy a világűr-megfigyelési képesség mint európai szintű tevékenység kifejlesztése érdekében hogyan lehet maradéktalanul kiaknázni ezeket az eszközöket és kapacitásokat, illetve hogyan lehet azokra építeni, és ezzel összefüggésben határozzon meg olyan megfelelő irányítási és adatpolitikát, amely figyelembe veszi a világűr-megfigyelés során szerzett adatok fokozottan érzékeny jellegét.

(5)

A világűr-megfigyelés alapvetően három főbb területet ölel fel, nevezetesen az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését (SST), az űrmeteorológiát és a földközeli objektumok kutatását. Az e területen végzett tevékenységek célja az infrastruktúrák védelme a világűrben és a világűrtől. Ennek a határozatnak, amely az űrmegfigyelésre és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követésére vonatkozik, erősítenie kell a három terület közötti szinergiákat.

(6)

Az összeütközések kockázatának csökkentése érdekében az Unió szinergiák kialakítására törekedne az űrszemét aktív eltávolítására és semlegesítésére irányuló olyan kezdeményezésekkel, mint például az ESA által e célra kidolgozott intézkedés.

(7)

Az űrszemét mára az űrbeli tevékenységek biztonságát és fenntarthatóságát veszélyeztető komoly fenyegetéssé vált. Ezért keretet kell létrehozni az SST támogatására, azzal a céllal, hogy elősegítő legyen olyan szolgáltatások kialakítása és működtetése, amelyek magukban foglalják az űrobjektumok nyomon követését és ellenőrzését, és ezáltal megelőzik az űrjárműveknek az ütközések miatti megrongálódását és az űrszemét elterjedését, valamint azzal a céllal, hogy előrejelezzék a röppályák és a Föld légkörébe való visszatérési útvonalakat annak érdekében, hogy hasznos információkat nyújtsanak a kormányok és a polgári védelmi szolgálatok számára az űrjárműveknek és azok hulladékának a Föld légkörébe való irányítatlan visszatérése esetén.

(8)

Az SST-támogatási keretnek hozzá kell járulnia azon európai és nemzeti űrinfrastruktúrák és szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságának a biztosításához, amelyek alapvető fontosságúak az európai gazdaságok, társadalmak és polgárok védelme és biztonsága szempontjából.

(9)

Az SST-szolgáltatások a világűrbe telepített infrastruktúrák minden állami vagy magánüzemeltetőjének hasznára válhatnak majd, így az uniós űrprogramok – mindenekelőtt az 1285/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott Galileo és EGNOS európai műholdas navigációs programok és a 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelette (6) létrehozott Kopernikusz-program – tekintetében rá háruló felelősséget figyelembe véve maga az Unió is. A légkörbe való, irányítás nélküli visszatérésre, valamint a becsapódás becsült helyére és idejére vonatkozó korai figyelmeztetések ezenkívül a polgári védelem területéért felelős állami hatóságok számára is hasznosak. Ezek a szolgáltatások továbbá más felhasználók, így például a magánbiztosítók érdeklődésére is számot tarthatnak, a műholdak élettartama során bekövetkező ütközések miatti potenciális felelősség megbecslése szempontjából. Ezenkívül hosszabb távon célszerű lenne előirányozni egy nyilvános tájékoztatási szolgálat létrehozását is, amely szabadon hozzáférhető és újrafelhasználható információkkal szolgálna a Föld körüli pályán keringő űrobjektumok keringési pályájára vonatkozó jellemzőkkel kapcsolatban.

(10)

Az SST-szolgáltatásoknak ki kell egészíteniük a világűrbe telepített infrastruktúra védelméhez kapcsolódó azon kutatási tevékenységeket, amelyek az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott „Horizont 2020” keretében zajlanak, csakúgy, mint az Unió kiemelt űrprogramjait – a Kopernikuszt és a Galileo-t –, „Az európai digitális menetrend” című, 2010. augusztus 26-i bizottsági közleményben említett digitális menetrend kezdeményezést, az információs társadalom megvalósítását elősegítő egyéb telekommunikációs infrastruktúrákat, a biztonsági vonatkozású kezdeményezéseket, valamint az ESA e területen folytatott tevékenységét.

(11)

Az SST-támogatási keretnek hozzá kell járulnia a világűr békés hasznosításának és kiaknázásának biztosításához.

(12)

Az SST-támogatási kereten belül figyelmet kell fordítani a nemzetközi partnerekkel – köztük különösen az Amerikai Egyesült Államokkal, a nemzetközi szervezetekkel és más harmadik felekkel – való együttműködésre is, mindenekelőtt az űrbeli ütközések elkerülése és az űrszemét elterjedésének megakadályozása érdekében. A keretnek továbbá az űrtevékenységek védelmének, biztonságának és fenntarthatóságának biztosítása érdekében ki kell egészítenie a már meglévő olyan enyhítő intézkedéseket, mint például az űrszemét mérséklésére irányuló ENSZ-ajánlások és egyéb kezdeményezések. Ezen túlmenően a keretnek összhangban kell lennie az űrtevékenységekre vonatkozó nemzetközi magatartási kódexre tett uniós javaslattal.

(13)

Az SST-támogatási keretnek lényegében a hálózatépítést és az SST-szolgáltatások nemzeti SST-eszközök segítségével való biztosítását kell magában foglalnia. Amint mindez megvalósult, a következő feladat az új érzékelők kifejlesztésének vagy a tagállamok által működtetett meglévő érzékelők továbbfejlesztésének az ösztönzése.

(14)

A Bizottságnak és az e határozattal létrehozott SST-konzorciumnak – az Európai Űrügynökséggel és más érintett felekkel szoros együttműködésben – illetékességi körüknek megfelelően továbbra is irányító szerepet kell betöltenie a stratégiai partnerekkel az SST tárgykörében folytatott szakmai párbeszéd során.

(15)

A világűr-megfigyeléssel szemben támasztott polgári és katonai igényeket az „európai űrmegfigyeléssel szemben támasztott magas szintű polgári és katonai követelmények” tárgyában készült, jóváhagyott bizottsági munkaanyag állapította meg. Az SST-szolgáltatások nyújtását a polgári felhasználói igények szerint kell alakítani. A tisztán katonai célok ezért nem képezik e határozat tárgyát. A Bizottságnak a felhasználói közösség képviselőinek bevonásával célszerű kialakítania egy mechanizmust a felhasználói igények rendszeres áttekintésére és szükség szerinti frissítésére. Ennek érdekében célszerű folytatnia a szükséges párbeszédet a megfelelő szereplőkkel, így például az Európai Védelmi Ügynökséggel és az Európai Űrügynökséggel.

(16)

Az SST-szolgáltatások működésének az Unió és a tagállamok közötti partnerségen kell alapulnia, és ki kell használnia a tagállamokban jelenleg és a jövőben rendelkezésre álló szakértelmet és eszközöket egyaránt, ideértve az ESA révén kifejlesztett eszközöket is. Az eszközeik feletti tulajdonjogot és ellenőrzést továbbra is a tagállamoknak kell gyakorolniuk, és ugyancsak nekik kell felelniük az eszközök működtetéséért, karbantartásáért és felújításáért. Az SST támogatási keret új SST-érzékelők kifejlesztéséhez nem nyújtana pénzügyi támogatást. Amennyiben a felhasználói igényeknek való megfeleléshez új érzékelőkre lenne szükség, a kérdést nemzeti vagy adott esetben európai kutatási és fejlesztési program keretében lehetne kezelni. A Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell, illetve elő kell segíteniük a tagállamoknak a támogatási keretben való lehető legszélesebb körű részvételét, a részvételre vonatkozó kritériumoknak való megfelelés függvényében.

(17)

Az SST-szolgáltatások nyújtásában részt vehetne az Európai Unió Műholdközpontja (EUMK) is. Az EUMK olyan uniós ügynökség, amelyet a 2001/555/KKBP tanácsi együttes fellépés (8) hozott létre, és amely különböző besorolási szintű térinformatikai képinformációs szolgáltatásokat és termékeket biztosít a polgári és katonai felhasználók számára. Mivel az Ügynökség szakismerettel rendelkezik a minősített információk biztonságos környezetben való kezelését illetően, és szoros intézményi kapcsolatokat tart fenn a tagállamokkal, jelentős mértékben megkönnyítheti az SST-szolgáltatások kezelését és biztosítását. Ahhoz, hogy az Európai Unió Műholdközpontja szerephez jusson az SST támogatási keretben, módosítani kell az említett együttes fellépést, amely jelenleg nem ír elő feladatot az EUMK számára az SST területén. A Bizottságnak adott esetben együtt kell működnie az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), tekintettel arra, hogy ez utóbbi támogatást nyújt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az EUMK műveleti igazgatásához.

(18)

A bizonyos űrobjektumok jellegére, egyedi jellemzőire és helyzetére vonatkozó pontos információk befolyásolhatják az Uniónak, tagállamainak, valamint harmadik országoknak a biztonságát. A vonatkozó képességek – így többek között az SST-érzékelők – hálózatának létrehozása és működtetése, az SST-adatok feldolgozását és elemzését szolgáló kapacitások, illetve az SST-szolgáltatások nyújtása tekintetében ezért a tagállamoknak és adott esetben a Tanács Biztonsági Bizottságának (Biztonsági Bizottság) figyelmet kell fordítania a megfelelő biztonsági szempontokra. Következésképpen ebben a határozatban általános rendelkezéseket kell megállapítani az SST-információk felhasználására és – a tagállamok, az SST-szolgáltatások igénybevevői, és adott esetben az EUMK közötti – biztonságos cseréjére vonatkozóan. Ezenfelül, a Bizottságnak, az EKSZ-nek és a tagállamoknak meg kell határozniuk az SST támogatási keret biztonságához kapcsolódó ügyek intézéséhez szükséges koordinációs mechanizmust.

(19)

Az SST-adatok felhasználására és az SST-információk felhasználására és biztonságos cseréjére vonatkozó rendelkezések megtárgyalásának és végrehajtásának a részt vevő tagállamok felelősségi körébe kell tartoznia. Az SST-adatok felhasználására és az SST-információk információk felhasználására és cseréjére vonatkozóan az ebben a határozatban, illetve a részt vevő tagállamok és adott esetben az EUMK közötti megállapodásban foglalt rendelkezésekben tükröződniük kell az SST-adatok biztonságára vonatkozó jóváhagyott ajánlásoknak.

(20)

Az SST-adatok potenciális érzékenysége folytán olyan együttműködésre van szükség, amely a hatékonyságon és a kölcsönös bizalmon alapul, többek között az SST-adatok feldolgozásának és elemzésének módját illetően. E cél megvalósítását szolgálná a nyílt forráskódú szoftver potenciális alkalmazása is, amely lehetővé teszi, hogy az engedéllyel rendelkező SST-adatszolgáltatók operatív módosítások és javítások céljából biztonságosan hozzáférjenek a forráskódhoz.

(21)

A Biztonsági Bizottság kockázatkezelési struktúra létrehozását javasolta annak érdekében, hogy az SST támogatási keret végrehajtása során kellő figyelmet kapjanak az adatbiztonsági kérdések. E célból a részt vevő tagállamoknak és adott esetben az EUMK-nak – a Biztonsági Bizottság által megfogalmazott ajánlásokat szem előtt tartva – megfelelő kockázatkezelési struktúrákat és eljárásokat kell kialakítaniuk.

(22)

E határozat egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (9) összhangban kell gyakorolni.

(23)

E határozat céljait, nevezetesen az érzékelőhálózat létrehozására és működtetésére irányuló intézkedések támogatását, az SST-adatok feldolgozását és elemzését szolgáló kapacitások létrehozását, valamint az SST-szolgáltatások kialakítását és működtetését a tagállamok külön-külön nem tudják kielégítően megvalósítani, mivel e szolgáltatásoknak a részt vevő tagállamok konzorciuma általi biztosítása azonban hasznára válna az Uniónak, mint a világűrbe telepített eszközök fő tulajdonosának, és a határozat léptéke miatt annak céljai az Unió szintjén jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(24)

E határozat céljai hasonlóak az 1285/2013/EU rendelet 1. cikke, 3. cikkének c) és d) pontja és 4. cikke, a 2013/743/EU tanácsi határozat (10) 2. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontja, I. melléklete II. részének 1.6.2. d) pontja és I. melléklete III. részének 7.5. és 7.8. pontja, valamint a 377/2014/EU rendelet 8. cikke (2) bekezdésének b) pontja által létrehozott programokban meghatározott célkitűzésekhez, amelyek folyó áron 26,5 millió EUR-ig terjedő összeget különítenek el. Az SST-támogatási keret céljai végrehajtásának – így különösen a meglévő eszközök hálózatba kapcsolásának – teljes finanszírozási igénye 70 millió euróra becsülhető. Figyelemmel az e határozatban és a fent említett programokban meghatározott célok hasonlóságára, az e határozat szerinti intézkedések a fenti programok révén finanszírozhatók, az e programok alapjául szolgáló jogi aktussal teljes mértékben összeegyeztethető módon.

(25)

Ahhoz, hogy az SST-tevékenységek végzését illetően az Unió számára megfelelő szintű autonómiát lehessen biztosítani, szükség lenne egy, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) szerinti megfelelő alap-jogiaktusra. Ezt a lehetőséget a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának keretében kellene mérlegelni.

(26)

A világűr-megfigyelés érzékeny jellegére tekintettel mind az érzékelők működtetésének, mind pedig az SST-szolgáltatások nyújtását lehetővé tévő adatok feldolgozásának a részt vevő tagállamok hatáskörében kell maradnia. A nemzeti SST-eszközöknek az irányításukért és működtetésükért felelős tagállamok hatáskörében kell maradniuk,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A keret létrehozása

Ez a határozat létrehozza az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését („SST”) támogató keretet.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.   „űrobjektum”: a világűrben található, ember által előállított objektumok;

2.   „űrjármű”: meghatározott célt szolgáló űrobjektum, ideértve az aktív műholdakat és a hordozórakéták utolsó fokozatait is;

3.   „űrszemét”: minden olyan, a Föld körül keringő vagy a Föld légkörébe visszatérő űrbeli objektum – például űrjármű vagy annak darabjai és elemei –, amely már nem működik vagy semmilyen célt nem szolgál, ideértve a rakéták vagy műholdak részeit vagy a nem működő műholdakat is;

4.   „SST-érzékelő”: olyan eszköz vagy eszközcsoport – pl. a földfelszínre vagy a világűrbe telepített radarok és teleszkópok –, amely képes az űrobjektumokra vonatkozó fizikai paraméterek, például a méret, a helyzet és a sebesség mérésére;

5.   „SST-adatok”: az űrobjektumoknak az SST-érzékelők által rögzített fizikai paraméterei, vagy az űrobjektumok keringési pályájára vonatkozóan az SST-érzékelők által észlelt adatok alapján kapott paraméterek;

6.   „SST-információ”: olyan feldolgozott SST-adat, amely a szolgáltatás igénybevevője számára közvetlenül értelmezhető.

3. cikk

Az SST-támogatási keret céljai

(1)   Az SST-támogatási keret általános célja az, hogy hozzájáruljon azon európai és nemzeti űrinfrastruktúrák és szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságának a biztosításához, amelyek alapvető fontosságúak az európai gazdaságok, társadalmak és polgárok védelme és biztonsága szempontjából.

(2)   Az SST-támogatási keret konkrét céljai:

a)

az európai űrjárművek földkörüli pályán végzett műveleteit érintő ütközési kockázatok felmérése és csökkentése, és az űrjárművek üzemeltetői számára a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyabb tervezésének és kivitelezésének lehetővé tétele;

b)

az európai űrjárművek indításához kapcsolódó kockázatok csökkentése;

c)

az űrjárművek vagy az űrszemét földi légkörbe való irányítatlan visszatérésének felügyelete, valamint pontosabb és hatékonyabb korai figyelmeztetések biztosítása az uniós polgárok biztonságát fenyegető potenciális veszélyek csökkentése és a földi infrastruktúrákat érintő potenciális károk enyhítése céljából.

d)

fellépés az űrszemét elterjedésének megelőzése érdekében.

4. cikk

Az SST-támogatási keret által támogatott tevékenységek

(1)   A 3. cikkben meghatározott célok megvalósítása érdekében az SST-támogatási keret az alábbi, az SST-képességek európai szintű, megfelelő uniós autonómia melletti létrehozására irányuló célokat támogatja:

a)

az űrobjektumok megfigyelése és nyomon követése, illetve egy vonatkozó adatbázis létrehozása céljából egy olyan érzékelőkapacitás létrehozása és működtetése, amely a tagállamok által a földfelszínre és/vagy a világűrbe telepített érzékelők – köztük az ESA segítségével létrejött nemzeti érzékelők – hálózatából áll;

b)

egy olyan, az SST-adatok nemzeti szintű feldolgozására és elemzésére szolgáló feldolgozó kapacitás létrehozása és működtetése, amelyből az előállított SST-információk és -szolgáltatások azután továbbíthatók az SST-szolgáltató kapacitáshoz;

c)

egy, az 5. cikk (2) bekezdésében említett szervek számára az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott SST-szolgáltatásokat nyújtó kapacitás létrehozása.

(2)   Az SST támogatási keret új SST-érzékelők kifejlesztéséhez nem nyújt támogatást.

5. cikk

SST-szolgáltatások

(1)   A 4. cikkben említett SST-szolgáltatások polgári jellegűek. Az SST-szolgáltatások az alábbi szolgáltatásokat foglalják magukban:

a)

az űrjárművek közötti vagy az űrjármű és űrszemét közötti ütközéskockázat értékelése, valamint az ütközés elkerülését szolgáló riasztás az űrjárművek indítása, alacsony keringési pályán való tartózkodása, a keringési pályán való üzemelése és l pályáról történő eltávolítása során.

b)

az űrjárművek keringési pályán való fragmentációjának, szétesésének vagy ütközésének észlelése és leírása;

c)

az űrobjektumoknak és az űrszemétnek a Föld légkörébe való, irányítatlan visszatéréséhez kapcsolódó kockázatok értékelése és a vonatkozó információk előállítása, például a lehetséges becsapódás becsült időintervallumára és helyére vonatkozóan.

(2)   Az SST-szolgáltatásokat

a)

valamennyi tagállam;

b)

a Tanács;

c)

a Bizottság;

d)

az EKSZ;

e)

az űrjárművek állami vagy magántulajdonosai és üzemeltetői;

f)

a polgári védelem területéért felelős állami hatóságok vehetik igénybe.

Az SST-szolgáltatásokat az SST-adatok és -információk felhasználására és cseréjére vonatkozóan a 9. cikkben megállapított rendelkezésekkel összhangban kell biztosítani.

(3)   A részt vevő tagállamok, a Bizottság és adott esetben az EUMK nem tehetők felelőssé:

a)

az SST-szolgáltatások elmaradásából, megszakadásából eredő károkért;

b)

az SST-szolgáltatások késedelmes nyújtásáért;

c)

az SST-szolgáltatások keretében szolgáltatott információk pontatlanságáért; illetve

d)

a nyújtott SST-szolgáltatásokra való reagálásként tett intézkedésért.

6. cikk

A Bizottság szerepe

(1)   A Bizottság:

a)

ellátja az SST támogatási keret irányításával kapcsolatos feladatokat, és gondoskodik annak végrehajtásáról;

b)

meghozza az SST- támogatási kerethez kapcsolódó kockázatok meghatározásához, ellenőrzéséhez, enyhítéséhez és nyomon követéséhez szükséges intézkedéseket;

c)

szükség esetén gondoskodik az SST-re vonatkozó felhasználói igények frissítéséről;

d)

meghatározza az SST-támogatási keret irányításának általános alapelveit, mindenekelőtt a 7. cikk (3) bekezdése szerinti konzorcium létrehozásának és működésének megkönnyítése céljából;

e)

a 7. cikknek megfelelően amikor csak célszerű, igyekszik lehetővé tenni, hogy a tagállamok a lehető legszélesebb körben részt vegyenek a támogatási keretben.

(2)   A Bizottság elfogadja az SST-támogatási keret tevékenységeinek koordinációs tervét és vonatkozó technikai intézkedéseit meghatározó végrehajtási aktusokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)   A Bizottság a megfelelő időben az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsát az SST-támogatási keret végrehajtására vonatkozó minden releváns információt, mindenekelőtt abból a célból, hogy biztosítsa az alábbiak átláthatóságát és egyértelműségét:

a)

az indikatív hozzájárulások és a különböző uniós finanszírozási források;

b)

az SST-támogatási keretben és az általa támogatott tevékenységekben való részvétel;

c)

a tagállami SST-eszközök, illetve az SST-szolgáltatásnyújtás hálózatának alakulása;

d)

az SST-információk cseréje és felhasználása.

7. cikk

A tagállamok részvétele

(1)   Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni a 4. cikkben említett tevékenységek végrehajtásában, kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben igazolják, hogy megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

a)

birtokukban vannak vagy rendelkezésükre állnak az alábbiak:

i.

meglévő vagy fejlesztés alatt álló, megfelelő SST-érzékelők, valamint a működtetésükhöz szükséges műszaki és emberi erőforrások; vagy

ii.

célzottan SST-célokra kijelölt, megfelelő operatív elemzési és adatfeldolgozási kapacitások;

b)

rendelkeznek a 4. cikkben meghatározott tevékenységek megvalósítására vonatkozó cselekvési tervvel, amely magában foglalja többek között a más tagállamokkal való együttműködés lehetőségeit.

(2)   A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a kérelmek benyújtására és az (1) bekezdésben meghatározott kritériumoknak való megfelelés értékelésére vonatkozó eljárásokat illetően. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 12. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelt valamennyi tagállam kijelöli a képviseletét ellátó nemzeti szervet. A kijelölt nemzeti szervek konzorciumot alkotnak és megkötik a 10. cikkben említett megállapodást.

(4)   A Bizottság a honlapján közzéteszi és folyamatosan frissíti a részt vevő tagállamok listáját.

(5)   Az érzékelők működtetésével, az adatok feldolgozásával és az adatvédelmi politika végrehajtásával kapcsolatos felelősséget a részt vevő tagállamok viselik. A részt vevő tagállamok nemzeti eszközei teljes körűen nemzeti ellenőrzés alatt maradnak.

8. cikk

Az Európai Unió Műholdközpontjának szerepe

Az Európai Unió Műholdközpontja (EUMK) együttműködhet a 7. cikk (3) bekezdése szerint létrehozandó konzorciummal. Együttműködés esetén az EUMK megköti a részt vevő tagállamokkal a szükséges végrehajtási megállapodásokat.

9. cikk

SST-adatok és -információk

A konzorcium által rendelkezésre bocsátott SST-információknak a 4. cikkben említett tevékenységek megvalósítása céljából történő felhasználására és cseréjére, valamint az SST-támogatási keret összefüggésében az SST-adatok ilyen célú felhasználására az alábbi szabályok alkalmazandók:

a)

meg kell akadályozni az adatok és információk engedély nélküli nyilvánosságra hozatalát, ugyanakkor lehetővé kell tenni a hatékony működést, és biztosítani kell a létrehozott információk maximális felhasználását;

b)

gondoskodni kell az SST-adatok biztonságáról;

c)

az SST-információkat és szolgáltatásokat a „szükséges ismeret elve” alapján, az információk létrehozójának és az érintett űrobjektum tulajdonosának az utasításaival és biztonsági előírásaival összhangban kell a 5. cikk (2) bekezdése szerinti szolgáltatás-igénybevevők rendelkezésre bocsátani.

10. cikk

Az operatív tevékenységek koordinációja

A 7. cikk (3) bekezdésében említett konzorciumot alkotó kijelölt nemzeti szervek megállapodást kötnek, amely rögzíti, hogy mely szabályok és mechanizmusok vonatkoznak az említett szervek együttműködésére a 4. cikkben említett tevékenységek végrehajtása során. Ennek a megállapodásnak rendelkeznie kell a következőkről:

a)

az SST-információk felhasználása és cseréje, figyelemmel a világűr-megfigyelésre vonatkozó adatvédelmi politika témájában, a biztonsági szempontok tárgyában készült, jóváhagyott ajánlásokra;

b)

kockázatkezelési struktúra létrehozása az SST-adatok és -információk felhasználására és biztonságos cseréjére vonatkozó rendelkezések végrehajtásának biztosítása céljából.

c)

együttműködés az EUMK-val a 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tevékenység végrehajtása céljából.

11. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)   A Bizottság nyomon követi az SST-támogatási keret végrehajtását.

(2)   A Bizottság 2018. július 1-jéig továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az SST-támogatási keret végrehajtásáról szóló jelentését, amelyben mind az eredmények, mind pedig a hatások szempontjából ismerteti, hogyan halad az e határozat szerinti célok megvalósítása, mennyire hatékony a források felhasználása, és milyen európai hozzáadott érték jön létre.

A jelentéshez adott esetben módosítási javaslatok csatolhatók, többek között a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek megfelelően az SST alap-jogiaktusa megállapításának a lehetőségére vonatkozóan is.

12. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)   Az e cikkre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 327., 2013.11.12., 38. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. április 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(3)  HL C 268., 2008.10.23., 1. o.

(4)  HL C 377., 2011.12.23., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1285/2013/EU rendelete az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. április 3-i 377/2014/EU rendelete a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 122., 2014.4.24., 44. o.)

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(8)  A Tanács 2001. július 20-i 2001/555/KKBP együttes fellépése az Európai Unió Műholdközpontjának felállításáról (HL L 200., 2001.7.25., 5. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(10)  A Tanács 2013. december 3-i 2013/743/EU határozata a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).


Top