Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013R1052

Az Európai Parlament és a Tanács 1052/2013/EU rendelete ( 2013. október 22. ) az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról

OJ L 295, 6.11.2013, p. 11–26 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1052/oj

6.11.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 295/11


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1052/2013/EU RENDELETE

(2013. október 22.)

az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (1),

mivel:

(1)

Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozása a tagállamok nemzeti hatóságai között, illetve a 2007/2004/EK tanácsi rendelet (2) alapján létrehozott, az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséggel (a továbbiakban: az Ügynökség) folytatott információcsere és operatív együttműködés megerősítése érdekében szükséges. Az EUROSUR biztosítani fogja e hatóságok és az Ügynökség számára azon infrastruktúrát és eszközöket, amelyekre szükségük van a helyzetismeretük és reagálási képességük javításához az Unió tagállamainak külső határain (a továbbiakban: a külső határok) az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint a migránsok életének védelme és megmentése biztosításához való hozzájárulás érdekében.

(2)

A tengeri hajózásra alkalmatlan, kisméretű hajók használata drámaian megnövelte a déli tengeri külső határokon életüket vesztő migránsok számát. Az EUROSUR-nak jelentős mértékben javítania kell az Ügynökség és a tagállamok operatív és technikai képességét az ilyen kisméretű hajók felfedésére, és javítania kell a tagállamok reagálási képességét, ezáltal hozzájárulva a migránsok körében bekövetkezett halálesetek számának csökkentéséhez.

(3)

E rendeletben elismerésre kerül, hogy a migrációs útvonalakat nemzetközi védelemre szoruló személyek is igénybe veszik.

(4)

A tagállamoknak nemzeti koordinációs központokat kell létrehozniuk az egymás között és az Ügynökséggel a határőrizet terén folytatott információcsere és együttműködés javítása érdekében. Az EUROSUR megfelelő működése érdekében alapvetően fontos, hogy a nemzeti jog alapján a külső határőrizetért felelős valamennyi nemzeti hatóság a nemzeti koordinációs központokon keresztül folytasson együttműködést.

(5)

E rendelet nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy az általuk létrehozott nemzeti koordinációs központok feladatkörébe utalják az információcsere koordinálását és az együttműködést a légi határok őrizetével és a határátkelőhelyeken történő ellenőrzésekkel kapcsolatban.

(6)

Az európai szinten már rendelkezésre álló adatok, képességek és rendszerek – például az európai Föld-megfigyelési program – maximális kihasználása érdekében az Ügynökségnek javítania kell az egyéb uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, így az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel és az Európai Unió Műholdközpontjával folytatott információcserét és együttműködést.

(7)

Ez a rendelet a külső határok integrált határellenőrzése európai modelljének és az Európai Unió belső biztonsági stratégiájának részét képezi. Az EUROSUR azáltal, hogy az Unión belül a különböző ágazatokban működő közigazgatási szervek közötti információcserén keresztül tágabb keretet biztosít a tengeri helyzetismerethez, hozzá fog járulni az uniós tengeri területekre kiterjedő közös információmegosztási környezet (a továbbiakban: a közös információ-megosztási környezet) fejlesztéséhez is.

(8)

Annak biztosítása érdekében, hogy az EUROSUR-ban szereplő információk a lehető legteljesebbek és legfrissebbek legyenek, különösen a harmadik országokban fennálló helyzetet illetően, az Ügynökségnek együtt kell működnie az Európai Külügyi Szolgálattal. E célból az Unió küldöttségeinek és hivatalainak minden, az EUROSUR számára releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk.

(9)

Az Ügynökségnek biztosítania kell az EUROSUR fejlesztéséhez és működéséhez, valamint adott esetben a közös információmegosztási környezet fejlesztéséhez szükséges segítséget – beleértve a rendszerek interoperabilitásának elősegítését is –, különösen az EUROSUR keretének létrehozása, fenntartása és koordinálása révén.

(10)

Az Ügynökség számára biztosítani kell az ahhoz szükséges megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat, hogy megfelelően el tudja látni az e rendelet által ráruházott további feladatokat.

(11)

E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 6. cikke, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapelveket, különösen az emberi méltóság tiszteletben tartását, az élethez való jogot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalmát, az emberkereskedelem tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, a menedékjogot, továbbá a kitoloncolással és a kiutasítással szembeni védelmet, a visszaküldés tilalmát, a megkülönböztetés tilalmát, valamint a gyermekek jogait. E rendeletet a tagállamoknak és az Ügynökségnek e jogokkal és alapelvekkel összhangban kell alkalmazniuk.

(12)

A 2007/2004/EK rendelettel összhangban az alapjogi tisztnek és az e rendelettel létrehozott konzultatív fórumnak az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos valamennyi információhoz hozzáféréssel kell rendelkeznie az Ügynökségnek az EUROSUR keretén belül folytatott minden tevékenységével összefüggésben.

(13)

Az európai helyzetképben és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képben szereplő személyes adatok cseréjére csak kivételes esetben kerülhet sor. Az adatok cseréjét a meglévő nemzeti és uniós jog alapján, valamint a vonatkozó különös adatvédelmi előírások betartásával kell lebonyolítani. Azon esetekben, amelyekre vonatkozóan a specifikusabb jogi eszközök, mint például a 2007/2004/EK rendelet, nem írnak elő teljes adatvédelmi rendszert, a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3), a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4), valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat (5) alkalmazandó.

(14)

Az EUROSUR kiépítésének fokozatos földrajzi kiszélesítése érdekében a nemzeti koordinációs központok kijelölésére és működtetésére vonatkozó kötelezettségnek két egymást követő szakaszban kell eleget tenni: először a tagállamok déli és keleti külső határainál elhelyezkedő tagállamokban, a második szakaszban pedig a többi tagállamban.

(15)

E rendelet rendelkezéseket tartalmaz a szomszédos harmadik országokkal való együttműködésről, mivel az említett – és különösen a Földközi-tenger régiójában található – országokkal való jól kiépített és állandó információcsere és együttműködés kulcsfontosságú tényező az EUROSUR célkitűzései eléréséhez. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok és a szomszédos harmadik országok közötti bárminemű információcserére és együttműködésre az alapvető jogok – és különösen a visszaküldés tilalmának elve – teljes körű tiszteletben tartása mellett kerüljön sor.

(16)

E rendelet rendelkezéseket tartalmaz az Írországgal és az Egyesült Királysággal folytatott szoros együttműködés lehetőségéről, amely országok segítséget nyújthatnak az EUROSUR célkitűzéseinek jobb megvalósításához.

(17)

Az Ügynökségnek és a tagállamoknak e rendelet végrehajtása során az emberi erőforrások és a technikai berendezések tekintetében meglevő képességeket a lehető legjobb módon kell felhasználniuk uniós és nemzeti szinten egyaránt.

(18)

A Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell e rendelet végrehajtásának eredményeit annak megállapítása érdekében, hogy milyen mértékben érték el az EUROSUR célkitűzéseit.

(19)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(20)

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal (6) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(21)

E rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (7) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt e rendelet elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(22)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (8) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (9) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak. Norvégiának e rendelettel összhangban nemzeti koordinációs központot kell létrehoznia 2013. december 2-től.

(23)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (10) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (11) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(24)

Liechtenstein tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (12) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999. május 17-i 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EK tanácsi határozat (13) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(25)

E rendelet végrehajtása nem érinti az Unió és a tagállamok közti hatáskörmegosztást, és a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az ENSZ Tengerjogi Egyezményén, az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezményen, a tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi egyezményen, az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményén és annak a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvén, a menekültek jogállásáról szóló egyezményen, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményen és más vonatkozó nemzetközi jogi eszközökön alapulnak.

(26)

E rendelet végrehajtása nem érinti sem az 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (14), sem pedig a külső tengeri határoknak az Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében történő őrizetére vonatkozóan lefektetett szabályokat,

(27)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen az EUROSUR létrehozását a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az – annak léptéke és hatása miatt – uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet – a helyzetismeret, és az Unió tagállamainak külső határain (a továbbiakban: a külső határok) való reagálási képesség fejlesztése érdekében – közös keretet hoz létre a tagállamok és az Ügynökség közötti információcseréhez és együttműködéshez az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és leküzdése, valamint a migránsok életének védelméhez és megmentéséhez való hozzájárulás céljából (EUROSUR).

2. cikk

Hatály

(1)   E a rendelet a külső szárazföldi és tengeri határok őrizetére alkalmazandó, beleértve az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és leküzdése, valamint a migránsok élete védelmének és megmentésének biztosításához való hozzájárulás érdekében a jogellenes határátlépések monitoringját, felderítését, azonosítását, nyomon követését, megakadályozását és feltartóztatását.

(2)   E rendelet a légi határok őrizetére és a határátkelőhelyeken történő ellenőrzésekre is alkalmazható, ha a tagállamok önkéntesen erre vonatkozó információt adnak az EUROSUR-nak.

(3)   E rendelet nem alkalmazandó azon jogi vagy közigazgatási intézkedésekre, amelyeket azt követően hoztak, hogy egy tagállam illetékes hatósága határokon átnyúló bűncselekményt derített fel, illetve a külső határokat jogellenesen átlépő személyeket tartóztatott fel.

(4)   E rendelet alkalmazása során a tagállamok és az Ügynökség kötelesek tiszteletben tartani az alapvető jogokat, különösen a visszaküldés tilalmának elvét, az emberi méltóság tiszteletben tartását és az adatvédelmi előírásokat. A tagállamoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a gyermekek, a kísérő nélküli kiskorúak, az emberkereskedelem áldozatai, a sürgős orvosi segítségre szoruló személyek, a nemzetközi védelemre szoruló személyek, a tengeren bajba jutott személyek, továbbá a különösen veszélyeztetett helyzetben lévő személyek különleges szükségleteire.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „Ügynökség”: a 2007/2004/EK rendelettel létrehozott, az Európai Unió tagállamai külső határain való operatív együttműködési igazgatásért felelős európai ügynökség;

b)   „helyzetismeret”: határokon átnyúló illegális tevékenységek monitoringjának, felderítésének, azonosításának, nyomon követésének és megértésének képessége annak érdekében, hogy az új információk és a már meglévő tudás egyesítésével alapos indokokkal támasszák alá a reagálási intézkedéseket, és fokozottabban tudják csökkenteni a migránsok körében a külső határokon, azok mentén vagy azok közelében bekövetkező halálesetek számát;

c)   „reagálási képesség”: a határokon átnyúló illegális tevékenységek elleni, a külső határokon, azok mentén vagy azok közelében történő fellépésre való képesség, beleértve a megfelelő reagáláshoz szükséges eszközöket és határidőket;

d)   „helyzetkép”: grafikus felület, amely a különböző hatóságok, érzékelő eszközök, platformok és egyéb források által biztosított olyan, közel valós idejű adatok és információk megjelenítésére szolgál, amelyeket más hatóságokkal megosztanak a kommunikációs és információs csatornákon keresztül a külső határokra és a határok előtti területekre vonatkozó helyzetismeret kialakítása és a reagálási képesség támogatása érdekében;

e)   „határokon átnyúló bűnözés”: a külső határokon, azok mentén vagy azok közelében elkövetett minden, határokon átnyúló vonatkozású súlyos bűncselekmény;

f)   „külső határszakasz”: egy tagállam külső szárazföldi vagy tengeri határának egésze, illetve annak egy része, a nemzeti jog szerint, vagy a nemzeti koordinációs központ vagy egyéb illetékes nemzeti hatóság meghatározása alapján;

g)   „határok előtti területek”: a külső határokon túl elhelyezkedő földrajzi terület;

h)   „válsághelyzet”: bármely olyan, a külső határokon, azok mentén vagy azok közelében előforduló természeti vagy ember okozta katasztrófa, baleset, humanitárius vagy politikai válság vagy bármely egyéb, a külső határokon, azok mentén vagy azok közelében bekövetkező súlyos esemény, amely jelentős hatással lehet a külső határok ellenőrzésére;

i)   „rendkívüli esemény”: a külső határokon, azok mentén vagy azok közelében kialakult, az illegális bevándorláshoz, a határokon átnyúló bűnözéshez vagy a migránsok életét fenyegető veszélyhez kapcsolódó helyzet.

II.   CÍM

KERET

I.   FEJEZET

Alkotóelemek

4. cikk

Az EUROSUR kerete

(1)   A határőrizettel kapcsolatos információcseréhez és együttműködéshez – a már létező információcsere- és együttműködési mechanizmusok figyelembevételével – a tagállamok és az Ügynökség az EUROSUR keretét alkalmazza, amely az alábbi elemekből áll:

a)

nemzeti koordinációs központok;

b)

nemzeti helyzetképek;

c)

kommunikációs hálózat;

d)

európai helyzetkép;

e)

a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép;

f)

a megfigyelési eszközök közös alkalmazása.

(2)   A nemzeti koordinációs központoknak a kommunikációs hálózaton keresztül biztosítaniuk kell a nemzeti helyzetképekből az Ügynökség számára az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép létrehozásához és fenntartásához szükséges információt.

(3)   Az Ügynökség a nemzeti koordinációs központok számára korlátlan hozzáférést biztosít a kommunikációs hálózaton keresztül az európai helyzetképhez és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képhez.

(4)   Az (1) bekezdésben felsorolt elemek létrehozása és fenntartása a mellékletben leírt alapelvekkel összhangban történik.

5. cikk

Nemzeti koordinációs központ

(1)   Valamennyi tagállam nemzeti koordinációs központot jelöl ki, működtet és tart fenn, amely biztosítja a külső határőrizetért felelős valamennyi nemzeti hatóság közötti, valamint a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel történő koordinációt és információcserét. Valamennyi tagállam értesíti saját nemzeti koordinációs központja létrehozásáról a Bizottságot, amely haladéktalanul tájékoztatja erről a többi tagállamot és az Ügynökséget.

(2)   A 16. cikk sérelme nélkül és az EUROSUR keretén belül a nemzeti koordinációs központ az egyedüli kapcsolattartó pont a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel folytatott információcsere és együttműködés tekintetében.

(3)   A nemzeti koordinációs központnak az alábbi feladatokat kell ellátnia:

a)

biztosítja az időben történő információcserét és együttműködést a külső határőrizetért felelős valamennyi nemzeti hatósággal, valamint a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel;

b)

biztosítja az időben történő információcserét a kutatással és mentéssel, bűnüldözéssel, menekültüggyel és bevándorlással foglalkozó nemzeti hatóságokkal;

c)

hozzájárul az erőforrások és a személyzeti ügyek hatékony és eredményes kezeléséhez;

d)

létrehozza és naprakészen tartja a nemzeti helyzetképet a 9. cikkel összhangban;

e)

támogatja a nemzeti határőrizeti tevékenységek tervezését és végrehajtását;

f)

koordinálja a nemzeti határőrizeti rendszert, a nemzeti joggal összhangban;

g)

e rendelet alkalmazásában hozzájárul a nemzeti határőrizeti tevékenységek hatásának rendszeres méréséhez;

h)

koordinálja a más tagállamokkal közösen tett operatív intézkedéseket az Ügynökség és a tagállamok hatáskörének sérelme nélkül.

(4)   A nemzeti koordinációs központ a hét minden napján, napi 24 órán át működik.

6. cikk

Az Ügynökség

(1)   Az Ügynökség:

a)

a 7. cikkel összhangban létrehozza és naprakészen tartja a kommunikációs hálózatot az EUROSUR számára;

b)

a 10. cikkel összhangban létrehozza és naprakészen tartja az európai helyzetképet;

c)

a 11. cikkel összhangban létrehozza és naprakészen tartja a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képet;

d)

a 12. cikkel összhangban koordinálja a megfigyelési eszközök közös alkalmazását.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában az Ügynökség a hét minden napján, napi 24 órán át működik.

7. cikk

A kommunikációs hálózat

(1)   Az Ügynökség kommunikációs hálózatot létesít és tart naprakészen a kommunikációs és elemző eszközök biztosítása érdekében, valamint azért, hogy lehetővé tegye a nem minősített különleges adatoknak és a minősített adatoknak az Ügynökség és a nemzeti koordinációs központok közötti, illetve ez utóbbiak egymás közötti biztonságos, közel valós idejű cseréjét. A hálózat a hét minden napján, napi 24 órán át működik, és az alábbiakat teszi lehetővé:

a)

közel valós idejű, két- és többoldalú információcsere;

b)

audio- és videokonferencia;

c)

a nem minősített különleges adatok biztonságos kezelése, tárolása, továbbítása és feldolgozása;

d)

az EU-minősített adatok biztonságos kezelése, tárolása, továbbítása és feldolgozása a RESTREINT UE/EU RESTRICTED (EU KORLÁTOZOTT) szintig vagy az ezzel egyenértékű nemzeti minősítési szintekig, annak biztosításával, hogy a minősített adatok kezelése, tárolása, továbbítása és feldolgozása a kommunikációs hálózat különálló és megfelelően hitelesített részében történjen.

(2)   Az Ügynökség technikai támogatást nyújt és biztosítja, hogy a kommunikációs hálózat interoperábilis legyen az Ügynökség által irányított minden egyéb releváns kommunikációs és információs rendszerrel.

(3)   Az Ügynökség a nem minősített különleges adatok és a minősített adatok kommunikációs hálózaton belüli cseréjét, feldolgozását és tárolását a 2007/2004/EK rendelet 11d. cikkével összhangban végzi.

(4)   A nemzeti koordinációs központoknak a nem minősített különleges adatok és a minősített adatok kommunikációs hálózaton belüli cseréjét, feldolgozását és tárolását a Bizottság eljárási szabályzatában (15) foglaltakkal egyenértékű szabályoknak és előírásoknak megfelelően kell végezniük.

(5)   A kommunikációs hálózatot igénybe vevő tagállami hatóságoknak, ügynökségeknek és egyéb szerveknek biztosítaniuk kell, hogy a minősített adatok kezelését az Ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályok és előírások betartása mellett végzik.

II.   FEJEZET

Helyzetismeret

8. cikk

Helyzetképek

(1)   A nemzeti helyzetképek, az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kialakítása információk gyűjtésén, kiértékelésén, összevetésén, elemzésén, értelmezésén, összeállításán, megjelenítésén és terjesztésén keresztül történik.

(2)   Az (1) bekezdésben említett képek a következő rétegekből állnak:

a)

eseményréteg;

b)

műveleti réteg;

c)

elemzési réteg.

9. cikk

Nemzeti helyzetkép

(1)   A nemzeti koordinációs központnak nemzeti helyzetképet kell létrehoznia és naprakészen tartania annak érdekében, hogy megfelelő, pontos és időszerű információkat biztosítson a külső határok ellenőrzéséért és különösen az őrizetükért felelős valamennyi nemzeti hatóság számára.

(2)   A nemzeti helyzetképnek az alábbi forrásokból összegyűjtött információkat kell tartalmaznia:

a)

a nemzeti határőrizeti rendszer a nemzeti joggal összhangban;

b)

a külső határőrizetért felelős nemzeti hatóságok által működtetett stabil és mobil érzékelő eszközök;

c)

határőrizetet végrehajtó járőrök és egyéb monitoringlátogatások;

d)

helyi, regionális és egyéb koordinációs központok;

e)

egyéb érintett nemzeti hatóságok és rendszerek, ideértve az összekötő tisztviselőket, a műveleti központokat és a kapcsolattartó pontokat;

f)

az Ügynökség;

g)

más tagállamok nemzeti koordinációs központjai;

h)

harmadik országok hatóságai, a 18. cikkben említett kétoldalú és többoldalú megállapodások alapján, illetve regionális hálózatokon keresztül;

i)

hajójelentési rendszerek az e rendszerekre vonatkozó jogalapokkal összhangban;

j)

egyéb érintett európai és nemzetközi szervezetek;

k)

egyéb források.

(3)   A nemzeti helyzetkép eseményrétege az alábbi alrétegekből áll:

a)

a jogellenes határátlépéssel foglalkozó alréteg, ideértve a migránsok életét fenyegető kockázatokkal kapcsolatos rendkívüli eseményekre vonatkozó, a nemzeti koordinációs központ rendelkezésére álló információkat is;

b)

a határokon átnyúló bűnözéssel foglalkozó alréteg,

c)

a válsághelyzetekkel foglalkozó alréteg,

d)

az egyéb eseményekkel foglalkozó alréteg, amely olyan információkat tartalmaz, amelyek az érintett tagállam külső határainál, azok mentén és azok közelében lévő azonosítatlan és gyanús szárazföldi járművekre, hajókra és egyéb járművekre, illetve személyekre, valamint bármely egyéb, a külső határok ellenőrzésére jelentős hatást gyakorló eseményre vonatkoznak;

(4)   A nemzeti koordinációs központnak a nemzeti helyzetkép eseményrétegén belül minden egyes rendkívüli eseményhez egy egységes, indikatív hatásszintet kell rendelnie az „alacsony” és „közepes” szinttől a „magas” szintig terjedően. Minden rendkívüli eseményről tájékoztatni kell az Ügynökséget.

(5)   A nemzeti helyzetkép műveleti rétege az alábbi alrétegekből áll:

a)

a saját eszközökkel foglalkozó alréteg – beleértve a bűnüldözési missziókat támogató katonai forrásokat és a műveleti területeket is – amely a saját eszközök helyzetére, állapotára és típusára, valamint az érintett hatóságokra vonatkozó információkat tartalmaz. A bűnüldözési missziókat támogató katonai forrásokat illetően a nemzeti koordinációs központ az ezen forrásokért felelős nemzeti hatóság kérésére úgy dönthet, hogy az ezekhez az információkhoz való hozzáférést a szükséges ismeret elve alapján korlátozza;

b)

a környezeti információkkal foglalkozó alréteg, amely az érintett tagállam külső határainak terepfeltételeire és időjárási viszonyaira vonatkozó információkat tartalmaz, vagy hozzáférést biztosít azokhoz.

(6)   A műveleti rétegben a saját eszközökre vonatkozó információk RESTREINT UE/EU RESTRICTED (EU KORLÁTOZOTT) minősítés alá esnek.

(7)   A nemzeti helyzetkép elemzési rétege az alábbi alrétegekből áll.

a)

a tájékoztatási alréteg, amely az e rendelet alkalmazásában releváns főbb fejleményeket és mutatókat tartalmazza;

b)

az analitikai alréteg, amely az e rendelet alkalmazásában releváns elemző jelentéseket, kockázatminősítési irányzatokat, regionális monitoringrendszereket és tájékoztató közleményeket tartalmaz;

c)

a hírszerzési alréteg, amely az e rendelet alkalmazásában és különösen a külső határszakaszok hatásszintjeinek meghatározásához releváns elemzett információkat tartalmaz.

d)

a képi és térbeli adatokkal foglalkozó alréteg, amely referenciaképeket, háttértérképeket, az elemzett információk megerősítését és változáselemzéseket (Föld-megfigyelési rendszer által készített képeket), valamint felderített változásokat, térbeli referenciaadatokat és a külsőhatár-átjárhatóságot mutató térképeket tartalmaz.

(8)   Az elemzési rétegben szereplő információk és a nemzeti helyzetkép műveleti rétegében szereplő környezeti információk az európai helyzetképből és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képből származó adatokra is épülhetnek.

(9)   A szomszédos tagállamok nemzeti koordinációs központjainak közvetlenül és közel valós időben meg kell osztaniuk egymással a szomszédos külső határszakaszok helyzetképét az alábbiakra vonatkozóan:

a)

rendkívüli események, valamint az eseményrétegben szereplő egyéb jelentős események;

b)

az elemzési rétegben szereplő taktikai kockázatelemzési jelentés.

(10)   A szomszédos tagállamok nemzeti koordinációs központjai közvetlenül és közel valós időben megoszthatják egymással a szomszédos külső határszakaszok helyzetképét a szomszédos külső határszakaszokon működtetett saját eszközök helyzetére, állapotára és típusára vonatkozóan, a műveleti rétegben foglaltak szerint.

10. cikk

Európai helyzetkép

(1)   Az Ügynökség európai helyzetképet alakít ki és rendszeresen frissíti azt annak érdekében, hogy hatékony, pontos és időszerű információkat és elemzéseket biztosítson a nemzeti koordinációs központok számára.

(2)   Az európai helyzetkép az alábbi forrásokból gyűjtött információkat tartalmazza:

a)

nemzeti helyzetképek az e cikkben előírt mértékig,

b)

az Ügynökség;

c)

a Bizottság, amely stratégiai információt nyújt a határellenőrzésről, többek között a külső határellenőrzés végrehajtásában tapasztalt hiányosságokról is;

d)

az Unió küldöttségei és hivatalai;

e)

a 17. cikkben említett egyéb érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek;

f)

egyéb források.

(3)   Az európai helyzetkép eseményrétege az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:

a)

a nemzeti helyzetkép eseményrétegében szereplő rendkívüli események és egyéb események;

b)

a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képben szereplő rendkívüli események és egyéb események;

c)

az Ügynökség által koordinált közös műveletek, kísérleti projektek vagy gyorsreagálású műveletek műveleti területén bekövetkező rendkívüli események.

(4)   Az Ügynökség azt a hatásszintet veszi figyelembe az európai helyzetképben, amelyet az adott rendkívüli eseményre vonatkozóan a nemzeti helyzetképben a nemzeti koordinációs központ megállapított.

(5)   Az európai helyzetkép műveleti rétege az alábbi alrétegekből áll:

a)

a saját eszközökkel foglalkozó alréteg, amely az Ügynökség közös műveleteiben, kísérleti projektjeiben vagy gyorsreagálású műveleteiben részt vevő vagy azokban az Ügynökség rendelkezésére álló eszközök helyzetére, idejére, állapotára és típusára, valamint a bevetési tervre vonatkozó információkat tartalmaz, beleértve a műveleti területet, a járőrözés időrendi beosztását és a kommunikációs kódokat;

b)

a műveletekkel foglalkozó alréteg, amely az Ügynökség által koordinált közös műveletekre, kísérleti projektekre vagy gyorsreagálású műveletekre vonatkozó információkat tartalmaz, beleértve a megbízatást, a helyszínt, az állapotot, az időtartamot, a tagállamokra és egyéb érintett szereplőkre vonatkozó információkat, napi és heti helyzetjelentéseket, statisztikai adatokat és a média számára készült tájékoztatási csomagokat;

c)

a környezeti információkkal foglalkozó alréteg, amely a külső határok terepfeltételeire és időjárási viszonyaira vonatkozó információkat tartalmaz.

(6)   Az európai helyzetkép műveleti rétegében a saját eszközökre vonatkozó információk RESTREINT UE/EU RESTRICTED (EU KORLÁTOZOTT) minősítés alá esnek.

(7)   Az európai helyzetkép elemzési rétegét a 9. cikk (6) bekezdésében meghatározott nemzeti helyzetképpel megegyező módon kell strukturálni.

11. cikk

A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép

(1)   Az Ügynökség a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képet hoz létre és tart naprakészen annak érdekében, hogy a határok előtti területekről hatékony, pontos és időszerű információkat és elemzéseket biztosítson a nemzeti koordinációs központok számára.

(2)   A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép az alábbi forrásokból összegyűjtött információkból áll:

a)

a nemzeti koordinációs központok, beleértve a tagállamok összekötő tisztviselőitől az illetékes tagállami hatóságokon keresztül kapott információkat és jelentéseket;

ba)

az Unió küldöttségei és hivatalai;

c)

az Ügynökség, beleértve az összekötő tisztviselőitől kapott információkat és jelentéseket;

d)

a 17. cikkben említett egyéb érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek;

e)

harmadik országok hatóságai, a 18. cikkben említett kétoldalú és többoldalú megállapodások alapján, illetve regionális hálózatokon keresztül, a nemzeti koordinációs központok közvetítésével;

f)

egyéb források.

(3)   A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép tartalmazhat a légi határok őrizete és a külsőhatár-átkelőhelyeken történő ellenőrzések szempontjából lényeges információkat.

(4)   A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép eseményeit, valamint műveleti és elemzési rétegeit a 10. cikkben meghatározott európai helyzetképpel megegyező módon kell strukturálni.

(5)   Az Ügynökség a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép eseményrétegében minden egyes eseményhez egy egységes, indikatív hatásszintet rendel. Az Ügynökség tájékoztatja a nemzeti koordinációs központokat a határok előtti területeken bekövetkezett minden rendkívüli eseményről.

12. cikk

A megfigyelési eszközök közös alkalmazása

(1)   Az Ügynökség koordinálja a megfigyelési eszközök közös alkalmazását annak érdekében, hogy a nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség rendszeres, megbízható és költséghatékony módon jusson a külső határokra és a határok előtti területekre vonatkozó megfigyelési információkhoz.

(2)   Az Ügynökség a megkereső tagállam külső határaira és a határai előtti területekre vonatkozóan azok kérésére információkat bocsát a nemzeti koordinációs központok rendelkezésére, amely információk az alábbi forrásokból származhatnak:

a)

olyan kijelölt, harmadik országbeli kikötők és tengerpartok szelektív monitoringja, amelyekről kockázatelemzés, illetve információk alapján megállapították, hogy illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés kiindulási pontjai vagy tranzitterületei;

b)

olyan hajó vagy egyéb vízi jármű nyílt tengeren való nyomon követése, amely esetében fennáll a gyanú, illetve megállapítást nyert, hogy illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés céljaira használják fel;

c)

kijelölt tengeri területek monitoringja olyan hajók és egyéb vízi járművek felderítése, azonosítása és nyomon követése érdekében, amelyeket illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés céljaira használnak, vagy amelyek esetében ennek gyanúja fennáll;

d)

kijelölt tengeri területeken és külső szárazföldi határterületeken a monitoring- és járőrtevékenységek optimalizálása érdekében végzett környezeti vizsgálat;

e)

olyan kijelölt, külső határok előtti területek szelektív monitoringja, amelyekről kockázatelemzés, illetve információk alapján megállapították, hogy illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés kiindulási pontjai vagy tranzitterületei lehetnek.

(3)   Az Ügynökség az (1) bekezdésben említett tájékoztatást az alábbi rendszerek, szenzorok és platformok felhasználásával nyerhető adatok egyesítésével és elemzésével végzi:

a)

hajójelentési rendszerek, az e rendszerekre vonatkozó jogalapokkal összhangban;

b)

műholdképek;

c)

bármilyen szárazföldi járműre, hajóra és egyéb járműre felszerelt érzékelő eszközök.

(4)   Az Ügynökség visszautasíthatja a nemzeti koordinációs központ kérelmét technikai, pénzügyi vagy operatív indokokra való hivatkozással. Az elutasítás indokairól az Ügynökség kellő időben értesíti a nemzeti koordinációs központot.

(5)   Az Ügynökség saját kezdeményezésre igénybe veheti a (2) bekezdésben említett megfigyelési eszközöket a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képpel kapcsolatos információk összegyűjtéséhez.

13. cikk

A személyes adatok feldolgozása

(1)   Amennyiben a nemzeti helyzetképet személyes adatok feldolgozásához használják fel, ezen adatok feldolgozásának a 95/46/EK irányelvvel, a 2008/977/IB kerethatározattal és a vonatkozó nemzeti adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban kell történnie.

(2)   Az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kizárólag a hajóazonosító számokkal kapcsolatos személyes adatok feldolgozására használható fel.

Ezen adatok feldolgozásának a 2007/2004/EK rendelet 11ca. cikkével összhangban kell történnie. Az adatok kizárólag hajók felderítésére, azonosítására és nyomon követésére, valamint az említett rendelet 11c. cikkének (3) bekezdésében említett célokra használhatók fel. Az adatokat azt követően, hogy az Ügynökség megkapta őket, hét napon belül – illetve amennyiben valamely hajó nyomon követéséhez további idő szükséges, két hónapon belül – automatikusan törölni kell.

III.   FEJEZET

Reagálási képesség

14. cikk

A külső határszakaszok meghatározása

E rendelet alkalmazásában minden egyes tagállam határszakaszokra osztja a külső szárazföldi és tengeri határait, és értesíti azokról az Ügynökséget.

15. cikk

A külső határszakaszok hatásszintjének megállapítása

(1)   Az Ügynökség – az általa végzett kockázatelemzés alapján és az érintett tagállamokkal egyetértésben – a következő hatásszintekkel minősíti a tagállamok valamennyi külső szárazföldi és tengeri határszakaszát, vagy módosítja e szinteket:

a)

alacsony hatásszint, amennyiben a vonatkozó határszakaszon előforduló illegális bevándorlással vagy határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események jelentéktelen hatást gyakorolnak a határbiztonságra;

b)

közepes hatásszint, amennyiben a vonatkozó határszakaszon előforduló illegális bevándorlással vagy határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események mérsékelt hatást gyakorolnak a határbiztonságra;

c)

magas hatásszint, amennyiben a vonatkozó határszakaszon előforduló illegális bevándorlással vagy határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események jelentős hatást gyakorolnak a határbiztonságra.

(2)   A nemzeti koordinációs központnak rendszeresen értékelnie kell, hogy a nemzeti helyzetkép adatainak figyelembevétele mellett szükséges-e bármely határszakasz hatásszintjének a módosítása.

(3)   Az Ügynökség biztosítja a külső határokhoz rendelt hatásszintek képi megjelenítését az európai helyzetképben.

16. cikk

A hatásszinteknek megfelelő reagálás

(1)   A tagállamok az alábbi módon biztosítják, hogy a külső határszakaszokon végrehajtott határőrizeti tevékenységek megfeleljenek az adott hatásszinteknek:

a)

amennyiben egy külső határszakasz alacsony hatásszintűnek minősül, a külső határőrizetért felelős nemzeti hatóságoknak kockázatelemzés alapján meg kell szervezniük a rendszeres határőrizetet, és biztosítaniuk kell, hogy a nyomon követéshez, azonosításhoz és feltartóztatáshoz elegendő személyzet és erőforrás álljon készenlétben a határ menti területen;

b)

amennyiben egy külső határszakasz közepes hatásszintűnek minősül, a külső határőrizetért felelős nemzeti hatóságoknak az a) pont értelmében tett intézkedéseken felül biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó határszakaszon megfelelő határőrizeti intézkedéseket alkalmazzanak. E határőrizeti intézkedések meghozataláról ennek megfelelően értesíteni kell a nemzeti koordinációs központot. A nemzeti koordinációs központnak össze kell hangolnia az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően kapott támogatásokat;

c)

amennyiben egy külső határszakasz magas hatásszintűnek minősül, az érintett tagállam a b) pont értelmében hozott intézkedéseken felül – a nemzeti koordinációs központon keresztül – biztosítja, hogy a szóban forgó határszakaszon szolgálatot teljesítő nemzeti hatóságok megkapják a szükséges támogatást, és hogy megerősített határőrizeti intézkedések meghozatalára kerüljön sor. E tagállam támogatást kérhet az Ügynökségtől a 2007/2004/EK rendeletben a közös műveletek vagy a gyorsreagálású műveletek kezdeményezésére megállapított feltételek mellett.

(2)   A nemzeti koordinációs központnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Ügynökséget az (1) bekezdés c) pontja alapján hozott nemzeti szintű intézkedésekről.

(3)   Amennyiben egy közepes vagy magas hatásszintűnek minősülő külső határszakasz egy másik tagállam vagy egy olyan ország határszakaszával szomszédos, amellyel a 17a. és a 18. cikkben említett megállapodás vagy regionális hálózat van érvényben, a nemzeti koordinációs központnak kapcsolatba kell lépnie az érintett szomszédos tagállam nemzeti koordinációs központjával, illetve az érintett szomszédos ország illetékes hatóságával, és törekednie kell a szükséges, határokon átnyúló intézkedések koordinálására.

(4)   Amennyiben egy tagállam kérelmet nyújt be az (1) bekezdés c) pontjával összhangban, az Ügynökség – e kérelem megválaszolásakor – különösen az alábbi módokon támogathatja az említett tagállamot:

a)

elsőbbségi bánásmódban részesíti a megfigyelési eszközök közös alkalmazása terén;

b)

koordinálja az európai határőrcsapatok kiküldését a 2007/2004/EK rendelettel összhangban;

c)

biztosítja az Ügynökség rendelkezésére álló technikai eszközök kiküldését a 2007/2004/EK rendelettel összhangban;

d)

koordinálja a más tagállamok által felajánlott kiegészítő támogatást.

(5)   Az Ügynökség kockázatelemzési jelentéseiben – az érintett tagállammal közösen – kiértékeli a megállapított hatásszinteket és az ezeknek megfelelően hozott nemzeti és uniós szintű intézkedéseket.

III.   CÍM

KÜLÖNÖS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. cikk

A feladatok átruházása a tagállamok egyéb hatóságaira

(1)   A tagállamok megbízhatnak műveleti döntések meghozatalára jogosult regionális, helyi, funkcionális és egyéb hatóságokat azzal, hogy saját hatáskörüknek megfelelően gondoskodjanak a vonatkozó helyzetismeret és reagálási képesség biztosításáról – beleértve az 5. cikk (3) bekezdésének b), d) és e) pontjában említett feladatok és hatáskörök ellátását is.

(2)   A tagállamoknak a feladatok (1) bekezdéssel összhangban való átruházására vonatkozó döntése nem befolyásolja a nemzeti koordinációs központnak a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel folytatott együttműködésre és információcserére irányuló képességét.

(3)   Nemzeti szinten előre meghatározott esetekben a nemzeti koordinációs központ engedélyezheti az (1) bekezdésben említett hatóság számára, hogy egy másik tagállam regionális hatóságaival vagy nemzeti koordinációs központjával, illetve egy harmadik ország illetékes hatóságaival kommunikáljon, illetve információt cseréljen, azzal a feltétellel, hogy e hatóság az ilyen kommunikációról, illetve információcseréről rendszeresen beszámol a saját nemzeti koordinációs központjának.

18. cikk

Az Ügynökség együttműködése harmadik felekkel

(1)   Az Ügynökség hasznosítja a más uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál és ügynökségeknél, valamint nemzetközi szervezeteknél rendelkezésre álló meglévő információkat, képességeket és rendszereket, az ezekre vonatkozó jogi szabályozás keretein belül.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban az Ügynökség együttműködést folytat különösen az alábbi uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel:

a)

az Európai Rendőrségi Hivatallal (Europol) azzal a céllal, hogy a határokon átnyúló bűnözésre vonatkozóan információkat cseréljen az európai helyzetkép kialakítása érdekében;

b)

az Európai Unió Műholdközpontjával, az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal a megfigyelési eszközök közös alkalmazásának biztosítása során;

c)

a Bizottsággal, az Európai Külügyi Szolgálattal és azon uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel – ideértve az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalt is –, amelyek az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép rendszeres aktualizálásához lényeges információkkal szolgálhatnak az Ügynökség számára;

d)

olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyek az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép rendszeres aktualizálásához lényeges információkkal szolgálhatnak az Ügynökség számára.

(3)   Az (1) bekezdéssel összhangban az Ügynökség együttműködhet a kábítószerek tengeri felderítésének operatív elemzőközpontjával (MAOC-N) és a kábítószerek elleni küzdelem földközi-tengeri koordinációs központjával (CeCLAD-M), hogy a határokon átnyúló bűnözésre vonatkozóan információkat cseréljen az európai helyzetkép kialakítása érdekében.

(4)   Az Ügynökség és a (2) és (2a) bekezdésben említett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek közötti információcseréhez a 7. cikkben említett kommunikációs hálózatot, illetve egyéb olyan kommunikációs hálózatokat kell igénybe venni, amelyek teljesítik az információk hozzáférhetőségére, bizalmas kezelésére és integritására vonatkozóan előírt kritériumokat.

(5)   Az Ügynökség és a (2), illetve a (2a) bekezdésben említett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek közötti együttműködés szabályozása munkamegállapodások keretében történik, a 2007/2004/EK rendelettel, valamint az érintett uniós szerv, hivatal, ügynökség vagy nemzetközi szervezet jogalapjával összhangban. A minősített adatok kezelésére vonatkozóan e megállapodások úgy rendelkeznek, hogy az érintett uniós szervnek, hivatalnak és ügynökségnek, valamint nemzetközi szervezetnek az Ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályoknak és normáknak kell megfelelniük.

(6)   A (2), illetve a (2a) bekezdésben említett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek az EUROSUR-ral összefüggésben kapott információkat kizárólag jogszabályi keretük határain belül és az alapvető jogok tiszteletben tartásával – ideértve az adatvédelmi követelményeket is – használják fel.

19. cikk

Együttműködés Írországgal és az Egyesült Királysággal

(1)   E rendelet alkalmazásában az Írországgal és az Egyesült Királysággal folytatott információcsere és együttműködés az Írország vagy az Egyesült Királyság és egy vagy több szomszédos tagállam közötti két- vagy többoldalú megállapodások alapján vagy az e megállapodások értelmében létrehozott regionális hálózatokon keresztül történhet. Az EUROSUR-on belül Írország és az Egyesült Királyság megfelelő hatóságaival folytatott információcsere tekintetében a tagállamok nemzeti koordinációs központjai szolgálnak kapcsolattartó pontokként. Az említett megállapodások megkötéséről értesíteni kell a Bizottságot.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodásoknak a tagállamok nemzeti koordinációs központjai és Írország vagy az Egyesült Királyság megfelelő hatóságai közötti következő információcserére kell korlátozódniuk:

a)

a tagállamok nemzeti helyzetképében foglalt azon információk, amelyeket a tagállamok az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép kialakítása érdekében megküldtek az Ügynökség számára;

b)

az Írország és az Egyesült Királyság által gyűjtött, az európai helyzetkép és a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési kép elkészítéséhez releváns információk;

c)

a 9. cikk (9) bekezdésében említett információk.

(3)   Az EUROSUR-ral összefüggésben az Ügynökség vagy valamely olyan tagállam által nyújtott információk, amely az (1) bekezdésben említett megállapodásnak nem részese, az Ügynökség vagy az adott tagállam előzetes hozzájárulása nélkül Írországgal vagy az Egyesült Királysággal nem oszthatók meg. Az információ Írországgal vagy az Egyesült Királysággal való megosztásának elutasítása kötelező erejű az Ügynökségre és a tagállamokra.

(4)   Tilos az ezen cikk alapján kicserélt információk harmadik országok vagy harmadik felek számára való továbbítása vagy másfajta közlése.

(5)   Az (1) bekezdésben említett megállapodások rendelkeznek Írországnak és az Egyesült Királyságnak az érintett megállapodások végrehajtásában való részvétele kapcsán felmerülő pénzügyi vonzatokról is.

20. cikk

Szomszédos harmadik országokkal való együttműködés

(1)   E rendelet alkalmazásában a tagállamok információcserét és együttműködést folytathatnak egy vagy több szomszédos harmadik országgal. Az ilyen információcserére és együttműködésre két- vagy többoldalú megállapodások alapján vagy az ezen megállapodások értelmében létrehozott regionális hálózatokon keresztül kerül sor. A szomszédos harmadik országokkal folytatott információcsere tekintetében a tagállamok nemzeti koordinációs központjai szolgálnak kapcsolattartó pontként.

(2)   Az (1) bekezdésben említett megállapodás megkötése előtt az érintett tagállamok megküldik a megállapodást a Bizottságnak, amely ellenőrzi, hogy a megállapodás EUROSUR szempontjából releváns rendelkezései megfelelnek-e e rendeletnek. A megállapodás megkötését követően az érintett tagállam megküldi a megállapodást a Bizottságnak, amely tájékoztatja erről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az Ügynökséget.

(3)   Az (1) bekezdésben említett megállapodásoknak meg kell felelniük az alapvető jogokra és a nemzetközi védelemre vonatkozó uniós és nemzetközi jognak, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját és a menekültek jogállásáról szóló egyezményt, különösen a visszaküldés tilalmát illetően.

(4)   A személyes adatoknak az EUROSUR keretében harmadik országokkal megvalósuló cseréjét szigorúan az e rendelet céljaihoz feltétlenül szükséges mértékűre kell korlátozni. Az adatcserének a 95/46/EK irányelvvel, a 2008/977/IB kerethatározattal és a vonatkozó tagállami adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban kell történnie.

(5)   Tilos az (1) bekezdés szerinti információcserét folytatni, amennyiben ez valamely harmadik országot olyan információk birtokába juttatna, amelyek alkalmasak olyan személyek vagy csoportok azonosítására, akiknek/amelyeknek a nemzetközi védelem iránti kérelme elbírálás alatt áll, illetve akik/amelyek esetében fennáll a komoly veszélye annak, hogy kínzásnak, embertelen és megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik őket alá, illetve az alapvető jogaikat bármely más módon megsértik.

(6)   Az (1) bekezdés szerinti információcserének meg kell felelnie a szomszédos harmadik országokkal kötött két- és többoldalú megállapodásokban rögzített feltételeknek.

(7)   Az EUROSUR-ral összefüggésben az Ügynökség vagy valamely olyan tagállam által nyújtott információk, amely az (1) bekezdésben említett megállapodásnak nem részese, az Ügynökség vagy az adott tagállam előzetes hozzájárulása nélkül az adott megállapodás alapján harmadik országokkal nem oszthatók meg. Az információ érintett harmadik országgal való megosztásának elutasítása kötelező erejű az Ügynökségre és a tagállamokra.

(8)   Tilos az e cikk alapján kicserélt információk más harmadik országoknak vagy harmadik feleknek való továbbítása vagy másfajta közlése.

(9)   A harmadik országokkal való minden olyan információcserét, ahol az információkat a megfigyelési eszközök közös alkalmazása révén nyerték, az említett eszközöket szabályozó jogszabályok és szabályok alapján, valamint a 95/46/EK irányelv, a 45/2001/EK rendelet és a 2008/977/IB kerethatározat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell végezni.

21. cikk

Kézikönyv

(1)   A Bizottság – szoros együttműködésben a tagállamokkal és az Ügynökséggel, valamint minden egyéb érintett uniós szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel – az EUROSUR végrehajtásához és igazgatásához gyakorlati kézikönyvet (a továbbiakban: a kézikönyv) bocsát rendelkezésre. A kézikönyv technikai és operatív iránymutatást, ajánlásokat és bevált módszereket nyújt, és kitér a harmadik országokkal folytatandó együttműködésre is. Az Európai Bizottság a kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el.

(2)   Az Európai Bizottság a tagállamokkal és az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy a kézikönyv bizonyos részeit a Bizottság eljárási szabályzatában foglalt szabályoknak megfelelően RESTREINT UE/EU RESTRICTED (EU KORLÁTOZOTT) minősítéssel látja el.

22. cikk

Monitoring és értékelés

(1)   E rendelet alkalmazásában az Ügynökség és a tagállamok biztosítják hogy rendelkezésre álljanak olyan eljárások, amelyekkel a külső határokon elérni kívánt megfelelő helyzetismeretre és reagálási képességre irányuló célkitűzések tekintetében monitoring végezhető az EUROSUR technikai és operatív működésére és az alapvető jogok tiszteletben tartására vonatkozóan, ideértve a visszaküldés tilalmát is.

(2)   Az Ügynökség 2015. december 1-jéig, majd azt követően kétévenként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EUROSUR működéséről.

(3)   A Bizottság 2016. december 1-jéig, majd azt követően minden negyedik évben átfogó értékelést nyújt az EUROSUR-ról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezen értékelés összeveti az elért eredményeket a kitűzött célokkal, értékeli az alapul szolgáló okok fennállásának folyamatosságát, az e rendeletnek a tagállamokban történő, illetve az Ügynökség általi alkalmazását, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartását és az azokra gyakorolt hatást. Ezen értékelés költség-haszon elemzést is tartalmaz. Ezen értékeléshez szükség esetén az e rendelet módosítására vonatkozó megfelelő javaslatokat kell csatolni.

(4)   A tagállamok az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a (2) bekezdésben említett jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.

Az Ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátja a (3) bekezdésben említett értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

23. cikk

A 2007/2004/EK rendelet módosításai

A 2007/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.

egy európai határőrizeti rendszer kialakításához és működtetéséhez, valamint – adott esetben – egy, a rendszerek kölcsönös átjárhatóságát is lehetővé tevő közös információ-megosztási környezet kifejlesztéséhez szükséges támogatás biztosítása, különösen az EUROSUR keretének az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16). összhangban történő létrehozása, naprakészen tartása és koordinálása révén.

2.

a következő cikk kerül beillesztésre:

„11ca. cikk

A személyes adatoknak az EUROSUR keretében történő feldolgozása

Az Ügynökség személyes adatokat az 1052/2013/EU rendelet+ 12a. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint dolgozhat fel, amelyet az e rendelet 11a. cikkében említett intézkedésekkel összhangban kell alkalmazni. Ezen adatok feldolgozása során tiszteletben kell tartani a szükségesség és az arányosság elvét is, továbbá tilos az Ügynökség által feldolgozott személyes adatok harmadik országok számára történő továbbadása vagy másfajta közlése”.

24. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2013. december 2-ától kell alkalmazni.

(3)   Bulgáriának, Észtországnak, Görögországnak, Spanyolországnak, Franciaországnak, Horvátországnak, Olaszországnak, Ciprusnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Máltának, Lengyelországnak, Portugáliának, Romániának, Szlovéniának, Szlovákiának és Finnországnak az 5. cikkel összhangban létre kell hoznia egy nemzeti koordinációs központot 2013. december 2-ától.

A többi tagállamnak az 5. cikkel összhangban létre kell hoznia egy nemzeti koordinációs központot 2014. december 1-jétől.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2013. október 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS


(1)  Az Európai Parlament 2013. október 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. október 22-i határozata.

(2)  A Tanács 2004. október 26-i 2007/2004/EK rendelete az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról (HL L 349., 2004.11.25., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281, 1995.11.23., 31. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(5)  A Tanács 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 2008.12.30., 60. o.).

(6)  A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

(7)  A Tanács 2002/192/EK határozata (2000. május 29.) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o. (magyar nyelvű különkiadás: 19. fejezet, 4. kötet, 211. o.)).

(8)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(9)  A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(10)  HL L 53., 2008.12.30., 52. o.

(11)  A Tanács 2008. január 28-i 2008/146/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(12)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(13)  A Tanács 2011. március 7-i 2011/350/EU határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13.,1. o.).

(15)  HL L 308, 2000.12.8., 26. o.

(16)  Az Európai Parlamenti és a Tanács 1052/2013/EU rendelete az 2013. október 22. európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) létrehozásáról (HL L 295., 2013.11.6., p. 11. o.).”;


MELLÉKLET

Az EUROSUR kerete különböző elemeinek kialakítása, működtetése és fenntartása a következő alapelvek figyelembevételével történik:

a)

Az érdekközösségek elve: a nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség az EUROSUR keretén belüli információmegosztáshoz és együttműködéshez külön érdekközösségeket alakítanak ki. Az érdekközösségeket a különböző nemzeti koordinációs központok és az Ügynökség információcseréjének megszervezéséhez kell felhasználni, a közös célokat, elvárásokat és érdekeket szem előtt tartva.

b)

A következetes irányítás és a meglévő szerkezetek felhasználásának elve: az Ügynökség biztosítja az EUROSUR keretének különféle elemei közötti következetességet, beleértve a nemzeti koordinációs központok számára történő iránymutatást és támogatást, valamint az információk és a technológia interoperabilitásának elősegítése révén. Az EUROSUR keretén belül a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni a már meglévő rendszereket és képességeket az Unió általános költségvetése felhasználásának optimalizálása és a párhuzamosságok elkerülése érdekében. Ennek érdekében az EUROSUR létrehozása teljes összhangban történik a közös információmegosztási környezettel, hozzájárulva ezáltal az uniós ágazatközi információcsere koordinált és költséghatékony megközelítéséhez és kihasználva annak előnyeit.

c)

Az információmegosztás és az információvédelem elve: az EUROSUR keretén belül rendelkezésre álló adatokat elérhetővé kell tenni valamennyi nemzeti koordinációs központ és az Ügynökség számára, hacsak nem állapítottak meg külön korlátozásokat e tekintetben, illetőleg nem jött létre ilyen irányú megállapodás. A nemzeti koordinációs központoknak biztosítaniuk kell a nemzeti, európai és nemzetközi szinten kicserélendő információk hozzáférhetőségét, integritását és bizalmas kezelését. Az Ügynökség biztosítja az európai és nemzetközi szinten kicserélendő információk hozzáférhetőségét, integritását és bizalmas kezelését.

d)

A szolgáltatásorientált megközelítés és a szabványosítás elve: a különféle EUROSUR-képességeket szolgáltatásorientált megközelítéssel kell alkalmazni. Az Ügynökség biztosítja, hogy az EUROSUR kerete – amennyire csak lehetséges – nemzetközileg elfogadott szabványokra épüljön.

e)

A rugalmasság elve: a szervezet, az információk és a technológia úgy kerül kialakításra, hogy lehetővé tegye az EUROSUR érdekelt felei számára a változó helyzetekre való rugalmas és strukturált reagálást.


A Tanács nyilatkozata

Az EUROSUR hozzá fog járulni a migránsok életének fokozottabb védelméhez és megmentéséhez. A Tanács emlékeztet arra, hogy a tengeri kutatás és mentés tagállami hatáskörbe tartozik, amelyet a tagállamok a nemzetközi egyezmények keretében gyakorolnak.


Top