Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013Q1220(01)

Intézményközi megállapodás ( 2013. december 2. ) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról

OJ C 373, 20.12.2013, p. 1–11 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 373/1


INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS

(2013. december 2.)

az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról

2013/C 373/01

AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

a továbbiakban: az intézmények,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1.

Ezen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 295. cikkével összhangban elfogadott megállapodás célja a költségvetési fegyelem gyakorlati megvalósítása, az éves költségvetési eljárásnak és az intézmények költségvetési ügyekben való együttműködésének a javítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása.

2.

E megállapodás alkalmazásában a költségvetési fegyelem minden kiadásra vonatkozik. Ameddig e megállapodás hatályban marad, kötelező érvényű minden intézményre nézve.

3.

E megállapodás nem érinti az intézményeknek a Szerződésekben, az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben (1) (a továbbiakban: a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet), valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) meghatározott költségvetési hatáskörét.

4.

E megállapodás módosításához valamennyi intézmény közös megegyezése szükséges.

5.

E megállapodás három részből áll:

Az I. rész a többéves pénzügyi keretre vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket, valamint a többéves pénzügyi keretben nem szereplő speciális eszközökre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

A II. rész a költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködésre vonatkozik.

A III. rész az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

6.

E megállapodás 2013. december 23-án lép hatályba, és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás (3) helyébe lép.

I.   RÉSZ

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET ÉS A SPECIÁLIS ESZKÖZÖK

A.   A többéves pénzügyi keretre vonatkozó rendelkezések

7.

Az Unió általános költségvetésében nem szereplő intézkedésekre és az uniós saját források különböző kategóriáinak előrelátható alakulására vonatkozó információt tájékoztatásképpen különálló táblázatok tartalmazzák. Ezt az információt a költségvetési tervezet kísérődokumentumaival együtt évente aktualizálni kell.

8.

Az intézmények – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – a költségvetési eljárás során és a költségvetés elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy elegendő mozgástér álljon rendelkezésre a többéves pénzügyi keret egyes fejezeteinek felső határai alatt, kivéve a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alfejezet tekintetében.

A 2020 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések aktualizálása

9.

2017-ben a Bizottság aktualizálja a 2020 utáni kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket. Ezen aktualizálás során figyelembe vesz minden releváns információt, ideértve a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges végrehajtását, valamint a végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket is. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani, valamint az Unió bruttó nemzeti jövedelmére vonatkozó növekedési előrejelzéseket is.

B.   A többéves pénzügyi keretben nem szereplő speciális eszközökhöz kapcsolódó rendelkezések

Sürgősségisegély-tartalék

10.

Amennyiben a Bizottság szükségesnek ítéli a sürgősségisegély-tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a megfelelő költségvetési tételbe történő átcsoportosításra.

Mindazonáltal valamennyi, a tartalékból történő átcsoportosításra vonatkozó bizottsági javaslatot az előirányzatok átcsoportosítási lehetőségei vizsgálatának kell megelőznie.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

A tartalékból történő átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Az Európai Unió Szolidaritási Alapja

11.

Amennyiben az Európai Unió Szolidaritási Alapja igénybevételének az alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. Amennyiben a többletkiadást igénylő fejezeten belül lehetőség van az előirányzatok átcsoportosítására, a Bizottság ezt a költségvetési rendelettel összhangban, a megfelelő költségvetési eszköz révén figyelembe veszi a szükséges javaslat előterjesztésekor. A Szolidaritási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

Rugalmassági eszköz

12.

A Bizottság a rugalmassági eszköz igénybevételére azután tesz javaslatot, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét.

A javaslat meghatározza a finanszírozásra szoruló szükségleteket és az összeget. A javaslat az adott pénzügyi évre vonatkozóan a költségvetési eljárás során terjeszthető elő.

A rugalmassági eszköz igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz.

A megállapodásra az éves költségvetési eljárás keretében kerül sor.

Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap

13.

Amennyiben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételének az alap-jogiaktusban meghatározott feltételei teljesülnek, a Bizottság javaslatot tesz annak igénybevételére. A Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg. A Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament pedig tagjainak többségével és a leadott szavazatok háromötödével határoz.

A Bizottság a Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről szóló határozatra vonatkozó javaslatának előterjesztésével egyidejűleg javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett költségvetési tételbe történő átcsoportosításra.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

A Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Rendkívüli tartalék

14.

A rendkívüli tartaléknak – vagy annak egy részének – az igénybevételére a Bizottság tesz javaslatot azt követően, hogy alaposan megvizsgált minden egyéb pénzügyi lehetőséget. Ilyen javaslat csak olyan költségvetés-módosítási tervezettel vagy éves költségvetési tervezettel kapcsolatban nyújtható be, amelynek elfogadásához ilyen javaslatra szükség van. A Bizottság – amennyiben azt vizsgálata alátámasztja – a rendkívüli tartalék igénybevételére vonatkozó javaslatához egy jelentős összegnek a meglévő költségvetési kereten belüli átcsoportosítására vonatkozó javaslatot csatol.

A rendkívüli tartalék igénybevételére vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg annak az uniós költségvetés-módosításnak vagy általános költségvetésnek a jóváhagyásával egyidejűleg, amelynek elfogadását a rendkívüli tartalék megkönnyíteni hivatott. Az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikkében az Unió általános költségvetésének jóváhagyására vonatkozóan előírt szavazási szabályokkal összhangban határoz.

II.   RÉSZ

AZ INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS JAVÍTÁSA KÖLTSÉGVETÉSI ÜGYEKBEN

A.   Az intézményközi együttműködési eljárás

15.

A költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködést részletesen a melléklet határozza meg.

Költségvetési átláthatóság

16.

A Bizottság az Unió általános költségvetését kísérő éves jelentést készít, amelyben feltüntet minden olyan nem bizalmas információt, amely az alábbiakra vonatkozóan rendelkezésre áll:

az Unió eszközei és forrásai, ideértve az Uniónak a Szerződések által ráruházott hatáskörnek megfelelően végrehajtott forrásbevonási és hitelezési műveleteiből származó eszközöket és forrásokat is,

az Európai Fejlesztési Alap (EFA), az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) és más lehetséges jövőbeli mechanizmusok bevételei, kiadásai, eszközei és forrásai, ideértve a vagyonkezelői alapokat is,

a tagállamok által megerősített együttműködés keretében viselt költségek, amennyiben azok nem szerepelnek az Unió általános költségvetésében.

B.   Pénzügyi rendelkezések jogalkotási aktusokba foglalása

17.

Valamennyi, rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos jogalkotási aktusnak tartalmaznia kell egy olyan rendelkezést, amelyben a jogalkotó meghatározza a program pénzügyi keretösszegét.

Az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az elsődleges referenciaösszeget.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a költségvetési tervezet kidolgozásakor vállalja, hogy ettől az összegtől az érintett program teljes időtartama alatt legfeljebb 10 %-kal tér el, kivéve, ha olyan új, objektív és tartós körülmények merülnek fel, amelyeket kifejezett és pontos indokok támasztanak alá, figyelembe véve a program végrehajtása során – különösen értékelések alapján – elért eredményeket. Az ilyen eltérésből származó növekedésnek – a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és az e megállapodásban említett eszközök igénybevételének sérelme nélkül – az érintett fejezet felső határa alatt kell maradnia.

Ez a pont nem vonatkozik a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott és a tagállamok szerint előzetesen felosztott kohéziós előirányzatokra, amelyek tartalmazzák a program pénzügyi keretösszegét annak teljes időtartamára, sem pedig a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 16. cikkében említett nagyszabású projektekre.

18.

Azok a többéves programokkal kapcsolatos jogalkotási aktusok, amelyeket nem rendes jogalkotási eljárás keretében fogadnak el, nem tartalmaznak „szükségesnek tekintett összeget”.

Amennyiben a Tanács pénzügyi referenciaösszeget kíván a jogalkotási aktusba foglalni, ezen összeg a jogalkotó szándéka kifejezésének tekintendő, és nem érintheti az Európai Parlament és a Tanács EUMSZ-ben meghatározott költségvetési hatáskörét. Erre vonatkozó rendelkezést az ilyen pénzügyi referenciaösszeget tartalmazó valamennyi jogalkotási aktusnak tartalmaznia kell.

Ha az érintett pénzügyi referenciaösszeg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1975. március 4-i együttes nyilatkozatában (4) ismertetett egyeztetési eljárás keretében létrejött megállapodás tárgyát képezi, akkor az e megállapodás 17. pontja értelmében vett referenciaösszegnek tekintendő.

C.   A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadások

19.

A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokra az alábbi különös szabályok vonatkoznak:

A Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a tárgyalások előkészítéséről és menetéről, beleértve azok költségvetési vonzatait is.

A halászati megállapodásokra vonatkozó jogalkotási eljárás során az intézmények vállalják, hogy mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy minden eljárást a lehető leggyorsabban lefolytassanak.

A költségvetésben az érintett pénzügyi év január 1-je után hatályba lépő új halászati megállapodásokra vagy halászati megállapodások megújításaira elkülönített összegeket tartalékként kell feltüntetni.

Amennyiben a halászati megállapodásokra vonatkozó előirányzatok (beleértve a tartalékot is) elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja azokat az információkat, amelyek egy háromoldalú – lehetőleg egyszerűsített – egyeztetés révén tartandó, a helyzet okairól és az elfogadott eljárások keretében meghozható lehetséges intézkedésekről szóló véleménycsere lefolytatásához szükségesek. Amennyiben szükséges, a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol.

A Bizottság minden negyedévben részletesen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a hatályos halászati megállapodások végrehajtásáról és az év hátralevő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről.

20.

Az Európai Parlament képviselői – az Európai Parlament halászati megállapodások terén fennálló hatásköreinek figyelembevételével, valamint az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás (5) 25. és 26. pontjával összhangban – megfigyelői státuszban részt vehetnek a nemzetközi halászati megállapodások megtárgyalása céljából tartott bilaterális és multilaterális konferenciákon.

21.

A halászati megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokra irányadó eljárás sérelme nélkül, az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési együttműködés keretében kellő időben megállapodásra jut a halászati megállapodások megfelelő finanszírozásáról.

D.   A mezőgazdasági válságokra képzett tartalékhoz kapcsolódó kiadások

22.

Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 25. cikkében említett, a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékhoz tartozó előirányzatokat közvetlenül kell feltüntetni az Unió általános költségvetésében. A válságkezelési intézkedésekre rendelkezésre nem bocsátott összegeket ismételten közvetlen kifizetések céljára kell rendelkezésre bocsátani.

Azok a válságkezelési intézkedésekhez kapcsolódó kiadások, amelyek október 16. és a pénzügyi év vége között merülnek fel, a harmadik bekezdésben foglalt követelményekkel összhangban finanszírozhatók a következő pénzügyi év tartalékából.

Amennyiben a Bizottság a vonatkozó jogalkotási aktusnak megfelelően szükségesnek ítéli a tartalék igénybevételét, javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé a tartalékból a Bizottság által szükségesnek ítélt intézkedéseket finanszírozó költségvetési tételbe történő átcsoportosításra. Valamennyi, e tartalékból történő átcsoportosításra vonatkozó bizottsági javaslatot az előirányzatok átcsoportosítási lehetőségei vizsgálatának kell megelőznie.

A tartalékból való átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Egyetértés hiányában háromoldalú egyeztető eljárást kell indítani.

E.   A közös kül- és biztonságpolitika (kkbp) finanszírozása

23.

A KKBP operatív kiadásainak teljes összegét egyetlen, KKBP elnevezésű költségvetési alcímben kell feltüntetni. Ezen összeg az előre jelezhető tényleges igények fedezésére szolgál, amelyeket a költségvetési tervezet elkészítésének keretében határoznak meg az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) által évente készített előrejelzések alapján, és az az előre nem látható eseményekre ésszerű mozgásteret képez. Tartalékra nem különíthető el KKBP-forrás.

24.

A KKBP-kiadások tekintetében, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének megfelelően az Unió általános költségvetését terhelik, az intézmények az egyeztetőbizottságban minden évben arra törekednek, hogy a Bizottság által készített költségvetési tervezet alapján megállapodásra jussanak az Unió általános költségvetését terhelő operatív kiadások összegéről és ezen összeg felosztásáról a „KKBP” költségvetési alcím e pont negyedik bekezdésében javasolt jogcímcsoportjai között. Megállapodás hiányában az Európai Parlament és a Tanács az előző évi költségvetésben szereplő összeg, illetve a költségvetési tervezetben javasolt összeg közül az alacsonyabbat tünteti fel a költségvetésben.

A KKBP operatív kiadásainak teljes összege a KKBP költségvetési alcímnek a negyedik bekezdésben javasolt jogcímcsoportjai között kerül felosztásra. Minden jogcímcsoport a következőket fedezi: már elfogadott eszközök, tervezett, de még el nem fogadott eszközök, és minden jövőbeni – de nem tervezett – eszköz, amelyeket a Tanács az adott pénzügyi évben fog elfogadni.

Mivel a költségvetési rendelet értelmében a Bizottság rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a KKBP költségvetési alcímen belül önállóan átcsoportosítson előirányzatokat egyik jogcímcsoportból a másikba, a KKBP-fellépések gyors végrehajtásához szükséges rugalmasságot ennek megfelelően biztosítani kell. Amennyiben a pénzügyi év folyamán a KKBP költségvetési alcím összege nem bizonyul elégségesnek a szükséges kiadások fedezésére, a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács sürgősséggel megoldást keres, figyelembe véve a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 3. cikkét, valamint e megállapodás 10. pontját.

A KKBP költségvetési alcímen belül azok a jogcímcsoportok, amelyekben a KKBP-fellépéseket fel kell tüntetni, a következők lehetnek:

a költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett egyes nagyobb missziók,

válságkezelési műveletek, konfliktusmegelőzés, -rendezés és stabilizálás, a biztonsági és békefolyamatok megfigyelése és végrehajtása,

a fegyverek elterjedésének megakadályozása és leszerelés,

sürgősségi intézkedések,

előkészítő és nyomonkövetési intézkedések,

az Európai Unió különmegbízottjai.

25.

A főképviselő minden évben konzultációt folytat az Európai Parlamenttel a szóban forgó év június 15-ig megküldött, a KKBP fő szempontjait és alapvető választási lehetőségeit tartalmazó előretekintő dokumentumról, amely magában foglalja az Unió általános költségvetése tekintetében érvényesülő pénzügyi vonzatokat, az n-1. évben megkezdett intézkedések értékelését, valamint annak értékelését, hogy a KKBP milyen mértékben koordinált az Unió egyéb külső pénzügyi eszközeivel és milyen mértékben egészíti ki azokat. Ezenfelül a főképviselő az évente legalább öt alkalommal tartott – legkésőbb az egyeztetőbizottságban meghatározott – közös konzultációs ülések révén rendszeresen és folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet a KKBP-ről szóló rendes politikai párbeszéd keretében. Az Európai Parlament és a Tanács határozza meg, hogy ezeken az üléseken kik vehetnek részt, figyelembe véve az ülések során kicserélt információk célját és jellegét.

A Bizottságot meghívást kap az ezeken az üléseken való részvételre.

Amennyiben a Tanács olyan határozatot fogad el a KKBP területén, amely kiadásokat von maga után, a főképviselő haladéktalanul, de legfeljebb a határozat elfogadását követő öt munkanapon belül megküldi az Európai Parlamentnek a tervezett költségekről, különösen az az időtartamra, az alkalmazott személyi állományra, a helyiségek és más infrastruktúra használatára, a szállítási eszközökre, a képzési követelményekre és a biztonsági intézkedésekre vonatkozó költségekről szóló becslést (a továbbiakban: a pénzügyi kimutatás).

A Bizottság negyedévenként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a KKBP-fellépések végrehajtásáról és a pénzügyi év hátralévő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről.

F.   Az intézmények bevonása a fejlesztéspolitikai kérdések és az európai fejlesztési alap tekintetében

26.

A Bizottság informális párbeszédet alakít ki az Európai Parlamenttel fejlesztéspolitikai kérdésekben, azok finanszírozási forrásaitól függetlenül. Az Európai Parlament Európai Fejlesztési Alappal (EFA) kapcsolatos ellenőrzését önkéntes alapon hozzá kell igazítani azokhoz az ellenőrzési jogokhoz, amelyek az Unió általános költségvetése és különösen a Fejlesztési Együttműködési Eszköz tekintetében állnak fenn, az informális párbeszéd keretében meghatározandó részletes szabályok szerint.

Az Európai Parlament és a Tanács tudomásul veszi, hogy a Bizottság – többek között a fejlesztéspolitika demokratikus ellenőrzésének javítása céljából – javaslatot kíván tenni arra, hogy az EFA 2021-től kezdődően képezze a költségvetés részét.

G.   Az intézményeknek a költségvetési eljárás során az igazgatási kiadások terén folytatott együttműködése

27.

A többéves pénzügyi keretről szóló rendelet mellékletében az 5. fejezetre megállapított felső határ által elért takarításoknak arányosan kell megoszlaniuk az intézmények, illetve egyéb uniós szervek között, az azok által az igazgatási költségvetésekben képviselt részarány alapján.

Minden intézmény, szerv és ügynökség előterjeszti az éves költségvetési eljárás során az első bekezdésben említett iránymutatásoknak megfelelő, tervezett kiadásokra vonatkozó becsléseit.

A munkaidő heti 40 órára való növeléséből fakadó kapacitástöbblet ellentételezése céljából az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy személyi állományát a 2013. január 1-jei állománytáblához képest fokozatosan 5 %-kal leépíti (7). E létszámcsökkentésnek valamennyi intézményre, szervre és ügynökségre vonatkoznia kell, és 2013 és 2017 között hajtandó végre. A létszámcsökkentés az Európai Parlament és a Tanács költségvetési jogait nem érinti.

III.   RÉSZ

AZ UNIÓS FORRÁSOKKAL VALÓ HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS

A.   Együttes gazdálkodás

28.

A Bizottság biztosítja, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék – kérelmük alapján – a nemzetközi szervezeteken keresztül elköltött uniós forrásokkal kapcsolatban megkapja az Európai Parlament, a Tanács és a Számvevőszék EUMSZ szerinti hatáskörei gyakorlásához szükséges bármely információt és dokumentumot, amelyet a Bizottság az e szervezetekkel kötött ellenőrzési megállapodások keretében kapott meg.

Értékelő jelentés

29.

A Bizottság az EUMSZ 318. cikkében előírt értékelő jelentésében megkülönbözteti az Európa 2020 stratégiára összpontosuló belső szakpolitikákat a külső szakpolitikáktól, és több teljesítményre vonatkozó adatra – például teljesítményellenőrzési eredményekre – támaszkodik az Unió pénzgazdálkodásának az elért eredményeken alapuló értékelése céljából.

Pénzügyi ütemezés

30.

A Bizottság évente két alkalommal, először áprilisban vagy májusban (a költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokkal együtt), másodszor pedig decemberben vagy januárban (az Unió általános költségvetésének elfogadása után) teljes körű pénzügyi ütemezést terjeszt elő a többéves pénzügyi keret 1. (kivéve a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alfejezetét), 2. (csak a „környezetvédelem” és a „halászat” tekintetében), 3. és 4. fejezetére. Ez a fejezetek, szakpolitikai területek és költségvetési tételek szerint felépülő ütemezés az alábbiakat határozza meg:

a)

a hatályos jogszabályok a többéves programok és éves intézkedések megkülönböztetésével:

a többéves programok esetében a Bizottságnak fel kell tüntetnie elfogadásuk módját (rendes vagy különleges jogalkotási eljárás), időtartamukat, a teljes pénzügyi referenciaösszeget és az igazgatási kiadásokhoz rendelt részt,

az éves intézkedések (kísérleti projektek, előkészítő intézkedések, ügynökségek) és a Bizottság előjogainak keretében finanszírozott intézkedések esetében pedig a Bizottságnak többéves becsléseket kell benyújtania, valamint meg kell jelölnie a felhatalmazáson alapuló 1268/2012/EU bizottsági rendeletben (8) rögzített engedélyezett felső határok alatt fennmaradó mozgásteret,

b)

függőben lévő jogalkotási javaslatok: folyamatban lévő bizottsági javaslatok, a legutolsó aktualizálással.

A Bizottságnak meg kell fontolnia a pénzügyi ütemezés és a saját jogalkotási programja közötti kereszthivatkozások módját, hogy pontosabb és megbízhatóbb előrejelzéseket tudjon készíteni. A Bizottságnak minden jogalkotási javaslat esetében jeleznie kell, hogy az áprilisi vagy a decemberi program tartalmazza-e azt. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot különösen az alábbiakról kell tájékoztatni:

a)

valamennyi már elfogadott új jogalkotási aktus, és valamennyi függőben lévő, azonban az áprilisi és a decemberi programban nem szereplő jogalkotási aktus (a hozzájuk tartozó összegekkel együtt);

b)

a Bizottság éves jogalkotási munkaprogramjában szereplő jogszabályok, annak megjelölésével, hogy az intézkedések várhatóan pénzügyi hatással járnak-e.

Amennyiben szükséges, a Bizottság jelzi a javasolt új jogalkotási javaslatok miatt szükségessé váló új ütemezést.

B.   Ügynökségek és európai iskolák

31.

Új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslat előterjesztését megelőzően a Bizottságnak alapos, teljes és objektív hatásvizsgálatot kell készítenie, amelyben többek között figyelembe veszi a személyzet és a kompetenciák kritikus tömegét, a költséghatékonysági szempontokat, a szubszidiaritást és az arányosságot, a tagállami és uniós tevékenységekre gyakorolt hatást, valamint az érintett kiadási fejezet tekintetében érvényesülő költségvetési vonzatokat. Az Európai Parlament és a Tanács ezen információk alapján és az ügynökség felállítását szabályozó jogalkotási eljárások sérelme nélkül a költségvetési együttműködés keretében vállalja, hogy kellő időben megállapodásra jut a javasolt ügynökség finanszírozásáról.

A következő eljárási lépések alkalmazandók:

először is, a Bizottság valamennyi, új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslatot minden esetben a javaslata elfogadását követő első háromoldalú egyeztetésen terjeszt elő, valamint benyújtja az ügynökség létrehozását indítványozó jogi aktus tervezetét kísérő pénzügyi kimutatást, illetve bemutatja annak a pénzügyi ütemezés hátralévő részét érintő következményeit,

másodsorban, a jogalkotási folyamat során a Bizottság segíti a jogalkotót annak értékelésében, hogy a javasolt módosítások milyen pénzügyi következményekkel járnak. E pénzügyi következményeket figyelembe kell venni a vonatkozó háromoldalú jogalkotási egyeztetések során,

harmadrészt, a jogalkotási folyamat befejeződését megelőzően a Bizottság aktualizált pénzügyi kimutatást terjeszt elő, amelyben figyelembe veszi a jogalkotó általi esetleges módosításokat; e pénzügyi kimutatásnak szerepelnie kell a végső háromoldalú jogalkotási egyeztetés napirendjén, és azt a jogalkotónak hivatalosan jóvá kell hagynia. Szerepelnie kell továbbá a soron következő (sürgős esetekben egyszerűsített formában zajló) háromoldalú költségvetési egyeztetés napirendjén is annak érdekében, hogy létrejöjjön a megállapodás a finanszírozásról,

negyedszer, a háromoldalú egyeztetés során elért megállapodást – a Bizottság által a jogalkotási folyamat tartalmát illetően kialakított költségvetési értékelés figyelembevételével – együttes nyilatkozatban kell megerősíteni. E megállapodáshoz az Európai Parlament és a Tanács – saját eljárási szabályzata szerinti – jóváhagyása szükséges.

Ugyanez az eljárás alkalmazandó valamely ügynökségre vonatkozó jogi aktus bármely olyan módosítására, amely hatással lehet a szóban forgó ügynökség erőforrásaira.

Amennyiben az ügynökség feladatai a szóban forgó ügynökség létrehozásáról szóló jogi aktus módosítása nélkül lényegesen módosulnak, a Bizottság felülvizsgált pénzügyi kimutatás révén tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy utóbbiak időben megállapodásra tudjanak jutni az ügynökség finanszírozásáról.

32.

A költségvetési eljárásban kellően figyelembe kell venni az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak a decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-én aláírt együttes nyilatkozatához csatolt közös megközelítés vonatkozó rendelkezéseit.

33.

Amennyiben az igazgatótanács új Európai Iskola létrehozását tervezi, értelemszerűen hasonló eljárást kell lefolytatni annak az Unió általános költségvetése tekintetében érvényesülő költségvetési vonzatait illetően.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 9-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BERNATONIS

a Bizottság részéről

J. LEWANDOWSKI

a Bizottság tagja

Kelt Strasbourgban, 2013. december 10-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ


(1)  A Tanács 2013. december 20-i 1311/2013/EU, Euratom rendelete a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884 o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298, 2012.10.26., 1. o.).

(3)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(4)  HL C 89., 1975.4.22., 1. o.

(5)  HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1306/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(7)  A Tanács és a Bizottság a 2013. január 1-jei állománytáblájukhoz képest a személyi állomány 1 %-os leépítését már végrehajtotta.

(8)  A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).


MELLÉKLET

Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

A. rész   A költségvetési eljárás menetrendje

1.

Az intézmények minden évben kellő idővel a költségvetési eljárás kezdete előtt a jelenlegi gyakorlatot követve megvalósítható menetrendről állapodnak meg.

B. rész   A költségvetési eljárás prioritásai

2.

A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben az intézmények háromoldalú egyeztetést tartanak, ahol megvitatják a következő pénzügyi év költségvetésének lehetséges prioritásait.

C. rész   A költségvetési tervezet elkészítése és a becslések aktualizálása

3.

A Bizottság kivételével az intézmények felkérést kapnak, hogy március vége előtt fogadják el költségvetési irányszámaikat.

4.

A Bizottság minden évben költségvetési tervezetet terjeszt elő, amely ismerteti az Unió tényleges finanszírozási szükségleteit.

Ebben az alábbiakat veszi figyelembe:

a)

a tagállamok által a strukturális alapokkal kapcsolatosan adott előrejelzések,

b)

az előirányzatok felhasználásának képessége, törekedve a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti szigorú kapcsolat biztosítására,

c)

új szakpolitikák bevezetésének lehetősége kísérleti projektek, új előkészítő intézkedések vagy ezek mindegyike révén, illetve a záráshoz közeledő többéves intézkedések folytatásának lehetősége, annak megvizsgálását követően, hogy lehetséges-e egy, a költségvetési rendelet (az alap-jogiaktus fogalmának meghatározása, az alap-jogiaktus végrehajtáshoz való szükségessége és a kivételek) értelmében vett alap-jogiaktus elfogadása,

d)

annak biztosításának szükségessége, hogy a kiadásokban az előző évhez képest történt változások összhangban legyenek a költségvetési fegyelem előírásaival.

5.

Az intézmények lehetőség szerint kerülik a jelentéktelen összegű operatív kiadásokat tartalmazó tételek költségvetésben való feltüntetését.

6.

Az Európai Parlament és a Tanács vállalja továbbá, hogy figyelembe veszi a költségvetés végrehajtási lehetőségeinek Bizottság általi megítélését, amelyet a Bizottság tervezeteiben és a folyó évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban közöl.

7.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, valamint tekintettel arra a hatásra, amelyet a költségvetési nómenklatúra címeinek és alcímeinek jelentős változtatása vált ki a Bizottság szolgálatai programirányítással kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeire, az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy az egyeztetés során bármilyen jelentős változtatást megvitat a Bizottsággal.

8.

A lojális és kiegyensúlyozott intézményi együttműködés érdekében az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállalnak arra, hogy a költségvetési eljárás során mindvégig, de különösen az egyeztetési időszakban minden szinten rendszeres és aktív kapcsolatot tartanak egymással tárgyalóik révén. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy mind formális, mind informális szinten gondoskodik a releváns információk és dokumentumok folytonos, megfelelő időben történő kölcsönös cseréjéről, valamint az egyeztetési időszak folyamán a Bizottsággal együttműködésben szükség szerint szakmai szintű vagy informális megbeszéléseket is tart. A Bizottság biztosítja az információkhoz és dokumentumokhoz történő időbeli, egyenlő hozzáférést az Európai Parlament és a Tanács számára.

9.

Az egyeztetőbizottság összehívásáig a Bizottság szükség esetén az EUMSZ 314. cikkének (2) bekezdésével összhangban módosíthatja a költségvetési tervezetet, ideértve a mezőgazdasági kiadások becsült értékeit aktualizáló módosító indítvány útján történő módosítást is. A Bizottság az aktualizálásról szóló információkat megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak megfontolásra, amint azok rendelkezésre állnak. A Bizottság – kérelmükre – kellően alátámasztott magyarázattal látja el az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

D. rész   Költségvetési eljárás az egyeztetési eljárás előtt

10.

A tanácsi olvasat előtt kellő időben háromoldalú egyeztetést kell összehívni, hogy lehetővé tegyék az intézmények számára a költségvetési tervezetről való véleménycserét.

11.

Annak érdekében, hogy a Bizottság kellő időben fel tudja mérni az Európai Parlament és a Tanács által tervezett, új előkészítő intézkedéseket vagy kísérleti projekteket létrehozó vagy azokat meghosszabbító módosítások végrehajthatóságát, az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatja a Bizottságot ilyen irányú szándékairól, így az első megvitatásra már ezen a háromoldalú egyeztetésen sor kerülhet.

12.

Az Európai Parlament plenáris ülésen tartott szavazása előtt háromoldalú egyeztetést lehet összehívni.

E. rész   Egyeztetési eljárás

13.

Amennyiben az Európai Parlament a Tanács álláspontjára vonatkozóan plenáris ülés keretében módosításokat fogad el, a Tanács elnökének ugyanazon plenáris ülés alkalmával tudomásul kell vennie a két intézmény álláspontja közötti eltéréseket, és beleegyezését kell adnia ahhoz, hogy az Európai Parlament elnöke haladéktalanul összehívja az egyeztetőbizottságot. Az egyeztetőbizottságot összehívó levelet legkésőbb annak a parlamenti ülésnek a végét követő hét első munkanapján kell megküldeni, amelyen a plenáris szavazás történt, az egyeztetési időszak pedig az ezt követő napon kezdődik meg. A 21 napos egyeztetési időszakot az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletnek (1) megfelelően kell számítani.

14.

Amennyiben a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament által elfogadott valamennyi módosítással, álláspontját az egyeztetési időszak alatt tervezett első ülés időpontja előtt levélben kell megerősítenie. Ebben az esetben az egyeztetőbizottságnak az alábbi pontokban megállapított feltételeknek megfelelően kell eljárnia.

15.

Az egyeztetőbizottság elnökletét az Európai Parlament és a Tanács képviselői közösen látják el. Az egyeztetőbizottsági üléseken az ülésnek otthont adó intézmény társelnöke elnököl. Saját eljárási szabályzatával összhangban mindkét intézmény kijelöli képviselőit az egyes ülésekre, és meghatározza azok tárgyalási mandátumát. Az Európai Parlament és a Tanács az egyeztetőbizottságban azon a megfelelő szinten képviselteti magát, amely mindkét küldöttség számára lehetővé teszi a saját intézménye nevében történő politikai vállalásokat, és lehetővé teszi a végső megállapodás irányába való tényleges előrelépést.

16.

Az EUMSZ 314. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével összhangban a Bizottság részt vesz az egyeztetőbizottság eljárásában, és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében.

17.

Az egyeztetési eljárás egésze alatt különböző képviseleti szinteken tartanak háromoldalú egyeztetéseket, amelyek célja a nyitott kérdések rendezése és az egyeztetőbizottságon belül elérendő megállapodás előkészítése.

18.

Az egyeztetőbizottság üléseire és a háromoldalú egyeztetésekre felváltva az Európai Parlament és a Tanács épületében kerül sor a létesítmények használatának – ideértve a tolmácsszolgáltatásokat is – egyenlő megosztása érdekében.

19.

Az intézmények előre megállapodnak az egyeztetőbizottsági ülések és a háromoldalú egyeztetések időpontjában.

20.

Az egyeztetőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a költségvetési eljárás különböző lépéseit (2) összevető, közös dokumentumokat (a továbbiakban: a kiindulási dokumentumok). Ezek a dokumentumok tartalmazzák a költségvetési sorok szerinti számadatokat, a többéves pénzügyi keret fejezeteinek összegeit, illetve azt az egységes szerkezetbe foglalt dokumentumot, amelyben a technikailag „nyitottnak” tekintett valamennyi költségvetési sorra vonatkozó számadatok és észrevételek szerepelnek. Az egyeztetőbizottság végleges határozatának sérelme nélkül külön dokumentum sorolja fel valamennyi, technikailag lezártnak tekintett költségvetési sort (3). Ezeket a dokumentumokat a költségvetési nómenklatúra szerint kell szerkeszteni.

Az egyeztetőbizottságnak benyújtott kiindulási dokumentumokhoz más dokumentumokat is csatolni kell, ideértve a következőket: a tanácsi álláspont és a parlamenti módosítások végrehajthatóságáról szóló bizottsági levél és a tanácsi álláspontra vagy a parlamenti módosításokra vonatkozóan más intézményektől érkező bármely levél.

21.

Annak érdekében, hogy az egyeztetési időszak végére sikerüljön megállapodást elérni, a háromoldalú egyeztetések során a felek:

meghatározzák, hogy a megvitatandó költségvetési kérdésekre vonatkozóan folytatott tárgyalások mire terjedjenek ki;

jóváhagyják a technikailag lezártnak tekintett költségvetési sorokat, a pénzügyi év teljes költségvetésére vonatkozó végleges megállapodás függvényében;

megvitatják az első francia bekezdés alapján azonosított kérdéseket azzal a céllal, hogy lehetőleg olyan megállapodások szülessenek, amelyeket az egyeztetőbizottság majd jóváhagy;

többek között a többéves pénzügyi keret fejezetei mentén tematikus kérdéseket is megvitatnak.

Minden egyes háromoldalú egyeztetés során vagy közvetlenül azután a felek közösen kidolgozzák a következtetések vázlatát, és ezzel egyidejűleg megállapodnak a következő ülés napirendjében. E következtetéseket az ülésnek otthont adó intézmény rögzíti, és azokat 24 óra elteltével – az egyeztetőbizottság végleges határozatának sérelme nélkül – ideiglenesen elfogadottnak kell tekinteni.

22.

Az egyeztetőbizottság ülésein rendelkezésre kell állnia mind a háromoldalú egyeztetések következtetéseinek, mind pedig esetleges jóváhagyás céljából egy olyan dokumentumnak, amely tartalmazza azokat a költségvetési sorokat, amelyekről a háromoldalú egyeztetések alkalmával ideiglenes megállapodás született.

23.

Az EUMSZ 314. cikkének (5) bekezdésében előírt közös szövegtervezetet az Európai Parlament, illetve a Tanács titkársága állítja össze, a Bizottság segítségével. E szöveget az egyeztetőbizottságban elért megállapodás időpontját tartalmazó, a két küldöttség elnökei által az Európai Parlament és a Tanács elnökének címzett kísérőlevél, illetve annak mellékletei alkotják, amelyek a következőket foglalják magukban:

minden költségvetési tételt illetően a költségvetési sor szerinti számadatok és a többéves pénzügyi keret fejezeteinek összesített számadatai;

egy egységes szerkezetbe foglalt dokumentum, amely tartalmazza az egyeztetési eljárás során módosított költségvetési sorok számadatait és végleges szövegét;

a költségvetési tervezethez, illetve a tanácsi állásponthoz képest nem módosított költségvetési sorok jegyzéke.

Az egyeztetőbizottság a költségvetésre vonatkozóan is jóváhagyhat következtetéseket és esetleges együttes nyilatkozatokat.

24.

A közös szövegtervezetet (az Európai Parlament szolgálatai) lefordítják az Unió intézményeinek hivatalos nyelveire, és azt a közös szövegtervezetről a 23. pontban említett módon létrejött megállapodás időpontját követő tizennégy napon belül jóváhagyás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A költségvetés a közös szövegtervezet elfogadását követően jogász-nyelvészi véglegesítés tárgyát képezi majd, amelynek keretében a közös szövegtervezet mellékleteit összedolgozzák az egyeztetési eljárás során nem módosított költségvetési sorokkal.

25.

Az adott ülésnek (háromoldalú egyeztetés vagy egyeztetőbizottsági ülés) otthont adó intézmény biztosítja a tolmácsolást, az egyeztetőbizottsági üléseken valamennyi nyelvre történő, a háromoldalú egyeztetéseken pedig igény szerinti tolmácsolás révén.

Az ülésnek otthont adó intézmény gondoskodik a munkadokumentumok sokszorosításáról és kiosztásáról.

A három intézmény szolgálatai együttműködnek a tárgyalások eredményeinek rögzítése során annak érdekében, hogy véglegesítsék a közös szövegtervezetet.

F. rész   Költségvetés-módosítások

Általános elvek

26.

Szem előtt tartva, hogy a költségvetés-módosítások gyakran konkrét és néha sürgős ügyekhez kapcsolódnak, az intézmények megállapodnak a következő elvekről annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetés-módosításokra vonatkozó gyors és zökkenőmentes döntéshozatali folyamathoz szükséges megfelelő intézményközi együttműködést, és egyidejűleg lehetőség szerint elkerüljék a költségvetés-módosítások esetében az egyeztetőbizottság összehívásának szükségességét.

27.

Az intézmények lehetőség szerint törekednek a költségvetés-módosítások számának korlátozására.

Menetrend

28.

A Bizottság az elfogadás végső időpontjának sérelme nélkül előre tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a költségvetés-módosítási tervezetek elfogadásának lehetséges időpontjairól.

29.

Saját belső eljárási szabályzatával összhangban az Európai Parlament és a Tanács arra törekszik, hogy a Bizottság általi elfogadást követően minél hamarabb megvizsgálja a Bizottság által javasolt költségvetés-módosítási tervezetet.

30.

Az eljárás felgyorsítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács biztosítja, hogy munkamenetrendjük a lehető legnagyobb mértékben össze legyen hangolva, lehetővé téve ezzel az eljárás koherens és konvergens lefolytatását. Ezért e két intézmény igyekszik a lehető leghamarabb megállapítani egy előirányzott menetrendet a költségvetés-módosítás végleges elfogadásához vezető különböző szakaszokról.

Az Európai Parlament és a Tanács figyelembe veszi a költségvetés-módosítás relatív sürgősségét, valamint annak szükségességét, hogy azt kellő időben jóvá kell hagyniuk ahhoz, hogy az adott pénzügyi év során hatályba lépjen.

Együttműködés az olvasatok során

31.

Az Európai Parlament és a Tanács jóhiszeműen együttműködnek az eljárás egésze során annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, elősegítsék a költségvetés-módosításoknak az eljárás korai szakaszában történő elfogadását.

Adott esetben és esetleges véleményeltérés esetén az Európai Parlament vagy a Tanács – a költségvetés-módosításra vonatkozó végső álláspontjának kialakítása előtt – vagy a Bizottság – bármely időpontban – javasolhatja egy külön háromoldalú egyeztetés összehívását az eltérések megvitatása és kompromisszum elérése érdekében.

32.

A Bizottság által javasolt és véglegesen még jóvá nem hagyott valamennyi költségvetés-módosítási tervezetet minden esetben fel kell venni az éves költségvetési eljárás keretében tervezett háromoldalú egyeztetések napirendjére. A Bizottság előterjeszti a költségvetés-módosítási tervezeteket, az Európai Parlament és a Tanács pedig lehetőség szerint a háromoldalú egyeztetést megelőzően ismerteti az azokkal kapcsolatos álláspontját.

33.

Ha a háromoldalú egyeztetés során kompromisszum születik, akkor az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy az EUMSZ-szel és saját eljárási szabályzatával összhangban figyelembe veszi az egyeztetés eredményét a költségvetés-módosítással kapcsolatos tanácskozásai során.

Együttműködés az olvasatokat követően

34.

Ha az Európai Parlament módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács álláspontját, a költségvetés-módosítást az EUMSZ-nek megfelelően el kell fogadni.

35.

Ha az Európai Parlament tagjainak többségével módosításokat fogad el, az EUMSZ 314. cikke (4) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni. Az egyeztetőbizottság ülése előtt azonban háromoldalú egyeztetést kell összehívni:

ha a háromoldalú egyeztetés során megállapodás jön létre – és az egyeztetés eredményének az Európai Parlament és a Tanács általi jóváhagyásának függvényében –, az egyeztetési eljárást az egyeztetőbizottság ülése nélkül, levélváltással kell befejezni.

ha a háromoldalú egyeztetés során nem jön létre megállapodás, akkor az egyeztetőbizottság ülésezik, és a körülményeknek megfelelően úgy szervezi meg a munkáját, hogy lehetőség szerint az EUMSZ 314. cikkének (5) bekezdésében megállapított huszonegy napos határidő előtt befejezze a döntéshozatali folyamatot. Az egyeztetőbizottság levélváltással is befejezheti munkáját.

G. rész   Fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok („Reste à liquider” – RAL)

36.

Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a teljes kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő rendezett alakulását annak érdekében, hogy a RAL ne húzódhasson át rendellenes módon egyik évről a másikra, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak abban, hogy szorosan figyelemmel kísérik a RAL szintjét, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a kifizetési előirányzatoknak a többéves pénzügyi keret végén jelentkező hiánya nehézségeket idézzen elő az uniós programok végrehajtásában.

Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes fejezeteken belüli kifizetések szintje és profilja kezelhető maradjon, a kötelezettségvállalás visszavonására vonatkozó szabályokat – különösen az automatikus visszavonásra vonatkozó szabályokat – minden fejezetben szigorúan alkalmazni kell.

Az intézményeknek rendszeres üléseket kell tartaniuk a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az aktuális helyzetet, valamint a költségvetés folyó, illetve következő években való végrehajtásával kapcsolatos kilátásokat. Erre a megfelelő szinten megtartott, kifejezetten e kérdéseknek szentelt intézményközi megbeszéléseken kerül sor, amelyeket megelőzően a Bizottság alaponkénti és tagállamonkénti bontásban részletes helyzetképpel szolgál a kifizetések végrehajtásáról, a kézhez vett visszatérítési kérelmekről és a felülvizsgált előrejelzésekről. Mindenekelőtt, annak biztosítása érdekében, hogy az Unió a 2014 és 2020 közötti időszakban az EUMSZ 323. cikkének megfelelően képes legyen maradéktalanul teljesíteni a meglévő és jövőbeli vállalásaiból fakadó pénzügyi kötelezettségeit, az Európai Parlament és a Tanács elemzi és megvitatja a Bizottságnak a kifizetési előirányzatok szükséges szintjére vonatkozó becsléseit.


(1)  A Tanács 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom rendelete az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).

(2)  Ezek a lépések a következők: a folyó pénzügyi év költségvetése (beleértve az elfogadott költségvetés-módosításokat); az eredeti költségvetési tervezet; a Tanács álláspontja a költségvetési tervezetről; az Európai Parlament módosításai a Tanács álláspontjához és a Bizottság által benyújtott módosító indítványok (ha azokat még nem hagyta jóvá teljes egészében valamennyi intézmény).

(3)  A technikailag lezártnak tekintett költségvetési sor olyan sor, amelyet illetően az Európai Parlament és a Tanács között nincsen nézetkülönbség, és amely vonatkozásában nem nyújtottak be módosító indítványt.


Top