MELLÉKLET

Az Európai Unió hozzájárulása a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek Délkelet-Európában való tiltott felhalmozása és kereskedelme jelentette veszély csökkentésére irányuló SEESAC-projekthez

1.   Bevezetés és célok

Az, hogy Délkelet-Európában nem új jelenség a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek készleteinek nagy mennyiségben való felhalmozása, hogy nincs elegendő számú biztonságos tároló létesítmény, és hogy tartósan hiányzik az e létesítmények teljes körű védelméhez szükséges elegendő kapacitás, ahhoz vezetett, hogy a régió országai különös problémát és fontos kihívást jelentenek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégián (a továbbiakban: az EU SALW stratégia) belül. Az EU SALW stratégia céljainak elérése érdekében ezért alapvető fontosságú, hogy az Unió továbbra is támogassa a kézi- és könnyűfegyverek Délkelet-Európán belüli, illetve onnan kiinduló terjedése és tiltott kereskedelme jelentette veszély elleni küzdelmet.

A projekt átfogó célja a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása azáltal, hogy folyamatosan támogatja a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek Délkelet-Európában való, széles körben történő felhalmozása és tiltott kereskedelme jelentette veszély csökkentésére irányuló erőfeszítéseket. Konkrétabban, a projekt csökkenteni fogja a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek felesleges készleteinek hozzáférhetőségét, növelni fogja a tároló létesítmények biztonságosságát, javítani fogja a fegyverek nyomon követhetőségét a nyilvántartásba vétel és a jelölés fejlesztésével, továbbá a kézi- és könnyűfegyverek veszélyével kapcsolatban fokozni fogja az információ- és tudásátadást, valamint a figyelemfelhívást. Ezen túlmenően a projekt – a Regionális Együttműködési Tanács keretében megvalósuló munka révén – erősíteni fogja a stabilitást Délkelet-Európában.

Különösen a 2010/179/KKBP tanácsi határozat sikeres végrehajtására építve és összhangban az EU SALW stratégiával, ezen utódprojekt célja ezért a nemzeti ellenőrzési rendszerek további megerősítése és a többoldalúság további fokozása, hogy regionális mechanizmusok szülessenek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kínálatának és destabilizáló hatású terjedésének leküzdésére. Ezenkívül ez az utódprojekt – a még átfogóbb regionális dimenzió megvalósítása érdekében – a Moldovai Köztársaságot és Koszovót (1) is be fogja vonni a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének regionális folyamataiba, hogy a projekt által követett megközelítés valóban holisztikus és regionális legyen, hatása pedig hosszú távon, tartósan fennmaradjon.

2.   A végrehajtási ügynökség kiválasztása és az egyéb releváns finanszírozási kezdeményezésekkel való koordináció

A SEESAC az Egyesült Nemzetek fejlesztési programjának (UNDP) és a Regionális Együttműködési Tanácsnak (a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény utódja) a közös kezdeményezése, és mint ilyen, a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos délkelet-európai tevékenységek fókuszpontja. A kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó délkelet-európai regionális végrehajtási terv végrehajtó ágaként a SEESAC a délkelet-európai nemzeti érdekelt felekkel közösen több mint 11 éve dolgozik a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésére vonatkozó holisztikus megközelítés megvalósításán, széles körű tevékenységet folytatva, úgymint: figyelemfelkeltés, a kézi- és könnyűfegyverek begyűjtési kampányai, készletkezelés, a felesleges készletek csökkentése, a jelöléssel és a nyomon követéssel kapcsolatos képességek növelése, valamint a fegyverkivitel szigorúbb ellenőrzése. Ennek során a SEESAC egyedülálló képességre és tapasztalatra tett szert a régió országainak hasonló politikai és gazdasági körülményei között történő, több érdekelt felet érintő regionális beavatkozások terén, biztosítva a fellépéseiben való nemzeti és regionális szerepvállalást és azok hosszú távú fenntarthatóságát, továbbá megvetve a lábát mint a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésének elsődleges regionális hatósága.

A SEESAC nyílt kétoldalú és többoldalú kommunikációs csatornákat működtet valamennyi érintett szereplővel és szervezettel. A SEESEAC biztosítja a kézi- és könnyűfegyverek délkelet-európai regionális irányítócsoportjának titkárságát is. A SEESAC továbbá tagja és korábbi elnöke a készletcsökkentés regionális megközelítésére (RASR) irányuló kezdeményezés irányítóbizottságának. A SEESAC rendszeresen meghívást kap a releváns regionális fórumokra, például az EU–Nyugat-Balkán éves bel- és igazságügyi miniszteri találkozóra, a NATO-nak a kézi- és könnyűfegyverekről szóló strukturális információcsere-folyamatára vagy a délkelet-európai védelmi miniszteri folyamatra (SEDM). Kiterjedt hálózatot tart fenn az olyan szervezetekkel való hivatalos és nem hivatalos partnerségek révén, mint a RACVIAC (a fegyverzetellenőrzés felügyeletét és végrehajtását támogató regionális központ), a Biztonsági Együttműködési Központ vagy az EBESZ Biztonsági Együttműködési Fóruma. Más ENSZ-ügynökségekkel – mint például az UNODC-vel és az UNODA-val – az ENSZ kézifegyverekkel kapcsolatos koordinációs tevékenysége, illetve más mechanizmusok keretében tart rendszeres koordináló üléseket. A SEESAC tehát a biztonsági ágazat reformjával összefüggő kérdések széles körét felölelő regionális központtá vált, amely kiemelten foglalkozik a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével és a készletgazdálkodással. A SEESAC – belgrádi székhellyel – egész Délkelet-Európában tevékenykedik: Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, a Moldovai Köztársaságban, Montenegróban, Szerbiában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban. A regionális szerepvállalás a Regionális Együttműködési Tanácson és a kézi- és könnyűfegyverek délkelet-európai regionális irányítócsoportján keresztül valósul meg, ahol az összes délkelet-európai állam képviselteti magát, és stratégiai iránymutatást ad, illetve indítványokat tesz és kéréseket fogalmaz meg a SEESAC tevékenységét illetően.

A közös problémák regionális kezdeményezések keretében való kezelése kedvező eredményekre vezetett Délkelet-Európában, egyrészt az elengedhetetlen információmegosztás és az általa keltett egészséges regionális verseny révén, másrészt mivel a holisztikus végrehajtási módszer segítségével konzisztens, könnyen mérhető eredményeket lehet felmutatni. Az, hogy a SEESAC minden lényeges regionális folyamatban és kezdeményezésben (mint például az SEDM-ben, az RASR-ban és az RADVIAC-ban) részt vesz, a záloga az időszerű és őszinte információcserének, a pontos helyzetfelismerésnek és az olyan intézkedések meghozatalához szükséges előrelátásnak, amelyek nincsenek egymással átfedésben, valamint összhangban vannak a kormányok és a régiók aktuális igényeivel, illetve a folyamatok alakulásával.

A SEESAC a teljes tevékenységét az összegyűjtött alapadatokra építi, és gondoskodik arról, hogy a nemzeti érdekelt felektől megszerezze a fellépéseinek sikeréhez elengedhetetlen jóváhagyást és politikai támogatást. A SEESAC az uniós finanszírozású korábbi projektjei keretében a tervezett tevékenységek igen nagy részét megvalósította, és tartós eredményeket ért el a projektjeiben és a tevékenységeiben való nemzeti szintű részvétel előmozdításával és megerősítésével, valamint a regionális koordinációnak, a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok regionális cseréjének és a regionális kutatásnak az ösztönzésével. A kézi- és könnyűfegyverek terén szerzett szakértelme, valamint a regionális ügyek és az érintett érdekelt felek mélyreható ismerete okán a SEESAC a legalkalmasabb végrehajtó partner ehhez a konkrét fellépéshez.

Ez a projekt kiegészít egy párhuzamos SEESAC kezdeményezést, amely a fegyverátadás ellenőrzésére irányul, és célja, hogy az átláthatóság és a regionális koordináció erősítésével növelje a fegyverkereskedelem ellenőrzésére fordítható kapacitást (2). Ezen túlmenően a projekt – Bosznia-Hercegovina tekintetében – két másik projektet is kiegészít, konkrétan a következőket:

—

az EXPLODE projekt, amelyet az EU Stabilitási Eszközének rövid távú eleme finanszíroz és az UNDP szarajevói irodája hajt végre az EBESZ bosznia-hercegovinai missziójával együttműködve, a bosznia-hercegovinai nép biztonságának növelése céljával a nem biztonságos lőszerkészletek csökkentése és a tárolás biztonságosságának fokozása révén,

—

a SECUP bosznia-hercegovinai projektje, amelynek célja a lőszer- és fegyvertároló létesítmények biztonságosságának fokozása, és amelyet az EBESZ bosznia-hercegovinai missziója és Bosznia-Hercegovina Védelmi Minisztériuma közösen hajt végre, az EUFOR pedig technikai szakértelmével segíti e munkát, valamint ellenőrzi a projekt végrehajtásának biztonsági és védelmi vonatkozásait. A SEESAC rendszeres kapcsolatban fog állni az EUFOR Althea-val, az EBESZ bosznia-hercegovinai missziójával és az UNDP szarajevói irodájával, egyrészt hogy biztosítva legyen a folyamatos koordináció és az egymást kiegészítő jelleg ezekkel a projektekkel és a nemzetközi közösség arra irányuló erőfeszítéseivel, hogy megoldást találjon a Bosznia-Hercegovina Védelmi Minisztériumának birtokában lévő felesleges hagyományoslőszer-készletek problémájára, másrészt a tiltott hagyományos fegyverek Bosznia-Hercegovinában való begyűjtésére irányuló esetleges későbbi tervekre gondolva.

A projekt alá tartozó többi ország tekintetében a SEESAC a következő nemzetközi támogatási projektekkel fogja összehangolni a munkáját:

—

Montenegróban a MONDEM projekttel, amelyet az Egyesült Nemzetek fejlesztési programja az EBESZ-szel partnerségben irányít, célja pedig a fegyverek elterjedése elleni küzdelem kockázatainak csökkentése a hagyományos lőszerek biztonságos és védett tárolási infrastruktúrájának és kezelési rendszerének kiépítése révén, a robbanóanyagokkal összefüggő kockázatok csökkentése a településeken környezetbarát demilitarizáció révén, a mérgező veszélyes hulladékok (folyékony rakéta-hajtóanyagok) megsemmisítése, valamint a védelmi reform támogatása a Montenegró Védelmi Minisztériuma által kijelölt nehézfegyverzet korlátozott mennyiségben való megsemmisítése révén.

—

Koszovóban (1) a KOSSAC projekttel, amelynek eredeti célja a koszovói (1) fegyveres erőszak mérséklése és a közbiztonság növelése volt, az évek folyamán azonban olyan átfogó projektté nőtte ki magát, amely a fegyveres erőszak megelőzésére irányul és a biztonsági ágazat reformját és a kapacitásépítést központi helyen kezeli.

—

Szerbiában a CASM projekttel, amelyet az Egyesült Nemzetek fejlesztési programja és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet finanszíroz, célja pedig a hagyományos lőszerek előre meghatározott tároló létesítményei biztonságának és védettségének növelése és a bejelentett lőszerfelesleg ártalmatlanítása.

A SEESAC ezenkívül rendszeres kapcsolatban áll az EBESZ-szel, a NATO-val és a „Norwegian People's Aid” nevű norvég humanitárius szervezettel, valamint más érintett szereplőkkel a fellépések egymást kiegészítő jellegének, a beavatkozások időszerűségének és az erőforrás-felhasználás költséghatékonyságának biztosítása érdekében.

3.   A projekt ismertetése

A projekt végrehajtásának eredményeként Délkelet-Európában és annak határain túl is nőni fog a biztonság és a stabilitás a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek terjedése és tiltott kereskedelme elleni küzdelem következtében. A projekt közvetlenül hozzá fog járulni az EU biztonsági stratégiájának, az EU SALW stratégiának, az ENSZ cselekvési programjának, a nemzetközi nyomonkövetési egyezménynek és az ENSZ lőfegyverekről szóló jegyzőkönyvének a végrehajtásához, és különösen erősíteni fogja a regionális együttműködést a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek terjedése jelentette veszély elleni küzdelem terén. Konkrétabban, a projekt a következőket fogja eredményezni:

—	a kézi- és könnyűfegyverek védettségének és készletkezelésének javítása a tároló létesítmények fejlesztése révén,

—	a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek felesleges, illetve elkobzott készleteinek csökkentése megsemmisítés révén,

—	a kézi- és könnyűfegyverek jelölésére, nyomon követésére és nyilvántartására fordítható kapacitás növelése,

—	a regionális együttműködés és az információmegosztás erősítése,

—	a lakosság birtokában lévő tiltott fegyverek számának csökkentése figyelemfelhívó tevékenység és fegyverbegyűjtő kampányok révén.

A projekt földrajzi hatálya Délkelet-Európára terjed ki, a projekt közvetlen kedvezményezettjei pedig Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó (1), a Moldovai Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság.

3.1.   Nagyobb készletbiztonság az infrastruktúra fejlesztése és kapacitásépítés révén

Célkitűzés

E tevékenység révén mérséklődni fog a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek terjedése és tiltott kereskedelme jelentette veszély a hagyományos fegyverek és lőszerek készleteire vonatkozó biztonsági előírások szigorítása és a készletgazdálkodás javítása által Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban (1) a Moldovai Köztársaságban, Montenegróban, Szerbiában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban.

Leírás

A kettős megközelítést – 1. a tároló létesítmények biztonságosságának növelése három országban (3) és 2. a készletkezeléssel megbízott személyzet kapacitásának kiépítése (4) – követő 2010/179/KKBP tanácsi határozat sikeres végrehajtása révén jelentősen megszigorodtak a biztonsági előírások és csökkentek azok a kockázatok, amelyek a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek készleteinek nem kívánt terjedésével függnek össze. Ezekre az eredményekre építve a projekt második szakasza tovább fogja növelni a délkelet-európai fegyver- és lőszerraktárak biztonságosságát azáltal, hogy további célzott, a nemzetközi szintű legjobb gyakorlatoknak és normáknak megfelelő technikai és infrastrukturális támogatást biztosít. A projekttevékenységek támogatást fognak nyújtani Bosznia-Hercegovina, a Moldovai Köztársaság, Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság védelmi minisztériumai, valamint a Szerb Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Koszovó (1) belügyminisztériumai számára a fegyver- és lőszerkészletek biztosításához szükséges berendezések beszerzése és beszerelése révén. Ezenfelül szükség esetén a készletek kezeléséért felelős személyzet képzésben fog részesülni. Azon helyszínek kiválasztása, ahol a biztonságot erősíteni fogják, a prioritásokat és a helyszínek biztonsági kockázatait alapul vevő értékelés alapján történik.

A projekt konkrét tervezett tevékenységei a következők:

—

Bosznia-Hercegovina: a lőszerek és hagyományos fegyverek tárolására szolgáló, a Védelmi Minisztérium alá tartozó létesítmények biztonságosságának erősítése, többek között a létesítményt körülvevő kerítés és világítás, behatolásjelző riasztórendszerek, zárt láncú televíziós kamerák (CCTV) és telekommunikációs berendezések kiépítése és/vagy felújítása révén, kiegészítve az ENSZ fejlesztési programja és az EBESZ által elvégzett készletbiztosítási munkát.

—	Koszovó (1) a rendőrség készletkezelési képességeinek javítása képzés és a jelenlegi helyzet kiértékelése révén. Egy kis helyi kézi-és könnyűfegyver- és lőszerraktár felújítása.

—

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: a Belügyminisztérium központi tároló létesítménye (Orman) biztonságosságának erősítése biztonsági berendezések beszerzése és az infrastruktúra fejlesztése, például a létesítmény körüli kerítés felújítása, CCTV berendezések és világítás, valamint a raktárakban új biztonsági ajtók beszerelése révén. A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság Fegyveres Erői alá tartozó központi tároló létesítmény biztonságosságának erősítése, videokamerás megfigyelőrendszer beszerzése és felszerelése, a létesítmény körüli kerítés és az épület biztonságosságának javítása a kerítések megjavítása, új bejárati kapuk beszerelése és a lőszerraktárak biztonsági ajtóinak felújítása révén.

—	Moldovai Köztársaság: a Belügyminisztérium alá tartozó központi fegyver- és lőszerraktár (CAMD) biztonságosságának növelése, többek között biztonsági kerítések, belépés-ellenőrző rendszerek felszerelése és egy elektronikus fegyvernyilvántartás beszerzése révén.

—	Montenegró: a brezoviki lőszerraktár fizikai megerősítése, többek között a tárolásbiztonsági infrastruktúra átfogó fejlesztése. A tárolt fegyverek és lőszerek központi nyilvántartásának kifejlesztése.

—	Szerbia: a Belügyminisztérium alá tartozó fő kézi- és könnyűfegyver-tároló létesítmény biztonságosságának megerősítése, többek között videokamerás megfigyelőrendszer és belépésellenőrzés révén.

—	Regionális készletkezelési képzés: mind regionális szinten (évente), mind nemzeti szinten (szükség esetén).

Projekteredmények és végrehajtási mutatók:

A projekt végrehajtásának eredményeként nőni fog a biztonság Délkelet-Európában a tiltott kereskedelem veszélyének csökkentése révén, melynek eszközei a következők:

—

a kézi- és könnyűfegyverek tárolására szolgáló létesítmények biztonságosságának megerősítése Bosznia-Hercegovinában (4), Koszovóban (1) (1), a Moldovai Köztársaságban (2), Montenegróban (1), Szerbiában (1) és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban (2) az infrastruktúra biztonsági célú, mérhető fejlesztése révén.

—	a személyzet készletvédelmi kapacitásának a növelése képzés révén, amelyben a kedvezményezett országokból legalább 60 személy részesül majd, három műhelyfoglalkozás és nemzeti szinten nyújtott célzott képzés keretében.

3.2.   A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek készleteinek csökkentése megsemmisítés révén

Célkitűzés

A biztonság növelése és a terjedés kockázatának a kiiktatása a feleslegesen tárolt hagyományos fegyverek és lőszerek mennyiségének jelentős csökkentése révén.

Leírás

Az előző fázis sikerére építve, amelynek keretében összesen 78 366 fegyvert (Szerbiában 45 275 darabot, Horvátországban pedig 33 091 darabot) semmisítettek meg, továbbá az állami intézmények és a polgári lakosság birtokában lévő felesleges kézi- és könnyűfegyverek számának további csökkentése, és ezáltal e fegyverek eltérítése és tiltott kereskedelme kockázatának mérséklése érdekében a projekt több fegyvermegsemmisítési tevékenység keretében mintegy 165 000 kézi- és könnyűfegyver megsemmisítéséről fog gondoskodni az alábbiak szerint:

—	Albánia (kb. 120 000 darab)

—	Bosznia-Hercegovina (kb. 4 500 darab)

—	Koszovó (1) (kb. 2 500 darab)

—	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság (kb. 1 500 darab)

—	Moldovai Köztársaság (kb. 2 500 darab)

—	Montenegró (kb. 4 000 darab)

—	Szerbia (kb. 30 000 darab)

Albániában a Védelmi Minisztérium birtokában lévő felesleges lőszerek megsemmisítése terén elért előrehaladásnak a kézi- és könnyűfegyverek megsemmisítésével kell párosulnia, különösen ha figyelembe vesszük, hogy milyen mennyiségű felesleges készlet áll rendelkezésre, valamint hogy mekkora kihívást jelent annak biztonságba helyezése. Szerbiában fokozni kell a 2010/179/KKBP tanácsi határozat nyomán elért eredményeket, és a felesleges és elkobzott fegyverek további mennyiségeit kell megsemmisíteni, emellett pedig a felesleges fegyverek terjedése és tiltott kereskedelme kockázatának jelentős mértékű csökkentése érdekében a többi országban is hasonló tevékenységeket kell folytatni. Ezen túlmenően a projekt ki fog terjedni a belügyminisztériumok és a védelmi minisztériumok birtokában lévő felesleges és elkobzott robbanószerek és a kézi- és könnyűfegyverekhez való lőszerek megsemmisítésére is.

Projekteredmények/végrehajtási mutatók:

A projekt eredményeképpen jelentős mértékben csökkenni fog a kézi- és könnyűfegyverek további elterjedésének kockázata, mivel le fog csökkenni az Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban (1), a Moldovai Köztársaságban, Montenegróban, Szerbiában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban tárolt felesleges és elkobzott kézi- és könnyűfegyverek, robbanószerek és lőszerek mennyisége:

—	összesen mintegy 165 000 darab hagyományos fegyver megsemmisítése,

—	összesen mintegy 12 442 darab, az elterjedés kockázatával fenyegető lőszer és robbanószer demilitarizációja és megsemmisítése.

3.3.   A kézi- és könnyűfegyverek jelölése, nyomon követése és nyilvántartásba vétele

Célkitűzés

A jelölési és a nyomon követési képességek javítása a fegyverek nyilvántartásba vételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszerek létrehozásához, illetve a már meglévők fejlesztéséhez nyújtott támogatás révén Délkelet-Európában.

Leírás

A projektnek ez a része a tényleges jogállamiság megerősítését támogatja annak révén, hogy elősegíti a kézi- és könnyűfegyverek korlátozását, nyilvántartásba vételét, valamint a rendelkezésre álló mennyiség és a kereslet felmérését. A projekt tervezése során figyelembe vették az ENSZ cselekvési programját, a nyomon követésről szóló nemzetközi eszközt, az ENSZ lőfegyverekre vonatkozó jegyzőkönyvét és a 91/477/EGK tanácsi irányelvet, valamint a 2008/944/KKBP közös álláspontot, így a projekt elő fogja segíteni a fent felsoroltak végrehajtását annak révén, hogy javítja a délkelet-európai államoknak a fegyverek jelölésével, nyomon követésével és nyilvántartásával kapcsolatos képességeit, és ennek során különösen arra koncentrál, hogy javítsa a polgári lakosság által jogszerűen tartott fegyverek nemzeti hatóságok általi nyilvántartását e nyilvántartó rendszerek fejlesztésével és digitalizációjával. Emellett a fegyverek jelölésével, nyomon követésével és ballisztikai elemzésével kapcsolatos képességek is javulni fognak.

A projekt figyelmet fog fordítani arra, hogy az ENSZ és az EU által végrehajtott tevékenységek koherensek legyenek és kiegészítsék egymást a nemzeti, regionális és tematikus programok során, továbbá az e célkitűzés alá tartozó valamennyi tevékenység keretében az Interpol (iARMS) és az EUROPOL kezdeményezéseivel való nagyfokú szinergia megvalósítására kell törekedni.

A projekt képzéseken és technikai szintű segítségnyújtáson, illetve az ezeket erősítő normatív és intézményi elemzéseken keresztül fogja támogatni a kézi- és könnyűfegyverek jelölésével, nyomon követésével és nyilvántartásával kapcsolatos képességek javítását Délkelet-Európában:

—	Albánia: a projekt keretében az albán állami rendőrség segítséget kap egy központi elektronikus fegyvernyilvántartás kifejlesztéséhez és működtetéséhez, ami magában fogja foglalni a rendszer megtervezését, a szükséges hardver beszerzését és üzembe helyezését, valamint a személyzet kiképzését is.

—

Bosznia-Hercegovina: a projekt keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően az állami nyomozó és védelmi ügynökség (SIPA) további erőfeszítéseket tehet és eredményeket érhet el a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelem terén a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzését lehetővé tevő nyomozásokkal és a vonatkozó szabályok betartatásával kapcsolatos technikai képességek javításán keresztül.

—

Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság: a projekt a nemzeti hatóságokkal együttműködésben tovább fogja javítani a meglévő fegyver-nyilvántartási rendszert, aminek keretében a szoftver új verziója már képes lesz nyilvántartásba venni a fegyveres erők birtokában lévő fegyvereket is, továbbá a személyzetnek nyújtott továbbképzéseknek köszönhetően a lőfegyverek nyilvántartása a jogszabályoknak megfelelően fog megvalósulni.

—

Koszovó (1) a projekt a koszovói (1) rendőrséggel közösen standard operatív eljárásokat fog kidolgozni, valamint biztosítani fogja az azok végrehajtásához szükséges képzést. Ezzel egyidejűleg a kézi- és könnyűfegyverek illegális kereskedelmi hálózatainak feltérképezését tűzi ki célul, aminek keretében a vonatkozó hatóságokkal együttműködésben fogják azonosítani a kockázati szempontból fontosabb terülteket.

—	Szerbia: a projekt támogatni fogja a Belügyminisztérium ballisztikai laboratóriumának a fegyverek és a lőszerek jelölésére és nyomon követésére vonatkozó technikai képességeinek a fejlesztését speciális berendezések beszerzésén és képzés biztosításán keresztül.

Regionális szinten:

—	a projekt támogatni fogja egy délkelet-európai regionális lőfegyver-szakértői hálózat létrehozását, és legfeljebb hat regionális szakmai találkozó megszervezésével elő fogja segíteni az ismeretek megosztását,

—	a hálózat működését online platform fogja segíteni lehetővé téve az ismeretek és az információk megosztását,

—	a SEESAC szorosan együtt fog működni a Conflict Armament Research Ltd.-vel (CAR), hogy megkönnyítse a tiltott fegyverekkel kapcsolatos információknak a SEESAC, a regionális lőfegyver-szakértői hálózat és a CAR iTrace projektje közötti megosztását,

—	megvalósíthatósági tanulmány készül majd a nyomon követési és ballisztikai adatok szorosabb és nagyobb mértékben intézményi keretek között zajló cseréjének jogi és technikai lehetőségeiről.

Projekteredmények/végrehajtási mutatók:

—	Albániában létrejön a központosított elektronikus fegyvernyilvántartás,

—	Bosznia-Hercegovinában javul az állami nyomozó és védelmi ügynökségnek a kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek nyomon követésére és felderítésére vonatkozó technikai kapacitása,

—	Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban korszerűsítésre kerül az elektronikus fegyver-nyilvántartási rendszer, amely ezentúl képes lesz nyilvántartásba venni a fegyveres erők birtokában lévő fegyvereket is; a személyzet legalább 25 tagja megkapja az új rendszer működtetéséhez szükséges képzést,

—	kidolgozzák a kézi- és könnyűfegyverek jelölésére, nyomon követésére és nyilvántartására vonatkozó standard operatív eljárásokat a koszovói (1) rendőrség számára; lezárul a kézi- és könnyűfegyverek illegális kereskedelmi hálózatainak feltérképezését célzó tanulmány,

—	javul a szerb belügyminisztérium ballisztikai laboratóriumának a fegyverek és a lőszerek nyomon követésére vonatkozó technikai kapacitása,

—	létrejön és működőképes a regionális lőfegyver-szakértői hálózat; megtartják a hat szakmai találkozót,

—	létrejön a regionális lőfegyver-szakértői hálózat keretében az ismeretek és az információk cseréjét szolgáló online platform,

—	javul az információcsere a SEESAC, a regionális lőfegyver-szakértői hálózat és az iTrace projekt között,

—	elkészül a nyilvántartási rendszerek összekapcsolásáról szóló megvalósíthatósági tanulmány.

3.4.   A figyelemfelhívó tevékenységekkel, az információmegosztással és a tudástranszferrel kapcsolatos regionális együttműködés

Célkitűzés

A kézi- és könnyűfegyverek és az azokhoz szükséges lőszerek által jelentett veszély elleni fellépésre való képesség fokozása Délkelet-Európában szorosabb regionális együttműködés keretében megvalósuló tudásmegosztás, információcsere és figyelemfelhívás révén.

Leírás

A projekt technikai segítségnyújtás és kapacitásfejlesztés révén fokozni fogja a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó nemzeti bizottságok és a vonatkozó fegyverzet-ellenőrzési hatóságok kapacitását, ugyanakkor hozzájárul az információmegosztás elősegítéséhez is. A projekt a hatóságokkal szoros együttműködésben fogja feltérképezni azok szükségleteit, ezt követően pedig gondoskodik azoknak a szükséges támogatási eszközöknek a kidolgozásáról, amelyek lehetővé teszik a hatóságok számára a hagyományos fegyverzet- és lőszer-ellenőrzési kapacitásuk további növelését. Emellett a projekt a regionális együttműködés és tudásmegosztás előmozdítása érdekében regionális információcsere-folyamatot fog létrehozni és működtetni, amelynek keretében kapcsolatba léphetnek egymással a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó nemzeti bizottságok képviselői és a fegyverzet-ellenőrzési hatóságok. A regionális információcsere az alábbiakból fog állni:

—	a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó nemzeti bizottságok hivatalos regionális találkozója évente két alkalommal,

—	a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos délkelet-európai tapasztalatok hivatalos keretek között történő összegyűjtése,

—	a délkelet-európai régió kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályainak összegyűjtése; a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos szabályok hatékony végrehajtását elősegítő tájékoztató feljegyzések és a tudásmegosztást támogató egyéb dokumentumok,

—	regionális tanulmány készítése a kézi- és könnyűfegyvereknek a családon belüli erőszakra és a nemi alapú erőszakra gyakorolt hatásáról,

—	online tudásmegosztó platform és webportál létrehozása, ami lehetővé teszi a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos projektekkel, tevékenységekkel és beavatkozásokkal összefüggő tudás és tapasztalatok rendszeres cseréjét,

—	a kétoldalú információcsere előmozdítása tanulmányutak és a szakértők csereprogramjainak megszervezésén keresztül.

A tapasztalatok hivatalos keretek között történő cseréje és a tudásbázis létrehozása fokozza majd a délkelet-európai országoknak a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységek megtervezésére, konceptualizálására és végrehajtására vonatkozó kapacitását, továbbá azt is lehetővé teszi, hogy ezek az országok a világ más régióiba is exportálhassák a megszerzett ismereteket. A Délkelet-Európában így összegyűjtött jelentős tapasztalat ugyanis a világ más részein is hasznosnak bizonyulhat.

Projekteredmények/végrehajtási mutatók:

A kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek jelentős mértékű felhalmozása és tiltott kereskedelme jelentette veszély elleni fellépés területén fokozott regionális együttműködés valósul meg az alábbiak révén:

—	legfeljebb hat hivatalos találkozót szerveznek meg a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó bizottságok számára,

—	lendületet kap a kétoldalú tudásmegosztás és információcsere,

—	adott esetben a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos nemzeti stratégiákat fejlesztenek ki,

—	a szükségletek felmérését követően nemzeti szintű képzés és kapacitásépítés valósul meg,

—	a kézi- és könnyűfegyvereknek a családon belüli erőszakra és a nemi alapú erőszakra gyakorolt hatásáról szóló regionális tanulmány elkészítésének és az eredmények terjesztésének köszönhetően ráirányul a figyelem ezekre az összefüggésekre.

A kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó nemzeti bizottságok és más fegyverzet-ellenőrzési hatóságok fokozott kapacitása az alábbiak révén:

—	létrejön a tudásmegosztó platform,

—	közzéteszik a fegyverzetellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok gyűjteményét, valamint hivatalos keretek között valósul meg a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos délkelet-európai tapasztalatok gyűjtése,

—	technikai tanácsadás nyújtása.

3.5.   Fegyverbegyűjtő és figyelemfelhívó kampányok

Célkitűzés

A biztonság fokozása és a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme jelentette veszély csökkentése az alábbiak révén:

—	a délkelet-európai polgári lakosság birtokában lévő tiltott és nem kívánt fegyverek, robbanóeszközök, ágyúk és az azokhoz szükséges lőszerek begyűjtésének támogatása,

—	a polgári lakosság birtokában lévő fegyverek legalizálásának elősegítése a fegyverek nyilvántartásba vételén keresztül,

—	a tiltott fegyverek birtoklásával járó veszélyek tudatosítása.

Leírás

A projekt első fázisa alatt (2010/179/KKBP tanácsi határozat) másfél éves fegyverbegyűjtő és figyelemfelhívó kampány zajlott Horvátországban, amelynek eredményeként 1 753 fegyvert, 16 368 illegális repeszgránátot, 818 153 darab lőszert és 620 kg robbanóanyagot gyűjtöttek be és sikerült fokozni a lakosság ezzel kapcsolatos tájékozottságát. Szerbiában innovatív figyelemfelhívó kampány zajlott és az ennek keretében alkalmazott online platform segítségével a SEESAC értékes információkat tudott összegyűjteni az országban jellemző magatartásformákról és a kézi- és könnyűfegyverek előfordulásáról. A fent említett kampányokból levont tanulságokat felhasználva a projekt második szakasza három egymást kölcsönösen erősítő vonal mentén épül majd fel:

—	célzott figyelemfelhívó tevékenységekre épülő fegyverbegyűjtő kampányok megtervezése és végrehajtása annak érdekében, hogy a lakosság megfelelően értesüljön a vonatkozó jogszabályok egyes részleteiről és önkéntesen átadja az illegális lőfegyvereket,

—	figyelemfelhívó tevékenységek kidolgozása és végrehajtása az illegális lőfegyverek, lőszerek és robbanószerek birtoklásával összefüggő veszélyekkel kapcsolatban,

—	innovatív eszközök, pl. közösségi ötletbörze használata az illegálisan birtokolt lőfegyverek feltérképezésére, valamint a lakosság figyelmének felhívása az illegális fegyverek által jelentett veszélyekre.

Projekteredmények/végrehajtási mutatók:

A projekt fokozni fogja a biztonságot Délkelet-Európában annak révén, hogy csökkenti a lakosság birtokában lévő illegális fegyverek számát:

—	a lakosság birtokában lévő fegyverek, ágyúk, lőszerek és robbanóeszközök számának csökkentése,

—	a lakosság figyelmének felhívása kampányok révén legalább hat országban.

4.   Kedvezményezettek

A projekt közvetlen kedvezményezettjei a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséért felelős délkelet-európai nemzeti hatóságok lesznek. A készletkezelés vonatkozásában Bosznia-Hercegovina, a Moldovai Köztársaság, Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság védelmi minisztériuma, valamint Koszovó (1), a Moldovai Köztársaság, Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság belügyminisztériuma vehet részt kapacitásfejlesztési tevékenységben, valamint az általuk működtetett tároló létesítmények infrastruktúrájának javítására is sor fog kerülni. A készletcsökkentési erőfeszítések közvetlen kedvezményezettje Bosznia-Hercegovina, Koszovó (1), a Moldovai Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság belügyminisztériuma, valamint Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és a Moldovai Köztársaság védelmi minisztériuma lesz. A kézi- és könnyűfegyverek jelölésére, nyomon követésére és nyilvántartására fordítható megnövekedett képességek közvetlen kedvezményezettjei Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó (1) és Szerbia belügyminisztériuma, valamint Bosznia-Hercegovina állami nyomozó és védelmi ügynöksége lesz, míg a további belügyminisztériumok a regionális lőfegyver-szakértői hálózat működéséből származó előnyöket élvezhetik. Végezetül a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó nemzeti bizottságok, valamint a Délkelet-Európában a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséért felelős más hatóságok képzésben fognak részesülni, lehetőségük lesz a birtokukban lévő információkat megosztani, valamit regionális együttműködésben vehetnek részt.

A javasolt tevékenységek teljes mértékben összhangban vannak a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzésével kapcsolatos nemzeti prioritásokkal és azokat a kézi- és könnyűfegyverek ellenőrzéséért felelős vonatkozó nemzeti hatóságok támogatásukról biztosították, tanúsítva ezzel a projekteredmények elérése melletti elkötelezettségüket.

A kézi- és könnyűfegyverek széles körű elterjedtségéből eredő kockázatoknak kitett délkelet-európai országoknak és az Uniónak a lakossága a projekt közvetett előnyét élvezheti a fenti kockázat csökkenése miatt.

5.   Az Unió láthatósága

A SEESAC megtesz minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy nyilvánvaló legyen, hogy az Európai Unió a szóban forgó fellépés finanszírozója. Ezek az intézkedések az Európai Bizottság által kidolgozott és közzétett, az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó kommunikációs és láthatósági kézikönyvvel összhangban kerülnek végrehajtásra. A SEESAC ezáltal biztosítani fogja az uniós hozzájárulás láthatóságát megfelelő márkaépítés és tájékoztatás útján, hangsúlyozva az Unió szerepét, biztosítva az uniós intézkedések átláthatóságát, és növelve a határozat okainak, a határozathoz nyújtott uniós támogatásnak és e támogatás eredményeinek az ismertségét. A projekt keretében készült anyagokon jól látható helyen fel kell tüntetni az Unió zászlaját, a zászló helyes használatára és reprodukciójára vonatkozó uniós iránymutatásoknak megfelelően.

Tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenységek alkalmazási köre és jellege is meglehetősen széles skálán mozog, többféle promóciós eszközt is igénybe kell venni: hagyományos média, weboldalak, közösségi média, tájékoztatási és promóciós anyagok beleértve az infografikákat, szórólapokat, hírleveleket, sajtóközleményeket, valamit az esettől függően egyéb megoldásokat. A kiadványokon, a nyilvános rendezvényeken, a kampányok során, valamint a projekt keretében beszerzett berendezéseken és megvalósított építési beruházásokon is megfelelően fel kell tüntetni a támogató kilétét. A különböző országok nemzeti kormányainak és a nemzetközi közvéleménynek, illetve a helyi és a nemzetközi médiának szánt figyelemfelhívó kampányok hatásának további erősítése érdekében a projekt által megcélzott csoportok mindegyikéhez a megfelelő nyelven kell eljuttatni az információt.

6.   Időtartam

A 2010/179/KKBP tanácsi határozat végrehajtása során szerzett tapasztalatok alapján, valamint figyelembe véve a projekt regionális alkalmazási körét, a kedvezményezettek számát, továbbá a tervezett tevékenységek számát és összetettségét, a végrehajtásra rendelkezésre álló időkeret 36 hónap.

7.   Általános felépítés

Ennek a tevékenységnek a technikai végrehajtásáért a SEESAC felel, amely az Egyesült Nemzetek fejlesztési programjának és a Regionális Együttműködési Tanácsnak (a Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény utódja) a megbízásából működő regionális kezdeményezés. A SEESAC a kézi- és könnyűfegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó regionális végrehajtási terv végrehajtó ága, és mint ilyen, a kézi- és könnyűfegyverekkel kapcsolatos valamennyi délkelet-európai tevékenység fókuszpontja.

A SEESAC viseli az általános felelősséget a projekt tevékenységeinek végrehajtásáért és a projekt végrehajtásáért elszámolási kötelezettsége van. A projekt időtartama a tervek szerint 3 év (36 hónap), a teljes becsült költségvetése pedig 14 335 403 EUR a Norvégia által biztosított társfinanszírozással együtt.

8.   Partnerek

A SEESAC közvetlenül hajtja végre a tevékenységet szoros együttműködésben Albánia, Bosznia-Hercegovina, a Moldovai Köztársaság, Montenegró és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság védelmi minisztériumával; Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó (1), a Moldovai Köztársaság, Montenegró, Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság belügyminisztériumával, Bosznia-Hercegovina állami nyomozó és védelmi ügynökségével, továbbá az Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Koszovóban (1),a Moldovai Köztársaságban, Montenegróban, Szerbiában és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő, a kézi- és könnyűfegyverekkel foglalkozó nemzeti bizottságokkal.

A tevékenység a Nyugat-Balkánon végzett átfogó fegyverzet-ellenőrzési program részét képezi, és azt a Norvég Királyság Külügyminisztériuma által finanszírozott fegyverkivitel-ellenőrzési projekt, valamint a Szerb Köztársaságban a lőszerek készletkezelésére vonatkozó kapacitásfejlesztési program (CASM) egészíti ki. A program teljes becsült költségvetése 14 335 403 EUR, legfeljebb 5 127 650 EUR összegű uniós hozzájárulással, amely a teljes becsült költségvetés legfeljebb 35,77 %-át teszi ki. Norvégia hozzájárulása összesen 411 689 EUR (3 140 000,00 NOK az ENSZ által alkalmazott 2013. júniusi átváltási árfolyamon), amely a program teljes költségvetésének 2,87 %-át teszi ki. A kedvezményezett hozzájárulása összesen a program teljes költségvetésének 61,36 %-át teszi ki.

9.   Jelentéstétel

A szöveges és a pénzügyi jelentéstételnek ki kell terjednie a vonatkozó hozzájárulás-specifikus megállapodásban leírt tevékenység egészére és az ahhoz kapcsolódó költségvetésre, tekintet nélkül arra, hogy a szóban forgó tevékenységet a Bizottság teljes egészében finanszírozza vagy csak társfinanszírozást biztosít ahhoz.

Negyedévente szöveges jelentés segítségével kell rögzíteni és nyomon követni a fontosabb eredmények elérése felé tett előrehaladást.

10.   Becsült költségvetés

Az Unió által finanszírozott projekt teljes becsült költsége 5 127 650 EUR.

---

(1)  Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244 (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.

(2)  A projektnek a fegyverátadás ellenőrzésére vonatkozó részét a Norvég Királyság Külügyminisztériuma finanszírozza és a SEESAC hajtja végre.

(3)  Horvátországban a Belügyminisztérium „MURAT” nevű Központi Fegyverraktárának biztonságát videokamerás megfigyelőrendszer felszerelésével növelték; Bosznia-Hercegovinában 41 biztonsági ajtót szereltek be, és a Védelmi Minisztérium négy olyan tároló létesítményének a biztonságát erősítették meg, ahol kézi- és könnyűfegyvereket, valamint azokhoz szükséges lőszereket raktároznak; a Montenegrói Védelmi Minisztérium „TARAS” nevű lőszerraktárának biztonságosságát a nemzetközi biztonsági normák szintjére emelték.

(4)  Készletkezelési tanfolyam kidolgozására került sor, és Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Szerbia védelmi minisztériumaiból, fegyveres erőiből és belügyminisztériumaiból összesen 58 műveleti szintű tiszt részesült készletkezelési képzésben.