Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32011R0677

A Bizottság 677/2011/EU rendelete ( 2011. július 7. ) a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 691/2010/EU rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 185, 15.7.2011, p. 1–29 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 07 Volume 017 P. 102 - 130

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/677/oj

15.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 185/1


A BIZOTTSÁG 677/2011/EU RENDELETE

(2011. július 7.)

a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 691/2010/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (keretrendelet) (1) és különösen annak 11. cikkére,

tekintettel a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (légtérrendelet) (2) és különösen annak 6. cikkére,

mivel:

(1)

Az 551/2004/EK rendelet célkitűzése az, hogy a közös közlekedéspolitikával összefüggésben támogassa az egyre egységesebben üzemelő légtér koncepcióját és olyan közös kialakítási, tervezési és igazgatási eljárásokat hozzon létre, amelyek biztosítják a légiforgalmi szolgáltatás hatékony és biztonságos működését. A hálózati funkciók célja a nemzeti szinten és a funkcionális légtérblokkok szintjén tett kezdeményezések támogatása.

(2)

A hálózati funkciónak olyan „általános érdekű szolgáltatásnak” kell lennie, amely az európai légiforgalmi hálózat működését szolgálja, és amely hozzájárul a légi közlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez a – szűkös erőforrások optimális felhasználását szavatolókat is magában foglaló – tevékenységek megfelelő szintű teljesítményének, összeegyeztethetőségének és koordinációjának biztosításával.

(3)

Az európai útvonalhálózat kialakítása és a szűkös erőforrások koordinációja az 551/2004/EK rendelet szerint nem sértheti a tagállamok légterük felett gyakorolt szuverenitását és a tagállamoknak a közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos, az 549/2004/EK rendeletben említett követelményeit.

(4)

Az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (rádióspektrum-határozat) (3) e terület vonatkozásában ágazatpolitikai és jogi keretrendszert hoz létre.

(5)

Az 551/2004/EK rendeletben előírt hálózati funkciók végrehajtásához szükséges feladatok teljesítésére pártatlan illetékes szervet (hálózatkezelő) kell létrehozni.

(6)

Az európai útvonalhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az útvonalakat a repülés valamennyi fázisában a „kaputól kapuig” elv szerint optimalizálja, különös tekintettel a repülési hatékonyságra és a környezetvédelmi szempontokra.

(7)

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Eurocontrol által az útvonaltervezés, a frekvenciagazdálkodás és a másodlagos légtérellenőrző radarral (SSR) kapcsolatos válaszjeladókód-kezelés terén megtett munka elismerésre méltó, és erre kell alapozni a hálózat uniós szintű fejlesztésének és működtetésének optimalizálását.

(8)

A tagállamoknak az ICAO felé az útvonaltervezés, a frekvenciagazdálkodás és az SSR válaszjeladókód-kezelés terén fennálló kötelezettségeit tiszteletben kell tartani, és a hálózat tekintetében hatékonyabban kell végrehajtani a hálózatkezelő koordinációja révén és támogatásával.

(9)

A rádióspektrum felosztása a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) keretében zajlik. A tagállamok felelőssége a polgári repülési követelmények jelzése és ezt követően az előirányzott erőforrások optimális módon történő kihasználása az általános légi forgalom céljára.

(10)

Az ICAO útmutató anyagot dolgozott ki az SSR válaszjeladókód- és a rádiófrekvencia-funkciók vonatkozásában, valamint az Eucontrol közreműködésével európai régiójában működteti az általános légi forgalmi célú frekvenciakijelölések nyilvántartási rendszerét.

(11)

Az 551/2004/EK rendelet a légiforgalmi frekvenciák kezelési hatékonyságának javítása érdekében megköveteli a folyamatok és eljárások koordinálását és harmonizálását célzó részletes végrehajtási szabályok elfogadását, valamint a hálózat kialakításának és működtetésének támogatása érdekében a frekvenciákkal kapcsolatos igények korai azonosításának és kielégítésének összehangolását végző központi funkció létrehozását.

(12)

Mivel a légiforgalomáramlás-szervezés (ATFM) a hálózati funkciók szerves része, ezért megfelelően hivatkozni kell a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2010. március 25-i 255/2010/EU bizottsági rendeletre (4).

(13)

Mivel a hálózatkezelés hatékonyságához a hálózati funkciók haladéktalan életbelépése szükséges, ezért a tagállamok már megbízták az Eurocontrolt a légiforgalomáramlás-szervezés végrehajtásával.

(14)

Előnyös egyetlen testületet megbízni a különféle hálózati funkciók koordinálásával a teljesítmény-célkitűzésekkel összhangban álló, hálózati szintű, következetes rövid és hosszú távú optimalizálási megoldások kidolgozása érdekében. Mindazonáltal, a hálózati funkciókat a hálózatkezelő és a tagállami, valamint a funkcionális légtérblokk szint látja el, az e rendelet által előírt felelősségi rend szerint.

(15)

A hálózatkezelőnek tisztában kell lennie a tagállam vagy a funkcionális légtérblokkok légiforgalmi szolgáltatási terveinek, tevékenységeinek és teljesítményének aspektusaival, különösen, ha várható vagy valószínűsíthető, hogy ez lényegi hatással lesz a hálózat teljesítményére.

(16)

Az Eyjafjallajökull vulkán 2010. áprilisi kitöréséhez kapcsolódó események rávilágítottak egy olyan központi szerv létrehozásának szükségességére, amely vezető szerepet tölt be a helyi, regionális és hálózati szintű enyhítő intézkedések irányításának koordinálásában annak biztosítása érdekében, hogy a légi közlekedést érintő jövőbeli válsághelyzetekre időben érkezzen válaszlépés.

(17)

A hálózati funkciókat és a funkcionális légtérblokkok szintjén szervezett műveleteket össze kell hangolni.

(18)

Hatékony konzultációkat kell folytatni az érdekeltekkel nemzeti szinten, a funkcionális légtérblokk szintjén, valamint hálózati szinten.

(19)

Mivel a hálózatok ki- és belépési pontjaiként a repülőterek alapvetően járulnak hozzá az átfogó hálózati teljesítményhez, ezért a hálózati funkciók a repülőtéri kapacitások uniós megfigyelőközpontja révén kapcsolatot tartanak a repülőtér-üzemeltetőkkel, akik a földi kapacitás optimalizálását szem előtt tartva földi koordinátorként tevékenykednek, javítva az átfogó hálózati kapacitást.

(20)

A hálózati funkciók végrehajtása nem sértheti a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló, 1993. január 18-i 95/93/EGK tanácsi rendeletet (5).

(21)

A katonai művelet hatékonyságát megfelelően szem előtt tartva, a kitűzött célok elérése érdekében rendkívül fontos a polgári–katonai együttműködés és koordináció. Noha a műveleti légiforgalmi rendszer keretében végrehajtott katonai műveletek és kiképzés tartalmára, hatókörére, illetve végrehajtására vonatkozó határozatok nem tartoznak az Európai Unió hatáskörébe, a biztonság és a kölcsönös hatékonyság érdekében fontos lefedni az említett és az e rendeletben tárgyalt műveletek kapcsolódási pontjait.

(22)

A hálózati funkciók nem sérthetik az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének az alapvető légiközlekedés-védelmi, illetve védelmi politikai érdekek megóvására irányuló rendelkezéseit, valamint az 551/2004/EK rendelet 7. cikkében előírt rugalmas légtérfelhasználás alkalmazását.

(23)

A hálózati funkciókat költséghatékony módon kell ellátni, különösen el kell kerülni a párhuzamos erőfeszítéseket, így téve lehetővé a tagállamban a funkciók e rendelet keretében történő ellátását a hálózatkezelő kinevezése előtti állapothoz képest csökkentett, de legalábbis nem növelt pénzügyi és emberi erőforrásbeli követelmények között.

(24)

A Bizottságnak gondoskodnia kell a hálózatkezelő megfelelő felügyeletéről.

(25)

A hálózati funkciók biztonsági követelményeinek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (az Ügynökség) léginavigációs szolgáltatás nyújtására vonatkozó követelményeivel összevethető szintűeknek kell lenniük. Rendelkezni kell a szóban forgó követelményekről, valamint a biztonsági felügyeletre vonatkozó követelményekről.

(26)

A harmadik országok figyelembevétele, illetve részvétele a hálózati funkciók létrehozásában és végrehajtásában hozzájárul az egységes európai égbolt páneurópai dimenziójához.

(27)

A hálózati funkciók kiterjeszthetők az 551/2004/EK rendelet 6. cikkével összhangban.

(28)

A hálózati funkciók végrehajtása meghatározott teljesítménycélok szerint történik, amelyek megkívánják a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2010. július 29-i 691/2010/EU bizottsági rendelet (6) módosítását. A teljesítményrendszer végrehajtása során szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján ezeket a különleges teljesítménycélokat tovább lehet fejleszteni.

(29)

A 691/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(30)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rendelet tárgya és alkalmazási köre

(1)   Ez a rendelet az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének megfelelően megállapítja a légiforgalmi szolgáltatás (ATM) hálózati funkcióinak végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, az egységes európai égbolt légtér optimális kihasználásának lehetővé tétele, és annak biztosítása érdekében, hogy a légtérfelhasználók a kívánt útvonalakon repülhessenek, miközben a légtérhez és a léginavigációs szolgálatokhoz való hozzáférés a lehető legnagyobb mértékben biztosított.

(2)   A hálózatkezelés vonatkozásában ezt a rendeletet különösen a tagállamokra, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségre (az Ügynökség), a légtérfelhasználókra, a léginavigációs szolgáltatókra, a repülőtér-üzemeltetőkre, a repülőtéri résidő-koordinátorokra és a működtető szervezetekre kell alkalmazni nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokk szintjén.

(3)   Az 551/2004/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban és az állami légi járműveknek a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény 3. cikke szerinti üzemeltetésének sérelme nélkül, a tagállamok ezt a rendeletet az illetékességi körükbe tartozó, az ICAO EUR és AFI körzetein belüli légtérre alkalmazzák.

(4)   Az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének megfelelően ez a rendelet nem gátol meg egy tagállamot abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon olyan mértékben, amennyire az alapvető légiközlekedés-védelmi, illetve védelmi politikai érdekei megóvásához szükséges.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Ezeken kívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „repülőtér-üzemeltető”: a 95/93/EGK rendelet 2. cikkének j) pontjában meghatározottak szerint „egy repülőtér vezetése”;

2.   „repülőtéri résidő-koordinátor”: a 95/93/EGK rendelet alapján a koordinált repülőtereken létesített funkció;

3.   „légtérkialakítás”: olyan folyamat, amely magában foglalja a hálózathoz kapcsolódó teljesítménycélok eléréséhez való hozzájárulást, a légtérfelhasználók igényeinek kielégítését és a meglévő biztonsági szint biztosítását vagy növelését, valamint a légtérkapacitás és a környezeti teljesítmény növelését korszerű navigációs képességek és technikák, fejlett útvonalhálózatok és a kapcsolódó szektorokra bontás, optimalizált légtérstruktúrák és kapacitásnövelő légiforgalmi szolgáltatási eljárások kidolgozása és megvalósítása révén;

4.   „légtérlefoglalás”: a légtér egy meghatározott részének ideiglenes lefoglalása felhasználói kategóriák általi kizárólagos vagy speciális felhasználás céljából;

5.   „légtérkorlátozás”: a légtér meghatározott része, amelyen belül meghatározott időpontokban a légi járművek közlekedésére veszélyt jelentő tevékenységet folytatnak (veszélyes terület); vagy egy adott állam szárazföldi területe vagy felségvizei fölötti meghatározott méretű légtér, amelyben a légi járművek közlekedése meghatározott feltételek szerint korlátozva van (korlátozott terület); vagy egy adott állam szárazföldi területe vagy felségvizei fölötti meghatározott méretű légtér, amelyben a légi járművek közlekedése tilos (tiltott terület);

6.   „légtérszerkezet”: a légtér speciális része, amelyet a légi járművek biztonságos és optimális üzemeltetésének biztosítására jelöltek ki;

7.   „légtérfelhasználás”: a légtér üzemeltetési szempontú felhasználási módja;

8.   „légtérfelhasználók képviselője”: bármely jogi személy vagy szervezet, amely a léginavigációs szolgálatok egy vagy több felhasználói kategóriájának érdekeit képviseli;

9.   „repülési frekvenciasáv”: a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) rádiószabályzatának frekvencia-kiosztási táblázatába bejegyzett adott frekvenciasáv, amelyben általános légiforgalmi célú frekvenciakijelöléseket hajtanak végre;

10.   „légiforgalmi irányítási (ATC) szektor”: a légtér meghatározott része, amelyben az ezzel megbízott légi irányító/irányítók egy adott időpontban légiforgalmi irányítási felelősségi körrel rendelkezik/rendelkeznek;

11.   „légiforgalmi szolgálati útvonal (ATS útvonal)”: a légtérszerkezet meghatározott része, amelyet a légi forgalom áramlásának kezelése céljából a légiforgalmi szolgálatok ellátásához szükséges módon alakítottak ki;

12.   „polgári–katonai koordináció”: a légiforgalmi szolgáltatás polgári és katonai hatóságai és szereplői közötti együttműködés, amely a biztonságos, hatékony és harmonizált légtérkihasználás biztosításához szükséges;

13.   „feltételes útvonal (CDR)”: olyan légiforgalmi szolgálati útvonal, amely repüléstervezés és felhasználás céljára csak meghatározott feltételek mellett áll rendelkezésre;

14.   „együttműködésen alapuló döntéshozatal”: olyan folyamat, amelynek során a döntéseket a tagállamokkal, az operatív érdekelt felekkel és adott esetben egyéb szereplőkkel folytatott folyamatos együttműködés és konzultáció alapján hozzák meg;

15.   „hálózati válság”: a léginavigációs szolgálat megkövetelt szintű ellátására való képtelenség állapota, amelynek eredményeképp a hálózat kapacitása jelentősen csökken, vagy a hálózat kapacitása és a fellépő igény között jelentős aránytalanság mutatkozik, vagy a hálózat egy vagy több részén szokatlan vagy váratlan helyzet következtében jelentős információáramlási hiba lép fel;

16.   „európai útvonalhálózat-javítási terv”: a hálózatkezelő által az operatív érdekelt felekkel együttműködésben kidolgozott terv, amely a hálózatstratégiai terv irányadó elveinek megfelelően magában foglalja az útvonalhálózat-kialakítás tekintetében végzett rövid és középtávú operatív tevékenységeinek eredményét;

17.   „szabad útvonalú légtér”: meghatározott légtér, amelyben a felhasználók a légtérbe való belépési és a légtérből való kilépési pontok között szabadon, a légiforgalmi szolgálati útvonalhálózatra való tekintet nélkül tervezhetik útvonalaikat;

18.   „frekvenciakijelölés”: olyan engedély, amelyet egy tagállam ad egy rádiófrekvencia vagy rádiófrekvencia-csatorna meghatározott feltételek melletti használatára;

19.   „hálózatot érintő hatás”: a II. mellékletben meghatározott rádiófrekvencia funkció összefüggésében kialakuló olyan helyzet, amelyben egy frekvenciakijelölés rontja, akadályozza vagy megszakítja a hálózat egy vagy több rádiófrekvencia-kijelölésének működését, vagy ellentétben áll az e rendelet alkalmazási körébe tartozó repülési frekvenciasávok optimális felhasználásával;

20.   „több útvonal közötti választási lehetőség”: az a lehetőség, amikor a légiforgalmi szolgálati útvonalhálózaton belül egynél több útvonal áll a légtérfelhasználó rendelkezésére;

21.   „harmadik országok”: olyan EU-n kívüli államok, amelyek az Eurocontrol tagjai vagy megállapodást kötöttek az Európai Unióval az egységes európai égbolt végrehajtásáról, illetve részt vesznek valamely funkcionális légtérblokk kialakításában;

22.   „hálózatkezelő”: olyan szerv, amelyet az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének értelmében hoztak létre az említett cikkben és az e rendeletben foglalt feladatok ellátására;

23.   „hálózatműködtetési terv”: olyan terv, amelyet az operatív érdekelt felekkel együttműködve a hálózatkezelő dolgoz ki rövid és középtávú operatív tevékenységeinek megszervezésére a hálózatstratégiai terv irányadó elveinek megfelelően. A hálózatműködtetési terv európai útvonalhálózat-kialakítást érintő része magában foglalja az európai útvonalhálózat-javítási tervet;

24.   „hálózatstratégiai terv”: olyan terv, amelyet az ATM-főtervvel összhangban, a tagállamokkal és az operatív érdekelt felekkel együttműködve a hálózatkezelő dolgoz ki a hálózatműködtetés irányadó elveinek és hosszú távú kilátásainak meghatározására;

25.   „működtető szervezet”: olyan szervezet, amely a légi forgalmat, a távközlést, a navigációt vagy a légtérellenőrző szolgálatokat segítő mérnöki és műszaki szolgálatok ellátásáért felelős;

26.   „működési követelmények”: olyan követelmények, amelyek a hálózatot a biztonság, a kapacitás és a hatékonyság vonatkozásában érintik;

27.   „operatív érdekelt felek”: a polgári és katonai légtérfelhasználók, a polgári és katonai léginavigációs szolgáltatók, a repülőtér-üzemeltetők, a repülőtéri résidő-koordinátorok és a működtető szervezetek, valamint az egyes funkciók szempontjából relevánsnak ítélt bármilyen további érdekelt csoport;

28.   „szektorkonfiguráció”: szektorok olyan kombinációja, amelynek kialakítása és optimális elhelyezkedése biztosítja a működési követelményeknek való megfelelést és a légtér rendelkezésre állását;

29.   „légtérfelhasználó által kérelmezett útvonal”: a légijármű-üzemeltetők által kívánatosnak tartott, a légtérkialakítás szakaszában igényeiknek megfelelőnek nyilvánított útvonal.

II.   FEJEZET

A HÁLÓZATI FUNKCIÓK SZERVEZÉSE ÉS KEZELÉSE

3. cikk

Hálózatkezelő létrehozása

(1)   Az 551/2004/EK rendelet 6. cikkében és e rendelet mellékleteiben előírt funkciók végrehajtásához szükséges feladatok teljesítése céljából egy pártatlan és illetékes szervet (hálózatkezelő) kell létrehozni.

(2)   A hálózatkezelő hivatali ideje egybeesik a 691/2010/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett teljesítményrendszer referencia-időszakaival. Ez a hivatali idő elég hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye az e funkciók ellátása terén megvalósuló fejlődést. A hivatali idő nem lehet rövidebb, mint két referencia-időszak, és megújítható.

(3)   A hálózatkezelő kinevezése bizottsági határozat formájában történik, az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerint az egységes égbolttal foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt követően, és legkésőbb az e rendelet elfogadását követő három hónapon belül. A szóban forgó határozat magában foglalja a kinevezés feltételeit, beleértve a finanszírozást és a visszavonási feltételeket. A Bizottság minden egyes – a (2) bekezdésben említett – referencia-időszak végén értékeli az ezeknek a feltételeknek való megfelelést.

(4)   A hálózatkezelő a következő feladatokat látja el:

a)

az európai útvonalhálózat kialakítása az I. mellékletben megállapítottak szerint;

b)

a szűkös erőforrások koordinálása, különösen:

i.

az általános légi forgalom által használt repülési frekvenciasávokon belüli rádiófrekvenciák a II. mellékletben megállapítottak szerint;

ii.

SSR válaszjeladó-kódok a III. mellékletben megállapítottak szerint.

A Bizottság az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével vagy 6. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban további funkciókat ruházhat rá a hálózatkezelőre.

(5)   A hálózatkezelő látja el az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében és a 255/2010/EU rendeletben említett légiforgalmiáramlás-szervezési funkciót is.

4. cikk

A hálózatkezelő feladatai

(1)   Az egységes európai égbolt keretében megvalósuló, a 691/2010/EU rendeletben előírt európai uniós szintű teljesítménycélokhoz hozzájáruló hálózati műveletek folyamatos javítása céljából, a 3. cikkben felsorolt funkciók végrehajtásának segítésére a hálózatkezelő különösen a következő feladatokat hajtja végre:

a)

az 5. cikkben meghatározott hálózatstratégiai tervet dolgoz ki, tart fenn és hajt végre, a 691/2010/EU rendeletben előírt teljesítményrendszerrel és az ATM-főtervvel összhangban, valamint a vonatkozó ICAO léginavigációs tervekre tekintettel;

b)

a 6. cikkben szereplő további előírásoknak megfelelően, egy olyan hálózatműködtetési terv keretében részletezi a hálózatstratégiai tervet, amely háromtól öt évig tartó, éves, negyedéves, heti és napi időszakokat lefedve különösen az európai uniós szintű teljesítménycélokat tárgyalja;

c)

az I. mellékletben meghatározottak szerint kialakítja az integrált európai útvonalhálózatot;

d)

a rádiófrekvenciák koordinációjára vonatkozóan ellátja az 551/2004/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt és e rendelet II. mellékletében meghatározott központi funkciót;

e)

koordinálja SSR válaszjeladókódok kiosztási folyamatának tökéletesítését a III. mellékletben meghatározottaknak megfelelően;

f)

megszervezi a funkciók irányítását és működtetését, valamint teljesíti különösen az ATFM központi egységének kötelezettségeit;

g)

egységesített és koordinált módon közelíti meg a hálózat valamennyi tervezési és működtetési tevékenységét, beleértve általános teljesítményének ellenőrzését és javítását;

h)

támogatást biztosít a hálózati válságkezeléshez;

i)

segíti a különböző operatív érdekelt feleket az őket terhelő kötelezettségek teljesítésében, a légiforgalmi szolgáltatási és/vagy a léginavigációs szolgálati (ATM/ANS) rendszerek és eljárások telepítésében az ATM-főterv szerint;

j)

segítséget nyújt a polgári repülési balesetek és események vizsgálatával vagy előfordulásuk elemzésével megbízott szervezetek számára, e szervezetek felkérése alapján; a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) alkalmazásában;

k)

biztosítja a koordinációt olyan más régiókkal és harmadik országokkal, amelyek nem vesznek részt a hálózatkezelő munkájában.

(2)   A hálózatkezelő elősegíti a teljesítményrendszer végrehajtását a 691/2010/EU rendeletnek megfelelően.

(3)   A hálózatkezelő feladatai teljesítése érdekében az alábbiakat biztosítja:

a)

a hálózati szintű együttműködésen alapuló döntéshozatal támogatására szolgáló eszközök, folyamatok és következetes adatok rendelkezésre állását, működtetését és megosztását, amely magában foglalja többek között – de nem kizárólag – a repülési terv feldolgozó és adatkezelő rendszereket;

b)

az operatív érdekelt felek feladatainak megkönnyítését és a közöttük folyó koordinációt, valamint támogatás nyújtását ezen érdekelt feleknek az együttműködésen alapuló döntéshozatalt követő tervek és kapcsolódó hálózati intézkedések terjesztéséhez és végrehajtásához;

c)

saját felelősségi körében a megfelelő működési koordinációt, valamint az optimalizációt, az együttműködést és összekapcsolhatóságot;

d)

az ICAO hálózati funkciókhoz kapcsolódó megfelelő dokumentumok módosítására tett javaslatok koordinálását;

e)

a 20. cikk szerinti jelentéstételt valamennyi működési teljesítménytényezőről, beleértve a szűkös erőforrásokat;

f)

a más közlekedési módokkal való megfelelő kapcsolatot.

(4)   A Bizottság vagy az Ügynökség felkérésére a hálózatkezelő teljesíti a különböző funkciókhoz kapcsolódó információnyújtásra, tanácsadásra, elemzésre vagy egyéb hasonló mellékfeladatokra irányuló eseti felkéréseket.

5. cikk

Hálózatstratégiai terv

(1)   A hosszú távú perspektívára vonatkozó iránymutatások biztosítása érdekében a hálózatkezelő olyan hálózatstratégiai tervet dolgoz ki, tart fenn és hajt végre, amelyet összehangol a 691/2010/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdése szerinti referencia-időszakkal. A terv tartalmazza a következő referencia-időszakra vonatkozó teljesítménytervet és teljesítménycélokat, továbbá kitekint a jövőbeli referencia-időszakokra.

(2)   A hálózatstratégiai tervnek ki kell térnie kell a IV. mellékletben foglalt információkra.

(3)   A hálózatstratégiai terv célja, hogy a hálózati funkciók vonatkozásában a 691/2010/EU rendeletben kitűzött teljesítménycélok megvalósuljanak.

(4)   A hálózatstratégiai tervet adott esetben frissíteni kell.

6. cikk

Hálózatműködtetési terv

(1)   A hálózatstratégiai terv működtetési szinten történő végrehajtásához a hálózatkezelőnek részletes hálózatműködtetési tervet kell kidolgoznia.

(2)   A hálózatműködtetési tervnek ki kell térnie az V. mellékletben meghatározott információkra.

(3)   A hálózatműködtetési terv különösen egy háromtól öt évig tartó, éves, negyedéves, heti és napi időszakot lefedő, a 691/2010/EU rendeletben meghatározott európai uniós szintű teljesítménycélok elérése érdekében állapít meg intézkedéseket.

(4)   A hálózatműködtetési tervnek magában kell foglalnia kell a katonai vonatkozású követelményeket, ha a tagállamok ilyeneket megadnak.

(5)   A hálózatműködtetési tervnek tartalmaznia kell az európai útvonalhálózat-javítási tervet, illetve annak megfelelőjét a rádiófrekvenciák és az SSR válaszjeladó-kódok vonatkozásában.

(6)   A hálózatműködtetési tervben meg kell határozni a működtetési korlátokat, a szűk keresztmetszeteket, a fejlesztési intézkedéseket és a helyreállítási és kockázatcsökkentési megoldásokat.

(7)   A léginavigációs szolgáltatók, a funkcionális légtérblokkok és a repülőtér-üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy működési terveiket összehangolják a hálózatműködtetési tervvel. A hálózatkezelő biztosítja a hálózatműködtetési terv koherenciáját.

(8)   A hálózatműködtetési tervet – tekintettel a hálózati funkció igényeinek és követelményeinek valamennyi lényeges változására – rendszeres időközönként frissíteni kell.

7. cikk

A hálózatkezelő hatáskörei

(1)   A tagállamok felelősségi köreinek sérelme nélkül, a hálózatkezelő – feladatainak végrehajtása során – az együttműködésen alapuló döntéshozatalból fakadó egyedi intézkedéseket hoz. Az intézkedéseket az érintett felek hajtják végre.

(2)   Ha egy tagállami felelősségi körei nem engedik ilyen egyedi intézkedések elfogadását, a hálózatkezelő az esetet a Bizottsághoz továbbítja további megfontolásra.

(3)   A hálózatkezelő a hálózat teljesítménye miatt szükséges egyéb kérdésekre vonatkozóan is tesz intézkedési javaslatokat.

(4)   A hálózatkezelő – felelősségi körén belül – olyan intézkedéseket hoz, amelyek a 691/2010/EU rendelet 9. cikkében említett vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélok elérésére irányulnak.

(5)   A hálózatkezelő összegyűjti, egységesíti és elemzi az I–VI. mellékletekben meghatározott összes vonatkozó adatot. Ezeket az adatokat kérésre továbbítja a Bizottságnak, az Ügynökségnek vagy a 691/2010/EU rendeletben említett teljesítmény-felülvizsgálati szervnek.

8. cikk

Kapcsolat az operatív érdekelt felekkel

(1)   A hálózatkezelő a hálózat általános teljesítményének ellenőrzésével és javításával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében – a 15. cikk előírásaival összhangban – az operatív érdekelt felekkel megfelelő munkamegállapodásokat dolgoz ki.

(2)   Az operatív érdekelt felek biztosítják, hogy a helyi szinten vagy a funkcionális légtérblokk szintjén végrehajtott intézkedések összhangban legyenek az együttműködésen alapuló döntéshozatal révén elfogadott hálózati szintű intézkedésekkel.

(3)   Az operatív érdekelt felek – a hálózatkezelővel az átadás tekintetében rögzített határidők, hiánytalansági, illetve pontossági követelmények betartásával – a hálózatkezelő számára biztosítják az I–VI. mellékletben felsorolt releváns adatokat.

(4)   A 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően a hálózatkezelő által hozott egyedi intézkedések által érintett operatív érdekelt felek az elfogadásukat követő öt munkanapon belül kérhetik az ilyen intézkedések felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelem nem függeszti fel az egyedi intézkedéseket.

(5)   A hálózatkezelő a szóban forgó intézkedést öt munkanapon, illetve hálózati válsághelyzet esetén 48 órán belül megerősíti vagy módosítja.

9. cikk

Kapcsolat a tagállamokkal

(1)   A hálózatkezelő feladatainak végrehajtása során kellően figyelembe veszi a tagállamok felelősségi köreit.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a hálózatkezelőt, ha szuverenitásuk és felelősségi köreik nem engedik a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelő egyedi intézkedések elfogadását.

(3)   Ha a hálózati funkciókhoz kapcsolódó működtetési kérdések érintik valamely tagállamot, akkor az az együttműködésen alapuló döntéshozatal résztvevőjévé válik és nemzeti szinten végrehajtja a folyamat során elfogadott eredményeket.

10. cikk

Kapcsolat a funkcionális légtérblokkokkal

(1)   A tagállamok biztosítják a szoros együttműködést és koordinációt a funkcionális légtérblokk és a hálózatkezelő között, mint például a stratégiai tervezés szintjén, és a napi forgalomáramlás és kapacitás taktikai kezelésében.

(2)   A funkcionális légtérblokkok közötti működési összekapcsolhatóság elősegítése érdekében a hálózatkezelő – valamennyi funkcionális légtérblokkal szorosan együttműködve – harmonizált folyamatokat, eljárásokat és kapcsolódási pontokat hoz létre, beleértve a hálózatkezelő tevékenységeihez kapcsolódó aspektusok változásait.

(3)   A funkcionális légtérblokkban együttműködő tagállamok biztosítják, hogy a hálózati funkciók kapcsán konszolidált álláspontokat fogalmazzanak meg.

(4)   A funkcionális légtérblokkban együttműködő léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a hálózati funkciók működési kérdései kapcsán konszolidált álláspontokat fogalmazzanak meg.

(5)   Funkcionális légtérblokk létrehozása előtt a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók együttműködnek annak érdekében, hogy a hálózatkezelő tevékenységeihez kapcsolódó tényezők vonatkozásában konszolidált álláspontokat fogalmazzanak meg.

11. cikk

Polgári–katonai együttműködés

(1)   A hálózatkezelő megfelelő intézkedéseket biztosít a nemzeti katonai hatóságokkal való megfelelő koordináció lehetővé tétele és támogatása érdekében.

(2)   A tagállamok biztosítják a megfelelő katonai részvételt a hálózati funkciókhoz kapcsolódó valamennyi tevékenységben.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy a hálózatkezelő által létrehozott, valamennyi működést érintő munkamegállapodásban és konzultációs mechanizmusban megfelelő legyen a katonai léginavigációs szolgáltatók és a katonai légtérfelhasználók képviselete.

(4)   Az európai útvonalhálózat-kialakítási funkciót a légtér egy részének a tagállamok általi kizárólagos vagy meghatározott használat céljára történő lefoglalásának vagy korlátozásának sérelme nélkül kell ellátni. A hálózatkezelő ösztönzi és koordinálja az ezeken a területeken áthaladó feltételes útvonalak rendelkezésre állását a 2150/2005/EK bizottsági rendelettel (8) összhangban.

12. cikk

A hálózati funkciók általános követelményei

A hálózatkezelő biztosítja, hogy a hálózati funkciók VI. mellékletben foglalt általános követelményei teljesüljenek. Ezeket a követelményeket a kinevezési határozat elfogadásának időpontjától kell alkalmazni, és a hálózatkezelőnek az ezen időpontot követő tizenkét hónapon belül teljesítenie kell a követelményeket.

III.   FEJEZET

A HÁLÓZATI FUNKCIÓK IRÁNYÍTÁSA

13. cikk

Együttműködésen alapuló döntéshozatal

(1)   A hálózati funkciókat együttműködésen alapuló döntéshozatal révén kezelik.

(2)   Az együttműködésen alapuló döntéshozatal a következőkből áll:

a)

a 14. cikk szerinti konzultációs folyamat;

b)

részletes munkamegállapodások és működési folyamatok a 15. cikk szerint.

(3)   A hálózati funkció irányításához kapcsolódó intézkedések elfogadása és a funkciók teljesítményének ellenőrzése érdekében a hálózatkezelő létrehozza a 16. cikk szerinti hálózati igazgatótanácsot.

(4)   Ha a hálózatkezelő úgy ítéli meg, hogy tevékenységét egy vagy több fél hátráltatja, akkor ügyét állásfoglalás céljából a hálózati igazgatótanács elé terjeszti.

14. cikk

Konzultációs folyamat

(1)   Egy olyan folyamatot kell létrehozni, amelynek célja a tagállamok és az operatív érdekelt felek megfelelő és rendszeres konzultációjának megszervezése.

(2)   A konzultáció szükség szerint a 15. cikkben említett részletes munkamegállapodásokra, a hálózatstratégiai tervre, a hálózatműködtetési tervre, a tervek végrehajtásában elért előrelépésre, a Bizottságnak benyújtott jelentésekre és a működési kérdésekre összpontosít.

(3)   A konzultációs folyamat az egyedi hálózati funkciók jellegétől függően eltérő lehet. A szabályozási kérdések tárgyalásának biztosítása érdekében a tagállamokat szükség esetén be kell vonni a folyamatba.

(4)   Ha az érdekeltek nem elégedettek a konzultációval, a kérdést először a megfelelő konzultációs megállapodás keretében kell megvizsgálni az adott funkció szintjén. Ha az adott funkció szintjén nem lehet döntésre jutni, akkor az ügyet állásfoglalás céljából a hálózati igazgatótanács elé kell terjeszteni.

15. cikk

Részletes munkamegállapodások és működési folyamatok

(1)   A hálózatkezelő részletes munkamegállapodást és működési folyamatokat dolgoz ki a tervezési és működtetési szempontok kezelésére, különös tekintettel az egyedi hálózati funkciók sajátosságaira és követelményeire az I–VI. mellékletben meghatározottaknak megfelelően.

(2)   A hálózatkezelő biztosítja, hogy a részletes munkamegállapodások és a működési folyamatok tartalmazzanak az érdekelt felek értesítésére vonatkozó rendelkezéseket.

(3)   A részletes munkamegállapodásoknak és működési folyamatoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatásnyújtás és a szabályozási kérdések különválasztásának elvét, valamint – adott esetben – biztosítaniuk kell a tagállamok bevonását.

16. cikk

Hálózati igazgatótanács

(1)   A hálózati igazgatótanács a következőkért felelős:

a)

jóváhagyja a hálózatstratégiai tervet annak elfogadása előtt, az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban;

b)

jóváhagyja a háromtól öt évig tartó és az éves időszakra vonatkozó hálózatműködtetési terveket;

c)

jóváhagyja az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatokat, a konzultációs folyamatokat, valamint a hálózati funkciókat érintő részletes munkamegállapodásokat és működési folyamatokat, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

d)

jóváhagyja a 18. cikk (4) bekezdésében említett Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzatát, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

e)

ellenőrzi a tervek végrehajtásában elért haladást és foglalkozik a kezdeti tervektől való esetleges eltérésekkel;

f)

ellenőrzi az operatív érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamatot;

g)

ellenőrzi a hálózati funkciók kezeléséhez kapcsolódó tevékenységeket;

h)

ellenőrzi a hálózati válsághelyzetekhez kapcsolódó hálózatkezelői tevékenységeket;

i)

jóváhagyja a 20. cikkben említett éves jelentést. Ez a jelentés többek között – de nem kizárólag – magában foglalja a hálózatstratégiai terv és a hálózatműködtetési terv végrehajtását;

j)

foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyeket nem oldottak meg az adott hálózati funkció szintjén;

k)

felméri, hogy a hálózatkezelő rendelkezik-e a megfelelő hatáskörökkel, erőforrásokkal és pártatlansággal a ráruházott feladatok – többek között a biztonsági, felelősségi és készenléti intézkedések – független végrehajtásához;

l)

jóváhagyja a hálózatkezelők éves költségvetését, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

m)

jóváhagyja eljárási szabályzatát, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

n)

foglalkozik minden további, általa relevánsnak ítélt kérdéssel.

(2)   A hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai a következők:

a)

funkcionális légtérblokkonként – legyen azt kialakított vagy kialakítás alatt álló – a léginavigációs szolgáltatók egy képviselője, összesen négy szavazati joggal az összes léginavigációs szolgáltató vonatkozásában;

b)

a kereskedelmi és nem kereskedelmi célú polgári légtérfelhasználók négy képviselője;

c)

a repülőtér-üzemeltetők két képviselője;

d)

a katonai léginavigációs szolgáltatók és légtérfelhasználók két képviselője.

(3)   Ugyancsak a hálózati igazgatótanács tagjai a következők:

a)

az elnök, akit különösen a hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak javaslatai, valamint műszaki felkészültsége és szakértelme alapján a Bizottság javaslatára neveznek ki, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

b)

a Bizottság egy képviselője;

c)

az Eurocontrol egy képviselője;

d)

a hálózatkezelő egy képviselője.

(4)   A tagokat a póttag helyettesítheti.

(5)   A hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjait, saját szervezetük javaslatai alapján, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően nevezik ki.

(6)   A Bizottság független és elismert szakértőket jelölhet ki tanácsadónak, akik saját nevükben járnak el és a hálózati funkciók főbb aspektusait átfogó tudományágak széles körét képviselik. Erre a célra a hálózatkezelő munkájában részt vevő államok ajánlanak jelölteket.

(7)   A (3) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt tagok jogosultak elvetni azokat a javaslatokat, amelyek hatással vannak:

a)

a tagállamok szuverenitására és felelősségi köreire, különösen a közrendi, közbiztonsági és védelmi kérdések tekintetében, az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének megfelelően;

b)

a hálózati igazgatótanács tevékenységeinek az e rendelet céljaival és célkitűzéseivel való összeegyeztethetőségére;

c)

a hálózati igazgatótanács pártatlanságára és méltányosságára.

(8)   Az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a hálózati igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű többségével fogadja el.

(9)   Amennyiben egy kiemelkedő hálózati jelentőségű kérdésben nem lehet megállapodásra jutni, akkor további lépések érdekében a hálózati igazgatótanács az ügyet a Bizottság elé terjeszti. A Bizottság tájékoztatja az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot.

17. cikk

Az egységes égbolttal foglalkozó bizottság szerepe

(1)   A hálózatkezelő szabályozási kérdésekben a Bizottsághoz fordul, amely kérdésekről a Bizottság tájékoztatja az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot.

(2)   Az egységes égbolttal foglalkozó bizottság a következőkről nyilvánít véleményt:

a)

a hálózatkezelő kinevezése;

b)

hálózati igazgatótanács elnökének kinevezése;

c)

a hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kinevezése;

d)

a hálózati igazgatótanács eljárási szabályzata;

e)

a hálózatstratégiai terv és különösen a terv célkitűzései annak korai szakaszában;

f)

a hálózatkezelő éves költségvetése;

g)

az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzata;

h)

az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatok, a konzultációs folyamatok, valamint a hálózati funkciókat érintő részletes munkamegállapodások és működési folyamatok.

(3)   Az egységes égbolttal foglalkozó bizottság tanácsot adhat a Bizottságnak, ha egy kiemelkedő hálózati jelentőségű kérdésben a hálózati igazgatótanács nem tud megállapodásra jutni.

IV.   FEJEZET

HÁLÓZATI VÁLSÁGKEZELÉS

18. cikk

Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység létrehozása

(1)   A hálózati válsághelyzetek kezelését az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység (EACCC) létrehozásával kell segíteni.

(2)   Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység állandó tagjai a következők: a Tanács elnökségét betöltő tagállam egy képviselője, a Bizottság egy képviselője, az Ügynökség egy képviselője, az Eurocontrol egy képviselője, a katonai erők egy képviselője, léginavigációs szolgáltatók egy képviselője, a repülőterek egy képviselője és a légtérfelhasználók egy képviselője.

(3)   Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység az adott válság jellegétől függően eseti alapon bővíthető szakértőkkel.

(4)   Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység elkészíti eljárási szabályzatát a hálózati igazgatótanács általi elfogadásra.

(5)   A hálózatkezelő rendelkezésre bocsátja az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység létrehozásához és működéséhez szükséges erőforrásokat.

19. cikk

A hálózatkezelő és az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység felelősségi körei

(1)   A hálózatkezelő az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység tagjaival együttműködve felelős az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység aktiválásáért és deaktiválásáért.

(2)   A hálózatkezelő – az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység támogatásával – a következőkért felel:

a)

a hálózati válsághelyzetre való reagálás irányításának koordinálása, az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzatával összhangban, ideértve a tagállamok megfelelő szervezeteivel folytatott szoros együttműködést is;

b)

a készenléti tervek aktiválásának és koordinációjának segítése tagállami szinten;

c)

hálózati szintű enyhítő intézkedések kidolgozása annak érdekében, hogy hálózati válsághelyzet esetén kellő időben történjen a hálózat folyamatos és biztonságos működésének védelmét és biztosítását célzó intézkedés. E célból a hálózatkezelő:

i.

a nap 24 órájában ellenőrzi a hálózatot az esetleges hálózati válsághelyzetek észlelése érdekében;

ii.

hatékony információkezelést és kommunikációt biztosít pontos, aktuális és következetes adatok terjesztése révén, a kockázatkezelési alapelvek és folyamatok döntéshozatali folyamatokban történő alkalmazásának támogatása céljából;

iii.

elősegíti azon adatok szervezett összegyűjtését és központosított tárolását;

d)

jelzi – adott esetben – a Bizottságnak, az Ügynökségnek vagy a tagállamoknak a válsághelyzet enyhítésének további támogatási lehetőségeit, beleértve a más közlekedési módok üzemeltetőivel való kapcsolattartást, akik intermodális megoldásokat azonosíthatnak be és hajthatnak végre;

e)

a hálózat helyreállítására és fenntarthatóságára vonatkozó ellenőrzés és jelentéstétel.

V.   FEJEZET

ELLENŐRZÉS, JELENTÉSTÉTEL ÉS FELÜGYELET

20. cikk

Ellenőrzés és jelentéstétel

(1)   A hálózatkezelő kialakítja a következők folyamatos ellenőrzési folyamatát:

a)

a működési hálózati teljesítmény;

b)

az operatív érdekelt felek és az államok által hozott intézkedések és elért teljesítményeredmények;

c)

az e rendelet hatálya alá tartozó egyes funkciók eredményessége és hatékonysága.

(2)   A folyamatos ellenőrzés észlel a hálózatstratégiai tervtől és hálózatműködtetési tervektől való bármilyen esetleges eltérést. Az operatív érdekelt felek a hálózatkezelőt ezen feladatában különösen – de nem kizárólag – az adatszolgáltatás terén megvalósított feladatokkal segítik.

(3)   A hálózatkezelő évente jelentést nyújt be a Bizottsághoz és az Ügynökséghez a feladata teljesítése során meghozott intézkedésekről. A jelentés az egyes hálózati funkciókkal és a teljes hálózat helyzetével foglalkozik, valamint közvetlenül kapcsolódik a hálózatstratégiai terv és a hálózatműködtetési terv tartalmához. A Bizottság tájékoztatja az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot.

21. cikk

A hálózatkezelő felügyelete

A Bizottság – a biztonsághoz kapcsolódó ügyekben az Ügynökség segítségével – gondoskodik a hálózatkezelő felügyeletéről, különösen az ebben a rendeletben és egyéb uniós jogszabályokban foglalt követelmények tekintetében. A Bizottság az egységes égbolttal foglalkozó bizottságnak évente, illetve amikor erre külön felkérik, jelentést tesz.

VI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Kapcsolat harmadik országokkal

A harmadik országok operatív érdekelt feleikkel együtt részt vehetnek a hálózatkezelő munkájában.

23. cikk

A hálózatkezelő finanszírozása

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a hálózatkezelőre bízott hálózati funkciók léginavigációs díjak alapján történő finanszírozásához. A hálózatkezelő a költségeit átlátható módon állapítja meg.

24. cikk

Felelősség

A hálózatkezelő rendelkezéseket léptet életbe a feladatai végrehajtásához kapcsolódó felelősség biztosítására. A felelősség biztosítása érdekében alkalmazott módszer a kérdéses veszteségnek és kárnak felel meg, figyelembe véve a hálózatkezelő jogállását és a rendelkezésre álló kereskedelmi biztosítási fedezet szintjét.

25. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2013. december 31-ig, majd ezt követően rendszeresen felülvizsgálja a hálózati funkciók végrehajtásának hatékonyságát, megfelelően figyelembe véve a 691/2010/EU rendeletben megállapított teljesítményrendszerre vonatkozó referencia-időszakokat.

26. cikk

A 691/2010/EU rendelet módosításai

A 691/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 3. cikk (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

„m)

a hálózatkezelő teljesítménytervének értékelése, beleértve az európai uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangját.”

2.

A szöveg a következő 5a. cikkel egészül ki:

„5a. cikk

Hálózatkezelő

(1)   A(z) 677/2011/EU bizottsági rendelet (9) 3. cikkével létrehozott hálózatkezelőnek a teljesítményrendszer kapcsán a következő feladatokat kell teljesítenie:

a)

segíti a Bizottságot azáltal, hogy releváns információkat nyújt az európai uniós szintű teljesítménycélok referencia-időszakok előtti előkészítése, valamint a referencia-időszak alatti ellenőrzése céljából. A hálózatkezelő a Bizottság figyelmét különösen a működési teljesítmény jelentős és tartós eséseire hívja fel;

b)

a 20. cikk (5) bekezdésével összhangban hozzáférést biztosít a Bizottság számára a IV. mellékletben felsorolt valamennyi adathoz;

c)

segíti a tagállamokat és a léginavigációs szolgáltatókat teljesítménycéljaik megvalósításában a referencia-időszak során;

d)

teljesítménytervet dolgoz ki, amelyet a hálózatstratégiai terv részeként fogadnak el az egyes referencia-időszakok kezdete előtt. Ez a teljesítményterv nyilvános és a következőket tartalmazza:

i.

környezeti teljesítménycélt, amelynek a referencia-időszak teljes időtartama alatt összhangban kell állnia a vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélokkal, az ellenőrzési célból használt éves értékekkel;

ii.

egyéb releváns kulcsfontosságú teljesítményterületek teljesítménycéljait, amelyeknek a referencia-időszak teljes időtartama alatt összhangban kell állniuk a vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélokkal, az ellenőrzési célból használt éves értékekkel;

iii.

a célok elérése érdekében tervezett lépések leírását;

iv.

adott esetben, vagy ha a Bizottság úgy határoz, további fő teljesítménymutatókat és célokat.

3.

A 17. cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A Bizottság ellenőrzi a hálózatkezelő teljesítménytervének végrehajtását. Amennyiben a referencia-időszak alatt a teljesítménycélok nem teljesülnek, úgy a Bizottság a helyzet orvoslása érdekében a teljesítménytervben részletezett megfelelő intézkedéseket alkalmazza. E célból a teljesítménytervben rögzített éves értékeket használják.”

4.

A III. melléklet 3. és 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.   Környezetvédelem

Útvonaltervezés:: az első referencia-időszakban nem alkalmazandó. A második referencia-időszak alatt a teljesítménytervben alkalmazott útvonal-kialakítási folyamat és a hálózatkezelő által kidolgozott európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozására vonatkozó folyamattal való összhangjának értékelése.

4.   Kapacitás

A késés mértéke: a teljesítménytervekben használt, légiforgalmiáramlás-szervezéssel kapcsolatos, repülés közbeni késések várható szintjének összevetése az Eurocontrol kapacitástervezési eljárása alapján és a hálózatkezelő hálózatműködtetési tervében megadott referenciaértékekkel.”

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. július 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(2)  HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

(3)  HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

(4)  HL L 80., 2010.3.26., 10. o.

(5)  HL L 14., 1993.1.22., 1. o.

(6)  HL L 201., 2010.8.3., 1. o.

(7)  HL L 295., 2010.11.12., 35. o.

(8)  HL L 342., 2005.12.24., 20. o.

(9)  HL. L 185., 2011.7.15., 1. o.


I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI ÚTVONALHÁLÓZAT-KIALAKÍTÁSI FUNKCIÓ

A.   RÉSZ

Célkitűzés

1.

Az európai útvonalhálózat-kialakítási funkció:

a)

biztosítja a légi közlekedés biztonságos és hatékony működését célzó európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozását, kellő tekintettel a környezeti hatásokra;

b)

az európai útvonalhálózat-javítási terv keretében elősegíti egy olyan légtérszerkezet kidolgozását, amely lehetővé teszi a megkívánt szintű biztonságot, kapacitást, rugalmasságot, reagálóképességet, környezeti teljesítményt és a gyors és zökkenőmentes léginavigációs szolgáltatást kellő figyelemmel a biztonsági és védelmi igényekre;

c)

biztosítja az európai útvonalhálózat regionális szintű összekapcsolhatóságát és kölcsönös átjárhatóságát az ICAO EUR régióján belül és az ICAO szomszédos régióival.

2.

Az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozásának az együttműködésen alapuló döntéshozatalra kell támaszkodnia. Az európai útvonalhálózat-javítási tervnek a hálózatműködtetési terv európai útvonalhálózat-kialakítást érintő részét kell képeznie és a hálózatstratégiai terv európai útvonalhálózat-kialakítást érintő részét végrehajtó részletes szabályokat kell tartalmaznia.

3.

A tagállamok gondoskodnak a felelősségi körükbe tartozó légtér szerkezeteinek részletes kidolgozásáról, jóváhagyásáról és létrehozásáról.

B.   RÉSZ

Tervezési alapelvek

1.

A tagállamok légterük feletti szuverenitásának, valamint a tagállamok közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos követelményeinek sérelme nélkül, a hálózatkezelő, a tagállamok, a harmadik országok, a légtérfelhasználók, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg egy együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében kidolgozzák az európai útvonalhálózat-javítási tervet, amelynek során alkalmazzák az ebben a mellékletben említett légtérkialakítási alapelveket. Az európai útvonalhálózat-javítási tervnek teljesítenie kell a teljesítménytervben a hálózatkezelő számára megállapított teljesítménycélokat.

2.

Az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatot megfelelő részletes állandó munkamegállapodásokkal kell segíteni, amelyeket a hálózatkezelő köt szakértői szinten valamennyi érdekelt fél bevonásával. A konzultációs mechanizmust olyan rendszerességgel kell megszervezni, hogy az tükrözze az európai útvonalhálózat-kialakítási funkció igényeit.

3.

Az európai útvonalhálózat-javítási terv megfelelő összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében a hálózatkezelő és a tagállamok bevonják a harmadik országokat az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatba a 22. cikknek megfelelően. Megfelelő együttműködést kell biztosítani egyrészről a hálózatkezelő és az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozását segítő szakértői szintű részletes munkamegállapodások, valamint másrészről a kapcsolódási ponti útvonalhálózat-javításokra vonatkozó ICAO szakértői szintű munkamegállapodások között.

4.

Az európai útvonalhálózat-javítási terv egy gördülő terv, amely tükrözi az összes olyan elemet, amely az európai légtér önálló egységként történő kialakításához szükséges, és amely teljesíti a vonatkozó teljesítménycélokat.

5.

A terv a következőkre vonatkozik:

a)

közös általános alapelvek, amelyeket a légtérkialakítás műszaki előírásai egészítenek ki;

b)

katonai légtérre vonatkozó követelmények;

c)

elfogadott európai útvonalhálózat és – ha megvalósítható – szabad útvonalú légtérszerkezet, amelyet a felhasználói igények teljesítése céljából alakítottak ki a légtér változásával kapcsolatos projekteket érintő részletek meghatározásával;

d)

az útvonalhálózat és a szabad útvonalú légtér felhasználási szabályai és rendelkezésre állása;

e)

javaslatok a légiforgalmi irányítás ajánlott szektorokra bontására a légiforgalmi szolgálat tagállamok által kialakítandó, elfogadandó és megvalósítandó légtérszerkezetének támogatására;

f)

légtér-gazdálkodási iránymutatások;

g)

részletes fejlesztési ütemterv;

h)

a közös közzétételi és végrehajtási ciklus menetrendje, a hálózatműködtetési terv keretében;

i)

az aktuális és a várható hálózati helyzet – beleértve a jelenlegi és elfogadott terveken alapuló várható teljesítményt – áttekintése.

6.

A hálózatkezelő valamennyi tevékenység tekintetében megfelelő intézkedéseket biztosít a polgári–katonai koordináció lehetővé tételére az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat során.

7.

A hálózatkezelő, a tagállamok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg biztosítják az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat során elfogadott légtérkialakítási projektek koherens integrációját az európai útvonalhálózat-javítási tervbe.

8.

A tagállamok és a funkcionális légtérblokkok biztosítják, hogy a végrehajtás előtt a nemzeti és a funkcionális légtérblokk légtérkialakítási projektjei összeegyeztethetők legyenek és álljanak összhangban az európai útvonalhálózat-javítási tervvel, továbbá hogy koordinációjukat az általuk érintett államok és a hálózatkezelő végezzék.

9.

A projektmódosításokkal összefüggő adatok, amelyek összeegyeztethetőségi ellenőrzést tesznek szükségessé, és amelyeket a hálózatkezelő rendelkezésére kell bocsátani, magukban foglalják többek között, de nem kizárólag, a következőket:

a)

az útvonal összehangolásában bekövetkező változások;

b)

az útvonal irányában bekövetkező változások;

c)

az útvonal céljában bekövetkező változások;

d)

a szabad útvonalú légtér leírása, beleértve a kapcsolódó felhasználási szabályokat;

e)

az útvonal-felhasználási szabályok és rendelkezésre állás;

f)

a vertikális vagy horizontális szektorhatárokban bekövetkező változások;

g)

jelentős pontok hozzáadása vagy eltávolítása;

h)

a határokon átnyúló légtérfelhasználásban bekövetkező változások;

i)

a jelentős pontok koordinátáiban bekövetkező változások;

j)

az adatátvitelt érintő változások;

k)

a légiforgalmi tájékoztató kiadványokban közzétett adatokat érintő változások;

l)

az eseti engedélyt a légtérkialakítás és -felhasználás tekintetében érintő változások.

10.

A hálózatkezelő és a tagállamok – e melléklet összefüggésében az együttműködésen alapuló döntéshozatali eljárás keretében – közös javaslatokat dolgoznak ki az ICAO megfelelő dokumentumainak módosítására. Különösen az ICAO nyílt tenger feletti légiforgalmi szolgálati útvonalakhoz kapcsolódó dokumentumainak módosításai esetében, a tagállamok az ICAO vonatkozó koordinációs eljárásait alkalmazzák.

11.

A hálózatkezelő, a tagállamok, a légtérfelhasználók, a repülőtér-üzemeltetők, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében folyamatosan felülvizsgálják az európai útvonalhálózat-javítási tervet a légteret érintő új vagy változó igények figyelembevétele céljából. Biztosítani kell a folyamatos koordinációt a katonai hatóságokkal

C.   RÉSZ

A légtérkialakítás alapelvei

1.

Az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozásával a hálózatkezelő, a tagállamok, a harmadik országok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében a következő légtérkialakítási alapelveket követik:

a)

a légtérszerkezetek létrehozása és konfigurációja a működési követelményeken alapul, tekintet nélkül a nemzeti határokra, a funkcionális légtérblokkok határaira vagy a repüléstájékoztató körzetek határaira, valamint nem feltétlenül kötődik a magaslégtér és az alacsonylégtér megosztási szintjéhez;

b)

a légtérszerkezetek kialakításának átlátható folyamatnak kell lennie, amelyben nyomon követhetők a meghozott döntések és azok – valamennyi felhasználó követelményeit figyelembe vevő – indoklása, és amely tekintettel van a biztonsági, kapacitásbeli és környezeti szempontokra, valamint a katonai és nemzeti biztonsági igényekre;

c)

a fő forgalomáramlások és repülőterek igényeinek kielégítését célzó európai útvonalhálózat-javítási terv alapját a jelenlegi és előre jelzett – hálózati és helyi szintű – forgalmi igények, valamint a teljesítménycélok képezik;

d)

biztosítani kell a vertikális és horizontális összekapcsolhatóságot, többek között a repülőterek légtere és a kapcsolódási pontok légtérszerkezete tekintetében is;

e)

a repülés közbeni szakaszt illetően biztosítani kell a felhasználó által kérelmezett – vagy azokhoz a lehető legközelebb eső – útvonalakon és útvonalprofillal való járatüzemeltetés lehetőségét;

f)

az adott területen működési követelménnyel bíró érdekelt felektől érkező valamennyi légtérszerkezeti javaslatot el kell fogadni értékelésre és – amennyiben lehetséges – kidolgozásra, köztük a szabad útvonalú légtérre, a több útvonal közötti választási lehetőségre és a feltételes útvonalakra vonatkozókat is;

g)

a légtérszerkezet – köztük a szabad útvonalú légtér és a légiforgalmi irányítási szektorok – kialakításakor figyelembe kell venni a légtérlefoglalást vagy korlátozást igénylő tevékenységek számára kijelölt meglévő és javasolt légtérszerkezeteket. Ennek megfelelően kizárólag a rugalmas légtérfelhasználás alkalmazásával összhangban lévő szerkezeteket lehet létrehozni. Ezeket a szerkezeteket a teljes európai hálózattal a lehető legnagyobb mértékben harmonizálni kell és össze kell hangolni;

h)

a légiforgalmi irányítási szektor kialakításának kidolgozása a kérelmezett útvonalak vagy a forgalomáramlás iterációs folyamat révén történő összehangolásával kezdődik, amely biztosítja az útvonalak vagy áramlások és a szektorok közötti összeegyeztethetőséget;

i)

a légiforgalmi irányítási szektorokat úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegyék olyan szektorkonfigurációk összeállítását, amelyek megfelelnek a forgalomáramlásnak, hozzáigazíthatóak a különféle forgalmi igényekhez és azokkal arányban állnak;

j)

szolgáltatási megállapodások akkor jönnek létre, ha a légiforgalmi irányítási szektorokat operatív okok miatt úgy kell kialakítani, hogy azok átnyúlnak a nemzeti határokon, a funkcionális légtérblokkok határain vagy a repüléstájékoztató körzetek határain.

2.

A hálózatkezelő, a tagállamok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében biztosítják, hogy a légtérfelhasználás és kapacitáskezelés tekintetében a következő alapelveket alkalmazzák:

a)

a légtérszerkezeteket a rugalmas és kellő időben történő légtérfelhasználás és gazdálkodás elősegítésére tervezik, tekintettel a választható útvonal-lehetőségekre, a forgalomáramlásra, a szektorkonfigurációra és a légtérszerkezetek többi konfigurációjára;

b)

a légtérszerkezeteknek teret kell adniuk további választható útvonal-lehetőségeknek, és biztosítaniuk kell ezek összeegyeztethetőségét (kapacitások fontolóra vétele és szektorkialakítási korlátozások).

D.   RÉSZ

Hálózati szintű teljesítményeredmények folyamatos ellenőrzése

1.

A rendszeres teljesítményjavulás biztosítása érdekében a hálózatkezelő – az államokkal, funkcionális légtérblokkokkal és operatív érdekelt felekkel szorosan együttműködve – rendszeresen felülvizsgálja a megvalósított légtérszerkezetek hatékonyságát.

2.

A felülvizsgálat kiterjed többek között a következőkre:

a)

forgalmi igény alakulása;

b)

kapacitás és repülési hatékonysági teljesítmény és megszorítások nemzeti, funkcionális légtérblokk, valamint hálózati szinteken;

c)

légtér-felhasználási aspektusok értékelése polgári és katonai szempontból is;

d)

szektorokra bontás és a felhasznált szektorkonfigurációk értékelése;

e)

légtérszerkezetek integritásának és folyamatosságának értékelése;

f)

azon esetek jelzése a Bizottságnak, amelyeknél a javítást célzó intézkedések meghaladják a hálózatkezelő hatásköreit.


II. MELLÉKLET

A RÁDIÓFREKVENCIA FUNKCIÓ

A.   RÉSZ

A funkció ellátására vonatkozó követelmények

1.

A tagállamok egy illetékes személyt, hatóságot vagy szervezetet jelölnek ki nemzeti frekvenciagazdálkodási szervnek azzal a feladattal, hogy biztosítsa a frekvenciák kijelölését, módosítását és rendelkezésre bocsátását e rendelettel összhangban. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a hálózatkezelőt a kijelölt személy, hatóság vagy szervezet nevéről és címéről legkésőbb e rendelet elfogadását követő négy hónapon belül.

2.

A hálózatkezelő kidolgozza és koordinálja a hálózathoz kapcsolódó stratégiai spektrumot érintő szempontokat, amelyeket megfelelően dokumentálni kell a hálózatstratégiai tervben és a hálózatműködtetési tervben. A hálózatkezelő segíti a Bizottságot és a tagállamokat a nemzetközi fórumokon – különösen a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletén (CEPT) és a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) keretében – tett koordinált tagállami megnyilvánulásokban felhasználható közös légiközlekedési álláspontok kidolgozásában.

3.

A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) felkérésére lépéseket tesz a Bizottsággal és a Postai és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezletével együtt az egyéb ipari ágazatokkal kapcsolatos aggodalmak kezelésére.

4.

A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek jelentést tesznek a hálózatkezelőnek az európai légiközlekedési hálózatot érintő rádiófrekvenciás zavarokról. A hálózatkezelő ezekről nyilvántartást vezet és segíti értékelésüket. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) felkérésére koordinálja vagy támogatja az ilyen esetek megoldását vagy enyhítését, beleértve a Bizottsággal és a Postai és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezletével tett lépéseket.

5.

A hálózatkezelő központi nyilvántartást dolgoz ki és tart fenn, amelyet úgy kell kialakítani, hogy tárolni tudja az összes rádiófrekvencia-kijelölési adatot a 14. pontban leírtak szerint.

6.

A tagállamok ezt a központi nyilvántartást használják az ICAO felé fennálló igazgatási frekvenciakijelölési regisztrációs kötelezettségeik teljesítéséhez.

7.

A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek tovább fejlesztik és javítják a frekvenciagazdálkodási eljárásokat, a tervezési kritériumokat, az adatkészleteket és folyamatokat, hogy optimalizálják a rádióspektrum általános légi forgalom általi használatát és elfoglalását. A hálózatkezelő a tagállam(ok) felkérésére ezeket regionális szinten is ajánlja.

8.

Frekvenciakijelölés kérelmezésekor a kérelmező kérelmet nyújt be a megfelelő nemzeti frekvenciagazdálkodási szervhez, amely magában foglalja az összes vonatkozó adatot és indoklást.

9.

A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek és a hálózatkezelő értékeli és a működési követelmények és az elfogadott kritériumok alapján fontossági sorrendet állapít meg a frekvenciakérelmek tekintetében. Továbbá a hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel együttműködve meghatározza ezek hálózatot érintő hatását. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel konzultálva e rendelet elfogadását követő 12 hónapon belül megállapítja az említett kritériumokat, valamint ezt követően – adott esetben – kezeli és frissíti őket.

10.

Ha a hálózatot hatás éri, a hálózatkezelő meghatározza a kérelem teljesítéséhez megfelelő frekvenciá(ka)t, tekintettel a következő követelményekre:

a)

biztonságos kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző szolgálatok biztosítása iránti igény;

b)

a véges rádióspektrum erőforrások felhasználásának optimalizálása iránti igény;

c)

a rádióspektrumhoz való költséghatékony, tisztességes és átlátható hozzáférés iránti igény;

d)

a kérelmező(k) és operatív érdekelt felek működési követelményei;

e)

a rádióspektrum iránti előre jelzett jövőbeli igény;

f)

az ICAO európai frekvenciagazdálkodási kézikönyvében foglalt rendelkezések.

11.

Ha nincs hálózatot érintő hatás, a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek meghatározzák a kérelem teljesítéséhez megfelelő frekvenciá(ka)t, tekintettel a 10. pontban szereplő követelményekre.

12.

Ha egy frekvencia iránti kérelem nem teljesíthető, akkor a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv felkérheti a hálózatkezelőt, hogy próbáljon találni egy speciális frekvenciát. Annak érdekében, hogy megoldást találjanak a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek számára, a hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek támogatásával külön vizsgálatot folytathat az érintett földrajzi terület frekvencia-felhasználási helyzetére vonatkozóan.

13.

A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv kijelöli a 10., 11. vagy 12. pont szerint meghatározott megfelelő frekvenciá(ka)t.

14.

A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv valamennyi kijelölést bejegyzi a központi nyilvántartásba a következő információk feltüntetésével:

a)

az ICAO európai frekvenciagazdálkodási kézikönyve szerinti adatok, ideértve a vonatkozó műszaki és működési adatokat;

b)

a 7. pontból következő javított adatkövetelmények;

c)

a frekvenciakijelölés üzemszerű használatának leírása;

d)

a frekvenciakijelölést használó operatív érdekelt fél elérhetőségei.

15.

A kérelmező számára történő kijelöléskor a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv felhasználási feltételeket állapít meg. Ezek a feltételek minimálisan tartalmazzák, hogy a frekvenciakijelölés:

a)

érvényes marad, ameddig azt a kérelmező által részletezett működési követelmények teljesítésére használják fel;

b)

frekvenciaáthelyezési kérelem tárgya lehet, és az ilyen áthelyezést korlátozott határidőn belül végre kell hajtani;

c)

módosulhat, amennyiben a kérelmező által leírt üzemszerű használat megváltozik.

16.

A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) biztosítják, hogy bármely kérelmezett frekvenciaáthelyezést, módosítást vagy rendelkezésre bocsátást a meghatározott határidőn belül teljesítsék, és hogy a központi nyilvántartást ennek megfelelően frissítsék. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) megfelelő indoklást továbbítanak a hálózatkezelőnek, ha ezek a lépések nem végrehajthatóak.

17.

A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek biztosítják, hogy az európai légiközlekedési hálózatban használt valamennyi frekvenciakijelölésnek a 14. pontban említett működési, műszaki és igazgatási részletei legkésőbb 2011. december 31-étől hozzáférhetők legyenek a központi nyilvántartásban.

18.

A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) ellenőrzi(k) és értékeli(k) az átlátható eljárásokon alapuló repülési frekvenciasávokat és frekvenciakijelöléseket, helyes és hatékony felhasználásuk biztosítása érdekében. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel konzultálva legkésőbb 12 hónappal e rendelet elfogadása után létrehozza az említett eljárásokat, valamint ezt követően – adott esetben – kezeli és frissíti őket. A hálózatkezelő különösen a központi nyilvántartás, a frekvenciakijelölés működési célja és a tényleges használata közötti eltéréseket határozza meg. A hálózatkezelő tájékoztatja a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervet az ilyen eltérésekről, hogy arról a megegyezés szerinti határidőn belül állást foglaljon.

19.

A hálózatkezelő biztosítja a közös eszközök rendelkezésre állását a központi és nemzeti tervezés, koordináció, nyilvántartásba vétel, ellenőrzés és optimalizáció támogatására. Az eszközöket különösen – a funkció hatékonysága ellenőrzésének céljával – a központi nyilvántartási adatok elemzésének támogatására, valamint a 7. pont szerinti frekvenciaoptimalizálási folyamat kialakítására és végrehajtására kell kidolgozni.

B.   RÉSZ

A funkció megszervezésére vonatkozó követelmények

1.

A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek és a hálózatkezelő közötti együttműködésen alapuló döntéshozatal olyan megállapodásokon alapul, amelyekhez e rendelet 16. cikkének megfelelően a hálózati igazgatótanács egyetértése szükséges, az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően.

2.

Az e melléklet B. részének 1. pontjában említett megállapodásokkal kapcsolatos véleménykülönbség esetén a hálózatkezelő és az érintett tagállamok az ügyet döntésre a Bizottság elé terjesztik. A Bizottságnak az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell eljárnia.

3.

A megállapodások minimálisan meghatározzák a következőket:

a)

a működési követelmények értékelésére és fontossági sorrendbe állítására vonatkozó kritériumok;

b)

az új vagy módosított rádiófrekvencia-kijelölések koordinációjának minimális időtartama;

c)

mechanizmusok annak biztosítására, hogy a hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv teljesíti a vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélokat;

d)

a javított frekvenciagazdálkodási eljárások, kritériumok és folyamatok nem befolyásolják hátrányosan az egyéb országok által az ICAO regionális szintű eljárásainak keretében alkalmazott eljárásokat, kritériumokat és folyamatokat;

e)

követelmények annak biztosítására, hogy az új vagy módosított gazdálkodási megállapodások vonatkozásában a tagállamok megfelelő konzultációt tartanak az összes érintett érdekelt féllel nemzeti és európai szinten.

4.

A rádiófrekvenciák koordinációjára vonatkozó kezdeti megállapodásoknak teljes összhangban kell állniuk a meglévőkkel. E megállapodások alakulását a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel együttműködve kell részletesen meghatározni és az általános költségeket az ésszerűség határain belül csökkenteni kell.

5.

A rádiófrekvenciák stratégiai és taktikai célú használatának a hálózatkezelő munkájában részt nem vevő szomszédos országokkal való koordinációját az ICAO regionális szintű munkamegállapodásai révén kell végrehajtani. Ezáltal a szomszédos országoknak a hálózatkezelő szolgáltatásaihoz való későbbi hozzáférése is lehetővé válhat.

6.

A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek megállapodnak az európai légiközlekedési hálózat kialakításának és működésének javítását célzó funkció általános prioritásairól. Ezeket a prioritásokat – amelyekről konzultálni kell az érdekelt felekkel – a hálózatstratégiai terv és a hálózatműködtetési terv frekvenciára vonatkozó részének formájában kell dokumentálni. A fontossági sorrend különösen a meghatározott sávokat, területeket és szolgáltatásokat veszi figyelembe.

7.

A tagállamok biztosítják, hogy a repülési frekvenciasávok katonai használatát megfelelően koordinálják a hálózatkezelővel és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervvel.


III. MELLÉKLET

A VÁLASZJELADÓKÓD-FUNKCIÓ

A.   RÉSZ

A válaszjeladókód-funkcióra vonatkozó követelmények

1.

Az e funkcióval kapcsolatos célkitűzések a következők:

a)

a kódkiosztási folyamat biztosságának javítása azáltal, hogy egyértelmű szerepet és felelősségi kört kap valamennyi érintett érdekelt fél, miközben a kódkiosztás meghatározásának középpontjában az általános hálózati teljesítmény áll;

b)

a kódkiosztások és az aktuális kódhasználat átláthatóságának fokozása, amely lehetővé teszi az általános hálózati hatékonyság jobb értékelését;

c)

jobb végrehajtást és felügyeletet lehetővé tévő szabályozási alap biztosítása a szabályozásba való beillesztés révén.

2.

Az SSR válaszjeladó-kódokat a hálózatkezelő révén kell kiosztani a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók számára olyan módon, hogy az optimalizálja azok biztonságos és hatékony elosztását a következőkre tekintettel:

a)

valamennyi operatív érdekelt fél működési követelményei;

b)

az aktuális és a várható légiforgalmi szint;

c)

az SSR válaszjeladó-kódoknak az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentuma és más útmutató dokumentumok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban álló használata.

3.

Az SSR válaszjeladó-kódoknak e az 1. cikk (3) bekezdése szerinti légtérben való teljes és aktuális kiosztását leíró SSR válaszjeladókód-kiosztási listát mindig a hálózatkezelő bocsátja a tagállamok, a léginavigációs szolgáltatók és harmadik országok rendelkezésére.

4.

Az SSR válaszjeladó-kódok kiosztási követelményeinek megállapítását, értékelését és koordinálását célzó hivatalos folyamatot a hálózatkezelő hajtja végre, tekintettel az SSR válaszjeladó-kódok összes kérelmezett polgári és katonai felhasználására.

5.

A 4. pontban meghatározott hivatalos folyamat minimálisan magában foglalja a következő tevékenységek teljesítésére vonatkozóan elfogadott vonatkozó eljárásokat, időtartamokat és teljesítménycélokat:

a)

SSR válaszjeladó-kódok kiosztása iránti kérelmek benyújtása;

b)

SSR válaszjeladó-kódok kiosztásának értékelése;

c)

SSR válaszjeladó-kódok kiosztása tekintetében javasolt módosítás koordinációja a tagállamokkal és harmadik országokkal a B. részben meghatározott követelményeknek megfelelően;

d)

az SSR válaszjeladó-kódok kiosztásának és az új igényeknek a rendszeres ellenőrzése a helyzet optimalizálása céljából, ideértve a meglévő kódkiosztások újbóli kiosztását;

e)

a 3. pontban meghatározott általános SSR válaszjeladókód-kiosztási lista rendszeres módosítása, jóváhagyása és terjesztése;

f)

SSR válaszjeladókód-kijelölések közötti váratlan ellentmondásokra vonatkozó értesítés, értékelés és állásfoglalás;

g)

SSR válaszjeladó-kódok kódszinkronizálási ellenőrzések során felfedezett helytelen kijelöléseire vonatkozó értesítés, értékelés és állásfoglalás;

h)

SSR válaszjeladókód-kijelölések váratlan hiányosságaira vonatkozó értesítés, értékelés és állásfoglalás;

i)

adat és információszolgáltatás a C. részben meghatározott követelményekkel összhangban.

6.

A 4. pontban meghatározott folyamat keretében kapott SSR válaszjeladó-kód kiosztására vonatkozó kérelmeket a hálózatkezelő ellenőrzi a folyamat formai és adatkonvenciós, hiánytalansági, pontossági, aktualitási és indokolási követelményeinek való megfelelés szempontjából.

7.

A tagállamok biztosítják, hogy az SSR válaszjeladó-kódokat a 3. pont szerinti SSR válaszjeladókód-kiosztási listának megfelelően osztják ki a légi járművek számára.

8.

A hálózatkezelő az SSR válaszjeladó-kódok általános légi közlekedés számára történő automatikus kijelölését végző központi SSR válaszjeladókód-kijelölési és -kezelési rendszert működtethet a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók nevében.

9.

Az SSR válaszjeladó-kódok tagállamok és léginavigációs szolgáltatók általi tényleges használatának rendszeres értékelését és vizsgálatát szolgáló eljárásokat és eszközöket a hálózatkezelő valósítja meg.

10.

A hálózatkezelő, a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók megegyeznek azokról a tervekről és eljárásokról, amelyek a jövőbeli SSR válaszjeladó-kódok követelményeinek rendszeres elemzését és meghatározását segítik. Ez az elemzés magában foglalja az SSR válaszjeladó-kódok kiosztásában várható hiányosságok által okozott lehetséges teljesítményhatások meghatározását.

11.

Ki kell dolgozni és rendszeresen frissíteni kell olyan működési kézikönyveket, amelyek a hálózati funkciók e rendelet követelményeinek megfelelő ellátásának lehetővé tételéhez szükséges utasításokat és információkat tartalmaznak. Ezeket a működési kézikönyveket a megfelelő minőségirányítási és dokumentumkezelési folyamatokkal összhangban kell terjeszteni és frissíteni.

B.   RÉSZ

Az egyedi konzultációs mechanizmusra vonatkozó követelmények

1.

A részletes SSR válaszjeladókód-kiosztási rendelkezésekre vonatozó koordináció és konzultáció kijelölt mechanizmusát a hálózatkezelő hozza létre, aki:

a)

biztosítja, hogy az SSR válaszjeladó-kódok harmadik országokban való használatából eredő hatást figyelembe veszik az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentuma vonatkozó rendelkezéseiben megállapított SSR válaszjeladó-kódokkal való gazdálkodás munkamegállapodásaiban való részvétel révén;

b)

biztosítja, hogy az A. rész 3. pontjában meghatározott SSR válaszjeladókód-kiosztási lista összhangban áll az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentuma vonatkozó rendelkezéseiben megállapított kódkezelési tervvel;

c)

követelményeket állapít meg annak biztosítására, hogy az új vagy módosított SSR válaszjeladó-kódok kezelésére vonatkozó megállapodások tekintetében az érdekelt tagállamokkal megfelelő konzultációt folytassanak;

d)

követelményeket állapít meg annak biztosítására, hogy az új vagy módosított SSR válaszjeladó-kódok kezelésére vonatkozó megállapodások tekintetében a tagállamok nemzeti szinten megfelelő konzultációt folytassanak az összes érdekelt féllel;

e)

biztosítja, hogy az SSR válaszjeladó-kódok stratégiai és taktikai használatának harmadik országokkal folytatott koordinálását végrehajtják az SSR válaszjeladó-kódok kezelésével kapcsolatos azon munkamegállapodások keretében, amelyeket az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentumának megfelelő rendelkezései állapítanak meg;

f)

megállapítja az új vagy módosított SSR válaszjeladókód-kijelölési javaslatokra vonatkozó koordináció és konzultáció minimális időtartamait;

g)

gondoskodik róla, hogy az SSR válaszjeladókód-kiosztási listájának változásai kizárólag a változásban érdekelt tagállamok jóváhagyásával valósulhatnak meg;

h)

követelményeket állapít meg annak biztosítására, hogy az SSR válaszjeladókód-kiosztási lista változásairól közvetlenül a jóváhagyást követően értesítsék az összes érdekelt felet, az SSR válaszjeladó-kódok katonai hatóságok általi használatára vonatkozó információ közlésére érvényes nemzeti eljárások sérelme nélkül.

2.

A hálózatkezelő – a nemzeti katonai hatóságokkal együttműködve – gondoskodik arról, hogy megfelelő lépéseket tegyenek annak biztosítására, hogy az SSR válaszjeladó-kódok katonai célú kiosztása és felhasználása ne legyen káros hatással az általános légi forgalom biztonságára és hatékony áramlására.

C.   RÉSZ

Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények

1.

Az SSR válaszjeladó-kódok új vagy módosított kiosztásai tekintetében benyújtott kérelmeknek meg kell felelniük az A. rész 4. pontjában meghatározott folyamat formai és adatkonvenciós, hiánytalansági, pontossági, aktualitási és indokolási követelményeinek.

2.

A tagállamok – igény szerint – a következő adatokat és információkat nyújtják a hálózatkezelőnek a hálózatkezelő által kitűzött elfogadott időtartamon belül, az SSR válaszjeladó-kódok számára biztosított hálózati funkció segítése céljából:

a)

a felelősségi körükbe tartozó olyan SSR válaszjeladó-kódok kiosztására és felhasználására vonatkozó naprakész nyilvántartási bejegyzés, amelyre valamilyen biztonsági megkötés vonatkozik az általános légi forgalom céljára nem használt sajátos katonai kódkiosztások teljes közzététele tekintetében;

b)

indokolás annak bizonyítására, hogy az SSR válaszjeladó-kódok meglévő és kérelmezett kiosztásai legalább a működési követelmények teljesítéséhez elegendőek;

c)

az SSR válaszjeladó-kódok olyan kiosztására vonatkozó részletek, amelyre már nincs üzemszerűen szükség, és amelyet a hálózaton belüli újbóli kiosztás céljából rendelkezésre lehet bocsátani;

d)

SSR válaszjeladó-kódok kiosztásának aktuális nem tervezett hiányosságára vonatkozó jelentés;

e)

a telepítési tervezésben vagy a rendszerek vagy alkotóelemek működési állapotában bekövetkezett változásra vonatkozó részletek, amelyek hatással lehetnek az SSR válaszjeladó-kódok légi közlekedési járatok számára történő kijelölésére.

3.

A léginavigációs szolgáltatók – igény szerint – a következő adatokat és információkat nyújtják a hálózatkezelőnek a hálózatkezelő által kitűzött elfogadott időtartamon belül, az SSR válaszjeladó-kódok számára biztosított hálózati funkció segítése céljából:

a)

megerősített taktikai áramlásszervezési rendszer összefüggő pozíciójelentései, amelyek SSR válaszjeladókód-kijelöléseket tartalmaznak a műszeres repülési szabályok szerinti repülést végző általános légiforgalom számára;

b)

valamely operatív SSR válaszjeladókód-kijelölés által okozott bármilyen tényleges, nem tervezett konfliktusról vagy veszélyről szóló jelentés, beleértve a konfliktus megoldására vonatkozó információt.

4.

A tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók által az SSR válaszjeladókód-kiosztások javasolt módosításainak és az SSR válaszjeladó-kódok kiosztási listája frissítésének koordinációjára adott válaszreakciók minimálisan:

a)

meghatározzák, hogy várható-e bármiféle konfliktus vagy veszély az SSR válaszjeladókód-kiosztások tekintetében;

b)

megerősítik, hogy a működési követelményeket vagy a hatékonyságot éri-e káros hatás;

c)

megerősítik, hogy az SSR válaszjeladókód-kiosztások módosítása végrehajtható az előírt időtartamoknak megfelelően.


IV. MELLÉKLET

MINTA A HÁLÓZATSTRATÉGIAI TERVHEZ

A hálózatstratégiai tervet az alábbi tagolás szerint kell elkészíteni:

1.   BEVEZETŐ

1.1.

A hálózatstratégiai terv hatálya (területi és időbeli)

1.2.

A terv elkészítése és a jóváhagyási folyamat

2.   ÁLTALÁNOS HÁTTÉR ÉS KÖVETELMÉNYEK

2.1.

Az aktuális és tervezett hálózati helyzet leírása, beleértve az európai útvonalhálózat-kialakítási funkciót, légiforgalmiáramlás-szervezést, a repülőtereket és a szűkös erőforrásokat

2.2.

A tervidőszakhoz kapcsolódó kihívások és lehetőségek (beleértve a forgalmi igény előrejelzését és világszintű alakulását)

2.3.

A különféle érdekelt felek által kifejezésre juttatott teljesítmény-célkitűzések és üzleti követelmények, valamint az európai uniós szintű teljesítménycélok

3.   STRATÉGIAI JÖVŐKÉP

3.1.

A hálózat fejlődési stratégiájának leírása, amely révén teljesíteni tudja a kitűzött teljesítménycélokat és az üzleti követelményeket

3.2.

A teljesítményrendszernek való megfelelés

3.3.

Az ATM-főtervnek való megfelelés

4.   STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK

4.1.

A hálózatstratégiai célkitűzések leírása:

a részt vevő operatív érdekelt felek együttműködési szempontjainak figyelembevétele a szerepek és felelősségi körök tekintetében,

annak bemutatása, hogy a stratégiai célkitűzések hogyan vezetnek a követelmények teljesítéséhez,

annak meghatározása, hogy hogyan mérhető az e célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladás,

annak bemutatása, hogy a stratégiai célkitűzések hogyan hatnak az iparágra és más érintett területekre.

5.   TELJESÍTMÉNYTERVEZÉS

A teljesítménytervet az alábbi tagolás szerint kell elkészíteni:

1.   Bevezető

1.1.

Helyzetismertetés (a terv alkalmazási köre, az érintett funkciók stb.)

1.2.

A referencia-időszakra vonatkozó makrogazdasági forgatókönyv ismertetése, ideértve az általános feltételezéseket (forgalom-előrejelzések stb.)

1.3.

Az érdekeltekkel a teljesítményterv elkészítése kapcsán folytatott konzultációk eredményének ismertetése (a résztvevők által felvetett főbb kérdések és lehetőség szerint a megkötött egyezségek)

2.   Teljesítménycélok hálózatkezelői szinten

2.1.

A referencia-időszak teljes tartamára vonatkozóan az egyes érintett fő teljesítménymutatókra tett hivatkozással megállapított teljesítménycélok minden egyes érintett kulcsfontosságú teljesítményterületen, ellenőrzési és ösztönzési célból használt éves értékekkel

2.2.

A hálózatkezelői teljesítménycélok európai uniós szintű teljesítménycélokat érintő hozadékának és hatásának leírása és magyarázata

3.   Az egyes funkciók hozadéka

3.1.

Az egyes teljesítménycélok minden funkció vonatkozásában (légiforgalmiáramlás-szervezés, európai útvonalhálózat-kialakítási funkció, SSR válaszjeladó-kódok, frekvenciák)

4.   Katonai vonatkozás

4.1.

A terv polgári–katonai vonatkozásainak ismertetése: a kapacitás növelése érdekében alkalmazott rugalmas légtérfelhasználás teljesítményének leírása a katonai műveletek megfelelő szem előtt tartásával, és – szükség esetén – a teljesítményterv mutatóival és céljaival összhangban álló fontosabb teljesítménymutatók és teljesítménycélok feltüntetése

5.   Az érzékenység elemzése és összevetés az előző teljesítménytervvel

5.1.

Érzékenység a külső feltételek tekintetében

5.2.

Összevetés az előző teljesítménytervvel

6.   A teljesítményterv megvalósítása

6.1.

A hálózati igazgatótanács által a teljesítménycélok elérése érdekében bevezetett intézkedések ismertetése, amelyek a következők:

a biztonsági tevékenységek és üzleti tervek végrehajtásának biztosítása érdekében bevezetett ellenőrző mechanizmusok,

a teljesítménytervek végrehajtásával kapcsolatos ellenőrző és jelentéstételi intézkedések, ideértve a teljesítménycélok referencia-időszak alatti nem teljesülése esetén a helyzet kezelésére irányuló intézkedéseket.

6.   STRATÉGIAI TERVEZÉS

6.1.

A rövid/középtávú tervezés ismertetése:

az egyes stratégiai célkitűzések prioritásai,

az egyes stratégiai célkitűzések végrehajtása a technológia előírt alkalmazása, architektúrát érintő hatás, emberi tényezők, felmerülő költségek, hasznok, valamint a szükséges irányítás, erőforrások és szabályozás tekintetében,

a szükséges operatív érdekelt fél részvétele a terv egyes elemeiben, beleértve szerepeiket és felelősségi köreiket,

a hálózatkezelő elfogadott részvételi szintje az egyes egyedi funkciókat érintő terv egyes elemei végrehajtásának támogatásához.

6.2.

A hosszú távú tervezés ismertetése:

szándék minden egyes stratégiai célkitűzés teljesítésére a szükséges technológia és a megfelelő K+F szempontok, az architektúrát érintő hatás, az emberi tényezők, a gazdaságossági tanulmány, a szükséges irányítás és szabályozás, valamint e beruházások kapcsolódó biztonsági és gazdasági indoklásai tekintetében,

az operatív érdekelt felek megkívánt részvétele a terv egyes elemeiben, ideértve szerepeiket és felelősségi köreiket.

7.   KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

7.1.

A terv megvalósításához kapcsolódó kockázatok ismertetése

7.2.

Az ellenőrzési folyamat ismertetése (ideértve a kiindulási célkitűzésektől való lehetséges eltérést)

8.   AJÁNLÁSOK

8.1.

Az Unió és a tagállamok által a terv megvalósításának elősegítése érdekében meghozandó intézkedések meghatározása


V. MELLÉKLET

MINTA A HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TERVHEZ

A hálózatműködtetési tervet a következő általános tagolás szerint kell elkészíteni (ezt a tagolást a különféle egyedi funkciókra és a hálózatműködtetési tervre kell szabni, hogy tükrözze annak gördülő jellegét és a háromtól öt évig tartó, éves, negyedéves, heti és napi időszakokat):

1.   BEVEZETŐ

1.1.

A hálózatműködtetési terv hatálya (területi és időbeli)

1.2.

A terv elkészítése és a jóváhagyási folyamat

2.   A HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TERV, A MŰKÖDÉSI CÉLOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK ISMERTETÉSE

a részt vevő operatív érdekelt felek együttműködési szempontjainak figyelembevétele a szerepek és felelősségi körök tekintetében,

annak bemutatása, hogy hogyan szabályozzák a működési célokat és célkitűzéseket a hálózatműködtetési terv és a teljesítményszabályozás keretében megállapított egyéb teljesítménycélok taktikai, előtaktikai, rövid távú és középtávú fázisaiban,

a tervezési időszakhoz megállapított prioritások és a szükséges erőforrások,

a légiforgalmi szolgáltatási iparágat és egyéb érintett területeket érő hatás bemutatása.

3.   ÁLTALÁNOS HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TERVEZÉSI FOLYAMAT

az általános hálózatműködtetési tervezési folyamat ismertetése,

a hálózatműködtetési terv által kialakításra kerülő stratégiai út leírása és a működési teljesítménykövetelményekre és a teljesítményszabályozás keretében megállapított egyéb teljesítménycélokra adott sikeres válaszreakciók felé való haladás,

az alkalmazott eszközök és adatok ismertetése.

4.   ÁLTALÁNOS HÁTTÉR ÉS MŰKÖDÉSI KÖVETELMÉNYEK

4.1.

A régi hálózatműködtetési teljesítmény összefoglaló ismertetése.

4.2.

A terv által érintett időszakhoz kapcsolódó kihívások és lehetőségek.

4.3.

A hálózati forgalmi előrejelzés az 1. és a 2. függeléknek megfelelően, amely magában foglalja a következőket:

hálózati előrejelzés,

a léginavigációs szolgáltató, a funkcionális légtérblokk és az légtérellenőrző központ előrejelzése,

a fő repülőterek előrejelzése,

a forgalmi előrejelzés elemzése, ideértve a forgatókönyvek körét,

a különleges események hatásának elemzése.

4.4.

Hálózatműködtetési teljesítménykövetelmények, amelyek a következőket foglalják magukban:

az általános hálózatkapacitásra vonatkozó követelmények,

a léginavigációs szolgáltató, a funkcionális légtérblokk és a légtérellenőrző központ kapacitására vonatkozó követelmények,

repülőtéri kapacitás,

a kapacitásra vonatkozó követelmények elemzése,

általános hálózati környezetvédelmi/repüléshatékonysági követelmények,

általános hálózatbiztonsági követelmények,

a hálózatra vonatkozó készenléti követelmények, valamint a szolgáltatások folyamatossága.

4.5.

A különböző – többek között katonai – érdekelt felek által kifejezésre juttatott működési szükségletek

5.   HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TELJESÍTMÉNYJAVÍTÁSI TERVEK ÉS LÉPÉSEK HÁLÓZATI SZINTEN

a hálózati szinten várhatóan végrehajtásra kerülő tervek és lépések ismertetése, ideértve a légteret, a szűkös erőforrásokat és a légiforgalmiáramlás-szervezést,

az egyes tervek és lépések működtetési teljesítményt érintő hozadékának ismertetése.

6.   MŰKÖDTETÉSI TELJESÍTMÉNYJAVÍTÁSI TERVEK ÉS LÉPÉSEK HELYI SZINTEN

a hálózati szinten várhatóan végrehajtásra kerülő tervek és lépések ismertetése,

az egyes tervek és lépések működtetési teljesítményt érintő hozadékának ismertetése,

a harmadik országokkal fennálló kapcsolatok és az ICAO-hoz kapcsolódó munka ismertetése.

7.   KÜLÖNLEGES ESEMÉNYEK

a kiemelkedő légiforgalmi szolgáltatási hatással bíró különleges események áttekintése,

egyedi különleges események és kezelésük a hálózat szempontjából,

fő katonai gyakorlatok.

8.   A KATONAI LÉGTÉRRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

8.1.

A fenntartott vagy elkülönített légtérterületekért felelős katonai légiforgalmi szolgáltatók az érintett légtér-gazdálkodási egységen keresztül információkat cserélnek a hálózatkezelővel a nemzeti szabályoknak megfelelően a következők tekintetében:

a légtér rendelkezésre állása: a fenntartott légtér alapértelmezett rendelkezésre állási napjai/ideje,

a fenntartott légtér nem tervezett felhasználása iránti eseti kérések,

a fenntartott légtér polgári felhasználás célokra való rendelkezésre bocsátása, amennyiben nincs rá szükség, minél korábbi értesítéssel.

9.   A HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSI TELJESÍTMÉNYÉNEK EGYSÉGESÍTETT ELŐREJELZÉSE ÉS ELEMZÉSE

a hálózat, a léginavigációs szolgáltató, a funkcionális légtérblokk valamint a légtérellenőrző központ késések kezelésére és kapacitásra vonatkozó légiforgalmi szolgáltatási céljai és előrejelzése,

repülőtér működtetési teljesítmény,

hálózati környezetvédelmi/repüléshatékonysági teljesítménycél és előrejelzés,

a különleges események hatása,

működtetési teljesítménycélok és előrejelzés elemzése.

10.   MŰKÖDÉSI SZŰK KERESZTMETSZETEK ÉS ENYHÍTŐ MEGOLDÁSOK MEGHATÁROZÁSA HÁLÓZATI ÉS HELYI SZINTEN

működési (biztonság, kapacitás, repülési hatékonyság) szűk keresztmetszetek és lehetséges szűk keresztmetszetek, okaik és elfogadott megoldásaik vagy enyhítő lépéseik meghatározása, ideértve az igény-kapacitás egyensúly kialakításának lehetőségeit.

1. függelék

Légtérellenőrző központok (ACC)

A hálózatműködtetési terv részletesen ismerteti valamennyi terület légtérellenőrző központját, megadva tervezett működésjavítási intézkedéseiket, az érintett időszakra vonatkozó kilátásokat, a forgalmi előrejelzést, a késések kezelésével kapcsolatos célokat és előrejelzést, a forgalmat érintő jelentős eseményeket, a működési kapcsolattartókat.

A hálózatkezelő valamennyi légtérellenőrző központ vonatkozásában a következőket veszi figyelembe:

forgalmi előrejelzés,

az aktuális működtetési teljesítmény elemzése,

az elért kapacitás számszerűsített értékelése (referencia-kapacitás),

a különféle forgalomalakulási forgatókönyvekhez szükséges kapacitás számszerűsített értékelése (szükséges kapacitásprofil),

a légtérellenőrző központi szinten tervezett, léginavigációs szolgáltatók által elfogadott működésjavítási lépések számszerűsített értékelése,

késések kezelésével kapcsolatos célok és előrejelzés,

a várt működtetési teljesítmény (biztonság, kapacitás, környezetvédelem) elemzése.

Minden egyes léginavigációs szolgáltató a hálózatkezelőnek a következő, az egyedi légtérellenőrző központi ismertetésbe foglalandó információt biztosítja:

késések kezelésével kapcsolatos helyi célok,

forgalmi előrejelzés vizsgálata/megerősítése, tekintettel a helyi feltételek ismeretére,

a rendelkezésre álló szektorok száma: szektorkonfiguráció/nyitási rendszer idényenként/hét napjaként/napon belüli időpontonként,

kapacitások/ellenőrzési értékek az egyes szektorok/forgalommennyiségek esetében konfigurációnként/nyitási rendszerenként,

tervezett vagy ismert különleges események, beleértve a dátumokat/időpontokat és a működtetési teljesítményt érintő kapcsolódó hatásokat,

tervezett működésjavítási intézkedések részletei, végrehajtási ütemtervük, valamint a kapacitást és/vagy hatékonyságot érintő kapcsolódó negatív/pozitív hatás,

a légtérszerkezet és a felhasználás javasolt és megerősített változásainak részletei,

további lépések a hálózatkezelő beleegyezésével,

légtérellenőrző központi működtetési kapcsolattartási adatok.

2. függelék

Repülőterek

A hálózatműködtetési terv részletesen ismerteti valamennyi terület fő európai repülőterét, megadva tervezett működésjavítási intézkedéseiket, az érintett időszakra vonatkozó kilátásokat, a forgalmi és késési előrejelzést, a forgalmat érintő jelentős eseményeket, a működési kapcsolattartókat.

A hálózatkezelő valamennyi főbb repülőtér vonatkozásában a következőket veszi figyelembe:

forgalmi előrejelzés,

a várt működtetési teljesítmény (biztonság, kapacitás, környezetvédelem) elemzése.

A hálózatműködtetési tervben foglalt valamennyi repülőtér a hálózatkezelőnek a következő, az egyedi repülőtéri ismertetésbe foglalandó információt biztosítja:

forgalmi előrejelzés vizsgálata/megerősítése, tekintettel a helyi feltételek ismeretére,

kifutópálya kapacitás minden egyes kifutópálya konfigurációhoz, aktuális és tervezett érkezésekhez és indulásokhoz,

adott esetben a kapacitásjellemzők az éjszakai időszakban, az éjszakai időszak tartama,

tervezett működésjavítási intézkedések részletei, végrehajtási ütemtervük, valamint a kapacitást és/vagy hatékonyságot érintő kapcsolódó negatív/pozitív hatás,

tervezett vagy ismert különleges események, beleértve a dátumokat/időpontokat és a működtetési teljesítményt érintő kapcsolódó hatásokat,

egyéb tervezett kapacitásnövelő tényezők,

további lépések a hálózatkezelő beleegyezésével.


VI. MELLÉKLET

A HÁLÓZATI FUNKCIÓK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1.   SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A hálózatkezelő olyan felépítés szerint hozza létre és igazgatja szervezetét, hogy az biztosítsa a hálózati funkciók biztonságos ellátását.

A szervezeti felépítés előírja:

a)

a kijelölt tisztségviselők, különösen a repülésbiztonsággal, a minőséggel, a védelemmel, és az emberi erőforrásokkal összefüggő funkciókért felelős igazgatási személyzet hatáskörét, kötelezettségeit és felelősségeit;

b)

a szervezet különböző részei és folyamatai között lévő kapcsolatot és a jelentéstétel irányvonalait.

2.   BIZTONSÁG

A hálózatkezelő biztonsági irányítási rendszert hoz létre, amely kiterjed az általa ellátott valamennyi hálózati funkcióra, az alábbi elveknek megfelelően:

a)

ismerteti a szervezet biztonsággal kapcsolatos általános filozófiáját és alapelveit az érintett érdekelt feleket a lehető legnagyobb mértékben kielégítő módon (a továbbiakban: a szakpolitika);

b)

megfelelőségi ellenőrző funkciót hoz létre, amely olyan eljárásokat tartalmaz, amelyeket annak ellenőrzésére dolgoztak ki, hogy a funkciók ellátása megfelel-e az alkalmazandó követelményeknek, előírásoknak és eljárásoknak. A megfelelőség ellenőrzése magában foglalja az eredmények felelős vezetők számára történő visszacsatolásának rendszerét, amely szükség esetén biztosítja a kiigazító intézkedések hatékony és kellő időben történő végrehajtását;

c)

kézikönyvek és ellenőrző dokumentumok segítségével bizonyítja az irányítási rendszer működését;

d)

vezetőségi képviselőket jelöl ki a biztonságos és hatékony működési gyakorlatot biztosító eljárásoknak való megfelelés és az eljárások helyességének ellenőrzésére;

e)

elvégzi az irányítási rendszer felülvizsgálatát, és szükség esetén helyreigazító intézkedéseket tesz;

f)

biztosítja a számára kijelölt valamennyi hálózati funkció biztonságos ellátását. Ennek érdekében formális kapcsolódási pontokat hoz létre az érintett érdekelt felekkel, hogy képes legyen a tevékenységeivel járó repülésbiztonsági veszélyek meghatározására, értékelésére és adott esetben a kapcsolódó kockázatok kezelésére;

g)

eljárásokat tartalmaz a biztonság irányítására új funkcionális rendszerek bevezetése vagy a meglévő funkcionális rendszerek módosítása esetén.

3.   VÉDELEM

A hálózatkezelő védelmi irányítási rendszert hoz létre, amely kiterjed az általa ellátott valamennyi hálózati funkcióra a következő alapelvek szerint. A hálózatkezelő:

a)

biztosítja a létesítmények és a személyzet védelmét az olyan jogellenes beavatkozás megakadályozása érdekében, amely hatással lehet az általa irányított hálózati funkciók biztonságára;

b)

biztosítja a kapott, létrehozott vagy egyéb módon felhasznált működési adatok védelmét, hogy csak az engedéllyel rendelkezők férhessenek hozzá;

c)

meghatározza a védelmi kockázat értékelésével és csökkentésével, a védelmi ellenőrzéssel és a védelem javításával, a védelmi felülvizsgálatokkal és a tanulságok terjesztésével kapcsolatos eljárásokat;

d)

meghatározza a védelmi előírások megszegésének észlelését és a személyzet megfelelő védelmi figyelmeztetésekkel történő riasztását szolgáló eszközöket;

e)

meghatározza a védelmi előírások megsértéséből fakadó hatások és az újbóli bekövetkezést megelőző helyreállítási lépések és enyhítési eljárások azonosítására szolgáló eszközöket.

4.   MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYVEK

A hálózatkezelő működésével kapcsolatban működési kézikönyveket hoz létre és vezet naprakészen a működtető személyzet használatára és útmutatás céljából. A hálózatkezelő biztosítja, hogy:

a)

a működési kézikönyv tartalmazza a működtető személyzet számára a kötelezettségek ellátásához szükséges utasításokat és információkat;

b)

a működési kézikönyv vonatkozó részei elérhetőek legyenek az érintett személyzet számára;

c)

a működtető személyzetet gyorsan értesítsék a működési kézikönyv kötelezettségeiket érintő módosításairól és azok hatálybalépéséről.

5.   SZEMÉLYI FELTÉTELEK

A hálózatkezelő megfelelően képzett személyzetet alkalmaz, hogy biztosítsa a számára kijelölt hálózati funkciók biztonságos, hatékony, folyamatos és fenntartható ellátását. Ennek érdekében kidolgozza a személyzet képzési politikáját.

6.   KÉSZENLÉTI TERV

A hálózatkezelőnek minden általa biztosított funkció vonatkozásában rendelkeznie kell készenléti tervvel az olyan esetekre, amelyek működésének jelentős romlásához vagy megszakításához vezetnek.

7.   JELENTÉSTÉTELI KÖVETELMÉNYEK

A 20. cikknek megfelelően a hálózatkezelő tevékenységeiről éves jelentést készít. A jelentés kitér működtetési teljesítményére, valamint – különösen a biztonság terén – a jelentős tevékenységekre és fejlesztésekre.

Az éves jelentés minimálisan tartalmazza:

a hálózatkezelő által irányított hálózati funkciók teljesítményének értékelését,

a hálózatstratégiai tervben megállapított teljesítmény-célkitűzésekhez viszonyított teljesítményt, a hálózatműködtetési tervben megállapított teljesítménymutatók segítségével összevetve a valós teljesítményt a hálózatműködtetési tervvel,

a célkitűzésektől való eltérés magyarázatát, valamint a különbségeknek az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett referencia-időszak alatti megszüntetésére irányuló intézkedések meghatározását,

a működés és az infrastruktúra fejlesztéseit,

a felhasználókkal és az érdekelt felekkel folytatott hivatalos konzultációs folyamatra vonatkozó információkat,

a humánerőforrás-politikára vonatkozó információkat.

8.   MUNKAMÓDSZEREK ÉS ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK

A hálózatkezelőnek bizonyítania kell, hogy munkamódszerei és üzemeltetési eljárásai összhangban állnak az egyéb uniós jogszabályokkal és különösen a 255/2010/EU rendelettel.


Top