EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32011D1194

Az Európai Parlament és a Tanács 1194/2011/EU határozata ( 2011. november 16. ) az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról

OJ L 303, 22.11.2011, p. 1–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
Special edition in Croatian: Chapter 16 Volume 003 P. 217 - 225

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2011/1194/oj

22.11.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 303/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1194/2011/EU HATÁROZATA

(2011. november 16.)

az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 167. cikke (5) bekezdésének első francia bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamenteknek való továbbítását követően;

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egység jöjjön létre, és többek között azt a feladatot ruházza az Unióra, hogy járuljon hozzá a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. E tekintetben az Unió – szükség esetén – támogatja és kiegészíti a tagállamok azon tevékenységeit, amelyeket az európai népek kultúrájának és történelmének szélesebb körű megismertetése és terjesztése céljából végeznek.

(2)

Ha az európai polgárok – és különösen a fiatalok – mélyebben megértik és értékelik közös, mégis eltérő kulturális örökségüket, az segíthet megerősíteni az Unióhoz tartozás érzését, és jótékony hatást gyakorolhat a kultúrák közötti párbeszédre. Fontos ezért, hogy a kulturális örökség megismerhetőbbé váljon, és jobban érvényesüljön európai vetülete.

(3)

Az EUMSZ létrehozza továbbá az uniós polgárságot, amely kiegészíti az adott nemzeti állampolgárságot, és az európai integrációs folyamat megóvásának és megerősítésének fontos eleme. Ahhoz, hogy a polgárok fenntartások nélkül az európai integráció mögé álljanak, nagyobb hangsúlyt kell helyezni közös értékeikre, történelmükre és kultúrájukra, amelyek a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása, a kulturális és nyelvi sokszínűség, a tolerancia és a szolidaritás elvein alapuló társadalomhoz tartozásuk központi elemei.

(4)

2006. április 28-án néhány tagállam kormányközi kezdeményezést indított az Európai Örökség cím létrehozására (a továbbiakban: kormányközi kezdeményezés) a spanyolországi Granadában.

(5)

2008. november 20-án a Tanács következtetéseket (3) fogadott el azzal a céllal, hogy a kormányközi kezdeményezést uniós fellépéssé (a továbbiakban: fellépés) alakítsa át, felkérve a Bizottságot, hogy nyújtson be hozzá javaslatot az Európai Örökség cím (a továbbiakban: cím) Unió általi létrehozásáról, valamint határozza meg a projekt gyakorlati megvalósításának módját.

(6)

A Bizottság által lefolytatott nyilvános konzultáció és hatásvizsgálat megerősítette a kormányközi kezdeményezés értékét, azonban rámutatott arra, hogy azt tovább kell fejleszteni a benne rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében, és hogy az Unió bevonása egyértelmű hozzáadott értékkel ruházná fel, és hozzájárulna ahhoz, hogy minőségi előrelépést érjen el.

(7)

A cím létrehozása során hasznosítani kell a kormányközi kezdeményezés keretében nyert tapasztalatokat.

(8)

A címnek arra kell irányulnia, hogy hozzáadott értékkel gazdagítsa, illetve kiegészítse az egyéb kezdeményezéseket, mint például az UNESCO Világörökség Listáját, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listáját és az Európa Tanács „Európai kulturális útvonalak” elnevezésű programját. A cím hozzáadott értékének a kiválasztott helyszínek európai történelemhez és kultúrához – többek között az Unió építéséhez – való hozzájárulásán, a polgárok, különösen a fiatalok megszólítását célzó nyilvánvaló pedagógiai vetületen és a helyszínek közötti, a tapasztalatok és bevált gyakorlatok megosztására irányuló hálózatépítésen kell alapulnia. A fellépésnek a helyszínek népszerűsítésére és megközelíthetőségére, valamint az információ és a kínált tevékenységek minőségére, nem pedig a helyszínek megőrzésére kell összpontosítania, amely utóbbit a meglévő örökségvédelmi szabályozásnak kell biztosítania.

(9)

Amellett, hogy a fellépés erősíteni kívánja az európai polgárokban az Unióhoz tartozás érzését, és ösztönözni kívánja a kultúrák közötti párbeszédet, növelhetné a kulturális örökség értékét és ismertségét, erősíthetné – különösen a kulturális turizmus révén – a kulturális örökségnek a régiók gazdasági és fenntartható fejlődésében betöltött szerepét, előmozdíthatná a kulturális örökség és a kortárs művészeti és alkotói tevékenység közötti szinergiákat, és általánosabb szinten hozzájárulhatna az európai integráció alapjául szolgáló demokratikus értékek és emberi jogok előmozdításához.

(10)

E célkitűzések teljes mértékben összhangban vannak az „Európai kulturális programról a globalizálódó világban” című bizottsági közleményben meghatározott célkitűzésekkel, amelyek magukban foglalják a kulturális sokszínűség és a kultúrák közötti párbeszéd, valamint a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának népszerűsítését.

(11)

Rendkívül lényeges, hogy a címet közös, egyértelmű és átlátható kritériumok és eljárások szerint ítéljék oda, ideértve a kiválasztás első két évét, amelyek során átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni.

(12)

A fellépés hatálya alá tartozó helyszínek kiválasztására irányuló eljárásnak két szakaszból kell állnia. A helyszínek előzetes kiválasztását nemzeti szinten kell elvégezni. A tagállamok indokolt esetben bevonhatják a helyi és regionális hatóságokat. A kiválasztást ezt követően uniós szinten kell lefolytatni. A címben részesült valamennyi helyszínt ellenőrizni kell a címre vonatkozóan meghatározott kritériumoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

(13)

A Bizottságnak a fellépés első értékelése során meg kell vizsgálnia a fellépés földrajzi hatálya kiterjesztésének kérdését.

(14)

Amennyiben egyértelmű tematikus kapcsolat áll fenn több, ugyanazon tagállamban lévő helyszín között, a fellépésnek lehetővé kell tennie a közös pályázást. Ezen közös pályázatoknak ésszerű számú helyszínt kell magukban foglalniuk, és az ugyanazon helyszínekre vonatkozó egyéni pályázatokhoz képest európai hozzáadott értéket kell képviselniük.

(15)

Hasonlóképpen – egyes helyszínek több államot érintő kiterjedése miatt – a fellépésnek lehetővé kell tennie a közös pályázást mind a különböző tagállamokban található, azonban egy adott témára összpontosító, mind a legalább két tagállamban található helyszínek esetében.

(16)

E határozat és különösen a címet elnyerő helyszínek kijelölésére, a cím visszavonására és a címről való lemondás hivatalossá tételére vonatkozó rendelkezések végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni.

(17)

A címre vonatkozó adminisztratív szabályoknak a szubszidiaritás elvével összhangban egyszerűeknek és rugalmasoknak kell lenniük.

(18)

Mivel e határozat céljait többek között az új közös, egyértelmű és átlátható kritériumok és eljárások, valamint a tagállamok közötti szorosabb koordináció szükségessége miatt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A fellépés létrehozása

Ez a határozat létrehozza az „Európai Örökség” cím (a továbbiakban: cím) elnevezésű európai uniós fellépést (a továbbiakban: fellépés).

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

1.

„helyszínek”: adott helyhez kötődő műemlékek, természeti, víz alatti, régészeti, ipari vagy városi helyszínek, kultúrtájak, emlékhelyek, kulturális javak és tárgyak, valamint a szellemi örökség, beleértve a kortárs örökséget is;

2.

„transznacionális helyszín”:

a)

különböző tagállamokban található helyszínek, amelyek közös pályázat benyújtása érdekében valamely meghatározott témára összpontosítanak; vagy

b)

a legalább két tagállam területén elhelyezkedő helyszín;

3.

„nemzeti tematikus helyszín”: ugyanazon tagállamban található helyszínek, amelyek közös pályázat benyújtása érdekében valamely meghatározott témára összpontosítanak.

3. cikk

Célkitűzések

(1)   A fellépés a következő általános célkitűzésekhez járul hozzá:

a)

az európai történelem és kulturális örökség közös értékei és elemei alapján az Unióhoz tartozás érzésének, valamint a nemzetek és régiók sokszínűsége iránti megbecsülésnek a megerősítése az európai polgárokban, különösen a fiatalokban;

b)

a kultúrák közötti párbeszéd erősítése.

(2)   Az (1) bekezdésben foglalt célkitűzések elérése érdekében a fellépés a következő köztes célkitűzések elérésére irányul:

a)

azon helyszínek szimbolikus értékének kiemelése és ismertségének növelése, amelyek jelentős szerepet töltöttek be Európa történelmében és kultúrájában és/vagy az Unió építésében;

b)

az európai polgárok ismereteinek gyarapítása Európa történelméről és az Unió építéséről, valamint közös, de eltérő kulturális örökségükről, különösen az európai integráció folyamatának alapját képező demokratikus értékek és emberi jogok területén.

(3)   Maguk a helyszínek a következő konkrét célkitűzések elérésére törekszenek:

a)

európai jelentőségük kiemelése;

b)

az európai polgárok, különösen a fiatalok megismertetése közös kulturális örökségükkel;

c)

a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok megosztásának elősegítése Unió-szerte;

d)

a helyszínek megismerhetőségének fokozása és/vagy javítása mindenki, különösen a fiatalok számára;

e)

a kultúrák közötti párbeszéd élénkítése, különösen a fiatalok körében, művészeti és kulturális oktatáson, illetve történelemtanításon keresztül;

f)

a kulturális örökség, illetve a kortárs művészeti és alkotói tevékenységek közötti szinergiák ösztönzése;

g)

a régiók vonzerejéhez, valamint gazdasági és fenntartható fejlődésükhöz való hozzájárulás, különösen a kulturális turizmus révén.

4. cikk

A fellépésben való részvétel

A fellépésben önkéntes alapon valamennyi tagállam részt vehet.

5. cikk

A fellépés hozzáadott értéke és kiegészítő jellege más kezdeményezésekhez képest

A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy a fellépés a kulturális örökség terén megvalósuló más kezdeményezésekhez képest – mint például az UNESCO Világörökség Listája, az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív UNESCO-listája és az Európa Tanács „Európai kulturális útvonalak” elnevezésű programja – hozzáadott értéket képviseljen és kiegészítse azokat.

6. cikk

A cím odaítélhetősége

A cím a 2. cikk szerinti helyszíneknek ítélhető oda.

7. cikk

Kritériumok

(1)   A cím odaítélésére az alábbi kritériumok (a továbbiakban: kritériumok) alapján kerül sor:

a)

A címre pályázó helyszín olyan hely, amely szimbolikus európai értéket képvisel, és jelentős szerepet töltött be Európa történelmében és kultúrájában és/vagy az Unió építésében. A címre pályázó helyszínek ezért igazolják az alábbi kritériumok közül egynek vagy többnek a teljesülését:

i.

határokon átnyúló vagy páneurópai jelleg: hatásuk és vonzerejük miként terjedt vagy terjed túl egy adott tagállam nemzeti határain;

ii.

helyük és szerepük az európai történelemben és az európai integrációban, kapcsolódásuk jelentős európai eseményekhez, személyekhez vagy mozgalmakhoz;

iii.

helyük és szerepük az európai integráció alapjául szolgáló közös értékek kialakításában és előmozdításában.

b)

A címre pályázó helyszínek projektet nyújtanak be, amelynek végrehajtását legkésőbb a kijelölés évében kezdik meg, és amely az alábbi elemeket tartalmazza:

i.

a helyszín európai jelentőségének tudatosítása, mindenekelőtt megfelelő tájékoztató tevékenységek, táblák elhelyezése és személyzeti képzés révén;

ii.

olyan oktatási tevékenységek szervezése, különösen a fiatalok számára, amelyek hozzájárulnak Európa közös történelmének és közös, mégis különböző örökségének mélyebb megértéséhez, és amelyek erősítik az összetartozás érzését;

iii.

a többnyelvűség népszerűsítése és a helyszínek megismerhetőségének elősegítése több uniós nyelv használatával;

iv.

részvétel a címben részesülő helyszínek hálózatának tevékenységeiben a tapasztalatok megosztása és közös projektek kezdeményezése céljából;

v.

az érintett helyszín európai szintű ismertségének és vonzerejének növelése, többek között a korszerű technológiák, valamint a digitális és interaktív eszközök nyújtotta lehetőségek kiaknázása, illetve az egyéb európai kezdeményezések és e fellépés közötti szinergiák kialakítása révén.

Ha a helyszín sajátosságai lehetővé teszik, érdemes olyan művészeti és kulturális tevékenységeket szervezni, amelyek elősegítik az európai kulturális szakemberek, művészek és gyűjtemények mobilitását, ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet, valamint a kulturális örökség, illetve a kortárs művészeti és alkotói tevékenység közötti kapcsolatok kialakítását.

c)

A címre pályázó helyszínek munkatervet nyújtanak be, amely az alábbi elemeket tartalmazza:

i.

a helyszín gondos kezelésének biztosítása, beleértve a célok és a mutatók meghatározását;

ii.

a helyszín védelmének és a jövőbeli generációk számára való megőrzésének biztosítása a vonatkozó örökségvédelmi szabályozásnak megfelelően;

iii.

a helyszínek felkészítése a látogatók színvonalas fogadására (pl. történelmi bemutatás, a látogatók tájékoztatása, táblák elhelyezése);

iv.

a helyszín megismerhetőségének biztosítása a nyilvánosság lehető legszélesebb köre számára, többek között a helyszín e célból történő átalakítása vagy a munkatársak képzése révén;

v.

a fiatalokra fordított különleges figyelem, például azáltal, hogy a helyszínre való eljutásuk elsőbbséget élvez;

vi.

a helyszín fenntartható turisztikai célpontként való népszerűsítése;

vii.

egységes és átfogó kommunikációs stratégia kidolgozása a helyszín európai jelentőségének kiemelésére;

viii.

annak biztosítása, hogy a helyszín kezelésében a lehető legjobban érvényesüljenek a környezetvédelmi szempontok.

(2)   Az (1) bekezdés (b) és (c) pontjában meghatározott kritériumok tekintetében az egyes helyszíneket arányosan, sajátosságaikat figyelembe véve kell értékelni.

8. cikk

Európai testület

(1)   Létrejön egy független szakértőkből álló európai testület (a továbbiakban: európai testület), amely végrehajtja az uniós szintű kiválasztást és ellenőrzést. A testület biztosítja, hogy a helyszínek valamennyi tagállamban megfelelő módon alkalmazzák a kritériumokat.

(2)   Az európai testület 13 tagból áll, amelyek közül négyet az Európai Parlament, négyet a Tanács, négyet a Bizottság és egyet a Régiók Bizottsága nevez ki vonatkozó eljárásával összhangban. Az elnököt az európai testület jelöli ki.

(3)   Az európai testület tagjai független szakértők, akik jelentős tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek a fellépés célkitűzéseihez kapcsolódó területeken. Az egyes intézmények és szervek törekednek arra, hogy az általuk kinevezett szakértők szaktudása a lehető legnagyobb mértékben kiegészítse egymást, és kiválasztásukra kiegyensúlyozott földrajzi eloszlás szerint kerüljön sor.

(4)   Az európai testület tagjainak kinevezése három évre szól.

Mindazonáltal 2012-ben az Európai Parlament négy szakértőt két évre, a Tanács négy szakértőt három évre, a Bizottság négy szakértőt egy évre, a Régiók Bizottsága pedig egy szakértőt három évre nevez ki.

(5)   Az európai testület tagjai nyilatkoznak arról, ha személyük és valamely konkrét helyszín között tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenség áll fenn. Amennyiben egy tag ilyen nyilatkozatot tesz, vagy ha ilyen összeférhetetlenség merül fel, az adott tag nem vesz részt az érintett helyszín vagy az érintett tagállamban található bármely más helyszín értékelésében.

(6)   A Bizottság az európai testület összes jelentését, ajánlását és értesítését nyilvánosságra hozza.

9. cikk

Pályázati formanyomtatvány

Az eljárások zökkenőmentességének és egyszerűségének minél nagyobb mértékben való biztosítása érdekében a Bizottság a kritériumok alapján – a címre pályázó helyszínek által alkalmazandó –egységes pályázati formanyomtatványt (a továbbiakban: pályázati formanyomtatvány) készít.

10. cikk

Nemzeti szintű előzetes kiválasztás

(1)   A cím odaítéléséért versenyző helyszínek közötti előzetes kiválasztást a tagállamok végzik.

(2)   Minden egyes tagállam legfeljebb két helyszínt választhat ki kétévenként.

(3)   Az előzetes kiválasztás a kritériumokon és a pályázati formanyomtatványon alapul.

(4)   Az egyes részt vevő tagállamok – a szubszidiaritás elvével összhangban – meghatározzák az előzetes kiválasztásra vonatkozó saját eljárásukat és ütemtervüket, törekedve arra, hogy minél egyszerűbb és rugalmasabb adminisztratív szabályokat alkalmazzanak. Az előzetesen kiválasztott helyszínekre vonatkozó pályázati formanyomtatványokat a kiválasztási eljárás évének március 1-jéig eljuttatják a Bizottsághoz a mellékletben meghatározott ütemtervnek megfelelően.

(5)   A Bizottság nyilvánosságra hozza az előzetesen kiválasztott helyszínek teljes listáját, és az előzetes kiválasztás szakaszának lezárását követően haladéktalanul tájékoztatja arról az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát annak érdekében, hogy az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága, a tagállamok, illetve bármely érdekelt személy vagy szerv eljuttathassa a Bizottsághoz azokat az esetleges észrevételeket, amelyek befolyásolhatják az érintett helyszínek kiválasztását.

11. cikk

Uniós szintű kiválasztás

(1)   A cím odaítéléséért versenyző helyszínek közötti kiválasztást a Bizottság felelőssége mellett az európai testület végzi.

(2)   Az európai testület értékeli az előzetesen kiválasztott helyszínekre vonatkozó pályázatokat, és tagállamonként legfeljebb egy helyszínt választ ki. Szükség esetén további információk kérhetőek, és helyszíni látogatások szervezhetőek.

(3)   A kiválasztás a kritériumokon és a pályázati formanyomtatványon alapul. Az európai testület emellett megfelelően figyelembe veszi a 10. cikk (5) bekezdésében említett észrevételeket.

(4)   Az európai testület jelentést készít az előzetesen kiválasztott helyszínekről, és legkésőbb a kiválasztási eljárás évének végéig megküldi azt a Bizottságnak. A jelentés a cím odaítélésére vonatkozó ajánlást tartalmaz, és megindokolja a kiválasztott, illetve a ki nem választott helyszínekre vonatkozó következtetéseit. A Bizottság tájékoztatás céljából haladéktalanul megküldi a jelentést az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának.

(5)   A címre pályázó, ki nem választott helyszínek a következő években új pályázatot nyújthatnak be nemzeti szintű előzetes kiválasztásra.

12. cikk

Transznacionális helyszínek

(1)   Transznacionális helyszíneknek abban az esetben ítélhető oda a cím, ha az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik:

a)

valamennyi részt vevő helyszín maradéktalanul megfelel a kritériumoknak;

b)

az egyik részt vevő helyszínt kijelölik koordinátornak, amely a Bizottság számára kizárólagos kapcsolattartó pontként fog szolgálni;

c)

a helyszínek közös névvel pályáznak;

d)

adott esetben igazolják az egyértelmű tematikus kapcsolatot.

(2)   A transznacionális helyszínekre vonatkozó pályázatok benyújtása során az egyéb helyszínekre vonatkozó eljárás alkalmazandó. Minden egyes részt vevő helyszín – azt követően, hogy a megfelelő nemzeti hatóságok bevonásával lefolytatták az egymás közötti konzultációt – pályázati formanyomtatványt tölt ki, és elküldi azt a koordinátornak. A transznacionális helyszínek előzetes kiválasztását a helyszínek 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott maximális számát figyelembe véve a koordinátor szerinti tagállam végzi, a javaslatot pedig valamennyi érintett tagállam nevében, az ezen tagállamokkal való megegyezést követően nyújtja be.

(3)   Valamely transznacionális helyszín kiválasztása esetén a címet a transznacionális helyszín egésze, a közös név alatt nyeri el.

(4)   Ha egy transznacionális helyszín megfelel valamennyi kritériumnak, a kiválasztás során elsőbbséget élvez.

13. cikk

Nemzeti tematikus helyszínek

(1)   Nemzeti tematikus helyszíneknek abban az esetben ítélhető oda a cím, ha az alábbi feltételek mindegyikét teljesítik:

a)

igazolják, hogy a közös pályázat európai hozzáadott értéket képvisel az egyéni pályázatokhoz képest;

b)

igazolják az egyértelmű tematikus kapcsolatot;

c)

valamennyi részt vevő helyszín maradéktalanul megfelel a kritériumoknak;

d)

az egyik részt vevő helyszínt kijelölik koordinátornak, amely a Bizottság számára kizárólagos kapcsolattartó pontként fog szolgálni;

e)

a helyszínek közös névvel pályáznak.

(2)   A nemzeti tematikus helyszínekre vonatkozó pályázatok benyújtása során az egyéb helyszínekre vonatkozó eljárás alkalmazandó. Minden egyes részt vevő helyszín pályázati formanyomtatványt tölt ki, és eljuttatja azt a koordinátornak. A nemzeti tematikus helyszínek előzetes kiválasztását a helyszínek 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott maximális számát figyelembe véve az érintett tagállam végzi.

(3)   Valamely nemzeti tematikus helyszín kiválasztása esetén a címet a nemzeti tematikus helyszín egésze, a közös név alatt nyeri el.

14. cikk

Kijelölés

(1)   A Bizottság az európai testület ajánlásának kellő figyelembevételével kijelöli a címet elnyerő helyszíneket. A Bizottság tájékoztatja kijelöléséről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.

(2)   Az elnyert címet a helyszínek állandó jelleggel használhatják a 15. cikkben meghatározott feltételek, valamint a fellépés folytatódása esetén, és a 16. cikk sérelme nélkül.

15. cikk

Ellenőrzés

(1)   Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a címet elnyerő helyszínek továbbra is megfelelnek-e a kritériumoknak, és betartják-e a pályázatukban benyújtott projektben és munkatervben foglaltakat.

(2)   A tagállamok felelnek a területükön található valamennyi helyszín ellenőrzéséért. A transznacionális helyszínek ellenőrzéséért a koordinátor szerinti tagállam felel.

(3)   A tagállamok valamennyi szükséges információt összegyűjtenek, és a mellékletben meghatározott ütemtervvel összhangban négyévente jelentést készítenek. A tagállamok az ellenőrzési eljárás évének legkésőbb március 1-jéig megküldik a jelentést a Bizottságnak. A Bizottság a jelentést vizsgálat céljából benyújtja az európai testületnek.

(4)   Az európai testület az ellenőrzési eljárás évének végéig jelentést ad ki a címet elnyert helyszínek állapotáról, amely szükség esetén a következő ellenőrzési időszakban figyelembe veendő ajánlásokat is tartalmaz.

(5)   A Bizottság – az európai testülettel együttműködve – közös mutatókat dolgoz ki a tagállamok számára az ellenőrzési eljárás egységességének biztosítása érdekében.

16. cikk

A cím visszavonása és a címről való lemondás

(1)   Ha az európai testület megállapítja, hogy egy adott helyszín esetében már nem teljesülnek a kritériumok, vagy a helyszín nem tartja be a pályázatában benyújtott projektben és munkatervben foglaltakat, a Bizottságon keresztül párbeszédet kezdeményez az érintett tagállammal annak érdekében, hogy a helyszínnel kapcsolatban megtegyék a szükséges kiigazításokat.

(2)   Ha a párbeszéd kezdetétől számított tizennyolc hónap elteltével nem tették meg a szükséges kiigazításokat, az európai testület erről értesíti a Bizottságot. Az értesítés indokolást és a helyzet javítására irányuló gyakorlati ajánlásokat tartalmaz.

(3)   Ha a (2) bekezdésben említett értesítést követő tizennyolc hónapon belül nem hajtották végre a gyakorlati ajánlásokat, az európai testület ajánlást ad ki a Bizottság részére a cím adott helyszíntől való visszavonására vonatkozóan.

(4)   Ha az európai testület megállapítja, hogy egy transznacionális helyszínben vagy nemzeti tematikus helyszínben részt vevő valamely helyszín esetében már nem teljesülnek a kritériumok, vagy az adott helyszín nem tartja be a pályázatában benyújtott projektben és munkatervben foglaltakat, az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott eljárás alkalmazandó. Az e bekezdés szerinti visszavonás a transznacionális helyszín vagy nemzeti tematikus helyszín egészére érvényes. Mindazonáltal azon esetekben, amikor a transznacionális helyszín vagy nemzeti tematikus helyszín koherenciáját ez nem veszélyezteti, az európai testület ajánlhatja a cím visszavonásának az érintett helyszínre történő korlátozását.

(5)   A cím visszavonásáról szóló határozatot a Bizottság hozza meg, a (3) bekezdésben említett ajánlás kellő figyelembevételével. A Bizottság a visszavonásról tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.

(6)   A helyszínek bármikor lemondhatnak a címről, és ebben az esetben értesítik erről az érintett tagállamot, amely tagállam értesíti a lemondásról a Bizottságot. A Bizottság hivatalossá teszi a címről való lemondást, és tájékoztatja erről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Régiók Bizottságát.

17. cikk

Gyakorlati intézkedések

(1)   A Bizottság hajtja végre a fellépést. Különösen:

a)

biztosítja a fellépés általános koherenciáját és minőségét;

b)

biztosítja a tagállamok és az európai testület közötti koordinációt;

c)

figyelemmel a határozatban meghatározott célkitűzésekre és kritériumokra, az európai testülettel szoros együttműködésben iránymutatásokat dolgoz ki a kiválasztási és az ellenőrzési eljárásokra vonatkozóan;

d)

támogatást nyújt az európai testületnek.

(2)   A Bizottság felelős a címre vonatkozó információk közléséért és a cím ismertségének uniós szinten való biztosításáért, különösen az e témájú weboldal létrehozása és fenntartása révén. A Bizottság továbbá gondoskodik a fellépés logójának létrehozásáról.

(3)   A Bizottság elősegíti a címet elnyerő helyszínek közötti hálózatépítő tevékenységet.

(4)   Az e cikk (2) és (3) bekezdés szerinti tevékenységeknek, valamint az európai testület költségeinek a finanszírozása a 20. cikkben előírt pénzügyi keretből történik.

18. cikk

Értékelés

(1)   A Bizottság gondoskodik a fellépés külső, független értékeléséről. Ezt az értékelést hatévente elvégzi a mellékletben szereplő ütemterv alapján, és annak során megvizsgálja az összes elemet, beleértve a fellépést működtető folyamatok hatékonyságát, a helyszínek számát, a fellépés hatását, földrajzi hatályának lehetséges kiterjesztését, a fellépés továbbfejlesztésének módjait, valamint azt, hogy a fellépés folytatódjon-e.

(2)   A Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott értékelések véglegesítését követő hat hónapon belül jelentést – és adott esetben azt kísérő javaslatokat – nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Régiók Bizottságának.

19. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Azok a tagállamok, amelyek nem vettek részt a 2006. évi Európai Örökség cím kormányközi kezdeményezésben (a továbbiakban: kormányközi kezdeményezés), a cím odaítélésére legfeljebb négy helyszínt választhatnak ki előzetesen 2013-ban.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek részt vettek a kormányközi kezdeményezésben, a cím odaítélésére legfeljebb négy helyszínt választhatnak ki előzetesen 2014-ben. Olyan helyszíneket is javasolhatnak, amelyek a kormányközi kezdeményezés keretében már elnyerték a címet.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett valamennyi helyszínt az európai testület értékeli az egyéb helyszínekre alkalmazandó kritériumok és eljárás szerint.

(4)   Ha az (1) és (2) bekezdésben említett valamely helyszín nem teljesíti a kritériumokat, vagy további információkra van szükség, az európai testület a Bizottságon keresztül párbeszédet kezdeményez a tagállammal annak megállapítása érdekében, hogy javítható-e a pályázat a végleges döntést megelőzően. Szükség esetén látogatás szervezhető a helyszínre.

20. cikk

Pénzügyi rendelkezések

(1)   A fellépés végrehajtására előirányzott pénzügyi keret a 2012. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra 650 000 EUR.

(2)   Az éves előirányzatokat a többéves pénzügyi kereten belül a költségvetési hatóság engedélyezi.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Strasbourgban, 2011. november 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

W. SZCZUKA


(1)  HL C 267., 2010.10.1., 52. o.

(2)  Az Európai Parlament 2010. december 16-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács első olvasatban elfogadott, 2011. július 19-i álláspontja. Az Európai Parlament 2011. november 16-i álláspontja.

(3)  HL C 319., 2008.12.13., 11. o.


MELLÉKLET

Ütemterv

Év

 

2011

A határozat hatálybalépése

Előkészítő munka

2012

Előkészítő munka

2013

A kormányközi kezdeményezésben részt nem vett tagállamok első alkalommal választják ki a helyszíneket.

2014

A kormányközi kezdeményezésben részt vett tagállamok első alkalommal választják ki a helyszíneket.

2015

Kiválasztás

2016

Ellenőrzés

2017

Kiválasztás

2018

A cím értékelése

2019

Kiválasztás

2020

Ellenőrzés

2021

Kiválasztás

2022

2023

Kiválasztás

2024

Ellenőrzés

A cím értékelése

2025

Kiválasztás


Top